Vállalkozni érdemes! KISOKOS - I. INFORMATIKAI ISMERETEK – Vállalkozásokat segítő szoftverek by Neoduo Consulting

VÁLLALKOZNI ÉRDEMES! kisokos I. INFORMATIKAI ISMERETEK –Vállalkozásokat segítő szoftverek GINOP-5.1.9-17-2017-00005

I. INFORMATIKAI ISMERETEK

–Vállalkozásokat segítő szoftverek

OKISZ Budapest, 2019

IMPRESSZUM Kedves Olvasónk! Ezt a kiadványt 2019 márciusában készítettük, ezért javasoljuk, hogy a kiadványban szereplő adatok, internetes címek aktualitását azok felhasználása előtt ellenőrizze! A kiadvány kizárólag tájékoztatási és információs célokat szolgál, a benne szereplő információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogkövetkezményért a kiadó felelősséget nem vállal. Készült a

„Vállalkozni érdemes! álláskeresők és FIatalok vállalkozóvá válása a dél-dunándúli régióba” GINOP-5.1.9-17-2017-00005 projekt keretében

szerzők Bihari Eszter, Ladányi Klaudia, Muzslai Tamás

szerkesztette Bihari Eszter, Ladányi Klaudia, Muzslai Tamás, Nagy Zsolt István A kézirat lezárva: 2019. március Kiadja: Magyar Iparszövetség (OKISZ) Nyomdai előkészítés: Kárpáti Zoltán Nyomdai produkció: Printing Solutions Bt. Felelős vezető: Szöllősi Ádám Budapest, 2019

TARTALOM

Előszó............................................................................................................................................. 5 I. Honlapkészítés..........................................................................................................................7 I.1. Ha szakemberrel készíted weblapodat...........................................................................................7 I.2. Ha te készíted el az oldaladat..............................................................................................................7 I.2.1. Statikus oldal.......................................................................................................................................7 I.2.2. Dinamikus oldalt készítesz....................................................................................................... 8 I.3. Mire van még szükséged egy saját honlaphoz?.....................................................................9 I.4. Wordpress.....................................................................................................................................................10 I.4.1. Főbb jellemzők.................................................................................................................................10 I.4.2. WordPress Kézikönyv.................................................................................................................11 I.5. Wix.......................................................................................................................................................................11 I.5.1. Használata...........................................................................................................................................11 I.6. Melyik a jobb?.............................................................................................................................................12 I.7. Adobe Dreamweaver...............................................................................................................................12 II. Felhő alapú adattárolás...................................................................................................... 15 II.1. Microsoft OneDrive................................................................................................................................. 17 II.2. Google One (Drive)..................................................................................................................................19 II.3. Dropbox.........................................................................................................................................................21 III. Levelező alkalmazások......................................................................................................23 III.1. Gmail...............................................................................................................................................................23 III.2. Microsoft Outlook.................................................................................................................................24 III.2.1. Mi a különbség az Office 365 és az Office 2019 között?............................... 25 III.3. Mozilla Thunderbird..............................................................................................................................26 III.3.1. Néhány funkció........................................................................................................................... 27

IV. Naptár alkalmazások..........................................................................................................29 IV.1. Google Calendar (Naptár)..................................................................................................................29 IV.2. Microsoft Outlook Naptár................................................................................................................30 V. Jegyzet appok.......................................................................................................................33 V.1. Microsoft OneNote................................................................................................................................33 V.2. Google Keep..............................................................................................................................................34 VI. Irodai szoftverek.................................................................................................................35 VI.1. Microsoft Office.....................................................................................................................................35 VI.1.1. Word....................................................................................................................................................36 VI.1.2. Excel...................................................................................................................................................38 VI.1.3. PowerPoint....................................................................................................................................40 VI.1.4. Office Online..................................................................................................................................41 VI.2. Google irodai alkalmazások...........................................................................................................42 VI.2.1. Dokumentumok – Google Docs...............................................................................................42 VI.2.2. Táblázatok – Google Sheets.....................................................................................................43 VI.2.3. Diák – Google Slides......................................................................................................................44 Fogalomtár..................................................................................................................................45

Előszó Kedves Olvasó, Napjainkban a dinamikusan fejlődő IT terület jelentős hatással van az életünkre. A különféle technológiai eszközök egyre inkább az életünk részévé válnak, és így elmondható az is, hogy nem csak a mindennapjainkat hálózzák be, hanem a vállalkozásokat is. Ebben a kiadványban az ezzel a területtel kapcsolatos szoftvereket, tippeket és ötleteket foglaltuk össze. Igyekeztünk azokat a szoftvereket és honlapokat összeszedni, melyek piacvezetők, és népszerűek a felhasználók körében, mindezt természetesen objektíven, és reklámmentesen. Reméljük, hogy az itt leírtak a segítségedre lesznek vállalkozásod fejlesztéséhez!

Üdvözlettel: a Szerkesztők és a Vállalkozni érdemes! projekt közreműködői

I. honlapkészítés KEZDŐKÉNT, A HONLAPUNK ELKÉSZÍTÉSE SZOKOTT SOK GONDOT OKOZNI. FOGALMAD SINCS, MIT KÉNE TENNED, HOGYAN IS MŰKÖDIK EZ AZ EGÉSZ, EZÉRT HATALMAS ÉS BEVEHETETLEN AKADÁLYNAK LÁTOD MAGAD ELŐTT. NÉZZÜK HÁT, HOGYAN IS MŰKÖDIK EZ AZ EGÉSZ! ELÖLJÁRÓBAN ELMONDHATÓ, HOGY KÉTFÉLE MÓDON JUTHATSZ HONLAPHOZ: 1. SZAKEMBERREL KÉSZÍTED 2. SAJÁT MAGAD KÉSZÍTED

I.1. Ha szakemberrel készíted weblapodat Azt mindenképp tudnod kell, hogy ha szakember készíti, akkor sem tudsz teljesen kibújni némi technikai tudás megszerzése alól. Ahhoz, hogy saját magad tudj tartalmakat írni az oldaladra és ne kelljen minden apróság miatt a programozót zaklatnod, elkerülhetetlen, hogy beletanulj néhány technikai apróságba: •• a legtöbb tartalomkezelő rendszert tudod használni, ha a szövegszerkesztőhöz értesz – bár, azt hozzá kell tenni ez nem teljesen úgy működik, mint a szövegszerkesztők, mert a webes megjelenítésnek vannak bizonyos korlátai a nyomdaihoz képest, és ezt meg kell tanulnod; •• érdemes elsajátítanod a HTML kódolás alapjait, enélkül ugyanis nem tudsz apróbb, könnyen javítható hibákat észrevenni és kijavítani a szövegeidben vagy a hírleveledben;

•• a képszerkesztés alapjait is meg kell tanulnod (pl. hogyan tudsz egy képből kivágni egy részletet vagy átméretezni); •• értened kell az egésznek a felépítését, logikáját, mert a programozónak neked kell megmondanod, milyen legyen az oldal, illetve később, hogy milyen fejlesztéseket szeretnél rajta.

I.2. Ha te készíted el az oldaladat Ha rászánod az időt és energiát, akkor két utat választhatsz: 1. statikus oldalt, vagy 2. dinamikus oldalt készítesz.

I.2.1. Statikus oldal A statikus oldal a legegyszerűbb webes megjelenési forma, aminél az oldal szövege és minden más is egy HTML fájlban található. A honlap minden egyes oldala újabb HTML fájl, aminek előnye az,

hogy minden oldal teljesen egyedi lehet (pl. más dizájnt kap), viszont komoly korlátai is vannak: •• ha egy olyan elemet szeretnél lecserélni, ami minden oldalon megegyezik, akkor minden oldalon változtatnod kell (persze erre vannak módok, hogy kikerüld vagy meggyorsítsd, de ezeknek is vannak hátrányai), •• mivel a szöveget a HTML fájlban tároljuk, sokkal lassabban töltődnek be az oldalak, •• egy sor funkciót nem tudsz adatbázis nélkül megvalósítani (fórum, webshop, regisztráció, automata hírlevél-feliratkozás stb.), •• minden változást a HTML kódban kell átírnod (pl. új szövegeket feltenni, új oldalakat létrehozni stb.). Ha statikus oldalt szeretnél létrehozni, akkor azt a legegyszerűbben a Jegyzettömbben teheted meg, amibe bepötyögheted a HTML kódot (nyilván ehhez meg kell tanulnod a HTML nyelv alapjait, ehhez segítség például a www.w3schools.com honlapja, ahol gyakorolni is tudsz a tanult HTML kódokkal, és segítséget is kapsz angol nyelven). Vannak olyan szoftverek is, melyek segítenek a honlapszerkesztésben, például az Adobe Dreamweaver is ezek közé tartozik, aminek nagy előnye az, hogy vizuális szerkesztőfelülete van, tehát látod, amit csinálsz, de a HTML kódban is tudsz szerkeszteni, ez azonban egy fizetős szoftver. Az ingyenes szoftverek között csak néhány képes arra, amire a Dreamweaver, legtöbb esetben a módosításokat fut-

tatja a böngészőben, így könnyen ellenőrizhető, hogy jól kódoltunk-e (ilyen például a Notepad++ - itt a kódok is külön színnel vannak jelölve a könnyebb kezelés érdekében, és a program magyarul is elérhető). Statikus oldalt akkor érdemes készítened, ha semmi extra funkciót nem szeretnél az oldalra, nem szeretnéd gyakran frissíteni a tartalmat, csak egy oldalt szeretnél, ami információt nyújt a cégedről, a termékedről vagy a szolgáltatásodról, esetleg megrendelési vagy ajánlatkérési űrlapot szeretnél kitenni oldaladra.

I.2.2. Dinamikus oldalt készítesz A dinamikus oldalak olyan oldalak, amikben vannak változó részek is, amiknek a hátterében lehet Javascript1 vagy PHP2 is. Az adatok gyakran (szövegek, felhasználónevek és jelszavak stb.) egy adatbázisban tárolódnak, csak a honlap kinézete, váza készül HTML-ben (vagy PHP-ban). Ha olyan oldalt szeretnél, ami tartalmaz blogot, fórumot, webshopot, regisztrációs lehetőséget, ahol könnyen tudsz A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkriptnyelv, amelyet weboldalakon elterjedten használnak. A JavaScript kód vagy a HTML fájlban vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetők. 2 A PHP egy általános szerver oldali leírónyelv, más néven szkript (script) nyelv. Alapvetően dinamikus weblapok létrehozására és üzemeltetésére hozták létre. Az első leírónyelvek egyike, melyek megengedték a fejlesztők számára, hogy a kódot a HTML vázba ágyazhassák, kötelezően külső fájlok használata helyett, a kódot pedig a webszerver PHP processzor modulja értelmezi. 1

például galériákat létrehozni, akkor érdemes dinamikus oldalt létrehoznod valamelyik tartalomkezelő használatával. Rengeteg féle tartalomkezelő (CMS) rendszer van, ezekről nagyon jó összeállítást találsz a CMSAward oldalán (elérhetőség: https://www.cmsaward.hu/). A leggyakrabban használt CMS rendszerek, a WordPress, és a Drupal. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Azonban legnagyobb előnyük, hogy ezek a rendszerek nyílt forráskódúak3, tehát a felhasználók fejlesztik őket tovább, illetve fejlesztenek hozzá kiegészítőket. Valamint ingyenesek, tehát szabadon letölthetők, használhatók, fejleszthetők. Azért van egy nagy hátrányuk is az egyedileg fejlesztett rendszerekkel szemben, ugyanis a nyílt forráskód miatt nagyobb a támadások esélye, viszont ez egyben előny is, mert ha feltűnik valamilyen támadás általában 1 napon belül megszületik a megoldás is a kivédésére, míg ha valaki más, vagy magad fejlesztesz le egy rendszert és valaki megtámadja, akár napok is eltelhetnek, mire rájössz vagy a webfejlesztőd rájön a megoldásra. A nyílt forráskódú CMS rendszerek azért is praktikusak, mert viszonylag könnyen meg lehet tanulni a használatukat, gyorsan beüzemelheted őket és már írhatod is a tartalmat, nem kell a fejlesztőre várnod, magad alakíthatod a dizájnt, és ha holnap megunod, lecserélheted egy másikra. Ha kitalálsz egy új menüpontot, akkor nem kell emiatt átírnod az egész

oldalt, vagy a programozót megkérned, mivel egyedül is könnyen létre tudod hozni.

I.3. Mire van még szükséged egy saját honlaphoz? Ha megvan, hogy milyen módon kívánod a honlapodat fejleszteni, akkor utána szükséged lesz egy tárhelyre, ami lehet ingyenes szolgáltatónál is (pl.: http:// freeweb.hu/, https://atw.hu/), ami gyakorlásnak tökéletes, de ha komolyan gondolod az egészet, akkor érdemes rááldozni néhány ezer forintot éves szinten és saját tárhelyet vásárolni. Ami még nagyon fontos az a saját domain név. Ezzel kapcsolatban több erre specializált honlapon is ellenőrizheted, hogy a kiválasztott nevet már regisztrálták-e. Az egyik ilyen ismert oldal: https://goo.gl/sS1AKT. Ha a kitalált domain név szabad, akkor az alábbi szabályok tudatában és igénylőlap kitöltésével tudod regisztrálni honlapod domain nevét: https://goo.gl/KQXSEi TIPP: Érdemes olyan találó nevet kreálni domain névnek, ami kapcsolódik a tevékenységhez, vagy a honlap tartalmához, és az emberek könnyen tudják mihez kötni! A tárhelyfoglalásnál ügyelj arra, hogy a szerver képes legyen PHP-t futtatni és járjon a tárhelyedhez korlátlan adatbázis is!

Nyílt forráskód jelentése: A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok.

I.4. Wordpress A WordPress, ahogy korábban is említésre került, egy ingyenes és nyílt forráskódú, PHP és MySQL alapú tartalomkezelő rendszer. Számtalan funkciót magába foglaló, modulárisan felépített publikációs platform. Többek között

ennek a modularitásnak köszönheti a népszerűségét. A világ top 1 millió weboldalából 16,7% WordPress alapú (forrás: Alexa) és az új weboldalak 22%-a készül WordPress-el. Ez a platform a legnépszerűbb tartalomkezelő rendszer ma az interneten!

Wordpress szerkesztő felület nyitóoldala

I.4.1. Főbb jellemzők

I.4.1.2. Bővítmények

I.4.1.1. Sablonok

A WordPress egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy bárki könnyedén fejleszthet hozzá bővítményeket, kiegészítőket. A nyílt forrású szellemiségnek köszönhetően fejlesztők ezrei teszik közzé az általuk készített fejlesztéseket ingyen. Jelenleg több mint 22.000 ingyenesen letölthető bővítmény található a WordPress hivatalos bővítménytárában. Ingyenes bővítményeket itt találsz: https://wordpress.org/plugins/.

Sablonnak nevezzük azt a grafikai felépítést, aminek a segítségével megjelenik a weboldalunk. Számos grafika közül válogathatunk az adminisztrációs felületen, jelenleg több mint 1600 tölthető le ingyenesen a WordPress alkotóinak hivatalos oldaláról. Ingyenes témák itt találsz: https://wordpress.org/themes/.

I.4.1.3. Kisalkalmazások Widgetek Widgeteknek nevezzük azokat a kisalkalmazásokat, melyek segítségünkre vannak a weboldalunk megjelenésének finomhangolásában. A widgetek kezelése igen egyszerű, gyakorlatilag egérrel építhetjük fel az oldalunkat, az úgynevezett „fogd és vidd” technológia segítségével. Ezek a mini modulok (alapesetben) a szöveges rész egyik oldalán elhelyezkedő sidebar-on megjelenő dobozok (box). Például: Keresés, Friss hozzászólások, Friss bejegyzések, Címkefelhő, stb. I.4.1.4. Mobilalkalmazások A WordPress elérhető a legnépszerűbb mobil-operációs rendszereken is, például: WebOS, Android, iOS (iPhone, iPod Touch, iPad).

I.4.2. WordPress Kézikönyv A WordPress Magyarország oldalán található egy részletes bemutató a rendszerről. Ez a Kézikönyv bemutatja a WordPress adminisztrációs felületét. Elsősorban átlagfelhasználóknak ajánljuk. Itt található: https://goo.gl/6DhpNz

I.5. Wix A WIX szintén egy ingyenes, felhő alapú weboldal készítő rendszer, használatával ugyanúgy online lehet weboldalakat készíteni (a legfrissebb HTML5 alapú weboldalról van szó), a WordPresshez hasonlóan szintén „fogd és vidd” technológia működtetésével. Jellemzőjeként meg kell említenem azt, hogy míg a

WordPressnél az évek alatt több tízezer sablon készült, addig ennél a lehetőségnél még csak pár ezer áll rendelkezésre, tehát jelentősen nagy különbség figyelhető meg. Közösként említhetjük ki azt, hogy mindkettő reszponzív, tehát minden képernyő stíluson (mobil, tablet, asztali verzió) jól és szépen jelenik meg. Emellett a WIX-el is könnyedén lehet webáruházat készíteni. Ami nagy előnyeként említhető ki a WIX esetében, az az, hogy 24/7-es ügyfélszolgálat áll rendelkezésre, tehát van kihez fordulni, ha gondba ütköznénk. Azonban nemzetközi cégről van szó, így ez segítség magyarul nem érhető el. Nagy különbség a két rendszer között, hogy míg a WordPress nyílt forráskódú, tehát bárki szabadon szerkesztheti az alap rendszert is és tovább adhatja azt használatra, addig a WIX nem nyílt forráskódú. Ez annyit tesz, hogy csak akkor lehet használni ezt a platformot, ha regisztrálunk hozzájuk. Persze ez részben jónak is tekinthető, hiszen míg a WordPressnél előfordul az, hogy egy-egy bővítmény meghibásodik, vagy összeomlik, esetleg vírust hordoz, addig ennél az opciónál garantáltan jó kiegészítést kapsz.

I.5.1. Használata Tapasztalatok alapján a WIX sokkal inkább elsajátítható az átlagemberek számára is. Számukra jóval egyértelműbb és sokkal jobban ellátja a minimális igényeket. Míg a WordPress-nél elég sok esetben az a tapasztalás, hogy az igényeket csak programozó tudja ellátni.

WIX szerkesztőfelülete

Persze WIX-nél ez így nem megoldható, ahogy említettem a minimális, átlagos igényeket tudja csak kielégíteni, de azokat viszont hibamentesen és maximálisan. Persze ennek viszont megvan a hátulütője is. Igaz, hogy a WIX-et az átlagember átlagos igényeihez hozták létre, de emiatt a megvalósítási lehetőségek tárháza is véges.

I.6. Melyik a jobb? Ahogy már korábban említésre került a WordPress erős, stabil és elterjedt rendszer, ami eléggé jól alkalmazkodik a felhasználó igényeihez. Persze a használatához, az egyes funkciók kezelésének elsajátításához időt kell rá szánni. Azonban az ismertető anyagok, tájékoztató blogbejegyzések tárháza végtelen. A WIX tényleg optimális és jó rendszer, de még bőven van hova fejlődnie ahhoz, hogy esetleg majd felvehesse a harcot

a WordPress-el. Ahogy már ismertetésre került egyszerűbb használni, viszont még kevés funkcióval bír. Tehát ez teljes mértékben a felhasználóra van bízva, hogy egy egyszerű, de stabil keretrendszer (WIX) segítségével szeretné weblapját létrehozni, vagy inkább több energiát és időt belefektetve egy igen kreatív weboldalt készít vállalkozásának a WordPress segítségével.

I.7. Adobe Dreamweaver Mint ahogy az korábban is említésre került, a Dreamweaver, akkor jó választás, ha valaki nagyon jártas a honlapkészítésben és ismeri a HTML nyelvet. Az Adobe által kiadott program az egyik legismertebb weboldalkészítő alkalmazás. A profi kép és videószerkesz-

Adobe Dreamweaver szerkesztőfelülete

tő szoftvereiről elhíresült cég, a honlap szerkesztő esetében is hozza a Tőle megszokott színvonalat és támogatottságot.

Mint a cég legtöbb programja, így ez is 1 hétig ingyenesen kipróbálható (a telepítés napjától indul a visszaszámlálás). Utána fizetőssé válik az alkalmazás, melynek költsége az alábbiak szerint alakul:

ADOBE DREAMWEAVER CSOMAGOK (FORRÁS: www.adobe.com) Fizetés módja

Ár

Tartalma

Éves csomag, havi fizetés

25,39 euró / hó

100 GB felhőtárhely, Adobe Portfolio, Adobe Fonts és a prémium funkciókkal kiegészített Adobe Spark

Éves csomag, előre fizetve

304,56 euró / év

100 GB felhőtárhely, Adobe Portfolio, Adobe Fonts és a prémium funkciókkal kiegészített Adobe Spark

Havi előfizetési csomag

38,09 euró / hó

100 GB felhőtárhely, Adobe Portfolio, Adobe Fonts és a prémium funkciókkal kiegészített Adobe Spark

A Dreamweaver rendelkezik WYSIWYG4 szerkesztővel, így akár kezdők számára is használható alapszintű HTML nyelvismerettel. A legújabb verziókban ráadásul JavaScript, AJAX5 is elérhető. A Dreamweaver nagy előnye, hogy előre beépített sablonokkal is rendelkezik,

A WYSIWYG angol nyelvű rövidítés, feloldása: what you see is what you get (amit látsz, azt kapod). Jelentése az, hogy a szerkesztő rendszer nagyon erősen, a kényelmes olvasási látványhoz közeli kompromisszumra van beállítva, vagy egyáltalán ilyenre beállítható. 5 Az AJAX interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. 4

így a weboldal már indítható egy kezdő sablonnal, melybe már csak a tartalmat kell feltölteni. Mindezek mellett a Dreamweaverrel képesek vagyunk reszponzív weboldalakat is készíteni, ami annyit tesz, hogy honlapunk tökéletesen igazodik a különböző képernyőméretekhez (okostelefon, tablet, asztali számítógép).

II. felhő alapú adattárolás MI AZ A FELHŐ ALAPÚ TÁRHELY? MIRE JÓ? MIÉRT HASZNÁLJA MINDENKI? MELYEK A LEGJOBB INGYENES FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK? ELŐSZÖR IS TISZTÁZZUK, HOGY MI AZ A FELHŐ? ANGOLUL COMPUTING CLOUD, MAGYARUL SZÁMÍTÁSI FELHŐ, VAGY CSAK EGYSZERŰEN FELHŐ. A FOGALOM MÁR HOSSZÚ ÉVEK ÓTA EGY ISMERT-ISMERETLEN JELENSÉG. AZ INFORMATIKAI SZAKEMBEREK TELJESEN TISZTÁBAN VANNAK VELE, HOGY AMÚGY MI IS EZ, DE A LAIKUS EMBEREK, AKIK NEM MOZOGNAK NAPI SZINTEN A SZÁMÍTÁSTECHNIKA VILÁGÁBAN, CSAK AZT TUDJÁK, HOGY LÉTEZIK, VAN ILYEN, DE HOGY MI IS EZ, ARRÓL MAXIMUM SEJTELMEIK LEHETNEK. Mi az a felhő alapú tárhely? Mire jó? Miért használja mindenki? Melyek a legjobb ingyenes felhőszolgáltatások? Először is tisztázzuk, hogy mi az a felhő? Angolul computing cloud, magyarul számítási felhő, vagy csak egyszerűen felhő. A fogalom már hosszú évek óta egy ismert-ismeretlen jelenség. Az informatikai szakemberek teljesen tisztában vannak vele, hogy amúgy mi is ez, de a laikus emberek, akik nem mozognak napi szinten a számítástechnika világában, csak azt tudják, hogy létezik, van ilyen, de hogy mi is ez, arról maximum sejtelmeik lehetnek. A legegyszerűbb és talán legérthetőbb definíciója szerint, a felhő nem más, mint internetes, vagy zárt hálózaton történő adattárolás. Tehát, ha bármilyen fájlt, fotót, zenét, dokumentumot nem a saját gépünkön tárolunk, hanem valamilyen internetes szolgáltatásban, az már a felhő. Ha nem a gépünkön indítunk el egy szoftvert, hanem például Google Táblázatokban szerkesztünk egy táblázatot, akkor

is a felhőben dolgozunk. De például a legtöbb ember okostelefonjának címlistája és a benne tárolt telefonszámok, e-mail címek sem közvetlenül a mobilon vannak, hanem a Google vagy az Apple szerverein, tehát a felhőben. Az előnyei tökéletesen érthetők. Amen�nyiben van netkapcsolatunk, nem kell a saját tárhelyünket használnunk. Nem vagyunk helyhez kötve egy számítógépnél, ha e-mail címmel rendelkezünk, már megnézhetjük leveleinket a mobilunkról, az asztali számítógépünkről, a laptopunkról, vagy bárki más eszközeiről is. Nem kell már állandóan kinyomtatott papírkötegeket, CD-ket, DVD-ket, pendriveokat, esetleg külső merevlemezeket magunkkal cipelnünk, egyszerűen csak bejelentkezünk máshonnan a felhőbe és máris előttünk van minden adat, amit oda feltöltöttünk. A felhőnek köszönhető az is, hogy a távmunka, mint olyan, létrejöhetett, hiszen előtte csak néhány különleges munkakörben lehetett így dolgozni, mivel szükségünk volt a céges fájlokra, táblá-

zatokra, doksikra és tekintve, hogy ezek mozgatása az esetek többségében nem megengedett, így igen csak nehéz elképzelni, hogy otthonról tudtunk volna dolgozni. Azonban már vannak kifejezetten olyan felhő alapú megoldások, amelyek gyakorlatilag kiterjesztik a céges hálózatot, így akár otthon ülve, saját laptopunkat is úgy használhatjuk, mintha bent ülnénk az irodában. Levelezhetünk, számlázhatunk, dolgozhatunk a cég belső rendszerén. Rengeteg olyan szolgáltatás létezik már, ami erre szakosodott. Megannyi szolgáltató közül válogathat az ember. Akár több száz gigabyte plusz területünk lehet az adataink tárolására, mint amennyit a gépünkön bármikor is tudnánk tárolni. Ilyenek például a Google Drive, a Dropbox, vagy épp a Microsoft OneDrive is, csak hogy a népszerűbbeket említsük. Viszont mint már írtuk, rengeteg szolgáltató küzd a kegyeinkért, így nem győzünk válogatni a jobbnál jobb ajánlataikból. A Google-nél illetve, a OneDrive-nál például egy új céges emailcím létrehozásával is kapunk néhány giga helyet a felhőben, hogy tesztelhessük a szolgáltatást. Persze felmerül a kérdés, hogy men�nyire biztonságosak is ezek a szolgál-

tatások, és hogy nem jobb-e a „kényes” infókat nem a neten tárolni? Hiszen az adataink kikerülnek a fizikai közelségünkből és sokszor pontosan még azt sem tudjuk, hol vannak. Például a Google melyik szerverének, melyik merevlemezén található a mi e-mail fiókunk? Így az adatlopás is elviekben könnyebb. Azonban a felhőszolgáltatók egyik fő feladata a tároláson kívül, az adataink védelme is! Mikor igénybe vesszük a szolgáltatást, akkor elvárjuk, hogy adataink, fotóink, fájljaink épp olyan, vagy még nagyobb biztonságban legyenek, mint az otthoni hálószobában, egy nagy festmény mögé elrejtett széfben található aranyrúd. Most, hogy meggyőződtél arról, hogy a felhő az egy jó dolog és a benne lévő adataid is biztonságban lesznek, ha a használatuk mellett döntöttél, akkor ajánlanánk neked néhány ingyenesen (vagy épp fizetősen) használható szolgáltatást, amivel igencsak megnövelheted a tárhelyedet. Rendkívül változatosak a felhőszolgáltatások, a szolgáltatásokban nagy eltérések vannak, ami az alábbi táblázatunkból is kiderül.

ISMERT FELHŐSZOLGÁLTATÓK Microsoft OneDrive

Google One (Drive)

Dropbox

Ingyenes méret

5 GB

15 GB

2 GB

Korlátlan tárhely

Kérhető

–

Legnagyobb fájlméret

10 GB

5 TB

Nincs limit

Automatikus képfeltöltés

van

Támogatott operációs rendszerek

Windows, Mac, Android, iOS, Windows Phone

Amikor telefonról csatlakozunk a felhőre, talán az a legfontosabb, hogy a fényképeinkről mindig készüljön biztonsági mentés. A számítógép esetében az lehet hasznos, ha dokumentumokról, vagy akár az egész rendszerről biztonsági másolat készül, hogy egy esetleges meghibásodás esetén könnyen helyre tudjuk állítani a korábbi állapotot. A felhőtárhelyek használatában az okozhat némi kavarodást, ha platformot váltunk (mondjuk Apple Macről Microsoft Windowsra, vagy iOS-ről Androidra), mert az új rendszeren máshová lesznek elmentve a fájljaink. Le kell tölteni a kliens alkalmazást, amivel módosíthatjuk az automatikus mentés helyét. A mobilgyártók sem következetesek. A Samsung például az egyik évben 48 GB Dropbox tárhelyet adott ajándékba a csúcsmobiljaihoz, a következő modellhez azonban már 100 GB OneDrive-tárhely járt. Mivel ezek az ajándékok idő-

Windows, Mac, Android, iOS

Windows, Mac, Android, iOS, Blackberry, Linux, Kindle Fire, Windows Phone

korlátosak, egyszer csak azzal fogunk szembesülni, hogy lejár a kiegészítő csomag, és a korábbi bővített tárhelyet nem tudjuk többé kihasználni. Most pedig lássuk a 3 legismertebb felhő alapú tárhelyet:

II.1. Microsoft OneDrive A Microsoft az elmúlt években nagy megújuláson ment át és egyre inkább felhőszolgáltatóvá vált. A OneDrive alapesetben 5 gigabyte ingyenes tárhellyel jár, plusz tárhelyet havidíjért cserében ad a Microsoft. Persze, ahogy a következő oldalon található táblázatból is kiderül az ajánlatait még mindig inkább az irodai szoftvercsomagjával (Office 365) együtt kívánja értékesíteni, ebben az esetben jelentős méretű tárhelyet ad. (Táblázat forrása: www.microsoft.com)

Microsoft OneDrive fájlkezelő felülete

MICROSOFT OFFICE ÉS ONEDRIVE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Office 365 Otthoni verzió

Office 365 Egyszemélyes verzió

OneDrive 50 GB

OneDrive Alapverzió 5 GB

Ár

29 999 Ft/év

20 999 Ft/év

565 Ft/hó

Ingyenes

Tárterület összesen

Összesen 6 TB (fejenként 1000 GB 6 felhasználónak)

1 TB (1000 GB)

50 GB

5 GB

Office csomag PC-re és Macre

igen

–

Eszköztípus

Több PC-re vagy Macre, táblagépekre és telefonokra (Windows, iOS és Android rendszerűekre)

–

Tárterület

Az Office 365-előfizetés része

Speciális biztonsági beállítások 18

Eszköztípus

és telefonokra (Windows, iOS és Android rendszerűekre)

–

Speciális biztonsági beállítások Lejáró megosztási hivatkozások

Igen

–

Zsarolóvírusok észlelése és a fertőzött fájlok helyreállítása

Igen

–

Fájlok visszaállítása

Igen

–

Jelszóval védett megosztási hivatkozások

Igen

–

Többoldalas dokumentumok szkennelése

Igen

–

Offline mappák

Igen

–

Nagyobb megosztási korlát

Igen

–

Fejlett szinkronizálási technológia

Igen

Mobilappok

Igen

Webalapú hozzáférés

Igen

Keresés és feltárás

Igen

Fényképek

Igen

Fájlok szerkesztése és ellátása megjegyzésekkel

Igen

Igény szerinti fájlok

Igen

Hatékonyságnövelő eszközök

További alapfunkciók

Ha cégedben tervezel irodai szoftvereket is használni, akkor természetesen érdemes elgondolkodni az Office 365 csomagon OneDrive kiegészítéssel (1 vagy 6 terabyte-os verziók).

II.2. Google One (Drive) A Gmaillel kezdődött, azután a Dokumentumok csomaggal folytatódott a Google felhőtárhelyének története. A

Google a nála tárolt adatok alapján próbálja pontosítani, hogy milyen hirdetések érdekelhetnek minket, ha ez nem lenne, akkor nem lenne pénze arra, hogy ingyenes szolgáltatásokat nyújtson nekünk. A keresőcég nem kimondottan a

szinkronizálás híve, a szolgáltatásaiban inkább arra törekszik, hogy a felhasználók mindent az interneten, az ő rendszerében tároljanak, mentsenek el és nyissanak meg.

GOOGLE DRIVE TÁRHELYCSOMAGOK (FORRÁS: www.google.com) Google Drive Ár Tárhely

Alap Ingyenes 15 GB

100 GB-s

200 GB-s

2 TB-s

690 Ft/hó

1090 Ft/hó

3590 Ft/hó

100 GB

200 GB

2 TB

10 TB-s

20 TB-s

30 TB-s

35 990 Ft/hó

71 990 Ft/hó

107 990 Ft/hó

10 TB

20 TB

30 TB

Szolgáltatások

Google alkalmazások korlátlan használata: Docs, Sheets, Slides, Gmail, Naptár, Fotók, Keep, stb.

Egyéb funkciók

Lehetőség a munkatárs hozzáadására

Google One (Drive) nyitófelülete

II.3. Dropbox A legismertebb független cég az iparágban, jó időzítéssel indította el a szolgáltatását, amikor az még újdonságnak számított. Ügyes alkalmazásokkal teszi egyszerűvé a fájlok

mozgatását, szinte mindegyik számítógépes és mobilos platformon elérhető. Talán az egyetlen olyan szereplő, aki pusztán a tárhelyszolgáltatásban érdekelt, és nem hardvert, szoftvert, hirdetést vagy más egyebet akar eladni nekünk.

DROPBOX CSOMAGOK (FORRÁS: www.dropbox.com)

Ár Tárhely

Szolgáltatások

2 GB

Dropbox Basic

Dropbox Plus

Dropbox Professional

Ingyenes

9.99 euró / hó

19.99 euró / hó

1 TB

2 TB

– Szinkronizálhatóság – Offline mappák mobilon is különböző eszközök – T ávoli eszköz törlése (ha között eltűnne az adott eszköz) – Mappák, fájlok megosztása – E-mail támogatás

– Okos szinkronizálás – Munka nyomonkövetése – Megosztási lehetőségek – Szöveges keresési lehetőség – 120 napig visszakereshető előzmények – Elsőbbségi csevegés-támogatás

Dropbox fájlkezelő felülete

Tipp: Mielőtt elkezdjük az ingyenes tárhelyeket használni, érdemes az egyes felhő szolgáltató vállalatok szerződéses feltételeit elolvasni, mert a díjmentességnek ára van. A legtöbb esetben marketing, és reklámcélra használják adatainkat. Fontos még kiemelni, hogy amikor fájlokat töltünk fel a felhőbe, akkor

nézzük meg a megosztási beállításokat, mert előfordulhat, hogy alapértelmezetten nyilvánosra van beállítva, ekkor az interneten nyilvánossá válik a feltöltött fotó, videó, dokumentum, amiből kellemetlenségek is adódhatnak. Szóval érdemes körültekintően kezelni a felhőszolgáltatásokat!

Példa a megosztás beállítására a Google Drive felületén

III. Levelező alkalmazások AZ ÜZLETI ÉLET SZINTE TELJESEN ELKÉPZELHETETLEN ELEKTRO NIKUS LEVELEZÉS (E-MAIL) NÉLKÜL. BÁR MANAPSÁG MÁR ELEKTRO NIKUS KOMMUNIKÁCIÓ TERÉN TÖBB TUCATNYI NÉPSZERŰ ÚJDONSÁG ISMERETES A FACEBOOK MESSENGERTŐL A VIBER-EN ÁT A SKYPEIG, ÉS AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN TÖBBSZÖR PRÓBÁLTAK VALAMI NAGY „RENDSZERVÁLTÁST” KITALÁLNI, AZ E-MAIL MÉG MINDIG A MINDENNAPJAINK RÉSZE. A TELEFONHÍVÁSOK, A SZEMÉLYES MEGBESZÉLÉSEK, TÁRGYALÁSOK ÉS A POSTAI LEVELEZÉS MELLETT GYAKORLATILAG AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL TUDUNK HIVATALOSAN KOMMUNIKÁLNI ÜGYFELEINKKEL, PARTNEREINKKEL, ÁLLAMI ÉS EGYÉB SZERVEZETEKKEL. A KÖVETKEZŐ SOROKBAN A 3 LEGISMERTEBB ÉS LEGELTERJEDTEBB LEVELEZŐ PROGRAMOT KÍVÁNJUK BEMUTATNI, MELYEK MIND MAGYARORSZÁGON, MIND A VILÁGBAN IGEN NÉPSZERŰEK ÉS OLYAN NEM KIS CÉGEK ÁLLNAK MÖGÖTTÜK, MINT A GOOGLE, A MICROSOFT VAGY A MOZILLA.

A Gmail alapnézete

III.1. Gmail

10 éves, de mai napig folyamatosan fejlesztik.

Kezdjük is a Google levelezőjével, a Gmaillel, mely a legnépszerűbb levelező programok egyike, legalábbis ha nem munkahelyi e-mailezésről van szó. Ez a webes alkalmazás már több mint

A Gmail tehát egy ingyenes webmail, POP3 és IMAP e-mail szolgáltatás, mely a kezdet kezdetén - 2004-ben - még meghívásos alapon működött és 1 GB-

os tárhellyel rendelkezett. Ma azonban ezt a tárhelyet a korábban már említett Google One (Drive) felhő alapú tárhely mérete határozza meg. Tehát amennyi szabad helyünk ott található, annyi helyünk a leveleinkre is van. Ez alapesetben 15 GB, mely havi díjért cserébe bővíthető. A Gmail fiók nagyon egyszerűen létrehozható, csak regisztrálnunk kell a Google-n és már létre is hozták nekünk a Gmail fiókunkat, melynek köszönhetően az összes többi Google alkalmazás is elérhető lesz számunkra. Mint minden Google alkalmazás, így a Gmail is elérhető okostelefonos app formájában a Google Play Store-ban, illetve az Apple Appstore-ban.

Gmail-fiók létrehozása: https://goo.gl/N1VEfn

III.2. Microsoft Outlook A Microsoft Outlook levelezőprogram az egyik legnagyobb IT vállalattól, az amerikai Microsofttól, amely személyes információk kezelésére is alkalmas. Része a Microsoft Office irodai alkalmazáscsomagnak. Habár leginkább levelezőprogramként használják, naptár, feladat- és névjegykezelés funkciókat is tartalmaz. Természetesen a Microsoft biztosít egy 1 hónapos ingyenes próbaidőszakot, melynek köszönhetően ki lehet próbálni az Outlook-ot napi használatban is,

Microsoft Outlook alapnézete

ez követően automatikus levonja, a regisztráció során, megadott számlaszámról a havidíjat, attól függően, hogy a fenti Office 365 csomagok közül melyiket

választottuk, de ez bármikor lemondható. Az Outlook az Office 365 csomagok keretein belül megvásárolható, melynek díjazása az alábbiak szerint alakulna:

MICROSOFT OFFICE CSOMAGOK (FORRÁS: www.microsoft.com) Tárterület

Office 365 Otthoni verzió

Office 365 Egyszemélyes verzió

Office 2019 dobozos alkalmazás

Ár

29 999 Ft/év vagy 2 999 Ft / hó

20 999 Ft/év vagy 2 099 Ft / hó

89 999 Ft (egyszeri díj)

Felhasználók száma

Prémium Office-alkalmazásokat tartalmaz akár 6 felhasználónak PC-n vagy Macen.

Prémium Office-alkalmazá- Office 2019 alkalmazásokat sokat tartalmaz 1 felhaszná- tartalmaz 1 felhasználónak lónak PC-n vagy Macen. PC-n vagy Macen.

A csomagban foglalt Office-alkalmazások

Word, Excel, PowerPoint, Outlook, Publisher, Access, OneDrive (1 TB-s felhő), Skype

Word, Excel, PowerPoint, Outlook klasszikus 2019-es verziója

Használható

Több PC-n/Mac gépen, táblagépen és telefonon, Windows, iOS és Android rendszeren

1 db PC-re vagy Macre

A Skype-al mobilszámokat 6 felhasználó számára és vezetékes számokat (egész család, vagy cég hívhat; havi 60 perc számára) felhasználónként

1 felhasználó számára

–

Díjmentes támogatás a Microsofttól online csevegéssel vagy telefonon az előfizetésén keresztül

Igen

Díjmentes Microsoft ügyfélszolgálat 60 napig

Otthoni használatra szóló licenccel

Igen

Hogyan vásárolhat?

Vásároljon éves vagy havi előfizetést

Egyszeri megvásárlás

III.2.1. Mi a különbség az Office 365 és az Office 2019 között? Az Office 365 egy előfizetéses szolgáltatás, megtalálhatók benne olyan prémium alkalmazások, mint a Word, az Excel, a PowerPoint, a OneNote, az Outlook, a Publisher és az Access (a Publisher és az Access csak PC-re érhető el). Az alkal-

mazások több eszközre is telepíthetők, beleértve a PC-ket, a Mac számítógépeket, az iPadeket, az iPhone-okat, az Androidos táblagépeket és az Androidos telefonokat. Az Office 365 olyan szolgáltatásokat is tartalmaz, mint 1 TB-os OneDrive-tárhely, havonta 60 Skypeperc, valamint a Microsoft csevegős és telefonos támogatása. Az előfizetés biz-

tosítja az alkalmazások legújabb verzióit, és az automatikus frissítéseket, amikor elérhetővé válnak. Az Office 2019 egy egyszeri vásárlást jelent, és tartalmazza az olyan klasszikus alkalmazásokat, mint a Word, az Excel, a PowerPoint és az Outlook PC-re vagy Macre, nem tartalmazza azonban azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az Office 365-előfizetés biztosít. Az egyszeri vásárlások esetén nincs frissítési lehetőség, tehát ha a következő fő verzióra szeretnéd frissíteni, akkor teljes áron kell megvásárolnod.

E-mail-fiók felvétele az Outlookba: https://goo.gl/oG8C5u

III.3. Mozilla Thunderbird A Mozilla Thunderbird levelezőprogram (e-mail kliens), a Mozilla projektből fejlődött ki. Ellentétben az eredeti Mozillaval, amely egy többfunkciós alkalmazás (webböngésző, e-mail kliens, HTMLszerkesztő, IRC-kliens), a Thunderbird csak levelezésre alkalmas, ezáltal kisebb, gyorsabb alternatívája a Mozilla-nak.

A Mozilla Thunderbird alapnézete

Ez a program ellentétben az Outlookkal teljesen ingyenesen telepíthető és testreszabható. A Gmaillel és az Outlookkal ellenben a Thunderbird-höz nem tartozik mobilos applikáció. Viszont a szokásos levelező funkciókon kívül tartalmaz spam-szűrőt és jól kezelhető felhasználói felületet. Vállala-

ti és kormányzati szintű biztonságot nyújt, úgymint: S/MIME6, digitális aláírás, üzenet titkosítás, hitelességi bizonyítványok és biztonsági eszközök tá S/MIME (Secure/MIME) jelentése: A MIME protokoll biztonságos változata, amely titkosított és elektronikus aláírással ellátott levelek küldését teszi lehetővé.

mogatása. Ismeri az IMAP/POP protokollt, támogatja a HTML leveleket, címkéket, gyors keresést, címjegyzéket, tértivevényt, fejlett levelező szűrést, LDAP7 cím kiegészítést, import eszközöket, kiváló keresési lehetőségeket. Lehetőség van több e-mail és hírolvasó fiók egyidejű használatára.

III.3.1. Néhány funkció III.3.1.1. Egy kattintásos címjegyzék Az egy kattintásos címjegyzék segítségével egyszerűen lehet embereket hozzáadni a címjegyzékhez az üzenetben szereplő csillagra kattintva. Dupla kattintással további részletek, fénykép, születésnap és egyéb fontos információk adhatók meg. III.3.1.2. Figyelmeztető a mellékletekre A mellékletekre történő figyelmeztetés során a Thunderbird olyan szavakat keres az elküldendő levélben, mint a „melléklet”, vagy más, fájltípusra utaló kifejezést, és a levél elküldése előtt figyelmeztet a melléklet csatolására. III.3.1.3. Gyorsszűrő sáv A Gyorsszűrő sáv segítségével gyorsabban találhatja meg leveleit. Kezdje el beírni a keresett szót a Gyorsszűrő sávba, és a találatok azonnal megjelennek. Szűréseket állíthatók be az Új üzenetek között, szűrni lehet címkék szerint, továbbá a

LDAP (Lightweight Directory Access Protocol) jelentése: Különböző platformokon megvalósított címtárak, adattárak szabványos közös kezelője.

Címjegyzékben található emberek között. A szűrők „rögzíthetők” vagy elmenthetők, és több mappában is használhatók. III.3.1.4. Keresés A Thunderbird keresési felülete szűrést és idősíkot tartalmaz, amelyek segítségével könnyedén meg lehet találni a keresett levelet. Emellett a Thunderbird indexet készít a levelekről, amely növeli a keresés sebességét. A keresés eredménye egy külön lapon jelenik meg, hogy gyorsabban és könnyedén lehessen váltani a keresési eredmény és a többi levél között. III.3.1.5. Üzenetarchiválás Amennyiben egy levélre szüksége lesz a jövőben, de nem szeretné a Bejövő üzenetek közt tartani, sem pedig letörölni, akkor azt érdemes archiválni. Az archiválás segítségével a leveleket Archívum mappába kerülnek. Az Archiválás gomb vagy az „A” billentyű megnyomásával lehet a kiválasztott üzenetet archiválni. III.3.1.6. Tevékenységkezelő A Tevékenységkezelő rögzít minden, a Thunderbird és a levélszolgáltatója közötti műveletet. Nincs többé találgatás, egyetlen helyen meg lehet tekinteni, hogy mikor és mi történt a levelekkel. III.3.1.7. Robusztus adatvédelem Thunderbird segít a magánélet tiszteletben tartásában, és védelmet nyújt a távoli képek letöltése ellen. A felhasználó személyiségi jogainak védelme érdekében a Thunderbird automatikusan blokkolja az e-mail üzenetekben lévő távoli képek megjelenítését.

III.3.1.8. Adathalászat elleni védelem A Thunderbird védelmet nyújt az e-mail csalások ellen, amelyek megpróbálják rávenni a felhasználókat, hogy átadják személyes és bizalmas adataikat. Ezeket a gyanús leveleket a Thunderbird veszélyesnek jelöli meg. További védelemként a Thunderbird figyelmeztet, ha olyan hivatkozásra kattintana, amely a hivatkozástól eltérő weboldalra vinné az óvatlan felhasználót.

egy lépéssel a kéretlen levelek küldői előtt járjon. Minden beérkező levél áthalad a Thunderbird levélszemét-kezelőjén és minden alkalommal, amikor egy levél kéretlen levélként kerül megjelölésre, a levélszemét-kezelő „megtanulja” és továbbfejleszti a szűrőt. Így több időt tölthet a valódi levelek olvasásával. Ugyanakkor a Thunderbird az e-mail szolgáltatója által biztosított levélszemét-kezelőt is képes használni, hogy távol tartsa a kéretlen leveleket.

III.3.1.9. Automatikus frissítés

III.3.1.11. Nyílt forrás

A Thunderbird frissítőrendszere ellenőrzi, hogy a legfrissebb verziót használja-e és értesíti, amennyiben elérhető egy biztonsági frissítés. Ezek a biztonsági frissítések kis méretűek (általában 200 KB - 700 KB), csak az adott módosításokat tartalmazzák, így gyorsan letölthetők és telepíthetők. Az automatikus frissítőrendszer működik Windows, macOS és Linux operációs rendszereken, több mint 40 nyelven. III.3.1.10. Levélszemét kidobása A Thunderbird népszerű levélszemétkezelője tovább fejlődött, hogy mindig

A Thunderbird középpontjában több ezer, a világ minden tájáról érkező, elkötelezett, tapasztalt programozó és biztonsági szakember által irányított nyílt forrású fejlesztési folyamat áll. A nyitottság és az aktív szakértői közösség segít abban, hogy termékeink biztonságosabbak legyenek és gyorsabban frissülnek. Mindezek mellett lehetővé teszi számunkra, hogy kihasználjuk a legjobb biztonsági ellenőrzési folyamatokat, és értékelési eszközöket, amelyek tovább erősítik az általános biztonságot.

IV. Naptár alkalmazások Minden vállalkozónak fontos, hogy jól ossza be az idejét. Manapság erre számos szoftvert és alkalmazást hoztak létre fejlesztő cégek, hogy megkönnyítsék a mindennapjainkat. Különböző naptár alkalmazásokkal időt spórolhatunk meg, és emellett a belső funkcióik által segítik az időbeosztást. A továbbiakban bemutatunk néhány ilyen alkalmazást, amelyek közül érdemes lehet mazsolázni.

Google Calendar felhasználói felülete

IV.1. Google Calendar (Naptár) A Google Calendar, a magyar változatban Google Naptár a Google ingyenes, online naptárszolgáltatása. Használata díjmentes, azonban Google fiókkal / email címmel szükséges rendelkeznünk hozzá.

A Google Calendar felhasználói felülete hasonló a tipikus naptár/csoportmunkaszoftverekéhez. Az AJAX-alapú felület lehetővé teszi a naptárbejegyzések megtekintését vagy hozzáadását a teljes oldal újratöltése nélkül, és számos nézetet kínál fel, köztük napi, heti, havi, éves vagy négynapos bontásokat. Bármelyik eseményhez hozzá lehet fűzni megjegyzéseket.

Az események online, a Google szerverein tárolódnak – így ha a merevlemez tönkremegy, akkor sem vesznek el az adatok. A Google Calendar támogatja az import-exportot, tehát akár az Apple, a Facebook vagy az Outlook naptárunkat is importálhatjuk. A Google Calendar lehetővé teszi, hogy azt, hogy a naptárbejegyzéseinket megosszuk munkatársainkkal, vagy akár az egész világgal. Ezekhez a megosztásokhoz többszintű jogosultságokat is rendelhetünk, mint például csak a foglaltsági adatokat látja, vagy meg tudja tekinteni a teljes naptárbejegyzést, esetleg módosítani is tudja azt. Ezzel lehetővé válik csoportmunkára való használata is. Sőt lehetőségünk van más naptárakat is beágyazni a saját naptárunkba. A felhasználók kereshetnek a naptárban kulcsszavakra, eseményekre vagy a résztvevők nevére. Az eseményekről a rendszer

képes e-mail-en, vagy okostelefonos applikáción keresztül értesítőt küldeni. Ezenkívül bármilyen e-mail címre meghívót küldhetünk az eseményről, és a Google Calendar számon tartja a visszaigazolásokat is. Mivel a Google Calendar egy webes alkalmazás, gyakorlatilag bármilyen operációs rendszert támogat.

IV.2. Microsoft Outlook Naptár Az Outlook nem naptár, hanem levelezőkliens, ahogy már korábban is említésre került ebben a kiadványban. Azonban maga a kliens rendelkezik beépített naptárfunkcióval is. De ezt a lehetőséget is számításba kell vennünk a lehetséges naptárak felsorolásakor. Használatához értelemszerűen szükségünk van magához az Outlookhoz is, így ezt azoknak ajánljuk, akik a jövőben MS Outlook-ot, vagy Office 365 szolgáltatást használnak vállalkozásukban.

Microsoft Outlook Naptár funkciója

Hasonlóan a Google Calendar-hoz itt is vannak különböző nézetek (napi, heti, havi, valamint munkaheti). Outlook naptárunk megoszthatjuk munkatársainkkal, e-mailen keresztül, ekkor a rendszer automa-

tikus generál egy .ics fájlt, melyet integrálhatunk saját naptárunkba. A keresés funkció is megtalálható, valamint jegyzeteket is fűzhetünk egy-egy találkozóhoz a Microsoft OneNote segítségével.

V. Jegyzet appok NEM NAGYON KELL RÉSZLETEZNI, HOGY MIÉRT FONTOSAK A JEGYZETELÉSSEL KAPCSOLATOS ALKALMAZÁSOK. ROHANÓ NAPJAINK SORÁN NEM MINDIG VAN NÁLUNK TOLL ÉS PAPÍR ARRA, HOGY ELHANGZÓ, FELMERÜLŐ, ESETLEG SÜRGŐS INFORMÁCIÓT LEFIRKANTSUNK. DE A TELEFON, ILLETVE BÁRMILYEN MÁSIK INFORMATIKAI ESZKÖZ MINDIG MINDENKINÉL OTT VAN. MA MÁR LEHETŐSÉGÜNK VAN ARRA IS, HOGY TELEFONÁLÁS KÖZBEN JEGYZETELHESSÜNK, VAGY AZ ALKALMAZÁS EMLÉKEZTESSEN MINKET. DE PERSZE NEM CSAK EMLÉKEZTETÉS CÉLJÁBÓL FONTOS. OTT VAN PÉLDÁUL AZ IS, AMIKOR AZ ASZTALI KÉPERNYŐN SZERETNÉNK INFORMÁCIÓT TÁROLNI, HOGY MINDIG KÉZNÉL LEGYEN. LÁSSUK HÁT, HOGY MIT KÍNÁL A PIAC!

Microsoft OneNote minden platformon

V.1. Microsoft OneNote Kétségkívül az egyik legsokoldalúbb jegyzetalkalmazás a Microsoft OneNote. Ingyen elérhető minden népszerű platformon, így a Windowson, a MacOSen, az iOS-en, az Androidon, és webes felületen egyaránt elérhetjük vele jegyzeteinket. Elég hozzá egy ingyenes Mic-

rosoft-fiók és már kezdhetjük is a jegyzetelést. Első ránézésre az alkalmazás bonyolultnak tűnhet, de pár perc gyakorlás után már magabiztosan lehet használni, főleg a Word-öt aktívan használók vannak előnyben.

A OneNote a jegyzetelés teljes szabadságát adja: bárhová írhatunk vagy rajzolhatunk a lapokon, beágyazhatunk vagy csatolhatunk dokumentumokat, fájlokat, felvehetünk videókat, hangos jegyzeteket, szkennelhetünk papír alapú dokumentumokat, weboldalakat, készíthetünk képernyőképeket, létrehozhatunk diagramokat, to-do listákat, stb. A jegyzetfüzeteken belül további füleket generálhatunk, mint Excelben, azokon belül pedig oldalakat és aloldalakat alakíthatunk ki, szóval egy igen komplex jegyzetgyűjteményt hozhatunk létre egy-egy témához.

Persze egy ilyen összetett program esetében nem árt, ha a későbbi vissza is tudjuk keresni azt, amit hosszasan rögzítettünk vele, de természetesen szűrési és keresési funkció megoldott.

V.2. Google Keep A Google jegyzet alkalmazása ugyancsak több platformon és ingyenesen használható, csak Google felhasználói fiókra van szükségünk hozzá. Van belőle Androidos és iOS-de készült app, az asztali rendszereken pedig a böngészőben érhetjük el, külön alkalmazást nem fejlesztettek hozza Windowsra vagy macOS-re.

Google Keep felhasználói felülete

A Google Keep jegyzeteink tartalmazhatnak szöveget, képet, hangfelvételt, tennivaló listát, vagyis az alap elvárásoknak tökéletesen megfelel a program. A címkék használatával a szűrés is egyszerűen megoldható, a Post-IT szerű

színes jegyzetek pedig jól hozzák a papírfecnik hangulatát, miközben azoknál azért jóval hatékonyabb a digitális megoldás, még figyelmeztetést is kérhetünk, nehogy elfeledkezzünk valamiről. Valamint jegyzeteinket megoszthatjuk más e-mail címekkel is.

VI. Irodai szoftverek Napjainkban teljesen természetessé vált, hogy iratokat, dokumentumokat, táblázatokat és prezentációkat készítünk, kezelünk, és továbbítunk partnereinknek, ügyfeleinknek. Éppen emiatt fontos ezeket a szoftvereket ismernünk, és utána olvasnunk, hogy melyiket érdemes használnunk, melyiket ismerik jobban kollégáink, vagy ügyfeleink. Napjainkban teljesen természetessé vált, hogy iratokat, dokumentumokat, táblázatokat és prezentációkat készítünk, kezelünk, és továbbítunk partnereinknek, ügyfeleinknek. Éppen emiatt fontos ezeket a szoftvereket ismernünk, és utána olvasnunk, hogy melyiket érdemes használnunk, melyiket ismerik jobban kollégáink, vagy ügyfeleink.

VI.1. Microsoft Office A Microsoft Office irodai szoftvercsomag ma az egyik legelterjedtebb irodai alkalmazáscsomag a világon, mely számos hasznos programot tartalmaz. Az Office csomagokat online és szinte minden operációs rendszeren lehet használni, így Microsoft Windows, Apple Macintosh asztali, az iOS és az Android mobilos és tabletes rendszereken való futtatásra is képes. Az Office-ból létezik online verzió is, ennek használatához OneDrive regisztráció, illetve Microsoft regisztráció szükséges, mely bármilyen e-mail címmel megoldható. Ebben az esetben díjmen-

tesen használhatjuk az Office Online szolgáltatását. Az Office csomaggal kezelhetjük a szövegeket (.txt, .doc, .docx, .pdf), a táblázatokat (.xls, .xlsx), a prezentációt (.ppt, .pptx), az e-maileket, a kiadványokat, az adatbázisokat. Ebben a fejezetben a szövegszerkesztéshez, a táblázatkezeléshez és a prezentáció elkészítéséhez alkalmas Office szoftverek kerülnek bemutatásra. Bemutatás előtt érdemes tisztázni az árakat, ugyanis az Office szoftvercsomag csak csökkentett képességű (online) verzióban érhető el ingyenesen. A csomagajánlatok összetétele és ára szinte azonos az Outlookéval. A Word, az Excel, és a PowerPoint szoftverek elérhetők a Microsoft Office 365 szolgáltatás keretein belül, illetve önálló alkalmazáscsomagban is megvásárolhatók. Ezekben a csomagokban jellemzően PC-re vagy Mac-re telepíthető szoftverek találhatók, azok minden igényt kielégítő funkciójával. Ennek költségei és tartalma az alábbiak:

MICROSOFT OFFICE CSOMAGOK ÁRA ÉS TARTALMA (FORRÁS: www.microsoft.com)

Tárterület

Office 365 Otthoni verzió

Office 365 Egyszemélyes verzió

Office 2019 dobozos alkalmazás

Ár

29 999 Ft/év vagy 2 999 Ft / hó

20 999 Ft/év vagy 2 099 Ft / hó

44 999 Ft (egyszeri díj)

Felhasználók száma

Prémium Officealkalmazásokat tartalmaz akár 6 felhasználónak PC-n vagy Macen.

Prémium Office-alkalmazásokat tartalmaz 1 felhasználónak PC-n vagy Macen.

Office 2019 alkalmazásokat tartalmaz 1 felhasználónak PC-n vagy Macen.

A csomagban foglalt Office-alkalmazások

Word, Excel, PowerPoint, Outlook, Publisher, Access, OneDrive (1 TB-s felhő), Skype

Word, Excel, PowerPoint klasszikus 2019es verziója

Használható

Több PC-n/Mac gépen, táblagépen és telefonon, Windows, iOS és Android rendszeren

1 db PC-re vagy Macre

A Skype-al mobilszámokat és vezetékes számokat hívhat; havi 60 perc felhasználónként

6 felhasználó számára (egész család, vagy cég számára)

1 felhasználó számára

–

Díjmentes támogatás a Microsofttól online csevegéssel vagy telefonon az előfizetésén keresztül

Igen

Díjmentes Microsoft ügyfélszolgálat 60 napig

Otthoni használatra szóló licenccel

Igen

Hogyan vásárolhat?

Vásároljon éves vagy havi előfizetést

Egyszeri megvásárlás

Természetesen, mint az Outlooknál, itt is fennáll a lehetőség ezen szoftverek 1 hónapnyi ingyenes használatára.

VI.1.1. Word A Word a Microsoft által készített dokumentumszerkesztő (szövegfeldol-

gozó) program. Az évek során gyakorlatilag egybeolvadt a neve a dokumentum-szerkesztéssel. Manapság, aki egy könyvet, egy tanulmányt, egy

szerződést vagy bármilyen egyéb dokumentumot akar elkészíteni, szerkeszteni annak a Word jut először az eszébe.

Microsoft Word egy dokumentum szerkesztése közben

VI.1.1.1. Pár fontos tudnivalók, tipp A Word alkalmazásához nem szükséges internetkapcsolat, ugyanakkor, ha van kapcsolat, és van OneDrive hozzáférésünk, akkor ennek az online felhő rendszernek a segítségével szinkronizálhatjuk a dokumentumainkat az internetes térbe, így az bárhonnan elérhető lesz, bejelentkezést követően. Az asztali Word használata során menteni kell a dokumentumokat, ha az addig elvégzett munka elvesztése nélkül szeretnéd bezárni a programot. A dokumentum mentésekor a szoftver fájlként (.doc, .docx kiterjesztéssel) tárolja azt a számítógépen, oda helyezi, ahova mi előzetesen megadtuk neki. A fájl később

újra megnyitható, szerkeszthető, nyomtatható. Ez később igaz lesz az Excel és PowerPoint szoftverekre is. A programba alapértelmezetten van beépített helyesírás ellenőrző modul, amit érdemes egy-egy rövidebb és hosszabb terjedelmű iromány végén leellenőrizni. (Véleményezés menüpontban található) A Word képes tartalomjegyzék létrehozására, amennyiben a szöveg szerkesztője az adott tartalmat megfelelően szerkesztette. Itt elsősorban a megfelelő stílusgyűjtemény és a benne található címsorok használatán van a hangsúly. A címsorok segítenek kiemelni a szöveget, és áttekinthetőbbé teszik a dokumentumot. Ezt a Tervezés menüpontban lehet beállítani.

Címsorok és stílusok

A tartalomjegyzék generáló funkció a fenti címsorok mentén alakítja ki automatikus a dokumentum tartalomjegyzékét. (Hivatkozás menüpontban a Tartalom gombnál) Egy Word dokumentumot egyidejűleg többen nem lehet szerkeszteni, úgy hogy a változások valós időben láthatók legyenek. Azt csak a változások követése funkció használatával tudjuk figyelni, hogy melyik fél mit módosított az adott dokumentumon. (Ez a Véleményezés menüpont alatt található)

VI.1.2. Excel Az Excel a Microsoft által fejlesztett táblázatkezelő szoftver. Az Excel segítsé-

gével munkafüzeteknek nevezett számolótáblák hozhatók létre, amelyeken a felhasználó formázott adatokat helyezhet el. Az adatok alapján végezhetők számítások, készíthető rájuk alapozva számos típusú diagram, illetve kimutatás, statisztika. Az Excel nem csak egy rács, amelynek oszlopaiba és soraiba számokat írhat. A szoftver valóban alkalmas egy sor vagy oszlop számainak összegzésére, de nem csak erre, hanem törlesztőrészlet kiszámítására, költségvetés készítésére, matematikai és mérnöki problémák megoldására, illetve megadott változók alapján az optimális értékek meghatározására is felhasználható.

Microsoft Excel használat közben

Az alábbiakban felsorolásra kerül pár hasznos függvény, melyek a későbbiekben még jól jöhetnek a napi tervezéshez, számoláshoz: VI.1.2.1. SZUM függvény Az egyik legegyszerűbb függvény, amely a kijelölt tartományban összeadja az ös�szes értéket, és kiadja eredményül, abba a cellába, ahová a függvényt beírtuk. VI.1.2.2. DARAB függvény A kijelölt tartományban megszámolja azokat a cellákat, amelyek számokat tartalmaznak. VI.1.2.3. DARAB2 függvény Hasonlít a fentihez, de nem csak a számokat tartalmazó cellákat számolja ös�sze, hanem a „nem üres” cellákat, tehát akár szöveget tartalmazókat is. VI.1.2.4. DARABTELI függvény Ez már egy kicsit összetettebb műveletre is képes, konkrétan azokat a cellákat számolja meg, amelyek megfelelnek a kritériumnak. Ez a kritérium lehet: például egy szám az adott tartományban, vagy egy név, kifejezés, ez utóbbi esetében idézőjelbe kell tenni a kifejezést. VI.1.2.5. MIN és MAX függvény Ahogyan a nevük is mondja, értéknek egy tartomány legkisebb, vagy legnagyobb elemét fogják adni. VI.1.2.6. ÁTLAG függvény Szintén „nomen est omen”, a kijelölt tartomány átlagát fogja megadni.

VI.1.2.7. FKERES, illetve VKERES függvény Egy olyan függvény, amely megadott értéket keres. Ha például van egy listánk, hogy kitől mennyi utalás jött be, és szeretnénk megnézni, hogy egy adott cégtől mennyit kaptunk, akkor tudjuk ezt a függvényt használni. Először meg kell adnunk egy keresési értéket. Ez lehet fix (például egy vállalat neve, idézőjelek között), de lehet dinamikus is, ha egy másik cellát adunk meg. Másodszor meg kell adnunk az egész táblát, amelynek része minden olyan oszlop, amelyben adatokat keresünk, tehát a név, és az utalási összeg érték is. Harmadszor annak az oszlopnak a számát adjuk meg, ahonnan az eredményt szeretnénk kapni. Ha az utalási összegek a második oszlopban vannak (a kijelölt tartományhoz viszonyítva), akkor ide 2-t kell beírni. Végül pedig, hogy pontos egyezéseket keressen csak a függvény, akkor HAMIS-at vagy 0-at kell beírni, ha közelítő értéket, akkor IGAZ-az vagy 1-et. Az FKERES függőlegesen, tehát oszlopokban keres. A VKERES pedig vízszintesen, tehát sorokban keresi a kívánt értéket. További hasznos képletek, függvények találhatók az Excelen belül a Képletek menüpont alatt.

Függvénytár a szoftveren belül

VI.1.3. PowerPoint PowerPoint egy vizuális-grafikus alkalmazás, amely elsősorban lineáris, egyirányú bemutatók készítésére hasz-

nálható. A szoftver segítségével olyan diavetítéseket hozhatunk létre, tekinthetünk meg és tarthatunk, melyek szövegek, képek, animációk és egyéb tartalmak kombinációjára épülnek.

PowerPoint prezentáció készítés egy beépített sablon alapján

Azt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy szépen és jól megszerkesztett bemutató milyen hatásos tud lenni. A PowerPoint sokoldalú és testre szabható felületével könnyen hozhat létre olyan bemutatókat, amelyek mély be-

nyomást tesznek a közönségre, és kitűnnek a sokaságból. A PowerPoint egy sokoldalú és felhasználóbarát megoldás a prezentációk elkészítésében. Előre telepített sablonjai-

nak és azok végtelen variálhatóságának – animációk8 és áttűnések9 alkalmazása - köszönhetően teljesen egyedivé varázsolhatjuk előadásunkat. A diasorra szinte bármit ráilleszthetünk, legyen szó egy táblázatról, egy diagramról, képről vagy videóról. Fontos tudnivaló, hogy a PowerPointban készített prezentációt érdemes régebbi kiterjesztéssel, tehát .ppt formátumban is elmenteni, mert ha valamilyen oknál fogva egy régebbi számítógéppel adjuk

elő az anyagot, akkor bizonyos áttűnések és animációk módosulhatnak, az új kiterjesztéshez képest (.pptx).

VI.1.4. Office Online Ugyan eddigi fejezetekben elsősorban az asztali Office csomag 3 különböző szerkesztő szoftvere került bemutatásra, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az online is elérhető lehetőségeket.

A nimáció: A PowerPoint-bemutatókban szereplő szöveg, képek, alakzatok, táblázatok, SmartArt-ábrák és más objektumok animálhatók. Az effektusok megjeleníthetik, eltüntethetik és mozgásba hozhatják az objektumokat. Az objektum méretét és színét is módosíthatják. 9 Áttűnés: A diák közötti áttűnések olyan vizuális effektusok, amelyek a bemutató közben egyik diáról a másikra váltáskor láthatók. Megadhatja az áttűnések sebességét, hanggal láthatja el őket, és testre szabhatja az áttűnési effektusok kinézetét. 8

Office Online nyitófelülete

Ahogy már a fejezet elején is írtuk, csak egy Microsoft fiókkal szükséges rendelkeznünk, melyet bármely e-mail címmel pár perc alatt létrehozhatunk.

asztali verzióval, viszont funkcióiban és működésében egyszerűbb, mint a személyi számítógépekre telepített változatok.

Az Office Online egyébként megjelenésében, stílusában megegyezik az

A szerkesztett fájlokat a OneDrive felhőben tárolja nekünk a Microsoft. Itt a fájlok mérete csökkenti az alapesetben (és díjmentesen) 5 GB-os tárhelyünket. Tehát ha hosszú regényeket írunk vagy töltünk fel, hogy bárhol szerkeszthessük, akkor erre ügyelni kell.

1 2

VI.2. Google irodai alkalmazások Ha az Office telepített vagy online csomagokkal ellentétben egy másik, stabilan működő, nemzetközi szinten ismert és bevált, versenyképes irodai alkalmazáscsomagot keresünk akkor a Google újfent a barátunk. Ezen programok ös�szessége inkább az Office online verziójához áll közelebb. Ugyanúgy díjmentesen használhatók, viszont tudásuk nem olyan széleskörű, mint az asztali Office programoké. Ahogy már korábban is írtuk a Gmail legtöbb szolgáltatása ingyenes, azonban ennek a díjmentes használatnak ára is van. A tengerentúli cég „csak” annyit kér cserébe, hogy figyelhesse a mi felhasználói szokásainkat. Mindez annyit tesz, hogy van egy algoritmusuk, mely olyan reklámokat fog elsősorban felhozni, melyekre már korábban kerestünk a Google-n keresztül. Ez a marketing tevékenység a mi felhasználói élményünkre nagyon nincs hatással, a Google viszont ezáltal tudja biztosítani szoftverjei díjmentességet. Az elmúlt években egyébként nagy változásokon és sok-sok funkcióbővítésen esett át a Google saját fejlesztésű szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációszerkesztő alkalmazása.

Kezelésük csak regisztrációhoz kötött, de ha már van egy Google fiókunk, akkor egyszerűen használhatjuk, ahogy korábban már láthattuk ezt a Gmail és a Drive esetében is. További előny még, hogy felhő alapú, tehát böngészőből indítható, ebből kifolyólag csak internetelérés szükséges hozzá. Ez utóbbinak köszönhető, hogy bárhonnan elérhető és könnyedén megosztható másokkal, illetve automatikus mentéseket végez, amint valamilyen változás történt az adott dokumentumban. Egyszerre és egyidőben többen is dolgozhatnak benne, tehát valós idejű csoportmunkára is alkalmas, ami természetesen vannak előnyei és hátrányai is egyaránt.

VI.2.1. Dokumentumok – Google Docs A Google Dokumentumok (Docs) az amerikai keresőóriás szövegszerkesztő alkalmazása. Alapvetően egy a Microsoft Word-höz igen hasonló felületet alakítottak ki a fejlesztők. Alapfunkciók gyakorlatilag ugyanazok, mint a Wordnél, csak az okozhat egy kis zavart, hogy máshol, más elnevezéssel találhatók meg az egyes funkciók, mint a Microsoft programjánál.

Google Dokumentumok szerkesztőfelülete

Önállóan az alábbi linken érhető el: https://goo.gl/A6ck2i

VI.2.2. Táblázatok – Google Sheets A Google Táblázatok (Sheets), ez az amerikai cég táblázatkezelője. Megjelenésében ez az alkalmazás sem tér el a

vetélytárs szoftverétől (Excel), nem is lehet ebben a kategóriában újat mutatni. Ami elsőre szembetűnő, hogy ennél a Google alkalmazásnál is, máshol, más néven találjuk a funkciókat, mint az Excelnél, valamint a függvények angol elnevezéssel találhatók meg, amik eleinte okozhatnak egy kis zavart, de némi gyakorlással áthidalható ez a kellemetlenség.

Google Táblázatok szerkesztőfelülete

Az alábbi hivatkozáson érhető el: https://goo.gl/Wkt4ns

VI.2.3. Diák – Google Slides A Google prezentáció készítő applikációja a Diák, vagy más néven Slides sem mutat újat a lineáris, egyirányú

prezentációk készítése terén. Jellemző rá az egyszerű használhatóság és az áttekinthetőség. Mint a csomag előző két tagjánál, így a Diáknál is elmondható, hogy csökkentett képességű a PowerPointhoz képest. Keve sebb variálhatóság, animálási lehetőség és sablon található benne.

Google Diák szerkesztés közben

A diák a következő linken megtalálható: https://goo.gl/HNvGCq Amit fontos még megjegyezni a Google irodai alkalmazásaival kapcsolatban, hogy a Google Drive-ban nem foglalnak tárhelyet, ellentétben a Microsoft Office

Online fájljaival. Tehát, ha valamelyik alkalmazásban dolgozunk, legyen az bármilyen hosszúságú, méretű dokumentum, táblázat, vagy diasor, nem fogja a tárhelyünk méretét csökkenteni.

Fogalomtár AJAX: Interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. Applikáció (Alkalmazás): Az okostelefon-alkalmazások vagy mobil appok mobileszközökön futó számítógépes programok. Az ilyen eszközök általában előtelepítve tartalmaznak néhány, a használat megkezdéséhez elengedhetetlen alkalmazást, mint például webböngészőt, levelezőprogramot, és egy, a további alkalmazások beszerzésére alkalmas programot (piactér, „market”). Ezt követően válik alkalmassá az okostelefon arra, hogy további alkalmazásokat lehessen letölteni ezekről a piacterekről, ingyen vagy díj ellenében. Az okostelefonalkalmazások általában kihasználják a mobileszköz beépített lehetőségeit, mint amilyen például a beépített kamera, a névjegyzék, a GPS helymeghatározó rendszer. Ilyen alkalmazások például a játékprogramok, illetve valamilyen informatikai szolgáltatásokat nyújtó programok, célalkalmazások. CMS rendszer: A tartalom kezelő rendszer, azaz a Content Management System (CMS) a weboldalon lévő tartalmak kezelésére szolgáló háttér rendszer. Mivel a fő feladata, hogy kezeli a tartalmakat, illetve ad egy biztonságos és jól felépített alapot, a modern weboldal készítés esetében az egyik fő építő elemmé vált. Használatával a felépített weboldal szerkeszthetővé válik a tulajdonos üzemeltető számára is

egy webes felületről, anélkül, hogy a kódba kellene belenyúlni. Creative Commons: A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása. A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinc�csé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják, tekintve, hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőekre épülnek. Domain: A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) az Internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés. A tartománynevek kiosztása és értelmezése a Domain Name System (DNS) szabályai szerint, hierarchikusan történik. A tartományneveket gyakran összekeverik a weblapokkal, webhelyekkel, a webcí¬mekkel (URL) vagy az internetes szolgál-

tatásokkal, melyek az adott néven (ponto¬sabban az adott névhez tartozó számítógépen) érhetőek el. Felhő: A felhőalapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy ágazata. Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten. File/Fájl: Az informatikában adatállománynak, állománynak vagy fájlnak nevezzük a logikailag összefüggő adatok halmazát, tömbjét. Tárolásuk bármilyen adathordozón történhet. Kétféle fájlt különböztetünk meg. Az első a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazó, futtatható állomány. A második típus az adatállomány, mely a futtatható programok számára képes értelmezhető adatot, adatokat biztosítani. Adatfájl például egy képfájl, egy szövegfájl vagy egy adatbázisfájl. Az adatállomány mint jogi fogalom nem azonos a fájllal. HTML (kódolás): A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával. Az aktuális változata az 5, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása (azaz minden 5-ös HTML

dokumentum egyben az SGML dokumentumszabványnak is meg kell hogy feleljen). Ezt tervek szerint lassan kiszorította volna az XHTML, ami a szintén SGML alapú XML leíró nyelven alapul. IMAP: Az IMAP (Internet Message Access Protocol) alkalmazásrétegbeli protokoll, amely segítségével a leveleinkhez férhetünk hozzá. Mark Crispin fejlesztette ki 1986-ban. A POP3 mellett a legelterjedtebb levéllekérési internetszabvány. A legtöbb modern szerver és kliens is támogatja használatát. POP3: A Post Office Protocol version 3 (POP3) alkalmazás szintű protokoll, melynek segítségével az e-mail kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. A jelenleg használatos harmadik változat (version 3) elődjei a POP, illetve POP2 változatok. IRC-kliens: Az Internet Relay Chat (elterjedtebb nevén IRC) egy kliens-szerver alapú kommunikációt lehetővé tevő csevegőprotokoll, melynek segítségével emberek tíz- vagy akár százezrei is cseveghetnek egy időben, különböző témákban, illetve „csatornákon”. Javascript: A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkriptnyelv, amelyet weboldalakon elterjedten használnak. A JavaScript kód vagy a HTML fájlban vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetők. Kliens alkalmazás: A kliens olyan számítógép vagy azon futó program, amelyik hozzáfér egy (távoli) szolgál-

tatáshoz, amelyet egy számítógép hálózathoz tartozó másik számítógép (a szerver) nyújt. A kifejezést először eszközökre alkalmazták, amelyek nem rendelkeztek saját, önálló programmal, de hálózaton keresztül kapcsolatba tudtak lépni távoli számítógépekkel. Ezek voltak a buta terminálok, amelyek időosztásos nagyszámítógépek kliensei voltak. Az interneten ma is használják a kliens-szerver modellt, amikor a felhasználó a hálózathoz való kapcsolódással internet protokollon keresztül egy távoli szolgáltatást vesz igénybe. A webböngészők (browser) is kliensek, mert webszerverekhez kapcsolódnak amelyekből weblapokat képesek megjeleníteni a monitorokon. A legtöbb ember az e-mailjeinek eléréséhez e-mail kliensként kapcsolódik az internetszolgáltatók által működtetett mail tároló szerverekhez. A különféle hálózati csevegő (online chat) programok számos, a csevegő programtól függő protokollt használó kliensen keresztül érhetők el. Egyre inkább növekszik a különböző webszerverekhez csatlakozó kliensalkalmazások száma, amelyek úgynevezett „browser”-eket használnak, ezzel elkerülhető a nagyszámú, az alkalmazás és egy számítógép közötti programletöltés. Ezt a módszert – a letöltés elkerülését – alkalmazza, ugyan más okból, a webmail is. LDAP (Lightweight Directory Access Protocol): Különböző platformokon megvalósított címtárak, adattárak szabványos közös kezelője. Licenc: A licenc szó „engedély” értelemben használt. Az eredetileg latin licencia szó az elmúlt évtizedekben

német, illetve angol közvetítéssel került a köztudatba. (Az iparjogvédelem területén továbbra is licencia formában használatos). Előforduló pontatlan használati formája, amikor az angolszász szövegkörnyezetből „engedély” helyett „jogként” fordítják le. MySQL: A MySQL egy többfelhasználós, többszálú, SQL-alapú relációs adatbázis-kezelő szerver. A szoftver eredeti fejlesztője a svéd MySQL AB cég, amely kettős licenceléssel tette elérhetővé a MySQL-t; választható módon vagy a GPL szabad szoftver licenc, vagy egy zárt (tulajdonosi) licenc érvényes a felhasználásra. 2008 januárjában a Sun felvásárolta 800 millió dollárért a céget. 2010. január 27-én a Sunt felvásárolta az Oracle Corporation, így a MySQL is az Oracle tulajdonába került. A MySQL az egyik legelterjedtebb adatbázis-kezelő, aminek egyik oka lehet, hogy a teljesen nyílt forráskódú LAMP (Linux–Apache–MySQL– PHP) összeállítás részeként költséghatékony és egyszerűen beállítható megoldást ad dinamikus webhelyek szolgáltatására. Nyílt forráskód: A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Operációs rendszer: Operációs rendszernek (röviden OS az angol operating system alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztők, játékok stb.). A kezelt hardvererőfor-

rásoknak része többek között a memória, a processzor, a merevlemez és a perifériális eszközök használata. PHP: A PHP egy általános szerver oldali leírónyelv, más néven szkript (script) nyelv. Alapvetően dinamikus weblapok létrehozására és üzemeltetésére hozták létre. Az első leírónyelvek egyike, melyek megengedték a fejlesztők számára, hogy a kódot a HTML vázba ágyazhassák, kötelezően külső fájlok használata helyett, a kódot pedig a webszerver PHP processzor modulja értelmezi. Reszponzív: A reszponzív weboldal (RWD) egy olyan megközelítéssel tervezett weboldal, amelynek a célja az, hogy optimális megjelenést biztosítson - könnyű olvashatóság, egyszerű navigáció a lehető legkevesebb átméretezéssel és görgetéssel - a legkülönfélébb eszközökön (az asztali számítógép monitorjától egészen a mobiltelefonokig). S/MIME (Secure/MIME): A MIME protokoll biztonságos változata, amely titkosított és elektronikus aláírással ellátott levelek küldését teszi lehetővé. Spam: A spam a fogadók által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás vagy lánclevél. Szinkronizálás: Adatok egyidejű elérése és módosítása. A szinkronizálás segítségével bizonyos adatokat egyidejűleg lehet elérni és módosítani több készülékről is. Például a szinkronizálásnak köszönhetően, ha a mobil levelező kliensében olvasatlannak jelölünk, vagy megcsillagozunk egy levelet, akkor azt minden más készülékről is olvasatlannak/csillagozottnak fogjuk látni. Ugyanígy a telefonkönyvek névjegyeit, az üzeneteket,

képeket vagy akár a tárolt adatokat is lehet szinkronizálni, azaz ha a számítógépen felveszünk egy új partnert, akkor az megjelenik a mobil kapcsolatai között is. Szoftver: A szoftver (angol: software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (például számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk. Körülbelül ez volt a John W. Tukey által 1958-ban bevezetett angol software kifejezés eredeti értelme is. Tárhely: A tárhely egy számítógépen / szerveren létrehozott lemezterület, amire a felhasználók feltölthetik adataikat vagy akár a weboldaluk tartalmát. A tárhely bérlés a webes / internetes megjelenés legolcsóbb fajtája. Egy tárhely szolgáltató szerverén általában egy weboldal futtatásához szükséges minden kiegészítés megtalálható. Pl.: adatbázisok stb. Web (WWW): A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk. Webböngésző: Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) ne-

vezzük azon programokat, amelyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat használni. Widget: A vezérlőelem (angol UI widget) egy grafikus felhasználói felülethez tartalmazó interakciós elem, mint

például a gomb, vagy a vízszintes görgetősáv. WYSIWYG: A WYSIWYG angol nyelvű rövidítés: what you see is what you get (amit látsz, azt kapod). Jelentése az, hogy a szerkesztő rendszer nagyon erősen, a kényelmes olvasási látványhoz közeli kompromisszumra van beállítva, vagy egyáltalán ilyenre beállítható.

Vállalkozni érdemes! KISOKOS - I. INFORMATIKAI ISMERETEK – Vállalkozásokat segítő szoftverek

Articles inside

Vállalkozni érdemes! KISOKOS - I. INFORMATIKAI ISMERETEK – Vállalkozásokat segítő szoftverek

II. Felhő alapú adattárolás

Előszó

Fogalomtár

VI. Irodai szoftverek

III. Levelező alkalmazások

I. Honlapkészítés

V. Jegyzet appok

IV. Naptár alkalmazások