Söndörgő | Kelemen Kvartett
Bartók–Balkán Revisited
Zeneakadémia – Nagyterem Liszt Academy – Grand Hall
Parsley Bride
Tines
Bartók: Allegro barbaro
Kind of Bela
Zaplet – részlet Bartók 1912-es bánáti gyűjtéséből • excerpts from Bartók’s 1912 collection from the Banat
Bartók: 44 hegedűduó – Szerb tánc • 44 Duos for Two Violins – Serbian Dance
Bartók: 44 hegedűduó – Bánkódás • 44 Duos for Two Violins – Sorrow
Drago kolo
Lyras
szünet • interval
Bartók: 5. vonósnégyes • String Quartet No. 5
I. Allegro
II. Adagio
III. Scherzo. Alla bulgarese
IV. Andante
V. Finale. Allegro vivace
Zurna
Bartók: 44 hegedűduó – Arab tánc • 44 Duos for Two Violins – Arabian Dance Híd
Broad Leaves
Hulusination
A Söndörgő tagjai • The members of the Söndörgő: EREDICS Áron, EREDICS Benjamin, EREDICS Salamon, EREDICS Dávid, DÉNES Ábel
A vonósnégyes tagjai • The members of the string quartet: KELEMEN
Barnabás, Jonian Ilias KADESHA – hegedű • violin, KOKAS Katalin – brácsa • viola, Vashti Mimosa HUNTER – cselló • cello
A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This concert of the Bartók Spring is presented by Müpa Budapest as a joint event with Liszt Academy.
For the English version, see page 6.
A pandémia időszakában kezdtek el formálódni a Söndörgő új kompozíciói, melyek további lépéseket jelentettek a Lost Music of the Balkans által megkezdett úton. Ebben a zenei világban a klasszikus igényű kompozíciók és a jazz szabad levegőjét árasztó improvizációk tökéletesen megférnek egymás mellett, ahogy a legkülönbözőbb forrásokból származó inspirációk is összeolvadnak az utánozhatatlan Söndörgő-stílusban. E tekintetben egyetlen kritérium létezik, az, amit Bartók Béla fogalmazott meg egy 1931-es levelében: „Nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, […] csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!”
Bartókot népzenegyűjtőként különösen foglalkoztatta a különböző etnikumok közötti kulturális kapcsolatok vizsgálata, a dallamok, a táncok, a hangszerek „vándorlása” az egymás szomszédságában élő, illetve a távolabbi közösségek között. A magyar, a szlovák vagy a román népzene nemcsak önmagában tart igényt a folklorista érdeklődésére, legalább ennyire fontos lehet a kölcsönhatások feltérképezése. A magyar–szerb vagy a román–szerb kapcsolatok szempontjából kifejezetten gazdag területnek ígérkezett a Bánát. Bartók már 1912-ben készített itt fonográffelvételeket, úttörőként a szerb zenei hagyaték feltárásának történetében. 1912 márciusában és novemberében népzenei kutatást végzett Torontál, illetve a ma Romániához tartozó Temes területén. Temesmonostoron és Sárafalván (Šarofolvo) felvételt készített 21 hangszeres, hangszeres-énekes és énekes szerb népzenei dallamról, és le is kottázta őket.
A balkáni népzene hatása is érződik Bartók 5. vonósnégyesén.
A kompozíció 1934-ben Elizabeth Sprague Coolidge megrendelésére készült, ősbemutatójára – a híres amerikai mecénás asszony kívánságának megfelelően – Washingtonban került sor a Kolisch Kvartett előadásában. Az öt tétel jellegzetes bartóki hídformát alkot.
A szimmetrikus szerkezet középpontja a III. tétel, Alla bulgarese. „Amikor én ezeket a szokatlan ritmusokat, amelyekben annyira finom különbségek a döntők, először láttam, alig tudtam elképzelni, hogy ezek csakugyan élnek” – emlékszik vissza egyik előadásában Bartók a bolgár ritmussal való találkozására. A Scherzo „bulgarese” jelzője, mint gyakran, most is a tétel metrikus karakterére utal, s nem a melodikára, mely részben magyar, részben román elemeket tartalmaz. A két lassú tételben nemcsak a hangvétel rokonságára figyelhetünk fel, hanem szoros tematikus kapcsolatokra is, mintha a IV. tétel a II. variációja lenne.
A Hegedűduók káprázatos sorozata Bartók népzenekutatói tapasztalatának rendkívüli kaleidoszkópja. A kompozíció ösztönzője Erich Doflein német zenepedagógus volt, aki 1930-ban egy hegedűiskola összeállításán dolgozott. A másik nagy mester, akitől még azt reméltük, hogy ezt a feladatot megértéssel kezeli, Bartók lehetett. Hozzá fordultam, és megkérdeztem: megengedné-e, hogy a Gyermekeknek című gyűjteményből néhány zongoradarabot hegedűduókká dolgozzunk át, vagy pedig inkább ő maga végezné-e el ezt az átdolgozást. Válaszában Bartók elvetette az átdolgozást, és közölte, hogy inkább új duókat ír.” Bartók hamarosan elküldött néhány duót Dofleinnek, azokat, „melyek ma a ciklus utolsó számai. Az általunk elképzelt játékosokkal szemben azonban túl nagy követelményeket támasztottak. Az ezt követő levelezés életem nagy eseményei közé tartozik. A kezdő hegedűs tudásának minden fokozatában, a bal kéz fogásaira és a vonóvezetésre vonatkozóan, leírtuk a mindenkor elérhető képességeket és az újonnan adódó feladatokat. (…) Ezután egy esztendőn keresztül kaptuk a mestertől további duók újabb és újabb küldeményeit, amelyek állandóan könnyebbek és egyszerűbbek lettek, míg végezetül megérkeztek a mai ciklus első darabjai.”
A 44 duó teljes sorozata 1933-ban jelent meg. Az ősbemutató alkalmával így írt Bartók: „A 44 duó ugyanolyan céllal készült, mint annak idején a Gyermekeknek c. sorozat: hadd jussanak a tanulók a tanulás első egynéhány évében olyan előadási művekhez, amelyekben a népi zene keresetlen egyszerűsége annak dallambéli és ritmusbéli különbségével együtt megvan.”
Söndörgő
A Söndörgő jellegzetes hangzásában központi szerepet játszik a szerb és a magyar népzenében egyaránt népszerű tambura, de legalább ilyen meghatározóak a különböző fúvósok és a harmonika is. Tamburocket című 2014-es lemezük az európai világzenei rádiósok listájának első helyén állt, éves összesítésben pedig a 3. legjobb világzenei lemez lett, és két angol világzenei magazin, a Songlines és az fRoots is az év lemezének választotta. Az együttes tagjai mélyen ismerik az általuk képviselt zenei világ gyökereit, mind a négy Eredics tanít a budapesti Zeneakadémia Népzene Tanszékén. Számukra mégsem az az érdekes, hogy a tradicionális zene mit jelentett egykor, hanem az, hogy mit jelenthet ma, és mit jelenthet holnap. Első lemezeik még erőteljesebben szóltak arról, hogy mit tudnak a hagyományból magukba szívni – ezt tükrözi egyebek mellett közös albumuk a macedón zene legendájával, Ferus Mustafovval –, a 2010-es, hatvan országban forgalmazott Lost Music of the Balkans című lemeztől fogva azonban érdeklődésük egyre inkább afelé fordult, hogy mit tudnak a hagyományhoz hozzáadni. 2019-es lemezük, a Nyolc 8 Nyolc már egy műfajokon túli világ képviselője: a műfaj itt már maga a Söndörgő. A lemez afféle „conceptalbumként” is hallgatható, egyetlen ívet fut be, miként tudatosan felépített élő koncertjeik programja is. A huszonötödik év sok szempontból fordulópontot jelentett a Söndörgő életében. A pandémia okozta kényszerszünet lelassította, majd teljesen le is állította a zenekar őrületes koncertezési tempóját, és lehetővé tette – vagy inkább: kikényszerítette –, hogy levonják ennek az első, káprázatos negyedszázadnak a konzekvenciáit. Ettől talán nem teljesen függetlenül megtörtént a Söndörgő történetének első tagcseréje is: a bőgőn és csellótamburán játszó, egyetlen nem-Eredics tag, Buzás Attila helyére Dénes Ábel lépett.
Kelemen Kvartett
A Kelemen Kvartett a nemzetközi koncertpódiumok ünnepelt vonósnégyese, kamarazenei versenyek díjazottja, a Paolo Borciani Kamarazenei Verseny, a Pekingi és a Melbourne-i Kamarazenei Verseny győztese, közönség- és nagydíjasa. A nemzetközi sajtó által az utóbbi idők legfelvillanyozóbb vonósnégyesének nevezett Kelemen Kvartett neves koncerttermek visszajáró vendége, meghívást kaptak többek között a New York-i Carnegie Hall saját rendezésű koncertsorozatába, fellépnek a Wigmore Hall, a Concertgebouw, a Philharmonie
Berlin színpadán. A nemzetközi kamarazenei élet kiemelkedő fesztiváljainak rendszeres meghívottjai, a Lockenhausi Kamarazenei Fesztivál, a Colmari, a West Cork-i és a Ravennai Fesztivál állandó fellépői. Európai koncertjeik mellett bejárták Ausztráliát, Új-Zélandot, Indiát, Kínát, Közép- és Észak Amerikát is. Partnereik olyan világhírű művészek, mint Joshua Bell, Andreas Ottensamer, Pekka Kuusisto, Maxim Rysanov, Nicolas Altstaedt, Frankl Péter, José Gallardo vagy Rados Ferenc. Két új tagjukkal 2020 decemberében kezdték meg a közös munkát Bartók hat vonósnégyesén, melyben Rados Ferenc mentorként segítette őket. 2023 decemberében az Alfa Records felkérésére hozzáfogtak a zeneszerző egész életművét felölelő vonósnégyesek lemezre rögzítéséhez.
Söndörgő pursued the path opened by the Lost Music of the Balkans with new compositions written during the pandemic. In this musical universe, compositions with a classical finesse coexist harmoniously with improvisations that breathe the free air of jazz, and inspirations from the most diverse sources blend in Söndörgő’s inimitable style. In this respect, they have only one criterion, the one that Béla Bartók formulated in a letter in 1931: ‘I do not exclude myself from any influence, [...] only [insist] that the source be pure, fresh and healthy!’
As a collector of folk music, Bartók was particularly interested in the cultural relations between different ethnic groups, the ‘migration’ of melodies, dances and instruments between communities living close to, or far from, each other. Hungarian, Slovak or Romanian folk music is of interest to the folklorist not only in itself: tracing its interactions with the others can be just as important. The Banat promised particular riches as regarded Hungarian-Serbian and Romanian-Serbian musical relations. Bartók made phonograph recordings in this region as early as 1912, pioneering the exploration of the Serbian musical heritage. In March and November 1912, he studied folk music in the counties of Temes (now Romania) and Torontal. In Temesmonostor and Sárafalva (Šarofolvo) he recorded and notated 21 Serbian folk melodies for instruments, instruments and voice, and voice only.
Balkan folk music was one of the sources to inform Bartók’s String Quartet No. 5. The composition was commissioned by Elizabeth Sprague Coolidge in 1934. At the request of this famed patron of music, the world premiere took place in Washington in 1935, with the Kolisch Quartet performing. The five movements establish a distinctive Bartókian bridge form, with the third movement, Alla bulgarese, creating the centre of the symmetrical structure. ‘When I first saw these unusual rhythms, in which such fine differences are so decisive, I could hardly believe they really existed,’ recounted Bartók in a lecture his encounter with Bulgarian rhythm. Like so often, the ‘bulgarese’ attribute of the scherzo refers to the metric character of the movement, and not the melodic material, which contains Hungarian and Romanian elements. The two slow movements display not only similar moods, but close thematic ties as well, as if the fourth movement were a variation on the second.
The dazzling series of the Duos for Two Violins is an extraordinary kaleidoscope of Bartók’s experience as an ethnomusicologist. The composition was written at the behest of Erich Doflein, a German music educator, who in 1930 was compiling a violin study book. Another great master we hoped would be sympathetic to the task was Bartók. I approached him and inquired whether he would allow us to rework some of the piano pieces in the “For Children” collection into violin duos, or whether he would rather do the reworking himself. In his reply, Bartók dismissed the idea of revision and said he would write new duos instead.’ Bartók soon sent some duos to Doflein, the pieces ‘which today are the last of the cycle. But they were too demanding for the players we had in mind. The correspondence that followed is one of the great events of my life. For every stage of the beginner violinist’s knowledge, the left-hand grips and bowing, we described the skills available at any given time and the new tasks that arose (...) Then, for a year, we received ever new dispatches of duos from the master, which became steadily easier and simpler, until finally the first pieces of the present cycle arrived.’ The complete series of 44 Duos for Two Violins was published in 1933. Bartók wrote on the occasion of the premiere: ‘The 44 Duos were written with the same purpose as once the series called For Children: it is to allow students, from their very first years of study, to play works in which the natural simplicity of folk music, and its melodic and rhythmic features, can be found.’
Söndörgő
The tamboura, popular in both Serbian and Hungarian folk music, plays a central role in the distinctive sound of Söndörgő, as do the various wind instruments and the accordion. Their 2014 album Tamburocket was number one on the European world music radio charts, was voted 3rd best world music album of the year and was named album of the year by two world music magazines in the UK, Songlines and fRoots. The players have a deep knowledge of the roots of the music they play, and the four Eredicses in the band teach in the Folk Music Programme of the Budapest Liszt Academy. Regardless, what they find interesting is not what traditional music meant in the past, but what it can mean today and what it can mean tomorrow. Their first albums were
more about what they could absorb from the tradition – as reflected, among others, in their joint album with Macedonian music legend Ferus Mustafov – but with Lost Music of the Balkans, the 2010 album that was distributed in sixty countries, their interest turned to what they themselves could add to the tradition. Their 2019 album, Nyolc 8 Nyolc, represents a world beyond genres: the genre is now Söndörgő itself. The record can be taken for a concept album that follows a single arc, as do the consciously structured programmes of their live concerts. The 25th anniversary, which came in 2020, was a turning point for Söndörgő in many regards. The involuntary break that came with the pandemic slowed down and even stopped the band’s frenetic pace of concerts, and allowed – or rather, forced – them to draw the conclusions of the first dazzling quarter of a century. Perhaps not entirely unrelated to this, the first member change in the history of Söndörgő also took place: the only non-Eredics member, Attila Buzás, who played the double bass and the cello tambura, was replaced by Ábel Dénes in 2020.
Kelemen Quartet
The internationally celebrated Kelemen Quartet is the winner of the prizes and audience awards of such chamber music competitions as the Premio Paolo Borciani, the Beijing International Music Festival & Academy and the Melbourne International Chamber Music Competition. Called by a reviewer ‘the most electrifying string quartet’ of recent times, the group is a frequent guest of such renowned concert halls as New York’s Carnegie Hall, which featured them at its own concert series, the Wigmore Hall, the Concertgebouw and the Philharmonie Berlin. They regularly perform at leading international showcases of chamber music, including the festivals of Lockenhaus, Colmar, West Cork, and Ravenna. Over and above their European appearances, the Kelemen Quartet has toured Australia, New Zealand, India, China, Central and North America. They regularly appear in concert with such world-famous artists as Joshua Bell, Andreas Ottensamer, Pekka Kuusisto, Maxim Rysanov, Nicolas Altstaedt, Péter Frankl, José Gallardo and Ferenc Rados. In December 2020, after two new members joined them, they started work on Bartók’s string quartets, six works that span the entire œuvre, with help from Ferenc Rados, who acted as their mentor. In December 2023 they started recording Bartók’s complete string quartets for Alfa Records.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek ingyenes kiadványa
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.
Szerkesztő: Molnár Szabolcs
A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.
A címlapon: Bartók Béla (1930 körül)