Nyugati – 2016. tavasz by Libri Kiadó

Fesztiválozzon velünk! – programjaink a 8. oldalon Farída, a lány, aki legyőzte az Iszlám Államot – 4. oldal Star Wars-könyvek kicsiknek, nagyoknak – 7. oldal

Öt lépésre állni

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon sokszor, sokféleképpen találkozhatunk külföldi szerzőkkel is. Nemcsak dedikáltathatunk, mint az Ünnepi Könyvhéten, hanem beülhetünk olyan programokra, ahol értő kérdezők faggatják őket, és a közönség is kérdezhet, ha akar.

Nevem Pilgrim – hamísítatlan kémregény – 5. oldal

nyugati 2016. tavas z

AZ ÉLET SÓJA fotó: pörneczi bálint

Nádas Péter Az élet sója című kötetéhez Forgách András készített rajzokat. Most pedig „elmondja”, mit gondol erről a nagy szövegről, amit egy kicsi, vékony könyv rejt.

nádas péter

Nagy szövegek néha alkalmi megrendelésből születnek. Kapásból Petri György Várady Szabolcsna k címzett sorai jutnak eszembe az alkalmi költészetről: „Rég nem / nézelődünk már együtt / alkalmakat keresve / alkalmi költészetünk / gyarapítani kínok alkalmából. / Lírai tolvajkulcsokat reszelni / szemmértékre / a szűk baráti körnek.” Az ilyen szövegek varázsa részben abban áll, hogy a pillanatnyi megfigyelések álcája alatt nagy mélységek tárulhatnak föl bennük. Bizalmas közlés, tolvajnyelven, ám kozmikus érvénnyel. Nádas Péter szövegeinél az a helyzet, hogy az alkalom – ezúttal a Litera kérte fel arra, hogy havonta írjon egy szöveget a 2flekken rovatba, amely már címével az egyes részek terjedelmét is megszabta – a monumentális regényeket író szerző számára igazi ajándék.

Nádas kedvenc terepén járhatott, egyetlen jelenséget, egy német kisvárost ábrázolt, ahová sorsa véletlen okból vetette, és mérhetetlen gyöngédséggel és kíváncsisággal fordul az ott lakók, de ugyanúgy tárgyaik és épületeik felé, ám ezúttal nem egy nagyregény megírásának indulatával. Nádas nem volna Nádas, ha mindazokat a történéseket és jelenségeket, melyekkel ebben a német kisvárosban találkozott, nem ugyanazzal a mérhetetlen kíváncsisággal és türelemmel venné szemügyre, mint minden emberi jelenséget, amivel eddig életében találkozott. Egyszerre láthatjuk a tudatosan szűkre szabott, maximális önfegyelemmel fókuszba vett tárgyon, ami részben maga a könyv, ami a szemünk előtt keletkezik, részben maga a világ, amit ábrázol – tehát Nádast, akinek még nem volt olyan szövege, amiből ne tanultam volna meg valami mérhetetlenül fontosat a világegyetemről és önmagamról, és a kisvárost, amelyről eddig még nem hallottam. Az utazó egyszerre utazik kifelé és befelé. „A lélek határait

– mehetsz és meg nem találod, bejárj bár minden utat, mélysége akkora” – mondja kedvenc filozófusom, Herakleitosz. Nádas sem mond mást. Amikor Sárközy Bence (a Jelenkor Kiadó igazgatója – a szerk.) felhívott az ajánlattal – hogy készítsek rajzokat Nádas szövegeihez (és azt is elmondta, hogy az ötlet magától Nádastól származik, dupla öröm) –, nem csak a feladat tett boldoggá. Mármint az, hogy rajzolhatok, mert számomra a rajzolás olyan fontos, és most nem túlzok, mint a levegővétel vagy a kedvesem mosolya, egyszóval nem csupán a felkérés tett boldoggá, hanem az a tény is, hogy kénytelen leszek nem csupán újra elolvasni Nádas szövegeit, hanem a magam módján újraértelmezni is. Nádas köztudottan nem posztmodern szerző – bár nem ismerek nála modernebbet –, mert a képek, a leírások a XIX. század nagy realista hagyományához kapcsolják, ő közvetlenül mindig a valóságból indul ki, és a lelkiállapotok rezdülései ugyanolyan hangsúlyt kapnak nála, mint a legkisebb fényváltozás vagy hanghatás, a nagy történelem egymásra következő fontos eseményei vagy egy életrajz véletlenei (melyeket a sors, a fátum, kinek-kinek a démonja rendez szükségszerűvé), mindezek csupán Nádas mondatainak összetéveszthetetlen dallama és szövegeinek mindent magába nyelő ritmusa révén válnak egy nagyon sok hangszeren játszani tudó tanító szövegeivé. Fontos azonban, hogy Nádas nem próféta, nem hirdet igét, nem akarja megmondani, milyen legyen a világ, könyvei nem kényszerítik rá világképüket az olvasóra, csupán felmutatják. Kicsi könyv, vékony könyv, elfér a zsebben – látszólag egy német kisvárosról, a sópárlásról, a harangok szaváról szól, valójában azonban terólad, olvasó, aki olvasod. Forgách András

Nobel-díjasok & hétköznapi sorsok Két megrázó írás. Két irodalmi Nobel-díjas szerző. Egy kiadó. A könyvfesztiválra jelenik meg a Helikon Kiadó gondozásában Orhan Pamuk Furcsaság a fejemben és Szvetlana Alekszijevics Nők a tűzvonalban című könyve. Többször jártam már Isztambulban, először a kétezres évek elején. De soha nem mertem utcai árustól bozát venni. Meg sem kóstoltam, amit most már szívből sajnálok. Orhan Pamuk lenyűgöző erejű, sodró regényének, a Furcsaság a fejemben címűnek főhőse ugyanis egy bozaárus. Az ártatlan arcú, már-már gyermekien tiszta lelkű Mevlut élete áll fókuszában ennek a csaknem hatvan éven átívelő

történetnek. Mevlut és a szerelem, mondanám, Mevlut és a hazugságok hálója, pontosítanék, és gyorsan hozzáteszem még, hogy Mevlut és a török nép történelme. Mennyire nyúl bele a sorsunkba, szerelmeinkbe? Mihez kötődünk és miért? Hogyan ül meg fejünkben a magány, amit voltaképpen félünk is megnevezni? A bozában van alkohol,

igaz, csak nagyon kevés. Az életünkben is ott a méreg. És valamennyit mindannyian iszunk belőle, ha társadalomban élünk. Szvetlana Alekszijevics Nők a tűzvonalban című dokumentumregénye is a hétköznapi sorsok felől közelíti meg

val. Szeretné megtapasztalni, hogy bálványa éppen olyan okos, erkölcsös, tiszta lény, amilyennek elképzelte, vagy amilyen ő maga szeretne lenni? Szeretne többet kapni az olvasott műhöz? Feltenni egy kérdést, ami azóta foglalkoztatja, amióta becsukta a könyvét? Vagy csak érezni akarjuk kedvenc írónk szellemi kisugárzását, amiről Ottlik világhíres brácsaművész barátja, Koromzay Dénes történetét meséli el Próza című kötetében. „Egy előkelő amerikai fogadáson valahogyan egy nagynevű ottani matematikaprofes�szor mellé került, aki láthatólag jól értett a zenéhez. Dénes, csak hogy mondjon valamit, megjegyezte, hogy az ő barátjának is, mármint nekem, volt egy zeneértő matematikaprofes�szora, akit ők nagyra tartottak, Fejér Lipótnak hívták, de hát nem valószínű, hogy valaha is hallotta volna a nevét itt, Amerikában. Mire az idős profes�szor felhördült, elvörösödött, hebegni kezdett, hátrált: »Hogy – hogy – hogy – hogy hallottam-e a nevét? Ember! Életem legnagyobb élménye, hogy egyszer egy kongresszuson ötlépésnyire álltam Fejér Lipóttól! Ott állhattam egészen közel hozzá! Ez évtizedekre erőt adott nekem!«”. Török Márta

részletes könyvfesztiváli programunkat a 8. oldalon találja.

chaja polak

kristian bang foss

fotók: ilja keizer, carls-books, niklas lello

A vágány mellett, kérjük, olvassanak!

A díszvendég idén a norvég Jostein Gaarder lesz, akinek 25 éve megjelent Sofie világa című könyve elképesztő bestseller lett, bizonyítva, hogy az emberi gondolkodás fejlődését mindenki végigköveti, ha értő vezetőt talál hozzá. Vita Brevis című kötete, ami a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg, Szent Ágoston korába vezet, Floria Aemilia Aurelius Augustinushoz írt leveleinek segítségével. Aki egyszer már Gaarder-olvasóvá lett, az most is kíváncsi lesz rá. És a könyvfesztiválban az is jó, hogy új kedvenceket szerezhetünk magunknak, mint amilyen a holland Chaja Polak, akinek Salka. Egy anya portréja című könyvében holokauszttúlélő édesanyjának állít emléket. Kíváncsi vagyok, milyen lesz az a szombati beszélgetés, amit a Hajnali láz szerzőjével, Gárdos Péterrel folytat, aki ugyancsak holokauszttúlélő szüleinek megismerkedését vetette papírra. A dán Kristian Bang Fossnak is első könyve jelenik meg magyarul, A halál Audival jár címmel. Az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő szerző vasárnapi könyvbemutatóját a Dollár Papa Gyermekei felolvasószínháza teszi majd különlegessé. A kérdés az, hogy tulajdonképpen miért akar az olvasó találkozni az író-

jostein gaarder

a közös végzetet. A Vörös Hadseregben csaknem egymillió nő szolgált, és nem csupán az úgymond nőiesnek tartott posztokon, mint amilyen a gyógyítás, ápolás, illetve a hadsereg élelmezése, hanem kikerültek közülük szép számmal mesterlövészek, aknászok is. Alekszijevics hosszú évekig kérdezett női veteránokat, élet és halál – a háború – titkát kutatva, a könyvben pedig ezeket a monológokat olvashatjuk a szerző kommentárjaival. Idős asszonyok nyílnak meg neki, és beszélnek – talán először – az átélt borzalmakról. Az évekről, amiket a gimnasztyorkái kat átáztató vérben, robbanások és lövések, amputált végtagok között töltöttek. A fiatalságukról. Mert ezek a lányok, fiatalasszonyok nemritkán szinte gyerekként léptek a szovjet hadsereg kötelékébe. Ki bosszúszomjból,

ki kétségbeesésből, ki Sztálin iránti vallásos őrületből. Céljuk egy volt: szolgálni, védeni a hazát. Ám ez a haza a Győzelem után elfordult tőlük. Hallgatunk öregeket, akik nyomorognak, egyetlen kincsüket, a bőkezűen osztogatott érdemrendeket szorongatva. Megrokkant, magányos életeket látunk, amik beleragadtak a múltba. És olyat is, aki túl tudott lépni, és már unokáinak körében mesélhet. De álmukban ezek a nők még mindig fegyverropogást hallanak. A frontleányokat kivetette a közösség, az életük harc lett, örökre. Alekszijevics a pusztítás női arcára fókuszál, és rögzíti, ahogy az igazán soha nem behegedő sebek újra megnyílnak. De talán azzal, hogy végre beszélni lehetett mindenről, elősegíti a gyógyulást. Karafiáth Orsolya

nyugati

2. oldal

2016. tavasz

Örök agglegények, csalfa férjek, Viagra-hívők és drogfüggő playboyok

fotó: bob wolfenson

Minden adott volt ahhoz, hogy Fernanda Torres első könyvét, a Véget celebkönyvként kezelje a komplett brazil könyvszakma. Hogy végül mégsem így történt, azt Torres csak annak köszönheti, hogy íróként legalább olyan tehetséges, mint színésznőként.

fernanda torres

Fernanda Torres duplán hátrányos helyzetből indult: Híres Emberek Gyereke, sőt ami még ennél is rosszabb, maga is Híres Ember. Édesanyját, Fernanda Montenegrót a Központi pályaudvar (1998) főszerepéért Golden Globe-ra és Oscardíjra jelölték, végül Cate Blanchettnek, Gwyneth Paltrow-nak, I. Erzsébetnek és egy szerelmes angol bárdnak sikerült legyőznie. A Berlinalén már nem voltak ellenfelei, alakítását Ezüst Medvével jutalmazták, ám lánya megelőzte, és már a nyolcvanas évek közepén meghódította Európát. Alig 20 évesen elhozta a legjobb színésznőnek járó elismerést Cannes-ból az Eu Sei Que Vou Te Amar főszerepéért, azóta számos brazil színdarabban, mozifilmben, sorozatban tűnt fel, és mostanra saját jogon vált az ország egyik kedvenc komikájává, akit megnevettetni sem olyan nehéz. Elég elmesélni neki, hogyan próbálták a magyar nyugdíjasok felszabadítani Isaurát.

Bár a legendás író, João Ubaldo Ribeiro azt tanácsolta Torresnek, hogy maradjon távol az irodalomtól, mert súlyosan károsítja az egészséget, ő úgy döntött, nem hagyja veszni a novellát, amit rendező barátja, Fernando Meirelles (Isten városa, Vakság) soha meg nem valósuló sorozatához írt, és regényt kanyarított a mogorva öregúr, Álvaro karaktere köré. Amikor elkezdte írni a könyvet, csak azt tudta, hogy ha Álvarót megöli, akkor a férfi négy barátjának is meg kell halnia. A Vég az ő utolsó öt percük nagymonológja, panaszos és keserű gondolatfolyam, amelynek csak a hirtelen beálló, elkerülhetetlen, hőn áhított halál vet véget. Torres regénye épp olyan, mint Alan Bennett Beszélő fejek-sorozata, csak alkoholista lelkészfeleségek, szoftpornóba keveredő színésznőcskék és panaszlevél-függő vénlányok helyett örök agglegények, csalfa férjek, Viagra-

hívők és drogfüggő playboyok mondják a magukét. A nők a Vég világában csak mellékszereplők, tűrnek, hallgatnak és támogatnak, hogy a végén aztán elégtételként pillanthassanak megboldogult uruk koporsójára, vagy zokogva hitethessék el magukkal, hogy a halálával ők jártak rosszabbul. Rostás Eni

HELIKON ZSEBKÖNYVEK

EZ A DIVAT 2016 FACEBOOK.COM/HELIKONZSEBKONYVEK ZSEBKONYVEK.HU

15 darab dán bőr

H, mint héja; H, mint halál

Dorthe Nors szerint novellát írni olyan érzés, mint kiállni egy színpadra, és szünet nélkül elénekelni egy dalt. Semmi cécó, semmi ráhangolódás, semmi trükk. „Csak állsz ott és énekelsz. És ha van egy kis szerencséd, a közönség veled marad.”

Életünk során gyakran érnek minket veszteségek. Nem könnyű megküzdeni velük. A szülők elveszítése egyike a legnehezebben feldolgozható traumáknak.

Dorthe Nors Karateütés című kötetének tizenöt rövid novellájában tizenöt ember belső hangját teszi hallhatóvá. A sebzettség széles skáláján – a túlzott érzékenységtől a mentális zavarokon át – leledző hőseinek legtitkosabb fantáziáit, vágyait, gyilkos ösztöneit hívja elő, mindazt a mocskot, ami mások szeme elől rejtve marad, akármilyen szívesen hoznák is a világ tudomására, kik is ők valójában, és mire képesek. Amikor az újságírók a szemére vetik, hogy milyen komor és morbid mindaz, amit ír, ő csak nevet, vállat ránt, és azt kérdezi, de hát az ördög ott munkálkodik bennünk és közöttünk, nem? „Egyébként is, ilyenek vagyunk mi, dánok. Minek írnánk könyvet arról, hogy milyen vidám az élet? Hiszen az élet ütközés. És az ütközés lecsupaszít. És engem ez érdekel. Minek írjak, ha nem adhatom oda a bőröm egy darabját?” Tönkő Vera

seamus heaney

Élőlánc Human Chain Terence Brownnak Ahogy a bejátszásban segélyszállítók Kézről kézre adták a csomagokat, miközben Katonák tüzeltek a tömeg feje fölött, Izmaim újra megfeszültek, a gabonával Megtöltött zsák két sarkából párnás fület Formáltam, hogy fel tudjam lódítani – Egy-két, egy-két, hó-rukk, lendületből A platóra, aztán lehajolni és nekifeszülni A következőnek. Semmi nem fogható ahhoz: Megszabadulni a tehertől, a fáradság jutalma, Könnyűség, mely nem tér vissza már. Vagy visszatér, még egyszer. Utoljára. (A vers Seamus Heaney Élőlánc című kötetéből való, Ferencz Győző fordítása.)

helen macdonald

Helen Macdonald H, mint héja című könyvében az édesapja halálát próbálja feldolgozni, az apáét, aki a jó barátja, játszópajtása, a bizalmasa volt. Aki megértette és támogatta különleges vonzalmát, mármár megszállott szenvedélyét, ami gyerekkora óta a héjákhoz fűzte. Nem véletlen tehát, hogy a gyász feldolgozásának folyamatában is egy héja, Mabel lesz a társa. Helen ugyanis elhatározza, hogy meg fogja szelídíteni ezt a ragadozó madarat. Hogy reménytelen feladat? Nem kevésbé az, mint a halál tényével megküzdeni. Mabel ugyanakkor lehetőséget ad Helennek arra, hogy rajta keresztül kitombolja a fájdalmát. Különleges folyamatnak leszünk a tanúi: Helen olyannyira azonosulni próbál a madarával, hogy már szinte mindent Mabel szemével lát. „Nem éreztem

magam teljes egésznek, ha a héja nem ült az öklömön; egymás részeivé váltunk.” Aztán egy ponton – s ez már a „gyógyulás” jele – elérkezik a felismeréshez: „Az ember keze arra való, hogy kézen fogjon vele más embereket. Arra, hogy megfogja, és ne hagyja eltávolodni magától a többieket.” A Park Könyvkiadó gondozásában megjelenő, hihetetlen érzékenységről tanúskodó, költői emelkedettségű könyvben – Makovecz Benjamin remek fordításában – elmerülhetünk a csodaszép angol tájleírásokban, sok mindent megtudhatunk a héjáról, az Üdv néked, Arthur, nagy király rajongói pedig találkozhatnak szeretett szerzőjükkel, T. H. White-tal, akinek az élettörténetét – lévén White is lelkes héjabarát – Helen részletesen elmeséli. Szalay Marianne

fotó: marzena pogorzaly

És vele marad. Nem azért, mert szerencsés, hanem mert ideje sincs elmenekülni. Mire feleszmél, már gyomorszájon vágták. Dorthe Nors gyors, ösztönös, éles vágásokkal dolgozik, a másodperc töredéke alatt vetkőzteti meztelenre hőseit. Azt mondja, minden, ami történik velünk, nyomot hagy bennünk, rajtunk. A szeretet, a siker, a magány, a kudarc, az elveszettség mind megbélyegez. A létezés megérint, démonjaink véresre sebeznek bennünket. Jobban tesszük, ha szembenézünk azzal, hogy nem élhetjük le az életünket úgy, hogy érintetlenek maradunk. Fontos megértenünk, hogy élni kockázatos vállalkozás, és mivel legalább egyszer mindenki rádöbben, hogy a másikkal való kapcsolat fájdalommal és szenvedéssel jár, nem árt, ha megértőek és könyörületesek vagyunk. Elővigyázatosak, mindenekelőtt.

nyugati

2016. tavasz

Bejárat a Tolnailabirintusba Tolnai Ottó Kossuth-díjas költő, író a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. A Világpor című verseskötetének újrakiadása egyszerre irodalomtörténeti rangú eseménye a kortárs magyar költészetnek, ugyanakkor egyfajta Ariadné-fonálként is szolgálhat a szerző életművével ismerkedni szándékozóknak.

tolnai ottó

Tolnai Ottó Világpor című verseskötete először (és ezidáig utoljára) 1980-ban jelent meg Újvidéken. A korabeli kultúrpolitikai körülmények miatt a hazai olvasók nem juthattak hozzá a példányokhoz. Az időközben eltelt 36 év azonban távolról sem tudta feledtetni ennek az újító kötetnek a jelentőségét, amelyben már ott világlanak Tolnai költői topográfiájának folyton visszatérő helyszínei és teremtett mitológiájának alapmotívumai. „Thomka Beáta

figyelt fel rá, hogy a Világpor a hetedik verseskönyvem. Igen, a hetedik te magad légy” – írja kötete utószavában Tolnai. Akinek tájékozódását kezdettől fogva az újító esztétikai törekvések iránti fogékonyság, a filozófiai érdeklődés, a más kultúrákra való nyitottság és ezzel együtt a szülőföld, a Vajdaság iránti mély elkötelezettség jellemezte. Tolnai indulásakor erősen hatott rá a szerb szürrealista esszé és a francia modernizmus, de írásainak a későb-

ÉLETIDŐ

3. oldal

biekben is meghatározó sajátossága maradt az esszéisztikus minőség. Ifjúkorának másik alapélménye az Adria, büszkén vallja: ő olyan magyar költő, akinek van tengere. A tenger Jugoszlávia szétesése után is egyik központi költői kategóriája maradt. A szerteágazó műfajiságú és tematikájú életműben éppúgy megtalálhatók a pálya kezdetén a neoavantgárd vonzásában születő művek, mint a mitikus narratívára épülő, nagyobb lélegzetű prózaversek vagy éppen elbeszélő művek. Bárhol is nyissuk fel azonban ezt a gazdag oeuvre-t, hamisítatlanul egyedi nyelvvel és világgal találkozunk. Tolnai Ottó, a „semmis dolgok kis énekese” különös érzéki-imaginárius univerzumot formál egész költészetével és prózaművészetével. Megvan az a különös képessége, hogy a hétköznapok véletlenjeit, a most történő történelmet szinte azonnal, az esemény jelen idejében mítosznak lássa, és folyamatosan újraíródó motívumai révén fedezze föl és alkossa meg lehetséges esztétikai mintázatait.

Dunajcsik Mátyás Lehetőség 2016

Kőrösi Zoltán (1962–2016) „Mert én úgy élek, mintha az egész életemet eddig csak álmodtam volna.” Hentesek kézikönyve

szabó márton istván

Bevezetés az anyagismeretbe

A legfontosabb ezt tudni, ésszerűnek tűnik. Mi vesz körül, mitől mire lehet számítani, ne bízza el magát az ember. Mennyi beton és mennyi vas, mekkora nyomástól és mikor szakad. Egy kötés mikor enged el. Tudni kell. A gépi csipkét például maratják. Szövetre hímzés, külön cérnával, aztán a lyukakat nátronlúggal. A fehérneműkhöz is. Ha tervezünk, fontos, hogy az anyagot, az anyagtulajdonságokat tartsuk a szemünk előtt. Tfh (tegyük fel, hogy): téged. Legyél te az anyag.

fotó: burger barna

Tudni kell – legalábbis tudni kell megsaccolni – mikor olvadsz, milyen fokon égsz, mi tisztít, mi károsít. Bizonyos kikészítési technikák, a gyártáshoz, mielőtt az ember nekizuhan. Türelmetlen vagyok, mert nincs táblázat, nincsenek valós mérések, egyedül vagyunk, én és a viszony, de nincs mihez.

kőrösi zoltán

Zoli elképesztően termékeny szerző volt. Az a típusú író, aki egyszerre tudja gondosan megtervezni a szövegeit és könyveit, és ugyanakkor – a sok, hihetetlen bőségű érzéki részlet és megfigyelés erről tanúskodik – szabadon hagyja beáramlani élete éppeni benyomásait, életrajzát a szövegeibe. Egyfelől hideg fejjel képes egy születő könyv végéig ellátni, sőt, talán a következő könyve végéig is ellátni, ugyanakkor forró, türelmetlen, benne valósággal ficánkoló teremtésvággyal alkot. Spontán tud lenni a legfegyelmezettebb módon. Ami a legnagyobbak erénye. Életműve van. És ítéletműve is. Nagyon vártam ennek az utolsó, bátran baljós című könyvnek a megjelenését. Első pillanattól fogva tudtam, hogy jelentős mű született, mert ha valaki egy ennyire végzetszerű, sötét és komor tárgyat, mint amilyen ez a nagyon konkrét apokalipszis, a mi nagyon konkrétan megnevezett és leírt városunk és országunk Zoli által vizionált állapotát ennyi humorral, iróniával, sőt, gyöngédséggel képes ábrázolni, akkor abból csak jelentős mű születhet. Zoli nem szándékosan provokált, hanem így élte meg a dolgokat, élből.

Egyszerre tudott rettentő érzéki szövegeket írni, szerelmes történeteket, és ugyanakkor hideg, okos fejjel figyelte közvetlen környezetét, azt a valóságot, amelyik burjánzott az ablaka alatt. Zoli könnyedén, szinte mellékesen, mint focista a kapu előtt, aki még bemutat egy láthatatlan trükköt a közönségnek, mielőtt a bal sarokba küldené a labdát, gyöngéd fricskákat küldött a világnak, szeretettel átitatva. Egészen biztos vagyok benne, hogy Az ítéletidő Zoli eddigi legjelentősebb munkája, büszke vagyok rá, hogy a Jelenkornál jelent meg, fájdalom, hogy az író nem találkozhat olvasóival ennek a könyvnek a diadalútja során. A jelentős irodalomnak az a paradoxona süt minden lapjáról, hogy miközben a sötét tónussal megrajzolt és abszurd és ugyanakkor szükségszerű képek egymás után gördülnek elénk a regény lapjain, amelyre mint színpadra lép föl számtalan különös, olykor bizarr regényalak, megértjük, hogy a sötétség tűpontos ábrázolása nem a reménységet veszi el az embertől, hanem világosságot teremt. Mert a legnagyobb kincs a félrenézés nélküli tisztánlátás. Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója

A Hadik Irodalmi Szalonban április 27-én, szerdán 19 órakor emlékezünk Kőrösi Zoltánra. Juhász Anna vendégei: Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó főszerkesztője, Papp Sándor Zsigmond író, újságíró, Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója. Közreműködik: Pálfi Kata színművész és Grencsó István dzsesszzenész

Szívet szeretnél, észt vagy bátorságot? Egy pohárka, és mind a tiéd – ha tudod, mit akarsz.

Tízből kilencszer nem vigyázok, elszakadsz, kikészülsz, elengedsz, még mielőtt rájövök, mivel marták rád ezt a hiányt. (Szabó Márton István Másodlagos kötések című verseskötete a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg.)

Sólyom és Szarvas, az alakváltók Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regénye Sólyom és Szarvas alakja köré épül, akik katonaszökevényként a hegyekben éltek az ötvenes években. A Jelenkor Kiadónál megjelent kötet kapcsán kérdeztük az írót, aki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője.

»mi

adta az inspirációt? mi fogott meg ennyire sólyom és szarvas történetében? Sólyom és Szarvas alakját egykor élt, valós személyekről mintáztam: Pusztai Ferencről és társáról, akik a székelyföldi erdőkben bujkáltak a rájuk vadászó szekusok elől. A kalandregénybe illő életük, egy „székelyföldi Robin Hood” történetének ígérete fogott meg. »a regényed a szekuritáte nyu galmazott tisztjéről, alex perjovschi (rajnai györgy) éle téről is szól. az ő sorsa mennyi re ellentétes vagy éppenséggel párhuzamos sólyoméval? Ő az ellenhős, akit súlyos tettei temetnek végül maguk alá: a legfőbb alakváltó, a magyarból románná váló terminátor, aki aztán a legdöntőbb pillanatban nem tud megújulni, és

»izgalmas a könyved szerke

elbukik. Igen, hasonló a sorsuk Sólyommal, mert mindketten feláldozhatóak a rendszer szemében.

Szavazzon Ön is!

Nyerje meg a 100 ajándék könyvcsomag egyikét!

zete: utazunk az időben, akár egy döglött akták-epizódban. miért érezted fontosnak, hogy a történet „hatásait” is meg írd? Rájöttem, hogy az ’50-es évek borzalmai nélkül nem elbeszélhető a Ceauseșcu-éra sem. Sőt, igazából Ceauseșcu kismiska volt a román Sztálinnak is nevezett Dejhez képest. Az ’50-es években Románia-szerte 32 felfegyverkezett, a rendszerrel farkasszemet néző román bandáról tudott a Szekuritáte. A diktatúra titkosszolgálata szabad kezet kapott az utánuk való hajszában, és ettől hallatlanul megerősödött. Olyannyira, hogy a Szekuritáte az ’89-es forradalommal sem tűnt el teljesen, csupán alakot váltott. Gaborják Ádám

libri.hu/irodalmi_dij

A tájékoztatás nem teljes körű. További részletek: libri.hu/irodalmi_dij

24809_Nyugati_ter_LID_hirdetes.indd 1

2016.03.22. 15:25:29

nyugati

4. oldal

2016. tavasz

Egy terapeuta dilemmái Nem tagadom meg egyetlen

Irvin D. Yalom, korunk egyik legnépszerűbb pszichiátere az őszinteség és a hazugság lehetőségeit számba véve avatja be olvasóit a titokba, hogy mi minden játszódik le a terapeuta fejében, amikor kezelésbe vesz valakit.

szerelmemet és egyetlen sebesülésemet sem. Az olyan lenne, mint önmagamról lemondani.

irvin y. yalom

Milena Busquets

Létezik-e olyan ember, akit nem lehet hagyományos terápiás módszerekkel megközelíteni? Felfedheti-e a terapeuta saját kétségeit? Hogyan lehet minél több emberséget vinni a terápiás folyamatba? Lehet-e minden módszert és technikát elhagyva a megérzésekre hagyatkozni? Hogyan lehet megszerezni egy másik ember bizalmát? Rávenni, hogy ne hazudjon se önmagának, se a vele szemben ülő terapeutának? Van-e létjogosultságuk a terápiában a szilárd határoknak? Létezik-e kölcsönös és abszolút őszinteség? Szabad-e a terápiában megérinteni a másikat? Egyáltalán kinek van nagyobb szük-

sége az érintésre: a páciensnek vagy a terapeutának? Többek között ezekkel a kérdésekkel küzd Irvin D. Yalom Terápiás hazugságok című regényének két pszichoterapeutája: a fiatal, kísérletező kedvű Ernest Lash és idősebb kollégája, dr. Marshal. És ezek azok a kérdések, amelyekkel előbb vagy utóbb minden terapeuta szembesül, és amelyekre nem is olyan könnyű válaszolni. Hiszen, ha feltesszük, hogy az ideális terápiás kapcsolat valódi és hiteles, akkor nem kell-e a terapeutának is valóságos személyként megjelennie a terápiás folyamat során? S ha igen, mennyire legyen valóságos?

Mint a terápiás üléseken kívül? Mi lenne, ha ő is őszinte lenne, ahogy azt a pácienseitől elvárja? Beszélne a szorongásairól, vágyairól, mohóságáról, pénzsóvárságáról, sebezhetőségéről? Mi történik olyankor, amikor fordul a kocka, és a páciens segít a terapeután? Mi van akkor, ha az egész pszichoterápia csak blöff? Hiszen mindenki rejtőzködik, hazudik, mindenki védi a saját magáról kialakított tökéletes képet. Ráadásul a legtöbbször még a terapeuták is átverhetők, manipulálhatók. A lelkük mélyén gyarló, narcisztikus, kétségbeesett emberek. Tönkő Vera

Ferenc pápA | Böjte csABA

A z irgAlmAsság könyvei

„Isten mindent azért ad, hogy többek legyünk, hogy boldogabbak legyünk, hogy kacagjon a szemünk, hogy szárnyaink nőjenek, az erő és a bátorság forrása fakadjon fel a szívünkben”

Intrikák, kémek, ármányok

Fizikalecke – hétszer

„A történész ritka teljesítményt nyújt: a legszárazabb diplomáciai dokumentumokból varázsol izgalmas történetet” – méltatja a The Guardian Adam Zamoyski munkáját, mely Napóleon bukása és a bécsi kongresszus (1814–1815) címmel jelent meg a Park Könyvkiadónál.

Ki hitte volna, hogy Richard P. Feynman után meg lehet újítani a tudományos ismeretterjesztés műfaját? Az olasz Carlo Rovellinek sikerült. Igaza van Feynmannak és Rovellinek abban, hogy a rejtély nem lesz kevésbé csodás, ha tudunk róla egy keveset, ha a Jupiterre nézve nemcsak egy vers jut eszünkbe, hanem az is, hogy az ott fenn egy hatalmas, forgó metán- és ammóniagömb.

Napóleon 1812-es katasztrofális oroszországi hadjárata után a francia császár hatalma megrendült. A zsarnokot, aki néhány évtized alatt teljesen felforgatta Európát, 1814-ben Elba szigetére száműzték. A háborúk tépázta öreg kontinens nyugalomra vágyott, tartós békére, egy olyan hatalmi egyensúlyra, ami hosszú időre elejét veheti bármiféle politikai ellenségeskedésnek. Ezért hát 1814 szeptemberében Bécsben ös�szeült a kongresszus, melyen a nagyhatalmak – Nagy-Britannia, Ausztria, Oroszország és Poroszország –, valamint számtalan kisebb-nagyobb királyság, hercegség, fejedelemség küldöttei próbáltak tárgyalásos úton megegyezni a végleges határokról. A politikai egyezkedéseket személyes

sérelmek, területszerzési vágy, a másik fél kiszorítása érdekében folytatott állandó szövetségkeresés jellemzi. A felek a célok eléréséért bármilyen eszközt képesek bevetni: mindenfelé intrikusok és kémek nyüzsögnek, és szerelmi ármányokban sincs hiány. Bécsben a kongresszussal egy időben bálok, színielőadások, koncertek, lovagi tornák gondoskodnak a politikusok szórakoztatásáról. Adam Zamoyski áradó mesélőkedvvel eleveníti fel azt a fülledt, pénz- és kéjsóvár világot, melyben az új Európa kovácsolódott, és közben életre kelti a kor számos jelentős politikusának alakját, többek közt Metternichet, Wellingtont, Talleyrand-t és Sándor cárt. Szalay Marianne

Carlo Rovelli olasz elméleti fizikusnak – kutatói munkássága mellett – küldetése a tudomány népszerűsítése. A Hét rövid fizikalecke az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb olasz könyvsikere volt. Ez a már kivitelében is csodálatos kis kötet azoknak íródott, akik egyáltalán nem vagy csak alig ismerik a modern tudományt. Az első leckét Albert Einstein általános relativitáselméletének szenteli, „a legszebbnek valamennyi elmélet közül”. A másodiknak a kvantummechanika

„Farída Khalaf a valódi nevem, de a borítón látható lány nem én vagyok. Nem szeretném az arcom megmutatni” – olvassuk rögtön, ahogy kinyitjuk a Farída szökése alcímet viselő Az Iszlám Állam rabszolgája voltam című könyvet. 2014 nyaráig Farída egy átlagos életet élő, 18 éves jazídí lány volt. Azonban, mikor az Iszlám Állam rajtaütött iraki faluján, az addig ismert világa darabjaira hullott: a dzsihádisták minden férfit, köztük Farída apját és fivéreit megöltek, a nőket pedig magukkal hurcolták. „A televíziós tudósításokban hallottam, hogy az Iszlám Állam lányokat rabolt el, hogy feleségül adja őket a harcosainak. Vajon ez a sors vár ránk is? Az elképzelés annyira elborzasztott, hogy inkább végig sem gondoltam. Nem, ez nem lehet. Egyszerűen lehetetlen. Ilyen csak a tévében van, nem a valós életben.” Farída kegyetlen őszinteséggel mesél rabsága körülményeiről: a mindennapos verésektől és erőszaktól kezdve a lelki terroron át a piacokig, ahol a nőket úgy bocsájtják áruba, mintha csak marhák lennének. A bátor lány lelkileg és fizikailag is kemény harcot folytatott fogvatartóival, míg végül többedmagával a sivatagon keresztül sikerült megszöknie. Megpróbáltatásai itt azonban nem értek még véget: a menekülttáborban rá kellett

döbbennie, hogy sajátjai kiközösítették, és megvetésük tárgyává vált. Farída azonban nem adta fel. Andrea C. Hoffmann politikai újságíró közreműködésével írt könyve az Iszlám Állam kíméletlen és zárt világába enged – nagyon is közeli – betekintést; teszi mindezt a helyi férfierőszak legnagyobb áldozatainak, a nőknek a szemszögéből. Farída tovább harcol az Iszlám Állam, a megbélyegzés és a kirekesztés ellen, az egész világgal megosztja a történetét. „A fogságom hosszú ideje alatt végig azt mondogattam magamnak: egy napon mindenki megtudja, mit tettek ezek a szörnyetegek velem és a barátaimmal. Semmi nem merülhet feledésbe.”

richard p. feynman

a tárgya, és vele a modern fizika leginkább zavarba ejtő vonatkozásai. A harmadik lecke a kozmoszról szól, az általunk is lakott világmindenségnek, az univerzumnak a szerkezetéről. A negyedikben az elemi részecskékről lesz szó. Az ötödik lecke megismerteti az olvasót a kvantumgravitációval: az ezirányú folyama-

tos erőfeszítések a XX. századi nagy felfedezések szintézisét keresik. A hatodikban olvashatunk a valószínűségről, valamint a fekete lyukak hőjéről. Lezárásképpen az utolsó fejezet visszatér önmagunkhoz, és azt firtatja, miként vagyunk képesek gondolkodni ebben a modern fizika által leírt, különös világban.

„Az agyad néha magyarázat, de soha nem kifogás.“ A Kamasz agy – Útikalauz a serdülőkorhoz

Frances E. Jensen

harvardi neurológusprofesszor, két fiú édesanyja

fotó: basso cannarsa

fotó: joseph siroker

A lány, aki legyőzte az Iszlám Államot

nyugati

2016. tavasz

5. oldal

Válaszok háza

Nevem Pilgrim

A Válaszok háza Galgóczi Dóra új regénye. A Libri Kiadónál megjelent könyvben a sikeres szerző sorra veszi egy életút legfontosabb állomásait, miközben sorskérdéseket feszeget.

A lepusztult New York-i szálloda fürdőszobájában, kádnyi savban hever egy női holttest. Tankönyvekbe illő gyilkosság; hátrahagyott ujjlenyomatok, fogak és arcvonások nélkül. Adott egy törvényszéki orvostanról szóló könyv, amit egy nem létező ember írt. Hogyan kapcsolódnak össze a szálak? A szokatlan és emberpróbáló nyomozás nyaktörő versenyfutássá válik az idővel, hogy Amerika megmenekülhessen az összeomlástól…

»gyakori, visszatérő témád az útke

resés. te mikor találtad meg a tiédet, az írást? Gyerekkoromtól kezdve bennem él az írás szeretete. Majd néhány vargabetű következett: foglalkoztam egészségfejlesztéssel, természet gyógyászattal. Sokat kaptam minden kis állomástól, ám tovább erősítették bennem az érzést: a betűk jelentik a valódi utamat. Ha megkérdezem sokarcú tükörképemtől, ki vagyok valójában, akkor a válasz leginkább ez: író. »mennyire valóságosak az új könyved helyszínei, szereplői? Minden regényemre igaz, így van ez a Válaszok háza esetében is, hogy apró valóságdarabkák és fantáziamozaikok alkotják. Szeretem madártávlatból megfigyelni az embereket, akár villamoson utazva, akár baráti társaságban. Elkapok egy beszélgetésfoszlányt, és máris elindul egy új regényötlet. »a válaszok háza hol található való jában?

Írás közben az a kis nyaraló elevenedett meg előttem, ahol gyerekkoromban a vakációt töltöttem. Az aranyeső épp úgy hajlott a kerítés mellett, és a vakondok is pont olyan, mindenkit megmosolyogtató bosszúságokat okoztak. Most is nagyon szívesen emlékszem rá. Persze a regényben szereplő házba ki-ki beleképzelheti a saját emlékeit. »mennyire merítettél ihletet a saját életedből? A legtöbb szereplőben, jelenetben az én sorsom darabkái is benne rejlenek. Ha nem is éltem át mindegyiket, de gyakran elgondolkodtam rajtuk. A szintén útkereső, visszafogott-lelkiismeretes Szilviával sok a közös vonásunk, de így van ez a felszín helyett a valódi értékeket követő Barbarával is. A nyugdíjazás előtt álló Szilárd az édesapámra emlékeztet. Írás közben együtt alakulok a szereplőkkel, észreveszem, már nem csak én formálom őket, ők is vezetnek engem az úton. Aminek soha nincs vége – szeretnék mindig együtt lépkedni az olvasóval. K. H.

3+1

fotó: kristin hayes

galgóczi dóra

„Vannak helyek, amelyekre egész életem során emlékezni fogok” – kezdi 700 oldalas vallomását Pilgrim, vagy nevezhetném akár így is: Scott Murdoch, Jude Garrett, Brodie Wilson, Peter Campbell, a Kék Lovas. Számomra egyértelműen ő az utóbbi idők legmarkánsabb kémirodalmi hangja, három éjszakán át folyamatos párbeszédben voltunk, amíg vele utaztam. Az ember, akinek törölték a múltját, aki meghasonlott és kiszállt, aki végre szeretne élni egy kicsit – korunk legrémisztőbb bűntényébe keveredik. Nem zombik hozzák az apokalipszist, csak egy szaracén fiú, aki apja halálán vesz bosszút. És miért is ne lehetne így, ilyen egyszerű, emberi okok miatt? „Amikor a fogoly végre elvérzett, ő egy ideig nem mozdult. Élvezni akarta a pillanatot. A három test bizonyította, hogy már csak karnyújtásnyira

terry hayes

erotikus romantikus regény

a nyári hónapokra

Szlovákul szeretni – földrészeken át Durica Katarina Szlovákul szeretni című regénye fordulatos időutazás, melyből megtudhatjuk, milyen volt csehszlovákiai magyarnak lenni az 1980-as években, majd felnőtt fejjel szembesülni a gyermekkor elhallgatott titkaival. Milyen előítéletek működnek ma is, és van-e feloldozás a múlt bűneire? Életképes lehet-e egy képzeletbeli és valós határokon átívelő szerelem?

»hogyan lettél író?

Újságíróként riportokat, interjúkat készítek. Egy-egy anyag leadása előtt óriási a hajtás és a feszültség, de egyértelmű a téma és a határidő. Az utóbbi kulcsfontosságú, hiszen a riportok nagy része hónapokig íródna, ha nem lenne egy ideges szerkesztő az újságírók háta mögött. A regényírásnál ilyen nincs, teljesen szabadon rendelkezem az időmmel, ötleteimmel, cselekmén�nyel. Az egyetem alatt a nyári szünetben, később több hónapot töltöttem arab országokban, és mindig bennem motoszkált, hogy az ott megélt sztorikat meg kellene írni. Állandóan jegyzeteltem, vettem egy fekete jegyzetfüzetet, amit mindig magamnál hordtam. Ezekből az élményekből, tovább szőtt eseményekből született az első regényem, a Szökés Egyiptomba. Mindig is szerettem írni, érdekeltek a kis történetek, az anekdoták, a pletykák. Sok olyan történet volt bennem, amit nem tudtam sehová megírni, mert nem volt aktuálpoli-

tikai jellege. Tunéziai esküvő, török körülmetélési szertartás, fegyvercsempészet Egyiptomban – az ilyen emlékeimet szőttem bele az első regényembe. »és mit csináltál, mielőtt meg jelent az első regényed? 17 éves korom óta dolgozom, akkor árufeltöltő voltam otthon, a Csallóközben. Gimi után remek lehetőség volt, hogy pénzt keressek, hajnali ötre jártam, akkor nyitottunk. Az egyetem alatt szállodában is dolgoztam takarítóként, pincérnőként egy nyarat pedig a barátnőimmel Amerikában töltöttünk, ahol éjszakai mozitakarító voltam. Most visszanézve nagyon örülök, hogy ilyen munkákat is végeztem, úgy érzem, keményebbé tettek. 20 évesen fél évre Egyiptomba köl töztem, majd a következő évben ismét mentem, végül éveket töltöttem arab országokban. Idegenvezetőként egy itteni utazási iroda telepített képviselője voltam, minden munkamegbeszélésen én voltam az egyetlen nő. Aztán egy ideig egy parányi karibi

van valami olyasminek a megvalósításától, amit a terrorizmus szakértői annyira fenyegetőnek tartanak, hogy új nevet is adtak neki. Úgy hívják, hogy Amerika »harc nélküli elpusztítása«.” Terry Hayes számtalanszor odatapasztott minket a filmvászonhoz – Mad Max, Bangkok Hilton, Függő játszma, sorolhatnám –, jó iskola volt, Hayes mindent megtanult az olvasás lélektanáról; úgy játszik velem, mint egy rafinált jazzdobos, aki érzetre fél ütemmel előbb ér a kör végére, miközben kegyetlenül pontos. Csepegteti az információt, pedig nagykanállal falnám, átver és kipörget, rajtakap, hogy nem figyeltem, kezembe adja a megoldást, majd azonnal megcáfolja. A Nevem Pilgrim szórakoztató irodalom, de a legnemesebb fajtából. Ahogy a The New York Times írta: „Végre valaki leporolta a műfajt, izmos és eszes regény”. Kívánom, hogy olyan lelkesedéssel és szűnni nem akaró izgalommal vegyenek részt Pilgrim utazásában, ahogy én tettem. És a szó legjobb értelmében – legyen pár álmatlan éjszakájuk! Huszti Gergely

durica katarina

szigeten éltem, ahol a lakosság több, mint 95 százaléka fekete, virítottam fehér, európai nőként a feketék közt. Mikor végleg hazaköltöztem Pozsonyba, egy kortárs képzőművészeti galériát vezettem, fiatal művészek alkotásaival kereskedtem, majd egy szlovákiai magyar miniszter szóvivője lettem. »hol játszódik friss, szlovákul szeretni című regényed? Tanzániában indul a történet, aztán Ausztrián, Svájcon, Magyarországon át jutnak el a szereplőink Szlovákiáig.

Sokat utazom, és több olyan országot, ahol jártam, helyszínként „használok”. »a saját élményeidet is hasz náltad? Többet is! A főszereplő, Petra műkereskedőként dolgozik, és egy alkalommal Francescával, az olasz barátnőjével viaszképet vásárol, így találkozik a vicces nevű, afrikai kereskedővel, Pilly Pillyvel. A történet valós, egy az egyben megtörtént, mikor Tanzániában jártunk. A helyi férfi elvezetett minket egy műhelybe, kiválasztottunk egy képet, és ötven dollárossal fizettünk neki. Ő elszaladt felváltani. Vártunk rá, aztán egy idő után biztosra vettük, hogy Pilly Pilly többé nem jön vissza, lenyúlta a visszajárót. Majd egyszer csak megjelent, kezében a pénzzel. Ötven dollár nagy pénz, még a postán is csak nehezen tudták felváltani, mondta, és elnézést kért, hogy megvárakoztatott minket. Elszégyelltem magam, hogy bedőltem egy ócska sztereotípiának. »a regényed főszereplője, pet ra és közted van párhuzam? A főhős egy fiktív, harmincas éveiben járó, szlovákiai magyar nő, aki keményen

dolgozik. Sokan tudunk vele azonosulni, sok mindenkinek hasonló az életútja, mint neki. De a regényben vannak apró kis epizódok, amik mind-mind családi legendákból, anekdotákból születtek. Van azonban olyan szereplő, akit egy az egyben egy ismerősről mintáztam. Ilyen a regényben Károlynak nevezett figura, aki Petra édesapja. A nyolcvanas években disszidált Csehszlovákiából, előbb Ausztriába, majd Ausztráliába ment. Több barátja próbálkozott a zöldhatárnál, volt, akinek sikerült, de a legtöbbjüket elfogták. Évekre börtönbe kerültek. Károly is hamis papírokkal és igazolásokkal tudott kijutni Ausztriába úgy, hogy felszállt egy buszra. Rengeteg lefizetett határőr, befőttes gumival összefogott pénzköteg kellett ahhoz, hogy sikerüljön neki. A családjának sem szólt. A felesége és az anyja a házuknál kopogtató rendőröktől tudták meg, hogy Károly kiszökött, és sosem látják viszont. Elmondta pontosan, hogyan zajlott mindez, milyen galibákba keveredett, a nevét azonban nem írtam le. Megígértem neki, és ehhez tartom magam. Klátyik Heni

nyugati

6. oldal

2016. tavasz

A vonzás (tanulható) szabályai Marilyn Monroe, Steve Jobs, a dalai láma. A karizmatikus személyek mágnesként vonzanak másokat, akik furcsa módon mindenben igyekeznek a kedvükben járni. Ezeket a viselkedési mintákat azonban bárki elsajátíthatja és tökélyre fejlesztheti – állítja Olivia Fox Cabane.

olivia fox cabane

A Személyes vonzerő címet viselő kötetében Cabane annak is hangot ad, hogy a közvélekedéssel ellentétben a személyes varázshoz nem kell természetesen nyíltnak vagy fizikailag vonzónak lenni, és a személyiséget sem kell megváltoztatni. Elterjedt mítosz, hogy egy ka rizmatikus embernek jó beszélőkével kell rendelkeznie, és extrovertáltnak kell lennie. A kutatások érdekes dologra derítettek fényt: az introvertáltak is rendkívül karizmatikusak lehetnek. A nyugati társadalomban olyan mértékben túlhangsúlyozzák az extrovertált em-

berek képességeit, hogy az introvertált jelzőt már-már a hibás vagy maradi szó szinonimájának tekintik. Ám a befelé fordulás egyáltalán nem hátrány, sőt látjuk majd, hogy a karizma bizonyos típusainál komoly előny. Az sem igaz, hogy egy karizmatikus embernek vonzónak kell lennie. Számtalan olyan példát lehet felsorolni, amelyben egy meggyőző személyiség korántsem volt klasszikus szépségideálnak mondható. Churchill nem volt jóképű vagy szexepiles férfi, mégis ő volt a történelem

Simon és a Homo Sapiens-lobbi

Péter Gárdos

„Nincs mese, fülig szerelmes leszel Simonba” – ígéri a Publishers Weekly Becky Albertalli Simon és a Homo Sapienslobbi című könyvét ajánlva. Az Indies Choice Book Award 2015 legjobb hat (!) Young Adult-könyve közé került regény immár magyarul is olvasható. Sokak szerint a tragédia ott kezdődik, amikor nem jelentkezel ki rendesen a leveleződből, és a féltve őrzött titkaid rossz kezekbe kerülnek. A tizenhat éves Simon Spierrel pontosan ez történt. Martin Addison pedig nem rest megzsarolni a fiút, hogy legyen a randiszervező csicskája, ellenkező esetben közszemlére bocsájtja a mailt a sulis Tumblren, ami köztudottan a Creekwood-gimi pletykaközpontja. És akkor apu, anyu, a barátok, a tanárok és legfőképpen Blue is megtudja, hogy Simon meleg. Hogy kicsoda bluegreen118? Ezt még maga Simon sem tudja, bár több hete leveleznek haverokról, zené-

ről, oreozabálásról, vágyakról és félelmekről, no meg arról, hogy milyen ciki is ez a coming out-ügy. Blue valódi kiléte azonban teljes rejtély. Simonnak fel kell vállalnia az érzéseit, még akkor is, ha az egész suli ezzel szekálja majd, vagy ha otthon kitagadják, hiszen Blue létezik, egy srác, aki csak rá vár, akiért érdemes. Becky Albertalli első regényének hősébe immár 13 országban szerelmesek a lányok, és hát, mit tagadjuk, a fiúk is. Elolvastuk, és mi is azt gondoljuk, amit a Booklist írásba adott: „Albertalli megírta, milyen gyötrelmes és szép a személyiségfejlődés”.

A gAngregény lApjAin száz év repül el A Csikágó fölött. Meg egy bAgoly. békés pál Csik ágó A szerző szü letésének 60. évfordulójárA

egyik legbefolyásosabb, legnagyobb államférfija. A kellemes külső természetesen előnyös, azonban szép arc vagy alak nélkül is lehet valaki karizmatikus. Valójában inkább arról van szó, hogy a karizma tesz vonzóbbá. Olivia Fox Cabene szerint „a személyes vonzerő fokozásához sem kell felvenned más személyiségjegyeket, és a természeteden sem kell változtatnod, egyszerűen csak új képességeket kell elsajátítanod”. Három gyors tipp, melyeket máris alkalmazhatunk a beszélgetéseinkben: a mondataink végére mélyítsük el a hangunkat; nagyon ritkán és akkor is csak lassan bólogassunk; mielőtt beszélni kezdünk, várjunk két teljes másodpercet! Cabane könyvében számos további, a mindennapi életből vett példákkal is ellátott gyakorlatot találunk. A Személyes vonzerő olvasmányos útmutató mindenkinek, aki szeretne meggyőzőbb és inspirálóbb lenni az élet bármely területén.

roman

Feber ved daggry gyldendal

Gárdos Péter Hajnali láz című kötete több mint országban jelenik meg!

A Hajnali láz Németországban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Svédországban, Ausztráliában, Portugáliában, Tajvanon és Hollandiában is megjelent, ahol február óta a kiadónak már négyszer kellett újranyomnia a kötetet. Az Egyesült Királyságban pár napja került a boltokba a regény.

„A Hajnali láz lebilincselő utazás a halál pereméről az élet irányába: egy regény, mely bemutatja a szerelem erejét egy olyan világban, amelyet épp a leírhatatlan gyűlölet dúlt szét.” Julie orringer, a Láthatatlan híd szerzője

A hetven az új ötven Várható élettartamunk minden héten meghosszabbodik egy hétvégével: az az embertársunk is megszületett már, aki megéli a százharmincöt éves kort. De vajon áldás ez vagy átok ránk nézve? És mit tehetünk azért, hogy a lehető legtöbb értékes tartalommal töltsük meg ezeket az éveket? A világszerte elismert holland orvosprofesszor, Rudi Westendorp közérthető formában járja körül az öregedés biológiai, gazdasági és szociológiai aspektusait Öregség öregedés nélkül – Hosszú élet és vitalitás című kötetében. Mindeközben olyan, minden korosztályt foglalkoztató témákat érint, mint az öregedés okai és pszichológiai vonatkozásai, lehetséges betegségekkel való kapcsolata, az élet minősége időskorban vagy épp a nagymamák kulcsfontosságú szerepe.

Westendorp szerint noha az, hogy egészségben öregszünk meg, mítosz, a modern orvostudomány egyvalamire tényleg képes: minél távolabb kitolni halálunk időpontját. A szerző a lakhatástól a munkaerőpiac újraszervezéséig számos megoldási javaslattal áll elő ebben az új helyzetben, a legfontosabb feladat azonban maguké az időseké: el kell sajátítaniuk az öregedés művészetét, hogy minél tovább élhessenek aktív, boldog életet. Ehhez szolgál iránytűként a kötet, melyet olvasva bebizo-

az éves jamie magazin előfizetéshez most

#gasztrocsajok bookazine-t is küldünk!

nyosodik: szép, új világ vár ránk időskorban. Hiszen a hetven az új ötven, és szép, új világ vár ránk időskorban.

tová bbi rész let jam iema ek a gazi inte n rnet .hu es olda lon.

nyugati

2016. tavasz

7. oldal

Végre kibújt a macska a csíkos kalapból! Most betöltheted a könyvespolcon régóta tátongó rést Dr. Seuss neve minden angolszász gyerek számára ismerősen cseng. Nagy-Britanniában és Amerikában olyan hatalmas népszerűségnek örvend, hogy az iskolákban még Dr. Seuss-napokat is tartanak a tiszteletére. Ezen nincs mit csodálkozni. A páratlan képi világú, meghökkentő cselekményű, bámulatos szóhasználatú mesék mindennek tetejébe frappáns rímekkel is meg vannak gavallérosan tűzdelve. És azt hiszem, minden szülő nevében külön bónuszponot utalhatok ki a szerzőnek, amiért a mesék messze elkerülik a didaktikus demagógiát és a negédes prüntyögést, így még négyszáz

ötvenedjére felolvasva sem hullik ki az anyukák haja tőle. Sajnos azonban mindezidágig összesen egy mesét olvashattak Dr. Seusstól a magyar rajongók, a többi történettől pedig csak félig vagy egészen rosszul sikerült filmes adaptációk vehették el a kedvüket. De szerencsére vége a hazai Seuss-aszálynak! A Doktor megkapja jól megérdemelt helyét a hazai könyvespolcokon, mi pedig végre valahára beletemetkezhetünk e vibrálóan lendületes mesékbe, ráadásul nem is akárki fordításában! A Kolibri Kiadó gondozásában megjelenő két mesét – a Kalapos Macskát és a Ha lenne egy cirkuszomat – Szabó T. Anna magyarította igen frappánsan. Melyik gyerek nem ismeri az esős napok szobafogságának végtelen unalmát? Sári és bátyja is otthon nyüglődik, amikor hirtelen betoppan hozzájuk a Kalapos Macska. Eleinte még szórakoztatónak tűnik a különféle tárgyakkal zsonglőrködő,

mókás cica. Egy idő után azonban nem csak a kollektív lelkiismeretet képviselő aranyhal kap frászt a túlbúrjánzott felfordulástól. Nem akarok szpojlerezni, de annyit elárulhatok: a mese végén szerencsére Dr. Seuss (akinek egyébként nem volt kenyere a szájbarágós tanulság vagy a túlságosan nyilvánvaló konklúzió) mégiscsak rendet csapat a vidor Kalapos Macskával. „Egy elhagyatott grund a világ legizgalmasabb helyének tűnik, mennyi lebilincselő kaland színhe-

lye lehet, ha rászánsz fél órát és kipucolod!” – okoskodik Móric a Ha lenne egy cirkuszomban, majd pazar álmait tovább szőve egy frenetikus cirkuszt varázsol oda képzeletben. A telek sarkában békésen pöfékelő Boldizsár bá pedig még csak nem is sejti, milyen lélegzetelállító attrakciókban kap főszerepet az egyre grandiózusabb és eszementebb műsorokban. A Cirkusz McBirkuszban óriási tömegek tapsolják a Buffogó Böfföt, a Kacsintós Kucsmást vagy a Híjatlan Díjászt. A halandzsázó izgalomorkán dilis kavalkádját és lendületes képeit igazi élvezet aprólékosan böngészni! Fiala Borcsa, a WMN.hu szerzője

A nAgy sikerű Az egy ro

ág a . jének új vil ő z r e z s a j pi napló

book.com/ www.face

o kolibrikiad

folytatása. www.facebook.com/kolibrikiado

Padawanoknak és jediknek!

„Járatlan utat jártra ne cserélj”

2015 karácsonyán felébredt az Erő, s a hetedik rész bemutatója óta mindenféle galaktikus túlzás nélkül állíthatjuk: már kicsit se álmos. Hanem nagyon is hiperaktív! Íme néhány lapozható, lenyűgöző példa.

Dés Mihály, akit a nagyközönség eddig felnőtteknek szóló könyveiről – elsősorban a Pesti barokkról – ismerhetett, a könyvfesztiválon mutatja be gyerekkönyvsorozatának nyitó darabját, az Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságábant.

A film premierjéhez időzítve jelent meg a Star Wars – Az ébredő Erő képes útmutatója: ez volt az első olyan album, amely bemutatta az új epizód szereplőit, járgányait, kütyüit. A szövegezés stílusa (amely például arra is kitér, hogy miféle elszántságot olvashatunk le a karakterek arcáról) inkább a fiatalabb rajongókat célozza, de megbízható informátoraink bizony komoly apukákat is rajtakaptak, ahogy meghatódva lapozgatták ezt a gyönyörű kiadványt. Leginkább haladó, mérnöki ambíciókkal rendelkező jediknek szerezhet nagy örömöt a Fantasztikus keresztmetszetek, ami pontosan azt adja, amit ígér: fantasztikusan részletgazdag grafikákat Az ébredő Erőben látható szerkezetekről – így aki arra kíváncsi, hogy, teszem azt, miképpen néz ki belülről az Első Rend parancs-

noki hídja, vagy hogyan festenek Poe Dameron X-szárnyúján a célzórendszer kompenzátorának frekvenciaváltó szervói, csak a megfelelő ábrákat kell hozzá tanulmányoznia. Hiánypótló darab! Hasonlóan érdekes, kivételesen igényes kivitelezésű, ám másféle élményt kínál az a kötet, amely az új Csillagok háborúja-film tán legfontosabb fiatal figurájának hétköznapjairól mesél személyes, kézzel írt és rajzolt naplóformát imitálva. A Rey túlélési útmutatója az Erőre igen fogékony, rejtélyes sorsú lány mindennapjairól és tapasztalatairól szól a Jakku bolygón, s akkor ér véget, mikor az Ezeréves Sólyom fedélzetén ülve Finnel, Csubakkával és Han Solóval elindul élete legmeghatározóbb kalandja felé. Ha egyszer eljutunk erre a sivatagos planétára, otthon ne hagyjuk ezt a könyvet! Kovács Gellért

már

dés mihály

csa? Társaságban hallottam egy külsőleg egyforma, ovis ikerpárról, akiknek a természete viszont tűz és víz. Ez megmozgatta a fantáziámat. Poe-tól és Stevensontól kezdve a felnőttirodalom és a film sokat foglalkozott a bennünk lakozó másik énnel, a doppelgänger problematikájával. A gyerekirodalomban jobbára csak A két Lotti érinti ezt, de egészen másképp, mint én. Nálam – ezt leteszteltem – a gyerekek a mese hallgatása közben váltogatják szimpátiájukat. Először mindegyiknek a vagányabb kiscsaj tetszik, de aztán kiderülhet, hogy a félénkebb oldja meg a problémákat. Szóval segít megérteni és elfogadni önmagukat. És persze a másikat is.

»mi

motiválta, hogy most gyerekeknek írjon? Minden könyvem más. A mottóm: járatlan utat jártra ne cserélj! És a gyerekirodalom csodálatos kihívás. Különösen hogy az én – elérhetetlen – ideálom: a Micimackó meg a Janikovszkykönyvek. Abban az értelemben is, hogy szeretném, ha Ancsa és Pancsa nemcsak a gyerekeknek tetszene, hanem a felnőtteknek is. Meg abban is, hogy a kalandos eseményeket humorral próbálom kombinálni. »már tudja, hogyan folytató dik az ikrek kalandja? Ó, már készen áll a sorozat következő darabja: Ancsa és Pancsa meg a vadmalacok. Az még Az Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságában kötetnél is viccesebb és fordulatosabb lesz. Szász Zsófia fotó: németh dániel

»kicsoda ancsa és pan

nyugati

8. oldal

j. courtney sullivan

Eljegyezve A People Magazine az év tíz legjobb könyve közé választotta.

Illatos, titkos utak „Kevés illatos könyv létezik. Olyan illatos könyv pedig, ami még egy szakmabelit is, mint jómagam, teljesen magával ragad, az végképp ritka” – mondja Cristina Caboni A parfüm titkos útjai című könyvéről Minya Viktória parfümőr. Elena senkiben sem bízik. Legkevésbé a szerelemben. Csak amikor a saját parfümjeit készíti, tudja elűzni a bizonytalanságot. Csak a virágokból, fákból és fűszerekből készült eszenciákkal körbevéve tudja legyőzni a félelmeit. Az illatok útját követve jut el mások szívéhez. Az illatok neki a legmélyebb gondolatokról beszélnek, a legrejtettebb vágyakról, féltve őrzött titkokról: az írisz bizalmat ad, a mimóza boldog-

ságot hoz, a vanília megvéd, a rekettye segít a mindennapi csaták megvívásában. És Elena rég megtanulta, hogy erősnek kell lennie. Amikor az anyja elhagyta, rádöbbent, hogy csak magára számíthat, és bezárta a szívét. A parfüm titkos útjai lebilincselő történet az emberi lélek bizonytalanságairól. A bátorságról, amellyel szembenézhetünk velük, és a múlt sebeiről, amelyeket csak a legmélyebb szerelem tud begyógyítani.

Egy vén kujon eddig kiadatlan feljegyzései Bukowskit olvasni pont olyan, mint sört inni: tudjuk, mire számíthatunk, ám újra és újra ugyanolyan jólesik. Májusban, a Helikon Kiadó megújuló Bukowski-életműsorozatában jelenik meg az Egy vén kujon további feljegyzései, ami a Magyarországon először 1994-ben napvilágot látott, majd 2014-ben újra kiadott Egy vén kujon jegyzeteinek folytatása. A kötet önéletrajzi írásait egy újság közölte húsz éven át. Most ebből olvashatnak egy részletet. Az eddig kiadatlan művet május 30án a Katona József Színházban egy emlékesten mutatja be a Trubadúr könyvek. „Míg Mrs. LeMon telefonált, Harry ismét benézett a lábai közé. Azóta lábat váltott, és a szoknyája még feljebb csúszott. Maga a pokol, ha az ember a nők lábára bukik, és olykor-olykor szembejön egy magassarkú-combfixharisnyakötő kombináció. A modern nők mind harisnyát vagy nadrágot hordanak, ami kiöli a szexualitást. Mondjuk, joguk van ahhoz, hogy ne legyenek szexszimbólumok, ha nem akarnak, és ahhoz is, hogy legyenek, ha akarnak. Harry nagy nehezen levette tekintetét a nő lábáról, és beleolvasott az újságjába. – Ezt hallgassa meg – mondta Harry. – Van egy legfelsőbb bíró, aki engedélyezte, hogy kasztráljanak két férfit, akik bevallották, hogy gyereket molesztáltak. Mrs. LeMon letette a telefont. – Akkor lefoglaltam egy helyet a 248-as Ameri-

Fesztiválozzon velünk!

can Airlines-járatra, délután 2.48-ra. Mit mondott? – Két férfi kislányokat molesztált, és lehet, hogy ezért levágják a töküket. – Szerintem ez szörnyű – mondta Mrs. LeMon. – Szerintem is – válaszolta Harry. – Vannak lányok, akik borzalmasan fel tudják húzni az embert, egészen begerjesztik. – Szeretném elolvasni egy-két könyvét. – Nem tetszene magának.

– Miről szólnak? – Csak sztorik meg versek. – De miről? – Nemi erőszakról, gyerekmolesztálásról, orális szexről, harisnyakötő- és magassarkú-fetisisztákról, korbácsról, bőrről, ilyesmiről. – És tényleg fizetnek magának azért, hogy ilyesmit felolvasson? – Ó, azért hozzáteszek egy kis tavaszt, szerelmet, halált és nevetést. Ami ös�szezavarja őket.” (Pritz Péter fordítása)

A Libri Kiadói Csoport kiadóit keresse a B13-as standon (Libri, Jelenkor, Park és Helikon Kiadó), valamint a D10-es standon (Kolibri Kiadó, Diafilm).

A Libri, a Jelenkor, a Helikon, a Park és a Kolibri Kiadó programjai a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2016. április 23., szombat

Gyerek(b)irodalom, D csarnok »11:00

2016. tavasz

mészáros blanka, papp endre, kiss eszter

Michal Sznunit: Lélekmadár című könyvének bemutatója a Lauder Iskola diákjai és Karsai Veronika pantominművész előadásában »11:30 Lázár Ervin terem „ Jövök, jövök, élek, élek” – két holokauszttúlélő anya története Beszélgetés Chaja Polak Salka és Gárdos Péter Hajnali láz című könyvéről Chaja Polak és Gárdos Péter a beszélgetés után dedikál a B13-as standnál. »14:00 B13-as stand Závada Péter és Szabó Márton István dedikál »14:00 Hess András terem Horizontok – beszélgetés a Jelenkor Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége világirodalmi sorozatáról (João Tordo: Memory Hotel, Samantha Schweblin: Reményvesztett nők, Seamus Heaney: Élőlánc, Petr Hruska: Mondom neked) »16:00 B13-as stand Szabó Róbert Csaba és Sepsi László dedikál »16:00 Márai Sándor terem Müpa Budapest: művészet és építészet képekben. Beszélgetés a Müpa születését és eddigi életét bemutató album kapcsán »16:00 Hess András terem Nők az irodalomban. Az otthonod a világod – a világod az otthonod – Beszélgetés Durica Katarinával és Galgóczi Dórával Durica Katarina és Galgóczi Dóra a beszélgetés után dedikál a B13-as standnál »16:30 Gyerek(b)irodalom, D csarnok Dr. Seuss és a Kalapos Macska – a Kolibri Kiadó bemutatja Dr. Seuss a Kalapos Macska és a Ha lenne egy cirkuszom című könyveit, a Kolibri Klasszikusok legújabb darabjait. Közreműködők: Szabó T. Anna, a fordító és Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője, valamint a Budapest Bábszínház művészei és macskabábjai. »17.30 B13-as stand Térey János dedikál

nyugati 2016. tavasz

fotók: németh dániel

2016. április 24., Vasárnap Gyerek(b)irodalom, D csarnok Dés Mihály mesél, Dés András zenél, Horváth-Molnár Pannával pedig Ancsa és/vagy Pancsa öltöztetőbabát készíthettek ezen a zenés, mesés könyvbemutatón, ahol bemutatkozik az Ancsa és Pancsa-mesekönyvek első kötete, az Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságában. »10:15 Gyerek(b)irodalom, D csarnok A Bookline Szívünk rajta könyvajánló programjának bemutatása – Otfried Preußler: A kis boszorka című meséjének felolvasószínházi előadásával Közreműködnek a Katona József Színház színművészei: Kiss Eszter, Mészáros Blanka és Papp Endre (e.h) »10:30 Márai Sándor terem Á lomsüti – Kristian Bang Foss A halál Audival jár című könyvének bemutatója. Közreműködik: Dollár Papa Gyermekei felolvasószínháza »11:00 B13-as stand Tolnai Ottó dedikálja A Budape sti Világpor című kötetét N e m z e tközi »11:30 B13-as stand Könyvfes Bánki Éva dedikálja ztivál Fordított idő című regényét ideje alatt »12:00 B13-as stand minden k önyvre Forgách András és 25% kedv Kristian Bang Foss dedikál ezmé biztosítun nyt »13:00 B13-as stand k! Lackfi János dedikál »15:00 Teátrum A z élet sója – találkozás Nádas Péterrel A beszélgetés résztvevői: Nádas Péter, Forgách András és a Jelenkor Kiadó igazgatója, Sárközy Bence A felolvasás és beszélgetés után Nádas Péter dedikálja műveit a Teátrum előcsarnokában »15:00 Gyerek(b)irodalom, D csarnok Michal Sznunit: Lélekmadár című könyvének bemutatója a Lauder Iskola diákjai és Karsai Veronika pantominművész előadásában

»9:30