2022. MÁRCIUS 10.
FELFEDEZÉSEK
SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR
mupa.hu
10 March 2022 Béla Bartók National Concert Hall
DISCOVERIES
SAVARIA SYMPHONY ORCHESTRA Featuring: Monika Ruth Vida – piano Luis Aracama – cello Conductor: Kornél Thomas Chopin: Piano Concerto No. 1 in E minor, Op. 11 1. Allegro maestoso 2. Romanze – Larghetto 3. Rondo – Vivace Kornél Thomas: String Zing – world première, an award-winning work of the 2020 Müpa Music Competition 1. Groovy e molto ritmico 2. Pensive 3. Allegro molto ritmico Saint-Saëns: Cello Concerto No. 1 in A minor, Op. 33 Allegro non troppo – Allegretto con moto – Tempo primo Supported by Classical Futures Europe and the Creative Europe Programme of the European Union.
The English summary is on page 10.
2
2022. március 10. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
FELFEDEZÉSEK
SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Vida Monika Ruth – zongora Luis Aracama – cselló Vezényel: Thomas Kornél Chopin: I. (e-moll) zongoraverseny, op. 11 I. Allegro maestoso II. Romanze – Larghetto III. Rondo – Vivace Thomas Kornél: String Zing – ősbemutató, a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazott műve I. Groovy e molto ritmico II. Pensive III. Allegro molto ritmico Saint-Saëns: I. (a-moll) csellóverseny, op. 33 Allegro non troppo – Allegretto con moto – Tempo primo Az Európai Unió Klasszikus Európa Jövője és Kreatív Európa programjainak támogatásával.
3
„Le a kalappal, uraim – egy zseni!” – írta Robert Schumann a kor legjelentősebb zenei szaklapjában, a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung 1831. december 7-i számának vezércikkében. Azt gondolhatnánk, egy befutott szaktekintély méltatta fiatalabb pályatársát, pedig a két zeneszerző között alig pár hónap a korkülönbség, ráadásul Fryderyk Chopin (1810–1849) az idősebb. Ám messzebbről érkezett, az európai zenei élet nagyvárosaihoz – Lipcse, Berlin, Bécs, Párizs, London pezsgéséhez – képest a perifériáról, Varsóból. A mű, amelyet hallva Schumann ezt a híres és Chopin karrierjét fellendítő mondatot leírta, a lengyel zeneszerző első olyan kompozíciója, amely zongorára és zenekarra íródott: nagyszabású, több mint húszperces variációsorozat Mozart Don Giovannijának egyik híres áriájára, tizenhét éves korából. Ezt követően azonban mindössze öt hasonló apparátusra készült alkotás került ki Chopin keze alól: a Fantázia lengyel dallamokra, a Rondo à la Krakowiak, a később bevezetéssel ellátott Grande polonaise brillante, valamint két zongoraverseny. Huszonegy éves kora után nem írt többé zenekarra, sőt, huszonnégy-huszonöt évesen a rendszeres koncertezésnek is hátat fordított, ritkán játszott, akkor is szalonokban, néha csak közreműködő fellépőként. E darabok nélkül azonban nem lett volna esélye érvényesülni, az e-moll zongoraversenyt amolyan bemutatkozó darabnak is tekintette, amikor Európa egy-egy városában le akarta tenni a névjegyét. Nagy szükség volt az efféle saját kompozíciókra, az 1820-as évek végén ugyanis rendkívül szoros verseny alakult ki, jobbnál jobb hangszervirtuózok tűntek fel, bár akadt egy felülmúlhatatlan: Paganini. Mint Schumann és Liszt esetében egy-két évvel később, Chopin pályakezdésének is meghatározó élményét jelentette, hogy élőben hallhatta az ördög hegedűsét, amikor európai koncertkörútja során az olasz fenomén Varsóba is ellátogatott, sőt, 1829 májusától júliusáig nem kevesebb mint tíz alkalommal lépett fel ott. Chopin éppen ekkor fejezte be tanulmányait a varsói konzervatóriumban, három héttel később pedig már Bécsben is bemutatkozott, többek között a Don Giovanni-variációkkal. Szeptemberben visszatért Varsóba, ahol a lengyel közönség szinte követelte tőle, hogy koncertet adjon – erre az alkalomra kezdte el írni az f-moll zongoraversenyt. A mű nyilvános premier előtti megszólalása után a kritika nem kis elégedettséggel állapította meg, hogy „az ifjú Chopin túlszárnyalja az összes zongoristát, akit itt hallottunk. Ő a zongora Paganinije, szerzeményei nemesek, tele új ötletekkel.” A varsói Nemzeti Színházban hét-nyolcszáz fős hallgatóság előtt adta elő az f-moll zongoraversenyt 1830 márciusában, majd pár nappal később még egyszer, s ez utóbbi fellépésről valóságos diadalmenetben távozhatott. Egyre szűkösebbnek érezte azonban hazáját – a nagyvilágnak akarta megmutatni magát. Miközben halogatta az indulást, elkezdte szervezni búcsúkoncertjét, amelyre nagyszabású művel, egy újabb, immár negyvenperces zongoraversennyel készült, alig pár hónappal azután, hogy befejezte az elsőt. (Mivel a korábban keletkezett f-moll koncert később jelent meg nyomtatásban, az kapta a kettes sorszámot.) Október 11-én a varsói Nemzeti Színházban telt ház hallgatta a fiatalembert, a siker minden várakozást felülmúlt. Chopin két fiatal, tehetséges énekes ismerősét hívta meg vendégművésznek, a zenekart a svájci olasz karmesterzeneszerző, a varsói konzervatórium énekprofesszora, Carlo Soliva dirigálta. Korabeli szokás 4
szerint a versenymű tételei között más produkciók hangzottak el, az első után például egy kórussal és zenekarral kísért ária. És Chopin ekkor még mindössze húszéves! Bár kétségtelen, hogy saját hangját csak pár évvel később találta meg, könnyelműség lenne fiatalkori zenekarkíséretes darabjait a zsengék közé sorolni, még akkor is, ha az e-moll zongoraverseny a Friedrich Kalkbrenner és Ignaz Moscheles megteremtette divatot követi; bravúros virtuozitás, csillogó futamok jellemzik, a szerelmi vallomások hangján szóló, noktürnszerű lassú tétel éneklő dallamaival a kor érzelmes operaáriáit idézi. Az első tétel kevésbé ünnepélyes, inkább melankolikus, a harmadik pedig a humor jegyében fogant bravúros finálé, a lengyel kujawiak duhaj táncritmikájával. A kor más, stile brillante zongoraversenyei mellett feltűnő különleges hangütése, személyessége, a zongora regisztereinek leleményes kiaknázása, a mindig változatos figurációk, amelyek későbbi, már Párizsban vagy Mallorcán komponált polonézekben, noktürnökben, keringőkben, mazurkákban is megfigyelhetők. Zenekarkezelését sok kritikával illették: fantáziátlan, nem használja ki a hangszerek adta lehetőségeket, és akusztikus díszletnek használja az együttest a zongora mellett. Chopin nem sok tapasztalatot szerzett a hangszerelés terén – alig pár hónappal korábban fejezte be tanulmányait –, és későbbi művei alapján elmondható, hogy nem igazán érdekelte a zenekarra komponálás, a zongoraszólam és a zenekari anyag arányát mégis végig tökéletes egyensúly jellemzi: amikor az egyik gazdag, a másik háttérbe vonul, és fordítva. Ahogyan egykor az e-moll zongoraversenyt 1830-ban bemutató Carlo Soliva, Thomas Kornél is több országban tevékeny muzsikus, szintén zeneszerző-karmester. Édesanyja magyar, és bár nem Magyarországon született, itt nőtt fel, majd sokáig Ausztriában, később pedig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Négy-öt éve rendszeresen megfordul itthon, a Savaria Szimfonikus Zenekar egyik karmestere, és a mostani évadban két produkciót is vezényel az Operaházban. Dirigensi karrierje a 2018-ban Nizzában megrendezett nemzetközi opera-karmesterversenyen indult, ahol második helyen végzett, valamint két különdíjat nyert. Korábban Denver zenei életében vállalt aktív szerepet a helyi filharmonikusok asszisztens karmestereként, a Lamont School of Music dirigenseként, illetve a kortárs zenére szakosodott Nebula Ensemble vezetőjeként, utóbbi poszton 2014 és 2018 között több mint ötven kompozíciót mutatott be. A zeneszerzés ma már szorosan hozzátartozik mindennapjaihoz, ez azonban nem volt mindig így. Mint egy interjúban elmondta, a 2000-es évektől másfél évtizeden keresztül rövidfilmekhez kapcsolódó projektekben vett részt zeneszerzőként, de teljesítményével nem volt elégedett, ezért fel is hagyott e tevékenységgel. A világjárvány azonban változást hozott: az első hullám idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ahol klarinétművész felesége biztatására ismét komponálni kezdett. Az elkészült darab olyan jól sikerült, hogy bemutatták a Kutztowni Egyetemen, a Nemzetközi Klarinétszövetség pedig beválasztotta nyári programjának repertoárjába. Thomas Kornél a Müpa 2020-ban megrendezett zeneszerzésversenyén a Zestful Juxtapositions című hegedűduóval kamarazenei, itt hallható, vonószenekarra készült, String 5
Zing című kompozíciójával kamarazenekari kategóriában nyert díjat. A szerző a következőket írja a darabról: „A String Zing ritmikai szempontból kihívást jelentő, energikus mű, átlépi a zenei műfajok mesterséges határait. A jazz, a minimalizmus, az ellenpont és a kortárs zene elemeit egyesíti. A mű számos zenei ötlete évek óta kavargott a gondolataimban, de nem mertem leírni őket, félve a klasszikus zenei világ idegenkedésétől. Miután azonban rájöttem, hogy az én utam éppen a műfajokon átívelő hídon vezet, teljes szívvel és büszkeséggel öleltem át ezt a világot. A világjárvány első hónapjaiban, 2020. június 18-án befejezett mű karaktere – energikusságával, ritmikai izgalmaival – ellentétes a vírus okozta pusztítással, és talán az emberi szellem erejét is szimbolizálja.” Thomas Kornél Bartók Béla és Ligeti György mellett olyan zeneszerzőket nevez meg inspirációs forrásként, mint az amerikai John Adams, Mason Bates, Aaron Copland vagy Jennifer Higdon, valamint a brit David Bruce. A szójátékra épülő cím a mű vitalitására, energikusságára, lendületességére utal, főszereplője az éltető ritmus. Chopin az e-moll zongoraversenyt kora egyik legjelentősebb zongoravirtuózának, Friedrich Kalkbrennernek ajánlotta – az ő leghíresebb növendékétől tanult a csodagyerekként feltűnt Camille Saint-Saëns (1835–1921). Neve ma a Hattyú című tétel kapcsán lehet ismerős Az állatok farsangja sorozatból, a Sámson és Delila is fel-feltűnik az operaházak repertoárján, ritkán orgonás harmadik szimfóniája vagy egy-egy zongora- és csellóversenye is elhangzik, ennél azonban sokkal nagyobb jelentőségű zeneszerző. Fontos szerepet játszott a francia zene történetében, többek között a 18. századi francia komponisták – például Rameau – felfedezésében, amellyel közvetve vagy közvetlenül Debussy és Ravel életművére is hatott. Egyik alapítója a nemzeti öntudatot képviselő Société Nationale de Musique koncertrendező társulásnak, amely 1871-től Ars gallica mottóval kortárs francia zeneszerzők alkotásait tűzte műsorra. Érdeklődő, széles látókörű ember lévén ugyanakkor sokat tett Bach, Händel, Beethoven, Mozart muzsikájának franciaországi újrafelfedezéséért is. Elismerte a francia közvéleményt megosztó Wagner nagyságát, hazájában elsők között tűzte műsorra Liszt szimfonikus költeményeit, egyik mesterének Robert Schumannt tekintette. A századfordulón már a leghíresebb francia zeneszerzőként ünnepelték, Le feu céleste (Mennyei tűz) című, elektromos találmányokat ünneplő kantátája nyitotta az 1900-as párizsi világkiállítást, a következő évben elnökének választotta a Francia Szépművészeti Akadémia, 1902-ben Viktória angol királynő érdemrendjével tüntették ki Londonban, és felkérték, hogy komponáljon indulót VII. Edvárd király koronázására. Hetvenhárom évesen az elsők között vállalkozott arra, hogy filmzenét írjon: az 1908-ban készült, tizennégy perces De Guise herceg halála vetítésein a zenészek élőben játszották zenéjét a képkockák alá. Pályáját a Párizs központjában található Madeleine-templomban kezdte, ahol 1858-tól húsz éven át szolgált – Liszt a kor legnagyobb orgonistájának nevezte –, de kottaközreadóként is tevékenykedett, és rendszeresen publikált cikkeket. A hideg párizsi telek elől Algériába és Egyiptomba menekült, de egyébként is szeretett utazni: az 1870-es évektől 1921-ben 6
bekövetkezett haláláig közel harminc országba látogatott el, mintegy száznyolcvan alkalommal. Érdekelte a matematika, a természettudományok, a régészet, a filozófia és a csillagászat, így amikor huszonhárom évesen sikerült eladnia egyik művének kiadási jogait, a tiszteletdíjból teleszkópot vett. Bár előtte megírt három zongora- és két hegedűversenyt, elismertségét éppen százötven éve, 1872-ben keletkezett első gordonkaversenyével vívta ki. A darabot jó barátja, egy mára elfeledett, de izgalmas személyiség, Auguste Tolbecque mutatta be, aki hangszerészként és a régi hangszerek megszállott kutatójaként is dolgozott: reneszánsz és barokk viola da gambákat újított fel egy olyan korban, amikor a korhű hangszerjáték iránti érdeklődés puszta hóbortnak számított. Saint-Saëns első gordonkaversenye Liszt Ferenc iránti tiszteletének is egyik jelképe lehetne. Háromtételességével a hagyományos versenyművek szerkezetét követi, de a tételek egybekomponáltak, nincs közöttük szünet, sőt, az első és az utolsó tematikusan kapcsolódik is egymáshoz, akárcsak Liszt úgynevezett ciklikus formájú darabjaiban. A közjáték szerepét betöltő középső tétel kecses menüett, amelyben – a két szélső tétellel ellentétben – a zenekar vonósai hangfogóval játszanak, különleges atmoszférát teremtve. A mű további különlegessége, hogy első tételében nincs zenekari bevezetés, a szólóhangszer in medias res lép be, rögtön exponálva a főtémát. A szólista virtuozitását bemutatni hivatott kadencia, amely a klasszikusok concertóiban rendszerint az első és az utolsó tételben kapott helyet, itt a másodikban jelenik meg, ott is csak jelzésszerűen. Írta: Várkonyi Tamás
7
Vida Monika Ruth zongoraművész életét gyermekkora óta a zene szeretete határozza meg. Kitüntetéses diplomáit 2016-ban és 2020-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol jelenleg művésztanár mesterképzésen tanul. Négy földrészen koncertezett már, tizennégy évesen nyerte meg élete első nemzetközi versenyét Szerbiában, de dobogóra állhatott a 2020 februárjában Portugáliában megrendezett Coimbrai Zongora Világtalálkozón is, a Nemzetközi Chopin Verseny élő fordulóira pedig egyedüli magyarként kapott meghívást. A koncertezés mellett hivatásának tekinti a tanítást is, valamint a lelkek gyógyítását zeneterápia segítségével. Luis Aracama 2005-ben született Spanyolországban, 2018 óta a madridi Zsófia Királyné Zeneakadémia növendéke, de mesterkurzusokon is olyan neves művészektől tanult, mint Gautier Capuçon és Alexander Lonquich. Kisgyermekkorától kezdve koncertezik, versenyeken indul: tizenegy évesen egy németországi és egy horvát nemzetközi gordonkaversenyt is megnyert, 2017-ben a Várpalotán megrendezett Popper Dávid Nemzetközi Csellóversenyen kategóriájának második helyezettjeként végzett. A spanyolországi Galicia autonóm közösség gyermekzenekarával, valamint más együttesekkel számos alkalommal lépett fel szólistaként, de több kamaraformációnak is aktív tagja. Nemrég jelent meg első albuma, amelyen többek között Vivaldi egyik kettősversenyét szólaltatja meg.
8
Fotó © Raffay Zsófia
Thomas Kornél egyike annak az öt karmesternek, akikkel a Savaria Szimfonikus Zenekar rendszeresen együtt dolgozik. Diplomáját a bécsi zeneakadémián szerezte meg, többek között Erwin Ortner és Draskóczy László vezetésével. Egyetemi tanulmányai mellett részt vett az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány Karmesterkurzusán is, az utóbbi évadokban pedig olyan együtteseket vezényelt, mint a Skót Kamarazenekar, a Bécsi Rádiózenekar, a Bécsi Kamarazenekar, valamint fellépett számos hazai együttessel is. Dolgozott Helmut Lachenmann-nal, Kurtág Györggyel és Eötvös Péterrel, 2017 és 2020 között a Savaria Szimfonikus Zenekar asszisztens karmesteri pozícióját töltötte be.
A Savaria Szimfonikus Zenekar az elmúlt évtizedekben a magyar zenei élet jelentős képviselőjévé vált. Széles szimfonikus repertoárja mellett opera-előadásoknak is aktív résztvevője, emellett hosszú időn át a legendás Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál rezidens és házigazda együtteseként is működött. Hivatásos zenekarrá 1974-ben alakult Petró János vezetésével, akit Jancsovics Antal, Kocsár Balázs, Izaki Maszahiró, Pál Tamás, Alpaslan Ertüngealp, Madaras Gergely és – tiszteletbeli elnök-karnagyként – Vásáry Tamás követett a vezető karmes teri poszton. Számtalan neves előadó dolgozott a zenekarral az elmúlt évtizedekben, köztük Ferencsik János, Sebők György, Eötvös Péter, Gidon Kremer, Natalja Gutman, Perényi Miklós és Kocsis Zoltán.
Fotó © Büki László
9
SUMMARY Two young and astonishingly talented artists will be taking the stage of the Béla Bartók National Concert Hall to each perform a masterpiece of the concerto literature. Hungarian pianist Monika Ruth Vida won her first international competition, in Serbia, at the age of 14 and graduated from the Liszt Academy in 2020, where she is currently working on a master’s degree in music pedagogy. Luis Aracama was born in Spain in 2005 and has been studying at Madrid’s Reina Sofía School of Music since 2018. He started performing concerts and entering competitions as a young child: aged 14 he won international cello competitions in Germany and Croatia, while he also took second place in his category at the David Popper International Cello Competition held in Hungary in 2017. Composer/conductor Kornél Thomas, who will be taking the podium this evening, comes from a Hungarian family background, while he also spent extended periods in both Austria and the United States. He is one of the five conductors who have worked with the western Hungarian Savaria Symphony Orchestra in recent months. He is just as keen on composing as he is on conducting, and his piece String Zing won Müpa Budapest’s 2020 Music Competition in the chamber orchestra category. As he puts it, the composition transcends artificial boundaries between musical genres, combining elements of jazz, minimalism, counterpoint and contemporary music. Fryderyk Chopin wrote the piano concerto to be performed before Thomas’s work at the age of 20 and presented it at his farewell concert before leaving for Paris. However, the Franco-Polish composer would also play this wonderful piece, simultaneously scintillatingly virtuosic and movingly personal, when he wished to leave his calling card in a given European city. He dedicated it to the same Friedrich Kalkbrenner whose most famous pupil would teach the child prodigy Camille Saint-Saëns in Paris a few years later. The latter lived from 1835 until 1921 and wrote his first cello concerto in 1872, exactly 150 years ago. Although the influential French composer had already produced several other concertos by then, this is the piece, still popular today, that brought him public recognition.
10
MÜPA HŰSÉGPROGRAM
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu 11
ELŐZETES AJÁNLÓ
2022. március 14.
CHICK COREA: CONCERTO FOR TRIO – PREMIER
JOHN PATITUCCI, DAVE WECKL, SZABÓ DÁNIEL, BEKA GOCHIASHVILI, GADI LEHAVI Chick Corea Fotó © Toshi Sakurai
2022. március 23.
BÁZELI KAMARAZENEKAR Közreműködik: Matthias Goerne – bariton
Matthias Goerne Fotó © Caroline de Bon
2022. március 24.
JAZZRAJONGÓK
NÁRAY ERIKA VENDÉGE: LUKÁCS MIKLÓS Közreműködik: Juhász Attila – zongora, Frey György – basszusgitár, Berdisz Tamás – dob, zenei vezető Az est háziasszonya: Náray Erika – ének Fotó © Kleb Attila
2022. március 29.
THOMAS ADÈS ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK Közreműködik: Christianne Stotijn – mezzoszoprán, Mark Stone – bariton
Thomas Adès Fotó © Marco Borggreve
2022. április 8.
BARTÓK TAVASZ
TISZTA FORRÁS
ÖSSZMŰVÉSZETI EST BARTÓK ARAB ÉS MAGYAR GYŰJTÉSEI NYOMÁN Közreműködik: Guessous Mesi – ének, furulya, Szlama László – koboz, ének, Boros Gerzson Dávid – darbuka, bendir, ének, Smuk Tamás – tapan, Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Kodály Filharmonikusok Debrecen Vezényel: Fekete-Kovács Kornél, Kollár Imre Rendező: Káel Csaba Guessous Mesi
2022. április 12.
BARTÓK TAVASZ
EÖTVÖS PÉTER: SLEEPLESS (ÁLMATLANSÁG) – MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ
Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Eötvös Péter Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
KÖZÖSSÉGI MÉDIA 14
KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!
mupa.hu
15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. Címlapon: Luis Aracama A szerkesztés lezárult: 2022. március 2. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu