17 minute read
1061 Budapest, Andrássy út — —
Tizenkét éves lett a Nanavízió. Bár a nana franciául csajt jelent, sosem terveztük azt, hogy ennyire lányzenekarrá válunk – egyszerűen így alakult, és nagyon örülünk neki. Amikor Denise ScottBrown amerikai építész 1948-ban először lépett be a férfiakkal teli egyetemi előadóba, őszintén rácsodálkozott, hogy mit keresnek egyáltalán férfiak az építészkaron. Azóta sok változás történt, és ma már a hazai építészeti oktatásban többségben vannak a lányok – egyetem után mégis láthatatlanná válnak. Sokan elhagyják a pályát, névtelenül dolgoznak férfiak vezette építészirodákban, esetleg a belsőépítészet felé fordulnak. A saját tervezői jogosultsággal bíró kamarai tagoknak mindössze negyede nő, a vezetői szintet elért vagy saját építészirodát vezető, önállóan alkotó nők száma pedig elenyésző.
De helló, mi itt vagyunk! Tizenkét gondolatot fogalmaztunk meg Szombat Éva fotóművésszel, amivel elsősorban magunkat és az építészethez fűződő viszonyunkat mutatjuk meg, tágabb kontextusban pedig a nők és az építészet viszonyát Éva szemüvegén keresztül. Hol vagytok, csajok? (Pajer Nóra, Soltész Noémi) „MInden SIKereS férfI mögött áll egy nő” – tartja az ismert mon dás, és mint minden ilyen verbális fosszília, tartalmaz több-kevesebb szexizmust. Jelen esetben többet az átlagosnál, hiszen gyakorlatilag egy felemelőnek szánt gesztusba csomagolja a rendszerszintű szerepleosztást: férfiak elől, nők utánuk, lehetőleg két lépéssel.
Advertisement
Ha tetszik, egy térelméleti dilemma, egy strukturális megfogalmazás, mely ellentmondást nem tűrően a térben fogalmazza meg a felállást. A Nanavízió esetében egy nő mellett áll egy másik, és mellettük további kilenc nő, és egy férfi is. A névutó használata sokkal meszszebbre mutat, mint elsőre látszik, hiszen a szótárak használata meghatározza a gondolkodási sémákat: jelen esetben a sokat és jogosan kritizált aláfölérendeltségi viszonyokat tükröző „mögött” helyett áll a „mellett”. Az európai kulturális kánon férfiszempontú hagyományát aligha vonja kétségbe ma már értelmes ember: meghatározó, hogy a mese- és mitológiai hősök férfiak, a (fő)istenek férfiak, a híres államférfiak férfiak, a tudósok, hegymászók, feltalálók, éceszgéberek, kabalafigurák, művészek, akik az ún. általános műveltséghez tartoznak, férfiak.
NŐK A MAGYAR ÉPÍTÉSZETBEN
NŐI ÉPÍTÉSZHALLGATÓK MAGYAR ÉPÍTÉSZKAROKON: ~70% MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA NŐI TAGJAI: ~25% YBL DÍJAS NŐK: ~10% NŐK A MAGYAR ÉPÍTÉSZEK KÖZÖTT A WIKIPÉDIÁN: ~4% BME ÉPÍTÉSZKAR NŐI TANSZÉKVEZETŐI: ~0% MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ÉPÍTŐMŰVÉSZETI TAGOZATÁNAK NŐI KÉPVISELŐI: ~0%
A fotósorozatot a Három Holló galéria mutatta be 2022. január 15–28. között AZ építéSZetI GondoLKodÁS genezisében és egészen sokáig azt követően is, folyamatos referenciaként használta az emberi testet mint arányrendszert vagy mint figuratív jelképrendszert. Vitruvius, Alberti, Filarete, Francesco di Giorgio, Leonardo, vagy egészen későn még Le Corbusier a Modulorjával – mind férfiak egyébként – a humanista tradíció értelmében az emberi testhez vonatkoztatva terveztek, írtak, képzelték el az ideális várost vagy épületet. Ez a test, mely látszólag nemnélküli volt, minden esetben férfi testet jelentett és indirekte vitte át a kulturális hivatkozási rendszerekbe a férfiszempontúságot. De van-e az építésznek teste? A 20. század második felével előlépnek azok a nők – és más alárendelt csoportok –, akik identitásuk megannyi elemét működtetni és hangoztatni akarják, amikor művészetről beszélnek. Történetesen azt is, hogy nők és női testben más tapasztalat húzódik, személyesen és társadalmi szinten is.
ÚGy SZoCIALIZÁLódunK, hogy férfi akat látunk a legtöbb meghatá rozó szerepben. Hatványozottan van ez így az építészetben. Ráadásul az építészetet mint szakmát előszeretettel lengi körbe az „egyszemélyesség”mítosza, angolul frappáns neve is van, starchitect. A starchitectek pedig férfiak, szinte kivétel nélkül. Az építészet nem egy magányos műfaj, mégis csak az utóbbi időben kezdte ki a kritikai gondolkodás a szupervertikális természetét: egy épület nem csupán egyetlen ember szellemi terméke, hanem sokfajta, egymástól függő és nem nélkülözhető részfeladatok szintézise.
eZért IS tALÁLó, hogy egy szinte csak nőkből álló iroda a közössége bemutatására naptárat ad ki. A gesztus túlmutat az irodán, és az építészeti közéletben nem látható nőkre és a gyakorlatilag hiányzó problematizálásra is rámutat. A naptár mint műfaj, létrejöttének okán egy orientációs tényező volt. A legfontosabb annak idején: az év, az élet szervezésének záloga, a helyes ritmus vonalvezetője, szimbolikus tárgy, mely több önmagánál. A naptár mint popkulturális termék gender vonatkozásban is fontos jelkép: a Férfi nézi, a Nő szerepel rajta, „nézett” lesz. Éppen ezért alkalmas arra, hogy ennek a sémának a kritikáját gyakorolja. A Nanavízió építészei tizenketten kitesznek egy egész évet, minden hónapra jut egy szereplő, aki egy hónapon keresztül kínálja fel a saját portréját szembenézésre és az üzenetét megfontolásra.
„We are sick of you objectifying our bodies! Also, here is my ass.” (Celeste Barber)
02_február_Pajer Nóra
építész, alapító Hogyan egyezteted össze a családot és a munkát?
03_március_Faddi Dalma
építész A vizuális kommunikáció színe a zöld. Nem a kék és nem a rózsaszín.
04_április_Csendes Bernadett
építész Az építészet egy folytonosan életben tartott, hosszú beszélgetés; az visz előre, ha ebben a beszélgetésben mindannyian részt veszünk
MADÁRTÁVLATBÓL
Építészet: CÉH ZRT. | BALOGH FERENC Szerző: KOVÁCS PÉTER Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
A különleges héjazat esti világításban is roppant impozáns
BELÜL TÁGAS
A DEBRECENI EGYETEM ÚJ LEARNING CENTERE
Építészet: MEDMIXCENTER KFT. | BAKÓ ISTVÁN Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
KONTRASZTOK
Építészet: MM MŰVEK ÉPÍTÉSZIRODA KFT. | M. MILTÉNYI MIKLÓS Szerző: PESTI MONIKA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
A beomlott fedélszerkezet újjáépítése helyett az épület tetejére egy kortárs építészeti elem került
Bogátot, amely a mai Alsó- és Felsőbogát helyén a középkorban elterült, először Szent László királynak a pannonhalmi bencés apátság részére 1083–1095 között kiállított összeíró levelében említik. Alsóbogát zsákfalu, Kaposvártól húsz kilométerre fekszik északi irányban. A népessége éppen csak eléri a háromszáz főt. Ezzel szemben van két kastélya. Ami nem is annyira meglepő tény, ha tudjuk, hogy csak Somogy megyében körülbelül kétszáz kastély és kúria található. A barokk stílusú Vrancsics–Festetics-kastély – a környékbeliek szóhasználatával a kiskastély – egy műgyűjtő és galériatulajdonos házaspárnak köszönhetően már megújult, legnagyobb különlegességét a későbbi festékrétegek alól előkerült és szépen restaurált Dorfmeister-falfestmények adják.
A Festetics–Inkey-kastély, vagyis a nagykastély 1750 körül épült eredetileg egy kis kúriaként. Nagyjából száz évvel később nyerte el mai formáját, amikor a Festeticsek vadász-, illetve nyári kastéllyá építtették át egyszerű, klasszicista stílusban. A kastély mellett különböző kiegészítő és gazdasági épületeket is létrehoztak, lakóházakat a személyzet számára, magtárat, egyéb melléképületeket. A birtok később az Inkey család tulajdonába került, őket 1947 telén lakoltatták ki a kastélyból. Ezután a szokásos történet következett: működött itt varroda, laktak benne a téesz dolgozói, de a legrohamosabb lepusztulás mégis a rendszerváltás után következett be, miután az új, német tulajdonos egyáltalán nem viselte gondját az épületnek.
A birtokhoz tartozó, szintén 1850 körül épült magtár a kastélyhoz hasonlóan teljesen tönkrement, düledező állapotba került. A második világháború után erre az épületre is a megpróbáltatás évei vártak, volt raktár, gépműhely és még sok minden más. A lepusztulása ugyancsak a rendszerváltás után gyorsult fel, amikor az aktuális tulajdonos húsz éven át nem foglalkozott az épülettel. Az egy méter vastag téglafalak kifagyásos károkat szenvedtek, a nyílászárókat széthordták. A tetőszerkezet beomlott, a köztes fafödém a beázások miatt szintén tönkrement és gombásodni kezdett.
A kastély és melléképületei történetében a fordulatot az jelentette, amikor néhány évvel ezelőtt új tulajdonos, egy igényes hozzáállású és jó stílusérzékkel bíró magyar mérnök vette kezébe a birtok sorsát, aki a falu helyzetén is igyekszik lendíteni egy kis asztalos- és egy pelletgyártó üzem létrehozásával. A főintéző háza és a kertészlak felújítása már elkészült, ezek hangulatos szálláshelyekként működnek, a községben erre a célra átalakított három másik lakóházzal együtt. A Veterán Garázsnak elkeresztelt volt melléképület kisebb része könyvtárszobaként funkcionál, projektorral, biliárdasztallal, bárpulttal is felszerelve, a nagyobbik rész pedig veteránautóknak, segway-eknek és kerékpároknak ad helyet. Az épületegyüttesnek része egy kis kápolna, romantikus esküvőkre is lehetőséget nyújtva. Mindezek mellett újjáépítették a magtárat is, amellyel a birtok upcyclingjának építészeti terveit készítő M. Miltényi Miklós elnyerte a 2021-es Pro Architectura díjak egyikét.
Volt magtárak kulturális, közösségi vagy vendéglátóipari célú rekonstrukciójára láthattunk már több példát, Alsóbogáton azonban eltértek a szokásos helyreállítási megoldásoktól. A beomlott fedélszerkezet újjáépítése helyett az épület tetejére egy kortárs építészeti elem került, egy kis hajlásszögű félnyeregtető, amely acél tartószerkezetre és alumínium fogadószerkezetbe helyezett hőszigetelt biztonsági üvegből készült. Pontosabban nemcsak egy ferde tetőfelületről van szó, hanem a tető és az új vasbetonkoszorú közötti függőleges síkokról is, tehát tulajdonképpen egy üvegezett, ék alakú elem került a házra. A vertikális üvegfelületeken át kívülről is láthatóvá válik az üvegezett tető, azon keresztül pedig az égbolt. Ez a transzparencia könnyeddé, légiessé teszi a szerkezetet a viszonylag erőteljes fém elemek ellenére. A magtár robusztus, zárt tömege a tetején mintegy felnyílik, kinyílik a környezete felé. A régi és az új kontrasztjában így egyben megjelenik a tömör, masszív, vakolatlan téglafal és az átlátszó üveg ellentéte is.
A tető kinyitásának a belső tér felől is komoly jelentősége van, a lőrésszerű ablakok a falban eredetileg is csak a tárolt gabona szellőzését, szárazon tartását szolgálták, megfelelő természetes megvilágítást nem tudnak biztosítani. Az üvegfelületeken át most be tud áradni a fény a magtár belsejébe. Még egy csavar van a történetben: a tető felületének kétharmad részén napcellákat lamináltak az üvegtáblákba, amelyek egyben az árnyékolást is megoldják. Ennek a high-tech megoldásnak persze megint csak rögtön megtalálhatjuk a kontrasztját a nagyméretű, nyílt tüzű kandallóban.
Az évszázados múltnak és a korszerű jelennek ez a keveredése teszi igazán izgalmassá az egyébként egyszerű épületet: a vakolatlan téglafalazat egyszerre szabályos és szabálytalan, festőien gazdag kézműves struktúrája, az ódon faajtók fa és kő keretezései, az ablakok enyhén íves vagy egyenes téglaboltövei jól ellenpontozzák a fém, az üveg, a fotovoltaikus napelemek világát.
Abelső gyakorlatilag – a vizesblokktól eltekintve – egyetlen nagy térként funkcionál, az eredeti közbenső födémet csak részben, galériaszerűen építették vissza, a régi faanyag felhasználásával. Egyébként is minden elbontott anyagot reciklizálnak, így például a tetőszerkezet faanyaga belsőépítészeti elemekként hasznosul. A magtár helyt adott már az eddigiekben esküvői rendezvényeknek, koncerteknek, fesztiválnak, a közeljövőben az a cél, hogy a szálláshelyeket is kiszolgáló étteremként működjön, amihez jelenleg folyik a konyhaüzem tervezése. Ez a határozott, kortárs hangvételű, földszintes épület a magtár mögé kerül majd a kastély irányában, napvitorlával árnyékolt tetőterasszal és zöldtetővel. Anyaghasználatában visszaköszönnek a magtár tégla és vasbeton felületei. A konyhaépület fogja magába integrálni a magtár korszerű fűtési és hűtési rendszeréhez szükséges gépészeti berendezéseket is. A kastély és a magtár közé hosszabb távon még egy wellnesst is terveznek, mindezeket az elemeket zárt folyosó köti össze majd.
Nemcsak a magtárnál kapnak nagy szerepet a kontrasztok (a címként kölcsönvett, Benny Goodman felkérésére íródott Bartók-műhöz hasonlóan, amely a szerző kamarazenéjében egyedüli példa fúvós hangszer alkalmazására), a kastély folyamatban lévő helyreállításánál is felbukkannak kortárs „fricskák”, például a tetőtér bevilágítását hagyományos tetőablakok helyett az egész tetőszerkezet megemelésével oldották meg. Az így kialakult attikaszerű sávban a tetőtéri szobákhoz teraszokat alakítanak ki. A kastély és 17 hektáros parkja műemléki védettség alatt áll, az utóbbiban több mint négyezer fa található, köztük jelentős számú 100 év körüli példánnyal. A cél az, hogy öt-hat éven belül az egész együttes – amelybe még egy halastó is beletartozik – teljesen megújulva várja majd a látogatóit.
A volt magtár belseje gyakorlatilag egyetlen nagy térként funkcionál
Az épületre jellemző kontrasztok egyike, ahogy az üvegtető napcelláit a nagyméretű, nyílt tüzű kandalló ellenpontozza
— — Tervezés: 2010–2013 Kivitelezés/átadás: 2013–2016 Bruttó szintterület: 570m² — — Generáltervező: MM MŰVEK ÉPÍTÉSZIRODA KFT. — Felelős tervező: M. MILTÉNYI MIKLÓS
Építész tervezők: BALOGH ATTILA, IVÁNYI KATALIN, VIRT EMESE, ZÓLYOMI BALÁZS — Üvegtető tervei: DR. REITH ANDRÁS — Megrendelő: BLASKOVICH TAMÁS | RUBIN-K KFT.
A CSEND HÁZA
Építészet: BORBÁS ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. | BORBÁS PÉTER DLA Szerző: DÉTÁRI GYÖRGY DLA Építészeti fotó: BENKE PÉTER
A HALSZAGÚ MÚZEUM REGULY ANTAL PÁRATLAN ÉLETMŰVÉNEK ZIRCEN
Építészet: MODUM ÉPÍTÉSZIRODA KFT. KRIZSÁN ANDRÁS DLA Szerző: ZÖLDI ANNA | ROKONSÁG
Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
Zirc bővelkedik épített emlékekben, természeti környezete páratlan. Híres szülötte, Reguly Antal alapozta meg a finnugormagyar nyelvrokonság kutatását, akinek munkásságát a most felújított városi múzeum mutatja be. Az új interaktív kiállítás téri kereteit Krizsán András építész, valamint B. Szabó Veronika és RuttkayMiklián Ágota belsőépítészek alakították ki.
Az apátság előtti tér hajdan vásártér volt, ma park, melynek túloldalán áll Zirc egyik legöregebb háza, helytörténeti jelentőségű műemléke, a Dubniczay-ház. Nevét utolsó tulajdonosáról, Dubniczay István veszprémi kanonokról kapta, aki bőkezű mecénása volt a zirci apátságnak, és végrendeletében az általa átépített házat is az apátságra hagyta. Innen tudható, hogy 1766-ban a ház már nagyjából mai formájában állt a helyén. A kétszintes főépületből és földszintes szárnyból, valamint udvari melléképületekből álló barokk együttes 1958 óta műemlék, 1992 óta fogadja be a Reguly Antal Múzeumot és Népi Kézműves Alkotóházat.
Reguly Antal Zirc szülötte, keresztapja maga a zirci apát volt, édesapja az apátság fiskálisa, azaz jogi képviselője. Mivel a házat az apátság afféle szolgálati lakként használta nemes vendégei elszállásolására, az 1820-as, 30-as években a Reguly család is itt lakott, korábban ezért Reguly Antal szülőházának is tartották, de ez nem nyert bizonyítást.
A finnugor-magyar rokonság kutatója nem mindennapi életutat járt be földi pályájának rövid 39 éve alatt. Méltán tekinthetjük afféle vagabundnak, jogászi karrierjét sutba dobva távoli, ismeretlen vidékek felé indult, végiglátogatta a furcsa nevű uráli népeket, a finnugor nyelvrokonság nyomait, illetve kétségtelen bizonyítékait kutatva. A korban még cseppet sem általános módon, több tudományág vizsgálatait összevető szemlélettel igyekezett eredményre jutni; antropológia, nyelvészet, fotó, történelem, földrajz, néprajz, és ami ezeket igazán összekapcsolja és hitelessé teszi: helyszíni terepmunka. Másfél évig utazott és élt az általa kutatott népek között, kézzel rajzolt Uraltérképét Szentpétervárott őrzik. 1839–1847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30000km-t tett meg, a nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést. Hagyatéka máig sincs teljesen feldolgozva. Most Ruttkay-Miklián Eszter múzeumigazgató az összehangolt muzeológus-belsőépítész együttműködés eredményeképpen – vizuális megvalósítását tekintve – kiemelkedő minőségű interaktív tárlatot hozott létre.
Korábban az épület földszintes szárnyát részben felújították és bővítették, a műemléki felújítás kérdéseivel azonban akkor nem foglalkozott a város. A mostani programban viszont kiemelt helyett kapott a teljes együttes műemléki szempontú vizsgálata és rekonstrukciója. A földszintes, nagyon rossz állapotban lévő, lakásokra szabdalt szárnyba a felújítás után kézműves műhelyek, foglalkoztató helyiségek kerültek. A hátsó udvarban megmaradt hajdani kovácsműhely is az együttes része lett, új funkcióval. A Koppány András régész által jegyzett munka nyomán feltárultak a korábbi átépítések, de az is világossá vált, hogy a kivitelezés megindulása után még számos részlet előkerülhet. A homlokzati részleteket restaurálták, a belsőben pedig egy interaktív kiállítás igényeinek megfelelő teret hoztak létre. A legnagyobb beavatkozás a tetőt érintette, melynek barokk fa szerkezetéről kiderült, hogy nem tartható meg. Helyette korszerű, acél fedélszék épült, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a Reguly munkásságát bemutató kiállítás itt is teret foglaljon.
Akiállítás megálmodója, Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató évekig élt a hantik között, férje is ehhez a népcsoporthoz tartozik. A kiállítás koncepciójának és látványvilágának megalkotásakor a tudományos eredményeken és Reguly életútjának szakértő bemutatásán túl azt az élményt és hangulatot kívánta visszaadni, amit a korában merész, úttörő vállalkozás jelentett. A két szinten elhelyezett kiállítás térben, grafikailag és lexikális tartalmát tekintve egyaránt megfelel a legmagasabb elvárásoknak is. Az első szinten Reguly élettörténete elevenedik meg, a szokásos tablókon, falszövegeken és vitrintárgyakon túl változatos grafikai és installációs elemek, játékok segítségével. A többek közt a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött tárgyak, Reguly hagyatékának értékes darabjai nem pusztán vitrinbe zárt kiállítási objektumok; jól komponált installációt alkotnak a kiállítás fizikai terével. A tetőtéri szint a kutatás eredményeit: az urali népek nyelvét és hiedelemvilágát, szokásait, életmódját eleveníti meg. Ide lentről szűk és meredek „medvelépcsőn” át is feljuthatunk, így fizikailag is megtapasztalható, mit jelent a racionális világból a transzcendens élmények síkjába kapaszkodni – ahogy bizonnyal Reguly is tette, az urali sámánokról már nem is beszélve.
A kiállítás maga is utazás, nemcsak egy kivételes ember személyiségének rétegei között, de hangok, látványok és színek révén egy távoli, mégis rokon kultúra felé is. A sok hangon megszólaló belsőépítészet ezt támogatja, példaértékű, ahogy a tárlat forgatókönyvében a látvány és a tartalom kíséri egymást. A mai kiállítási elvárásoknak megfelelően minden érinthető, hallgatható és interaktív, csak a kiállítási tárgyak legértékesebb darabjait helyezték üvegezett vitrinbe.
A látványos díszlet a földszinten elhelyezett kiszolgálóterekben karakteres, mégis elegáns belsőépítészetté nemesül. A földszinti kávézó, ajándékbolt és kiállítótér kifejezetten azzal a céllal készült, hogy a magát a Bakony kapujaként aposztrofáló város lakói és turistái nívós fogyasztóhelyhez jussanak. A világos nyír színű bútorzat markáns fekete elemekkel egészül ki, melyeken finoman, csak textúrával megkülönböztetve egyes szibériai népek motívumkincséből származtatott mintázat jelenik meg.
A műemlékfelújítás programjától függetlenül épült meg a múzeum udvara mögött szintén Krizsán András stúdiójának tervei alapján Zirc új fedett piaca. Mivel csak hétvégi, őstermelői árusításra szolgál, hétköznapokon a látványos faszerkezet szabadtéri múzeumi programoknak tud otthont adni.
A minőségi építészetet megvalósító fejlesztéssel Zirc megteremtette a lehetőségét annak, hogy értékeihez méltó kortárs szolgáltatásokat tudjon nyújtani lakóinak és az ide látogatóknak egyaránt.
PIACI
ZHU & CO. KÍNAI BISZTRÓ A NAGYMEZŐ UTCÁBAN
VISZONYOK
ÁZSIA nAGyVÁroSAIróL szóló útifilmek megkerülhetetlen toposza a helyi piacon játszódó jelenetsor. Főképpen a piacokon működő, sokszor kaotikus képet mutató helyi kifőzdék, büfék, konyhácskák, gyorséttermek, bisztrók, lacikonyhák bemutatása vált hálás témává a közösségi, illetve hagyományos médiában. Noha az illatoknak és ízeknek a médiacsatornákon történő megosztása egyelőre nem megoldott probléma, ezek – és a helyszín ismerete, a tényleges utazás – nélkül is felidézhető képek épülnek be a tudatunkba Ázsia piaci kifőzdéiről. Tapasztalat ugyanakkor az is, hogy gyakran kiábrándító végeredményre vezet, ha az ázsiai földrésztől távol – nyugaton, Európában, idehaza – próbálják éttermesek felidézni egy-egy kínai, japán, thai stb. étkező enteriőrjében az autentikus ázsiai vendéglátás miliőjét. Sablonos megoldások, sorozatgyártott díszek, közhelyes konfekció kiegészítők, rutin bútorok próbálják becsalogatni a vendégeket. Éppen ezért figyelemre méltó egy tavaly nyílt, aprócska, galériával bővített
Nagymező utcai kínai gombócbisztró belsőépítészete, ami úgy képes megteremteni a piaci büfé-atmoszféra keresetlenségét, hogy közben semmit sem használ fel szolgai módon a megszokott ázsiai éttermes dekorációk konzumelemeiből. Minőségi részletek, impulzív tarkaság, kreatív és humoros megoldások lüktető káosza jellemzi Zhu & Co.-t. Kis utánaolvasással tudható, hogy a Zhu (dzsú) étterem – a kínai szó kismalacot jelent – mögött az orosz származású Mása és kínai születésű Csi áll, pontosabban mondva a másfél évtizede Magyarországon élő
Csi szülei. Nem tisztem a tésztabatyus büfé menüjéről gasztronómia szempontból írni (finom), ugyanakkor elbeszélésünk szempontjából fontos, hogy itt nem pusztán pr-szempontból esik szó a szülőkről, családiasságról. Csi édesanyja és édesapja valóban a bisztró konyhájában dolgozik a kézzel készült házias tésztaétel, saláták és levesek elkészítésén. Így a tésztatáskák elkészítésének folyamata, a vendéglátó család munkája hasonló módon kerül testközelbe, mint a bevezető gondolatban megidézett ázsiai piaci kifőzdék esetében. Hiba volna a vendéglátás intimitását, a gyakorlott és kifejező mozdulatokat, ezt a közelséget feszesen szerkesztett keretek közé szorítani. A belsőépítész jó úton jár, amikor a csempézett, illetve „bádog” hatású trapézlemezzel, perforált fémlemezzel fedett pult- és falszakaszokat egyfajta esetlegességgel szerkesztette egybe, míg a fémkorlátokat, a konyhát leválasztó üvegfal keretét úgy fogalmazta meg, mintha egy kaotikus piaci kifőzdén keresztül különféle csővezetékek indáznának át. Számomra a galériáról lecsüngő szobanövények is a piaci zöldségeket idézik, és a látszólag ide-oda felszerelt színes neonok, a színek spontán montázsa, vagy a szinte odavetett, a galériához és falhoz támasztott csigalépcső vékony lemezből hajtogatott idomai is a piachatást illusztrálják. Jól megfogalmazott, jól elgondolt designnarratívával, vagy ha tetszik, storytellinggel van tehát dolgunk, ami egyetlen részletében sem bicsaklik meg. Nem imitál, hanem jól működő, egyedi, hiteles atmoszférát teremtő vizuális és belsőépítészeti rendszer, ami felidéz ugyan, de nem feszíti túl a felidézhetőség a keretét.