4 2 . s z ám / 2 0 2 0. / 3. ő s zi-tél i s z ám
AZ AGROFEED KFT. 42. BAROMFI HÍRLE VELE
FEHÉRJECSÖKKENTÉS JÉRCÉK „LÁBGYENGESÉGE” AB MENTES BROJLER TOJÁSMÉRET CSIBEMINŐSÉG
ELŐSZÓ (2.) Alapanyagok anyagi alapon (3-5.) LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK A BAROMFI TÁPOK NYERS FEHÉRJE TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSEKOR (5-8.) Additívek az antibiotikum mentes brojler takarmányozásért (9-10.) A fehérjecsökkentés elve és lehetőségei a baromfi takarmányozásában 1. (10-11.) A perifériás idegrendszer megbetegedése tojó típusú növendék baromfiban (12-13.) Fegyelem - figyelem néhány gondolat a tojás méretével kapcsolatban (14-15.) Naposcsibe, és ami mögötte van (16-17.) A minőségi naposcsibe jellemzői (17-19.) Hogyan ellenőrizzük a naposcsibe minőségét? (20.)
ELŐSZÓ
Tisztelt Partnerünk!
2020 Csitkovics Tibor ügyvezető igazgató
Ez az évszám mindenkinek megmarad az emlékezetében. Ha szóba kerül a jövőben, mindenki rávágja, akkor volt a koronavírus, a karantén, a bezártság, a szájmaszk, az állandó kézfertőtlenítés, a kijárási korlátozás. Mi állattenyésztők azt is tudni fogjuk, hogy 2020-ban ezeken felül még további kihívásokkal is szembe kellett néznünk. Év elején a kínai kikötőzárak miatt nem volt elég vitamin és aminosav a piacon, májustól folyamatosan csökkennek a húsárak, szeptembertől pedig érthetetlenül magas fehérje és szemes árak mellett kell léteznünk. Nem először szembesülünk ilyen helyzettel, a váratlan az egészben az, hogy egy vírus az életünk mindennapjait néhány hónap alatt gyökeresen megváltoztatja, a fogyasztói szokások hirtelen változása miatt pedig rekord mélységbe taszítja a húsfogyasztást. Az elmúlt évtizedekben szembenéztünk már ilyen kihívással és itt vagyunk, működünk, vannak terveink a jövőre nézve. Ebben a helyzetben az a fontos, hogy megtaláljuk a pozitívumokat.
Nekem a bezártságban az erőt az adta, hogy rengeteget lehettem a családdal. Gyermekeim azt mondták, „te még soha nem voltál ennyit itthon apa” és ez feledtette azokat a plusz feladatokat, amelyeket ebben az évben meg kellett oldani. Az Agrofeed Kft-nél is ez az év a túlélés mellett arról szól, hogy átgondolva jelenlegi tevékenységünket, jobb és biztosabb alapokat teremtsünk a szakmai tevékenységünk fejlesztéséhez. Jövő évben fermentáló üzemet építünk, mely Európában is egyedülállóan magas hozzáadott értékű kiegészítőket fog előállítani, emellett pedig fejlesztjük laborhátterünket is egy, szinte zöldmezős labor és továbbképző központ építésével. Ma még nem tudjuk, hogy a jelenlegi vírushelyzet hogyan, és elsősorban mikorra oldódik meg. Nekünk egy nagy feladatunk van addig is: együtt, egymást segítve átvészelni az előttünk álló nehéz hónapokat. Mindig is hittünk az összefogás erejében, együtt átvészeljük a viharokat.
Békés ünnepeket és sikerekben, egészségben gazdag új évet kívánok Önöknek és tisztelt Családjuknak!
Gondoskodás, ami számít 2
BAROMFIHÍRmondó
Baromfi takarmányozás
Alapanyagok anyagi alapon A búza, a kukorica és a szója világpiaci trendjei Samu Imre, baromfi-üzletágvezető
A
világjárvány okozta nehézségek újabb nem várt kihívások elé állítják a lokális és globális piacokat. Nincs ez másképp az alapanyagok esetében sem, hiszen az alapanyag árváltozások drasztikusan hatnak a takarmány árakra és végső soron az egész termékpálya eredményességek sorsdöntő láncszemei.
Az árutőzsdei árak már meghaladják a pandémiát megelőző szintet
Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) közelmúltban közzétett, legfrissebb mezőgazdasági kínálati és keresleti becslései hasznos betekintést nyújtanak arról, hogy merre haladhatnak a piacok. Néhány fontosabb információ a múlt havi jelentésből: • A búza 2020/21-es globális kilátásai megnövekedett fogyasztást, magasabb exportot (Oroszország + 0,5 millió tonna és az EU + 0,5 millió tonna) és a készletek csökkenését jelzik előre az előző havi jelentéshez képest. A magasabb induló készletek ellensúlyozzák az alacsonyabb globális termelést, amely így is rekord mennyiségű. • Kukorica esetében a magasabb kínai kereslet tovább folytatódik. A novemberi jelentés legszembetűnőbb változása a fekete-tengeri régió esetében Ukrajna kukorica termésének előrejelzésének csökkenése. Az USDA a legoptimistább becslésről az egyik legpesszimistább előrejelzésre süllyedt. • A szójabab esetében az Egyesült Államok termelését 113,5 millió tonnára, a végső készleteket pedig várhatóan 5,2 millió tonnára csökkenti - ezek 2014/15 óta a legalacsonyabb végű készletek lennének. A termelés csökkentését több nagy termelő államból jelentett alacsonyabb hozamok okozzák. A gazdasági év elején várható volt, hogy a szemesek és az olajos magvak viszonylag nehéz piacára lépünk, de a Covid-19 sok árucikknél még csökkentette a keresletet.
Oroszország korlátozni kívánja a gabonaexportot februártól Az orosz mezőgazdasági minisztérium a jogszabálytervezetek szerint 2021 február 15. és június 30. között exportálható gabona (árpa, búza, ku-
Az egymást követő hónapok során azonban a kukorica és a szójabab ára 2012 és 2013 óta a legmagasabb szintre emelkedett novemberben. Ez a legújabb keresleti becslés riasztó képet fest a kukoricáról és a szójáról. Orosz búza, árpa és kukorica export változása és becslése
korica, rozs) mennyiségét 15,0 millió tonnára korlátozza, ami komoly hatással lehet a gabonapiacokra. A búza és az árpa gazdasági éve júliustól júniusig, míg a kukorica piaci éve októbertől szeptemberig tart. Ennek eredményeként a számítások nem pontosak, de mégis jó útmutatást adnak a becs-
léshez. A téli hónapok exportált mennyiségeit az árak, a logisztika és potenciálisan az időjárás fogja meghatározni. Az orosz kvóta komolyan befolyásolhatja a globális árakat, de ez attól is függ, hogy mennyit szállítanak el február 15. előtt, de különösen novemberben és decemberben.
BAROMFIHÍRmondó
3
Baromfi takarmányozás Részletesebb kilátások a gabonaés olajosmag-piacokra – fókuszban a búza, a kukorica és a szója
Kukorica A kukorica esetében a piac növekedését látjuk az USDA novemberi jelentését követően. A főbb tényezők:
Búza A globális búzaszerződések a nemzetközi igények miatt november végén kis lendületet vettek. Ennek ellenére változékony időszak volt, az USA politikai bizonytalansága némi zavart okozott. Úgy tűnt, hogy a chicagói gabonaárak növekedését az amerikai dollár választásokat követő csökkenő árfolyama és a választások lehetséges kimenetele korlátozta. A nemzetközi búzafelvásárlás továbbra is támogatja az árakat, ez azonban nem változtatja meg azt a narratívát, hogy a búza árváltozása a kereslet/kínálat szorosságához és így az árfelhajtó képesség pillanataiban a megnövekedett táplálkozási optimizmushoz kötődnek (a globálisan emelkedő fogyasztás hatása), továbbá a hirtelen beáramló tőkeinfúzió és a fogyasztók vásárlásának időzítése is erős hatást gyakorol rá. Búza exportőrök világ szinten
120
MMT
100 80 60 40 20 0 78 81 84 87 90 93 96 99 02 05 08 11 14 17 20 77/ 80/ 83/ 86/ 89/ 92/ 95/ 98/ 01/ 04/ 07/ 10/ 13/ 16/ 19/ United States
800
Canada
EU-28
Australia
Argentina
Búza előállítása és felhasználása világszerte
750
Production
700 MMT
FSU-12
Total Use
600
•
Annak ellenére, hogy a koronavírusos esetek magas száma aggasztó, az amerikaiak kukorica iránti kereslete továbbra is erős, támogatva az amerikai határidős kukorica árakat. A folyamatos kínai kereslet is támogatja az árakat, és a behozatal növekedésének tendenciája továbbra is folytatódni látszik. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának pekingi irodája növelte Kína behozatali kilátásait 2020 és 21 között 7 millió tonnáról 22 millió tonnára - október 10-től már 10,8 millió tonnát adott el Kínának. A kukorica takarmányozásban való felhasználása a világon 6 millió tonnával csökkent (többnyire az EU-28-országokban), fajsúlyosabbá téve a búzát és egyéb termékeket, hiszen ezeknek a gabonáknak ki kell tölteniük az EU-ban megüresedett teret. Az USDA szójababra vonatkozó novemberi jelentése meglepetéseket okozott, nevezetesen a piac által vártnál nagyobb mértékben csökkent a hozam és a végső készletek tekintetében is jelentősnek bizonyult a csökkenés. Ha az előzetes becslések pontosnak bizonyulnak, a végső készletek a legalacsonyabbak lesznek az elmúlt 7 év viszonylatában. Ezen becsült csökkenésekre a tőzsde azonnali növekedéssel válaszolt.
550 500 450
180
•
Az USA-ban a termés hektáronként 9,8 %-kal csökkent. A kukorica importja 4 millió tonnával csökkent az EU-ban, a takarmány felhasználás pedig 5,5 millió tonnával csökkent a magas árak miatt. Az import Kínából 7-ről 13 millió tonnára nőtt, ami elemzők szerint továbbra is alacsony szám. Ukrajnában 28,5 millió tonnára prognosztizálták a termelést, meglehetősen későn, összehasonlítva az elemzőkkel, akik Ukrajna termelését október vége óta 29 millió tonnára becsülték.
Szójabab
650
88
• •
/89 0/91 2/93 4/95 6/97 8/99 0/01 2/03 4/05 6/07 8/09 0/11 2/13 4/15 6/17 8/19 0/21 9 9 9 9 9 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 2
Búza világ szintű záró készletek (Kína nélkül)
160 140 MMT
120 80
MMT
20 /8
1
83
/8
4
86
/8
7
89
/9
0
92
/9
3
95
/9
6
98
/9
9
01
/0
2
04
/0
5
07
/0
8
10
/1
1
13
/1
4
16
/1
7
19
/2
0
Other
100 75 50 25 0
/81
84
/85
88
/89
92
/93
96
/97
00
/0
1
04
/0
BAROMFIHÍRmondó
5
08
/0
9
12
/1
3
40
0
125 MMT
China
60
/9 98
150
4
US
20
A világ takarmánybúza fogyasztása
175
80
Argentina
80
40
80
Brazil
100
60
0
A szójabab világ szintű záró készletei
120
100
16
/1
7
20
/2
1
9
00
/01
02
/ 03
04
/ 05
06
/07
08
/ 09
10
/11
12
/13
14
/ 15
16
/17
18
/ 19
20
/ 21
Az amerikai exportőrök 1,5 millió tonna szójabab exportértékesítést jelentettek az október 29-én véget érő héten, főleg Kínába. Ez a 2020/21-re vonatkozó összes kötelezettségvállalást 48,5 millió tonnára emeli, ami meghaladja a teljes 2019/20-as szezonban történő exportot. Lehetséges, hogy a tempó lassulni fog, mivel az Egyesült Államok azt
Baromfi takarmányozás állítja, hogy a kínai import 2020/21-ben enyhén csökken a készletek felhalmozása miatt. Ezenfelül, a legfrissebb jelentések szerint Kína megpróbálja újratárgyalni az USA-Kína első fázisú megállapodást Biden elnöksége alatt. Világ szója betakarított mennyisége
350
China
300
Other
MMT
250 200 150 100 50 0 / 80
81
83
/8
4
86
/8
7
89
/9
0
92
/9
3
95
/9
6
98
/9
9
01
/0
2
04
/0
5
07
/0
8
10
/1
1
13
/1
4
16
/1
7
19
/2
0
A szójabab-termelés Argentínában is csökkent, mivel a gazdasági bizonytalanságok a termelési terület bővülésének lassulásához vezettek, ami az Egyesült Államokban és Argentínában bekövetkezett csökkenések miatt 6 millió tonnával alacsonyabb globális termelést eredményezett. World
Percent
15%
Összegzésképpen elmondható, hogy a dél-amerikai időjárás továbbra is kulcsfontosságú tényező az exportprogram értékelésében és annak megállapításában, hogy februárban mennyire lesz sikeres a brazil import mértéke, összehasonlítva az USA exportjával. Köszönet Nagy Leventének a segítségért, forrásokért, adatokért.
Felhasznált irodalom:
• • •
Világ szójatermés növekedése
20%
Az USA-ban a kínálat és a kereslet nagy nyomás alatt áll, és nem tud megbirkózni a brazíliai időjárással vagy termés hozammal kapcsolatos problémákkal, de a vetés üteme és az időjárás előrejelzése miatt úgy tűnik, hogy az USA export növelése elkerülhetetlen. Argentína időjárása hosszabb távon többnyire száraz maradhat. A szárazság visszatér Brazíliába is, tovább növelve az USA import iránti keresletet.
China
Other
•
10% 5%
•
0% -5%
-10%
5
/0
04
/0
05
6
7
/0
06
8
/0
07
9
/0
08
0
/1
09
1
/1
10
2
/1
11
3
/1
12
4
/1
13
5
/1
14
6
/1
15
7
/1
16
8
/1
17
9
/1
18
0
/2
19
1
/2
20
AHDB – Market Report – 09. November 2020 AHDB - Chinese demand for agricultural commodities continues to support global prices: Grain Market Daily AHDB - Russia looks to limit grain export from Feb: Analyst’s Insight UkrAgroConsult - USDA slashed its corn crop estimate for Ukraine Barchart - TFM Sunrise Update Nov 12, 2020 Folytatás a következő Baromfi Hírmondóban
LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK A BAROMFI TÁPOK NYERS FEHÉRJE TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSEKOR A fehérjetakarmányozás hatékonysága több szempontból is meghatározó jelentőségű az állati termékek előállításakor. Prof. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar
A
fehérjében gazdag takarmányok a tápok legdrágább komponenseit jelentik, amelyekből az Európai Unió országaiban nem áll rendelkezésre elegendő men�nyiség. A döntően amerikai importból származó genetikailag módosított (GM) szója arányának csökkentése folyamatos kihívást jelent a tagországok számára. A tavaszi Covid helyzetben problémákat jelentett a szója import-
ja a tengeri kikötőkből, napjainkban pedig a szója ár minden várakozást felülmúló növekedése jelent kihívást a takarmányozási szakembereknek. Mivel a takarmányok fehérjetartalmának csupán 70-80%-a képes felszívódni az emésztőtraktusból és a felszívódott hányad hasznosulása még az emészthetőségnél is kisebb hatékonyságú, a gazdasági állatok ál-
tal elfogyasztott takarmány fehérje jelentős hányada távozik a vizelettel és a bélsárral. A feleslegben lévő nitrogéntartalmú anyagok metabolizmusa és kiválasztása jelentős energiaigényt jelent, az emésztetlen fehérjéből pedig az utóbélszakaszokban a bakteriális fermentáció eredményeképpen jelentős mennyiségű potenciálisan toxikus vegyület (fenolok, aminok, kénhidrogén stb.) képződhet.
BAROMFIHÍRmondó
5
Baromfi takarmányozás A vizelettel ürülő karbamidból és húgysavból a trágyában az ureáz termelő baktériumok ammóniát szabadítanak föl, ami rontja az istálló levegőjének minőségét, negatívan befolyásolja az állatok egészségét és termelési eredményeit. Az istállón kívüli trágyatárolás és kijuttatás során úgyszintén jelentős mennyiségű ammónia képződhet, ami nagymértékben hozzájárul az állattartással kapcsolatos ammónia emisszióhoz. Az ammónia kibocsátás mérséklése kötelező az uniós tagországoknak. Hazánknak közel 35%kal kell csökkentenie az ammónia kibocsátását 2050-ig. Az előzőekben ismertetett kihívásokra több fajta takarmányozási megoldási lehetőség is kínálkozik. Ilyen például a takarmányok fehérjeértékelési rendszerének és a különböző fajtájú, korú állatok fehérje és aminosav szükségletének pontosítása, több takarmányozási fázis használata vagy csökkentett fehérjetartalmú, kristályos aminosavakkal komplettált tápok etetése.
Fehérjecsökkentett tápok etetése A baromfi és sertéstápokban több évtizede használjuk a lizint és a metionint a tápok fehérjetartalmának komplettálására. Napjainkban már a kristályos treonin, a valin, az izoleucin, az arginin és a triptofán is a takarmányipar rendelkezésére áll. A brojler tápokkal összefüggésben meglehetősen ellentmondásosak a rendelkezésre álló eredmények. 2015ben Belloir és mtsai. publikáltak egy összefoglaló tanulmányt, amelyben 29 publikáció 56 kísérleti eredményét értékelték. A fehérjecsökkentésre vonatkozó kísérletekben általában lizin, metionin, treonin, valin, izoleucin és arginin kiegészítéseket alkalmaztak. A cikkek többsége a tápok fehérjecsökkentésének eredményeképpen romló termelési paraméterekről számolt be. Azok a kísérletek, amelyekben a kontrol és a fehérjecsökkentett tápok emészthető lizintartalma megegyezett, továbbá mindkét tápra jellemző volt, hogy az aminosav arányok megfeleltek az ideális fehérje elvre vonatkozó ajánlásoknak, azt bizonyították, hogy a brojler tápok esetében maximum 2%-os fehérjecsökkentés valósítható meg a termelési eredmények romlása nélkül. Az említett baromfi sajátosságok és összefüggések arra hívják fel a figyelmet, hogy madaraknál a nagyobb mértékű fehérjecsökkentés akadályát valószínűleg a nem esszenciális aminosavak rendelkezésre állása jelenti. A közelmúltban erre vonatkozóan is számos kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek azt bizonyították, hogy a fehérjecsökkentett tápok etetésekor nagyobb hangsúlyt kell helyezni a glicin szint ellenőrzésére. A glicin a madaraknál azért limitálhat, mert a húgysavszintézis kiinduló aminosava. Miután a szerin és a glicin egymásba átalakulhat, a gyakorlatban a kettő együttes mennyiségét célszerű figyelembe venni, amit glicin ekvivalens (GLYequi) néven szerepeltetnek. Ospina-Rojas és munkatársai (2014) eredményei alapján feltételezhető, hogy a glicin és szerin a lizin, metionin, treonin és valin után az ötödik limitáló aminosavat jelenti a baromfi számára. A szerin és a glicin lizinhez viszonyított ideális aránya 137-147%-ra tehető.
6
BAROMFIHÍRmondó
A GLYequi szükséglet pedig 11 és 20 g/kg között változik a táp nyersfehérje-, treonin-, kolin- és cisztintartalmának függvényében (Siegert és Rodehutscord, 2018). Belloir és munkatársai (2017) a brojler hizlalás nevelő fázisában vizsgálták a csökkentett fehérjetartalmú tápok etetésének hatását. A tápokat az elsődlegesen limitáló esszenciális aminosavakkal (LYS, MET, THR, ARG, TRP, VAL, ILE) egészítették ki úgy, hogy azok a csirkék emészthető aminosav szükségletét fedezzék. A táp fehérje szintjének 19%-ról 15%-ra történő csökkentése 14,8 g-ról 10,3 g-ra csökkentette a glicin + szerin mennyiségét. Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a 16%-os nyersfehérje szintnél kezdett romlani a csirkék fajlagos takarmányértékesítése. A kezelések egyébként nem befolyásolták a csirkék súlygyarapodását és a mellhús arányát. A hasűri zsírtartalom azonban megnőtt a fehérjecsökkentés hatására. 1. táblázat Ross PM3-as kakasok termelési paraméterei és testösszetétele a tápok nyersfehérje-tartalmának függvényében (21-35 nap) Teljesítmény 35 napos testtömeg (g) Testtömeggyarapodás (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g/g) Testösszetétel Mellhúskihozatal (%) Hasűri zsír (%)
19% 2460 1479 2430 1,64 b 20,1 2,16 b
A tápok nyersfehérje-tartalma 18% 17% 16% 2470 2466 2451 1496 1494 1446 2477 2472 2459 1,65 b 1,65 b 1,69 a 20,2 2,30 ab
20,8 2,45 a
20,5 2,61 a
15% 2461 1478 2528 1,71 a 19,5 2,51 a
a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
Ugyanez a kutatócsoport megismételte a kísérletet, ezúttal 1,5 és 3%-os nyersfehérje csökkentést alkalmazva és kiegészítve az eredményeket húsminőség vizsgálatokkal. A 35 napos élősúlyokat és a csirkék súlygyarapodását javította a fehérjecsökkentés (2. táblázat). Ez igaz volt a 16%-os fehérjetartalmú tápra is. Tendenciaszerűen többet ettek a csirkék a kisebb fehérjetartalmú tápokból, de ezek a különbségek nem voltak szignifikánsak. A fajlagos takarmányértékesítésben és a mellhús kihozatalban sem tapasztaltak eltérést a kezelések között. A hasűri zsír növekedése azonban itt is jellemző volt. A húsminőséget a pH és a csepegési veszteség szempontjából egyaránt pozitívan befolyásolta a tápok fehérjetartalmának csökkentése. 2. táblázat Ross PM3-as kakasok termelési paraméterei és testösszetétele a tápok nyersfehérje-tartalmának függvényében (21-35 nap) Teljesítmény 35 napos testtömeg (g) Testtömeggyarapodás (g) Takarmányfogyasztás (g) Takarmányértékesítés (g/g) Vágott test összetétele Mellhús kihozatal (%) Hasűri zsír (%) Húsminőség vizsgálat pH (24 óra) Világosság (%) Csepegési veszteség (%)
A tápok nyersfehérje-tartalma CP19% CP17,5% CP16% 2288 2332 2324 1338 1380 1374 2242 2323 2348 1,68 1,68 1,71 20,8 1,93 b
20,9 2,09 ab
21,4 2,15 a
5,92 c 51,6 a 3,07 a
6,04 b 49,5 b 2,53 ab
6,14 a 46,3 c 2,33 b
a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
Baromfi takarmányozás A fehérjecsökkentett tápok etetésével kapcsolatban befolyásoló tényező a táp összetétele is. Közismert, hogy a szója alapú tápok aminosav garnitúrája kiegyensúlyozottabb, mint a több mellékterméket is tartalmazó tápoké. A közelmúltban brojler csirkékkel végzett saját kísérletünkben egy kontroll tápsor mellett kétfajta, 2%-kal kisebb fehérjetartalmú tápot etettünk a hizlalás valamennyi fázisában. A két fehérjecsökkentett táp abban különbözött, hogy az egyikben a fehérjeforrást döntően az extrahált szójadara jelentette, míg a másikban nagyobb arányban szerepeltek ipari melléktermékek, az extrahált napraforgó dara és a DDGS. A kezelések közül csupán a szója alapú fehérjecsökkentett táp növelte a csirkék takarmányfogyasztását a befejező fázisban (3. táblázat). 3. táblázat A kezelések hatása a csirkék takarmányfogyasztására (g) Kezelések Indító Nevelő Befejező Melléktermék alapú fehérje csökkentett táp 349±4,83 1453±12,48 2597±33,84 Szójadara alapú, fehérje csökkentett táp 342±3,97 1479±19,22 2668±29,55 Kontroll 346±4,88 1450±17,17 2573±35,82
Összesített 4399±43,75 4490±23,87 4369±51,51
Az állatok súlygyarapodása ugyanakkor már az indító szakasz végén szignifikánsan nagyobb volt a csökkentett fehérjetartalmú tápok etetésekor (4. táblázat). A hizlalás későbbi szakaszaiban tendenciáját tekintve megmaradt a fehérjecsökkentett tápok előnye, de a hizlalás egészére vonatkozóan a különbség már csak a szója alapú kezelésnél volt statisztikailag is igazolható. 4. táblázat Fehérjecsökkentett tápok etetésének hatása a csirkék súlygyarapodására (g) Kezelések Indító Nevelő Befejező Összesített Melléktermék alapú a ±5,07 1020a±12,94 1567ab±22,14 2881ab±27,83 fehérje csökkentett táp 294 Szójadara alapú, fehér- 281ab±1,77 1065b±9,51 1603a±19,28 2948a±17,00 je csökkentett táp Kontroll 275b±7,19 996a±10,74 1519b±20,22 2790b±30,68 a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
A kezelések a takarmányértékesítést az indító és nevelő fázisban befolyásolták leginkább. A súlygyarapodáshoz hasonlóan, a fehérjecsökkentett tápoknál szignifikánsan kedvezőbb takarmányértékesítést kaptunk (5. táblázat). 5. táblázat A kezelések hatása a csirkék takarmányértékesítésére (g/g) Kezelések Indító Nevelő Befejező Összesített Melléktermék alapú a ab 1,19 ±0,008 1,43 ±0,011 1,66±0,010 1,53a±0,003 fehérje csökkentett táp Szójadara alapú, fehér- 1,22ab±0,015 1,39a±0,019 1,67±0,008 1,52a±0,008 je csökkentett táp Kontroll 1,26b±0,028 1,46b±0,012 1,69±0,015 1,57b±0,006 a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
Esetünkben a mellhús, a comb és a hasűri zsír arányában egyaránt tapasztaltunk eltéréseket (6. táblázat). A két fehérjecsökkentett táp közül a szója alapú táp etetésekor szignifikánsan nagyobb mellhús és kisebb comb arányt kaptunk. A fehérjecsökkentett tápok saját kísérletünkben is megnövelték a hasűri zsír mennyiségét.
6. táblázat A kezelések hatása a vágási kihozatalra, a mellhús, a comb, a szárny és a hasűri zsír arányára (%) Kezelések
Vágási kihozatal
Mellhús
Comb
Hasűri zsír
Szárny
Melléktermék alapú a ±0,22 21,76a±0,18 7,34±0,06 1,59a±0,09 fehérje csök- 73,27±0,25 19,35 kentett táp Szójadara alapú, fehér- 73,54±0,31 20,38b±0,22 21,20b±0,12 7,28±0,05 1,62a±0,05 je csökkentett táp Kontroll 73,77±0,25 20,57b±0,30 21,92a±0,12 7,26±0,07 1,35b±0,05 a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
Egy közelmúltban végzett holland kutatás során a nevelő fázisban (9-33. nap) vizsgálták a nevelő táp fehérjecsökkentésének és különböző melléktermékek etetésének hatását ugyancsak brojlercsirkékkel. A különböző ipari melléktermékek bekeverése és a fehérjecsökkentés is szignifikáns hatású volt (7. táblázat). A szója alapú tápból többet ettek az állatok, továbbá súlygyarapodásuk és fajlagos takarmányértékesítésük is kedvezőbben alakult. Ennél a kísérletnél a fehérjecsökkentés negatívan hatott a termelési eredményekre. 7. táblázat Nevelő tápok összetételének és emészthető nyersfehérje tartalmának hatása brojlercsirkék termelési eredményeire TakarmánySúlygyarapoTakarmányfogyasztás (g/nap) dás (g/nap) értékesítés (g/g) Fehérjeforrás Szója Repce Kukorica glutén Emészthető nyersfehérje szint (%) 15.8 17.2
120,5 a 116,5 c 118,9 b
77,4 a 69,7 c 71,9 b
1,51 a 1,63 b 1,61 b
117,2 y 120,1 x
70,7 y 75,4 x
1,61 y 1,56 x
a,b, x,y az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
Ugyanebben a kísérletben mérték az állatok vízfogyasztását is. A következő táblázat adataiból látható, hogy a fehérjeforrás és a tápok fehérje szintje egyaránt módosítja a napi és az egységnyi takarmányfelvételre jutó vízfelvételt. A fehérjecsökkentés mindhárom takarmánynál mérsékelte a vízfelvételt, ami vizeletürítés csökkenést és kedvezőbb alomminőséget is jelent. 8. táblázat Nevelő tápok összetételének és emészthető nyersfehérje tartalmának hatása brojlercsirkék vízfogyasztására Fő hatások (ml/nap) 15,8% emészthető fehérje Fehérjeforrás Szója Repce Kukorica glutén 17,2% emészthető fehérje Fehérjeforrás Szója Repce Kukorica glutén
Vízfogyasztás (ml/nap)
A víz és takarmányfelvétel aránya (ml/g)
225,9 c 219,8 d 227,1 c
1,89 c 1,89 c 1,90 c
252,5 b 256,1 a 256,4 a
2,05 b 2,16 a 2,12 a
a,b az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05)
BAROMFIHÍRmondó
7
Baromfi takarmányozás A brojlercsirke mellett kevés kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a többi baromfajra vonatkozóan. De la Cruz és Machander (2017) ISA Brown tojótyúkokkal végzett kísérletében a tojótáp fehérjetartalmának 18-ról 15%-ra történő csökkentése a 21 és 40. élethét között, továbbá a 17%-ról 14%-ra történő csökkentés a 41. és 52. élethét között nem befolyásolta a tyúkok takarmányfelvételét, tojástermelését és a tyúkok élősúlyát. A fehérjecsökkentés ugyanakkor csökkentette a tojás tömeget, javította viszont a héjszilárdságot. A csekély számú, kacsákkal végzett kísérlet eredményei alapján a 1,5-2,5%-os táp fehérjetartalom csökkentés megvalósítható, ha a kacsa tápokat a négy elsődlegesen limitáló aminosavval kiegészítjük (lizin, metionin, treonin, triptofán). A pulyka tápok magas fehérjetartalma miatt a fehérjecsökkentés ennél a fajnál is lehetőséget jelent. Az egyes hizlalási fázisokra vonatkozó csökkentési lehetőségekről és a kiegészítendő aminosav szintekről azonban nem áll rendelkezésre adat. A fenti eredmények természetesen nem ültethetők át közvetlenül a gyakorlatba, inkább a fehérjecsökkentésben rejlő potenciált mutatják. Ennek oka, hogy a kutatóintézeti tartástechnológiai körülmények ideálisnak tekinthetők, amelyek nem azonosak a termelői környezettel. Ezekben a kísérletekben továbbá az esszenciális aminosav kiegészítések a lizinen, metioninon és treoninon túl tartalmaztak valint, arginint és izoleucint is. Ez utóbbi három aminosav kiegészítése a jelenlegi hazai gyakorlatban nem rutinszerű. Amen�nyiben csupán az első 3 limitáló aminosavval komplettálunk, akkor a fehérjecsökkentés mértéke is kisebb, csupán 0,5-1%-os. A bemutatott eredményekből látható, hogy a gyakran ellentmondásos eredmények egyik oka a tápok eltérő összetétele. A különböző fehérjeforrások, azonos fehérjetartalom esetén is befolyásolják a baromfi fajok takarmányfelvételét és súlygyarapodását. Ez is jól mutatja, hogy a fehérjecsökkentett tápok esetében különösen nagy szerepe van a takarmányfelvétel ismeretének és mérésének. Ha a takarmányfelvétel megnő, akkor a csökkentett fehérjetartalmú tápból is relatíve több fehérjét vesz fel az állat. A takarmányfelvétel csökkenése pedig fehérje és aminosav hiányt, ezáltal termelés visszaesést eredményez. A kutatások döntő hányada csupán a nevelő és befejező fázisokra irányul. Saját eredményeink alapján a fiatal csirkékkel is érdemes csökkentett fehérjetartalmú
8
BAROMFIHÍRmondó
tápokat etetni. Igaz, hogy ez megtakarítás szempontjából kisebb tételt jelent, de azáltal, hogy a fiatal madarak szervezetét kevésbé terheli a fölöslegben lévő N-tartalmú anyagok kiválasztása, javulhatnak a fajlagos mutatók, már az indító szakaszban is. Összefoglalva megállapítható, hogy a baromfi tápok fehérjetartalmának csökkentése komoly potenciált jelent a termelés hatékonyságának javítása, az import szója kiváltása, továbbá állatjóléti és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A csökkentés mértékét a szója és a kristályos aminosav árak mellett, az aminosavak rendelkezésre állása is limitálja. Lizin, metionin, treonin kiegészítéssel szója alapú tápoknál 1 -1,5%-os, több mellékterméket is tartalmazó tápnál 1%-os fehérjecsökkentés tűnik kivitelezhetőnek a termelési eredmények romlása nélkül. A fehérje szintek módosítását célszerű nem abszolút értékben, hanem a táp fehérjetartalmának százalékában definiálni. Az 1%-os csökkentés ugyanis egy 23%-os fehérjetartalmú indító tápnál relatíve kisebb hányadot jelent, mint a 19%-os befejezőnél. Javasolható továbbá, hogy a receptúrázást akkor is érdemes kiterjeszteni a többi esszenciális aminosavra, ha azok kristályos formája nem áll rendelkezésre. A receptúrázáskor ebben az esetben az alapanyagok bázisán is lehet korrekciókat végezni. Ugyancsak javasolható a glicin és a szerin mennyiségének figyelembevétele, még ha kristályos kiegészítéssel ezekből az aminosavakból sem rendelkezünk. Mivel a treonin potenciális glicin prekurzornak tekinthető, indokolt lehet a treonin szint megemelése a fehérjecsökkentett baromfi tápokban. A rendelkezésre álló kutatási eredmények konzekvensen elzsírosodásról számolnak be, ha csökken a tápok fehérjetartalma. Emiatt a tápok energiatartalmának csökkentése is indokolt. Ennek mértékéről jelenleg nem rendelkezünk pontos információval, de ez további költségcsökkentési potenciált jelent. A gyakorlati alkalmazásnál mindenképpen a visszafogott, kisebb csökkentési szintekkel történő kipróbálás javasolható. Indokolt az állomány folyamatos monitorozása, a takarmány- és vízfogyasztás mérése és a termelési paraméterek turnus közbeni regisztrálása.
Baromfi takarmányozás
Additívek az antibiotikum mentes brojler takarmányozásért Az Európai Unióban már több mint egy évtizede nem engedélyezett hozamfokozás céllal antibiotikumot keverni a baromfi és sertés takarmányokba. Csak a beteg állatok kezelésére alkalmazható antibiotikum.
Mákné Brasch Klára, baromfi termékmenedzser
Az
USA-ban a kokcidiosztatikumok is antibiotikumoknak minősülnek, óriási felfordulás van az iparágban, mivel ezeknek nincs valódi alternatívájuk. Szerencsére ez nem így van (egyelőre), az EU-ban és másutt. Ez a cikk csak a mikrobákat támadó antibiotikumokra vonatkozik, és nem a kokcidiosztatikumokra. Gyakorlati tapasztalatok, és számos tanulmány alapján, hat összetevő/adalékanyag alkalmazható költséghatékonyan, de számos újabb, gyakran lényegesen drágább megoldás követi ezeket.
1. Szerves savak A szerves savak alkalmazása több évtizedes múltra tekint vissza. Bebizonyosodott, hogy elegendő mennyiségben, szerves savak hozzáadása helyettesítheti antibiotikumot, legalábbis az egészséges madarak esetében. Az azonban, hogy a szerves savak helyettesíthetik a hozamfokozó antibiotikumokat, nem jelenti azt, hogy tudják gyógyítani a bakteriális betegségekben szenvedő madarakat. A szerves savak akkor gátolják a baktériumok növekedését, ha keverékben alkalmazzuk őket, megfelelően nagy adagokban – magasabb dózisban, mint az átlagos gyakorlat (0,1-0,3%). Mivel minden sav legjobban egyfajta mikroorganizmus ellen működik, a megfelelő savkeverék megtalálása az adott farmon meglévő probléma kezelésére viszonylag kevés kutatással megoldható.
Úgy tűnik, hogy a szerves savak még jobban működnek, ha kombinálva alkalmazzuk őket a bél mikrobióta kontrollálására szolgáló más módszerekkel. Ezek lehetnek növényi eredetű adalékanyagok is.
2. Réz és cink A cink-oxid sajnos nem működik úgy a brojlereknél, mint a malacok esetében. A réz-szulfát viszont alkalmas az antibiotikumok helyettesítésére. Korlátozott dózisban megengedett, és viszonylag olcsó. Modern réz és cink készítmények alkalmazása alacsony dózisban, a szabályozásnak megfelelően, számításba vehető, kedvezően befolyásolhatják a teljesítményt, illetve a premix stabilitását is.
3. Probiotikumok A baromfi takarmányozási szakemberek többsége a probiotikumokat teszi első helyre az antibiotikumok alternatívájaként. Ezek a termékek nem pusztítják el a káros baktériumokat, de növelik a hasznos baktériumok men�nyiségét, ezáltal a „rossz” baktériumok hátrányba kerülnek a tápanyagért és élettérért folyó versenyben.
4. Szintetikus aminosavak A szintetikus aminosavak természetesen nem károsítják a baktériumokat, viszont nem is segítik őket, mivel már a vékonybélből majdnem teljesen felszívódnak, még a bél mikrobióta fő élőhelye előtt. Alkalmazásukkal lehetővé
Dr. Ioannis Mavromichalis cikke alapján (Poultry International 2020. augusztus)
válik a takarmány nyersfehérje szintjének csökkentése, mely a növekedéshez nem szükséges, felesleges aminosavakat is tartalmaz. Ezáltal megfosztjuk a patogén baktériumokat fő tápanyag forrásuktól. A hasznos baktériumok kevesebb fehérjét és több szénhidrátot igényelnek. Sajnos a világ egyes részein gyanakodva néznek az alacsonyabb fehérje tartalmú takarmányra (még akkor is, ha megfelelő szinten tartalmazza a szükséges aminosavakat), elvéve ezzel a nutricionistáktól az egyik leghatékonyabb eszközt (ezzel a nézettel az Agrofeed szakemberei is találkoznak akkor, amikor nehéz eladni a magasabb aminosav tartalmú, ezáltal drágább premixet, még akkor is, ha a táp ára ezáltal csökkenthető).
5. Rost, de milyen? A legtöbb takarmányos szakember egyetért azzal, hogy szükség van oldhatatlan rostra - ami felszívja a felesleges vizet - a bélrendszer felső szakaszában a béltartalom mozgása és a vízmen�nyiség szabályozása, valamit fermentálható rostra az alsó szakaszban a jó baktériumok növekedése érdekében. Nincs megegyezés azonban az oldhatatlan és a fermentálható rostok mérése tekintetében. Több különböző módszer is létezik. Ráadásul arra sincs útmutató, hogy az eltérő rost típusokból mennyire van szükség. Hogy tovább bonyolítsuk a kérdést, néhányan a hashajtó hatása miatt nem kedvelik az oldhatatlan rostokat, míg mások a fermentálható rostokat utasítják el, melyek az alsó bélszakasz
BAROMFIHÍRmondó
9
Baromfi takarmányozás rendellenességeit súlyosbíthatják a fertőzött madarakban. Szükség lenne az ideális rost profil meghatározására egészséges, illetve beteg madarak esetében, de még messze vagyunk bármely gyakorlati következtetéstől. Amink van, az a gyakorlati, személyes tapasztalat.
6. Enzimek Az aminosavakhoz hasonlóan, az enzimek sem közvetlenül hatnak a mikróbákra. Megfelelő kombinációban és dózisban alkalmazva azonban pozitívan befolyásolják a hasznos baktériumokat, mivel a nehezen emészthető szénhidrátokat egyszerűbb vegyületekre bonták, melyek táplálékul szolgálnak nekik.
A proteázok javítják a fehérje emészthetőséget, ezzel csökkentik a fehérje pazarlást, megfosztják a káros baktériumokat táplálékuktól. Összegzésképpen: egyetlen termék sem alkalmas önmagában az antibiotikumok helyettesítésére. Alkalmazhatunk egy kombinációt, melyet szükség esetén módosítunk. Az antibiotikumok kiváltására szóba jöhető alternatívák drágák, az extra költségek áthárítása a fogyasztókra nem mindig egyszerű. A számos lehetséges megközelítés mellett folyamatosan jelennek meg a piacon új ajánlatok, melyek ígéreteseknek tűnnek.
A fehérjecsökkentés elve és lehetőségei a baromfi takarmányozásában 1. avagy az izoleucin evolúciója Napjaink intenzív gazdálkodása, mely a világ népességének egyre növekvő élelmiszerigényét igyekszik kielégíteni, mind újabb és újabb kihívásokat jelent világszerte. izoleucin Berczi Edit, termékfejlesztő mérnök, K+F
K
oncentráltan, költséghatékonyan, rövid idő alatt előállítani az állati terméket, kiaknázni a rohamosan fejlődő genetikai háttér és a tartástechnológia adta lehetőségeket, komplex takarmányozási feladat is. Az Európai Unió szabályozása az ammónia kibocsájtásról további iránymutatást ad a takarmányozási stratégiákra vonatkozóan, a fázisos etetés, a nem keményítő alapú poliszacharidok, az NSP bontó enzimek használata, a fehérjecsökkentés, illetve a rendelkezésre álló szintetikus aminosavak használata, mind preferált tényező. A takarmány összetételének és beltartalmi paramétereinek megválasz-
10
BAROMFIHÍRmondó
tásához számos javaslat áll rendelkezésre, melyek együttes figyelembevételével állíthatjuk össze a termelési igényekre adaptált takarmánysorainkat, szem előtt tartva az EU irányelveit. A fehérje csökkentési program okán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kereskedelmi forgalomban lévő szintetikus aminosavak. De mi is ezek szerepe? A gyakorlati tapasztalatok szerint a gazdasági haszonállatok közül a baromfifélék rendelkeznek a legnagyobb érzékenységgel az aminosavellátottság tekintetében, főképp a pulyka és tojó tyúk. Az esszenciális aminosavakat az állatok nem képesek előállítani, és bár igényeik egy részét a takarmány alapanyagok önmagukban képesek
fedezni, azonban az optimális fejlődéshez, termeléshez szükség van további kiegészítésre. Ebbe a csoportba tartoznak baromfi esetében a lizin, a metionin, a fenilalanin, a triptofán és a treonin valamint részlegesen az arginin, a hisztidin, a leucin, a valin, az izoleucin, a glicin és a prolin. Kereskedelmi forgalomban ezek közül a lizin, metionin, treonin, arginin, valin jó ideje elérhető szintetikus, illetve kristályos formában, az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében pedig az izoleucin is látótérbe került. Szakirodalmi adatokat tekintve az izoleucin:lizin arányra korcsoportonként más-más értékeket találhatunk a múltból (1. táblázat).
Baromfi takarmányozás 1. táblázat: Irodalmi adatok az emészthető izoleucin:lizin arányra Becsült Kísérleti emészthető időszak (nap) lle:Lys arány (%) 7,0-21 0,68 7,0-21 0,72 18-30 0,62 22-42 0,65 22-42 0,72 28-40 0,69 28-42 0,65 30-42 0,59 30-43 0,66 42-56 0,55
Fajta
Referencia
Cobb 500 Cobb 500 Ross 308 Ross x Hubbard Cobb 500 Cobb 500 Ross 708 Ross 308 Cobb 500 Ross 308
Helmbrecht et al., 2010 Campos et al., 2009 Kidd et al., 2004 Kidd et al., 2000 Duarte et al., 2015 Campos et al., 2009 Mej la et al., 2011 Kidd et al., 2004 Helmbrecht et al., 2010 Kidd et al., 2004
A táblázat értékei egyértelműen utalnak a korcsoporti és a genetikai eltérésekre az aminosavarányok tekintetében. Ugyanakkor napjaink felé haladva egyre magasabb arányokat adnak meg a kutatók, mely a genetikai és technológiai fejlesztésekkel is összecseng. A madarak igényeit azonban nem elégséges a fentiek alapján kiszolgálni. Az elágazó láncú aminosavak azon túlmenően, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlenek, vagy részben azok, egymással antagonista viszonyba is kerülhetnek azok nem megfelelő arányai esetén. Erről az első szakirodalom 1955-ből Harper és munkatársai tollából származik, akik a leucin kiegészítés növekedésre gyakorolt hatását vizsgálták laborállatokon. Néhány év elteltével csirkéknél találtak hasonló összefüggéseket, miszerint a túl magas leucin és a feleslegesen bevitt izoleucin csökkent takarmányfelvételt és ezáltal mérsékeltebb növekedést okozott (Allen 1971, Allen et al.,1972). Természetesen ennek ellenpéldájáról is találhatunk kutatási eredményt, melyben nem találtak összefüggést a magas leucin szint és az állatok teljesítménye között (Waldroup et al., 2002), illetve, a magas leucin szint nem befolyásolta szignifikánsan a madarak takarmányfelvételét, testtömeggyarapodását, viszont a felezett grilltest karakterisztikája jobb, tömege szignifikánsan magasabb volt (Erwan et al., 2009). De a túl magas leucin triptofánra gyakorolt negatív hatásáról is említést tehetünk, mely csökkent étvágyat, ezáltal alacsonyabb testtömeggyarapodást okozott (Millet et al., 2015). Az ideális arányok beállításához szükséges ismernünk a rendelkezésre álló alapanyagok aminosav garnitúráját (2. táblázat). 2. táblázat: Egyes alapanyagok lizinhez viszonyított aminosav arányai Alapanyag Árpa Búza Kukorica Extrahált szójadara Extrahált napraforgódara Extrahált repcedara
Nyersfehérjében mért aminosavtartalom (%) Lizin Leucin Izoleucin Valin lle:Leu:Val:Lys arány 3,66 6,79 3,44 4,83 94:185:132:100 2,86 6,61 3,35 4,17 117:231:146:100 3,1 11,89 3,38 4,64 109:383:149:100 6,04 7,59 4,55 4,73 75:126:78:100 3,48
6,22
4,01
5,03
115:179:144:100
5,13
6,82
3,9
5,12
76:133:99:100
A gyakorlatban az alapanyagok beltartalmi paraméterei akár az egyes tételek között is nagy szórást mutathatnak, ezért a fenti adatok támpontok lehetnek, de a takarmányokat az egyes állattartótelepre szabottan érdemes áttekinteni.
Jelenlegi ajánlások az ideális emészthető izoleucin:lizin arányra 0,67-0,68-0,69 értékeket javasolnak az indító, nevelő és befejező fázisokban. Amennyiben a takarmány receptúra készítésénél az ajánlásokat figyelembe vesszük, úgy kihasználhatjuk a fehérjecsökkentés előnyeit, melyeket négy elv köré sorolhatunk. 1. Csökkenthető a drága fehérjeforrások aránya a takar-
mányban (pl. szójadara, kukoricaglutén). 2. Csökkenthető a takarmányköltség anélkül, hogy az teljesítményromlást eredményezne a madaraknál. 3. Hatékonyabb takarmányozással könnyebben betartható a nitrogén kibocsájtásra vonatkozó szabályozás. 4. Javul az állattenyésztés hosszútávú fenntarthatósága. Az izoleucin kristályos formában való piacra kerülése óta a takarmányok nyersfehérje szintjének csökkentése felgyorsult. Mindez azért lehetséges, mert a kísérletek nem számolnak be teljesítménykiesésről. A közelmúltban Van Harm et al. (2019) brojlercsirkéken végzett kutatásaiban a nevelő fázisban a nyersfehérje szintet 20,8 %-ról 17,8 %-ra, a befejező fázisban 19,8 (19,1) %-ról 16,8 %-ra tudta negatív termelési hatások nélkül módosítani. A többi táplálóérték szintjét a takarmányban azonos szinten tartotta, az állatok hasznosítási céljának megfelelően. Az izoleucin:lizin aminosav aránya 0,71 volt. A takarmány a hazánkban is hasonlatos búza, kukorica, szójadara, repcedara bázisra épült (3. táblázat). 3. táblázat: Termelési paraméterek 0-35 napos kor közötti brojlercsirkéknél Nyersfehérje érték (%) Élősúly (g) Napi testtömeg gyarapodás (g/nap) Fajlagos takarmányhasznositás (g/g) Takarmányfelvétel (g/nap)
19,1 2416
0-35 napos eredmények 18,4 17,6 16,8 szórás érték 2431 2447 2448 0,595
68
68,4
68,8
68,9
0,595
1,549
1,542
1,505
1,51
0,002
105,2
105,4
103,6
103,9
0,147
Mint látjuk, a kísérletben a fokozatos fehérjecsökkentés pozitív eredményt hozott az állatok súlyára, napi testtömeggyarapodásra, ezáltal a fajlagos takarmányhasznosításra vonatkozóan is. A takarmányozási program átalakítását érdemes tehát fontolóra venni, de annak törekednie kell a fokozatosságra, mértékletességre, igazodnia kell az állattartó telep egyéni ritmusához. A fentiek mindenképpen további munkára sarkallnak, hiszen a leírtaknak komoly ökonómiai hatása van a termelésre, az ágazatra. Arra a baromfiágazatra, mely a madárinfluenza, a humán koronavírus járvány okozta értékesítési ár, logisztika és a jelenleg extrém magas fehérje- és gabonaárak mellett is talpon szeretne maradni. Gondolkodjunk közösen! Következő számunkban a témában további javaslatokat osztunk meg Önökkel!
BAROMFIHÍRmondó
11
BAROMFI EGÉSZSÉG
A perifériás idegrendszer megbetegedése tojó típusú növendék baromfiban Spárgázó, oldalra vagy hátra kinyújtott lábtartás, begörbített ujjak, bicegő mozgás, vagy súlyosabb esetben mozgásképtelenség; a tankönyvekben leírt Marek-betegség felnőtt állatokban előforduló idült, idegrendszeri formájára emlékeztető mozgásszervi elváltozások mögött fiatal, tojó növendékeknél gyakran a perifériás neuropátia szindróma áll. Dr. Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos
A
károsodása folytán a helyzetérzékelés romlása inkoordinált mozgást eredményez. A vegetatív idegek sérülése szervek működészavarát képes előidézni.
Lábgyengeségként tűnik fel, tojó típusú jércék nevelése során figyelhető meg az az elváltozás, amely a Marek-betegség perifériás idegrendszeri megbetegedésére emlékeztető tüneteket okoz. 4-5 hetes kortól lehet találkozni vele ketreces és alternatív nevelés során egyaránt. A kórképet Rhode Island Red SPF állományban írták le először Biggs P.M. és mtsai 1982-ben és perifériás neuropátia szindrómaként (peripheral neuropathy PN) azonosították. Bacon L.D. és mtsai 2001-ben a diagnosztikai kritériumait állították fel. Hazai esetleírásokról Kőrösi L. 2017-ben és 2018-ban a Derzsy Napokon számolt be.
• • • •
Fotók: dr. Bajcsy Előd
két kórkép egymástól való elkülönítése az életkor, kórbonctani, kórszövettani elváltozások és molekulárbiológiai módszerek segítségével lehetséges. Okai sokrétűek lehetnek, a megelőzés, kezelés lehetőségei jelenlegi ismereteink alapján korlátozottak.
A baromfi perifériás idegrendszerének megbetegedése, amely a központi és a perifériás idegek közötti idegi impulzus átadást gátolja és az izomműködést is jelentősen rontja. A tüneteket a mozgató, érző vagy vegetatív idegek károsodása okozza, amely heveny és idült formában is jelentkezhet. A mozgató idegek működése leggyakrabban az izmok gyengeségével van összefüggésben, emiatt nehézséget okoz a mozgás, az etetők, itatók megközelítése, az ülőrudak, a rácspadlós vagy volieres rendszer használata. Az érzőidegek
12
BAROMFIHÍRmondó
A perifériás neuropátia kiváltó okai sok esetben rejtve maradnak. Ezek lehetnek: fizikai behatások, traumák betegségek vagy ezekhez társult gyulladásos folyamatok vírusos vagy baktériumos fertőzések toxikus anyagok (www.poultrydvm.com).
Vakcinázásokkal összefüggő autoimmun folyamatok következtében is kialakulhatnak perifériás idegrendszeri elváltozások (Massi P. és mtsai, 2003). Állományszinten néhány állattól akár 10%-ig is terjedhet a megbetegedések száma. Enyhébb tünetek esetén az állatok figyelme élénk, egy vagy mindkét láb gyengesége kivételével kóros elváltozás rajtuk nem látható. Később a lábgyengeség, spárgázó, vagy egyéb rendellenes lábtartás, az ujjak begörbülése, nehézkes mozgás, majd mozgásképtelenség miatt nem jutnak az állatok vízhez és takarmányhoz, ennek következtében kiszáradnak, eléheznek, majd következményesen elhullanak, vagy leselejtezésre kerülnek. Az enyhébb tüneteket mutatók viszont gyógyulhatnak, ez elősegíthető az elkülönítésükkel és fokozott odafigyelés melletti gondozásukkal. A tünetek több, akár 6-7 hétig is eltarthatnak (Chudasama K.B. és mtsai, 2017). Mindeközben a társaik teljesen egészséges állomány benyomását keltik, ami a fejlődésükben is megnyilvánul. A tüneteket mutató állatok lábain gyulladás, sérülés, duzzanat, ízületek elváltozása nem észlelhető. Kórbonctanilag jellemző lelet a perifériás idegek megvastagodása, ahogy a Marek-betegség esetén is (Witter R.L. és mtsai, 1995). Attól kórszövettani vizsgálattal különíthető el. Perifériás neuropátia (PNP) esetén a perifériás idegekben gócos gyulladásos elváltozások fordulnak elő. Az idegek
BAROMFI EGÉSZSÉG B-típusú elváltozásokat mutatnak, demielinizáció, ödéma, plazmasejtek láthatóak. A zsigeri szervekben daganatok (limfómák) nincsenek (Kőrösi L., 2017). Marek-betegség esetében viszont A-típusú elváltozások és limfómák dominálnak (Horváth-Papp I., 2019). Növendék korban PNP során az agy- és gerincvelő kóros elváltozást nem mutat, míg Marek-betegségnél limfocitás agy- és gerincvelőgyulladás, emellett perifériás ideggyulladás jelentkezik. PNP esetén daganatos elváltozások nincsenek, viszont Marek-betegségnél a szervek daganatos elváltozása kórhatározó értékű. A felnőtt korban jelentkező, Marek-betegség okozta klasszikus tyúkbénulás esetén a perifériás idegek szövettani elváltozásai hasonlóak a PNP esetén láthatókhoz, elkülönítés az életkor alapján lehetséges (Thuma Á. és mtsai, 2018).
nosztizálnak, majd ismételt vakcinázásokkal próbálnak sikertelenül kivédeni, ezáltal az immunrendszer túlterhelése miatt a klinikai tünetek inkább rosszabbodnak (Gall S. és mtsai, 2018). Ahogy látjuk, olyan nevelésnél jelentkezik gyakrabban vagy nagyobb mértékben, ahol a közelben idősebb baromfit tartanak, vagy az adott tartási helyen a korábbi állománynál a betegség előfordult és az állományváltás során az istálló előkészítés higiéniai körülményei is kívánnivalókat hagytak maguk után.
Az ülőideg (n. ischiadicus) eltérő mértékű megvastagodása.
Marek-betegségtől való további elkülönítésre a realtime (valós-idejű) PCR használható, amellyel az onkogén Marek-betegség vírus (MDV) kiszűrhető. Az 5-8 hetes korban, tojó növendékeknél jelentkező perifériás idegek megvastagodása, ödémája és plazmasejtes beszűrődése, valamint jelentős számú Marek-betegség vírusának a hiánya, illetve az, hogy daganatos elváltozások sem találhatók, megerősítik a PNP gyanúját. A PNP egy autoimmun megbetegedés, amelyet néha tévesen Marek-betegségnek diag-
Megelőzésre, az enyhébb elváltozások kezelésére komplex B-vitamin tartalmú készítményekkel vannak kedvező tapasztalataink. Állományváltáskor alapos takarítás, fertőtlenítés javasolt a naposcsibék betelepítése előtt. Idősebb növendék vagy felnőtt tojóállomány lehetőleg ne legyen a közelben. Tapasztalataink szerint a növendék időszak végére a perifériás neuropátiás esetek megszűnnek, a tojóállományok egészségesek lesznek, és megfelelő körülmények mellett hozzák a fajtától elvárható termelési paramétereket.
Irodalom: 1. Biggs, P.M., Shilleto, R.F.W., Lawn, A.M. & Cooper,
2.
3.
4. 5. 6.
D.M. (1982). Idiopathic polyneuritis in SPF chickens. Avian Pathology, 11, 163–178. Bacon L.D., Witter R.L. and Silva R.F. (2001) Characterization and experimental reproduction of peripheral neuropathy in White Leghorn chickens, Avian Pathology, 30:5, 487-499 Kőrösi L. (2017) Perifériás Idegrendszeri Szindróma Tojóhibrid Esetleírások. Peripheral Neuropathy Syndrome (PN). Derzsy Napok, Bükfürdő Kőrösi L. (2018) Perifériás Idegrendszeri Szindróma Esetleírások. Derzsy Napok, Hajdúszoboszló www.poultrydvm.com Massi, P., Leonelli, R., Gelmetti, D., Fiorentini, L., Tosi G. (2003). Peripheral neuropathy syndrome (PNS) in white layer chickens. Large Animals Review 2003 Vol.9 No.6 pp.99-100 ref.4
7. Chudasama K.B., Joshi B.P., Fefar D.T., Ghodasara D.J.,
Prajapati K.S. (2017). Patho-epidemiological studies on peripheral neuropathy in replacement pullets. Indian Journal of Veterinary Pathology 2017 Vol.41 Issue2 102-107 8. Witter R.L., Bacon L.D. (1995). A naturally occuring neuropathy of chickens not associated with Marek’s disease. American Veterinary Medical Association. 9. Horváth-Papp I. (2019) Peripheral Neuropathy Syndrome PNP. Perifériás Idegrendszeri Szindróma. Brojler Szakmai Továbbképzés, Kecskemét 10. Thuma Á., Szakáll Sz., Glávits R. (2018) A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai elemzése. Derzsy Napok, Hajdúszoboszló 11. Gall S., Kőrösi L., Cortes A.L., Delvecchio A., Prandini F., Mitsch P., (2018) Use of real-time PCR to rule out Marek’s disease in the diagnosis of peripheral neuropathy. Avian Pathology, Published online: 11 Jun 2018
BAROMFIHÍRmondó
13
TOJÁSTERMELÉS
Fegyelem - figyelem néhány gondolat a tojás méretével kapcsolatban A 2020-as év tojáspiacát a tojás árát áttekintve - a „megszokottól” eltérően – abban különösebb nagy megrázkódtatások nem voltak. A baromfi influenzának és az állományok csökkenésének tudható be a szokásos nyári tojásár csökkenés ez évi elmaradása. Dr. Gécs Péter, értékesítő-szaktanácsadó
Első és legfontosabb a jércék optimális nevelése
Mit tehetünk? Tudomásul kell venni a tyúk élettani korlátait. Azokon változtatni nem tudunk. Minél alacsonyabb az állatok testtömege és fiatalabb az állományunk, annál kisebb a megtermelt tojás mérete. Ez fordítva is igaz. S-es tojásméret dominanciával csak 52 élethetes korig számolhatunk, később az M-es és L-es kategória kerül előtérbe. A megfelelő tojásméret érdekében azonban vannak lehetőségeink, az élettani korlátokon belül tudjuk a tojásméretet növelni.
14
BAROMFIHÍRmondó
Fotók: dr. Bajcsy Előd
A 2020-as év tojáspiacát, a tojás árát áttekintve - a „megszokottól” eltérően – abban különösebb nagy megrázkódtatások nem voltak. A madárinfluenzának és az állományok csökkenésének tudható be a szokásos nyári tojásár esés ez évi elmaradása. Egy érdekes tendenciával azonban találkozhattunk 2020 nyarán, őszén. Az M-es és S-es méretű tojások árában jelentős eltérések mutatkoztak. A megszokott 2-3 Ft különbség 6-8 Ft-ra módosult. Az S-es tojás iránti igény is megnőtt, a kereskedők ezt a méretet preferálták. A piaci igények változása ismételten felhívta a figyelmet a tojásméret optimalizálására, a kereskedői elvárásokhoz történő igazodás szükségességére. A technológiai előírások pontos betartása mellett a testtömeg gyarapodás folyamatos nyomon követése nagy jelentőséggel bír. Komolyabb eltérés esetén közbeavatkozhatunk a különböző takarmányok (csibe indító, nevelő, jérce) etetési idejének és/vagy a takarmányok beltartalmának módosításával. A jércék testtömegének a tartástechnológiai ajánlásoktól való elmaradása - különösen a nyári neveléseknél - jellemző. Magasabb beltartalmú tápok etetésével, az etetések számának növelésével kiküszöbölhető, mérsékelhető ez a probléma. Segíthet még a telepítési darabszám csökkentése, az istálló hűtése, az etetők és itatók számának növelése és minden egyéb dolog, amivel az állatok komfortját javítani, takarmány felvételét serkenteni tudjuk. Előírás, hogy a jércék a 18. élethétre 1,45-1,55 kg-os testtömeget érjenek el. Ennél kisebb átlagos testtömegű állománynál a fény stimulációs programot elindítani nem célszerű, mivel ilyenkor hosszan elhúzódóan, sok apró (Ses) tojás termelésére számíthatunk. Állományszintű tojásméret növekedés jóval később várható, mint a megfelelő testtömegű állománynál. A jércék súlyának elmaradása esetén – kortól függetlenül – célszerű 5-10 napot várni a tojóciklus indításával.
TOJÁSTERMELÉS Az állomány testtömegének kontrollja
+ 1 dolog: takarmányváltás
Tenyésztojást termelő kollégák munkájának – megszokott, rendszeres – része az állomány testtömegének kontrollja, az állatok rendszeres mérése. Ezt a nagyon hasznos információkat szolgáló tevékenységet sajnálatos módon az árutojás termelésnél ritkán végzik el. Fontos! A tojóhibridek a termelési ciklus alatt testtömegüket is növelik. Az 1,5 kg-os jércéből – optimális körülmények között – a tojóidőszak végére kb. 2 kg-os testtömegű tyúk lesz. Sok esetben tapasztalható, hogy kivágáskor az állomány nagyon sovány, tollazatát elveszítette és az állatok súlya az 1,6-1,8 kg-ot sem éri el. Az ilyen állományoktól magas szintű termelést és nagyméretű tojásokat nem várhatunk el. Rendszeresen kontrolláljuk állományunk testtömegét és szükség esetén avatkozzunk be.
A takarmányozás minősége A takarmányozás minőségének javításával – bizonyos korlátok között – a testtömeg és a tojás mérete is növelhető. A tápok formulázásánál fokozottan figyeljünk a keverék energia tartalmára, nyers fehérje szintjére, az esszenciális aminosavak (metionin, lizin) mennyiségére, arányaira. Takarmányreceptúrák számolásakor ügyeljünk a tápok megfelelő linolsav tartalmára is. Hiánya csökkenti a tojás méretét abban az esetben is, ha az egyéb beltartalmi paraméterek (energia, aminosav stb.) megfelelőek. Ezen paraméterek korlátozott emelésével elérhető az az átlagos 2-4 grammos tojás méret növekedés, ami már az L-es kategóriába sorolhatja a megtermelt tojások nagy részét.
Még egy dologra felhívnám kedves Olvasó figyelmét. Fázisos tojótáp etetés (Tojó 1, 2, 3 táp) esetén takarmányváltáskor ne az állatok korát figyeljék. Egy 90% fölött termelő 40-45 hetes állomány esetén egy takarmányváltás minden esetben termelés és tojásméret csökkenést eredményez. Legyünk türelmesek. Takarmányváltás előtt mindenképpen elemezzük az állomány testtömegét, termelését, a tojás méretét, a tyúkok étvágyát, takarmányfelvételét. Mindezek ismeretében csak indokolt esetben változtassunk a receptúrákon. A döntések meghozatalában, a receptúrák formulázásában az Agrofeed Kft. munkatársai készséggel állnak Partnerei rendelkezésére.
BAROMFIHÍRmondó
15
CSIBEMINŐSÉG
Naposcsibe, és ami mögötte van A szülőpárok nevelésének, keltető tojás termelésének, majd a tojások keltetésnek végeredménye a brojler naposcsibe. Erdősi László, szülőpár szaktanácsadó
A
brojlerek tartását független brojler nevelők, vagy valamilyen integrációban részt vevők végzik. Számukra a legfontosabb telepítéskor a naposcsibe minősége és egyöntetűsége. A sok külső tényező mellett a háttérben a szülőpárok minősége döntő jelentőségű. Az állományok nevelése során (1-140 nap között) három fontos feladat van mind a jérce-, mind a kakasállományoknál.
1. A tenyésztő vállalat ajánlásait kell
mindig szem előtt tartani a heti testtömeg nagyságát és a testtömeg gyarapodását illetően. Itt a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb ideig legyen az állomány a testtömeg célérték alatt. A túlsúly maximum 5% -kal lehet több a technológiánál. 2. Az egyöntetűség javítása, a 80% feletti homogenitás a következő cél. Ezt el lehet érni a 28. és a 70. napon történő válogatással, az áttelepítés előtti átválogatással és testtömeg szerinti lefogadással a tojó telepre. 3. A harmadik feladat az állomány megfelelő immunizálása. Ezáltal a szülőpár állományokat, valamint maternális immunitás révén az utódokat (brojler csirke) is megvédjük a legfontosabb kórokozóktól. Ha mindent kitűnően végeztünk, szülőpár állományunk a technológiai szinten kezdi a tojástermelést. A 30. élethét környékén már 88% feletti teljesítményre képes, és a 80% feletti szintet 12-15 héten keresztül tartja.
16
BAROMFIHÍRmondó
Termelésbe induláskor kissé „feltöltjük” az állományt a megfelelő takarmányozási programmal, felkészítve ezáltal a csúcstermelésre.
Mik befolyásolhatják a naposcsibe minőséget? Lássuk ezeket, de nem fontossági sorrendben! Először is a tojások higiéniája. Fontos a fészkek, tojóházak, tojásgyűjtő szalagok folyamatos tisztán tartása, fertőtlenítése. Ürülék és alom mentesnek kell lenniük. A tojásokat minél gyakrabban, de legalább naponta 4-6 alkalommal kell összeszedni, külön gyűjtve és tárolva a tiszta tojásokat a szennyezett és az alomtojásoktól. A lehető leggyorsabban fertőtlenítsük a keltetőtojásokat. A tiszta, fertőtlenített tojásokat fertőtlenített gépjárművel (18°C fokon 75-80%-os páratartalom mellett), mielőbb a keltetőbe kell szállítani. Ott a raktározási hőmérsékletet a tojások tervezett tárolási idejéhez kell igazítani. 7 napnál rövidebb tároláskor 18°C, 14 napig 16-17°C, ennél hosszabb ideig 10-11°C, és 75-85% páratartalom szükséges. Ajánlott a rendszeres, derékszögben történő forgatás. A következő tényező a keltetői higiénia, a keltetési technológia, a keltető gépek műszaki állapota és a keltetői dolgozók szakértelme, precizitása, továbbá a kelés utáni naposcsibe leválogatásának minősége. A harmadik tényező a szülőpárok egészségi állapota. Nem lehet erős, egészséges naposcsibét kapni beteg, gyenge kondíciójú, fertőző betegségekkel terhelt állományoktól. A tojások külsején, kutikuláján, de a belsejében is számtalan baktérium törzs található, gyakrabban E.coli, Enterococcus spp., Streptococcus spp. Az állatok korával a petevezető fertőződésének lehetősége is növekszik. Az istállók belseje, a tojások környezete egyre terheltebbé válik mikroorganizmusokkal. A tojáshéj és a kutikula szerkezete is a kor előrehaladtával bizonyos mértékben romlik, ami kevésbé tudja meggátolni a kórokozók tojásba jutását.
Fotók: dr. Bajcsy Előd
CSIBEMINŐSÉG A negyedik tényező a naposcsibékre ható takarmányozási problémák. Ha a takarmány kitűnő minőségű ugyan, a receptúrának megfelelő beltartalmú, de a tyúkok bélcsatornájában felszívódási zavarok jelentkeznek (bélgyulladás következtében), úgy az kihathat a napos állat minőségére. Extrém meleg időjárás esetén a tyúkok kevesebb takarmányt fogyasztanak, ezért kisebb mennyiségű fehérje, aminosav, energia, makro- és mikroelem kerül a szervezetükbe, innen pedig a tojásokba. A takarmány mikotoxin szennyezettsége is okozhat problémákat. A T2, HT-2, DON, DAS toxinok fehérjeszintézis gátlóak, csökkentik a tojástermelést, romlik a tenyésztojások minősége és tömege, ami együtt jár az embriók fejlődési zavaraival. A tojásfehérje mikroelem tartalma és lizozim-aktivitása csökken. Kisebb dózisban is (0,2-0,4 ppm), de tartós jelenlétük mellett a tojások minőségét, összetételét negatívan befolyásolják. A vitaminok, ásványi anyagok hiánya rontja a tojásban lévő embrió életképességét, minőségét, fejlődését. A tojás belsejében az ásványi anyagok összes mennyisége közel azonos a sárgájában és fehérjében, az összetételük azonban különbö-
zik. A tojássárgája több foszfort, magnéziumot, kalciumot, vasat tartalmaz. A tojásfehérjében több a kén, kálium, klór és nátrium. A keltetési folyamat elején a szervetlen sók a sziktömlőbe áramolnak, ahol raktározódnak, majd a keltetés során más-más idő intervallumokban jutnak az embrióba. A kálium, nátrium, klór a keltetés kezdeti, míg a kalcium, a foszfátok és a szulfátok a keltetés későbbi szakaszában épülnek be. A legfontosabb, hogy a tojásban lévő ásványi anyagok 80-90%-a jusson be a csibék testébe. A tenyészállatok takarmányozása során ezért kell kiemelt figyelmet fordítani a premix, a takarmány beltartalmára, minőségére és a megfelelő hasznosulására. A kalcium túlnyomó részt a tojáshéjból szívódik fel, bikarbonát formájában, és kerül az embrióba. Ehhez vízre és széndioxidra van szükség. A keltetés 12. napjától az embrió szöveteinek kalcium tartalma növekszik, intenzív csontosodási folyamatok indulnak. A foszfor beépülése hasonlóan történik. A sziktömlő 2-3 napig biztosít a csibék számára energiát, de az 5.-6. napra fel kell szívódnia a hasüregből.
A minőségi naposcsibe jellemzői Hankovszky Zsolt, brojler szaktanácsadó
A Covid-19 második hulláma miatt komoly szigorításokat vezettek be hazánkban is. Lassan nem lesz olyan család, ahol ne lenne koronavírusos megbetegedés. Ez mértékletes kapcsolattartásra készteti az embereket. A munkában is a személyes találkozásokat, látogatásokat mindenki próbálja a legszükségesebb szintre csökkenteni. De az élet nem állhat meg, termelni kell. Fontosnak tartjuk, hogy partnereink ne maradjanak magukra ebben a helyzetben, ezért szakmai anyagok közzétételével segítjük munkájukat. A brojler hizlalás sikerének egyik fontos szegmense a jó minőségű, I. osztályú naposcsibe. Ennek feltétele a megfelelő biológiai védettségű szülőpártartás, keltetés és a kiszállítás. Így várhatóan jó vitalitású csibék kerülnek a telepre, amit a nevelés folyamán meg kell tudnunk tartani az eredményesség érdekében. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni milyen naposcsibét kaptunk, ismerni kell a minőségi naposcsibe jellemzőit. A csibe szemrevételezése a fogadás
után történik, amikor az ólban elhelyezett állományt vizsgáljuk meg kinézete és az ólban történő viselkedése alapján. A jó naposcsibe tenyerünkben vagy szilárd talajon biztosan áll a lábain, hátára fordítva 3-4 mp belül fel kell állnia. A lábak nem lehetnek szárazak, pikkelyesek a csánkon nem lehet pirosság, sebesedés. A csőr nem lehet deformált, az orrnyílás fölötti rész nem lehet piros. A mérete és súlya a technológiai szabványnak megfelelően minimum 32-33 gr legyen.
A genetikai fejlődésnek köszönhetően egy mostani induló szülőpárállomány csibéi elérik a 35-36 grammot. Az egyedi méréseket szúrópróba szerűen végezzük, több helyről, a kocsiról történő leszedéskor. A kiszállított állomány minimum 2-3%-át számoljuk és mérjük le. Ezt lehetőleg az ólban végezzük, a kiborogatás előtt. A csibék tollazata egyöntetűen sárga, teljesen felszáradt, a köldökgyűrű tökéletesen zárt legyen.
BAROMFIHÍRmondó
17
CSIBEMINŐSÉG A jó minőségű csibe bélsárral nem szennyezett (pecsétesség), tekintete élénk, a szemei, mint két fekete gomb, belenézve tiszták. A különböző hangokra nagyon gyorsan és élénken reagál, a hang irányába csoportosan elindul. A jó minőségű csibe a fogadás után azonnal elkezd enni és inni, ami igen aktív látványt nyújt az ólban. A csibék a csibepapíron csipegetik a tápot és az itató szelepen látható vízcseppet hamar felfedezve vizet vesznek magukhoz. Pár óra leforgása alatt a begy vizsgálata során tapasztalható, hogy az életerős, egészséges, jó minőségű naposcsibe begye táppal és vízzel telt, és tapintással érzékelhető egy kissé puha táp-víz elegye, ami a naposcsibe megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A begyvizsgálat nagyon fontos, mert ez ad megfelelő visszajelzést arról, hogy minden rendben van. 24 óra elteltével a csibék 80-85%-ánál kitapintható begytartalmat kell tapasztalnunk.
A jó szellőzés hatására jó minőségű alom és levegő tapasztalható, mely olyan komfortérzetet ad a csibének, ami mellett a genetikai képességei maximális mértékben realizálódnak.
•
• •
•
Az egészséges csibe jó indikátora (jelzője) az ólban uralkodó klímának is.
•
Az istálló klímája több összetevőből áll, melyek a következők:
•
Hőmérséklet, szellőzés (légáramlás, légbeejtők nyitási helyzete), páratartalom, alom. Ezekre a klimatikus tényezőkre az egészséges csibe többféleképpen reagál. Ezeket a válaszreakciókat tudjuk „leolvasni” a csibéről.
•
Így például:
• •
•
• •
•
18
Optimális hőmérséklet esetén az állomány pár óra elteltével egyenletesen szétterül az ólban, és a csibék halkan csipognak. Magas hőmérséklet esetén a csibék az oldalfalakhoz húzódnak, a csőrük nyitva, lihegnek, szélsőséges esetben a szárnyukat is „lógatják”. Hangot nem igazán adnak ki. Alacsony hőmérséklet esetén a csibék csomókba ülnek össze, ez igen feltűnő jelenség mindenki számára, ha belép az ólba, és végig néz az állományon. Sokszor a fűtőberendezések köré, elé is csoportosulnak, mivel fáznak. Hangjuk ilyenkor élénk, nyugtalan! Optimális szellőzés esetén az állomány tökéletesen aktív, élénk mozgás tapasztalható az ólban. Az állomány egy része eszik, a másik része iszik, a harmadik pihen, vagy éppen elfoglalja magát (kapirgál, csipkedi az almot). A friss beáramló levegőre az egészséges állomány intenzív mozgással reagál, az egész ólban nyüzsgés tapasztalható.
BAROMFIHÍRmondó
•
• •
Elégtelen (rossz) szellőzés esetén, ha túl sok, vagy ha túl kevés a beáramló levegő, az állomány közel sem olyan aktív, mint optimális esetben. Magas légsebesség mellett, ami több mint 0,2 m/mp, már huzat keletkezik, így a csibe leül, elhúzódik, nem mozog, aktivitása kisebb lesz. Huzat kialakulhat olyan helyeken is, ahol nem megfelelő a szigeteltség: ventillátorok, ajtók, hűtőpanel zsalui. Ilyen helyekről a csibék elhúzódnak. Alacsonyabb légsebesség esetén, ami kevesebb, mint 0,1 m/mp, a csibék aktivitása hasonlóan kisebb, ugyan úgy, mint a nagy légsebesség során. A kelleténél kisebb szellőztetés hatására az istállóban a levegő elhasználódik (párás, állott lesz) és ez az alom gyors romlásához vezet. Ha az alom letapadt a nem megfelelően beállított szellőztetés következtében az ól egyes pontjain, onnan a csibék elhúzódnak szárazabb helyre, ahol a sűrűség miatt ugyancsak rövidesen romlani fog az alom minősége. A légbeejtők nagyra nyitásával a fiatal csibék hőérzete romlik, a beáramló hideg levegő a nem megfelelő negatív nyomás hatására „leesik” felmelegedés nélkül, és ez akár megfázást is előidézhet az állomány bizonyos százalékánál, de alomromlást mindenképen. A légbeejtők túl kicsire nyitásával nagyobb negatívnyomást idézhetünk elő, így a beáramló gyors levegő a csibék szintjén huzatként hat az állományra. Kis negatívnyomás esetén oxigén hiányos, rossz levegő minőség alakul ki, és szintén romlik az alom. Mind a két esetben a csibék kisebb aktivitással és a kellemetlen környezeti hatás ellen elhúzódással válaszolnak. Túl magas páratartalom esetén az alom összetapad, nyirkos, nedves lesz, gyorsan tönkremegy. Helytelen szellőztetéssel 6-8 óra alatt tönkre lehet tenni az almot, ennek helyrehozatala időigényes, 2-3 nap, és költséges folyamat (extra fűtés –szellőztetés).
A csibefogadás előkészületei során tisztában kell lenni azzal, hogy az érkező állomány, fiatal, középkorú vagy éppen idősebb szülőpár állománytól származik. Fiatal szülőpárnak számít egy hozzá-
CSIBEMINŐSÉG vetőlegesen 26-30. élethetes szülőpár állomány. Az ilyen életkorú szülőpárok csibéi fokozottabb figyelmet igényelnek a felnevelés első hetében. A fiatal szülőpártól származó csibék fogadási súlya kisebb, (32-38 g) mint egy idősebb szülőpár csibéi (4046 g). A kelési súly eltérése a kisebb tojás méretével és súlyával függ össze. A fiatal szülőpár állomány termelésének előrehaladtával nő a tojás mérete, súlya és ebből eredően a tojásból kikelt csibe fogadási súlya is emelkedik. Aktivitása, vitalitása viszont sok esetben jobb a fiatal szülőpártól származó csibéknek, mint az idősebb állományoktól származóknak. A különböző korú szülőpároktól származó csibék felnevelését akkor tudjuk sikeresen biztosítani, ha figyelembe vesszük azok eltérő környezeti igényeit, főleg a felnevelés 1-10. napjában. Ezek közül a legfontosabb környezeti, klimatikus, takarmány beltartalmi és szellőztetési igényeket az alábbiak szerint érdemes figyelembe venni.
Az ólak felfűtése: A felfűtést az időjárástól függően, akár 1-2 nappal korábban kell kezdeni a fiatal szülőpártól származó csibék esetében. A padló hőmérséklete kb. 29-30 C°
A csibepapíron minimum 5-6 napig kell takarmányt biztosítani ezeknek a csibéknek, szemben a nagyobb súlyú csibék 3-5 napos csibe papírozásával.
Etetők-itatók:
Az etetőket sokkal jobban tele kell húzatni takarmánnyal és ügyelni arra, hogy minden etetőtányért kényelmesen elérjenek a fiatal szülőpártól származó csibék. Bizonyos almoknál az etetőtányérokat le kell „fészkelni”, az itatósorok magasságát is a csibék méretéhez kell beállítani, ne „nyújtózkodjanak”, valamint az itatók emelését is óvatosabban kell elvégezni, addig, ameddig nem erősödik meg az állomány. Az említett feladatok végrehajtásával az állomány esetleges megszóródását tudjuk megakadályozni.
Szellőzés:
A fiatal szülőpár csibéinél az első héten visszafogottabb szellőzést kell alkalmazni. Ez alatt azt kell érteni, hogy a fiatal szülőpártól származó csibék életciklusuk elején érzékenyebbek a huzat kialakulására, hamarabb megfázhatnak és az esetleges túlszellőzést is kerülni kell, ami az ólak lehűlését
idézi elő. Az első két hétben a maximum levegő sebesség a csibék szintjén 0,2 m/mp. Csak a minimum ventillációt használjuk! A levegő minőségét jelző paramétereket (CO2, CO, NH3) sűrűbben kell ellenőrizni, és ha szükséges, akkor a szellőzési beállításokat módosítani. Ezeken kívül fontos még az oxigén, és a belélegezhető por szintje is.
A határértékek a következők:
•
CO2 maximálisan: 3000 ppm a megengedett határérték, 0-3000 ppm között elfogadható • CO maximálisan 50 ppm a határérték, 0-50 ppm között elfogadható • NH3 maximálisan 20 ppm a megengedett határérték, 0-20 ppm között elfogadható • Oxigén szintje: > 19,6% • Belélegezhető por szintje: < 3,4 mg/m3 A maximumok fölötti határértékek károsíthatják az állományt, rontják az eredményeket és azonnali beavatkozást igényelnek.
Fotók: Hankovszky Zsolt
Almozás: Az almot hűvösebb időben kicsit vastagabban terítsük el, alomanyagtól függően, de 4-5 cm még télen is elegendő. Általában 1,5-2 kg/m2 mennyiséget kell szétteríteni az istállóban.
Hőmérséklet:
A fiatal szülőpár csibéi magasabb fogadási hőmérsékletet igényelnek, mint a középkorú vagy idősebbé. Általában az időjárástól függően 0,5-1 C°-kal több is lehet a hőmérséklet igényük.
Takarmányozás:
A fiatal szülőpártól származó csibék a normál indító táp helyett erősebb beltartalmú tápot (extra indítót) kapjanak, ezzel is segítve a fiatal koruk miatti súlyhátrány kiküszöbölését, gyors ledolgozását.
BAROMFIHÍRmondó
19
CSIBEMINŐSÉG
Hogyan ellenőrizzük a naposcsibe minőségét?
Fotó: Búza Ildikó
Egy új állomány megfelelő kezdése jó felkészülést igényel, de függ a keltetőből érkező naposcsibék minőségétől is.
A
minőség megfelelő értékelése elengedhetetlen az állomány teljesítményének megbecsüléséhez és annak meghatározásához, hogy milyen plusz intézkedéseket végezhetünk.
Bevált gyakorlatok
• •
•
A teljes körű, megfelelő felmérés érdekében a farmra érkező csibéket különböző szállító dobozokból válassza ki! Legalább 5 doboznyi csibe összeszámolása lehetőséget ad arra, hogy pontosan meghatározhassa a kapott csibék számát. A számok néha csalnak, amik később a víz- és takarmányfogyasztás adatait is torzíthatják. Ügyeljen az egységességre!
•
A dobozok 5%-át mérje le ahhoz, hogy elképzelése legyen a naposcsibék kiinduló súlyáról!
9 elengedhetetlen ellenőrzés, hogy jól csinálja
5.
6.
1. Reflex: fektesse a csibét a hátára! 3
másodpercen belül fel kell kelnie. 2. Szemek: tisztának, teljesen nyitottnak és fényesnek kell lenniük. Érintésre reagálniuk kell, nem lehetnek zártak. 3. Köldök: zártnak és tisztának kell lennie, nem lehet rajta szik-maradvány és nem lehet nyitott a köldök. 4. Lábak: megfelelő színűnek kell lenniük. Nem lehetnek duzzadtak és archoz való érintéskor azokat
7. 8.
9.
nem érezhetjük melegebbnek. Csőr: tisztának kell lennie, az orrlyukaknak pedig zártnak. A csőr nem lehet piros foltos és formátlan. Sziktömlő: a hasnak puhának és rugalmasnak kell lennie, nem lehet kemény. Pihe: száraznak és fényesnek kell lennie, nem lehet nedves és ragadós. Egységesség: a csibéknek egységes testtömegűnek kell lenniük. Nem jó, ha több mint 20%-a az állománynak eltér az átlagos tömegtől (könnyebb vagy nehezebb). Kloáka hőmérséklete: 2-3 órával az érkezés után 40 °C-nak kell lennie.
Tisztelt Partnerünk! Békés, boldog karácsonyt és eredményes, egészségben gazdag új évet kívánunk Önnek és kedves családjának! Köszönjük, hogy munkájával, támogatásával hozzájárult közös sikereinkhez.
BAROMFI HÍRmondó A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Bajcsy Előd • Felelős kiadó: Csitkovics Tibor Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • E-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu
European Feed Additives and PreMixtures Quality System
Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621
Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389
Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017
Az Agrofeed Kft. nem vállal felelősséget esetleges hibákért, mulasztásokért és pontatlanságokért. A kiadvány tartalmának felhasználásával vagy azzal összefüggésben felmerült károkért az Agrofeed Kft. semmilyen esetben sem tartozik felelősséggel. A Baromfi Hírmondó az Agrofeed Kft. tulajdonát képezi. A kiadvány vagy a kiadvány bármely részének másolása és terjesztése nem megengedett az Agrofeed Kft. írásbeli engedélye nélkül.
Forrás
fordította: Benke Katalin, Marketing Manager, Bábolna Tetra Kft.
