Puccs
Kerekerdőben
Medvenc, Kerekerdő polgármestere minden telet mélyen, álmok nélkül aludt át. Ez idő alatt Borzas irányította Kerekerdő életét, hozzá fordultak az állatok ügyes-bajos dolgaikkal. Történt azonban, hogy a két kert építése utáni tél szokatlanul hidegre fordult, és nagyon hosszúnak ígérkezett, így Borzast is elfogta a téli álom szédülete, ami nem szokatlan az északabbra élő borzok körében. Bronzöntőnk ásítozva zárta be műhelyét, szabadságra küldte segédeit, behúzódott szerény hajlékába – és nyomban elaludt. Őt azonban színesebbnél színesebb álmok szórakoztatták.
Kerekerdő állatai megszeppentek. Ki fog Medvenc és Borzas helyett intézkedni? – tették fel a kérdést a rendkívüli erdei gyűlésen. – Majd én! – emelkedett szólásra Farkas. – Te? Hiszen ez az első gyűlés, amin látunk, s amúgy sem veszed ki a részed a közösség életéből. Nem építetted a vízágyút, az erdei kisvasútat, a kerteket. Nem szavazunk meg! – jelentette ki határozottan Vaddisznó. Farkas elsompolygott. – Hát akkor én! – csapott mellére Bagoly, hogy csak úgy repkedtek a tollpihék a tölgyfa ágáról. – Én vagyok Medvenc és Borzas legközelebbi barátja, tudok az ő fejükkel gondolkodni!
32
