horvátországi magyar képeslap

Egyéves a dályhegyi Cserebogár gyermektánccsoport

12. oldal

► ► ►

► ► ►

8. oldal

Heti riport

Guzsvány (Kercel) Bözsi nénivel, Csúza egyik legidősebb lakosával

Új Magyar

Képes Újság

Ára: 3 Kn

XVIII. évfolyam * 2013. május 9. * 18. szám * Horvátországi magyar hetil ap * www.huncro.hr

► ► ►

9. oldal

11. oldal

► ► ►

Májusfaállítás Baranyában és Szlavóniában

„Képességeiknek megfelelően írattuk be a gyerekeket az iskolába” Potalec Zoran és Ida vegyes házasságban élnek: a férj horvát, Ida magyar származású. Két gyermekük közül Davor horvát iskolába jár, jelenleg az eszéki közgazdasági szakközépiskola diákja, Nika, a kisebbik a laskói magyar általános iskola harmadik osztályos tanulója. Megfogalmazásuk szerint a gyerekeket képességeiknek megfelelően íratták be az iskolába. ► ► ►

9. oldal

Újdonságok az egyetemi előkészítő képzésben

Anyák napi műsor Kopácson ► ► ►

7. oldal

Évente nyolc horvátországi magyar fiatal számára adott a lehetőség, hogy magyarországi egyetemi előkészítő képzésben részesüljön. Prosszer Szanella horvátországi ösztöndíjreferens lapunknak nyilatkozva elmondta, az előkészítő képzésben változásokra kell számítaniuk.

Láthatár

w Megalakult az európai polgári kezdeményezés bizottság MTI

Izsák Balázs Marosvásárhelyen megalakult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által javasolt európai polgári kezdeményezés bizottsága – közölte vasárnap az SZNT. A kezdeményező bizottság eddig hét országból nyolc tagot számlál, a szervezők tervei szerint ez kilenc országra és tizenegy személyre egészül majd ki.

A nemzeti sajátosságú régiók védelmére vonatkozó SZNTjavaslat kezdeményező bizottságában van a szlovákiai Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, a romániai Izsák Balázs, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a

spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen. Közülük néhányan jelen voltak a keddi marosvásárhelyi alakuló ülésen, mások internetes telekonferencián, illetve telefonon erősítették meg részvételi szándékukat.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta, ezzel teljesültek a feltételei annak, hogy akár holnap beterjesszék az Európai Bizottsághoz a kezdeményezésüket, ezt a lépést azonban körülbelül egy hónap múlva fogják megtenni. Az SZNT elnöke elmondta, reményeik szerint egy, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kijelölt személy is részt vesz majd a testületben.

Az Európai Unió 2012. április 1-je óta lehetővé teszi, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek.

Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az erdélyi magyarság szervezetei három kisebbségi tárgyú európai polgári kezdeményezést készítettek elő.

w Áder: nem szabad ismét teret engedni a nácizmusnak Európában MTI

Áder János 2

Soha többé nem szabad engedményt tenni a 20. század embertelen diktatúráit életre hívó aljas eszméknek Európában - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök vasárnap Ausztriában, a mauthauseni koncentrációs tábor kibővített emlékhelyének megnyitásán. „A történelem arra int minket, hogy elég csak néhány lépést hátrálnunk, elég csak néhány óvatlan engedményt tennünk a 20. század embertelen diktatúráit életre hívó erőknek, és az a múlt, amelyet soha nem feled-

hetünk el, a jövőnkké válhat” fogalmazott ünnepi beszédében az államfő.

Az egykori koncentrációs tábor területén kialakított, ötéves előkészítés után megnyitott új állandó kiállítást Heinz Fischer osztrák államfő, Áder

János, Bronislaw Komorowski lengyel államfő, valamint más magas rangú külföldi vendégek nyitották meg közösen. Az ünnepségen jelen voltak többek között Izrael, Szerbia, Spanyolország és az Egyesült Államok képviselői.

w Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma pénteken, május 3-án Orosházán. Az egyeztető fórum kiemelt szerepet tölt be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) „Vidékfejlesztési együttműködések a határon túli magyarsággal” programja megvalósításában.

A fórum alapító okiratát 16 gazdaszervezet írta alá, a határon túlról Hargita, Temes és Arad megyéből, továbbá Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból; a magyarországi gazdák képviseletében a Magosz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Orosháza és Környéke Gazdakör. Támogatóként a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csatlakozott a fórumhoz.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a rendezvény sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a fórum a nemzeti összetartozást jeleníti meg, a magyar közösségek Kárpát-medencei együttmunkálkodását, az anyaország nemzetpolitikai céljainak megvalósulását. Hozzátette: a minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkársága más Kárpát-medencei magyar közösségekkel és szervezetekkel együtt támogatja a magyar gazdaszervezetek munkáját.

Tóth Katalin, a VM társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hogy a tárcánál a fórum életre hívása érdekében intenzív munka folyt az utóbbi hónapokban. Új programok is készültek a határon túli fiatalok részére, például a Darányi Ig-

Jakab István nác ösztöndíj-program, amely várhatóan 2014-ben indul, és a magyar nyelvű képzésben részt vevő Kárpát-medencei fiatalok agrár-felsőoktatási tanulmányaihoz nyújt pénzügyi hátteret. Készül részükre magyarországi gyakornoki program, a fiatalok a Vidékfejlesztési Minisztériumban és háttérintézményeiben szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat.

Megjegyezte: a VM nyomon követi a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek programjait, térségi és régiós fejlesztési terveit, hogy segíteni tudja a megvalósításukat, és megtalálja a kapcsolódási pontot az anyaországi fejlesztésekhez. Hozzáfűzte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában, mindenkori elnöke egyben a fórum elnöke is.

Jakab István, a Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy a fórum a magyarországi infrastruktúrára alapozva teszi lehetővé a határon túli magyar gazdák segítését, szoros együttműködését az anyaország mezőgazdasági kormányzatával, az érdekképviseletekkel és a mezőgazdasági vállalkozásokkal. Kiemelte: a fórummal a határon túli magyarság EU-érdekképviseletét is biztosítani tudja az anyaország, különösen a nem EU-tagországban élő gazdákét.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Aktuális

Finnországban a legjobb anyának lenni, Kongóban a legrosszabb A lista sereghajtója a Kongói DemokAz, hogy hová szüleratikus Köztársaság. Ennek oka elsőtünk, melyik országba sorban az, hogy ott igen magas a kispottyant le bennünmamák halálozási rátája és a gyermekket a gólya, meghatáhalandóság. Az afrikai országban minrozza egész életünket: den harmincadik nő anyasággal összeettől függ, milyen nefüggő ok miatt hal meg. Finnországveltetést és oktatást kapunk, de még ban 12 200 közül egy esetben történik várható élettartamunk is. Ha fejlett hasonló, azaz a két ország között több országban „landolunk”, máris szerenmint 400-szoros a különbség. csésnek érezhetjük magunkat. Akik fejletlen, szegény országban látják meg A lista alján számos másik afrikai ora napvilágot, óriási hátránnyal indulszág is szerepel. nak. Ott már maga a szülés is kockáA fent említett szervezet fejlett, gazzatos, de nemcsak a babának, hanem dag és fejlődő országokat is vizsgált. az anyának is.

Meglepetésként hatott, hogy a fejAmi Horvátországot illeti, jól „teljesít” KRIJÁK Krisztina lett, iparosodott országok közül pélaz anyaságot illetően. Egy most napdául az USA-ban a legmagasabb a világot látott felmérés szerint Finnorgyermekhalandóság. Ennek okaként szágban a legjobb anyának lenni, míg részben a túl sok koraszülést a Kongói Demokratikus Közjelölik meg. Egy olasz vagy ír társaságban a legrosszabb - erkismamánál hétszer nagyobb re jutott a Save the Children esélye van egy amerikai anyu(Mentsük meg a gyerekeket) kának arra, hogy a szülés sonevű alapítvány, amely 176 orrán vagy következtében életét szágot vizsgált egyszerre. Horveszítse. Ami igazán megdöbvátország a 34., Magyarország bentő. Ront még az amerikaaz 52. a listán. iak rátáján, hogy a gyerekeknek alig több mint a fele jár Vasárnap Horvátországban az csak általános iskolába. Mint anyák napját ünnepeljük. De tudjuk, számos európai ormájus első vagy második vaszágban még a középiskola is sárnapján világszerte megemkötelező. lékeznek az édesanyákról, akik egyes országokban jobb, máAz, hogy hol mennyi gyerek sokban sokkal rosszabb helyszületik, illetve nem születik, zetben vannak. attól függ, hogy családbarát-e az állam politikája, hogy miA sorrendet az említett alapítlyen a szociális és az egyéb távány a gyermekágyi és a gyermogatási rendszer, függ a bölcsődék, óvodák, napközis ismekhalandóság, a nők iskolázottsági szintje, jövedelkolák fejlettségi szintjétől, számától, az életszínvonaltól és mük és politikai helyzetük alapján állította össze. számos más tényezőtől is.

A jelentés szerint az anyák a legjobb körülmények köÉrdemes elgondolkodni azon is, hogy az anyai és a csezött a skandináv országokban élnek: Finnországban, csemőhalandóság azokban az országokSvédországban, Norvégiában, Izlandon, majd Hollanban a legmagasabb, ahol a legnagyobb dia következik stb. ütemben gyarapodik a népesség. Ott peAmi a további sorrendet illeti: a horvátországiakat megdig, ahol csökken a népességszám, az álelőzik a szlovén, a cseh és a lengyel anyák, de mögötlam óriási összegeket fordít a terhes nők tünk vannak a sorban a szlovák, a szerb, a montenegrói, és a csecsemők egészségének védelmére. a boszniai, és csak ezután a magyar édesanyák.

„A sorrendet az alapítvány a gyermekágyi és a gyermekhalandóság, a nők iskolázottsági szintje, jövedelmük és politikai helyzetük alapján állította össze.”

Főszerkesztő: Kriják Krisztina lFőszerkesztő-helyettes: Micheli Tünde l Munkatársak: Hordósi Dániel, Lefler Attila, Szabó Andrea, Tatai Igor, Varga József l Nyelvi lektor: Pasza Árpád l Grafikai és tördelőszerkesztő: Farahó Zsolt l Szerkesztőségi titkár: Pajrok Andor l Kiadja a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsa (Zágráb) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával l Szerkesztőség: 31 000 Osijek/Eszék, Kneza Trpimira 23., telefon: 00-385-31-215-648, fax: 00-385-31-215-647, e-mail: huncro@huncro.hr l Honlap: www.huncro.hr l Ára 3 kúna, előfizetési díj egy évre 150 kúna, fél évre 75 kúna, külföldre 70 euró/év l Zsirószámla: 2500009-1501138104 l IBAN-SZÁM: HR16 2500 0091 5011 3810 4 l BIC: HAABHR22 l Nyomdai munkák: Admiral Tisak d.o.o, Cerna

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

3

Belföld

w Új látnivalók Horvátországban w Zoran Milanović: 2020-ig modern vasút lesz Rijekától Budapestig

A jelentős részben az adriai-tengeri hajózásra támaszkodó vendégforgalma mellett a Vrana-tó, Horvátország legnagyobb édesvizű tavának természeti értékeire is alapozza turisztikai kínálatát Biograd na Moru, az egykori Tengerfehérvár, amely hasonló nevű magyar történelmi testvérvárosaival is kapcsolatot tart.

Az alig 6 ezer lakosú tengerparti városban 12 ezer férőhelyet kínálnak a vendégeknek. A városban 11 szálloda, 8 kemping és mintegy 4 ezer magánszállás kínál ellátást, de nyárra befejeződik a Crvena Luka-i városrészben újabb 600 férőhelyet kínáló olasz tulajdonú szálloda felújítása - mondta el a biogradi idegenforgalmi szervezet vezetője.

Ivo Eskinja hozzátette: tavaly 180 ezer vendég látogatott a városba, ahol 1,1 millió éjszakát töltöttek, a vendégszámot illetően ezzel a harmadik leglátogatottabb település a térségében Zadar és Vir után. A vendégforgalom 3, a vendégéjszakák száma 6 százalékkal emelkedett, a mintegy 5,2 ezer magyar vendég és az általuk eltöltött 30,4 ezer vendégéjszaka szinte azonos a 2011-es adatokkal.

A turisztikai szakember hozzátette, hogy még az 1970-es években a városban megnyílt jachtkikötővel indult el az országban a hajós turizmus, s a két mostani, összesen 900 hajót befogadó kikötő révén ma Biograd a harmadik legjelentősebb szereplő a horvát partok mentén. A kikötőben magyar tulajdonú cégeknek is vannak érdekeltségei, a legjelentősebb egy 40 hajóból álló flottát üzemeltető vállalkozás.

A hajdani Tengerfehérvár - ahol

4

egykor Könyves Kálmánt horvát királlyá koronázták - szoros kapcsolatokat ápol külföldi településekkel, összesen 32 testvérvárosa van. Ezen túlmenően néhány éve létrehozták az egykori magyar Fehérvár nevű városok közösségét, amelyben Székesfehérvár és Gyulafehérvár már résztvevő, és szeretnék kiépíteni a kapcsolatot a történelmi Nándorfehérvárral, vagyis Belgráddal is.

Ivo Eskinja kifejtette, hogy Biograd turisztikai kínálata meglehetősen sokszínű, számtalan fesztivállal, természeti kinc�csel és érdekességekkel vonzzák a vendégeket. A város előtti tengeri csatornában 33 kisebb-nagyobb sziget található, köztük a részben magántulajdonban lévő apró Bisage, amely szív alakjáról lett nevezetes.

A tengerparttól mindössze 800 méterre elterülő Vrana-tó - Horvátország legnagyobb édesvizű tava - ugyancsak egyre népszerűbb turisztikai célpont. A madártani rezervátumként nyilvántartott természetvédelmi területet a közeli Kamenjak-hegyen nemrég épített kilátóból lehet felülről is megcsodálni.

A turisztikai vezető bemutatta, hogy a 250 méter magas hegycsúcs sziklatengerében látogatóközpontot, növénybemutató tanösvényt és pihenőhelyet alakítottak ki, ahonnan tiszta időben a Vrana-tóra és a Biogradicsatorna szigeteire nyílik kilátás.

A gyalog, kerékpárral vagy autóval megközelíthető hegycsúcs vallási zarándokhely is, kálvária mutatja az utat, amelynek végén egy 57 méter mély szurdokra épült emlékkápolna áll. (MTI)

Az évtized végére Horvátországnak modern vasúti pályája lesz Rijekától (Fiume) a magyar határig - mondta Zoran Milanović miniszterelnök pénteken az adriai kikötővárosban.

A horvát kormányfő, valamint Siniša Hajdaš Dončić tengerügyi, infrastrukturális és közlekedési miniszter Siim Kallas uniós közlekedési biztossal, az Európai Bizottság (EB) egyik alelnökével tárgyalt pénteken Rijekában. A megbeszélésen az V/B közlekedési folyosóról, illetve a vasúti korridorról volt szó.

Horvátország hangsúlyozta szándékát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban befejezze a Rijeka-Botovo (magyar határ) vasúti pályát, amelyet EU-alapokból társfinanszíroznának. Ez a vasútvonal rendkívül fontos a ri-

jekai kikötő miatt, mert gyorsabbá és könnyebbé teszi az áruszállítást Közép-Európa felé. A projekt összértéke mintegy 2 milliárd euró.

A horvát közszolgálati rádió és televízió (HRT) tudósítása szerint Kallas a találkozón rámutatott a hajószállítás fontosságára, hozzátéve, hogy az EB lehetővé teszi az európai kikötők fejlesztését és modernizációját. Az áruszállítás jövője a különféle szállítási módok összekapcsolásától függ - mondta az észt politikus. Hangsúlyozva, hogy Horvátország hamarosan az Európai Unió tagja lesz, az európai biztos azt mondta, hogy ehhez hozzá kell igazítani a kikötő infrastruktúráját is.

Rijekában pénteken két új kikötői darut helyeztek üzembe, amelyek értéke együttesen 5 millió euró. (MTI)

w Tizenötezer látogató az eszé-

ki bor- és turisztikai napokon

Az 5. Bor- és Turisztikai Napok központi rendezvényén péntek reggeltől szombat estig mintegy 15 ezer ember fordult meg. Az eszéki Óvárosban, a Szentháromság téren gazdag étel- és italkínálat várta az idelátogatókat - főleg az utóbbiból volt bőséges a választék, a megye mind a négy borvidékének termelői képviseltették magukat. A rendezvény legfontosabb eseménye a borverseny eredményhirdetése volt.

A 92 borminta közül a nagy aranyat egy 2012-es illatos tramini vitte el, amely az erdődi (Erdut) borvidéken termelt szőlőből készült.

A rendezvény egy hónappal ezelőtt kezdődött a halászati, vadászati és turisztikai kiállítással, és május 11-én a Dályhegyi Virágfesztivállal ér véget, időközben pedig számos kiállításra, kultúrműsorra is sort került Đakovón, Našicén és Pélmonostoron. (mt)

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Belföld

w Horvát fotósok képeiből nyílt

kiállítás Magyarországon

w Navracsics:

magyar–horvát év kezdődik

Navracsics Tibor

Horvát fotóművészek panorámaképeiből nyílt kiállítás pénteken a KIM Szalonban Horvátország idei csatlakozása alkalmából.

Hétfőn az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér galériájában is tárlata nyílik Mario Romulićnak és Dražen Stojčićnak.

Hétfőn Horvátország - a sokszínűség villanásai címmel nyílik kiállítás az ország természeti és épített örökségéről.

A 16 méter hosszú panorámaképen látható többek között a Drávaszögben elterülő természetvédelmi terület, a Kopácsirét, az eszéki erőd, a magyar határhoz közeli Trakostyán vára, az Isztriai-félsziget egyik középkori városkája, a filmfesztiváljai-

ról híres Motovun, a tengerparti Rovinj a város fölött magasodó Szent Eufémia-templommal, Zágráb a híres szecessziós átjáróházzal, az Oktogonnal, Zára (Zadar) hajnali képe és a déldalmáciai műemlékváros, Dubrovnik. A tárlat május 24-éig tart nyitva.

A két eszéki művész hét éve dolgozik együtt a Romulić multimédia-stúdióban Eszéken. Mindkét fotóművész ismert Magyarországon, képeiket 2007-ben a pécsi Városi Galériában a Baranya című kiállításon mutatták be.

Mindkét fotókiállítást a budapesti horvát nagykövetség szervezte Horvátország közelgő EUcsatlakozása alkalmából.

w A megkérdezettek többsége

ellenzi az előrehozott választásokat

Többen már most, az önkormányzati választások előtti kampány idején előrehozott parlamenti választásokat emlegetnek.

Nemrég a Promocija plus a horvát közszolgálati televízió (HRT) számára készített felmérésében 1300 embert kérdezett meg, és kiderült, hogy 31,6

százalékuk támogatja az előrehozott parlamenti választások gondolatát. Az ellenzők tábora viszont nagyobb (41,2%), 14,2 százaléknyian azt mondják, semmiféle választás nem fog kihúzni bennünket a válságból (13 százalékuknak nincs véleménye az előrehozott választásokkal kapcsolatban). (mt)

Idén csatlakozhat Horvátország az Európai Unióhoz, így 2013 olyan különleges év a horvátok életében, amelyet meg kell ünnepelni, ezért magyar–horvát év kezdődik – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a 2013-as horvát–magyar év programjairól tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az elmúlt két évben sikeresen működtek együtt Lengyelországgal, tartottak közös rendezvényeket, és most Horvátország is csatlakozik hozzájuk. A magyarok és a horvátok 800 évig éltek közös állami keretben, a két ország stratégiai partnere egymásnak, ezért is fontos megünnepelni a horvát uniós csatlakozást – mutatott rá.

Navracsics Tibor emlékeztetett: 2011-ben, amikor Magyarország és Lengyelország egymás után látták el az EU elnökségi feladatait, az évet lengyel–magyar évnek nyilvánították, és több olyan közös rendezvényt tartottak, amelynek célja az volt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a két nemzetet. 2012ben folytatták a közös programokat, és most ez az együttműködés egészül ki Horvátországgal – tette hozzá.

A közös programok közül elsőként a miniszter Gordan Grlić Radman budapesti horvát és Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövettel fotókiállítást nyitott meg fiatal magyar, lengyel és horvát fotósok képeiből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Navracsics Tibor kifejtette: később Horvátország régészeti örökségéről nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, majd június 26-án a Magyar Nemzeti Filharmonikusok és a Zágrábi Filharmonikusok adnak koncertet a horvát uniós csatlakozás alkalmából. Júliusban pedig Somogyi Győző grafikusművésznek Zrínyi Miklós A szigeti veszedelem című eposzához készített illusztrációiból nyílik kiállítás Csáktornyán. Ősszel gyermektábort szerveznek Zánkán horvát, lengyel és magyar gyermekeknek, szeptembertől pedig diákokat várnak szakmai gyakorlatra a minisztériumba – közölte.

Gordan Grlić Radman azt hangsúlyozta, hálásak Magyarországnak, amiért Horvátország uniós csatlakozási folyamatának egésze alatt támogatták őket. A diplomata üdvözölte, hogy Magyarország idén is nagy figyelmet szentel országának, így bemutathatják, közelebb hozhatják az emberekhez a horvát kultúrát.

Gordan Grlić Radman Roman Kowalski azt mondta, hogy az elmúlt két év tapasztalatai alapján konkrét, előregondolt terv alapján hatékonyan működhet együtt Magyarország és Lengyelország a közös programok szervezésében. Sok kiállítást nyitottak, jó programokat szerveztek, és még mindig rengeteg lehetőség kínálkozik az együttműködésre – vélekedett.

A diplomata gratulált Horvátországnak az uniós csatlakozáshoz, mint mondta, „végre ott lesz Horvátország, ahol rég kellene, hogy legyen.” (MTI)

5

Magyarságunk

Ifjúsági sportnap Laskón A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége laskói alapszervezete május 5-én, vasárnap nagypályás focitornát szervezett, amelyen laskói, kopácsi és várdaróci csapatok vettek részt.

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett nevelési szerepe sem elhanyagolható.

Kétség sem fér hozzá, hogy a fiúk körében az egyik legnépszerűbb sport a labdarúgás.

Pontosan emiatt döntött úgy a HMDK laskói alapszervezete,

hogy focitornát szervez 10-14 éves gyerekek számára.

Sajnos a mai gyerekek egyre több időt töltenek a számítógép előtt, és egyre jobban elhanyagolják a közösségi aktivitásokat. Ezért a tornával az volt a cél, hogy összehozzák azokat a fiatalokat egy kis baráti versengésre, akik kedvelik a labdarúgást.

A laskói csapat Munk Erik, a focitorna szervezője lapunknak elmondta, sajnos két csapat az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, így a laskói, kopácsi és várda-

róci gyerekekből álló csapatok versenyeztek - első helyen a kopácsiak, másodikon a laskóiak, a harmadik helyen pedig a várdaróciak végeztek.

Vörösmart: osztálytalálkozó 21 év után Azoknak a volt vörösmarti diákoknak a találkozójára került sor nemrég, akik 1984-ben kezdték az általános iskola első osztályát, de az 1991-ben kitört háború miatt már nem fejezhették be együtt a nyolcadik osztályt.

Hetedik osztályosok voltak, amikor az 1991-ben kitört háború szétszórta őket, így nem tudták együtt befejezni általános iskolai tanulmányaikat.

Emiatt közös tablójuk sincs.

- Nagy öröm, hogy ennyi év után együtt lehettünk, hogy létrejöhetett ez a rendhagyó osztálytalálkozó - mondta Kettős Attila.

Az osztály létszáma 14 volt: Andócsi Róbert, Bányai Kornél, Bellányi Beáta, Bosnyák Ferenc, Csörgits Hunor, Faddi Levente, Heic Kornélia, Ivánkovics Natália, Kettős Attila, Krizsán Károly, Lovákovics Tivadar, Segota Ida, Szilágyi Zsolt és Takács Attila alkották, osztályfőnökük Pechó Ferenc volt. Az el-

Hátsó sor: Faddi Levente, Bosnyák Ferenc, Andócsi Róbert, Szilágyi Zsolt. Első sor: Kettős Attila, Heic Kornélia, Pechó Ferenc, Bellányi Beáta, Takács Attila

ső osztálytalálkozón viszont mindössze nyolcan vettek részt – remélik, nem ez volt

egyben az utolsó is, és hogy a következőn már teljes lesz a létszám.

építésére – mondta Cickai Csaba, a Bellyei járás elöljáró-helyettese.

Az új játszótér átadásán jelen volt Vladimir Šišljagić, EszékBaranya megye zsupánja is.

Új játszótér Kopácson Múlt hét pénteken, vagyis május 3-án új játszóteret adtak át Kopácson.

Eszék-Baranya megye játszótérprogramjának köszönhetően idén több mint 800 ezer kúnából a megye több települése kap új játszóteret, legutóbb múlt pénteken Kopácson adtak át egyet a helyi gyerekek nagy örömére.

- Kopácson eddig csak egy játszótér volt, az óvodánál, amely egy adományozónak köszönhetően újult meg nemrég, most pedig a HMDK-s és HDSSB-s járási képviselők javaslatára Ko-

6

pács is bekerült a megye játszótérprogramjába, így egy korszerű, a legújabb szabványoknak megfelelő eszközökből álló játszóteret adhattak át. A telket a Bellyei járás biztosította - ez azért is fontos, mert a játszótér melletti terület szintén a járásé, és mint ismeretes, a járási óvodák közül a kopácsi működik a legkisebb épületben, így itt a helyszűke régóta gondot jelent, ezért ez a terület alkalmas lesz majd egy új óvodaépület meg-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Anyák napi műsor Kopácson Szép, hangulatos rendezvény helyszíne volt vasárnap délután a kopácsi kultúrotthon nagyterme, ahol az Arany János Kultúregyesület alkalmi műsorral kedveskedett az édesanyáknak.

Az anyák napja világszerte jeles nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, Horvátországban május második vasárnapja.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának,

és vele együtt az édesanyákat is tisztelték.

A kopácsi Arany János Kultúregyesület is minden évben egy kis ünnepséggel kedveskedik az édesanyáknak, nagymamáknak, keresztanyáknak.

A vasárnapi anyák napi műsorban a kopácsi óvodások és iskolások versekkel és dalokkal köszöntötték az édesanyákat,

nagymamákat. A kopácsi kultúregyesület Kuruttyoló Békák és a Várdaróc Magyar Kultúregyesület gyermektánccsoportja pedig több koreográfiával lépett a színpadra. A műsor vé-

gén Bálint Éva néni egy édesanyákhoz szóló verset olvasott föl. Majd a gyerekek a HMDK jóvoltából minden anyukát, nagymamát egy-egy szál rózsával köszöntöttek föl.

- Május 2-án pedig viszonoztuk ezt a látogatást, és iskolánk tanulói a tordincei iskolában tartottak egy néptáncbemutatót. Úgy gondolom,

fontos, hogy megismerjük, megismertessük egymás kultúráját – mondta Kelemen Dávid szentlászlói iskolaigazgató.

Bemutatták Magyarországot A szentlászlói általános iskola magyar anyanyelvápolásra járó tanulói Magyarország történelmével, nevezetességeivel, a szlavóniai magyarság szokásaival, népviseletével ismertették meg a nemrég az Utazzunk Európába! elnevezésű projekt keretében az iskolájukba látogató tordincei általános iskolásokat.

A tordincei általános iskola tanulói az Utazzunk Európába! projekt keretében „úti célként” Magyarországot választották, így saját kutatásaik felhasználása mellett a szentlászlói általános iskola magyar anyanyelvápolásra járó 6. és 7. osztályosaitól tudtak meg egyet s mást Magyar-

ország történelméről, földrajzi jellemzőiről, fővárosáról, legfontosabb állami jelképeiről.

Beszéltek a szlavóniai magyarság: Haraszti, Szentlászló és Kórógy lakosságának a múltjáról is, bemutatták a szlavóniai magyar népviseletet, és gyerekjátékokat, népdalokat is előadtak.

Kisebbségi napok Sziszeken

Sziszek város és a városban élő kisebbségi egyesületek szervezésében első alkalommal került sor Kisebbségi napokra április 25. és 27. között. A rendezvényen jelen voltak a Sziszek-Moslavina megyei magyarok egyesületének képviselői is.

A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy közelebb

vigye a többségi nemzethez a városban élő kisebbségek ha-

gyományait, kultúráját.

Az első napon egy gasztronómiai vásárt tartottak, ahol a nemzetiségek hagyományos ételeiből kaptak ízelítőt a látogatók. Másnap Aleksandar Tolnauer, a Kisebbségi Tanács elnöke tartott előadást A kisebbségek helyzete Horvátország európai uniós csatlakozása után címmel. Harmadnap pedig egy kultúrműsor keretében mutatkoztak be a nemzeti kisebbségek.

A Sziszek-Moslavina megyei Magyarok Egyesületét a rendezvényen Lőrinc Kavalin Vera, Becze Dávid és Jelić Julianna képviselték.

- Fontosnak tartjuk a rendezvényt, mert egyrészt alkalmunk

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Aleksandar Tolnauer

adódik hallatni magunkról, sokan ugyanis elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy magyarok is élnek megyénkben.

Másrészt pedig alkalom nyílik tapasztalatcserére is - mondta Jelić Julianna.

7

Magyarságunk

Kézimunka-kiállítás Vörösmarton

Május 5-én, vasárnap egész napos kézimunka-kiállításra került sor A lepke szárnyai (Krila leptira) szervezet vörösmarti székházában.

Május első vasárnapja a vörösmarti búcsú napja, ami kimozdítja a helyieket otthonról, és a falu központjában kicsit felpezsdül az élet. Ez a nap jó alkalom volt arra is, hogy a szervezetbe tömörült vörösmarti és környékbeli kézimunkázó asszonyok kiállítást tartsanak főutcára néző épületükben.

A kézzel varrt népviseletbe öltöztetett babákból, matyó hímzéssel díszített asztalterítőkből és kispárnákból, festett fali tányé-

rokból és üvegekből álló kiállításra érkezők többéves munka eredményét tekinthették meg.

Tevékenységükkel nemcsak szűkebb környezetük motívumkincsét, hanem több magyar táj hímzési hagyományait is ápolják, amit most másoknak is alkalmuk volt megcsodálni.

– A kiállításnak elég sok látogatója volt a nap folyamán, aminek örülünk, mert értelmet adott heti rendszeres összejöveteleinknek, melyek során kö-

Európa-hét Splitben Május 2-án kezdődött az Európa-hét elnevezésű rendezvénysorozat Splitben, melyen a HMDK Split-Dalmát megyei egyesülete is részt vett.

Az Európa-hétre minden év májusának az elején kerül sor az Európai Mozgalom szervezésében, és magában foglalja Split város napját (május 7.) és Európa napját (május 9.).

A programok május 2-án kezdődtek az Európa-házban egy, a kisebbségi és jótékonysági egyesületek munkáját be-

mutató kiállítással, melyen a HMDK Split-Dalmát megyei egyesülete idén negyedik alkalommal vett részt. A kézimunkákból, könyvekből és újságokból álló pannójukon helyet kaptak többek között a IV. Béla emléktúrán készült képek és a HunCro kiadványai is.

A kiállítás megnyitóján az

zösen dolgozunk. Szervezetünk többnyire középkorú és idősebb asszonyokból áll, de akadnak fiatalabbak is, akik érdeklődnek tevékenységünk iránt, és akiknek át tudjuk adni a hímzés, varrás, kötés, festés különböző technikáit - mondta Takács Jelena, a szervezet elnök asszonya.

A tavaly decemberben alakult szervezetben nem csökken a lelkesedés, ami tevékenységükön meg is látszik. Május 26án tomboladélutánt tartanak Vörösmarton, a Gitta bolt melletti épületben, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

- TATAI Igor

egyesület írásbeli elismerésben részesült az Európai Mozgalommal folytatott együttműködéséért, melyet Kollár István és Tripolszki Anikó vettek át. A 15 napig tartó kiállítás ideje alatt több különböző rendezvényre is sor kerül a Diocletianus-palota délkeleti bástyájában lévő Európa-házban.

A splitiek elhunyt tagjaikról, Holti Máriáról, Bencze Lajosról és Lingli Sándorról is megemlékeztek a rendezvény keretében.

- TATAI Igor

Egyéves a Cserebogár A dályhegyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület keretei között egy évvel ezelőtt alakult meg a Cserebogár gyermektánccsoport. Három koreográfiájukat már több fellépésen is bemutatták, legutóbb a tánc nemzetközi napján léptek föl Eszéken.

A maroknyi hegyháti magyarság életében fontos szerepet játszik a kultúra, a hagyományok ápolása. A hegyháti magyar szokások – ezen belül a népviselet és néptánc – megőrzése fontos feladat a számukra.

A dályhegyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület keretében ifjúsági tánccsoport és tamburazenekar is működik.

Egy évvel ezelőtt pedig szülői összefogással megalakították 8

a Cserebogár gyermektánccsoportot. Újra előkerültek a féltve őrzött díszes dályhegyi népviseletek, amelyeket mára sikerült teljesen felújítani. Ma is az anyukák varrják a ruhákat úgy, ahogy azt édesanyjuktól, nagyanyjuktól tanulták. Egy igen lelkes csapatot sikerült összetoborozni, ma 16 lány és 5 fiú alkotja a gyermektánccsoportot, akik lelkesen járnak a heti egy próbára, és tanulják a táncokat Hózsa

Gál Gizella koreográfus segítségével.

- Nekünk, szülőknek és gyerekeinknek is nagyon fontos, hogy ápoljuk népitánc-hagyományunkat, minden egyes sikeres fellépés pedig további munkára ösztönöz bennünket – mondja Kaján Mária tánccsoportvezető, aki maga is hosszú éveken át táncolt. –

Nagy sikert arattunk a múlt heti eszéki rendezvényen is, legközelebb a Dályhegyi Virágfesztiválon lépünk fel, de már június hónapra is van több felkérésünk. Mindez persze csak úgy működik, hogy a szülők segítségére, közreműködésére folyamatosan számíthatunk.

- MICHELI Tünde

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

Májusfaállítás Baranyában és Szlavóniában

Április 30-a estéje-éjszakája a májusfaállítás ideje, ilyenkor a legények csoportokba szerveződve állítanak fát a lányos házakhoz, sok helyen a település centrumában „központi” fa állítására is sor kerül. Ez a hagyomány drávaszögi és szlavóniai falvainkban is él még.

Csúza

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, és már a kereszténység előtt is ismerték.

A középkorban egyesek Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfaállítás szokásának magyarázataként.

Ez az Európa nem minden országában, régiójában elterjedt

régi tavaszi szokás falvainkban még ma is él. A májusfát április 30-án, a helyi gyakorlatnak megfelelően a legények állítják minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga kedvese házának az udvarába. Már estefelé csoportba szerveződve indulnak kivágni a májusfát, amelyet színes szalagokkal, borosüveggel díszítenek. A befejezésre a késő esti

Újdonságok az egyetemi előkészítő képzésben Évente nyolc horvátországi magyar fiatal számára adott a lehetőség, hogy magyarországi egyetemi előkészítő képzésben részesüljön. Prosszer Szanella horvátországi ösztöndíjreferens lapunknak nyilatkozva elmondta, az előkészítő képzésben változásokra kell számítaniuk.

Azok a diákok, akik valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat, az itthoni magyar érettségi vizsga eredménye alapján juthatnak be az anyaországi egyetemekre, főiskolákra.

- Több magyarországi egyetemnél viszont követelmény az emelt szintű érettségi, a horvátországi pedig csak „si-

ma” érettséginek felel meg, ezért ezek a diákok a Balassi Intézet egyetemi előkészítő képzését („nulladik év”) követően tehetnek emelt szintű érettségit. Ez bizony újdonságnak számít: amíg eddig a nulladik évfolyamosok a legalább 60%-os teljesítményű záróvizsga után automatikusan bekerültek a kiválasztott egyetemre, addig mostantól

órákban kerül sor, amikor lehetőleg minél nagyobb csendben felállítják a fát úgy, hogy a lány meg ne hallja, így egy hónapig gondolkodhat azon, hogy ki a titokzatos hódolója – legalábbis valamikor ez így volt. A májusfa kidöntésére a hónap végén kerül sor, ilyenkor a fiúkat vendégül látják a lányos házaknál. Sok helyen a faluközpontban is szokás „közösségi” májusfát állítani, melynek kidöntését táncmulatság követi.

A csúzai Helyi Választmány minden évben állít „közös“ májusfát a helyi ifjúság és a „Csárdás“ tánccsoport közreműködésével, erre idén is sor került.

– A falu lakosságának közös érdeke, hogy ápoljuk hagyományainkat, így a májusfát is minden évben felállítjuk, ami a község minden lányának-asszonyának szól. Míg a fa állításának szimbolikus jellegű aktusán kevesebben vesznek részt, addig a májusfa-kitáncolás ünnepélyesebb keretek között zajlik.

Bízom benne, hogy szépszámú résztvevője lesz idén is – mondja Kollár Lajos, Csúza polgármestere.

A szlavóniai Szentlászlón is él ez a szokás, és április utolsó napjának délutánján fiatalabbak és a Magyarországon letett közép- vagy emelt szintű érettségi eredményei játszanak szerepet a bejutásnál – mondja Prosszer Szanella horvátországi ösztöndíjreferens, aki hozzáteszi azt is, hogy az Intézetben a képzés 30 tanítási hét, lehetőség van konzultációra, próbaérettségi vizsgára is, és a diákok a képzés során a magyarországi emelt szintű érettségi követelményeknek megfelelő tudásra tehetnek szert.

Az előkészítő évfolyamon az alábbi tantárgyakat lehet választani: matematika, fizika, informatika, kémia, biológia, magyar nyelv és irodalom, történelem és angol. Az ösztöndíjasoknak ingyenes kollégiumi ellátást is biztosítanak.

Az előkészítőre a pályázat május-június folyamán jelenik meg. A magyarországi kép-

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Kórógy

idősebbek felkerekednek, hogy a közeli erdőben egy méretes fát kivágjanak. Miután ezt a lányok színes szalagokkal földíszítik, egy hónapig áll a 20 méteres falu fája a kultúrotthon előtt, amit majd zeneszó mellett táncolnak ki május utolsó napján.

Nem csak Csúza és Szentlászló centrumát díszíti „központi” májusfa, többek között Újbezdánban, Várdarócon, Kopácson, Dályhegyen és Kórógyon sem halt ki a májusfaállítás hagyománya.

- TATAI Igor

Prosszer Szanella

zésekkel kapcsolatban az érdekeltek részletesebb információt kaphatnak a HMDK bellyei székházában személyesen (Petőfi Sándor u. 78.) vagy telefonon a 031/204011-es és a 031/275-134-es számon Prosszer Szanellától.

- MICHELI Tünde

9

Horizont

Motorcza Gyula, a világutazó író

Múlt heti számunkban már szerepelt Motorcza Gyula, aki Krúdy Gyuláról tartott előadást a Media Hungarica által rendezett irodalmi esten, azonban kevés szó esett írói pályafutásáról, utazási és vadászélményeiről.

Motorcza Gyula budapesti író, egyetemi tanár, világjáró, vadász.

A vadászathoz való hozzáértését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kanadában vadászati, természeti és környezetvédelmi miniszternek választották, melyre pályázat útján lehetett jelentkezni. Annak ellenére, hogy tréfának szánta a jelentkezést, megfelelt a feltételeknek - az sem volt kizáró ok, hogy nem kanadai állampolgár.

Már gyerekkorában tudta, hogy ha majd felnő, világutazó és neves író lesz, vadászként pedig világrekorder vadakat fog elejte-

ni, és a tévében is szerepelni fog, mint a híres emberek. Ezeket a terveket egyik iskolai dolgozatában is megfogalmazta, melynek az volt a témája, hogy ki hogyan képzeli el magát a jövőben. Tanára botrányt csinált, mert a leírtak nem feleltek meg az akkori politikai-nevelési elveknek.

Amikor 2000 augusztusában bemutatták a tévében mint vadászt, orientalistát és világutazót, Motorcza írt volt tanárának egy levelet, hogy ne felejtse el bekapcsolni a tévét…

Vadászként beutazta a világot, 55 országban járt eddig, úti céljainak

Motorcza Gyula két legtávolabbi pontja Kamcsatka és Chile volt. Az argentin-chilei határon világrekorder pumát lőtt. Európán belül Lengyelországban vadászik a legszívesebben, az ország vadászkastélyai közel állnak a szívéhez. Világviszonylatban pedig Alaszka a kedvenc helye, ahol sűrűbb a vadállomány, mint a lakosság. Magyarországon a somogyi erdőkben szokott vadászni. Bár Buda-

A Zrínyiek hagyatéka

A magyar és a horvát nemzet több mint 800 éves közös történelmében számos olyan személy, család található, akikre mindkét fél büszke lehet. Az egyik ilyen család a Zrínyi, akiknek mindkét nemzet sokkal tartozik, hiszen hadi sikereiken kívül számos kulturális értéket, tárgyi emléket hagytak az utókorra.

A korabeli főnemesekhez hasonlóan a Zrínyi család is szerette a fényűző életmódot. Számos várral, kastéllyal és hatalmas földbirtokokkal rendelkeztek, Munkácstól egészen az Adriáig. A család legkedveltebb helye azonban mégis egy, a Kupa folyó partján fekvő kis település, Ozaly volt.

A jelenleg is álló ozalyi kastélyt még I. Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse kezdte építtetni, majd utódai folytatták és bővítették, jelenlegi, végleges formáját csak a 19. században nyerte el. Az építmény egyik jellegzetessége, hogy várárok helyett a kastélyt maga a Kupa folyó védte az esetleges támadásoktól. A várban született és nevelkedett a család valamennyi kiemelkedő tagja, köztük a költő és hadvezér, majd horvát bán Zrínyi Miklós, az összeesküvő Zrínyi Péter, illetve II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona is.

Ozalyban mindig is élénk kulturális élet zajlott, a főurak szerették a művészeteket. Így nem

10

csoda, hogy közülük is sokan íróvá, költővé váltak. Ami igazán különlegesé teszi őket, az az, hogy műveiket magyarul és horvátul, valamint latin nyelven is írták. A horvát irodalomtörténetben a Zrínyiek munkássága azért is foglal el különleges helyet, mert műveik az Ozaly környéki nyelvjárással íródtak.

Az ozalyi kastély napjainkban múzeumként üzemel.

Kraljevica, a Zrínyiek nyaralója Ozalytól viszonylag nem mes�sze, a Kvarner-öbölben található a Zrínyiek másik közkedvelt helye, a kraljevicai kastély, ahova, ha idejük engedte, gyakran ellátogattak. A kraljevicai kastély jellegzetességei közé tartozik, hogy egy, a tengerbe benyúló félszigeten áll, alig néhány méterre a víztől. Annak ellenére, hogy a tenger gyakran szinte a kastély falait mossa, az udvaron mégis egy rendkívül mély, édes vizű kút található, ami hosszú

A kraljevicai kastély ideig az egyedüli ivóvízforrást jelentette a környékbeliek számára. A kastély elég rossz állapotban van, ugyanis hosszú évek óta nem rendelkezik különösebb funkcióval, azonban felújítása már tervben van.

A századok folyamán a magyar/horvát nemesség többször is megkísérelte az országot felszabadítani a Habsburg-elnyomás alól, azonban többnyire sikertelenül. Az egyik legismertebb, de eléggé szerencsétlen próbálkozás történetesen épp a Zrínyi családhoz köthető: Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc Kristóf összeesküvést szőttek a bécsi uralkodó, Lipót ellen, mivel az osztrákok a törökkel a magyar-horvát területek kárára kötöttek békét. A legenda szerint a döntésre épp Kraljevica várában került sor, miközben Zrínyi Ilona menyegzőjét tartották, ahol jelen volt az akkori nemesség szí-

pesten is van lakásuk, ideje nagy részét Somogydöröcskén tölti.

Motorcza elsősorban írónak tartja magát. Több mint 20 éve a Magyar Írószövetség tagja, és eddig összesen 38 kötete jelent meg, ebből öt vadászkönyv. Az Indul a vadászház c. kötete 5 kiadást ért meg, több mint 15 ezer példányban, melyben észak- és dél-amerikai kalandozásait örökíti meg. Történelmi témájú könyveit komoly kutatómunka után írta. Mielőtt Auschwitzról írt volna, hosszabb időt töltött ott, mielőtt a 2. magyar hadseregről, elutazott a Donhoz, és végigjárta a katonák 250 kilométeres útját. Horvátországban is többször megfordult már. Az országhoz való kötődését még erősebbé teszi, hogy nagyapja horvátországi származású, ezért mindig szívesen látogat el a tengerpartra és a volt monarchia városaiba is.

- TATAI Igor

ne-java, többek közt Wesselényi nádor és Nádasdy Ferenc is. Ez az összeesküvés azonban nem maradt sokáig titokban, és az uralkodó elrendelte a két hazafi elfogatását, de ígéretet tett, hogy sem nekik, sem családjuknak nem esik bántódásuk. A Habsburg-uralkodó azonban nem állta a szavát, a hiszékeny főurakat 1671ben Bécsújhelyen lefejezték.

Szemtanúk szerint mindketten büszkén léptek a hóhér elé, aki azonban csak több csapással tudott végezni velük. A legenda szerint utolsó kívánságuk az volt, hogy beszélgethessenek egymással fél órát, méghozzá horvát nyelven - a kérést állítólag teljesítették is.

A sors iróniája, hogy a kardot, amellyel lefejezték őket, a mai napig az ozalyi vármúzeumban, Péter szülőházában őrzik.

Az összeesküvés után mind a Zrínyi, mind a Frangepán családra szomorú sors várt. Birtokaikat, kastélyaikat elvették, családtagjaikat meghurcolták, nevüket kiejteni sem volt szabad.

Azonban vérvonaluk tovább élt egyik legnagyobb nemzeti hősünk, II. Rákóczi Ferenc személyében, aki ismételten kiállt a szabadságért, Bécs ellen függetlenségi harcot vívott.

- HORDÓSI Dániel

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Magyarságunk

„Képességeiknek megfelelően írattuk be a gyerekeket az iskolába” Potalec Zoran és Ida vegyes házasságban élnek: a férj horvát, Ida magyar származású. Két gyermekük közül Davor horvát iskolába jár, jelenleg az eszéki közgazdasági szakközépiskola diákja, Nika, a kisebbik a laskói magyar általános iskola harmadik osztályos tanulója. Megfogalmazásuk szerint a gyerekeket képességeiknek megfelelően íratták be az iskolába.

A Potalec család

Amikor Davor hatéves lett, Kopácson nem működött az iskola, ezért Bellyén kezdte az első osztályt. Mikor Nika lett kisiskolás korú, a szülők összefogtak és kérvényezték a magyar tagozat újbóli beindítását a településen.

- Itthon horvátul beszélünk, mert a férjem nem tud magyarul. Én a gyerekekkel magyarul beszélek, de ha a férjem itthon van, automatikusan horvátra váltanak. Kopácson éppen szünetelt az iskola, és valahogy nem is volt kérdés, hogy a fiunk Bellyére járjon-e horvát tannyelvű iskolába vagy ne, az édesapja is oda járt, ő bellyei származású, valahogy ez evidens volt. Amikor a lányom kezdte az iskolát, már nem volt olyan egyértelmű a dolog.

Akkor már egy éve működött

horvát tagozat a településen, ezért mi, magyar szülők összefogtunk, és kértük, hogy indítsák el újra a magyar tagozatot is. Szerettem volna, hogy a lányom ne utazzon, hogy helyben járjon iskolába, és természetesen azt is, hogy magyar nyelven kezdje meg tanulmányait – mondta Ida, aki saját tapasztalatból is beszélt, hisz ő is Bellyén kezdte az iskolát, de miután ott befejezte a második osztály, átkönyörögte magát a magyar iskolába.

- Nem tudom, milyen megfontolásból íratott engem az édesanyám horvát iskolába. Akkor még óvoda sem volt a faluban, így én egy szót sem tudtam horvátul. Két nehéz évet töltöttem a bellyei iskolában, és egyszerűen nem tudtam beilleszkedni. Addig könyörög-

tem anyámnak - egyébként a tanító nénik is ezt javasolták neki -, míg vissza nem íratott Kopácsra, a magyar iskolába.

Már akkor is nyitott személyiség voltam. Szerettem szavalni, szerepelni, amire ott nem volt lehetőségem. Amikor vis�szakerültem Kopácsra, majd Laskóra a felső tagozatra, kiélhettem amatőr színészi hajlamaimat. Az önképzőkör tagja voltam, rengetek színdarabban szerepeltem, táncoltam és prózamondó versenyekre jártam.

A mai napig hódolok ennek a kedvtelésnek, még Erdélyben is játszottunk nemrég. A lányom ugyanolyan, mint én. Még csak tízéves, de már népzenei vetélkedőket nyert, a kopácsi és a laskói népi tánccsoport tagja, imád szavalni és szerepelni.

Felsősként még több alkalom nyílik majd rá, hogy - ha akarja - ezen a téren még jobban kiteljesedjen, erre itt van lehetősége. Tapasztalatból tudom, hogy Bellyén, ahova a fiam járt általános iskolába, erre nem fektettek nagy hangsúlyt. Ott nem

Ida rengeteg színdarabban szerepelt

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Nika népzenei vetélkedőket nyert

voltak ünnepségek, anyák napi műsorok, nemzeti ünnepek, és ha valamit szerveztek is, abba nem nagyon vonták be az utazó gyerekeket, inkább kiegészítő aktivitásként, iskola után foglalkoztak velük, amire az ingázók már nem tudtak visszajárni. Én ovis kora óta tudom, hogy a lányomnak magyar iskolába kell járnia, az ő alaptermészetével, beállítottságával itt találhatja meg csak igazán a helyét, csak itt tud kibontakozni, és végül is ez a lényeg. Mert a gyerekből ki kell hozni azt, ami benne szunnyad, nem szabad hagyni, hogy a képességei rejtve maradjanak, különben egész életében úgy érzi majd, hogy kevesebbet ér, mint a többi – fejtette ki Ida, hozzátéve, hogy a bellyei iskolával sem voltak soha problémái, de igazából azt a nagy különbséget sem látja a két intézmény oktatási színvonala között, amire egyesek hivatkoznak, és saját tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem attól tud vagy nem tud érvényesülni valaki, hogy milyen tannyelvű iskolába járt.

Zoran, a férj mindenben támogatja feleségét. Meghányták-vetették a gyerekek ügyét, és Idának adott igazat.

- Mindkét gyerek anyanyelvi szinten beszél horvátul, velem máshogy nem is tudnának, hisz én nem beszélem a magyart. A lányom valóban más természetű, mint a fiam, és ha a magyar iskolában jobban feltalálja magát, vagy ott jobban tud érvényesülni, én ebben is támogatom.

- Kriják Krisztina

11

Heti riport érkezett, így Bözsi néni nagyapjának is sikerült megmenekülnie. A vöröskereszt építőanyaggal támogatta az árvízkárosultakat, akik hamarosan újra felépíthették házukat a Körtvélyesen.

Asszonysors a tanyán

A 90 éves Guzsvány (Kercel) Bözsi néni Csúza egyik legidősebb lakosa. Élete során sok mindent átélt, és a sors nem osztott túl jó lapokat neki. Tanyán született, ahol az életmód megkövetelte az embertől, hogy hamar felnőjön. Feleségként sem mondható szeren- 1969-ben költöztek csésnek, két férjet is elveszített. véglegesen a faluba

Guzsvány (Kercel) Bözsi néni

Csúza Keselyűs (Mirkovac) felőli határában a Körtvélyes dűlőrész régebben lakott terület volt. A falut is kettészelő Zsíp-patak mentén épített házat néhány család, és még egy vízi malom is működött ott, mivel a 20. század első felében még több vize lehetett a pataknak, mint ma. Ezen a tanyán született és cseperedett föl Bözsi néni is bátyjával, Kercel Pállal, aki négy évvel volt idősebb nála. Édesanyjuk egyedül nevelte őket, ezért Bözsi néninek már gyerekkorában ki kellett vennie részét a házimunkákból, a főzéstől az állatok gondozásáig. Nyolcévesen napi három kilométert kellett gyalogolnia a tanyától az iskoláig és vissza. Édesanyja megbeszélte az akkori csúzai tanítóval, hogy Bözsikének ne kelljen minden nap iskolába mennie, hogy az otthoni feladatait is el tudja végezni. Zsili tanító úr azzal nyugtatta őt, hogy ha lánya heti háromszor hiányozna az iskolából, akkor is a legjobb tanulók közé tartozna. Így Bözsi néni ha nem az iskola, akkor a munka végett kelt hajnalban.

Kapálta a hosszú kukoricasorokat, etette a disznókat, a 12

baromfit, vezette a lovakat – mindezt nyolc évesen. Egy alkalommal, amikor elfáradt a kukorica-kapálásban, a nyári kánikulában vizet mert egy hordóba a kútról, és abban fürdött meg. Aznap estére tüdőgyulladást kapott, amiből csak több napos betegeskedés után sikerült kigyógyulnia. Az iskola és a házi teendők mellett gyerekként már napszámba is járt, maradék idejében pedig dadáskodott, gyerekekre vigyázott. Napszámba 13 éves korától kezdett járni, ahol szombatonként kaptak fizetést. A felnőttek bérét egy liter borral és egy deci pálinkával egészítette ki a gazda, de mivel Bözsi néni és még pár társa gyerekek voltak, így ők annyival kevesebbet kaptak. Napszámba járásakor ismerkedett meg első férjével is, aki Szlavóniából, Marince településről szökött át a 40-es években a Drávaszögbe, amely ekkor ismét Magyarországhoz tartozott. Miután eljegyezte őt, megkapta a behívóját.

Bözsi néni testvérét, Palit szintén besorozták a második világháború idején, az orosz frontra került. Jegyese három esztendőt várt rá, aztán

az apja férjhez adta egy másik kérőhöz. Pali nem is tért haza soha többé. Bözsi néni elmondása szerint bátyjának a dohányzás lett a veszte: miután elfogyott a sajátja, egyik lövészárokból a másikba mászott cigaretta után kutatva, míg végül elkapták az orosz katonák. Katonatársai soha többé nem látták viszont, de más sem. Édesanyja egy levelet kapott a vöröskereszttől, melyben az állt, hogy fiát sem élve, sem holtan nem találták meg.

Az 1926-os árvíz következtében rövid időre elnéptelenedett Körtvélyes Bözsi néni első férje, miután leszerelt, nemcsak a Petőfibrigádot hagyta ott, hanem feleségét és hároméves kislányukat is. Egyedül nehéznek bizonyult a gyereknevelés, így Bözsi néni másodszor is férjhez ment. 1969-ig éltek a tanyán, amit addig csak egyszer kellett otthagyniuk: az 1926os árvíz miatt. Ekkor átszakadt a Duna töltése, melynek következtében Csúza réti határa víz alá került. Az emberek, bár volt idejük elmenekülni a tanyáról, házukat nem vihették magukkal, és az épületeket elmosta a víz.

Bözsi néniék is csak a kocsit meg a lovakat tudták megmenteni. Nagyapja viszont nem hitt a rossz hírnek, lent maradt a tanyán. A víz egy óra múlva odaért, és hamarosan a padláson találta magát kutyájával együtt, ahonnan a nádfedeles tetőre vezetett az útjuk, onnan pedig a cseresznyefára, melynek ágai rálógtak a háztetőre. Így várták a segítséget, ami egy tutajon

Az itt élő emberek jól érezték magukat a tanyasi életkörülmények között. Az állataik a ház körül, a házak mentén pedig patak folyt, mely itatóként szolgált, és a malmot is hajtotta, így Bözsi néniék sem szívesen váltak volna meg földjeiktől egészen 1969-ig, amikor is a traktorok az ő birtokukon át tapostak maguknak utat. Ekkor adták el földjeiket házastul, s a kapott pénzen vásárolták azt az épületet a faluban, amelyben Bözsi néni ma is él.

Abból a szempontból kön�nyebb lett az élet a faluban, hogy közel volt a bolt, a pék.

Viszont ettől még nem lett könnyebb Bözsi néni helyzete. Hercegszőlősre járt dolgozni, teherautóval vitték-hozták naponta. Alig ért haza a munkából, már várta a lovas kocsi, rajta a szerszámokkal, és indultak kaszálni a férjével, akinek ekkor már nem volt elég jó az egészségi állapota ahhoz, hogy a munkát egyedül is el tudja végezni. Míg más asszony sütöttfőzött, addig Bözsi néninek két „műszakban“ kellett dolgoznia.

- Kilencven éves vagyok. Sohasem gondoltam volna, hogy ennyi mindenen keresztül fogok menni. Dolgoztam az erdészetnél, a szövetkezetben, napszámba jártam, és sohasem volt könnyű az életem. Fiatal koromban nagyon szerettem és tudtam is énekelni, táncolni. Talán az isten áldott meg ezzel a tehetséggel, így könnyített a sorsomon. Idős koromra unokám és dédunokáim jelentik számomra a legnagyobb örömöt – mondta Bözsi néni.

- TATAI Igor

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Hagyomány mészetes magaslatokat követjük, mindjárt Vörösmarth utolsó házainál,

Csúza

helységgel találkozunk, melyet kizárólag magyarok, szám szerint 1084-en népesítenek be. Csúza lakosai ésszerű lótenyésztésükkel Baranyában kiváló hírre tettek szert. Igen jó vörösborokat is termelnek.

Innen észak felé indulva, egészen közel a hegységhez

Sepse

Albrecht főherceg bellyei uradalmának leírása V.

helységet találjuk 1029 magyar lakossal.

E község hegysége kedvező délkeleti fekvése folytán jeles fehér borokat terem, azonkívül igen egészséges fekvése és kitűnő ivóvize van, melynek forrása a Szárhegy alatt fakad.

Nem messzire innen esik a szomszéd

A Dunán lefelé, 6 kilométer távolság után elérünk

Vörösmarth

mezővároshoz, melynek 2276 lakosa meglehetősen egyenlő arányban magyar és német. Eszerint Vörösmarth az összes községek között a legnagyobb lakosszámmal bír.

Magyarországnak a törökök által történt elfoglaltatása, tehát a 16. század előtt, Vörösmarth egy egész uradalom központja volt, mely uradalom – Lampe szerint – az 1500. évben még vingárti Geréb Péter, ország nádora s Corvin Mátyás király rokonának (1458–1490) tulajdona volt.

Még ez idő előtt Vörösmarth és környéke ama bizonyos vörös hajú Mártháé volt, kitől nevét is nyerte, amint ezt már BatinaLeányvárnál említettük.

A rómaiaknak itt is volt gyarmatuk.

Siklós, déli Baranya egy nagy részével s valószínűleg a jelenlegi dárdai és béllyei uradalmak egy részével együtt akkoriban a híres Gara család tulajdona volt.

Monyorós mellett állítólag egykoron szerzetes kolostor állott fenn.

Vörösmarth a törököknek is egyik fő helye volt, s innen tartották fenn a közlekedést a Bácskával, Kaila (kikötő), a jelenlegi Kalandos mellett.

Az uradalom birtoka e községben 4247 hold és 1280 négyszögöl.

Itt kezdődik, a hegység lábánál az uradalom által épített 32 kilométer hosszú védgát, mely 1872-ben egészen Kopácsig vezettetvén, mintegy 3 négyszög mérföldet vesz körül.

Ha a Duna egykori partjait képezett ter-

Sepse református temploma

Kő A vörösmarti katolikus templom levelezőlapon

helység, mindössze 473 magyar lakossal, kik bortermelés és földmívelésből élnek.

A vörösmarti Várhegy

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

13

Minirejtvény A kis közmozdony.

Meghatározások:

1. Évszak 2. A ma után következik 3. Ő gyógyít meg 4. Nagyi 5. Piros gyümölcs 6. Az irigység színe

Csigamatek

A csigavonalban található számokból az alapműveletek segítségével 68-at kell kapnod. Ehhez használd mind a négy alapműveleti jelet, amelyeket az üres négyzetekbe kell beírnod!

7

1.

2.

2

9 = 68

3.

4.

5.

6.

Kalapkereső

Találd ki, melyik Juli kedvenc kalapja. Annyit elárulunk, hogy nincsenek rajta gyöngyök, sem pöttyök, de még szalag sem, és virág sem került rá, nem narancssárga, és pompon sincs rajta!

4

9

Hatpettyes katica

Bármennyire is egyformának tűnnek az árnyképek, csak egy van köztük, amelynek formája teljesen megegyezik a színes hatpettyes katicáéval.

Minirejtvény - 18.

A 16-os számot helyesen megfejtette: SÁNDOR KRISZTINA (Laskó).

A 17. szám megfejtése: KERÉKPÁR.

14

Megfejtés:.............................................................

Név:................................................... Kor:.........

Lakcím:................................................................. ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Képes(lap)

Sepsiszentgyörgy Sepsiszentgyörgy Délkelet-Erdélyben, az egykori Háromszék délkeleti részén, a különböző felszíni formák találkozásánál, a Baróti-hegység délkeleti lábánál, e hegylánc legmagasabb csúcsától, a Görgőtől (1018 m) keletre kiszélesedő övezetben, a Debren és Szemerja patakok hordalékkúpján, valamint az Olt árterületén alakult ki. Kovászna megye (egykor Háromszék) legnagyobb városa. Nevét az egykori őstelepülés - Szentgyörgyfalva - ma is álló erődtemplomának védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Átlagos tengerszint feletti magassága 520–580 méter, és 10 négyzetkilométeres területen fekszik.

Története A helység lakottságának emlékei már a csiszolt kőkorszaktól kezdődően fellelhetők, hiszen kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően alkalmas volt emberi település kialakulására.

Erről tanúskodnak a mai város területén talált régészeti leletek.

Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332ben Sancto Georgio néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.

1417. április 28-án Zsigmond király meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt.

Erre épült a 14-15. században

a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belső vár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le.

1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728ban és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni.

Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.

A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.

A szabadságharc utáni években a fejlődés színtere volt a város, de Brassó közelsége némileg fé-

A Székely Nemzeti Múzeum

kezte ezt. Így Sepsiszentgyörgy megőrizte egyfajta mezőgazdasági jellegét, modernebb városképe az utóbbi 150 évben alakult ki.

Látnivalók A városba érkező turistát egész sor idegenforgalmi objektum várja. Ilyenek a Székely Nemzeti Múzeum, a Szent József római katolikus templom vagy a Vármegye Háza.

A Székely Nemzeti Múzeum a Székelyföld egyik legjelentősebb tudományos műhelye, ahol ennek a nemzetnek, és csakis ennek örökségét, szellemi és tárgyi emlékeit, relikviáit őrzik, bemutatják állandó, avagy időszakos kiállításokon. Alapgyűjteményét az imecsfalvi Csereygyűjtemény képezte. 1879-ben nyitották meg. Mai épületét Kós Károly tervei alapján építették 1912-13-ban, az erdélyi építészet elemeinek sikeres felhasználásával. Régészeti, történelmi, néprajzi, természettudományi állandó kiállítása van. Külön teremben láthatók az 1848-49-es szabadságharc és a háromszéki önvédelmi harc emlékei, dokumentumai.

Az 1832-ben épült egykori Vármegye Háza klasszicista épületében ma a Megyei Könyvtár működik.

Az épület falán látható emléktábla tanúsága szerint ebben az épületben működött 1848-49ben Háromszék Honvédelmi Bizottmánya, valamint arról is nevezetes, hogy ezen épület dísztermében jelentette be Gábor Áron 1848. november 23án, hogy „Lészen ágyú”.

A Szent József-templom építéséről a 19. század végén döntöttek, s az anyagiakból oroszlánrészt vállalt az Erdélyi Római Katolikus Státus, tőlük kapta az egyházközség a legnagyobb adományt, az akkori önkormányzat a területtel járult hozzá, természetesen közadakozás is indult, s maga az erdélyi püspök, Majláth Gusztáv Károly jelentős

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

összeget juttatott a kis katolikus közösségnek. Az építkezést az tette indokolttá, hogy a mostani templom helyén álló, a 19. század derekán létesített kőtemplomot a várossal együtt fejlődő, bővülő közösség kinőtte.

A késő gótikus református templom építési ideje a hajó külső oldalán talált freskótöredékek szerint a 15-16. század fordulójára tehető. A templomot egykor kettős erődítésű magas várfal vette körül, a belső magas falat egy külső, alacsonyabb övezte. A várfal két bástyájának egyikén torony emelkedett.

A Keresztes-ház Kós Károly tervei szerint épült, 1913-ban.

1927-ben itt szállt meg Bartók Béla sepsiszentgyörgyi koncertjének idején.

A Szent György-szobor a település védőszentjéről elnevezett téren áll.

Felállítására Sepsiszentgyörgy város önkormányzata 2002ben írt ki pályázatot, melyre több makett érkezett be, többnyire klasszikus megformálásban. Habár a lakosság is szavazhatott a pályamunkákra (nagyon kevesen éltek ezzel), a csak részben szakmai zsűri Harmath István munkáját választotta, azzal érvelve, hogy a téren, ahova a szobor kerül, modern épületek vannak, ezért egy fiatalosabb felépítésű szobor illik oda. Nem sokkal a szobor felavatása után a lakosság többségének, sőt a helyi képzőművészeti szakma képviselőinek nemtetszését váltotta ki. Mindennek ellenére a város egyik szimbólumává lépett elő a mű, több emléktárgyra került rá a szobor képe, a városnapok egyik logóképe lett.

Számos vicces megjegyzés született a szobor körül, mint például: „Ez tulajdonképpen egy gombostűre tűzött nagytestű dinó”. A szobor egy keskeny csőtalapzaton áll.

- Összeállította: TATAI Igor

15

Panoráma

A vámpírok legendája

Szent kráter

Valamikor a 7500 és 4000 évvel ezelőtti időszakban egy meteor robbant darabokra a legnagyobb észt sziget, Saaremaa fölött.

Törmelékei egy kisebb atombomba erejével vágódtak a földbe, és kilenc krátert hoztak létre. Van olyan, amelynek mindössze 12 méter az átmérője, és 1 méteres a mélysége. A legméretesebb a 110 méter átmérőjű Kaali-kráter.

Ezt a krátert kozmikus eredetének köszönhetően sok évszázadon keresztül szent helyként tisztelték a helybéliek. A késő bronzkorban a vízzel teli krátert kőfallal vették körül, amely nagyobb volt, mint bármilyen más korabeli építmény. A tavacska környékén 1500-2000 éves állati maradványokat fedeztek fel. A régészek emiatt gondolják azt, hogy a kráternél áldozatokat mutattak be az isteneknek.

Az akitai könnyező Madonna

A halál legyőzése vér által – ez a gondolat szinte egyidős az emberiséggel. Már őskori sírokban gyakran szembesülünk a jelenséggel, hogy a halott mellé vérvörös színű festékdarabkákat tettek, hiszen a vér magát az életet jelképezi.

Az ötletet a világszerte elterjedt vámpírlegendák színezik tovább. És noha a vámpír szó szerb-horvát eredetű (eredeti formája, az upir, boszorkányt, gonosz démont jelentett), mégis elmondható, gyakorlatilag nem találunk olyan népet, kultúrát, ahol ne jelenne meg a sírból kikelő, élő emberek vérét szívó, rosszindulatú (vagy épp szánalomra méltóan szenvedő) élőhalott mítosza. Egyik legősibb megjelenésük a görög mitológiában szereplő ún. empuszák: félelmetes démonnők, akik napközben szépséges fiatal lányok képében jelennek meg, ám éjszakánként szamárpatás, kócos hajú boszorkákként kiszívják az alvó férfiak vérét. Az egyetlen védekezés ellenük, ha kimondjuk valódi, titkos nevüket: ebben az esetben felveszik igazi, szörnyű alakjukat, s éles rikoltozás kíséretében odébbállnak.

A vámpírokról később úgy tudták, azokból az emberekből keletkeznek, akik vagy életükben gonoszok voltak, vagy nem kaptak illő eltemetést, vagy pedig – ez a legismertebb lehetőség a vámpírrá válásra – egy másik vámpír megharapta őket. Akinek ez a sors jut, ebben a különös se nem élő, se nem holt létmódban akár évezredekig is elvegetálhat, de ha nem jut vérhez, a kínok kínját szenvedi. A vámpírok elleni védekezés két leghatékonyabb módszere, a fokhagyma és a holttest szívébe döfött ezüstkaró szintén középkori eredetű, de pogány gyökerekre tekint vissza.

A vámpírizmus kapcsán szinte mindenkinek Vlad Tepes, azaz IV. (Karóbahúzó) Vlad havasalföldi vajda jut eszébe, akit már életében Draculának („sárkány, ördög”) neveztek. A kegyetlenségéről hírhedt vlah (oláh) fejedelem a XV. században Hunyadi Mátyás király kortársa volt. A történészek ugyan állítják, hogy a Dracula nevet nem az ördöggel való cimborálásról, csupán onnan nyerte, hogy apját, III. Vlad vajdát a Sárkányrend nevű lovagi testvériség avatta tagjává – ennek ellenére az alakját övező rémisztő szóbeszédek már életében közismertek voltak, s mindmáig nem csitultak el. Azt suttogták, nem is halt meg igazán, hiszen vámpír lévén örök élettel áldotta-verte meg a sors. Még kétszáz évvel az eltemetése után is voltak olyanok, akik azt bizonygatták, temetőkben, elhagyott keresztutaknál vagy éppen Segesváron, a kastélyához közeli erdőkben állítólag találkoztak vele.

Houdini is ügynök volt?

1973-ban Agnes Kacuko Szaszagavának, egy, a Japánban lévő Akitában élő apácának megjelent Szűz Mária. Június 28-án kereszt formájú sebet vett észre a bal keze belső felén, amely rendkívül hevesen vérzett, óriási fájdalmakat okozva neki. Július 6-án imádkozás közben különös hangokat hallott a kápolnában álló Mária-szobor irányából. A helyszínre siető apácák döbbenetes felfedezést tettek: a szobor jobb kezéből vér csorgott. A Mária-szobor kezén lévő sebhely szeptember 29-ig volt látható, majd nyomtalanul eltűnt. Még ezen a napon a szobor nyakán és homlokán „izzadságcseppek” ütköztek ki. 1975. január 4-én a szobor szó szerint elkezdett könnyeket hullatni. A könnyezéses jelenségre 101 alkalommal került sor; a csoda összesen hat évig és nyolc hónapig tartott. A tudományos vizsgálatok során azt mutatták ki, hogy a szoborból szivárgó vér, könny és veríték mind emberi eredetű. A vérminták három vércsoporthoz tartoztak: 0, B és AB. A süket Ágnes nővér, aki először került kapcsolatba a jelenséggel, az eltelt idő folyamán tökéletesen visszanyerte hallását. 1988 júniusában az akkor még Ratzinger bíborosként tevékenykedő jelenlegi pápa, XVI. Benedek az akitai csodákat valódinak nyilvánította.

16

William Kalush és Larry Sloman 2006-ban jelentette meg Houdini titkos élete – Amerika első szuperhősének születése című könyvét, amelyben nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a világhírű szabadulóművész az európai és az amerikai titkosszolgálatoknak is dolgozott. Azt állítják, hogy Houdini kémkedni ment Németországba az első világháború előtt, tevékenységét pedig mutatványos turnéjával álcázta. Oroszországban is járt, ahol az anarchistákról kellett információkat szereznie, az USA-ban pedig négy éven keresztül segédkezett a pénzhamisítók elleni harcban. Az amerikai szerzőpáros arról ír, hogy a zseniális bűvész hivatalos megbízást teljesítve kémeket képzett ki, akiket megtanított a lakatok és bőröndök kinyitásának leghatékonyabb módszereire. Saját trükkjeit leleplezve azt is megmutatta nekik, miként lehet fogságba esést követően meglépni különféle körülmények közül.

A Hihetetlen alapján összeállította: Kriják Diána

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Infótár Gazdarovat

A sövények „karbantartása”

A sövényeket többször is nyírnunk kell, az első évi nyírásra a legjobb, ha tavasz végén kerítünk sort, majd újra ősz elején nyírjuk meg. A gyorsan növő fajokat célszerű nyár közepén is megszabdalni. A sövényeket növekedésük gyorsasága vagy egyéni igényeink szerint vágjuk.

Micheli Tünde

Mi tegyünk, ha magas, sűrű sövényt szeretnénk? Ha pl. 2 méter magasat, ne tétlenkedjünk, hanem amikor megnő 1 m-esre, nyírjuk meg a tetejét, aztán évente 15-20 cm-t hagyjuk nőni, amíg el nem éri a kívánt magasságot.

A sövénynyírás menete

A sövény nyírását mindig alulról kezdjük, majd úgy haladjunk felfelé. Feszítsünk ki egy madzagot, amelynek mentén haladva egyenesre tudjuk vágni.

Legjobb, ha hordozható lépcsőre állunk, és nem létrára, hogy ne sértsük meg a sövényünket.

Vállmagasságnál soha ne vágjunk följebb, és ne nyúljunk ki túl messzire se, mert így bizonytalan lehet a szerszámfogás, sőt le is eshetünk. Kis levelű sövényeknél sövénynyírót vagy sövényollót használjunk.

Nagy levelű sövényeknél pedig az ágakat metszőollóval, egyesével rövidítsük. Hogy kevésbé látszódjanak a vágásfelületek, a sövény vonalán belül nyírjunk.

A sövény nyírásakor keletkezett zöldhulladékot hasznosítani is tudjuk: ha van aprítógépünk, ledarálhatjuk, és ez a komposztra kerülhet.

Ne engedjük, hogy évente 30 cm-nél magasabbra nőjön, mert nem lesz elég tömött. Mindig az előző visszametszés fölött metsszünk, így folyamatosan új hajtások növesztésére serkenthetjük. Túl hosszú hajtást se hagyjunk, mert akkor kiritkulhat a sövényünk.

A sövény öntözése

A legjobb a szivárogtató vagy esőztető öntözőcső, mert ez lehetővé teszi a lassú öntözést, és ily módon azt, hogy a víz kellően átnedvesítse a talajt. Vezessük végig a csövet a sövényt alkotó bokrok alatt, azok tövéhez közel, majd kapcsoljuk az egyik végét a kerti csaphoz.

Egészségsarok

Karalábé: az eltékozolt levelek

A karalábé lényegében káposzta. Némelyik káposztafélének a levelét, másiknak a bimbóját, virágát, a karalábénak történetesen a szárát es�szük. Vajon nem tévedés ez? Hiszen a levelét is ehetnénk, legalább annyira hasznos...

A karalábé a káposzta egyik tenyésztett formája, valószínűleg Észak-Európa szülötte, keresztezéssel jött létre a vadkáposztából és a vad fehérrépából. Szárának föld fölötti része húsos, megvastagodott, s ezt a szárrészt tekintjük értékes tápláléknak. Számtalan változata ismert, van fehér és lilás, vörös levelű és gumójú.

Különböző színű változatainak íze megegyezik, s belül mindegyik húsa fehér. A korai, késő tavaszi, nyár eleji fajták 6-8 cmes átmérővel a legízletesebbek, a későbbiek 8-13 cm-es átmérővel. Ha nem szedik le időben - sajnos ez gyakori hiba, hogy a termelők a minőség helyett a méretet tartják fontosnak -, a szár, így a gumó is elfásodik, és fogyasztásra is kellemetlenül kemény lesz. Vásárlásnál figyel-

jünk, hogy a gumók ép felszínűek legyenek. A megrepedt karalábék igen gyorsan fásak lesznek belül. Egyébként, bár a fehéres, halványzöld gumók üdébb, frissebb hatást keltenek, ezek hamarabb hajlamosak az elfásodásra. Vásárláskor eligazíthatnak bennünket a friss, üde levelek is, továbbá próbáljuk ki, hogy héját körmünkkel kön�nyen be tudjuk-e nyomni, fel tudjuk-e sérteni.

Miért jó?

Hámozva nyersen és főve egyaránt fogyasztható, nagy víztartalmú (92%), sovány, minimális zsírt és fehérjét (2%) tartalmazó, csekély energiatartalmú táplálék. Mindössze 24 kcal, 102 kJ van 100 grammban. Levelei tulajdonképpen gazdagabbak

tápanyagban. Háromszor an�nyi vitamin és sok karotinoid vegyület van bennük. Ebből egyelőre főképp a háztáji kertek állatai, például a nyulak profitálnak. Növényi rosttartalma karbantartja a bélműködést.

Fontos ásványi anyaga a szelén, a kálium, kalcium, magnézium, réz és némi vas, továbbá a kén, foszfor és klór. Vitaminja az E-, B1- és B6-vitamin, a folsav, pantoténsav és C-vitamin, amelyből 63 mg van 100 grammban. Teljesen hiányzik belőle a D- és B12-vitamin.

Fogyasztása Főzeléknek, levesnek - a húslevesbe mindig főzzünk legalább egy fél karalábét! -, rakott és töltött egytálételeknek egyaránt finom összetevője. Kirántva is ízletes. Sárgarépához és zellerhez hasonlóan nyersen reszelve vagy főzve, felkockázva is alkotója lehet különböző salátáknak vagy tejföllel, metélőhagymával és fokhagymával fűszerezett kenyérrevaló krémeknek. Citrommal, hagymával és joghurttal pikáns előétel készíthető belőle.

Természetesen csak a friss, még nem fás karalábé használható

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

ilyen célra, de a kicsit öregecskét is nyugodtan belefőzhetjük a levesbe íznek, csak tálalás előtt dobjuk ki.

A fűszerek közül jól harmonizál vele a borsikafű, boróka, kapor, petrezselyem és a pimpó.

Sajnos leveleit egyszerűen kidobjuk, elherdáljuk, pedig háromszor annyi vitaminjával a zsenge levelek hasznos alkotórészei lehetnének zöld salátáknak.

A gumók a piacon sokszor eleve megkopasztva várják vásárlóikat, de ha saját termést fogyaszthatunk, gondoljunk az értékes levelekre. (hazipatika)

17

Infótár Képes bulvár

Horoszkóp

Ben Affleck tiszteletbeli diplomát vehetett át a Brown Universitytől, mivel az egyetem vezetői úgy döntöttek, hogy soraik közé fogadják a filmest. A kétszeres Oscardíjas színész, rendező és emberi jogi aktivista öt másik ismert személlyel együtt lett díszdoktor. A 40 éves sztár a providence-i felsőoktatási intézménytől május hatodikán vette át az oklevelét, ami művészeti diploma. Rajta kívül elismerést kapott még az MIT professzor és író Junot Diaz, a bakteriológus Stanley Falkow, a Tougaloo Főiskola elnöke, Beverly Wade Hogan, Risa Lavizzo-Mourey orvos és a Miami Dade Főiskola elnöke, Eduardo Padron.

Ahogy más egyetemeken is, a Browns díszdoktori címére is egy bizottság jelölte és választotta ki az érdemeseket. A jelölési határidő 2012 szeptembere volt, jóval Az Argo-akció megjelenése előtt, így Affleck esélyét biztosan nem ez az Oscar-díjas film hozta el. (noinetcafe) A Barátok közt Kingája egy magánkórházban ad életet első gyermekének. Som-Balogh Edina azért választott magánkórházat, hogy az intimitás varázsát senki se vehesse el tőle. A közkórházakban ugyanis akarva-akaratlanul más anyukákkal, rajongókkal is találkozna, és állítólag az ellátás minősége sem lenne hozzá illő. A Bors kiderítette, hogy a Barátok közt Kingája egy olyan Budapest környéki magánkórházban hozza világra első gyermekét, ahol elismert szakemberek dolgoznak, és nem utolsósorban luxuskörülményeket biztosítanak a kismamának. Egy közkórházban például egy csecsemős nővéren több kismama osztozik, míg az Edináék által választott intézményben több ápolónő is segít a fiatal anyukáknak. A szakemberek mindenre megtanítják az újdonsült anyukát, akivel férje is mindvégig ott lehet, és ráadásul a gyönyörű magánkórházban az ételek is olyan finomak, mint a legjobb étteremben. (Bors) Andy Vajna és Palácsik Tímea hivatalosan is ös�szeköti az életét. A Blikk úgy tudja, Timi egy hatalmas gyémántgyűrűt kapott a producertől, sőt már az esküvőt is elkezdték szervezni. Eddig sokan kételkedtek abban, hogy ennek a kapcsolatnak lehet jövője, főleg a hatalmas korkülönbség miatt. Úgy tűnik azonban, hogy mégis mindketten megtalálták a számításukat. A producert szemmel láthatóan felvidítja és fiatalossá teszi Timi közelsége, az ifjú hölgynek pedig nagy biztonságot ad az idősebb férfi oltalma, amely már akkor nagyon sokat jelentett neki, amikor a Damu Roland ellen indított pere miatt folyamatosan a címlapokon szerepelt. (hir24.hu)

Időjárás-előrejelzés Szlavónia és Baranya területére Dátum

18

Készült a magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján

Min. Max. hőmérsék- hőmérséklet [ºC] let [ºC]

Időkép

Szélsebesség [km/h]

2013. 05. 10. péntek

napos

17

19

11

2013. 05. 11. szombat

esős

17

19

4

2013. 05. 12. vasárnap

esős

17

18

25

2013. 05. 13. hétfő

felhős

16

18

32

2013. 05. 14. kedd

felhős

14

22

25

2013. 05. 15. szerda

napos

14

22

32

Kos (III. 21. - IV. 20.)

J ó hangulatát elronthatja egyik exe színre kerülése – vagy mert pletykálkodni akar, vagy mert úgy elárasztja a problémáival, hogy már a saját programjaira alig jut idő.

Bika (IV. 21. - V. 20.)

a szívügyekben sikerülne végre önmagával H harmonikus kapcsolatba kerülnie, akkor már a világot – és párját – is (újra) meg tudja hódítani. Ha épp most indul a kapcsolata, akkor könnyen az ujja köré csavarhatja kedvesét.

Ikrek (V. 21. - VI. 21.)

isebb csodák történhetnek munkahelye tuK datos átrendezése következtében. A változtatáskor a kék színt tanácsos elkerülnie, mert ez lelassítja az eseményeket. Nyisson jobban kollégái felé.

Rák (VI. 22. - VII. 22.)

napok múlásával egyre borongósabbA nak tűnhet a világ: egyrészt akkor, ha titkos kapcsolatba bonyolódott, a hét végén szívesen világgá kiáltaná érzéseit. Ugyanakkor túl sokáig nem fog tudni bujkálni.

Oroszlán (VII. 23. - VIII. 23.)

sökkentse az önmagának diktált tempót, C nemcsak azért, mert veszélybe kerülhet az egészsége, hanem mert kiderülhet, hogy fölöslegesen fáradt. Lassítson egy kicsit!

Szűz (VIII. 24. - IX. 23.) a gondolkodás nélkül kritizál mindent és H mindenkit, és még a párjának is visszavág, akkor magára haragítja a világot, és mindezt csak azért, mert nem tudta kordában tartani a rosszabbik énjét.

Mérleg (IX. 24. - X. 23.) sak a szívére hallgasson, a megérzései C nem hazudnak. A párja, ha pillanatnyilag nem is értékeli kellőképpen, idővel hálás lesz azért, hogy most többet foglalkozik önmagával.

Skorpió (X. 24. - XI. 22.) redményesen intézheti ezekben a napokban E a családi ügyeit, ellenállhatatlan, így bárkit meghódíthat. Ha tartós párkapcsolatban él, a régi kapcsolatába is új színt tud varázsolni.

Nyilas (XI. 23. - XII. 21.) inden figyelmét a munkájának szenteli, M lelkes, ezért nagyszerű eredményeket ér el, különösen akkor, ha tevékenysége a művészettel, a divattal vagy a külfölddel áll kapcsolatban.

Bak (XII. 22. - I. 20.) a éppen szingli, egy titkos imádó lesi az ön H kívánságait. Ha ébren nem is, de álmában már rájöhetett, ki is lehet az az illető. Ma adjon egy esélyt magának a találkozásra.

Vízöntő (I. 21. - II. 20.)

redményesen intézheti a szívügyeit ezekE ben a napokban: végére járhat egy szóbeszédnek, és tisztázhatja a félreértéseket a párjával. Ha még magányos, a Vénusz egy kedves új partnerrel hozhatja össze.

Halak (II. 21. - III. 20.)

a bizonytalan az érzéseiben, hagyja, hogy H meggyőzzék a tények. A hét utolsó napjaiban a szenvedélye alighanem legyőzi az óvatosságát, és elmegy a titkos randevúra.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

Infótár Gyereknevelés

Elsősegély csípések ellen Hatékony házi praktikák Ahogy egyre több időt töltünk a szabadban, egyre több kellemetlenséget okoznak az apró élőlények, amelyek csípésekkel köszöntenek nagyokat és kicsiket. A gyerekek kevésbé tudnak higgadtan védekezni a különböző csípős-szúrós élőlényekkel szemben. Ha megtörtént a baj, szerencsére elég a konyháig mennünk, számos házi praktika segíthet.

esetén, a benne található enzimek ugyanis képesek lebontani a gyulladást okozó vegyületeket. Egy fél fej hagymát kicsit nyomkodjunk össze a kezünk között, hogy az illóanyagai felszabadulhassanak, majd dörzsöljük be vele a duzzadt területet, és hagyjuk hatni 15 percig.

A gyorssegély szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy méhecske vagy egy darázs okozott kellemetlenségeket. Utóbbi váladéka ugyanis lúgos kémhatású, ezért a hatékony megoldást az jelenti, ha egy kis citromlével vagy ecettel kezeljük a csípés helyét. Az ecetes borogatás ráadásul másféle rovarok támadása esetén is hatásos.

Praktika homoklégy csípése ellen Elsősegély méh- és darázscsípés esetén Az emberek többsége fél az amúgy hasznos rovaroktól, bár nem ok nélkül, hiszen a test bizonyos helyein a csípésük komoly veszélynek tehet ki bárkit, ezért ilyen esetben, vagy allergiás reakció esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha erről nincs

szó, akkor házilag is hatékonyan kezelhető a csípés, ehhez azonban tudni kell, hogy a méhek váladéka savas kémhatású, ezért a semlegesítése lúgos anyaggal kell, hogy történjen. A legcélszerűbb, ha szódabikarbónát egy kis vízzel pasztává elegyítünk, és ezt kenjük az érintett felületre.

A vöröshagyma is eredményesnek bizonyul méhcsípések

A galád kis kellemetlenkedő mindössze bolha nagyságú, sőt a csípése is alattomos, hiszen elsőre szinte semmilyen feltűnő kényelmetlenséggel nem jár, csak a támadását lehet érezni.

A bőrbe juttatott méreganyag csak másnap vagy harmadnap fejti ki a hatását erős viszkető érzést okozva, ha pedig enged a gyerek a csábításnak, azaz vakarni kezdi a csípés helyét, csak ront a helyzeten. Uborkával azonban hatékonyan előzhető

meg a kellemetlenség. A zöldség leve vagy pépesített változata az érintett területen eredményes a viszkető érzés kialakulásának megakadályozásában.

Megoldások hangyaés pókcsípések ellen Legyen szó az apró fekete hangyák vagy a nagyobb vöröshangyák csípéséről, ugyanolyan tüneteket eredményeznek: apró, pirosas, viszkető pöttyök jelentkeznek a bőrön.

Mivel a hangyasav nem meglepő módon savas kémhatású, a lúgos anyagok csillapítják a jelentkező kellemetlenségeket.

Egy kis szódabikarbónát keverjünk vízzel paszta állagúra, majd ezt a csípés helyére kenve semlegesítsük a méreganyagot.

A pókok, az akár lakáson belül is előforduló apróságok szerencsére nem sok veszélyt jelentenek. Csípésük esetleg a test érzékenyebb területein, például a nyak környékén válthat ki erősebb reakciókat, ám az erőteljesebb kivörösödésnél, duzzanatnál, esetleg viszketésnél többre itt sem kell számítani.

Ezekkel szemben az egyszerű hideg vizes borogatás vagy jégkockával való dörzsölés hatékonynak bizonyul. (life)

Receptek

Citromos-mascarponés torta H ozzávalók : A tortához: • 15 dkg darált (háztartási) keksz, • 10 dkg Rama vagy vaj, • reszelt citromhéj.

A krémhez: • 25 dkg mascarpone, • 1 kis pohár natúr

• • • • • • •

joghurt, cukor, ízlés szerint, 2 citrom kifacsart leve (kb. 1 dl), reszelt citromhéj, 2,5 dl habtejszín, 1 zacskó zselatin fix, citromkarikák, citromfű/menta.

Elkészítése:

Először a torta alját készítjük el. Ehhez a kekszet és a vajat/vagy margarint összegyúrjuk, majd belereszeljük egy citrom reszelt héját. Ezt egy kapcsos tortaformába tesszük, a kezünkkel belenyomkodjuk. Amíg a krém elkészül, a hűtőben állni hagyjuk. A mascarponét és a joghurtot reszelt citromhéjjal és ízlés szerinti cukorral alaposan kikeverjük, majd beletesszük a két citrom levét is. A habtejszínt habosra verjük, és a zselatinfixet a leírás alapján hozzáadjuk. A mascarponés és a tejszínes keveréket összekeverjük, majd az egészet a tortaalapra kenjük, és a hűtőben pár óráig állni hagyjuk. Citromkarikákkal és citromfűvel és/vagy mentával díszítjük.

ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG 2013. május 9. – 18. szám – www.huncro.hr

19