Tjednik48 web by István Taschler

7. oldal ▼▼▼

8. oldal ▼▼▼

10. oldal ▼▼▼

Kiemelt arany és ezüst minősítés a dályhegyieknek

Ünnepi készülődés

Luca-napi hagyományok

Új Magyar

Képes Újság

Ára: 3 Kn

XVIII. évfolyam * 2013. december 19. * 48. szám * Horvátországi magyar hetilap * www.huncro.hr

Wekerle Kör a jótékonyság jegyében 6. oldal ▼▼▼

9. oldal ▼▼▼

Kisvállalkozóink felkészültek az ünnepekre Ajándékozható tárgyak készítésével foglalkozó termelőink nem tétlenkednek az ünnepek közeledtével sem. Horvát Ilonka csúzai mézeskalácsos sütödéjében ilyenkor megszaporodnak a csengők, csillagok és a hasonló karácsonyi szimbólumok. Hasonlóképpen a bellyei Bajsićék is ünnepi kínálattal állnak elő, ők levendulatermesztéssel foglalkoznak. A csúzai Paclék pedig méztermékeiket igyekeznek népszerűsíteni, gyógyhatásuk miatt megnő a jelentőségük a hideg évszakban. 11. oldal ▼▼▼

Első királyunkat karácsonykor koronázták meg 1000. december 25-én helyezték nemzetünk első királyának, a később szentté avatott Istvánnak a fejére a szentkoronát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, mely Szent István államszervező és térítő munkájának köszönhetően később sikeresen vészelte át a történelem megpróbáltatásait. Írásunkkal erre a nevezetes eseményre emlékezünk.

Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Kovacsevity Anna és Varga Erna 7. oldal ▼▼▼

ék r! d á án apt j A in l fa

Aktuális

Mindig van kiút Az idei év utolsó lapszámát tartja kezében az olvasó, és még más szerkesztőségek azon örvendeznek, hogy a jövő évi költségvetésüket elfogadta a parlament vagy valamilyen szakbizottság, és 2014-ben gondtalanul folytathatják a munkájukat, mi megint úgy megyünk szabadságra, hogy bizonytalanság lengi majd körül az ünnepeket. De nem panaszkodni akarok, hiszen így van ez már lassan tizenöt éve, és valahogy hozzá is szokott az ember. Az elmúlt másfél évtizedben volt ennél jobb, de volt sokkal rosszabb is a helyzetünk. Ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott évekre, arra is rájövünk, hogy minden rosszban ott volt az áldás, ha nyitottak voltunk a befogadására: mert csak az látja a legnagyobb jóban is azt a parányi rosszat, akinek megkeseredett a lelke. Advent van, a várakozás ideje. „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,/Hogy melegednének az emberek” – írta József Attila, és a következő történetet jut róla eszembe.

KRIJÁK Krisztina

ember évekkel ezelőtt lebénult és kerekes székbe kényszerült. Akkor döntött úgy, hogy a négy fal fogságában neki kezdenie kell valamit az életével. Nem sajnálta magát, és másoktól sem várta el, hogy sajnálják, hanem szerzett egy öreg számítógépet meg egy mikrofont, és elindította Moldvában a magyarul sugárzó Csángó Rádiót, amelynek a hallgatottsága ma már meghaladja a félmillió főt.

Egy olyan ember története ez, aki több mint kilencszáz kilométerre tőlünk, a havas Moldvában nem adta föl. Továbbra is a négy fal fogságában éli életét, hisz a kis faluban, ahol állandóan hideg van, és fél, hogy megfázik (ami végzetes lehet számára), különben sem tudna közlekedni, mert a feltételek sem adottak hozzá, mégis kitört, és nem csak saját életét változtatta meg a rádiózással, hanem egy közösség, a csángó magyar közösség életét is. Olyan értékeket ment át az utókornak, amelyek, ha vele nem történik meg a baj, talán az egész világ számára elvesznek.

„Ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott évekre, arra is rájövünk, hogy minden rosszban ott volt az áldás, ha nyitottak voltunk a befogadására: mert csak az látja a legnagyobb jóban is azt a parányi rosszat, akinek megkeseredett a lelke.”

Nemrég a Kós Károly Kollégium, amelynek jómagam is tagja vagyok, létrehozta a Kós Károly Média Díjat, amelyet olyan Kárpát-medencei újságíróknak adományozunk oda minden évben, akik saját közösségükben valami maradandót, valami nagyon értékeset alkottak. Idén ezt a díjat Lőrincz Cselesztin, a neten „sugárzó” csíkfalusi Csángó Rádió főszerkesztője vehette át. A negyvenéves fiatal-

Ezzel a kis történettel, az ember gyengeségében rejtőző erőre való utalással, egy olyan példával, amely azt sugallja, hogy mindig van kiút a bizonytalanból, kívánok Önöknek áldott, békés ünnepeket és egészségben eltöltött boldog új esztendőt.

Főszerkesztő: Kriják Krisztina lFőszerkesztő-helyettes: Micheli Tünde l Munkatársak: Hordósi Dániel, Lefler Attila, Szabó Andrea, Tatai Igor, Varga József l Nyelvi lektor: Pasza Árpádl Grafikai és tördelőszerkesztő: Farahó Zsolt l Szerkesztőségi titkár: Pajrok Andor l Kiadja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsa (Zágráb) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával l Szerkesztőség: 31 000 Osijek/Eszék, Kneza Trpimira 23., telefon: 00-385-31-215-648, fax: 00-385-31-215-647, e-mail: huncro@huncro.hr l Honlap: www.huncro.hr l Ára 3 kúna, előfizetési díj egy évre 150 kúna, fél évre 75 kúna, külföldre 70 euró/év l Zsirószámla: 2500009-1501138104 l IBAN-SZÁM: HR16 2500 0091 5011 3810 4 l BIC: HAABHR22 l Nyomdai munkák: Admiral Tisak d.o.o, Cerna

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Belföld

w Bejegyzett élettársi viszony

Az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát lehetővé tévő törvénytervezetet fogadott el a horvát kormány a múlt csütörtökön. A törvénytervezet számos tekintetben a házastársakéival azonos jogokat biztosítana a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak, így például az öröklés és a társadalombiztosítási jogosultságok tekintetében is. A házasság intézményét azonban továbbra is a különnemű pároknak tartaná fenn a horvát jog. Az élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe gyermekeket. Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy gyermekjóléti okokból az egyik élettárs

megkapja a gyámságot a pár másik tagjának gyermeke vagy gyermekei felett. A törvényt mintegy két héttel azután terjesztette elő a kormány, hogy a népszavazáson a többség elutasította az azonos neműek közötti házasság engedélyezését. A népszavazás alapján az alkotmányban is rögzítik, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti életközösség. „A törvényjavaslat kísérlet egy demokratikus kompromisszumra két világnézet között” - fogalmazott Arsen Bauk közigazgatási miniszter. A kormány által javasolt törvényt még a parlamentnek is meg kell szavaznia.

w Áron alul nem adják a Postabankot

Horvátország visszautasította az osztrák Erste Banknak az állami tulajdonban lévő Horvát Postabankra (HPB) tett ajánlatát - közölte a horvát kormány. „A pénzre szükségünk van, de áron alul nem adjuk a bankot” - idézte a Jutarnji list Slavko Linić pénzügyminiszternek a nyilvános horvát kormányülés után elhangzott szavait. Linić bejelentése szerint az Erste Bank 789 millió kúnás ajánlatot tett a bankra, kevesebbet, mint amennyit a nem kötelező érvényű ajánlat során októberben jelzett. Linić szerint az Erste arra juthatott, hogy túl sok per folyik a bank háza táján, és sok hitelezési céltartalék-képzésre lehet szükség. Az eladósorban lévő HPB a horvát bankpiacon közel 4,5 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az Erste Bank 15 százalékot megköze-

lítő részesedésével a harmadik legnagyobb a piacon. Az OTP az elmúlt években többször is jelezte, amennyiben jó áron találnak számukra érdekes bankot, akkor megvásárolják. A Reuters azonban most arról számolt be, hogy az októberben nem kötelező érvényű ajánlatot beadó OTP már kiszállt a versenyből. A horvát kormány a HPB és a legnagyobb horvát biztosítótársaság, a Croatia eladásából összesen 2 milliárd kúnát remélt. Utóbbira egyébként a jövő héten érkezhetnek be a horvát államhoz a kötelező érvényű ajánlatok. A privatizációval az idén 5,5 százalékra várható államháztartási hiány csökkentése a cél. A túlzottdeficit-eljárásban érintett Horvátországnak az EU elvárásai szerint 2016 végére 2,7 százalékra kell csökkentenie államháztartási hiányát.

w EU-s rendszámtáblák

A Belügyminisztérium (MUP) a múlt héten egy sajtótájékoztatón mutatta be az új EU-s rendszámtábla-mintákat. Egyelőre négy lehetséges változat van. Kettőn a mostanihoz hasonlóan megmaradnának a regisztrációs terület városait jelző rövidítések. De van olyan változat, amely számokkal különböztetné meg a megyéket, sőt olyant is készítettek, amely sem a városokat, sem pedig a megyéket nem

jelzi külön. A minisztérium képviselői a nyilvánosság véleményére is kíváncsiak, így 2014. január 11-ig lehet bekapcsolódni a véleményezésbe a MUP internetes oldalán. Az új táblákat a jövő év közepétől kezdenék lecserélni folyamatosan. Az ára még egyelőre nem ismert, de nem valószínű, hogy a mostaninál 10 százalékkal drágább lesz - írta a Novi list.

Olvasóinkhoz Ön, kedves Olvasó, idei utolsó számunkat tartja a kezében. Legközelebb 2014. január 10-én, pénteken jelenik meg Képes Újságunk. Köszönjük egész évi megtisztelő figyelmüket! Minden kedves olvasónknak meghitt karácsonyt és békés, boldog új évet kívánunk! A szerkesztőség

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Belföld

w A szíriai lelőhelyekért cserébe w „A kezdeményezés nincs összhangban a horvát alkotmány szellemével”

A Jutarnji list napilap kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva közölte: Horvátország hajlik arra, hogy engedélyezze a Szíriából származó öttonnás vegyianyagszállítmány átrakodását adriai kikötőiben, mivel ez nagyon kis kockázattal jár. A lap információi szerint a vegyi anyagokat dán hajók szállítanák, és norvég hadihajók látnák el a védelmüket. Zoran Milanović kormánya ezzel a lépéssel tárgyalási helyzetbe kerülne, és az INA vis�szakaphatná gazdag kőolaj- és gázlelőhelyeit Szíriában. Az olajmezőket két éve kellett bezárnia az INA-nak, amikor a miniszterelnök arra szólította fel a horvát olajipari vállalatot, hogy vonuljon ki a Közel-Keletről mindaddig, amíg nem áll helyre a demokratikus rend. Az INA 1998-ban kötött húszéves időtartamú, olaj- és gázkitermelésről szóló szerződést Szíriával - emlékeztetett a Jutarnji list. Eszerint az INA és a szíriai állami olajvállalat (SPC) 51-

Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet szerint egy olyan törvény, amely csak akkor tenné lehetővé a nem horvát anyanyelvű állampolgárok számára nyelvük hivatalos használatát, ha lélekszámuk meghaladja az 50 százalékot, a kisebbségek elismerésének megtagadását jelentené.

49 százalékban részesül az olaj-, léktemetőbe; illetve a nemzeti56-44 százalékban pedig a gázségek nyelvhasználati jogát. Ez kitermelésből. Az INA-nak hautóbbi minden Horvátországban vonta 15 millió dolláros bevéteélő nemzetiséget érint, magyar le származott az üzletből, vagyhonfitársainkat is. Egy olyan szais az utóbbi két évben mintegy bály, amely 50% fölött ismerné 360 millió dolláros kiesése volt el a nem horvát anyanyelvű ála szíriai lelőhely bezárása miatt. lampolgárok nyelvhasználatát, a Ezt a hasznot szeretné a jövőben Iván Gábor kisebbségek elismerésének megvisszakapni a horvát kormány 680 ezer aláírást gyűjtöttek ös�- tagadását jelentené, hiszen 50% résztulajdonában álló cég azál- sze egy, a vukovári cirill betűs fölötti arány esetében már nem tal, hogy külföldi szövetségesei feliratok eltávolítását célzó nép- beszélhetünk kisebbségről – fejrévén biztosítaná az INA vissza- szavazás kiírása érdekében. A je- tette ki Ivan Gábor nagykövet. térését a térségbe a háború után. lenlegi népi kezdeményezés célja A diplomata Magyarország pélA Jutarnji list azonban felveti azt az alkotmányba foglalt kisebbsé- dáját idézve hangsúlyozta, hogy a is, hogy a vegyi fegyverek átra- gi jogok módosítása: a kisebbsé- Magyar Alaptörvény államalkotó kodásából valóban lesz-e haszna gi nyelvhasználatról szóló jog el- tényezőnek tekint minden MaHorvátországnak, hiszen Bassár ismeréséhez szükséges lakossági gyarországon élő nemzetiséget. el-Aszad rezsimjét még nem arány megváltoztatása. A jelenle- - Mi Magyarországon úgy tartdöntötték meg, és az országban gi szabályozás kimondja, hogy ha juk, hogy a kulturális és nyelvi a lakosság harminc százaléka egy sokszínűség gazdagítja az orszáfejetlenség uralkodik. A szíriai polgárháború lezárá- adott kisebbséghez tartozik, en- got. A kisebbségek egyéni és kolsát célzó genfi nemzetközi érte- gedélyezik számukra a saját nyelv lektív jogai alapvető szabadságjokezletre eddig 32 országot hív- hivatalos használatát. A népsza- gok – jelentette ki a nagykövet, tak meg. Amennyiben megálla- vazási kezdeményezés 50 száza- hozzátéve, hogy Magyarországon lékra kívánja emelni a lakossági azokon a településeken, ahol egy podás születik, akkor a horvát arányt. Ezzel ugyan megakadá- nemzetiség aránya eléri a lakosminiszterelnök döntése jónak lyozhatóvá válna, hogy Vuková- ság 10%-át, a kisebbségnek joga bizonyulhat - fogalmazott a ron kétnyelvű, latin és cirill betűs van arra, hogy a helységnevek és Jutarnji list. feliratokat helyezzenek ki, de a az utcanevek kétnyelvűek legyemagyar és a többi kisebbség jogai nek, a közintézmények névtábláis csorbulnának. in szerepeljen az intézmény neve Iván Gábor zágrábi nagykövet a kisebbség nyelvén is, valamint azon a véleményen van, hogy a az önkormányzat hirdetései és kisebbségi nyelvhasználat sza- döntései a nemzetiség nyelvén záros határidőn belül rendezbályainak megváltoztatása érde- is megismerhetők legyenek. Mazék státusukat. Ez azokra vokében kezdeményezett népsza- gyarországon több mint 50 olyan natkozik, akik lakásfelújítási vazás esetleges eredményessége település van, ahol mindezek a programban vesznek részt, és egyértelmű visszalépést jelentene feliratok magyar és horvát nyelvalamilyen oknál fogva még a jelenlegi horvát szabályozással ven is közzé vannak téve. Azonem rendezték az előírásoknak szemben. Véleménye szerint a kon a településeken pedig, ahol megfelelően lakhatásukat. kezdeményezés nincs összhang- a kisebbségek aránya meghaladja Egy év alatt 9000 személy lakban a horvát alkotmány szellemé- a 20%-ot, a közintézményeknek címét törölték a hatóságok, 12 vel és Horvátországnak a nemzeti gondoskodniuk kell arról, hogy ezer ember költözött ideiglekisebbségi nyelvhasználat vonat- a kisebbség nyelvén is értő munnesen külföldre, és 28 ezren kozásában tett nemzetközi köte- katársat alkalmazzanak. A nemhagyták el tartósan horvátorlezettségeivel. A kezdeményezés zeti kisebbséghez tartozóknak szági lakhelyüket – számolt be súlyosan érinthetne horvátországi joguk van használni nyelvüket, magyarlakta településeket, illetve joguk van az anyanyelv tanuláGordana Valenta, a belügymia Hercegszőlősi járást. sára és ápolására, saját nevüket nisztérium külföldiekkel és ál- Nehéz lenne ezt elfogadni, és anyanyelvükön is használhatják. lampolgársági ügyekkel foglalnem lehetne szó nélkül hagy- Ezen túlmenően számos kollekkozó elöljárója. ni. Szeretném arra is felhívni a tív jog illeti meg a nemzeti kiAz új személyi igazolványok figyelmet, hogy külön kell vá- sebbségeket a kultúra, az oktatás kiadására az év végéig összesen lasztani két dolgot: a honvédők és a köztájékoztatás vonatkozásá14,5 millió kúnát költöttek, tiszteletét, amelynek magam is ban – nyilatkozta Iván Gábor, a de nem a belügyminisztérium adózok, minden év novemberé- zágrábi magyar külképviselet első költségvetéséből, hanem jótében ellátogatok a vukovári em- embere. konysági forrásból.

w 300 ezer személynek nincs rendezve a tartózkodási helye

Körülbelül 300 ezer főnek nincs rendezve a tartózkodási helye Horvátországban. 194 ezer lakos nem rendelkezik érvényes személyi igazolvánnyal, és 124 ezren vannak azok az idősebb emberek, akiknek egyáltalán nem volt személyi igazolványuk. A rendőrség nem fog azonnal büntetőeljárást indítani, lehetővé teszik számukra, hogy

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Wekerle Kör a jótékonyság jegyében A Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája a Wekerle Vállalkozói Kör negyedik összejövetelét egy jótékonysági est keretében tartotta december 11-én, szerdán az eszéki Régészeti Múzeumban, az eszéki magyar főkonzulátus támogatásával.

Palizs Tóth Hajnalka

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat májusban hozta létre az első magyar vállalkozói kört Székelyudvarhelyen, majd folyamatosan az egész Kárpát-medencében. Koleda Petra, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Wekerle Körök szakmaiprogram-igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, a Kör rendezvényeinek a célja, hogy az Üzleti Hálózat irodáinak közelében működő magyar vállalkozóknak, cégvezetőknek rendszeres fórumot biztosítson a találkozásra, ahol megvitathatják napjaink főbb gazdasági, közéleti témáit. Valamint az is, hogy összehozzák a helyi magyarságot, a helyi vállalkozókat, és ezzel próbálják meg serkenteni az üzletkötéseket. Az eseményeken résztvevőknek ugyanakkor kulturális és gasztronómiai élményekben is részük lehet. Így volt ez az eszéki Wekerle Vállalkozói Kör negyedik összejövetelén is, ahol Palizs Tóth Hajnalka, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájának a vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a közelgő ünnepek szellemében egy jótékonysági est kapcsán találkozhattak most magyar vállalkozóink. - Irodánk kilenc hónapja működik aktívan, és azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés. A legtöbb megkeresés magyar oldalról jön, viszont egyre nagyobb a horvát cégek érdeklődése is. Nagyon jók a visszajelzések a Wekerle Kör összejöveteleivel kapcsolatban is. Itt döntöttünk arról is, hogy valamilyen módón támo6

gatni szeretnénk azokat a fiatalokat, akik itthon szeretnének boldogulni. A belépőjegyekből befolyó összeggel olyan tehetséges horvátországi magyar egyetemistát szeretnénk patronálni, akinek egyetemi továbbtanulását anyagi gondok korlátozzák – fejtette ki az irodavezető. A jótékonysági est első részében a pécsi Pannon Filharmonikusokból alakult Villányi Vonósnégyes előadásában Csajkovszkij-, Hofstetter- és Mozart-műveket hallhatott a közönség. Őket a mindig vidám hangulatot teremtő Vivat Bacchus öttagú énekkari együttes követte, akik a kulturált borfogyasztás és a mulatozás

igéjét saját szerzeményű bordalokba öntve lépnek színpadra. Fennállásuk több mint egy évtizede alatt fél Európát bejárták, most pedig az eszéki régészeti múzeum közönségének szereztek vidám perceket. Palizs Tóth Hajnalka elmondta azt is, az est az eszéki magyar főkonzulátus támogatásával valósult meg, amiért külön köszönettel tartoznak a külképviseletnek. De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul a rendezvény után úgy nyilatkozott, hogy a főkonzulátus kezdettől fogva azt a küldetést próbálja megfogalmazni, ami ezen az esten megvalósult. - Fontos, hogy az eszékiek, a környékbeli magyarok, horvátok, mindenki számára olyan értékeket, programokat nyújtsunk, amelyeket értékelnek, élveznek az emberek. Úgy gondolom, a ma esti koncert egyértelműen azt bizonyította, hogy van fogadókészség az ilyen programok iránt – mondta a főkonzul. Ami azt jelenti, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a magyar főkonzulátus szervezésében a jövőben is számíthatunk hasonló kulturális eseményekre. - MICHELI Tünde

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

LAPSZÉLEN Kiemelt arany és ezüst minősítés a dályhegyieknek

Adventi gála Pélmonostoron

A HMDK művészeti együttesei egy több mint kétórás műsorban adtak ízelítőt múlt szombaton, december 14-én abból a gazdag és sokrétű tevékenységből, amellyel a hagyományok és a népi kultúra megőrzéséért dolgoznak. A HMDK második éve szervez adventi gálaműsort azzal a céllal, hogy ennek keretében a közönségnek és egymásnak is bemutathassák legújabb művészi produkcióikat az egyesületek. A rendezvény kezdetén Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke köszöntötte a pélmonostori moziterem közönségét; elmondta többek között, hogy a HMDK keretei között tevékenykedő csoportok olyan széles repertoárral rendelkeznek, amelynek csupán töredéke fért bele a kétórás műsorba, ugyanakkor szerencsére be tudják mutatni az évi száznál is több hazai és külföldi fellépéseik alkalmával. Hozzátette, a szervezet munkájának eredményességét bizonyítja, hogy újabb egyesületek alakulnak, a meglévőkhöz pedig újabb tagok csatlakoznak. Nagyon fontos az is, hogy azok az emberek, akik a szervezetekben tevékenykednek, mindezt szabadidejükben és ingyen teszik – húzta alá. De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul is elismeréssel beszélt az egyesületek munkájáról. Kifejtette, azzal, hogy egy dalt, egy táncot megtanulnak, ezek történetét is megtanulják, és hogy mindennek a bemutatására nagyon jó alkalom az adventi időszak, amikor mindannyian az ünnepekre készülünk.

A beszédek után sorra váltották egymást a színpadon a dályhegyi, a várdaróci, a kórógyi, szentlászlói, kiskőszegi, csúzai, újgráci népi táncegyüttesek. Bemutatkoztak a dályhegyi tamburaiskola növendékei és a pélmonostori anyanyelvápoló diákok is. A vukovári magyarok népdalköre és az Alfalusi Vegyes Kar pedig karácsonyi énekekkel tette még meghittebbé az adventi gálaműsort. A műsor kiváló alkalom volt arra is, hogy a szervezet újabb két tagja vehessen át rangos elismerést. Magyarország köztársasági elnöke Kovacsevity Annát, a laskói általános iskola igazgatóját és Varga Erna magyar tanügyi főtanácsost a horvátországi magyar iskolaügyért és az ifjabb generációk oktatása-nevelése érdekében kifejtett több évtizedes odaadó munkájuk elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette, az elismerést De Blasio Antonio főkonzul adta át. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, valamint az ünnepi műsoron részt vett Damir Mendler, a pélmonostori Dr. Franjo Tuđman Általános Iskola igazgatója is. - MICHELI Tünde

Harkány, 2013. december 15. – Szinte minden korosztály képviseltette magát a Népek tánca, népek zenéje fesztivál és verseny döntőjén. A dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület Cserebogár gyermektánccsoportja és népdalköre az elődöntőben és a középdöntőben is nagyon jól szerepelt, és már akkor felkeltette a zsűri érdeklődését. Kaján Mária, a csoportok vezetője lapunknak elmondta, számukra már az is nagy élmény és elismerés volt, hogy egy ilyen versenyen részt vehetnek. Azt viszont remélni sem merték, hogy a gyerekek a kiemelt arany minősítést kapják, vagyis kategóriájuk legjobbjai lesznek. Népdalkörüket pedig ezüst minősítéssel tüntették ki. Az oklevelek mellett a gyerek tánccsoport minden tagja egy 15 ezer forintos utazási utalványt kapott, a népdalkör tagjai pedig 8000 forintos utazási utalványt vehettek át személyenként. Egyelőre még nem döntötték el, hogy hova fognak utazni.

Aktívak a vörösmarti kézimunkázó asszonyok

Vörösmart, 2013. december 13. – Vörösmarton a kézimunka-kedvelő asszonyok rendszeresen összejárnak az erre a célra kialakított helyiségükben, hogy együtt folytassák azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban értenek: a varráshoz, kötéshez, horgoláshoz, üvegfestéshez, hímzéshez. Az ünnepek alkalmával karácsonyi témájú dísztárgyakat: adventi koszorúkat, gyertyatartókat, szalvétatechnikával készült képeket készítettek. A heti két műhelyalkalom egyrészt kikapcsolódást nyújt számukra, másrészt lehetőséget, hogy tudásukat tovább adják a fiatalabb generációknak. Takács Jelena lapunknak elmondta, az általános iskolások közül egyre többen érdeklődnek a kézimunka iránt, melyre szívesen megtanítják a gyerekeket. Idővel szeretnének egy szervezetet is létrehozni.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Ünnepi készülődés Már csak pár nap választ el bennünket a karácsonytól, az év legszebb ünnepétől. Az iskolákban, óvodákban is lázasan készülődnek erre a napra. Laskón karácsonyi díszeket, ajándékokat és képeslapokat készítettek. A várdaróci ovisok szüleikkel, nagyszüleikkel együtt hangolódtak rá az ünnepekre. Kopácson pedig az ovis szülők mézeskalácsot sütöttek.

Várdarócon

Laskón

A december az adventi várakozás jegyében telik. Az ünnepi készülődés izgalma nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is magával ragadja. Lelkesen tanulják a dalokat, verseket a karácsonyi műsorhoz, és apró ajándékokat, meglepetéseket készítenek szeretteiknek.

Laskó: családias készülődés A laskói iskolában is régóta folyik a készülődés. Múlt hét csütörtökön pedig egy egész délelőttön ezzel foglalatoskodtak. - Ez egy olyan időszak, amikor a család tagjai szeretnek együtt lenni - mivel mi is egy nagy család vagyunk itt, a laskói általános iskolában, úgy gondoltuk, mi is

együtt készülődünk az előttünk álló ünnepekre, közösen a területi iskoláink diákjaival, tanáraival – mondta Kovacsevity Anna, a laskói iskola igazgatónője. Az ajándékokat a barátaiknak, a családtagoknak fogják adni a gyerekek, a karácsonyi képeslapokat pedig a szeretteiknek küldik el, illetve mindazoknak a laskói iskolások nevében, akik anyagiakkal vagy más módon segítették a tanintézmény munkáját egész évben.

Kopács: természetes gyógyszer a méz A Comenius Iskolai Együttműködés keretében Egészségtudatos magatartás ala-

kításának intézményi lehetősége címmel kezdődött egy közös program a nyár végén négy ország öt óvodájának a részvételével. A horvát Comenius programon keresztül a projekt résztvevői a bellyei Gerle óvoda és tagozati óvodái is. Csütörtökön, december 12-én a Természetes gyógyszer a méz címmel tartottak programnapot a bellyei és a kopácsi óvodában. - A méz nem csak jótékony hatásai miatt kerül elő most, karácsonyi készülődésünk része is. Amíg az ovis szülők gyúrták, formázták a mézeskalácsokat, addig arról is elbeszélgettünk, hogy mi mindenre jó a méz – mondta Ruzsicska Ilonka kopácsi óvónő, aki hozzátette azt is, hogy a kisütött formákat szülők, gyerekek együtt díszítik majd. Minden évben karácsony előtt meglátogatják a falu idős embereit, így a mézeskalácsokból a nekik szánt ajándékcsomagba is kerülnek.

Várdaróc: ünnepi összejövetel Az ünnepi készülődés jegyében telt a múlt szerda délután a várdaróci óvodában is, ahol a gyerekek szüleikkel és nagyszüleikkel együtt készítették a karácsonyi asztal díszeit, ünnepi dekorációkat. Az összejövetel a gyerekek rövid műsorával kezdődött, majd elkezdődött a munka: ajtódíszek, adventi koszorú, mécsesek készültek. Közösen feldíszítették a karácsonyfát. Bajsić Pásztor Tímea óvónő szerint a gyerekek és szüleik is nagyon szeretik ezeket az összejöveteleket, így évente több alkalommal is tartanak ilyen napokat, amikor a szülőket is bevonják a munkájukba. Kopácson 8

- MICHELI Tünde

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Ilyenkor, decemberben nemcsak alkalmi műsorokban bővelkedő adventi vagy évzáró rendezvényeket tartanak, hanem szinte minden faluban szerveznek karácsonyi vásárokat, kiállításokat, melyeknek szerves részét képezik a helyi vállalkozók, termelők portékái. Különböző karácsonyi kellékeket árulnak ilyenkor a standokról: díszeket, mézeskalácsokat, kézműves tárgyakat. Az élelmiszerárusok pedig sült gesztenyét, kukoricát, karácsonyi süteményeket, forralt bort, teát kínálnak a vendégeknek. Az adventi időszakban bizonyos, az ünnepekhez kapcsolódó árucikkek iránt megnő a kereslet, amit kisiparosaink, termelőink igyekeznek kihasználni. Ezzel bővítik a karácsonyi ajándékozási lehetőségeket is. Hogyha valaki különleges ajándékkal szeretné meglepni szeretteit, érdemes ellátogatnia a karácsonyi vásárokra. Sok érdekességet, egyedi, és ami a lényeg, házi és természetes dolgokat kínálnak ilyenkor. A csúzai Horvát Ilonka az év elején kezdett mézeskalácssütéssel foglalkozni, miután mézesbábos ismerősei felkeltették a dolog iránti érdeklődését. Azóta Ilonka konyhájában is készülnek a szebbnél szebb díszek, melyek vallási szimbólumokat is ábrázolnak, így kötődnek az év végi ünnepekhez is. Igaz, az ünnep kapcsán elsősorban

gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges illatú, fogyasztható mézeskalácsra gondolunk, és a Kiskarácsony, nagykarácsony című dalban is ehető süteményről van szó, de a mézeskalács díszként is jól mutat a fenyőfán, az adventi koszorún, az ajtón, ablakon, asztali dekorációként, és az ajándékcsomagokon is. Ilyen karácsonyi mézesbábokat készít Ilonka, melyek igencsak kelendőek az ünnepek alatt. Természetesen nem is ülnek otthon ölbe tett kézzel, várva, hogy a vevők házhoz menjenek. - Ha csak tehetem, élek a lehetőségekkel, és részt veszek a különböző vásárokon a mézeskalácsaimmal, és mondhatom, hogy nagy az érdeklődés irántuk, mivel felénk nem sokan foglalkoznak ilyesmivel. Sokan szemügyre veszik a standomat, fényképeznek, és természetesen vásárolnak is – mondta Ilonka. Utoljára Eszéken árusított, ahol sok mézest eladott, a karancsi vásáron úgyszintén. Standján ezenkívül mézeskalács házikó, csengők, csillagok és hasonló adventi díszek sorakoztak. Ilonka elmondta, a nagyobb dolgok látványosabbak, mégis inkább az apróbb díszeket veszik. Akik igazán különleges ajándékot keresnek, ami nemcsak díszként szolgál, hanem hasznos is egyben, érdemes átnézniük a bellyei Bajsić házaspár levendulatermékekből összeállított karácsonyi kínálatát. 2004 óta foglalkoznak levendulatermesztéssel, az ipari növényből pedig különböző kozmetikai termékeket készítenek: masszázsolajat, szappant, illatosító párnákat és illatos gyertyákat, melyek teljes egészében természetesek. - Mi is készülünk a karácsonyra: csomagokat állítunk össze levendulatermékeinkből, melyekkel próbálunk alkalmazkodni vásárlóink pénztárcájához is – nyilatkozta Bajsić Pásztor Tímea. Nemcsak a kedvezményes árak miatt ünnepi a kínálatuk, hanem karácsonyi a csomagolásuk is. Bajsićék szintén standolnak vásárokon, de árusítottak nagyobb üzletekben is. Legközelebb a bellyei Karácsonyi falu elnevezésű vásáron fognak részt venni.

Pacl Karolina

A hideg, téli időjárás elleni elsőszámú „fegyverünk” a tea, illetve a méz. A megnövekedett mézfogyasztás pedig a méztermelőknek kedvez. A csúzai Paclék, akik már évek óta foglalkoznak méztermeléssel, idén is készülnek erre az időszakra. - Ilyenkor mi is igyekszünk részt venni a környékbeli vásárokon. Legközelebb a batinai Karácsonyi falun fogjuk árulni termékeinket. A propolisz-cseppek, a gyógybalzsam, propoliszos és gyömbéres méz amellett, hogy finomak, kiválóan alkalmasak az immunrendszer erősítésére, aminek télen megnő a jelentősége – fejtette ki Pacl Karolina. Ezek a termékek egyébként egész évben kaphatók Paclék családi vállalkozásában. Amint láthatjuk, decemberben a Télapó manóihoz hasonlatosan kisiparosaink is szorgoskodnak a gyártásban, termelésben és árusításban egyaránt, így nem csupán a sült kolbász, a forralt bor vagy a kultúrműsor miatt érdemes ellátogatnunk a környékbeli adventi vásárokra, hiszen sok érdekességre, értékes dologra számíthatunk a standokon is, különösen akkor, ha még nem vettünk ajándékot karácsonyra.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

- TATAI Igor

Horizont

Luca-napi hagyományok

nek agyon, elmondtam a rigmusom, adják meg a garasom”- hangzott a Luca-napi köszöntő.

Múlt héten a 20-21. századi vásárlási lázról cikkeztünk, ezút- A legizgalmasabb szokás: tal pedig a régi hagyományokkal foglalkozunk. Luca napjához Luca székének a készítése kötődik a legtöbb népi hiedelem és népszokás, melyek főleg a Vidékünkön nincs olyan falu, ahol ne boszorkánysággal és jóslással kapcsolatosak. A Luca széke épí- hallottak volna a Luca székével kapcsotésének hagyományát falvainkban is ismerik az idősebbek. latos hagyományról. A boszorkányok

Lúcia, avagy Luca a keresztények 5. század óta tisztelt szentje; védőszentje a szembetegségekben szenvedőknek és vakoknak, a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak, tehát a földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők, nyergesek munkáját vigyázza. Szent Lúcia Siracusa egyik legelőkelőbb családjából származott, fiatalon felvette a keresztény vallást. Szüzességet fogadott, és mártírhalált halt.

Boszorkányos magyar Luca A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban, aki egyáltalán nem hasonlít Szent Lúcia alakjára. Nálunk Luca kísértetszerű, kitalált lény. Egyes helyeken csúnya öregasszonyként, máshol fehér leples alakként él az emberek képzeletében. A lányok ennek megfelelően „lucázáskor” fehér lepedőbe burkolózva jelenítették meg.

Számos népi hiedelem és szokás kapcsolódik e naphoz A decemberi asszonyi ünnepek közül a magyar néphagyományban Luca napja a legjelentősebb, melyhez számos hiedelem és szokás kapcsolódik. Ezen a napon a nőknek, asszonyoknak tilos volt dolgozniuk, nem végezhették el a különböző házimunkákat, mint amilyen a fonás, kenyérsütés, mosás. Bár református múltú falvainkban nem olyan népszerűek a Luca-napi hagyományok - mivel ezek a katolikus hitvilághoz kapcsolódnak -, azért sok babonát ismernek nálunk is az idősebbek. Csúza öregjei is tudják például, hogy varrni azért volt tilos ezen a napon, mert úgy tartották, a háziasszony ezzel bevarrja a tyúkok fenekét, s azok nem bírnak tojni. Az viszont elősegítette a tyúkok teljesítmé-

nyét, ha december 13-a reggelén elsőként férfi vendég érkezett a házhoz. Szlavóniában az asszonyok Luca napján háromszor ráültek a küszöbre azért, hogy jól tojjanak majd a tyúkok. A legismertebb szokás, melyet még ma is sokan ápolnak, a lucabúza ültetése. December 13-án teszik edénybe a búzamagot csíráztatni, naponta öntözik, és a növény fejlődéséből a jövő évi termésre lehet következtetni. Ez a nap kiválóan alkalmas volt a termékenység befolyásolására és a jövő előrelátására is. A pogácsából például úgy jósoltak, hogy a sok közül egybe pénzt sütöttek, és aki ezt vette ki, a jövő évben sok pénzre számíthatott. A legnépszerűbb jóslási forma a lányok leendő férjének megjövendölése volt, ezzel a Drávaszögben is elszórakoztak a lányok. Csúzán fiúnevekkel ellátott papírfecniket raktak a gombócba, és amelyik a főzéskor először feljött a víz tetejére, olyan nevű férjre számíthattak. Ezt a jóslást nemcsak Luca napján, hanem pudárkodáskor is alkalmazták. De akadtak más módszerek is. Guzsvány (Kercel) Bözsi néni azt mesélte, lánykorukban ők edénybe dobták a cédulákat, melyből karácsonyig kihúztak egyetegyet naponta. Úgy tartották, hogy az lesz a neve a leendő férjüknek, amelyik utoljára marad. - Ezt a fajta jóslást én is kipróbáltam, mégsem úgy hívták a jövendőbelimet, mint ami a papíron szerepelt. Persze nem is vettük komolyan, de azért szórakoztató volt – mondta Bözsi néni. A jóslás mellett tartották magukat bizonyos Luca-napi szabályokhoz is. Ezen a napon nem ettek húst, és bálba sem mehettek, ha december 13-a vasárnapra esett, ugyanis egyébként bált tartottak vasárnaponként. Bözsi néni elmondta, ilyenkor szokás volt alkalomhoz illő versikével köszönteni egymást. „Luca napja ma vagyon, kakast üsse-

karácsonyi leleplezésének kelléke nem készülhetett akárhogyan, csak akkor működött, ha készítője a megfelelő előírások szerint járt el. Többféle fa kellett hozzá, és nem használhattak szögeket, helyette fából faragott ékek tartották össze. Luca napján láttak munkához, és karácsonyig tizenhnárom napon keresztül naponta kellett rajta dolgozni. Innen ered az a népi mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke.” Erre a székre állt fel gazdája a karácsony esti szentmisén, hogy megláthassa a falu boszorkányait. A boszorkányt szarváról lehet felismerni, esetleg arról is, hogy lángokat lövell. Az akció nem volt veszélytelen, ugyanis a boszorkányok is megláthatták a Luca-széken ágaskodót, ilyenkor a nyomába eredtek. Ezért szükséges, hogy a „kukkolónál” mák is legyen, melyet szökés közben szórhatott maga mögé. A boszorkányok ugyanis ilyenkor szedegetni kezdték a mákot, ezzel lelassultak, az üldözött pedig lerázhatta őket. Hazaérve rögtön a kályhába kellett dobnia Luca székét, és a bejárati ajtó előtt keresztbe kellett tennie két söprűt, így menekülhetett csak meg a boszorkánytól.

Guzsvány (Kercel) Bözsi néni Bözsi néni még kislány korában, nagymamájától hallott mendemondákat olyanokról, akik Luca-széket eszkábáltak. Mivel Csúzának akkor még nem volt katolikus temploma, Vörösmarton próbálták ki. - Itt is megcsinálta valaki, egy jó humorú és kísérletező kedvű legény, aki székre állt az éjféli misén, állítólag látott is boszorkányt – mondta mosolyogva Bözsi néni. Az ehhez hasonló történetek könnyen felkeltették a gyerekek figyelmét, persze már akkor sem foglalkoztak komolyabban a babonákkal, a jóslatok pedig a mai horoszkópot helyettesíthették. - TATAI Igor

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Horizont

Szent István

István apja, Géza fejedelem halála után, 997-ben lépett a korabeli magyar „trónra”. Istvánt azonban, ahogy az lenni szokott, nem mindenki támogatta. Legnagyobb ellenfele a szintén Árpád-házi Koppány volt, aki ugyancsak igényt tartott a fejedelmi tisztségre. Őt és seregeit István - részben a német lovagoknak köszönhetően - sikeresen leverte, és megszilárdította belső hatalmát. Annak érdekében, hogy a továbbiakban senki se kérdőjelezhesse meg hatalmát, úgy döntött, hogy a korabeli európai, keresztény szokásokhoz híven felveszi a királyi címet. Ilyen címet akkoriban csak a pápa vagy a császár adományozhatott, ezért nagy dilemma elé került a leendő király. Kérhet koronát a német vagy a bizánci császártól, akik cserébe hűbéri esküt követelnek, vagy inkább kér a pápától. Végül István a pápa mellett döntött, mivel szívesebben fogadott hűséget az egyháznak, mint egy hadúrnak. 999-ben István el is küldi Asztrik pannonhalmi apátot Rómába II. Szilveszter pápához, hogy koronát és apostoli áldást kérjen a leendő királynak és az országának. Az apát el is ment Rómába, és átadta István kérelmét II. Szilveszternek, aki örömmel

fogadta a kérést. Az apát nem is időzött sokat Rómában, amint kézhez kapta a mára már nemzeti szimbólummá vált Szent Koronát, vissza is indult.

A koronázás István koronázására feltehetően tudatosan 1000. december 25-én került sor, Jézus születésének ezredik évfordulóján. Egyes források ugyan a jeles eseményt 1001. január 1-jére teszik, ám ennek kicsi a valószínűsége. A történészek az eltérést azzal magyarázzák, hogy a középkorban az újévet karácsonytól számították. A koronázási szertartást az esztergomi érsek végezte, Esztergomban. Ennek köszönhetően Magyarország hivatalosan is belépett az európai nyugati keresztény nemzetek sorába. Ezek után többé senki sem merte megkérdőjelezni hatalmát, hiszen az Istentől származott.

Az államalapítás nehéz folyamata Miután az addigi fejedelemből elismert, európai uralkodó lett, eljött annak is az ideje, hogy az országot a korhoz méltó szintre hozza föl. Az újdonsült király első dolga az egyház és a megyék megszerve-

zése volt, amit sorra meg is tett. Utolsóként, uralkodása kilencedik évében, miután legyőzte a déli területeken még jelenlevő úgynevezett „fekete magyarokat”, megalapította a pécsi püspökséget, valamint Bács, Bodrog és Baranya megyét is. A területi rendezésen kívül új törvényeket is hozott, melyek leginkább az egyházat voltak hivatottak szolgálni. Ilyen törvény volt például az, hogy vasárnaponként mindenkinek kötelező volt templomba járnia. Ez alól csupán a betegek képeztek kivételt és azok, akik otthon a tüzet őrizték. István azt is megparancsolta, hogy az ország egész területén szövetkezzenek a falvak, és 10 falunként építsenek egy templomot. Uralkodása végül 1038-as halálával ért véget. Országa addigra igazi, európai nagyhatalommá vált, ezért nagy tisztelet övezte mind otthon, mind a birodalom határain túl. István szerencsétlenségére utód nélkül halt meg, ugyanis fia, Imre herceg előbb távozott az élők sorából. A legenda szerint halálos ágyán István Szűz Máriának ajánlotta a királyságát. Innét ered a még ma is gyakran használt kifejezés, hogy „Mária országa”.

A szentté avatás I. László magyar király, akit az utókor szintén szentként tisztel, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével hivatalosan szentté avatta István királyt, ezzel ő lett az első magyar szent. Az eseményről azóta minden évben úgy emlékezünk meg, mint az államalapítás évfordulójáról. István után nem sokkal fiát, Imre herceget is szentté avatta a katolikus egyház. Személyüket mind a mai napig nagy tisztelet övezi.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

- HORDÓSI Dániel

Hagyomány (tyúktojás), lél-e tikmonycsát? De nem szólott vissza, ém meg akkor megismertem, leeriszködött, oszt nem láttam többet. Pedig aszt megbájolták, hogy ne jüjjön vissza, szömetöt öntöttek utána, mikor ment el a kocsin”… Eleven képzelőerőről tanúskodik az a mód, ahogyan ezeket a kísértethistóriákat elbeszélik. Az élmény, az átélés elevensége lüktet bennük, úgyhogy sokszor megdöbbenünk: valóban csak a képzelet alkotta-e ezeket a történeteket?

Szlavóniai babonák 3. A boszorkányok mindig a női nemből kerülnek ki, a rontók és bájosok azonban lehetnek férfiak is. Ezek is éppúgy ott élnek a többi egyszerű halandók között, mint a boszorkányok. A rontók egy része szándékosan, más része öntudatlanul, a belőle kisugárzó rejtélyes varázserő folytán hoz betegséget, rontást a környezetében élő emberekre, állatokra. A bájosok inkább használnak, mint ártanak embertársaiknak, bár varázserejüket néha károsan is érvényesítik. Tudományuk: betegség, rontás gyógyítása, jövőbe és múltba látás. Hozzájuk fordulnak segítségért az olyan betegek, akiket titokzatos rontás vagy igézés fosztott meg egészségüktől, s tőlük kérnek tanácsot a sok csapás sújtotta emberek. Egy-egy „jobb hírű” bájoshoz messze földről jönnek a bajba jutott tanácskérők. A bájos tanácsa mindig eredményes; aki pontosan követi utasításait, az bizonyosan meggyógyul. Csak az a kár, hogy ezeket az utasításokat nemigen lehet szó szerint megtartani. (Ebből is látszik, milyen bölcsek a bájosok.) Íme: „Az én nenikémnek vólt egy tizenkét esztendős lánya. Akkor a szomszédigba vólt ijem babonás asszony, az békente nekik a kis kapunak a kilincsét valami babonával. Korán reggel az a lány kiment sepreni, asz fokta meg először. Akkor az a lány többet nem birt menni. Elvitték a bájosho. Akkor a bájos aszt monta nekik, hogy vigyenek le a kert alá valami rongyát annak a lánnak, oszt gyuccsák meg. Mikor az majd égni kezd, akkor aki megrontotta, annak oda kell menni. És oda is ment a szomszédasszonyik. Akkor mikor az az asszony oda ment, asz monta nekik: »Kár vólt, hugy az a kicsi lány ment oda először ara a hejre, nem az öreg, mert annak tették a babonát, oszt a kicsi nyomorodott meg.« Asz monta a bájos, hugy üssék aggyon az asszonyt, mikor odamén. De nem ütötték aggyon, oszt igy mindaddig nyomorgott a lány, beléhalt. Kifojt neki itt a bonca”… Az összes említett babonás lények közül leggyakrabban és legkönnyebben a kísér12

tetekkel találkozhatunk. „Féléjjel” után megelevenednek a temető csendes lakói, s elindulnak a falu felé. Felkeresik a régi otthonukat, belesnek az ablakon, sápadt arcukat odaszorítják az ablaküveghez, aztán, ha kedvük tartja, fellebbennek a „pallásra”, ott nyöszörögnek, sóhajtoznak, vagy bemennek a szobába, és ott zavarják meg az alvók álmát. Rendszerint nem ok nélkül járnak haza; visszatérésükkel valamilyen kötelesség elmulasztására akarják figyelmeztetni az élőket. Az édesanya visszajön, mert a mostoha nem adta oda gyermekeinek a vánkosokat, melyeket rájuk hagyott. Az öreg apók hazajárnak, ha nem teljesítették azt a kérésüket, hogy „a duvanyos keszéjiket” (dohányzacskó), kedvelt pipájukat vagy ruhadarabjukat temessék el velük. Mihelyt a hozzátartozók helyrehozzák a mulasztást, kiviszik a sírra a kívánt holmit, az éjjeli látogatások azonnal megszűnnek. Vannak azonban nyughatatlan kósza lelkek, kiket valószínűleg valamilyen vétkük nem hagy nyugodni. Ezek céltalanul kóborolnak utcákon, tereken, szántóföldeken, emberi alakjukat változtatgatják, rendszerint borjú nagyságú „kutyó” képiben kószálnak, vagy a keresztutakra telepednek, s az éjszakai utasokat rémítgetik. Azért kell előre gondoskodni, hogy a halott ne tudjon hazajönni. Akkor szokták „megbájolni”, mikor viszik ki a temetőbe. „Össze kel söpörni a szömetkét (szemetet), belékötni egy rongyikába, s a lába alá tenni”… Vagy „szenes (tüzes) fát” kell utána hajítani a kocsiútra. Akkor bizonyára nem jön vissza többé. – Bár… ki tudja? Mert – lám – Palkó nanót is „megbájolták”, mégis visszajött, így beszélte az egyik „gyerök”… De hallgassuk meg ezt a történetet elejétől végig: „Én is láttam Palkó nanót. A szomszédba lakott, osztam meghólt. Egy este mentem haza a kocsmábul, oszt ojan eresztékös vólt (lejtős) az, ami alá a kocsit huzik (nyitott kocsiszín), a butója (boritója) nád vólt, jüt le annak a tetejéről. Aszt gondoltam, valamejik asszony a házból, no – mondok – van-e tikmonycsa

Babonás cselekményeik legnagyobb része gyógyító és óvó jellegű. Ünnepi, karácsonyi, újévi stb. babonáikban is leginkább a betegség távoltartása, a bajok elkerülése a főcél. Betegségükben csak a legritkább esetben veszik igénybe a „duktor” segítségét. Egyrészt, mert nem nagyon bíznak tudományában, másrészt, mert – helyben nem lévén orvos – a legközelebbi városba kellene érte menniük. Ezért gyógyítanak még ma is sok betegséget a „régi öregök”-től tanult módon. Ezekben az ősi gyógymódokban néhol jelentkezik egy-egy olyan módszer, amelyet az orvosi tudomány is helybenhagy (különösen a gyógynövényekkel való gyógyítási módokban), legnagyobb részük azonban minden tudományos alapot nélkülöző mágikus bűbájoskodás. Ilyen gyógyító babonákkal orvosolják még ma is különösen az „igézetöt, lábfájást, bihicsöt, sárgaságot, fülfájást, hidekfogást”, s az újszülött betegségeit. Az igézet gyógyítása a következő módon történik: „Ha megigéznek egy kicsit (kis gyermeket), akkor az a bizonyos tüzes (lázas) beteg. Akkor kezdetlen vizet tesznek tányérba, vagy bögörcsébe. A szemből (tűzből) parást vesznek ki, az ujikkal jól mekkopogatik, három ujal fenfogják a parást, belévetik a vízbe, háromszor hármat. Mikor az első hármat belévetik, a kezikkel lebutik (letakarják), vagy keresztet húznak rajta. Akkor asz mondik: »Süveg alá«, az aszt jelenti, hugy embör igészte-e. A másik parást mikor belévetik, akkor aszt mondik, huty »konty alá«. Am meg aszt jelenti, hogy asszony igészte meg. A harmadik vételkor meg asz mondik: Ha meg gyerökre gondolnak (fiúra, legényre), akkor asz mondik: »Kalap alá«. Amejiknél lemén a parázs, az igészte meg. Akkor kitanálik, ki asszony vagy embör (ami kijütt) vólt ott abba a napokba, ki szeretgette meg, akkor annak kel előbb megmózsdózni abba a vizbe, akkor asztat mozsdóztatik meg, akit megigézött. Meg inni is annak neki belőle. Akkor aszt a vizet kiöntik a mesgyére (kerítés mellé), napnyugatnak. Akkor elválik a betegség, vagy meggyógyil, vagy mekhal. De ha valaki a szomszéd faluba kap igézetöt, oszt amikor hozik haza, keresztül hozik a vizön, a száncson (sánc), akkor annak nincs ótalékja, am mekhal”…

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Infótár Gyereknevelés

Ünnepvárás a gyerekekkel Az üzletekben égig ér a vásárlási láz, évről évre többet és nagyobbat akarunk. Közben elveszik a lényeg, a készülődés, az ünnepvárás, ami a gyerekekkel együtt lehet igazán teljes.

konyabban tudnak készülődni, takarítani, rakodni, lakást díszíteni. Ám ha már nagyobbacska a gyerek, érdemes a testre szabott feladatokkal őt is bevonni a készülődésbe! Segíthet a lakás feldíszítésében, a saját szobájában kérjük ki a véleményét, készítsünk vele együtt apró díszeket! A karácsony közeledtével pedig ne hagyjuk ki az ünnepi sütés öröméből. Szánjuk inkább több időt és több energiát rá, megéri!

Mesés

A gyerekek számára a szülő a példa, a felnőttet követve teszi széppé önmagának is az ünnepvárást. A legfontosabb szülői feladat ilyenkor az, hogy minél több lehetőséget teremtsen a közös készülődésre, beszélgetésre, közös tevékeny-

ségekre. Figyeljünk tudatosan a legkisebbekre! Ne az ajándékok hajszájával teljen az ünnep előtti időszak.

Közös munka

A szülők tudják, hogy néha egyedül gyorsabban és haté-

Nyereményjáték Nyereményjáték Nyereményjátékunk lezárult!

Elérkeztünk nyereményjátékunk utolsó hetéhez. Köszönjük, hogy részt vettek játékunkban. Olvassanak bennünket a jövőben is. Utolsó számunk nyereményjátékának szerencsés beküldője: Snajder Julianna (Laskó), aki a 200 kúna értékű ajándékutalványt postai úton kapja meg. Gratulálunk!

Helyreigazítás Múlt heti, a „Drávaszögi és szlavóniai értékek a Magyar Nemzeti Értéktárban” című cikkünkben tévesen azt állítottuk, hogy Lezsák Sándor a Hungarikum Bizottság elnöke. Lezsák Sándor a bizottság tagja, elnöke pedig Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Olvasóinktól és az érintettektől is elnézést kérünk.

Mindenki maga eldöntheti, meddig meséli a Mikulás-mesét a gyereknek, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a mesékre sokszor a felnőtteknek is szükségük van! Minél tovább tart a mese korszaka, annál tovább válik varázslattá az advent! Esténként beszéljünk sokat az ünnep szereplőiről, vegyünk elő Mikulás-történeteket, meséljünk karácsonyi meséket, mondjunk verseket, és énekeljünk közösen! A csintalanabbját ilyenkor könnyen

rá lehet venni a hatékony szófogadásra!

Meghitt

A karácsony a családok összetartozásának ünnepe, igyekezzünk minél több időt együtt tölteni ezekben a napokban. Az együttlétek legyenek intenzívek, közös beszélgetésekkel, régi fotók nézegetésével, a rokonok, barátok emlegetésével fokozhatjuk az összetartozás érzését és élményét. Iktassunk be egy-egy kis családi szertartást, ahol éppen van kedv az éneklésre, ott az óvodai dalokból is lehet válogatni. A gyerekek nagyon büszkék lesznek rá, hogy az ő vezetésükkel jön létre a családi ünnep. Az ünnep, az öröm a gyermeki játékossággal és vidámsággal együtt lehet teljes. Próbáljunk a nehézségeken is sok humorral úrrá lenni. A közös nevetések, az együtt töltött vidám percek teszik igazán széppé ezeket a napokat! (nlcafe)

Nézzünk Drávatájat! A félórás magyar nyelvű magazinműsor december 21-ei adásának tartalmából A horvátországi iskolák 15 éves tanulói az átlag alatt teljesítettek a 2012-es „Program a tanulók tudásának nemzetközi felmérésére” (PISA) elnevezésű nemzetközi vizsgálat eredménye szerint. Magyar pedagógusaink is jobb oktatási rendszert szeretnének, amelyben nem a formai elemek, hanem a tartalom lenne a fontos. Az adventi időszak kiválóan alkalmas egy-egy olyan ünnepi műsorra, amely mintegy lélekben felkészíti a résztvevőket a közelgő karácsony hangulatára. Ez volt a szándéka az Alfalusi Vegyes Karnak is, amikor december 10-én hazai és magyarországi énekkarok és népdalkörök részvételével tető alá hozta az adventi kórustalálkozót. A HMDK adventi gálaműsort tartott Pélmonostoron, az eszékrétfalusi Népkörben pedig egy kiállítással várták a vendégeket. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája és a Wekerle Vállalkozói Kör jótékonysági estet szervezett Eszéken, a HMPF pedig idén is megrendezte a Barkóca-napot.

december 21.,

18:30

A szerkesztőség

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Infótár Gazdarovat

Cikláment a karácsonyfa alá! A ciklámen a tél egyik legismertebb és talán legkedveltebb virága, így nem csoda, hogy sokan ezt a növényt választják a virágboltban, amikor ajándékozásról van szó. Mini cikláment akár a fiatalabb korosztály képviselőinek is ajándékozhatunk, hiszen a mai „modern növények” közé tartozik, míg a nagy ciklámen szinte bárkinek adható. Micheli Tünde

A ciklámen sikere az elmúlt években nagyban köszönhető a kertészek nemesítési tevékenységének is, hiszen ma már számtalan méretben és színben, sőt formában is megtaláljuk ezt a kedves növényt a virágboltok és kertészetek polcain. A karácsony igazi slágere a mikulásvirág, de ha egy kicsit szeretnénk ettől eltérni, egy bordó ciklámen is igazán szép ajándék lehet.

Igényei

A ciklámen, sajnos, mint a legtöbb téli virág, csak a hűvös és világos helyiségeket kedveli, így egy túlfűtött meleg szobában hamar sárgulni és száradni kezdenek a levelei. Ám egy olyan helyiségben, ahol van elég fény, és a hőmérséklet nem emelkedik 12-16 fok fölé, a ciklámen akár hónapokig is képes folyamatosan virágozni. Vizet csak alulról szabad neki adni, mivel ha felülről locsoljuk, a gumó rothadásos megbetegedést kaphat. Mind a túllocsolás, mind a szárazság

egyaránt árt a növénynek. A kiszáradás jele lehet, amikor a levelek elkezdenek lefelé konyulni, míg a túllocsolásé az, ha a levelek szára elkocsonyásodik és nyálkássá válik. Két locsolás között hagyjuk a növény földjét kissé kiszáradni, majd újra öntsünk a tálkába vizet. A virágzás végén, januárban vagy február elején a növény nyugalmi állapotba kerül, vagyis ekkor a virágok elnyílnak, a levelek elszáradnak, de ez egy természetes folyamat. Ekkor hagyjuk el a locsolást, és vagy ültessük ki a gumót a kert egy árnyékos, széltől védett részébe, vagy tegyük el cserepestől a következő őszig. A cikláment akár önmagában, akár egy kosárban feldíszítve is odatehetjük a karácsonyfa alá,

de ne feledjük az ajándékozottal közölni, hogy csak hűvös és világos helyre érdemes tenni. Így az ajándékozott személy sokáig gyönyörködhet a ciklámen szépségében.

Egészségsarok

Karácsonyi „túlevés”

Karácsonykor a háziasszonyok szeretnek kitenni magukért, a degeszre evés azonban elronthatja az ünnep hangulatát. A rosszullétet követően akkor járunk el a leghelyesebben, ha kezdetben koplalunk, ilyenkor is gondoskodni kell azonban a folyadékpótlásról. A hagyományos karácsonyi ételek némelyike - nagyobb mennyiségben fogyasztva - nem túl kedvező a szervezetünk számára. Magas a zsír- és cukortartalmuk, nehezen emészthetők és igazi kalóriabombák. A fogyókúrázók többsége ezekre a napokra felmenti magát a kevesebb kalóriát tartalmazó étrend alól, a nem fogyókúrázó túlsúlyosak pedig egészen biztosan felszednek még magukra pár többletkilót. Sajnos sokszor még azok sem tudnak ellenállni az ünnepi túlevés kísértésének, akik amúgy tudnak a saját alapbetegségükről (például epe-, hasnyálmirigy- vagy cukorbetegség). Magas fokú teltségérzet, émelygés, hányinger, hányás, hasi görcsök és hasmenés is jelentkezhet (ezek a tünetek gyomorrontásra utalnak). Súlyosabb esetekben

hirtelen fellépő epegörcs, az arra hajlamos egyéneknél pedig köszvényes roham is kialakulhat. A legveszélyesebb az akut hasnyálmirigy-gyulladás, ami már feltétlenül kórházi kezelést igényel. Enyhébb tünetek esetén az emésztést segítő és görcsoldó tabletták, valamint fájdalomcsillapítók bevételével űzhetjük el a panaszokat. A gyógyszeres kezelés kiegészíthető a szabad levegőn tett hosszabb sétával is. Gyomorrontás és akut epegörcs esetén - bármennyire nehéz is ez az ünnepi hangulat miatt - a legjobb megoldás a koplalás, illetve naponta több alkalommal ivóvíz vagy szénsavmentes ásványvíz kortyolgatása. A közérzet javulásával világosra főzött citromos teával, mesterséges édesítővel édesített limoná-

déval, vagy cukor nélküli szűrt gyümölcslével bővíthetjük az étrendet. Ezután már következhet reszelt alma, pirított kenyér, zöldségfőzet, vizes burgonyapüré, főtt rizs, főtt sárgarépa vagy héjában sütött burgonya is.

Hogyan kerüljük el a gyomorbántalmakat? • Ebéd után, alvás helyett inkább sétáljunk! A mozgás serkenti az emésztést. • Kerüljük a túlzottan fűszerezett, sült, édes és zsíros ételeket! • Ne fogyasszunk óriási adagokat! - a nagy mennyiségű étel sietve, rágás nélkül különösen megterheli a gyomrot. • Irritálják a gyomornyálkahár-

tyát, ezért mondjunk le a nikotinról, a kávéról, az alkoholról és a csersavtartalmú italokról, mint például a feketetea! • Fogyasszunk hámvédő vitaminokban (A, B2, niacin) gazdag élelmiszereket! Niacint tartalmaz a pulykahús, a szardínia, a vargánya, a csiperke. Főbb riboflavin-(B2)források: a tej- és tejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelyesek. A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A-provitaminokat a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk. (az origo alapján)

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Minirejtvény A Télapó tartozéka.

Meghatározások: 1. Magyaros fűszer 2. A kutya „beszél” 3. Az Adriai is ez 4. Lánglovag 5. Ő gyógyítja a beteg embereket 6. Nem beszél 7. Nemesfém fordítva

Karácsonyi csengettyű

Ahány ház, annyi karácsonyi csengettyű, az alakjuk is különböző, akárcsak ezeké a csengőké. Nézd meg jól a szürke csengőket, és találd meg, melyik egyezik a színes csengővel!

Télapó!

Segíts Télapónak eljutni a rénszarvasáig!

A 46-os rejtvényt megfejtette: Márton Máteja (Várdaróc), Kucsera Adrián (Vörösmart), Poletar Laura (Szentlászló), Keresztes Denisz (Laskó), Novácski Dália (Kopács), Kovács Noá (Kopács), Sándor Krisztina (Laskó), Kovács Kitti (Kopács). A 47-es minirejtvény megfejtése: ADVENT. A megfejtést beküldte: Mudlic Annabelle (Laskó), Mátics Szénia (Laskó), Kovács Dénes Szabolcs (Laskó), Kell Kevin (Laskó), Márton Máteja (Várdaróc).

Karácsonyfák

A karácsonyfák első pillantásra egyformának tűnnek, egyikük azonban különbözik a többitől.

Minirejtvény - 48. Megfejtés:............................................................. Név:................................................... Kor:......... Lakcím:.................................................................

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Képes(lap)

Selmecbánya Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa, ma Szlovákiához tartozik (Banska Štiavnica). A bányászathoz kapcsolódóan számos kisebb-nagyobb telep jött létre a környező hegyekben, melyek a történelem során általában közigazgatási egységet alkottak a várossal, ma viszont egy részük külön község. Selmecbánya a Selmeci-hegységben egy völgykatlanban, a Szitnya-hegytől északra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki.

Története A város alapításának legendája egy pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst, a másik arany színben csillogott. Ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. A város keletkezésével kapcsolatban természetesen más legendák is élnek. Tény az, hogy a selmeci érchegységben a 9. század óta keresték és bányászták az érceket. A 14. századi helyzetet egy legendával lehet megvilágítani. A

A Leányvár

korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország igazi európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta. Ez a legenda. A valóság viszont az, hogy a 14. században a magyarországi bányákból került ki az európai aranytermelés 80%-a, az ezüstnek pedig negyede. Ráadásul a korabeli pénzforgalom zöme ezüstpénzzel bonyolódott le. Tehát Selmecbánya jelentősége óriási volt! Így aztán a királyi hatalom rátette a kezét a „lakatok kulcsaira”. A 18. századi, Mária Terézia és II. József nevével fémjelzett kamarai gazdaságpolitika kedvezett Selmecnek. Az, hogy a Habsburg-hű város új csillagainak, az oktatási intézményeknek a fénye kire ragyogott, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megmutatta. A felvidéki hadjáratok során az evangélikus líceum, a piarista rend és az akadémia tanárai, valamint diákjai sereglettek Kossuth zászlaja alá! Ebből a 48-as szellemből táplálkozott a város a dualizmus évtizedei alatt.

Az Óvár

A kiegyezést követő közigazgatási törvények helyreállították a város autonómiáját. Ugyanakkor a város gazdasági alapjait tekintve továbbra is a kincstár kezében volt. A bányák kimerülése után az egyetlen ok, amiért a városban a bányászatot fenntartották, a bányászati képzés lett. Így Selmec az iskolák, az ifjúság városa lett.

Nevezetességei Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. A belváros épületeinek jelentős része azonban elhanyagolt, lehangoló állapotban van. A Leányvárt (Újvár) a monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. A vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. Emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük. Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a

templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom később a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihálykápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vártemplom harangtornyát barokk stílusban építették. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a 15. században. Az Evangélikus Líceum a Szentháromság tér felső végén, a jobboldalon található. 182730 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor is. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet. A városban található Szlovákia legdélebbi síközpontja, mely 2009-ben nyílt meg a téli sport kedvelői előtt. Selmecbányán nagy választékban találhatunk szállást, csakúgy, mint látnivalót: több száz műemlék, templomok, bányamúzeum, gazdag kőzetgyűjteményt bemutató geopark stb. várja az ide látogató turistákat. - Összeállította: TATAI Igor

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Receptek

Mézeskalács

Karácsonyi csillagtorta

Új Magyar Képes Újság

Diós bejgli

Csokoládétorta

Új Magyar Képes Újság

Új Magyar Képes Újság ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Receptek

Karácsonyi csillagtorta Hozzávalók 2 tortához:

Hozzávalók:

25 dkg vegyes aszalt gyümölcs (pl. áfonya, füge, barack, mazsola), 1/2 dl rum, 20 dkg méz, 30 dkg barna cukor, 12,5 dkg lágy vaj, 2 tojás, 1 teáskanál reszelt citromhéj, mézeskalács fűszerkeverék, 2 evőkanál csokiforgács, 4 evőkanál tej, 2 teáskanál sütőpor, 50 dkg liszt, 1 csomag csokoládés pudingpor, 12,5 dkg darált mogyoró, 6 evőkanál porcukor. A díszítéshez: mandula, pisztácia, aszalt áfonya.

1 kg finomliszt, 30 dkg porcukor, 1 csipet só, 30-40 dkg virágméz, 3 tojás, 3 evőkanál margarin, 1 teáskanál szódabikarbóna, 3 dkg fahéj, 1 dkg őrölt szegfűszeg, 1 csomag mézeskalács-fűszerkeverék - körülbelül 2 dkg.

Elkészítése:

Az aszalt gyümölcsöket összevagdaljuk, leöntjük a rummal, és 1 órát állni hagyjuk. A mézet összekeverjük a cukorral, egy csipet sóval, a vajjal, és kézi robotgéppel alaposan összedolgozzuk. Hozzáadjuk a tojásokat, és még 2 percig tovább keverjük. Beleszórjuk a citromhéjat, a fűszerkeveréket, a csokiforgácsot, és hozzáöntjük a tejet is. A sütőport elvegyítjük a liszttel és a pudingporral, és a tésztába dolgozzuk. Végül a mogyorót és az aszalt gyümölcsöket is beleforgatjuk. A sütőt 180°C-ra előmelegítjük. A tésztát két egyforma adagra osztjuk. Kivajazunk két csillag alakú (kb. 20 cm átmérőjű) tortaformát, beletöltjük a tésztát, és a sütőben kb. 60 percig sütjük. A formában hagyjuk kb. 15 percig pihenni, majd rácsra borítjuk, és teljesen kihűtjük. A mázhoz simára keverjük a porcukrot annyi vízzel (vagy citromlével), hogy nagyon sűrű, nehezen folyó masszát kapjunk. A csillagok tetejére kenjük. Mandulaszemekkel, pisztáciával, aszalt gyümölcsökkel díszítjük.

Hósipkás csokoládétorta Hozzávalók:

A tésztához: 15 dkg liszt, 10 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 2 dkg kakaópor, 2 tojássárgája. A krémhez: 3 tojássárgája, 4 dkg porcukor, 3 dl tejszín, 15 dkg étcsokoládé. A habhoz: 3 tojásfehérje, 15 dkg cukor, néhány csepp citromlé, ízlés szerint narancs- vagy citromhéj.

Elkészítése:

A tésztához a vajat kihabosítjuk a porcukorral és a tojássárgájával, a lisztet elkeverjük a kakaóporral, és a vajas részhez adva tésztává gyúrjuk. Egy kerek piteformába nyomkodjuk úgy, hogy az oldalát is egyenletesen befedje. A fagyasztóba tesszük félórára, hogy sütéskor jobban megtartsa a formáját. Ha megdermedt, 180 fokos, előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Ha felpúposodna a közepe, egy kanál fejével visszanyomjuk. Hagyjuk kihűlni. A krémhez felforralunk 2 dl tejszínt egy kis lábasban, a tojássárgáját kihabosítjuk a porcukorral, majd hozzáadjuk a maradék 1 dl tejszínt. A forró tejszínbe öntjük a tojásos masszát, és visszatesszük a lángra. Folyamatosan kevergetve még egyszer újra felforraljuk, vigyázva, hogy a sárgája ne csapódjon ki. Még forrón elkeverjük benne a csokoládét, míg teljesen elolvad. A krémet a kisült linzertésztára öntjük, és hűtőbe tesszük dermedni. A hósipkához a tojásfehérjét lazán felverjük, majd fokozatosan beleszórjuk a cukrot, és kemény habbá verjük. Néhány csepp citromlével pikánsabbá tehetjük, illetve keverhetünk bele narancs- vagy citromhéjat is. A habot a torta tetejére halmozzuk, és lángpisztollyal egyenletesen körbepirítjuk. Ha nincs ilyen eszközünk, melegítsük elő a sütőt 220 fokra, és 2-3 percre tegyük be a tortát, hogy a hab átmelegedjen, illetve vágható legyen.

Mézeskalács

Elkészítése: A lisztet, a porcukrot, a fűszereket és a szódabikarbónát is szitáljuk át. Üssük bele az egész tojásokat. A tésztát lágyíthatjuk úgy, hogy csak egy egész tojást és 2-3 tojássárgáját ütjük bele, a tojásfehérjéket pedig üvegpohárban letakarva hűtőszekrénybe tesszük, jó lesz a cukormázhoz. A szobahőmérsékletű margarint is tegyük a tésztába, és dolgozzuk össze - ekkor még nem áll össze a tészta -, majd öntsük hozzá az üvegben forró vízbe állított, meglangyosított mézet. Ha a tálhoz ragadna a tészta, kevés liszt hozzáadásával addig gyúrjuk, amíg elválik az edény falától. Viszonylag lágy tésztát gyúrjunk - margarin, esetleg kevés langyos víz hozzáadásával megpuhíthatjuk -, mert az érlelési idő alatt megkeményedik. Takarjuk le vastag konyharuhával, és legalább 3-5 órán keresztül - legjobb, ha egy egész éjszakán át - hagyjuk állni. Ne ijedjünk meg, ha pihenés után repedezett a tészta, addig gyúrjuk, amíg ismét képlékennyé lesz.

Diós bejgli Hozzávalók 2 db kb. 25 dkg-os rúdhoz: 30 dkg liszt, 12 dkg vaj, egy csipet só, 8 gramm élesztő, 50 gramm porcukor, 1 tojássárgája, 1 dl tejszín + 1 tojás a kenéshez. A töltelékhez: 10 dkg cukor, 1 dl tej, 23 dkg darált dió, 5 dkg dara, liszt vagy édes morzsa, mazsola.

Elkészítése:

A töltelékhez a tejet a cukorral felforraljuk, majd belekeverjük a többi alapanyagot. Teljesen száraz, hideg, gyúrható masszát kell kapnunk, ezen is sok múlik. Ha ugyanis a töltelék túl lágy, túl cukros vagy meleg, a bejgli kirepedhet. A tésztához először elmorzsoljuk a vajat a liszttel, a sóval és a porcukorral. Hozzáadjuk az élesztőt, a tojássárgáját és a tejszínt. Utóbbiból kellhet kevesebb vagy több: a lényeg, hogy összeállt, sima felületű, nem nedves tésztát kapjunk. A tésztát osszuk két egyforma darabra. Vékonyra - és teljesen egyenletes vastagságú téglalap alapot - nyújtsuk. A tészta súlyával azonos mennyiségű töltelékre lesz szükségünk, amit nedves kézzel egyenletesen szétnyomkodunk a tésztán úgy, hogy egy centi, tölteléktől mentes szegélyt hagyunk a szélén. A szegélyeket behajtjuk és föltekerjük, tojássárgájával megkenjük. Kb. 8 órát hűvös helyen pihentetjük. Ha megkelt, megkenjük a tojásfehérjével is, és egy hosszú hurkapálcával végigszurkáljuk úgy, hogy egészen a tészta aljáig leérjen. Így tud távozni a sülés közben termelődő gőz.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr

Panoráma

Szaloncukor - echte hungarikum

Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető. Pedig a fondantcukor - túltelített oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor őse és alapja, Franciaországból származik. Első említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerű csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítők kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerű cukorka. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítő szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben, s a század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tűzön, lábasokban főzték a fondant-t. Hűtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték, csomagolták. Ezután fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). Mostanság különböző édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét. Mindenféle ízben és bevonattal, sokféle csomagolásban, gyerekek és felnőttek örömére, s persze a karácsonyfák díszítésére.

A karácsony előzményei Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik, a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket. Érthető tehát, ha az ókori

A karácsonyfa-állítás története A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről évre történő megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet, a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai. A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa-állítás szokása - házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett Betlehemmel - csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldágállítás szokása, sőt volt, ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan vízkeresztkor (január 6.) bontják le. népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan. Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália-ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. Házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett. A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja. Az Múlt-kor alapján összeállította: Kriják Diána

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. december 19. – 48. szám – www.huncro.hr