KÖR / CIRCLE katalógus forgató (catalogue mock up) by Lendvai Péter Gergely

Fotó: Kunckel Zoltán

iSBn 978-963-7212-92-5

Katalógust támogatta | BooKlet supported By nemzeti KultÚrális alapprogram

Titkokat kreálok, nem szobrokat. Fontos számomra egy alkotás mögöttes tartalma. Ha suttog hozzád megbizserget elkápráztat vagy egyszerűen magával ragad akkor rendben van. Szóval varázsoljon el, vigyen egy sosem látott dimenzióba. Pont erre alkalmas az üveg anyaga. Egyszerre tud átlátszó és áthatolhatatlan lenni, könnyed és nehéz, matt vagy káprázatosan ragyogó. Mindenkinek mond valamit. Engem kifejezetten a réz és az üveg kapcsolata érdekel. Minden technikai lehetőséget ennek a célnak rendelek alá. Vannak rogyasztással, ragasztással, üveg fújással készült munkáim és mindegyikben van réz. Felfedezetlen területen járok ahol korlátlanok a lehetőségek. Ezek a lehetőségek ösztönöznek tovább kutatni keresni az anyag határmezsgyéin. Sajátságos világ jön így létre, autentikus – talán néha furcsa.

Művészi hitvallás

I do create secrets rather than statues. For me the hidden meaning of artwork is important. If it wishpers or prickels you and dazzles or simply fascinates you then it is fine. In other words it would charm you and take you to another dimension never seen before. The material of glass is capable to do all of it. The glass can be transparent and opaque, light and heavy, matte or dazzlingly bright. It says something for everyone. I am especially fascianated by the relationship betweeen copper and glass. All the technical possibilities are ordered under this goal. My art works are created by fusing, gluing and glass blowing and all of them contains brass pieces in some form. This is an unexplored field where the opportunities are endless. These opportunities encourage me to seek the boundaries of the glass. Peculiar world is created which is authentic and sometimes strange.

Artist Statement

Csillagszem Starry eye 2015 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 26,5 x 8x 8,5 cm

lendvai péter gergely üvegplasztikáiról, illetve üveg-fém szobrairól magasröptű művészettörténeti eszmefuttatást is fogalmazhatnék, hosszan és részletesen elemezve az üveg tradicionális meleg eljárással alakított, és a kivágott-hajlított rézlemezzel „összeolvasztott” művek technikai megvalósítását, formavilágát, esztétikai jellemzőit. a munkák megközelítéséhez azonban ezúttal más megközelítést ajánlok: egy metaforikus hangvételű és mondandójú, talán irodalminak tetsző szöveget, amely a lendvai péter gergely által megformált, leginkább maszkokat, álarcokat hordozó üvegfejek, koponyák, arcok által koncentrált és sugárzott jelentésköröket próbálja megközelíteni és feltárni. ebben az esetben a fő kérdés minden bizonnyal az, hogy hogyan és miért rejtezhet, hogyan reflektálhat a történésekre, hogyan alakulhat át – hogyan leplezheti le magát – az arc a maszk mögött?

hadijátékok a hagyományőrző megnevezést – így írtak róluk a színes magazinokban és így emlegették őket a bulvártelevíziók riportfilmjeiben is – kimondottan utálta. harcos volt, jóllehet elhivatottságát rendesen megfizették, mint a zsoldosokat. csaknem minden hétvégén felkerekedtek, és öntelt történészek rekonstrukciós elképzelései alapján játszottak le sorsdöntő csatákat: várostromokat illetve várvédelmeket, vagy síkvidéki összecsapásokat. (a várostromokat nem nagyon kedvelte, mert a szerepe itt meglehetősen korlátozott volt: egy rozoga létráról kellett leesnie a várárokba, és vagy bokaficam, vagy bordatörés lett a vége.) mindig az ellenséghez, az idegen hódító, megszálló csapatokhoz osztották be, amelyeket a hazai seregek még akkor is legyőztek, ha a történelmi tények ennek nyilvánvalóan ellentmondtak. (ezért aztán nem is nagyon vágyakozott a győztesek csapatába.) minden álságos, minden nevetségesen dramatizált, előre kitervelt, és egy idő után roppant unalmas volt. a mezei sereg tagjaként néhány kétségbeesett védekező kardcsapás után, ellenfele látványos, valójában tragikomikus hadonászása közepette kellett összerogynia, és ezzel véget is ért valóságos harci szerepvállalása: már csak látványelemként, vagy hulladíszletként volt jelen, súlyos sebesültként vagy halottként kellett mozdulatlanul elterülnie a kecsöptől vöröslő csatamezőn, és ott kellett feküdnie mindaddig, míg a lelkes közönség csapatostul el nem indult a büfésátrak felé. hétről hétre nehezebben viselte a megalázó vereséget, s amikor a vigasztalanul zuhogó esőben csaknem két óráig feküdt a sárban – a nehéz posztókabátja mint a szivacs szívta magába a vizet – úgy döntött, hogy ebből elég volt, véget vet megalázó, igazságtalan kiszolgáltatottságának. a soron következő csatára különös gonddal készült fel, alaposan kikefélte egyenruháját, kifényesítette és megélezte kardját. ezúttal is a síkvidéki összecsapás kisebbségben lévő, idegen megszállóinak katonája volt, akit a megtervezett csata kimenetele szerint társaival együtt körülvettek a hős hazai vitézek és rövid összecsapást követően kardélre hánytak. a hadijáték-előadásra méregdrága jegyeket váltó közönség a csatamezőt közrefogó két dombra telepített lelátóról figyelte a bemutatót, de ezúttal kisebb meglepetés érte a lelkes publikumot. azt látták

a hadijáték-rajongók, hogy a bekerített csapat egyik katonája hősiesen védekezik, és képtelenek megfékezni: mindenkit lekaszabol maga körül. a lelátókig elhallatszott a megvadult, feltartóztathatatlan katona újra meg újra felharsanó kiáltása: fogadd méltósággal a vasat. a fejüket védték kétségbeesetten, így villámgyorsan gyomron szúrta őket, az ócska jelmezpáncéling fémszínű műanyag szemcséin úgy hatolt át a kardja, mint vajban a kés. kicsit több halott feküdt a csatatéren, mint máskor, az elesettek között ezúttal sokkal többen voltak a hazaiak, mint a megszállók, és tulajdonképpen senkinek sem tűnt fel, hogy kecsöp helyett már valóságos vér fröccsen szerteszét. amikor a hazaiak utolsó hírmondói is megfutamodtak, komótosan megtörölte a kardját az egyik elesett katona posztókabátjában, és elballagott a csata logisztikai központja felé. a rendezői sátorban átöltözött – kardját nem oldotta le derekáról –, majd elvegyült az ünnepi sokadalomban. wehner tibor

FAun 2015 hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper 28 x 7 x 8 cm

Lovag Knight 2015 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 30,5 x 8x 7,5 cm

Lord 2015 hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper 29,5 x 8x 8 cm

péter gergely lendvai I could compose an exalted art essay about his glass and glass-and-metal sculptures, analysing the execution, design and aesthetic features of the artworks made with traditional warm glass technique and the glass pieces fused with cut-and-bent copper sheets with great detail. however, this time I suggest a different approach to his works: a metaphorical text with literary undertones, attempting to approach and interpret the connotations centered in the glass heads, skulls and faces created by lendvai peter gergely, most of them wearing masks and disguises. in such case the main question is undoubtedly how and why could a face hide, reflect on past experiences, transform – and unveil itself – behind a mask?

Névtelen Lovag Anonym Knight 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 28 x 7 x 7 cm

war games they called them re-enactors, the glossies did, and the interviews in the tabloid tv programmes referred to them the same way, and he hated it. he was a warrior, although just like a mercenary, he was generously compensated for his dedication. they set off almost every weekend to play fundamental battles reconstructed by conceited historians: they laid sieges, defended fortresses and engaged in open battles on the fields. (he did not particularly like sieges, for his role was limited there: falling off a shaky ladder to a moat, ending with either a split ankle or a broken rib). he was always assigned to the attackers, the foreign, invading troops which lost the battles even if facts proved different (for this he never really longed to be part of the winner team). everything was fake, ridiculously dramatised and constructed, and above all, extremely boring. as part of the infantry, he desperately parried a couple of sword strikes, then he had to collapse following his opponent’s seemingly spectacular but actually tragicomical flailing, and with this, his active role was over and he became part of the scenery as a corpse, he had to lie there motionlessly as a mortally wounded or deceased soldier on the ketchup-covered battlefield until the excited audience left for the catering tents. as weeks passed it was harder and harder to endure the humiliating defeat, and one day when he was lying in the constant rain for almost two hours – his baize coat absorbing the water like a sponge- he decided to end it, to stop his unfair defencelessness. he prepared for the next battle with particular care, brushed his uniform thoroughly, polished and sharpened his sword. once again he was a soldier of the invading force, though smaller in number, encircled by heroic defenders in the carefully planned battle and put to the sword at the end of a short fight. the audience which paid extortionate prices for the tickets watched the show on grandstands built on the two hills surrounding the battlefield. this time, however, the zealous audience faced a small surprise. they saw that a soldier in the encircled forces was fighting valiantly and could not be stopped: he was cutting down everyone around him. the howling of the raging soldier was heard over and over at the grandstands: take the metal with pride. they covered their heads in despair so he plunged his sword in their stomach, his sword cut through the metal-coloured plastic rings of their cheap costume chainmail like a hot knife through butter. the number of the dead was slightly higher this time, soldiers from the defenders outnumbered the attacking forces and no one realized that this time real blood was splattered around instead of ketchup. as the last of the defenders took flight, he wiped his sword unhurriedly in the coat of a dead soldier and left for the logistics tent. he undressed in the staff tent – he did not detach his sword – and mingled with the crowd.

tibor wehner

translated by Edina Németh

Transzformációk és átlényegülések Lendvai Péter üvegplasztikái

Lendvai Péter az ezredforduló után nyilvánosság elé lépő fiatal művésznemzedék sokoldalú tagja. Munkássága rendkívül összetett: pályafutásának kezdetétől figyelme többféle műfajra, változatos anyagokkal való kísérletezésekre terjed ki. Kaposvárról indult, ahol a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola kerámia, majd alkalmazott grafika szakán tanult. A Képzőművészeti Egyetemen képgrafikával foglalkozott, és később ezt az Iparművészeti Egyetem Szilikát Tanszékének üveg szakán töltött tanulmányokkal egészítette ki. A technikákkal való kísérletezés sajátosan egyéni hangvételű alkotásokat eredményezett munkásságában. A 2000-es évektől kezdve folyamatosan állít ki: újító szellemű tevékenységét a kezdetektől szakmai díjakkal ismerték el. A tervezőmunka sokféle irányú elágazásai, a különféle műfajok közti átjárás Lendvai Pétert kezdetektől izgatták. Kaposváron a középiskolás években gyakran megfordult a Bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelepen, ahol találkozhatott az üvegművészet számos kiváló hazai és nemzetközi képviselőjével, a szakma mérvadó mestereivel. Ezek az ismeretségek ugyanúgy meghatározták az üveg iránti vonzalmát, mint barátai, Sipos Balázs vagy Gáspár György pályafutását, akik az ezredforduló idején szintén gyakran dolgoztak Bárdudvarnokon. Lendvai Péter alkotói világa – a felhasznált anyagok és a kifejezésmód tekintetében – az egyetem elvégzése óta eltelt másfél évtized alatt is rendkívül egységes szellemben épült. A pályakezdés idejéből származó művek felvetései a később születettekben folytatásra találtak. Számos jegy következetesen megjelenik e művészi világban, így a különböző anyagok és művészeti kifejezésmódok összekapcsolása, a grafika és a plasztikai kifejezés együttes igénye, a vonal és a tér egymásba játszása. Ikonikus motívumként végigvonul Lendvai munkásságában az architektúra és az emberi arcmás, mint főtéma, míg komponálásmódjában meghatározó összegző-szervező erő a zárvány, mint jelképes műtípus. Lendvai munkásságát általánosságban a sík és tér áthatása, a síkba fektetett rajzi elem és a plasztikus gondolkodás egyidejű felhasználása jellemzi. Kezdetektől egymás mellett készíti grafikai és üvegművészeti elgondolásait, sőt e két műforma együttes alkalmazása adja világának sajátos karakterét. Már diplomamunkájában is összekapcsolta a grafikai kifejezést és az üveget, amikor üveglapokra szitázott arcokkal a moaré effektust használta ki. A képzetes tér és az optikai illúziók együttesei a későbbiekben számos grafikai lapon és üvegplasztikában jelentek meg. Lendvai jellegzetes műformája a zárvány: az üveghasábba zárt alakzat – legyen az fémhálóból kialakított maszk vagy architektúra– motívum – különös festőiségükkel, finom rajzolataikkal jellegzetes darabjai ennek az eredendően grafikusi érdeklődésnek. A 2000-es évek közepén számos olyan üvegplasztikát készített, melyekben a nyitott és zárt, a sűrűsödő és ritkuló hálófaktúrák sajátos effektusai játsszák a főszerepet. Ekkor már szinte teljes fegyverzetben jelennek meg a művészre

később is jellemző ikonikus alapmotívumok: a transzparens üvegtömbbe zárt, rétegekben egymáshoz kapcsolt rézháló, továbbá végletekig redukált, archetipikus motívumként a kapu, ablak és épület, illetve kozmikus jelekként körök, rombuszok egymásba illeszkedő struktúrái. Építészeti struktúrái gyakran cellákra illetve kazettákra osztódnak, zártságukat a felületen nyitott „ablakokon”, réseken átszivárgó fények oldják. Mozdulat c. üvegplasztikájában új elemként mozgást imitáló emberi sziluettek rétegződéséből rajzolódik ki egy időbeli folyamat. A korai üvegplasztikák felvetéseivel párhuzamos grafikai megoldásnak tekinthető a Küklopszok c. szitanyomat-sorozata, melyben a háló sűrűsödéséből és tágulatából keltett térillúzió egy monolit-szerű fiktív portré ürügyén jelenik meg. Az arc térbeliséget imitáló feldolgozása határozottan jelzi a szobrászi kifejezés igényét. Lendvai Péter rajzi világának alakulása szempontjából nem elhanyagolható befolyást jelentett egy személyes életében zajló esemény: feleségével 2007-ben évekig tartó időre Új-Zélandon települtek le. Az új helyen Lendvai folytatta az alkotómunkát, de mellette oktatással is foglalkozott. Külföldi tartózkodásának eredményeiről 2009-ben egy kiállításon számolt be. Az egzotikus helyi témák tiszta vonalkultúrájú, kissé pop-artos hatású grafikai sorozatot eredményeztek, melyben a művész maori és óceániai tengeri világot, bálnákat halakat dolgozott fel nagyméretű linómetszetekben. A sorozat életteli színei és a dekoratív formák, a lágy vonalkultúra Lendvai tehetségének eredendő alapjait, grafikai érzékenységét demonstrálták. A bálna-sorozat mellett a maori művészetre jellemző spirálra épített formák, az ívelt alakzatok és a motívumismétlés abban az Új-Zélandon keletkezett műcsoportban kaptak hangsúlyos értelmet, melyben maori fejeket, törzsi maszkokat dolgozott fel. A színvilág ez utóbbi anyagban kevéssé meghatározó, a művész inkább a szigorú frontalitás, az arckifejezés, a vonalrajz dekoratív jellegére alapozta a műveket. Az arc tektonikus szerkezetére és a deformált mimikára redukált rajzi világ tér vissza később maszkos üvegplasztikáiban. A hazatelepülés után Lendvai – immár továbbfejlesztett technikai eljárásokkal – gondolta újra a korábbi üvegszobraiban megvalósított ötleteket. 2013-tól kezdve készültek azok az üveghasábok, melyekben folytatódik a 2000-es évekből ismert, szigorú konstruktív világ. A sorozat ismét egy architekturális műegyüttes, és az egyes darabokban ismét végsőkig redukált geometriai alapformák jelentek meg. Azonban a korábbi felvetések

Ritmus rhythm 2013 fusing, sárgarézhálló, vörösréz fusing, brass net, copperplate 26 x 17 x 4 cm

– részben az új-zélandi nyomatok hatására – festői színhatásokkal egészültek ki. Lendvai Péter ebben az időben költözött Sopronba, és a város különleges építészeti tradíciója, az itt továbbélő gazdag, több évszázados tárgyi kultúra sajátos, érzelemteli gesztusokat csalogatott elő az eddig eléggé visszafogott és távolságtartó művészből. Képzetes kapuzatokat, boltíveket és ablakokat látunk – ahol sokféleképpen rétegzett, kisebb és nagyobb átnyílók vezetnek egy mögöttes világba. Új elemként Lendvai gyakran színezi az üvegplasztikákba rejtett rézlapokat is. Az új alkotásokban megjelenő aranyló tónusok és festői hatásokban gazdag patinák érzelmileg feldúsított gondolati tartalmakat jelenítenek meg – rozsdálló falak, málló vakolatok, füstös tónusok asszociációival. A különleges színhatásokon túl a hideg eljárással készült, egymás mögé rétegzett üveglapok különleges térképző hatását is kiaknázta a művész. Az üvegbe zárt és színezett rézlapokkal egy sajátos optikai térélmény jön létre, amivel ismét átjátszást teremt valóság és képzelet között. A képzeletbeli városi struktúrák továbbfejlesztett változataiként értelmezhetők Lendvai Péter azon sorozatának tárgydarabjai, amelyekben különös, szürreális óraszerkezeteket imitáló üveghasábokat készített. A geometrikus tömböket ezúttal is hideg eljárással, rétegezett és ragasztott lapokból formálta, de az üvegrétegek közé rakott rézlemezekkel új hatást ért el. A fémlapok kivágatai egymás mögött elhelyezve sajátos térélményt nyújtanak. Izgalmas gépszerű struktúrákat látunk: lábasóra-szerkezetek, körök és fogaskerekek egymásba kapcsolódó, képzetes struktúrái épülnek össze egy elveszett polgári kultúra csipkézett, líraian kimunkált tárgyi emlékeiben. (Asztro óra I–VI, 2015.) A hideg eljárással készített üvegplasztikák mellett Lendvai Péter a 2010-es évek közepén felelevenítette a meleg hutaüveggel folytatott kísérleteit is. Legújabb sorozatában visszatért az emberi arcmás korábbi felvetéseihez. Üvegfújással készült, kúpszerű alakzatba foglalt kompozícióinak legfontosabb része a rézlapokból formázott maszk. (A test lényegtelen, mindössze a fej posztamenseként szolgál.) Általa a művész az emberi civilizáció legnagyobb kultúrhistóriai motívumához és egyben legősibb témájához nyúlt vissza.

A maszk Lendvai számára ugyanúgy metafora, mint számos 20. századi modern művész számára. Az üvegplasztikákban kialakított fejek alapvető férfi-archetipusokat formálnak. A Faun, a Lovag, a Lord vagy az Aszkéta tömör, emblematikus és egyben karikaturisztikus képmás is, ami nagyon közel áll a commedia dell'arte jellemkomikumot segítő álarcaihoz. Mintha a plasztika egy megadott státuszt „játszana el”, mintha belebújna egy jellegzetes identitáshoz tartozó ember „bőrébe.” A pontos értelmezéshez fontos információ, hogy a rézmaszk és a vele összeolvadó hutaüveg elválaszthatatlanul szervesül egymáshoz. A determinált arc mögött rejtőző ember átlényegül, és a kirajzolódó karakter a rejtett, a tudat alatt létező énjét hozza felszínre. Az arcvonás titokban marad: elrejt, ugyanakkor jellemez is, ily módon a rituális rejtőzködés és a vallomásszerű megmutatkozás eszköze egyidejűleg. A Lendvai-féle panoptikum komor és tragikus. Amikor a maszkos karakterek összeépülnek, deformáltságuk, egyes esetekben roncsoltságuk nem az esztétikai szépség visszaadására, hanem az emberi esendőség, elesettség és kiszolgáltatottság kifejezésére is szolgál. Lendvai Péter alkotásai átjárásokat teremtenek különböző világok között. Ahogyan az anyagban és a formában megtestesülő ellentéteket egymáshoz kapcsolja, úgy vált át a hideg, geometrikus formából az organikus, szerves világ képleteibe. Filozofikus mondanivalójú alkotói munkásságában egy romantikus gyökerekkel bíró, 21. századi művészi gesztus tanúi lehetünk. Sajátos művei egyrészt a világ hasadtságát, az eszmények és valóság, a "felszín" és a "mély", közel és távol ellentmondásának konfliktusát, egyúttal tragédiáját tükrözik, ugyanakkor mindig ott munkál benne az ellentéteket feloldására, összegzésre és kiegyenlítésre törekvő szándék. Géger Melinda

Biccentő Noddler 2015 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 18,5 x 9 x 8,6 cm

illúziók háza house of illusion 2014 ragasztott csiszolt üveg, vörösréz glued, grinded glass with copper plate 22 , 5 x 2 2 x 9 cm

Transformations and transubstantiation Péter Lendvai’s glass sculptures

Péter Lendvai is a versatile artist of the young generation emerging in the new Millennium. His work is remarkably complex: from the beginning of his career, his attention has turned to different genres and has been experimenting with a variety of materials. He comes from Kaposvár, where he studied applied graphics and ceramics at the Mihály Zichy Secondary School. He learnt graphics at The University of Fine Arts, then he attended lectures at the Department of Silicate of the University of Applied Arts. The experimentation with different techniques resulted in particular unique creations in his works. From the 2000s onwards, he has continously been exhibiting; his art works have been awarded with art prizes. A wide variety of directional divergence of the design work, the access between various genres are in Peter Lendvai’s focus from the beginning. In Kaposvár during his high school studies, he often visited the Glass Art Workshop of Bárdudvarnok, where he could have met national and international masters of glass profession. These acquaintances defined his admiration towards glass, similarly to the artistic paths of his friends: Balázs Sipos and György Gáspár, who at the time of the millennium also often worked at Bárdudvarnok. Peter Lendvai’s world of art - regarding to the applied materials and the modes of expression – is a very unified one in spirit within the last one and half decades since his graduation. The suggestion of his early art works since the beginning of his career stays consistent throught the years and have appeared in his latest art works too. Several items have become noticable consistently in his world of art, like the connection between different materials and artistic expressions; the willingness of graphical and plastical summary; the interconnected plays of lines and spaces. The architecture and the human portrait as his main iconic motives run through in Lendvai’s works, while in his compositions the inclusion is the leading summing-organizing force like a symbolic type of work. Lendvai’s works can generally be classified by the flat and spatial interpenetration, the simultaneous usage of graphical items in flat-laying and by the use of sculptural thinking. From the beginning he has prepared his graphical and glass art works closely associated, even the combined use of these two art forms simultanously has given a special character to his works. He linked graphical expression and glass already in his diploma work, when he applied the effect of moire on faces screen-printed on glass sheets. Later, the imaginary space and optical illusions appeared on a number of graphic papers and in glass scluptures. Lendvai’s distinctive art form is the inclusion: a formation closed into a glass mould – which can be masks made from metal meshes or architectural motifs – particularly with picturesque fine drawings distinctive pieces of this inherently graphic interest. In the mid-2000s he produced a number of glass works in which the main role

visszatekintő ablakok retrospective windows 2013 fusing, sárgarézhálló, vörösréz fusing, brass net, copperplate 26 x 17 x 4 cm

was the special effect of open and closed, thickening and thinning wire-textures. By that time his main iconic motives appeared fully armed, which also feature in his later works, such as: copper mesh connected within layers and closed into transparent glass mould; the endlessly reduced archetypal motivs like: gates, windows and buildings; and the structures of cosmic sphere and rhombus connected to one and other. His architectural structures are divided into cells or cassettes; their closeness is softened by the light leaking through open “windows” and gaps. In his glass sculpture entitled as “Movement” a new element the layered movement-imitating human silhouettes outlines the progress in time. His early glass works can be paralleled as a graphical solution of his screen printed series entitled as Cyclops, in which the illusion of space appears from the thickening and widening of net in a monolith-like fictive portrait. The process of imitating spatiality of faces indicates firmly the desire of scluptural expression. It is not a negligable fact in the development of Peter Lendvai’s drawing world that in 2007 he had moved to New Zealand with his wife for several years. In the new environment he continued his art work, while he also worked as a teacher too. The results of his foreign experiments were displayed at an exhibition in 2009. The exotic local themes resulted in graphical series represented with clean lines inspired by a bit of pop-art, in which the Maori and Oceanian themes, whales, and other sea creatures were processed in large linocuts. These works demostrates the base of Lendvai’s talent showing lifeful colours and decorative forms with smooth lines. Among the whale-series; Maori faces / heads and tribal masks were built into his own interpretation using spiral and curved forms and repetative motives. In these works the colours were not as much significant; the works were based on decorative line drawings; facial expressions and the strict frontality. The tectonic construction of faces and his space drawing reduced to deform mimics will later return into his glass sculptures with masks.

After his resettlement back to Hungary, Lendvai – using developed technical processes – rethinked his ideas about his previously produced glass scluptures. From 2013 glass prisms have been created, in which strict constructive worlds are appearing. This series is again an architectural joint work and in some pieces endlessly reduced geometric forms appear. But now – perhaps because of the effect of New Zealand prints – the previous ideas completed with picturesque colours. Peter Lendvai had moved to Sopron in this very time special, full of emontional gestures were inveigled from the modest and spacing artist triggered by the unique architectural tradition of the town and the living, centuries-old rich culture of material. Imaginary gates, arches and windows can be seen where layered, smaller and larger gaps are leading into the underlying world. As a new element Lendvai often colours his hidden copper sheets built in his glass sculptures. In his new works golden tones and picturesque effects of rich patinas filled with emontionally charged context – with the associations of rusting walls, falling plasters and smokey tones. Above these special colours, the effect of layered glass sheets made by cold and glued techniques has been widely utilized by the artist. A unique optical effect of space has been created with these coloured copper sheets closed into glass with which passage is realised between reality and fantasy.

aszkéta ascetic 2014 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 20 , 5 x 9 x 9 cm

A further developed version of imaginary urban structures can be interpreted in those pieces of Peter Lendvai’s series, in which unique surreal glass blocks like clock devices were made. These geometric blocks were produced by cold techniques; formed with layered and glued sheets; but applying copper sheets between glass sheets resulted in a new effect. The highly structured cutted metal sheets behind each other show a very special experiment of space. Interesting machine-like structures can been seen: clockdevices, imaginary structures of spheres are built together in laced lyrical memories of a lost civilian culture (Astro clock I–VI, 2015). Beside his glass works made using cold techniques, Peter Lendvai has revived his experiments with hot glass from the mid-2010s. In his recent series he has returned to his ideas of human faces. The most important part of his composition is the masks formed from copper sheets and incorporated into cone-like forms blew from hot glass. (The body is irrelevant used as a plinth for the heads above.) By this, he has gone back to the biggest cultural motives and oldest theme of human civilization. The mask is Lendvai’s metaphor, just like for any other artist of the 20th century. The heads formed into the glass basically form male-archetypes. The Faun, The Knight, The Lord or The Asceta is a solid emblematic and characteristic image too, which closely resembles the masks of commedia dell’ arte. It feels like as the scuplture plays a status role as slips into a skin of a human with unique identity. It is essential for the clear understanding to know that the copper mask and the moulded glass are integrated inseparably to one other. The human behind the determined face is transubstantiated and the emerging character reveals its hidden, subconscious living itself. The facial expression remains a secret; it hides while it characterizes at the same time, therefore it is the tool of a ritual hiddenness and of the testimonial revealer, respectively. Lendvai’s collection of curious is grim and tragic. When the characters with masks are building together, their deformaties and fractures are not meant to reflect the ecstatic beauty, but it is meant to express the fallibility and defencelessness of humans. Peter Lendvai’s works create passages between different worlds. As he connects opposites incarnated in materials and forms; he switches from cold geometric forms to the equation of organic world. In his philosophical art works we can witness a 21st centurian artistic gesture with romantic roots. His individual works reflect a fractured world; idealizes and reality, the surface and the deepness, the conflict of paradox of close and far; while the striving will for solution, summation and acquitment of opposites is labouring inside him.

Melinda Géger

translated by Erika Vági

Asztro-Óra III Astro-Clock III 2015 ragasztott, csiszolt üveg, sárgaréz glued, grinded glass with brass plates 34 x 8 x 12 cm

Asztro óra I astro clock I 2015 ragasztott, csiszolt üveg, sárgaréz glued, grinded glass with brass plates 34 x 8 x 12 cm

Asztro óra VI astro clock VI 2015 ragasztott, csiszolt üveg, sárgaréz glued, grinded glass with brass plates 34 x 8 x 12 cm

Asztro óra V astro clock V 2015 ragasztott, csiszolt üveg, sárgaréz glued, grinded glass with brass plates 34 x 8 x 12 cm

Gótika Gothic 2015 ragasztott, csiszolt üveg, sárgaréz glued, grinded glass with brass plates 34 x 8 x 12 cm

Zarándok Pilgrim 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 22,5 x 6,5 x 7 cm

Fekete Király Black King 2015 melegen formázott hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper plate 17,5 x 8,5 x 8,5 cm

Mini Taurus 2015 melegen formázott hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper plate 17,5 x 7 x 7 cm

Túl „g”-n beyond ”G” 2015 melegen formázott hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass plate 27 x 9 x 9 cm

Nyolc szem Eight Eyes 2015 melegen formázott hutaüveg, patinázott vörösréz hot sculpted glass with patinated copper plate 29x 8,5 x 9,5 cm

Haláltánc Dance with death 2015 installáció installation 230 x 1 50 x 1 50 cm

Haláltánc–üvegkoponya Dance of Death–Glass skull 2015 melegen formázott hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass plate 22 x 14 x 11 cm

Óriás király Giant king 2016 melegen formázott hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper plate 40 x 11,5 x 11,5 cm

Magas pléhpofa Tall Deadpan 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 29,5 x 7,5x 6,5 cm

Kozmikus madár Cosmic bird 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 23,5 x 9 x 9 cm

Madár doktor BIRD doctor 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 22,5 x 12,8 x 10,5 cm

BŰbályos charmer 2016 hutaüveg, vörösréz hot sculpted glass with copper 17 x 12 x 11 cm

Víziók mestere Master of Visions 2016 írizáló hutaüveg, sárgaréz hot sculpted iridescent glass with brass 25 x 9 x 9 cm

Élet–Halál homokóra Life & Death hour glass 2016 hutaüveg, sárgaréz hot sculpted glass with brass 25 x 8 x 8 cm

Hommage Á Hyeronimus Bosch 2016 installáció installation

Idő árnyék Time shadow 2015 Szitanyomat Serigraphy 50 x 70 cm

leviatán leviathan 2016 Szitanyomat Serigraphy 50 x 70 cm

(00-36) 30–997–8993

lendvai.design@gmail.com www.glass-art.hu

2010 – 2011 1999 – 2002 1997 – 2002

2015 2013 2010 2007 2002 2002

2017 2017 2016 2016 2015 2014 2012 2009 2006 2005 2000 1999

ACG Yoobee School of Design, régebben Natcoll Design Technology, Tervező grafikus, Wellington, Új-Zéland Magyar Képzőművészeti Egyetem, Vizuális Nevelés Tanszék, művészeti rajz és művészettörténet okleveles középiskolai tanár Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, Képgrafika szak, okleveles képgrafikus művész (MA)

Tér-képzetek, Somogyi képzőművészek kiállítása, rotary Club Kaposvár díja Barlang / grotta képzőművészeti pályázat díja, Tata, yellow pages art award második helyezés, Új Zéland Új Magyar avantgárd – Hommage A Ungvári Károly országos pályázat, Kaposvár megyei Jogú város Önkormányzatának díja, Kaposvár maoe diploma-díj, Budapest Barcsay pályázat, különdíj, Budapest

Kör–round three, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Kör–round two, Fabricius Galéria, Sopron Kör–round one, Kiskép Galéria, Budapest, várnegyed Konstelláció 77 · 78, (Szántó István képzőművésszel), Festő terem, Sopron Kunstkammer (128 köbméter voyeur) Torony Galéria, Sopron „részidő” Kuny Domonkos Múzeum, Tata (Mórocz Istvánnal) „óceania-rétegek” FISE Galéria (Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület), Budapest (Végh Saroltával) „vándor” LeSA Galéria, Wellington, Új Zéland „trendkívüli” FISE Galéria, Budapest lendvai péter első önálló kiállítása, Pannon Galéria, Kaposvár erotikus kiállítás, Odeon kávézó, Budapest, (Illés Balázzsal) trafó Kortárs művészetek háza kávézó, Budapest, (Herman Péterrel, Kováts Lászlóval)

2010 – 2011 1999 – 2002 1997 – 2002

2015 2013 2010 2007 2002 2002

2017 2017 2016 2016 2015 2014 2012 2009 2006 2005 2000 1999

ACG Yoobee School of Design, former Natcoll Design Technology, Diploma of Graphic Design, Wellington, New Zealand Hungarian Academy of Fine Arts, Department of Visual Education, Budapest, Hungary, Secondary teacher of art (artistic drawing and history of art) Hungarian Academy of Fine Arts, Department of Graphics, Budapest, Hungary, Printmaking artist (MA)

“Spatial-images” exhibition of artists from Somogy county, Award of Rotary Club, Kaposvár, Hungary Barlang /grotta ﬁne art competition award, Tata, Hungary second runner of yellow pages art award, New Zealand New Hungarian avant-garde – Hommage A Ungvári Károly competition, award of local government of Kaposvár “diploma-award” Budapest, Hungary from the Association of Hungarian Artists, Budapest Special prize of the Barcsay awards, Budapest

Circle–round three, Rippl-Rónai Museum, Kaposvár Circle–round two, Fabricius Gallery, Sopron Circle–round one, Kiskép Gallery, Budapest, Castle district “Constellation 77 · 78” (with István Szántó), Festő-terem, Sopron “Kunstkammer” (128 cubic meter voyeur) Torony Gallery, Sopron, “Part time” Kuny Domonkos Museum, Tata, (with István Mórocz) “oceania-layers” Gallery of Association of Young Designers (FISE), Budapest (with Sarolta Végh) “Wanderer” LeSA Gallery, Wellington, New Zealand “above trends” Gallery of Association of Young Designers (FISE), Budapest peter lendvai’s ﬁrst solo exhibition, Pannon Gallery, Kaposvár “erotica” exhibition, Odeon Café, Budapest, Hungary (with Balazs Illes) Trafo Hall of Contemporary Arts, Budapest, Hungary (with Peter Herman, Laszló Kováts)

Princípium Principle 2016 írizáló hutaüveg, sárgaréz hot sculpted iridescent glass with brass 25 x 7 x 7 cm