VÁLTOZ Á S
Az átváltozóművész
Nincs rajtad se sapka, se sál. Meglepően hideg tavaszi nap volt, az égen eltévedt hófelhőfoszlányok kergetőztek. Az apa minden széllökésnél úgy érezte, egyre több fontos elintéznivaló várja valahol. De a kisfiú, aki csak nemrég tanult meg olvasni, elengedte a kérdést a füle mellett. – Apa, ki az a Sztrapacskin? – kérdezte inkább. A táblán ugyanis ez állt: „Sztrapacskin, az átváltozóművész”. Csak épp a kisfiú az alsó sort betűzte ki először, ami épp az orrával egy magasságban volt.
– Apa, mi az, hogy „átváltozóművész”? – kérdezte a kisfiú, immár harmadjára azóta, hogy sikerült kisilabizálnia a viharvert bódé előtti tábla feliratát. – Butaság – válaszolta végre az apja, távoli hangon. Fogalma sem volt, mi az az átváltozóművész, mégsem engedhette meg magának, hogy ne mondjon rá valamit. – Tudod, az is olyan dolog, amivel az emberek kihúzzák a pénzt mások zsebéből. Mint a nyuszi. Meg a Mikulás – tette hozzá, némi hezitálás után. – Nem indulhatnánk végre?
1
