Müpa Műsorfüzet - Szegedi Kortárs Balett: Concerto / Vadak / A szent (2023. február 11-12.)

2023. FEBRUÁR 11., 12.

SZEGEDI KORTÁRS BALETT: CONCERTO / VADAK / A SZEN T

mupa.hu

11, 12 February 2023

Festival Theatre

SZEGED CONTEMPORARY DANCE COMPANY: CONCERTO / THE WILDS / THE SAINT

Featuring: Szeged Symphony Orchestra

Conductor: Sándor Gyüdi

Lighting: Ferenc Stadler

Choreographer, artistic director: Tamás Juronics

Assistant to the choreographer: Gergely Czár

Ballet director: András Pataki

I. Concerto

Béla Bartók: Vencel Csetényi

Ditta Pásztory: Petra Bocsi

Bluebeard: Gergely Czár

Judith / Allegory of the Home:

Letizia Melchiorre

Mandarin: Róbert Kiss

Mimi: Miriam Munno

The Wooden Prince: Adam Bobák

Princess: Dusana Heráková

Spider: Diletta Ranuzzi

Satan: Lotár Vincze

Also featuring: Janka Nier, Francesco Totaro, Diletta Savini, Désirée Bazzani, Adrienn Nyeste

Music: Béla Bartók

Costumes: Dóra Mojzes

Concept–choreography: Tamás Juronics

II. The Wilds

Girl: Diletta Ranuzzi

Wilds: Adam Bobák, Letizia Melchiorre, Gergely Czár, Diletta Savini, Miriam Munno, Désirée Bazzani, Róbert Kiss, Janka Nier, Dusana Heráková, Francesco Totaro, Lotár Vincze

Music: Dániel Lázár (Together or Alone)

Costume concept: Boglárka Heim

Costume production: D’Ange

III. The Saint

Performed by: Petra Bocsi

Music: Viktor Molnár (Mars Mission)

Visual concept: Tamás Juronics

The première was presented by Müpa Budapest as a joint event with the Szeged Contemporary Dance Company as part of the Bartók Spring.

The English summary is on page 9.

2

2023. február 11., 12.

Fesztivál Színház

SZEGEDI KORTÁRS BALETT: CONCERTO / VADAK / A SZENT

Közreműködik: Szegedi Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Gyüdi Sándor

Fény: Stadler Ferenc

Koreográfus, művészeti vezető: Juronics Tamás

A koreográfus munkatársa: Czár Gergely

Balettigazgató: Pataki András

I. Concerto

Bartók Béla: Csetényi Vencel

Pásztory Ditta: Bocsi Petra

Kékszakállú herceg: Czár Gergely

Judit / A haza allegóriája: Letizia Melchiorre

Mandarin: Kiss Róbert

Mimi: Miriam Munno

Fából faragott királyfi: Adam Bobák

Királylány: Dusana Heráková

Pók: Diletta Ranuzzi

Sátán: Vincze Lotár

További szereplők: Nier Janka, Francesco

Totaro, Diletta Savini, Désirée Bazzani, Nyeste Adrienn

Zene: Bartók Béla

Jelmez: Mojzes Dóra

Koncepció-koreográfia: Juronics Tamás

II. Vadak

Lány: Diletta Ranuzzi

Vadak: Adam Bobák, Letizia Melchiorre, Czár Gergely, Diletta Savini, Miriam Munno, Désirée Bazzani, Kiss Róbert, Nier Janka, Dusana Heráková, Francesco Totaro, Vincze Lotár

Zene: Lázár Dániel (Együtt vagy egyedül)

Jelmezkoncepció: Heim Boglárka

Jelmezkivitelezés: D’Ange

III. A szent

Előadja: Bocsi Petra

Zene: Molnár Viktor (Mars Mission)

Látványkoncepció: Juronics Tamás

A bemutató a Bartók Tavasz keretében, a Szegedi Kortárs Balettel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

3

Bartók Béla: Concerto, Sz. 116, BB 123 Bartók Concertója karmesteri ösztönzésre született, Serge Koussevitzky, a Bostoni Szimfonikusok vezetője rendelte. A bostoni bemutatóra Bartók ismertetőt is írt: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig. E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek, hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus kezelésmódja magyarázza. A virtuóz hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato-szakaszaiban jelenik meg (rézfúvó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának perpetuum mobile-szerű futamaiban (vonósok), és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal.”

A zenekari darabhoz koreográfiát készítő Juronics Tamás így nyilatkozott: „A Concerto tartalmilag és formailag egyaránt elválaszthatatlan attól az élethelyzettől, lelkiállapottól, amelyben Bartók 1943 környékén Amerikában, a mű megírása előtt volt: állandó, lázzal gyötrő betegsége, kényszerű távozása Magyarországról, kínzó honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért, és mindezekből adódó zeneszerzői bénultsága. Három évig semmit sem komponál, és úgy érzi, valószínűleg már soha nem is fog. Majd jön egy felkérés, amely éppen a kórházban éri. Életmentő munkáról van szó: a születendő zenébe minden fájdalmát, keserűségét, ugyanakkor – éppen a mű keltette fellángolás nyomán – minden életszeretetét és optimizmusát is beleírja. Érzelmileg tehát rendkívül összetett szerzeménnyel állunk szemben. Nem választom el Bartók élethelyzetét a műtől, őt és állapotát egyaránt ábrázolom. Zenében megfogalmazott víziói, a betegség okozta lázálmai jelennek meg, kiegészülve a saját gondolataimmal. Ez a kiindulópont, amelyből különböző allegorikus figurák létrehozásával jelenítjük meg a színpadon azokat a fogalmakat, amelyek a zenében megszületnek: haza, honvágy, a háború borzalmai, a világ csúfsága, az alkotás gyötrelme és szépsége. Nincsenek valódi színpadi körülmények, nincs lehetőségünk díszletek használatára, így a vizuális megvalósítás legfőbb területe a jelmezek, ezek határoznak meg egy-egy karaktert. Tervezőjük Mojzes Dóra, akinek – jelentős divattervezői és filmes munkái után – ez volt az első színpadi felkérése. Az előadásban magát Bartókot is ábrázoljuk, a szerepet Csetényi Vencel táncművész alakítja, aki kizárólag ennek kedvéért tért vissza a pályára. Erős képi világot teremtünk, amelynek létrehozásához kiemeltem egyet Bartók életrajzi motívumai közül: »bogaras« ember volt, mániákusan szeretett rovarokkal foglalkozni. Rendszerezte, preparálta, vizsgálta, katalogizálta őket, selyemhernyókat nevelt. Még New Yorkban is órákon át figyelte a lámpafénynél repkedő bogarakat. Kafkai hasonlattal a bogármotívum vált az allegorikus figurák megvalósításának eszközévé: ez sok esetben a jelmezek és a helyzetek kialakításánál is megjelenik.”

4

Lázár Dániel: Vadak

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatának zsűritagjaként Juronics Tamás is részt vett a fiatal magyar szerzők legjobb műveinek kiválasztásában. „Lázár Dániel darabja rögtön felkeltette a figyelmemet, hiszen egységes, ritmikailag kifejezetten jól táncolható, mintegy húszperces mű, melyet a szerző táncetűdnek írt. A másik, ami megmozgatott, Molnár Viktor alkotása volt, amely egy mindössze kilencperces, de annál összetettebb, erős, színpadiasan feszült, néha szinte horrorisztikus hangulatot ébresztő kompozíció. Mindkettőre krokiszerű gondolatokat lehet koreografálni. A zenekar – a táncest mindhárom darabja esetében – az árok helyett a színpadon helyezkedik el, ettől a zene jelenléte emblematikusabb, a néző egyszerre kap koncertélményt és a zenekar előtt látható történeteket, érzeteket: három táncjátékot.”

Lázár Dániel művének eredeti címe Együtt vagy egyedül. A zenére kialakított koreográfia egy rituális eseménysort jelenít meg. A rács mögött lévő csoport állandó mozgásban van, törzsi rítust idéző harci táncot jár. A barbár közösség belső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán lévőkre. A két oldal közötti különbség drámaian rajzolódik ki, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb távolságba sodródik egymástól.

Amikor az elválasztó rács kinyílik, végzetes áldozati tánc veszi kezdetét, de kimenetele nem egyértelmű. Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között szimbolikus színpadi játékban jelenik meg.

Molnár Viktor: A szent Molnár Viktor a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazott kompozíciójának eredeti címe Mars Mission. A darab koncerttermi bemutatója 2022 januárjában volt, a MÁV Szimfonikus Zenekart Farkas Róbert vezényelte. A zenére készült koreográfia test és lélek harcát ragadja meg. A hit keresése, a jóságra való törekvés állandó küzdelemben áll az emberi gyarlósággal, a testből fakadó vágyakkal. A darab egy szexualitásából élő nő önmarcangolását, önigazolási vágyát mutatja meg, hogy tisztának, szentnek érezhesse magát. E küzdelem nehézségéről, belső bugyrairól, őrületig feszülő lehetetlenségéről szól a rövid mű. Egyszemélyes darab, amely az előadó különleges mozgáskarakterére és előadói személyiségére épül. A zene és a mozgás együtt – a balettszínpadoktól szokatlan módon – a pszichohorror hangulatát idézi. Ez a nő a szégyentől, a kiábrándultságtól szenvedve görcsösen szeretné bizonyítani, hogy többre érdemes, hogy vár a megváltásra. Sokaknak jut olyan élet, melyben küzdeniük kell azért, hogy jónak érezhessék magukat.

Szegedi Kortárs Balett: A szent Fotó © Tarnavölgyi Zoltán

Juronics Tamás táncos, koreográfus, rendező, 1987-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatán, majd Imre Zoltán hívására a Szegedi Baletthez szerződött. 1989-től szólista, 1990-ben az együttesen belül önálló stúdiót alapított koreográfiai kísérletezésre. 1991-től már önálló koreográfiákkal is bemutatkozott, és továbbra is az együttes vezető táncosa volt. 1993-ban, Imre Zoltán távozása után a megújult társulat, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője lett. Alkotásaiban filozófiai és érzelmi szálak sajátosan keverednek intellektuális motívumokkal. Magyarországon az elsők között használta a kortárs tánc elemeit koreográfiáiban, melyeket letisztult technikai tudás jellemez – ez részben a modern módszerekben, részben saját improvizatív mozgásvilágában rejlik. A látványos színpadkép, a világítás, az effektusok és a zene fontos, integráns részei műveinek. Ehhez köthető operett-, musical- és prózai rendezéseinek sikere is. Rendszeres meghívott alkotója külföldi, budapesti és vidéki nagyszínházaknak. Operai munkái a klaszszikus zenéhez fűződő egyedi kapcsolatát tükrözik, amellyel nem csupán kőszínházak, de szabadtéri színpadok nézőit is meghódította. Neve régóta összetéveszthetetlen stílust képvisel.

A Szegedi Kortárs Balett sokszínű repertoárját többek között Beethoven, Csajkovszkij, Bartók, Stravinsky és Orff kompozícióira készült táncszínházi darabok és kortárs zeneszerzők – Ligeti György, Eötvös Péter, Arvo Pärt, Unsuk Chin, Thomas Adès –műveire komponált koreográfiák alkotják. Az együttes 1993ban vette fel a Szegedi Kortárs Balett nevet, 2000 óta önálló együttesként működik közhasznú alapítványi formában.

A társulat igazgatója a Harangozó-díjas Pataki András, művészeti vezetője Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus, aki kitüntetett szerepet vállal a markánsan egyedi művészi arculat formálásában. A Szegedi Kortárs Balett hazai és külföldi táncszínpadoknak egyaránt állandó vendége, számos szakmai és közönségdíj tulajdonosa. Országon belül évente nyolcvankilencven előadásuk van, emellett az elmúlt három évtized alatt huszonkilenc országban vendégszerepeltek, ahol közel kétszáz előadást tartottak.

6

Fotó © Lakatos János Fotó © Lakatos János

Miután elvégezte a Szegedi Tudományegyetem matematika–fizika szakát, majd Szeged városának ösztöndíjasaként a Zeneakadémiát, Gyüdi Sándor 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház karigazgató-karmestere lett, és átvette a városi Vaszy Viktor Kórus vezetését is, tizenegy évvel később pedig kinevezték a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyává. A szegedi zenei élet egyik meghatározó alakjaként szolgálta és szolgálja a zene ügyét a városban és a régióban, élvonalbeli magyar és külföldi művészekkel ad koncerteket és vezényel operákat, de külföldön is rendszeresen vendégszerepel. 2008 és 2018 között a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója volt, jelenleg a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karmestere.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar jogelődje 1919-ben alakult. 1934-től egy évtizeden át a később világhírűvé vált Fricsay Ferenc vezette, ekkor olyan művészóriások is az együtteshez látogattak, mint Willem Mengelberg, Erich Kleiber, a saját operáját vezénylő Pietro Mascagni, továbbá

Dohnányi Ernő, Jacques Thibaud, Alfred Cortot és Szigeti József. A zenekar történetének másik legendás korszaka 1969-ben kezdődött, amikor Vaszy Viktor vette át az irányítását, fellendítve a szegedi operajátszást is. A későbbiekben fellépett a zenekar élén többek között Lamberto Gardelli, Carlo Zecchi, Ferencsik János, Fürst János, Kocsis Zoltán és Kovács János; vezető karmestere 1999 óta Gyüdi Sándor.

7

Szegedi Kortárs Balett: Vadak Fotó © Tarnavölgyi Zoltán

SUMMARY

The Concerto for Orchestra was a work Béla Bartók wrote on a conductor’s request, Serge Koussevitzky of the Boston Philharmonic Orchestra. Said Tamás Juronics, a Kossuth Prize winner dancer and choreographer, who created choreography for the orchestral piece: “The content and form of the Concerto cannot be separated from Bartók’s experience, his mood, in 1943, during his stay in the United States: he was ill with fever, had had to leave Hungary, was tormented by homesickness, and was worried over the fate of his homeland and a Europe torn apart by the war – all of which led to a creative block. For three years, he wrote no music, and thought he may never do so again. Then, at a time when he was hospitalized, he was approached with a commission. It saved his life: if he wrote all his nightmares, pain and bitterness into the work, it also brought about a new zeal, and consequently became replete with joie de vivre and optimism. The things that appear on the stage are the visions his music encapsulates, the nightmares that were caused by his sustained fever, and my additional ideas.” In 2020 Tamás Juronics sat on the jury of Müpa Budapest’s Composition Competition and took part in selecting the best works by young Hungarian composers. “Dániel Lázár’s piece immediately caught my attention, as it is a consistent, rhythmically very danceable work that last for about twenty minutes, and was written by the composer as a dance etude.” The choreography represents a series of ritual events, the battle in man between the world of instincts and the intellect becomes manifest in a symbolic stage play. The original title of Viktor Molnár’s composition, also an award-winner at Müpa Budapest’s 2020 Composition Competition, was Mars Mission. The choreography that is based on the music captures the battle of body and soul. The search for faith, the pursuit of goodness, is in constant conflict with human weakness, the desires of the flesh, sexuality. The piece shows the self-reproach and desire for self-justification of a sex-worker, her striving to feel pure and holy. Created for one dancer, this short work relies on the performer’s unique character and presence.

The diverse repertoire of the Szeged Contemporary Dance Company includes both ballets written for the compositions of Beethoven, Tchaikovsky, Bartók, Stravinsky and Orff, and choreographies based on the works of contemporary composers like György Ligeti, Péter Eötvös, Arvo Pärt, Unsuk Chin or Thomas Adès. Their director is András Pataki, Harangozó Prize winning choreographer, and their artistic director is Tamás Juronics, who has a special role in shaping the company’s distinctly original artistic profile. Their partner, the Szeged Symphony Orchestra is the most important musical ensemble of the South Great Plain region, the basis of local concert life, and the backbone of opera performances at the city’s National Theatre. Their current director and principal conductor, Sándor Gyüdi, was appointed in 1999.

9

2023. február 19.