Müpa Magazin 2020/2021 évad 5. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVI. évfolyam 3. szám 2021.

MÁJUS JÚNIUS Ingyenes időszaki kiadvány

2

KLASSZIKUS 2021. május—június

Fotó: Posztós János, Müpa

KEDVES OLVASÓK!

Másodízben jelentkezik rendhagyó tartalommal a Müpa Magazin.

Május—júniusi számunkban csupán egyetlen programajánló kapott helyet, az azonban annál fontosabb: a Budapesti Wagnernapok eseményei a tervek szerint idén is megvalósulnak, igaz, a szokásostól eltérő módon. Felidézzük a nemrég elhunyt jazzlegenda, Chick Corea pályájának magyar vonatkozásait. Szólunk a Müpa és a városkép kapcsola­táról, valamint az öltözők közelmúltbeli fel­újításáról és korszerűsítéséről. Olvashatnak a világ nagy elő­­adó-művészeti központjainak külső és belső tulajdonságairól, és arról a sokoldalú tevékenységről, amelyet egy Müpaprogram szakszerű előké­szítése igényel.

Hogyan védik járvány idején muzsikusaik egészségét a szim­ fonikus zenekarok? A kérdésre a Müpában gyakran fellépő együttesek illetékesei felelnek. Fischer Ádám, Mácsai Pál és Náray Erika portréjával folytatjuk a Müpa meghatározó személyiségeit bemutató sorozatunkat. Az évad művésze cím juttatta eszünkbe siker és kudarc, megbecsülés és mellőzöttség néhány jellegzetes példáját a zenetörténet évszázadaiból. Ismét született egy Müpanovella: Lackfi János elmeséli, milyen, amikor valaki vérét adja Wagnerért. A nagy sikerrel megvalósult Müpa Zenemű­pályázat néhány tanulsága is terítékre kerül.

Olvashatnak hasábjainkon a Müpa új büszkeségéről, a nemrég birtokba vett koncertcimbalomról, kalandozunk az újcirkusz vilá­gában, elárulunk néhány kulisszatitkot az épület színes fényeiről, felidézzük azt az izgalmas estét, amikor 2009. február 12-én a Philadelphia Zenekar hangszerei egy hóvihar miatt nem érkeztek meg a koncert kezdetéig — és a Festspielhaus BadenBaden bemutatásával folytatódik az európai testvérintézményekbe invitáló sorozatunk. Hullámhossz rovatunkban, ahogyan az előző számban is tettük, a Müpa médiatárának csemegéiből válogatunk — az ajánlattevők ezúttal a hűségprogram tagjai.

Mindent a Müpáról — addig is, míg újra megnyílhatnak az épület kapui.

Csengery Kristóf

NYITÁNY 2021. május—június

3

Nyitány

03

Tartalom

04

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK 2021

Walhalla a Müpában 06 MAGYAROK BARÁTJA

Chick Corea és Magyarország

10

34 Náray Erika

Chick Corea

Schöck Atala

Fotó: Papp Éva

Fotó: Toshi Sakurai

06

Fotó: Pentaton Ügynökség

10

KÍVÜL, BELÜL

A KULISSZÁK MÖGÖTT

Áldott pillanatban született

Müpa-koncertek ától cettig

26

Biztonsági játék

32

14

„Olyan a Müpával együttműködni, mint egy színvonalas zenekarban játszani” 18 A határtalan képzelet emlékművei 22

Visszatérő, jellegadó 34 Évszázadok művészei 38 MÜPANOVELLA

Véremet Wagnerért! 42

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

56

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

60 Fotó: Jonas Holthaus

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője

Zeneszerzők lockdown idején Cirkusz az egész?

52

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK

„…Hogy a hangszer mindenre alkalmas legyen”

56

A nap fénypontja

58

Hidegvérrel

60

Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Címlapfotó: Réthey-Prikkel Tamás A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu

MÜPA CSAK EGY VAN

48

HU ISSN 1788-439X

A szerkesztés lezárult: 2021. április 12.

Christoph Eschenbach

A Müpa új cimbalma

ÚJ VILÁGOK FELÉ

Nyomda: Pátria Nyomda Zrt.

Fesztiválok háza

Stratégiai partnerünk:

62 A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

HULLÁMHOSSZ

Vajda András Szili Annamária Csehi Miklós

66

Emberi Erőforrások Minisztériuma

KEDVES OLVASÓINK! A lap megjelenésének időszakában a Müpa a Magyarország kormánya által meghozott járványügyi rendelkezésekkel összhangban zárva tart. A Müpa Magazin e száma ezért programajánlók helyett olyan cikkeket tartalmaz, amelyek érdekességeket, kulisszatitkokat kínálnak közön­ségünknek a Ház működéséről, múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjéről.

Fotó: Uwe Arens

Catherine Foster

6

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK 2021 2021. május—június

Walhalla a Müpában Budapesti Wagner-napok 2021

Hartmut Schörghofer annak idején így nyilatkozott a koncepcióról, illetve a felfrissítés hátteréről: „A 21. század első évtizedé­ben szükségét éreztem annak, hogy A nibelung gyűrűjének egy sajátos, a bemutatási hellyel és a bemutatási szituá­cióval szinkronizáló olvasatát hozzam létre, amely felhasználja az új vizuális eszközök adta lehetőségeket ahhoz, hogy értelmezze a szereplők egymás között

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A Fischer Ádám művészeti vezetésével megvalósuló Wagner-napok ma már olyan szorosan hozzátartozik a Müpa évadjaihoz, mint a Gellért-hegy Budapesthez. Az intézmény egyik legnagyobb eddigi vállalko­zása ez, a Wagner-rajongók által várva várt esemény, csakúgy, mint a 145 éve éppen A nibelung gyűrűjével útjára indított Bayreuthi Fesztivál a legendás Zöld dombon. Emlékszünk, a tetra­ lógia két lépcsőben, két év alatt vált teljessé (2007: A Rajna kincse; A walkür; 2008: Siegfried; Az istenek alkonya) a Müpában Hartmut Schörghofer kifejezetten a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem terébe illeszkedő rendezésében, majd a nagy sikerre való tekintettel a Wagner-napok programjának állandó eleme maradt. A 2018-as évben más Wagner-operáknak örülhettünk, 2019-ben pedig az osztrák rendező felújított rendezésében tért vissza a Ring — ezt a produkciót láthatjuk az idén virtuális fesztivál alakját öltő Wagnernapok keretében.

Fischer Ádám

Vannak dolgok, amelyek állandók, amelyek már-már az életünk részévé váltak.

Ilyen a 2006-ban útjára indított Budapesti Wagner-napok, amely joggal nevezhető egy-egy Müpa-évad megkoronázásának. A járványhelyzethez igazodva idén a 2019-ben rögzített felvételről láthatjuk-hallhatjuk a zenét, színpadi történést, költészetet és megannyi más műfajt ötvöző, mitológiai gyökerű csodaalkotást, A nibelung gyűrűjét, amely mellett élő koncertközvetítés is színesíti a programot.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK 2021 2021. május—június

7

Kálnay Zsófia

pulzáló pszichológiai viszonyait, és hogy átláthatóvá tegye a Ringmítoszt átszövő érzelmi rétegeket. A technikai lehetőségek akkoriban jóval kevés­bé voltak fejlettek, mint most. Sok vi­zuális elképzelést még analóg módon kellett megvalósítani. Azóta sokkal kifor­rottabb video- és animáció-technikával rendelkezünk. Ebben az új változatban ezt is »bevetettük«.”

Stefan Vinke

… aligha juthat el több emberhez a Ring és üzenete, mint az online közvetítés által, amelyet magyar felirattal, regisztráció nélkül, ingyenesen tekinthet meg bárki, szerte a világon.

Ugyanebben az interjúban fogalmazta meg ars poeticáját is, miszerint a művészet nem választható el az élettől. „Mind rendezőként, mind díszlet- és jelmeztervezőként célom, hogy minden művet, amelyet rám bíznak, sok emberhez vigyek közel, számukra mentális és emocionális utat mutatva egy elragadó világ felé” — nyilatkozta, és ehhez a törekvéshez tökéletesen illeszkedik a járványhelyzet okozta kényszerűség, hiszen aligha juthat el több emberhez a Ring és üzenete, mint az online közvetítés által, amelyet magyar felirattal, regisztráció nélkül, ingyenesen tekinthet meg bárki, szerte a világon.

A Müpa-beli Ring különlegessége és egyedisége, hogy az egyes zenedrámák egymást követő estéken hangzanak el, valamint az is, hogy a négy operán átívelő cselekményben szinte minden esetben végig ugyanaz a művész alakít egy bizonyos szerepet. Előbbi kifejezetten Wagner elképzelését valósítja meg, utóbbi pedig már önmagában is bámulatra méltó egyéni művészi teljesítményekre ad lehetőséget, amellett, hogy a néző szemszögéből sokat számít az adott figura hiteles megformálásában. A 2019-es produkció több estén is visszatérő szereplője többek között Johan Reuter, Stefan Vinke, Schöck Atala, Kálmán Péter, Gerhard Siegel, Walter Fink, valamint a brit Chaterine Foster, aki Brünnhildét alakítja két estén, és aki a 2013-as Wagner-bicentenáriumhoz kapcsolódó bayreuthi Ringben is ugyanebben a szerepben lépett színpadra a Zöld dombon.

8

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK 2021 2021. május—június

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Tomasz Konieczny

Gál Erika mind a négy zenedrámában énekel: kétszer mint a Földanya-isten Erda, egyszer walkür, egyszer pedig sorsfonalat szövő norna alakjában láthatjuk. Természetesen az egyszeri alkalommal színre lépő művészek is a Wagner-világ legjobbjai, ilyen többek között — a teljesség igénye nélkül — Christian Franz, Stuart Skelton, Albert Pesendorfer, Camilla Nylund, Tomasz Konieczny, Allison Oakes, Lauri Vasar és Anna Larsson, a magyar művészek közül pedig a sellőket és walküröket is alakító Wierdl Eszter, Fodor Gabriella, Kálnay Zsófia, továbbá Németh Judit, Pasztircsák Polina és Zemlényi Eszter. Mesterien összeállított szereposztás tehát, óriá­si művészi potenciállal, amelyre reagálva egy kritikus méltán fogalmazott így: „a produkciónak még mindig egyik legnagyobb értéke, hogy viszonylag szabad teret biztosít az énekesek egyéni interpretációinak”.

A 2019-es Ring közvetítését idén élő koncertközvetítés egészíti ki: a német opera- és dal­repertoár egyik legjelesebb tolmácsolója — mellesleg fenomenális Hans Sachs —, Michael Volle énekel Liszt dalaiból gyönyörű és művészi igényű válogatást Wagner francia nyelvű, a nagyközönség előtt szinte ismeretlen dalaival színesítve. A zongoránál világsztárok legendás dalkísérője, Helmut Deutsch foglal majd helyet.

Várkonyi Tamás

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK 2021 2021. május—június

9

CHICK COREA É́S MAGYARORSZÁG

A korszakos jelentőségű jazzmuzsikus és hazánk kapcsolata emlékezetes pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget, bár mindezek betetőzését sajnos megakadályozta a sors. A Müpa megrendelésére készült Corea-kompozíció ősbemutatóját a világjárvány miatt előbb halasztani kellett, ám a nyárra kitűzött premier előtt, februárban a művész váratlanul elhunyt.

10

MAGYAROK BARÁTJA 2021. május—június

Chick Corea Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

MAGYAROK BARÁTJA 2021. május—június

11

A hirtelen végzetessé vált betegség egy alkotóerejének teljében lévő, sőt egyenesen fiatalos benyomást keltő, de már hetvenkilenc éves művész pályájának vetett véget. Pedig Coreának évekre előre tele volt a naptára. Az egyik ilyen bejegyzés a június végére tervezett Müpa-koncert volt: ezen kellett volna többszöri halasztás után bemutatnia az intézmény másfél évtizedes jubileuma előtt tisztelgő művét. Persze a jazzprogramok szerkesztői nemcsak Coreát kérték fel: örömünkre megvalósult László Attila Csodák Palotája című művének premierje, ahogy Oláh Kálmán is be tudta mutatni szimfonikus alkotását, Passacaglia jazztrióra és zenekarra címmel. Ezek az események még az első, illetve a második járványhullám előtt zajlottak le. Ugyanerre a felkérésre időközben Branford Marsalis is komponál. Corea darabja is megszületett Concerto for Trio címmel, a kottát már elküldte. Így talán még nem kell végleg lemondanunk arról, hogy avatott kezek megszólaltassák a darabot, erről azonban még zajlanak a tárgyalások.

Közhelyszámba megy, hogy Corea Bartókot mindig úgy emlegette, mint egyik kedvenc zeneszerzőjét, ha nem a legkedvesebbet — és nem csak akkor, amikor éppen nálunk turnézott. A hat vonós­ négyest és a Concertót például rendszeresen hallgatta. Hogy mikor találkozhatott először a század legjelentősebb magyar zeneszerzőjével, arról csak sejtéseink lehetnek. Történhetett ez a Juilliard School of Music falai között, miután Corea 1959-ben New Yorkba költözött, és ott elkezdte — bár sohasem fejezte be — klasszikus zenei tanulmányait. Azt viszont tudjuk, hogy apja jazzbandjében esett át a tűzkeresztségen, és hogy a modern jazz-zongoristák példája, valamint a dögös latin zenekarok csábították el a zeneakadémiai órákról, előléptetése pedig Miles Davis zenekarában követ­kezett be.

…Corea Bartókot mindig úgy emlegette, mint egyik kedvenc zeneszerzőjét…

Bartók követőjének viszont legalább 1983 óta tarthatjuk, amikor megjelent a saját Mikrokozmosza, az elbűvölő Children’s Songs szóló zongorára. Akár korábbi dátumot is mondhatunk, hiszen ennek több darabja is régebbi a ciklus kiadásánál, például az egyes

12

MAGYAROK BARÁTJA 2021. május—június

számú dallama már az első Gary Burton duettlemezen és a Light as a Feather című 1973-as Return to Forever-albumon is felbukkan.

Bartók ez idő tájt Coreára gyakorolt hatásáról már bizonyára születtek zenetudományi dolgozatok, hiszen a kapcsolódás bevallott és nyilvánvaló már a Children’s Songs alapötletében is: az apróság(ok) elismerése és nevelgetése, kibontása, kicsi és nagy kozmosz kontrasztokban megmutatva. Viszont igazán a jazzre és Coreára jellemző, hogy a ciklus több darabja felbukkan nemcsak a kolosszálisan népszerű jazz-rock lemezeken, hanem a későbbi, elmélyült modern kamarajazzt a rá jellemző játékossággal megtöltő felvételein is.

Mikor találkozhatott vele először a magyar közönség? A vasfüggöny mögötti levegőtlen országban is műsorra tűzték felvételeit a médiumok: már 1969-ben felbukkant a Magyar Rádió kísérleti adásában, méghozzá sztereóban — pedig hol volt még akkor Corea Grammy-díjainak hosszú sora! Tíz évvel később egy német Coreakoncertfilm keltett feltűnést, és nemcsak a rajongók köreiben: az Esti Hírlap recenziót közölt a Magyar Televízió adásáról. A sajtó Corea és Herbie Hancock közös turnéjáról is beszámolt. Ennek műsora, amely az Ostinato című Bartók-darabot is tartalmazta jazzfeldolgozásban, NDK kiadású licenclemezen vált sokak számára hozzáférhetővé. És egy magyar lemez is fontos epizódja fogadtatásának: Szabó Gábor hazatérésként is értékelhető nagylemezén egy teljes lemezoldalon játszik. A Módos Péter szerkesztésében televízió-képernyőre került Pori Jazzfesztivál-közvetítések is megelőzték Chick Corea első magyarországi fellépéseit.

A legelső személyes találkozást viszont meglepő módon az Animals együttesnek köszönhetjük. Az akkoriban teljhatalmú Országos Rendező Iroda ugyanis a beatzenekar „szerződésszegése” miatt — az együttes lemondott egy koncertet — 1983. november elsejére meghívta Coreát a Budapest Sportcsarnokba: ezen az eseményen az Animals fellépésére váltott jegyeket is elfogadták. A zongorista Gary Burtonnel és egy vonósnégyessel érkezett, sokak őszinte elképedésére. Ezután már sorban, szinte egymás után következtek a fellépések, Corea meghitt viszonyt alakított ki a magyar közön­ séggel. 2006-ban a Budapest Kongresszusi Központban és Debrecenben koncertezett a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarának kíséretében. Műsorán egy Mozart-zongoraverseny szerepelt, majd Bartók műveire improvizált.

Gary Burton vibrafonossal később duóban is fellépett, és elhozta a Vigil című lemez kedvéért alakított fiatal együttesének hattagú új változatát is. 2017 májusában Trilogy elnevezésű formációjával járt Budapesten. Utoljára 2018 júliusában jött el: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben — ahol korábban szólókoncerten is fellépett — adott műsort a nyolcvanas évek végén alakult Chick Corea Akoustic (máskor Elektric) Band talán legnevezetesebb felállásával: John Patitucci bőgőssel és Dave Weckl dobossal.

Zipernovszky Kornél

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu13

MAGYAROK BARÁTJA 2021. május—június

Fotó: Nagy Attila,Müpa

14

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

Áldott pillanatban született KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

15

A Müpa főépítésze, Zoboki Gábor mondta a címben idézett szavakat egy alkalommal, amikor az épület és az intézmény létrejöttéről beszélt. Azt is mondta, hogy vannak még 21. századi csodák. Tizenhat év elteltével mit gondol erről a csodáról? Erről faggatom Topor Tünde művészettörténészt, az Art Magazin főszerkesztőjét, a Müpa tanácsadóját, kiállításainak szerkesztőjét.

Csodának tartom ma is — vagy szerencsés csillagállásnak —, amikor találkozott a beruházók, a politikusok és a szakma akarata, valamint a közönség igénye. Kedvezőek voltak a körülmények, így a Müpa még a 2008–2009-es válság előtt megépülhetett. Amikor el­készült, emlékeim szerint kapott hideget-meleget, az eddig eltelt tizen­hat év azonban fényesen igazolta.

Jól működik, a közönség nagyon szereti, és a szakmai megítélése is igen kedvező.

Húzóerő volt-e a Müpa a szomszédságában emelkedő épületek számára?

Mindenképpen. Ez a nem hivalkodó, a kornak tökéletesen megfelelő építészeti nyelven megfogalmazott mű nagyon jó irányban befolyásolta az egész Duna-parti házsor elképzelését. És kijelölt egy végpontot a Rákóczi híd előtt: most azt mondhatjuk, hogy eddig terjed a budapesti belváros.

Amelyet egyik oldalán a Duna határol.

Ez kifejezetten a szívem csücske: hogy a Müpa vízparton van. Volt egy olyan terv — amely a Hableány 2019 májusában bekövetkezett tragikus balesete miatt sajnos lekerült a napirendről —, hogy a Wagnernapok előadásaira váltott jegy az ide érke-

ző hajókra is szóljon. Csak fel kellett volna sétálni a kikötőből. Szerintem biztos, hogy ez már a tervezéskor fő szempont volt.

Ha arról beszélünk, hogy jó helyre épült-e a Müpa, ezt is érdemes figyelembe venni.

Ahogyan a Royal Danish Opera Hall, vagy a londoni Royal Festival Hall esetében is: az ember úgy érzi, az energiák jobban áramlanak ezekben a vízparti épületekben.

A folyó mentén innen rálátunk a városra, a kivilágítás pedig látványponttá teszi a Müpát. Budáról ugyanúgy, mint a bel­ városi Duna-partról vagy a hidakról fantasztikus látványt nyújt a hol lila, hol magenta, hol fehér fényben derengő épület.

…továbbgondolja és egyesíti a modernista hagyományokat.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A város peremén épült. Jó helyen?

Induljunk ki abból, hogy a Zoboki—Demeter építésziroda először egészen más tervet adott be, mint amely végül megvalósult, és Demján Sándor elképzelése is más volt.

A Millenniumi Városközpont koncepciója szerint szálloda és új lakóépületek övezték volna az új létesítményt. Demokratikus gondolat volt, hogy a város peremén legyen egy ilyen, Művészetek Palotá­jának keresztelt intézmény. Lakóházak helyett azonban az évek során irodaházak települtek ide, estére kiürül a környék. A közönség, amikor egy-egy koncertről kijön, kicsit el is van

anyátlanodva, mert nem egy élettel teli, mozgalmas negyedbe lép ki. Egyelőre.

Mert várható, hogy ez bekövetkezik, és ha majd a környék lakóépületekkel népesül be, a Müpa beágyazódhat egy élő városi közegbe. Mindenesetre az új szellemi és városközpont kialakulásának lehetősége ezzel az épülettel született meg.

16

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

Modernnek nevezhető épület a Müpa?

Azt mondanám, hogy továbbgondolja és egyesíti a modernista hagyományokat.

A szögletes és nagyon rigorózus Bauhausmodern itt egyesül az Aalto-féle organikusabb, hajlított felületekkel dolgozó modernizmussal. Abból a szempontból unikális az épület, hogy ezt a két irányt összedolgozza. A grandiózus oszlopokkal és szögletes homlokzatával egyszerűen, szépen veszi körül a magját képező fő koncerttermet.

Bent pedig megjelennek a hajlított, organikusabb formák. És a színek: az előcsarnokban és a közönségterekben természetes színek. A meleg faburkolat és a zöld gránit az erdőt idézi, itt egyedül a vörös szőnyeg, amelyen besétál a közönség, képviseli a hagyományos ünnepélyességet. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben már több a szín. Jovánovics György gipszreliefjei olyan struktúrát alkotnak, mint a templomok belsejében körbefutó freskódíszítés.

Az orgona alatti aranyozott gipszfüggöny mintha szentélyt sejtetne. Csak itt a freskók nem történeteket mesélnek el, vagy legalábbis nagyon absztrakt történetet, amelyben a kadmiumvörös, a kék, a barna és a többi szín váltakozása az érdekes, és az, hogy azokon milyen geometriai alakzatok futnak. Ez ugyanolyan absztrakt tapasztalat, mint a zene. Itt nem figurákat nézünk, mint mondjuk, a Zeneakadémián, de itt is ugyanúgy a misztérium felé törekszünk. A látvány előkészíti a zene misztériumát. Igazi összművészeti élményben lehet részünk.

Nekem a hangvető is eszembe jut, amelyet a mennyezetről lehet leereszteni.

Igen, ha az ember a nézőtéren felnéz, a hatalmas belmagasság miatt ugyanazt érzi, amit egy-egy kivételes pillanatban a zene is el tud érni: azt, hogy megnyílnak az egek.

Közben ott van felettünk ez az UFO-szerű nagy tárgy, amelytől ismét másféle érzete lesz az embernek. Persze ez a földönkívüli test a működést szolgálja, azt az egyedülálló akusztikát, amelyért a fellépő művészek is annyira szeretik a Müpát. Ezt szolgálják az oldalfalak is, ezek az elfordítható, soktonnás vasbeton szerkezetek, amelyekre a gipszlapokat felragasztották. Jovánovics úgy fogalmazott, hogy amikor ezeket tervezte, gúzsba kötve táncolt, mert a világhírű akusztikai szakértő, Russell Johnson azt is meghatározta, hogy a relief vastagsága

hol hány centi lehet, és milyen arányban ugorhatnak ki a felületek a síkból. Emberfeletti feladat volt a szerkezetet és a díszítést, gépészetet és esztétikát igy összehangolni. A feladat nem új, a modern építészetnek ez lényege, de itt nagyon sok kihívásnak kellett megfelelni, és ez remekül sikerült.

Milyen további kihívások voltak?

A kilencvenes években elindult, úgynevezett köztérhasználati forradalomnak — sétáló­ utcák, plázák, szabadtéri éttermek — kulturális intézményben a Müpa volt az első építészeti megvalósulása. A Ház közönség által látogatott terei az én „birodalmam”.

Hagyományos értelemben vett kiállításokat itt nem lehet rendezni, de a koncertekhez, fesztiválokhoz kapcsolódó bemutatókat igen. Izgalmas feladat összekötni a két műfajt, a képzőművészetet és a zenét.

Egyébként ma már a múzeumok is közösségi térként akarják használni a tereket.

A modern múzeum már nem a művészet szentélye, ahol csöndben kell csodálni a műalkotásokat. A látogatót ma egyre inkább arra buzdítják, hogy ne csak gyönyörködjön, hanem próbálja megérteni, hogyan készül egy műalkotás, sőt kapjon kedvet és kezdjen valamit ő is alkotni. Demeter Nóra és munkatársai tágas, világos Ludwigja ennek az új elképzelésnek tökéletesen megfelel.

Műfajok összekapcsolódásáról szólva: építészet és zene. Tükrözi-e az épület, hogy főtervezője kórusban énekelt, táncos volt, és megszállottan szereti, ismeri a zenét?

Sokféleképpen tükrözi. Amikor Zoboki Gábor arra kért egy kis stábot, hogy egyegy rövid szövegben fogalmazzuk meg, mi nekünk a Müpa, nekem Wagner, az ő kedvenc zeneszerzője jutott eszembe. Szerintem áthatja az egész házat valamifajta Ring-érzés. Hogy a Müpa a Walhalla, ahogyan az a régi A Rajna kincse-rendezésben meg is jelent. De más kapcsolódások is vannak. Jovánovics gipszreliefjei középkori kottaképet vagy Lábán Rudolf tánckottáit juttatják az ember eszébe. A homlokzat fénycsíkjainak ütemes váltakozása pedig akár zeneinek is nevezhető.

Tizenhat éve jársz rendszeresen a Müpába. Azt mondtad, ahányszor belépsz, mindig örömmel tölt el. Mi benne a legszerethetőbb? Én azt szeretem legjobban, hogy bármivel megyek, kocsival, biciklivel vagy villamossal, ahogy közeledem, már érzem, hogy aki arrafelé tart, mind oda igyekszik. És a ki­ világított épületben, mint valami filmben, kintről látom mozogni, sétálni az embereket.

Mondhatom úgy is, hogy ez a transzparencia a modern építészet kulcsszava, de úgy is, hogy én ezt nagyon, nagyon szeretem.

Petrányi Judit KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

17

„Olyan a Müpával együttműködni, mint egy színvonalas zenekarban játszani” „Az építészet megfagyott zene” – tartja az ismert mondás, de nemcsak emiatt fontos beszélnünk arról, hogy a Demeter Design Studio Demeter Nóra és Leits Miklós építészek vezetésével tavaly fejezte be a Müpa öltözőinek felújítását, hanem azért is, mert egy inspiráló vagy épp nyugalmat árasztó környezet, ahol a művész eltölti a fellépése előtti órákat, igencsak rányomhatja a bélyegét a produkció minőségére is.

18

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

Melyek azok a legfontosabb gyakorlati szempontok, amelyeket egy ilyen megbízás alkalmával figyelembe kell venni?

Demeter Nóra: A Müpa esetében nagy szerencsénk, hogy tizen­öt éves múltja révén határozott visszajelzéseket ad: tudjuk, mi működik és mi nem, illetve hol van még szükség esetleges finomhangolásra. Az épület javítását, folyamatos karbantartását egy kiemelkedő szakmai stáb végzi, ez pedig ritka adottság. Nagyon pontos elvárások elé állítottak bennünket, hiszen nem csak vizuális felújításról beszélünk: olyan élő teret kellett létrehoznunk, amely világszínvonalú környezetet biztosít a művészek számára. A vizuális kultúrán és a funkción túl fontos volt, hogy a mindennapokban is érthető és szerethető térstruktúra jöjjön létre.

Leits Miklós: A koncepcióterv kialakításakor a megoldási javaslataink szerencsére találkoztak a Müpa elképzeléseivel. Siker­ élmény, hogy a felújított öltözők funkció tekintetében is korszerűbben szolgálják a mai igényeket, mint a korábbi kialakítás.

DN: Háromféle térstruktúrát kellett kezelnünk: csoportos öltözőket, az úgynevezett kiemelt szólistaöltözőket és a VIP öltözőket. Utóbbiak szinte olyanok, mint egy szállodai szoba: kényeztető környezet, melyben a művész könnyen átszellemülhet, akár több órát is eltölthet, ráhangolódva a fellépésére. Igen szép kihívás volt, hogy ezek a terek valóban hozzájáruljanak ahhoz, hogy a művész a legjobbat hozza ki magából. Ehhez meg kell teremteni a biztonságérzetet, megfelelő operatív és érzelmi hátteret, a tökéletes világítást. Egy ilyen munkában pedig fontos szerepe van az alázatnak.

Mennyire van mozgástere ilyen esetben a tervező belsőépítésznek? Hiszen egyrészt funkcionális jellegű terekről van szó, másrészt a meglévő arculathoz, külső és belső színvilág­ hoz is kapcsolódni kellett.

DN: A kreativitás megtalálja a maga helyét. A Müpának természetesen van egy határozott anyaghasználata, vizuálisan megalapozott világa, de kerestük azokat az új arculatbeli motívumokat, új anyagokat, grafikai, egyedi iparművészeti „fűszereket”, amelyek a folytonosságot és a frissességet egyaránt képviselik.

LM: Kifejezetten izgalmasnak tartjuk az ilyen feladatokat, amelyekben nemcsak műszakilag és fizikailag vannak adottságok, kötöttségek, hanem az arculatban is. Bár első pillantásra szűknek tűnhet a tervezési felület, valójában ettől válik igazi kihívássá a munka.

Vizualitás és dizájn dolgában milyen irányelveket kívántak követni? Milyen formák, motívumok kaptak hangsúlyt?

LM: Geometria tekintetében is úgy szerkesztettük meg ezeket a tereket, hogy minél tisztább térhatást keltsenek. Egyrészt megpróbáltunk megszabadulni a felesleges tárgyaktól. Például korábban az asztalok fölött liftes ruhaakasztókat találhattunk, melyekről a ruhák az ember homlokáig lógtak a tükörben, de már a megjelenésük sem volt valami szép látvány.

Az ilyen jellegű megoldások helyett próbáltunk más alterna­ tívát nyújtani, hogy a berendezett öltözők mindenben a művész felkészülését és pihenését szolgálják.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

…a Müpa új grafikai arculatából is csempésztünk be színeket, elemeket mintegy rejtett üzenetekként, hogy érezhető legyen az egység.

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

19

Milyen feladatok jelentették a legnagyobb kihívást?

DN: Nem igazán tudnék rangsort felállítani, de először azt hittük, hogy számos öltöző esetében „másolás-beillesztés” jellegű feladatokról lesz szó, de hamar kiderült, hogy mindegyik tér egyedi. Már az is nagy kihívás volt, hogy mindegyik térsor problematikáját megismerjük. Például azt, hogy az említett liftes elemeket hogyan kell áttervezni, áthelyezni, meg kellett tanulnunk a működésüket, de gondos munkát igényelt a világítás tervezése is, a könnyen elmozdítható izzók helyett stabil, és azoknál sokkal jobb hatásfokú LED-es fényforrásokat kellett tele­pítenünk. De azt is elég tág skálán kellett megértenünk, hogy ahány művész, annyi­féle igény merül fel egy fellépés előtt.

20

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

Hogyan zajlott az ütemezés, a gyakorlati megvalósítás?

LM: Három fázisra bontott munkafolyamatról van szó, melynek első részében az első emeleti öltözők készültek el, ott szere­pelt a legtöbb öltözőtér, később a második és negyedik emelet következett. Szerencsére az első emeleti kivitelezés folyamán is felismertünk olyan tanulságokat, amelyeket a következő ütemekben hasznosítani tudtunk.

DN: A felújításokról azt is tudni kell, hogy ezek mindig a nyári ciklusokban zajlanak. Általában igen rövid, sűrű időszakról beszélhetünk, ezért fontos előre gondolkodni, hiszen igen bonyolult beavatkozásról van szó, ugyanis nemcsak vizuálisan újítottuk fel az öltözőket, hanem gépészetileg, műszakilag is, vagyis a konkrét kezdési időpontra már a gyártással, az asztalosmunka nagy részével készen is voltunk, így a tempó miatt egyáltalán nem sérült a kivitelezés igényessége. Szerencsére — zenei analógiával élve — olyan a Müpával együttműködni, mint egy színvonalas zenekarban játszani, amelynek mi csak egy részét képezzük, a tervezői munkához remek háttértudást kaptunk, megismerhettük a problémát, az igényeket a kötöttségekkel együtt, hogy feszes munkával a legjobb végeredményt érhessük el. Az összehangoltságnak köszönhetően hálás feladat volt. Hozzáteszem, a mai világban ez ritkaság.

Tóth Endre

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

DN: Lényeges szerepet kaptak a természetes anyagok, például a tölgy, vagy olyan burkolatok és színek, melyek a ház más részei­ben is megjelennek, de a Müpa új grafikai arculatából is csempésztünk be színeket, elemeket mintegy rejtett üzenetekként, hogy érezhető legyen az egység. Igyekeztünk a ház jellemző motívumait összekapcsolni.

MÜPA PODCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

mupa.hu21

KÍVÜL, BELÜL 2021. május—június

A HATÁRTALAN KÉPZELET EMLÉKMŰVEI Formálja a városképet és szélesíti a városlakók horizontját. Élményt ad és közösséget formál: mi az? A találós kérdés megfejtése: a modern koncertterem. Tegyük hozzá: ma már a legtöbb helyen nem így hívják. A 21. század minden műfajt befogadó, sokfunkciós, komplex kulturális létesítményeit inkább előadó-művészeti központoknak nevezik, hiszen falaik között nemcsak klasszikus hangversenyek, de könnyűzenei, nép- és világzenei események, jazzkoncertek, operaelőadások, irodalmi vagy táncestek, filmvetítések is zajlanak, ráadásul az esetek többségében ugyanazon az épületen belül több, különböző méretű és jellegű teremben. És még hányféle egyéb program!

Minden, ami a szellemet vonzza. Cikkünkben kívülről és belülről pillantunk a modern művelődés közösségi épületeire.

Ami a jelenkori művészeti központok külsejét illeti, elég megszemlélnünk néhány ilyen palotát, hogy felismerjük: a legújabb kori építészet, miközben a tervezők megfontolásait a funkcionalitás szempontjai irányítják, különleges formájú műalkotá­ sokat hoz létre. Némelyik épület leginkább egy hatalmas, futurisztikus vagy absztrakt köztéri szoborra emlékeztet, hiszen formaviláguk kerüli azokat a külső jegyeket, amelyek a hasonló funkciójú objektumokat a 19. és a 20. században jellemezték: a mai paloták csak a legritkább esetben szabályos téglatest vagy kocka alakúak. Bár némelyiküket a 20. század utolsó évtizedeiben hozta létre a közakarat vagy egy merész nagyvállalkozás, többségükben a 21. század lehetetlent nem ismerő szellemének üzenetét közvetítik. A szoborszerű épületformák jellegzetes példája az Auditorio de Tenerife megfelelő irányból szem22

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

lélve két kiterjesztett szárnyra emlékeztető teteje, mely fölé szürrealisztikusan magasodik egy hatalmas, mitológiai kürt vagy szarv. Ki tervezte ezt az álomszerű objektumot? — ámulunk. Salvador Dalí?

A kissé furcsálkodó kérdés nem is olyan értetlen, hiszen Santiago Calatrava Valls nemcsak építész, de képzőművész (szobrász) is, s elképzeléseivel azokat a modernista törekvéseket folytatja, melyeknek szürrealista festőként hajdan Dalí is kép­ viselője volt.

Egyéb példák? Nem kell feltétlenül útra kelni, az interneten lenyűgöző képeket találunk az utóbbi évek, évtizedek legkülönfélébb koncerttermeiről, előadó-művészeti központjairól. Megcsodálhatjuk a Sage Gateshead hatalmas, hullámzó felületű üveg-fém hengertestét, a hamburgi Elb­ philharmonie koronaszerűen mennyekbe

törő épületét, amely az előbbi alapvetően vízszintes kiterjedésével ellentétben inkább függőleges irányban terjeszkedik.

A Philharmonie de Luxembourg hatalmas épületének fehér félkörívén impozáns oszlop­erdő vezeti végig a tekintetet. A párizsi Cité de la Musique 21. századian futurisztikus óriás formáira pillantva messziről mintha a földtörténet egymásra torlódott tektonikus rétegeit szemlélnénk. A Los Angeles-i Walt Disney Concert Hallt mintha hatalmas, hajlított szalagok alkotnák.

A pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ esti megvilágításban olyan, mint egy éppen földet ért, titokzatosan csillogó, gigantikus repülő csészealj.

Ismétlődő megfigyelésünk: a szellem palotái közül jó néhány épült vízpartra — ahogyan a Müpa is. A víz közelsége felfokozza azt a szabadságérzetet, amelyet a művelődés

Auditorio de Tenerife

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

23

Elbphilharmonie Hamburg

épületei árasztanak, és tagadhatatlanul ünnepélyesebb légkört is teremt, rá­adásul a szárazföld és a víz érintkezési pontja kimondatlanul is minden művészet (s kivált az előadó-művészetek) lényegére: a találkozás misztériumára készíti fel a lelket.

Ugyanilyen fontos — s részben ezt is garantálja a vízpart — a távlat, a kitáruló tér élménye: az, hogy ezek a paloták aligha lélegezhetnének megfelelően a város sűrűjébe zsúfolva. Ezzel magyarázható, hogy legtöbbjük egy új, éppen feltörekvő városrészben találja meg méltó helyét, s ezzel persze vissza is hat a szóban forgó területre, a kreativitás húzó erejével hosszú időre óriá­si lendületet adva a környék fejlődésének. A Müpa is ilyen kitáruló térben foglal helyet. Fontos vonása még, hogy a négy

24

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

égtájnak megfelelően legalább négy arca van: másképp érvényesül, ha délről, a Rákóczi hídról, másképp, ha északról, a Petőfi hídról pillantunk rá, megint más Müpát szemlél, aki keletről, a Soroksári út felől érkezik, és mindháromtól eltér a budai Duna-partról, az egyetemi városrész felől látható Müpa képe.

Amilyen sokfélék az előadó-művészeti központok kívülről, olyan sokszínű belső terük kialakítása. Persze közös szempont is akad: belülről mindegyik architektúrát a többfunkciós célnak megfelelő építészi koncepció jellemzi. Több szint, több eltérő méretű és rendeltetésű terem, a különféle átriumok, hallok, foyer-k változatos méretei, formái, belmagasságai egyetlen épüle-

ten belül. Legfontosabb persze minden ilyen épületben a legtágasabb terem, amely a legnagyobb közönséget fogadja be, s a legjelentősebb események helyszínéül szolgál. A nagy koncerttermek formája, széksorainak elrendezése többféle iskolát követ. A leghagyományosabb az úgynevezett cipősdoboz forma, vagyis a hosszúkás, téglalap alakú terem. Ilyen a Zeneakadémia, a bécsi Musikvereinsaal vagy az amszterdami Concertgebouw nagyterme. Egy másik elterjedt forma a szőlőskertszerű elrendezés, amely amfiteátrumszerűen öleli körül a színpadot. Ilyen a berlini Filharmónia vagy a hamburgi Elbphilharmonie nagyterme. Ismeretes még a legyező alakú nézőtér: ilyen a londoni Barbican vagy nálunk a Budapest Kongresszusi Központ.

És a teremakusztika? A tudomány, amely a hangok demokráciáját szolgálja. Célja: mindenünnen mindent ugyanolyan tisztán, plasztikusan lehessen hallani. Ezt évszázadokon át nagyrészt a szerencsére bízták.

Ma már az akusztika tudatos tervező tevékenység, melynek művelői számításokat végeznek, nagy figyelemmel a nyersanyagokra s azok hangelnyelő, hangvisszaverő vagy hangterelő képességeire. Ahogyan a nézőtér kialakításakor a modern előadóművészeti központok tervezői azt tartják szem előtt, hogy minden helyről mindenki ugyanolyan jól lásson, ugyanúgy vált céllá

az akusztikusok munkájában a torzításmentes, artikulált hangzás a terem valamennyi pontján. Nem jó, ha egy terem vissz­ hangos, és nem jó, ha a hangzás tompa, szürke. Ezért aztán egy modern előadóművészeti központ tervezőjének és belsőépítészének mindenben együtt kell működnie az akusztikussal. Nem mindegy, miből készül a falak burkolata és a padló, nem mindegy, milyen a széksorok kárpitja.

Az sem mindegy, hogy egy felület milyen vastag. Sőt a modern akusztikának rugalmasan és könnyen módosíthatónak is kell lennie attól függőn, hogy az adott hang-

Walt Disney Concert Hall

…legtöbbjük egy új, éppen feltörekvő városrészben találja meg méltó helyét…

versenyen mi szólal meg: szóló zongora, vonósnégyes, kamarazenekar vagy óriás méretű szimfonikus együttes kórussal.

A Müpa világviszonylatban is kivételes minőségű akusztikája a kor egyik legkiválóbb szakembere, az épület átadása után két évvel elhunyt Russell Johnson munkája: ő és cége, az Artec, az épület tervezőjével, Zoboki Gáborral szorosan együttműködve alkotta meg azt a teremhangzást, fontos elemeivel, a mennyezetről állítható magasságban függő hangvetővel (canopy), valamint az oldalerkélyek mozgatható vasbeton falaival, amelyet az idős „akusztikai guru”, „a fül őrangyala” (ahogy szakmájában becézték) és csapata még az épület átadása után is sok hónapon át tesztelt, hogy sikerüljön megtalálni a különféle koncerttípusok számára a megszólalás ideális feltételeit.

Kecskés M. Júlia

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

25

Müpa-koncertek ától cettig

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

… azaz az első lépéstől az utolsóig: mi történik a kulisszák mögött, amíg egy ötletből megszületik maga a produkció? A Müpa művészeti titkárságának és produkciós igazgatóságának munkatársai mutatják be a folyamatokat, lépésről lépésre.

26

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

A világsztárok jelenléte megszokott, sőt elvárt dolog a Müpában, ám „egyre inkább törekszünk arra, hogy mi hozzunk létre produk­ciókat, illetve olyan koprodukciók létrehozásán fáradozunk, amelyekbe lehetőségünk van magyar művészeket is bevonni, és nemcsak egyszer, hanem lehetőség szerint külföldön is bemutatni a előadást” — mondja Gaál Judit vezető művészeti titkár, akivel Daróczi Katalin művészeti munkatárs, Folly Paula művészeti titkár, Kovács Brigitta komolyzenei főmunkatárs, valamint Bátor Tamás művészeti főtanácsadó dolgozik együtt a közönséget magával raga­dó gazdag kínálaton.

Ki jöhet — és ki nem?

Az első lépés a válogatás: a külföldi előadó­ művészek és programok „importja” érdekében folyamatosan figyelik az egész világ koncertéletét, s az így nyert információkat az ügynökségek és a művészek saját ajánlatai egészítik ki. Sok munka hárul a szerkesztőkre is — jelenleg több műfajban tizenöt ilyen szakember dolgozik az intézménynek.

A saját produkciók leendő hazai és külföldi közreműködőiről is ezeken a csatornákon keresztül tájékozódnak, a koprodukciós partnerek megtalálásában a hazai és külföldi együttesekkel, kulturális intézményekkel fenntartott, dinamikus kapcsolat segít.

A beérkező ajánlatokat sokféle szempont figyelembevételével kell megszűrni.

Egy képzeletbeli űrlapon az alábbi kérdésekre keresik a választ: • Megfelel-e a produkció a Müpában érvényes minőségi követelményeknek?

• Mennyire illeszkedik a Müpa adott évadjának már meglévő terveibe?

• Külföldi ajánlat esetén: járt-e már az adott előadóművész/produkció Magyar­országon, és ha igen, mikor?

• Az adott műsor mennyire újszerű, érdekes — esetleg ősbemutató, magyarországi bemutató?

• Találnak-e mindkét fél számára megfelelő időpontot? Ez részben a teremfoglaltság, részben a program függvénye.

Arra ugyanis ügyelni kell, hogy kellő időbeli távolság legyen ugyanazon művek elhangzása között.

• Pénzügyileg mennyire kivitelezhető az esemény?

• Mennyire tölthető meg az adott terem nézőtere a felkínált programmal?

• Technikai szempontból megvalósítható-e a program a Müpa termeiben?

A kiválasztás, a jelentkezők elfogadásának legmarkánsabb eleme a művészi minőség, amelynek esetében nincs alku. Ebben a kérdésben döntő a szerkesztők szava.

Ha a válasz nem, ezt bizony ki kell mondani: udvariasan, de egyértelműen.

Koncert-boszorkánykonyha Az első művészeti rostán átjutott programok a heti egyeztetésen Káel Csaba vezérigazgató elé kerülnek. Ilyenkor dől el az is, melyek azok a tervek, amelyeknek cél­ szerűbb a nagy fesztiválok (Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, illetve az ős�szel induló Liszt Ünnep Nemzetközi Kultu­ rális Fesztivál) kere­tén belül helyet keresni.

Ezek ügyét a továbbiakban a fesztiváliroda vezetője, Szomolányi Janina képviseli.

Az időpontok meghatározásában mindenek­ előtt a termek foglaltsága jelenti a legfontosabb tényezőt. Számon kell tartani azonban azt is, milyen műsorral jelentkezik egy-egy előadóművész. Az ütközések elkerülése érdekében a Müpa minden évben egyeztet a hazai nagyzenekarokkal és a vezető zenei intézményekkel. Ennek fényé­ ben lehet programmódosítást kérni (vagy éppen előadóművész-cserét, ha az illető túl sűrűn jelenne meg a magyar pódiumokon).

Ami a tarifákat illeti, a Müpának valóban lehetősége van a legjobbak közül is a legjobbakat meghívni. Ennek ellenére a világsztárok elsősorban turnék keretében lépnek fel Budapesten, hiszen még a Müpa számára is ilyen konstellációban fizethetők meg. Vannak azután olyan sztárok, szerencsére nem túl sokan, akik irreálisan magas árat kérnek. Ilyenkor születhet olyan döntés, hogy a szóban forgó művész helyett inkább több kisebb produkciót vagy egy jó szimfonikus zenekart hívjanak — azonos összegért.

A legnagyobb töprengést talán azok a produkciók okozzák, amelyekről tudható, hogy értékesek és színvonalasak, de az is, hogy nehezebben tölthető meg velük az adott terem — ilyenek például a kortárs bemutatók. Ilyenkor nagy szerep jut a kapcsolódó műismertető felvezetéseknek és természetesen a PR-nak, reklámnak. Gyakoriak

a Müpa-bemutatók is. Ezek az új produk­ciók a jegyértékesítés szempontjából kocká­ zatosabbak, mint a megszokott repertoárt felvonultató programok, „ugyanakkor fontos missziónk, hogy ezeknek teret adjunk, és rendszeresen vállaljunk ilyeneket” — mondta Gaál Judit.

Szerződésútvesztők „A szerződések előkészítését — a jogi igazgatósággal együttműködve — a produkciós igazgatóság koordinálja” — tájékoztat Szilágyi Katalin produkciós igazgatóhelyettes.

A Müpa szerződéssablonja alapos és részletes. A nagy külföldi sztárok, illetve menedzsereik és ügynökségeik a saját sablonjaik szerint dolgoznak, amelyek látszatra egyszerű, néhány oldalas szerződések (inkább adatlapok), ezeken csak az alapparaméterek szerepelnek, és ezeket egészíti ki egy akár tizenöt-húsz oldalas rider. Ez nem­ csak technikai mellékletet (hang, fény, szín­ padtechnika), hanem hotelridert is tartalmazhat: a művészeknek gyakran van igényük speciális kellékekre a szobában — például vasalódeszkára, gerincproblémák miatt speciális matracra, de olykor az itt tartózkodásuk alatti gyakorlás feltételeinek megteremtését kérik. A nagy sztároknak nagyon aprólékos catering riderük van, amibe az is belekerülhet, hogy a művész két liter frissen facsart áfonyalevet kér, vagy adott márkájú pezsgőt, esetleg bizonyos papírzsebkendőt, fekete törölközőt.

Egy „városi legenda” szerint a rider sorai közé elrejtenek egy apró, jelentéktelennek tűnő tételt is. A művész menedzsere megérkezéskor azt az egyet ellenőrzi az öltözőben, hogy megvan-e. Ha igen, akkor megnyugszik, hogy valóban alaposan tanulmányozták a listát, és biztosan minden megvan, amit a szerződés előír. Általánosságban elmondható, hogy minél komolyabb hírnévvel rendelkezik egy művész, annál kisebb a mozgástere a rider tartalmát illetően a koncertszervezőnek. Érthető a világjáró sztárok arra vonatkozó igénye, hogy a szolgáltatások bizonyos szintjét előírhassák, hiszen a turnézás kimerítő, és sokszor még az alvóidejük is órára kiszámított. „A Müpa szerencsére mindig arra törekszik, hogy eleget tegyen a művészek elvárásainak, de az elmúlt években ebben egy kicsit az észszerűség irányában változtunk” — meséli Szilágyi Katalin. Az ételigények is nagyon különbözőek. Egyre többen étkeznek A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

27

speciális módon: ki vegán, ki húsmentes, esetleg különleges diéta szerint táplálkozik, előfordul az is, hogy valakinek ételallergiája van — e területen minden kérésnek eleget kell tenni.

gek kétségeit is képes eloszlatni, hiszen meggyőződhetnek róla: hozzáértő szakemberek profi eszközökkel végzik a munkájukat oly módon, hogy az a művész teljesítményét nem befolyásolja. Ha a művész hozzájárul, hogy felvétel készüljön a koncertről, akár televíziós vagy rádiós, akár a Müpa honlapján és Youtube-csatornáján

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Egy 21. századi főszereplő: a digitalizáció Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szerződésekben a kép- és hangfelvételekre vonatkozó részletek. Sok művész azonban nemcsak a felvételeket, de még a fotózást sem engedi, az ilyen helyzetek megoldása gyakran csak a szervező által vállalt kompromisszumok árán lehetséges. A Müpa esetében a meggyőzés módszere is sikerrel működik: az itt járt világhírű művészek emlékezetes koncertfelvételeiből készült rövid összeállítás a gyanakvóbb ügynöksé-

A kiválasztás, a jelentkezők elfogadásának legmarkánsabb eleme a művészi minőség, amelynek esetében nincs alku.

történő közvetítés céljából, akkor meghatározott hosszúságú részleteket saját célra is felhasználhat. Mindenki számára előnyös, ha a Müpában készült felvétel új életet kezdhet élni. A felvételek díjazása többek között attól is függ, hogy élő vagy később sugározható anyagról van szó.

A szerződés e része egyre inkább reflektorfénybe kerül, amit a kialakult járványhelyzet és ennek kapcsán a digitális világ felé történő nyitás tovább erősít. Éppen ez utóbbi tényező az, amely a művészek gondolkodásmódjára is egyre inkább hat, hiszen a pandémia alatt ez az egyetlen lehetőség, amelynek segítségével eljuthatnak közönségükhöz.

Tóth Anna

28

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu 29

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

30

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

A Tátrai Band

Fotó: Posztós János, Müpa

Fotó: Posztós János, Müpa

A Kéknyúl Hammond Band

A Bagossy Brothers Company

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Az Európa Kiadó

Az Esti Kornél

PILLANATKÉPEK – A KÖZELMÚLT POP- ÉS ROCKZENEI ESEMÉNYEIBŐL

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

31

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Kistehén

A Fran Palermo & the Lobsters

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Lóci játszik

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Konyha

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

BIZTONSÁGI JÁTÉK Az üres nézőtér előtt megvalósuló online zenekari koncertek népszerűsége folyamatosan nő.

A Müpa gyakori fellépőit arról kérdeztük, hogyan vigyáznak zenészeik egészségére.

Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzserigazgatója szigorú biztonsági intézkedésekről tájékoztatott. „Minden zene­kari periódust megelőzőn teszteljük zené­szeinket: eddig közel kétezer tesztet végez­tünk el. Pozitív eredmény esetén karanténba vonul a kolléga, amit csak ellenőrző teszt oldhat fel.” Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója hasonló rendszerről számolt be. Az óvatosság náluk is irányadó: „Minden tünettel rendelkező kollégának tilos a megjelenés a munkahelyén, azonnal karanténba kell vonulnia, amint felmerül a gyanú, hogy fertőzött.”

mindenki számára kötelező, a Fesztiválzenekar próbáit pedig negyvenöt percenként szellőztető szünet is megszakítja.

Herboly Domonkos szerint ma már „egyértelműen látszik, hogy a mi szakmánkban a kóruséneklés a legveszélyesebb járványügyi szempontból. A másik veszélyes csoport a fúvósoké. A vonósok és ütősök munkája maszkban viszonylagos biztonságban végezhető kollégáikra nézve.”

Amikor a nehéz helyzetre való tekintettel a zenészek lelki tartalékairól kérdezem, Herboly Domonkos így válaszol: „Zenekarban zenélni, professzionális kórusban énekelni, a zenészéletet élni fegyelem nélkül nem lehet. Ez a tudás jól jön ilyenkor. Kollégáink a koncerttermek bezárása idején is karbantartják magukat szellemileg és fizikailag, hogy mire elkezdődhetnek a próbák, a legjobb formájukat nyújtsák.” Erdődy Orsolya hozzáteszi, zenészeik örülnek, hogy a világ sok zenekarával ellentétben ők dolgozhatnak: „A tavalyi Karanténkon-

A próbák és a streamelt koncertek között természetesen nincs különbség biztonsági szempontból. A Nemzeti Filharmonikusok esetében a helyszíneket rendszeresen fertőtlenítik, a maszkviselés kivétel nélkül 32

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

„…egyértelműen látszik, hogy a mi szakmánkban a kóruséneklés a legveszélyesebb járványügyi szempontból. A másik veszélyes csoport a fúvósoké.”

certek jóvoltából több idejük jutott kamarazenélésre, sok új darabot tanultak meg.

Az időszaknak közösségépítő ereje is volt, mert a megszokott kamaracsoportok új tagokkal frissültek.”

A járványhelyzet a repertoárt sem hagyta érintetlenül. Herboly Domonkos arról számolt be, hogy „a nagy oratóriumokat és a nagyobb zenekari létszámot igénylő műsorokat át kellett alakítanunk kisebb formációval játszható programokká, de ez ráirányította figyelmünket olyan művekre is, amelyek egyébként nem kerültek volna a repertoárba. A kamarazenélés nagyszerű iskola és tréning, jó alkalom a műhelymunkára.”

Erdődy Orsolya szemléletes példával él: „Bruckner 9. szimfóniáját eredetileg az utolsó tétel nélkül játszottuk volna, és az online forma kapcsán vetődött fel a rekonstruált, teljes mű eljátszása, hiszen a közvetítés kevésbé teszi szükségessé a szünetet. Végül éppen az új járványhelyzettel összefüggő korlátozások miatt kellett visszatérnünk a hagyományos, befejezetlen verzióhoz.”

Jászay Tamás

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

mupa.hu33

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

A Müpa arcai (2)

VISSZATÉRŐ, JELLEGADÓ

„A Müpa még nem is volt, de mi már tudtuk, hogy itt Wagnert akarunk csinálni”

A Duna-menti Bayreuth, az újévi Teremtés színtere, az orgonasztorik, a jazzrajongók és a jó beszélgetések otthona: ez mind-mind a Müpa. Hála az olyan visszatérő vendégeknek, a ház jellegadó művészpartnereinek, amilyen Fischer Ádám, Mácsai Pál vagy Náray Erika.

34

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

Hogy a Müpa sokkal több pusztán alkalmas koncerthelyszínnél, azt talán keresve sem lehetne érzékletesebb példával illuszt­rálni, mint azzal az együttműködéssel, amely Fischer Ádám és az intézmény között a kezdetek óta fennáll. „A Müpa még nem is volt, de mi már tudtuk, hogy itt Wagnert akarunk csinálni” — emlékezett vissza a karmester az építkezés idejére, s a felismerés, amely ilyesformán rögtön szándékká lényegült át, azóta is meghatározza a ház arculatát, művészi programját — és éppígy a magyarországi operaélet bioritmusát.

Hiszen Fischer, aki önmagát egy interjúban kivételes szerénységgel botcsinálta Wagner-dirigensnek nevezte, nemcsak azt ismerte fel jószerével már a tervek láttán, hogy a majdani Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Parsifal részlete,

a fiúk és az ifjak kórusa végre egyszer úgy szólalhatna meg, ahogyan azt a szerző előírta: a középső szintről és a kupola felső szintjéről. Hanem nemzetközi ismertségét, presztízsét gyümölcsöztetve arra is elszánta magát, hogy 2006-tól máig nyaranta Budapestre invitálja a Wagner-énekesek mindenkori elitjét. Őket pedig évről évre követi a közönség is: a budapesti csakúgy, mint a Müpába sokfelől érkező külhoni publikum.

Hasonlóan a Budapesti Wagner-napok tradíciójához, a hangversenyévadok sarkkövévé vált az a közös vállalkozás is, amely legelőször 2008. január 1-je estéjén került megrendezésre: az újévi Teremtés-koncert. A Haydn-karmesterként tán még ünnepel­tebb Fischer Ádám ugyanis váltott zenekarokkal és kórusokkal, no meg ugyancsak gondosan összeválogatott énekes A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

35

Fotó: Dömölky Dániel

Mácsai Pál

szólistákkal emelte új, korábban aligha sejtett szintre e csodálatos oratórium hazai előadástörténetét és kultuszát.

Méghozzá olyan nyitott és kísérletező kedvű interpretációs gyakorlatot meghonosítva, amely A teremtés kimeríthetetlen gazdagsága mellett szintúgy indokolhatja a karmesteri bizakodást: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson.”Ami a rutin és a kiismerhetőség kerülését illeti, nos, ez a jól felismerhető szándék Mácsai Pál és a Müpa kapcsolatából is érzékletesen kitetszik. Hiszen túl azon, hogy az Örkény Színház igazgatója társulatával tartott már emlékezetes sikerű premiert is a Fesztivál Színház­ban (ez volt a centenáriumi Nyugat 2008—1908), Mácsai itteni jelenléte elsősorban — és első hallásra talán meglepő módon — a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájához kapcsolódik. „Fassang László meghívott, én igent mondtam” — egy interjúkérdésre válaszolva ilyen egyszerűen adta okát a színész-színigazgató az Orgonasztorik sorozatában való részvételére, s miközben mesélői közreműködése immár valóban régóta magától értetődő, azért abban Mácsai sajátos 36

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

erényeire is bízvást ráismerhetünk. Így a korántsem minden színészre jellemző közvetlen természetességre, a történetmesélő készségre és a humorérzékre, amelyet e sorozat alkalmain éppúgy bőven kamatoztat a művész, mint szintén nem hétköznapi zenei műveltségét. Igaz, tudván, hogy bátyja Mácsai János, az ismert zenetörténész és a billentyűs hangszerek tudós gondozója, voltaképpen az öcs ezirányú tájékozottságán sincs okunk csodálkozni.

S minthogy Mácsai Pál az értelmező irályú, intellektuális próza- és versmondás terén is széles körben elismert tekintélynek és tartós népszerűségnek örvend, így a Müpában megannyi más eseményen is kívánatosnak és üdvösnek bizonyult a részvétele. Legyen szó akár a Literárium-estek kortárs irodalmi programjáról, akár arról a 2019-es Eötvös Péter-születésnapról, a hetvenötödik életév betöltését köszöntő koncertről, amelynek műsorán ugyancsak ott szerepelt Mácsai, méghozzá egy nagyon is neki való, ravaszul rétegzett Esterházy Péter-szöveget előadva.

Náray Erika persze túl e sorozat zenés-beszélgetős alkalmain, a maga úgymond legsajátabb terepén is részese az intézmény produkcióinak. Alkalmasságának szilárd alapja, hogy az énekesnő és zenés színpadi művész otthonosan mozog egészen különböző zenei stílusokban (jazz, funky, soul, R&B, operett), ami igazán nem is csodálható, elvégre nem csupán színészi diplomával rendelkezik, hanem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakát is sikerrel elvégezte. Így aztán a Müpa 2019-es Lehár-előadásának, A mosoly országa bemutatójának csakúgy értékes csapatjátékosa lehetett, ahogyan 2015-ös koncertjén is csillogtatta énekesi — mi több: dalszövegfordítói — tehetségét. S éppen nem mellékesen, igazolta önironikus humorérzékét is, hiszen az akkori önálló est címe ez volt: „Magyar hangja: Náray Erika”.

László Ferenc

Fotó: Rózsa Erika

Náray Erika

A fentebb nem feltétlenül a legáltalánosabb színészerény gyanánt említett közvetlenül természetes beszédkészség lendülete, a civil megszólalások autentikus okossága Náray Erika és a Müpa hosszútávú kapcsolatában is érdemi szerepet játszik.

Merthogy a Jazzrajongók című sorozat háziasszonya sztárséffel vagy irodalmárral csakúgy rendre képes jóízű és valóban érdekfeszítő beszélgetéseket lefolytatni, akár egy-egy színész pályatárssal vagy énekesnővel. A podcaston is olyannyira kedveltnek bizonyuló programok ilyeténképp újra meg újra fölhívhatják figyelmünket a müpás együttműködések felfedeztető erejű és a sokirányú képességeket felszabadító jellegére. Hiszen a keresett musical- és operettszínész, aki egyszersmind napjaink egyik legszebb-legérdekesebb hangú szinkronművésze is, a Müpa falai között jutott ahhoz a lehetőséghez, amelynek révén közönség előtt bizonyíthatta empatikus és szavakész beszélgetőpartneri tehetségét.

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

37

ÉVSZÁZADOK

MŰVÉSZEI

Az évad művésze, az évad együttese — a Müpa ezekkel az elismerő címekkel fejezi ki megbecsülését a kimagasló zenei teljesítmények iránt. Eddig főként hazai muzsikusok viselték a titulust, de volt már az évad művésze a Müpához sok szállal kapcsolódó külföldi előadó, Gyenyisz Macujev is. Manapság a művészet elismerésének sok fajtája létezik — de mi volt a helyzet ezen a téren a régmúlt időkben? Cikkünk témája: siker, megbecsülés a zenetörténet letűnt évszázadaiban.

38

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

Ludwig van Beethoven

Ahhoz, hogy az elismerés és a siker fogalmát zenetörténeti összefüggésbe helyezzük, figyelembe kell vennünk, hogy a közép­kor, a reneszánsz, a barokk évszázadaiban még szinte semmi sem úgy volt, ahogyan a 19. század közepe táján kibontakozó polgári zeneélet körülményei közepette lassan kialakult.

Mindenekelőtt nem létezett a szó mai értelmében vett közönség: a zenei események színhelye többnyire vagy a templom, vagy egy uralkodó udvara, egy főúri család rezidenciája volt.

Ezeken a helyeken a zene nem a főszerepet kapta, hanem vagy szolgálatot teljesített (egyházi szertartáson), vagy emelte egy ünnepi alkalom (koronázás, főúri esküvő, egy arisztokrata névnapja vagy születésnapja tiszteletére rendezett ceremónia) fényét. Ilyen körülmények között a zene alkotói és előadói — a zeneszerző és az énekesek, illetve hangszeres muzsi­kusok — nem lehettek és nem is voltak mások, mint szolgálatot teljesítő alkalmazottak, akiknek rangja alig volt különb a cselédségénél. Megtisztelni, elismerni őket és teljesítményüket: ez aligha illett alárendelt státusukhoz.

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

39

Egy-egy kegyes főúri vagy uralkodói gesztus persze adódott olykor. A gyermek Mozartot Európán végigutaztató apa, Leopold leveleinek visszatérő motívuma a beszámoló az arisztokraták, hercegek, királyok által a fiú zsenialitását elismerő ajándékként juttatott, arannyal teli erszényekről és egyéb drága holmikról, melyeket Wolfgang kapott, miután vendéglátói színe előtt zongorázott vagy hegedült. Később nem éppen kellemes mondatok is megfogalmazódtak. A halhatatlanná vált anekdota szerint II. József finnyásan azt mondta a Szöktetés a szerájból előadása után, hogy a darabban „túl sok a hangjegy”. Esterházy Miklós herceg pedig így fordult a C-dúr (Kismartoni) mise bemutatóját követően a mű szerzőjéhez: „De kedves Beethoven, mit művelt már megint?” Megtehette: ő volt a megrendelő, s a mise felesége, a hercegné, Maria Josepha Hermenegilde von Liechtenstein névnapjára készült.

Kegyes leereszkedés és fensőbbséges távolságtartás: többnyire ez jellemezte a művészetkedvelő uralkodók és arisztokraták viselkedésmódját egy-egy nagy muzsikus tisztelgő látogatásakor. Mikor Bach 1747 májusában, berlin-potsdami útja során Nagy Frigyes császár színe elé járult (a látogatás eredménye a Musikalisches Opfer), a sajtó is beszámolt az eseményről: „Ő magasztos személye azonnal utasítást adott, hogy Bachot bocsássák be, s amikor az belépett, Őfelsége azonnal az úgynevezett Forte et Pianóhoz ment, és kegyeskedett rajta eljátszani egy témát Legmagasztosabb Személyében és minden előkészület nélkül Bach karnagynak, hogy amaz fúgaként kivitelezze.

Az imént említett Kapellmeister oly nagy örömmel tett ennek eleget, hogy nemcsak Őfelsége kegyeskedett kimutatni efölötti örömét, hanem minden más jelenlévőn is úrrá lett az ámulat.”

Az idézet jól érzékelteti a szituációt: az uralkodó vizsgáztatja a nagy művészt, feladványt rögtönözve, hogy próbára tegye tudását, a nagy művész pedig alázatosan megoldja a feladatot.

Hogy egy muzsikus nagy művész, az a régmúlt évszázadokban részben szájhagyomány útján terjedt a nép körében, részben a hozzáértők — mai szóval azt mondanánk: a „szakmabeliek” — adták tovább egymás közt a hírt, hogy van köztük valaki, aki fejjel emelkedik a többiek fölé. Így lett a Notre Dame-i iskola neves szerzője, a középkori többszólamúság egyik első alakja Perotinusból Perotinus Magnus — „nagy Perotinus”. A nagyság elismerése sokszor egyszerűen egy kinevezés volt: ennek következtében vált — pártfogója, III. Gyula pápa — jóvoltából Giovanni Pierluigi da Palestrina 1551-ben a római Szent Péter-bazilika Gyula-kápolnájának karmesterévé. Az elismerés kifejeződhetett egyfajta — ismét csak mai szóval — „szponzorációban” is. Hogy Vivaldi concerto-sorozatát, a L’estro armonicót 1711-ben, Amszterdamban Ferdinando de’ Medici toszkán nagyherceg támogatásával nyomtatták ki, értelemszerűen jelezte az arisztokrata 40

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

Wolfgang Amadeus Mozart

„De kedves Beethoven, mit művelt már megint?”

nagyrabecsülését a tudás, a teljesítmény, az invenció iránt.

Ugyanakkor éppen Vivaldi sorsa mutatja nagyon is világosan, mennyire kiszolgáltatott volt a 18. század muzsikusa a forgandó szerencsének, s a közönség és/vagy a művészetpártoló arisztokraták olykor bőven áradó, máskor elapadó kegyének: a „vörös pap” divatjamúlttá válva és elszegényedve, nélkülözések közepette halt meg Bécsben, ahol jeltelen sírba temették.

A zenei előadóművészek elismerésének korai példája a kasztráltak körül Itáliában és Londonban kialakult sztárkultusz.

Farinelli, Senesino és a többiek mai értékükre átszámítva vagyonokat kaptak fellépéseikért, s bár az arisztokrácia is kedvelte művészetüket, ők már az első nyilvános operaházak jegyvásárló közönségének támogatását is élvezték. Helyzetük azonban kettős volt: egyszerre számítottak rajongás tárgyának és kitaszított, sanda furcsálkodással szemlélt, társadalmon kívüli pletykahősöknek.

A zeneművészi teljesítmény első igazi elismerései közé tartoztak az egyetemi díszdoktori oklevelek: ilyet kapott már Haydn is (Oxford tüntette ki ezzel a címmel), majd őt követőn Mendelssohn, Liszt, Brahms, Csajkovszkij. Mint ismeretes, Brahms a Boroszlói (Wrocławi) Egyetemtől kapott címet a pajkos diákdalokat feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitánnyal köszönte meg, kissé meg is fricskázva a művészetét elismerő komoly testület tagjainak orrát. Szintén a művészi tehetség elismerését szolgálta — de a pályakezdő fiatalokét — a mára megszűnt, még XIV. Lajos által alapított Római díj (Prix de Rome), amely valójában ösztöndíj volt, s a művészi kibontakozást segítő, álla­mi költségen háromtól öt évig terjedő római tartózkodás lehetőségét az évszázadok során olyan francia zeneszerzők kapták meg, mint Halévy, Berlioz, Thomas, Gounod, Bizet, Massenet, Debussy, Dutilleux.

A modern kor díjait jól ismerjük: részben államiak, részben — főként a gazdag, s a művészetpártolás terén a magyaror­ száginál nagyobb hagyománnyal rendelkező nyugati demokráciákban — alapítványokhoz fűződnek. A zeneművészek fájdalmára zenei Nobel-díj nem létezik (az egyetlen muzsikus, aki valaha is Nobel-díjat kapott, a 2016-os irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, Bob Dylan), de a közvélemény a Nobel-díjnak megfelelő presztízst tulajdonít a szintén nagy összegű és a díjazottak rendkívül impozáns listáját felmutató Ernst von Siemens Musikp­reisnak. Utóbbit 1974 óta ítélik oda, s eddigi története során kétszer kapta meg magyar muzsikus: 1993-ban Ligeti György, 1998-ban Kurtág György.

Kecskés M. Júlia

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

41

Lackfi János VÉREMET WAGNERÉRT! Gunther kilépett a gangra, hol a három norna a sors fonalát szőtte: — A sánta cipész hogy húzza a lábát! Ez a tél elviszi, vénebb az országútnál.

— Az éjjeliőrnek szólhatna valaki, őrködjön a háza táján.

Az a rosszarcú fiatalember megint hajnalban surrant ki a lakásból… Nagy franc az asszony!

— A Petákék új kocsija elektronyos vagy mi a franc. Konnektorról töltik. Oda ne rohanjak!

Zavartan köszönt, hisz amint hallótávolságon kívül kerül, az ő sorsfonalát is elkezdik szőni. A nornákat mások nemnormális vén szatyroknak emlegették.

Suhant lefelé a lépcsőn, mint a walkür paripáján, mikor egyszeriben utána visított Grimhild, és hangjának lasszójával vissza­ ráncigálta az emeletre. Miért kell ezt mindig eljátszani, miért? (És miért kell mindig visszamenned?)

A kiáltás csontjáig hatolt: — Laciii…

Hányszor mondta neki, hogy a neve Gunther, de ezzel a nővel nem lehet beszélni, a földhöz van rögzítve pillanatragasztóval.

Nem az anyja igazából, őt örökbe fogadták. Vagy ledobta egy űrhajó kísérleti céllal. Mindjárt felkap a szárnyas paripára, és célba veszi az Aldebaránt! Leshettek, szipirtyók!

— Ó, Grimhild, mi okból háborgattad utamat Walhalla felé?

— Ó, te félnótás! Megint itthon hagytad a rántott húsos szendvicsedet! Éhen fogsz halni!

— Anya, harmincnégy éves vagyok! Akkor halok éhen, amikor akarok!

— Ne merészeld! Kijárnék a temetőbe megtaposni a sírod…

Vegyél melegebb kabátot, hűvös lesz késő este, amikor hazajössz!

42

MÜPANOVELLA 2021. május—június

— Ó, Grimhild, akit hevít a művészet izzó fáklyája, annak nem kell meleg kabát.

— Kapsz egy taslit a nornáid szeme láttára, ha nem veszed fel.

— Hajh, most utolszor, le fogom késni miattad a Lohengrint…

— Le ám, de nem a Lóhengert, hanem az egész életedet! Járhatnál normális helyre, ahol megfordulnak lányok is, mikor lesz így nekem unokám? Elücsörögsz a statisztikai hivatalban, irkálod a sok nyavalyás számot, aztán életed, az meg nincsen! Nyomatod álltó nap ezt a csörömpölést a fülhallgatódon, úgy járkálsz tőle, mint aki be van rúgva. Vagy még fel sem ébredt. Bárcsak egyszer jól berúgnál, mint egy normális fiatal. Bezzeg a Petákék Kevinjét úgy dobják ki a taxiból minden pénteken a ház előtt, hason csúszik fel az emeletre!

— Hisz Kevinnek sincsen kölke!

Gunther kitépte magát az anyai terror sárkánykarmaiból, de a Művészetek Palotájáig üldözte a végzet. Épp lekéste a trolit, a metrót, a villamost. A késések összeadódtak, s olyan történt vele, ami még sohasem. Teremzárás után érkezett, s a jegyszedő sellők, Wellgunde, Woglinde és Flosshilde, együttes erővel próbálták őt feltuszkolni a karzatra, jóllehet jegye a földszintre szólt, hol várta őt a saját külön bársonyülése, no meg egy szemüveges angyal. Végül sikerült áttörnie a kordont, de a dulakodásban a terem ajtaját rácsukták a kezére. Gunther szájába kapta ujját, és megmámorosodott a vér ízétől.

Betörtetett a harmadik sor hatodik székéig (igen, számmisztika!), levetette magát egy elég ijedt, vékony lány mellé, és harsányan suttogta: — Ó, Brünnhilde, a germán istenekhez fohászkodtam, hogy végre lássalak! Ládd, véremet adtam érted és Wagnerért!

43

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

MÜPANOVELLA 2021. május—június

44

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Fotó: Nagy Attila, Müpa

A Karosi Júlia Quartet és Ben Monder

A Bencze Alma Project

Fotó: Posztós János, Müpa

A Farkas Zsolt Quartet

JAZZ SHOWCASE

Fotó: Posztós János, Müpa

A Senga

Fotó: Posztós János, Müpa

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Solati Music Debut

A Párniczky Quartet feat Carlos Bica, Dejan Terzić

2019 — emlékmozaik

A KULISSZÁK MÖGÖTT 2021. május—június

45

46

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

Fotó: Posztós János, Müpa

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A Mordent Quintet

Living Jazz – interaktív mesterkurzus fiatal jazzmuzsikusoknak

Az Organism

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

47

A Szczuka Panka Quintet

Fotó: Nagy Attila, Müpa

A Varga Dániel Quartet

Fotó: Posztós János, Müpa

A Nagy Emma Quintet

48

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

ZENESZERZŐK LOCKDOWN IDEJÉN A múlt év végén, december 15-én vált nyilvánossá a Müpa Zeneműpályázatának eredménye. Megkeresésemre tizenkét díjazott zeneszerző osztotta meg a pályázattal kapcsolatos benyomásait, illetve többen is beavattak kompozíciós műhelytitkokba.

A megkérdezettek valamennyien nagyvonalú, a maga nemé­ ben páratlan kezdeményezésként jellemezték a zenemű­ pályázatot, a műfaji kategóriák sokfélesége pedig már önma�gában is rendkívül inspiráló volt a pályázók számára. A két kategóriában (szóló- és kamarazenei művek; kamarazenekari művek) is díjazott Molnár Viktor úgy fogalmazott, hogy a kategóriák magas száma „szinte kötetlen alkotói versenyre adott lehetőséget, ami rendkívül motiváló volt”. A legtöbb kiírás nem ilyen, „tudunk ennél jóval egyszerűbb zeneszerzőversenyekről is, ahol adott keretek között kell alkotni; meghatározott apparátusra, meghatározott tematikára, és nyilvános a zsűri is”.

Ha a pályázatnak már múltja is van — folytatja Molnár Viktor — „akkor sok esetben ismerjük a megelőző alkalmak nyerteseit és díjazottjait, így jóval meghatározottabb keretek között kell dolgoznunk”. Nagy Ákos (szóló- és kamarazenei művek) szerint jó lenne, ha minden szakmai pályázat „ilyen műfaji és stiláris gaz�dagságra törekvő, mégis olyan szigorúan keretezett lenne, mint amilyen a Müpa pályázata volt”, és nagyon fontosnak tartja az anonimitást biztosító szabályokat.

A szabatosan kialakított műfajkategóriák között mindenki könnyen megtalálhatta az aktuális alkotói érdeklődéséhez leginkább illeszkedőt, a vonósnégyessel pályázó és díjazott Tornyai Péter ugyanakkor a szóló- és kamarazenei művek kategóriáját már túlságosan is szélesnek érezte, „valószínűleg itt kerültek egymás mellé a legnehezebben összehasonlítható darabok, pél�dául egy fuvola szólómű és egy ensemble-kíséretes dalciklus”.

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

49

Az egyes kategóriák zsűrijének összetétele csak a pályázat eredményhirdetése után derült ki, a megkérdezett zeneszerzők többsége ezt inkább üdvözölte. A szakmai testület név­ sora viszont az első pillanattól kezdve nyilvános volt, Kalocsai Andrea (kamarazenekari és kamaraszimfonikus művek) számára „különösen motiváló volt, hogy Eötvös Péter is benne volt a zsűriben, mint később megtudtam, az én kategóriámban ő volt a zsűri elnöke.” Maga a kezdeményezés „elsőre egészen hihe­tetlennek tűnt, a jó értelemben vett meglepettség még a részletek megismerése után is sokáig bennem maradt.”

Tornyai Péter darabja még a tavaszi karantén idején „minden külső keret, felkérés, bemutató terve nélkül” született meg. „Már a kiírás előtt kész volt, szerencsésnek mondhatom magam, hogy beleillett az egyik kategóriába.” Dobos Dániel (kórus�művek) sem a nulláról indult. „A pályázat meghirdetése előtt már volt egy rövid vázlatom a kórusműből, amelyet más munkáim miatt félbe kellett hagynom, aztán annak rendje és módja szerint el is feledkeztem róla. Augusztus-szeptember fordulóján került újra a kezembe a vázlat, akkor támadt először az a gondolatom, hogy ebből kiindulva írhatnék egy művet. Kapóra jött

A nyár közepén meghirdetett és novemberre beérkező művekkel kalkuláló pályázattal kapcsolatban többekben felmerült a rendelkezésre álló idő rövidsége. De az idő szűkösségét például Oláh Krisztián (zenemű kis jazzformációra) a lehető legpozitívabban élte meg. Éppen „azt a korszakomat élem, amikor kifejezetten inspirálnak a határidők, még segít is az, hogy szigorúan ki lett jelölve, meddig kell elkészülni”. Sok kollégájához hasonlóan ő sem üres lappal indult el a pályamű megalkotá­ sakor. „Tavasszal és nyáron elég sok ötletet, darabkezdeményt gyűjtöttem össze. Ezek közül azt kezdtem el kidolgozni, amit abban a pillanatban a legerősebbnek éreztem. Persze nehéz ilyenkor elhessegetni a gondolatot, hogy milyen jellegű darab szerepelne a legjobb eséllyel, de ebben is nagy segítség volt, hogy mind a pályázók, mind a zsűri tekintetében anonim volt a pályázat”. Lázár Dániel (táncetűd kísérőzene) úgy érezte, hogy „jól be tudtam osztani az időmet, de azért a végére már valóban szoros volt a határidő”. Csengery Dániel, aki két „nagy” kategóriában is sikerrel indult el (kamaraopera; gyermek- és ifjú­sági kamaraopera) lakonikus, de sokat sejtető tömörséggel válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyire kellett feszített tempóban dolgozni: „nagyon”. Hasonlóan tömör választ adott e kérdésre Szentpáli Roland is (vokálszimfonikus művek; tánc­ etűd kísérőzene), pedig a kantátájából „már sok minden kész volt, de így is sokat kellett alakítani rajta, hogy megfeleljen a kiírás­nak”. Balettzenére vonatkozó ötletekből sem volt hiány, „azaz nem a nulláról kezdtem, de még így is feszített tempót kellett diktálnom magamnak”. Solti Árpád (kórusművek) gyor�san elkészült, de ő egy speciális problémával is szembesült. „A zenei struktúrát találtam ki először, kezdetben ehhez kerestem (nem jogvédett) szöveget. Miután nem találtam megfelelőt, kénytelen voltam belátni, hogy nincs más választásom, mint hogy magam írjam meg azt. Ha mással íratom meg, akkor írásbeli engedélyeket kellett volna beszereznem, amire ezúttal nem volt lehetőség. Gyerekkoromban írtam utoljára verset, így szokatlan volt a rímfaragás, de élveztem.”

50

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

„…nagy segítség volt, hogy mind a pályázók, mind a zsűri tekintetében anonim volt a pályázat”

Fotó: Posztós János, Müpa

az is, hogy akkor már gyakorlatilag egy éve ezzel a műfajjal foglalkoztam, így rövid idő alatt sikerült viszonylag problémamentesen megírni a darabot”. Brandenburg Ádám (kórusművek) a pályázattól függetlenül is dolgos nyári hetekre, hónapokra emlékszik vissza, „más darabokat is írtam abban az időszakban és bevallom, hogy zenekari művel is szívesen jelentkeztem volna, de az adott helyzetben nem volt realitása annak, hogy két műfajban is pályázzam”.

Néhány kategóriában még komoly munka áll a díjazott szerzők előtt. Mester Dávidra (kamaraopera) szorgos hétköznapok várnak „rettegek is, hogy kész lesz-e, nap mint nap írom”. Talán segít fenntartani a lendületet, hogy körvonalazódnak elképzelések a konkrét színpadi megvalósítást illetően.

Molnár Szabolcs

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

51

CIRKUSZ AZ EGÉSZ? 52

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

Cirque Eloize: Cirkopolis Fotó: Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán

Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Az olimpiai mozgalom ismerős jelszavát akár a cirkusz lélegzetelállító trükköket bemutató művészei is elirigyelhetnék — akik közül számosan a maguk területének olimpikonjai. ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

53

Így születhetett a műfaj: egy ember olyasmit mutatott társainak, amire ők nem voltak képesek. Az illető úgy járt kézen, mint más a lábain, labdákat és késeket dobált boszorkányos ügyességgel, vagy összehajtogatta magát, mintha nem is lennének csontjai.

A testével olyat tett, amit mások sosem: az emberi test mint a spektákulum fő forrása — a cirkusz eredője.

vilá­gon, nem kis bevételt termelve: 2017-ben évi 1 milliárd dollárt (!) realizált a pandémia előtt mintegy ötezer országban ötezer főt alkalmazó csapat. (Mai helyzetük a járvány miatt korántsem ilyen rózsás.)

Ha e tézist elfogadjuk, rájövünk, hogy az előadó-művészet évezredes hagyományáról beszélünk, amelybe a római arénákban ember és állat között zajló véres küzdelem, vagy a commedia dell’arte gazdag, a közönséggel élénk kapcsolatot tartó zsánere éppúgy bele­tartozik. A hagyományos cirkusz gyökerét a 18. század utolsó harmadára teszik a cirkusztörténészek, de minket az utóbbi fél évszázad történései, az újcirkusz tegnapi és mai arca érdekel. (A legújabb cirkuszra a „kortárs cirkusz” megjelölés következetes használatát javasolják a teoretikusok. A fogalom az utóbbi két évtized merész trendjeit fedné le, amikor a cirkusz operával, tánccal, posztdramatikus és fizikai színházzal keveredett.)

A Recirquel külföldi kritikusai által felismert és megnevezett új műfaj, a cirque danse révén a hazai szupercsapat az újcirkusz eddig feltáratlan vidékeire hatol be.

A hagyományos cirkuszi zsánereket a színház eszköztárával ötvöző újcirkusz a hatvanas-hetvenes években született. Amellett, hogy az állatszámokat kiiktatta, a karakterekre, a történetre és a produkció esztétikájára alapozott. Az újcirkuszban az egykori cirkuszos dinasztiák újabb generációi helyett kemény tréningen átesett cirkuszművészeket látunk, akik gyakran nem a cirkuszsátrak, hanem színháztermek vagy stadionok közönségét hódítják meg.

Az egykor különösebb összefüggés nélkül egymást követő számok az újcirkuszban egy központi narratíva, téma vagy atmoszféra alapján fűződnek össze. A zene is sokat változott: az újcirkuszhoz dukál a saját komponista, aki a show számára készíti el a zenei anyagot.

Az újcirkusz úttörői Franciaországban, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján, illetve Nagy-Britanniában tűntek fel a porondon. A hatvanas években megkopni látszott a hagyományos cirkusz varázsa, az újítók a színház performatív potenciáljára támaszkodva csalogatták vissza a nézőket. Az eleinte a korszak ellenkultúrájának részét képező törekvések lassan, de biztosan mozdultak a centrum felé: egyes újcirkusz-csapatok az évtizedek alatt állami támogatásra tettek szert, azaz intézményesültek, miközben a feléjük komoly érdeklődéssel forduló piac igényeit is ki kellett elégíteniük.

Ezek a folyamatok hatással voltak a műsorok esztétikájára: aki nem hiszi, járjon utána a világ legnagyobb újcirkusza, a kanadai Cirque du Soleil históriájának. Az egykor Québec utcáin fellépő két artista által 1984-ben létrehozott társulat grandiózus látványvilágú show-kkal nyűgözte le nézőit. Tette mindezt szó szerint az egész

54

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

A kilencvenes években alakult jelentékeny társulatok közül több továbbinak a neve a hazai közönség számára is ismerős, elsősorban a Trafóban, majd a Müpában működő újcirkusz-sorozatok jóvoltából. A Fesztivál Színházban is fellépett a kanadai Cirque Éloize, melynek társalapítói között ott van Daniel Cyr, a mágikus Cyr-kerék feltalálója. A Trafóban találkozhattunk többek között a szintén kanadai, a halált megvető bátorságot életigenlő teatralitással ötvöző Les 7 Doigts de la Main, a gyakran intim hangulatú, társművészeteket is aktívan bevonó svéd Cirkus Cirkör, az elképesztő fizikai erőnléttel bíró tagokból álló, a zenét sokszor ugródeszkaként használó ausztrál Circa, vagy épp a Jean-Baptiste Thierrée és Victoria Chaplin által működtetett, groteszkben és hétköznapi humorban utazó Le Cirque Invisible előadásaival.

Ha Magyarország és az újcirkusz a téma, akkor a Müpában sikert sikerre halmozó, ma már a világ számos országában nevet szerzett Recirquelt sem szabad megkerülni. A társulatvezető Vági Bence új produkcióival kitűnő érzékkel tapint rá a cirkuszművészet új trendjeire. A 2013 óta fokról fokra épülő, tágas repertoár a szolid és vis�szafogott cirkusz kedvelőinek éppúgy kedvez, mint a nagyszabású látványosságok szerelmeseinek. A Recirquel külföldi kritikusai által felismert és megnevezett új műfaj, a cirque danse révén a hazai szupercsapat az újcirkusz eddig feltáratlan vidékeire hatol be.

Teszi mindezt szinkronban a nagyvilággal: mielőtt a pandémia átmenetileg megállította az összes előadó-művészet időszámítását, a monstre üzleti vállalkozások ellenpólusaként terjedni kezdtek a sokszor személyes és intim hangvételű, az ember fizikai teljesítőképességének határvidékét feltérképező, a nézőtől is jelentős koncentrációt igénylő produkciók. Mintha sokan ismerték volna fel egyszerre, hogy bár a körítés változik, a trükk örök.

Jászay Tamás

ÚJ VILÁGOK FELÉ 2021. május—június

55

Fotó: Posztós János, Müpa

Recirquel: Solus Amor

Nagy Ákos Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

„Még Chilében is van hangszerem.”

56

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

„…HOGY A HANGSZER MINDENRE ALKALMAS LEGYEN” Beszélgetés Nagy Ákos cimbalomkészítő mesterrel a Müpa új cimbalmáról Hogyan született meg ez a megrendelés? Hiszen a nagy koncerttermek a zongorákon kívül általában nem rendelkeznek saját hangszerekkel.

Messzebbről kell kezdenem. A cimbalom viszonylag periférikus hangszer, és van néhány olyan sajátossága, amely más hang­ szerekre nem jellemző. Például az, hogy meglehetősen rövid élet­ tartamú. Legfeljebb nyolcvan éven át képes elfogadható teljesítményt nyújtani. A használattól függően ez lehet kicsit több vagy kevesebb is. De újonnan a legértékesebb, akkor képes a legtöbbet nyújtani. Az elmúlt tíz-húsz évben készült cimbalmok hangzás­ képe sokkal frissebb, teltebb, több mindenre alkalmasak.

Mi ennek az oka?

Alapvetően az, hogy a húroknak nagyon nagy a húzóerejük. Egy koncerthangszeren körülbelül tizenkét tonna, mégis javarészt fából készül a szerkezet. Bár van benne fémmerevítő, ez sokkal kevésbé képes stabilizálni a testet, mint egy zongora esetében.

Egy olyan helyen, mint a Müpa, Magyarország első számú előadóművészeti központja, fontos, hogy a lehető legjobb hangszert használják.

Nem lehet elvárni, hogy minden zenésznek legyen a birtokában ilyen hangszer, és a Müpában olyan gyakran van szükség cimbalomra, hogy napirendre került egy állandóan rendelkezésre álló hangszer beszerzése. Ezeket a hangszereket karban is kell tartani, de ez az első pillanattól kezdve szerves része volt a megrendelésnek. Sajnos itthon ritkaság az ilyesmi.

A zongorák beszerzésekor több közül lehet választani, és a szakember mellett egy neves művészt is felkérnek erre a feladatra. Itt minden felelősség az ön vállát nyomja, vagy részt vesznek a folyamatban művészek is?

A Müpának Lukács Miklós és Balogh Kálmán adott tanácsot a hangszer beszerzése előtt. Jelenleg ők a két legnagyobb név a szakmában Magyarországon. Elvárás volt, hogy a hangszer mindenre alkalmas legyen — műfajtól függetlenül. Többszöri megbeszélés során alakultak ki a végleges paraméterek, a hangterjedelem, a méret, a megjelenés. Az egyeztetések után mindenben elfogadták a javaslataimat, ez nagy megtiszteltetés.

Hol vannak még Nagy Ákos-cimbalmok a világban?

Például a Zeneakadémián, de külföldön is több helyen, a párizsi Conservatoire-ban, a Tokiói Filharmonikusoknál, és sok egyéb, elsősorban oktatási intézményben. Még Chilében is van hangszerem.

A zongora sajnos teljesen gyáripari termék lett az elmúlt százötven évben. A cimbalom nem az. Mennyire egyediek ezek a hangszerek?

Ennek saját története van.A cimbalmot, amely ősi és elterjedt hangszer volt, a 19. század második felében egy magyar hangszerkészítő mester, Schunda Vencel József mintegy újra föltalálta.

Meglátta benne a lehetőséget, hogy bár jelentős változtatásokkal, de képessé lehet tenni arra, hogy akár klasszikus zenei darabokat is meg tudjon szólaltatni. Megnövelte a hangterjedelmét, lábakra állította, hangfogó pedállal látta el. A hangszer virágkora nagyjából az előző századfordulóra tehető, amikor hihetetlenül népszerűvé vált. De nemcsak itthon, hanem szerte Európában, sőt a tengerentúlon is.

A hangszerek Magyarországon készültek. Az első világháború, a nagy gazdasági összeomlás, de a későbbi történelmi viszonyok sem kedveztek annak, hogy Magyarországon a hangszergyártás fennmaradhasson. A nagyobb üzemek elsorvadtak, és máig csak nagyon kis darabszámban készülhetnek hangszerek. Ezzel együtt jár, hogy meglehetősen egyediek a cimbalmok. Egyébként ma sem túl jó a helyzet, a zenészutánpótlást nem tudjuk ellátni elég cimbalommal, többen akarnak tanulni, mint ahány hangszert gyártani tudunk. Ma Magyarországon ketten vagyunk, akik jelentősebb szakmai múlttal cimbalmot készítünk. Félő, hogy elvész ez a hangszerépítési hagyomány. Sajnos itt a képzés legnagyobb akadálya az, hogy nincsen jelentkező. Külföldön építenek ugyan cimbalmokat, de nincsenek olyanok, akik magyar típusú cimbalmot készítenek. Ami nálunk nagyon nagy előny, s ezt nem győzöm hangsúlyozni: évtizedeken át hagyományosan épült egymásra többek tudása. Az egyik mester adta át a másiknak az ismereteket, s a munka így folytatódott tovább.

Mennyire van szabad keze a hangzás kialakításakor?

Nagy a lehetőségek tárháza. Ráadásul kettős, mert nemcsak én, a hangszerkészítő tudok előállítani különböző hangszínű hangszereket, hanem a zenészek is belefolynak ebbe. Rendkívül nagy szabadságuk van, ugyanis a cimbalomverők, amelyekkel megszólaltatják a hangszereket, különböző borításúak. Tehát a húrral érintkező felületen az egészen kemény bőröktől a lágy szivacsokig, vagy akár a csupasz fáig mindent lehet használni.

Még ma is ugyanúgy történik, mint Rácz Aladár idejében, hogy maguk a muzsikusok készítik az ütőiket?

Nem. Ez csak nagyon ritkán fordul elő — a borítását azonban mindig ők cserélgetik. Nem egy pár verőt használ egy zenész, hanem esetenként negyven-ötven párt tart otthon, és nyilván az adott zeneműhöz, hangzásképhez igazodva választja ki a megfelelőt.

Mácsai János HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

57

A nap fénypontja

Megelőlegez és árulkodik, befolyásol és összefoglal: a Müpa épülettömbjének meghatározó eleme a homlokzati világítás.

Milyen rendszer szerint, miért és hogyan változnak a fények? „Ez az az apró hozzáadott érték, amelynek a nézőkre gyakorolt közvetlen hatása talán nem megragadható, de ha nem lenne, akkor nagyon hiányozna” — így válaszol dr. Korentsy Endre, a Müpa produkciós igazgatója, amikor arról kérdezem, mi az épületvilágítás szerepe a ház életében. Az alapítás utáni években véletlenszerűen villantak fel vagy hunytak ki a falsíkba süllyesztett ledcsíkok, vagyis a zizik, ahogy nevezi őket.

2015 óta tudatos tervezés áll a ledcsíkok működése mögött. Előfordul, hogy a kiemelt produkciók határozzák meg a ház színeit: a nyaranta megrendezett Hey, June! fesztivál alatt magentában pompázik, az őszi Európai Hidak idején pedig a főszereplő ország színeibe öltözik az épület. Jeles napokon is jellegzetes jelmezt ölt a ház: karácsony­kor zöld alapon fehéren izzanak a zizik, szilveszterkor pezsgőszínű az épület. A Müpa fontos társadalmi kezdeményezésekhez is csatlakozik: az autizmus világnapján kék, a mellrák elleni küzdelem világnapján rózsaszínű a tömb, a Föld órája alkalmából pedig lekapcsolják a lámpákat. „A Müpa ikonikus épülete a város számos pontjáról látható. Az épületek színesre festése igen költséges, de szerencsés helyzetben vagyunk, mert rengeteg színt tudunk programozni” — teszi hozzá dr. Korentsy Endre. Amikor kedvenc Müpa-fényeiről kérdezem, megható történetet mesél: „Egy kislány arról írt, hogy a hálószobája ablakából látja a Müpát. Elmondta, milyen kíváncsian várja, hogy aznap este vajon milyen színű lesz a ház...”

Gáspár Dániel, a Müpa Üzemeltető Kft. munkatársa a kérdésre szintén történettel felel: amikor még nem itt dolgozott, a Rákóczi hídon áthajtva mindig ámulva nézte a színváltós épületet, és azon töprengett, vajon hogyan működik a rendszer... Ma persze pontosan tudja már, hogy a félezer homlokzati zizi mellett nyolcvannégy, oszlopokra, erkélyre vagy talajra rögzített ledreflektor felel a színkavalkádért.

A műszaki központból a lámpákat digitális jelekkel szabályozzák: ezek segítenek a vibrálás, a villódzás, a különböző átúszások megvalósításában. A reflektorok az alapszínekből: pirosból, zöldből és kékből több millió színárnyalatot képesek kikeverni: mind közül legnehezebben a fehéret.

Amikor további nehézségekről kérdezem, a felület kihívásait említi: „A márványfelületen az egyes lapok szemcsesűrűsége és mintázata eltér, ráadásul a bézs-barnás homlokzati alapszínnel kell kalkulálnunk a színek kikeverésekor. Ami papíron királykék, élőben meglepően másképp nézhet ki, ezért tartunk mindig próbavilágítást. A rendszer rugalmas: alig fél perc alatt módosíthatók a színek” — teszi hozzá.

Jászay Tamás

58

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

Fotó: Pályi Zsüfia, Müpa

Fotó: Pályi Zsüfia, Müpa

„Egy kislány arról írt, hogy a hálószobája ablakából látja a Müpát. Elmondta, milyen kíváncsian várja, hogy aznap este vajon milyen színű lesz a ház...”

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

59

HIDEGVÉRREL

Nem, nem a Truman Capote-féle horrorról fognak most olvasni, hanem egy olyan koncertről, amely elsősorban a szervezők és a közreműködők gyors helyzetfelismerését, nyugalmát — és igen: a hidegvérét tette próbára.

60

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

Történt ugyanis, hogy a Müpában a 2009. február 12-ére meghirdetett nagyszabású (az intézmény VIP-vendégeinek is kiajánlott) hangversenyre nem érkeztek meg a hangszerek.

A Philadelphia Zenekar minden kelléke (hangszerek és ruhák) egy tekintélyes hóvihar miatt jelentős késéssel közeledett Buda­pest felé. A muzsikusok szintén némi késéssel, de még időben landoltak. Éppen abban a pillanatban állt meg a kamion a Müpánál, amikor Christoph Eschenbach karmesternek be kellett volna intenie Beethoven Egmont-nyitányát.

Természetesen mindenki a „fedélzeten” volt már akkor, hiszen délután 2-től tudni lehetett, hogy vészforgatókönyvvel kell készülni. A tervezett kezdési időpontban, pár perccel fél nyolc után a műsor házigazdája, Petrányi Judit és a zenekar vezetője köszöntötte a közönséget, vázolva a helyzetet: először sietve kölcsönzött hangszerekkel kamaramuzsikát fognak hallani, majd szünet következik, amikor a nézőket egy kis pezsgős koccin­tásra hívja meg a Müpa. Utána kezdődik a meghirdetett program, benne a Beethoven-nyitány után Sibelius Hegedű­ versenyével (Leonidasz Kavakosz szóló­jával), majd Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniájával.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Senkinek nem volt ellenvetése. Mindössze ketten váltották vissza a jegyeket — ezt a lehetőséget persze azonnal felkínálta a Müpa. Volt, akinek el kellett mennie a Schubert-szimfóniát megelőző „igazi” szünetben, mivel a fél 12-es befejezés miatt nem érhette volna el az utolsó tömegközlekedési járatot.

„Az első ládákból kikerülő ruhákat sok zenész már alsóneműben várta.”

Minden jó, ha vége jó, szokták mondani. Felmerül azonban a kérdés, vajon mit élhettek át az akkor frontvonalban dolgozó kollégák: a közönséggel szemtől szemben álló infopultosok és a művészekkel, ügynökséggel együttműködő produkciós menedzser? Arról, hogy az információs pultban dolgozók végtelen türelemmel állták a nézői rohamot, a korabeli ügyelői jelentésből tájékozódhatunk. A backstage történéseiről a koncert produkciós menedzsere, Somogyi Dóra Julianna mesél: „Kellemes hangulatú együttműködés jellemezte a produkció előkészítését és lebonyolítását. Mind a zenekar, mind az ügynökség törekedett úgy megoldani az előállt helyzetet, hogy a közönség ne érezze kellemetlenül magát, és ne okozzunk feles­leges többletköltségeket sem. Mindenki egy emberként segí­tett: amikor megjött a kamion, mintha edzettek volna az akcióra, futottak rakodni. Az első ládákból kikerülő ruhákat sok zenész már alsóneműben várta. Az egyesült államokbeli zene­karoknak speciális, szó szerint mindenre kiterjedő szabályzatuk van, de ezen a napon rendkívül rugalmasak voltak, mindannyian a nem mindennapi helyzet megoldásán dolgoztak.

Christoph Eschenbach jó kedélyű, ugyancsak a megoldást kereső, baj esetén azonnal a színpadon termő, közvetlen ember benyomását keltette.”

Tóth Anna

HANGOK, SZÍNEK, EMLÉKEK 2021. május—június

61

FESZTIVÁLOK HÁZA 62

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. május—június

Egy bezárt vasúti pályaudvar vágányainak helyére épült fel a kilencvenes évek második felében Németország legnagyobb operaháza és hangversenyterme, a 2500 nézőt befogadni képes Festspielhaus Baden-Baden. A tervező, Wilhelm Holzbauer megőrizte a neoklasszicista pályaudvar-épületet: ma ez szolgál a koncertterem előcsarnokaként, itt található a jegypénztár, az Aida bisztró, bár és étterem, illetve egy gyerekeknek szóló interaktív kiállítás.

A kezdeti nehézségek után — az érdeklődés hiánya majdnem az intézmény csődjéhez vezetett — a városi önkormányzat, egy magánemberek kezdeményezése nyomán létrejött alapítvány, illetve az új vezetés segítségével a Festspielhaus néhány év alatt anyagi biztonságot és jelentős nemzetközi elismerést vívott ki magának.

Az épület fenntartásáról a város gondoskodik, a működés és a programok költségeit azonban az intézmény saját bevételei — jegy­ értékesítés, szolgáltatások, magánadományok és szponzori támogatások — fedezik. Mivel a látogatók nagy része Németország távo­labbi részeiből, illetve külföldről érkezik, külön részleget hoztak létre, mely igény esetén megszervezi a vendégek baden-badeni tartózkodását, és a tervezett koncert- vagy operalátogatás köré egy teljes programot kínál.

A Festspielhaus műsorának pilléreit a fesztiválok jelentik húsvétkor, pünkösdkor, nyáron, illetve ősszel, ezekre időzítik az opera­ premiereket. Első saját operaprodukciójuk a 2001-es Traviata volt Valerij Gergijev vezényletével, 2004-ben pedig már egy Ring-ciklus bizonyította az akkor még alig páréves intézmény életerejét.

2005-ben Claudio Abbado vezényelte A varázsfuvolát, később színre került többek között a Lohengrin, A rózsalovag, a Così fan tutte, a Szerelmi bájital, a Trisztán és Izolda, a Tosca és a Parsifal is, olyan karmesterek, rendezők és énekesek közreműködésével, mint Christian Thielemann, Simon Rattle, Teodor Currentzis, Nikolaus Lehnhoff, Robert Wilson, Mariusz Treliński, Robert Carsen, Dieter Dorn, Rolando Villazón, Renée Fleming, Jonas Kaufmann, Magdalena Kožená vagy Anja Harteros. Az opera-előadásokon kívül zenekari, kamara- és szólókoncertek, táncprodukciók, jazzprogramok várják a közönséget a fesztiválok alatt és azokon kívül is. A 2007 óta minden nyáron sztárénekesek — például Anna Netrebko, Elīna Garanča, Ramón Vargas, Bryn Terfel — fellépésével megrendezett, a televízió által közvetített, később DVD-n is kiadott gálakoncertek hatalmas népszerűségnek örvendenek.

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. május—június

63

Az idei évad a járvány miatt Baden-Badenben sem úgy alakult, ahogy szerették volna, de az élet ott sem állt meg teljesen, csak átalakult. A koncertek, mint számtalan más helyen, itt is „házhoz” mentek — HAUSFESTSPIEL néven például négynapos online fesztivált rendeztek. „Bimbóznak a krókuszok Baden-Badenben, és mi is a remény jelét akarjuk sugározni ebből a csodálatos városból” — nyilatkozta a Festspielhaus művészeti vezetője, Benedikt Stampa. Így február 17. és 20. között minden este élő közvetítést adtak a koncertterem színpadáról: Christian Tetzlaff hegedűművész Franck A-dúr szonátáját játszotta, Julian Prégardien dalestjén a Dichterliebe hangzott el (Schumann többször is járt a városban, halála után pedig özvegye, Clara néhány évig ott is élt), a jövő generációját képviselve a fiatal muzsikusokból álló vonósnégyes, a vision string quartet (nevüket csupa kisbetűvel írják) lépett fel, a fesztivált pedig Olga Peretyatko zárta, aki évekkel ezelőtt először beugróként vett részt a Festspielhaus Szerelmi bájital-produkciójában, hogy nem sokkal később egy újabb meghívásnak köszönhetően már Violetta szerepében arasson nagy személyes sikert.

A Festspielhaus műsorának pilléreit a fesztiválok jelentik húsvétkor, pünkösdkor, nyáron, illetve ősszel, ezekre időzítik az operapremiereket.

A Festpielhaus rendszeresen szervez workshopokat menedzsereknek — a koncertekhez hasonlóan a legutóbbi szintén digitális platformokon valósult meg. Témája a vezénylés/vezetés volt, részt­ vevői elmerülhettek a muzsikusok és karmesterek világában, megtapasztalhatták, mit jelent a vezetés ebben a helyzetben, hogyan kommunikálnak egymással a zenészek, hogyan játszanak együtt karmester nélkül, milyen értékeknek van a legnagyobb szerepük, milyen jeleket adhat valaki a megjelenésével vagy a viselkedésével, és hogy mindezt a zene világából átmentve hogyan lehet hasznosítani a menedzsment területén.

A Húsvéti Ünnepi Játékokra idén sem kerülhetett sor, de a pünkösdi és a nyári fesztiválra mindenki készül — pünkösdre John Neumeier, a Hamburgi Balett és az SWR Szimfonikus Zenekar új Beethovenprojektje, nyárra az Európai Kamarazenekar és a Metropolitan Opera zeneigazgatója, Yannick Nézet-Séguin Beethoven-szim­fó­nia­­ ciklusa, illetve a Mariinszkij Színház együttesének Tosca-produkciója szerepel a tervek között. A máskor július közepén záruló évadot pedig kivételesen meghosszabbították augusztus végéig, azzal a nem titkolt céllal, hogy a nehéz helyzetbe került szállodák és éttermek talpra állását is segítsék.

Magyarszéky Dóra

64

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. május—június

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. május—június

65

Vajda András

VAJDA ANDRÁS

a Müpa hűségprogram platina szintű tagja Számomra a Müpa egyik legnagyobb csodája, hogy a nagy katedrálisokra emlékezte� tő fenséggel szólal meg benne a régizene: a kettős kórus és zenekar hatalmas tutti­ jától a szólóénekig, az egy szál hegedűig vagy oboáig. Legjobb példa erre Bach Mátépassiója, a protestáns egyházzene csúcspontja. A felvétel (igaz, nem napra pontosan) az 1727. április 11-i, nagypénteki, lipcsei Tamás-templombeli ősbemutató 290. év­ fordulóján készült. A nagyszerű szólistákkal és a RIAS Kammerchorral kiegészülő — a Müpában többször is járt — Akademie für Alte Musik Berlin a régizene legavatottabb előadói közé tartozik. René Jacobs vezényelte koncertjük élmény volt élőben és élmény felvételről is!

MÜPA MÉDIATÁR

RENÉ JACOBS ÉS AZ AKADEMIE FÜR ALTE MUSIK BERLIN

SZILI ANNAMÁRIA

A szakmámmal összefüggésben naphosszat számokkal foglalkozom: könyvelő vagyok. Szükségem van a zenei kikapcsolódásra. A nyitástól kezdve nagy rajongója vagyok a Müpa kínálatának, műfajtól függetlenül. Éppen azt szeretem benne, hogy minden hangulatomra megtalálom a megfelelő előadást a különböző zenei irány­ zatok között. Nem könnyű a videótárból előadást ajánlani. Választásom a Little G Weevil Band Something Poppin’ című koncertjére esett. Volt szerencsém élőben is meghallgatni őket. Felidézték bennem azt a szabadság­vágyat, amely ilyenkor, a tavasz közeledtével mindenkit elfog. Kihívás van ebben a zenében. Megmutatja, nem kell félni kipróbálni valami újat, vegyíteni a különböző stílusokat. Felejthetetlen koncert volt; ajánlom mindazoknak, akik szeretik a kísérletezést, a zenei stílusok keveredését.

MÜPA MÉDIATÁR

LITTLE G WEEVIL BAND: SOMETHING POPPIN’

Csehi Miklós

Fotó: Erdős Juci

Szili Annamária

a Müpa hűségprogram arany szintű tagja

CSEHI MIKLÓS

a Müpa hűségprogram ezüst szintű tagja Eszembe jut, mekkora küzdelem egy nyári fesztiválon az ugráló tömegből eljutni a pultig, két sört venni és visszatérni. Ezekben a korlátozásoktól terhes időkben ez is nosz�talgikusan szép kihívásnak tűnik. Bevallom, a fesztiválok zsúfoltsága és zaja nem különösebben hiányzik, viszont az igényes élő zenei produkciók annál inkább. Szerencsére a Müpa időnként meghívja a magyar könnyűzene legjobbjait, és közülük néhányat ott� honunk biztos kényelmében is visszanézhetünk. Ilyen a 30Y 2015-ös fellépése, amelynek több kamerával felvett, kiváló hangminőségben rögzített felvétele, a Honvéd kórus�sal megtámogatva, egyfajta Best of az együttes akkori dalaiból. Már alig várom, hogy minél hamarabb leteljen kollektív szobafogságunk, és újból élőben láthassunk-hall­ hassunk hasonlóan emlékezetes koncerteket. De addig is: itt a videótár!

MÜPA MÉDIATÁR

30Y KOCSMAKONCERT

66

HULLÁMHOSSZ 2021. május—június

MÜPA PLAYLIST

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik!

mupa.hu67

MÜPA 2021. május—június

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

68

MÜPA 2021. május—június

mupa.hu