MAGIS - 2014. Január by MAGIS

Magis 2014. Január

“Miért nem adjátok elő a La Mancha lovagját?” Molnár Ádám “Megtörtént hát a csoda : az ember felemelkedett és összetalálkozott az érte jövő Istennel.” Elek László SJ “Nem fogom azt mondani, hogy egy év külföldön minden nélkül az könnyű Kaiser Zsófi vagy egyszerű meló.”

félévzárás

tartalom kulTúra Kaiser Zs.: Egy év külföldön Hámori F.: Könyvajáló

4 5

tanulás Baksay S.: Hello Prezi, bye-bye Power Point! Kozma R.: Tanárinterjú - Romhányi Rita

6 7

szórakozás Kovács B.: Szüreti Bál Hatala I.: Filmajánló

8 9

programok Molnár Á.: “Az álom, mit nem láttak még...” Gelléri A.: JEEP Szigeti A.: Szalagavató

10 11 12

sport Kocsis Zs.: Ving Tsun Kung Fu a Jezsuban

aktuális Elek L.: Rorate reform Juhász B.: Mi a DÖK?

14 15

környékünk Kondás E.: Pozitív Miskolc Ifj. Polák P.: Porcelán

16 17

Magis - A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium iskolaújsága. Megjelenik havonta. I. évfolyam 1. szám. Laptulajdonos: Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium. A szerkesztőség címe: H-3524 Miskolc, Fényi Gyula tér 2-12. Telefon: (+36-46)560-458; 560-459; 560-583; Fax: (+36-46)560-582; E-mail cím: iskolaujsag@jezsu.hu; Honlap: www.jezsu.hu Főszerkesztő: Janka György. Szerkesztőbizottság: Elek László SJ, Mozgó Endre, Tóth Péter, Anda Dávid, Baksay Sára, DabasiHalász Zsigmond, Demjén Dorottya, Einbeck Adrienn, Emri Dorottya, Hámori Fruzsina, Kaiser Zsófi, Molnár Ádám, Ormay Nóra, Pákozdi Zsófia, Szabó Nóra. Fotók: Elek László SJ, Mozgó Endre, Janka György, Kaiser Zsófi, Google Képkereső. /magisujsag (Magis)

Dr. Demjén Péterné Rivasz-Tóth KingaHatala Imre

Köszöntő

Kányádi Sándor versével szeretnék mindenkit köszönteni, aki ezt az újságot a kezébe veszi. A költő szavai nemcsak utat mutatnak, de segítenek a számadásban, a visszatekintésben is. Miről szólt az elmúlt félév? A lehetőségekről, szárnyaink próbálgatásáról, tehetségünk kamatoztatásáról persze buktatókkal, kudarcokkal, időnként csalódásokkal együtt. Mégis, ezekkel együtt is az volt az érzésem, amikor a karácsonyi műsorral lezártuk az évet, hogy hálásnak kell lennem, azért, hogy Isten ennyi tehetséges, nyíltszívű, tenni és tudni vágyó fiatal mellé küldött engem, minket. Hálásnak, hogy itt a „jezsuban” közösen építjük Isten országát, diák, tanár egyaránt, hogy ebben az évben is növekedhettünk jókedvben, hitben egyaránt. Köszönet a szerkesztőknek, akik segítenek, hogy bepillantást kaphassunk abba, hogy hogyan kerestük és találtuk meg önmagunkat az elmúlt évben. Kívánom, hogy az úton legfeljebb csak rövid pihenő erejéig álljunk meg, a csúcsokat célozzuk meg a következő jubileumi év során, amikor is huszadik születésnapját ünnepli az iskola. Hajrá, JEZSU!

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén (Részlet) Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog, érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom! Szaporodjon ez az ország emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, s ki honnan jött, soha-soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk… A többit majd apródonként megcsináljuk... Magis

kulTúra

Kaiser Zsófi

EGY ÉV KÜLFÖLDÖN Nem fogom azt mondani, hogy egy év külföldön minden nélkül az könnyű vagy egyszerű meló. Nagyon összeszedettnek, határozottnak és még sorolhatnám a tulajdonságokat, hogy milyennek kell lenni ahhoz, hogy sikeresen tudjuk teljesíteni azt az egy évet. Persze nem kötelező ezekkel a személyiségjegyekkel rendelkezni, de mindenki, aki kimegy huzamosabb időre, biztos, hogy meg fog változni. Az már az embertől és a helyzettől függ, hogy milyen irányban, vagy, hogy milyen mélységben. Én az Amerikai Egyesült Államokban töltöttem a 2012/2013as évet, és őszintén mondom, a legjobb évem volt. Nem fogom tagadni, mikor kimentem, akkor nagyon féltem. Féltem attól, hogy mi fog történni velem, meg fogom-e érteni a többieket… Két évet tanultam előtte angolul, szóval voltak kétségeim, de csak az „ment” a fejemben, hogy „Meg fogod csinálni Zsófi! Büszkék lesznek rád”. Az ember ilyenkor nagyon el tud bizonytalanodni, de az első nehezebb hónap után már sikerült nagyjából belejönni a nyelvbe, és viszonylag hamar tudtam barátokat szerezni. Ilyenkor, ami a legfontosabb, hogy nyitottak legyünk, és kérdezzünk meg mindent tőlük. Lássák, hogy milyen érdeklődő vagy. Novemberben 4

Magis

éreztem azt, hogy most már elég volt, és nem érdekel az egész, csak menjek el onnan. Ezeken a holtpontokon csak simán túl kell lenni, főleg hogy Amerikában vagy, és az egész évet egy ajándéknak érdemes felfogni, mert nem sok embernek van lehetősége erre. Én kint nagyon sok mindenkinek mondtam, hogy nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ki tudtam menni, és egyáltalán nem változott meg a véleményem. A hálaadás egy csodálatos ünnep, kint úgy ünneplik meg, hogy pulykát esznek, meccset néznek, és közben sört isznak. A karácsony gyönyörű, bár én nagyon hiányoltam benne a keresztény részét. Nem volt Advent, ami ha nincs, nagyon megváltoztatja az egész karácsonyi érzést,

amit mi itthon megszoktunk. Teljesen máshogy hatott át az egész. Karácsonykor volt az, amikor először álmodtam angolul.

Nincs is annál jobb érzés, mikor végre a magaménak tudhatok egy idegen nyelvet, és anyanyelvi szinten tudom beszélni. Nem kell gondolkodni a fordításon, csak jönnek magától a szavak és a mondatok. Utána már sima ügynek látszott az egész. Nagy szerencsémre tudtam sportolni, ami nagyon fontos volt számomra. Egyrészt egészségesen tartott, másrészt pedig ott is egy külön közösséget alkottunk. A mindennapi edzések összehoztak minket, hogy együtt fáradoz-

tunk, együtt nyertünk és vesztettünk. Nekem a röplabdát, a kosárlabdát és az atlétikát sikerült komolyabb és mélyebb szinten elsajátítanom, amiket itthon is tudok használni. A legnehezebb időszak a búcsúzás… Jobban fájt eljönni onnan, mint elmenni az elején, mivel tudom azt, hogy valószínűleg többé nem látom őket (bár közösen tervezzük, hogy nemsokára találkozunk…), de mikor elmentem Amerikába, tudtam, hogy egy év múlva vissza fogok jönni.

Nagyon sok élményt szereztem (amit ha leírnék, már könyvet is kiadhatnék belőle), amiket soha nem fogok elfelejteni, mindig ott lesznek az emberek a szívemben. Minden nap, minden perc egy közös élmény, egy közös pillanat, ami örök emlékként fog „élni” tovább a lelkünkben. Nem mondom, hogy könnyű, sőt kifejezetten nehéz, de nagyon megéri. Mindenki nagyon hiányzik, de vannak módszerek, amikkel a kapcsolatainkat tudjuk fenntartani.

KÖNYVAJÁNLÓ: Johathan Safran Foer:

Rém hangosan és irtó közel Nagyon nehéz olyan regényt ajánlani, amiről el sem lehet igazából mondani, hogy miről is szól. Egyszerűen ebben a könyvben túl sok az érzelem, túl sok az ember, és túl sok a tragédia és a nevetés. Mégis van a könyvben két olyan pont, olyan „csoda”, ami miatt őszintén tudom ajánlani mindenkinek, aki egy kicsit komolyabbra és valami nagyon őszintére vágyik. A történet pedig: Oscar Schell, a kilenc éves feltaláló, ékszertervező, amatőr etnomológus, csillagász és régész frankomán, vega, origamista, pacifista, számítógép tanácsadó és végül, de nem utolsó sorban természetes halált halt pillangók, mini kaktuszok és Beatles kegytárgyak elhivatott gyűjtője. Túlfejlett intelligenciával és képzelőerővel rendelkezik, valamint már csak egy szülővel. Édesapja ugyanis a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás áldozata lett. A könyv tehát a kisfiú mélységes gyászáról és ennek a fájdalomnak a leküzdéséről szól. Arról, amit Oscar a kezdetektől fogva tudott csak nem akart elfogadni, hogy az élete megy tovább, hogy az anyukája és a nagymamája ugyanúgy szeretik, de végigjárhatja egész New Yorkot, az apukáját már nem kaphatja vissza. Erre Ő maga jön rá, hiszen tényleg bejárta az egész várost édesapja utolsó, nagy titkát kutatva. A könyv első csodája számomra ez volt. A kisfiú saját odüsszeiája, ahogy különböző társadalmi rétegekkel és emberekkel ismerkedik meg, és a várttal ellentétben nem, nem arról van szó, hogy az emberek hogyan formálják a befolyásolható, kedves Oscart. Itt arról van szó, hogy a kedves és befolyásolható Oscar hogyan teszi szebbé, elviselhetőbbé az összes általa megismert ember unalmas és egyhangú életét csak azzal, hogy önmaga. A másik csodája pedig az, hogy megmutatja a történelem milyen „irtó közeli” egy dolog. A könyv ugyanis nem csak Oscar életét mutatja be. Elsőre bizarr és átláthatatlan, hiszen három nehezen elkülöníthető, visszautalásokkal teli és néha teljesen összefolyó szálon fut. Oscar mellett ott van az ismeretlen nagypapa, aki nem tud beszélni, ezért mindent leír. De minek, ha nem is ismeri az unokáját?! És a nagymama szerelmes és érzelmes vallomásai a férjének, a halott fiának, a magányának és egyetlen boldogságának, Oscarnak. A család történelme a drezdai bombázáskor, a második világháború idején kezdődött és tart napjainkig, Amerikáig, Manhattanig. Ezt a családregényt ajánlom tehát mindazoknak, akik szeretnének valami újat, valami viccesen és szörnyen sokkolót, valami kikapcsolót és borzalmasan elgondolkoztatót olvasni. Hámori Fruzsina Magis

tanulás Hello Prezi, bye-bye Power Point!!! Baksay Sára

Nyilván a legtöbbünk által használt „póverpojinttal” a legegyszerűbb összehasonlítanom. Vajon miért jobb, egyszerűbb, ugyanakkor sokkal látványosabb a Prezi? Itt először is azzal kezdeném, én hogy ismerkedtem meg ezzel. 2 évvel ezelőtt informatikus édesapám hosszas győzködése után kapható lettem arra, hogy egy igencsak kezdetleges prezentációt csináljak. Újabb előnnyel szembetalálkozva, legelső szerény próbálkozásomnál nem kellett egyből a mélyvízbe ugranom, a megszokott power pointos diáimat tudtam berakni prezibe, és ezekhez használhattam a látványos elemeket, effekteket, a térbeli forgatásokat, zoomolásokat. Talán ezeket a forgatásokat, zoomokat tudnám a program legfőbb ismertetőjelének mondani. Ezután egyből rákaptam, nagyon

megtetszett. Abszolút felhasználóbarát, letisztult kezelésű, nem kell hetekig tanulgatni, mit hogyan is kell csinálni. Átlátható, egyszerűen kezelhető, és rettentően látványos. Az egyszerű kocka diák után igazi felüdülés a Prezi ezerféle prezentáció sémája, ahol akár a betűk egy-egy zugába elrejthetsz egy képet, a szövegekre és képekre, diagramokra, vagy amire csak szeretnél, korlátlanul közelíthetsz, és távolíthatsz. Nyilván a kezdetektől, 2009 óta nagyon sok mindenben fejlődtek, ami még jobban könnyíti a felhasználók, a mi dolgunkat. Látvány szintjén megjelentek a 3D-s prezentáció alapok. Ezenkívül az egyik kedvencem benne, hogy egyből a Googleképkeresőből illeszthetők be a képek az előadásba, nem kell lementeni, illetve letölte-

Na de mi is az a Prezi? Hivatalos definíció alapján egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver. Ez a mondat össze is foglalta röviden mi a lényege, így gyorsan rá is térek a legelső előnyéhez: internetes program lévén semmit nem kell a gépre telepítgetni, a regisztráció után egyből használható online, ami azért - lássuk be - nagy mértékben megkönnyíti dolgunkat. Amit talán még kevesebben tudtok, a Prezit egy 3 főből álló magyar csapat hozta létre, ami, most már bátran mondhatjuk, világszerte ismert. 6

Magis

ni a képeket, majd ezután feltölteni a prezibe, az előugró ablakból a képtalálatokra kattintva behozhatóak, majd innentől kezdve szabadon szerkeszthetőek a Prezi lehetőségei szerint. Ez ugyanígy működik a YouTube videókkal is, valamint háttérzene hozzáadására is lehetőség van. Ezenkívül diagramokat, ábrákat, szimbólumokat, és a már említett ppt fájlokat is berakhattok egy kattintással. Egyetlen hátrá-

nyaként tudnám említeni, hogy egyelőre 4 nyelven működik: koreaiul, japánul, spanyolul és természetesen angolul. Szóval angolosok előnyben. ;) Remélem, kaptatok egy kis kedvet ahhoz, hogy kipróbáljátok. Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy próbálkozzon. Szerintem garantált sikerélmény, és biztos, hogy utána minden kiselőadást, gyűjtőmunkát Preziben csináltok majd.

Kozma Richárd

TANÁRINTERJÚ - Romhányi Rita Iskolánk tanári karában idén sok új arcot vélhet(t)ünk felfedezni. Minden új számban egy-egy új tanár életébe, gondolatvilágába nyerhetünk betekintést pár kérdésen keresztül. Ezúttal Romhányi Rita némettanárnőt kérdeztük. Hol dolgozott, mivel foglalkozott eddig tanárnő? Az egyetem elvégzése után öt évig a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál dolgoztam kommunikációs vezetőként. 2008-ban született Levente fiam, 2011-ben pedig Bálint. Az elmúlt öt évben otthon voltam velük, közben elvégeztem a német mesterszakot, és az utolsó szemeszter híján a magyar mesterszakot.

Hogyan esett iskolánkra a választás? Egy nagyon kedves volt egyetemi csoporttársam szólt, hogy némettanárt keresnek az iskolába.

Hogy érzi magát jelenleg itt a gimnáziumban? Nagyon jól érzem magam. A diákok szorgalmasak, érdeklődőek, a kollégák kedvesek. Minden itt töltött nap abban erősít meg, hogy jól döntöttem, amikor a tanári pályát választottam.

Milyennek találja tanárnő az iskola légkörét, szellemiségét? Könnyen azonosultam az iskola szel-

lemiségével, mivel a saját életemben is fontosnak tartom azokat az értékeket, amit az iskola képvisel.

Miért a pedagógus pályát választotta tanárnő? Mindig is azt gondoltam, hogy a tanári a legszebb pálya a világon. Ugyanakkor sokoldalú ember vagyok, akit nagyon sok minden érdekel. Ezért évekig kulturális menedzseléssel foglalkoztam, ami ugyan teljesen más, mint a pedagógia, de nagyon felemelő és hasznos. A tanítás azonban mindig is vonzott, és azért jelent örömöt, mert nap mint nap megtapasztalom, hogy tanulnak a diákok valamit, amit hasznosítani tudnak majd a későbbiekben.

Mivel foglalatoskodik tanárnő a szabadidejében? Szabadidőmben elsősorban a gyerekeimmel vagyok, játszunk, kirándulunk, együtt vagyunk. Ezen kívül szívesen főzök, olvasok, tanulok valamit, beszélgetek a barátaimmal, de a legfontosabbnak azt tartom, hogy minél több aktív időt tudjak eltölteni a családommal.

Mi tanárnő kedvenc étele? Kedvenc ételem a töltöttkáposzta.

Milyen zenéket hallgat tanárnő? „Zenei mindenevő” vagyok, általában vezetés közben hallgatok zenét, hogy mit, az a hangulatomtól függ. Van pár nagy kedvenc, klasszikus előadók közül a romantikus zeneszerzők, magyar könnyűzenében Pierrot, de most karácsony előtt sokszor hallgattam Ghymest. Külföldi előadók közül Robbie Williams az egyik favorit, szeretnék ott lenni áprilisban a budapesti koncertjén.

Magis

szórakozás

Kovács Bence

Szüreti Bál Retro-party, nemcsak retro fazonoknak Az elmúlt évekhez hasonlóan idén októberben is megrendezésre került a Szüreti Retro Bál az ebédlőben. A DÖK ezen az éven is megmutatta, hogy életet lehet lehelni a sokaknak már lassan unalmassá váló ebédlői látványba, díszítésük nagyban javította a party hangulatát. Szerencsére sokan komolyan vették a belépőt, így több asztal is roskadásig megtelt idénygyümölcsökkel. A party a szokásokhoz híven lassan indult be, leginkább egy-egy felügyelőtanár körül alakultak ki csoportok. A zene, valamint egykét bátrabb diáktársunk hatására lassacskán beindult a tánc. Folyamatosan cserélődött a parkett, egyre többen csatlakoztak, míg néhányan leültek pihenni. Nyolcra már igazi retrohangulat uralkodott az ebédlőben, folyamatosan érkeztek az új emberek, akik rögtön bevetették magukat a tánc sűrűjébe. Külön kiemelendő momen8

Magis

tumok is voltak. Anda Dávid és higanymozgása sokak arcára csalhatott mosolyt, az pedig mindenki figyelmét magára vonta, ha valaki volt olyan bátor (tett egy elhamarkodott kijelentést/ elvesztett egy fogadást), hogy felkérjen egy tanárt táncolni. Az est krónikájához hozzátartozik, hogy öregdiákok is beköszöntek, a felügyelőgárda pedig a menetrend szerint cserélte magát. Kilenc körül csak az újakat lephette meg iskolánk aktuális frontemberének, Janka Gyurinak mikrofonnal a kezében történő felbukkanása, arra azonban még a sokat látott évfolyamtársai közül is kevesen számíthattak, hogy dalainak csupán 33%-a lesz Coldplay. Az In My Place sokakat megmozgatott, de a másik két dal is telitalálat volt. A Radioactive (Imagine Dragons) és a Dánok (Meztelen Diplomaták) tűzbe hozta a közönséget, akik a rövid koncert után birtokba vet-

ték a parkettet. Sajnos a technika ördöge közbeszólt, így amikor Michael Jackson szelleme sorozatban negyedszer szólt hozzánk a hangfalakon keresztül, az idő előrehaladtára való tekintettel sokan a távozás mellett döntöttek. Milyen rosszul tették! Az utolsó fél óra a felhőtlen szórakozásé volt, amikor már mindenki fáradt volt gondolkodni, elengedte magát, és hagyta, hogy a ritmus (esetleg a partnere) vezesse. Szerencsére a végén maradtunk elegen, így a visszapakolás is zökkenőmentes volt. Végezetül utólag is szeretnénk megköszönni az iskolának, hogy megtarthattuk a bulit, a DÖK-nek (különösen Emri Dorottya elnöknek), hogy megszervezték, Janka Gyurinak, hogy ismét megmutatta tehetségét, Bobcsák Máténak és csapatának a zenét, valamint mindenkinek, aki eljött és táncolt.

Hatala Imre

FILMAJÁNLÓ: A Hobbit - Smaug pusztasága

Bilbó. Törpök. Kaland. Gandalf. Erdőtündék. Varázslat. Orkok. Tóváros. Veszedelem. Erebor. Sárkány. Harc. Arkenkő. Pillangók. Csoda. Kell ennél több? A hatalmas sikert elért, A hobbit - Váratlan utazás folytatódik, a trilógia második felvonása pedig még több kalandot ígér. Miután Zsákos Bilbó, Gandalf, Thorin és a törpök sikeresen átkeltek a Ködhegységen (illetve alatta), úgy döntenek, hogy keletre, a Bakacsinerdő felé indulnak. Mielőtt a többiek bevetnék magukat a sűrűbe, Gandalf elbúcsúzik a csapattól és másfelé veszi az irányt. Az erdőben rögvest óriáspókok támadnak a társaságra, majd

erdőtündék ejtik fogságba őket, Bilbó kivételével, aki segít megszökni a többieknek, hogy együtt haladjanak tovább az emberek lakta Tóvárosba. Innen vezet a folyó a Magányos Hegyhez, ahol Bilbó megmutathatja, mit tud. Meg kell találnia a titkos ajtót, majd szembe kell néznie Smauggal, a rettenetes sárkánnyal. Eközben Gandalf sem rest, a Fehér Tanács felkeresése után elutazik Dol Guldurba, ahol megtudja, valójában ki az ott tanyázó Feketemágus. Bakacsinerdő tündéi pedig Legolas és a szépséges tündeleány, Tauriel vezetésével kénytelenek harcba szállni a Dol Guldurból özönlő ork sereggel.

Peter Jackson rendező és a magyar grafikust is soraiban tudó Weta Digital ezúttal sem hagyja cserben a nézőket. A varázslatos történethez lenyűgöző látvány társul, amely megragadja, és egyenest Tolkien mitikus világába repíti a nézőket. És ki ne akarna újabb százhatvan percet eltölteni a hobbitok, törpök és tündék földjén? Ha szereted Tolkient, akkor kötelező a film, és ha nem, hát akkor is azt ajánlom, tégy egy próbát! A hobbit nem hőseposz, nem is művészfilm, de egy szerethető mesés kaland egy olyan világban, ahová a szívünk mélyén talán mindannyian vágyunk. (Forrás: port.hu)

Magis

programok Molnár Ádám

,,Az álom, mit nem láttak még...” Egy kórusmusical története...

„Ekkor már nem a józan, derék, falusi tanár, Alonso Quijana, hanem a rettenthetlen lovag, Don Quijote de La Mancha! ”

Amikor tavaly felmerült, hogy az idei tanévben ismét legyen darab a kórus előadásában, mindenki tanácstalanul állt. A szándék megvolt, csak maga a darab hiányzott. Végül, mint derült égből villámcsapás pattant ki Károly atya fejéből: „Miért nem adjátok elő a La Mancha lovagját?” Maga a kórus tavaly május és június környékén szembesült azzal az információval, hogy az idei év a különféle kórusversenyek és találkozók mellett főként a Búsképű Lovagról fog szólni. Az egyik hétvége alkalmával megnézhettük az eredeti filmet. Ezen nem voltunk nagyon sokan, de akik ott voltak, azokban elég mély nyomot hagyott. Finoman fogalmazva nem is volt élvezetes és lenyűgöző. Ez sajnos sokak lelkesedését lelombozta, hogy miért egy ilyen unalmas darabot kell előadnunk. Talán akik még ezek után is ugyanúgy várták és akarták csinálni, az Gyuri és Andris voltak. Elérkezett az első bentmaradós nap, amikor beosztásra került, hogy ki-ki melyik műhely (börtöntöltelékek, kocsmatöltelékek, kismadarak és a ”jók”) munkálataiban szeretne segédkezni. Idővel mindenki megtalálta a maga helyét, és elkezdődtek a műhelyenkénti próbák. Kicsit nehéz volt tudatosítni magunkban, hogy most mi vagyunk a ”nagyok”, mi találjuk ki főként mit is csináljunk egy-egy táncban, de hamar belejöttünk. Mindenkinek nehézkesen indult be a munka, és emiatt sokan úgy vélték, nem lesz kész időben, és ha kész is lesz, nem lesz olyan minőségű, mint azt sokan elvárnák. Megnehezítette a dolgunkat, hogy a darab mellett más kórustalálkozókra is készülnünk kellett, de novembertől ismét csak a La Mancha volt előtérbe helyezve. Minden kedd délután ezzel foglalkoztunk. Már mindenki megtanulta, hogy melyik helyszínre kell mennie, hogy időben el lehessen kezdeni a próbákat. Decemberben, pár nappal az előadás előtt úgy érkeztünk meg a bentmaradós hétvégére, hogy még nagyon nem állt össze a darab, és van három napunk az elkészítésére. Sokakban kétely, másokban kíváncsiság, ismét másokban pedig hit volt jelen, de mindannyian fáradtak voltunk. Azonban meg tudtuk csinálni azt a csodát, amire sokan nem gondoltak volna. Szombat este úgy mentünk le a sportcsarnokba, hogy először végigjátsszuk a teljes darabot. Ez sikerült. Nem hibátlanul, de sikerült. A maradék két napban már csak az apró simítások kellettek, a jelmezek elkészítése és a pihenés az előadás előtt. Szerda reggel mindenki izgalmakkal telve ébredt és jött iskolába. A napunk rövid volt, hisz délután egy órakor már a Művészetek Házában próbálhattunk. Nehéz volt megszokni a színpadot, hisz nem volt elég mély. Egyre jobban közeledett a kezdés ideje. Mindenki izgult, a főszereplők ismételgették a szöveget és az énekeket, mi többiek elméletben végignéztük a táncunkat, és pár perccel öt óra után egy közös imával a szívűnkben léptünk a színpadra. Eljött a várva várt perc, megszólalt a nyitányt jelző zene. Elkezdődött! A 110 perces előadás pillanatok alatt eltelt. Mintha csak álmodtuk volna. Az egyik pillanatban még Cervantes beesett a börtönbe, a másikban pedig már a Városi Bíróság elé vitték. 10

Magis

A szövegkönyv szerint Don Quijote és Cervantes édestestvérek, mindketten La Mancha lovagjai. Én azt mondom, mindnyájan, akik ebben a csodálatos dologban rész vettünk, „La Mancha lovagjai” vagyunk. Hiszen az álom, amit még senki nem látott, az a vágy, ami mindenki számára elérhető, azt Don Quijote testesíti meg. A hit, ami benne van jelen, mindenkiben megvan. Ha ezt képesek vagyunk felfogni, akkor mi is elérhetjük azt a célt, amit kitűzünk magunk elé. „Egy kicsit jobb lesz ettől a világ, már az ember nem hiába élt, nem hiába hullatta a vérét, elérte a távoli célt.”

JEEP PROJECT Idén iskolánkban kerül megrendezésre az angolosok körében méltán híres JEEP. De mi is ez? Hogy többet tudhassunk, ne csak anynyit, hogy külföldi diákok özönlik el a gimnáziumot, Gelléri Anna meséli el tavalyi élményeit a projecttel kapcsolatban. Minden évben a tényleges Jeepet megelőzi egy kis bemutató a gimnáziumban, aminek keretein belül mindenki bemutatja a prezentációját az általa választott témában. Természetesen ez mind angol nyelven zajlik. Majd pedig gimnáziumunk angol tanárai eldöntik, hogy részt vehetsz-e a Jeepen. Miután tavaly bemutattuk a prezentációinkat, megtudtuk, hogy kikből áll az idei jeepes csapat. Még egy bemutatkozó videót is forgattunk, amire remélem még emlékeztek. A Jeepet abban az évben a szeles kikötővárosban, Marseille-ben tartották. De mi is az a Jeep? Mit is csináltunk mi ott pontosan? Röviden a Jeep 8 jezsuita iskola között zajló rendezvény, aminek minden évben más iskola ad otthont. Idén pedig rajtunk a sor. Szóval 8 országból jönnek a fiatalok, képviselteti magát többek között: Németország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Franciaország, Belgium és Magyarország. A Jeepen bepillantást nyerhettek abba, hogy hogyan is folyik a munka a parlamentekben, hogyan alkotják meg a törvényeket. A munka bizottságokban zajlik, minden bizottságban van 1 diák minden nemzetiségből. Minden bizottságnak megvan a maga témája, amiről vitázunk. Végül egy megoldást, törvénytervezetet kellett benyújtani az adott problémára. Ezután pedig ezt a tervezetet kell prezentálni a többiek előtt, akik dönthetnek arról, hogy elfogadják-e ezt a javaslatot vagy sem. Az én bizottságom témája a melegek házassága volt és, hogy adoptálhatnak-e gyermeket. Szerintem ez napjaink egyik legvitatottabb témája, és nagyon izgalmas volt belelátni, hogy más országok mit gondolnak erről. Az első 3 nap, amikor csináltuk a törvénytervezetet, volt életem egyik legfárasztóbb napja. Elég nehéz 7 másik harcias és határozott lány mellett érvényesíteni Magyarország és a te álláspontodat ebben a témában. De rengeteg dolgot lehet ebből tanulni, főleg ha valakit érdekel a politika vagy a jogi pálya, vagy csak szeret vitázni. Persze nem csak munka volt ez az 1 hét. Cserediáknak lenni mindig valami új és izgalmas élmény. A hét alatt megmutatták nekünk a gyönyörű Marseille-t. Mondanom sem kell, hogy bepillantást nyertünk a francia fiatalok életébe. Sok új embert ismertem meg, piknikeztünk a tengerparton. A fogadócsaládok is mindig nagyon kedvesek és mindent megtesznek, hogy minél többet tapasztalj az adott országból. Mindent összevéve, a Jeep az egyik legjobb projekt, amin részt vehetsz. Ugyanannyi a komoly rész benne, mint a szórakozás. Minden „jeeper” nagyon nyitott és barátságos. Szóval nagyon örülök, hogy most már én is a jeeperek közé tartozom. Lennél Te a következő? Magis 11

Szigeti Anna

Szalagavató

A végzős évfolyam mindennapjait októbertől táncórák és különböző próbák sorozata tette mozgalmasabbá. Készültünk a szalagavatóra. Közben sokat nevettünk, de olykor akadtak nehézségek is, amikor elfáradtunk és úgy tűnt, elég vérszegény lesz a műsor. Ám a „premierre” szerencsére minden összeállt. A szalagavató napján, november 15-én délelőtt még gyakoroltuk a táncokat, készült a bemutató videónk, mert „természetesen” pont egy nappal a szalagavató előtt kellett megsérülnie az addig már elkészült anyagunknak… A mozgalmas délelőtt után mehettünk készülődni a jeles alkalomra – hiszen csak egyszer van az embernek középiskolai szalagavatója. Az este szentmisével kezdődött, melyet Bálint atya prédikációja, a Magis kórus éneke és a zenei szolgálat varázsolt még szebbé. Ezt követték a köszöntések és a szalagtűzés, majd az irodalmi műsor, melyet Klári néni és Józsi bácsi álmodtak meg. A műsor a madár motívum köré épült, szimbolizálva azt, hogy lassacskán kirepülünk az iskolából, de összetartó közösséget alkotunk. A sötét templomban a mécseseink fénye tette még emlékezetesebbé, hangulatosabbá az előadást. A templomi ünnepséget követően átmentünk a gyönyörűen feldíszített tornacsarnokba, és amíg a vendégek elhelyezkedtek, mi pillanatok alatt átöltöztünk, hogy előadhassuk a nyitótáncot, a palotást. Idén kicsit szakítottunk a hagyományokkal, a palotáson és a néptáncon kívül mindhárom osztály előadott egyegy szabadon választott táncot, jive-ot, charleston-t és angol keringőt. A palotás után néhányan gyakorolhattuk a gyorsöltözést, ugyanis rögtön következett az A osztály produkciója, a lendületes jive. A mi osztályunk túl volt a legnagyobb izgalmakon, magunkra öltöttük báli toalettünket és megvacsoráztunk. Nagyon megéheztünk, ezért szinte nem is láttuk, hogy mit eszünk. Szüleinknek szintén ízlett a vacsora, mely után egyikőjük elindult egy üveg borért az asztaltársaság számára. Megfeledkezett, hogy… A vacsora végeztével szállingóztak befelé a bálterembe a gyönyörű mennyasszonyi ruhás C-s lányok és a frakkos „urak”. Angol keringőt táncoltak nagy sikerrel. Már javában tartott a bál, amikor a B-sek következtek a vidám és bohém charleston-nal. A produkciók sora a néptánccal zárult, a három osztályból verbuválódott táncosok bodrogközi táncokat adtak elő. Meglepetésre, fokozva a remek hangulatot, a népviseletbe öltözött osztályfőnökök is megjelentek a táncparketten és nagy sikert arattak. A vidám, igazán jól sikerült szalagavató óta büszkén viseljük jezsus szalagjainkat. Köszönjük szépen mindenkinek a munkáját, aki bármilyen formában hozzájárult az est sikeréhez. 12

Magis

sport Ving Tsun Kung Fu a Jezsuban

Iskolánkban valamivel több mint egy hónapja tartottak egy ving tsun kung fu bemutatót Czakó Norberttel, és néhány tanítványával. Ezután egy héttel elkezdődtek az edzések hétfőnként a Jezsuban. Ezért itt egy kis rövid áttekintés a ving tsunról. A ving tsun nagyon praktikus közelharc rendszer, melynek alapjait kb. 300 éve fejlesztették Kínában. A puszta izomerő helyett figyelembe veszi az emberi test anatómiáját, és a fizika törvényeit, ezzel szemben a hangsúlyt a megfelelő technikára fekteti. Önvédelmi irányzatként célja az erősebb ellenfelet a legrövidebb idő alatt harc-képtelenné tenni, hogy aztán menekülőre foghassuk, ha- ámbár Isten óvjon ettől-ilyen helyzetbe kerülnénk. Mentes a moziszerű show elemektől, leginkább valóban a már említett praktikusságra törekszik. Véleményem szerint pedig remekül alkalmas az önbizalom és a személyiség fejlesztésére is.

Kocsis Zsombor belevágott a kung fuba. Őt kérdeztük, hogyan is keveredett el az edzésekre: Szerintem a sportolás önmagában is fontos és hasznos, főleg ha azt még a magunk védelmére is tudjuk fordítani. Ilyenek szerintem az önvédelmi sportok is. Én úgy kerültem el a kung-fu edzésekre, hogy ezelőtt 3 évig fociztam, és hiányzott a mozgás. Ráadásul a mai világban sosem lehet tudni, hogy mikor lesz rá szükség. Láttam a bemutatót is, szerintem nagyon jó volt. Az első edzésre kicsit félve mentem, mert nem tudtam, hogy mik lesznek az elvárások, milyen lesz az edző, és hogy egyáltalán miket fogunk csinálni. Később azonban egyre jobban éreztem magam. Kb. 7-8-an vagyunk, akik rendszeresen járunk az edzésekre, és szerintem mindannyian nagyon élvezzük. Általában párokban edzünk, felváltva gyakoroljuk a technikákat. Az órákat bemelegítéssel és az elmúlt órákon tanultaknak az átismétlésével kezdjük, majd jön az új anyag, ami lehet egy védekező mozdulatsor, de akár egy formagyakorlat is. Gyakran vannak pontkesztyű-gyakorlatok, amik sokszor eredményeznek vicces pillanatokat, hiszen a humor sem hiányozhat a tréningekről. Szerintem remek kikapcsolódási alkalom, ajánlom mindenkinek! Magis 13

aktuális Elek László SJ

RORATE REFORM

Az adventi roráték megpróbálják az embert. A diákjainkat még inkább: kötelező szentmise hideg hajnalon egy fagyos templomban. Hol ebben az Isten? Gondoltuk, bevonjuk őket,amennyire csak lehet: felajánlási körmenet, sok-sok hívek könyörgése, csengetés, ministrálás, mindenféle. Legyenek hangos énekek, hogy felébredjenek, de olyan könynyed félék, amiket szeretnek és amibe be tudnak kapcsolódni. Legyen kiváló prédikáció, amiben a pap a mikrofonnal a diákok közé megy és valami furcsa tárgyat is előhúz a zsebéből. Meg kommentáljuk a nehezebben érthető részeit a misének. Lényeg, hogy tartsuk fenn a figyelmet minden pillanatban, hogy jelen tudjanak lenni. Aztán rájöttünk: nem mehetünk a természet ellen. Az álmos embert nem szabad határozott kézzel felrázni. Finom érintésnek van csak helye. Váltottunk. Lekapcsoltuk a lámpákat. Az oltárt és az ikonokat fáklyákkal világítottuk meg. Pihenhessen a szem és ámulhasson. Ministránsból is kevés volt: kevés a mozgás, kevés az elterelődés. Volt viszont füstölés, hogy a tömjén magasba szálló illatát élvezhesse az orr. A pap alig pár mondattal prédikált és vezette őket a Szent felé, hogy az értelemnek ne kelljen sok szóval megküzdenie. Egy diák kamarakórus pedig gregorián énekekkel töltötte be a templomot. Most nem baj, ha senki nem kapcsolódik bele, csak élvezze a fül a gyönyörűséget. A roráté végére felkelt a Nap. A kivonulás után csak lassan jött meg a gyereksereg hangja. „Hű, nem tudtam elaludni egyetlen pillanatra sem.”„Én úgy megkönnyeztem.”„Na ez, milyen durva volt.” Megtörtént hát a csoda: az ember felemelkedett és összetalálkozott az érte jövő Istennel.

(Az eredeti cikk a jezsuita.blog.hu-n olvasható) 14

Magis

Juhász Bence

Mi a DÖK? A diákönkormányzatosok, több más mellett, egész biztosan megkapják ezeket: mi az értelme a DÖK-nek? Mit csináltok? Ja, vagy ez is egy „buli szervező kirakat gitt egylet”? Hogy mi a helyes válasz, nem tudom. Mindenesetre most megosztom veletek gondolataimat. A DÖK-ben már évek óta tevékenykedtem itt, a Jezsuban, idén pedig rám bízták a Miskolc Városi Diákönkormányzat vezetését. A kérdések ott is ugyanazok, sőt. . . Az elsődleges feladat talán az érdekképviselet, párbeszéd akár az iskola, akár a városvezetéssel. Fontos ugyanis, hogy legyen egy hivatalos fórum arra, hogy megbeszéljük és megpróbáljuk megoldani közösen mindennapi problémáinkat. Szeretném azt hinni, hogy ez könnyebben, hatékonyabban megy, ha van egy hivatalos eljárás erre. Aztán persze, ott van a programszervezés. Ahhoz, hogy jó közösségünk legyen, kellenek a közös programok. Itt a „jezsuitában” akad ezekből bőséggel, de mégis jó hallgatni a diákok elégedettségét egy-egy jól sikerült farsang vagy szüreti bál után. Látnunk kell persze azt is, hogy egy jó DÖK nem attól fog jól működni, mert sok bulit szervez. Más területekre is oda kell figyelni! Fontos, hogy jól tudjon működni, mint szervezet. A mindenkori DÖK-ösöknek figyelniük kell, hogy legyen majd aki átvegye a stafétát tőlük, hisz a megbízatás legtöbbször csak pár évre szól. Olykor-olykor talán nekik kell mentorkodni, kinevelni a következő DÖK-teamet, de ha hosszú távon is jól működő DÖK-öt szeretnénk, ez talán a legfontosabb. Hogy legyenek majd nyitott, kreatív, lendületes diáktársak, akik majd folytatják a munkát. Végezetül pedig, talán az egyik legfontosabb, hogy ne legyünk közömbösek. Lépjünk ki a mindennapi szürkeségből és a közönyből! Sokkal gyakrabban kezdünk el panaszkodni és megszólni másokat, mint megpróbálni kijavítani, jobbá tenni a környezetünket. Ha ez fordítva lenne, azaz megszólások helyett inkább a megjavításra figyelnénk, egész biztosan boldogabbak lennének mindennapjaink. Boldogabb és jobb lesz akkor az a miliő, amiben élünk. Nem csak itt, az iskolában, de a saját közösségeinkben is, a vörös téglákon túl is. Ehhez ad egy lehetőséget a DÖK, hogy tegyünk egymásért! Végzősként pedig sok sikert és jó munkát kívánok az iskolai DÖK-nek! Az itt szerzett tapasztalataitok egész biztosan jó szolgálatot tesznek majd nektek a későbbiekben is.

A Miskolc Városi Diákönkormányzat elnöksége a 2013/2014-es tanévben Magis 15

környékünk Pozitív Miskolc Szórakozott Belváros

A “Pozitív Miskolc” egy civil kezdeményezés, melynek az a lényege, hogy a szürke hétköznapokban is képesek legyünk észrevenni ennek a csodálatos városnak a szépségeit, melyek mellett nap mint nap elhaladunk, de nem veszünk észre belőle semmit. A programsorozat egyik rendezvényén részt vett iskolánk három diákja is, Kondás Eszter beszámolóját olvashatjuk. December 14-én került megrendezésre a Pozitív Miskolc nevezetű program, amin az iskolánkat hárman képviseltük. Igazából egy játékos vetélkedőről volt szó, melynek az elején csoportokba osztottak minket, majd kitöltöttünk egy tesztet, és útnak indultunk a belvárosban. Kis túránk során olyan fontos és nélkülözhetetlen tapasztalatokra tettünk szert, mint éneklés a pláza közepén, eszperente lánykérés a főutcán, vagy éppen a Rómeó és Júlia erkély-jelenetének eljátszása a színház előtt. Vicces volt nézni a járókelők reakcióit a feladatok közben, és elmondhatom, hogy nem sok embernek sikerült elhaladnia mellettünk mosolygás nélkül! A „verseny” során a lelkesedésünket és a kreativitásunkat pontozták, és ádáz küzdelemben ugyan, de végül a mi csapatunk emelkedett ki győztesként, amiért jutalmul némi ajándékot is kaptunk. Ha figyelmen kívül hagyjuk azt az aprócska tényt, hogy a hideg miatt az esemény végére már mindannyiunk hibernálódott, bizton állíthatom, hogy nagyszerűen éreztük magunkat, és bármikor újra belevágnánk!

Magis

porcelán

a csészédben kávé van, és egy kanál. az ablakon kívül örvénylik a köd, ellopták a víztornyokat. az

utca nem kopog. nem remegnek, alszanak a tócsák, lábtörlőkön hasal a sár.

bent ülünk, és felém húzódik, nekem dől a fal. olyan gyengének látszol most,

és ha átnyúlok az asztalon, megérintenélek, akkor úgy kongasz, mint a porcelán. a csészédben kávé van, és egy kanál. a csészédben kávé van, és egy kanál. csak én hallok meg minden neszt, hogy nem csengenek, hanem összeröhögnek a poharak a pult mögött. rajtad, vagy rajtam, vagy az ellopott víztornyokon. de te nem képzelsz semmit. hogy áztatod az utolsó jéghegyed. és nem fázok? te nem érted, hogy utolsó sálam a higanyszál. csak mondod, hogy hiába, attól még az én csészémben is kávé van, és egy kanál. Ifj. Polák Péter

Január 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Sz Cs P Szo V H K Sz Cs P Szo V H K Sz Cs P Szo V H K Sz Cs P Szo V H K Sz

30.

31.

Sítábor kezdete 5.-8. évfolyam Téli szünet utáni első tanítási nap

Szólj bele! - Vitanap 11.C Szólj bele! - Vitanap 10. évfolyam Sítábor vége 5.-8. évfolyam Közösségi hétvége: Életmód Opera: Puccini - Bohémélet (Operaház) Családi mise: 5. évfolyam

Színházbérleti előadás I. félév vége Tanítás nélküli munkanap: Osztályozó konferencia Központi írásbeli felvételi vizsga Ifjúsági mise: 12. évfolyam Sítábor kezdete: 9.-12. évfolyam Magyar Kultúra Napja - project nap Pótló központi írásbeli felvételi vizsga Félévi értesítő kiadása Opera: Donizetti: Szerelmi bájital (Erkel) Ifjúsági mise: 6. évfolyam Hangversenybérleti előadás

Szülői értekezlet

Alapítványi gyűlés

Sítábor vége 9.-12. évfolyam

Rendi iskolák vezetőinek találkozója (Budapest) Fogadó óra

Ifjúsági mise: 11. évfolyam