Nyugati – 2015. tél by Libri Kiadó

Lengyel László új magyar bestiáriuma – 4. oldal

MINDENT ANYÁMRÓL

apokrif feljegyzések az ÉLŐ KÖTET NEM MARAD margójára fotó: forgács péter

Két Nádas Péter-klasszikus – 3. oldal

Altatási tippünk: Aludj el szépen, Bendegúz! – 7. oldal Váncsa István itáliai lakomája – recepttel – 8. oldal

nyugati 2015.

tél

A vágány mellett, kérjük, olvassanak!

1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják „PÁPAI-né” beszervezési és munkadossziéját. Fia 2014 márciusában értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma az Élő kötet nem marad.

Nem születtem varázslónak Ha nemcsak a politikusoknak lenne népszerűségi indexük, hanem a művészeknek is, Halász Judit mutatója minden bizonnyal kiütné a plafont.

Ő nemzeti intézmény és szekértáborok felett álló közös nevező, gyerekkori idol, akihez kislányként mind hasonlítani akartunk – a kisfiúk pedig elvették volna feleségül.

Korokon átívelő kulturális (lét)minimum, akihez pár év kamaszkori tévelygés után, felnőttként hűségesen visszatalálunk. Az ő lemezein felcseperedő generációk számára a felnőtté válás egyik mutatója rájönni: Halász Judit nem csupán a mindennapjainkat átszövő, kedvenc dalaink előadója, de remek színésznő is, akit mind a színpadon, mind a filmvásznon is legendás szerepekben csodálhatunk a mai napig. Szeretjük és ismerni véljük, de valójában keveset tudunk róla, hiszen a nyilvánosság előtt rendkívül szemérmes, vallja, hogy az ember életében lennie kell egy helynek, ahová visszavonulhat, egy ajtónak, amit magára csukhat. Ezért is nagy öröm, hogy most megjelent könyvében (Halász Judit – Orosz Ildikó: Nem születtem varázslónak) minden eddiginél közelebb enged

magához. Feltárul a gyerekkora, édesanyjához fűződő kapcsolata, díjugratólovas karrierje és számtalan anekdota a Vígszínház berkeiből, amelynek immár ötven éve a tagja. Őszintén – de azt a bizonyos ajtót nem sarkig tárva – vall anyaságról, nagymamaságról és a betegségéről. Felidéz egy sor mulatságos és megható történetet a gyerekekről, akik negyven éve kitartóan várják a koncertek után. Az autója, amit mindig maga vezet, jóformán magától eltalál az ország legtávolabbi szegleteibe. A magyar könyvkiadás adósa volt ennek a gyönyörű fotókkal illusztrált kiadványnak. Épp ideje megtudnunk, ki volt Karakán. Miért ordította le a kisművésznő fejét Latinovits Zoltán? Mitől felejti el olykor még a Mi cimackó szövegét is? Hogyan készül a nevezetes „zöld leves”? És miként csodálkozott rá egyszer egy kislány, hogy Jutka néni tényleg létezik? Mi az, hogy. Negyveneseket megszégyenítően aktív, játszik a színházban, és hétvégente koncertezik. Nem született varázslónak, de számunkra az lett.

Kálmán Olga álomországai Megnyugodtam. Kálmán Olga nem médiadizőz. Nem állt be a sorba, nem találta úgy, hogy itt az ideje neki is „best of ” kötetet kiadatni az interjúiból, mondjuk, a „legegyenesebb beszédeiből”. Sőt. Inkább kilépett a magassarkú cipőjéből. Nincs rajta smink. Egyetlen kamera sem közelít rá. Nem épít kérdéscsapdákat, nem harcol az utolsó szóért. Új könyvében, az Álom országban klasszikus riporterré válik, és elmélyül a 2015-ös hosszú nyárban, amelyben százezrek léptek át világrendek közötti határokat. Kálmán Olga nem okoskodik, nem akar megfellebbezhetetlen lenni menekültügyben. Pusztán újságíró, aki csakis kíváncsi. Izgatja, kik a menedékkérők, honnan jöttek, milyen hittel, milyen szokásokkal, mit remélnek, tudják-e, hova tartanak. Az új világban egyáltalán megszabadulhatnak-e a régitől, akár a terror elleni tehetetlenségtől? S lehet-e közös utunk a felkavart Európában, találnak-e nemzetet maguknak azok, akik törzsekhez tartoztak? Kálmán Olga tudni szeretne. Úgy van vele: amit nem ismerünk, azt könnyen veszéllyé nagyítja az ellenségképgyár. Ő viszont kérdez az átmeneti menedékzónákban, a Keleti pályaudvarnál, a kerítésnél, kutatja az összefüggéseket, vissza-

pörgeti az időt a világpolitikában, kiszálazza a magyar hatalmi politikát is. Belegondol, hogy Magyarországot felzaklatta ez a nyár, Európát pedig megrendítette. Sorsváltozatok könyve is ez. Csak kettőt láttatva itt: Nedja, a szír lány nem akart útnak indulni színes ceruzái nélkül, mintha csak árnyék nélkülire lehetne festeni velük a jövőt. Budapestre érve aztán Kálmán Olgára bízta úti jegyzeteit, a túlélés füzetét. Ez Nedja naplója, és olyan erős, hogy meg is tartja a könyvet. „Én előbb voltam magyar, mint maga”, ezt már Eritrea főkonzulja mondta a riporternek. A világ egyik legszegényebb országának diplomatája ötven éve él itt, otthonra talált, ám fél évszázad után most hirtelen idegen lett Magyarországon; a gyűlöletkampány és a félelemkeltő szólamok őt is megtépték lelkileg. Mindenki a maga álomországát vágyja a valóságnak. És persze Kálmán Olga számára is van egy álomország, ahol nincsenek menekültellenes kitörések, ahol nem fohászkodik a miniszterelnök, hogy add meg nekünk a „mindennapi nacionalizmusunkat”,

1. Ahhoz, hogy az ember megszegjen egy tabut, ahhoz nyomós indok kell. 2. „Kiteregeti a szennyest”, így mondják népiesen, ha valaki a családja titkairól kendőzetlenül beszél. 3. De ha egyszer a tabut mások szegték meg, és nem is egyszer, hanem sokszor, megszegték az összes létező tabut, és azzal, hogy megszegték ezeket a tabukat, már azelőtt behatoltak az ember életébe, hogy ő tudta volna, a mindennapjaiban kotorásztak, bizalmas gondolatait, tetteit kilesték, véleményezték, a neki legdrágább embert pedig meghempergették a sárban, és magukhoz tették hasonlóvá? 4. Akkor sem szabad – mondja az egyik. 5. De akkor nem lehet nem – mondja a másik. 6. Áruló – mondja az egyik. 7. Hős – mondja a másik. 8. Ebből nem lehet jól kikeveredni – mondja az egyik. 9. Nincs más út – mondja a másik. 10. Nem a szennyest kell kiteregetni, hanem a tiszta ruhát. 11. De hogyan lesz tiszta a szen�nyesből, ártatlan a bűnösből, kemény a lágyból, gyönyörű a rondából, igaz az igaztalanból? 12. Kemény dió, minden kőnél keményebb. 13. Milyen pazar téma – mondja az író. Elárultatásaim története – csodálatos. Újraírhatom az életrajzomat – suttogja elégedetten. 14. Jaj nekem, mondja a fiú, mit látok?, mondja a fiú, mit tettem?, mondja a fiú, mi a dolgom ezen a földön?, sírja a fiú. 15. Mert sírni kell ezen, gyengévé kell válni, hogy erőssé lehessen az ember.

16. Bruria – csodálatos anyám csodálatos neve – azt jelenti, világosság. Mindig csodálatosnak tartottam ezt a nevet, és amikor anyám megkapta, 1922 decemberében, Jeruzsálem óvárosában, ő volt az egyetlen a földön, aki a 20. században ezt a nevet viselte, gondos nagyapám, a tudós ember, addig böngészte a régi könyveket, míg megtalálta a csodálatos Bruriát, ezt az okos, korát megelőzően bölcs és szörnyű halált halt asszonyt, leányt és anyát az időszámításunk szerinti második évszázadban, akiről legendák sokasága szól. 17. Nem lehet tehát sötétben hagyni ennek a ritka szép emberpéldánynak – anyámnak – a szenvedését, korai halálának talán egyik legfontosabb okát. 18. Hallgathatnék is róla, de minek? 19. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Forgách András

Hamarosan ahol utolérhető az álom, és nem nézik, melyik politikai alomból vagy. Bizonyosan nem lehet álomország, ahonnan kitoloncolnak, amely köré kerítést emelnek, ahol pánikot szít a hatalom. Kálmán Olga új könyvét jól gondozta a Libri Kiadó. A gyönyörű fekete-fehér fotók is felvetnek egy kérdést: vajon új kulturális-morális időszámítás kezdődött-e 2015 nyarán? A fotós nevét pedig meg kell jegyezni. Nem azért, mert az ő édesanyja a kötet szerzője. Hanem saját alkotói jogon. Ő Pungor Luca. Szeretném a szakmában látni húsz év múlva is. A mi álomországunkban. Karácsony Ágnes

országban!

nyugati

2. oldal

Szeretve tisztelt Olvasó! Tekintve a tekintendőket és a dolog szomorú aktualitását, a fordító ezúttal ahelyett, hogy Salman Rushdie dicsét zengené, Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjsza

2015. tél

Dzsinnek és emberek

Nem érte meg

Salman Rushdie új regényét, a Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszakát szinte a világpremierrel egy időben olvashatja a magyar olvasó. Greskovits Endre, a kötet fordítója ezúttal rendhagyó mód ját választotta az ajánlásnak.

Ott voltam. Elmenekültem, mielőtt vége lett, de ha tanúkat akar tok, én az vagyok, és most megmondhatom nektek, ha azt állítjá tok, hogy megváltotta a világot, azt fogom válaszolni, hogy nem érte meg. Nem érte meg.

ka című, többek között a dzsinnek és az emberiség harcáról szóló művének e rövid részletére szeretné felhívni a figyelmet – szíves megfontolás végett. Mivel úgy gondolja, magáért beszél (azonkívül – hála az égnek! – megkíméli ezzel az Olvasót is, magamagát is a szerzőről szóló, unásig ismételt dicshimnuszoktól, valamint a nevéhez tapadt epitheton ornansoktól). „Visszatekintve ezekre az események re mi a tulajdon, nehezen megszerzett tudásunk szűrőjén át látjuk őket, és megértjük, hogy a szélsőséges erőszak gyakorlása, amelyet a terrorizmus mindent magában foglaló és gyakorta pontatlan kifejezésével írunk le, mindig különösen vonzotta azokat a férfiegye

deket, akik vagy szüzek, vagy nem talál nak maguknak szexuális partnert. A tu datmódosító frusztráció és a férfiegó ehhez társuló károsodása a dühben meg az erőszakban szabadul fel. Amikor ma gányos, reményvesztett fiatalemberek szerető vagy legalább vágyakozó vagy legvégső esetben készséges szexuális partnerre lelnek, akkor elvesztik érdek lődésüket a magukra kötözött bombák meg a mennyei szüzek iránt, és az életet választják. A dzsinnek kedvenc időtölté sének hiányában az emberi férfiak gon dolatai az orgazmikus végre terelődnek. A halál, amely mindenütt azonnal hoz záférhető, gyakran alternatív célt jelent az elérhetetlen szex helyett.” Greskovics Endre

JOHN WILLIA MS

Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat. – IAN MCEWAN

Mária kapkod. Hadar. Félbeszakítja önmagát. Áramlanak, szinte sisteregnek szavai az ideges türelmetlenségtől. Tudja, hogy nincs sok ideje. Figyelik. Tudja, hogy nem az ő története marad fenn évezredeken át, a két férfi – minden bizonnyal János és Pál – azért van a nyomában, hogy kiforgassa szavait, eltorzítsa a múltat. Küszködik, hogy megértse, miért gondolják, hogy imádott fia Isten fia volt, azon gyötrődik, mit kellett volna másként csinálnia, hogy elkerülje végzetét. Beszél, csak beszél az Örökkévaló Jelenben, a görög istenek hazájában, Epheszoszban, önként vállalt emigrációban, húsz évvel

fia keresztre feszítése után. Amikor már minden múlttá vált, saját zsidósága is, hiszen régóta Artemisz istennőhöz imádkozik. Az egykor katolikus, ír Colm Toibínnak régóta dédelgetett álma volt, hogy egyszer megszólaltassa a világ leghíresebb anyját, akinek nevét gyerekkorában minden imájába belefoglalta. Tudta, hogy nem lesz kön�nyű dolga, hiszen részletről részletre, az utolsó szögig elképzelni egy olyan erőszakos cselekményt, mint a keresztre feszítés, és megfelelő szavakat adni olyasvalaki szájába, aki személyesen ismerte Krisztust, aki megszülte és látta meghalni, nem egyszerű. Éveken át tanulmányozta Tiziano mesterművét, a Mária mennybemenetelét, de nem látta meg benne az ő Máriáját. Majd egyszer, egy velencei sétája során betért a Scuola Grande di San Roccóba, és megpillantotta Tintoretto festményét, melynek középpontjában ugyan a kereszt áll, de körülötte valami szokatlan, nyugtalanító káosz érzékelhető. A fegyelmezetlen csőcselék vibrálása. És ahogy szembesült a keresztre feszítés ideális és reális ábrázolása közti lehetséges különbségekkel, meghallotta végre Mária, a korábban szent és sérthetetlen Madonna szenvedélyes, emberi hangját. És megírta a Mária testamentumát. Tönkő Vera

HELIKON zsebkönyvek vágd zsebre!

999 FT

zsebkonyvek.hu

Az ifjú Ara

A Helikon Kiadó Vonnegut-életműsorozatában idén ősszel magyarul eddig meg nem jelent kötetnek örülhetnek a kultszerző olvasói. Mi szép, ha nem ez? címmel Vonnegut egyetemi beszédeiből válogatott a sorozat szerkesztője, Szántó György Tibor.

A világhírű olasz író, Alessandro Baricco új könyve 2015 tavaszán jelent meg Olaszországban, és azonnal a könyves listák élére ugrott. Bő fél év telt el azóta, s itt a magyar kiadás!

A diplomaosztó ün nepélyeken Vonnegut nem dorgál és nem hízeleg. Csakugyan útravalót ad a végzősöknek. Üzenetét így foglalhatnánk össze: nekünk magunknak kell megtalálni az utat, amelyen majd vég igha ladun k. A legszebb, bár gyakran hálátlan hivatás a közösség szolgálata. Legyünk elégedettek, legyünk büszkék osztályrészünkre. Kurt Vonnegut írásban és szóban is értelmünkre és érzelmeinkre igyekezett hatni. „Voltak-e olyan tanító ik, akik révén jobb emberek lettek,

akiknek köszön hetően örülnek az életnek?” – kérdezgette a pulpitusról. Kurt pontosan ilyen tanítónak bizonyult. Ha probléma, hogy nézősereg előtt kell beszélnünk, ezen gyűjtemény hasznos szónoklat ta ni segédlet lehet. A retorika példatára. Hogyan ragadjuk meg hallgatóink figyelmét? Hogyan váltsunk a halálosan komoly elvi kérdésekről alpári csipkelődésre, majd vissza, kiismerhetetlenül, meglepetést meglepetésre halmozva. Csapongva, mégis az előre felrajzolt vonalon maradva.

Az ifjú Ara tipikus Baricco-mű: tömör, titokzatos, sejtelmes-ködös, lassan és messziről kibontakozó történettel lepi meg olvasóját, melynek fókuszában egy látszólag közömbös szituáció áll. A családi ebédre betoppan az Ara, és keresi a Vőlegényét. Akiről nem sok mindent tud. Tudunk. És tudnak...

no meg ennek fordítottja. Ki az Ara? És milyen a viszonya az Anyához, az Apához, a Nagyapához? A számtalan párhuzamos történetből aztán felsejlik valami egészen különleges viszonyrendszer, ami egyszerre bizarr és meghökkentő. Sokkoló és váratlan. Vagy ilyen, amikor a családi idill mögé pillantunk? Baricco szikével és metszőollóval boncol, rombol, lebont. Aztán mesél. Szűkszavúan, tűpontos megfogalmazással. Az eredmény: egy nagyregénybe kívánkozó dráma novellányi terjedelmében.

fotó: jaqen (niccolò caranti)

Mi szép, ha nem ez?

Orhan

Pamuk művei a helikOn kiadó gOndOzásában

2015. ősz Fekete könyv 2016. tavasz Furcsaság a Fejemben 2016. ősz DzsevDet úr és Fiai

libri.hu/2plusz1

22318_Xmas_Nyugati_Lap_259x30mm.indd 1

2015.11.18. 13:31:20

nyugati

2015. tél

3. oldal

Nádas Péter, kétszer A megújult Jelenkor Kiadó – Térey János, Závada Péter, Bánki Éva és Forgách András új kötetei mellett – fontosnak tartja, hogy a régóta nem kapható vagy nehezen hozzáférhető írói élet művek is újra a könyvespolcokra kerülhessenek. Polcz Alaine és Mészöly Miklós kötetei után végre itt vannak megújult külsővel a Nádas-regények is. Az Egy családregény vége és az Emlékiratok könyve.

Szép, súlyos, gazdag Szép, súlyos könyv, én, mi tagadás, gazdagnak is találom, jólesik lapozgatni.

Vizsgálom magamat: tudom-e azzal a szemmel nézni, mint az olyan olvasó, aki megvette a boltban, mert ismerős neki a Holmi, vagy mert megakadt a szeme a haskötőn (inkább vállpánton) kavargó neveken: Kertész Imre, Esterházy, Spiró, Tandori, Nádas, Kornis, Krasznahorkai. Ha közelebb megy, fölfedezheti Lator Lászlót, Mándyt, Petrit, Szabó Magdát is, ha most már kézbe veszi és megfordítja, Déry Tibort, Nemes Nagyot, Kányádit, Téreyt, Tóth Krisztinát, Illyést, Ottlikot. Van, aki nem élt már, mikor a Holmi elindult 1989 őszén. Hogy írhattak bele? Megsúgom, Olvasó: úgy például, hogy a lá-

nya egyszer csak talált a szekrényben egy kiadatlan Illyés-regényt, és úgy gondolta, ennek a Holmiban a helye. Ha Réz Pál is úgy gondolja. És persze úgy gondolta. Lapozgat az olvasó, és látja az évek múlását a margón, fehér számokkal, szürke alapon. Azt persze nem tudhatja, hogy az 1990/1. számot milyen figyelemmel olvasta Vas István. Imre Flóra itt olvasható verséről például ezt írta Réz Pálnak: „régóta nem találkoztam ilyesmivel. Tudásból an�nyija van, mint N. N. Á.-nak [Nemes Nagy Ágnesnak], szenvedélyből, mint szegény Hajnal Annának volt.” Vas Istvánt nemsokára emlékszámmal búcsúztattuk, de előbb még ő búcsúzott el Ottlik Gézától, utolsó versével (itt a 66. oldalon). Nem, mégsem tudom csak olvasóként nézni ezt a könyvet. Mennyi a saját halottunk! Akik nagyrészt a barátaink is voltak, közülünk vonultak be az irodalomtörténetbe. Mándy, Petri, Baka István, Orbán Ottó… Huszonheten vannak ebben a kötetben, ha hihetek a szememnek. Kapitányunk, Réz úr kesergett is olykor: fogynak a nagyok, már nem tudunk olyan jók lenni. De tessék csak fellapozni például a 179. oldalt, egy pompás Kántor Péter-vers és egy Mándy Iván-novella közt egy sokaknak bizonyára új nevet, Imreh Andrást. Az ő Hommage-a méltó ahhoz, aki előtt tiszteleg, Weöres Sándor Bolerójához. Vagy például… de inkább láss hozzá Te magad, Olvasó! Sok örömteli ráismerésben lesz részed, és meglepetésekben is, hidd el! Várady Szabolcs

a szöveget. Elég sokat olvastam életemben, de nagyon ritkán találkoztam azzal az élménnyel, amit ezeknek a fejezeteknek az olvasása jelentett – majd az egész regény elolvasása is, többször, hiszen az elsőn kívül valamennyi kiadását én gondoztam. Bárhonnan emelünk ki egy részt ebből a könyvből, mindig ugyanaz ragad meg: Nádas úgy láttatja az emberi helyzeteket és viszonylatokat, ahogy még soha nem láttuk, ahogy sohasem gondoltunk rá – és mégis olyan meghitten, mélységesen ismerős minden, mint senki másnál, talán Dosztojevszkijt kivéve. De ezt nem is kell tovább magyaráznom, biztos vagyok benne, hogy az Emlékiratok könyve ma is ugyanígy hat. Csordás Gábor

fotó: pörneczi bálint

zalizmust, egyetemességre igényt tartó értékrendet választottak. A kisfiú, Simon Péter története azt mutatja meg, hogyan vet véget a családtörténetnek, hogyan roppantja meg és pusztítja el a kommunista ellenállókból kommunista funkcionáriussá vált szülőket az ötvenes évek embertelen diktatúrája. Soha akkora izgalommal nem járt a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztőségében a postabontás, mint a nyolvanas években, amikor Gombosszegről vagy éppen Berlinből nagyméretű borítékban megérkezett a készülő Nádas-regény egy-egy újabb fejezete. Elsőként a főszerkesztő, Szederkényi Ervin olvasta el, aztán hozzám került, mert olvasószerkesztőként én gondoztam

A LEGJOBB MAGYAR REGÉNY 1. helyezett a Magyar Narancs irodalmi sikerlistáján 2015. tél

A teljesség

Terey,J_ALegkisebbJegkorszak_nyugati_154x68.indd 1

Weöres Sándor eddig megje lent díszes kis könyveit (Füves könyv, Priapos, Szerelmes verseim) most egy klasszikus kötet, A teljesség felé követi, melyet szintén Orosz István illusztrált.

A teljesség

facebook.com/jelenkorkiado

Nádas Péter 1972-ben, harmincéves korában befejezett első regénye két szólamból, két történetből komponált egész. Mindkét történetben olyan témához nyúl, amelyről akkoriban se írni, se beszélni nem volt tanácsos, amiről többnyire az írók is csak hazugságokat írtak. Nem véletlen, hogy az Egy családregény vége csak ötéves huzavona után jelenhetett meg. A nagypapa az ősök legendáriumát, az európai zsidóság szenvedéstörténetét beszéli el, adja tovább unokájának. A pusztulás és megmaradás, pogromok és menekülések végeérhetetlen láncolatának az ő tanítása szerint az elkülönültség feladása, a keresztény univerzalizmus vethet véget. A következő nemzedék képviselői azonban egy másik univer-

illusztráció : orosz istván 2015.11.23. 14:07:08

Van Isten? Nincs Isten? – Abban, ami független a tértől, időtől és minden káprázattól: a Van és Nincs ugyanaz. Van öröklétem? Nincs öröklétem? – Túl a téren, időn és minden káp rázaton: a lét és nem-lét ugyanaz. Minden ismereted csupán arra jó, hogy a változók közt eligazítson, de a változatlanról nem nyújt semmi bizonyosságot. Ismeret csak a válto zóban van és csak a változóról, mert benne külön külön vizsgálható a Van és Nincs, helyes és helytelen, dom ború és homorú; de a teljességben mindez bontatlanul azonos, ezért nincs benne semmi megnevezhető. A teljesség nem egy és nem több, nem én és nem más, nem valami és nem semmi. Ha a teljességet ismerni akarod, ne kérdezz semmit, mert rávonatkozólag minden „igen” és „nem” ugyanazt jelenti, hanem merülj önmagadba, személyed alá, s ahol nincs tovább, ahol minden mindennel azonos: ez a teljesség.

www.facebook.com/JelenkorKiado

Polcz_Befejezhetetlen_150928.indd 1

2015.10.21. 15:08:28

Fotók: Nádas Péter

megújuló életműsorozatoK

nyugati

4. oldal

– vizslafotózás.hu

Kóbor kalandjaim

2015. tél

a magyar gengszterrap koronázatlan királyával!

fotó: göblyös péter

Interjú Deménnyel, az első számú magyar celEbvizslával

INDULJ TURNÉRA

Demény, a legsikeresebb négylábú író és vélemény vezér legújabb könyvében, a Kóbor kalandjaimban felfedi izgalmakban bővel kedő ifjúkorát, mely a bol dog, gazdis élethez vezettek. Töpihalomnyi filozofikus kérdésre keresi és persze meg is adja a választ. Pont, ahogy most tette.

»igaz, hogy új köny-

vedben kitálalsz fiatalkori kalandjaidról? Még most is tök fiatal vagyok, ez csak lepellerántás, hogy ne a bulvármédia tárja fel majd kalandos múltam. Tudom ám, hogy mindig ezt csinálják az akkora celebekkel, mint én, mikor a csúcsra érek, ott vár rám az összes hosszúcombú, akivel dolgom volt, és az összes macska, akit megkergettem. Az a menőbb, ha én borogatom ki a kukát, mint ha rám borogatják. »tényleg lesz benne bunyó, szerelem és kaja is?

A bunyó rágalom. A macskamaffia lefegyverzéséről nem maradtak fent tárgyi bizonyítékok vagy megbízható szemtanúk. Szerelem nyilván van benne, mert már akkor sem tudtak nekem ellenállni a csajok. Kaja viszont alig-alig akad. »szerinted ebből végre megértik a kétlábúak, minek vagyunk mi kitéve az utcán? Áh, nincsenek hiú ábrándjaim! A kétlábúak sosem lesznek olyan bölcsek és jók, mint mi, kutyák, sosem fogom megérteni, miért hiszik magukat a világ

urának, mikor sokan még arra sem képesek, hogy megértsék, amit ugatunk. Ezért kellett mindent legépeltetnem Gazdival. »azt beszélik forrásaim, hogy lesz hozzá egy társasjáték is. Bizony, az a címe: Gazdásodj okosan! Elég okos vagyok hozzá, hogy tudjam, a világot nem lehet egyik napról a másikra megváltani. Már most elkezdem a jövő nemzedék képzését a gazdiságra, és ehhez a legjobb módszer a játék. A társas menőség, sokat lehet benne nevetni, okosodni és kötsögösködni a többiekkel. Bozontos Negro, a Kutyaszabadság PULIcer-díjas tudósítója

a google-titok A világcég magyar származású HR-gurujának bestsellere

Laszlo Bock öt jó tanácsa, amit sikerrel alkalmazott a Google-nél: • Csak olyan embereket alkalmazz, akik okosabbak nálad! • Tanulj a legjobb és legrosszabb munkatársaidtól! • Elemezz, ahelyett, hogy a megérzéseidre hallgatnál! • Adj szabadságot az embereidnek! • Fizess teljesítmény szerint!

Világháborús kémjátszma Kémek. Árulás. Összeesküvés. Tarjányi Péter és Dosek Rita az Elhallgatott évszázad című trilógiájukban a 20. század egyik legsúlyosabb következményekkel járó kémjátszmájáról rántják le a leplet. A Forradalmár megírásának története 2011 márciusában, Berlinben, egy beszélgetéssel kezdődött. Tarjányi Péter és Dosek Rita egy idős egykori Stasiügynök félmondatára figyelt fel: „mindaz, amit a bolsevik forradalomról a történelemtankönyvek írnak, nem más, csak mese…”. Ez indította őket, hogy az első világháborút övező titkok nyomába eredjenek. Alkalmazták a legmodernebb nyomozati eszközöket is: egy rendőrségi profilozó segítségével még Adolf Hitler profilját is elkészíttették.

Főhősük, Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák−Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kéme különösen fontos megbízást kap: ki kell derítenie, milyen hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésébe Ritter Istvánt, a budapesti rendőrnyomozót is bevonják, akire egyedi nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat. A különös páros újabb és újabb nyomokat követve próbálja megaka-

dályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Eközben észre sem veszik, hogy olyan folyamatokat indítanak el, amelyek teljesen megváltoztatják Európa sorsát… A Cselszövőben tovább bonyolódnak az amúgy is kusza szálak. Európa lángokban áll. Lenin hatalomra segítése kétélű fegyvernek bizonyult. Eszterházy gróf és Ritter nyomozó menekülni kényszerül, sarkukban orosz fejvadászokkal és egy német kivégzőosztaggal. Őrült hajsza kezdődik, orvgyilkosok és kémek, hataloméhes politikusok és áruló katonák sorfala között két magyar igyekszik végrehajtani a rájuk bízott feladatot, de vajon sikerülhet-e nekik…? A várva várt béke egyre távolabbinak tűnik, és az Osztrák−Magyar Monarchia két mesterkémjének nemcsak üldözőikkel, hanem a kialakuló új világrend zsarnokaival is le kell számolniuk. A továbbiakra azonban már csak a befejező részben, a 2016-ban megjelenő Diktátor című regényben derülhet fény.

„Mi lesz családunk és országunk sorsa?“

Horthy Miklósné

Napló 1944 –45

Magyarország történelmének viharos évei egy nő szemével

Új magyar bestiárium A Kis magyar bestiárium a rendszerváltás korának állatkertjé be vezette be az olvasót. A köztársaság, a remény korába. Antall és Tölgyessy, Horn és Göncz voltak szereplői. Az Új magyar bestiárium kibővült a 2001 utáni portrékkal. Az 1995-ös kedvesen hasunkra ugró Tigris, Orbán, immár könyörtelen Sir Khánná lett. Országvesztők kora. Egy haldokló országon kegyetlen kényurak uralkodnak. Nagy egyéniségek és várakozások semmisülnek meg. Kisstílű szélhámosok és karrieristák lepik el a politikai teret. Lehet-e egy nem-demokrata, piacés kapitalizmusellenes, nem jogkövető társadalommal máshová jutni, mint ahová jutottunk: Európa perifériájára? Nem szükségszerű-e, hogy elveik megtagadására kész, önző, sérelmeiket dédelgető, kasztokba gyűlt politikusainkkal autokrata rendszerbe jutottunk? Egy rossz társadalom szülte-e a semmirevaló politikusokat, vagy ők tettek tönkre egy jobb sorsra érdemes népet? A portrék fejlődéstörténetek: ki, mikor, miért és hogyan döntött így vagy úgy, tért jó vagy rossz útra. Államférfiak lehettek volna. Nem születtek gonosznak. Tolvajnak. Hatalomra éhes paranoiásnak. A könyv keserve: miért mentek át politikus tehetségeink a gonosz oldalára, és vitték át magukkal a megtévesztett és elbolondított társadalmat? A magyar állatkert egyik sarkában a kedvenceim vannak. Közgazdászok, akik sokat tettek az elmúlt harminc

évben, hogy minden másként legyen: Hetényi István és Kupa Mihály, Bokros Lajos és Surányi György. „Tudja-e – kérdezte Napóleon, – mit csodálok legjobban a világon? Az erő tehetetlenségét, hogy építsen valamit. A világon csak két hatalom van: a kard és a szellem. Hosszútávon mindig a szellem győzedelmeskedik a kard felett.” „A hódítók, mint látjuk, néha elcsüggednek.” – írta Camus. A mi hódítóink nem csüggednek. A szellem mégis él. Lengyel László

nyugati

2015. tél

5. oldal

Mamipornó & Co. Amikor először meghallottam a „mamipornó” szót, jeges rémület ugyan nem szállta meg a szívemet, de az a fajta viszolygás igen, ami a nőket önti el, ha megüti a fülüket a „tejfakasztó” kifejezés. Holott a tejfakasztóval az égvilágon semmi baj nincsen: az egyetlen esemény, ahol a férfiak végre nyíltan és őszintén tudnak egymás sal beszélni a gyerekszületéssel kapcsolatos érzéseikről. (Mondjuk az igaz, hogy be vannak rúgva ilyenkor.) E L James Szürke-trilógiájára ragasztották rá a hangzatos mamipornó kifejezést. Mégpedig azért, mert a könyv – még ha irodalmi értékekből keveset is mutat fel – roppant sikeres lett a középkorúak között. A könyv egy szadomazo elemekkel megfűszerezett történet, melyben a sikeres álomférfival – kigyúrt topmenedzserrel – kezdeményez erősen alávetett viszonyt egy szende, fiatal lány. Rögtön adódott is a kérdés: ez valami antifeminista hullám eredménye lenne-e, és a nők azért falják ezt a könyvet, mert mégiscsak

vágynak a hagyományos férfi-nő szerepekre, amikor a férfi a főnök, és jól elkapja a grabancukat? A válasz nem ez. Hiszen érkezett a többi, testnedvekben tocsogó, erotikával bőven átjárt regény – például Laurelin Paige Fixedsorozata, a S.E.C.R.E.T.-könyvek vagy Meredith Wild Hardwired című könyve, a Rád kattanva-tetralógia első kötete –, és valami más kezd itt körvonalazódni. Például az, hogy bármennyire is része a közbeszédnek a szexualitás, bármennyire is próbálunk poszt-posztmodern módon lelazulni, és elfogadó

attitűddel hozzáállni a meztelenséghez és a szexushoz, valahogyan mégsem bányásszuk elő magunkból legtitkosabb vágyainkat – holott ha összegyűjtenénk a bátorságot, és megtennénk, életminőségünk mérhető módon javulna. Ezek a könyvek felszabadítanak, és talán közelebb visznek a megoldáshoz. Leg-

alábbis elültetik a gondolatmagvakat, melyek egy teljesebb szexuális élet felé visznek. Természetesen nem gondolom, hogy a középkorú nők, miután letették E L James könyveit (akár a frissen megjelent Greyt is) az éjjeliszekrényekre, szegecselt korbácsokért rohantak

a szexshopba, és annyira türelmetlenek lettek, hogy még a Híradó előtt kikötöztették magukat az ágyhoz. De ha rájöttek, hogy szeretkezni, például, felkapcsolt villanynál is lehet – már nem volt hiába az egész. Bus István, a Playboy főszerkesztője

Nincs nehézség, feladat van A Spíler című kötet szerzője, Zsidai Zoltán Roy sikeres, a ma gyar gasztronómiában étteremtulajdonosként alkotó üzletember. Formabontó, olykor provokatív gondolatai olyan rendszerré állnak össze, mely egyszerre próbálja megfogalmazni az élet, az ételek és italok élvezete, az üzleti és szociális eredményesség, egyszóval a boldogulás receptjét.

Búzavirág – Fábián Jankamódra Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak.

Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfaykúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben. Emília udvarlójával, Vincével amatőr filmet forgat, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét... „Mikor aztán Feri biztonságos, száraz talajt érzett a lába alatt, óvatosan letette a földre Mimit. Ekkor azonban a lány olyat tett, ami előzőleg nem volt benne a rende zői leírásokban… Átkarolta Feri nyakát, és hosszan, szen vedélyesen megcsókolta. – Ejha! – mondta a fiú meglepetten, ami kor Mimi végül elengedte. – Ejha! – visszhangozta Bálint is, vigyo rogva. Vince azonban nem szólt semmit. Kikap csolta a kamerát, és közelebb lépett.

– Mi a csudát műveltek? – kérdezte a hom lokát ráncolva. – Ezt utólag ki kell majd vágni belőle – tette hozzá kedvetlenül, és szemrehányón nézett Mimire. A lány dacosan elhúzta a száját. – Már miért kellene? – kérdezte, és kihí vóan nézett Vince szemébe. – Úgy gon dolom, ennyi jutalmat csak megérdemel a hős megmentőm. – Nekem jólesett, köszönöm – nevetett Feri vidáman. – De Vincének igaza van. Mit szólnának ehhez a jámbor városiak? – Na jó. Ebből elég. Mára befejeztük – Vin ce elkezdte összepakolni a cókmókját. – Te pedig eridj, öltözz át – szólt oda félvállról Miminek. – Még a végén megfázol. – Jó, megyek már! – felelte Mimi, majd tün tetően Ferihez lépett, és megsimította a kar ját. – Maga is öltözzön át gyorsan, Ferike. Vincével ellentétben Ferit mindig is ma gázta. Most azonban ez Vincét valamiért különösen bántotta. Mintha kést forgattak volna a szívében. A fenébe is… Lehet, hogy mégis féltékeny lesz Mimire egy ostoba jelenet miatt? De hiszen nem is szerelmes belé. Helyes, ked ves lány, és a tűzbe menne érte, de a sze relem… az valami egészen más.”

a bukás rettegni való és megmásíthatatlan tragédiaként látjuk. Pedig ha valaki próbál nyomot hagyni, akkor egész biztosan elkövet kisebb-nagyobb hibákat. A sikeres vállalkozók mindig a megoldást keresik. Számukra nincs nehézség, csak feladat. A mi családi vállalkozásunk idén 33 éves, ennek apropóján szerettük volna bemutatni azt az értékrendet, gondolkodásmódot, filozófiát, amivel eljutottunk oda, ahol most tartunk. A Spíler című könyv nem más, mint a családom generációkon átívelő bölcseletgyűjteménye. H. E.

„A boldogság olyan, mint az ujjlenyomat. Nincs belőle két egyforma.”

A szerelem démonai és szellemei Az esküvő előtt álló várandós menyasszony számára megáll az idő, mikor megkapja a szörnyű hírt: leendő férje egy másik nővel ült az autóban azon a végzetes éjszakán... De vajon mi volt köztük? Vass Virág legutóbbi sikerkönyvei után most új műfajt hódít meg. A thrillerbe illő elemeket sem nélkülöző Szoknyablues a 21. századi Férfi és Nő bonyolult viszonyát boncolgatja – erről is kérdeztük a szerzőt. »miért éppen szoknya-blues lett a könyv címe? Amikor megszületnek egy készülő regény karakterei a maguk rögeszméivel, szorongásaival, hülyeségeivel és vágyaival, melyek aztán majd mozgásba hozzák a cselekményt, az olyan, mintha egy ismeretlen bolygóra csöppennék. Próbálom megfogalmazni a magam számára is: na jó, de milyen is ez a világ? Szexi,

sötétebb tónusú. A történetnek volt egy nagyon határozott lüktetése is, és egyszerre Hobo szavai villogtak az agyamban: „Ne hagyd, hogy más élje az életedet, / Se szülőd, se testvé red, se szerelmesed.” És meg is volt a cím: a Szoknya-blues. »merthogy a férfi-nő kapcso latról szól az új regényed is. Vannak benne vőlegények és menyasszonyok, elvált apák és eltűnt apák, fülig szerelmesek és csúnyán félrelépők, de hamar kiderül, hogy senki sem az, akinek mutatja magát. A sok titok, elhallgatás, önbecsapás nem romantikus végkifejlethez, hanem kiszámíthatatlan fordulatokhoz vezet. »és egy számodra új műfajhoz. Ezt a zsánert úgy hívják, domestic noir, vagyis amolyan kis cizellált házi thriller. Az érzés, hogy fokozatosan kételkedni kezdesz egy hozzád közel álló emberben, majd végül rádöbbensz, fogalmad sincs róla, ki mellett is élsz valójában, könnyen átélhető és szerintem elég ijesztő. »anni, a főszereplő képtelen továbblépni, miközben elhunyt vőlegénye időnként narrátorként is megjelenik a történetben. Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor valaki hirtelen eltűnik az életünkből, magával visz minden derűs dolgot, mi meg ott maradunk

fotó: csibi szilvia

Nem valami olyasmi, amit el lehet érni, ami ott vár rám az út végén. Sokkal inkább motiváció. Üzemanyag, ami segít, hogy továbbhaladjak a megfelelő irányba. Ha azt kérdezed, mire vagyok a legbüszkébb:

fotó: vámos róbert

»neked mi a siker?

a négy gyermekemre és a családomra. Emellett egy-egy apróságban vagy pillanatban tudnám megragadni a sikert: mikor lemegyek a Spílerbe, megállok a fal mellett, és csak nézem azt a több száz embert, ahogy önfeledten szórakoznak, beszélgetnek, flörtölnek, egyszerűen csak jól érzik magukat. »ami neked sikerült, nagyon sokaknak nem. szerinted miért bukik meg olyan sok kezdő magyar vállalkozás? Ez a jelenség a világon mindenütt érvényes. Az azonban már kifejezetten Magyarországra jellemző, hogy

bambán és értetlenül a sötétben. Sokan ismerkednek a neten, egyre könnyebben létesítünk kapcsolatokat, miközben egyre nehezebben vállaljuk fel az elköteleződés vagy a kapcsolat lezárásának felelősségét. Egyre többen választják a szakításnak azt a módját, hogy egyszerűen felszívódnak. A pszichológusok már nevet is adtak ennek a „van, aztán egyszer csak nincs” állapotnak: ghostingnak hívják, amikor valaki „szellemmé válik”, eltűnik, és utána fájdalmasan sokáig kísért. A. I.

nyugati

6. oldal

2015. tél

A holokauszt és a családom Létrejött egy Facebook-csoport A holokauszt és a családom névvel, ahol családi történeteket posztoltak a tagok, ennek anya gából válogat a Park Könyvkiadó gondozásában azonos címmel megjelent könyv. 160 szerző, 10 tematikus fejezet, a szövegekhez kapcsolódó megannyi eredeti személy- és tárgyfotó. Ebből a kö tetből közlünk részletet.

„Efraim Staub február 9. Hamar megszoktam, hogy nekem nin csenek nagyszüleim, mint a többi gye reknek. Odahaza senki egy szót sem ejtett soha arról, hogy hová is tartozom. Aztán már elsősként a miskolci Sze les utcai iskolában én is, akár a többi gyerek, jól seggbe rúgtam a pajeszoskaftános Grünbergert, hiszen egy büdös zsidó volt. A gyermek a legkönyörtelenebb bíró, nem ismer enyhítő körülményeket.

Négyéves koromban már írtam, olvastam. Apám tanított meg erre. Így az iskola merő unalom volt. Amíg a többiek a betűvetéssel kínlódtak, én a pad alatt Heltait olvastam. A taná raim tudomásul vették. És így történt, hogy nem figyeltem, és nem írtam fel a másnapra szóló leckét. A szüleim dolgoztak, és természetesen egyene sen az apai nagynénémhez szaladtam, hogy segítsen. Ő persze azonnal tudta a választ: „Semmi baj, lemegyünk az osztály társadhoz, a Grünbergerhez, ő kitűnő tanuló, és tudja a leckét.” Megmakacsoltam magam: „Nem megyek oda! Az egy zsidó.” A nagynéném nevetett, de könnyes volt a szeme. „De hiszen te is az vagy,

sorozat folytatódik!

kicsim. Mindnyájan zsidók vagyunk, az egész család.” Akkor nagyon elszégyelltem magam, és ez még ma is fáj. Lementünk a Grünbergerékhez. A volt zsidó fürdő mellett laktak egy lyukban, a Szinva-parton. Sötét szoba volt, nagy tölgyfa asztal morzsákkal, az apja fekete kaftánban, hatalmas ka lapban egy nagy fekete könyvet olvasott, még a fejét sem emelte föl. A Grünberger gyerek tudta a leckét, és nem tette szóvá a seggbe rúgásokat. Aztán eltűnt a család, hallottam, hogy külföldre mentek. Elmúltam 60 éves, mire sikerült meg tudnom a címét. A Brooklyn College ma tematikaprofesszora lett. Írtam neki egy bocsánatkérő levelet.”

Ükapám naplója

»vannak kortársak, akiket új

Szalay-Berzeviczy Attilát, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnö két, a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítóját ezúttal nem egy pénzügyi vagy sportszakkönyv megjelenéséről kérdeztük, hanem a Búcsú a Monarchiától címet viselő I. világháborús naplóról, amely a Helikon Kiadónál jelent meg.

»berzeviczy albert író, történész

és művészettörténész, korának meghatározó politikusa, a magyar olimpiai bizottság alapító elnöke volt, a magyar tudományos akadémia élén állt évtizedekig. milyennek őrizte meg őt a családi emlékezet? Ükapám a monarchisták egyik legelkötelezettebb közéleti szereplője volt. A család emlékezetében azonban ma is úgy él, ahogy Mikszáth Kálmán nevezte: „a márványarcú ember”. Rendkívül

merev és hűvös karakter volt, akinek arcáról szinte semmiféle érzelmet nem lehetett leolvasni. Lánya, Szalay-Berzeviczy Edit visszaemlékezése szerint otthon féltő és gondoskodó apa, szerető férj volt. Dédanyám ekképpen írta le Albert és felesége, Kuzmik Zsófia kapcsolatát: „Soha házasfeleket ideálisabb harmóniá ban egymásnak élni nem láttam”. »milyen új szempontokra világít rá berzeviczy albert naplója? A napló az I. világháború fontos, elsődleges forrása. Berzeviczy a Nemzeti

Munkapárt politikusaként nem csak szemlélője, alakítója is volt az ország sorsát befolyásoló eseményeknek. A naplója új szempontokat is beemel a folyamatok vizsgálatába. Felismerte, hogy ez az első olyan háború az em-

beriség történetében, melyben nem a katonák száma és egyéni bátorsága, hanem a hadseregek mögötti gazdasági erő dönti el a konfliktus kimenetelét. Tudta, hogy a háború tétje a régi Magyarország léte.

megvilágításba helyez a napló? Apponyi Albertet kiváló képességű szónokként jellemezte, I. Ferenc Józsefet acélos kötelességtudattal bíró, szilárd jellemű, bölcs uralkodónak, míg IV. Károlyt kapkodó, könnyen befolyásolható királynak tartotta. Ifjabb Andrássy Gyula Tisza kérlelhetetlen politikai ellenfeleként jelenik meg, és kettejük kapcsolatáról rendkívül keményen fogalmaz Berzeviczy a naplójában: „Mindenféle kiegyenlítésnek közte és Andrássy közt fő akadálya ma a mélyreható, személyes an tagonizmus, mely e két embert elválasztja. Nemcsak gyűlölik, hanem – egész indo kolatlanul – kicsinylik is egymást, majd nem megvetéssel beszélnek egymásról. Andrássy egyáltalán nem ismeri el Tiszát nagy kaliberű embernek.” Sz. B.

Chamberlain, aki nem hozta el a békét

Pokolhorror & vámPírkrónikák a műfa j m e s t er ei től

KICSIK ÉS NA NAGYOK AGYOK K KEDV KEDVENCE,

Szemtanu_Nyugati_2015-3_1.indd 1

1938 nyara. Európában javában dúl a spanyol polgárháború. Kirobbanása óta a nyugati hatalmak legfőbb törekvése, hogy megakadályozzák az újabb európai konfliktust. 1936 végén megkötik a benemavatkozási egyezményt, de néhány hónap múlva Németország és Olaszország felmondja a megállapodást; pár hónappal korábban a német Kondor-légió lebombázta Guernicát. Baljóslatú jelek. Hitler már jó ideje területi követeléseket hangoztat. 1937 novemberében kijelenti: „Arra a visszavonhatatlan el határozásra jutottam, hogy Németor szág élettérproblémáját legkésőbb 1943 és 1945 között megoldom”. De nem vár addig: 1938. március 12-én sor kerül az anschlussra, Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják. És ott van még a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék. „A csehekre mérendő csapás »villámgyors« kell hogy legyen, s akár már 1938-ban sor kerülhet rá” – szögezte le a Führer. De vajon megelégszik-e Hitler a Szudéta-vidékkel? Neville Chamberlain angol miniszterelnök sokáig meg van

róla győződve, hogy igen. David Faber brit történész München. A megbékítési politika válsága, 1938 című könyve (melyet Szántó Judit remek fordításában olvashatunk) ezekről az erőfeszítésekről szól. A diplomáciai tárgyalások izgalmas fordulataiban a szerző egy oknyomozó riporter ügyességével igazít el, a helyszínek (London, Párizs, Berchtesgaden, München) filmszerűen váltogatják egymást, s miközben egyre mélyebb bepillantást kapunk a brit, francia, német és olasz politikusok gondolkodásmódjába és helyzetértékelésébe, egy dolog fájóan tudatosul bennünk: Közép-Kelet-Európa túl messze van Angliától. „Milyen ször nyű, fantasztikus és hihetetlen, hogy országunkban lövészárkokat ássunk és gázálarcokat próbálgassunk, mert szá munkra ismeretlen emberek egy távoli országban összevesztek” – panaszolja Chamberlain 1938 szeptemberében. Ez a „távoli ország” Csehszlovákia. Az ál-

dozat – a Szudéta-vidék átengedése –, melyet a nyugati hatalmak szerint állítólag kötelessége meghozni Európa békéjéért, kevésnek bizonyul. Hitler seregei nyomán Európa hamarosan lángba borul. Szalay Marianne

A SZEMTANÚ NÚ SO SOROZAT OROZA AT ÚJD ÚJDONSÁGAI!

19/11/15 16:51

nyugati Világforgó

7. oldal

illusztráció: agócs írisz

2015. tél

TARJÁN VERONIKA és a VERONAKI zenekar KöNyV- és lEmEzbEmuTATó KONcERTJE 2015. november 28. szombat 11 óra

mARczIbÁNyI TéRI Művelődési Központ

Feri és a csodagyár

fotó: németh dániel

Ki ne akart volna legalább egyszer életében igazán varázsolni vagy legalább némi varázserővel bírni? Gyerekként tátott szájjal figyeljük a bűvészt, beszippant a csodavilága, felnőttként meg azt lessük, vajon mindezt hogyan csinálja. Kőhalmi Ferenc hiánypótló könyvet készített a Kolibri Kiadóval: 50 bűvésztrükköt mutat be, sőt ebből 21-et a Feri és a csodagyár című kötethez csomagolt dvdmellékleten meg is nézhetünk.

Bendegúz és a szavak varázsereje Minden szónak varázsereje van, kivéve a nem szócskának. Annak a képe a fejünkben egy nagy semmi. Minden más azonnal képpé változik. Hiába kérnék mindenkit, hogy ne gondoljon egy citromsárga majomra, esélye sem lenne másra gondolni. Az Aludj el szépen, Bendegúz! című mese velünk, szülőkkel kezdi az alvásra való felkészítést. Megtanít minket, hogy a lényeges és az állító tartalmat hangsúlyozzuk, mikor felolvassuk a történetet. És a gyerek már alszik is. Sima ügy, ugye? Az Aludj el szépen, Bendegúz! nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Pedig amiről a nyuszi meséje szól, cseppet sem egyszerű, mint ahogy a kialvatlanság vagy a mondatok mögött rejlő magas szintű pszichológia sem az. A könyv írója, Carl-Johan Forssén Ehrlin magatartáskutató, nyelvész e két szakterület újdonsá-

gait és hosszú évek alvási területen végzett kutatási eredményeit ötvözte Bendegúz meséjében. Olyan, a felnőtteket segítő világban oly népszerű és hatékony technikák köszönnek vissza az amúgy minden betűjében tudatos mondatokból, mint a sportolókat is sikerre vivő NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás), az autogén tréning, a meditáció és a pozitív megfogalmazásban rejlő szuggesztív erő. Ólompillájú Bölcs Bagoly, Elcsigázott Csiga Úr és Ásító Pepitó bölcsessége mögött tehát komoly szakmaiság az, aminek sem Bendegúz, sem a vele világszerte kalandozó gyerekek milliói

nem tudnak ellenállni, és menthetetlenül mély álomba merülnek. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy a kisnyúl története a magánkiadást követően nemcsak a szerző hazájában, Svédországban lett a legkeresettebb könyv, de a The New York Times bestsellerlistáján is az előkelő harmadik helyen debütált. Pár hónap alatt több mint 40 ország adta ki a mesét, és immár a magyar olvasók is búcsút mondhatnak az álmatlan éjszakáknak, ráadásul Agócs Írisz bájos rajzaiban is gyönyörködhetnek, ha ébren bírnak maradni... Sárvári Töttős Györgyi

»az, hogy az ember bűvész sze-

retne lenni, többnyire gyerekkori vágy, aztán a legtöbbünknél rendszerint elmúlik… Én mindig is vágytam a varázsló szerepére! Gyerekként nyári táborokban mindenhol tanultam egy-egy közkincsként forgó, tábortűz mellett bemutatott trükköt. Életemben először Prágában léptem igazi színpadra, 13 évesen egy nemzetközi bűvészversenyen, amit megnyertem. A sanyarú és bántó gyermekkorból szippantott ki a színpad meg a nézők szeretete és elismerése. Nagyon jó mesterem lett Molnár Gergely (Mr. Jupiter), aki fülön csípett, és alázatra tanított, hogy boldogulhassak. Szüleim helyett ő és felesége lettek a szüleim. »a legtöbb bűvész félve őrzi titkait, te pedig a nagyközönség elé társz 50 trükköt, hogy bárki megtanulhassa. miért fontos ez neked? A bűvészkedés nem csak a titkok ismeretéből áll. Kell hozzá szociális érzék, humor, vágy és értelem... És minél több a hobbibűvész, annál jobb lesz a profiknak. Egyébként is ránk fér, hogy megszínezzük a hétköznapokat mosolyt fakasztó mutatványokkal. Ehhez ez az ötven zsebcsoda jó kezdetnek tűnik. »neked, a profi bűvésznek is van idolod? Szerencsés vagyok, a mesterem az egyik kedvenc bűvészem. Mr. Jupiter látásmódja tanulandó, mert szerinte „nincs rossz trükk, csak rossz előadás!”. David Copperfieldet is csodálom, mindent elért, mégis egy héten hatszor tart dupla előadást. Sugárzik belőle a bűvészet szeretete.

MINDEN AMIT

TUDNOD KELL! »egy bűvész mitől lesz igazi má-

gus a kollégák szemében? Vannak bűvésztalálkozók, ahol csak a szakmának gourmandkodunk. Ez sok esetben olyan, mint egy dobfesztivál, amit a szakavatottak tudnak értékelni, a laikusok meg csak csörömpölésként érzékelik, amit a színpadról hallanak. A bűvészetben is megesik, hogy csak a szakma tudja értékelni a mutatványt. És ez így csodás. Én a bűvész Európa-bajnokságot is az ujjaimnak és a karakteremnek köszönhettem: van egy golyós fogás, amit a világon hárman tudunk megcsinálni – négy évig gyakoroltam napi két órában, hogy hibátlanul menjen. »szerinted mi az igazán jó bűvész ismérve? Ha szórakoztató és ötletes. Évekig vezettem egy bűvészboltot, ahol rajongással néztem a kezdő és amatőr bűvészeket. Esetlenségük mellett a lelkesedésük, a bűvészkedésbe vetett hitük mindig elvarázsolt. A profi bűvészek közül pedig a sok munkát igénylő kézügyességi trükköket bemutató figurákat szeretem. O. A.

Star Wars könyvek magyarul

Vadak és a fehér varjú hangja Ha valaki olyan könyvet keres, ami még a nehezen olvasó tizenéves fiúkat is leköti – a Vadak garantált siker. Jacob Grey Vadak című trilógiájának még csak az első része jelent meg, de az máris 32 országban, a 21th Century Fox pedig azonnal lecsapott a könyv megfilmesítési jogaira. A Vadak egy kivételesen izgalmas, sötét világú ifjúsági regény: a régen virágzó metropoliszon nyolc éve uralkodott el a bűn és az erőszak, amikor a várost utolérte a Sötétség Nyara. Krát, az elárvult főhőst egy csapat varjú vette szárnyai alá. A fiú képes beszélni a madarakkal, ám hogy valójában mekkora erő rejtőzik benne, azt csak akkor ismeri fel, mikor a hatalmas erejű és titokzatos Szövőember az életére tör. Mikor Kra megmenti

a vele egyidős, vagány Lydiát a bűnözőktől, rájön, nem ő az egyetlen, aki érti az állatok nyelvét. Sorban megismeri a városban rejtözködő többi Vadat is, akik mind más-más állatokkal értenek szót. Ám a Szövőemberhez társuló Vadak jóval erősebbek és gonoszabbak náluk, s az egyre elkerülhetetlenebb végső összecsapás teljesen reménytelennek tűnik. Kra magára marad... A fiúnak fájdalmas és nehéz döntéseket kell hoznia, ha a lehető leggonoszabb erőtől akarja megmenteni Lydiát és a város lakóit. A lebilincselő és magával ragadó történet filmszerűen pörög a szemünk

előtt – miközben hősiességről, barátságról, önfeláldozásról állít példát az izgalomra vágyó tizenéveseknek, és egy különleges, emberfeletti képességekkel bíró világba kalauzol minket.

nyugati

8. oldal

2015. tél

Leves- és főzelékmánia

Jamie Oliver ananászos fordított tortája

A hűvös idő beköszöntével nemcsak az ünnepi hangulat lesz úrrá rajtunk, hanem a bekuckózás igénye is. Ilyenkor sokkal szívesebben töltjük estéinket otthon egy nagy taka ró alatt, teát szürcsölve, egy jó könyvvel vagy filmmel. Ez a habitus rányomja a bélyegét konyhai teljesítményünkre is, hiszen sokszor ilyenkor készülnek a kézműves ajándékok, de ilyenkor látjuk elérkezettnek az időt a gasztronómiai kísérletezésre is!

„Ebben a gyönyörű könyvben a legfinomabb, legínycsiklandóbb új receptjeimet találod. Jelszavam itt: az otthonos ízek. A receptek többsége a 15 vagy 30 percesekhez képest nem éppen szupergyors: hosszú nyári estékre, begubózós téli napokra, hétvégékre, nagy társasági és családi összejövetelekre, ünnepekre való. A gyerekkori ízek világát idézik, a házi kosztot, a nosztalgikus örömöket. Az Otthonos ízek alapvető forrásmunka a házi koszt témájában, remélem, a te polcodon is otthonra talál.” – Jamie Oliver

lélek nevű blog szerzőjeként, ahol korábban elsősorban zsidó ételeket mutatott be és főzött nagy sikerrel. Második könyvükben mindketten újragondolták saját repertoárjukat. Főzelékes Feri már nem csak főzeléket készít, bár a rajongóknak nem kell aggódni, bőven van ilyen recept is kötetében. Van viszont húsos étel is, amolyan „feltét” a főzelékhez, de persze nem a klasszikus értelemben... Fűszeres Eszter klas�szikus húslevessel kezdi a több mint 40 receptet tartalmazó gyűjteményét, de persze nem áll meg ennél a klasszikusnál. Folytatja a nyárra ajánlott hideg avókádókrémlevessel, az őszi napokban jóleső mexikói húsgombóclevessel vagy a kimondottan téli estékre való barnasörlevessel – minden évszakra ajánlva levest.

„Te vagy a legszebb karácsonyi ajándék, amit kaphattam.”

Ezt a süteményt előre el tudod készíteni, így a tálalásnál csak át kell melegíteni – az ilyesmi így az ünnepek közeledtével mindig jól jön. 1. Melegítsd elő a sütőt 180 ºC-ra (gázsütőn 4-es fokozat), vajazz ki egy 23 cm átmérőjű, mély, levehető oldalú tortasütőt, és tedd egy sütőlapra vagy tepsibe (hogy az felfogja a karamellt, ha sütés közben szökni akarna). Egy kis serpenyőben forrald fel a kókusztejet, keverd bele a kókuszreszeléket, és tedd félre hűlni. Közben hosszában vágd ketté az ananászt, a felét tedd el a hűtőbe más alkalomra. A másik felet hámozd meg, egy V alakú vágással szedd ki a torzsáját, és a többit vagdald 2 cm vastag félholdakra. Olvassz fel 25 g vajat és 200 g cukrot egy tapadásmentes serpenyőben közepes hőmérsékleten – de ne kevergesd. Ahogy a cukor kezd felolvadni, egy rétegben fektesd bele az ananászszeleteket. Kicsit csavard feljebb a hőmérsékletet, hogy a gyümölcs kiengedje a finom leveket, és hagyd is elfőni, amíg az ananász sötét aranyszínű és karamellizált nem lesz, de csak az egyik oldalán. Két kanállal, ügyesen helyezd el a szeleteket legyező alakban az előkészített torfaformában, a megsült felükkel lefelé, és csurgasd rájuk a karamellt.

fotó: david loftus

Kárai Dávid, az ízHuszár blog szerzője elkészítette, majd könyv formába öntötte kulináris bakancslistáját. Ez lett az 50 édesség, amit el kell készítened. Benne a klasszikus zserbótól az indiai kedvenc gulab jamunig. Tele van olyan bonyolultnak tűnő, mégis egyszerű recepttel, ami nagyon megkönnyítheti az ünnepi készülődést. A nehéz, klasszikus, magyar piros paprikás, húsos ünnepi ételek mellé kínál alternatívát Szatmári Ferenc A zöld ségeken innen és túl, illetve Fűszeres Eszter Leves minden napra című könyve. Mindketten népszerű blogszerzőből lett szakácskönyvírók, és mindketten kicsit másként közelítik meg a gasztronómiát. Míg Szatmári Ferenc (alias Főzelékes Feri) a kreatív, újragondolt főzelékeivel vált ismertté, addig Eszter a Fűszer és

Hozzávalók: • 225 g sózatlan vaj plusz egy kevés a megkenéshez • 150 g kókusztej • 75 g kókuszreszelék • 1 érett ananász • 400 g porcukor • 4 nagy tojás • 200 g sütőporos liszt • 1 üveg kandírozott gyömbér, cukorszirupban • 1 zöldcitrom • 15 szem kandírozott cseresznye

2. Egy nagy tálban keverd krémesre a maradék 200 g vajat és cukrot úgy, hogy világos és habos legyen. Verd bele a hideg kókuszkeveréket, majd egyesével a tojásokat, és végül forgasd bele a lisztet. Öntsd az ananászokra, és süsd 45 percig, vagy addig, hogy ha beleszúrsz egy hústűt, tisztán húzod ki belőle. 2. Hagyd a formában hűlni 5 percig, majd óvatosan fordítsd ki egy drótrácsra.

4. Közben kanalazz 4 evőkanálnyit a kandírozott gyömbér szirupjából egy kis lábosba. Lassan melegítsd fel, nyomd bele a zöldcitromot, vágj finomra egy darab gyömbért, és tedd bele azt is, majd mehet a cseresznye és egy löttyintés víz. Lassan gyöngyöztetve forrald el a levét, amíg finom, sűrű szirupot nem kapsz. Ekkor öntsd rá a megsült tésztára, a csillogó cseresznyéket halmozd fel a közepén. Tejszínnel vagy vaníliafagyival tálald.

Lakoma és gyógyleves

Színek, ízek, formák, szavak Mindannyian emlékszünk arra az ikerpárra a középiskolás éveink ből, akik egymás mondatait bombabiztosan tudták befejezni, akik egyezményes kézjelekkel súgtak feleléskor, akik közül a karaktere sebb jellem mindig bevédte a rejtőzködőbbet. Az ikerség páratlanul izgalmas téma, Jandy Nelson pedig szeretettel és mély empátiával nézi két főhősét, a tizenhárom éves fiú-lány ikerpárt. Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz, egy nap azonban egy családi tragédia úgy pörgeti ki őket megszokott világukból, akár egy tornádó. Mindketten más stratégiát dolgoznak ki a gyász túlélésére; az egyikük egy nehezen vállalható, szerelmes barátságba menekül, a másik egy idősebb férfit választ magának mentorul és pótapául. De mi is történt igazából? Mindketten csak a történet felét ismerik, és vissza kellene találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására. Színek, ízek, formák és szavak – a Neked adom a napot vad és lenyűgöző történet. Amíg Nelson hőseinek életéből eltűnik valaki, fájdalmas űrt hagyva maga után, addig Sophie Kinsella legújabb regényé-

nek, a Hová lett Audrey?-nak kamasz főhősnője éppen eltűnőben van. Audrey sötét szemüveg mögül nézi a világot. Fakónak és kétdimenziósnak látja. Valami történt, amiről jobb nem beszélni. Audrey szorong és pánikol. A számítógépes játékokra rágyógyult öccsétől, a női magazinokból nevelődő anyjától, a sportkocsikról álmodozó apjától… de talán jön valaki, akinek olyan a mosolya, akár egy gerezd narancs, és akivel az élet újra megtelik színekkel és illatokkal.

A komoly kutatómunkával összeállított gasztronómiai vallomás a tradicionális olasz étkezés tagolásához igazodva négy nagyobb részből áll: Antipasti, Primi, Secondi és Dolci. Az olvasó ízlése dönti el, hogy lineárisan halad-e a talján konyhatörténelemben, vagy kedvére szemezget a receptek között, egy-egy tájegységre, ételfélére koncentrálva. Mi a gyógyleves receptjét adjuk közre. Gyógyleves La zuppa della salute La seuppa di malado – Val d’Aosta Négy tojás, húsz deka cukor, fél csomag vaníliás cukor, kevés reszelt citromhéj, egy liter tej, hámozott kenyérszeletek, egy pohár grappa Nagyon archaikus, nyilvánvalóan középkori eredetű étel, leginkább gyengélkedő hölgyeket orvosolnak vele,

nyugati 2015. tél

fotó: németh dániel

Váncsa István nagy sikert aratott szakácskönyve, a Lakoma második része az olasz konyha remekeit veszi sorra a szerzőtől már megszokott módon, szórakoztató, irodalmi, anekdotázó stílusban.

minthogy az urak esetében a grappa önmagában is kiemelkedő gyógyulási eredményeket produkál. Felforralnak egy liter tejet, és annyi szelet kenyeret raknak bele, amennyi elégnek tűnik ahhoz, hogy végered-

ményként sűrű pempőt kapjanak. Közben a tojásokat a többi hozzávalóval együtt alaposan kikeverik, majd a tűzről levett masszához adják. A végén belekeverik a grappát, és evvel kész a leves.