„MI VAGYUNK, AKIK KINCCSÉ TESSZÜK AZ ÜVEGET...”

„MI VAGYUNK, AKIK KINCCSÉ TESSZÜK AZ ÜVEGET...”

Báthory Júlia

Munkácsy – és Magyar Örökségdíjas üvegművész

Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegművész

Szilágyi András

üvegművész

Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas és Szilágyi András üvegművészek retprospektív kiállítása a Báthory Júlia Munkácsy – és Magyar Örökségdíjas üvegművész életmű kontextusában 2021. október 29 - november 26.

Kiskép Galériában 1016 Budapest, Krisztina körút 75/A

A kiállításon beszédet mondott: Szilágyi B. András művészettörténész Kurátor: Koós Ágnes a Kiskép Galéria vezetője Ennek az eseménynek a gondolata ez év áprilisában merült fel, miközben galériánk kiállítást rendezett Mitter Imre fátyolüveg gyűjteményéből. Amikor nekifogtam e nemes és egyedülálló anyag történetének felkutatásához kiderült, hogy sokkal inkább a szemtanúk, valójában a fátyolüveg elkészültében résztvevők hiteles elbeszéléseire támaszkodhatok, de akadt néhány remek írott forrásanyag is. Így találtam rá Szilágyi B. András doktori értekezésére, amiben többek között foglalkozik a berekfürdői gyár sorsával, mely jól példázza a magyar üvegművészet elmúlt évtizedeit. A művészettörténeti dolgozatban megfogalmazódott számos olyan kérdés, ami galériánk tíz éves fennállása óta folyamatosan foglalkoztat, ennek okán kerestem meg Szilágyi András üvegművészt, hogy szeretnék vele egy olyan hiánypótló kiállítást összeállítani, ahol felesége Kovács Júlia művei mellett nevelő anyja Báthory Júlia hagyatékából is szemlézhetünk. Egy család munkásságát követhetjük Szilágyi B. András, a legfiatalabb családtag autentikus narrációjával.

Koós Ágnes

Az üvegművészet a harmadik legidősebb művészeti ág a világon.

Az üvegművészet idősebb Plinius feljegyzése szerint egy véletlen eredménye: főníciai hajósok tüzet gyújtottak és a mésszel keveredett homok megolvadt, így leltek rá az üveg titkára. A történet azonban ennél is öregebb: a mezopotámiai művészetben is megtalálhatóak gyökerei, hisz már az Istar-kapu tégláit is üvegmáz borítja. Más elméletek szerint az ötvös kemencék „melléktermékei” voltak az első üveggyöngyök, amikor a kemence tűzállónak szánt fala megolvadt. Az ókori Egyiptomban az alexandriai mesterek csodás tégelyei, fiolái váltak a birodalom legnépszerűbb exportcikkeivé a papirusz után.

Egyiptomból érkeztek a római birodalomba azok az első mesterek is, akik aztán egész Európában elterjesztették az üvegművességet, ami ezek után szorosan egybe forrt az európai identitással.

Az üveg azonban törékeny: a történelem viharai többször végig söpörtek az üvegművészet történetén. Korszakról korszakra haladva hol hatalmas gyárkomplexumok és többszáz fős manufaktúrák működtek, tárgyak ezreit ontva magukból, hol épp egyszerű erdei csűrök rejtekén élt tovább az üvegművesség hagyománya családi tradícióként. Az erdő mélyén felszálló füstcsík maradt meg a gyárkéményből.

Erdőkből gyárakba Magyarországra először német mesterek jóvoltából érkeztek meg az „erdei üvegek” (Waldglass), hegyeinkben pedig hamar kialakultak a magyar üveges dinasztiák, melyeknek hagyományai többszáz éven át éltek tovább, a mesterség fortélyai szálltak apáról fiúra olyan helyeken, mint a Bakony erdei, vagy Tokod és Parád. Aztán jött a 20. század.

A huszadik század a magyar üveg gyors és mára porrá lett aranykorát hozta, amikor a XIX. századi ipari forradalmat követően, valamint az 1920-as évek végének üvegipara révén a csűrökből az üvegesek hatalmas gyárakba mentek. A második világháború már 7, a legkorszerűbb ipari technológiát alkalmazó üveggyárat talált hazánkban. Tokod, Parád, Ajka, korábban az erdőkben rejtőző üvegcsűrök évszázados központjai helyén hatalmas gyárak nőttek ki a földből, és olyan új, innovatív üveggyári központok alakultak, mint például a fátyolüveg hazája, Karcag, vagy Salgótarján és Miskolc. Aztán 1958 után újabb, hatalmas fejlesztések révén a rendszerváltás idejére már 16 gyárban több tízezer embert foglalkoztató iparággá fejlődött a magyar üveggyártás. Ez a csoda azonban az ezredfordulóra egy csapásra lett az enyészetté. Ma már csak egyetlen síküveggyár van Magyarországon, Orosházán.

1

Báthory Júlia Oroszlán vadász relief Csiszolt üveg Átm. 50 cm x 1 cm

Pillangós tál Homokfúvott, csiszolt üveg Átm. 29,5 cm

2

Üvegcsűrök, üveges családok A jövő – ha egyáltalán eljön – olyan lesz, mint a múlt. Visszatért a magyar üveg története oda, ahonnan indult, és ebben a történetben válik különösen izgalmassá a Báthory Júlia, Kovács Júlia és Szilágyi András neve által fémjelzett családi folytonosság, ami révén a fent vázolt 100 év a mai napig élő és létező szellemi örökségként élt túl egy ilyen turbulens és zaklatott időszakot. Az elmúlt pár évtized egyáltalán nem kedvezett az „üveges dinasztiák” fennmaradásának, ezért is bír különös értékkel a sokáig elzárt dömsödi műhely.

Báthory Júlia akkor lépett be az üvegművészet bűvkörébe, amikor az anyag technológiai lehetőségei a korabeli innovációk révén soha korábban nem látott dimenziókat kaptak. Az 1930-as évek az üveg történetében a csűrből gyárba lépő, a hamukkal való vegyítéstől a komplex kémiai eljárások felé lépés korszaka volt. Ez volt magának az anyagnak is a forradalma, ahol Báthory Júlia érdeklődése azonnal elsősorban a hideg megmunkálás felé fordult, ahol maga is feltalálóként, műszaki fejlesztőként vett részt. Nevéhez kötődik az üvegcsiszolás forradalmasítása azáltal, hogy a korábban a gravírozás miniatűr technológiájától ő jutott el elsőként a monumentális csiszolás építészeti és szobrászati alkalmazásáig. Hasonlóképpen úttörő szerepet vállalt a homokfúvás technológiájában, ahol köszönhetően saját találmányainak és fejlesztéseinek majd 30 éven át képes volt szinte egyeduralkodó lenni ezen megmunkálási területen.

Báthory Júlia az ötvenes évek elején vette át a Török Pál utcában azt a hutát, amit még Veress Zoltán, a karcagi üveggyár és a fátyolüveg atyja épített, hogy aztán a magyar üvegművészet máig meglévő iskoláját építse köré, és maga is megismerkedjen a meleg üveg formálásának, alakításának művészetével. Művészetének eme második szakaszában az üveg megmunkálásának teljes spektrumát megismerte, és tanárként összegezve tudását átadta.

3

Báthory Júlia Fésülködő tükör Gravírozott üveg 30,5x12 cm

4

Csiszolt, hámozott üvegedény 12x9 cm Homokfúvott kis váza 8,5x11 cm

„Az az üveg, amit le lehet másolni, nem jó üveg” Báthory Júlia művészetének igazi nagysága nem csupán önmagában szemlélendő, hanem abban, hogy ő volt a modern magyar autonóm üvegművészet anyja azáltal, hogy tudását tovább vitte és a művészeti oktatás rendszerébe adaptálva megteremtette a magyar üvegművészet alapjait. Több, mint egy teljes évtizeden át kizárólag az ő tanítványai voltak az akkor gombamód szaporodó, és kapacitásaik csúcsán működő üveggyárak művészeti vezetői, tervezői, designerei, a későbbi évtizedekben pedig a magyar üvegiparban dolgozó iparművészek derékhada. Az üveg anyagával való munkából organikusan kinövő, a formát eszköznek tekintő, klasszikus modern szemlélet, melyet tanítványainak közvetített, meghatározó nyomot hagyott a hatvanas évek magyar üvegművészetében, és máig élő, megkerülhetetlen öröksége a modern magyar üvegnek.

Báthory Júlia számára az üveg, mint anyag egy végtelen lehetőséget hordozott. Elmondása szerint amikor kamasz korában először látott egy Orrefors üveget, úgy érezte, hogy ez a minőség az, amit ő meg szeretne teremteni Magyarországon. Az európai üvegművészet jelen helyzetét mutatja, hogy a Báthory Júliának ihletet adó svéd vállalat is megszűnt 2013-ban, az egykori gyár ma már csupán múzeum. A kamasz Báthory Júliát lenyűgöző „svéd üveg” a maga formai egyszerűségével, az anyagszerűség gondolatának az esztétikai alapállást meghatározó filozófiájával ma ugyanúgy a múlt része, mint az a szellemi felépítmény, amit Báthory Júlia a tágan vett hatvanas években hazánkban is sikerrel hozott létre. A piac vastörvényei, az ipari fejlődés nem kedvez annak az üvegművészetnek, amiből azonban pont Báthory Júlia és kortársainak munkája és erőfeszítései révén vehette ki részét hazánk is.

Ebből a tudásból táplálkozva tud főnixmadárként fel is támadni a magyar üveg a 21. században.

5

Szilágyi András Karcagi fekete üveg

Híd két elkülönülő korszak között Ezért is jelentős, hogy Báthory Júlia szellemi öröksége, így elsősorban értelemszerűen titkos, egyedi megmunkálási invenciói, találmányai nem haltak ki vele együtt, hanem fián, Szilágyi Andráson keresztül családi örökségként tovább élnek. Szilágyi András szerepe különleges a magyar üveg történetében, hisz sokáig egyedüli üvegművészként képezett hidat a magyar üveg Báthory Júlia által fémjelzett „design” szemléletű, első sorban gyárakban működő irányzata és a hetvenes évektől meghatározóvá vált autonóm képzőművészeti stúdióüveg között. Általa jött létre egyúttal a magyar üvegben az egyetlen generációs kapocs is két, egyéb iránt elkülönülő korszak között. Báthory Júlia tanítványai közül azon kevesek közé tartozott, aki az Iparművészeti Főiskolán is diplomát szereztek, a későbbiekben az Üvegipari Művek művészeti vezetőjeként pedig ő koordinálta az üveggyárakban folyó művészeti-tervezői munkát, így értesült az itt folyó előremutató kísérletekről, amiket művészi munkája részévé is tett. Művei nem csupán művészi képességeinek bizonyítékai, de olyan anyagok és technológiák tanúi is, melyek ma már nem kivitelezhetőek. Az irizáló „fekete üveg” legyártása ma már szinte emberfeletti, és talán értelmetlen erőfeszítés lenne, hasonlóan nehéz lenne fátyolüveg-kandeláberek legyártása is. Az ezekhez szükséges kémiai, technológiai és gyártási bázis, kísérleti laborok és technológiai feltételek jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre hazánkban.

Szilágyi András tovább vitte Báthory Júlia örökségét, és az általa képviselt intaglio csiszolást valamint homokfúvást az optikai illúziók és az op-art hatásaival vegyítette. Tovább is lépett innen ugyanakkor, és a homokfúvás technológiáját tovább fejlesztve kifejlesztett egy olyan emulziót, amelynek révén a homokfúvást a monumentális festészettel volt képes párosítani. Ebben apai örökségének tapasztalatai is szerepet játszottak, hisz Szilágyi János a római iskolához köthető monumentális festészet egy kevéssé ismert, ám annál kvalitásosabb alkotója volt. Az általa kifejlesztett anyag révén a síküveg immár a szobrászati megmunkáláson túl lehelet finomságú grafikai, festői motívumok rögzítésére is alkalmassá vált. Szilágyi András Báthory Júlia örökségét tovább vitte, de egyúttal új, immár az autonóm üvegművészet felé mutató invenciókkal gazdagította.

7

Szilágyi András Fa kisplasztika

Rogyasztott, ragasztott üveg 21x39 cm

8

Míg Báthory Júlia esetében a meleg üveg amolyan „kései szerelem” volt, Szilágyi Andrásnál már kezdettől egymás mellett folyt az üveg hideg és melegmegmunkálása iránti érdeklődés. A színes, folyékony üveggel történő kísérletek az üveg plasztikai és formai lehetőségeinek, a klasszikus öblösüveg-megmunkálás modern alkalmazásai, az üvegipari formatervezés Szilágyi András munkásságának központi részét képezték. Finom, alázatos, a különleges üvegek természetes szépségét megmutatni hivatott munkái ma már igazi unikumnak számítanak. Iriziáló fekete, igazából vörös üveg lámpa búrái, fátyolüveg-kísérletei, olvasztott üveg-kísérletei is egyedülállóak.

Szilágyi András a magyar üveggyárakban otthonosan mozgott, különösen sokat dolgozott Karcagon, Salgótarjánban, Ajkán, de megfordult Parádon, Vásárosnaményban is: mind olyan helyszínek, ahol közel egy évtizede már csak emlékként él az egykori üveggyártás.

Műveiben olyan üveganyagok élnek tovább, melyeket reprodukálni ma már nagy erőfeszítésbe telne, hisz az üveggyárak ésszerűtlen felszámolásakor a mellettük működő archívumok, kémiai laborok, kísérleti műhelyek is az enyészeté lettek. Szilágyi András üvegplasztikái, vázái, lámpabúrái tehát nem csupán iparművészeti remekművek, hanem ma már reprodukálhataltan különleges anyagkísérletetek és vegyészeti bravúrok tanúi.

Szivárvány - Szines panel Csiszolás festés 27 x 45 cm

9

Szilágyi András Fehér duplaforma

Fújt, hutakész homofúvott üveg 31x32 cm

Ólomüveg váza

Homokfúvott, csiszolt üveg 13x29,5 cm 15x19 cm

Hol van már a karcagi C9-es üveg? Ki gyárt ma már fátyolüveget?

Hazánkban ma már nem csupán a gyári körülmények hiányoznak, de az anyaggal való felszabadult kísérletezés helyszínei, a formai és megmunkálási keretek feszegetése is. Az üveg alkímiájával foglalkozó művészeket évszázadok óta foglalkoztatja az üveg és kerámia anyaga közötti titokzatos és megfejthetetlen kapcsolat. A két anyag között ugyanis nem csupán a megmunkálásuk történetében, de kémiai szempontból is közösség, párhuzamosságok mutatkoznak, mégis a két anyag szinte antagonisztikusan taszítják egymást. nem hajlandóak a felület szintjénél mélyebben kapcsolódni.

Az üveg alkímikusait tehát a mai napig izgatja az „üveg-kerámia” ami a kémikusok és vegyészek esetében a „vitrokerámia” máig véget nem érő kísérleteit jelenti. Ezzel szemben kevés művész kezdett bele, hogy az „üveg-kerámia” művészi kérdését feszegesse. Kovács Júlia, Szilágyi András felesége, Báthory Júlia menye az életét tette erre. Az ő üveghez való „megérkezése” eleve egy különös, nem kevés véletlennel tarkított történet, hisz Kovács Júlia már „kész” kerámikusként érkezett az üveg területére. Egyike tehát azon üvegműveszeknek, akiknek az üveg igazából kifejező eszköz, egy készséges és izgalmas anyag egy képzőművészeti gondolat megfogalmazásához. Míg Báthory Júlia elsősorban szobrászként közelített a hideg üveghez, addig Kovács Júlia festőművészként a meleg üveghez.

Kovács Júlia az üveg anyagával kezdett festeni, és készítette üveg képeit.

Kovács Júliát élete során leginkább az izgatta, hogy a kerámia és az üveg hogyan lehetne „kibékíthető” vagy pontosabban együttműködésre bírható. Ez az érdeklődés az üvegsamott- kísérletekben csúcsosodott, amely az általa kifejlesztett technika révén számos domborművet, plasztikát alkotott.

Kovács Júlia nem a „vitrokerámia” kémiai feladványa felől közelített, hanem egy érzéki, intuitív, művészi utat követett, mely szakmai múltjából eredt. Kovács Júlia egész élete során keramikus maradt, aki üveggel dolgozik. Ezért az üveg anyagához is keramikusi szemlélettel közelített, ezért az üveg „felületes csillogása” sosem izgatta annyira, mint amennyire az anyagot szerette volna teljesen utalni és szándékai szerint megformálni. Sikerei abban mutatkoztak meg, hogy számára egy idő után a folyékony üveg olyan eszközzé vált, mint a képzőművésznek az olajfesték, így hozta létre üvegfestményeit.

Azon túl, hogy művei önálló képzőművészeti értéket képviselnek, egyúttal anyagkísérletek is, melyek az üveg megmunkálásának határait feszegetik.

11

Szilágyi András Kandeláber

Karcagi fátyolüveg 104 (talp nélkül) x22 cm

12

Szilágyi András Váza két darabos

Karcagi fátyolüveg 25x24,5 cm 29x19,5 cm

Kovács Júlia: kényszerek és választások Kovács Júlia a szegedi Tömörkény István Művészeti Gimnáziumban, kerámia szakon Dinnyés Éva tanítványaként érettségizett. Mint évfolyamának kitűnő diákja rögtön felvételizett az Iparművészeti Főiskolára, de első alkalommal nem vették fel. Egy éven keresztül Pap János és Horváth Sándor keramikusok budapesti műhelyeiben végzett segédmunkát, és itt ismerkedett meg a művészek baráti köréhez tartozó Schrammel Imrével, Gorka Líviával és számos művésszel, akik felfigyeltek tehetségére. A következő évben szintén felvételizett, ám a felvételi eljárás során rendhagyó módon kihívták a folyosóra.

A folyosón Schrammel Imre, Csekovszky Árpád és Litkey József voltak. Közölték Kovács Júliával, hogy „arra a helyre, amit neki szántak” az 1956-os ellenforradalom egyik akkori hősének lányát „kell” felvenni, ezért számára nincs hely a kerámia szakon. „Cserébe” mehet az üveg szakra, mert ott „még van egy üres hely”. Kovács Júlia tehát soha nem felvételizett üveg szakra az Iparművészeti Főiskolán, mégis „üveges” lett Z. Gács György csoportjában az 1967-ben kezdő évfolyamon.

A diploma előtt Z. Gács György ajánlattal fordult Kovács Júliához: elintézte, hogy különbözeti vizsgák nélkül átvegyék a Képzőművészeti Főiskola festő szakára, és így nem kell tovább „játszania az üvegest”. Kovács Júlia ezt az ajánlatot visszautasította, és 1972-ben szerzett dicsérettel diplomát az Iparművészeti Főiskola üveg szakán az első olyan diákként, aki a főiskola történetében ólmozott üvegablakkal diplomázott. (A második Hefter László lett, aki 1975-ben diplomázott az üvegszakon hasonló műfajú művel.)

13

Ovális kép

Gipsz forma és rogyasztott üveg 30x24 cm

14

Egyetemi évei alatt találkozott az alatta lévő évfolyam diákjával, Szilágyi Andrással, Báthory Júlia nevelt fiával így az ő révén megismerve Báthory Júliát hamar az üveg anyagával is megbarátkozott, és „igazi üvegessé” vált. Szilágyi Andrással 1975-ben házasságot is kötött, így a magyar üvegművészet egyik legnagyobb alakjának menye lett. Kovács Júlia a diploma után a nagykanizsai üveggyárban helyezkedett el, mint tervező. Kovács Júlia szeretett tervezni, és személyisége révén az üveggyárban hamar képessé vált elképzelései megvalósítására a merev gyári struktúrákban is. Teaforraló és hőállóedénycsaládját a nagykanizsai gyár fennállása során végig gyártották. Citromfacsaró és almareszelő termékeit, melyekkel a Formatervezési Triennálé díját is elnyerte szintén az ezredfordulóig gyártották Salgótarjánban nagy sikerrel. Kovács Júlia volt az egyedüli üveges, akiknek a Házgyári konyhaprogram keretében alkotott tárgyait tömegesen is gyártották, így alkotásai a magyar tárgykultúra részévé lehettek. Aktív üvegtervező volt a magyar üvegipar fénykorában, említett citromfacsaró és almareszelő termékeit Vadas József 1979-es a Művészi Ipartól az Ipari művészetig című könyvének 159.számú képtábláján is láthattuk.

1980-ban gyermekkori legjobb barátja, az akkor a kispesti Gránit Gyár művészeti vezetőjeként tevékenykedő Minya Máriával együttműködve alkotta meg hőálló üveg-kerámia edénycsaládját, amely 1980-ban a nemzetközi szakmai érdeklődését is felkeltette. A hűtőszekrényben, sütőben, mikrohullámú sütőben egyaránt alkalmazható multifunkcionális hőálló edénycsalád tárolásra, melegítésre sőt korlátozottan ételkészítésre is alkalmas, miközben az üveg és kerámiaelemek tetszés szerint kombinálhatóak és egymásba helyezhetőek.

15

16

1980-ban Kovács Júlia képviselte a magyar üvegiparban dolgozó iparművészeket az ICSID 1980-as várnai konferenciáján. A hetvenes évek végén férjével, Szilágyi Andrással egy Báthory Júlia homokfúvás technikáján alapuló egyéni módszert dolgoznak ki, amivel sorozatosan készítik építészeti megrendeléseiket. Kovács Júlia volt a technológia megjelenésekor az első, aki a termopán üveget művészi megmunkálással párosította kihasználva a többrétegű üveg adta optikai lehetőségeket. Szegedi üvegfalában háromméteres magasságú hatalmas üvegelemeket három rétegű savazással, Balatonfüreden öt rétegű homokfúvással látta el az összeállítás előtt, ezek a művei mai napig kivételes szakmai és művészi bravúrt képviselnek. Az 1980-as évek második felében azonban már látni lehetett a magyar üvegipar gyors összeomlását, ezért a szakmai közéletből részben kivonultan több évtizedes kísérletezésbe fogott a kerámia és az üveg anyagának „összeházasítására”. A kísérletek eredménye lesz az a „samott üveg” technika, melyekkel monumentális építészeti megrendelésektől a kisplasztikákig számos alkotást hozott létre, s melyért 2007-ben Ferenczy Noémi díjat is kapott.

A fenti személyes történet is mutatja, hogy a magyar iparművészet sajátos kényszerpályái nagyban és radikálisan befolyásolták művészeink életét. Sokan nem voltak olyan szerencsések, hogy „legyen nekik szabad hely” amikor tehetséges jelöltek helyett pártkatonákat „kellett” felvenni, s mely gyakorlatról már Gádor István is beszámolt az ötvenes években, amikor például Rákosi Mátyás nejének kerámikus karrierjét kellett egyengetni. Kovács Júlia nem akart üveges lenni, de mégis az lett, s nem akart designer lenni, mégis az lett. Más kérdés, hogy ő élve a lehetőségekkel megragadta a feladat szerethető és izgalmas részét, más alkotók azonban ezzel korántsem voltak így.

Kovács Júlia

Karácsony I-II-III Kerámia üveg 41,2x30,5 cm 36,5x26,8 cm 37,8x27,8 cm

Karácsony I-II-III

Aranykeretes intergrass technika, homokfúvott, festett üveg 35,5x25,5 cmv 17

Kovács Júlia Stáció

Kerámia üveg 51x41, cm

18

Madonna

Kerámia üveg 49x39,4 cm

19

Kovács Júlia

Ólmozott lámpa magasság 52 cm

20

Színes edények

Überfangos ólomkristály 14,2x15,8 cm 17x17 cm

Főiskolai párválasztása ugyanígy kényszerből „sodorta” az üveges szakmán belül Báthory Júlia mellé, valamint Minya Máriával való barátsága, mely kamaszkorából eredt, számos közös szakmai munkában jelent meg a nyolcvanas kilencvenes években és végig megtartotta a kerámia anyaga mellett is, életműve során végig a kerámiát és üveg anyagában egyszerre, párhuzamosan és együtt alkotott. Kovács Júlia kényszerek és véletlenek következtében járta be a szilikátművészet teljes spektrumát a kerámia anyagánál kezdve az üvegművességen át a porcelánig, majd kényszerből és véletlenek során járta be a design, a stúdió-iparművészet, az építészeti társművészetek és a kézműves iparművészet műfajait.

A szükségből erényt kovácsolva reagált az adott korszak és feladat kihívásaira, és egy kivételesen gazdag és szerteágazó életművet hozott létre.

A jövő feladata A magyar üvegművészet elvesztette kapcsolatát saját gyökereivel, saját korábbi stílusaival, irányzataival, és fokozatosan kívülről vett minták alkalmazását, honosítását, megvalósítását végezte. A magyar üvegipar lehetőségei csúcsán nem foglalkozott az innovációval, elhanyagoltaa fejlesztéseket, nem reagált a kor változásaira sem. A studio iparművészet képviselői teljesen ráhagyatkoztak arra a szakmai gyártói bázisra, melynek utánpótlása sosem volt igazán biztosított. A művészek nem merültek el a mesterség művelésében, a szakmai továbbképzés nem volt, és jóformán a nyolcvanas évektől vendégmunkások biztosították a gyárak szakember állományát, akik a gyárak bezárásakor tovább is álltak. A magyar iparművészet önálló innovatív és kreatív ereje azonban ennél sokkal nagyobb és többre hivatott.

21

Kovács Júlia Gömbváza

Homokfúvott fújt üveg Átm 30x25 cm

Dobozok

Homokfúvott üveg Átm 15x22 cm Homokfúvott savazott 19x19 cm

Az iparművészet hármas pilléren nyugszik: elsőként a minőségi diskurzuson, az eltérő véleményeket kifejtő, egymással versengő műhelyek munkáján, és az ehhez kapcsolódó elméleti kutató, összegző, dokumentációs munkán.

A másik pillér, ha úgy tetszik a „magyar wabi-sabi”. Az a tág értelemben vett kézműves hagyomány és kultúra, amit a Kárpát-medence időben egymást követő és nyelvileg és kulturálisan különböző népei évszázadok alatt alkottak és felhalmoztak. Az iparművészek szaktörténeti és kulturális tudása felületes, amíg nem ismerik a régióra jellemző technológiai, formai és ornamentális megoldásokat, addig nincs esélye olyan helyi sajátságokat hordozó műhelyek, stúdiók, munkaközösségek létrehozásának sem, amelyek versenyképesek és önálló karakterrel léphetnének fel a világban.

A harmadik pillér az iparművészet és design komplex gazdasági, társadalmi hátterének, rendszerének, működésének ismerete és biztosítása nem pusztán a tárgyalkotás, hanem az innováció és kreáció szabályainak feltárása révén. Szakmai fórumok, kiállítások, szimpóziumok, és koordinált képzés szükséges, valamint el kell juttatni az üvegművészetet potenciális vevőihez, ismerő és az anyagot szerető gyűjtőihez. Ehhez azonban olyan alulról szerveződő szakmai szervezetekre van szükség, ahol az elvárt információ, a művészi közösségek szervezése, a kiállítások nem egy nagy gyár, a piac, vagy állami szerv kegyén, hanem a művészek önálló, mondhatni „alulról felfelé építkező” kezdeményezéseiben csúcsosodna ki. A mostani kiállítás-sorozat célja, hogy keresztmetszetet nyújtson a magyar üveg egészéről, megtalálva a még élő, és sokszor elfeledett gyökereket. A kiállításon e három nagyszerű művész alkotásaiból láthatunk válogatást, mely az idén áprilisban a Kiskép Galériában bemutatott „Fátyolüveg” magángyűjtemény történeti párhuzamának tekinthető.

Szilágyi B. András

23

24

Báthory Júlia (1901-2000) Érettségi után a müncheni Staatschule für Angewandte Kunst diákjaként a formai egyszerűség, a praktikusság, és esztétikum egységét hirdető szellemiséget sajátítja el, mely egész későbbi munkásságát meghatározta.

A húszas évek végén a dessaui Bauhaust látogatja, majd Drezdában az üvegcsiszolás művészetével ismerkedik meg. Németországi tanulmányai végeztével művészi munkásságát az üvegművészet felé fordítja. A műalkotás folyamatát teljes egészében kézben tartva saját maga által tervezett formáiba, maga csiszolta bele egyedi „üvegreliefjeit”. Egyéni módon, szobrászi szemlélettel használta az üvegcsiszolást és bevezeti a homokfúvás technológiáját a művészi alkotás területére. Műveit üvegreliefekként említik. Elvitathatatlan érdeme a magyar üvegművészet II. világháború utáni kibontakoztatása, az üvegművész-képzés hazai megalapozása.

Legfontosabb díjai: Munkácsy- és Magyar Örökségdíj, elismerő oklevelek a Párizsi, New Yorki, Brüsszeli Világkiállításokon, Arany Koszorúval Ékesített Csillagrend Szilágyi András (1949) A budapesti Képző és Iparművészeti Gimnázium üvegszakán Bátrhory Júlia tanítványa, majd az Iparművészeti Főiskola üvegszakán diplomázott 1973-ban. Miközben gimnáziumi évek alatt nevelőanyja tanítványaként üvegművészetet tanult, édesapjával a hatvanas évek derekától részt vett murális festészeti alkotások kivitelezésében is. Diploma után, 1975-ig az Orosházi Üveggyár tervezője, majd 1990-ig az Üvegipari Művek (később Pannonglas Ipari Rt.) művészeti vezetője volt. Jórészt régi dokumentumfotók, megmaradt rajzok és feltárások alapján számos rekonstrukciós és felújítási munkát végzett. Műemlékek felújítása során a történeti környezetbe szervesen illeszkedő, mégis korszerű, modern alkotásokat készített.Jelenleg belsőépítészeti elemek lámpák, fényelemek, és összefüggő, homokfúvott-savazott kompozíciók tervezésével foglalkozik. Legfontosabb díjai: ÜM dekorpályázat, I. díj (1974) Terítési Kultúra kollektív I. díj (1988) Pro Arte Vitraria díj (1992) Kovács Júlia (1947-2021) A szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üvegszakán szerzett diplomát 1972-ben. 1979-ig a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Munkásságának nagy részét, építészeti munkáin túl, képzőművészeti ihletettségű üvegfestményei és üveg-samott domborművei, és számos magánmegrendelésre készített belsőépítészeti munkák, üveg falburkoló elemek, világító testek, falak, plasztikák, használati és dísztárgyak, lámpák tervezése tetti ki, melyek kivitelezését is maga végezte. Önálló találmányai és újításai az üveg és kerámia anyagának együttes használatában, 2008-ban Ferenczy Noémi díjat hoztak a művésznőnek.

Legfontosabb díjai: Házgyári Konyha program díja a generációk által ismert citromfacsaró, almareszelő és hőálló tea és tejforraló tervezéséért(1975) Terítési Kultúra kollektív I. díj (1988 ) Pro Arte Vitraria díj (1992) Ferenczy Noémi díj (2008) Szilágyi B. András (1979) Művészettörténész -Kovács Júlia és Szilágyi András fia- a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténeti szakán végzett, majd Phd fokozatot szerzett. Doktori értekezése „Magyar Iparművészet története 1945 után – különös tekintettel a design fejlődésére és a szilikát művészetekre (kerámia, üveg, porcelán)” - címmel 2011-ben jelent meg.

Szerkesztette: KOÓS Ágnes Szöveg: SZILÁGYI B. András Fotó: KAKAS Mihály Grafika: LENDVAI Péter Gergely A tárlat megtekinthető: Kiskép Galéria 1016 Budapest - Krisztinaváros, Krisztina körút 75/A 2021. november 26-ig kedd-szombatig 11 és 17 óra között.

További információ: www.mutermek.com https://www.facebook.com/kiskepgaleria/ Kapcsolat: kisképgaleria@gmail.com Telefon: 061-2014935 Köszönet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásáért.

ISBN 978-615-01-3429-1