VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXII/1. szám
2016. január
Minden kedves Olvasónknak Istentől megáldott, boldog újévet kívánunk!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A tartalomból
ELŐTÉRBEN Dr. Veres András püspök: „Felemelő szeretet” • 2 „Nem csak nekünk, Szent Márton szülőhelyén élőknek a feladata Szent Márton erényeinek megismerése, s nem is csupán a hívő emberek kötelessége az elesettek felemelése.” Az Örök Város várja Pio atyát • 7 „Az a nyitottság, amellyel ő a »bűnösöket« elfogadta, megértette, lelki vigasszal, jó tanáccsal ellátta, lelkipásztori iskolát teremtett. Az élet és a remény iskoláját.” Hermann Andrea: Megemlékezés lelkiatyámról • 8 „Hálát adok az Istennek, hogy egy ilyen csodálatos lelkiatyával ajándékozott meg, aki létrehozta életével a legszebb remekművet, saját krisztusi személyiségét.”
KITEKINTÉS Felsőpetényben és Rétságon • 10 „Szentesi Ákos iparművész a tárgyat olyan tartóba helyezte, mely Magyarország térképét idézi, mintha a bíboros esernyője – imádsága és közbenjárása – védené szeretett hazáját a viharoktól.”
HÍREINK Mindszenty atya boldoggá avatása felé! • 12 „Kéréssel fordulunk az Egymillió Imádkozó Magyar imaközösségének valamennyi tagjához, hogy megtehessük ezt a fontos lépést Mindszenty atya nagyon várt boldoggá avatása felé!”
KÖNYVAJÁNLÓ • 13 „Jó érzés megtapasztalni, hogy Mindszenty bíboros személye a halála után negyven évvel is óriási érdeklődést kelt.” „Ez a szellemi-lelki élmény nekünk személyesen és a Mindszenty Ügynek általánosságban is kizárólag a javára válhat.” A címlapon Szent Márton szombathelyi hermája látható, Tóth István szobrászművész alkotása (1913)
Előtérben Dr. Veres András szombathelyi püspök, az MKPK elnöke „Felemelő szeretet” Mi, magyarok, már Szent István idején magunkénak érezhettük a Savariában született Tours-i Szent Mártont. Születésének ezerhétszázadik évfordulóját 2016-ban ezért is szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Szent Mártonnak számos üzenete van korunk embere számára, nem csak az amiens-i jelenet, a koldussal megosztott köpeny története, habár azt emlegetjük a leggyakrabban. Hosszú élete során a testvéri szeretetnek olyan példáit adta, amelyek önző világunknak is mozgatói lehetnek. Szent Márton a Krisztus által meghirdetett testvéri szeretet nevében rendkívül sokat tett annak érdekében, hogy áldozatos lélekkel, a másik ember gondjai iránt is fogékonyan élhessen mindenki. Nem csak nekünk, Szent Márton szülőhelyén élőknek a feladata Szent Márton erényeinek megismerése, s nem is csupán a hívő emberek kötelessége az elesettek felemelése, a Szent Márton-év jelszavául választott gondolat, a „felemelő szeretet” tettekre váltása… Ezért a 2016. évet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Magyarország Kormánya Szent Márton évének nyilvánította. Ebben a jubileumi esztendőben lehetőség nyílik arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük az ő lelki hagyatékát, hiszen ő ma is hívőknek és nem hívőknek egyaránt példát mutat emberségből és felebaráti szeretetből. Szeretettel várunk mindenkit a szombathelyi programokra. A Szent Márton-év kiemelkedő szombathelyi programjai: Június 20–25. Július 16–26. Július 9.
2
Gyalogos zarándoklat Szombathelyről Pannonhalmára Gyalogos zarándoklat Pannonhalmáról Szombathelyre „Felemelő szeretet” nemzetközi katolikus találkozó (központi rendezvény)
Előtérben Július 10.
Nemzetközi ifjúsági találkozó (Kovács Ákos koncertjével) November 10–11. Szent Márton nemzetközi teológiai konferencia November 11. 17 órakor Szent Márton vesperás a székesegyházban, majd gyertyás felvonulás és koszorúzás November 12. 10 órakor püspöki szentmise a székesegyházban További hírek és információk: szentmarton.martinus.hu
„Ha szeretsz, más szemmel nézel a világra.” A katona, aki életmintát adott Anthony de Mello, indiai származású jezsuita atya írta a címadó mondatot, majd így folytatta: „Nagylelkű leszel, megbocsátó, jószívű, pedig korábban esetleg kemény és rideg voltál. Az emberek óhatatlanul is hasonlóan viselkednek veled, s hamarosan abban a szeretetteljes világban élsz, amit te magad teremtettél.” Szent Márton élete is ezt az igazságot tükrözi. Kortársa, az ügyvéd és történetíró Sulpicius Severus tanúskodik erről, mégpedig nem az idős ember, hanem a fiatal katona tapasztalatáról. Mártonnak, a katonának a viselkedése egyáltalán nem illett bele a szokásos katonai viselkedésbe. Sajátos életszemlélete volt, aminek eredményeképpen katonatársai „inkább vélték szerzetesnek, mint katonának”. Melyek voltak ezek a nem katonai életszemléletből fakadó cselekedetei? „Virrasztott a betegek mellett, segített a nyomorultakon, táplálta a szűkölködőket, ruhával látta el a mezíteleneket, és a mindennapi élelemre valón kívül semmit sem tartott meg magának a zsoldjából.” Bizonyára nem a katonatársainak volt szüksége erre a segítségre. Nem valószínű, hogy az a római katona, akit testőrnek képeztek ki, híjával lett volna a ruhának, az élelemnek vagy a pénznek. Márton tehetős katonatiszti családból származott, s nyilván hasonló helyzetben lehettek társai is. A szeretet felsorolt cselekedeteit a nyomorban élő civileken is gyakorolta. Abban az időben nem ismerték a „szociális háló” fogalmát, nem
3
Előtérben volt társadalombiztosítás, nem voltak kórházak, jószívű önkénteseket összefogó szervezetek, mint ma pl. a Katolikus Karitász és a Máltai Szeretetszolgálat. Azok segítettek, akikben volt jóérzés, észrevették mások nyomorát, és úgy segítettek, ahogyan tudtak. Avagy azok, akiket, mint Mártont is, az evangélium olvasása késztetett arra, hogy segítsenek. Erre az időre esik a köpenye megfelezésének története, ami egy lehetett az ő számtalan jócselekedete közül, és ami pontosan beleillik abba a képbe, amit Sulpicius Severus róla, mint katonáról feljegyzett. Márton más szemmel, Krisztus szemével nézte embertársait. Tette ezt akkor is, amikor „még nem született újjá Krisztusban, jócselekedetei miatt a keresztség várományosának bizonyult.” Talán ezért is lehetne Márton a felnőtt katekumenek, a keresztségre készülők példaképe és védőszentje. Viselkedése arra tanít, hogy nem elég tudni a hitigazságokat, betartani Isten és az Egyház törvényeit. Kell az a többlet, amitől igazán kereszténynek mondható a megkeresztelt ember: a hitből fakadó embertársi szeretet. Így nem csupán a hívő ember változik meg, de megváltozik körülötte a világ is. Ezt pedig tanulni kell. Nap mint nap, kőkeményen és következetesen, utolsó leheletünkig.
Szent Márton stílusa „A stílus maga az ember”, mondta 1753-ban Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja, természettudós, akit a francia akadémia tagjai közé választott. Székfoglaló beszédében hangzott el szájából ez a mondat, amivel a stílus jelentőségére utalt. Azt kívánta ezzel jelezni, hogy nem mindegy, hogyan nyilvánulunk meg, hiszen árulkodunk vele személyiségünkről. Szent Márton kortársa és életrajzírója, Sulpicius Severus a Vita Martini (Márton élete) című művében megőrizte számunkra Márton stílusát. Milyen volt a stílusa, a viselkedése Mártonnak, a katonának? Először a tisztiszolgájával való sajátos viselkedését írta le: „Megelégedett egyetlen rabszolga kísérővel, akivel azonban szerepet cserélt. Ő, az ura szolgálta ki szolgáját, sőt annak lábbelijét is Márton húzta le és maga tisztította. Az ételt is közösen fogyasztották, ráadásul igen gyakran ő szolgált fel neki az asztalnál.”
4
Előtérben Márton sok mindent megismerhetett Jézus tanításából, ami számára nem maradt puszta ismeret, hanem tetteiben tovább élő tanítás. Ma úgy mondanánk, életével tovább írta az evangéliumot. Például Jézusnak ezt a mondatát: „amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). A személyes szolgálatára rendelt rabszolgában is Mesterét látta és szolgálta. Nála a kereszténység itt kezdődött. Nem a korszellem hatása alatt tette, amit tett, mondta, amit mondott. A római birodalomban úr volt az úr, és rabszolga a rabszolga. Ez utóbbi a jogfosztott, akit eladni és vásárolni lehetett, akinek az erejét végsőkig ki lehetett szipolyozni, akivel ura bármit megtehetett. Márton a rabszolgában is Krisztust látta, Krisztust szolgálta. Emberszámba vette azt, aki korának felfogása szerint nem számított embernek. Mint katona „mentes volt azon bűnöktől, melyek a katonaságnál szolgáló emberekre jellemzőek” voltak. Hogy mik ezek? Rámutat erre, amit Keresztelő János mondott a katonáknak: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.” Ilyesféle viselkedéssel nem alázott meg senkit Márton, a katona sem. Bajtársaihoz való viszonya is messze más volt, mint a többieké. „Igen jóindulatú volt a társaival szemben: csodálatra méltó szeretet, valamint emberi mértéket felülmúló türelem és alázatosság jellemezte.” Nem mintha nem lettek volna Márton körül a hadseregben konfliktushelyzetek. Csakhogy ő tudta ezeket krisztusi módon kezelni. Ennek pedig alapvető feltétele a jóindulat, a mértéket felülmúló türelem és az alázatosság. Mindegyik olyan kulcsfontosságú emberi magatartási forma, amelyet nem készen kapunk, hanem meg kell szenvednünk érte mindaddig, amíg személyiségünk részévé, készségünkké válik. Horváth József pápai prelátus
5
Előtérben Az Irgalmasság Szentévének hivatalos jelképe Ez a logó és ez a mottó a jubileumi év örömteli jelképe. Az evangéliumi „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36) felhívás arra szólít minket, hogy az irgalmasság erkölcsi erényét az Atya példáját követve gyakoroljuk, aki azt kéri tőlünk, hogy ne ítélkezzünk mások felett, hanem bocsássunk meg és szeressünk mértéken felül, fenntartások nélkül. A logót Jan Marko Rupnik jezsuita atya, ismert mozaikművész tervezte, aki ebben a képben összegzését adja az irgalmassággal kapcsolatos keresztény teológiai örökségnek (eredeti mozaikváltozatát az orsolyiták veronai templomában csodálhatjuk meg). A korai keresztény közösségek kedvelt ábrázolása ez, amint Krisztus vállára veszi az elveszett embert, és a megváltás művével teljesíti be megtestesülésének misztériumát. A Jó Pásztor a lehető legjobban magához öleli Ádámot és vele a mi teljes emberségünket, hogy szeretetével örök életet ajándékozhasson nekünk. Az isteni irgalmasság az egész emberiséget hordozza saját vállain, miközben tekintete nem csupán találkozik, de eggyé is olvad az ember tekintetével. Krisztus képes arra, hogy Ádám szemével lásson, és Ádám is képessé válik arra, hogy magáévá tegye Krisztus tekintetét. Ezáltal minden ember felfedezheti Krisztusban – az új Ádámban – saját emberségét és azt a jövőt, amely rá vár, és Krisztus tekintetével szemlélheti az Atya szeretetét. A jelenetet egy mandorla keretezi, ez a mandulaforma is kedvelt jelképe az ókori és a középkori szakrális művészetnek, mely az isteni és az emberi természet egységét és megdicsőülését jeleníti meg Jézus Krisztusban. A három ovális gyűrű kifelé haladva egyre világosabb színt ölt magára, és ezzel Krisztus lépteinek irányát jelzi: aki minket mérhetetlen isteni szeretettel és irgalommal kivezet a bűn és a halál sötétségéből.
6
Előtérben Az Örök Város várja Pio atyát A Szentatya kérésére 2016. február 1-jén Rómába szállítják Szent Pio atya és Szent Mandić Lipót testereklyéit. Pio atya San Giovanni Rotondóból, Lipót atya Páduából érkezik a Szent Városba. A 2015. december 8-án megnyitott Irgalmasság Szentéve alkalmából a két szent ereklyéit először a Falakon kívüli Szent Lőrinc Bazilikában helyezik el. Ferenc pápa azért őket hívta és választotta, mert mindketten Isten irgalmasságának különleges közvetítői voltak a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatása által. Február 2-án, a megszentelt élet napján imavirrasztást tartanak a Szent Lőrinc Bazilikában, február 4-én a két üvegkoporsót a San Salvatore in Lauro („Szent Üdvözítő a babérfánál”) templomba szállítják, mely a Pio atya-imacsoportok találkozási helye. Február 5-én ünnepi körmenetben viszik az ereklyéket az Angyalhídon át a vatikáni Szent Péter Bazilikába, ahol a szentkapu közelében helyezik el őket. Hamvazószerdán a pápa elküldi az egész világra az „irgalmasság miszszionáriusait”, vagyis azokat a papokat, akik különleges felhatalmazást kapnak olyan bűnök feloldozására is, melyek alól egyébként csak a Szentszék adhat feloldozást. A két szent jelenléte az ünnepen fontos jel lesz minden pap és katolikus hívő számára. Erőt és támogatást meríthetünk a fáradhatatlan gyóntató szentek csodálatos példájából, akik az Atya irgalmasságának hiteles tanúságtevői. 2016. február 13-án a Szentatya külön audiencián fogadja az egész világon elterjedt Pio atya-imacsoportok képviselőit. Pio atya jelenléte megszenteli az Irgalmasság Évének egyik legfontosabb eseményét, mert ő valóban irgalmas szívű ember és pap volt. Az a nyitottság, amellyel ő a „bűnösöket” elfogadta, megértette, lelki vigaszszal, jó tanáccsal ellátta és végül a bűnbánat szentségében részesítette őket, lelkipásztori iskolát teremtett. Az élet és a remény iskoláját. És ez nagyon sok hozzánk hasonló embert hozzásegített ahhoz, hogy a rossz helyett a jót választhassa. Az irgalom szentjei február 14-én térnek viszsza zarándoktemplomaikba.
7
Előtérben 100 éve született a Hit Pajzsa-díjas Bálint József jezsuita atya – megemlékezés lelkiatyámról – „Szíved volt a csillagom, pusztában vezető angyalom, a Te fénylő tisztaságodnak meleg sugaraiban jobb lettem, utamra leltem.” (Prohászka Ottokár) Bálint atyát 90 éves korában ismertem meg. Ez a számomra sorsfordító találkozás egész életemet, gondolkodásomat megváltoztatta. Krisztus általa kézzelfoghatóan belépett az életembe, az evangélium életre kelt. Nála boldogabb, sugárzóbb emberrel soha nem találkoztam. Bálint atyát hősies élete a nagy hitvallók közé emeli. Rendíthetetlen hit, hűség, lángoló Isten-, haza- és emberszeretet jellemezték, amivel lángra gyújtotta a szíveket. Isten embere volt, akiből Krisztus szeretete sugárzott. 60 éves koráig rengeteg szenvedésben, verésben, fogságban, nehéz fizikai munkában és megaláztatásban volt része. Názáreti rejtettségben élt, és kitartott szerzetesi fogadalma mellett. Élete utolsó három évtizedében üstökösszerű papi pályát futott be, egy fiatalember lelkesedésével, fizikai és lelki erejével szolgálta Istent és embertársait, minden percet kihasznált a lelkek gyógyítására és megmentésére. P. Bálint József 1916. április 30-án született Cegléden. Az érettségi után 1934-ben, Kaszap Istvánnal egy napon lépett be a jezsuita rendbe, 1946-ban szentelték pappá. A kommunizmus éveiben kétszer volt börtönben. Leghosszabb ideig ötéves ítélettel a hatvanas években. Több éven keresztül fizikai munkásként kereste kenyerét már felszentelt papként: volt molnár, állatgondozó, kanász, házi munkás szociális otthonban, betegápoló, suszter, asztalos, kertész, földmunkás, de végül is leghosszabb időn át kántor. 1981-ben a Pápai Gergely Egyetem Spirituális Intézetében szerzett diplomát. 1983–89 között a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház főelőadója volt. 350 lelkigyakorlatot és népmissziót tartott. Gazdag irodalmi hagyatékában 26 nyomtatásban megjelent művet találunk, 5 könyve még kiadásra vár.
8
Előtérben Hősies életútjának és hűségének elismeréseként 2008-ban megkapta a „Parma Fidei – A hit pajzsa”-díjat, valamint a „Hazámért – hitemért” elnevezésű emlékérmet. 2009. augusztus 18-án szólította magához az Úr. Pappá szentelésének 50. évfordulóján P. Pálos Antal rendtársa ezt kívánta neki: „Legyen továbbra is mindened a mi Urunk Jézus Krisztus, akinek fönségét és nagyságát, egyedülvaló szeretetét megsejtetted az első 30 napos lelkigyakorlatodban. Így majd képes leszel továbbra is az igazi, a teljes, a magárahagyott, csalódott, elhagyott, elárult Krisztust követni és hirdetni. Gondolnod kell papi életed »aranyvalutájára«, a szünet nélkül való lemondásra, áldozatra másokért, ezért a szegény, mindig is kiszolgáltatott magyar népünkért, a túlterhelt papokért, meghurcolt provinciánkért.” Bálint atya egész élete ennek beteljesítése volt. Ő ezt így fogalmazta meg: „A mi papságunk Krisztus megváltó munkájában, életében és sorsában való részesedést jelent. A krisztusi mű emberi szempontból eleve magába foglalja a »kilátástalanságot«: a betlehemi igénytelenséget, az egyiptomi futást, a názáreti rejtettséget és karrier-nélküliséget, de legfőképpen a »kereszt oktalanságát«.” Tanúi voltunk az ő papi szenvedésének, ahogy halálos ágyán naponta adott hálát az irgalmas Istennek, hogy szenvedhet a papok évében rendtartományáért, Egyházáért és annyira szeretett hazájáért. Hetényi Varga Károly kérdésére, hogy mit érez szívében, amikor az üldöztetésre gondol, ezt válaszolta: „Térdenállva köszönöm meg a Jóistennek, hogy ilyen nehézzé tette az életemet, hogy annyi keresztet adott, és ezen a keresztúton megadta az állhatatosság kegyelmét. Boldog vagyok, hogy amikor népünk olyan sokat szenvedett, magam is osztozhattam valamelyest ebben a szenvedésben, és rendem, Egyházam mellett tanúságot tehettem.” Hálát adok az Istennek, hogy egy ilyen csodálatos lelkiatyával ajándékozott meg, aki a vértanúk lelkületével élte végig a XX. századot. Aki létrehozta életével a legszebb remekművet, saját krisztusi személyiségét az Isten dicsőségére! Aki elvezetett a Jézus Szíve lelkiségre, amit kereszténységünk lényegének tartok és megismertette velem hivatásunkat az irgalom világrendjében, mint a legszebb életprogramot. Életem legnagyobb megtiszteltetése és kegyelme, hogy ismerhetem, szerethetem, követhetem, és hogy mellette lehettem a szenvedés óráiban. Hermann Andrea A következő lapszámban olvashatunk az irgalom világrendjének teológiájáról. (Szerk.)
9
Kitekintés Mindszenty József érseki kinevezésének 70. évfordulóján Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a kecskeméti plébániatemplom előtt megáldotta a bíborost ábrázoló mellszobrot, Máté István szobrászművész alkotását. Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság elnöke Csóka János pálos tartományfőnököt a Mindszenty-emlékéremmel tüntette ki. Szintén szoboravatásra került sor a főváros XIII. kerületében, a Lehel téri Árpádházi Szent Margit-templom kertjében. A bíboros mellszobrát alkotója, Török Tóth Tibor ajándékozta a plébánia közösségének. A bíboros emléke előtt Várnai Péter esperes-plébános atya és dr. Töttössy István Károlyné egy kisebb időszaki kiállítással tisztelgett, melynek tablóit az alapítvány biztosította. Többéves hagyományát folytatva a Hittel a Nemzetért Alapítvány október 3-án konferenciát rendezett Rákosszentmihályon, melynek témája Mindszenty bíboros boldoggá és szentté avatása volt. Adriányi Gábor professzornak 80. születésnapja alkalmából Mindszenty-emlékplakettet adományoztak, egyúttal bemutatták az elmúlt évek előadásainak Hűséggel az egyházhoz és a történelmi magyar hazához címmel tanulmánykötetbe rendezett anyagát. A Szilágyi Erzsébet Nőegylet kezdeményezésére 1992 óta minden évben megemlékeznek Mindszenty József 1956-os kiszabadulásáról a Nógrád megyei Felsőpetényben és Rétságon. Idén október 25-én került sor az ünnepségre Beer Miklós váci püspök és Simicskó István honvédelmi miniszter részvételével. Az ünnepség felemelő pillanata volt, amikor a rétsági Szent András-templom kórusának falában elhelyezték Boldog Meszlényi Zoltán püspök zsolozsmáskönyvét (pappá szentelésének 100. évfordulója alkalmából) és Isten Szolgája Mindszenty József bíboros esernyőjét (a tavalyi hármas jubileum apropóján). Az esernyő érdekessége, hogy azt a hercegprímás 1946-ban – bíborossá kreálásakor – Montini érsektől, a későbbi VI. Pál pápától kapta, és az amerikai követség elhagyásakor 1971-ben ajándékozta a követség egyik magyar alkalmazottjának. Szentesi Ákos iparművész a tárgyat olyan tartóba helyezte, mely Magyarország térképét idézi, mintha a bíboros esernyője – imádsága és közbenjárása – védené szeretett hazáját a viharoktól.
10
Híreink December 15-én volt Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit születésének 110. évfordulója. A vizitációs rend örökfogadalmas nővére 1928-tól 1933. május 13-án bekövetkezett haláláig a rend érdi zárdájában élt, sírja az érd-óvárosi Szent Mihály-templom kertjében található. Életét a sok testi szenvedés ellenére a derű és a vidámság jellemezte. Boldoggáavatási eljárása folyamatban van, imádkozzunk mielőbbi sikeres befejezéséért. December 15-e Isten Szolgája Brenner János égi születésnapja is. Kanonizációs ügyében jelentős előrelépés történt, a Kongregáció történész bizottsága elfogadta a benyújtott egyházmegyei vizsgálati anyagot. Remélt boldoggá avatása felé 2016-ban további fontos lépésekre kerülhet sor. Alapítványunk képviselői tavaly november 4-én is koszorút helyeztek el a gyalogos közlekedéstől elzárt budapesti amerikai követség épületén található márványtáblánál, mely Mindszenty bíboros itt töltött éveinek emlékét őrzi. A követségi ünnepet megelőzően alapítványunk képviselője, Kovács Gergely a Mindszenty-emlékérmet vehette át Lezsák Sándortól az Országház épületében. Hasonló kitüntetésben részesítette a Mindszenty Társaság Kovács Ágnest, a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon vezetőjét, valamint P. Utasi Jenő délvidéki plébánost. Mindszenty József zalaegerszegi városfejlesztő és társadalomszervező tevékenységének méltó emlékéül korszerű zarándokközpont építését tervezi a zalai megyeszékhely. A nagy ívű tervek megvalósítására a Modern Városok Program keretében kerülhet sor. A za-
11
Híreink rándokközpont átadását a bíboros születésének 125. évfordulójára, 2017-re tervezik. Az emlékhely berendezéséhez a Mindszenty Alapítvány közreműködését kérték. 2016-ban a „világtörténelemben egyedülálló” szabadságharcunk 60. évfordulója lesz. A történelmi ünnepre készülve a Mária Rádióval közösen ismét középiskolai vetélkedő szervezését tervezzük, melynek informális előkészítése folyamatban van. Örvendetes hír, hogy a Budapest-Józsefvárosi Önkormányzattal közösen tervezett, Mindszenty és Pio atya lelki találkozását, a legkülönlegesebb bilokációt idéző szobor felállításával kapcsolatos nehézségek is megoldódtak. Felére csökkentettük az alkotás méreteit és költségeit, így reálisabb, hogy idén megvalósulhasson ez a sokunk számára kedves művészi elgondolás. Bemutatjuk a közönségdíjas Hermann Zsolt legfrissebb terveit, és kérjük kedves Olvasóink további támogatását. 2016 Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárása szempontjából is fontos esztendő. Szeretnénk, ha befejeződhetne az Ügy előrehaladásához szükséges vizsgálati összegzés, az ún. Positio szerkesztése és nyomtatása. Ez olyan többletkiadásokkal jár az alapítvány számára, mely jelentősen meghaladja a teherbíró képességét. Ezért azzal a kéréssel fordulunk az Egymillió Imádkozó Magyar közösségének valamennyi tagjához, hogy imáival és anyagi hozzájárulásával támogassa törekvésünket, hogy megtehessük ezt a fontos lépést közös célunk: Mindszenty atya nagyon várt boldoggá avatása felé!
12
Könyvajánló Emlékirataim a szerkesztő szemével Amikor 2014 őszén először ültem le beszélgetni Kovács Attila Zoltánnal és Kovács Gergellyel, a Helikon Kiadó, illetve az alapítvány képviselőivel arról, hogy szeretnék újra kiadni Mindszenty József Emlékirataim című munkáját, az első érzés a megtiszteltetés volt, hogy az alapítvány ebben a munkában munkatársként számít rám. Ugyanakkor egyfajta bizonytalanság is volt bennem, hogy a nagy múltú és patinás kiadó, a bíboros személyi hagyatékát őrző alapítvány és a szerkesztő közös véleményre tud-e jutni, hogy hogyan jelenjen meg ez a kiadvány. Azonban gyorsan sikerült összeegyeztetni az álláspontokat és megállapodni abban, hogy miként szeretnénk Mindszenty József legismertebb és legfontosabb írását újra megjelentetni. A kiadó terve az volt, hogy a 2015. évi könyvhétre megjelenhessen a kötet. Szép álomnak tűnt, és gigászi munkát végeztünk, hogy összeálljon a szerkesztett kézirat, amelyben két szövegváltozatot fésültünk egybe, magyarázó lábjegyzetekkel láttuk el, kiegészítettük olyan részletekkel, amelyek a korábbi kiadásokból kimaradtak és a kötetet illusztráló fotóanyagot is újragondoltuk. Az Emlékirataim megkerülhetetlen a XX. század köz- és egyháztörténetét kutató szakemberek számára éppúgy, mint a korszak iránt érdeklődők, vagy Mindszenty József tisztelői számára, ezért is volt nagy felelősség és megtiszteltetés részt venni a szerkesztés munkálataiban. Az emlékirat egy sajátos, szubjektív műfaj, ugyanakkor a bíboros számára ez az írás azért volt különösen fontos, mert ebben látta annak biztosítékát, hogy Egyházáért és hazájáért viselt megpróbáltatása nem megy feledésbe, és így továbbra is erőforrásul szolgál „az ő magyarjai” számára. Elmondhatta, hogy mi történt vele, hogy élte meg letartóztatását, kínvallatását, börtönbüntetését. Akkor is az Emlékirataim megjelentetése lebegett a szeme előtt, amikor rábírták, hogy hagyja el az Egyesült Államok nagykövetségét és Magyarországot. Még éveket kellett várnia, hogy megjelenjen életrajzi írása, és le kellett mondania arról, hogy a magyar kereszténység ezeréves tör-
13
Könyvajánló ténetét, benne az esztergomi érsekek szerepét bemutató Egy különös sorsú nemzet című írása ezzel egyidejűleg jelenjen meg. Az Emlékirataim 1974-ben a frankfurti könyvvásár nagy szenzációja volt, amit több magyar és idegen nyelvű kiadás követett. A 2015-ös kiadás modern, XXI. századi, a szerzőhöz méltó nemes külsővel jelent meg: a borítón a hercegprímás mosolygós portréja néz szembe velünk, belül a szövegek mellett közel nyolcvan oldalnyi új fényképanyagot lapozgathatunk. Jó érzés megtapasztalni, hogy Mindszenty bíboros személye a halála után negyven évvel is óriási érdeklődést kelt, hiszen a könyv megjelenése óta a Helikon Kiadó egyik legkeresettebb kötete. Bízunk benne, hogy azok is elolvassák, akiknek már megvan egy korábbi kiadás, hiszen számos új, eddig nem ismert részletet tartalmaz, és azok is beszerzik, akik eddig nem rendelkeztek ezzel a munkával. Dr. Soós Viktor Attila a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja A kötet 5390 Ft-os kedvezményes áron megvásárolható (vagy postai úton a kézbesítés költségével megrendelhető) alapítványi irodánkban.
Aki adója 1%-át szeretné felajánlani a Magyarországi Mindszenty Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat kell feltüntetnie: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!
14
Könyvajánló Érett ésszel, józanon Sokan kérdezték a személyes véleményemet dr. Balogh Margit történész Mindszenty József (1892–1975) címmel, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában megjelent kétkötetes Mindszenty-monográfiájáról. A kötet jelentősége mindenképpen indokolja, hogy itt válaszoljak a feltett kérdésekre. Két évtizedes szerteágazó kutatómunka eredményét olvashatjuk a könyvben, mely a Mindszenty-kutatás jelenlegi állásáról a lehető legteljesebb képet nyújtja. Egy tudományos értékkel bíró teljes életrajzot régóta hiányolt a szakma és a szélesebb olvasóközönség. A kötet képanyagban gazdag, szövege olyannyira informatív, hogy az messze meghaladja az átlagolvasó érdeklődését. Ez a mű egyedülálló az eddigi Mindszenty-irodalomban. Erénye a legmagasabb szakmai igényesség és a kiegyensúlyozott ítéletalkotásra való törekvés. A hátránya egyben önkritika is: a történeti kutatással foglalkozó egyházi intézmények elmulasztották, hogy az alapítvánnyal összefogva több megértéssel végezzék el ezt a hatalmas munkát. Alapvető emberi tapasztalat, hogy jobban megértjük a hozzánk közelebb állókat. A kötet néhány tematikus része kapcsán ez a több megértés a még hitelesebb összkép kialakítását segíthette volna. Számunkra fájdalmas lehet olyan részletek olvasása, melyeket a bíboros Emlékirataiban „a férfiúi és papi önérzet” határai miatt nem közölt. Ugyanakkor szeretném megosztani azt az élményemet, hogy a történész asszony sokakkal együtt nekem is megküldte kéziratát és nagy nyitottsággal fogadta kritikai észrevételeimet, és amit szakmai szempontból elfogadhatónak tartott, azt figyelembe is vette. Ez a nyitottság nagyon ritka Magyarországon, ezért nagy tiszteletet érdemel.
15
Könyvajánló Fontos tudnunk, hogy a szentté avatás és a történeti kutatás egymást kiegészítő, de két teljesen különböző szakterület. Ezek nézőpontja, vizsgálati módszerei és céljai is különbözőek. Ezért fontos megfogadni Németh László olaszországi főlelkész sok éve megfogalmazott javaslatát, hogy válasszuk el e két megközelítést, és ne várjunk olyat az egyiktől vagy a másiktól, ami nem tartozik az illetékességi körébe. Mindszenty bíboros széleskörű tiszteletéről, életszentségéről és a folyamatban lévő eljárásról nem feledkezhet meg a történettudomány, de nem is kell, hogy befolyásolja kutatásait és a következtetések elfogulatlan levonását. És ugyanígy nem szabad, hogy túlzott befolyásra tegyenek szert ezek az értékelések az eljárásra nézve, mert az életszentség nem tökéletességet, hibátlanságot vagy tévedhetetlenséget jelent. Fontos tehát, hogy a hercegprímás reális megítélése nem ellenkezik a boldoggá és szentté avatásáért dolgozó alapítvány szándékaival, épp ellenkezőleg, segít bennünket. Nyugodt lelkiismerettel ajánlom ezért a Mindszenty bíborosról szóló első valódi monográfiát mindazoknak, akik a lehető legjobban szeretnék megismerni az ő gazdag életútját, akik kiérlelt Mindszenty-képpel rendelkeznek, és akik kellő nyitottsággal és érettséggel szeretnék árnyalni meglévő ismereteiket. Olvassuk kellő szövegkritikával is a kötetet, és akkor ez a szellemi-lelki élmény nekünk személyesen és a Mindszenty Ügynek általánosságban is kizárólag a javára válhat. Szívből kívánom, hogy e kötet által is közelebb jussunk ahhoz a társadalmi konszenzushoz, melyet Mindszenty József: a hitvalló főpásztor, a nemzeti hős és a kiemelkedő történelmi személyiség megérdemel. E konszenzus szükségességéről bővebben írtam a Vasi Szemle közelmúltban megjelent tematikus Mindszenty-számában. A cikkekben és témákban különösen gazdag jubileumi folyóirat megvásárolható a kiadónál: 9700 Szombathely, Vörösmarty M. u. 11. Tel. 94/509-712, elektronikus cím: vasiszem@t-online.hu (A Mindszentymonográfia 30 %-os kiadói kedvezménnyel megvásárolható 9–16 óráig: Budapest I. Úri u. 53.) K.G.
Vértanúink-Hitvallóink XXII. évfolyam 1. szám (79. szám) 2016. január Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A januári lapszám megjelenését támogatta: a Szombathelyi Egyházmegye IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.