Horvátországi Magyar Hetilap by István Taschler

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene“ – irodalmi és zenés est Eszéken

12. oldal

► ► ►

Új Magyar

► ► ►

7. oldal

Heti riport

Élet a „senki földjén” – heti riport Sóta Istvánnal

Képes Újság

Ára: 3 Kn

XVIII. évfolyam * 2013. május 2. * 17. szám * Horvátországi magyar hetil ap * www.huncro.hr

► ► ►

8. oldal

9. oldal

► ► ►

Egyre több a résztvevő a laskói Kőgyesi Melitta Népzenei Vetélkedőn

Most is ugyanúgy döntenének A Gros család Németországból költözött haza. Robi dárdai, Zita kopácsi magyar, 15 évet éltek Németországban, gyermekeik ott születtek. Mikor hazaköltöztek, a gyerekek az eszéki magyar iskolaközpontban folytatták általános iskolai tanulmányaikat, Vivien az ötödiket, Márk a második osztályt. Jelenleg Eszék egyik legszínvonalasabb horvát nyelvű gimnáziumának, a jezsuita gimnáziumnak a tanulói mindketten. A szülők elégedettek, most sem döntenének másképp. ► ► ►

6. oldal

Kárpát Régió Üzleti Hálózat: a vártnál is nagyobb az érdeklődés

HMDK-HNS-HSLS: együtt a változásokért a Hercegszőlősi járásban ► ► ►

5. oldal

Alig több mint egy hónappal ezelőtt nyílt meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája. Palizs-Tóth Hajnalka irodavezető elmondta, hogy a vártnál is nagyobb az érdeklődés az iroda szolgáltatásai iránt. A legtöbb ügyfél befektetéssel és cégalapítással kapcsolatos kérdésekkel, valamint partnerkeresési szándékkal fordult hozzájuk. Jelenleg a legfontosabb feladatuk, hogy feltérképezzék a térségben működő, elsősorban magyar vállalkozásokat, hogy azok bekapcsolódhassanak a Kárát-medence üzleti vérkeringésébe.

Láthatár

w Áder: vegyük észre a hétköznapok teljesítményét! MTI

Áder János Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik a hétköznapokban, amit észre kell venni - jelentette ki a köztársasági elnök a hivatalba lépése óta eltelt egy évet értékelve. Áder János az MTVA-nak és a TV2-nek adott közös interjúban megismételte, alkotmányjogilag lehetetlennek látta, hogy ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását, az idei év legnagyobb kihívásának pedig a budapesti vízügyi ENSZvilágkonferencia megszervezését nevezte, amelyen várhatóan a világszervezet főtitkára is részt vesz. Áder János a vasárnap este adásba került nyilatkozatában kijelentette, az elmúlt egy évben igyekezett hű maradni ahhoz, amit a beiktatási beszédében mondott, vagyis nem elfeledkezni a hétköznapok sokszor olimpiai bajnokokéhoz és Nobel-díjas tudósokéhoz mérhető heroikus teljesítményeiről. „Vegyük észre a hétköznapok teljesítményét, hogy Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik!” - hangsúlyozta. A köztársasági elnök felidézte a Tolna megyei Belecskán tett látogatását, ahol saját kezűleg is besegített azoknak a helyi munkanélkülieknek, akik az önkormányzat segítségével önerőből, mezőgazdasági munkából segítettek magukon. Mint mondta, azért támogatta ezt a kezdeményezést, mert az ott élők példaként szolgálhatnak sok más, nehéz helyzetben élő településnek. Az államfő korábbi szavait megerősítve ezúttal is eddigi politikai pályafutása legnehezebb döntésének nevezte az államfői tisztség elvállalását. Megjegyezte, sokak szemében hátrány volt korábbi pártpolitikai elkötelezettsége, ezzel szemben ő előnyként tekint huszonöt éves belpolitikai múltjára, azáltal ugyanis olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket mostani tárgyalásain is hasznosítani tud.

A kezdetektől fogva „nem árultam zsákbamacskát” - fogalmazott, hozzátéve: hivatalba lépésekor megígérte, kitölti az államfői tisztséggel járó alkotmányos kereteket, és azokon nem lép túl. Szerinte ez mondható el az alaptörvény negyedik módosítására is, amelyről - egy közlekedési hasonlattal élve - azt mondta, az alkotmány egyértelmű piros lámpát mutatott neki, ki kellett hirdetnie az Országgyűlés által elfogadott változtatásokat. Felidézte, sok alkotmányjogásznak kikérte a véleményét, elolvasta a hozzá eljutatott összes észrevételt és végül arra jutott, hogy „a helyzet olyan egyszerű, mint ahogy nem szabad átmenni a piros lámpán”. A műsorvezetők kérdésére hozzátette, az övével ellentétes véleményt megfogalmazó Sólyom László korábbi köztársasági elnökkel nem beszélt a kérdésről. Megjegyezte továbbá azt is, az alaptörvény-módosítás előtt elmondott televíziós interjújában azért fogalmazott úgy, alá kell írnia a változtatásokat függetlenül attól, az tetszik-e neki, vagy sem, hogy ezzel is rávilágítson, alkotmányjogi kérdésről és nem hitvitáról van szó. Magyarország és az Európai Unió közötti vitákról szólva azt mondta, brüsszeli tapasztalatai alapján állíthatja, az európai parlamenti képviselők helyi értékén kezelik ezt a kérdést, vagyis nem a magyar demokrácia helyzetével kelnek és fekszenek. Hangsúlyozta, az európai vitákra nem darázsfészekként, sokkal inkább lehetőségként kell tekinteni, ahol Magyarországnak el kell magyaráznia, hogyan kell értelmezni a magyar alkotmányos és gazdasági helyzetet, és abban miként tud segíteni Brüs�szel. Áder János tájékoztatása szerint a hivatalában töltött egy éve alatt kritikát nem, csak kérdéseket kapott a témában tárgyalásai alatt. Sikeres példaként említette ugyanakkor az uniós költségvetés és a fejlesztési források elosztásának ügyét. A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárással összefüggésben az államfő azt mondta, az Európai Unió nem csak Magyarországgal szemben alkalmaz kettős mércét, ennek részleteit azonban nem fejtette ki.

Elmondta, nem volt konfliktusa a kormánypártokkal, sőt még csak jelzéseket sem kapott tőlük az ellenzék által üdvözölt döntései miatt, így például a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldött törvényjavaslatok miatt. Áder János rosszízű vitának nevezte ugyanakkor az elnöki kegyelem intézményének statisztikai szemléletű megítélését, ugyanis szerinte minden egyes kérelem mögött egyéni élethelyzetek vannak. Példaként említette annak a halálos közúti balesetet okozó fiatal férfinak az esetét, aki azt követően kapott kegyelmet, hogy sikertelen öngyilkossági kísérlete során mindkét karját elvesztette. Kell-e annak az embernek börtönbe vo-

nulnia, aki ennél nyilvánvalóan nagyobb büntetést szabott ki magára? - kérdezte az államfő, aki beszélt arról is, miért utasította el a Geréb Ágnes ellen indított büntetőeljárás felfüggesztésére vonatkozó kegyelmi eljárást. A független bíróság lehet a kizárólagos fórum annak eldöntésére, hogy valaki elkövetett-e egy bűncselekményt, vagy sem - mondta, hozzátéve, a jogerős döntés után érdemes vis�szatérni arra, hogy Geréb Ágnes kaphat-e elnöki kegyelmet. A köztársasági elnök magánéletéről megjegyezte, továbbra is szokott horgászni, nyaranta pedig baráti társaságával evezni járnak, ez idő alatt pedig sátorban alszanak és bográcsban főznek maguknak.

w Kihelyezett ülést tartott a Kós Károly Kollégium

Múlt hét szerdán és csütörtökön a Vajdaságba látogattak az MTVA tanácsadó testületének tagjai. A Kós Károly Kollégium tizenegy tagú testületének célja a határon túli magyar nyelvű médiaéletet minden rendelkezésre álló, törvényes eszközzel történő segítése, fejlesztése, támogatása. A testület havonta találkozik, ezúttal Klemm József vajdasági kollégiumi tag baráti meghívására Újvidékre és Szabadkára látogattak, ahol megismerkedtek a Vajdasági Rádió és Televízió, a Magyar Szó, a Mozaik Televízió és a Pannon Televízió tevékenységével. Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztőségének a vezetője, a Kós Károly Kollégium elnöke elmondta, támogatásuk többszintű – egyrészt a Kárpát-medencében élő, magyar nyelvű televíziós, rádiós, hírügynökségi vagy adott esetben az írott sajtóban dolgozó újságírók számára szakmai konzultációkat szerveznek régiókként, negyedéves, féléves rendszerességgel, ezekben egyfajta mesterkurzusként próbálják tökéletesíteni szakmai felkészültségüket. A kollégák-

nak megpróbálják átadni a magyarországi közszolgálati médiában alkalmazott sztenderdeket, elvárásokat. Segítik azokat a pályakezdő fiatalokat, akik első lépéseiket teszik – támogatást nyújtanak nekik abban, hogy jó, profi, elkötelezett, hivatástudattal rendelkező, szakmailag a lehető legjobbat nyújtó újságírókká váljanak. Tevékenységük másik körében arra törekszenek, hogy a magyarországi közszolgálati média műsoraihoz minél több hír, esemény jusson el a Kárpát-medence egészéből, hogy megszűnjön a határok által szétszabdalt állapot, és hogy a magyar nemzet egységes egészként tudjon megjelenni. Nemcsak az ún. határon túli műsorokban, hanem valamen�nyi műsorban. A testületet Barlayval együtt a következő szakemberek alkotják: Havasi János, az MTVA kabinetfőnök-helyettese és határon túli különmegbízottja, a KKK titkára, Csermák Zoltán kommunikációs főmunkatárs és Gálfi Melinda a Duna Televízió Zrt.ből; rajtuk kívül minden egyes külhoni régiót egy-egy köztiszteletnek örvendő, nagy szakmai múlttal rendelkező médiaszemélyiség képvisel: a Muravidéket Zver Ilona, Erdélyt Jakab Endre és Maksay Ágnes, Kárpátalját Kulin Zoltán, a Felvidéket Bartók Csaba, a Vajdaságot Klemm József, Horvátországot pedig Kriják Krisztina.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Aktuális

Megint lesz magyar főkonzulátus Eszéken Eddig is volt róla szó, hogy újra főkonzulátust nyitna Eszéken a magyar kormány, de csak ígéret szintjén beszéltek róla, most viszont már a budapesti külügyminisztérium idei költségvetésében is rendelkezésre áll az ehhez szükséges összeg.

televízió nem rendelt anyagot. Andócsi János kollégámat a Kossuth Rádiótól elbocsátották, mondván, nem pártatlan, a továbbiakban már nem volt jó, amit csinált. Barátságtalan gesztusok sorozatát követték el ellenünk, de a legmegbocsáthatatlanabb bűnük 2004. december 5-e volt, amikor Magyarország akkori kormánya mindenáron meg akarta győzni A hír múlt héten, kedden jelent meg a saját állampolgárait arról, mondjanak Magyar Közlönyben, Martonyi János le határon túli testvéreikről, és mondmagyar külügyminiszter pedig csütörjanak nemet a határon túliak magyar tökön a Zágrábban horvát kolléganőállampolgárságára. jével, Vesna Pusićtyal való találkozón KRIJÁK Krisztina Bizonyára ez is szerepet játszott abmár kész tényként közölte. ban, hogy három éve a Fidesz-MPSZ Bizonyára mindenki emlékszik még arkétharmados többséget szerzett a vára, amikor 2002-ben maga Orbán Viklasztásokon. Nemcsak a hatátor nyitotta meg az eszéki maron túliak, az ország határagyar főkonzulátust, amelynek in belül élők sem bocsátották „Érthetetlen és arrogáns gesztus nagy szerepet szántak, és amely meg a kormánynak, hogy félműködésének öt éve alatt valóvolt ezért a Magyar Szocialista revezették őket. Tettük súlyában emelte az itt élő magyarság val sokan csak utólag szembePárt részéről, hogy kormányra tekintélyét, súlyát. sültek, és talán így próbálták kerülésük első intézkedései Érthetetlen és arrogáns gesztus meg helyrehozni azt a sok fájvolt ezért a Magyar Szocialista között volt az eszéki konzulátus dalmat és csalódást, amit nePárt részéről, hogy kormányra künk okoztak. bezárása, azt kommunikálva, kerülésük első intézkedései köA számtalan hiba, az az arrozött volt az eszéki konzulátus költségmegtakarítás céljából gancia, amellyel velünk szembezárása, azt kommunikálva, teszik, és több külképviseletet is ben is viseltettek, meghozta költségmegtakarítás céljából gyümölcsét. Szégyenteljes veteszik, és több külképviseletet „szüneteltetnek” majd. Mégsem reséget szenvedtek, azok vális „szüneteltetnek” majd. Mégtották le őket, akiket velünk tették: a Kárpát-medencében sem tették: a Kárpát-medenriogattak, abból a félelmükmi voltunk az egyetlen magyar cében mi voltunk az egyetlen ből kiindulva, hogy ha szavamagyar közösség, amely budazati jogot kapunk, soha többé közösség, amely budapesti pesti külképviselet nélkül manem kerülhetnek kormányra. külképviselet nélkül maradt.” radt. A diákoknak ettől kezdve Paradox egy helyzet. Zágrábba kellett utazniuk taAzóta már van magyar államnulmányi vízumért, és számos polgárságunk. Szavazati jogunk is. Részei vagyunk jogi érhátrányt, valamint presztízsveszteséget jelentett az itteni telemben is a magyar nemzetnek. Nemsokára a határok is magyarság számára a képviselet megszűnése. megszűnnek, hisz mi is EU-s állampolgáSajnos nem ez volt az egyelten leépítése a szoclib korrok leszünk. És nem utolsósorban újra lesz mánynak a határon túl: szinte mindent megszüntettek magyar főkonzulátusunk Eszéken, mint a Fidesz-kormány infrastrukturális fejlesztései közül. A minden Kárpát-medencei régiónak, ahol mi tudósítói pontunktól többé a magyar közszolgálati magyarok élnek, mert ez így van rendjén. Főszerkesztő: Kriják Krisztina lFőszerkesztő-helyettes: Micheli Tünde l Munkatársak: Hordósi Dániel, Lefler Attila, Szabó Andrea, Tatai Igor, Varga József l Nyelvi lektor: Pasza Árpád l Grafikai és tördelőszerkesztő: Farahó Zsolt l Szerkesztőségi titkár: Pajrok Andor l Kiadja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsa (Zágráb) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával l Szerkesztőség: 31 000 Osijek/Eszék, Kneza Trpimira 23., telefon: 00-385-31-215-648, fax: 00-385-31-215-647, e-mail: huncro@huncro.hr l Honlap: www.huncro.hr l Ára 3 kúna, előfizetési díj egy évre 150 kúna, fél évre 75 kúna, külföldre 70 euró/év l Zsirószámla: 2500009-1501138104 l IBAN-SZÁM: HR16 2500 0091 5011 3810 4 l BIC: HAABHR22 l Nyomdai munkák: Admiral Tisak d.o.o, Cerna

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Választások 2013

Sajtótájékoztató keretében mutatta be elöljáróhelyettes-jelöltjeit a HMDK Április 30-án egy sajtótájékoztató keretében mutatta be a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a küszöbönálló önkormányzati választásokon induló elöljáróhelyettes-jelöltjeit: Dominović Editet, Cserepes Zoltánt, Déra Nándort és Sipos Sándort.

A jelöltek négy olyan járásban indulnak, ahol az ott élő magyarok számára törvény szavatolja az elöljáró-helyettesi tisztséget: a kelet-szlavóniai Ernestinovói járásban, amelyhez Szentlászló, a Tordinci járásban, ahova Kórógy tartozik, valamint a baranyai (drávszögi) Hercegszőlősi és Bellyei járásban. és közösségének rendkívül aktív közéleti szereplője. Ő azzal érvelt, hogy mindig fiatalos elszántsággal, lendülettel veti bele magát a munkába.

A szentlászlói Dominović Edit a helyi nyugdíjas egyesület elnöke. Az előző ciklusokban is tagja volt az Ernestinovói Járási Tanácsnak. A képviselőjelölt asszony elmondta, hogy eddig is a települése érdekeit képviselte, és a jövőben, ha megválasztják, tisztségéből fakadóan még hatékonyabban teszi ugyanezt. A kórógyi Cserepes Zoltán a Kórógyi Hagyományőrző Egyesületnek, valamint a Tordinci járás magyar kisebbségi önkormányzatának az elnöke, a HMDK Vukovár-Szerém megyei egyesületének vezető-

ségi tagja. Falujában számos rendezvény szervezőjeként hívta fel magára a figyelmet, közülük a már hagyományosnak tekinthető kórógyi zenésztalálkozó a legismertebb. A sajtótájékoztatón azt mondta: „Mindenki tudja, mennyit tettem a faluért, az emberek naponta szembesülhetnek azzal a tevékenységgel, amelyet társaimmal a településen végzünk - ha megválasztanak, folytatjuk a munkát.” A laskói Déra Nándor a helyi HMDKalapszervezet, valamint a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösség elnöke, falujának

A kiskőszegi Sipos Sándor a HMDK országos szervezetének elnökségi tagja, a HMDK kiskőszegi egyesületének alelnöke. Az előző két ciklusban a Darázsi járás vezetőségének tagja – 2005 és 2009 között annak elöljáró-helyettese és tanácsnoka, a 2009-13 közötti időszakban elöljáró-helyettesi tisztséget töltött be. 2003 és 2011 között a Darázsi járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának az elnöke. 2010-től a kiskőszegi Helyi Választmány tagja. Sipos többéves tapasztalatát és tudását ajánlotta fel a köz javára. Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke elmondta: „Semmi kétségem sincs afelől, hogy ezek a jelöltek a leendő legjobb választás. Jelöltjeink között vannak fiatalok, tapasztaltak, nők és férfiak egyaránt – ebből látszik azon törekvésünk is, hogy minden réteget megszólítsunk, képviseljünk, hogy egyforma lehetőséget biztosítsunk mindenki számára. Természetesen mindegyikőjük – amennyiben a május 19i választáson bizalmat kapnak – számíthat a HMDK hathatós segítségére is.

Belföld

w Egyre többen

tömegközlekednek Eszéken Három év alatt az eszéki tömegközlekedési vállat (GPP) utasforgalma éves szinten mintegy kétmillió fővel emelkedett, így míg 2009-ben 9,4 millió utasuk volt, addig tavaly már 11,3 millió. A városi vállalat képviselői szerint ennek az oka a gazdasági válságban keresendő. Sok eszéki polgár a gépkocsija helyett inkább buszon, villamoson közlekedik. Így az eszéki tömegközlekedési járatokon munkanapokon 40 ezer, szombaton 25 ezer, va4

sárnap pedig 12 ezer ember utazik. Még mindig a legmagasabb a nyugdíjasok száma a 65 év fölöttiek aránya több mint 52 százalék, a diákságé pedig 29 százaléknyi. Igor Medić, a GPP igazgatója a Glas Slavonije napilapnak elmondta, három évvel ezelőtt, amikor ő a cég irányítását átvette, 24 millió volt a veszteség, ezt a tavalyi évben 2,1 millióra sikerült csökkenteniük. Akkor 406 embert foglalkoztattak, most 353-at azzal, hogy csak két alkalmazottnak

szüntették meg a munkaviszonyát. Sikerült számos vis�szaélést is leleplezniük, több esetben is kiderült, hogy a dolgozó pl. egy Eszéktől 50-

60 kilométerre lévő címre volt bejelentve, közben pedig a városban lakott – ily módon mintegy 600 ezer kúnát sikerült megspórolniuk. (mt)

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Választások 2013

HMDK-HNS-HSLS: együtt a változásokért Április 25-én a HMDK székházában jelentették be, hogy a HMDK, a HNS és a HSLS együtt indulnak a Hercegszőlősi járásban az elöljárói és az elöljáró-helyettesi posztért. A sajtó képviselőinek Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke mutatta be a koalíció jelöltjeit: Sója Lajos (HMDK) elöljárójelöltet, Jasna Petrović (HNS) elöljáróhelyettes-jelöltet és Milan Grahovac (HSLS) horvát elöljáróhelyettes-jelöltet. Mindhárman azt hangsúlyozták, hogy a Hercegszőlősi járás megérett egy radikális változásra, mert egyfajta elöljárókultusz

alakult ki, és nem az egyén, hanem az infrastruktúra került a figyelem középpontjába. Sója Lajos szerint ma a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti, és a beruházók nem állnak sorban a járás „kapui” előtt, ezért ha helyzetbe kerülnek, egy járási szövetkezet megalakítását is szorgalmazni fogják. Jasna Petrović azt hangsúlyozta, olyan feltételeket kell teremteniük,

hogy a befektetők számára vonzó legyen a járás. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt években mint járási tanácstagnak a kritikák mellett több konstruktív javaslata is volt, amit soha nem vettek figyelembe a döntési helyzetben levők. Most azért

szeretnének tenni valamit közösen, hogy a járásban mindenki egyformán fontos legyen, és ne csak pár ember. A sajtótájékoztatón jelen volt a HNS megyei szervezetének elnöke, Stjepan Ćuraj is.

fontosabbnak tartjuk falvaink fennmaradását és gyermekeink helyben maradását. Többek között tanfolyamok és képzések támogatásával kívánjuk segíteni a fiatalokat és a munkanélkülieket, jogi tanácsadás-

sal a gazdákat és vállalkozókat, és egyesület létrehozásával a nyugdíjasokat – nyilatkozta lapunknak Pálinkás Krisztián a koalíciós megállapodás aláírását követően.

-mt

Koalíciós megállapodás a Petlovaci járásban is Április 23-án Petlovacon (Baranyaszentistván), a májusi választásokra készülve koalíciós megállapodást írtak alá a járási HSS (Horvát Parasztpárt), a HSLS, a nyugdíjasokat tömörítő BUZ képviselői és Pálinkás Krisztián, aki független listát vezet. A megállapodás értelmében a koalíció elöljárójelöltje Perin Dalibor (HSS), elöljáróhelyettes-jelöltje pedig Pálinkás Krisztián, és ő vezeti a koalíciós jelöltlistát is. - Kész programmal állunk a választók elé, mivel járásunkban sürgős intézkedésekre van

szükség. A fiatalok rohamosan hagyják el a járás területét a kilátástalan helyzet miatt. Olyan dolgokat kívánunk bevezetni, amelyek alapját az oktatás és az összefogás alkotják. Programunk a „Falvainkért és gyermekeinkért” szlogennel kezdődik, mert mindennél

Belföld

w A horvát biztos a fogyasztóvédelmet kapja A fogyasztóvédelmi tárcát bízza José Manuel Barroso az új horvát biztosra, aki július 1-jén csatlakozik a testülethez. Neven Mimicát csütörtökön jelölte Horvátország az Európai Bizottságba. A testület elnöke, aki csütörtökön személyesen is találkozott a leendő horvát biztossal, jóváhagyásáról biztosította a jelölést, egyúttal jelezte, hogy a fogyasztóvédelmi portfólióért lesz felelős. Ez azt jelenti, hogy Tonio Borg, a máltai biztos leadja a fogyasztóvédelmet és az

egészségügyi tárcát tartja meg. Neven Mimica jelenleg miniszterelnök-helyettes, és egyúttal külügyminiszter, továbbá az európai ügyeket is felügyeli a horvát kormányban. (kitekinto.hu)

- mt

w Több száz millió kúnát kell befektetni, hogy eleget tegyünk a schengeni előírásoknak Horvátországnak a nem EUtagországokkal közös határa a schengeni csatlakozással az Unió új külső határává válik. Emiatt növelni kell a határőrök számát, mert eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy minden kilométerre két határőr jusson. Ahhoz, hogy szavatolható legyen a határok schengeni előírások szerinti működése, mintegy ötezer emberre lesz szükség. Ezenkívül számos technikai újítást is be kell vezetni. A kormány cél-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

ja, hogy Horvátország 2015-re a schengeni övezet tagja legyen. Egy korábbi hír szerint Horvátország július 1-je után 120 millió eurós keretet kap határőrizeti feladatokat ellátó eszközök beszerzésére, de az államkasszából is költenek erre a célra. (mt)

Magyarságunk

Kárpát Régió Üzleti Hálózat: a vártnál is nagyobb az érdeklődés

Alig több, mint egy hónappal ezelőtt nyílt meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája. PalizsTóth Hajnalka irodavezető elmondta, hogy a vártnál is nagyobb az érdeklődés az iroda szolgáltatásai iránt. A legtöbb ügyfél befektetéssel és cégalapítással kapcsolatos kérdésekkel, valamint partnerkeresési szándékkal fordult hozzájuk. Jelenleg a legfontosabb feladatuk, hogy feltérképezzék a térségben működő, elsősorban magyar vállalkozásokat, hogy azok bekapcsolódhassanak a Kárátmedence üzleti vérkeringésébe.

Mint ahogy a március 21-i hivatalos megnyitón is elhangzott, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája nem csupán közvetítő szerepet fog betölteni a két ország között, sokkal inkább konkrét üzleti lehetőségek feltárására, ezenkívül partnerközvetítésre törekszik. Az eszéki kép-

viselet jelentősége Horvátország júliusi európai uniós csatlakozásával pedig még jobban felértékelődik. - Egyhónapos működésünkről elmondhatom, hogy a vártnál is nagyobb az érdeklődés irodánk szolgáltatásai iránt. Elsősorban befektetéssel és cégalapítás-

Salgótarjáni kirándulócsoport a Drávaszögben Nemrég egy salgótarjáni (Magyarország) csoport látogatott a Drávaszögbe, amelynek tagja volt a darázsi Török Katalin is, így a baranyai és szlavóniai körút során ellátogattak Darázsra is, ahol a Szivárvány Nőegylet tagjai fogadták őket. A darázsi származású Török Katalin 1991-ben menekült a háború elől Magyarországra családjával. Salgótarjánban telepedtek le véglegesen. Csak ritkán van al-

kalma hazalátogatni, így örömmel töltötte el, amikor nemrég egy húszfős csoporttal eljöhetett drávaszögi szülőfalujába. Először természetesen Darázs-

ra vezetett az útjuk, ahol a helyi Szivárvány Nőegylet tagjai fogadták őket. Ellátogattak a Jézus Szíve-templomba, ahol közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt is. A kétnapos kirándulás során jártak még Csúzán és Szentlászlón, és megnézték Eszék nevezetességeit is. – Mivel elég ritkán tudok hazalátogatni, gyakran van honvágyam, amit saját verseimben is megpróbálok kifejezni. Boldog voltam, hogy újra láthattam szülőotthonomat, és a cso-

SOMIDOM Expón is. Ezenkívül termékbemutatókra adunk lehetőséget, és programunkban szerepel üzletember-találkozók szervezése is. Szeretném kihangsúlyozni, hogy szolgáltatásaink ingyenesek, mert célunk az, hogy a térség erős gazdasági régióvá fejlődjön – mondta PalizsTóth Hajnalka irodavezető. A két munkatárssal működő üzletfejlesztési irodának most a legfontosabb feladata, hogy feltérképezze a vállalkozásokat és kiépítse a kapcsolatrendszerét. - MICHELI Tünde

port többi tagja is nagyon meg volt elégedve a baranyaiak vendégszeretetével – mondta Török Katalin.

- TATI Igor

Az első évi közgyűlés az új kultúrotthonban

Várdaróciak az adai vadvirág-fesztiválon A Várdaróc Magyar Kultúregyesület ifjúsági tánccsoportja április 27-én fellépett az adai Tavaszi Vadvirág Fesztiválon. Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör 2003-ban azzal a céllal rendezte meg első fesztiválját, hogy összehozzák azokat, akik a népzene és a népművészet nyelvén gondolkodnak, valamint hogy vendégül láthassák azokat az egyesületeket, amelyekkel jó kapcsolatokat ápolnak. A Várdaróc Magyar Kultúregyesülettel a tavalyi pulai magyar héten vették föl a kapcsolatot. - A fesztiválon napközben különböző programokon vehet-

sal kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzánk, de segítettünk a partnerkeresésben is, ezek a vállalatok főleg az építőipari és mezőgazdasági ágazatban tevékenykednek. Horvát cégek pedig a magyarországi piac feltérképezésével kapcsolatban kérték segítségünket. Különböző szakmai rendezvényszervezéseknél is közreműködünk, ilyen például a győri Kereskedelmi Kamara által szervezett Szakmák Harmóniája, valamint magyarországi és vajdasági vállalkozókkal jelen leszünk a májusi eszéki

tünk részt, valamint az esti gálaműsorban is, amelyre a színházteremben került sor, föllépett a tánccsoportunk. Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy hamarosan viszonozhatjuk a vendéglátást – mondta Micheli Zsolt, az egyesület elnöke.

Szombaton, április 27-én tartotta évi közgyűlését a dályhegyi Petőfi Sándor magyar kultúregyesület. Az elmúlt évről szóló beszámolókból, amelyeket Hugyik Imre elnök, Kaján Mária csoportvezető és Hugyik Irén pénztáros olvasott fel, kiderült, hogy az egyesület két tánccsoportjának és az asszonykórusnak az előző évben több mint 40 fellépése volt. Valamint az is, hogy a magyar Kormány, a zágrábi Kisebbségi Tanács, Eszék-Baranya megye, a HMDK és az Erdődi járás anyagi támogatásával nemcsak hogy tető alá sikerült hozni a kultúrotthont, hanem egy kisebb rendezvénytermet is kialakítottak.

- Természetesen mindez nem valósulhatott volna meg a tagság és a szülők, valamint a két kitartó koreográfus segítsége nélkül. Reméljük, hogy az idei év legalább olyan jól sikerül, mint a tavalyi - nyilatkozta Hugyik Imre, a dályhegyi szervezet elnöke. A közgyűlésen jelen volt Jovan Jelić, Eszék-Baranya megye zsupán-helyettese, Dragan Vulin az Erdődi járás elöljáróhelyettese és Jankovics Róbert a HMDK ügyvezető elnöke is.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene“ Krúdy-est Eszéken

Április 26-án Eszéken, a HMDK rendezvénytermében a Media Hungarica Művelődési és Tájékoztatási Intézet szervezésében irodalmi és zenés estet tartottak.

A műsor dr. Motorcza Gyula előadásával kezdődött. Motorcza sokszínű egyéniség, egyetemi tanár, vadász, világjáró, „életművész“, a Magyar Írószövetség tagja. A kortárs irodalom fejlesztéséért a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Írói munkásságát jól példázza 37 ki-

adott kötete, világjáróként pedig bejárta a földet Afrikától Kamcsatkáig. Utazásai, vadászszenvedélye és könyveinek témái szoros kapcsolatban állnak egymással. A legtöbb országba vadászturistaként látogatott el, és több, vadászattal kapcsolatos kötete is napvilágot látott,

de a történelemmel is előszeretettel foglalkozik műveiben és előadásaiban egyaránt. Legnépszerűbb kötete, a Keresse dr. Mengelét 40 évnyi kutatómunkájába került, és 15 000 példányt adtak el belőle. Mivel a 2013-as esztendőt az író halálának 80. és születésének 135. évfordulója tiszteletére Krúdy-évnek nyilvánították, Motorcza Gyula Krúdy Gyuláról, legtermékenyebb regény- és novellaírónkról tartott érdekfeszítő előadást az est egyórás irodalmi részében. - Idén több európai országban is tartottam előadást Krúdy Gyuláról, többek között Svédországban, ahol népes magyar értelmiségi közönségem volt. Horvátországban is többször megfordultam már, közel áll a

szívemhez, mivel az egyik nagyapám is horvátországi származású. Örömömre szolgált, hogy ismét ellátogathattam ide egy előadás erejéig – mondta Motorcza Gyula. Ezt követően a budapesti Aphonia zenekar 20. századi és kortárs magyar költők, többek között Lackfi János, Varró Dániel és Weöres Sándor verseinek zenés feldolgozásaival szórakoztatta a közönséget. A háromtagú zenekarban a gitáron és dobon kívül többféle akusztikus hangszer is szerepet kapott. Motorcza Gyula rendhagyó irodalomórájából és az Aphonia zenekar koncertjéből álló műsor közönségének igényes, tartalmas és egyben szórakoztató előadásban lehetett részük. - TATAI Igor

A Kígyóbőrnyakék bemutatója Szentlászlón Az Eszéken élő írónő, Lydia Scheuermann Hodak regénye, a Zmija oko vrata (Kígyóbőrnyakék) 2004-ben magyarul is megjelent a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft. kiadásában. A könyv első részének a cselekménye a honvédő háborúban porig rombolt, ősi magyar református faluban, Szentlászlón játszódik. Múlt csütörtökön a helyi kultúrotthonban mutatták be. A könyvbemutatóra a szentlászlói Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület közreműködésével került sor a kultúrotthon emeleti termében. Az egybegyűlteknek Tripolszki Márta, az írónő személyes ismerőse beszélt a mű magyar nyelvű megjelenésének körülményeiről. Lydia Scheuermann Hodak tőle kért segítséget, amikor magyarul is

meg szerette volna jelentetni a könyvet, majd az ő közreműködésével került a kézirat Lydia Scheuermann Hodak és Kutin Zsuzsanna a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft.-hez. Majd fölolvas- pusztán nőtt fel, Szentlászlón részé róluk szól, a háborúban ta a fordító Borbély Jánosnak járt iskolába, így egyik-másik sokat szenvedett faluról. a műről írt kritikáját. Kutin gyerekkori emlékét is felidéz- A könyvbemutatón közreműZsuzsannával felváltva egy- te, amelyek ma is kedvesek a ködtek a helyi általános iskoegy szemelvényt is felolvastak számára. Azt mondta, hálával la tanulói, akik néhány dal ela könyvből. Az írónő pedig tartozik a szentlászlóiaknak, éneklésével tették emlékezeteszentlászlói kötődéseiről szólt: amit ily módon is szeretett sebbé az eseményt. a faluhoz közeli Vrbik (Füzes) volna leróni - regényének első - mt

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Egyre több a résztvevő a népzenei vetélkedőn Idén 32 kis népdalénekes jelentkezett a laskói és a vörösmarti, illetve azok tagozati iskoláiból a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (HMPF) és a Laskói Általános Iskola szervezésében az április 26-án tizenegyedik alkalommal tartott, Kőgyesi Melitta nevét viselő rendezvényre.

A népzenei vetélkedő harmadik éve viseli Kőgyesi Melitta nevét, aki az iskola tanulója volt, és aki népdaléneklésben, versmondásban, népi táncban is kiemelkedő tehetséggel rendelkezett, számos elismerést és hírnevet szerzett az iskolának nagyszerű produkcióival. Hogy mennyire szeretnek nép-

Vajda Márk 8

dalokat énekelni a gyerekek, azt az is bizonyítja hogy évről évre több a versenyző. - Nagy öröm ez számunkra, és úgy hallottam, hogy van olyan osztálya is az iskolának, ahol már le is játszották a vetélkedőt, és egy előválogatást tartottak. Nagyon jó az együttműködésünk a laksói iskolával

is, így már tizenegyedik éve ad otthont ennek a vetélkedőnek – mondta Csapó Nándor, a HMPF elnöke. A vetélkedőn három kategóriában 32 kisdiák csillogtatta meg énektudását. Voltak köztük visszatérő rutinos versenyzők, de kezdők is, és míg egyesek bátran kiálltak a zsűri elé,

Varga Vivien

néhányuknak csak nagy nehezen sikerült legyűrni a lámpalázat. - A gyerekeket folyamatosan arra ösztökéljük, hogy bátran álljanak ki, és mutassák meg tehetségüket, tudásukat – mondja Kettős Zsuzsanna tanárnő, aki évek óta vezeti a versenyt. A Pusztai Béla, Jaksics Kata és Verőci Alexandra összetételű zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen évről évre erősebb a mezőny, de végül meghozták a döntést. Az alsó tagozatosok között első helyen Vajda Márk (Laskó), a másodikon Szécsényi Adrienn (Vörösmart) és Varga Dorotea Panna (Laskó) osztozik, míg a harmadik helyen Potalec Nika és Anitics Robin (Laskó) végzett. Az 5-6. osztályosok kategóriájában Varga Vivien (Laskó) lett az első, a második helyen Keresztes Beáta (Vörösmart) végzett, míg a harmadik Klájó Kitti (Laskó) lett. A 7-8. osztályosok kategóriájában is igen szoros volt a verseny, az első helyet Molnár Dávid (Laskó) szerezte meg, a második helyet a laskói iskola tanulói, Vindics Gerber Sarah és Geto Anna osztották, a harmadik pedig Vas Bettina (Laskó) lett. A verseny után az Égtájak Egyesület jóvoltából sor került a budapesti Sajtkukac zenekar koncertjére is. Az együttes tagjai magyar versek megzenésített változataival nyűgözték le a közönséget. - MICHELI Tünde

Molnár Dávid

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Most is ugyanúgy döntenének

Egy újabb családdal folytatjuk sorozatunkat, hogy ismételten bebizonyítsuk: nem igaz, hogy hátrány a magyar iskola A Gros család Németországból költözött haza. Robi dárdai, Zita kopácsi magyar, 15 évet éltek Németországban, gyermekeik ott születtek. Mikor hazaköltöztek, a gyerekek az eszéki magyar iskolaközpontban folytatták általános iskolai tanulmányaikat, Vivien az ötödiket, Márk a második osztályt. Jelenleg Eszék egyik legszínvonalasabb horvát nyelvű gimnáziumának, a jezsuita gimnáziumnak a tanulói mindketten. A szülők elégedettek, most sem döntenének másképp. nekünk még többet kellett, hogy behozzuk szókincsbeli lemaradásunkat, de a későbbiekben ez már nem okozott problémát. Én érettségi előtt állok, az emelt szintűre készülök. Mindenképpen be szeretnék jutni a zágrábi állatorvosi egyetemre, majd ösztöndíjjal vagy csereprogram révén Bécsben szeretném folytatni a tanulmányaimat – mondta el lapunknak Vivien. A Gros család

Zita, az édesanya magyar iskolába járt, Robi, az édesapa csak anyanyelvápolásra, hisz Dárdán nem volt magyar tagozat. Amikor hazaköltöztek, megfordult a fejükben, hogy akár horvát iskolába is írathatnánk a gyerekeket, de mégis másképp döntöttek. - Felhívott a barátnőm, aki az eszéki magyar iskolaközpontban tanít, hogy nézzük meg az intézményt, beszélgessünk el az igazgatónővel és fontoljuk meg, hova íratjuk a gyerekeket. Nagyon meggyőzőek

Egy eszéki kutyakiállításon

voltak mindketten, tetszett az intézmény, tetszett, hogy olyan családias a légkör, és nagyon jó volt, hogy a Központ saját mikrobuszával szállította őket az iskolába; soha nem kellett azon izgulnom, hol vannak, nem esett-e bajuk, ott mindig felügyelet alatt voltak – nyilatkozta lapunknak Gros Zita. A gyerekek jó tanulók, komoly céljaik vannak. Vivien az állatorvosira, Mark az orvosira készül. - Nagyon „erős” gimnáziumba járunk mindketten, így sokat is kell tanulni. Az első félévben

A szorgalmat " és a kitartást egyik iskolában sem tanítják, ezt az ember vagy hozza magával, vagy nem." Vivien az eszéki Kinológiai Szövetség tagja, számos versenyen vesz részt szervezőként. Pécsre és a Vajdaságba is jár kutyakiállításokra, de ők maguk is szerveznek helyben ilyen jellegű versenyeket. Vivien elmondta, a kinológusok azok a szakemberek, akik a kutyafélék fejlődéstörténetével, a kutyafajták kialakulásával foglalkoznak. Emellett értenek a kutya anatómiájához is, ami elengedhetetlen része egy kutyafajta standardjának. Azzal, hogy három nyelven beszél anyanyelvi szinten, számos versenyre fordítani is hívják. Márk is könnyen veszi az akadályokat, de őt inkább a zene érdekli. Gitár szakon zeneiskolát is végzett. Számos zenetá-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

borban vett részt, koncertezett, és szívesen emlékszik vissza az eszéki magyar iskolaközpontban eltöltött évekre. - Nem kell sokkal többet tanulnom, mint a többieknek, nekem a zeneiskola miatt a horvát nyelv is nagyon jól ment. A szorgalmat és a kitartást pedig egyik iskolában sem tanítják, ezt az ember vagy hozza magával, vagy nem – mondta Márk. Gros Róbert, az édesapa erdészmérnök, jelenleg a Horvát Erdők állami vállalat alkalmazásában áll. Lapunknak elmondta, nagyon örül annak, hogy a gyerekek magyar iskolába is jártak. Robi is jól beszél magyarul, de sajnálja, hogy írni és olvasni soha nem tanult meg olyan jól, mint a gyerekek.

Gros Vivien

A család mindegyik tagja három nyelven beszél folyékonyan. Robi szerint azzal, hogy belépünk az Európai Unióba, a fél EU-t „birtokba vehetjük”: a magyar nyelvtudással el lehet boldogulni az egész Kárpátmedencében, a némettel és az angollal pedig Európa másik felében. - Ha igazán boldogulni akarunk, akkor a világ felé kell nyitnunk, és azt, amit már tudunk, nem elhanyagolnunk, elfelejtenünk kell, hanem fejlesztenünk - csak ebben az esetben tudunk igazán érvényesülni, minden más a félremagyarázás kategóriájába tartozik – nyilatkozta lapunknak Gros Róbert. - KRIJÁK Krisztina

Horizont

A Drávaszög legrégibb vállalata

de otthonaik nem az ő tulajdonukat képezték. Falusi jellegű települések alakultak így ki, ezek voltak a puszták. Ilyen volt például a Csúza alatti Keselyűs (Mirkovac) is.

A Bellye Rt. vidékünk egyik legnagyobb és egyben legrégebbi gazdasági egysége, létrejötte a török kiűzésének időszakához kapcsolódik. A nagygazdaság a történelem viharos századaiban számos Az államosítástól tulajdonoscserét és rekonstrukciót élt át, azonban már több mint 300 napjainkig éve folyamatosan munkát ad a baranyai embereknek. A trianoni határváltozást A legenda nagy valószínűséggel valóban legenda, vagyis nincs sok köze a valósághoz, alapját feltehetően az képezi, hogy az eszéki sörgyár termékein is az 1697-es alapítási dátum áll.

Az aranykor

A bellyei Savoyai kastély

A kezdetek

A török végleges kiűzését kétségkívül az 1697-es zentai csata tette lehetővé, a hadsereget Savoyai Jenő vezette győzelemre. A sikeres ütközet után az ország nagy része felszabadult. Jutalmul a császár jelentős birtokokat adományozott Savoyainak, többek közt Baranyában is. Az újonnan szerzett, kiváló minőségű földeken Savoyai nyugati típusú gazdálkodásba kezdett. A birtok központját Bellyére helyezte (az elnevezése is innét ered), ahol vadászkastélyt is építtetett magának, de nem sokat tartózkodott benne. Kezdetben 20 falu tartozott az uradalomhoz Bellyétől egészen Villányig, később a települések száma nőtt. A herceg halála után királyi birtok lett, majd később többször is gazdát cserélt, azonban jelentősebb fejlesztések hosszú ideig nem történtek.

A tejcsarnok 10

Az eszéki sör legendája

A legenda szerint a zentai csata után Savoyai Jenő hatalmas tort tartott, hogy méltóképpen megünnepelje a nagy győzelmet. Már nagyban folyt az ünneplés, amikor a hadvezér megjelent, hogy köszöntse a katonákat. Mivel Savoyai nagy sörrajongó volt, ezért ezzel az itallal akart volna koccintani a győzelemre, azonban ez nem sikerült neki, ugyanis e vidéken még nem igazán volt elterjedve a „folyékony kenyér”. Annak érdekében, hogy többé ne kerülhessen ilyen kínos helyzetbe, a hadvezér a Bellyei Uradalom megalapítása után elsőként egy sörgyár létesítéséről rendelkezett. Így született tehát meg e régió első söre, mégpedig az eszéki sör, amit a kezdetekben az Óvárosban gyártottak.

A 19. század közepétől Albrecht főherceg kezébe került az uradalom, aki rájött, hogy mekkora kihasználatlan potenciállal rendelkezik a terület, hiszen a mezőgazdaság mellett állattenyésztésre, borászatra, halászatra és vadászatra is egyaránt alkalmas, és a Dunának köszönhetően vízi úton is könnyen megközelíthető. Albrecht korában épült meg Hercegszőlősön a borászat, Pélmonostoron a malom, a cukorgyár, valamint a főherceglaki tejcsarnok is. Építésekor Európa legnagyobb és legkorszerűbb tejfeldolgozó üzemének számított a maga napi 22 ezer literes kapacitásával. Ebben az időben érkezik meg Baranyába az első gőzgép is, ami „hihetetlenül nagy”, nyolc lóerős teljesítményre volt képes, és Főherceglakon üzemelt, ahol cséplési feladatokat látott el.

Puszták népe

A virágzó uradalomnak sok munkáskézre volt szüksége, a távolabbi vidékekről érkezetteknek házakat építettek, ahol ezek az emberek ellakhattak,

követően az uradalom nagy része az új délszláv államhoz került, és egészen a második világháborúig állami irányítás alatt működött. A második világháborúban jelentős károkat szenvedtek a cég ipari létesítményei, azonban hamar megtörtént a helyreállítás, és a kommunista ideológia alapján az átszervezés. A 90-es évek háborúja során a vállalat ismét hanyatlásnak indult, ugyanis a megszállók igyekeztek minél több hasznot kicsikarni befektetések nélkül, így hát ismételten leamortizálódott, és a terület békés reintegrációja után nehezen állt újra talpra. A nagy fordulatra 2005-ben került sor, amikor is a jelenlegi tulajdonos kezébe került. Úgy látszik, hogy a cég napjainkban jó úton halad, mivel a Bellye Rt. jelenleg Horvátország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, és több mint 2000 dolgozónak biztosít állandó munkát, megélhetést (a 70-es, 80as években ez a szám jóval nagyobb volt). Idénymunkák idején pedig ez a szám akár meg is duplázódik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Bellye egy olyan nagyvállalat, amelynek nem csupán múltja és jelene van, hanem minden bizonnyal jövője is lesz. Sajnos ez napjainkban nem sok cégről mondható el. - HORDÓSI Dániel

Gőzgépet itató munkások a századfordulón

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Horizont

Magyar vendéglő Eszéken Eszéken, pontosabban Rétfaluban 1968-óta a Varga család működteti azt a kiskocsmát és vendéglőt, amelyben igazi magyaros ételek, házi ízek, kedves kiszolgálás várja a betérőket.

Varga Julianna

A két Rétfalu Rétfalut 1289-ben említik először egy oklevélben. A török hódoltág előtt Eszék városában és a környező településeken nagyszámú magyar nemzetiségű ember élt. A török kiűzése utáni években lassan rendeződnek a közállapotok, ugyanakkor migrációs változások történnek. A közeli ősmocsár búvóhelyeire menekült lakosság visszatér elhagyott településeire. Megkezdődik a kis falucskák lakosainak nagyobb falvakba való tömörítése. A lakosságot, hogy a súrlódásokat elkerüljék, nemcsak vallás, hanem nemzetiség szerint is elkülönítették. Így alakultak ki a színmagyar, -horvát és -szerb falvak. Az 1697-es összeírás szerint Rétfalu egyike lett a környék legnépesebb

településeinek. A 18. században az eszéki magyarság közel ezeréves faluja köré németeket telepítettek, s ez lényegesen meghatározta a továbbiakban az itt élő őslakosság számát, tevékenységét és fennmaradásának lehetőségét. A főutcát is németek lepték el, a református magyarok pedig a drávai részre szorultak. Így alakult ki két Rétfalu: a magyar és a német. Az Árpád-kori település három utcájából ma már csak a Petőfi Sándor nevű maradt meg, ahol alig negyven magyar család él. A 22-es szám alatt 1968 óta működik a rétfalusi kiskocsma és vendéglő.

Házi ízek, igazi magyaros ételek A vendéglőt két olyan óriásplakát is hirdeti Eszéken, amelyen a magyaros színek dominál-

A vendégek nagy része törzsvendég

nak. Az étterem berendezése egyszerű és régi stílusú. A kocsma múltját idézik azok a fényképek is, amelyek nemrég kerültek elő a családi albumból, és éppen érkezésünkkor hozták meg őket a keretezőtől. - Még a férjem szülei nyitották meg a helyet, kis borozóként, kocsmaként indult – kezdi a képek alapján magyarázni a mindig mosolygós gazdaas�szony, Julianna. - Majd amikor apósom megbetegedett, a férjem vette át az üzletet, ő már kibővítette a helyiséget, és elkezdett ételeket is készíteni. Amikor 1977-ben ifjú feleségként idejöttem, még jobban bővítettük az ételkínálatot, a rostonsültek mellett egytálételeket is felszolgáltunk. Kezdettől fogva fontosnak tartottuk, hogy friss és házi alapanyagokból készítsük ételeinket. Minden régi házi receptek alapján készül, a kolbászt mi keverjük, füstöljük, valamint csakis az általam készített savanyúságok kerülhetnek az asztalra, a szármához való káposztát is én savanyítom úgy, ahogy azt még a nagyanyám csinálta. Julianna asszony azt is hozzáteszi, hogy ő baranyai származású, Vörösmartról jött ide férjhez, így a piacon mindig a baranyai termelőket keresi, és tőlük vásárolja a zöldségféléket is. Férje halála után ő vette át az étterem irányítását, és azt mondja, annak ellenére, hogy pár éve már a fia nevén fut az üzlet, a legfontosabb feladatokat ma sem engedi ki a kezéből. Reggel korán kel, a szakácsnő 8-ra érkezik, így aztán a 9 órai nyitáskor már étellel is tudnak szolgálni. Besegít az előkészületekbe, a konyhai alapanyagok beszerzését is ő végzi, de ott sürög-forog a vendégek között is, és mindig ő zárja a kiskocsmát. A vendégek nagy része törzsvendég. Kertzel István itt szü-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

letett Rétfaluban, de már nem itt él, ennek ellenére szinte naponta eljön. Nyomdászként dolgozik, így ügyfeleit is gyakran elhozza. Szerinte a konyha egyedülálló, ami a gazdaas�szonyt dicséri. Julianna megboldogult férjének a receptje alapján készül a gulyás is, amelybe kizárólag színhús kerül, így nem csoda, hogy híre ment. Julianna as�szony azt meséli, volt egy zágrábi visszajáró vendégük, aki annyira szerette a gulyáslevesüket, hogy haza is vitt belőle mindig néhány adagot; egyszer elkérte tőlük a receptet is, el is készítette az ételt, de azt mondta, nem volt olyan finom, mint az, amelyet a rétfalusi vendéglőben szolgálnak föl. Péntekenként halpaprikás van, erre is sokan visszajárnak, így ilyenkor mindig telt ház van. A vasárnap a szabadnapjuk, azt mondják, ilyenkor templomba kell menni, ez a nap a családé. Fia, Attila is nagyon szereti ezt a munkát, amelybe tulajdonképpen beleszületett. Persze tudni is kell a vendégekkel foglalkozni, a finom ételek mellett ez a legfontosabb. A mostani pénztelenség rányomja bélyegét a vendéglátásra is, ehhez megpróbálnak ők is alkalmazkodni. Attilának vannak tervei az átalakítást illetően, de a magyaros jelleget továbbra is megtartaná. Egyelőre marad a kis magyar kocsma, a magyaros vendéglátóhely, amely várja a betérőket. - MICHELI Tünde

Varga Attila 11

Heti riport A Sóta család hű maradt szülőföldjéhez

Élet a „senki földjén”

A kengyiai tanyákon már csak néhány család él Kengyiáról már korábban is cikkeztünk. Ez az a tanyasi település, amely Szerbia területén fekszik, de Horvátországhoz tartozik. Lakosainak, bár horvát állampolgárok, útlevélre van szükségük ahhoz, hogy átkeljenek a szerb-horvát határon. Az egykor körülbelül száz épületből álló, 900 hektáros tanyavilágban ma már csak néhány család él. A kiskőszegi Helyi Választmány, a járási kisebbségi önkormányzat és Molnár György is sokat segítettek a kengyiai embereknek. Segítettek nekik a nyugdíjukhoz jutni, egészségbiztosítást kötni, a megyei vezetőket is elvitték hozzájuk, de ettől sem változott sokat a helyzetük. Sóta István egész családjával együtt itt él, és a nehézségek ellenére sem szívesen válna meg szülőhelyétől és a tanyasi életmódtól. Kengyia a Vajdaságban, a szerbhorvát-magyar hármashatár közelében található. Földjei a horvát telekkönyvbe vannak beírva, valamint Horvátország a kengyiai lakosokat is saját állampolgárainak tekinti. Mivel a történelmi és az 1995-ben aláírt daytoni szerződésbe foglalt határok nem egyeznek, a szerb és a horvát országhatár mentén néhány helyen, többek között itt is, rendezetlenek a területi viszonyok. Az egykor 96 tanyából álló, több mint félezer lelket A Sóta család számláló területet két alkalommal is árvíz sújtotta, aminek a következtében je- Szlovén Királyság, Magyarorlentősen megfogyatkozott szág, majd Jugoszlávia része a lakossága. Utoljára 1965- volt, jelenleg pedig Horvátben árasztották el a területet országhoz tartozik, így négy a Duna vizével, hogy megkí- ország állampolgárai voltak. méljék Mohácsot. Ezt köve- Iskola is működött tően sokan nem építették újKengyia valamikor nem volt já a házukat. olyan elhagyatott, mint ma. Jelenleg néhány család, mint- Régen iskola is működött a egy 15 ember él a 900 hek- tanyavilágban, bár Pista bátárnyi területen. Habár hor- csi és felesége, Mária is már vát állampolgárok, útlevéllel Kiskőszegre jártak általános jöhetnek át Horvátországba. iskolába. A melegebb hóFőleg földműveléssel foglal- napokban komppal közlekoznak, viszont a termést kedtek, télen pedig gyalog nem adhatják el sem Horvát- jártak át a Duna jegén. Pisországban, sem pedig Szerbi- ta bácsi mindig mezőgazdaában. sággal foglalkozott, 30 hold A 82 éves Sóta István Ken- földet művel. Ezenkívül álgyiában született, és egész éle- lattenyésztéssel is foglalkoztét a tanyán élte le, akárcsak tak. Természetesen lovakkal felesége, Mária. Életük so- dolgozott, de neki volt előrán Kengyia a Szerb-Horvát- ször traktorja is Kengyiában. 12

A termést többnyire a kiskőszegi piacon adták el, ott sokkal könnyebben értékesítették portékájukat, mint a bezdánin. Pista bácsi elmondása szerint addig volt a legjobb dolguk a helyieknek, amíg piacozni járhattak a Duna másik partján fekvő Kiskőszegre. Az árvíz következtében azonban egy időre teljesen elnéptelenedtek a tanyák. Ekkor Pista bácsiék is Bezdánba költöztek, de amint tehették, visszatértek Kengyiába. Egyedül a kukoricagóréjuk maradt épen, így egy ideig abban éjszakáztak, és tavasszal már kukoricát vethettek. Családi házuk ugyan biztosítva volt, de a biztosítótársaság nem fizetett kártérítést.

Az évek során Kengyia népessége megfogyatkozott, de a Sóta család hű maradt szülőhelyéhez. Jelenleg horvát állampolgárként próbálnak talpon maradni a Duna túlpartján, a horvát állam viszont nem könnyíti meg helyzetüket. A Darázsi járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának köszönhetően állami támogatásból befizették a nyugdíjalapot minden idősebb kengyiai lakos részére. Mezőgazdasági támogatásban is részesülnek, természeti katasztrófa esetén pedig kártérítésre jogosultak. Mindegyik kengyiai lakos rendelkezik horvát személyi igazolvánnyal, útlevéllel. Viszont nem részesülnek horvát egészségügyi ellátásban, nincs vezetékes telefon, és a horvátországi tűzoltóság védelmére, valamint a mentők szolgáltatásaira sem számíthatnak (a bezdáni és zombori tűzoltókéira viszont igen). Ezek a problémák még megoldásra várnak Kengyiában. Az sem könnyíti meg a kengyiaiak életét, hogy bár mezőgazdasággal foglalkoznak, nem adhatják el termésüket Horvátországban, és Szerbiában is csak körülményes úton: árutermékeiket Bezdánban értékesítik, közvetítő segítségével. A Darázsi járás Magyar Kisebbségi Önkormányzata ennek érdekében is megpróbált közbenjárni a mezőgazdasági minisztériumtól a vámhivatalig, azonban nem járt sikerrel. Mindezek ellenére Pista bácsinak és családjának sohasem fordult meg a fejében, hogy máshol is élhetnének. – Kengyián kívül Kiskőszeg áll a szívünkhöz a legközelebb, hiszen ott jártunk iskolába, ott esküdtünk meg a feleségemmel, és a kiskőszegi piac sokáig nyújtott megélhetési lehetőséget számunkra. Voltunk már a jelenleginél nehezebb helyzetben is, azt is kibírtuk. Nem költöznénk el Kengyiából soha – mondta végül Pista bácsi. - TATAI Igor

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Hagyomány Herczeg-Márok [Gajić]

által a Duna áradata ellen meg van védve. A falu keleti végén, a gát kezdetén van elhelyezve a gátakkal körülfogott földek belvizeinek leeresztésére szolgáló zsilip. A főherczegi birtok itt 13.361 holdra és 206 négyszögölre terjed A Karasiczát az ártéren keresztül való szabad folyásában a Duna folyamba torkollatáig tovább követve, elérünk

1178 lakossal bíró sokácz falu, s semmi érdekest nem nyújt, ha csak a feneketlen utakat, melyek miatt e szegényes falu az őszi és téli hónapokban teljesen megközelíthetetlen, valami ritkaságnak nem tekintjük. Egészen közel, csaknem összefüggően HerczegMárokkal fekszik

Batinára Batina falu, közvetlen a Duna partján fekszik, s 1962 nagyobbára sokácz lakossal bír. A falu, ittott csinos házaival, a hegyoldalon felfelé terül el s különösen a Dunán lefelé haladó hajóról szemlélve, valóban festői látványt nyújt. A rómaiak e helységet „Bacincum"-nak nevezték, s a falun felül lévő hegy, hol római kolónia volt, mely valószínűleg ép úgy mint a Baranyavár melletti, a VI légióhoz tartozott volt, „mons aureus"-nak neveztetett. E szerint az egész hegyláncz, Monostortól egészen Batináig a rómaiak idején „Mons aureus" (aranyhegy) nevét viselte. A hegynek egy kinyulóján, észak felé, még máig is látható romok, egy régi „Vörösmartha" (most Leányvárnak) nevezett vár maradványai, melynek hajdantai birtokosnője, a vörös hajú Mártha, a monda szerint, önkényt vetve le magát a sziklavárról, a mélységben kereste halálát. E vidék birtokosai az 1500-ik évtől fogva ismertek lévén, a Vörös-Mártha birtokos urai még régebbi időben élhettek. A Karasicza mélyen a sziklavár alatt torkol a Dunába, míg túl a Duna bal partján, a baracskai ág torkolata látható. A Bácskába való átkelés szintén itt van, s ez az egyetlen közlekedési út a két megye között. Legújabban a közlekedés a béllyei uradalom tulajdonát képező csavargőzös által tartatik fenn. Az uradalomnak itt 3 jelentékeny, összesen 40-50 ezer hektoliter befogadási képességgel bíró magtára van. Batinával szemközt van Bezdán dunagőzhajózási állomás, továbbá a Ferencz-csatorna (Tisza-Duna) torkolata, a Ferencz József zsilippel. A főherczegi birtok Batinán 1624 hold 68 négyszögöl.

Albrecht főherceg bellyei uradalmának leírása IV.

Harangtorony

Darázs [Draž] E helység 1858 lakost számlál, mindannyian sokáczok, csupán a hegyi lakosok – éppúgy mint Bodolyán és HerczegMárokon – magyarok, kik az újabb időben vándoroltak be Bácskából. Eugén herczeg tábori papja, Bogdánovich Jakab 1731-ben, mint Darázs plébánosa, a jelenlegi erdőcsőszházban lakott. A Karasicza egészen idáig szabályozva van, a csatorna végén egy jó malom áll fenn. A Karasicza mocsarak kiszárítása Villánytól Darázsig még e század elején, 1800-tól 1805-ig a béllyei uradalom akkori birtokosa, szász-tescheni Albert herczeg által, a dárdai uradalommal egyesülten vitetett véghez, a Pécsvárad és Atától levonuló vizek csatornázása által. Az 1870. évben a Villány-Darázsig terjedő csatornaszakasz kitisztítása eszközöltetett, előbb azonban a magyar kir. minisztérium által a tulajdonjog és a csatornának a partbirtokosok közti szétosztásának kulcsa állapíttatott meg. A Darázs adóközséghez tartozó földek legnagyobb része a Duna árterében fekszik, a folyam főágán felül egészen a baracskai Dunáig terjedve ki. E területnek egy kis része a béllyei uradalom által 1874-ben épített darázs-kölkedi 161 kilométer hosszú gát

Darázsi pincék

A batinai katolikus templom a partba vágott pincékkel

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Minirejtvény

Párok

Emberi erővel hajtott jármű.

Meghatározások:

1. Kör alakú 2. Fák sűrű csoportja 3. Ceruzával készült írás eltávolítására szolgál 4. A nyaklánc, a gyűrű is ez 5. Szúró, vágó fegyver 6. Az utolsó munkanap 7. Álmunkban látjuk 8. Nem hosszú

Az alábbi tárgyaknak, élőlényeknek mind megvan a párjuk, amely valamiért hozzájuk tartozik. Keresd meg és párosítsd össze őket!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Zöldségek

Nem árulunk zsákbamacskát, hiszen a betűkből kitalálhatod, hogy melyik zsákban mi van. Rakd a betűket megfelelő sorrendbe!

Ó R B R

K C

A A I R PP K

R U O

B A K

Minden sorban és minden oszlopban csak egyszer szerepelhet egy alakzat!

E E K A

L É

A 16. szám helyes megfejtése: HÖRCSÖG. A megfejtést beküldte: MICHELI DÁVID (Várdaróc), MUDLIC ANNABRLLE (Laskó), MUDLIC EVELIN (Laskó).

Szudoku

Minirejtvény - 17. Megfejtés:............................................................. Név:................................................... Kor:......... Lakcím:.................................................................

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Képes(lap)

Segesvár A romániai Maros megyében található város korábban a Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt. A Nagy-Küküllő völgyében, a szászok földjének északi határán fekszik. A város építését a 12. században kezdték el a magyar királyok által idetelepített szászok. Hamarosan a Szász szék központja lett, s már a kezdetektől fejlett kézművességgel és kereskedelemmel rendelkezett. A várost híres kézműipar jellemezte: bronzés ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé. A 14. századtól szabad királyi város, s ekkor kezdődik fénykora is. Ebben az időszakban állították helyre a törökök által feldúlt várát, építették számos egyházi és világi épületét. A vár húsz tornyából kilenc ma is áll, s ezek, illetve a zegzugos szűk utcák, régi házak, díszes tornyok patinás középkori hangulatot árasztanak és turisták tömegeit vonzzák a városba. A 30 ezres kisvárosban már csak kevés magyar és még kevesebb szász él, mégis az erdélyi szászok egyik szellemi központja maradt. A világörökség részét képező segesvári történelmi központ

és az azt körülvevő várfal Erdély legszebb középkori várnegyedét őrzi.

A Kolostortemplom

Az óratorony Segesvár vára egy 72 méter magas hegyfokra épült. Az Óratorony a vár főkapuját és egyben Segesvár szimbólumát jelenti. Az eredetileg a 14. században épült Óratornyot 1677-ben, az előző évi tűzvész után újjáépítették. A színes cserepekkel fedett barokk stílusú torony a várfal valamennyi tornya közül a legnagyobb. A többi toron�nyal ellentétben, amelyeket egy-egy céh védett, az Óratorony karbantartása és védelme a városi tanács feladata volt. 1556-ig itt ülésezett a városi tanács, a tanácsterem a torony földszintjén látható. Az óra a 17. században került föl rá, a számlapja melletti ablakban minden nap másik, pogány római isteneket ábrázoló festett szobor jelenik meg, amelyek a hét napjait jelképezik. A figurák mindennap éjfélkor váltják egymást.

Hegyi templom A Szent Miklósnak szentelt, németül Bergkirche nevet viselő hegyi templom 1345 és 1525 között épült. Nevét onnan kapta, hogy a dombra épült vár legmagasabb pontján áll. Az Óratorony

Diáklépcső A segesvári vár egyik legismertebb érdekessége a 172 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet. Az 1642-ben épült, fából készült, fedett lépcsőcsoport, amelynek 172 foka van, Diáklépcső nevét onnan kapta, hogy a vártemplom melletti iskolába minden reggel ezen a lépcsősoron mentek fel a segesvári diákok.

Kolostortemplom A 13. századi, román stílusú templomot a Domonkos-rend építtette, majd a 15. században gótikus stílusban újjáépítették. Értékei közé tartozik az1440ben készített bronz keresztelőmedence, a 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, egy 1680-ban készített barokk oltár és egy kitűnő orgona, amelynek köszönhetően a templom több orgonahangversenynek is a színhelyéül szolgál.

templomba a neve ellenére a leprások nem mehettek be. Nevét onnan kapta, hogy a templom falán kívül még ma is látható az a szószék, amelyről a pap az igét hirdette a beteg embereknek.

Drakula szülőháza A legrégebbi, a mai napig fennmaradt civil épület a várban. Névadója, II. Vlad, más néven Dracul, a Sárkány rendjének lovagja Segesvárra látogatott, ahol arra várt, hogy elfoglalhassa Havasalföld trónját. Itt született meg 1431-ben fia, Vlad Tepes, akit Drakulaként ismernek, az ő alakja ihlette meg Bram Stoker fantáziáját. - Összeállította: MICHELI Tünde

A Diáklépcső

Leprások temploma A városfalon kívül található az a 15. században épült evangélikus templom, amelyet Leprások templomának neveznek. Az egészen kicsi épületet a 16. században Leprosoriumnak nevezték. Az érdekes nevű

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Panoráma

Mi a fáradtság-szindróma? Az új teszt megbízhatóan jelzi a kromoszómális rendellenességeket

A krónikus fáradtság-szindróma világszerte emberek ezreit zárja el az aktív élettől. Ám okai mind a mai napig nem ismertek. A szakszerűen mialgiás enkefalomielitisznek nevezett betegségre számos tünet utalhat. Ha huzamosabb időn át hőemelkedést észlelünk, duzzadtak a nyirokcsomóink, fáj a nyakunk, megmagyarázhatatlan izom- és ízületi fájdalmaink vannak, fáradtság és neuropszichotikus tünetek kínoznak minket, akkor valószínűleg erről a szindrómáról van szó. A fenti tünetegyüttes hasonló más betegségekhez, melyeket az orvosoknak mindenekelőtt ki kell zárniuk. Ennek a szindrómának nem is volt megfelelő elnevezése, a krónikus fáradtság ugyanis más, mint a normál fáradtság: minimum fél évig tart, korlátozza az embert tevékenységében, és semmit sem lehet tenni ellene.

A brókerek visszatérnek a régi technológiához

Talán egyetlen szakma sem függ annyira az információáramlás gyorsaságától, mint a tőzsdei kereskedés. Aki a piacváltozásokról a leghamarabb tájékozódik, az értékes jutalmat nyereség formájában gyűjtheti be. A versenyhelyzet a hírek továbbításához szükséges időt a másodpercek töredékére csökkentette. Amerikai brókerek a New York és Chicago közötti információátadásra optikai kábel helyett a régi, jól bevált mikrohullámú adatokat kezdték használni. Hogy miért? Az optikai szálon futó infravörös sugaraknál az átviteli sebesség 6,55 millimásodperc. A hagyományos mikrohullámú adóval az információátadás New Yorkból Chicagóba mindössze 4,25 millimásodperc, ugyanis az optikai szál a levegőnél kissé jobban fékezi a jelzést. A mai világban még egy ilyen apró különbség is fontos tényező a versenyelőnyhöz.

Az amerikai tudósok egy új, noninvazív születés előtti genetikai eljárást mutattak be, mely az anya vérének elemzésével vagy az invazív eljárással párhuzamos. Az anya vére, az apa nyálmintája és az anya vérplazmájából vett magzati DNS-ek elemzésével időben és nagy biztonsággal ki tudják mutatni a magzat mutációját. A terhesség 18,5. hetében az öröklődési diagnosztikájukkal 98,1%os sikert érnek el a heterozigóta szülőknél (akiknek van egy génjük, aminek egy formális és két hibás allélja van), és 44 genetikai mutációból 39-et felfedeztek.

A Szahara régen édenkert volt

A Szahara szó hallatán ma már nehezen asszociálunk erdős tájra. A tengernyi homokban és a rendkívüli forróságban csak a legellenállóbb szervezetek élnek meg. A líbiai Szahara Takarkori lelőhelyén talált kerámia-maradványok elemzése – melyet a Bristoli Egyetem régészei végeztek Julie Dunne vezetésével – megerősítette, hogy ebben a térségben néhány ezer éve a tej és a méz a táplálkozás része volt. Julei Dunne szerint a Szaharában élők 7200-5800 között tejet vagy joghurtot fogyasztottak.

A szoptatás meggyógyít?

A mamutok lassan haltak ki A korábbi elmélet, miszerint a mamutok egyszerre pusztultak ki, megdőlt. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tudósai szerint ez fokozatosan, több tényező - hőmérséklet-növekedés, változó növényzet, emberek terjedése - hatására történt. A folyamat több ezer évig tartott. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Beringszoros térségében még 45 000–30 000 évig is éltek mamutok. Véglegesen kb. 4000 éve pusztultak ki. A tudósok a mai állat- és növényvilág fejlődése előrejelzésének is alkalmazzák a kutatásukat.

A gyerekeket gyakran saját anyjuk fertőzi meg HIV-vírussal, ebben jelentős szerepet tulajdonítanak a szoptatásnak. Ám a beteg anya által szoptatott gyerekek tartósan vírusmentesek. Hogy lehet ez? Az anyatej erős antivírus-hatása miatt, ami a HIV-vírus szájon át való terjesztésétől véd. A kutatók a HIV-vírussal fertőzött tej tulajdonságát teljes egészében működő emberi immunrendszerrel rendelkező, humanizált egereken vizsgálták. Szerintünk ha megértik, hogyan jut át a HIV-fertőzés a csecsemőkbe a tej védőhatása ellenére is, akkor meg lehet állítani az AIDS terjedését.

A 3. évezred alapján összeállította: Kriják Diána

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Infótár Gazdarovat

A kerti sáfrányfű

Egy közkedveltebb évelő a kerti sáfrányfű, azaz a Crocosmia crocosmiiflora. Ez a Dél-Afrikából származó növény 80 centiméter magasra nő meg. Leginkább a sásliliomra hasonlít. A napos helyet szereti, elvirágzás után a többi hagymáshoz hasonlóan bánjunk vele.

Micheli Tünde

Mint a hagymások általában, a kerti sáfrányfű is a jó vízelvezetésű, humuszos talajt kedveli. A magas tápanyagtartalmú talaj pedig hozzájárul gazdag, szép virágzásához. Évről évre nagyobb területet foglal el magának, tehát egy terjeszkedő növényről van szó. Levelei hosszúkásak, kardalakúak, az íriszekéhez hasonló, sötétzöld színűek. Virágai lehetnek sárgák, narancs-, illetve piros színűek. Virágai álfüzér-

ben, kétsorosan, egy oldalon vannak, és július-augusztusban nyílnak. Mutatós virágai miatt vágott virágnak is használják. A legjobb, ha kertünk napos részére ültetjük. Fontos tudni róla, hogy miután elvirágzik, már csak a levelével díszít. És a hagyma a levelekből táplálkozik, a következő évi dús virágzáshoz pedig erős hagymagumókra van szükség. Ugyancsak fontos a hagymák téli védelme is. Két lehetőségünk van: kiszedhetjük és a téli hónapokban a pincében tárolhatjuk, de a földben is maradhatnak úgy, hogy a talajfelszínt letakarjuk, nehogy fagykár érje őket. Nagyon kedvelt fajta a tűzpiros virágú Crocosmia ’Lucifer’, amely egy nemesített fajta, és

közel 100 cm magas virágzati szárat fejleszt. Hasonlóan az alapfajtához, a jó szerkezetű, tápanyagdús talajokat szereti. És napos helyen érzi a legjobban magát. Télen ez is védelmet igényel, takarjuk a töveket a téli fagyok elől.

Egyelőre még nem nagyon terjedt el felénk az egzotikus látványt nyújtó sáfrányfű. Formája, mérete, virágszíne, a virág alakja hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több és több kertnek dísze legyen a jövőben ez a hagymagumós, évelő növény.

Egészségsarok

Egészséges cukrok? Az édességek finomak, de nem egészségesek, ezt tudjuk. Vannak azonban olyan édesítők, amelyek nem hizlalnak, ráadásul védik fogaink egészségét, és sok bennük a nyomelem. És nem laboratóriumban készülnek!

Xilit (Xylitol) Hatása alapján csodaszernek tűnik, leggyakrabban kukoricarostból vagy nyírfakéregből állítják elő. Alacsony a kalóriatartalma (40%-kal kevesebb, mint a cukoré), nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, ezáltal nem leszünk utána éhesek, glikémiás inde-

xe mindössze 7. Ez a kristálycukor estében 68. Mindemellett fogszuvasodás ellen is hatásos. Szerkezete révén nem tudják a szájunkban lakozó baktériumok savvá alakítani. Sőt, fogmosás után használva - a kutatások szerint - képes erősíteni a fogzománcot, és kisebb szuvasodást megszüntetni. Tulajdonságaiban hasonló a cukorhoz, lehet vele sütni, főzni, egyedül élesztős tészták elkészítéséhez nem használható, mert az élesztő nem bontja le. És hogy a csoda tovább fokozódjon, a Xilit képes a fül-, homlok- és arcüreggyulladá-

sért felelős baktériumok megtelepedését gátolni, így azok nem tudnak légúti tüneteket okozni. A kereskedelem gyorsan felismerte jó tulajdonságait, ezért most már a zacskós kiszerelés mellett gyártanak rágógumit, fogkrémet és orrsprayt. Az egyetlen dolog, amire figyelni kell, hogy hirtelen használat esetén hasmenést okozhat, a szervezetet ezért lassan kell hozzászoktatni.

Melasz A melasz - bár a cukorgyártás mellékterméke - nem elhanyagolható jó tulajdonságokkal rendelkezik. Alapanyaga lehet cukorrépa vagy cukornád. Egészségesebb a cukornádból készülő, amelyet úgy állítanak elő, hogy a nádat felfőzik, és az abból kioldódó sötétbarna, kicsit kesernyés ízű folyadékot hűtik le. Nagyon sok kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

A melaszt évente 100 napon keresztül állítják elő. Szeptembertől decemberig tart a cukorrépa betakarítása, majd a gyárban tisztítás után ujjnyi darabokra szeletelik, és több órán keresztül főzik 105 fokon. Ezután nagy nyomáson kipréselik, mechanikusan eltávolítják belőle a szennyeződéseket. Ha már szép tiszta, a vizet elpárologtatják, és marad a sötétbarna finom szirup. Németországban kenyérre kenik a leggyakrabban, de sok sütemény is készül belőle. (mindmegette.hu)

Infótár Képes bulvár

Horoszkóp

Közel az ötvenhez lesz újra apuka az ország legismertebb táncos lábú szóvivője, Győrfi Pál, ami teljesen más érzéseket kelt benne, mint amikor első gyermeke született. „Az első kisfiam már tizenhat éves, az ő fejlődését nem tudtam olyan közelről végigasszisztálni, inkább hétvégi apuka voltam. Most »öreg fejjel« leszek újra kisgyermekes apuka, ennek nyilván megvannak az előnyei és a hátrányai. Előnye, hogy most már érettebb vagyok, hátrány viszont, hogy a fizikai teherbíró képességem már nem olyan jó. Nagyon össze kell szednem magam ahhoz, hogy a munka mellett otthon is teljesíteni tudjak. Bár nem így terveztük, persze örülünk, hogy jön egy újabb bébi, annak ellenére, hogy tudjuk, milyen nehéz lesz” – vallott kétségeiről a Nők Lapja Cafénak Győrfi. Második feleségétől, Adrienntől már van két gyermeke, Ádám és Aliz. (nlcafe) Megkapta a svájci állampolgárságot Tina Turner, aki következő lépésként azt tervezi, hogy feleségül megy 16 évvel fiatalabb élettársához, Erwin Bach német zenei menedzserhez - írta a Blick című svájci bulvárlap. Az újság szerint a 73 éves énekesnő és kedvese, az 57 éves Bach együtt ment el a múlt héten a bevándorlási hivatalba a svájci útlevélért. Az 1995 óta az alpesi országban élő egykori rockbálvány magántanártól vett intenzív német nyelvleckét, hogy sikeresen letehesse az állampolgársági vizsgát. Turner mindazonáltal az irodalmi németet biflázta be a svájci német helyett, amelyet elsajátítani - mint mondta - még nehezebb lett volna. A Zürichi-tó partján, Küsnachtban élő híresség hiánytalanul meg tudta nevezni a vizsgán a svájci kormánynak mind a hét tagját is - írta a Blick. Külföldiek akkor folyamodhatnak svájci állampolgárságért, ha összesen legalább 12 éve élnek Svájcban. A nyilvánosságtól utolsó, 2009-es turnéja után visszavonult Tina Turner nem kényszerül megválni amerikai útlevelétől, mert Svájc engedélyezi akárhány állampolgárság megtartását. Saját bevallása szerint az énekesnő nagyon kötődik választott hazájához, ahol különösképpen tetszik neki, hogy tiszteletben tartják a magánéletét. (hir24) Barack Obama a azzal „fenyegette” meg lányait, hogy ha tetováltatják magukat, akkor a first ladyvel együtt ugyanarra a testrészükre ugyanolyan rajzokat készíttetnek, és azt családi tetoválásként mutatják majd be a YouTube-on. „Úgy gondoljuk, ez eltérítheti őket attól a gondolattól, hogy a tetoválás jó útja a lázadásnak” - mondta az elnök egy nyilatkozatában, amelyet még a bostoni maratonin elkövetett terrortámadás előtt vettek fel. Obama megértően nyilatkozott feleségének azzal az április elején ismertté vált „nyelvbotlásával” kapcsolatban is, miszerint időnként egyedülálló anyának érzi magát. Mint mondta, gyakran akár egy hétig sem látták egymást, amikor a szenátori mandátumért vagy az elnökségért kampányolt. Elismerte, hogy lehettek olyan idők, amikor Michelle Obama egyedülálló anyának érezhette magát. (MTI)

Időjárás-előrejelzés Szlavónia és Baranya területére Dátum

Készült a magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján

Min. Max. hőmérsék- hőmérséklet [ºC] let [ºC]

Időkép

Szélsebesség [km/h]

2013. 05. 03. péntek

felhős

2013. 05. 04. szombat

felhős/napos

2013. 05. 05. vasárnap

felhős

2013. 05. 06. hétfő

felhős

2013. 05. 07. kedd

napos

2013. 05. 08. szerda

napos

Kos (III. 21. - IV. 20.)

a mindig mindenki szavában a mögötH tes értelmet, a támadást keresi, az lelkileg nagyon kimerítő lehet. Keresse a pozitív szemléletű embereket!

Bika (IV. 21. - V. 20.)

ost a küzdelem fontossá válik. Szerencsés, M ha inkább a testedzésben vezeti le, mint a házastársi veszekedésekben. A takarítás is egyfajta sport lehet.

Ikrek (V. 21. - VI. 21.)

ost van itt az ideje annak, hogy a táplálkoM zásában, életmódjában inkább a minőséget helyezze előtérbe, a mennyiséggel szemben. Ez igaz nemcsak az ételeire, de a mozgásra, időtöltésére is.

Rák (VI. 22. - VII. 22.)

rökös küzdelmekre kényszerül. Ez adÖ dig így lesz, amíg csak a küzdelmet látja. De a harc, amit kívül vél megvívni, valójában csak a lelkében folyó forrongó változás tükre.

Oroszlán (VII. 23. - VIII. 23.)

ehezére eshet egy dologra figyelni, egyN szerre többre meg még inkább. A gondolatai folyton-folyvást elkalandoznak, nem egyszerű mederben tartani őket.

Szűz (VIII. 24. - IX. 23.) laposan elfáradt a munkában, nincs más A vágya, mint hogy elvonulhasson egy kicsit a világtól, irigykedő kollégáitól. A pár nap pihenés közben majd ne csak a testét, hanem a lelkét is kényeztesse.

Mérleg (IX. 24. - X. 23.) házastársi csatározások erősen kimerítA hetik a mindig megegyezésre, kompromisszumra törekvő Mérlegeket. A változás igénye persze belülről fakad: segít, ha ezt inkább a ház átalakításán, vagy akár költözködés formájában élik meg.

Skorpió (X. 24. - XI. 22.) iközben a munka hősévé válik, fontos, M hogy néha lazíthasson is egy kicsit. Ha üzleti tárgyalása adódik, ne tegyen olyan engedményeket, amelyeket később megbánhat.

Nyilas (XI. 23. - XII. 21.) S ok jó ötletet most meg is valósíthat, hiszen mindez csak annyira számít, amennyire meg is tudja élni. Kiránduljon a magas hegyekbe! A tágasság érzése, a szép kilátás kinyitja a lelkét!

Bak (XII. 22. - I. 20.) engeteg a tennivalója, folyton a munkája R után futkos. De ez nem lehet ok arra, hogy az egészségét elhanyagolja. Vezessen be az életébe apróbb változtatásokat!

Vízöntő (I. 21. - II. 20.)

a folyton úton van, és ettől örökösen kapH kodásra kényszerül, ideje elgondolkoznia azon, hogy vajon tényleg szükséges-e ez a sok rohangászás?

Halak (II. 21. - III. 20.)

úl sok provokációnak lesz kitéve a munT kahelyén és a közösségi élet egyéb területén is. A magánéletben ez a provokáció inkább kísértésnek mondható.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr

Infótár Gyereknevelés

A gyerekek és az iskolai siker - Hogyan segítsünk nekik?

A gyerekek számára a reggeli ideje lényeges pillanat: ez az iskola és az otthon közötti átmeneti időre szolgál. Azt javasolják, hogy elegendő időt

kell hagyni a gyereknek, hogy teljesen felébredjen és belépjen tanulói szerepébe. Nagyon fontos, hogy olyan élelmiszereket kapjanak, amelyek fel-

frissítik őket, és legyen részük kellő szeretetben. Amint belépnek az iskolába, a gyerekeknek tudniuk kell: nem azért vannak ott, hogy szórakozzanak. Az iskola rendkívüli kreativitást kellene sugározzon a kicsik irányába. Fontos felfogniuk, hogy e tekintetben állandó biztatásra számíthatnak. Még a kíváncsi és figyelmes gyerekek is el tudják rontani a házijukat! Ez nem azt jelenti, hogy képtelenek megoldani. Néha maguk a szülők okozzák a stresszes helyzeteket. Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy egy rossz eredmény miatt nem kell túlzásokba esni, hanem nyugodtan meg kell vizsgálni a helyzetet. A jó eredmény esetében viszont nem szabad megfeledkezni a dicséretről. Az iskolai siker vagy sikertelenség nem egyenes folyamat.

A tanulás legfőképp a fejlődni akarást jelenti. Annak érdekében, hogy csökkentsük az iskolai stresszt, írassuk be gyermekünket az ízlése szerinti iskolán kívüli tevékenységre. Azoknak a gyermekeknek, akik kevésbé magabiztosak vagy izomzatuk fejlődést igényel, tornát vagy dzsudót javasolnak, amely csillapítja az idegességet és javítja a magabiztosságot. De ne terheljük túl őket: a gyerekeknek szükségük van a játékra és álmodozásra is, valamint arra, hogy éppen ne csináljanak semmit. Iskola után a kisiskolásnak pihenésre van szüksége. Fontos egy bensőséges pillanatot eltölteni vele – akár telefonon is – anélkül, hogy felhoznánk a leckével kapcsolatos feladatokat. (csaladvilag.hu)

Receptek

Kókuszkrémes piskótatorta

H ozzávalók : A piskótához: • 4 tojás, • 12 dkg cukor, • 15 dkg rétesliszt, • 2 ek kakaópor, • 1 ek olaj, • csipet só. A krémhez: • 4 dl tej, • 4 dkg rétesliszt, • 10 dkg kókuszreszelék,

• 25 dkg Rama margarin, • 20 dkg porcukor, • 2 cs vaníliás cukor, • 2 ek rum. Valamint: • 20 dkg eperlekvár, • 2 ek kókuszreszelék, • olvasztott csoki.

Elkészítése:

A piskóta hozzávalóiból összeállítjuk a tésztát, egy nagy gáztepsibe öntjük, 20 perc alatt kisütjük. Ha kihűlt, 3 egyenlő hasábra vágjuk. A krémhez először a tejben összekeverjük a réteslisztet a kókuszreszelékkel, felfőzzük, kihűtjük. A Rama margarint összekeverjük a porcukorral, a vaníliás cukorral és a rummal. Ezt a kihűlt főzött krémhez öntjük, összekeverjük. Összeállítás: Az első lapot megkenjük a lekvárral, majd a krém 1/3-ad részével, a másik lapokkal ugyanezt megismételjük. Tetejét kevés kókuszreszelékkel, olvasztott csokival, valamint olvasztott eperlekvárral csorgatjuk le. Tálalás előtt 1-2 órára hideg helyre tesszük.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 2. – 17. szám – www.huncro.hr