Magyar Grafika 2013/2 Green printing by Viktória Faludi

2 013 . Á P R I L I S

LVII/2.

PURE EFFICIENCY. TRUE RESULTS. Get more cartons per tonne and improve sustainability with Metsä Board’s lightweight cartonboards. Made from Nordic fresh forest fibres, they perform smoothly on production lines, make packaging look good and meet the highest safety standards. metsaboard.com

M-REAL IS NOW METSÄ BOARD.

2 013. Á P R I L I S

F szerkeszt : Faludi Viktória Lapterv: Maczó Péter Korrektor: Endzsel Ern né Szerkeszt bizottság Eiler Emil, dr. Garáné Bardóczy Irén, Maczó Péter, Péterfi Sándor, Szentendrei Zoltán, Szikszay Olivér A Magyar Grafika védnökei Bálint Csaba, Burger László, dr. Egyed Béla, dr. Endrédy Ildikó, dr. Horváth Csaba, Jászkuti László, Kelemen Eörs, Kelényi Ákos, Lendvai László, dr. Peller Katalin Kiadó Papír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület 1135 Budapest, Tahi út 53-59. Telefon: 06 1 783 0347 E-mail: faludi@mgonline.hu Honlap: www.mgonline.hu facebook.com/MagyarGrafika Felel s kiadó: Fábián Endre elnök Nyomdai el készítés: Kiss Gergely (Aldus Stúdió) Nyomtatás: Folprint Nyomda Felel s vezet : dr. Szabó Tímea Kötészet: Stanctechnik Kft. Felel s vezet : Hermann Tibor Terjeszti a Papír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület El fizethet a titkárságon Egyes szám ára a titkárságon: 1000 Ft+áfa, postázva: 1200 Ft+áfa El fizetés egész évre: 7200 Ft+áfa Megjelenik évente hatszor Külföldön terjeszti a Batthyány Kultur-Press Kft. H-1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 201 8891 E-mail: batthyany@kultur-press.hu Hirdetésfelvétel a Papír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület titkárságán Index: 25537 HU ISSN 0479-480X Borító: Maczó Péter

LV II/2.

A Papír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület mint a M szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tagegyesületének szakmai folyóirata

tartalom Faludi Viktória Nessan Cleary Prokai Piroska Wunderlich Péter

Mecsei István Faludi Viktória Langó Károly

Pesti Sándor Ugrai Miklós Nagy Miklós Németh Nikoletta Kiss Nóra, ifj. Schuck István

Kedves Olvasónk! Mit jelent környezetvédelmileg zöldnek lenni? Frissdiplomások Könyvkiadás és nyomdászat a XXI. században Inkjet fejeket építtet beaz Axel Springer Németországban FESPA Planet Friendly Guide Tintasugaras nyomatok festéktelenítése Hogyan „zöldítsük” gazdaságosan nyomdánkat? Folprint Nyomda: nyomtatás természetesen! Print 2000 Nyomda Kft. Hamisítatlan biztonság PPDexpo – azaz Print & Packaging Days – szervezés Flexószimpózium Ágazati környezetvédelmi szimpózium Migrációveszély nélküli nyomtatás és feldolgozás El nyére változott a környezetvédelmi termékdíj törvény Ásványiolaj-tartalmú nyomdafestékek Papír Akadémia

Környezetorientált továbbfeldolgozás Több mint gumihenger A zökken mentes termelésért A vonzó csomagolásért Mondi Green Range: Annyira zöld, amennyire csak lehet Purmelt MicroEmission ragasztók a Henkelt l Göttler Dániel Vegyszermentes lemezek áttekintése Morwenna Kearns Elgondolkodtató élelmiszer-csomagolási problémák A globális környezetszennyezés rövid krónikája Sappi, a papír és a tehenek Maczó Péter Vincze Erika kalligráﬁáiról Gécs Béla Magyar snyomdászok külföldön, 1472–1513 V. Ecsedy Judit Zrínyi és a marosvásárhelyi nyomda

3 4 6 8 10 11 12 18 20 23 26 28 30 33 36 38 42 44 46 50 52 53 55 57 60 62 64 65 66 74 76

A Leipa papírjainak magyarországi forgalmazója: Papyrus Kft. www.papyruskft.hu, www.paperisto.com

Kedves Olvasónk!

Jelen számunk a környezetvédelemmel, ezen belül is a „zöld nyomtatással” foglalkozik kiemelten. Mint eddig már sok esetben, most is, a tematikához igazodva választottunk kivitelez t, így e számunk nyomtatását az els magyar zöldnyomdára, a Folprint Nyomdára bíztuk. Újságunkban több értékes szakmai információra is ráirányítjuk a figyelmet: Tintasugaras nyomatok festéktelenítése címmel megjelent és a világhálón elérhet FOGRA tanulmány fordítását, és a FESPA környezetbarát nyomtatás tudásbázisát kiemelten ajánljuk. Az ide vonatkozó linkek a cikkeknél találhatók. Aki szeretne zöldebben m ködni, de még nem tette meg a szükséges lépéseket, feltétlen olvassa el Mecsei István Hogyan „zöldítsük” gazdaságosan nyomdánkat? cím cikkét. Kedvelt és mindig tartalmas Ink Academy rovatunk mellett a Postpress és Paper Academy rovatunk is elindult a Prosystem Kft., illetve a Papyrus Zrt. jóvoltából. Az itt következ cikksorozatok az adott témát az aktuális tematika fel l közelítve járják körül, biztosítva a friss, autentikus forrásból származó információkat. Fogadja szeretettel, olvassa figyelmesen két új rovatunkat is! Szakmai eseményekben és szervez désekben b velked az idei év, új információs felületekkel is kiegészült kommunikációnk, nemcsak honlapjaink, de facebook-oldalaink lehet vé teszik a szinte valós idej tájékoztatást. Éljen a lehet séggel, kövesse figyelemmel a szakma híreit a világhálón is! Mindezek mellett rizzük a hagyományokat, szakmatörténeti írások ebb l a számból sem maradhatnak ki. Grafika a Grafikában rovatunkban Vincze Erika szemet gyönyörködtet kalligráfiáiból adunk ízelít t. Gyönyör tavaszt, remek, sikerekkel jutalmazó szakmai feladatokat kívánva, tisztelettel:

f szerkeszt

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Mit jelent környezetvédelmileg zöldnek lenni? Nessan Cleary Fordította: Eiler Emil A nyomtatás és más ofszet- vagy digitális eljárást alkalmazó sokszorosító eljárások ipari tevékenységnek bizonyulnak. Az ipari kifejezéshez sokakban a hulladékképz dés és a szennyez dés gondolata társul. Akik azonban a nyomdaip arban dolgoznak, pontosan tudják, ez nem mindig így van, és azt is tudják, hogy a nyomdaipar képes fenntartható tevékenységet folytatni és környezetvédelmi értelemben zöldnek lenni. Az elmélet és a gyakorlat között azonban esetenként lehetnek eltérések. Cikkünk – amelyben a szerz környezetvédelempolitikailag elkötelezett, több angliai nyomdász véleményét kérdezte meg – része annak az Agfa Graphics, Canon Europe, Digital Dots, drupa, HP, Ricoh, Unity Publishing, EFI, Pragati és a Xeikon cégek által támogatott Verdigris cikksorozatnak, amely a nyomtatásnak a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A cikk címében feltett kérdésre három angliai nyomda vezet i fogalmazzák meg a választ. SEVERNPRINT Néhány évvel ezel tt még a környezetvédelem-politika kifejezés szokatlan dolog lett volna, ma azonban sok nyomdász rendelkezik saját környezetpolitikával. Ilyen pl. az angliai Gloucester-beli Severnprint cégnél David Pealing kereskedelmi igazgató. Nem mindenki ilyen, mert sokan a környezetvédelemre hivatkozást csak marketingfogásnak használják. Pealing úr szerint: „Az emberek azt hiszik, hogy akinek ISO 14001 tanúsítványa van, az joggal gondolhatja, mondhatja, hogy vagy a cége »zöld«, azonban ehhez akciótervekkel is rendelkezni kell, és akkor még nem mondható el, hogy környezetvédelmi szempontból már az induláskor is magas szinten állt.” Hozzátette továbbá, hogy „…a nyomdatermék-felhasználók a nyomdászokhoz hasonlóan kevés hajlandóságot mutatnak, hogy a nyomtatás, a nyomdatermék és a felhasználása »zöld« jellegének biztosítása érdekében még többletköltséget is ﬁzessenek”.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A Severnprint cég saját környezetvédelem-politikai szabályok szerint tevékenykedik. Pealing úr szerint: „Már a nyomdatermék megrendelésekor igyekszünk ügyfeleinknek honorálni, ha környezetvédelmileg el nyös papírféleséget választanak, ha nem nehezítik az újrafelhasznált papír alkalmazását sem. A Severnprint az utóbbi tizenegy évben 20 000 font többletbevételhez jutott. A »zöld« tevékenységünk miatt kapott jutalmakat a fában gazdag Ghána és Mali támogatására fordítjuk.” Majd így folytatja: „A papírgyártók többsége egyetért abban, hogy a papír-újrafelhasználás igen jelent s energiamegtakarítást is jelent. Ritkán hallunk olyan megjegyzést, hogy el nyösebb új kigyártású papírra nyomtatni, mint az újrahasznosítottra. Ezért támogatjuk a hulladékpapír újrahasznosítását is. A Severnprint – 1997 óta foglalkozik környezetvédelmi témákkal. El ször akkor, amikor egyik megrendel nk kifejezetten újrafeldolgozott papírra kérte a nyomtatást. Kerestünk általunk nyomtatható újrahasznosított papírokat, és azokból egész listát állítottunk össze. Néhány évvel ezel tt kapcsolatba kerültünk a farmján saját szél- és napenergia-forrásokkal rendelkez Ecotricity nev céggel. Ez közel volt az angol Stroud nyomdához. Ett l kezdve a nemzeti energiahálózatról leválva, t lük nagyban vásárolt »zöld« árammal dolgozunk. A Severnprint cég megszüntette a nyomógéptermi alkoholfelhasználást is. A lemeznedvesít folyadékhoz eleinte általában az IPA nev anyagot használtuk, a felületi feszültség csökkentése érdekében. Ez azonban már alacsony h mérsékleten is er sen párolog, kés bb helyette olyan felületaktív anyagot alkalmaztunk, amely megfelel, de csak akkor, ha rendkívül tisztán tartjuk a lemezfelületet, hogy a nem nyomó felületeken festékfelrakódás ne fordulhasson el .” A Severnprint átállt a kidolgozást nem igényl és jelent sen kisebb vízigény , Fujiﬂm Pro-T nyomólemezek használatára. „Megsz nt az er teljes szennyez dés veszélye, és évente 400 000 liter víz megtakarítását tudtuk elérni”, mondja Pealing úr.

CAMBRIAN PRINTERS

FORMAR A PRINT

Ennek a cégnek a környezetvédelmi irányítása közvetlenül az elnök Robert Read feladata, aki lelkesen ügyel Welsh természeti környezetének a védelmére. Doug Gray ügyvezet igazgató szerint a Cambrian Printers vállalat üzleti etikáját ez határozza meg. „Ha látunk egy termel eszközt, azonnal annak a környezetre gyakorolt hatása jut eszünkbe. Minden beszállítónkat is erre a szemléletre szoktatjuk. Eszközeink életciklusa során figyelemmel kísérjük és biztosítjuk a megfelel m ködésüket. Az elmúlt két év folyamán 25 százalékkal csökkentettük a hulladékok mennyiségét.” „Cégünk gondosan ügyel arra, hogy csak környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkez papírt használjunk. Egy részük részben vagy teljesen újrafeldolgozott, de odafigyelünk arra is, hogy ezek festékmentesítettek legyenek. Követjük a be- és kiszállításra kerül anyagok útját, és az egységességre törekszünk a kisebb számú, de nagyobb tételek megrendelésével. Figyeljük a villamosenergia-felhasználást, és minden felhasználásra kerül tonna papír esetében külön-külön a globális felmelegedést el idéz (angolul Carbon Footprint-nek nevezett) tényez alakulását is. Azt is figyelemmel kísérjük, hogy az általunk felhasznált és kifizetett villamos energia »zöld«-forrásból származik-e”, mondja Gray úr. „Rendelkezünk saját széler m vekkel is, azonban kiderült, hogy nem a legjobb helyre telepítettük ket, ezért nem eléggé egyenletes az áramellátásunk. Utánanéztünk a Carbon Trust-nél, a British NGO-nál a napelem alapú áramellátás lehet ségeinek. Kiderült, ezek egyel re nem képesek elegend energiát biztosítani számunkra.” Hozzátette még, hogy: „Kutatjuk a papírraktárunk talajh -hasznosítási lehet ségeit is, valószín leg papírraktár-f tési célokra.” Gray úr lelkesen megvizsgál minden olyan környezetbarát javaslatot, amely hozzájárulhat a már eddig elért eredmények további fokozásához. Gray rámutatott arra is, hogy több megrendel saját környezetvédelmi jó hírének a keltésére használja fel a mi cégünk eredményeit, de ez nem túl érdekes, mert a többségnek megvan a saját környezetvédelmi politikája, habár a jelenlegi gazdasági válságban nem mindig ragaszkodnak az abban foglaltakhoz.

Ez a Southend/Essex-i angol cég is a környezetbarát nyomtatás egyik úttör je. Freddie Kienzler ügyvezet igazgató magyarázata szerint: „Ezt kellett tennünk! A nyomdászok többsége hajlamos arra, hogy az új dolgokat a süllyeszt be küldi, de ez a téma nem olyan, ami megérdemelné az ilyen bánásmódot. Mi, akik egy fokozottan fogyasztóbarát társadalomban élünk, nagyobb felel sséggel tartozunk a Földünk állapotának meg rzése terén. Nem olyan nehéz feladat környezetbarát szemlélettel intézni az üzleti ügyeket, és a nyomdászok többsége bizonyította már, hogy ezt meg tudjuk tenni.” Kienzler úr szerint a környezetvédelmi szabványok el írásainak betartása közös ügyünk. „Természetesen tudjuk, hogy az ilyen intézkedéseknek többletköltség-vonzatai is vannak, de az el nyei is megvannak, pl. az újrahasznosított papír és az alumínium ofszetlemez esetében. Évek során egyre több újrafeldolgozott papírt használunk fel nyomtatásra. Körülbelül 75 százalékkal csökkentettük a gyártási hulladékot és fokozódik a hulladékpapírok újrahasznosítása is. Hatékonyabbá tettük a légkondicionáló rendszerünket is. Alumínium nyomólemezeinket száraz típusúakra cseréltük, ami szintén termelésiköltség-csökkenést idézett el . Gépeink villamosenergia-felhasználása csökkent, ezért azok kevesebb h t fejlesztenek.” Kienzler úr is meger síti még, hogy: „A környezettudatos vállalati politika két jellegzetessége: az egyik az árérzékenység. Ha valaminek csökken az ára, azonnal az igénylista elejére kerül. A másik jellegzetesség: a nyomda által biztosított környezetbarát eredményeket a felhasználók a marketingstratégiájukban saját környezettudatosságuk bizonyítására igyekeznek feltüntetni.” A nyomdákkal folytatott beszélgetésekben több téma ismétl d en került el . A környezetvédelmi politika nem marketing kit z rendeltetés , nem olyasmi, ami a vonatkozó szabványokból visszaköszön. Ennek be kell épülnie a vállalat génjeibe. Az is biztos, hogy nem minden felhasználó tudja mindig pontosan, mi is az, amire ilyenkor hivatkozni szokása, és hogy az ár esetenként döntés- és „lelkesedésbefolyásoló” tényez szerepet játszik. Az is nyilvánvaló, hogy a vállalatok törekvéseiben alapállás kell, hogy legyen a hulladékmennyiség csökkentésére és a hulladék újrafeldolgozására való irányultság. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Köszöntjük a 2013 februárjában államvizsgázott hallgatóinkat Prokai Piroska

Újabb 23 könny ipari mérnök hallgató védte meg sikeresen a szakdolgozatát, és szerzett diplomát 2013. február 6-án és 7-én a Rejt Sándor Könny ipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai és Könny ipari Intézetének nyomdamédia, valamint a csomagolástechnológus szakirányán.

Barna Kornél korika02@freemail.hu Szakdolgozat címe: „LEAN MANUFACTURING” gyakorlati alkalmazása egy csomagolóanyaggyártó nyomdában Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, dr. Horváth Csaba Gácsi Ferenc ferenc.gacsi@mondigroup.com Szakdolgozat címe: Kétkomponens primer lakk felhordási mennyiségének optimalizálása tesztnyomtatás során mélynyomtatási technológiával a Mondi Békéscsaba Kft.-nél Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, Kutasi Gábor

Nyomdamédia szak – végzett hallgatók

Keser Gerg kes88@freemail.hu Szakdolgozat címe: Digitális, tekercses címkenyomtatás vizsgálata Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, Orbán Károly

Eperjesi Gábor eperjesi_gabor@freemail.hu Szakdolgozat címe: Síkágyas lapolvasók vizsgálata a színes reprodukálás szempontjából Témavezet : dr. Borbély Ákos egyetemi docens

Kiss Ilona anolivp@gmail.com Szakdolgozat címe: KOLBUS KM473 ragasztóköt gépsor karbantartási célú modellje Témavezet : dr. Horváth Csaba, Bádogos Tamás

Roznai Nóra nora.roznai@gmail.com Szakdolgozat címe: Kirakatban megjelen , inkjet technológiával készített nyomatok színegyezésének vizsgálata Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa

Laub István laubistvan@gmail.com Szakdolgozat címe: CtP nyomólemezek árnyalatvisszaadásának vizsgálata Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, Göttler Dániel

Somfai Péter somfy@freemail.hu Szakdolgozat címe: Canon ImagePress C7010VP és Xerox Docucolor 1000Press digitális nyomógépek nyomatmin ségének vizsgálata Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, Lakos László

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Szmolár Márk szmolarmark@gmail.com Szakdolgozat címe: A LEAN Manufacturing gyakorlati bevezetése egy íves ofszet nyomdában Témavezet : dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, dr. Horváth Csaba, ifj. Zsukk László

Kiss Péter shirt8@gmail.com Szakdolgozat címe: Papíripari alapanyag-vizsgálatok és a késztermékek min ségének kapcsolata a Halaspack Csomagolóanyag Bt.-nél Témavezet : Gallóné Héring Judit, Bodrogi József

Csomagolástechnológus szak – végzett hallgatók Tóth Zoltán tothzol84@hotmail.com Szakdolgozat címe: Oxidációs- és UV-festékek alkalmazási lehet ségeinek vizsgálata fémlemezre történ nyomtatás esetén Témavezet : dr. Borbély Ákos, Prokai Piroska Vandra Zoltán vandrazo@gmail.com Szakdolgozat címe: A költségcsökkentés lehet ségei menedzsment eszközökkel egy csomagolóanyaggyártó nyomdában Témavezet : dr. Horváth Csaba, John Dean Berta Zsuzsanna gombolyczo@freemail.hu Szakdolgozat címe: A Ramexa Kft. fröccsöntött termékeinek gyártástechnológiai és min ség-ellen rzési módszereinek nyomon követése Témavezet : Tamásné dr. Nyitrai E. Cecília, Debreczeni Tibor Böröczki Csilla csillu29@freemail.hu Szakdolgozat címe: A környezetszabályozás jogi és gazdasági rendszere Magyarországon Témavezet : Tiefbrunner Anna, Wéberné Jovanovics Dalma Gódor Adrienn ustokos@gmail.com Szakdolgozat címe: Az ampullák bliszterezésének folyamata az UHLMANN típusú csomagoló gépsoron és lehetséges fejlesztései Témavezet : Tiefbrunner Anna, Boros Péter Horváth Ádám horvathadam@freemail.hu Szakdolgozat címe: A bor útja a t két l a palackig, a borászati palackozási módok vizsgálatával Témavezet : Tamásné dr. Nyitrai E. Cecília

Kovács Tamás kovacs990tamas@gmail.com Szakdolgozat címe: Poli(vinil-alkohol)-lal bevont papírok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata Témavezet : dr. Koltai László, Pallanki Zoltán Köller Ádám kolliadi@freemail.hu Szakdolgozat címe: Egészségügyi berendezések szállítói csomagolásának fejlesztése és tervezése Témavezet : Gallóné Héring Judit Lánczi Renáta lanczirenata@gportal.hu Szakdolgozat címe: Környezetbarát csomagolóanyag alkalmazásának lehet ségei párnázószerként Témavezet : Tamásné dr. Nyitrai E. Cecília, Mojzes Ákos Nagy Gergely nagyg@poligran.hu Szakdolgozat címe: Csomagolástervezés a Poligran Kft.-nél autókapcsolókhoz Témavezet : Tiefbrunner Anna, Németh József Papp Máté mate.rkk@gmail.com Szakdolgozat címe: Nyomdaipari késztermékek csomagolásának optimalizálása biztonsági nyomdában Témavezet : dr. Koltai László, Konkolicsné Lukács Ágnes Vincze Tímea vintimi@gmail.com Szakdolgozat címe: Vérminták tárolása és szállítása laboratóriumi és klinikai vizsgálatok során Témavezet : Baksay Miklósné dr., dr. Lakatos Ferenc Zima Gyula zimagy@gmail.com Szakdolgozat címe: Az új környezetvédelmi termékdíj törvény hatásának elemzése a csomagolás környezetvédelmi szabályozása kapcsán Témavezet : Tiefbrunner Anna, Nagy Miklós

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Könyvkiadás és nyomdászat a XXI. században Wunderlich Péter

Örömmel ajánljuk Wunderlich Péter rövid szinopszisát frissen elkészült könyvér l. Egyrészt a szakmai felel sségvállalás vezette arra, hogy írjon egy tanulmányt, mely áttekinti a nyomdászatot és a könyvkiadást, másrészt a konkrét igények egy „ szinte” írás megjelentetésére. Ennek megfelel en a teljes könyvet és a tartalmát ingyenesen elérhet vé tette az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus könyvtárában. http://mek.oszk. hu/11400/11491/index.phtml Az el adások után gyakran keresnek meg pályakezd graﬁkusok azzal az igénnyel, hogy többet szeretnének tudni a könyves szakmáról, arról panaszkodnak, hogy a szakírások jó része elavult, vagy épp csak egy-egy témakörben mélyed el írója. Ebb l én azt a következtetést vontam le, hogy érdemes lenne elkészíteni egy olyan szakmai körképet, amely a lehet legtöbb perspektívából mutatja be a könyvkészítés kulisszatitkait, múltját, jelen helyzetét és esetleges jöv beni perspektíváit. Olyan nagynev tudósok kutatásain alapszik a tanulmánykötet tartalma, mint Thienemann Tivadar irodalomtörténész, akinek Irodalomtörténeti alapfogalmak cím 1930 körül megjelent m ve amellett, hogy a mai napokban is aktuális, a könyvtartalom készítését és annak körülményeit a legszélesebb spektrumban elemzi. A kötet elkészültében konzulensként nagy segítségemre volt dr. Szépe György, a nyelvtudomány és a szemiotika professzora, aki sajnos 2012-ben hosszú betegeskedést követ en eltávozott közülünk. A mai változások hatásainak szemléltetésére készítettem riportot Benedek Szabolcs, József Attila-díjas szerz barátommal, emellett szükségszer en minimális statisztikai adattal támasztom alá feltevéseimet. A szerz i jogi fejezet szövegezésében dr. Ágoston Alexandra könyvkiadó

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

és jogász m ködött közre. A tartalom elkészülése után szükségem volt egy általam nagyra becsült szakember kritikai reﬂexióira is, ehhez Eiler Emil barátomat kértem fel opponensnek. A bels dizájn és borítóterv Zimmermann Zsolt munkája, a hagyományos és az újkori technika közötti feszültséget jeleníti meg. Csordás Gábor kiadóigazgató (Jelenkor Kiadó) megtisztelt azzal, hogy elkészítette a fülszöveget: Az utóbbi évek robbanásszer digitális forradalma sok egyéb mellett a könyvr l alkotott fogalmaink, a könyvolvasás, a könyvkészítés és a könyvpiac gyökeres átalakulását is el idézte. Wunderlich Péter kit n munkáját olvasva nyomon követhetjük, miképpen váltotta fel a könyvkészítés négyszáz éven át alapjaiban változatlan, lassan módosuló technológiáját az új, gyorsan elterjed és szinte nyomban elavuló technikai megoldásokkal jellemezhet , máig le nem zárult korszak. Megtudhatjuk, hogyan alakította át kultúránkat az olvasás két nagy forradalma: a nyomtatott és a digitális könyv megjelenése. A szerz mélyrehatóan elemzi az új technológiák, illetve gazdasági és szociológiai beágyazottságuk kölcsönhatásának mindkét oldalát. A kötet elkészülésében minden közrem köd barátilag segített, ezért nagy köszönettel tartozom Nekik. A kötet a napi hajtás és munkavégzés mellett készült, ennek megfelel en el fordulhatnak pontatlanságok is benne. Tudomásul veszem azt, hogy lehetnek t lem eltér vélemények, ezért szívesen veszem a megalapozott kritikákat, mivel néhány éven belül tervezem a kiadvány – kornak megfelel adatokkal – update verziójának elkészítését. Sajnos a sz kös anyagiak miatt csak elektronikus formában érhet el a tartalom. Kinyomtatva csak 15 tiszteletpéldány készült a közrem köd knek.

WWW.PAPERISTO.COM 2083 SOLYMÁR, KÖLCSEY U. 22. TEL. 06 20 921 4063

Nemzetközileg is tapasztalt és megbízható helybeli magyar papír- és csomagolóanyag-specialista, széles beszállítói hálózattal és tudással, ugyanúgy kiadványnyomtatáshoz valamint hajlékony- és karton csomagoláshoz versenyképes megoldásokat és alapanyagokat kínálunk.

WE JUST TRY HARDER

Inkjet fejeket építtet be az Axel Springer Németországban

A manroland web systems céggel közösen végzett fejlesztés eredményeként az Axel Springer új országos üzleti modellt vezet be. A manroland web systems 19 további Integrált Inkjet installációra kapott megrendelést az Axel Springer AG-t l. A kiadóvállalat úgy döntött, hogy minden németországi nyomdagépét inkjet fejjel látja el. Az Integrált Inkjet, mely az újságnyomtatás területén teszi lehet vé a változó adatok használatát, a legjobb úton halad, hogy széles kör alkalmazássá váljon. A manroland web systems az egyik élharcosa ennek a fejlesztésnek; az Axel Springer az els kísérleti felhasználója. A berlini székhely médiakonglomerátum most minden nyomdagépét felszereli inkjettel, ez öszszesen 33 berendezést jelent. A manroland web systems végzi a munka jelent s részét, a már eddig telepített egységekkel együtt összesen 23-at a Springer kilenc nyomdai létesítményében. Ez a megrendelés teszi fel a koronát a sikeres partneri együttm ködésre Anton Hamm szerviz és printcom alelnök szerint: „Nagyon elégedettek vagyunk, hogy idáig jutottunk az Axel Springerrel a partneri kapcsolatunkban. Ahrensburgban és Berlin-Spandauban végzett együttes kísérleti projektjeink során sikerült kidolgoznunk az ideális inkjet megoldást. Az itt szerzett tapasztalattal gyorsan el tudjuk végezni ügyfelünk többi gépének átalakítását, és segíteni tudjuk az új üzleti modellt.” A manroland web systems fejlesztései során több, az újságnyomtatási alkalmazásokra vonatkozó szabadalmat alkotott. A Z INKJET KISZÉLESÍTI A Z ÜZLETI MODELLT Az inkjet alkalmazásoknak köszönhet en megnövelhet az újságtermékek értéke. Lottó, legfrissebb hírek, személyre szabott hirdetések, keresztmédia-alkalmazások – ezek vonzók mind

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

az olvasó, mind a hirdet számára, és segítenek a példányszámok stabilizálásában. A termelési folyamatban az Integrált Inkjet pozícionált nyomtatást biztosít a sebesség lassulása, a selejt növekedése vagy az átállási id k meghosszabbodása nélkül. Nemcsak a min ség az egyetlen kritikus tényez . Az olyan inkjet rendszerek, mint a Kodak Prosper S30, optimálisan kell, hogy illeszkedjenek a munkafolyamatba és a kezelési felületbe. Az Integrált Inkjet ezt két modulnak köszönhet en teljesíti: az automatizálási modul jelenti az alapját az elektronikus és a szoftver vonatkozású követelmények megvalósulásának, a pályavezetési modul pedig biztosítja a papírpálya konstrukciós, mechanikus és m szaki állítását. Az automatizálás a kezelési felületbe integrált inkjet szoftverre fókuszál. Összekapcsolja az olyan f komponensek vezérlését, mint a több érint képerny s vezérl konzol, a központi sebesség jeladó vagy a SmartCam jelolvasó. A szoftver továbbítja az ezekb l származtatott vezérl parancsokat a Kodak nyomtató szoftverének. A manroland web systems nyitott rendszert alkotott az ipar nagy örömére: az Integrált Inkjet minden coldset és heatset nyomdagépen alkalmazható, függetlenül gyártótól és típustól.

Látogassa honlapjainkat: www.mgonline.hu www.pnyme.hu Megtalál bennünket a facebookon is: www.facebook.com/ MagyarGrafika www.facebook.com/pages/ PNYME/144786439028839

FESPA Planet Friendly Guide M I N D E N , A M I T A KÖ R N Y E Z E T B A R ÁT N YO M TATÁ S R Ó L T U D N I K E L L AVAG Y A KÖ R N Y E Z E T B A R ÁT N YO M TATÁ S T U DÁ S B Á Z I S A

„A fenntartható fejl dés a fejl dés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jöv generációit saját szükségleteik kielégítésének lehet ségét l.” (ENSZ Közös Jöv nk jelentés, 1987) Amit ma teszünk, dönt en befolyásolja, meghatározza a jöv generációinak életét. Felel s hozzáállással, fenntartható megoldásokkal, tetteinkkel mindannyian tehetünk azért, hogy ez minél élhet bb legyen. Egyik legfontosabb, közös feladatunk, hogy környezetünket olyan állapotban örökítsük utódainkra, amire méltán büszkék lehetünk majd. Termékfejlesztéseink, termékhasználatunk és kínált szolgáltatásaink során a klíma- és környezetvédelmi szempontok éppen ezért meghatározó jelent ség ek, de márkaépít jelent ségüket se becsüljük alá. Ügyfeleink is egyre gyakrabban keresik a „zöld megoldásokat”. A most ötvenéves FESPA, a „kreatív” nyomdászok világszövetsége kezdetekt l fogva sokat tesz a fenntarthatóságért, hogy minél több szakmabelivel megismertesse a fenntarthatóságról való gondolkodás jelent ségét, és konkrét megoldásokon keresztül bemutassa a mindennapi életünk, munkánk során kínálkozó lehet ségeket. Ennek el segítésére egy szakért i csapat összeállította a „FESPA Planet Friendly Guide” cím kiadványt. A 2009-ben, Berlinben útjára indult kezdeményezés célul t zte ki egy olyan átfogó tanulmány/forrásanyag létrehozását, amely tartalmazza egyrészt az aktuális európai környezetvédelmi

jogszabályokat, másrészt konkrét információkkal és megoldási javaslatokkal, tanácsokkal látja el a szövetség tagjait. Az így összegy jtött szakért i tartalom mára már több mint száz oldalon át ad hasznos, kézzelfogható információkat és tippeket olvasóinak. Minden olyan témát részletesen tárgyal, ami bármilyen szinten kapcsolódik a nyomtatáshoz, legyen az digitális technológia vagy szitanyomás. A teljes verzió azon nyomdászok számára elérhet , akik tagjai a FESPA nemzetközi szervezetének, azonban a rövidített verziót bárki megtekintheti. A kiadvány részletesen foglalkozik a víz- és légszennyezés, a hulladékkezelés, az energiagazdálkodás és a környezetvédelem legfontosabb problémáival, megoldási javaslatokkal segíti a nyomtatással foglalkozó szakemberek munkáját, felsorakoztatja a legjobb gyakorlatokat ezekben a témakörökben. A tartalmat a FESPA vezet i és szakemberei folyamatosan aktualizálják és b vítik. A tagoknak, szervezeteknek lehet ségük van, szerz i jogdíj megﬁzetése nélkül, szabadon lefordítani saját anyanyelvükre, felhasználhatják az eredeti forrásanyag képanyagát is. Kezdeményezésünk célja, hogy a környezetbarát technológiákat és technikákat is szem el tt tartó gondolkodást széles körben megismertessük és népszer sítsük tagjaink és leend tagjaink körében. A kiadványt megtalálja honlapunkon: http:// www.fespa.com/planet-friendly.html M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Tintasugaras nyomatok festéktelenítése Fordította: Keresztes Tamás

A Fogra nyilvánosságra hozta 45.001 számú részletes kutatási beszámolójának összefoglalását, amely az inkjet nyomatok festéktelenítési tulajdonságait vizsgálja. A kutatásban részt vett a Hochschule für angewandte Wissenschaften München (a müncheni Alkalmazotttudományi F iskola) is. A tanulmány szerz i: Alexander Schiller, dr. Wolfgang Rauh és prof. Thomas Kuën. A papíripar képvisel i a múltban azért aggódtak, hogy a nyomdaiparon belüli struktúraváltás következtében nehézségek támadhatnak a papírok újrahasznosítási körforgásában. Az aggodalmat a mély-, az újság- és a heatset-ofszetnyomtatással készült nyomtatási volumen visszaesése, és ezzel egy id ben az elektrofotográﬁai és tintasugaras nyomtatással el állított nyomdatermékek mennyiségi növekedése okozta. A jelenlegi helyzetben el re látható, hogy a digitális nyomtatási eljárásokkal készül termékek mennyisége tovább növekszik. Költségszempontok alapján a nagyobb példányszámú digitális nyomdatermékek jelent sebb része várhatóan inkjet eljárással fog készülni. Mivel jelenleg kevés adat áll rendelkezésünkre a tintasugaras nyomdatermékek festéktelenítési tulajdonságairól, jelen kutatásunk célja a tudományos megalapozottságú állapotfelmérés, amelynek az eredményéb l készült elemzésb l kiderül, hogy a jöv ben ezeket a termékeket is problémamentesen integrálni lehet az újrahasznosítási körforgásba.

szakmai vásáron számos beszállító állított ki és adott el nagysebesség digitális nyomógépet. Madrid közelében az egyik legnagyobb spanyol újságnyomda telepített egy Océ JetStream 2200 inkjet nyomógépet. Kodak Versamark VL 4200 típusú tintasugaras nyomógépen készülnek többnyelv újságok Málta, Ciprus, Kanári-szigetek, valamint Milánó, Róma és London olvasói számára. Egymagában az Olaszországba telepített nyomtatási kapacitás eléri az évi 700 millió példányszámot, a spanyol nyomda évente 15 millió újságoldalt állít el . Folyamatosan növekszik az installációk száma. Így most már nem csak az irodai és otthoni felhasználású inkjet nyomatok kerülnek be a hulladékpapír körforgásba, hanem nagypéldányszámú nyomdai termékek is. Az el re látható er s növekedés miatt szükségessé vált tanulmányozni, hogy a meglév festéktelenít berendezéseket át kell-e alakítani a megváltozott összetétel hulladékpapír feldolgozásához, vagy változatlanul tovább m ködhetnek-e. Miután a korábban publikált tanulmányok kétségbe vonták a tintasugaras eljárással készült nyomatok festéktelenítésének lehet ségét, jelen kutatásnak az volt a célja, hogy azonosítsa a lehetséges problémákat, és megoldást találjon a felmerül nehézségekre. Különösen heves vita alakult a festéktelenítésr l a nyomtatott termékeknek odaítélhet ökocímkékkel kapcsolatos EU-s aktivitás következtében. A 2012. augusztus 16-án elfogadott törvényi szabályozás kifejezett feltételként írja el a nyomdatermék festékteleníthet ségét az EU ökocímke odaítéléséhez.

BEVEZETÉS A nagyteljesítmény inkjet nyomtatók sikeres piaci bevezetésének köszönhet en belátható, hogy a papírhulladék-felhozatalban jelent sen emelkedni fog a tintasugaras nyomatok menynyisége. A projekt kezdetén a festékeltávolítás céljából begy jtött papíroknak mindössze egy százaléka volt tintasugaras nyomat. A drupa 2012

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

INKJET NYOMATOK FESTÉKTELENÍTÉSE A nyomdatermékek festéktelenítési alkalmasságának vizsgálati módszerét többször átdolgozták, végül úgy aktualizálták, hogy az a festéktelenítés szabványos európai vizsgálati módszere lehessen. Az újrahasznosíthatósági teszt kiértékelése a módszerben foglalt kiértékelési paraméterek

Paraméter

Színkoordináta a*

A50 és A250

ΔY

Összpontszám

Maximális pontszám

15 és 10

100

1. táblázat. A Deinkability Score egyes paramétereinek maximális pontszáma

alapján történt, amelyeket az Európai Hulladékpapír Bizottság az úgynevezett „Deinkability Score” (festékteleníthet ségi pontozás) kifejezéssel foglalt össze. Az 1. táblázat mutatja az egyes kiértékelési paraméterek maximálisan elérhet pontszámát. A pontszám odaítélésének el feltétele, hogy minden egyes kiértékelési paraméter elérjen egy minimális értéket (küszöbérték). A 2. táblázatban látható a festékteleníthet ség osztályozása az elért pontszám alapján. Elért összpontszám

Festékteleníthet ségi értékelés

71–100

Jó

51–70

Megfelel

0–60

Hiányos

Negatív szám (legalább egy küszöbértéket nem ért el)

Nem alkalmas festéktelenítésre

2. táblázat. A festékteleníthet ség kiértékelési besorolása

A Z INKJET NYOMATOK FESTÉKTELENÍTHET SÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K A ZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ÖSSZEHASONLÍTÓ TESZT AL APJÁN A szerz k értékelése szerint csak kevés újrahasznosítással foglalkozó publikáció felel meg a tudományos igényeknek. A kísérletekhez felhasznált nyomatokat hiányosan karakterizálták, például a festékterhelés, a papír típusa stb. vonatkozásában, illetve több befolyásoló tényez t egyszerre változtattak meg. A DPDA szervezetben (a Digital Print Deinking Alliance [Digitális Festéktelenítési Szövetség] nevének rövidítése, amelynek tagjai a HP, az InfoPrint Solutions Company, a Kodak és az Océ) tömörült inkjet nyomtató beszállítók az INGEDE-vel folytatott megbeszélések során felajánlották segítségüket a rendszer paramétereinek változtatásához annak érdekében, hogy a termékeket festékteleníteni lehessen. Ehhez azonban pontosan be kell határolni, hogy az eljárás melyik szakaszában merülhet-

nek fel problémák. Ezt az eddig rendelkezésre álló adatok nem tették lehet vé. A tudományosan megalapozott adatbázis felállításához a Fográval együttm ködve létrehoztak egy összehasonlító tesztet, amelynek eredménye a következ kérdésekre adhat választ: 1. Van-e különbség az eltér tintasugaras nyomatok festékteleníthet sége között? 2. Befolyásolja-e a papír a pigmenttintával készült nyomatok festéktelenítési tulajdonságait? 3. Befolyásolja-e a papír a festéktintával készült nyomatok festéktelenítési tulajdonságait? 4. Befolyásolja-e a pigmenttinta összetétele a nyomatok festéktelenítési tulajdonságait? 5. Befolyásolja-e a festéktinta összetétele a nyomatok festéktelenítési tulajdonságait? 6. A hulladékpapírok, illetve a kritikus inkjet nyomatok közül melyeket lehet gondmentesen feldolgozni a festéktelenít rendszerekben? A TESZTFORMA KIVÁL ASZTÁSA A FESTÉKTELENÍTÉSI TUL AJDONSÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁL ATÁHOZ Csak akkor lehet a festéktelenítési vizsgálatokat egymással összehasonlítani, ha az összes nyomat azonos nyomatképpel, azonos papírra, ugyanazzal a festékkel készül. Trend csak akkor figyelhet meg, ha a befolyásoló tényez k valamelyikét reprodukálhatóan meg lehet változtatni. A nyomatkép képi meghatározásakor nem csak a szemmel látható látványra kell ügyelni, hanem figyelembe kell venni a fájl létrehozásának módját is, mivel a rácsozás, illetve ebben az esetben a tintasugaras fejek vezérlése eltér tintamennyiség felvitelét eredményezheti. A hatás illusztrálására a részletes kutatási beszámoló olyan képeket tartalmaz, amelyek különböz ICC-profilokkal és egymáshoz képest 30 százalékban eltér festékezési arányokkal készültek. Ezeket a képeket szemmel csak jól képzett szakemberek tudják egymástól megkülönböztetni. Egy reprodukálhatóan kinyomható tesztformáM A G YA R G R A F I K A 2 013/2

nak a képfájlon túl az adatfeldolgozás nagyon részletes leírását is tartalmaznia kell. A nyomatok festéktelenítési képességének ellen rzéséhez az INGEDE által 2006-ban javasolt tesztforma az alacsony felületi kitöltés miatt ellen rizhetetlen manipulációkat tesz lehet vé a nyomtatás során. Ezért a DPDA azt javasolta, hogy az összehasonlító tesztekhez készüljön egy új, javított tesztforma. A Fogra által kidolgozott új tesztforma lehet vé teszi a festéktelenítési képesség biztos megállapítását. Ez a tesztforma az alap- és kevert színekb l álló színátmenetes elemeken kívül két, m szakilag igényes motívumokat magában foglaló tesztképet tartalmaz, amelyek már szemmel látható visszajelzést adnak arról, ha a képállomány szakszer tlenül készült. Annak érdekében, hogy a nyomatok el állítása során ki lehessen zárni az eltéréseket, pontosan meghatározták a nyomtatási feltételeket. Kikapcsolták a színkezelési beállításokat, ami a következ ket tartalmazta: 1. Nem alkalmazták az „ISO-Coated V2” ICCprofilt. 2. Nem alkalmazták a festékmennyiség-csökkentést GCR segítségével. 3. Nem alkalmaztak Device Link Profilokat (eszközspecifikus szintér-transzformációkat).

nyomathordozó. Különösen nagy hatással van a nyomtathatóságra és a festéktelenítés eredményére a tinta behatolási tulajdonságai a papírba. Az összehasonlító teszthez alkalmazott papírok kiválasztása a következ kritériumok szerint történt:  Az összehasonlító vizsgálathoz egyaránt hasz náltak újságnyomó, mázolt és mázolatlan papírokat.  Az újságpapírok és a mázolatlan papírok rost min ségének megkülönböztetéséhez friss és újrahasznosított rostból készült papírt is használtak.  Az egy csoporton belüli papírok különböz be szállítóktól származtak.  A papírok grammsúlya a csoporton belül össze hasonlítható volt.  Minden egyes papírfajta azonos gyártási tétel b l származott. A nyomatlan papírminták keresztmetszeti preparációiról a Fogra laboratóriumában raszter-elektronmikroszkópos felvételek készültek:

1. ábra. Újságnyomó papírok

2. ábra. Mázolatlan papírok

Digital Deinking Testpage

A NYOMÓPAPÍR KIVÁL ASZTÁSA A Z ÖSSZEHASONLÍTÓ TESZTHEZ Nem csak a festéktelenítés eredményét, hanem a nyomatmin séget is jelent sen befolyásolja a

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

3. ábra. Mázolt papírok

A NYOMÓGÉPEK KIVÁL ASZTÁSA A TESZTHEZ A vizsgálatba bevont nyomógépek kiválasztásakor az volt a legf bb szempont, hogy olyan nagysebesség nyomtatórendszerek legyenek, amelyekkel a jöv ben a nyomdatermékek zöme készül. A DPDA tagjai a nyomatpróbákat a piacon kapható alábbi nagyteljesítmény inkjet nyomtatórendszereken készítették el (ábécérendben):  HP T200   InfoPrint 5000   Kodak VL2000   Océ JetStream 1400   Océ ColorStream 3000  A fenti felsorolásban szerepl papírokra pigmentbázisú tintával készült nyomatminták három inkjet nyomtatórendszeren (1, 2, 3) készültek. Szintén három nyomtatórendszerrel készültek a festéktintával nyomtatott próbák (4, 5, 6). A Z ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁL AT EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEFOGL AL ÁSA A hat nyomtatórendszeren azonos nyomatképpel hat azonos papírra nyomtatott próbák az alábbi végkövetkeztetést tették lehet vé az újrahasznosítást befolyásoló tényez kre vonatkozóan: 1. Elengedhetetlen, hogy a festéktelenítési próbákhoz készített digitális tesztnyomatok a nyomtatáshoz deﬁniált azonos kimeneti opciókkal rendelkez tesztoldalt tartalmazzanak. 2. A pigmenttintával nyomtatott termékek festéktelenítési tulajdonságai messzemen en függetlenek az alkalmazott nyomtatórendszert l és tintától. 3. A pigmenttintás nyomtatás eredménye er sen függ a felhasznált papírtól, de még a mázolatlan újságnyomó papírok is elfogadható festéktelenítési tulajdonságot mutatnak. 4. Bizonyítani lehetne, hogy a papírgyártásnál alkalmazott nyersanyagok (kationos polielektrolitok) képesek drasztikusan befolyásolni a festéktelenítési viselkedést. 5. A festéktintás nyomatok festéktelenítési tulajdonsága er sebben függ az alkalmazott nyomtatórendszert l és a tintától, mint a pigmenttintás nyomatoké. 6. A papírgyárak festéktelenítési eljárásában alkalmazott reduktív fehérítés jelent sen csökkentheti a rostanyagok és a folyamatban használt

víz festéktinták általi elszínez dését. Adott esetben viszont a víz kezeléséhez meg kell változtatni a papírgyári technológiát. A színez anyag fehérít reakciója visszafordíthatatlan. A HULL ADÉKPAPÍR-KEVERÉKBEN FELLELHET TINTASUGARAS NYOMATOK RÉSZ AR ÁNYÁNAK BEFOLYÁSA A FESTÉKTELENÍTÉSI TUL AJDONSÁGR A A vizsgálat az INGEDE Methode 11 alapján történt. A kísérlet során a keverék 50%-os ofszetújság részarányát fokozatosan csökkentették, és helyettesítették el ször 10%-os, majd 20%-os, végül 30%-os mértékben inkjet termékekkel. Az inkjet nyomatok mennyiségének részaranya alapján az alábbi megállapításokat lehet tenni a festéktelenítési viselkedéssel kapcsolatban: 1. Kiválogatott nyerspapírok esetén a megnövelt inkjet nyomat arány nem rontja a festéktelenítés eredményét. 2. Még azoknál a pigmenttintás nyomatoknál sem várható probléma, amelyekhez a legroszszabb festéktelenítési viselkedést tanúsító papírt alkalmazták, ha legfeljebb 30%-os mértékben elegyítik a keverékkel. 3. A festéktinta alapú termékek sokkal kritikusabbak, mint a pigmenttinta bázisú termékek. Itt már a legrosszabb festéktelenítési tulajdonságú nyomatok 10%-os bekeverése látható romlást okoz. Ezért azt ajánljuk, hogy a papírgyárak a jöv ben csak jó festéktelenítési tulajdonságú papírokat szállítsanak ezekhez a nyomtató rendszerekhez vagy alkalmazzanak reduktív fehérítést a festéktelenítési eljárás során. STR ATÉGIAI AJÁNL ÁSOK A Z INKJET NYOMATOK KÖNNYEBB FELDOLGOZ ÁSA ÉRDEKÉBEN A Z ÚJR AFELDOLGOZ ÁS FOLYAMATÁBAN Pigment bázisú inkjet nyomatok A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a pigmenttintás inkjet nyomatok festéktelenítését leginkább az alkalmazott nyomtatópapír befolyásolja. Annak érdekében, hogy a tintasugaras nyomatokat gondmentesen lehessen újrahasznosítani, minden felhasználó kezébe kellene adni egy segédanyagot, amelyb l megtudhatja, hogy az általa felhasznált papír, illetve a nyomtató és papír kombináció használata lehet vé M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

teszi-e a nyomdatermék festéktelenítését. Ezért az elvégzett kutatások alapján a Fogra ellen rizni fogja a nyomatok festéktelenítési viselkedését, és tanúsítani fogja a tesztelt papírokat. A tanúsítás kiállításának kritériuma az, hogy a papír megfeleljen az Európai Hulladékpapír Tanács által el írt Deinkability Score (festéktelenítési pontozás) feltételeinek. Hogy az inkjet nyomatok megrendel i minél nagyobb mértékben elfogadják a tanúsításokat, az eredményt a Fogra és az INGEDE közösen fogja publikálni. Festéktinta bázisú inkjet nyomatok A festéktinta alapú inkjet nyomatok festéktelenítési tulajdonságait is er sen befolyásolja a pa-

pír, ezért az ilyen rendszerek esetén is ajánlatos lenne a nyomógép és a nyomópapír bizonyos kombinációjának az INGEDE-ajánlások szerinti teljesítését tanúsítással igazolni. A Fogra tervezi, hogy a jöv ben a szolgáltatásait erre a területre is kiterjeszti.

A szerkeszt megjegyzése: Terjedelmi okokból a tanulmány szövegét jelent sen rövidítenünk kellett. Kihagytunk a szerkesztett fordításból számos graﬁkont és ábrát, és mell ztük a vizsgálathoz használt m szaki eszközök és azok paramétereinek részletes ismertetését, a támogatók névsorát, valamint az irodalomjegyzéket is. Az eredeti tanulmány letölthet a Fogra honlapjáról: www.fogra.org

Kézm ves nyomdam hely SZ A K M ATÖ R T É N E T I K I Á L L Í TÁ S É S I N T E R A K T Í V B E M U TATÓ H O L LÓ K N A Magyar Nyomdász Társaság nonproﬁt civil szervezet kiemelked feladata a hazai nyomdaipar szakmatörténelmének kutatása, ápolása, értékeinek megóvása, archiválása, kiemelked alakjai emlékének meg rzése. Hosszú egyeztetések eredményként 2013. április 16án megnyitotta kapuit az ország els m köd kézm ves nyomdam helye, ahol minden látogató átélheti a 19. századi nyomdászok nem mindennapi életét. M köd , kipróbálható 150 éves nyomdagépek, korabeli nyomtatási eljárások, interaktív bemutatók mellett minikönyv-kiállítás, könyvkötészeti sarok, szakkönyvgy jtemény, nyomdász használati eszközök és relikviák láthatók. „Sok szervezés után, sikerült egy elhivatott önkormányzatot megnyernünk az elképzelésünk megvalósításához, akik egy gyönyör világörökségi környezetben, Hollók Ófalujában, a Kossuth út 84. alatt biztosítanak helyszínt a kiállításhoz. Ezzel is elismerve, hogy a kézm ves nyomdászat megmentése, az utókornak való bemutatása kiemelten fontos feladat. Érdekes látni, ahogy találkoznak a népi világörökség és a kézm ves nyomdászat több évszázados hagyományai” – tudtuk meg Zsiga Róbertt l, a kiállítás szervez jét l. A kiállítás létrehozásához óriási segítség a biztos anyagi háttér. A hatszáz darab támogatói jegy megvásárlásával nagy szerepet vállaltak a hazai ipar szerepl i, illetve nagyon sok magánember, akik lehet ségükhöz mérten anyagilag is támogatni tudták a megvalósítást.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

„Köszönjük minden támogatónknak, hogy egy er s közösségként teszünk a szakmai örökségünk megmentéséért. Ez az összefogás újraidézi azokat az id ket, amikor a nyomdászok voltak az egyik leger sebben összetartó szakma képvisel i” – mondta Zsiga Róbert. A nyomdam helyben kiállított gépek és eszközök m ködés közben is megtekinthet k, szakember felügyelete mellett kipróbálhatók. A kiállítás nemcsak szakembereknek nyújt múltidéz szép emlékeket, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, milyen volt egy nyomdász élete a múlt század elején. A kiállítás látogatói szakemberek vezetésével követhetik nyomon egy nyomat elkészítésének minden folyamatát, a kézi szedést l, a Gutenberg-présen történ nyomtatáson át a kézzel készült könyvkötésig. A nyomdam hely alapfelszerelését a Magyar Közlekedési és M szaki Múzeum eddig ki nem állított gépei és berendezései mellett szervezetünknek felajánlott féltve rzött nyomdászkincsek, használati eszközök adják. A m hely programjai között szerepel különböz technikájú m vészi nyomatok készítése, fabet s plakáttervezés és nyomtatás, gyermekprogramok, alkotótáborok. A kiállítás folyamatosan várja azon kollégák jelentkezését, akik szíves megosztanák szakmai életük egy-egy fontosabb állomását egy kis el adás során, melyre m helyünk, el re leszervezve, lehet séget biztosít.

Egyedi megoldások költséghatékonyan... ...tervezés-gyártás-kivitelezés a nyomdaipar bármely területén! Papírhulladék-elszívó rendszerek kiépítése

Festékellátó-rendszerek

Nyomdaipari és egyéb gépek leszerelése, áttelepítése

Bálázógépek, brikettálógépek hulladékelszívó-rendszerbe integrálása Személyre szabott hulladékkezelési megoldások

További információk a honlapunkon: www.nyt.hu

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Hogyan „zöldítsük” gazdaságosan nyomdánkat? Mecsei István

„A hulladék nem más, mint rossz helyen és id ben jelen lév nyersanyag.” Ezt a mondatot már többször hallhattuk, mégis kevés ﬁgyelmet szentelünk arra, hogy a környezetünkben lév hulladékra ily módon gondoljunk. A nyomdaiparban több helyen keletkezik papírhulladék, a technológiából kifolyólag. A tekercsofszet nyomógépek hajtogatóegységeinél végtelen szélvágat és por alakban jelenik meg. Irkat z gépsoroknál, háromkéses vágógépeknél, egyenes vágógépeknél szélvágatként, automata stancológépeknél kivágási hulladékként jelentkezik a technológiában már nem felhasználható „nyersanyag”. A folyamatos termelés érdekében a gyártógépekt l a hulladékot el kell távolítani. Ez kis kapacitás és megfelel emberi munkaer jelenléte esetén történhet kézzel, de korszer , nagy termelékenység gépek esetén már elszívóberendezés telepítése szükséges. A hulladékelszívás lehet helyi (gép melletti) vagy központi rendszer , amikor is a hulladék (papír+por) egy zárt cs vezetékrendszeren keresztül kerül az egyes gépekt l a hulladék tárolására, illetve továbbfeldolgozására alkalmas helyre. A cs vezetékben a papírdarabokat a megfelel en méretezett elszívó ventilátor által szolgáltatott vákuum szállítja. Ezután megtörténik a papírhulladék és a papírpor szétválasz-

tása nagy hatékonyságú zsákos porsz r berendezéssel. Így rendelkezésünkre áll kétfajta, továbbfeldolgozásra alkalmas anyag. A feldolgozás alapja a hasznosítható, illetve a nem hasznosítható papírhulladék elkülönítése. Amennyiben megoldható, gazdasági megfontolásból, a papírhulladékot ajánlott papírfajtánként is külön kezelni. A helyi adottságoknak megfelel en a hulladékot lehet bérelt vagy saját tömörít berendezéssel préskonténerekbe tömöríteni, melyet az arra alkalmas és jogosult hulladékkezel vállalkozás elszállít, és a továbbfeldolgozást már végzi el. Nagy mennyiség hulladék keletkezése esetében meggondolandó saját bálázógép üzembe állítása. A bálázógép a hulladékot sokkal jobban öszszenyomja, mint a tömörít prés, fajlagos súlya nagyobb lesz, így kisebb az egységnyi tömegre es szállítási költség is. Ebben az esetben érdemes megtudni, hogy a közeli papírgyár milyen méret bálát fogad be, mert így közvetlenül értékesíthet a papírhulladék, nem igényel közbens feldolgozást, munkaer t. A porsz r berendezésb l kikerül por legtöbbször a kommunális hulladékban végzi, helytelenül. Bár a papírpor mint nyersanyag, a papírgyártási folyamatokban nem használható fel, de más lehet ség jelenleg nem lévén, energiatartalmát még kinyerhetjük.

Préskonténeres tömörít berendezés

Zsákos porleválasztó berendezés

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A leválasztott papírpor bár szilárd halmazállapotú, de ilyen formájában energiahasznosítási célokra még nem alkalmas. A legegyszer bb megoldás az, ha valamilyen módszerrel könynyen kezelhet vé alakítjuk át. Erre a legalkalmasabb berendezés egy brikettálóprés, mely nagy nyomóer alkalmazásával a porból pogácsákat készít, és ily módon már kazánban, kályhában történ tüzelésre alkalmas. Jó, ha tudjuk, hogy a papírbrikett egységnyi tömegére es f t értéke megegyezik a barnaszén f t értékével.

a nedvesít folyadék többlépcs s sz rése. Sz rés során a nedvesít folyadék élettartama jelent sen megnövekszik, továbbá javul a nyomtatás min sége is, hiszen mindig tiszta folyadék áll rendelkezésre. További megoldás, hogy a veszélyes anyagokat kiváltjuk olyan anyagokkal, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyesek. A mai technológiai színvonalon erre már szinte minden lehet ség adott, tehát nem kell feltalálni új dolgot, csak alkalmazni a már meglév ket.

Brikettálógép

Másik nagy területe a nyomdaiparban keletkez hulladékoknak a különböz hulladék vegyszerek, oldószerek, oldószerg zök. Ezen anyagok használatát több esetben törvények szabályozzák, határérték-túllépés esetén súlyos bírságokat kell ﬁzetni. Arról nem is beszélve, hogy amikor tovább már nem használhatók a technológiai folyamatokban, akkor veszélyes hulladékként kezelend ek, és ártalmatlaníttatni kell ket. A probléma megoldását két irányból is meg lehet közelíteni: Egyrészt alkalmazhatunk olyan technológiát, ami korszer bb a jelenleginél, kevesebb vegyszert, oldószert igényel stb. Viszont ez általában nagy beruházással jár, és nem is egyszer , hiszen ha megváltoztatunk egy lépést a teljes folyamatban, akkor lehet, hogy máshol is be kell avatkozni. Másrészt maradhatunk a jól bevált technológiánknál, és megnézzük azokat a lehet ségeket, hogy az adott folyamatban az adott anyagokat minél hosszabb ideig használjuk. Erre jó példa

Nedvesít folyadék sz r berendezés

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kizárólag csak az új, esetenként költséges, de környezetvédelmi szempontból megfelel anyagok-technológiák alkalmazása az egyetlen út, hanem azt, hogy vizsgáljuk meg, melyik éri meg jobban: kidobjuk a hulladékba a számunkra értéktelen „nyersanyagot” és még ﬁzetünk is érte, hogy elvigyék t lünk vagy megfelel hulladékkezelési stratégiával „nekünk ﬁzetnek, hogy elvihessék t lünk”. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Folprint Nyomda: nyomtatás természetesen! Faludi Viktória

Lapunk Green Printing témában megjelen számának kivitelezéséhez Magyarország els zöldnyomdáját választottuk, mert szemléletmódja, eljárása, gépparkja tekintetében is a hiteles környezettudatos gondolkodást tükrözi. A Folprint Zöldnyomda környezetbarát m ködését a nyomdaszakma is elismeri, ezt bizonyítja, hogy 2012-ben már második alkalommal kapta meg az ötcsillagos zöldnyomda min sítést; a vállalat képvisel jével, dr. Szabó Tímea ügyvezet vel beszélgettünk. Az els tudatos zöld beruházásunk egy vegyszermentes CtP-berendezés volt, majd az ügyfelek igényeinek megfelel en az újrahasznosított papírokkal kezdtünk behatóbban foglalkozni. A zöld gondolkodás 2009-re életformává érett a nyomdánk életében, így els ként vezettünk be

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

egy átfogó zöld koncepciót, ami az alapanyagkiválasztástól a teljes kör ügyfélkiszolgáláson át a technológiára is kiterjed, és a vállalat teljes m ködését is áthatja. Ennek részeként szereztük meg az FSC min sítést dr. Szabó Tímea a szegmensünkben els ként, és vezettük be az alkoholmentes nyomtatást is. Ma már valamennyi beszerzésünknél és alapanyag-kiválasztásunknál kiemelt szempont a környezetvédelem. Legújabb beruházásunk Közép-Kelet-Európa els karbonsemleges nyomógépe, melynek üzembe helyezése a 2012-es év végén történt meg. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy az új Heidelberg Speedmaster SX 74-5 típusú nyomdagép gyártásakor keletkezett

101 tonna CO2-kibocsátást egy klímavédelmi program keretében semlegesítik. A semlegesítés a keletkezett kibocsátásnak megfelel mérték , azt ellensúlyozó beruházást vagy tevékenységet jelent.

A semlegesítésr l a klímapartner tanúsítványt állított ki. Természetesen a CO2-semlegesítés felárat jelentett, de a nyomda számára alapkövetelmény a hitelesség, így ennek beszerzése nem volt kérdéses. A nyomda nemcsak a gyártás során, hanem a hétköznapi ügymenete során is keresi azokat az ötleteket, amikkel környezetileg fenntarthatóbbá tehet a m ködése. Ilyen megoldás volt a nyomda f tésének az átalakítása megújuló alapanyagú, pelletes f t rendszerre, valamint az épület nagy részén kialakított ledes világítás is. Az elmúlt négy év során sok pozitív dolgozói kezdeményezés is megvalósult, amik a különböz munkaterületek zöldebbé tételére irányultak. A házon belül felmerül ötletekre példa, hogy legyen a nyomdában gy jt konténer a fáradtelemekhez. A PET-palackok tömörítésére szolgáló berendezést is alapvet nek éreztük. Áttértünk a papír alapú kéztörl r l a sokszor mosható textiltekercsre. Az irodai nyomtatáshoz is újrahasznosított papírt használunk, és az iroda takarítása során is környezetbarát anyagok kerülnek felhasználásra. A zöld nyomtatást szívesen választják a partnereink is, mert – szolgáltatásaink igénybevételével – nem kerül többe számukra a nyomtatványok környezetbarát kivitelezése, és használhatják a termékeken a különböz zöld logókat. Természetesen a versenyképes árakhoz az is szükséges, hogy a beszerzéseink és a beruházásaink során a

környezeti szempontok mellett nem hanyagoljuk el a gazdasági szempontokat sem. Zöldnyomdaként fontos számunkra a folyamatos fejl dés, mind technológiai szempontból, mind környezetbarát vállalatként. Emiatt aktív részt vállalunk a környezettudatosságra nevel edukációs folyamatokból, meghívott el adóként számos konferencián, rendezvényen megjelentünk már. Úgy látom, hogy egy dinamikusan tökéletesed folyamat részesei vagyunk, és ez a folyamat nem ér véget különböz min sítések megszerzésével, hanem állandóan keresni kell az új megoldásokat, így nekünk számos tervünk van már a 2013-as évre! A Folprint Nyomdában alkalmazott zöld technológiák  Folprint Remote Access  Korszer anyagleadási és online proof jóváhagyási felület, mely maximálisan környezetbarát megoldás, papírt, energiát és munkaid t spórol meg a megrendel , a stúdió és a nyomda részére egyaránt.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

 Környezetbarát alapanyagok használata   újrahasznosított papírok   FSC min sített papírok   növényi olajbázisú festékek   Alkoholmentes nyomtatás  Az alkoholmentes nyomtatás nemcsak technológiai kihívás, hanem a környezetbarát nyomtatás alapfeltétele is. Új nyomdagép beszerzésével, mérési technikákkal és a gépmesteri képzésekkel a nyomda megvalósította a teljesen alkoholmentes nyomtatáson alapuló termelést.

 Környezetbarát CTP  Környezetbarát technológia, egyszer bb kezelés, gyorsaság, pontosság, reprodukálhatóság, kisebb helyigény, kevesebb energiafelhasználás és egyszer bb karbantartás.  FSC tanúsítás  A nyomda hivatalosan az FSC eredetkövetési lánc tagja, így az FSC tanúsított papírokra gyártott nyomdatermékeken használhatja az FSC védjegyet.

 Nyomdai géprongy  A rendszer környezetbarát, és nyersanyagot spórol, mivel a használt törl kend nem az ipari hulladékok közé kerül, hanem visszamosatásra, majd tisztítás után ismét újbóli felhasználásra. A tisztításhoz minimális víz szükséges és a keletkezett szennyvizet egy speciális berendezéssel 99,8%-os tisztasági fokig tisztítják.  Ipari szelektív hulladékgy jtés  Ipari szinten a papírhulladék szelektálása többletﬁgyelmet igényel a kollégáktól és plusz ráha-

tást, valamint ellen rzést a vezet ségt l, de ez is egy fontos lépés egy környezetbarát nyomdában.  Elektronikus számlázás   Környezetvédelmi ISO:14001 és min ségbiz tosítási ISO:9001 tanúsítás A honlapunkon m köd ökolábnyom-kalkulátorral bárki megtudhatja, hogy az általa folytatott életvitel mekkora környezetvédelmi terhelést jelent, vannak-e még tartalékai a zöldebbé válás útján? http://www.zoldnyomda.hu/labnyom_calc.php

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Print 2000 Nyomda Kft. Faludi Viktória

A kecskeméti Print 2000 Nyomda tevékenysége rendkívül szerteágazó: a domborított, aranyozott címkékt l a könyveken át a dekorációs táblákig minden termék el állítása házon belül történik. A hagyományos nyomdaiparban szerzett tapasztalattal és az újdonságok iránti nyitottsággal mára a nyomdai vállalkozás a Canon professzionális berendezéseinek teljes spektrumát felölel gépparkjával a digitális nyomtatás piacán is teret hódított. Fekete-fehér és színes digitális nyomógépeik mellett táblanyomtató és kártyanyomtató berendezésekkel is rendelkeznek. Szakálas Tibor és Kovács András cégvezet kkel beszélgettünk. Hogyan kezd dött a digitális történet? A hagyományos nyomdaipar a szemünk láttára alakult át, nálunk a digitalizáció els lépése 1994-ben volt, akkor vettük meg az els PC-inket, majd az ECRM Mako ﬁlmlevilágítóval és nem sokkal kés bb a CtP-vel már „térdig”a digitális világban találtuk magunkat. Gyökeres változást hoztak az életünkben az ofszet vonal hatékonyabb és jobb min ségben történ kiszolgálását segít digitális berendezések. Ezekkel szerzett tapasztalataink felkészültségben is alkalmassá tettek bennünket a digitális nyomtatási munkákra, miközben a nyomdai ismeretek már birtokunkban voltak. Az utóbbi id ben megnövekedett az alacsonyabb példányszámok vagy a változó adatot tartalmazó termékek iránti igény, ami az új technológiák létjogosultságát er sítette – emlékezett vissza Szakálas Tibor. Miért pont a Canon berendezéseit választottátok? A Canon számunkra azért volt szimpatikus, mert nem csupán speciális digitális nyomtatáshoz gyártott papírt használhatunk, így nincs külön digitális papírraktárunk, az ofszet médiapaletta jó része használható problémamentesen a

digitális gépeken. Persze eleinte sokat teszteltük a különböz papírokat, de mostanra kialakult egy kell en rugalmasan kezelhet , megfelel választékot biztosító papírkészlet, amit egyaránt használhatunk mindkét technológiával – vette át a szót Kovács András. Kett az egyben? Szakembergárdánkból az ifjúság a hagyományos el készítésben már megkapta az alapokat, így a Canon teljes digitális vertikumát kiszolgáló társaság jó nyomdai alapokra építve úgy használja a digitális nyomtató berendezéseket, hogy a továbbfeldolgozás sem jelent extra kihívást, a teljes folyamatot ismer , ért és átlátó kollégáknak köszönhet en. Másik el ny, hogy szakembergárdánk, tudása és tapasztalatai révén, mindig rugalmasan és könnyen dönt, az adott termékhez a legjobb kivitelezési formát választhatja, nincsenek technológiai korlátok, házon belül megoldM A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Egyetlen alkalommal történt, hogy meg kellett sürgetnünk a javítást, de megfelel kommunikációval jól kezeltük a helyzetet – tudtuk meg Kovács Andrástól. Milyen új sikereket könyvelhettek el az új digitális berendezéseknek köszönhet en? A kisszériás csomagolóanyag-gyártás nagyon hatékonyan m ködik nálunk, a csomagolással kapcsolatos további igények kiszolgálását a táblanyomtató teszi lehet vé. A dekorációs piac egy részébe is belekóstoltunk. A dekorációs vonal egyre inkább a nyomdáéval azonos alapokra épít. A táblanyomtatót kiegészít periféria igénye egy nyomda számára nem okoz gondot, aki e háttér nélkül indul, nehezebben tudja kitermelni a berendezés árát. Kik a megrendel itek? A tizenöt-húsz év alatt kialakult egy gazdasági kapcsolatrendszerünk, és megrendel inknek minden termékigényét kielégítjük. Régebben a munkáink zöme Budapestr l jött, ebben változás van a regionális kereslet javára. Megrendeléseink nagyobb részét egyedi munkák adják, többnyire speciális, összetett, nem ritkán boható szinte minden. Hibridnyomatok is gyakran készülnek, egyre több terméken igény a változó adattartalom, míg a min ség, gazdaságosság miatt a nyomtatás egy része ofszeten készül. Például új piaci szegmens nálunk az egyre nagyobb számban felbukkanó hobbi- vagy szépírók m véb l készül könyvek, amik a digitális technológiával váltak elérhet vé szélesebb körben – válaszolta Szakálas Tibor. Mi van a célkereszt közepén? Függetlenek vagyunk a digitális piactól. Proﬁtorientáltak vagyunk, nem egy adott szegmens számára szolgáltatunk, heterogén megrendel i állománnyal dolgozunk. A könyvpiac nincs a célkeresztünkben, de a helyi igényeket természetesen kiszolgáljuk, hiszen a technikai hátterünk megvan hozzá – vélekedik Kovács András. Milyen a Canon-gépek szervize, megbízhatósága? Elégedettek vagyunk a szervizháttérrel, nemcsak addig voltunk fontosak, míg megvettük a gépeket. Egyszer sem fordult el , hogy alkatrészvagy festékellátás miatt állnunk kellett volna.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

a szoftverek is. Ha mégis valami hiba el fordul, nem azt keressük, kit feszítsünk meg, hanem a hiba okát, hogy legközelebb ne fordulhasson el .

nyolult, sok m veletet tartalmazó termékek. Általában a bonyolultabb vagy nagyobb szakmai tapasztalatot kívánó munkák kötnek ki nálunk. Nem veszünk részt az árversenyben, mi minden költséggel kalkulálunk, és gondolunk a folyamatosan szükséges fejlesztésekre is. Mikor mondotok nemet a megrendel nek? A vállalatirányítási rendszerünk méretünkhöz képest jól kiépített. A nyomdai kalkulációs rendszerünk saját fejlesztés, amit kib vítettünk kész modulokkal. Ami technikailag kivitelezhet , azt el is tudjuk készíteni jó min ségben a vállalt id re, de nem termelünk veszteséget. Csak az árban szoktunk nézeteltérésbe keveredni a megrendel vel, a határid , technikai kihívás nem jelent gondot, de a költségeinket be kell építenünk az árba. Hogyan boldogultok a hibásan leadott állományokkal? Kopik a probléma, a megrendel k ügyesebben kérdeznek, mi ügyesebben válaszolunk, jobbak

A Print 2000 zöldnyomda? Nem rendelkezünk FSC min sítéssel, de dolgozunk FSC min sítés papírra is. Teljesen normális elvárás, hogy PET-palackokból ne építsünk szeméthegyet, mint jóérzés emberek odafigyelünk a környezetünkre. Igényesek vagyunk a környezetünkre, szelektíven gy jtjük a hulladékot, és például t lünk falevél vagy f nyesedék nem kerül ki, azt komposztáljuk. Halak, madarak vannak a nyomda parkjában. Például madárbarát nyomda vagyunk, a madártani egyesület útmutatása alapján a nyomda környezetét a madarak szempontjából is biztonságossá és élhet vé tettük. Ez nem túl nagy er feszítést jelent, csak egy kis odafigyelésre van szükség. (A Madártani Egyesület honlapján lehet a programról részletesen olvasni: http://mme.hu/napi-madar vedelem/madarbarat-kert-program/madarba rat-munkahely.html) Ha a cégvezet k odafigyelnek, megteremtik és megkövetelik a szelektív hulladékgy jtést, a dolgozók otthon is folytatják. Ebb l a szempontból Kecskemét példaérték , a háztartásokban a m anyag és komposztálható hulladékot elkülönítve gy jtik, így egy átlagos háztartásban nem keletkezik 60 liternél több kommunális szemét hetente. A város a szelektíven gy jtött m anyagokat és komposztálható anyagokat ingyenesen elszállítja.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Hamisítatlan biztonság Langó Károly

Miközben a hazai nyomdaipar teljesítményét a legoptimistább jelz k szerint is a stagnálás jellemzi, és a gyártási volumenek 5 –10 százalékkal maradnak alul a 2007-es szintnek, akad egy békés öböl a magyar piacon, ahol a termelés is b vül és az innovációk sem maradnak el. Els sorban a hivatalos iratokat és menetjegyeket gyártó Hivatalos Biztonságiokmány és Menetjegy Nyomda évr l évre képes olyan technológiákat fejleszteni, amelyekkel a legkülönfélébb okmányok, jegyek, bérletek, kuponok, vásárlásés ajándékutalványok, illetve egyéb nyomtatványok biztonságosabbá, és ezzel együtt a hamisítással szemben védettebbé tehet k. A közkelet nevén Hivatalos Nyomdának hívott vállalkozás már a kezdetek kezdetén speciális feladatokat kapott, és látott el idehaza. „1935ös alapítása óta ez a vállalkozás biztosítja a Magyar Államvasutak számára a jegyek és bérletek gyártását” – mondta az induló évekr l a nyomda mai kereskedelmi igazgatója, Kratochwill Balázs. A kiválóan teljesített referenciamunka pedig azóta megrendelések garmadáját hozta magával, így a jegyeken túl id vel mindenféle és -fajta okmányok elkészítése is a nyomda munkatársaira várt. Az iratokat azonban nem csupán kinyom-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Kratochwill Balázs

tatni kellett az el re megadott paraméterek alapján, hanem egyre több és egyre specializáltabb biztonsági megoldások is szükségessé váltak. Ma már nem kevesebb, mint nyolcféle hamisítás elleni technológiát kínál ügyfeleinek a Hivatalos Nyomda, amelyek közt több saját innováció, egyedi szabadalom található. Kratochwill Balázs elmondta, hogy az egyik leggyakrabban választott megoldás a vízjel, amely már többszörösen bizonyított a hamisítók ellen. Nem csoda, hogy a papírpénzek esetében is ez az egyik els számú védelmi vonal. A nyomat alá helyezett és csak a fény felé tartva láthatóvá váló vízjel szinte bármilyen hivatalos irat esetében bátran használható. A biztonságot fokozó másik lehet ség a vegyi védelem, azaz a festékek használata. Ezek révén például olyan „thermo” festék vihet fel a kiválasztott felületre, amely h hatására megváltoztatja a színét. Szóba jöhetnek még a szöveges, csak UV-fényben látszódó vagy mágneses biztonsági szálak; színes vagy épp láthatatlan pelyhez rostok; a nagy nyomással és magas h mérsékleten papírra préselt hologramok; a fóliaprégelés; a laminálás és a legváltozatosabb módon elkészíthet graﬁkai megoldások. Az elképzeléseknek, elvárásoknak tényleg csak a képzelet szab határt. Ugyanakkor a nyomda odaﬁgyel arra is, hogy ezt a széles palettát költséghatékonyan, a digitális nyomtatás el nyeit kihasználva és az uniós környezetvédelmi szempontoknak a lehet legjobban megfelelve állíthassák el . A technoló-

giai fejlesztéseket kiszolgáló gépparkot és annak szoftveres hátterét részben a Xerox szavatolja a nyomdában. Egyrészt a Xerox D95 digitális berendezésével, amely gyors és rugalmas segítséget jelent a munkában kis példányszám esetén is. Másrészt a cég változóadat-nyomtatási szoftverének, a PerszonX-nek az alkalmazásával, amelyet a vonalkódok generálásához használnak a Hivatalos Nyomdában.

A D95 berendezés kiváló választásnak bizonyult a nyomda számára, mivel nyomtatási sebessége (95 lap/perc) és havi terhelhet sége (akár 700 000 lap/hó) kiszolgálták az igényeket. A berendezés rendelkezik mindazokkal a fejlett munkabefejez opciókkal, melyekkel innovatív, változatos és professzionális munkák készíthet k, ezek: a változtatható távolságú t z három helyzetben, egyszeres vagy kétszeres t zéshez, lyukasztó, füzetkészít , vágómodul, és C-, valamint Z-hajtást végz hajtogató. A berendezés képes úgynevezett microtext nyomtatására, ami szintén a nyomatbiztonságot szolgálja. Az egypontos bet méret , szabad szemmel nem olvasható,

csupán vonalnak látszó adatok nagyítóval láthatóvá válnak, így segítik egy dokumentum eredetiségének és tartalmának ellen rzését. A microtexttel ellátott dokumentum nem másolható. A PerszonX egy megszemélyesített nyomtatást el készít program. A Xerox Magyarország Kft. ezen változóadat-nyomtatási szoftvere egy felhasználóbarát, könnyen kezelhet alkalmazás: segítségével az általánosan használt adatbázisokból kiemelt adatokat lehet egyszer en és gyorsan elhelyezni a megszemélyesített dokumentumban. Lehet vé teszi akár graﬁkus ábra vagy vonalkód beillesztését is, továbbá 5000 változóadat-mez t és korlátlan adatrekordot képes kezelni. A PerszonX-et minden Windows NT alapú operációs rendszer alatt lehet használni. A PerszonX különleges szolgáltatásai közé tartozik a sárga csekk kitöltés, illetve az újabban használt fehér csekk kitöltés is. Kratochwill Balázs szerint a nyomda sikerességét a jöv ben is a folyamatos fejlesztések, új termékek bevezetései fogják biztosítani. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat kiemelten ﬁgyelembe vev innovatív technológiák alkalmazásával az energia-, az anyag- és a nyersanyaghasználat is csökkenthet , illetve a gyártás során keletkez hulladék mennyisége is lejjebb szorítható.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

PPDexpo – azaz Print & Packaging Days – szervezés TÁJÉKOZTATÓ ÉS FELHÍVÁS A nyomdaipar két legnagyobb szakmai szervezete, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Papír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület, összefogva a csomagolóanyagokat gyártók országos szövetségével (CSAOSZ), a papír-nagykeresked k egyesületével, a hullámtermékgyártók egyesületével és más szakmai szervezetekkel, egy új szakmai fórumot kíván teremteni a papír- vagy más alapú hordozókra kerül információk, mint kézbe vehet termékek gyártói és megrendel i, illetve beszállító partnerei számára. El zmények, nemzetközi tapasztalatok Az elmúlt két évtizedben a magyar nyomdaipar és beszállítói, valamint megrendel i a Printexpó és a Budatranspack kiállításokon vettek részt, azonban az ezen kiállítások utáni érdekl dés több ok miatt folyamatosan csökkent, mind kiállítói, mind látogatottsági oldalról. Ezek mellett jelent meg 2008-ban a Digitalexpo/Signexpo, de annak ellenére, hogy kiállítási kultúrában magasabb kategóriát jelent, mint a két hagyományos, a legutóbbi kiállítást látva mégis kijelenthet , hogy nem tudott megkapaszkodni, mérete és jelent sége – a kezdethez képest – is megcsappant. Szervezeteink vizsgálták a hanyatló érdekl dés okait, és ezeket az alábbiakban látjuk Kiállítói oldalról:  drága – f leg, miután a válság a marketingkölt ségek jelent s visszafogását hozta;  l ezárult az extenzív fejl dés korszaka, visszaestek a beruházások;  k  evés a hazai újdonság;  k  öltséges és id igényes a nemzetközi cégek valós újdonságainak bemutatása;  m egn tt a szerepük az egyéb, alternatív piacépítési lehet ségeknek (pl. céges találkozók, Open house rendezvények);  ö  sszességében az mondható ki, hogy nagyon alacsony a részvétel megtérülési foka.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Látogatói oldalról:  akiállítók számának csökkenése;  atechnológiák már nem látványosak (egy „doboz”, ami mindent tud);  k  evés a valódi újdonság – maga a kiállítás rövid id alatt áttekinthet ;  atematikus kiállítások és alternatív programok szaporodásával egy-egy program jelent sége csökken;  á ltalánosságban csökkent a kiállítások szerepe, amiben kiemelt jelent sége van az internetnek;  a z igazi érdekességek a nemzetközi kiállításokon vannak, amelyekre viszont egyre könynyebb eljutni. Jogos a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e még ezekre a hazai kiállításokra? Úgy látjuk, hogy ebben a formában nincs, azonban mindenki hiányol egy olyan rendezvényt, ahol  anyomdaipari beszállítók megmutatják jelenlétüket, termékeiket, tevékenységeiket, fejlesztéseiket;  abeszállítók mellett a kooperációs, alvállalkozói kapcsolatok lehet ségei is megjelennek;  anyomdaipar résztvev i (a nyomtatványok el állítói, az alkalmazott technológiáiktól függetlenül is) be tudják mutatni, hogy mire képesek, mit tudnak kihozni a m szaki, technológiai lehet ségekb l;  k  oncentrált és nyílt, versenysemleges vev + szállító + partnertalálkozó;  u gyanott és ugyanakkor tájékozódhatnak a legfrissebb eredményekr l, trendekr l. Igények, a lehetséges megoldás Szervezeteink elnökségei alaposan megvitatták a kérdést, és arra jutottak, hogy igény lenne egy olyan nyílt szakmai fórumra, ahol a nyomdaipar és a szakmailag, illetve üzletileg kapcsolódó ágazatok szerepl inek biztosítanánk három-négy napban, Budapesten egy új megjelenési formát, a következ szerkezetben:  s zakmai programok – konferenciák, workshopok, kerekasztalok,

 s zakmai reprezentációs programok – díjátadások, eredményhirdetések,  v  ev találkozók – ahol lenne szakmai, kereskedelmi és informális tárgyalási lehet ség is,  k  ötetlen kommunikációt biztosító – esti kötetlen programok,  s zakmai kiállítás – ahol mindenki megmutathatja magát. Mindezeket ötvözve, a nemzetközi minták tanulságaira is épít szakkiállítással együtt rendezett, a nyomtatott info-kommunikáció szerepl inek érdekeit szolgáló szakmai napokat kívánunk megrendezni legkorábban 2013. IV. negyedévében. Ennek a programnak szervezése, el készítése lebonyolítása a szervezeteink összefogásával jön létre. Ez a konstrukció két szempontból is el nyös és f leg eredményes lehet. Mivel a rendezvénysorozatnak és kiállításnak a szervezését a kezdeményez szakmai szervezetek által megalakítandó és közös felel sségével m ködtetett programcsapat végzi, ezért nem a saját proﬁt, hanem mindenekel tt a résztvev knél, azaz a vállalatoknál megjelen haszon szempontjait tudja érvényesíteni. (A megvalósításba már természetesen proﬁ alvállalkozók kerülnek bevonásra, de ezek kiválasztásánál, versenyeztetésénél szintén a résztvev k érdekei a meghatározóak. Mindezek persze nem jelentik azt, hogy a rendezvénycsokor egészének nem kell eltartania önmagát!) Másik esélye a sikernek, hogy a kezdeményez szervezeteknek egyrészt rálátásuk van a hazai viszonyokra, másrészt ismerik a nemzetközi trendeket és képesek azok adaptálására. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a szervezeteken keresztül garantáltan érvényesülni tud a pártatlanság és függetlenség. A szervezések gyakorlati feladatait a három „megálmodó” szervezet által létrehozott grémium intézi. A f koordinációs feladatokat – els sorban praktikus okokból – a PNYME látja el. A társulás azonban nyitott az együttm ködésre kész és nem az azonnali és közvetlen gazdasági haszon szempontja fel l közelít szakmai szervezetek el tt is. Azon szervezetek, akik eddig kifejezték együttm ködési szándékukat a megvalósításban:  C somagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség  M agyar Hullámtermék-gyártók Szövetsége  M agyarországi Papír-nagykeresked k Egyesülete

 N yomda- és Papíripari Szövetség  P  apír- és Nyomdaipari M szaki Egyesület – mint koordináló szervezet Folyamatban van az együttm ködés el készítése két további kiemelt szakmai partnerszervezettel is:  M agyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt k Egyesülése  M agyar Szitanyomók és Digitális képalkotók Szövetsége A „szakmai napok a nyomtatott infó-kommunikáció el állításában közrem köd szakembereknek és vállalkozásoknak” rendezvény munkacíme: PPDexpo – azaz Print & Packaging days. Köszönettel fogadunk minden – f leg magyar nyelv – ötletet az elnevezésre, ami kifejezi a program szellemiségét:  I NNOVÁCIÓ a technológiákban  I NTEGRÁCIÓ a gyártási eljárások között  K OMMUNIKÁCIÓ minden irányzat és szakterület között, az ötlett l az értékesítésig Úgy gondoljuk, Önök nélkül ez a rendezvénysorozat nem lehet teljes! AMIT KÉRÜNK, AZ A PARTNERSÉG, AZ EGYÜTTM KÖDÉS! Vállalják fel, hogy támogatják a rendezvényt, saját köreikben aktivitást fejtenek ki a sikeréért! Adjanak ötleteket, jelentsék be igényüket, hogy milyen szakmai programot (pl. konferencia, ankét, szimpózium stb.) rendezzünk, ami Önöknek és szakmai/üzleti környezetüknek is hasznára válik, és örömmel vennének részt azokon. Ajánljanak, közvetítsenek el adókat, partnereket a szakmai programokra. Vegyenek részt kiállítóként. Amit nyújtani kívánunk a színvonalas megjelenési lehet ségek mellett:  akiállítóknak – nem a szervez k statisztikái által annak tartott, hanem a kiállítók által is megfelel nek ítélt – látogatói érdekl dést.  akiállításra látogatóknak, a konferenciák, kísér programok résztvev inek naprakész információkat, jól hasznosítható tudást nyújtó tartalmas programokat. Észrevételeiket, ötleteiket, javaslataikat – természetesen kritikájukat is – els dlegesen Pesti Sándornak (pesti@pnyme.hu) vagy Fábián Endrének (fabian@pnyme.hu) címzett e-mailben várjuk, de a szervezésben partner szervezetek bármelyikének elnöke is köszönettel fogadja! A szervezési koordinációt végz PNYME nevében: Fábián Endre elnök, Pesti Sándor ügyvezet M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Flexószimpózium M IS KO LC TA P O LC A –T I SZ A Ú J VÁ R OS , 2 013. M Á R C I US 7 – 8 .

Minden szakterületen vannak nagy technológiai ugrásokat produkáló id szakok, majd azt

követ en csendesebb, a technológiák csiszolásával, „ﬁnomhangolásával” jellemezhet

periódusok. A tavalyi drupára is sok újdonság jelent meg a ﬂexónyomtatási technológiákban is, amik mára beépültek a dolgos hétköznapokba. De a fejl dés nem áll meg, csak most inkább a napi gyakorlatba átültetés id szakát éljük. Hogy ez minél kevesebb zök-

Forgács Barnabás

Kovács Tibor

Wolter Bouknegt

Szabó Szabolcs

Oktay Özsaran

Pesti Sándor

Ratkovics Péter

Szabadics László

Varga László

Miskolctapolcán, a Calimbra Konferencia és Wellness Hotelben került megrendezésre egyesületünk ez évi flexószimpóziuma közel másfélszáz résztvev vel. Az üzemlátogatások házigazdái a CNI Kft. Tiszaújvárosban és az F-M Pack Kft. Újszentmargitán.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Pusztai Richárd

ken vel, netán kudarcokkal és veszteségekkel történjen, ehhez is elkél a szakmai segítség! Ezért az idei ﬂexószimpóziumunk is most ezekre, a gyakorlatba átültetést megkönnyít részletekre koncentrált, és az ezt segít szolgáltatások köré épült. Ezek mellett kiemelt témánk – közkívánatra – a termékdíj. Eltelt egy év a bevezetés óta és

Nagy Miklós

sokan már azt hitték, minden világos, értjük, igyekszünk betartani, és jól adminisztráljuk. De az elmúlt id szak ellen rzési tapasztalatai azt mutatják, hogy komoly összeget szedett be az államkassza az ellen rzéseket követ büntetésekb l. Talán ezen felbuzdulva (meg nem er sített hírek szerint) a tavaszi id szakban fokozottan célzott NAV-ellen rzések

várhatóak országosan. Ezért ismét napirendre t ztük a témát, az elmúlt év gyakorlata és ellen rzési tapasztalatainak tükrében, a CSAOSZ f titkára, Nagy Miklós segítségével. A vezérl elv továbbra is a versenyképességet segít korszer alap- és segédanyagok, berendezések és technológiai megoldások bemutatása, de természetesen most is minden feltétel adott volt az egymás közötti szakmai és üzleti információcseréhez, a kapcsolatépítésre, -ápolásra. Szabó Szabolcs, a nyomdaipari szakosztály társelnökének megnyitóbeszéde után a házigazda cégek bemutatkozásával indult a szakmai el adások sora. Az F-M Pack Kft. képviseletében Forgács Barnabás társtulajdonos ügyvezet mutatta be a 6000 hektáron gazdálkodó családi vállalkozás csomagolóanyag-gyártó üzemét, amit másnap Majtényi László társtulajdonos ügyvezet kalauzolásával tekinthettek meg a résztvev k. A Varga Flexó gépeivel felszerelt üzemben nemrég került beüzemelésre az új nyolcszínes nyomdagép, amin magas min ségi igény BOPP csomagolóanyagokat nyomtatnak. A CNI Kft. ügyvezet je, Kovács Tibor tolmácsolásában hallgathatták meg a résztvev k Wolter Bouknegt, Dantex GmbH/CNI, „Vizes kimosású flexóklisék UV-festékekhez is” cím prezentációját. Szabó Szabolcs, a Grimex Kft. ügyvezet je tolmácsolta Oktay Özsaran, Mark Andy AG/ Grimex, „UV-led a flexóban” cím el adását. Az el adás szerkesztett változata a februárban megjelent Magyar Grafika 2013/1. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

számának 47–49. oldalán olvasható. Pesti Sándor, PNYME, mint szakmai koordinátora, a PPDexpo, azaz Print + packaging Days 2013 kezdeményezést

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

ismertette. Err l részletesebben jelen számunk 28. oldalán található információ. „Hatékonyság és standardizálás a ﬂexó el készítésben” címmel Ratkovics Péter, a partners

Kft. ügyvezet je tartott el el Kft adást, amiben a munkafolyamat-szabályozó szoftverek alkalmazásának el nyeire hívja fel a figyelmet. A témához kapcsolódóan a Magyar Grafika 2013/1. számának 57–59. oldalán olvasható cikket ajánljuk. Varga László, a Jura Trade Kft.-t l „Kodak Flexcel Direct lézergravírozó bemutatása” címmel prezentált. Az el adás szerkesztett változata a Magyar Grafika 2013/1. számának 50–51. oldalán olvasható. Pusztai Richárd, a tesa tape Kft. képviseletében „Ragasztástechnika egy flexónyomdában” címmel a Tesa nyomóforma-rögzítési fejlesztéseit ismertette, kiemelve a tesa X-Hard ragasztócsaládot, ami megkapta az Esko Certified min sítést. Szabadics László, a Bobst csoportot képviselve, „HD flexo – kihívás az ofszetnyomtatás számára” címmel nyomatmintákkal szemléltetett el adásának szerkesztett változata a Magyar Grafika 2013/1. számának 52–56. oldalán olvasható. Nagy Miklós, a CSAOSZ elnöke „A kitartó munka eredménye: el nyére változott az új termékdíj törvény” cím el adását nagy érdekl déssel hallgattuk. Az el adás szerkesztett változata jelen számunk 38–41. oldalán olvasható.

Ágazati környezetvédelmi szimpózium 2 013. M Á R C I US 21., L I Z A H OT E L , L A J OS M I Z S E Pesti Sándor

Idén a csillagászati tavasz kezdetén, március 21-én rendezte a PNYME az ágazati környezetvédelmi szimpóziumát Lajosmizsén a Liza Hotelben. Az id járás szeszélyei ellenére ezt akár szimbolikusnak is tekinthetjük, hisz az el adások nagyrészt arról szóltak, hogy a nyomtatott termékek el állítása ma már alig

terheli a környezetet, de a közhiedelemmel ellentétben mindenképpen sokkal kevésbé, mint pl. az elektronikai ipar. Erre a legjobban dr. Horváth Csaba nyitó el adása adott egyértelm magyarázatokat, amihez aztán a többi el adás is csatlakozott egy-egy szakmai területre érvényes kiegészít indoklással.

Ugrai Miklós

Szebellédi István

Lovas Attila

Melicherné Szabó Éva

dr. Horváth Csaba

Nagy Miklós

Szloboda György

Adlovits László

László Róbert

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A konferencia alaphangját dr. Horváth Csabának, az Óbudai Egyetem intézetigazgatójának „A nyomtatott kommunikáció környezeti hatásai – új megközelítések” cím el adása adta meg. Az el adás legfontosabb üzenete, hogy a papírt és annak megmunkálását, illetve magát a papírfelhasználást méltatlanul és igaztalanul rossz kontextusokban közvetítik a médiák. Mára odáig fajult a helyzet, hogy olyan abszurd magyarázatok is elhangozhatnak, mint

az es erd k pusztulásának öszszefüggésbe hozása a papírgyártással. (Aki nem tudná: az es erd k faállománya nem is alkalmas a papírgyártáshoz.) Ebb l a csapdahelyzetb l csak úgy tudunk kitörni, ha ágazatközi szakmai összefogással egyrészt komoly tanulmányokon keresztül bizonyítjuk a valós helyzetet, másrészt ezeket az eredményeket könnyen emészthet formákban el is juttatjuk a közvéleményhez. A zöld lábnyom, az FSC, PEFC és hasonló tanúsítások, a PrintPower mozgalom már ezeket

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

szolgálják. Nagyon fontos, hogy ne csak ismerjük, de napi rutinként éljünk is ezekkel az eredményekkel. És természetesen nem szabad leállni a környezetkímél technológiák további fejlesztéseivel és széles kör alkalmazásukkal. A következ el adó Nagy Miklós, a CSAOSZ f titkára volt, aki frappánsan, a youTube-on kering rövid videospot bejátszásával kapcsolta a mondanivalóját az el z el adáshoz. „Az új termékdíj törvény els évének tapasztalatai és idei vál-

tett. A helyzet továbbra sem biztató, de a szakmai szervezetek er feszítéseinek hatására talán nem nehezedik tovább. A következ el adó Adlovits László volt, aki az egyik legnagyobb FSC, PEFC tanúsító, a DNV képviseletében mondott el minden lényeges információt a „Fenntartható fejl dés: terméktanúsítás a nyomdaiparban” c. el adásában. Az ezt követ el adás nem csak tartalmas, de perg en színpadszer is volt. Ugrai Miklós, az STI Pet ﬁ Nyomda Kft. és László

pa egyik legmodernebb munkavédelmi szabályozási rendszerével rendelkezünk.” A téma els pillanatra ugyan idegennek t nik a környezetvédelemt l, de egyrészt a környezetvédelemnek már a kapun belül kell kezd dnie, másrészt a legtöbb cégnél egy felel se van a két területnek. Így aztán a száraz adatokban és jogszabályi hivatkozásokban b velked el adást becsülettel végig is követték a résztvev k. A szimpózium záró el adását Szloboda György, a Dunacell

tozásai” c. el adásából kiderült, hogy a termékdíj törvény módosítása csak részben hozta a várt eredményeket – mármint a kormányzatnak –, ugyanakkor hátrányos következményei is valamelyest mérsékeltebbek lettek, mint attól tartani lehe-

Róbert, a SunChemical részér l a „Migrációveszély nélküli csomagolási megoldások” cím el adásukkal nem csak a címben írt témáról adtak részletes információkat, de példát mutattak a beszállító és a nyomda eredményes K+F együttm ködésére is. Melicherné Szabó Éva, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve részér l az „Aktuálisan, munkavédelmi kérdésekr l” cím el adását egy meglep kijelentéssel kezdte: „Napjainkra már Euró-

termelési vezet je tartotta, aki a nyomdászok által kevésbé ismert cellulózgyártás környezeti összefüggéseir l beszélt az „Új, korszer és környezettudatos fehérítési technológia a Dunacellnél” cím el adásában. Ebéd után került sor a nyomdalátogatásra Lajosmizsén a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Nyomdájában, ahol Czifra Zoltán nyomdai üzletág igazgató és Lovas Attila, a Lajosmizsei Közlönynyomda termelési igazgatója kalauzolta a kollégákat. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Migrációveszély nélküli nyomtatás és feldolgozás Ugrai Miklós

Egy személyes élménnyel szeretném kezdeni a cikkemet a címben megjelölt témakörben. A 2008-as drupa volt számomra az az esemény, ahol megismerkedtem a migráció nyomdaipari kontextusban értelmezhet fogalmával. Ezen, a nyomdaipar számára mérvadó és jelenleg is meghatározó vásáron mutatták be a piacvezet festékgyárak a migrációcsökkentett festékszériáikat, illetve a teljes workﬂow-t. Korábban a festékek területén az illatszegény „Low odour” vagy „GA” festékek jelentették az ívesofszet-területen a legmagasabb min séget, amit az élelmiszeriparnak vagy a dohányiparnak gyártott csomagolóeszközök nyomtatására fejlesztettek ki. A cél nem volt kevesebb, mint hogy a csomagolandó termék organoleptikai tulajdonságai ne változzanak a felhasznált festék és lakk, valamint alapanyag hatására. Természe-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

tesen itt nemcsak a felhasznált anyagokról kell említést tenni, hanem a teljes folyamatról, hiszen higiéniai szempontból messze nem csak a felhasznált anyagok, hanem a teljes munkafolyamat, személyi higiénia, valamint a raktározás és szállítás is meghatározó szerepet játszik. A migrációveszély nélküli festékek megjelenésével egy új szakasz kezd dött az ívesofszet-festékek gyártásában és felhasználásában. A legmagasabb szint higiénia nem csak a gyártó esetében értend , hanem a felhasználó nyomda esetében is. Hangsúlyoznom kell, hogy önmagában egy megvásárolt festék vagy lakk csak a rendszer elemét képezi. Elengedhetetlen a megfelel festék és lakk kiválasztása, de a tökéletes eredmény elérésére komplex rendszerben kell gondolkoznunk. Ezt a rendszert ki kell építeni, m ködtetni kell, valamint bels auditokkal folyamatosan

ellen rizni, és a hibákat javítani. A migrációveszély nélküli nyomtatás és gyártás esetében gépkezel i szintig kell mindenki számára tudatosítani a következ ket: Mi a cél? Mi a vev elvárása? Milyen festékek és lakkok alkalmasak a cél elérésére? (eszközök) Milyen alapvet higiéniai szabályokat kell betartani? A megfelel eredmény elérése nem az egyes gépkezel i személyzett l függ, hanem több terület közös munkájának az eredménye (beszerzés, nyomtatás, feldolgozás, raktározás, szállítás). Az STI Pet ﬁ Nyomda piacvezet szerepe megköveteli, hogy ebben a speciális gyártási folyamatban is megfeleljen ennek a státusznak. Jelenleg több tanúsítvánnyal rendelkezünk (HACCP/ BRC min sítés), amelyek megfelelnek a migrációveszély nélküli gyártás alapjainak. Mind a felhasznált anyagok tekintetében, mind pedig a gyártási folyamatban. A min séget ebben a speciális gyártási folyamatban akár független szervezet (ISEGA/Fabes) is tanúsíthatja, hiszen megrendel nk részér l jogos elvárás és igény, hogy a nagyon érzékeny élelmiszer-ipari termékek csomagolóanyaga nem hogy ne jelentsen veszélyt, hanem egyértelm en semmilyen kockázatot ne jelentsen a csomagolandó termékre. Az európai piacon jól megﬁgyelhet egy trend, amely véleményem

szerint Magyarországon is hamarosan érvényesülni fog. Ez a trend pedig nem más, mint az élelmiszer-biztonságot abszolút prioritásként kezel irányvonal. Ennek az irányvonalnak az a specialitása, hogy minden más egyéb tulajdonságot, mint hozzáadott értéket, valamint speciális felületnemesítési eljárásokat alárendel az említett els bbségnek. Természetesen a migrációveszély nélküli gyártás esetében is rendkívül sokféle felületnemesítéssel állunk megrendel ink szolgálatára, de a precíz szelekció minden gyártásnak az alapja. Ebben partnerünk a SunChemical festékgyár, valamint a Weilburger lakkgyártó cég. Mindkét vállalattal szoros technikai együttm ködést folytatunk, amelynek eredménye, hogy több olyan terméket is gyártunk európai piacokra, amelyek a legszigorúbb élelmiszer-biztonságnak is megfelelnek, valamint független intézmények által kibocsátott tanúsításokkal rendelkeznek. Financiális oldalról természetesen a hagyományos, nem élelmiszer-ipari termékek csomagolóanyagaihoz képest magasabb el állítási költségr l beszélhetünk, hiszen a felhasznált festék és lakk más árkategóriába tartozik. Ezzel a költséggel természetesen már a megrendelés befogadásánál kalkulálnunk kell. Viszont fontos kiemelni, hogy itt – véleményem szerint – nem hozzáadott értékr l van szó, hanem a legmagasabb szint biztonsági kategóriáról élelmiszer-ipari szempontból. Szintén nagyon fontos a nyomathordozó kiválasztása is, hiszen a recycle kartonok esetében a direkt food-contact kerülend , mivel az ebbe a min ségi kategóriába tartozó nyomathordozók jellegükb l fakadóan tartalmazhatnak ásványi olajat a heatset és coldset festékek maradékaként. Összességében elmondható, hogy az STI Pet fi Nyomda ebben a legmagasabb min ségi kategóriában is képes eleget tenni a megrendel i igényeknek, legyen az akár speciális igény, akár standard megrendelés. Ki kell emelni, hogy ebben a szegmensben minden részletre kiterjed figyelemmel kell a gyártást megtervezni és kivitelezni. Kezdve a gyártásprogramozástól, a felhasználandó anyagokon keresztül, a raktározáson át a szállításig. A termékmin ségért nem egy adott terület felel, hanem a komplex gyártási folyamatnak megfelel en több terület tökéletes együttm ködésére van szükség. Az STI Pet fi Nyomda szakembergárdája garantálja, hogy a fent vázolt speciális vev i igények is a legmagasabb szinten kerüljenek teljesítésre. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

El nyére változott a környezetvédelmi termékdíj törvény Nagy Miklós f titkár, CSAOSZ

El zmények Emlékezetes, hogy a 2012. január 1-jével teljes kör en hatályba lépett környezetvédelmi termékdíj törvény több lényeges változást hozott, így  a kötelezettséget az Európában általánosan al kalmazott csomagolásról a csomagolószerekre (csomagolóanyagokra, -eszközökre és csomagolási segédanyagokra) telepítette,  megszüntette az ún. mentesség intézmény rendszerét, azaz a vállalatok nem választhatják a termékdíj helyett a hasznosítási díjat, mindenki számára a termékdíj ﬁzetése vált kötelez vé,  egy/és állami tulajdonban lév szervezet irá nyítására bízta a hulladékgazdálkodást. A törvény eredeti felel se – a Vidékfejlesztési Minisztérium – bár a rendszer lényeges átalakítását tervezte, céljai között nem szerepelt a csomagolás kötelezettségének megváltoztatása, amely alapjaiban rengette meg a rendszer m köd képességét. A jogalkotót váratlanul és felkészületlenül érte ez a változtatás, amit semmi sem bizonyít ékesebben, mint az, hogy a 2011 júniusában elfogadott új termékdíj törvényt még a teljes kör hatálybalépését megel z en négy alkalommal kellett átdolgozni, a 42 paragrafusból álló jogszabályt 30 helyen módosítva. A jogalkotók a rendszer kezelhet bbé tétele érdekében a nyilatkozatok, átvállalási szerz dések és a visszaigénylések egész rendszerét kényszerültek kialakítani. Következmények Az eltervezett módosítások között tehát nem szerepl kötelezettség tárgyi (és ezzel együtt alanyi) hatályának megváltoztatása  jogbizonytalanságot,   diszkriminációt és   versenyhátrányt idézett el , valamint   az EU gyártói felel sség, illetve a kiterjesztett  gyártói felel sség elvének elvesztését okozta.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Jogbizonytalanságot okozott például a csomagolószerek nem csomagolási célra való felhasználási lehet sége, az ehhez kapcsolódó nyilatkozattétel és kivételrendszer jogszer alkalmazásmódja. További jogbizonytalanságot okozott és életszer tlen helyzetet idézett el a csomagolószerek közötti különbségtétel is. Ismeretes, hogy csomagolóanyagot átvállalással (tehát a termékdíj utólagos megﬁzetésével) csak csomagolóeszközgyártási céllal lehetett megvásárolni, továbbfeldolgozott csomagolóanyagra, illetve csomagolási segédanyagra ez a lehet ség nem vonatkozott, noha egy gyártó egyazon anyagból valamennyi csomagolószer-fajtát gyártja. Versenyhátrányt idézett el a belföldi és a külföldi csomagolószer-gyártók között a termékdíj kötelezettség id beli el rehozása. Egy tenderen a külföldi gyártó termékdíjmentes árat tudott adni, a belföldi pedig kénytelen volt termékdíjjal növelt árral versenyezni, hiszen az ajánlatadás pillanatában még az esetleg, talán, majd, kés bb megkötend átvállalási szerz déssel nem lehet kalkulálni. A csomagolószer disztribútorok kizárása az átvállalási rendb l, valamint a továbbértékesített termékek számlazáradékolása súlyos diszkriminációt okozott. A gyártói felel sség elvén alapuló egyéni hulladékgazdálkodás rendszerébe bekapcsolódó szervezetek számára az anyagi ösztönzés teljességgel elveszett, hiszen számukra – saját teljesítményükt l és költségráfordításuktól teljesen függetlenül – a termékdíj legalább 60%-át kitev , ún. fajlagos termékdíj megﬁzetése mindenképpen kötelez . A CSAOSZ az elmúlt év elején, az új törvény alkalmazásának els tapasztalatai alapján, több mint 20 pontból álló módosító indítványt készített és mutatott be a jogalkotóknak. Az anyagban nem csupán a problémát írtuk le, hanem megoldást is javasoltunk, és mindehhez szövegjavaslattal is éltünk. Bár szakmai észrevételeink pozitív fo-

A NAV-on belüli feladatátadás egyben maga után vonja a beﬁzetési bankszámlaszámok megváltozását is, amelyeket a 2013. február 15. utáni pénzügyi teljesítések során kell alkalmazni. A szakterületünk számára ezeknél is fontosabb, hogy az átvállalási lehet ségek b vültek, azok jobban igazodnak a csomagolóipart jellemz reálfolyamatokhoz. Az átvállalási lehet ségek kib vített láncolatát az alábbi ábra szemlélteti. A csomagolószerek közötti indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést megszüntették. Említettük, hogy az elmúlt évi rendszerben átvállalással csomagolóanyagot csak csomagolóeszköz-gyártási cél esetén lehetett vásárolni. Idént l érdektelen, hogy milyen fajta csomagolószer készül az alapanyagból, tehát csomagolóanyagot továbbfeldolgozott más csomagolóanyag, csomagolóeszköz és csomagolási segédanyag el állítása esetén is lehetséges átvállalási szerz déssel megvásárolni. Ez a módosítás tehát kedvez számunkra. A rendszerrel kapcsolatos észrevételeink, negatív tapasztalataink között szerepelt a disztribútorok (csomagolószer-viszonteladók) diszkriminatív

gadtatásban részesültek, a változtatások nem jelentek meg év közben, így az érdemi könnyebbség csak idén januártól lépett életbe. A fontosabb változások 2013. január 1-jével két területen következett be változás a törvényben. A termékdíj hatósági ügyintézésében a NAV-on belül a feladatokat megosztották, szakmai oldalról pedig az átvállalási lehet ségeket kib vítették. A termékdíj kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok – így a bejelentés, nyilvántartásba vétel, a bevallás, beﬁzetés – a NAV adószakmai területéhez kerültek. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos teend ket pedig a NAV vámszakmai területe felügyeli a jöv ben. Az ellen rzéssel összefügg teend k pedig megoszlanak a két szakterület között, az adóellen rzéseket az adó-, a hatósági ellen rzéseket pedig mind az adó-, mind pedig a vámszervek végzik, míg a hulladékgazdálkodásra kiterjed vizsgálatokat a vámigazgatóságok látják el.

Átvállalási lehetőségek láncolata

Exportőr

a ea

ea Tovább- d feldolgozó

Csomagolószergyártó (importőr)

eb Csomagolószer felhasználó

Disztribútor

gb 3920 Kiskereskedő

ga c Bérgyártató

Termelői szerveződés Bérgyártató

Az átvállalási lehet ségek kib vített láncolata

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

megkülönböztetése. A jogalkotók megszüntették ezt a különbségtételt. Az idei évt l az ún. átvállalási lehet ségek megnyíltak számukra, így lehet ségük van a csomagolást végz knek a viszonteladóktól átvállalási szerz dés mellett beszerezni szükséges csomagolószereiket, ami fontos ﬁnanszírozásbeli könnyebbséget jelent a vev knek és az eladónak is. A disztribútorok a csomagolószer-gyártók számára is kínálhatják átvállalással áruikat, amely els sorban a kisebb feldolgozó üzemek számára jelent könnyebbséget. Ez a módosítás is kedvez számunkra.

A 3920 vámtarifaszámmal azonosított anyagok – jellemz en m anyag fóliák – kiskeresked i számára is lehet ség kínálkozik átvállalási szerz dés megkötésére. Ez azért lényeges, mert ezeket az anyagokat jelent s mértékben használják nem csomagolási célra (pl. fóliasátor alapanyaga), így a kisboltoknak – megfelel adminisztráció mellett – lehet ségük lesz termékdíj felszámítása nélkül értékesíteni e termékkör anyagait. Ez a megoldás els sorban a gazdák számára nyújt el nyt. Örvendetes, hogy a termékdíjtételek nem emelkedtek, így idén változatlan Ft/kg-ban mért öszszegekkel kalkulálhatunk.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos számlaszámok a 2013. február 15-ét l teljesített beﬁzetések esetén Számlaszám

Megnevezés

Adónem kód

10032000-01037454-00000000

NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla

920

10032000-01076985-00000000

NAV adóztatási tevékenységgel összefügg késedelmi pótlék bevételi számla

138

10032000-01076301-00000000

NAV adóztatási tevékenységgel összefügg bírság, mulasztási bírság

215

2013-ban a termékdíjtételek sem a „normál”, sem pedig a kereskedelmi csomagolások esetében nem változtak. Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer) Anyagáram

Termékdíjtétel (Ft/kg)

M anyag

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

Társított rétegzett italkarton

Fém

Papír, fa, természetes alapú anyag

Üveg

Egyéb

Kereskedelmi csomagolószer Anyagáram M anyag (kivéve m anyag bevásárló-reklám táska) M anyag bevásárló-reklám táska

Termékdíjtétel (Ft/kg) 60 1800

Üveg

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

300

Társított rétegzett italkarton

130

Fém

300

Egyéb anyagok

300

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A törvény „felhasználóbarát” módosítása ellenére nem maradhatunk szótlanok a kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet (VHR) törvényhez való hozzáillesztésének elmaradása miatt. A VHR-nek ugyancsak még tavaly novemberben kellett volna megjelennie, hiszen ez tartalmazza a részletszabályokat. Sajnos a törvény átvállalási lehet ségeihez igazított VHR a cikk írásának napján – április elején – sem jelent meg, noha az els bevallási határid háromheti közelségben van. A rendelet megjelentetésének késlekedése az átvállalási szerz dések idei megkötésének szabályszer ségét is bizonytalanná tette, hiszen megfelel , ún. CsK kódok képzésére a részletszabályok ismeretének hiányában nem volt mód. Összegzés Az idei év elejét l hatályos jogszabály tehát a csomagolóipar számára el nyére változott, amely a CSAOSZ szívós munkájának is köszönhet . Feladat azonban még van b ven. Az elmúlt év folyamán a törvényben további változtatásokat is tervezett a jogalkotó, amelyek végül nem jelentek meg. Így meg kell még szün-

tetni a számlazáradékoknak az üzleti titkok kiadását kötelez vé tev szövegezését, súlyos piacvesztések további elkerülésére. További hathatós segítség lenne az a tervezett változtatás, amely szerint termékdíjköteles áruból újabb termékdíjköteles áru el állításakor egyáltalán ne kelljen termékdíjat ﬁzetni. Ez jelent s ﬁnanszírozásbeli és adminisztrációs könynyebbséget jelenthetne. Végezetül, a CSAOSZ szilárd hite, hogy szakmailag a legmegfelel bb megoldás a kötelezettségnek a csomagolásra való visszaállítása. Ez egyértelm és világos helyzetet teremtene, az után és olyan mennyiség után kellene a kötelezettséget vállalni, amib l és amennyib l ténylegesen csomagolás készül. Rendezend nek ítéljük még a gyártói felel sség elvének érvényre jutását, a fajlagos termékdíjtételek érdemi csökkentésével. Nem foglalkoztunk e helyütt az új termékdíjas szabályozáson alapuló hulladékgazdálkodás elmúlt évi tapasztalataival, így csupán azt jelezzük, hogy a korábbi, gyártói alapítású koordináló szervezetek visszavezetése a rendszerbe nemcsak indokoltnak, hanem éget en sürget nek is mutatkozik.

Professzionális nyomtatás a környezetvédelem jegyében. - a ZMP KSR IPWēO§RX §W IK]IHºPMO§RX õQ SW R]SQ WWEP E PIKNSFF QMRēW§KFIR LE^ ROFER HTM JIPFSRX W SW ¸NVELEW^RSW«X WWEP O VSWER]EK OMFSGW X W R§POºP - munkatársaink egészségéért - a legjobb áron

Tafetta 20μm FM rács

Hagyományos AM rács

Ha Ön tenni akar a környezetéért, R]SQXEXZ R]EMX R PYRO O§W^«XXIWWI Cím: Budapest 1211, Déli utca 13-17. Telefon: 06 30 999 99 01 06 20 999 99 01

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2 E-mail: pantopress@pantopress.hu Weboldal: www.pantopress.hu

Ásványiolaj-tartalmú nyomdafestékek M I LY E N PR O B L É M Á K AT O KOZ L É T E Z É S Ü K ? Németh Nikoletta

Ráday Mihály híres városvéd m sorának szlogenjére utalva, az ásványiolaj-tartalmú festékeket unokáink sem fogják látni. De esetünkben ez nem baj. A körülöttük lév aggályok háttere nem csak egy irányból teszi szükségessé ezek kivezetését a nyomdaiparból (is). Az egyik okot épp csak megemlítem, mivel évek óta mindenki számára nyilvánvaló, hogy pár tíz év és Földünk kifogy a k olajkészletekb l, tehát mindenképpen újratermel d alapanyagokra kell átállnia a nyomdaiparnak is. A másik problémakör ennél sokkal összetettebb, és ami a legf bb gond vele, hogy az egészségünket érinti.

lémákat okozhat. Az aromás szénhidrogénekr l pedig igazolt tény, hogy rákot okozhatnak. Európai gyártású festék esetén a karcinogén alkotóktól nem kell tartanunk, mert az EuPIA tagok nem használnak ilyen típusú ásványi olajat. A kockázat nagyobb az EU-n kívül gyártott festékek esetében, mert ott más szabályozások vannak érvényben. Laikusként feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan kerülnek ezek az összetev k a becsomagolt élelmiszereinkbe? A választ mi nyomdaipari szerepl k már tudjuk. Éppen onnan. A csomagolásból. 2010-ben Németországból több ajánlás, felhívás és irányelv is útnak indult, amihez az érintett multik nagy része csatlakozott is. Ez pedig két alapvet dolgot tartalmazott:  Élelmiszer-csomagoláshoz migrációszegény  nyomtatási rendszereket kell használni (festék, lakk, vízadalék stb.),  egyéb papír- és kartoncsomagoláshoz pedig ás ványiolaj-mentes rendszereket. A Németországból kiinduló és az EuPIA-irányelvek alapján ásványiolaj-mentesnek azok a festékek tekinthet k, melyek ásványiolaj-tartalma kisebb, mint 1 százalék. Miért is követend k halasztás nélkül ezek az irányelvek? És miért kell kiiktatni a nyomdaipar

Az elmúlt években számos vizsgálat kimutatta az élelmiszerekben az ásványi olajat, ami természetesen nem tervezett összetev ként volt jelen. Azért az elmúlt években, mert korábban nem volt szokás effajta tesztek elvégzése. Kétfajta ásványi olajat találtak a laborok. Az egyik a telített szénhidrogénekb l felépül ásványi olaj (MOSH), a másik az aromás szénhidrogéneket tartalmazó (MOAH). A telített szénhidrogéneket tartalmazó ásványi olajakról tanulmányok és kísérletek igazolják, hogy könnyen átjutnak az emberi b rön, és képesek raktározódni. Kimutatták, hogy ezek keveréke, májkárosodás mellett, különböz , szívvel és nyirokcsomóval kapcsolatos prob-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

lehet leg minden területér l az ásványiolajtartalmú festékeket, lakkokat? Mert a papírok és kartonok újrahasznosítása során nem lehet ket teljes mértékben kitisztítani a folyamatból. Belekerülnek az újrahasznosítás útján keletkezett nyomathordozókba, amik pedig akár élelmiszercsomagolások dobozaként is felhasználásra kerülhetnek. Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, és minden érintettnek szerepet kell vállalnia benne. Már megjelentek, és a teszteken nagyon jó nyomtathatósági tulajdonságot mutattak az ásványiolaj-mentes heatset és coldset festékek is. A csomagolások gyártásánál már alapvet , hogy ezekhez ne használjon a nyomda ásványiolaj-tartalmú festéket vagy lakkot. Az újrahasznosított papír gyártása során is új szempontok kerültek el térbe, így több gyár kínálatában megjelentek olyan nyomathordozók, amik garantáltan ásványiolaj-maradványoktól mentesek. Több világméret élelmiszergyártó tervezi, hogy változtat a felhasznált csomagolóanyagokon, sokan már meg is tették ezt. Számos országban, többek között Angliában is fokozott ellen rzés alá vetik a papír- és kartoncsomagolású élelmiszereket, ásványiolaj-maradványokat keresve bennük. Svájci élelmiszer-laboratóriumi mérések alapján a kutatók egyértelm en kijelentették, hogy az ásványi olaj migrálását a száraz élelmiszerekbe a lehet leggyorsabban minimalizálni kell. Kutatásaik azt mutatták, hogy túlzottan magas az élelmiszer-csomagolásokhoz használt kartonokban az ásványi olaj mennyisége. A vizsgálat során összesen 119, a német piacon megtalálható száraztészta, rizs, gabonapehely és keksz került elemzés tárgyává. Az ételminták átlagosan

két-három hónaposak voltak, többnyire újrahasznosított kartondobozban tárolva. Volt olyan termék, ahol egyáltalán nem volt bels csomagolás, volt ahol ez m anyag tasak volt, és volt ahol alumínium. Az eredmények meghökkent ek. Az élelmiszerek többsége a telített szénhidrogének határértékének (0,6 mg/kg) a 10 –100%-os túllépését mutatta, míg az aromás szénhidrogének esetében is több esetben meghaladták a 10 mg/kg-os értéket. Azok az élelmiszerek mutatták a legmagasabb értékeket, ahol semmilyen bels csomagolás nem volt a karton és az élelmiszer között. A becslések szerint az átmigrálódott ásványi olaj nagyjából negyede a nyomtatás során használt festékb l származott, a többi pedig az újrahasznosított kartonból. A minták közül 30 megfelel t, tehát biztonságosat találtak. Ezek mindegyikében volt bels záróréteg, mely meggátolta a migrációt. A kutatások azt is megállapították, hogy az átmigrált ásványi olaj mennyisége még magasabb, ahogy a termék kora halad az eltarthatóság vége felé. Tehát minél tovább áll a száraz termék a csomagolásban, annál több összetev vándorol át bele. Erre magyarázat az ásványi olajnak az a tulajdonsága, hogy lassan párolog, és a gázközegben (ami a csomagolásba zárt élelmiszert körülveszi) lassan beleívódik az ételbe. A konklúziók helyett végezetül egy érdekes adat: ha a heatset és coldset nyomtatás során felhasznált festéket cserélné át minden nyomda növényi olaj bázisúra, úgy csak Európában nagyjából 100 000 tonna* ásványiolaj-tartalmú festék kerülne ki az újrahasznosítási folyamatból, illetve az élelmiszeres problémakörb l. Egy negyedév alatt. (*EuPIA adatok alapján.)

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Papír Akadémia 1. R É SZ Papyrus Hungária Zrt.

Több évtizedes észveszejt gazdasági növekedés után az emberek lassan kezdik észrevenni, hogy a természeti er források végesek. Az olaj, a k szén és a fémek egyre nehezebben beszerezhet k. Így nem marad más választásunk, mint egyéb megoldásokat keresni. Vannak természeti er források – fa, víz és energia –, melyek korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak. Meg kell tanulnunk azonban ezeket az anyagokat felel sséggel használni. Tehát az elkövetkez években jelent s el relépéseket kell tennünk a megújuló energiák beszerzése és használata terén. A fa, a víz és az energia szerepe kulcsfontosságú a papírgyártásban. Ezért lényeges, hogy a papír- és kartonipar a helyes utat járja, és felel sséggel végezze a gyártást. A nyersanyagokat megújuló forrásokból kell beszerezni. A vizet zárt vízrendszerekben kell biztosítani. Megújuló energiát kell használni. Ezzel a kiadvánnyal betekintést kívánunk nyújtani a papírgyártás környezeti vonatkozásaiba, mely egy régi, ám ma is virágzó iparág. Tartalmaz továbbá tippeket és javaslatokat a környezetbarát nyomtatáshoz és a hiteles kommunikációhoz is. 2/13/13 10:35 AM

PAPÍR ÉS KÖRNYEZET Fenntarthatóság, származásigazolás, tisztességes kereskedelem, a természeti er források megóvása, megújuló energia, hatékony energiafelhasználás. Sokáig ezek a kifejezések kizárólag a környezetvédelmi szakemberek által voltak használatosak. Ma a papíripari nyelvezet mindennapi részei és velejárói. A nyomatkészít és a graﬁkai szektor hamar felismerte, hogy a környezeti felel sségvállalás, a klímavédelem és az er források megóvása mind különleges ﬁgyelmet érdeml területek. Valódi megoldásokra és valódi környezetvédelmi elkötelezettségre van szükség. Legyen szó nagyszabású nyomdai munkáról, csomagolásról, illetve otthonról vagy irodáról – a papír mindenhol jelen van. A papír termé-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

szetes termék, mely legnagyobbrészt megújuló alapanyagokból készül. Teljesen érthet , hogy a papír id nként a társadalom ﬁgyelmének középpontjába kerül. Ezért fontos, hogy fenntartható erd gazdálkodást folytassunk. A papírgyáraknak szigorú környezetvédelmi szabványoknak kell megfelelniük. Az átfogó társadalmi szükségleteket és a tágabb, környezetvédelmi megfontolásokat is tiszteletben kell tartani. A papír most még inkább formálja a jöv nket, mint eddig bármikor. Környezetvédelmi tekintetben megállja a helyét bármilyen piacvezet termékkel szemben, mint pl. az elektronikus média és a m anyag csomagolás. ÚJ KIHÍVÁSOK EL T T A Papyrus környezetvédelmi irányelvének egyik els dleges célja a papír életciklusának optimalizálása – az erd t l kezdve, a gyártás minden állomásán keresztül, az újrahasznosításig és újrafelhasználásig. A Papyrus-nál az „optimalizálás” a felel s erd gazdálkodásból származó nyersanyagok használatának aktív támogatását jelenti. Ebb l kifolyólag kizárólag megbízható beszállítókkal dolgozunk, akik bizonyítottan lekövethet társadalmi és környezetvédelmi felel sséggel bírnak. A Papyrus másik kulcstörekvése az átlátható kommunikáció. Ezért aktívan feltárjuk a problémás területeket, valamint nyíltan elköteleztük magunkat a papír és a karton, mint kimagaslóan környezetbarát anyagok mellett. A VIL ÁG ERD I – MINDENKI SZ ÁMÁR A FONTOS TÉMA A világ erd inek helytelen gazdálkodása és kizsákmányolása minden nemzet számára aggasztó téma kellene, hogy legyen. Még mindig gondot jelent a gyors pénzkereset miatti illegális trópusi erdei fakitermelés. Néhány térségben az „irtás-égetés” (slash-and-burn) a mai napig el-

terjedt. Máshol a gondatlan földm vesek tovább pusztítják a természetes erd ket, hogy helyet teremtsenek pálmaolaj- és nádcukorültetvények számára. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi irányelvünk egyik alappillére a világosan szabályozott beszerzési irányelv. Ez az irányelv a világ erd állománya megóvásának kulcstényez je, és nem csak a mi, hanem ügyfeleink el menetele szempontjából is fontos. Tehát sok jó érv van, ami miatt érdemes aktívan együttm ködnünk olyan szervezetekkel, mint az FSC® (Forest Stewardship Council – Erd gondnoksági Tanács) és

a GFTN (Global Forest Trade Network – Globális Erdészeti Kereskedelmi Hálózat), a WWF erd véd szervezete. Mi már évek óta együttm ködünk ezekkel a szervezetekkel. Csak egy példa: A Papyrus Svájc volt az els európai papírkeresked , aki megkapta az FSC® tanúsítványát. Mára a Papyrus minden vállalata – Franciaországtól Finnországig, Olaszországtól Romániáig – rendelkezik a hivatalos (FSC®/PEFC) felügyeleti lánc tanúsítvánnyal. És évr l évre n a tanúsított papírok eladásának aránya. Forrás: Papyrus AB – Paper and the environment

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Környezetorientált továbbfeldolgozás P OS T PR E SS AC A D E M Y, 1. R É SZ Kiss Nóra, ifj. Schuck István & 6 2 3 2 57

Környezetünket számtalan módon óvhatjuk a káros hatásoktól; néha elég csupán egy kis odafigyelés, és máris sokat tettünk azért, hogy a következ generációk számára is élhet körülményeket biztosítsunk. Földünk nyersanyagforrásai sajnos nem kimeríthetetlenek; ezzel mi még ugyan nem szembesülünk, de könnyen lehet, hogy unokáink ezt már a saját b rükön fogják megtapasztalni (gondoljunk csak például a k olajra, amely napjainkban még a m anyaggyártás egyik legfontosabb alapanyaga). Szerencsére mindenütt egyre nagyobb hangsúly helyez dik az újrafeldolgozásra; a „recycling” ma már több területen sikerrel alkalmazott eljárás. A nyomtatás területén a KBA már évek óta komoly er feszítéseket tesz, hogy egy olyan eljárást, nevesítve az ofszetnyomtatást, amely jellegéb l adódóan viszonylag sok vegyszert igényel, minél „zöldebbé” tegye. Fejlesztéseik minden esetben a környezetbarát gyártásra, vagyis az emissziók csökkentésére, az energiahatékonyság javítására, környezetbarát anyagok felhasználására a gépeken, valamint a selejt/készletek csökkentésére irányulnak, amivel a felhasználók jelent s megtakarításokat érhetnek el. A nyomdaipari továbbfeldolgozás – az esetek többségében – ugyan nem jár ilyen nagymérték környezetterheléssel, azonban itt is fontos szempont az energiafelhasználás és a selejt csökkentése. Sok postpress gépgyártó elkötelezett aziránt, hogy gépeivel minél környezetkímél bb (és nem mellesleg költséghatékonyabb) gyártást lehessen megvalósítani, ezek közül, a teljesség igénye nélkül, bemutatjuk a legfontosabbakat.

Perfecta 115 TS

 A gépek kijelz jén kiválasztható egy ún. energiatakarékos üzemmód. Meghatározott (szabadon kiválasztható és el re beállítható) id után, amennyiben nem történik a gépfunkciókhoz hozzáférés, a gép nyugalmi állapotba kapcsol. Ez a f energiafelhasználó részek, mint a motor, a légpárna, a megvilágítás és a kijelz lekapcsolását jelenti, mely által energiaköltség takarítható meg és egyúttal a környezetet is kíméli.  A Perfecta már évekkel ezel tt ólommentes vezérlésre cserélte az ólomtartalmú vezérléseket, amelyek környezetbarát módon újrafeldolgozhatóak.  Az alkalmazott zárt vágóasztalnak köszönhet en sokkal er sebb, koncentráltabb légpárna képezhet , amely amellett, hogy megkönnyíti az ívköteg mozgatását és a gépkezel munkáját, nem igényel nagyobb energiaráfordítást.  Azbesztmentes tengelykapcsoló alkalmazásával csökkentették a légszennyez anyagokat.  A nagy, homlokkerekes (fogaskerekes) f meghajtás sokkal kevésbé „érzékeny”, mint pl. egy csigahajtás (csavarhajtás), és kevesebb energia szükséges hozzá.

PERFECTA

MECCANOTECNICA

Az elmúlt években a Perfectánál az energiatakarékosság és környezetvédelem jegyében a következ fejlesztéseket foganatosították az egyenesvágó-gépeken.

A Meccanotecnica egy környezetbarát cég, amely amellett, hogy rendelkezik a nemzetközi ISO 14001 tanúsítvánnyal, mindent megtesz azért, hogy cérnaf z gépei mindig környezetbarát és

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Meccanotecnica Universe Sewing

gazdaságos gyártást tegyenek lehet vé használóiknak.  Az energiamegtakarítás érdekében a Meccanotecnica gépek számítógépes feldolgozó rendszert alkalmaznak, amely tulajdonképpen egy szoﬁsztikáltabb „standby” (készenléti) üzemmódot jelent: az el re beállított id eltelte után, ha a gépet nem használják, a gép automatikusan lecsökkenti a leveg ellátást, és biztonságosan kikapcsolja a másodlagos elektromos készülékeket. Ilyenkor a gép „alszik”, ám azonnal bekapcsol, amint megnyomják a Start gombot.  A gépek lehet vé teszik a költséghatékony könyvgyártást a selejt minimálisra csökkentésével, melyet számos alacsony energiafelhasználású ellen rz rendszer garantál.  A Meccanotecnica gépek IE2 osztályú energiatakarékos motorokkal vannak felszerelve, az európai normáknak megfelel en.  A Meccanotecnica motorok inverter technológiával vezéreltek, hogy kiválasztható legyen a megfelel gépsebesség, és ne kelljen mindig a teljes névleges teljesítményt használni; így a gépeknek nem szükséges folyamatosan a maximális energia, csak annyi, amennyi ténylegesen kell az adott munkához.  Az összes Meccanotecnica gép hordozza a CE jelet. Minden elektromos készüléket nem veszélyes és újrahasznosítható anyagok felhasználásával készítenek, az európai RoHS norma szerint. Emellett ezek az elektromos készülékek alacsony elektromágneses sugárzásúak, az EMC elektromágneses kompatibilitási tanúsítványnak megfelel en.

 A Meccanotecnica gépegységek speciﬁkusan hosszú élettartamra lettek tervezve és minden gép tartalmaz központi ken rendszert.  A teljes könyvtestkészítési folyamat megvalósítható újrahasznosítható anyagok, mint pl. a pamutcérna felhasználásával. Mivel a cérnaf zés nem kémiai, hanem egy mechanikai folyamat, ezért nem terheli vegyszerekkel a környezetet.  A Meccanotecnica gépek bármilyen fajta cérnát használni tudnak. Így ezek akár természetes anyagokból is készülhetnek, pl. száz százalék pamutból.  A Meccanotecnica „túlméretes” (nagy formátumokat kezelni képes) gépeket is kínál, ami lehet vé teszi a könyvtestkészítést többszörös produkcióban, mely által csökkenthet a papírselejt és ez csökkenti a szükséges nyomtatási ciklusokat is.  Szintén környezetbarát megoldás a gépeken alkalmazott váltott öltés, amely lehet vé teszi az öltéspozíció eltolását, így csökkentve a könyvtestgerinc vastagságát.  A Meccanotecnica az új DIGITALINE szériával egy teljesen automatikus gépsort kínál a digitálisan nyomott ívek költséghatékony feldolgozásához. Az UNIVERSE SEWING cérnaf z gép a gépsor „lelke”; három folyamatot valósít meg egy menetben: hajtogat, összegy jt, majd elvégzi a cérnaf zést. Így nem szükséges hozzá sem öszszehordó-, sem hajtogatógép, és kiváló megoldás BOD (Book On Demand) könyvgyártásnál, amely szintén rendkívül környezetbarát.  A cérnaf zött könyvtest jobb min ség és tartósabb, mint az egyéb módon készült könyvtesM A G YA R G R A F I K A 2 013/2

tek, amely azt jelenti, hogy a cérnaf zött könyvtestekkel csökkenthet a könyvek újranyomásának szükségessége. HOHNER A t z fejeir l világszerte jól ismert Hohner mindent megtett azért, hogy a 2008-as drupán bemutatott 8000 ütem/óra teljesítmény irkaf z gépe – a gazdaságos termelés mellett – a környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljen.  Az ügyfél eldöntheti, hogy a géphez szükséges vákuumot gazdaságos vákuumpumpákkal vagy ﬂexibilis ejektor-rendszerrel állítja-e el . Utóbbinak megvan az az el nye, hogy a nyomóleveg minden egyes állomáson külön szabályozható és így eltér vastagságú ívek is egyszerre feldolgozhatóak rajta. (Emellett a HSB 8000-hez alapkivitelben nem szükséges nyomóleveg – ez nem terheli pluszberuházással az ügyfelet [nyomóleveg el készítés].)  A legmodernebb szabályozott meghajtási technológiát alkalmazzák energiatakarékos elektronikával, melynél csak annyi áramot kell rendelkezésre bocsátani, amennyi ténylegesen szükséges.  Az egyes gépkomponensek külön megvilágítása (pl. berakó) energiatakarékos LED-világítással.  Magas hatásfok és a gépsor nagyfokú rendelkezésre állása = gyors átállítás és kevés selejt. Rövidebb állóid = nincs szükségtelen energiafelhasználás!  Kapocsellen rzés kopás „nélkül” és külön minden kapocshoz alkalmazható. Nem szükségesek mechanikus beállítások (kevesebb állóid , kevesebb selejt).  Speciális szíjak a hajtott ívek különösen kíméletes kezeléséhez, ami kevesebb selejtet eredményez.

Hohner HSB 8000

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

 A gépsor szerszámok nélkül átállítható = rövidebb be- és átállítási id k, azaz kisebb üzemelési költségek.  Kisebb helyigény/kis alapterület.  Központi kenés, hogy az üzemelés kevesebb kopással járjon. Minimális levágás a lehet legnagyobb mérettartomány által (kevesebb hulladék, a maximális nyomtatási terület kihasználása).  Egyenként aktiválható berakók (kevesebb kopás, csekélyebb energiaigény); azaz csak annyi berakó van használatban, amennyire éppen ténylegesen szükség van.  Drótaláhelyezés (elvezetés) hibás vagy hiányzó ívnél. Azaz a gép csak a teljes terméket t zi meg, így kevesebb a selejt.  Moduláris építési mód – az opcionális lehet ségek könnyen felszerelhet ek utólag is. Így az ügyfél csak azt a felszereltséget veszi meg, amire ténylegesen szüksége van, de lehet sége van kés bb b víteni.  Csekélyebb karbantartási ráfordítás, azaz csekélyebb karbantartási és javítási költség => csekélyebb üzemelési költségek.  Csekélyebb zajkibocsátás = kisebb zajterhelés, kényelmesebb munkakörülmények.  A gép minden alkotóeleme újrahasznosítható. Bizonyára hajlamos az olvasó megmosolyogni némely jellemz t, hiszen töredék-energiamegtakarítást, -környezettudatosságot vélhet csak felfedezni a fenti felsorolásban. Ez nagyjából igaznak is t nhet. Azonban nem szabad elfelejteni, amennyiben hosszú távon gondolkodunk, ez a sok apró dolog összeadódik, és bizony jelent s megtakarításokat, illetve – hiányuk esetén – súlyos költségeket jelenthetnek. Tehát nem kifejezetten csak a nyomtatási környezettudatosságban érdemes gondolkodnunk, hanem célszer a postpress és prepress tájékán is körülnéznünk.

VISIONLINE 1.6

HULLÁMLEMEZ CSOMAGOLÓANYAG GYÁRTÓSOR KIVÉTELES ÁRON Ha Önnek igénye van hullámpapírlemez csomagolóanyag gyártásához nyomdára és kimetszőgépre, és mindezt megfizethető áron, akkor a VISIONLINE gyártósor a megoldás. VISIONCUT kimetszőgép, FLEXO-160 VISION akár nyolc nyomdaművel és BREAKER képszétszedő berendezés egyesítése. A VISIONLINE hozzáférhetővé teszi az Ön számára a világ lüktető technológiáját a BOBST síkágyas kimetszéssel, flexónyomtatással és logisztikával.

www.bobst.com

A kényelmes kezelése a VISIONLINE egységeinek és azok automatizált működése a gépkezelők részére biztosítja a teljes gyártósor gyors és hatékony beállítását és termelését, így optimalizálva a gyártást az első ívtől kezdve.

VISIONLINE egy tökéletes hullámlemez csomagolóanyag gyártó rendszer egy megfizethető áron.

Több mint gumihenger

A Béta-Roll Hengergumizó Zrt. az 1980-as évek közepét l a magyar, s t leányvállalataival a környez országok nyomdaiparának gumihengerszállítója. Az észak-somogyi településen lév cégközpontból irányított vállalatcsoport közel 10 000 partnerrel tart fenn kapcsolatot, nyomdai és az ipari hengerek felújításában. Régóta nagy figyelmet fordítanak a környezettudatos gondolkodásra, és törekszenek a legújabb és leggazdaságosabb nyomdai megoldások megismertetésére. Hengerbevonataik fejlesztése során a bevonatokat a modern kor technikai elvárásainak megfelel en, a legújabb vegyszerek vizsgálataival kiegészítve végzik el. A folyamatosan végzett vegyszeranalízisek alapján a hengerek és a nyomdagépek tisztításához a legmegfelel bb vegyszermegoldásokat kínálják. Ezek a vegyszerek a gazdaságosabb felhasználás mellett rövidebb mosási id t igényelnek, amivel mind gépid t, mind – automata mosás esetén – makulatúrát lehet megtakarítani. A hengerbevonat-fejlesztéseknél kiemelt figyelmet fordítanak a hengerlánc és a nyomóforma optimális nedvesítésére, a Beta-Aqua Plus bevonatrendszerrel. A nyomaton szebb nyomatkép érhet el, a ponttorzulás csökken. A felvitt vékony folyadékfilmrétegnek köszönhet en csökken a festékterhelés, csökken a papír nyúlása és a továbbfeldolgozhatóságot el segíti a gyorsabb száradás is. A speciális hengerbevonat csökkenti a nedvesít folyadék felületi feszültségét, és az alkohol nélküli nyomtatás lehet ségét is biztosítja. Technológusaik a rendszer beüzemelésében segítik a nyomdákat. A Beta-Roll Zrt. és tagvállalatai a magyar, román, szerb és horvát partnerei részére az elmúlt három évben a hengerápoláshoz kapcsolódóan egyre nagyobb volumenben értékesítettek nyomdai segédanyagokat. A hengerápoló szereket követték az Epple kiváló ívesofszet-festékei, a Pearltec min ségi diszperziós és UV-lakkjai, a saját márkás ofszetlemezek és nyomókend k. Ezáltal tevékenységük jelent sen megváltozott.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A nagy mennyiség termék értékesítése mellett a színvonalas technológiai támogatást biztosították, és megtartották piacvezet szerepüket a hengerfelújítások területén. A Beta-Roll Zrt. küldetése, hogy a gumihengerek gyártása mellett teljes kör szolgáltatást biztosítson a nyomdai vállalkozások részére. A technológiai támogatás mellett a partnereik gazdaságosabb m ködéséhez is igyekeznek hozzájárulni a gazdasági és termelési megoldások újragondolásával. A nyomdák a szakmai támogatáson túl igénylik, hogy termelésszervezési kérdésekben és hatékonyságnövelésben is támogatást kapjanak. A csökken példányszámok miatt a lakkozás és a festékek területén a gyors száradású termékek egyre fontosabbak, mivel a megrendel k szinte azonnal szeretnék megkapni a kész nyomatokat. Az Epple legújabb festékszériái új fejezetet nyitnak a csomagolóanyag-gyártásban, ezen túl biztosítják a gyors kötészeti feldolgozást. A Pearltec lakkjai kevesebb energiát igényelnek a száradáshoz, így gazdaságosabb és kedvez bb termelést biztosítanak a nyomdai felhasználók számára. Szakembereik folyamatos, naprakész oktatással, betanítással és technikai analízisekkel segítik a nyomdákat. A nyomdai beruházások esetén egyre többen kérik ki tanácsaikat, mivel szinte minden géptípussal találkoznak napi munkájuk során.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A zökken mentes termelésért M I N S É G I K A R TO N O K A M E G T E R V E Z E T T ÜZ E N E T E K O P T I M Á L IS C É L B A J U T TATÁ S Á H OZ Fordította: Keresztes Tamás

Utolsó fázisába érkezik a munka. Proof-egyeztetés. Végre lekerül a munkatáska a gépterembe, hogy tartani lehessen a vásárnyitásra vállalt szállítási határid t. Aztán gépindulásnál beüt a ménk . A nyomat nem olyan, mint a proof. „Ez nem fájl miatt van” – bizonygatja a gépmester, némi tanakodás után. Akkor hát mit l? „Az anyag miatt. Ezért nem olyan a céglogó, mint kellene.” Más: „Az anyag felülete miatt van, amely issza a festéket. Ezért tér el az eredmény a várakozástól” – szól a magyarázat. Ami nem kielégít . És az id szorítása miatt közeleg a katasztrófa. A klasszikus. Az örökzöld. „Az eredetinek megfelel optimális nyomatmin ség és a márkaszínek tökéletes megjelenítése érdekében a Metsä Board célzott anyagválasztékot kínál az akcidens nyomtatás számára. A színvisszaadás mellett már a kiválasztás során ﬁgyelembe kell venni más, fontos szempontokat is: a felületnemesíthet séget, az anyag megfelel tömörségét, a karton stabilitását és nem utolsósorban környezethez való viszonyát” – magyarázza Bettina Fuchs, a Metsä Board marketing- és kommunikációs igazgatója. De különbséget kell tenni az eltér alkalmazási területek alapján is; a pralinétájékoztató cédulája például más anyagot kíván, mint egy DVD-tasak. Az els benyomásnak nincs második esélye. A mappák, kártyák, üzleti levelek és tájékoztató brosúrák látványának és kulcsfontosságú üzeneteinek hatóideje csupán néhány másodperc. Az nem kérdés, hogy a reklámüzenetnek világosnak és egyértelm nek kell lennie. Sokkal fontosabb, hogy a hirdetési üzenet mögött rejl koncepció a valóságban is m ködjön. Az optimális nyomdai kivitelezés érdekében fontos követelmény az adott célra alkalmazott karton min ségének helyes kiválasztása. Ennek a következ igényes min ségi feltételeket kell kielégítenie: hibátlan színvisszaadás, látható simaság, tökéletes nyomtathatóság és felületnemesíthet ség. A kartonnak strapabírónak kell lennie, mivel a szállítás következtében sérült sarkok és a

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

megtört élek rontják a nyomtatott reklámüzenet hatását. Emellett tökéletesen alkalmasnak kell lennie a különleges befejez m veletekhez, a felületnemesítéshez, az innovatív design megoldásokhoz, és még a környezetet is kímélnie kell. Az ezekre adott helyes válasz a lightweighting (tömegcsökkentés), egy olyan tulajdonság, amely a Metsä Board saját fejlesztés , friss rostanyagból készült kartonjait jellemzi. A vastagság és a hajlítási merevség megtartása mellett csökkent a felülettömeg. A vásárló a tömegen spórol, és nem a terméken. A kisebb faigény következtében már a gyártás során a gyár kevesebb nyersanyagot használ fel, ezért könnyebb lesz a termék, és egészen a keresked ig csökken a károsanyag-kibocsátás. A csomagolóanyag újrahasznosítása során is kisebb a környezeti terhelés. A lightweighting növeli a hatékonyságot és csökkenti a szén-dioxid-lábnyomot. A Metsä Board vissza tudja követni az els dleges rostból készült kartontermékekhez használt fa útját. A kartonok felel sen kezelt erd kb l származó megújuló nyersanyagból készülnek. A vállalat a célirányos kartonmin ségek áttekinthet portfóliójára összpontosít, ügyel a min ség állandóságára, lerövidíti a gyártási ciklust, és növeli az elérhet mennyiséget. Ez egy valódi win-win szituáció a teljes szállítási lánc számára.

A vonzó csomagolásért G R A FI K A I T E R V E Z É S A Z Á R U É S A C SO M AG O L Á S SZO LG Á L ATÁ B A N Fordította: Keresztes Tamás

Termékkategóriától függ en a vásárlási elhatározás 70 százaléka már a polcoknál eld l. A Point of Sale értékesítési pontokon másodpercek alatt érvényesül a vásárlási ösztönzés hatása. Ilyenkor a csomagolás adja el az árut és a márkát. A termék megvásárlása vagy elutasítása nem tudatosan történik. A csomagolással kapcsolatos neuromarketing-kutatásokból kiderül: a fogyasztók az alapján hozzák meg döntésüket, hogy attól jól érzik-e magukat. Az, hogy ez a jó érzés létrejön-e, az a személyes alaphangulaton, valamint a változó motivációs és érzelmi beállítottságon múlik. A csomagolás alakja mellett a csomagolás graﬁkai kialakítása, azaz a „make-up” is kelt bizonyos érzelmeket, amellyel megszólítja a kívánt célcsoportot. A POS-látványnak célba kell érnie. Nagyon fontos, hogy a csomagolástervezés mögött rejl koncepció a valóságban is m ködjön. Ez elvárásokat támaszt a csomagoláshoz kiválasztott papírmin séggel szemben is. A kartonnak a legszigorúbb min ségi követelményeknek is meg kell felelnie: tökéletes színvisszaadás, látható simaság, kellemes tapintás, folyamatosan magas min ség, nyomtathatóság és felületnemesíthet ség. Strapabírónak is kell lennie, mert a szállítás során esetleg megsérült sarok vagy a megtört él rontja a „szép csomagolás” összhatását. Emellett tökéletes alapot kell képeznie a speciális végfeldolgozási m veletekhez, a felületnemesítéshez és az innovatív design megoldásokhoz. Ideális esetben a csomagolásnak már a puszta látványa, érintése, s t akár az illata is jó érzést és vonzer t közvetít, ezáltal olyan hatást kelt, hogy a vásárló azt érzi, a terméket muszáj kézbe vennie. ÖT MIN SÉGI K ATEGÓRIA A Metsä Board kartonválasztéka öt min ségi kategóriából áll, amelyek illeszkednek a különböz alkalmazási területek igényeihez: Carta Integra, Carta Elega, Carta Solida, Avantra Prima és Simcote. Felületi tulajdonságainak köszönhet en

mindegyik típus optimális nyomtathatósággal és felületkezelési képességgel rendelkezik. A kartontípusok mindegyike csökkentett felületi tömeg , ami azzal jár, hogy a vastagság és a hajlíthatóság megtartása mellett csökkenteni lehet a kartonok tömegét. Újdonság, hogy a Carta Elega és az Avanta Prima 2012 szeptembere óta a fels oldalon háromréteg mázzal készül, ami lehet vé teszi a gyorsabb festékfelvételt, ezért még szebb lesz a nyomtatási eredmény. A felülettömeg csökkentése megnöveli az ívek kartontonnára es darabszámát, és ez jelent s anyagmegtakarítást eredményez a teljes szállítási láncban, a gyártótól a fogyasztóig. Ezért a tömegcsökkentés kisebb szén-dioxid-lábnyomot és költségcsökkentést biztosít. Ezen túl a kartoniparban a Metsä Board rendelkezik a legkisebb gyártási toleranciával, ami nagyon megbízható, folyamatos min séget garantál.

A vállalat az ellátás javítására is koncentrál. Äänekoskiban és a németországi Gohrsmühleben a b vített vágókapacitás mellett bevezették az új Express Board Service szolgáltatást az európai ügyfelek számára. Az Express Board Service különösen a rövid átfutású idej és kisebb mennyiség megrendelések esetén el nyös. A Carta Elega és a Carta Solida kartontípusokat 24 órán belül be lehet szerezni az Antalis Austria GmbH-tól. Ezáltal le lehet rövidíteni a gyártási ciklust, meg lehet növelni a rendelkezésre állást, és környezetbarát módon lehet termelni. Mindez win-win szituációt teremt a teljes szállítási lánc számára. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

'ÏSm &SŐ B .POEJ EJHJUÈMJT OZPNUBUØQBQÓSKBJWBM

&NFMLFEKFO LJ B UÚNFHCŐM B .POEJ EJHJUÈMJT OZPNUBUØQBQÓSKBJOBL IBT[OÈMBUÈWBM t " NBYJNÈMJT UFMKFTÓUNÏOZ FMÏSÏTÏSF B .POEJ EJHJUÈMJT QBQÓSHBSBODJB T[PMHÈM t 5FHZFO LàMÚOCTÏHFU B TJNB B NBHBT GFIÏSTÏHş OPSNÈM GFIÏSTÏHş B[ ÞKSBIBT[OPTÓUPUU B UÚSUGFIÏS ÏT B CFWPOBUPT QBQÓSPLLBM

-ÈUPHBTTPO FM B[ ÞK IPOMBQVOLSB

www.mondigroup.com/printing

MEGOLDÁSOK. AZ ÖN SIKERÉHEZ. www.mondigroup.com/printing

kraftwerk.co.at

t )BT[OÈMKB LJ NBYJNÈMJTBO B QBQÓSGFMàMFUFU B[ ½O HÏQÏIF[ JHB[PEØ QBQÓSNÏSFUUFM

Mondi Green Range: Annyira zöld, amennyire csak lehet A Z Ö KO L Á B N YO M U N K

A Mondi jöv képe A nemzetközi csomagolóanyag- és papírgyártó vállalatnak, a Mondinak a fenntartható termelés a vállalat átfogó stratégiájának szerves részét képezi. A Mondi a fenntarthatóságot egy végtelen utazásnak tekinti, nem egy állomásnak. A felel s erd gazdálkodás, a csökkentett víz- és energiafelhasználás, a kevesebb károsanyag- és hulladékkibocsátás elengedhetetlen elemei ennek a folytonos utazásnak. A Green Range logó egy olyan szimbólum, amely a Mondi magas környezetvédelmi teljesítményét tükrözi, különösen a fenntartható termelési folyamatban és a környezetbarát papírtermékekben. „Az éghajlat és az er források meg rzése szintén fontos szempont a vev ink számára is, és az, hogy hogyan kezeljük átláthatóságunkat”, magyarázta Johannes Klumpp, a Mondi Uncoated Fine Paper, Europe & International marketingés kereskedelmi igazgatója. Továbbá hozzátette, hogy a Mondi önként részt vesz olyan kezdeményezésekben, mint a WWF Check Your Paper adatbázisa – egy online eszköz, ami ösztönzi az átláthatóságot a papíriparban és segíti a cellulózés papírvásárlókat zöld termékek keresésében. 2012-ben a Mondi megnyerte a WWF Environmental Paper díját „Transparency” kategóriában, a Mondi mázolatlan papírok 92%-os eredményével a WWF adatbázisában. Valamint a „Best Environmental Performance Paper brands” kategóriában a száz százalékban újrahasznosított NAUTILUS® SuperWhite 90%-ot ért el az értékelési szempontok alapján.

vánnyal rendelkeznek, teljesen klórmentesen fehérítettek (TCF) vagy száz százalékban újrahasznosítottak. 2012. januárban a Mondi teljesítette azt a célját, hogy az összes irodai és professzionális nyomdaipari termékei megfelelnek a Green Range kritériumoknak. E f Green Range követelmények mellett a Mondi papírokat több ismert nemzetközi szervezet is akkreditálta. Valamennyi Mondi gyári márka, amelyeket az UFP-gyárakban, Ausztriában, Szlovákiában és Oroszországban gyártunk, EU Ecolabel tanúsítvánnyal rendelkeznek. Továbbá a száz százalékban újrahasznosított termékünk, a NAUTILUS® classic Blue Angel tanúsítvánnyal, a BIO TOP 3® márka Austrian Environmental Label-lel rendelkezik. Ezek a címkék a termékek és a szolgáltatások környezetvédelmi kiválóságát jelentik, amelyek megfelelnek a szigorú környezetvédelmi el írásoknak a termék életciklusa során.

MI A GREEN R ANGE?

FENNTARTHATÓ TERMELÉSI MÓDSZEREK

A Green Range 2006 óta a Mondi gyári irodakommunikációs és nyomdaipari papírjainak a magas környezetvédelmi proﬁlját jelenti. 2010ben ezt vállalati szinten kiterjesztettük az ipari papírokra és csomagolásokra. A Green Range mázolatlan papírjai FSC™ vagy PEFC™ tanúsít-

A Mondi gyárak m ködésük során a vezet környezetvédelmi és társadalmi gyakorlatokat követik (Best Available Technique [BAT] standards). A négy Mondi gyár közül három Európában található, ezek: a Mondi Neusiedler Ausztriában, a Mondi SCP Rózsahegyen (Szlovákiában) és M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

a Mondi Syktyvkar Oroszországban. Valamennyi gyárunk FSC™ és/vagy PEFC™ tanúsított és ISO 9001 (min ségirányítási rendszer) és ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítványokkal rendelkeznek, amely azt jelenti, hogy ezeknek a Mondi UFP gyáraknak rendszeresen felülvizsgálják környezethatékonyságukat. PÉLDAMUTATÓ ERD GA ZDÁLKODÁS A Mondi nem szerez be semmilyen alapanyagot kétes forrásokból. Minden Mondi-tulajdonban lév , bérelt vagy kezelt erd Oroszországban és Dél-Afrikában FSC tanúsított. Minden egyes kivágott fa után ezekben az erd kben legalább egy csemete kerül elültetésre. Tény, hogy a Mondi erd gazdálkodása hosszú távon támogatja az erd ket és azok biológiai sokféleségének meg rzését. LÉPÉSR L LÉPÉSRE A Z EGYRE KISEBB SZÉN-DIOXID-L ÁBNYOMÉRT Azért, hogy a Mondi csökkentse a klímaváltozásra gyakorolt hatását, el ször a folyamatokat kellett optimalizálni, a károsanyag-kibocsátást csökkenteni és azután kompenzálni azokat. A vállalat kiszámolja a teljes szén-dioxid-kibocsátást minden termék esetén, az ellátási lánc minden szakaszában, és részt vesz a Run of River kibocsátáscsökkent programban. Ez lehet vé teszi a Mondinak, hogy vev inek a Color

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Copyt, mint CO2-semleges papírt ajánlja. Továbbá a száz százalékban újrahasznosított NAUTILUS® SuperWhite és valamennyi Mondi high-speed inkjet papír CO2-semleges változatban is elérhet . 2012-ben a Mondi a CO2-semleges termékeivel 29 483 tonna CO2-t kompenzált, ami 34 006 uniós polgár havi CO2-lábnyomával hasonlítható öszsze vagy egyenérték Málta vagy Izland lakosságának éves CO2-lábnyomával. A Mondi minden Green Range termék szén-dioxidlábnyomát méri az alábbi ismert szabványok alapján:  üvegházhatású gázok pro tokollja,  életciklus modell,   CEPI által kibocsátott öko lógiai lábnyom csökkentésére irányuló fejlesztésekhez. Tudta? 2006 óta a Mondi 26%kal csökkentette a gyártásból ered szén-dioxid-kibocsátását. 2011-ben 4,3 millió tonna CO2-t sikerült elkerülni szén-dioxid-megkötés eredményeként a Mondi saját dél-afrikai erdeiben és zöld energia, h - és üzemanyagok eladása révén, valamint újrahasznosított papír használatával és a földgáz biogázzal történ helyettesítésével. MI MINDANNYIAN GREEN R ANGER-EK VAGYUNK Mit jelent zöldnek lenni? Azért, hogy válaszoljunk erre a kérdésre és segítsünk népszer síteni a zöld témákat, a Mondi kifejlesztette a „Green Range Trivia Játékot” és a Zöld Modulokat, ami egy online tanulási eszköz. Mindenki, aki játszik a játékkal vagy elolvassa a Zöld Modulokat, 1 eurót adományoz az NGO OroVerde újraerd sítési „Guatemala – Tree for Tree” projektjéhez. Ha szeretne részt venni ezekben, látogasson el a www.mondigroup.com/greentrivia és a www. mondigroup.com/greenmodules oldalakra. További információkért keresse fel a Mondi Green Range weboldalát (http://www.mondi group.com/gogreen) vagy a Mondi YouTube csatornáját (http://www.youtube.com/user/MondiCom).

Purmelt MicroEmission ragasztók a Henkelt l N AG YO B B M U N K A B I Z TO NS ÁG É S M AG A S A B B T E L J E S Í T M É N Y

Ezzel a csökkentett károsanyag-kibocsátású poliuretán ömledékragasztóval (PUR) a Henkel új mércét állított fel a nyomdaiparban a munkahelyi egészség és biztonság területén. A Purmelt MicroEmission sorozat innovatív ragasztói az iparágnak a fenntartható gyártási folyamatok iránti egyre növekv igényére adott válaszok, amelyek figyelembe veszik a balesetbiztosítási intézetek ajánlásait. A drupa 2012 kiállításon a Henkel továbbfejlesztett termékeket mutatott be a gerinckötés m veletéhez, és szintén csökkentett károsanyag-kibocsátású PUR hotmelt ragasztókat az oldalkenéshez és az el zékragasztáshoz. A csökkentett károsanyag-kibocsátású PUR hotmelt ragasztók használata biztonságosabb munkakörnyezetet teremt a könyvkötészeti munkahelyeken. Ezért fejlesztette ki a Henkel a Purmelt MicroEmission ragasztósorozatot, a megbízható PUR hotmelt ragasztószériát, amelyek mentességet élveznek a veszélyesáru-címkézés alól. Az iparági versenytársak sok könyv- és magazingyártáshoz ajánlott – egyébként kiváló teljesítmény – terméke a veszélyes készítmény kategóriába tartozik, ezért használatuk járulékos véd intézkedéseket igényel. JELENT SEN CSÖKKENT A PURMELT ME COOL ÉS QR COOL TERMÉKEK ALK ALMA Z ÁSI H MÉRSÉKLETE A legújabb fejlesztés a Purmelt MicroEmission Cool 3400, amelynek felhasználási h mérséklete sokkal alacsonyabb, mint a standard termékeké. Ez csökkenti az energiafelhasználást, és jelent sen felgyorsítja a gyártási folyamatokat. A végeredmény egy rendkívül er s kötés és a megbízható feldolgozás, és mindez alacsony ragasztófogyasztás mellett.

Az alacsony károsanyag-kibocsátású MicroEmission Cool 3400 hotmelt ragasztóval a Henkel olyan új terméket kínál, amely további jelent s többletet nyújt a környezetvédelmi hatékonyság, az egészség és a biztonság vonatkozásában. Ez az els nem veszélyes PUR hotmelt ragasztó, amelynek felhasználási h mérsékletét 120–130 °C-ról 99 °C-ra lehet csökkenteni, a teljesítmény romlása nélkül. Ez a széria a Purmelt QR sorozat Cool változatával egészül ki. NINCS TÖBBÉ SZÜKSÉG ELSZÍVÓ RENDSZERRE Függetlenül attól, hogy az új Cool verzióról vagy a standard változatról van-e szó, az öszszes Purmelt MicroEmission ragasztó mentes a veszélyesanyag-címkézés kötelezettsége alól. A hagyományos poliuretán hotmelt ragasztók az Xn veszélyes anyag jelölést viselik. Ennek az oka, hogy ezek a ragasztók akár 5%-ban tartalmaznak monomer izocianátokat, amelyek a magas felhasználási h mérséklet következtében g z formájában szennyezik a környezet leveg jét, légz szervi, szem- és b rirritációt vagy allergiát okozhatnak. LECSÖKKEN A LEVEG MONOMER IZOCIANÁT TARTALMA Másrészr l a Purmelt MicroEmission ragasztók csak 0,1 százalékban tartalmaznak monomer izocianátot. Ez lehet vé teszi, hogy jóval a veszélyes összetev kre vonatkozó törvényes címkézési határérték alatt maradjanak, és nincs többé szükség külön elszívó berendezésre. Független intézmények autentikus üzemi körülmények között, az összes szokásos könyvköt gépen és alkalmazásban tesztelték a MicroEmission ragasztókat, és meger sítették, hogy akár 90%-kal csökkent a környezeti leveg monomer izocianát tartalma. A Cool verzió esetén még nagyobb mértékben. Az alacsony feldolgozási h mérsékM A G YA R G R A F I K A 2 013/2

let rendkívül alacsony szintre csökkenti a monomer izocianátok g znyomását, és ez jelent sen redukálja a károsanyag-kibocsátást. Ez gyakorlatilag kizárja az amúgy is minimális mennyiség összetev k bármiféle károsanyag-kibocsátását, és a hagyományos poliuretán ragasztókhoz képest jelent sen javítja az egészségügyi és biztonsági szintet. Ennek következtében a reaktív ragasztó rendszerek potenciális egészségkárosító hatása az abszolút legkisebb mérték re csökken. Nincs szükség különleges biztonsági óvintézkedésekre. TÖRVÉNYES BALESETBIZTOSÍTÓ INTÉZETEK AJÁNLJÁK A MICROEMISSION TERMÉKEKET A német balesetbiztosítási intézet kifejezetten ajánlja, hogy a vállalkozások használják a MicroEmmission termékeket. A Purmelt MicroEmission termékek még a skandináv országok legszigorúbb környezetvédelmi el írásainak is

megfelelnek, ezért már 2008 óta viselhetik a Nordic Swan környezetvédelmi címkét is. Mi több, a termékek megfelelnek a REACH (a vegyi anyagok bejegyzésére, értékelésére, valamint felhasználásuk engedélyezésére és korlátozására szolgáló integrált rendszer) szabályainak is. OLDALKENÉSHEZ ÉS A Z EL ZÉKR AGASZTÁSHOZ IS ELÉRHET A MICROEMISSION R AGASZTÓ A Purmelt MicroEmission széria egyes ragasztóit kifejezetten az oldalkenéshez és az el zékragasztáshoz fejlesztették ki. Itt meg kell jegyezni, hogy ezeket kizárólag fúvókás alkalmazásokhoz tervezték. Opcionálisan az összes Purmelt kapható granulátum formájában is, amit kipróbálás céljából egyenesen be lehet tölteni a ragasztóegységbe. A Henkel ezzel is megkönnyíti az érdekl d könyvköt k számára az áttérést erre az el remutató termékkategóriára.

Teljes termékpaletta a print on demand könyvgyártáshoz A H EN K EL R AG A SZ TÓ K AT FEJ L E SZ T A PR I N T O N D EM A N D T ECH N O LÓ G I A SZ Á M Á R A

Dübörög a digitális nyomtatás. Pillanatnyi igény szerint gyártott könyveket, fotókönyveket, doktori értekezéseket, kis példányszámú katalógusokat és cégprospektusokat egyre gyakrabban állítanak el a klasszikus ofszetnyomtatás helyett digitális eljárással. A Henkel teljes terméklistát állított össze olyan könyvkötészeti ragasztókból, amelyek megfelelnek az ágazat különleges igényeinek. A digitális nyomtatás olyan folyamat, amelyben a nyomatkép közvetlenül a számítógépr l kerül a nyomtatóegységre, legyen az lézeres, tintasugaras vagy gyorsmásoló. Az ofszettel ellentétben a digitális nyomtatáshoz nem kell állandó nyomatkép, ezért minden egyes ívet másképp lehet nyomtatni. Kisebb példányszámok esetén ez az eljárás sokkal gazdaságosabb, mint az ofszetnyomtatás, ezért a print on demand ipar fontos alapelemévé vált. MAGAS H STABILITÁS ÉS KOMPATIBILITÁS A KÜLÖNBÖZ PAPÍRFAJTÁKK AL Digitálisan nyomtatott könyvekhez és katalógusokhoz használt ragasztóanyagok más hatásoknak van-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

nak kitéve, mint hagyományos könyvkötéskor. A nyomtatási példányszámok lényegesen kisebbek, ezért a gépek rövidebb ideig dolgoznak, és hosszabb ideig állnak. A ragasztónak alkalmazkodnia kell ezekhez a különleges feltételekhez. Ezért a Henkel különleges ragasztói magas h stabilitással és állandó viszkozitással rendelkeznek, még a gyakori vagy elnyújtott felf tési m velet során is. Ezeket különböz papírtípusokhoz is alkalmazni lehet, és a print on demand beszállítók nagyon kicsi és lassú kötészeti gépein is jól m ködnek. R AGASZTÓK MINDEN ALK ALMA Z ÁSHOZ A Technomelt, Purmelt és Adhesin márkanev ragasztók közös er ssége az, hogy megfelelnek az alaptechnológiák széles körének, és egyszer a használatuk. A gépgyártók és különösen a kis gépek szállítói éveken keresztül tesztelték ezeket a termékeket, és bátran ajánlják gépeikhez a Henkel ragasztókat. A Henkel minden alkalmazáshoz speciálisan megtervezett ragasztót kínál. A választék a gerincragasztástól az oldalsó ragasztáson és a kartonkötésen át a beakasztásig és a speciális könyvborító kialakításig terjed.

AGFA GRAPHICS

Víz.

túl értékes ahhoz, hogy elpazaroljuk.

Életünk legfontosabb alapanyaga. Mégis, míg életünk fenntartásához mindössze napi két liter vízre van szükségünk, egyetlen négyzetméter hagyományos CtP lemez elôhívásánál kb. 5 litert pazarolunk el. Már több mint 2500 elégedett felhasználó tudja, hogy az Azura vegyszermentes lemezek nap mint nap segítenek értékes vizünket literszámra megtakarítani. Most két, még érzékenyebb Azura lemezt mutatunk be, hogy az ibolya- és termállézer felhasználók számára az eddiginél nagyobb levilágítási teljesítményt tudjunk biztosítani. A lemezréteg erôs kontrasztjának köszönhetôen pedig Azura lemezeink emelik a hatékonyságot segítve a minôségellenôrzést. Tehát amíg segít legértékesebb alapanyagunkkal, a vízzel takarékoskodni, munkája eredményességét is emelheti. :Azura. A vezetô vegyszermentes lemez.

www.agfagraphics.com Agfa Graphics NV Magyarországi Fióktelepe H-2040 • Budaörs, Szabadság u. 301. mariann.blasko@agfa.com • istvan.banfalvi@agfa.com • www.agfa.hu Telefon: 06 23 801-172 • Fax: 06 23 801-179

Vegyszermentes lemezek áttekintése Göttler Dániel

A nyomdaipar, mint az átlagemberrel kapcsolatban lév iparág, fokozottan a reﬂektorfényben van, ha a környezettudatos termelés kerül szóba. Ennek megfelel en a nyomdai el készítés folyamatosan csökkenti a környezet terhelését, mióta az ólomszedés megsz nt, a mélynyomó formakészítés pedig er sen visszaszorult. Az utóbbi évtizedekben azonban az ofszet nyomóforma-készítés területén is felmerült az igény, hogy – környezetet terhel – vegyszerek nélkül készüljenek a nyomólemezek. A környezet védelme mellett a lemezkidolgozási folyamat stabilitásának emelése is a vegyszermentes lemezek felé irányította a fejleszt ket. A vegyszeres CtP-lemezek kidolgozásakor h mérsékleti változások, a vegyszer kimerülése és a pH megváltozása egyes esetekben olyan min ségi ingadozást okoz, ami ma a legmagasabb színvonalú termelési igények mellett már nem mindig tolerálható. A kisebb nyomdaipari vállalkozásokat pedig a költségviszonyok terelik a vegyszermentes technológiák felé, hiszen alkalmazásukkal nem kell a kihasználatlanul tönkrement, lejárt vegyszert kidobni. A vegyszermentes technológiákkal hatékonyan kezelhet ek a hektikus lemezkészítési igények. A vegyszermentes lemezek esetében kompromisszumként szokás felhozni azt, hogy érzékenységük alacsonyabb, és felbontásuk kisebb vegyszeres társaiknak. Mivel azonban a legtöbb

gyártónál már nem az els generáció van forgalomban, ezek a hátrányok egyre kevésbé érezhet ek, és amennyiben az alkalmazáshoz megfelel en választjuk ki az alkalmazott lemezt, az optimális eredmény biztosítható. Pontosításra szolgálnak az olyan fogalmak is, mint vegyszermentes (chemfree), illetve kidolgozásmentes (processfree). A szakért k nagy része egyetért abban, hogy ezek részben vagy teljesen a marketing által alkotott kifejezések, hiszen a nyers, el érzékenyített lemez, amelyre képet exponáltunk, még nem nyomóforma. Tehát, még ha az expozíció nem látens képet, hanem nyomóelemet hoz is létre, a nem nyomó elemek eltávolítása valahogy megtörténik. Függetlenül attól, hogy ez külön egységben vagy a nyomógépen beigazításkor történik, a nem nyomó elemek lekerülnek a lemez felületér l. Az, hogy az így felszabaduló anyagok „vegyszerek”-e, azt úgy tudjuk megítélni, hogy az adott területen érvényes rendelkezések alapján ezt milyen módon kell kezelni. Általánosan elfogadott szemlélet szerint, a környezetet nem károsító anyagok tartoznak a „chemfree” kategóriába. Fontos tendencia, hogy ma már csak a nem ablatív lemezek tekinthet k korszer nek: az ablatív lemezeknél a nem nyomó elemeket valamilyen extra rendszernek kell eltávolítania a rendszerb l, ez pedig körülményessé teszi a m ködést.

Azura TS

MM AzuraTS Emulsion

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A lemezkészítés környezeti terhelését a következ szempontok szerint vizsgálják:  vízfelhasználás,  alkalmazott kidolgozó anyagok mennyisége,  felhasznált energia mennyisége,  karbantartások száma a kidolgozó egységen,  keletkezett hulladék mennyisége,  abláció mértéke. Bet rendben és id rendben is els ként az Agfa Graphics által piacra hozott Azura és Amigo lemezekkel kell foglalkoznunk. Az Agfa igen jelent s piaci részesedést szerzett, hiszen ThermoFuse technológiájú lemezei a 2004-es drupa óta sikeresek a piacon. A ThermoFuse technológia lényege, hogy nano mérettartományú latexgolyókból készült réteg képezi az exponálatlan nyomólemez thermolézerre érzékeny rétegét. A sugárforrás által közvetített energia hatására ezek a golyócskák már az expozíció pillanatában nyomóelemmé olvadnak össze, és köt dni kezdenek az anodizált alumínium hordozóhoz. A h hatástól érintetlen részeket az Agfa küls kidolgozó egységben javasolja eltávolíttatni. Ez a folyamat tisztán ﬁzikai, h mérsékletre érzéketlen. Az, hogy a kidolgozás még azel tt megtörténik, hogy a lemez a nyomógépbe kerül, azért fontos, mert így vizuálisan ellen rizhet a tartalom is. A szabványosított ofszetnyomtatás is megköveteli, hogy a lemezlevilágítás linearitását ellen rizzük, és ez így a leginkább egyértelm . Ugyanakkor semmilyen küls anyag nem kerül a nyomógép festék-, illetve nedvesít láncába, így használható Anicolor festékez m vekben és ennek megfelel en a Heidelberg által forgalmazott vegyszermentes lemezt is az Agfa gyártja. A thermolézerre érzékenyített vegyszermentes lemezek piacán az Agfa versenytársai, els sorban a Fujiﬁlm és a Kodak, olyan rendszerekkel

MM AzuraTS ImageOnPlate

jelentek meg, amelyek kidolgozása (a nem nyomó elemek eltávolítása) a nyomógépben, beigazításkor történik meg. Ezeknél kétségtelen, hogy kiesnek a külön kidolgozó egység fenntartásából ered környezeti és anyagi terhek, viszont az esetleges színcserék, téves levilágítások kisz rése is lényegesen nagyobb „áron” valósul meg: nyomtatáskor derül ki, ami a nyomógép állásidejébe kerülhet. A két legfrissebb termék a Fuji palettáján a Pro-T3, a Kodaknál pedig a SonoraXP. A technológiai fejlesztés mindhárom cégnél abba az irányba megy, hogy n jön a lemezek felbontása és érzékenysége. A felbontás növelését mutatja, hogy megjelent a frekvenciamodulált rácsozás megvalósítása mint cél. Az érzékenység növelése pedig a CtP-berendezés óránkénti levilágítási teljesítményét növeli. A nyomógépen kívül kidolgozott Agfa-lemezek esetében az olvasási kontraszt emelése is megvalósult az Azura TS, illetve Amigo TS lemezeknél. Egyes mér m szerekkel a nyomógépben kidolgozott lemezeken is mérhet valamilyen mértékben kitöltési arány, hiszen a réteg színe elváltozik. A thermolézerre érzékeny vegyszermentes lemezek mellett az Agfa és a Fuji kínálatában kés bb megjelentek az ibolyalézerre érzékeny vegyszermentes fotopolimer lemezek is (Agfa N94-VCF és Azura V, illetve Fuji Pro-VN és Pro-V), így a kedvez bben fenntartható, illetve napilapos, ibolyalézeres CtP-berendezések is környezetbarátabbá tehet ek. Ezek a lemezek vagy átalakított hívógépekben, vagy célberendezésekben dolgozhatóak ki, de semmi esetben sem a nyomógépen beigazításkor. Nagy szerepet kap a folyamat stabilitásának tökéletesítése a napilapgyártásban: az Agfa N94-VCF lemeze rendkívül sikeres régiónk napilapnyomdáiban is. A példányszámbírás tekintetében a korszer lemezek legalább 100 000 fordulatot bírnak ki, egyes gyári adatok alapján 200 000-et is. Különleges az Agfa Amigo lemeze abban, hogy beégethet , és így a 450 000-es példányszámbírást is teljesíti. Azonban a példányszámbírási adatokhoz minden gyártó hozzáteszi, hogy azok er sen függnek a nyomtatás körülményeit l és az alkalmazott festékt l és papírtól. Felhasznált irodalom  John Zarwan: THE ENVIRONMENTAL  IMPACT OF A PRINTING PLATE, J. Zarwan Partners, 2009  Gyártó prospektusok és weboldalak M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Élelmiszer-csomagolási problémák Á S VÁ N YOL AJ É S TELÍTE T T SZÉNHIDROGÉNEK A Z ÚJR A H A SZNOSÍTOT T K A RTONB A N Morwenna Kearns – Fordította: Eiler Emil

A nyomdaipar meghatározó beszállítói által támogatott Verdigris cikksorozat alábbi cikkének szerz je ezúttal az újrafeldolgozott hulladékpapírok/nyomtatványok emberre és annak környezetére gyakorolt hatásával foglalkozik. A közepes min ség papírból készült újságpapír az újrafeldolgozása után ma már annyira a mindennapjaink részévé vált, mint anno a kimosott és a tejesember által reggelenként hozott tejesüveg. Az ilyen anyagból készült újságnyomót ritkán használják min ségi kiadványok el állítására, de jól megfelelnek élelmiszer-csomagoló anyagok gyártására. Így aztán, szürke színük ellenére – a nyomófesték-maradványaikkal szennyezetten –, közvetlen érintkezésbe kerülhetnek az élelmis zerekkel, például kukoricapehely-csomagoló doboz formájában. A hulladékpapírok újrafeldolgozása a modern társadalom számára ökológiai és környezeti szempontból egyaránt fontos. Azonban a csomagolóanyag-gyártó nyomdásztól az újrahasznosított újságnyomóból készült, majd pedig a szupermarketek polcaira kerül csomagolóanyag 2011ben hirtelen az érdekl dés középpontjába került, amikor az Associated British Foods csoporttól, Jordans Ryvita – egészségügyi okokra hivatkozva – betiltotta a reggelinek számító kukoricapehely fent említett csomagolási megoldását. Jordans Ryvita, aki Angliában a környezetvédelmi érzékenysége és a vadvédelem révén szerzett magának hírnevet, a svájci Canton Zürich Élelmiszerbiztonsági Laboratórium tanulmányában közzétett felhívásra reagálva döntött így. Az újrahasznosított anyagból készült kartondoboz nyomófesték-maradványaiból származó ásványolaj ugyanis elszennyezte a csomagolt kukoricapelyhet. Dr. Koni Grob, a laboratórium kutatásvezet je, 89 élelmiszertermék 119 mintájában – több

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

mint tíz alkalommal, más esetben pedig ötvenszer, ismétl d en – talált az Egyesült Nemzetek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) el írásait több százszor meghaladó, veszélyesnek min síthet mennyiség ásványolajat és telített (MOSH) szénhidrogéneket. A szóban forgó szennyez dések ugyanis, állatkísérletek tanúsága szerint, huzamosabb id alatt rákot és a bels szervek egyéb súlyos károsodását idézhetik el . A viszonylag nagy bels felület kukoricapehelyben ásványolajon kívül abszorbeált gáznem szénhidrogéneket is találtak. Voltak esetek, amikor a nyomtatott felületen elhelyezked „véd réteg” ezt a jelenséget gátolta. Nincs további kimutatás arról, hogy Jordans Ryvita milyen egyéb veszélyes szennyez anyagokat talált még a svájci mintákban, mert azokra a vizsgálatsorozatot összegz tanulmány nem tért ki. Ennyi is elegend volt azonban ahhoz, hogy újragondolják a csomagolásmódot egyéb élelmiszerek vonatkozásaiban is. Kellog – a globális forgalmazású kukoricapehely el állítója – bejelentette, hogy felülvizsgálatot rendelnek el, és csökkentik az általuk forgalmazott csomagolóanyag ásványolaj-tartalmát, és beszállítójuk segítségével új típusú csomagolóanyag használatára térnek át, illetve bels védelmet alkalmaznak majd a dobozban. A BBC tájékoztatását követ en a Wettabix is tudtul adta, hogy beszállítójukkal együttm ködve, az újrafeldolgozott újságpapírból készült csomagolóanyag helyett k is más megoldás használatára térnek át. Hírérték , hogy az angol média közölte, a mérgez és rákkelt kifejezések helyett az angliai élelmiszeripar képvisel i – és maga dr. Grob úr is, aki a szennyez dés által hosszú távon el idézhet veszélyekre hívta fel a ﬁgyelmet –, a vásárlók megnyugtatása érdekében, a jöv ben más szavakat használnak, és hangsúlyozzák majd a szóban forgó szennyez dések által „csak hosszú távon” el idézhet egészségkárosítás kifejezés jelent ségét.

Az angliai kormányfelügyelet alatt m köd Élelmiszerbiztonsági és Szabványügyi Intézet (FSA), az említett svájci kutatás lesújtó eredményein felbuzdulva, vizsgálatokba kezdett, és elkészítette a saját tanulmányait. Az eredmény ott is: festék- és ásványolajnyomok az újrafeldolgozott nyomatokból készült kukoricapehely-csomagoló dobozokban (egyik esetben 350 mintából 84ben, más sorozatban 51 minta mindegyikében jelen voltak a telített szénhidrogének). S t, nemcsak a fent említett vegyszereket, hanem még jelent s mennyiség fotoiniciátorokat és mérgez benzofenont is találtak bennük. Az FSA a történteket úgy összegezte, hogy: „Nincs ok a tömeghisztériára, mert semmi olyat nem találtunk, amire vonatkozóan tiltó élelmiszer-biztonsági rendelkezések lennének érvényben, tehát az újrafeldolgozott anyagokból készült csomagolódobozok miatt, a történtek ellenére, a fogyasztóknak sem szükséges változtatniuk az étkezési szokásaikon.” Az angliai Élelmiszer és Ital Szövetség képvisel i is hasonlóan nyilatkoztak. A svájci hatóságok szerint sincs ok az aggodalomra. A nyomtatvány-festékmentesítés problémáival foglalkozó INGEDE szerint a megoldás az lehet, hogy ilyen módon csökkentsék az újságok egészségügyi kockázatot jelent ásványolaj-tartalmát, de hangsúlyozta, ennek ellenére jelenleg még szükséges a fokozott odaﬁgyelés. Axel Fisher (az INGEDE cég PR-felel se) szerint: „Nyilvánvaló, az élelmiszereinkben semmi keresnivalója nincs a szóban forgó szennyez anyagoknak, tehát miel tt tovább vadásznánk az élelmiszerekbe szivárgó ásványolajra, jogos egy visszafogott aggodalom. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nemcsak ezekben a csomagolt termékekben, hanem másokban is el fordulnak vegyi szennyez dések, tehát akad tennivaló.” A nyomatok újrafeldolgozását megel z nyomdafesték-mentesítésnek éppen a szennyez déscsökkentés a célja. Fontos viszont, hogy a nyomdaipar az általa felhasznált piszkosszürke szín , újrafeldolgozással el állított csomagolóanyag esetében észlelje, jelezze a környezetvédelmi gondot. Az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben használ fel újrafeldolgozott anyagokból készült csomagolóanyagokat. Felmerül a kérdés, hogy a márkás kukoricapelyhek esetében miért nem korábban derült ki a probléma és a nyomdászok miért nem tettek semmit, amikor a ku-

koricapelyhet forgalmazó Wettabix és Kellog egyaránt jelezte, hogy alacsonyabb olajtartalmú karton használatára kívánnak áttérni! Ez a közlésük azt sugallhatta, hogy bizonyos adatok már korábban is rendelkezésükre álltak. Lehet, hogy akadtak nyomdászok, akik már korábban áttértek az esedékes – alacsony olajszennyez dést tartalmazó – csomagolóanyag-cserére. Fisher rámutat, a hulladékpapír újrafelhasználás el tti festékmentesítése csökkentheti az ásványolaj-szennyez dés által okozható kockázatokat, ezért célszer lenne széles kör kampány keretében felhívni az érintettek ﬁgyelmét a környezetvédelmi és a biztonsági szempontokra. A McDonald kimutatása szerint ugyanis az élelmiszer-csomagolások 72 százalékát újrahasznosított anyagból készült csomagokban helyezik el. A 2012 szeptemberében Berlinben rendezett EcoPrint kiállítás keretében a nyomtatástechnológia-fejleszt Ricoh – közvélemény-kutatás keretében – mérte fel a 25 európai és közel-keleti országból származó látogatók véleményét a fenntarthatósággal és az EU Ecolabel-lel kapcsolatban. Az angliai Ricoh cég menedzsere – Gareth Parker – szerint, ezzel segíthetik a vásárlókat a termékek és szolgáltatások környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos „tudás és szabványismeret között tátongó hézag” felismerésében. Az err l készült tanulmány céljából megkérdezettek 90 százaléka a nyomtatásszolgáltató szektorból származott. A festékmentesítést – a fenntarthatóság szempontjából – csak a megkérdezettek 4 százaléka tartotta kritikus, 28 százalék fontos, 22 százaléka nem fontos tényez nek. Negyvenhat százalékuk pedig nem értette a probléma lényegét. Mindent összegezve: Parker a megítélésbeli különbségeket a következ képpen summázta:  a nyomdaipari fenntarthatóság els sorban okta tási kérdés, ezért e téren sok a befektetni való;  a fenntartható nyomtatás feltétele pedig a cél szer en formált, tiszta nyomdásztudat. Nem csupán arról van szó tehát, hogy fenntartható módon és biztonsággal elégítsük ki a fogyasztók nyomtatványigényét, hanem az el állító nyomdaiparét is! A szolgáltató szerepet betölt nyomdaipartól, az ipari termel eszköz fejleszt ket is beleértve, a hulladékpapír újrafeldolgozási technológia és a nyomtatványigény maradéktalan kielégítése terén egyaránt el kell várni, hogy a nyomdatermékek ne legyenek ártalmasak a felhasználókra. M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A globális környezetszennyezés rövid krónikája Összeállította: Eiler Emil

1769–1850. Az els ipari forradalom (gépkorszak) máig is tartó – olaj, elfolyt, felhasznált fosszilis üzemanyag égéstermékek és használt gumiabroncs – jelent s szennyez dést idézett el az egész világon. A légkör szén-monoxidés szén-dioxid-szennyezése is lényegében ekkor kezd dött.

1976. A középkorban már létezett természetvédelem. De csak ekkorra vált egyértelm vé, hogy környezetvédelemre is szükség van. Amely egyrészt megóvja a természetet az emberi tevékenység által okozott károktól, és megóvja az embert a saját maga által el idézett káros természeti hatásoktól.

1871–1914. A második ipari forradalom tovább fokozta a fosszilis nyersanyagok felhasználását, és a földgázfelhasználás növelésével súlyosbította a környezetszennyez dést.

1980. A környezetvédelem és a fenntarthatóság fogalmai elválaszthatatlanul társultak egymással.

1890. Feltalálták a ﬂexónyomtatást. Az ipari hulladék összetétele a kidobott gumival, majd kés bb a fotopolimer nyomóformával gazdagodott.

1988. Az ólomhasználat a magasnyomtatásban kihalófélben van. Az üzemi légterek és a dolgozók szervezete egyre kevésbé terhelt a mérgez ólommal. Sajátságos módon nem a környezetvédelmi törekvéseknek, hanem a fényszedés térhódításának köszönhet en.

20. század eleje. Az skorban, ókorban és az újkorban a környezeti hatások még lokálisak voltak. Kés bb már globális környezeti hatások is m ködnek, a középkorban és újkorban regionálissá váltak. Újkori felismerés: ellenük csak globális összefogással védekezhetünk. Világossá vált, hogy a védekezéshez nem elegend a társadalmi mozgalmak spontán tevékenysége: összehangolt globális intézkedésekre van szükség.

1993. Ben Landa feltalálta a digitális nyomtató eljárást, amely már lehet vé tette a nyomóforma nélküli munkát. Ezzel csökkent a környezetet terhel hagyományos másolóeljárások ﬁlm- és fotóvegyszer-mennyisége és a nyomóforma el állítás vegyszerfelhasználása, továbbá a kidobásra kerül használt gumi, fotopolimer és fém nyomóformák mennyisége.

A 20. század második felét l divattá vált a korszer csomagolóanyagok használata. A szeméttároló edények tartalmának felét használt csomagolóanyagok töltik ki, és ezek is terhelik a környezetet. 1959. A korábbi kézm ves jelleg ofszeteljárást kiszorító pozitív és negatív m ködés el érzékenyített alumínium ofszetlemezek el állítása és a kisofszetlemezek széles körben elterjedt gyártása évtizedeken át óriási mennyiség salétromsav, kénsav, nátronlúg és alumíniumhidroxid hulladékszennyezést jelentett a csatornahálózatok számára.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A 21. században a világ a nanokorszakába lépett. Új, korábban nem ismert anyagtulajdonságokkal ismerkedünk. Egyel re nem tudható, hogy a felhasználási folyamatba visszakeringtetett vagy hulladékba kerül nanoanyagok mennyi id elteltével milyen hatást gyakorolnak majd a környezetre és az emberi szervezetre. Így aztán egyel re nem téma, hogy probléma esetén ezért kit terheljen a felel sség. 2000. A korszer , vásárlásra ingerl csomagolóanyagok körének és az általuk okozott környezeti károk csökkentésének érdekében új célkit zéseket támogató hangzatos célokat kit z

mozgalmak indultak a fenntartható zöld és környezetbarát csomagolás érdekében. Eddig még senki nem határozta meg, hogy ez pontosan mit is jelent a gyakorlatban és kinek a feladata a megvalósítás. Hasonló fogalmak még: Árhatékony (Cost Effective) csomagolás, A funkcionális csomagolás és környezetvédelem, továbbá a Tartós humán és környezetegészség támogatása (Support long-term human and ecological health). Szembesültünk a globális felmelegedés problémájával. Megnyugtató közfelfogás: Ezt sem nekünk kell megoldani. A világ legnagyobb állama mélységesen egyetért más államok törekvéseivel, de számára (már bocsánat!) mindenkor a proﬁt az els ! 2008. A környezetvédelem terén jelent s szerepet betölt nyomdákat világviszonylatban a „zöld nyomda” (angolul: Green Printing House) jelz vel tüntetik ki. Ha még nem lenne kielégít az újság- és könyvfogyasztás csökkenése, van más út is a

papírmentes világ felé: A drupán megismert elektronikus többszínnyomó festékek használatával és az elektronikus könyvek gyártásával tovább lenne csökkenthet a globális papírfelhasználás. 2010. Egyre hangsúlyosabban jelentkez egészségügyi feladat: az élelmiszerekkel közvetlenül érintkez csomagolóanyagok festékmin ségének szabályozása. Az emberiség már rendelkezik ehet nyomdafestékekkel is. (Nem hizlaló, és akár még vitaminokkal is dúsítható lenne.) 2011. A természetben biológiai úton spontán lebomló m anyag fóliák és tasakok váltják fel a korábbi, akár évszázadokig szennyez bevásárló tasakokat és fóliákat. 2012. A nyomatok festékrétegének eltávolítása és a papír újrafelhasználása meghatározott frekvenciájú lézerbesugárzással megoldható.

Sappi, a papír és a tehenek Elképeszt , hogy mi mindent tanulhat az ember, ha olyan sokat foglalkozik az újrafeldolgozással, mint a Sappi. Vegyük például a teheneket. Egy holland farmer észrevette, hogy tehenei jobban érzik magukat a hulladékpapír-iszapból készült alomágyon.

Amikor Dick van de Noort új istálló építésébe kezdett, azon t n dött, milyen költséghatékony alomanyagot használhatna a f részpor helyett. Legtökéletesebb megoldásnak a hulladékpapír-iszapból készült granulátum bizonyult. Az anyag meglehet sen nehéz, ezért nem könny kihordani az istállóból, de remekül megköti a folyadékokat, megkönnyíti az istálló tisztán tartását, és használata után be lehet dolgozni a term földbe. Az alomréteget háromhetenként meg kell újítani, ehhez a farmernek mintegy 16 bálára van szüksége. A 20 centiméter vastag alomrétegben komfortos fekv helyre lelnek a marhák. A szárított hulladékpapír-iszap a f részpornál tisztábban tartja a teheneket: sokkal kényelmesebb pihenést nyújt, és kevésbé ragad a b rükre, szóval sokkal higiénikusabb, mint a f részpor. Ennek következtében a tejben kevesebb a fehérvérsejt, ezért még egészségesebb, mint korábban volt. Ilyen a Sappi pozitivitása, egyszer en több mint zöld. Forrás: sappi.com

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Nulla dies sine linea KALLIGRÁFIAI MUNKÁINAK BEMUTATÁSA

Maczó Péter avagy: egy nap se múljék el vonás nélkül – Plinius szerint, ami annyit tesz, hogy minden napnak legyen meg a feladata. Vincze Erika tipográfus, s még inkább kalligráfus azonban szinte szó szerint érti és vallja ezt. Munkásságának háromszáz lapját csodálhattam meg alig néhány hete, és ez a gazdag és változatos anyag minden szó nélkül – vallomás. Azazhogy dehogy, hiszen valamennyi szavakból építkezik! Egyedi, sajátos és laponként külön külön kompozíciót bemutató szépírások ezek. Aperire latinul annyit tesz, megnyitni. Venust, Mars kedvesét hívták így. Tôle kapta a nevét április, a tavaszi virágnyitogató Lorem ipsum – úgynevezett töltelékszöveg, ahol a szöveg értelme nem fontos, csak a betûhalmaz látványát szeretnék a betûtervezôk vagy tipográfusok egy mintaszedésben megmutatni. Mintegy ötszáz éve Cicero De ﬁnibus bonorum et malorum címû munkájából szinte szavanként öszszevágott idézeteket használnak. A latin szövegkép nagyon szép és egyenletes, éppen ezért bemutatása ideális, de szakmai szemmel nézve egyúttal félrevezetô is, fôleg a magyar nyelv jellegzetes ékezeteinek hiánya miatt. Ebben az esetben az alkotó aligha találhatott volna hízelgôbb kéziratot kalligráﬁájának elkészítésére.

M AGYAR G R AFI KA 2013/2

Graﬁka a Graﬁkában

Marcus Tullius Cicero – az egyik legismertebb ókori író, ﬁlozófus és politikus, aki nemcsak az érzelmekre ható szónoklatairól ismert, írásai alapján az antik irodalom egyik óriása, a széppróza talán legnagyobb mestere. Számos munkája hiánytalanul fennmaradt. A jobb oldali kompozíció is az ô mûvébôl választott részlet.

Makabeus táncza – egy 15. századi francia kódexben találták meg a haláltánc eredeti szövegét. Szerzôje bizonytalan: Ambroise de Saint-Amour vagy Adam de Charters lehetett. Utolsó versszaka: Csontos úr, fogad, itt az ének Köll a franczos fityfenének! Hoppsza, csizma csonka szára: Mind megértünk pont kaszára! Hoppsza, költô! Ámen. Ámen.

…

I vaghi fiori… – Giovanni Pierluigi da Palestrina kiemelkedô zeneszerzô, a reneszánsz templomi zene népszerû képviselôje egy Róma melletti kisvárosban született. Már húszévesen a palestrinai katedrális orgonistája és karmestere lett, késôbb a Szent Péter-bazilika Gyula-kápolnájának karmestere volt. 1554-ben adták ki miséinek elsô könyvét. Improperiáival elnyerte IV. Pius pápa tetszését. A mai napig a pápai kórus minden húsvétkor elénekli e mûvét. Graﬁka a Graﬁkában

M AGYAR GRAFIKA 2 0 13 /2

Elöljáró írás – Varga Nándor Lajos szövege. A szerzô jeles képgraﬁkus és mûvészeti író, aki Losoncon született, Sepsiszentgyörgyön élt és a budapesti Képzômûvészeti Fôiskolán diplomázott. Londoni tanulmányai után itthon tanított, sôt egy ideig a fôiskola rektora is volt.

Orvosi eskü Hippokratész nevéhez kötôdik ma is az a talán leginkább etikai szellemiségû eskü, amelyet az orvosok tesznek doktorrá avatásukkor. Ebbôl a szövegbôl – önkényesen kiragadva – hiszem, az emberi méltóság megôrzése a legfontosabb…

hónap. Nos, az ELTE Egyetemi Könyvtárának reprezentatív Nagyolvasójában bolyhos krókuszok, lenge szirmú lila kikericsek helyett könyvekhez méltó és igazán ideillô látvány fogad: Vincze Erika kivirágzó szépírásaiból rendezett kiállításában gyönyörködhetünk. Az, hogy szépírás ugyan félrevezetôen hangzik, bár mindkét értelmében igaz. Ezek az egyedi kalligráfiák valódi prózai (vagy épp költészeti) gyöngyszemek – az alkotó értô válogatásában. Nem csupán látványok, mondanivalójuk hozzánk szól. S amiként a kép szemünket bûvöli el, a benne foglalt gondolat lelkünket érinti meg. Ezzel egy pillanat alatt a dolgok szakmai definíciójához érkeztünk, hiszen amit látunk, nem csak önmagáért való gyönyörködtetés, tehát mint ilyen az úgynevezett nyugati kalligráﬁák körébe sorolható. A kézírás kialakulása és fejlôdése az írás (a nyelv) de különösen az íráshordozó és az íróeszköz jellege és karakterei szerint a népek kreatív használatában igen sajátos utakat járt be, s

MAGYAR G RAFIKA 2 0 13 / 2

Graﬁka a Graﬁkában

Halotti beszéd – és könyörgés a legkorábbi latin betûs, magyar nyelvû szövegemlék, amely 26 sorban 190 szóból áll. Magyarországon a temetéskor, a sír felett mondott beszéd, a sermones. A latin szöveg fordításából származó nyelvemlék a 12. századra tehetô. A Pray-kódexben maradt fenn, amit Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak. A régi magyar írással készült ima szövegébôl Pray György jezsuita szerzetes elôször egy hétsoros szemelvényben tett közzé. Teljes szövegét 1771-ben publikálták. A szöveg eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban található.

De finibus bonorum et malorum Marcus Tullius Cicero – A legfôbb jóról és rosszról – ez a jeles munka címe magyarul, amely a híres szónok és filozófus i.e. 45bôl való öt könyvét gyûjti egybe. A különbözô idôkben és más-más helyeken folyó beszélgetések a legnevesebb filozófiai irányzatokat és tanulmányokat vetik egybe. Az elsô beszélgetésnél Manlius Torquatus ismerteti az epikureus véleményt a legfôbb jóról, s erre válaszol Cicero, majd Cato veti fel a sztoikusok legfôbb jóra vonatkozó tanítását, s a szerzô erre válaszol. Végül Pupius Piso ismerteti az akadémikusok és a peripatetikusok véleményét. Epikurosz szerint – a legfôbb jó az élvezet, a legfôbb rossz pedig a fájdalom. Ezt bizonyítja, hogy minden lény, mikor megszületik, az élvezetet keresi, a fájdalmat pedig kerüli… Grafika a Grafikában

MA GYA R GRA F IKA 2013/2

valljuk meg, a mai napig eleven, változóban van. Az agyagtáblák üzenetétôl a kôbe vésett, Traianust dicsôítô oszlop klasszikusan szép – és máig etalonnak tartott – latin betûs feliratán át a Nagy Károly nevét ôrzô karoling minusculáig hosszú az út, az írás történetének szétágazó és egybefonódó változataival. Különös hatással van ránk ma is az európai kultúránkat alapjaiban érintô sémi nyelvek írásmûvészete: a bibliai Eszter könyve, a leginkább ismertnek mondható héber kvadráta, és az emberábrázolást tiltó arab/ iszlám, hihetetlenül gazdagon díszített, dekoratív célokra különösen alkalmas, kufi kalligráfiáival és arabeszkjeivel, amelyekben, mint levél- és virágornamentikákban visszaköszön az illatos tavasz. És hol tartunk ma? Mi írástudók, akik még (mondhatni) hagyományos módon tanultuk az írásvetést, sôt néhányan közülünk igazi mártogatós tollat is használhattak. Vajon kiváltságosnak tudhatjuk-e magunkat akkor is, ha az iskolában a szépírásunkra nem kaptunk Jim Morrison – Melbourne-i születésû, a népszerû amerikai The Doors rockzenekar vezetô énekese és dalszövegírója volt. Alig 27 évesen Párizsban halt meg, rejtélyes körülmények között. Számos verseskötete jelent meg, de a filmezés is foglalkoztatta. Ebben a kalligráfiai válogatásban a modern irodalmi szövegek közül kiemelkedik nemcsak a mondanivalója, de a stílusa szerint is. Death makes angels of us all and gives us wings where we had shoulders smooth as ravens claws.

MAGYAR GRAFIKA 2013/2

Graﬁka a Graﬁkában

Álmaimban hallom… – Márai Sándor kivált gyakran idézett szerzô, akinek nosztalgikus életszemlélete, önironikus életfilozófiája sokak érzéseit tükrözi. Kalligrafikus szövege: Álmaimban hallom néha a tengert. Ilyenkor leküzdhetetlen vágyódás fog el, oly mély és fájdalmas honvágy, hogy álmomban kicsordul könnyem és lecsurog arcomon. E hajnalokon arra ébredek, hogy szájam szélén valamilyen sós íz tapad meg, mintha - az álom különös valóságában - csakugyan a tengerben mártottam volna meg arcomat.

If I had wings to fly away… – ha szárnyam volna elrepülnék, mondja a dal elsô sora, amelynek eredeti szövege a Károli Gáspár féle 55. zsoltárban így hangzik: Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.

A holló Edgar Allan Poe – talán legismertebb költeménye adja a szövegét a balra látható kalligráfiának. A vers, amely a New York Evening Mirror címû lapban 1845-ben jelent meg elôször, egy rejtélyes holló látogatását meséli el. A búskomor, misztikumba hajló hangulatú vers igazi Poe történet. Grafika a Grafikában

MAGYAR GR AF I K A 2013/ 2

jeleseket? Mert ma már, mint azt hírül adták, az Egyesült Államok 42 államában a kézzel írás nem kötelezô tantárgy. Ha meggondolom, egyéniségünket rejtô és kifejezô (gyermekként sokat gyakorolt) aláírásunk személyi és bankkártyáinkon még csak régimódi jelként szerepel. Ugyan minek is? Identitásunkat számokba sûrített adatok ôrzik, és a QRkód bármit elmesél rólunk… Nem kell tehát kézzel írnunk. Van helyette személyi számítógép, mobiltelefon: e-mailek, sms-ek és facebook like-olások – csak egy kattintással. Mivégre hát mindaz, amit itt látunk? Tervezni annyi, mint prózából költeményt csinálni – mondja Paul Rand, a jeles graﬁkus. Vincze Erika egyéni, életre kelt vonalak és ívek sodró, indázó szövetével, kalligráfusi lendületével érzelmi töltetet ad írásainak: mûvészete nekünk örökség és kicsit a jövô is, amikor abban bízunk, hogy emberségünk megôrizhetô. Karácsony Ady Endre – ez az a költmény, melynek hangzó elôadását legalább annyian ismerik, mint az alábbiak szerint a szövegét:

The letters of the Alphabet – játékos kalligráﬁai gyakorlat arra az angol négysorosra, amely az ábécé betûinek dicséretét zengi:

Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének,

More powerful than all poetry, more pervasive than all science, more profound than all philosophy

Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.

are the letters of the alphabet…

Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni,

Twentysix pillers of strength upon which our culture rests.

szerzôje anonim

Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni.

…

MAGYAR GRAFIKA 2013/2

Graﬁka a Graﬁkában

Veni creator Spiritus – azaz Jöjj teremtô Szentlélek! Kivált Pünkösdkor szokás ezt a régi, (a 9. század táján írt) és Rabanus Maurus nevéhez kapcsolódó latin nyelvû szép fohászt, mint gregorian himnuszt énekelni. A mû Luther Márton 1524-ben komponált choraljának alapmotívumává vált, de Gustav Mahler 8. szimfóniájában is felismerhetô…

Vanitas! Vanitatum Vanitas! Andreas Gryphius – a 17. században élt szerzôt a szász-weimari herceg a Societas Fructifera irodalmi egyletbe, a barokk korszak legnagyobb irodalmi egyesületébe vette fel. Itt a Halhatatlan nevet kapta… Költeményének elsô versszaka:

A kiállítás megtekinthetô az ELTE Egyetemi Könyvtárában, (Budapesten V., Ferenciek tere 6.) 2013. június 22-ig a Nagyolvasó nyitva tartási ideje alatt, hétköznapokon 10−20 óra között. www.konyvtar.elte.hu

Hívságot látsz, valahová a’ földön nézel. Ledönti holnap más, mit egy ma gonddal épít. 'S hol váras áll, öregülô üdôvel, épp itt Gazdag mezõ fog nyílni, melyen pásztor lépdel.

Csöndes Pál fordítása

Graﬁka a Graﬁkában

MAGYAR GR AF I K A 2013/ 2

Magyar snyomdászok külföldön, 1472–1513 N YO M DÁ SZ AT TÖ R T É N E T I TÖ R E D É K E K Gécs Béla

A német származású Gutenberg János találmányát jobbára német könyvnyomtatók, az 1460-as évek vége el tt, vitték széjjel a nagyvilágba, így legel ször Itáliába. A német vándornyomdászok, Sweynheym és Pannartz, Róma közelében és Közép-Olaszországban létesítettek ofﬁcinát. Rómában 1470-t l kezdve létesült a Lignamine- és a Lauer-féle nyomdam hely. Az utóbbinak lehetett nyomdásza els tipográfusunk, a német Hess András, akit Karai László budai prépost hívott Budára, és akinek köszönhet en jutott el Gutenberg m vészete Magyarországra. A rövid élet Hess-nyomda nevezetes munkája az 540 esztendeje elkészült latin nyelv Chronica Hungarorum, az els magyarországi könyv nyomtatásával véget ért. Nyomtatója sorsáról csak feltevések vannak, a bizonyságot több mint félezer éves feledés sötét homálya takarja. Amikor Hess András budai nyomtatóm helyét berendezte, az id tájt külföldön többfelé dolgoztak magyar származású snyomdászok. Néhányukról tisztelettel megemlékezünk. Szebeni Tamás, el bb Mantuában, azután Modenában m ködik 1472–1481 között. Modenában a híres Jenson Miklós francia nyomdász társaságában, aki mint velencei snyomdász, az antikva bet típusnak a megteremt je.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Egy lyoni snyomda metszetes képe a 15. század végén

Szebeni egyik munkája az 1481 szén elkészült Aesopi Fabulae cím könyv. Holló András, erdélyi születés nyomdász, 1476-ban a jó hír Rotweil német nyomdásztársával, kés bb pedig Feketehalmi Márton földijével Velencében dolgozik. 1484 szén elkészíti a Breviarium Olomucense cím könyvét, melyet Felipec János olmützi püspök, Mátyás király budai kancellárja rendelt meg. Dalmatinus György, magyar származású stipográfus, 1480 körül Velencében nyomdászkodott. Úgyszintén itt m ködött Gara Simon is, 1491-ben. Basaynus Hungarus 1492–1494 között Cremonában, Bakatár Miklós pedig Pilsenben, Csehországban m ködtetett nyomdam helyt. Petrus Ungarus. A külföldön m köd magyar snyomdászok

közül neki volt a legnagyobb elismertsége és szakmai sikere 1482–1510 között. El ször Lyonban, majd Toulouse-ban m ködtetett nyomdát. Dél-franciaországi pályáját, mint Martinus Huss bet önt je kezdte. Velence után nyomdája készítette a legtöbb sajtóterméket. Több évig utazgatott, mint könyvügynök. Jómódban él. Az adólajstrom 120 toursi fontra becsüli vagyonát. 1496-ban visszatér Lyonba. Nyomdájában többféle bet típussal dolgozik, könyveit csinos iniciálékkal, fametszetekkel díszíti, és biblioﬁl könyveit kétszínnyomtatásban készíti. Kedveli köteteit egyre kisebb könyvalakra és az alakhoz igazodó egyre kisebb méret bet típusokra változtatni. Elszánt a könyvei méretének kényelmes használata irányában.

Így írtak seink 1484-ben. A mai E téren el futára az Aldus Mahelyesírás szerint így szól ez a négy nutius-féle nyomdászati stílus sor: megújító törekvésének. Legszebb „Ó, dics séges szent jobb kéz, remekm ve a lyoni egyház bremelyet magyar óhajtva néz, viáriuma cím kötetének miniadrága kincse népünknek, t r kiadása 1498-ban, melyet nagy öröme szívünknek…” szép gyémánt típusú bet kkel szedtek. Petrus Ungarus munBartalis Antal, jegenyei plébános, kásságát elismerték, 1498-ban még látta a 18. század végén a a városi karhatalomban zászlósi nyomtatványt, mely hogy valótisztséget viselt. ban létezett, alapos érvekkel Koburger Antal. 1472–1513 kömutatta ki Toldy Ferenc történetzött m ködött híres nyomdája Petrus Ungarus egyik iniciáléja író. Azután nyoma veszett. Nürnbergben. Ott készült a leg- a lyoni misekönyvben Magyar snyomdászaink mesels magyar nyelv nyomtatvány, terségbeli tudásukkal szereztek az István király jobb kezér l szóló „O deucheoseeges zent iob keez becsületet és tiszteletet a magyar ének, melyb l azonban nem ma- mel’et magiar ohaitua neez, radt ránk egy példány sem, s melydraagha genche neepeunknec, névnek külföldi országokban, idegen ajkú nemzetek közt. nek els versszaka a következ : nag’ eoreome ziueunknec.”

Vezet váltás a drupa élén M ANU EL M ATARÉ Ú R , A DRU PA IGA ZGATÓJA , ÁPRILIS VÉGÉN VISSZ AVONU L , ÉS A Z OPER ATÍV VE ZETÉST ÁTADJA SABINE GELDERM ANN IGA ZGATÓ A SSZONYNAK

Ez alkalomból találkoztunk vele, hogy Európa egyik legnagyobb múltú, 1473 óta létez nyomdaiparát képvisel szakmai közösség nevében megköszönjük azt a megkülönböztetett ﬁgyelmet, amit irányunkba tanúsított. Annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik a meghatározó nyomdagépgyártással rendelkez orszá-

gok közé, mégis mindig kiemelt ﬁgyelemben részesültünk, a magyar szakemberek többször is személyesen kaphattak el zetes tájékoztatásokat a drupákról. Emlékezve a 2008-as drupa el tti roadshow budapesti, az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott állomására – amit szintén megtisztelt a személyes jelenlétével –, egy díszoklevelet és az Alföldi Nyomda remekm vét, az OSZK kincseit bemutató reprezentatív albumot, egy hozzá méltó egyedi b rborítású díszdobozban adtunk neki ajándékul. Mivel tanácsadóként továbbra is a drupa sikerét szolgálja, és így személyesen is meger sítette, a továbbiakban is bízhatunk támogató együttm ködésében. Emlékeztet ül: Egyesületünk el ször 1986-ban szervezett nagyobb létszámú szakmai csoportokat a drupára. Azután 2000-ben jött el a lehet ség, hogy önálló standdal is megjelenhettünk a millenniumi drupán. Ett l kezdve minden drupán megjelentünk és Mataré úr személyes közbenjárásának köszönhet en a „Hungaryan drupa village” nevet is használhatjuk.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Zrínyi és a marosvásárhelyi nyomda V. Ecsedy Judit

Marosvásárhelyen a könyvnyomtatás 1786-ban indult meg, Kaprontzai Nyerges Ádámnak, a jeles bet metsz nek és nyomdásznak köszönhet en.1 Amíg a városban nem volt nyomda, addig a nyomtatni valót Kolozsvárra vagy Szebenbe vitték. Kaprontzai 1785-ben telepedett le Marosvásárhelyen. A nyomda az els id kben a Marosvásárhely f terén álló, és ma is a tér egyik díszének számító Toldalagi-házban, annak földszintjén volt elhelyezve. Nem csoda, hogy Kaprontzai els – és mai ismereteink szerint egyetlen – marosvásárhelyi nyomtatványa a Toldalagi Ferencné Bánfﬁ Kata temetésére írt Temetési oszlop cím prédikációgy jtemény volt. 1786. január 1-jén egykori kollégiumi társának, Benk Józsefnek írt levelében már említi, hogy elvállalta a temetési beszédek kinyomtatását. A királyi engedély birtokában gondos el készülettel és nagy költséggel felállított nyomdájában azonban mindössze fél évig dolgozhatott, mert július 17-én, 42 éves korában meghalt. Közvetlenül Kaprontzai halála után a nyomdát H. Gál László vezette, 1793–1794-ben viszont már Huszár Antal. A következ évekt l kezdve a nyomda szünetelt, de 1804-t l már ismét van nyomdásza a tipográﬁának. Közben tulajdonviszonyaiban is változás állt be. Minthogy H. Gál László és Huszár Antal nem tulajdonosok, csak nyomdavezet k (faktorok) voltak, feltehet , hogy a nyomda még mindig Kaprontzai örököseinek tulajdonában volt, jóllehet err l az eddig ismert adatok nem szólnak. Az bizonyos, hogy a nyomda 1800 el tt már Mátyus István doktornak, vármegyei orvosnak birtokában volt, és 1800. május 24-ei végrendelete a házánál lé-

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

v tipográﬁát a marosvásárhelyi kollégiumnak ajándékozza.2 Mátyus 1802-ben halt meg, ekkor került a nyomda ténylegesen a kollégium tulajdonába. Leltározására 1804-ben került sor. Minthogy a nyomdát a tulajdonosváltás alkalmával leltározták, részletes ismereteink vannak felszerelésér l. Ez a felszerelés nyilvánvalóan azonos azzal, amellyel Kaprontzai Ádám megalapította nyomdáját. Így rekonstruálható, hogy nyomdájában egy sajtóval dolgoztak, de volt egy régi, 1717-b l származó kisebb sajtó is (érdekes lenne tudni, hogy ez melyik, feltehet en erdélyi tipográﬁából származott?), amelyet nem használtak. Kaprontzai gazdag bet választékkal látta el a nyomdát: 21 féle bet típusa volt, és valamelyes görög, cirill, héber bet típusa is.3 Továbbá voltak még nyomdai cifrák és kalendárium nyomtatásához való jelek. Nem szól a leltár a könyvdíszekr l: ezeket itt közöljük, úgy, ahogy az 1786–1795 közötti marosvásárhelyi nyomtatványokból rekonstruálhatók. Dolgozatunk szempontjából az 1786–1794 közötti évekkel foglalkozunk els sorban. A nyomda els monográfusa, Koncz József ebb l a kilenc évb l tíz nyomtatványt ismert, vagy példány alapján a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárából, vagy említés alapján (Bod Péter). Azóta sem tudunk sokkal több nyomtatványáról,

mindössze három rövidebb terjedelm munkát sikerült felfedezni az 1788–1794 közötti évekb l. Szinte semmit sem tudunk arról – az alkalmi nyomtatványoktól eltekintve –, hogyan válogatták ki a nyomdavezet k a kiadandó könyveket. Itt jelent meg ugyanis József császár imádságos könyve (1787, Gál László), Apafiné Bethlen Katának Bújdosásnak emlékezet-köve, 2. kiadásban (1787, Gál László), majd 3. kiadásban (1794, Huszár Antal). És közben 1790-ben, a nyomdász megnevezése nélkül Zrínyi Miklóstól a Ne bántsd a magyart! Ennek kiadástörténetér l viszont maradtak fenn korabeli adatok. Ismeretes, hogy Zrínyi Miklós életében mindössze a Szigeti veszedelem jelent meg, Adriai tengernek Syrenája címmel (Bécs, 1651).4 Prózai m vei – egy kivételével – kéziratban maradtak a 19. század derekáig, vagyis megírásuktól számítva csaknem kétszáz év telt el addig, amíg nyomtatott formában a közönség elé kerültek volna.5 Az Zrínyi Miklós Török áfiumának 2. kiadása egyetlen kivétel A török áfium ellen való orvosság, Ne bántsd a magyart! címmel (Marosvásárhely 1790) amely a 18. században két alkalommal is megjelent: egyszer a század legelején 1705-ben (Sym- megjárt Zilahi Sámuel (Zilai) (1753–1800) nebolum címmel) és egyszer a század végén, 1790- v professzorával. Zilahi maga is Zrínyi-rajongó ben Marosvásárhelyen (Ne bántsd a magyart! volt – vagy az lett Ráday hatására. 1789. január 21-ei levelében engedélyt kért Rádaytól, hogy címmel). A török áfiumnak ez a korai, 1705-ös kiadása „közönségessé tegye”, azaz kiadhassa a neki megid közben feledésbe merült. Ráday Gedeonnak küldött Áfiumot: szinte újra fel kellett fedeznie Zrínyi egyéb mun„Azon instálok Ngodnak, méltóztassék nékünk káival együtt.6 Ráday Gedeonnak ugyanis volt engedni ennek közönségessé tételét. Hadd mupéldánya az 1705-ös kiadásból, de erdélyi levele- tassam-meg rajta milyen szorgalmatos és viz társai a 18. század végén nem ismerték ezt a ki- gyázó szemekkel szoktam én a nyomtatás körül foglalatoskodni. Én a mesterséget magam-is éradást. Majd 85 év múlva, 1790-ben jelent meg az tem és folytathatom-is. Soha pedig jól nem tud Áfium újabb, második kiadása, ezúttal Ne bántsd a’ magyart! címmel.7 A marosvásárhelyi m hely nyomtattatni senki, akár milyen vigyázással lékorai éveinek egyik legnevezetesebb terméke ez. gyen, ha a mesterségben-is nem jártos. Sok fogási szoktak lenni a Typographus Legényeknek, A nyomdát akkor Gál László vezette. A kiadás el zményei 1787-ig nyúlnak vissza, mellyekkel (hogy több id t nyerhessenek mahárom évvel korábbra, és f mozgatója Ráday Ge- goknak) el-szokták hitetni … az kezek alá nem deon volt, aki saját könyvtárából szívesen adott ért ket.”9 kölcsön könyveket és kéziratokat megbízható, A kiadást átengedi neki Ráday, ezt Zilahi 1789. tudós embereknek.8 Valószín leg a Telekiek köz- március 18-ai levelében már megköszöni. Zrínyi vetítésével került kapcsolatba a marosvásárhelyi Miklós Ne bántsd a magyart!-ja tehát Ráday Gereformátus kollégium Utrechtet és Heidelberget deonnak, a neves könyvgy jt nek és Zilahi SáM A G YA R G R A F I K A 2 013/2

A Zrínyi-kiadás els szövegoldala és utolsó lapja (Marosvásárhely 1790)

muel marosvásárhelyi professzornak köszönhette új, erdélyi kiadását. Az Áﬁumot kettejük levelezésében következetesen Ne bántsd a’ magyart!-nak nevezték, a kinyomtatott könyv címlapján is ez áll. A címadás magyarázatra szorul: Zrínyi Miklósnak ez a röpirata az ellenséggel küzd Croesus király példájával kezd dik, akinek addig néma ﬁa megszólalt: Ne bántsd a királyt! – kiáltotta. Ráday utalásaiból kikövetkeztethet , hogy az 1705-ös nyomtatott kiadást bocsátotta Zilahi rendelkezésére, aki alighogy megkapta az engedélyt Rádaytól, cenzor elé vitte a könyvet (már 1789. március 18-ai levelében jelzi, hogy a kézirat a cenzornál van, a szebeni cenzúrán „van haladékban” még május 10-én is, majd egy év múlva, 1790. április 25-én örömmel jelentheti Rádaynak, hogy átment a cenzúrán. El bb Szebenben, de ott olyan soká elfektették, hogy végül a bécsi cenzori engedélyt el bb megkapta, és 1790-ben már ki is nyomtatta. 1790. április 25-én jelentheti Rádaynak, hogy „a Ne bántsd a’magyart! a revizión szerencsésen által vitettem, de nem Erdélyben hanem Bétsben”.10 Ezután elég gyorsan

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

elkészült a nyomtatás, 1791. augusztus 7-én tudatja Rádayval, hogy „már régen kinyomtattattam”. Zilahi annyi változást tett a kapott szövegen, hogy a hosszabb latin mondatokat, amelyek Zrínyinél el fordultak, magyarul is megadta. A marosvásárhelyi kiadás külseje is elárulja, hogy közreadója (nyomdásza) látta a korábbi, 1705-ös nyomtatott kiadást, és igyekezett valamennyire utánozni is. Tehát még ha nem is tudnánk levelezésükb l, hogy Ráday saját nyomtatott példányát küldte meg Zilahinak,11 a könyv belsejében a tipográfiai elrendezés, a díszítések alkalmazása mind az 1705-ös kiadást követi. Zilahi a közreadás munkáját igen szerényen végezte, mert a kötetben semmi utalást nem találni arra, hogy neki, Zilahi Sámuel marosvásárhelyi professzornak része lett volna benne. Érdekes számunkra, ahogy Zilahi professzor arról ír, hogy maga is ért a könyvnyomtatáshoz, ezért tudja gondosan figyelemmel kísérni a nyomtatás menetét. Azt azonban a levelezésb l sem tudjuk meg, hogy a kiadás költségeit ki fizette. Ennek a ki-

adásnak hozzávet leges példányszámát is tudjuk. 1792-ben ugyanis Zilahi postára adott Ráday Gedeon számára egy többmázsás ládát, amelyben – más könyvek között – 550 példány nyomtatópapíron készült Ne bántsd a’ magyart!, 40 író papirosra készült és két (kifejezetten Ráday Gedeonnak szánt) posta papirosra nyomtatott példányt küldött. Árukat is tudjuk, a közönségesebb 21 krajcár, az író papirosú 27 krajcár. Egyúttal kérte Rádayt, hogy egy megbízható bibliopolát bízzon meg árusításukkal.12 Kísér levelében megemlíti, hogy a könyvb l eddig Erdélyben 300 példány fogyott – vagyis összesen több mint 840 példányt nyomtattak. Ma ebb l a marosvásárhelyi kiadásból 59 példányt ismerünk, ennek mintegy fele határainkon belül, másik fele kívül, jórészt természetesen erdélyi közgy jteményekben található. A marosvásárhelyi nyomda egy szakasza ugyan lezárult 1794-ben, de a református kollégium és az erdélyi tudományosság szempontjából jelent s koraszaka az 1800-as évek elején kezd dött. Mindjárt újraindulása els évében és azután folyamatosan ott találni Aranka György munkáit, Köteles Sámuelnek – az akkor már felállított Teleki Téka rének – logikai és erkölcsi tankönyveit, majd 1818-tól kezdve sorra kerültek sajtó alá Bolyai Farkas m vei, mintegy igazolva Kaprontzai Nyerges Ádám meggy z dését a marosvásárhelyi nyomda szükségességér l és hasznosságáról.13 A cikkben közölt könyvdíszek a marosvásárhelyi nyomda 1786–1800 közötti kiadványaiból származnak.

JEGYZETEK 11 Kaprontzai bet metsz i munkássága, a bécsi Kurz-

13 14 15 16

18 19 10 11 12 13

böck-nyomdában töltött évei külön tanulmányt érdemelnének. Munkásságának ezzel a részével mindeddig csak Pálvölgyi Endre foglalkozott, éppen a Magyar Grafika hasábjain: Pálvölgyi Endre: Kapronczai Nyerges Ádám. In: Magyar Grafika 1960. 4. sz. 295–297. Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium könyvnyomdájának száz éves története (1786–1886). Marosvásárhely, 1887. 7. l. Közli Koncz József, i. m., 9–12. l. és ismerteti a Magyar Nyomdászat, 1888. 4. füzet, 57–58. Régi magyarországi nyomtatványok 3. köt. 1636–1655. Szerk.: Heltai János. Budapest 2000. – RMNy 2360 Prózai m vei csak Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc kiadásában jelentek meg 1853-ban. Zilai (Zilahi) Sámuel levelei Ráday Gedeonhoz (1787–1792). Közölte Ladányi Sándor: Zrínyi Török áfiuma és Gyöngyösi verseinek 18. sz. végi kiadástörténeti problémáihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények 1975. 483. Zrínyi Miklós: Ne bántsd a’ magyar!” Újonnan ki-botsáttatott Maros-Vásárhely 1790 [Gál László ny.] 94 p. – 8° -- Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712–1860. III. köt. Budapest 1891. 890. Ladányi Sándor, i. m., 482–498. Ladányi, i. m. 485, 490. Ladányi, 495. Ladányi, i. m. 1975. 482–498. Zilahi Sámuel levele Rádaynak, Marosvásárhely 1792. május 6. Idézi Ladányi, i.m. 498. A szerz kutatásait az OTKA K 104231 programja támogatta.

A Hollók i Kézm ves Nyomdam hely keres a nyomdaiparban használatos kéziszerszámokat, kisgépeket, ólom-, illetve fabet ket. Bármilyen apró felajánlásnak örülnek. Lehet az egy szed vas, asztali könyvprés, zárókulcs vagy regletta, bármi. Ezeket a szerszámokat, kisgépeket, anyagokat, azon túl, hogy a kiállítás megbecsült darabjai lesznek, újra használni is szeretnénk, segítségükkel tudják csak igazán jól és hitelesen bemutatni, elmagyarázni, hogyan is m ködött a régmúlt id k nyomdája. A felajánlásokat a pnyme@pnyme.hu e-mail címre várjuk.

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

CONTENTS 13 14 16 18 10 11 12 18 20 23 26 28 30 33 36 38 42 44 46 50 52 53 55 57 60 62 64 65 66 74 76

Viktória Faludi: Dear Reader, Nessan Cleary: Being green Piroska Prokai: New Graduates Péter Wunderlich: Book publishing and printing in the 21st Century Axel Springer inkjet printing heads built into machines in Germany FESPA Planet Friendly Guide De-inking of inkjet prints István Mecsei: How can we make economically “green” our printing houses? Viktória Faludi: Folprint Nyomda: printing in a natural way. Viktória Faludi: Print 2000 Nyomda Kft. Károly Langó: A real security PDExpo, i.e: Print & Packaging Days – organization Flexo Symposium Sándor Pesti: Sectoral Environmental Symposium Miklós Ugrai: Printing and converting without risk of migration Miklós Nagy: Law of environmental product-taxes changed advantageously Nikoletta Németh: Printing ink containing mineral-oils Paper Academy Nóra Kiss, István Schuck jr.: Environmentally oriented converting More than a rubber roll For a smooth production process For the attractive packaging Mondi Green Range: as green as possible Purmelt MicroEmission adhesives by Henkel Dániel Göttler: Surway of chemical-free plates Morwenna Kearns: Food for thoughts A short history of environmental contamination Sappi, the paper and the cows Péter Maczó: Calligraphies of Erika Vincze Béla Gécs: Hungarian ancient printers abroad, during 1472-1513 Judit V. Ecsedy: Zrinyi and a printing house in Marosvásárhely

INHALT 3 4 6 8 10 11 12 18 20 23 26 28 30 33 36 38 42 44 46 50 52 53 55 57 60 62 64 65 66 74 76

M A G YA R G R A F I K A 2 013/2

Viktória Faludi: Liebe Leser! Nessan Cleary: Was bedeutet umweltfreundlich „grün” sein? Piroska Prokai: Frische Absolventen Péter Wunderlich: Verlag und Druck im 21. Jahrhundert Axel Springer rüstet Rotationen mit Inkjet Druckköpfen aus FESPA Planet Friendly Guide Deinking von Inkjet Druckerzeugnissen István Mecsei: Wie kann man eine Druckerei wirtschaftlich „grün” machen”? Viktória Faludi: Folprint Druckerei: Natürlich drucken! Viktória Faludi: Print 2000 Nyomda Kft. Károly Langó: Unverfälschte Sicherheit PPDexpo – das heißt Print & Packaging Days – Organisierung Flexo Symposium Sándor Pesti: Branchenspeziﬁsches Symposium Umweltschutz Miklós Ugrai: Migrationsunbedenkliches Drucken und Weiterverarbeitung Miklós Nagy: Das Umweltabgabegesetz veränderte sich zu seinem Vorteil Nikoletta Németh: Mineralölhaltige Druckfarben Papier Akademie Nóra Kiss, István Schuck jr.: Umweltorientierte Weiterverarbeitung Sándor Kiss: Mehr als Gummiwalze Hochwertige Kartonqualitäten für den optimalen Auftritt geplanter Botschaften Graﬁsches Design spricht für Produkt und Hülle Mondi Green Range: So grün wie möglich Purmelt MicroEmission-Kleber von Henkel Dániel Göttler: Chemiefreie Druckplatten – Überblick Morwenna Kearns: Nachdenkliche Probleme bei Lebensmittelverpackungen Kurze Chronik der Umweltbelastung Sappi, Papier und die Kühe Péter Maczó: Über Kalligraphie von Erika Vincze Béla Gécs: Altvordere Buchdrucker im Ausland, 1472-1513 Judit V. Ecsedy: Zrinyi und die Druckerei im Neumarkt am Mieresch

1047 Budapest, Baross u. 11–15. Telefon: +36 1 3697159; +36 20 3138360 info@stanctechnik.hu www.stanctechnik.hu

STANCTECHNIK KFT

Magyarország legnagyobb független kötészete

STANCTECHNIK GMBH Die größte unabhangige Binderei in Ungarn

ÁK

ÁLATÁBAN

K SZOLG ÉS KIADÓ

LON! A N O V N ZÍ VILÁGS

A NYOMD

>WhZYel[h" <b[n_ :[Ya[d Wki Akdijije\\ eZ[h Wki AWhjed" 8heiY^ h[d" M[_Y^XkY^Z[Ya[d# 8 Y^[h" aWhjed_[hj[d L[hbW]im[ha[" EX[hÆ WY^[dl[h[Z[hkd]0 ¸ BWc_d_[h[d" ¸ KL#BWYa_[hkd]" ¸ AWiY^_[h[d" ¸ IjWdp[d$

NSTE ND IM DIE E A H S ALLES AU EINEN UND VERL AG ER DER DUCK SE!

WELTKL

KÖRNYEZETTUDATOS NYOMTATÁS KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL DOLGOZZON MAGYARORSZÁG ELSÔ ZÖLD NYOMDÁJÁVAL!

• ZÖLDNYOMTATÁSI TECHNOLÓGIÁK • KARBONSEMLEGES BÉLYEGZÀKÉSZÍTÉS • KÖRNYEZETBARÁT LÉZERGRAVÍROZÁS 11119 Budapest, Thán Károly u. 25. • info@folprint.hu Tel.: +36 1 205 5965 • Fax: +36 1 205 7988 www.folprintnyomda.hu • www.trodat-belyegzo.hu