Tjednik34 web

► ► ►

11. oldal

► ► ►

Szeptember 14-től újra lesz Drávatáj!

7. oldal

► ► ►

8. oldal

Kollár Dénes az első „gastarbeiterek” közé tartozott

Gyermektáncfesztivál Harasztiban

Új Magyar

Képes Újság

Ára: 3 Kn

XVIII. évfolyam * 2013. szeptember 12. * 34. szám * Horvátországi magyar hetilap * www.huncro.hr ► ► ►

10. oldal

9. oldal

► ► ►

Hamarosan kezdődik a szüret: elégedetlenek a gazdák a szőlő árával

Arany Érdemkereszt Bábli Máriának A keresztény értékek és magyar hagyományok megőrzése, ápolása terén, valamint a horvátországi magyarság érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Bábli Mária Arankának, a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet elnökének a Magyar Arany Érdemkeresztet adományozták. A díjat Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára adta át az eszéki főkonzulátus megnyitóünnepségén. ► ► ►

10. oldal

Pálinkafőzés: fokozott hatósági ellenőrzések

A magyar nóta kedvelői találkoztak Kórógyon ► ► ►

7. oldal

Javában tart a pálinkafőzési szezon, de aki erre vállalkozik, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen előírások vonatkoznak rá. Annak is regisztrálnia kell a legközelebbi vámhivatalnál, aki saját célra főzi a gyümölcspárlatot. Az idén már sokkal szigorúbbak az ellenőrök, így komoly büntetéseket fizethetnek azok, akik illegálisan főzik a kisüstit.

Láthatár

w A közmédia napja - Gazsó L. Ferenc: jövőre indul a Kárpátmedencei stúdiók fejlesztése MTI

Gazsó L. Ferenc A közmédia már 68 tudósítói pontot tart fenn a Kárpát-medencében. Lezajlott a külhoni magyar stúdiók állapotfelmérése, és a jövő év elején megkezdődhet a műszaki fejlesztésük programja - mondta Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettes szombaton az MTI-nek.

Gazsó L. Ferenc, aki egyben az MTVA külhoni magyarsághoz kötődő tanácsadó testületének, a Kós Károly Kollégiumnak is az elnöke, azt követően nyilatkozott, hogy részt vett a Közmédia napján tartott közönségtalálkozón.

Mint mondta, az egy éve létező kollégium képzéseket és konferenciákat, valamint tudósítói és közönségtalálkozókat is megvalósít a Kárpát-medencében.

Beszámolt a Külhoni Magyar Sajtószolgálat elindításáról is, amely a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre.

Emellett emlékeztetett arra is, hogy a Kós Károly Kollégium Tusnádfürdőn egy képzési központot hozott létre, ahol szakmai tréningeken, továbbképzéseken, konferenciákon vehetnek részt a külhoni magyar újságírás képviselői.

Gazsó L. Ferenc elmondta azt is, hogy a szombati közönségtalálkozón partnerei voltak az egyetlen, naponta jelentkező magyar nemzetstratégiai rádióműsor, a Határok nélkül alkotói is, hangsúlyozva: a több mint 30 éves múltra visszatekintő program nagy népszerűségnek örvend, és a középhullámú sugárzás révén még Székelyföldön is hallható.

akár Paprika Jancsival is.

Sokan voltak kíváncsiak a Süsü kalandjait felelevenítő Süsü, a sárkány című szabadtéri előadásra is, majd a hangszer-dallam parádé, a Tóbiás Matiné következett a színpadon.

Kígyózott a sor a Gyerekhíradó előtt, ahol a felállított greenboxban például a hírolvasást és az időjárás-jelentést próbálhatták ki a kicsik és a nagyok, akik a felvételt DVD-n haza is vihették.

Szintén nagy volt az érdeklődés a műsorkészítés iránt, a látogatók megtudhatták többek között, hogyan működik az adáslebonyolító, és mivel foglalkozik az adásvezető.

A Család-barát című műsor színpadán Ricsi bohóc szórakoztatta a gyerekeket, ezt követően a Makám együttes előadása, majd üvegzene következett. A sportműsorok színpadán pedig a vállalkozó kedvűek kommentátorként próbálták ki magukat.

A Nemzetiségek mesterségei című programban a gyerekek a magyarországi nemzetiségek kézműveseinek közreműködésével papírvirágot készíthettek, de

akár a hímzést és a fafaragást is elsajátíthatták.

A lufihajtogatás és a kézművesfoglalkozások mellett a gyerekek szép számban vettek részt az ügyességi versenyeken, ahol többek között egyensúlyérzéküket is próbára tehették.

A központi színpadon délelőtt Novodomszky Éva és Gundel Takács Gábor műsorvezetők - az egész napos rendezvény házigazdái - ismertették a Kossuth és a Petőfi Rádió egész napos műsorát. A Kossuth Rádió délelőtti adását tíz órától élőben hallhatták és láthatták az érdeklődők, a Rádiókabaré élő műsora délután volt hallható és látható a rendezvényen.

Délután a Fábry-show mellett a Fölszállott a páva, a Magyarország, szeretlek! és a Ridikül című műsorok és vezetői várták az érdeklődőket. Este a Szimfonik Liv3-koncert zárta az egész napos rendezvényt. Műsorukban harminc magyar előadó rendhagyó feldolgozásában szólaltak meg magyar és külföldi slágerek az MR Szimfonikusok, valamint a rádió kórusainak kíséretében.

w Drávaszögi fiatalok a kaposvári MIK-táborban - HORDÓSI Dániel

w A közmédia napja - Színes gyerekprogramok várták délelőtt az érdeklődőket MTI

Főként gyerekek és családok látogattak ki szép számmal szombaton a közmédia napjára a Millenáris Parkba, ahol mások mellett Süsüvel is találkozhattak a kisebbek.

Délelőtt a gyerekprogramoké volt a főszerep a zsúfolásig megtelt Millenáris parkban. A

2

Süsü és a tévémaci kiállításán a sárkány eredeti bábfigurája mellett a többi szereplőt, köztük a királyfit és a kancellárt eredeti díszletben tekinthették meg az érdeklődők. A tévémaci szobájában nyüzsgő gyerekek pedig beülhettek a maci karosszékébe, és lefényképeztethették magukat

Kaposváron került sor a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) első táborára. A szeptember 5. és 8. között megrendezett eseményen régiónkat a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közösségének (HMIK) tíz tagja képviselte.

A Magyar Ifjúsági Konferencia júliusi, vukovári ülésén olyan döntés született, hogy a hagyományos konferenciákon túl egy közös táborozásra is össze kell gyűjteni a Kárpát-medencei fiatalokat. Az első tábort idén az anyaországban, Kaposváron rendezték. A jövőben minden évben más-más helyszín ad majd otthont a tábornak.

A horvátországi magyarságot a Horvátországi Magyarok Ifjú-

sági Közösségének tíz tagja képviselte. A részvételről a HMIK elnöke, Ljubić Molnár Mónika számolt be lapunknak.

- A MIK-tábor lényegében egy kulturális és sporttevékenységekkel kibővített konferencia.

A táborban a Kárpát-medencei magyar fiatalok problémáinak megvitatása mellett lehetőségünk volt egymást jobban megismerni, illetve egy kis kikapcsolódásra is.

A tábor során a HMIK csapata több sportvetélkedőn is szerepelt. A kispályás labdarúgótornán pedig, az erős mezőny ellenére, ezüstérmes lett a csapat, aminek nagyon örülünk – mondja elégedetten Mónika, hozzátéve, hogy a szervezet a jövőben is részt kíván venni e táborok munkájában.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Aktuális

És mi mennyit fizetünk a bankoknak?

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentése, mely szerint Magyarország nem lesz többé gyarmat, és vége az extraprofitok idejének, bejárta a világsajtót. A miniszterelnök „ultimátumot” adott a bankoknak Magyarországon. A magyar kormányfő szerint a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Ha ezt nem teszik meg november 1-jéig, a kormány lépni fog, és olyan megoldást alkalmaz, amely megszünteti a devizakölcsönöket.

A kormányfő azt várja a bankoktól: viseljék a veszteségek nagy részét.

Akárcsak a szolgáltatók az újabb rezsicsökkentést. Mint mondta, „nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk”.

hogy várhatóan tovább csökken a keresletet a hosszú lejáratú hitelek iránt, és kevesebb lesz a lakáscélú és egyéb fogyasztói hitel is. Ez is a gazdasági válság hatása.

A hitelaktivitás csökkenése miatt a bankok is rosszabbul teljesítenek. A tavalyi évhez képest nyereségük - az első félévben 1,8 milliárd kúna volt - megfeleződött, és „csak” 1 milliárd nettó bevételre tettek szert.

KRIJÁK Krisztina

Közben egyre csökken a megtakarítások értéke is, és az emberek egyre elővigyázatosabbak, ha hitelről van szó.

Ami a lakáscélú kölcsönöket illeti, Horvátországban ez jelenleg 60 milliárd kúnát tesz ki, a polgárok pedig 1,2 milliárddal több hitelt fizettek vissza, mint amennyit az elmúlt egy év során felvettek. A személyautókra sem szívesen vesznek/veszünk már föl banki kölcsönt. Egyedül a hitelkártyáikat terhelik le még az emberek, de már azt sem olyan mértékben, mint korábban.

„A tavalyi év első felében

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentései, amelyek főleg a külföldi tulajdonban lévő bankoknak és multinacionális vállalatoknak szólnak, számos kritika megfogalmazására adtak okot a külföldi médiában.

Horvátországban is jelentek meg cikkek ezzel kapcsolatban, egyelőre pozitív hangnemben - ennek bizonyára az is oka, hogy hasonló cipőben jár a két ország.

a hazai bankszektor mintegy 1,5 milliárd

kúna osztalékot fizetett ki

A bankok a hiteleik iránti kisebb érdeklődés és a kamatmegfizettetések késése miatt újabb illetékkel próbálkoznak növelni nyereségüket. Itt van például egy olyan, amely a pofátlanság határát súrolja. Eddig is levontak bizonyos összeget a pénzintézetek, ha készpénzt vettünk fel nem saját bankautomatánkból. Mostantól kezdve ennek a dupláját is levonhatják a számlánkról. Tehát ha én példának okáért a Spliti Bank ügyfele vagyok, és hirtelen szükségem van készpénzre, de a közelben csak PBZ-s vagy Hypo-s automatát találok, a saját bankom 2%-át lenyúlja a felvett összegnek, de minimum 25 kúnát, mert nem a saját számlavezető pénzintézetem automatájából vettem fel a saját pénzemet. Mi ez, ha nem rablás!

európai tulajdonosaiknak.

A legtöbb, 1 milliárd kúna Olaszországba került (...)”

A tavalyi év első felében a hazai bankszektor mintegy 1,5 milliárd kúna osztalékot fizetett ki európai tulajdonosaiknak.

A legtöbb, 1 milliárd kúna Olaszországba került, az UniCredita és Intese SanPaolo tőkéjét gyarapította, előbbi a Zágrábi Bank, a másik pedig a Privredna Bank tulajdonosa, a két pénzintézet a horvát bankpiac 42 százalékát fedi le.

Az emberek egyre óvatosabbak a hitelekkel kapcsolatban.

A Horvát Nemzeti Bank a pénzintézetek hitelképességével kapcsolatban végzett felméréséből egyértelműen látszik,

Főszerkesztő: Kriják Krisztina lFőszerkesztő-helyettes: Micheli Tünde l Munkatársak: Hordósi Dániel, Lefler Attila, Szabó Andrea, Tatai Igor, Varga József l Nyelvi lektor: Pasza Árpád l Grafikai és tördelőszerkesztő: Farahó Zsolt l Szerkesztőségi titkár: Pajrok Andor l Kiadja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsa (Zágráb) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával l Szerkesztőség: 31 000 Osijek/Eszék, Kneza Trpimira 23., telefon: 00-385-31-215-648, fax: 00-385-31-215-647, e-mail: huncro@huncro.hr l Honlap: www.huncro.hr l Ára 3 kúna, előfizetési díj egy évre 150 kúna, fél évre 75 kúna, külföldre 70 euró/év l Zsirószámla: 2500009-1501138104 l IBAN-SZÁM: HR16 2500 0091 5011 3810 4 l BIC: HAABHR22 l Nyomdai munkák: Admiral Tisak d.o.o, Cerna

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

3

Belföld

w Mintegy 8000 tízkúnás céget

alapítottak

Tavaly szeptemberben egyszerűsítették a cégalapítást hazánkban. Az egy éve érvényben lévő jogszabály lehetővé tette, hogy tíz kúna alaptőkével is lehet egy úgynevezett egyszerű kft.-t alapítani. Normál esetben az alaptőke 20 ezer kúna. Az egyéb költségeket is figyelembe véve, egy ilyen kft. alapítása 800 kúnába kerül csupán, ami lényegesen kevesebb, mint egy szokványos kft.-nél. Az eljárás is gyorsabb, akár 24 óra leforgása alatt el lehet intézni egy egyszerű cég létrehozását. Az új jogszabállyal elsősorban a fiataloknak, az önálló egzisztenciát tervezők számára teremtettek lehetőséget, illetve ezzel próbálták a legális

gazdaságba terelni a feketézőket.

A Glas Slavonije napilap szerint országosan 7667 ilyen céget alapítottak, ezek közül 662-t az eszéki Kereskedelmi Bíróságon jegyeztek be. Ezek nagy részre kereskedelmi áruforgalomra regisztrálta a céget, de van köztük étterem, informatikai és reklámcég is. Az egyszerű kft. alakítására természetesen más szabályok vonatkoznak - nem lehet háromnál több tagja, és a vezetés egyszemélyes. A cégalapítás egy űrlapkérvény kitöltésével kezdődik a közjegyzőnél, és még vagy fél tucat különböző díjat is be kell fizetni, ami a közjegyzői tarifával együtt összesen 807,50 kúnát tesz ki.

w Egy címre 243 lakó van

bejelentve

w Vukovár: tiltakozások a cirill

betűs táblák miatt

Több mint húsz évvel Vukovár ostroma és eleste után, múlt hétfő óta több száz ember tüntet a városban a kétnyelvű (a horvát mellett szerb cirill betűs) feliratok és táblák elhelyezése ellen.

A horvát törvények szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya eléri a 33 százalékot, a horvát mellett annak nyelvén is fel kell tüntetni a hivatalos megnevezéseket, eligazító táblákat. Vukováron a szerbek a 35 százalékát teszik ki a helyi lakosságnak.

A kormány múlt héten felszólította a politikai pártokat, elsősorban a HDZ-t, magyarázzák el híveiknek a kétnyelvű feliratok fontosságát. A dolog pikantériája, hogy Vukováron éppen a HDZ döntött a kétnyelvűség bevezetéséről még 2009-ben, amikor képviselői irányították a szlavóniai várost.

A HDZ nyilvánvalóan nem akarja tudomásul venni a kormány felhívását. Tomislav Karamarko pártelnök múlt kedden felszólította Zoran Milanović miniszterelnököt, hogy Vukovárt illetően von-

ja vissza a cirill betűs feliratok kötelezővé tételét. „A kétnyelvű táblák felállítására akkor kerülhet sor, ha azok hozzájárulhatnak a kisebbség és az állam közötti toleranciához, megértéshez és együttműködéshez. Vukováron ennek még nem érkezett el az ideje“ - fogalmazott Karamarko.

A közvélemény nagyobbik része is úgy érzi, hogy Vukovár még nem áll készen a kétnyelvűségre.

Horvátország számára viszont most nemcsak az a kérdés, milyen kép alakul ki róla külföldön, hanem az is, milyen következményekkel járhat a tüntetők szerbellenes magatartása.

Kedden szerbellenes és uszító graffitik jelentek meg a dubrovniki szerb ortodox templom falán. A dalmáciai város UNESCO-védettséget élvező városfalán a Vukovár feliratra rámázolták a fasiszta usztasa mozgalom jelképét. Az Európai Bizottság egyelőre nem fűzött megjegyzést a Vukováron történtekhez. Brüsszelben úgy vélik, hogy a kisebbségi jogok az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak.

w 70 kúna lesz a kiegészítő

A Mihačeva Draga 35. szám alá, ahol különben egy apa lakik két lányával és azok családjával, összesen 243 személy van bejelente – írta a Novi List napilap. Ivan Buzuk, a tulaj a házat 1971-ben vásárolta, a 35-ös házszámot viszont már 1960ban kitették az épületre. Hogy valami nincs rendben, akkor vált számára gyanússá, amikor egyre több ismeretlen személynek címzett levelet talált a postaládájában. Egy ideig ezt nem tudta mire vélni, majd az

4

esetet jelentette a Tengermelléki-fennsíki megyei rendőrkapitányságon. Kiderült, hogy a családján kívül még 234 személy lakik elvileg az ő címén.

Kérte, hogy vizsgálják ki az ügyet. A horvát törvények szerint ha valaki be akar jelentkezni egy lakcímre, rendelkeznie kell a tulaj írásos beleegyezésével. Buzuk állítja, hogy a 234 személy közül senkinek sem adott ilyent, így nem érti, hogy mégis hogyan jelenthették be az ő otthonát lakhelyükként.

biztosítás

A Horvát Egészségbiztosító Intézet bejelentette, hamarosan havi 70 kúnát kell majd csak fizetni a kiegészítő egészségbiztosításért, vagyis éves szinten 840 kúnát. Az új ár a határozatnak a hivatalos közlönyben való meg-

jelenése, illetve a technikai előkészületek megtörténte után lép hatályba. A kiegészítő biztosítás teljes egészében fedezi azokat a költségeket, amelyekre a kötelező egészségbiztosítás nem terjed ki.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Belföld

w Befejeződött az aknamentesítés

a magyar–horvát határ mentén

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a horvát aknamentesítési központ a délszláv háború idején a határ két oldalára telepített robbanószerkezetek felkutatására egy európai uniós projekt keretében 3,5 millió eurót költ. A júniusban megkezdett munkálatok a két országban összesen 2,7 négyzetkilométert érintenek. A magyar oldalon a tűzszerészek 31 robbanószerkezetet találtak a terület átvizsgálásakor. A robbanóeszközből hat harckocsi- és gyalogsági taposóakna, a többi kézigránát volt. Nagy részük Beremend és Eperjespuszta közelében került elő. A működőképes robbanószerkezeteket a tűzszerészek elszállították vagy a helyszínen felrobbantották – ezt Bózsing György, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatvezetője mondta el az MTI-nek.

A rendőr alezredes beszélt arról

is, hogy a határ magyarországi oldalán a mentesítésben érintett, részben nemzeti parki területek környezeti rehabilitációja még hátravan, a horvátországi oldalon a júniusi dunai árvíz okozta nehézségek miatt még tart a mentesítés. Ennek ellenére október végére Horvátországban is befejeződik a munka.

A projekt vezetői az MTI-nek korábban elmondták, a mentesítés az emberek biztonsága, Horvátország európai uniós csatlakozása és a határjelek karbantartásának nemzetközi kötelezettsége miatt is kiemelt feladat.

Miljenko Vahtarić, a horvát aknamentesítési központ igazgatóhelyettese korábban úgy nyilatkozott, hogy a közös aknamentesítési program kezdetén Horvátország egész területén 1991től mostanáig 1965 áldozata volt az aknáknak, közülük 508-an meghaltak. Eszék-Baranya megyében 407-en sérültek meg, közülük negyvenen halálosan.

Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, hogy Horvátország 2019-ig vállalta a területén lévő aknamezők teljes felszámolását. Eddig 100 ezer gyalogsági és harckocsiaknát, valamint 200 ezer egyéb robbanószert találtak és semmisítettek meg. Becsléseik szerint további 70-74 ezer aknát kell még felszedni.

w Csökkent az ipari termelés

Negyedik egymást követő hónapja csökkent a horvát ipari termelés: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban éves bázison 4,1 százalékkal, az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal esett vissza. A termelés gyorsuló ütemben csökken,

w Sztrájkot hirdettek a kórházi

dolgozók

Az egészségügyi dolgozók szakszervezete bejelentette, hogy szeptember 18-án sztrájkolni fognak. Ezen a napon csak a legsürgősebb eseteket látják majd el, nem lesznek műtétek, és ambuláns vizsgálatra sem fogadják a betegeket. Később az

orvos szakszervezet vezetője, Ivica Babić a horvát közszolgálati rádióban bejelentette, hogy ugyanezen a napon az orvosok is demonstrálnak, és ez addig tart, amíg nem teljesítik az új kollektív szerződésre vonatkozó követeléseiket.

w 10 ezer fővel kevesebb látoga-

tója volt az eszéki állatkertnek

Az eszéki állatkert az év első hat hónapjában az előző évhez képes jóval kevesebb látogatót regisztrált. Míg tavaly ebben az időszakban 34 222 személy váltott jegyet, addig idén az említett számnál 10 ezren voltak kevesebben.

Az állatkertet vezető Unikom cég vezetősége szerint ennek az oka az árvíz volt, amikor is június második felében hos�-

szabb ideig nem tudtak látogatókat fogadni, és a Dráva visszahúzódása után is sokáig tartott a károk elhárítása.

Persze továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több látogatót vonzzanak az állatkertbe: folyamatosan növelik az állatfajták számát, és számos különböző programmal próbálják a gyerekeket is odacsalogatni.

júniusban még csak 1,5 százalékos volt az éves bázisú vis�szaesés. A horvát HINA hírügynökségnek nyilatkozó Erste Bank-elemző szerint kisebb visszaesésre számítottak, de júliusban szinte minden szektorban esett a termelés.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

5

Magyarságunk

Idén is volt etnofesztivál Bellyén

A hét végén tartották meg a sorrendben 14.

Bellyei Etnofesztivált. Két napon keresztül standok, kultúrműsor, sportverseny, étel-ital és koncertek várták a látogatókat. A rendezvény szervezéséből a HMDK bellyei alapszervezete és a helyi Savoyai Jenő Hagyományőrző Egyesület tagjai is minden évben kiveszik a részüket.

A hétvége Bellyén a hagyományápolás jegyében telt. A standokon különböző kézműves munkák, házi sütemények és italok kaptak helyet, a sörsátrak alatt pedig különféle helyi specialitásokat készítettek.

A bellyei Savoyai Jenő Hagyományőrző Egyesület és a HMDK bellyei alapszervezete is minden évben részese a programnak. Idén a tagok lángost sütöttek – a hagyományos magyar étellel ezúttal is nagy sikert arat-

Željko Cickaj, a Bellyei járás elöljárója köszöntötte a közönséget

tak. Ők fogadták szombaton a művészeti együttesek menetét is a Savoyai-kastélyban, ahol lángossal és üdítővel kínálták őket.

Majd a hagyományápoló/művészeti együttesek közös tánca

következett a helység központjában, ezután pedig sorra mutatkoztak a be a hazai, a várdaróci, a Babina Greda-i, az eszéki és a gradići tánccsoportok és énekkarok a szabadtéri színpadon.

Újabb településeken ismerhették meg a magyar táncokat

Tánccsoportjaink közvetítésével újabb és újabb települések, régiók közönsége ismeri meg a magyar népi tánckultúrát. A hétvégén az ivanovci tánccsoport a gunjai bosnyákok rendezvényén, a csúzai Csárdás pedig egy jakšići folklórszemlén szerepelt.

Népi táncegyütteseink amellett, hogy őrzik és ápolják a népi tánc hagyományát és magyarságunk kulturális értékeit, fontos feladatuknak tekintik azt is, hogy mindezt minél szélesebb körben megismertessék. Az ivanovci Petőfi Sándor Kultúregyesület táncosai minden fellépésükre nagy lelkesedéssel készülnek.

- A kopácsi és a várdaróci fellépés után a hétvégén a gunjai bosnyák kisebbség rendezvényén vendégszerepeltünk.

Amellett, hogy egy másik horvátországi kisebbség kultúrájára is rácsodálkozhattunk, jó alkalom volt ez új kapcsolatok kialakítására is – mondta Aleksza Magdolna, az egyesület vezetője.

Az ivanovci tánccsoport A csúzai Csárdás táncegyüttesnek pedig már egyre nehezebb számon tartania, hogy itthon és határon túl hány rendezvényen képviselte magyarságunkat. Legutóbb például a Pozsega-völgyben fekvő Jakšić

település őszköszöntő rendezvényén vendégszerepeltek nagy sikerrel. A dályhegyi és a laskói táncosok sem pihentek, előbbi Bosanska Krupában, míg a másik Harkányban lépett fel.

szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület elnöke.

A szentlászlóiaknak a következő hetekben több magyarországi

fellépése is lesz: Kisdobszán, aztán testvértelepülésükön, Szentlászlón, de a pécsváradi Leányvásáron is vendégszerepelni fognak.

A szentlászlóiak Szigetváron vendégszerepeltek A szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület ifjúsági és menyecske tánccsoportja szeptember 6-án, pénteken fellépett a Szigetvári Néptánc Kör jubileumi népitánc-gáláján.

A Szigetvári Néptánc Kör 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy a falun még meglévő, de rohamosan pusztuló népművészetet hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára. Az együttes arra törekszik, hogy a Kárpát-medence sokszínű néptánc-hagyományát megismertesse és felelevenítse. A Néptánc Kör látványos táncrendez-

6

vénnyel ünnepelte 10. évfordulóját a Zrínyi Napok rendezvénysorozat keretei között. Az eseményre meghívást kapott a szentlászlói kultúregyesület is.

- A baráti kapcsolatok révén számos magyarországi település rendezvényére eljutunk, itt bemutathatjuk azt a hagyományt, amit egyesületünk ápol – nyilatkozta Lapis János, a

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Kórógyon találkoztak a magyar nóta kedvelői

A Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület és az Aranycsárdás zenekar szervezésében szeptember 7-én lezajlott a hetedik zenésztalálkozó.

A szervezők felhívására idén a horvátországi magyar együttesek mellett vajdasági és magyarországi zenekarok is eljöttek a találkozóra, így a magyarnóta-kedvelő közönségnek felejthetetlen élményben volt része.

baranyai és szlavóniai lagzik jó hangulatának. A zenésztalálkozó ötlete is tőlük származik, a 2000-ben tartott első összejövetelen félszáz kórógyi muzsikus állt össze egy alkalmi zenekar erejéig. Azóta kisebb szünettel évről évre megrendezik a zenésztalálkozót, amelyhez alkalmanként 2-300 magyarnóta-kedvelő is csatlakozik.

A tavalyihoz hasonlóan idén is hívogató menettánccal kezdődött a kórógyi zenésztalálkozó szombat délután, ahol a kórógyi Ady Endre Kultúregyesület és a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület táncosai a résztvevő zenekarok zenéjére táncolva végigvonultak a főutcán, hogy minél több helybélit csalogassanak el a rendezvényre.

- Egy estére ismét összehoztuk a környék magyar zenészeit, és közben a muzsikusok mellett a nótakedvelő közönség is jól szórakozhatott. Idei rendezvényünkön már visszajáró zenekarok is voltak, de mindig

csatlakoznak hozzánk újabbak is – mondja Cserepes Zoltán, a hagyományőrző egyesület elnöke.

Délután öt órától váltották egymást a zenekarok a színpadon. A hazaiak közül a házigazdák Aranycsárdás és a Kórógyi Öregfiúk csapata, a dárdai és mohácsi fiatalokból álló Feles zenekar és a Kopácsi Alkalmi Zenekar állt közönség elé. A Vajdaságból idén ismét itt volt a csantavéri Lila orgona, a Piros ingesek, a tornyosi Alpha tagjai pedig először zenéltek kórógyi közönségnek. A magyarországi Galga Express Band sokszínű, változatos zenei repertoárjával nyűgözte le a közönséget.

A Classic Kávézó udvara egy napra átalakult egy nagy táncparketté, ahol száznál is többen ropták a csárdást és mulattak a magyar nótákra hajnalig.

A rendezvényt a Tordinci járás és a HMDK támogatta.

egyesület együttműködési szerződést írjon alá az említett zágrábi és Velika Gorica-i kultúregyesülettel.

A fesztivált a HMDK, a Bethlen Gábor Alap és a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatta.

- MICHELI Tünde

A szlavóniai Árpád-kori település, Kórógy az archaikusan ízes magyar nyelvjárása mellett arról is ismert, hogy itt több évtizedes hagyománya van a zenélésnek. Már az iskolapadokban ülő kisdiákok kezébe is hangszert adtak, így újabb és újabb zenészek kerültek ki onnan, ilyenek a kórógyi Aranycsárdás együttes tagjai is. A hosszú ideje változatlan felállásban muzsikáló együttes mára egyfajta garanciájává vált a

Gyermektáncfesztivál Harasztiban A lacházi járási Ady Endre Kultúregyesület negyedik alkalommal rendezett gyermektáncfesztivált Harasztiban.

A rendezvényen idén négy kultúregyesület vett részt: a haraszti Ady Endre Kultúregyesület népi tánccsoportján kívül a csúzai Jókai Mór Kultúregyesület Hajnalcsillag gyermek tánccsoportja, valamint két horvátországi egyesület, a Velika Gorica-i Mićevec KE, valamint a zágrábi Hrvatsko seljačko pjevačko

društvo gyermek szekciója és tamburazenekara.

- Az idei gyermekfesztivál azért is különleges, mert egy napra esett az Ady Endre Kultúregyesület megalakulásának évfordulójával – mondta Kelemen János, a Kultúregyesület elnöke.

A rendezvény alkalmat adott arra is, hogy a lacházi kultúr-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

- TATAI Igor

7

Magyarságunk

Újabb pert nyert a HMDK a MESZ ellen Hatvanezer kúna kártérítésre és a perköltségek megfizetésére kötelezte a bíróság a Magyar Egyesületek Szövetségét (MESZ) a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével (HMDK), Jakab Sándorral és Jankovics Róberttel szemben, amiért az előbbi saját hetilapjában, a Horvátországi Magyar Naplóban 2012. április 20-án, „Bebizonyosodott: adócsalást követett el a HMDK”című írásában valótlanságot állított.

Jakab Sándor, a HMDK elnöke lapunknak elmondta: a HMDK megunta a Magyar Egyesületek Szövetségének a HMDK-val és annak vezetőivel kapcsolatos folyamatos

csúsztatásait, hazudozásait, és beperelte a MESZ-t a hetilapjukban, a Magyar Naplóban 2012. április 20-án megjelent, már sokadik rágalmazó, valótlanságokat állító cikkük miatt

Jakab Sándor

a Pélmonostori Járásbíróságon.

Másfél év után az eszéki Megyei Bíróság 2013. szeptember 4-én meghozott másodfokú határozatában jogerő emelte a járásbíróság elsőfokú ítéletét, és összesen 60 000 kúna kártérítésre, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezte a MESZ-t.

Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke kijelentette: a HMDK-nak mindig rendben voltak a pénzügyi elszámolásai úgy a zágrábi Kisebbségi Tanács, mint az anyaország felé. Soha nem csaltak adót, minden eddigi támogatással időben és a követelményeknek megfelelően számoltak el. Ezt időközben az adóhivatal és a pénzügyminisztérium ellenőrei is megerősítették.

A HMDK a jogerős ítélet után várja a zágrábi Kisebbségi Tanács állásfoglalását is, miután a MESZ megsértette a hivatal támogatási kritériumainak a 14. pontját, ami nagyon súlyos következményeket vonhat maga után, mégpedig: azoknak a kisebbségi szervezeteknek, amelyekről bebizonyosodik, hogy saját nemzetiségükön belül vagy azon túl is - ellentéteket szítanak, valamint bebizonyosodik, hogy nem ellenőrzött

Jankovics Róbert

vagy valótlan állításokat hoznak nyilvánosságra abból a célból, hogy egy másik szervezetet ellehetetlenítsenek, a Kisebbségi Tanács azonnal meg fogja szüntetni a finanszírozását, és három évre ki fogja zárni őket a pályázati rendszerből.

- Kriják Krisztina

Vége a nyári szünetnek

Szeptember 14-től újra lesz Drávatáj!

Szeptember 14-től a Drávatáj magyar nyelvű televíziós kulturális magazinműsor újra várja nézőit a képernyő elé a magyarságunk köreiben történő rendezvények, események összefoglalóival, portrékkal.

Szeptember 14-én indul a Drávatáj című magyar nyelvű magazinműsor idei őszi évadja a Szlavón Televízióban.

A műsor továbbra is minden második szombaton jelentkezik friss adással, fél hétkor (18.30).

- A szerkesztőség a régi, de folyamatosan igyekszünk még

8

változatosabb, színesebb, érdekesebb riportokkal előállni. Természetesen továbbra is a drávaszögi és a szlavóniai magyarság mindennapjaival foglalkozunk, kulturális eseményeket örökítünk meg tudtuk meg Varga Józseftől, a Drávatáj főszerkesztőjétől, aki hozzátette azt is, hogy ami az

újdonságokat illeti, a kezdésre elkészült az új főcím is, valamint hamarosan már a Duna Word őszi műsorrácsában is követhető lesz az adás Láthatár címen, amelyben minden régióból jelentkeznek majd

magazinműsorok. Vagyis a horvátországi magyarokról szóló kisfilmeket és magazinműsorokat ezentúl nemcsak egy szűk réteg, hanem a világ magyarsága is követheti.

- MICHELI Tünde

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Magyar Arany Érdemkereszt Bábli Máriának A keresztény értékek és magyar hagyományok megőrzése, ápolása terén, valamint a horvátországi magyarság érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Bábli Máriának, a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet elnökének a Magyar Arany Érdemkeresztet adományozták. A díjat Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára adta át az eszéki főkonzulátus megnyitóünnepségén.

Bábli Mária élete összeforrt a horvátországi magyarságéval, annak minden örömével és bánatával. A legnehezebb időkben, amikor a szerb szabadcsapatok megszállták a Drávaszöget, képes volt embernek maradni egy embertelen világban, és segíteni az otthon maradottakon. A békés reintegráció után (1997) közösségépítő tevékenységének köszönhetően a magyar asszonyokkal karöltve megalapította

a katolikus nőegyletet, amelynek a mai napig elnöke. E tisztség mellett Bábli Mária két ciklusban tagja a pélmonostori városi magyar kisebbségi önkormányzatnak, illetve meghatározó tagja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökségének. 2010-ben a Bábli Mária vezette nőegyletet, kimagasló munkája elismeréseként, Pélmonostor városa kitüntette. 2011 októberében pedig a magyarországi Főnix

Fellépésekben gazdag időszak az újgráci magyaroknál Igazán mozgalmas időszak áll a HMDK újgráci szervezetének táncosai mögött. Különösen az augusztus volt számukra zsúfolt, amikor minden hétvégére jutott egy fellépés.

A HMDK újgráci egyesületének Aranyeső nevű tánccsoportja június 16-án Garešnicán vett részt egy ottani szemlén.

Alapítvány által létrehozott kitüntető címet, a Nagyasszonydíjat ítélték neki. Mint elnök és mint magánszemély igyekezett a horvátországi magyar nőket bekapcsolni a Kárpát-medencei „vérkeringésbe”, és az ő igyekezetének köszönhetően mind többen megismerhették nemcsak a horvátországi magyar nők helyzetét, hanem azt a szülőföldet is, amelyhez mindig hű maradt. Kitűnő kapcsolatokat épített ki különböző horvát katolikus egyletekkel

is, mert mindig hitte és vallja, hogy az igaz hit lehet a térségben a legstabilabb összekötő kapocs a népek között.

Az Arany Érdemkeresztet Németh Zsolt parlamenti államtitkár adta át Bábli Máriának szeptember 3-án az eszéki magyar főkonzulátus ünnepélyes megnyitóján. A kitüntetett, megköszönve az elismerést, elmondta, hogy a jövőben is minden lehetséges módon a horvátországi magyarságért fog dolgozni.

este a városi moziteremben mutatkoztak be. Augusztus első hétvégéjén a brezovicai Slejačka sloga művelődési egyesület rendezvényén vendégszerepeltek, egy héttel később pedig Verőcén, a cseh kultúrnapokon is bemutatkozott az újgráci magyar egyesület.

- Szervezetünk nemzeti ünnepeinkről is rendre megemlékezik, augusztus 20-án államalapító királyunk, Szent István tiszteletére rendeztünk egy kisebb ünnepséget. A Verőce-

Dráva menti megyei egyesületek napján a 45 megyei civil szervezet mellett mi is bemutatkoztunk. A magyaros motívumokkal díszített standunk mellett, ahol szervezetünk 19 éves munkáját is bemutattuk, táncainkkal is nagy sikert arattunk – mondta Szőlősi István, a szervezet vezetője.

Fellépésből és bemutatkozási lehetőségből tehát az újgráci magyar egyesületnél sincs hiány, így az ősz is hasonlóan mozgalmas lesz számukra.

Délelőtt sportvetélkedőre került sor, régi gyermekjátékokban versenyeztek. A múzeumlátogatás és a városnézés után

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

9

Pálinkafőzés: fokozott hatósági ellenőrzések

zőben készítik a gyümölcspárlatot. A regisztrálásnak nyolc nappal a főzés kezdete előtt meg kell történnie. Ez persze azt jelenti, hogy fizetni is kell. A 40 és 100 liter űrtartalmú főző után évente 100 kúnát, az ennél nagyobbakért 200-at. Magáncélra 50 liter pálinkát lehet főzni, ha valaki ennél többet készít, a szeszadó az 50 liter fölötti mennyiségre literenként 21,50 kúna.

Javában tart a pálinkafőzési szezon, de aki erre vállalkozik, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen előírások vonatkoznak rá. Annak is regisztrálnia kell a legközelebbi vámhivatalnál, aki saját célra főzi a gyümölcspárlatot. Az idén már sokkal szigorúbbak az ellenőrök, így komoly büntetéseket fizethetnek azok, akik illegálisan Ki és mikor adhatja főzik a kisüstit. el a pálinkáját?

Az előírások szerint az, aki saját részére főz pálinkát, kistermelőnek minősül, és regisztrálnia kell

a legközelebbi vámhatóságnál.

Ez azokra is vonatkozik, akik bérelt vagy kölcsönkért pálinkafő-

Elégedetlenek a gazdák a szőlő árával Szeptember közepén megkezdődik a szüret, akkorra a szőlő eléri a megfelelő cukorfokot.

A termés jobbik esetben a gazdák saját pincéjében köt ki. Akik viszont nem dolgozzák föl, az előző évekhez képest idén kénytelenek még olcsóbban eladni.

A szőlőtermelők tavaly még átlagosan 3,5 kúnát kaptak e nemes gyümölcs kilójáért, idén viszont 2-2,5 kúnáért veszik

10

át a termést, amivel már nincsenek kibékülve, hiszen en�nyi pénzért nem kifizetődő a termelés.

Alaphelyzetben a magáncélra főzött szesz csak családi-baráti körben fogyasztható. Ezt a pálinkát nem árulhatja boltos, kereskedő. A törvény szerint csak azok árulhatják-mérhetik ki a saját főzetű pálinkát, akik megfizették a szeszadót, és a vámhatóságtól igényelt zárjeggyel látták el az italos kiszerelést.

Ernest Nađ, az eszéki gazdasági kamara mezőgazdasági részlegének a vezetője azon a véleményen van, hogy a Szlavóniában és Baranyában termő gyümölcsmennyiséghez viszonyítva kevés pálinkát főznek, amiért a törvényi szabályozás okolható elsősorban, amely szerinte ellehetetleníti a kistermelőt.

A vörösmarti Pinekék chardonnay-t, fehér burgundit, kékfrankost és cabernet souvignone-t termelnek a több mint egy hektáros területen. Összesen 10 ezer kiló szőlőt szüretelhetnének évente, azonban tavaly az ültetvény 80%-a elfagyott, így idén maximum 5-6 ezer kiló szőlőre számítanak. A termés ugyan kevesebb lesz, a munka viszont ugyanannyi, mint máskor.

A vörösmarti szőlész család úgy döntött, kevesebb bort készít, a szőlő nagyobb részét pedig eladják, ezért őket különösen érzékenyen érinti az átvételi ár. Amikor 2005-ben szőlőtermesztéssel kezdtek foglalkozni, még 4,5–5 kúnát is kaptak kilójáért, fajtától függően. Idén a Bellye Rt. ennek a felét kínálja a termésért, egyes maszekok 3 kúnát is fizetnek, de ennél többet senki sem ad.

- A szőlő ára csökkent, a permetszeré és a műtrágyáé viszont emelkedett. Az évi 12 permetezés, valamint a napszámosok kifizetése nagyon sokba kerül, úgyhogy már nem éri meg sző-

Ezt hangoztatják a termelők is, akik szerint hiába roskadoztak idén a szilvafák a terméstől.

- A jövedéki adó nagyon magas. Vegyünk egy liter szilvapálinkát: az adóval, a kiszereléssel, a címkével együtt legalább 100 kúnát kell kérnünk, hogy az számunkra is kifizetődő legyen. És bármennyire is kiváló a minőség, sem az itthoni, sem pedig a külföldi piacon nem versenyezhetünk – mondja a nevét elhallgató termelő.

Az idén már sokkal szigorúbbak az ellenőrök, és komoly büntetéseket fizethetnek azok, akik illegálisan főzik a kisüstit.

A magánszemélyeket 2 és 10 ezer kúna közötti összegre, míg a nagytermelőket akár félmillió kúnára is büntethetik. Talán ez az oka annak is, hogy most már egyre ritkábban lehet az udvarokon pálinkafőző üstöket látni, és a PÁLINKA ELADÓ táblák is lekerültek a kapukról.

Persze sem ma, sem a jövőben nem fog egyetlen baranyai vagy szlavóniai lakodalom, keresztelő pálinkafogyasztás nélkül elmúlni, ennek még a jövedéki adó sem szabhat gátat.

- MICHELI Tünde

Pinek Irén lészettel foglalkozni. Azt tervezzük, hogy miután leszüreteltünk, vagy eladjuk a szőlőt, vagy kivágatjuk, a szántóföldet pedig bérbe adjuk – panaszolja Pinek Irén.

A vörösmarti család ültetvényén körülbelül 15-20 nap múlva kezdődik a szüret, valószínűleg idén utoljára. Nem ők az egyedüliek, akik hasonló cipőben járnak. A szőlőtermesztésből ma már csak azoknak származik haszna, akik fel is dolgozzák a termést. Elmúltak azok a szép idők, amikor egy hektár szőlőültetvény annyit jövedelmezett, hogy egy traktort lehetett venni belőle.

- TATAI Igor

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Riport

Az első „gastarbeiterek” közé tartozott A sepsei születésű Kollár Dénes 1968-ban hagyta el drávaszögi otthonát. Az első itteni „gastarbeiterek” közé tartozott, akik azokban az években NyugatEurópában vállaltak munkát a jobb élet reményében. Különb sorsot álmodott magának, mint amilyen otthon várt rá, a családi gazdaságban, ahol munkából volt bőven, haszonból viszont annál kevesebb. Svájcban, majd Németországban dolgozott, családot alapított, és mostanra már unokákkal büszkélkedhet. A nyarat, ahogy minden évben, idén is itthon tölti rokonai között. idegen emberek között, egy számomra addig ismeretlen nyelven. Első munkahelyemen sokat kellett dolgozni, de jól megfizettek, és ez ösztönzőleg hatott rám. Már Svájcban tudtam, hogy nem térek vissza a Drávaszögbe – mondja Dénes.

A hadkötelezettségnek azért eleget tett

Többször is munkahelyet váltott Dénesnek nem indult könnyen az élete. Tizenhat éves koráig háromszor nézett farkasszemet a halállal. Kilenc hónapos korában szülei súlyos tüdőgyulladással vitték orvoshoz, aki már csak egy injekciót tudott adni neki, hogy „ne útközben haljon meg, hazafelé menet”. Ám otthon sikerült felépülnie. Kamaszkorában édesanyja kukoricáért küldte. Már sötétedett, amikor a jól megrakott szekérrel hazafelé tartott. Egy meredek lejtőn ereszkedett le, amikor a szekér megdöccent, és Dénes pillanatok alatt a kerekek között találta magát egy hajszálon múlt, hogy nem gördültek át rajta. Harmadszor pedig a vakbélgyulladás lett majdnem a végzete. Súlyos hasfájásáról édesapja úgy vélte, hogy gyomorrontást kapott.

Amikor már nyilvánvaló volt a baj, neki kellett utolsó erejével elhajtania Hercegszőlősre, ahonnan Eszékre küldték azonnali műtétre. A beavatkozás után az orvos közölte vele, ha pár órával később érkezik, már nem tudták volna megmenteni.

A családi gazdaságban nem látott életcélt Ezek az esetek gyermekkorának „mélypontjai” voltak. Természetesen sok szép emléket is őriz a szülői házból. Viszont alapvetően nem volt könnyű gyermekkora sem neki, sem testvéreinek.

Szülei fiatalon munkára fogták, ami mellett tanulnia is kellett, így nem sok ideje jutott játékra, pedig a focipálya ott volt a közelben. Hamar fel kellett nőnie. És hiába „érett a napon”, szántott, vetett, szüretelt, ezekben a tevékenységekben nem látott életcélt. Addig tengődött céltalanul, amíg egy szép napon nem adódott lehetősége svájci munkavállalásra. Meg is ragadta az alkalmat, bár az apja ellenezte az ötletet. Úgy tervezte, hogy Dénesre fogja bízni a családi gazdaságot. Ő viszont már fiatal korában is céltudatos volt, senki el nem tántoríthatta attól, amit elhatározott.

- Cseppet sem volt egyszerű elhagynom a szülőfalut, szeretteimet, hogy helyette új életet kezdjek idegen környezetben,

Hogy a későbbiekben is hazajárhasson, és hogy ne tekintsék katonaszökevénynek, eleget akart tenni a hadkötelezettségnek. Így ideiglenesen hazajött a svájci Mellingenből, és eleget tett a jugoszláv „néphadseregbe” szóló behívónak. Mivel a szerb-horvát nyelvet nem volt alkalma elsajátítani, a katonaságnál rákényszerült, hogy megbirkózzon a feladattal. A Belgrádban töltött év nem volt könnyű időszak az életében. A tizenkét hónap alatt körülbelül nyolcszor volt a városban. Elmondása szerint a környékbeli lakosság nem tisztelte a katonákat honvédőkként - hozzátette, hogy valószínűleg meg is volt erre az okuk.

1971 augusztusában leszerelt, és pár nappal később már utazott is Németországba. Ekkor már két lánytestvére kint élt egy dél-németországi kisvárosban, Balingenben. Mivel a papírok intézése 4-5 hónapot is igénybe vett, spórolt pénzét pedig felélte a katonáskodás alatt, így ismét Svájcban vállalt munkát, jobb megoldás híján munkaengedély nélkül. Hetvenegy decemberében már legálisan dolgozhatott Balingenben. Többször is munkahelyet váltott, míg végül a Bizerba mérleggyárban megtalálta a helyét. Itt már barátokra is szert tett. Hamarosan leendő feleségét is megismerte 72-73 telén, kis idő múlva egybe is keltek.

Ekkor már Wehingenben élt, a

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Kollár Dénes mérleggyár viszont Balingenben volt. Az akkori olajválság miatt újból munkahelyet váltott, hogy ne kelljen naponta utaznia.

Következő állása egy fémfeldolgozóban volt, a lakásuk közelében. Szerette ezt a munkát. Pár év múlva önszántából CNC programozási tanfolyamra is eljárt, amit a gyárban használatos gépeknél tudott alkalmazni.

Azonban az üzem egyre inkább a fegyverek gyártása felé vette az irányt, és mivel feleségével, Veronikával ekkor már vallásos életet éltek, Dénes nem látta jónak, hogy emberölő gépek gyártásával foglalkozzon. Szerencsére hamar talált magának új állást egy másik gyárban, ahol a végtermék már nem fegyver volt.

Autodidakta programozó, majd nyugdíjas Közben szülőföldjén kitört a háború, ami legalább annyira megviselte, mint családtagjait odahaza. Testvérei közül többen is elhagyták a Drávaszöget, néhányan Wehingenben találtak menedéket, vigaszt és munkahelyet Dénesék segítségével.

Miután otthon rendeződött a helyzet, „vendégei” hazamentek, számára pedig minden vis�szazökkent a régi kerékvágásba.

A 90-es évek közepén CADCAM programozóként kezdett dolgozni, a gyártási folyamat megtervezésével bízták meg.

Munkahelyén megbecsülték az egyébként nyolc osztályt végzett, autodidakta programozót. Egészen addig, amíg el nem végezte feladatát – ezt követően, 2011ben felmondtak neki. Jelenleg nyugdíjasként morzsolgatja éveit, bár nem hagyott fel véglegesen a programozással sem.

Legfőbb örömét családjában, unokáiban leli, na meg a horgászásban, amelyet nagy kedvvel űz az itthon töltött hetek alatt is.

- TATAI Igor

11

Horizont

A tűzoltóság kialakulása

A régi időkben a városok számára az egyik legnagyobb veszélyt a tűzvészek jelentették. A fából készült, nádfedeles házak könnyen kigyulladtak, és egy-egy tűzvész idején az sem volt ritka, hogy a fél város leégett. A 19. században aztán létrehozták az első hivatásos tűzoltó-alakulatokat.

London, Arad, Varasd, Sepse Több száz évvel ezelőtt tűz esetén az emberek csak saját magukra, illetve környezetük segítségére számíthattak. Ez általában káoszhoz és nemritkán a tűz továbbterjedéséhez vezetett. Ha sikerült is elég embernek összegyűlnie a tűzoltáshoz, a kezdetleges technikák és a hozzá nem értés következtében csak nagyon nehezen tudták megfékezni a lángokat.

Először az 1666-os nagy londoni tűzvész után merült fel egy professzionális tűzoltóság felállításának az ötlete. A tűzben 13 200 ház, 87 templom és a Szent Pál-katedrális is elpusztult. A tűzoltóság megalakulására ennek ellenére még majdnem 170 évet várniuk kellett a londoniaknak. Az első mai értelemben vett tűzoltóállomást 1833-ban nyitották meg a brit fővárosban, IV. Edvárd király kezdeményezésére.

A londoni tűzoltóság mintájára hamarosan világszerte sorra alakultak a tűzoltóságok.

Az akkori Magyarországon elsőként Aradon alapítottak tűzoltóságot 1835-ben, az első országos szervezetet pedig 1871ben hozták létre, Széchenyi 12

Ödön vezetésével. A mai Horvátország területén először Varasdon alapítottak tűzoltóegyletet, méghozzá 1861-ban. Ami a mi falvainkat illeti, elsőként Sepsén alakult önkéntes tűzoltóság, mégpedig 1886-ban, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig működik.

A vödörtől a tűzoltókamionig Kezdetben a tüzet mindenki úgy próbálta oltani, ahogy tudta: vödörrel, dézsával, ám ezek az eszközök nem bizonyultak elég hatékonynak, ezért „égető” szükség volt valamilyen sokkal jobb módszerre. Az első ilyen találmány a 16. században jelent meg: nem volt ez más, mint a vízpumpa, ami annak idején forradalmasította a tűzoltást.

Az oltáshoz ellenben még mindig sok emberre volt szükség, hiszen a gépet kézi erővel kellett működtetni. Az újabb áttörést a gőzgép megjelenése jelentette, majd később a robbanómotoré, ami teljesen átalakította a tűzoltás menetét, és megkönnyítette a tűzoltók munkáját.

A városi tűzoltásoknál viszont korántsem volt elegendő az, hogy a tűzoltók kintről befecskendezik a vizet. Sokszor elérhetetlen helyeken, több

emeletes házak belső szobáiban törtek ki tüzek, és ezeket is el kellett oltani. Ilyenkor a tűzoltóknak bizony be kellett menniük az égő, füsttel teli épületekbe. Eleinte nem léteztek védőruhák erre a célra, a „lánglovagok” kénytelenek voltak vizeletben áztatott rongyokkal takarni arcukat, ami egy bizonyos mértékig megszűrte a füstöt. Idővel, az ipari forradalom idején megjelentek az első védőruhák is. Ezek a kezdetleges, a régi búvárruhára emlékeztető készítmények már rendelkeztek lélegeztető-berendezéssel is: egy csövön keresztül kintről pumpálták be a friss levegőt az oltást végző személynek, aki teljes mértékben ki volt szolgáltatva a fújtatót kezelőnek.

Egy hivatásos tűzoltót semmi sem lephet meg mentés közben, ezért minden lehetséges forgatókönyvre fel kell legyen készülve. Az egyik legnagyobb fejtörést sokáig az okozta a tűzoltóknak, hogy mit tegyenek, ha egy emeletes ház földszintje ég, és fentről kell kimenteni a lakókat. Végül a kampós létra mellett döntöttek a szakembe-

Széchenyi Ödön

rek. Ez a szerszám olyan, mint egy átlagos létra, azzal a különbséggel, hogy a végén egy hosszú kampó van. Ezt a kampót be lehet akasztani az ablakpárkányba, és így emeletről emeletre meg lehet vele mászni a legmagasabb épületeket is, és kimenteni az embereket.

Napjainkban már szinte minden településen van önkéntes tűzoltóság, a nagyobb városokban pedig hivatásos „lánglovagok” is teljesítenek szolgálatot.

A munkakörülményeik is sokkal jobbak, mint korábban.

Veszélyes létrákon sem kell „trükközniük”, és a védőfelszerelésük is sokkal kényelmesebb és biztonságosabb, mint régen.

A modern tűzoltók szekere, a tűzoltókamion pedig kész felvenni a harcot a legádázabb tűzvésszel is.

- HORDÓSI Dániel

A nagyobb városokban hivatásos „lánglovagok” teljesítenek szolgálatot

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Hagyomány

A Julián Egyesület I.

Gróf Klebelsberg Kuno (1875–1932) jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Julián Egyesület kezdeményezője A Julián Egyesület társadalmi szervezet, melynek hivatása a Horvát–Szlavónországban élő magyarság gazdasági és kulturális támogatása. A budapesti Nemzeti Múzeum dísztermében 1904. április 16-án alakult meg a gróf Klebelsberg Kunó akkori miniszterelnökségi segédtitkár javaslatára. Ágoston Sándor kórógyi lelkész, később a jugoszláviai református egyház első püspöke a Kalangya folyóirat IX. évfolyamának 11. számában 1940 novemberében megjelent, A szlavóniai magyarság és a Julián Egyesület című írásában is megemlékezett a megalakulás körülményeiről: „A Julián-Egyesület megalakulásának történetét egyik résztvevő, néhai Kelečenji Zador Vukovar-i körjegyző beszélte el nekem a következőképpen. Egyszer egy titokzatos levelet kaptam, melyben meghívtak bizonyos

napra és órára egy budapesti lakcímre. A levélen olvashatatlan aláírás volt. Megjelentem a lakásban, az inas ajtót nyitott, lehúzta rólam a kabátot s bevezetett egy férfi-szalonba.

Egyedül voltam s fogalmam sem volt, hol vagyok, s miért jöttem. Néhány perc múlva jött egy úr. Bemutatkoztunk, de a nevünket úgy morogtuk oda egymásnak, hogy sem én nem tudtam ki ő, sem ő nem tudta, ki vagyok én. Így jöttek egymásután urak. Ezek is morogtak valamit a nevük helyett, s leültek, de senki sem ismerte a másikat. Az volt az érzésem, hogy mi itt most bankót fogunk hamisítani. Egyszer csak jött két marciális alak, látszott a külsejükön, hogy református papok. Ezek nem morogtak, hanem érthetően megmondták a nevüket: Antal Gábor püspök vagyok. Földváry Jenő daruvári református lelkész vagyok. Hála Istennek – gondoltam – mégsem fogunk bankót hamisítani.

Később jött Várady Árpád katolikus püspök, Kollányi Ferenc jaáki apát s végül előkerült a házigazda: Pekár Gyula országgyűlési képviselő. Az értekezlet megkezdődött s az volt a tárgya, mit lehetne tenni a szlavóniai magyarság megmentése érdekében? Azzal hamar készen voltak, hogy a református magyarság kérdése nagyon egyszerű, támogatni kell az egyházakat, fiatal, tevékeny lelkészeket kell leküldeni, a református felekezeti iskolákat meg kell szervezni ott is, ahol nincsenek, s általában az egyházon keresztül kell segítségére sietni a szlavóniai magyarság református rétegének. De mi legyen a római katolikus magyarsággal, mely túlnyomó többségben van, s mely az erősen horvát érzelmű papság nyomása alatt el akarja hagyni a vallását. Érdekes, hogy épp egyik katolikus úriember azt az eszmét vetette fel, nem volna-e jó ezt az áttérési mozgalmat támogatni s a szlavóniai magyarság megmentésének kérdését felekezeti alapon megoldani. Még érdekesebb, hogy ezzel a gondolattal Antal Gábor református püspök sem értett egyet, mert nem egységre, hanem csak még nagyobb megoszlásra vezetne. De legérdekesebb, hogy

Földváry Jenő daruvári lelkész fejéből pattant ki a mentő gondolat, alakítani kell egy egyesületet, mely a római katolikus magyarság részére magániskolákat állít fel s az iskolákkal kapcsolatban könyvtárakat szervez, s ellátja a szlavóniai magyarságot irodalmi termékekkel. Ez volt az első értekezlet, mely 1904-ben a Julián-Egyesület megalakítására vezetett. Nevét Julián baráttól vette, ki IV-ik Béla király alatt fölkereste az Ázsiában maradt magyarokat. A Julián-Egyesület célul tűzte ki a szlavóniai magyarok iskolákkal és könyvtárakkal való ellátását. Tehát nem magyarosítás volt a célja, hanem magyarok megtartása az elhorvátosítás évtizedek óta tartó, céltudatos munkájának meggátlására. Lényegében pedig az volt a cél, hogy a szlavóniai katolikus magyarságnak ne kelljen vallását elhagynia azért, hogy magyar maradhasson. Mert a Julián-Egyesület megalakulását voltaképpen a Maradik-i áttérések hívták életre."

Az egyesületet arról a domonkosrendi barátról nevezték el, aki a tatárjárás előtt felkereste az őshazában élő magyarokat. A névadást is példának szánták. Az alapító okirat első paragrafusa abban jelölte meg célját, hogy „a magyarságot és különösen a végeken élő véreinket művelődési, társadalmi és gazdasági téren támogassa.” Céljának elérése érdekében főleg iskolákat állít föl, és segélyezi őket. A magyar nyelvű elemi iskolai oktatást a horvát-szlavón autonóm törvények jogi keretei között kívánta megoldani az úgynevezett Julián-akció keretében. Statisztikailag felmérték a Horvátországban élő magyarság számát: az 1900. évi népszámlálás Horvát–Szlavón Ország 2 416 304 főnyi lakosából 90 781 (az összlakosság 3,76%-a) volt a magyar. Az akció azokra a megyékre fókuszált, ahol a legjelentősebb volt a magyarok lélekszáma: Verőce vármegyében 31 001, Szerém vármegyében 22 783, Belovár–Kőrös vármegyében 14 050 és Pozsega vármegyében 13 762 volt a lélekszámuk. A jelentős lélekszámgyarapodás elsősorban annak köszönhető, hogy Szlavóniába nagyszámú magyar lakos települt be Somogy megyéből, Zalából, Baranyából és Bácskából, miután hírét vették, hogy a termőföld holdja 15–50 forint közötti, s ezért otthoni 2–3 holdas parcellájukat eladták, és Szlavóniába költöztek, ahol 20–30 holdas gazdák lettek.

A jelentős mértékű természetes szaporulat is növelte a magyar lakosság lélekszámát, ezenkívül a magyar népességszaporulatnak kb.

30%-át az asszimiláció tette ki: 1880 és 1910 között magyarrá lett 400 ezer német, 300 ezer szlovák, 200 ezer zsidó, 80 ezer délszláv és 50 ezer ruszin és román. A Julián Egyesület megbízottai ezenkívül a helyszínen is tájékozódtak. A horvátországi magyarság felekezetileg az 1900. évi népszámlálás szerint a következőképpen oszlott meg: római katolikus 80,4%, református 10,3%, evangélikus 2% és izraelita vallású 2%.

Az iskoláskorú gyermekek a magyar lakosság 25,6%-át tették ki.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

13

Minirejtvény Tanszer.

Meghatározások: 1. Tantárgy a felsőben 2. Ablak… 3. Hangos 4. Nem utolsó 5. Oktat

Babarkvíz

Bizonyára ismerős számodra Babar elefánt és elképesztően bátor unokája - ha igen, akkor tudnod kell az alábbi kérdésekre a választ is!

1.

2.

3.

4.

5.

Kakukktojás

Minden sorban van egy kakukktojás"! "

1. M ilyen rokona Badou Babarnak?

4. Micsoda Babar Szelesztínavárosban?

a) lánya b) fia c) unokája

a) miniszter b) király c) elnök

2. Milyen állat Retexisz?

5. Melyik szóval jellemeznéd leginkább Badou-t?

a) elefánt b) majom c) orrszarvú 3. H ogy hívják Badou ugribugri majom barátját?

a) Szelesztína b) Chik c) Lulu

a) kalandvágyó b) igazságtalan c) félelmetes 6. Hol lakik az elefántcsalád?

a) egy fán b) egy odúban c) egy palotában Megoldások: 1c, 2c, 3b, 4b, 5a, 6c

Árnyékkereső

Keresd meg, melyik árnyék a kisbocié?

Minirejtvény - 34.

A 32. számot helyesen megfejtette: KLÁJÓ HANNA (Laskó), VARGA VIVIEN (Kopács), KELL KEVIN (Várdaróc).

A 33. szám helyes megfejtése KÖRZŐ.

14

Megfejtés:.............................................................

Név:................................................... Kor:.........

Lakcím:.................................................................

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Képes(lap)

Tusnádfürdő Tusnádtól 9 km-re található, 650 méter tengerszint feletti magasságban. Itt az Olt vize a Nagy-Piliske és a Csomád-hegy közé egy átjárót vágott, ebben a szorosban helyezkedik el a 154 éves település. Hargita megye legdélibb fekvésű, és az ország egyik legkisebb városa. Üdülőtelepéről világszerte ismert.

Természeti adottságai

Az Olt jobb partján feltörő résvizek nagyobbrészt az andezites vulkáni törmelékből törnek fel.

Ezek az ásványvízforrások jelentős gyógyértéket képviselnek.

Változatos vegyi összetételű borvize, tiszta levegője elősegíti a neurózisban, a szív- és érrendszeri, a gyomor-, bél- és mozgásszervi, illetve a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyulását.

Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúpalakú vulkanikus hegyek, a tusnádi Olt-szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos-tőzegláp ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételű ásványvízforrás (borvíz), a mofetta (sok szén-dioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgés) a Székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike.

Tengerszint feletti magassága 650 méter, éghajlata kelAz ortodox templom

lemesen mérsékelt, levegője ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdőt leválasztották Nagytusnádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen, valamint Románia legkisebb városa. Városi státusát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. Könnyű megközelíthetősége révén rövid időn belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdülőteleppé és gyógyfürdővé alakult.

Múltja

Tusnádfürdőt 1842-ben alapították. Területe ősidők óta lakott. A középkorban megfigyelőhelyként szolgált, tornyának falai ma is látszanak. A közelében vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították. Azt állítják, hogy Tusnádfürdő forrásainak gyógyító hatására egy pásztorfiú terelte a figyelmet.

A vad rengetegben eltévedt, bárányait kereső fiúnak többször kellett átgázolnia az akkoriban sáros, ingoványos mocsarakon.

A barangolások végén örömmel tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól az addig súlyos és hosszabb időn át gyógyulni nem akaró kiütések most néhány nap alatt maguktól eltűntek. A pásztorfiú elbeszélése a faluban nagy

A Sólyom-kő

feltűnést keltett, s az egész környéken mindenki csak a rengetegben levő csodálatos hatású gyógyforrásokról beszélt.

A gyógyfürdő 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben a császár újjáépíttette. Rohamos fejlődése 1860 után indult meg. A Mikes-forrás név Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868ban Ditrich H. Gusztáv zürichi vegyésszel elemeztette a források vizét, így ettől számítható a fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos hasznosítása.

1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja.

Látnivalók

Tusnádfürdőnek több borvízforrása is van, melyek közül a legismertebbek a Mikes-, az Apor-, a Rudi-, a Szent Annaés a Stefanescu-források.

A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmillakilátóhoz, a Vártetőhöz (Erdély legnagyobb kora vaskori

erődjéhez), a Sólyom-kőhöz (Tusnádfürdő legszebb kilátójához), a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére. A FelsőSólyomkő nevű sziklaszirten láthatók az egykori őrtorony maradványai.

A város határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.

A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava.

A római katolikus templom modern stílusban épült198283-ban, és 1985. május 4-én szentelték fel, a régebbi kis kápolna helyén. Napjainkra a modern vonalú templom Tusnádfürdő egyik idegenforgalmi érdekességévé vált.

A katolikus templommal átellenben az ortodox templom tekinthető meg, melynek építését 1939-ben kezdték el, 1955ben folytatták, de csak 1978-ra fejezték be.

- Összeállította: TATAI Igor

A Szent Anna-tó

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

15

Panoráma

Ki találta fel a vonalkódot? 2 millióba került az első mesterséges hamburger

Az alapötlet Norman Joseph Woodland fejében született meg, amikor 1948-ban barátja arról mesélt neki, hogy megbízást kapott egy kiskereskedelmi áruházlánctól, hogy találjon ki valamilyen megoldást az áruk egyszerűbb azonosítására. Woodland arra gondolt, hogy a morzekód mintájára kellene az új jelölést létrehozni, de a könnyebb gépi leolvashatóság miatt nem pontokat és vonalakat, hanem azokat meghosszabbítva, egymás mellett sorakozó vékonyabb és vastagabb vonalakat lehetne használni.

Először Miamiban, a strandon vázolta fel ötletét a homokba rajzolva, majd kidolgozta és 1951-ben szabadalmaztatta az eljárást.

A gyakorlati használathoz azonban még sok évnek kellett eltelnie. Hiányoztak a könnyen kezelhető elektronikus leolvasók, és furcsa módon a korabeli nyomdatechnikának is gondjai akadtak a megfelelően precíz vonalak előállításával. Az első teszteket 1972-ben, Cincinattiben hajtották végre a Kroger nevű áruházban. A tapasztalatok szerint a vonalkódos rendszer 1-2%-os működésiköltség-megtakarítást hozott az üzletnek, de a viszonylag magas beruházási költség még jó ideig visszatartotta a kis üzletek tömegeit az új megoldás bevezetésétől. Az előnyök azonban világosan megmutatkoztak, így az 1980-as években már évi 8000 amerikai üzlet állt át vonalkódos rendszerre, az 1990-es évek elejére pedig már elképzelhetetlenné vált, hogy egy közepesnél nagyobb kiskereskedelmi bolt ne alkalmazza a még ma is egyeduralkodó eljárást.

Mindenből vegyél újat!

A tervezett avulás...

Mivel egyik gyártónak sem érdeke hosszú életű termékek gyártása, fokozatosan rövidül mindennek a tartóssága. Elképesztő, hogy a múlt század fordulóján még pont az ellenkezőjét tartották fontosnak.

Aztán a húszas évektől kezdve egyre inkább az a szemlélet alakult ki, hogy mégsem kell annyira jó minőséget gyártani, hiszen akkor nem fog senki sem vásárolni. Ez mostanra annyira kifinomult, hogy tervezés közben eleve kódolják az élettartamát a fogyasztási cikkeknek. Az egyik legdurvább ilyen eset egy elromlott nyomtatóhoz kapcsolódik. Mivel a tulajdonosa képtelen volt életet lehelni belé, a hóna alá a printert, a nyakába pedig a várost vette szervizelés céljából. Három szaküzletben is azt tanácsolták neki, hogy újat vegyen, mert az olcsóbb, mint a régit megcsináltatni. De hősünk nem hagyta magát, és kutakodni kezdett az interneten. Az eredmény megdöbbentő volt! Megtudta, hogy a gépezet tartalmaz egy olyan chipet, ami tárolja a kinyomtatott oldalak számát. Ha eléri az előre beprogramozott értékhatárt, működését egyszerűen leblokkolja. Innentől kezdve a megoldás már kézenfekvő volt. Letöltött a világhálóról egy olyan programot, aminek a segítségével a számlálót egész egyszerűen lenullázta. A nyomtató azóta is remekül működik...

16

A maastrichti egyetem kutatói által kifejlesztett húspogácsa teljesen mesterséges, az íze azonban nem igazán emlékeztet a húséra.

Az egyetem kutatói élelmezési problémákat, a húsipar nagy költségeit és az állatok védelmét is szem előtt tartották, amikor Mark Post professzor vezetésével teljesen a nulláról kezdtek műhúst növeszteni. A folyamat lényege, hogy tehén-őssejtekből izomrostokat nevelgetnek egy különleges zselés anyagban, és ezeket állítják össze végül egy húspogácsává. A végeredményt a napokban mutatták be, felemás sikerrel.

A műhús biológiailag tökéletes mása a marhahúsnak, ízre viszont nem hasonlít rá. A fűszerek hiánya mellett a mesterséges húspogácsa legnagyobb hibája az, hogy tényleg csak tiszta protein, márpedig egy igazi húsban van zsír is. A következő lépés pont ez, hogy laborban létrehozott zsír is kerüljön a hús mellé, a jobb íz és a megfelelő állag elérése mellett.

A hús anyagának alapja tehát már megvan, de nagyon sok időbe telik, amíg a kutatók elérik a céljukat, hogy ízre és állagra is tökéletes húsmásolatot kapjunk, ráadásul ezt olcsóbban, környezetkímélőbben és rövidebb idő alatt, mintha a mezőn legelő állatokat vágnánk le. A kísérletek 2000 óta folynak, a most bemutatott műhúspogácsa 3 hónap alatt készült el 20 000 mesterséges izomrost felhasználásával, és átszámítva mintegy 2 millió kúnába kerültek a kutatások és a létrehozása.

Ki volt az első női matematikus?

Az első ismert matematikusnő az ókori Görögországban élt, amíg 415-ben nézetei, tanai és nem utolsósorban női mivolta miatt meg nem vádolták eretnekséggel, és brutálisan meg nem gyilkolták.

A körülbelül i. sz. 370-ben született alexandriai Hüpatia a matematikus, csillagász és filozófus tudós apjától hallott először a tudományokról, majd hamar maga is e három tudományág művelője lett. Filozófiát tanult Athénben, többek között Ptolemaiosz munkáihoz írt magyarázatokat, megpróbálta egymással összhangba hozni az újplatóni és az arisztotelészi filozófiát. 400-tól a platonikus iskola vezetője lett, tudása mellett szépsége folytán is messze földön híressé vált. Bár megismerkedett a kereszténységgel, de nem tért meg, így pogánynak kiáltották ki, mágiával vádolták. 415-ben vélhetően az eretnekeket egyébként is üldöző, de Hüpatia népszerűségét is rossz szemmel néző Kürillosz püspök hathatós közreműködése folytán a feldühödött tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt. Egy templomba vitték, ott brutálisan megölték, és összekaszabolták a testét. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, és maradványait elégették. Munkáit meggyilkolása után felgyújtották, mindössze egyetlen levele maradt fenn, eredményeiről csak tanítványai feljegyzései alapján alkothat képet az utókor. Híresek voltak kísérletei és szemléltetőeszközei, egyesek szerint ő fejlesztette ki az asztrolábiumot (csillagászati számítások elvégzésére alkalmas mechanikus számolótárcsa). Hüpatia az idők folyamán szimbólummá vált, sok helyen ma is ő jelképezi a nők harcát a férfiközpontú társadalmakban, nevét égitestek, tudós társaságok, feminista mozgalmak mellett egy betűtípus is őrzi.

Az IPM és a Hihetetlen alapján összeállította: Kriják Diána

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Infótár Gazdarovat

A sövénykutyatej (Euphorbia lactea) Egy szokatlan formájú pozsgás a főszereplője e heti rovatomnak: a sövénykutyatej. Nemcsak a neve fura, külső megjelenése is igen különleges, így akár egy modern lakás dísze is lehet. A nagyobb példányokat önállóan, míg a kisebbeket más pozsgásokkal együtt ültessük el.

Micheli Tünde

A sövénykutyatej erős, nem közvetlen fényben és közvetlen napfényben is jól érzi magát. A lényeg, hogy cserepét folyamatosan mozgassuk, mert mindig a fény felé fordul, így egyenletesen fejlődik. Az ideális hőmérséklet számára 21-24°C, de minimum 13 fokot igényel, így a legjobb, ha e

tartományban lévő hőmérsékletet biztosítunk a számára.

Vízigénye nem túl nagy, így tavasztól őszig már csak akkor öntözzük, amikor a virágföldje majdnem kiszárad.

Ilyenkor kapjon elegendő vizet, aztán újra csak kiszáradás előtt locsoljuk. Télen még ritkábban öntözzük, csak annyi vizet adjunk neki, hogy össze ne zsugorodjon.

A száraz levegőt kedveli. De eredeti élőhelyének az állapotát is előállíthatjuk: utánozzuk a sivatagi harmathullást a kora reggeli permetezéssel, majd hagyjuk megszáradni olyan helyen, ahol nem éri közvetlen napfény. Évente egyszer, tavasszal táp-

oldatozzuk; használjunk folyékony szobanövény-tápot.

A frissen átültetett növényeknek nincs szükségük külön tápanyag-utánpótlásra.

A sövénykutyatej mérgező tejszerű nedvet választ ki: vigyázzunk, ne kerüljön ez a váladék nyílt seb vagy a szem környékére.

vele a főzés során is, jól megy mindenhez, ami sonkás (például sonkás melegszendvics), de akár a sült húsokat is pikánssá tehetjük, ha fügével készítjük el őket.

a bélműködést, és segít tisztán tartani a zsigereket.

Magas káliumtartalma miatt csökkenti a szívmegbetegedések kockázatát, segíti a szív egyenletes működését, segít a vér savtalanításában, így a szervezet újra felélénkül tőle.

A kálium segít a szívverés szabályozásában és csökkenti a vérnyomást, így a magas vérnyomástól szenvedőknek különösen ajánlott. Jó hatással van a májra és az epére is.

Cinktartalma jótékonyan befolyásolja a férfiak ivarmirigyét és a szaporítószervek működését, emellett enyhíti a prosztata-panaszokat és növeli a spermiumok számát.

Magnéziumtartalma elősegíti a fehérje és a szénhidrát lebontását, így a fogyókúrázóknak kitűnő csemege, ráadásul a friss fügéből 10 dkg csak 75 kalóriát tartalmaz. Van benne még kalcium, foszfor, vas és E-vitamin is, tehát tényleg érdemes beépíteni a táplálkozásba.

Egészségsarok

A füge jótékony hatásai

Frissen vagy szárítva, a füge mindenféleképpen jó választás, ha olyant szeretnénk nassolni, ami finom, és édes íze mellett még egészséges is. Lássuk, milyen pozitív hatásai vannak ennek a külön- Érdemes leges gyümölcsnek. rendszeresen fogyasztani pozitív hatásai miatt

Aki szereti a fügét, és kertes házban él, annak érdemes beszereznie egy kis fügebokrot, hiszen ez a növény szinte bárhol megél. A bokor terméséből ké-

szíthetünk lekvárt, kompótot vagy akár bort is, de a termésnek nyersen is isteni íze van.

A vállalkozó kedvűek és ínyencek bátran kísérletezhetnek

A füge jó hatással van az idegekre, serkenti a sejtek anyagcseréjét és olyan bioanyagokat tartalmaz, amelyek közvetlenül az agyra fejtik ki jótékony hatásukat, fogyasztása segíthet legyőzni a téli depressziót.

Csökkenti a vérzékenységet, jó hatással van a légzőszervekre, és ha gyulladásban van az emésztőrendszer, arra is jó megoldással szolgál, mert leve enyhíti a gyulladással járó tüneteket.

A füge az emésztés egyik legjobb barátja, magas B-vitamin tartalma támogatja a belek felszívó képességét, apró magjai és rostjai miatt pedig serkenti

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

(primadonna)

17

Infótár Képes bulvár

Horoszkóp

Nagy Bandó András régóta nem beszélt a magánéletéről, most azonban kivételt tett. A humorista Pécsett kezdett új életet 35 éves párjával, Ritával és hároméves kislányával, Gvendolinnal. Boldogságuk annak ellenére tökéletes, hogy 31 évnyi korkülönbség van köztük. Rita egyébként fiatalabb Nagy Bandó lányánál, Nagy Natáliánál is.

Más értelmet kapott a halandóságom, s bár életem rövidebb és bajosabb szakasza jut hármunknak, de remélem, boldog lesz. Családfám pedig mindig kacifántos volt, most tetőzött, de lehet, hogy még tovább cifrázzuk" - mondta a korábban szívproblémákkal küzdő Nagy Bandó a Dunántúli Naplónak adott interjújában. (hir24) Jennifer Lopez megdöbbentő kijelentéseket tett legújabb interjújában. A latin díva ugyanis bevallotta, folyamatosan önbizalomhiánnyal küzd, és retteg attól, hogy nem elég jó. Volt férje, Marc Anthony igyekezett segíteni neki, és mindig azt mondta, csak az énekesnő áll a saját útjában, el kellene engednie félelmeit, és akkor bármit elérhet, amit csak akar.

A tanács hatására egyre erősebbé vált Lopez, ezt pedig meg is akarta mutatni a Cosmopolitan címlapján. Az énekesnő talpig bőrben domborít, és a fotókon nyoma sincs a bizonytalanságnak. Lopez az interjúban arra is utalt, hogy talán ismét oltár elé áll, ugyanis egykori táncosa, Casper Smart oldalán megtalálta a boldogságot.

- Benne minden megvan, amit egy partnertől elvárnék. És nem érdekelnek az anyagiak. Az, hogy én többet teszek le az asztalra. Sokkal fontosabb, hogy szeret és hűséges. A hűség pedig a jó kapcsolat alapja, ugye - magyarázta. (femina) Tatár Csilla nem engedi, hogy utólag kozmetikázzanak" rajta " a képeken. Szerinte becsapás, ha valakinek photoshoppal utólag formásabb feneket, keskenyebb csípőt, nagyobb melleket vagy fitos orrot gyártanak". A Mokka műsorvezetőjének csípőjét akar" ják mindig utólag kisebbre szabni a fényképeken, ám Csilla azt vallja, senkit nem fog becsapni: ha valaki őt akarja fotózni, akkor fotózza őt, márpedig ő így önmaga. Állandóan retusálni akarják a csípőmet, és ez nem azért zavar, " mert széles vagy nagy, én szeretem a csípőm, egyáltalán nem tartom ezt túlságosan nagy problémának. A fotózásokon viszont előszeretettel szokták ezt keskenyíteni, mert nem annyira elfpgadott, ha egy nőnek széles csípője van. Sokáig tartott nekem is elfogadni. Kezdő modellként még én kértem, hogy vegyünk le innen-onnan egy-két kilót, de aztán rájöttem, hogy ez hazugság és nem lehet így becsapni az embereket - mesélte az Aktívban . (hir24)

Időjárás-előrejelzés Szlavónia és Baranya területére Dátum 2013. 09. 13. péntek

18

Készült a magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján

Min. Max. hőmérsék- hőmérséklet [ºC] let [ºC]

Időkép

felhős/esős

12

15

Szélsebesség [km/h]

22

2013. 09. 14. szombat

felhős/esős

12

14

25

2013. 09. 15. vasárnap

felhős

12

21

14

2013. 09. 16. hétfő

felhős

12

20

4

2013. 09. 17. kedd

felhős/esős

15

20

7

2013. 09. 18. szerda

felhős

15

22

4

Kos (III. 21. - IV. 20.)

ost szinte bármilyen témát érzelmileg M közelít meg, ezért jobb, ha nem hoz döntéseket a karrierjét, a munkahelyét illetően. Amíg a tisztánlátása, józan esze vissza nem tér, inkább várjon!

Bika (IV. 21. - V. 20.) ost a munkájában is kiélheti végre a kíM sérletező kedvét. Valamilyen újításával elő is állhat, és megnyerheti magának a főnökét. Legalább egy kísérlet erejéig.

Ikrek (V. 21. - VI. 21.) rdemes lenne több időt fordítania a válÉ lalkozására. Amit eddig hiába vagy kevés eredménnyel végzett, az most hirtelen gyümölcsözővé válhat. Különösen igaz ez a reklámokra.

Rák (VI. 22. - VII. 22.)

S okféle emberrel találkozhat az elkövetkező időkben. Némelyek fejében szöget üt az ön képzettsége, és ez iránt érdeklődést is mutathatnak. Nem kizárt, hogy hamarosan fel is keresik, munkára kérik fel önt.

Oroszlán (VII. 23. - VIII. 23.) ár megint a kompromisszumkészségére M lesz szüksége. A házastársi, kapcsolati viták nagy része nem is a személyek közti konfliktusról szól. Beleszól, ha láthatatlanul is az anyós, após mindkét részről.

Szűz (VIII. 24. - IX. 23.) fészekrakás kérdése egyre sürgetőbbé váA lik a Szűz jegyűek körében. Ám ez önnek nem olyan egyszerű, mint a sorstársainak.

Azért ne rettenjen vissza, mert már most sokat tehet az otthonteremtésért.

Mérleg (IX. 24. - X. 23.) társasági életben nem annyira a zajos, A tömeges helyeken találja meg most a helyét, hanem inkább a szigorúan kettesben eltöltött időt találhatja élvezetesnek.

A partnere rámenőssége most valahogy vonzóbbnak tűnik, mint máskor.

Skorpió (X. 24. - XI. 22.) gy kellő megfontolással hozott pénzügyi E döntéssel, mely a saját kasszáját érinti, mégis elérheti, hogy ezentúl a hónap végén se legyen pénzzavarban.

Nyilas (XI. 23. - XII. 21.)

alaki a családja köréből támogatójává V léphet elő. Segíti a munkakeresésben, a kapcsolatok bővítésében. Nem vár hálát, sőt még köszönetet sem. De azért köszönje meg neki!

Bak (XII. 22. - I. 20.)

J ó időszak ez arra, hogy tisztázzon bizonyos dolgokat a feletteseivel. Például olyan alapvető dolgokat illetően is, mint a munkahelyi feladatai, munkaköri leírása.

Vízöntő (I. 21. - II. 20.)

S züksége lesz a híres diplomáciai érzékére, akár új munkahelyre, akár új iskolába készül. Az új feljebbvalóival való találkozáskor nagyon fontos az első benyomás.

Halak (II. 21. - III. 20.)

nre hárul a megtisztelő feladat, hogy elÖ végezze valaki hátrahagyott munkáját. A fanyalgás helyett nézze a jó oldalát: most bizonyíthatja a képességeit egy másik területen.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

Infótár Gyereknevelés

A gyermek érzelmi szükségletei élete első éveiben A pszichológusok és a nevelők/pedagógusok nem győzik hangoztatni, hogy a gyermek személyisége élete első három évében a legképlékenyebb.

Ezért lényeges, hogy a szülők a lehető legtöbb szeretetben, odafigyelésben részesítsék.

Tény az, hogy a gyermekre rendkívül erős hatást gyakorol a szülők attitűdje, személyisége és nevelési módja. Amennyiben a gyermeket az ő gondját viselő szülők, nagyszülők és a legközelebbi hozzátartozók sok szeretettel, lelkesedéssel veszik körül, fejlődése során valósággal szárnyakat kap.

Lényeges, hogy a szülők a gyermek első életéveiben mit nyújtanak számára. A megfelelő hozzáállás, törődés, gondoskodás, szerető érzelmi légkör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek érzelmileg és értelmileg is magas szintre fejlődjön, ami a későbbiekben képessé teszi őt arra, hogy elmélyüljön az élet dolgaiban.

Az első három életév azért is meghatározó, mert ekkor tapasztalja meg először, milyen is az a családi légkör, amibe beleszületett, innen kapja a mintát.

Többek között ettől is függ, hogy a gyermek nyitottabb

vagy zárkózottabb-, illetve optimistább vagy pesszimistább lesz-e a későbbiekben, képes lesz-e szeretetet adni, milyen lesz az emberekhez fűződő viszonya, a bizalmi készség is ekkor helyeződik alapokra stb.

Egyszóval a gyermek egészére fontos hatást gyakorol a szülők személyisége. Nem véletlen, hogy azok a szülők, akik úgy bánnak gyermekükkel, mintha az nyűg lenne, és ordítoznak vele, tele lesz bűntudattal, és nem alakul ki az önmagába vetett bizalom. A közömbös, nemtörődöm szülő hatására a gyermek is kedvtelenné, elesetté válhat.

Egyértelmű, hogy különösen az első életévekben a szülők, nagyszülők, nevelők ráérzésén és figyelmén múlik, hogy a gyermek megkapja-e mindazt a támaszt, amire személyisége és lelkivilága egészséges fejlődéséhez szüksége van. (picibaba)

Receptek

Padlizsános bourekas egyszerűen Elkészítése:

H ozzávalók :

A töltelékhez a padlizsánt egészen apróra kockázzuk. A hagymát finomra reszeljük, a • 1 csomag leveles tészta (50 dkg), fokhagymát fokhagymanyomón átpréseljük. A paradicsomokat fél percre forró vízbe • 1 evőkanál rétesliszt a tészta mártjuk, héjukat könnyedén lehúzzuk, felaprítjuk. nyújtásához, Egy közepes méretű serpenyőben felhevítjük az olajat, a hagymát kissé megfuttatjuk • 1 db közepes méretű padlizsán benne, majd hozzáadjuk a fokhagymát és a padlizsánkockákat. Sózzuk, borsozzuk, (25-30 dkg), fűszerezzük. Folyamatos keverés mellett pirítani kezdjük, 1-2 perc elteltével hozzá• 1 kis fej vöröshagyma, adjuk a paradicsomot, majd felöntjük a levessel, és puhára pároljuk. Ha szükséges, a • 1 kis gerezd fokhagyma, • 2 db kisebb paradicsom, végén a fűszerezésen igazítunk. Hűlni hagyjuk.

• 2 evőkanál olívaolaj, Ha mélyhűtött leveles tésztával dolgozunk, előzetesen felengedjük, ha frissel, csak • 1,5 dl zöldség- vagy húsleves néhány perccel a készítés előtt vesszük ki a hűtőszekrényből. (kockából is készülhet), A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tojást 1 teáskanál vízzel kissé felverjük.

• 1 egész tojás, A tésztát enyhén lisztezett felületen 2 mm vékonyra nyújtjuk. 10 X 10 cm-es négy• 1 teáskanál szezámmag vagy zetekre daraboljuk. A négyfekete kömény, zetek peremét vékonyan • tengeri só, bors, rozmaring – megkenjük tojással. Minden ízlés szerint. négyzet hozzánk közelebb eső szélére nagyjából 2 teáskanálnyi padlizsántölteléket helyezünk, majd feltekerjük. Sütőpapírral borított tepsire, 2 cm távolságra helyezzük a kis bourekasokat. A maradék tojással megkenjük a tetejét, szezám- vagy köménymaggal meghintjük. 20-25 perc alatt aranyszínűre sütjük. Frissen tálaljuk.

A töltelék kedvünk szerint variálható. Kerülhet bele olaszos fűszerezésű paradicsommártás kevés pirított gombával, vagy fűszeres darált hús, de ricotta, sonka, sajt is – amit csak kívánunk.

Talán nem meglepő, hogy az egykori oszmán uralom emlékét őrzi a számos országban félhold alakúra formált burek, amit természetesen éppúgy lehet almával, meggyel vagy bármilyen gyümölccsel tölteni, mint a rétest.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. szeptember 12. – 34. szám – www.huncro.hr

19