Müpa Műsorfüzet - FrenÁk Társulat: Secret Off_Man (2023. március 16-17.)

2023. MÁRCIUS 16., 17.

FRENÁK TÁRSUL AT: SECRET OFF_MAN

mupa.hu

Festival Theatre

COMPANY FRENÁK: SECRET OFF_MAN

Performed by: Anibal Dos Santos, Fruzsina Kaiser, Emma Lőrincz, Erika Vasas, Eoin Mac Donncha, Milán Maurer, Patrik Keresztes

Music: Gábor Halász, Máté Hunyadi

Philosophy consultant: Dr. Nóra Horváth

Production design: Victoria Frenák

Set: Péter Kiss, Szabolcs Molnár

Costumes: Mariann Henez

Make-up: Szilvia Ipacs

Lighting: Máté Vajda

Sound: András Horváth

Concept: FrenÁk

Choreography: R_Company

The première was presented by Müpa Budapest as a joint event with Company FrenÁk as part of the Bartók Spring.

Supporters: National Cultural Fund, Ministry of Culture and Innovation

The English summary is on page 7.

2

17 March 2023

16,

2023. március 16., 17.

Fesztivál Színház

FRENÁK TÁRSULAT: SECRET OFF_MAN

Előadja: Anibal Dos Santos, Kaiser Fruzsina, Lőrincz Emma, Vasas Erika, Eoin Mac Donncha, Maurer Milán, Keresztes Patrik

Zene: Halász Gábor, Hunyadi Máté

Dramaturgiai konzultáns: Dr. Horváth Nóra

Látvány: Victoria Frenák

Díszlet: Kiss Péter, Molnár Szabolcs

Jelmez: Henez Mariann

Maszkmester: Ipacs Szilvia

Fény: Vajda Máté

Hang: Horváth András

Koncepció: FrenÁk

Koreográfia: R_Társulás

A bemutató a Bartók Tavasz keretében a FrenÁk Társulattal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium

3

Karrierje indulásának 40. évfordulója jó alkalom Frenák Pál számára, hogy meg- és felidézze életművének ikonikus elemeit. FrenÁk nem narratív, hanem asszociatív elbeszélésmódot követ: konkrét megfogalmazásoktól, történetektől eloldódva, a mai ember aktuális érzéseire hatva kommunikál. Az emberi kapcsolatok labirintusában bolyongva újra és újra csak kérdez, most éppen egy titokzatos alakon keresztül kutat a férfi – tágabb kontextusban az ember – lényegét adó rejtélyek után. Igazi kihívás megtalálni, hol vannak azok a pontok, melyekben nem közvetlenül kapcsolódnak össze az inspiráció forrásául szolgáló elemek, illetve az ezekhez fűződő alkotói benyomások és a közönség asszociációi, valamint hogy miként működhetnek kölcsönhatásban a hangfoszlányokon, lecsengéseken, dobbanásokon, lüktetéseken alapuló akusztikai érzetek és az organikus spirális mozgásformák.

Az előadás színpadképének meghatározó eleme egy olyan izgalmas platform, melynek gondolati alapja a FrenÁk korábbi munkáiból ismert négyszögelem, de amely ezúttal – a korábban látottakkal ellentétben – mozgásba lendül, és a lebegés érzetét keltve új térformát alkot. FrenÁk tudatosan alkalmazza az építészetelméletben Peter Eisenman révén ismertté vált, de eredetileg Gilles Deleuze francia filozófus által megfogalmazott pli-elméletet (hajtogatás, összecsukhatóság), melynek lényege, hogy a kozmosztól az emberi lelken át mindent egy egyetemes origami elemeként használ és értelmez. Ennek alapján minden egyértelműnek tűnő rendszer, logikus szerkezet is magában hordhatja a labirintusjelleget, hiszen nemcsak a látszatnak kell hinnünk, hanem a felszín mögé kell látnunk, érzékelve minden lehetséges kapcsolódási pontot és minden járható út egymáshoz való viszonyát. A hajtogatás által – időszakosan – ugyanannak a dolognak a külseje és belseje, felszíne és visszája is feltárul, így többféle szempont szerint figyelhető meg. Négyszögelem FrenÁk munkáiban még soha nem élvezett ilyen fokú átláthatóságot, az örvényszerű mozgás pedig megidézi művészetének legfontosabb inspirációs motívumát, a spirált. FrenÁk jelen koncepciójának középpontjában a magát mindenen keresztülküzdő, szenvedélyes, céltudatos, makacs, (majdnem) elpusztíthatatlan, vágyakozó férfi alakja áll, aki bármire képes a gyönyör megízleléséért, vágyai beteljesüléséért, akár saját halála árán is. Annak ellenére is feláldozza magát, hogy tudja, mi vár rá, a kiteljesülés és megismerés vágya a végsőkig kíséri. Ösztönös megszállottsága, egy érzethez, rezonanciához való ragaszkodása önmaga áldozatává teszi. A férfi főszereplő vakmerő elszántságának kiemelése teszi lehetővé az önként vállalt áldozati szerep és az ehhez kapcsolódó lelkiállapot felmutatását. A vágyait felismerő és elfogadó férfi a körülményeket és a veszélyeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyva adja át magát a gyönyör reményének, és válik önmaga, valamint „csábítója” áldozatává. Valójában a szükségszerűség belső kényszere irányítja – titka csak az övé, de e titok körülötte lebegő érzete bárkit megérinthet.

4

Frenák Pál és társulata

Frenák Pál napjaink egyik legizgalmasabb koreográfusa, a magyarországi kortárs tánc

meghatározó alakja, aki szülei révén a siketek és nagyothallók jelrendszerének gyermekkori elsajátításából táplálkozva egy új mozgásnyelv kidolgozásával írta be magát a magyar tánctörténetbe és vívott ki nemzetközi elismerést. A Budapesten született művész az 1980-as évek derekán Párizsba költözött, ahol a klasszikus balett több meghatározó személyiségével dolgozott, valamint Cunningham-, illetve Limón-tánctechnikát tanult. A társművészetek képviselői közül nagy hatást gyakoroltak rá Pier Paolo Pasolini filmjei, Francis Bacon festményei és Gilles Deleuze francia filozófus írásai. 1998-ban elnyerte a kiotói Villa Kujoyama koreográfusi díjat, így több mint fél évet tölthetett el Japánban – ez az élmény művészetére is jelentős hatással volt, a japán mozgás- és vizuális művészet, valamint a butoh több koreográfiájában megjelenik. 1999-ben az akkor már tízéves múltra visszatekintő

Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal bővítette ki, és párizsi, illetve budapesti székhellyel működő magyar–francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése produkcióikba. Alkotásaival FrenÁk kétszer nyerte el a Lábán Rudolf-díjat, aktuális előadását szinte minden évben jelölik az esztendő legjobb táncelőadásának járó díjra. 2002-ben Harangozó-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2007-ben Imre Zoltán koreográfusi díjjal, 2018-ban Magyarország Érdemes Művésze címmel, 2021-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Frenák Pál Fotó © Hegedűs Róbert

Photo © Bálint Hirling, Müpa Budapest

SUMMARY

Born in Budapest, Pál Frenák’s childhood was marked by the fact that his parents were deaf and hard of hearing, so the first means of expression he learned was sign language, which made him especially sensitive to facial expressions and gestures. In the mid-1980s he moved to Paris, where he worked with several leading figures in classical ballet and studied the dance technique of Cunningham and Limón. Among the sister arts, he was greatly influenced by the films of Pier Paolo Pasolini, the paintings of Francis Bacon and the writings of French philosopher Gilles Deleuze. In 1998, he spent more than six months in Japan – an experience that had a profound impact on his art. In 1999, enrolling young Hungarian dancers, he transformed the by then ten-year-old Compagnie Pal Frenak into a Hungarian-French company, which was based in Paris and Budapest and instigated a unique dance idiom. The important features of the latter are the integrated use of facial expressions, sign language and body movement, and the incorporation of the sister arts (circus, theatre, fashion show, contemporary music).

The 40th year of FrenÁk’s career is a good occasion to revisit and recall iconic elements of his oeuvre. He thinks in terms of associative interpretability, rather than some narrative: detached from concrete formulations and stories, he communicates by acting on the current feelings of today’s man. He adheres to the strategy of asking questions, wandering in the labyrinth of human relationships, probing this time the secrets that make the essence of a man, or more broadly, of man, through a mysterious figure. As a dominant element of the production’s stage design, FrenÁk relies on an exciting platform, the conceptual basis of which is the rectangular element familiar from his previous works, which for the first time is set in motion in its entirety and creates a new spatial form, a sense of floating. Rotating very slowly, this element of the stage presents the sight differently from every viewpoint. Thus, this part of the set in turn divides, separates and unites – it is a space in space. The vortex-like movement evokes the spiral, the most important inspirational motif of his art.

Central to FrenÁk’s present concept is the figure of a man who is passionate, purposeful, stubborn, (almost) indestructible, knows no obstacles, and is capable of everything to fulfil his desires, even at the cost of his own death. The emphasis on the reckless determination of the male protagonist allows us to see the role of the victim voluntarily undertaken and the attendant state of mind. The man who recognises and accepts his desires, completely disregards the circumstances and the dangers, giving himself up to the hope of pleasure and becoming a victim of himself and his “seducer.” In fact, he is driven by an inner force of necessity; his secret is his alone, but the sense of mystery that hovers around him can touch anyone.

7

2023. március 25., 26. BOZSIK YVETTE TÁRSULAT:

VARÁZSCIRKUSZ

TÁNCJÁTÉK GYEREKEKNEK –MOZART A VARÁZSFUVOLA CÍMŰ OPERÁJA ALAPJÁN

Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette

2023. április 4., Zeneakadémia

BARTÓK TAVASZ

EREDICS BENJAMIN:

VÉGVÁRAK, VITÉZEK BEMUTATÓ

Narrátor: Hegedűs D. Géza

Vezényel: Ménesi Gergely

Rendező: Vecsei H. Miklós

2023. április 5., Magyar Zene Háza

BARTÓK TAVASZ

NIK BÄRTSCH

EFLECTING BARTÓK

Közreműködik: Várallyay Petra, Krulik Eszter – hegedű, Jobbágy Andor – brácsa, Zétényi Tamás – cselló, Palojtay János – cseleszta, Janca Dániel – ütőhangszerek

ELŐZETES AJÁ N LÓ Nik Bärtsch Fotó © Christian Senti

Fotó © Hirling Bálint, Müpa Eredics Benjámin Fotó © Eredics Áron

2023. április 9.

BARTÓK TAVASZ

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: KIVIRÁGZOTT KERESZTFÁJA TÁNCJÁTÉK HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor

TAVASZ A KÉTKEDŐ SZELLEM HOLLERUNG GÁBOR ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

BARTÓK

Közreműködik: Ónodi Eszter – próza, Budafoki Dohnányi Zenekar, Nyíregyházi Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Soma), Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)

Vezényel: Hollerung Gábor

Házigazda: Lukács Sándor

BARTÓK TAVASZ

CSENGERY DÁNIEL: HOLLE ANYÓ

Koreográfus: Barta Dóra

Rendező: Szemenyei János

Fotó © Valuska Gábor, Müpa 2023. április 12. 2023. április 16. Hollerung Gábor Fotó © Posztós János, Müpa Csengery Dániel Fotó © Csengery Máté