A Mária Iskolatestvérek Konstitúciói

A MÁRIA ISKOLATESTVÉREK KONSTITÚCIÓI 1986-os kiadás, mely tartalmazza az 1993. és 2001. évben tartott Általános Káptalanok módosításait

1.

FEJEZET – A Marista Testvérek identitása az Egyházban

1. A Rend eredete 1817. január 2-án, Marcellin Champagnat alapította a Mária Kistestvérei Laikus Szerzetesi Intézményt. Ő ezt a Mária Társaság egyik ágának tekintette.

Rendünket a Szentszék 1863-ban hagyta jóvá, mint önálló pápai jogú Intézményt. Eredeti nevünket tiszteletben tartva, a Szentszék a Mária Iskolatestvérek nevet adta nekünk (F.M.S. Fratres Maristae a Scholis).

2. Az Alapító karizmája A Szentlélektől vezetve, Marcellin Champagnat atyát megragadta Jézus és Mária szeretete, amely felé és mások felé árad. Spiritualitásának és apostoli buzgóságának forrásánál ez az élmény áll, valamint az események és a személyek iránti nyitottsága. E buzgóság teszi őt érzékennyé korának szükségeire, különösen is az ifjúság vallási tudatlanságára és szegényes körülményeire. Küldetését hite, és Isten akarata teljesítésének vágya tárja fel előtte: „megismertetni és megszerettetni Jézus Krisztust”. Sokszor mondta: „Nem tudok egy gyermekre anélkül ránézni, hogy ne kívánjam őt hittanra tanítani, s így tudatára ébreszteni, mennyire szereti őt Jézus Krisztus.” Ebben a szellemben alapította meg Rendünket a Keresztény nevelésre, az ifjúság, különösen is a legelhagyatottabbak nevelésére.

3. Marcellin Champagnat követői A Szentlélektől szívünkbe árasztott szeretet részesít minket Marcellin Champagnat karizmájában, és minden erőnket erre az egyetlen célra irányítja: MÁRIA NYOMÁN KÖVESSÜK KRISZTUST, az Atya és az emberek iránti szeretetben élve. Ezt az eszményt közösségben igyekszünk követni. A tisztaság, szegénység és engedelmesség fogadalmai által, életünket az evangéliumi tanácsok szerinti életre kötelezzük el. Ez az elköteleződés Isten Országának tanúivá és szolgáivá tesz minket. Mivel Testvérek vagyunk, sajátos hivatásunk az, hogy mindenki iránt megéljük Krisztus testvéri életét, különösen is a fiatalok iránt, érdek nélküli szeretettel fordulva feléjük. A Szentszék által jóváhagyott Konstitúciók vezetnek minket azon az úton, melyen Istennek szenteltségünket valóra váltjuk, és teljesítjük az Alapító szándékait.

4. Máriás lelkület Champagnat atya, Mária nevét adva nekünk, azt kívánta, hogy az ő szellemében éljünk. Abban a meggyőződésben, hogy nálunk mindent Mária vitt végbe, őt nevezte Mindennapi Menedékünknek és Legmagasabb Elöljárónknak.

Szemléljük Édesanyánk és Eszményképünk életét, hogy az ő lelkülete járjon át minket. Életünk és tevékenységünk módját az Ő magatartása inspirálja és szabályozza, aki Krisztus tökéletes tanítványa volt. Mivel Isten Mária által ajándékozta Fiát a világnak, szeretnénk megismertetni és megszerettetni Máriát, aki a Jézushoz vezető út. Így váltjuk valóra jelmondatunkat: „Mindent Jézusnak Mária által, mindent Máriának Jézusért.”

5. Alázat, egyszerűség, szerénység Az alázatot, egyszerűséget és szerénységet, Máriának e három erényét, Mercellin Champagnat atyától kaptuk. Ezek az erények jellemzik kapcsolataink hitelességét és jóindulatát, úgy a Testvérekkel, mint azokkal, akikkel találkozunk. Szívesen helyezzük életünket és képességeinket az Egyház és a világ szolgálatába, zaj nélkül téve a jót. Ha megmaradunk korlátaink tudatában, és bizalmunkat Istenbe és Máriába vetjük, Alapítónkhoz hasonlóan nehéz műveket tudunk elvállalni és végbe vinni.

6. Családias lelkület Azzal, hogy Testvérnek szólítjuk egymást, és mások is Testvéreknek neveznek minket, kifejezzük egy Krisztus szeretetében egybeforrt családhoz való tartozásunkat. Családias lelkületünk mintája a Názáreti Otthon. Ezt az otthont szeretet és megbocsátás, egymás segítése és támogatása, önmagunkról való megfeledkezés, mások felé való nyitottság, és öröm alkotja. Erejének és buzgóságának forrása az Úr szeretete a Testvérek iránt, amit ő maga ajándékozott nekünk. Ez a szeretet járja át magatartásunkat, oly módon, hogy ott, ahol vagyunk, ezt sugározzuk. Különösképpen kifejeződik a munka szeretetében, mely mindig jellemző vonásunk volt.

7. Lelkiség A Marcellin Champagnat által nekünk örökül hagyott lelkiség máriás és apostoli. Isten szeretetéből fakad, azáltal bontakozik ki, hogy másoknak ajándékozzuk önmagunkat, és az Atyához vezet minket. Így hangolódik össze apostoli életünk, imaéletünk, és közösségi életünk. Mint ahogy Mária életét, a mi életünket is Jézus tölti be. Tevékenységünk, mint Máriáé, diszkrét marad, finomság és a személyek iránti tisztelet járja át.

Az Alapító példáját követve, Isten folytonos jelenlétében élünk, dinamizmusunkat pedig a Jászol, a Kereszt és az Oltár misztériumából merítjük.

Munkánk eredményét egyedül Istentől várjuk, mivel meg van győződve arról, hogy „Ha az Úr nem építi a házat, hasztalan fáradnak az építők”.

8. A rend tagjai és felépítése A Rend ideiglenes- és örök-fogadalmas Testvérekből áll. A szerzetesi fogadalom által válunk a Rend tagjává. Egyetlen család Testvérei vagyunk, a szeretet és a Konstitúciók iránti engedelmesség egyesít minket. A novíciusok, akik most kezdik a Rendben való életüket, részesednek szerzetesi családunk lelki gazdagságából. Bizonyos személyeket tiszteletbeli tagként fogadhatunk Rendünkbe. Ők is részt kapnak ezekből az értékekből. A Rend Tartományokra és Kerületekre oszlik, melyek a Rendházakat összefogják. Minden Tartományt, vagy Kerületet, egy Elöljáró és annak Tanácsa lelkesít és kormányoz, a Rendfőnök és annak Tanácsa vezetése alatt.

9. A Rend egysége Az egész világon elterjedt, és különféle kultúrákban életre váltott Rend egysége, a Champagnat Atyától kapott, és tanítványai által átadott lelki örökségére épül.

Ez az egység megkívánja az ima és a testvéri élet közösségét, az összehangolt apostoli tevékenységet, valamint az irányítás szolgálatát igényli minden szinten.

Mária, Édesanyánk körül gyűlünk egybe, mint családjának tagjai. Törekszünk arra, hogy hűségesek maradjunk a feltámadt Jézus Szentlelkéhez, aki megadja nekünk azt a kegyelmet, hogy egy szív és egy lélek legyünk, hasonlóan az Ősegyház híveihez.

10. Az Egyházzal való belső közösség A szerzetesi Istennek szentelt élet különös módon egyesít minket az Egyházzal és annak misztériumával. Isten népének szívében, az egészen Istennek és az embereknek szentelt élet prófétai és örömteli tanúságát nyújtjuk. A Rend karizmájához hűen, együttműködünk a helyi Egyház lelkipásztori tevékenységével.

Marcellin Champagnat nyomán mi is tisztelettel és szeretettel viseltetünk a Pápa iránt, akit legfőbb Elöljárónknak tekintünk. Azáltal, hogy ragaszkodunk az Egyház tanításához és iránymutatásaihoz, kifejezzük hitünket, és együttműködünk Krisztus Testének egységében.

Az Alapító szándéka szerint, szeretetünk minden Rendre kiterjed.

Mindazonáltal, különös kötelékek kapcsolnak össze minket a Mária Táraságából fakadó különféle lelki családokkal, melyekkel együtt az Egyházban Mária lelkületét akarjuk sugározni, ami mindnyájunk közös kincse.

2. FEJEZET - Istennek szentelt élet 11. Istennek szenteltség és szövetség Isten kiválaszt embereket, s mindegyiküket személyesen meghívja arra, hogy a pusztába vezesse, és a szívére beszéljen. Azokat, akik hallgatnak rá, félrevonja.

Szentlelke által folytonosan megtérésre indítja őket, megnöveli bennük az Iránta való szeretetet, hogy küldetést bízzon rájuk. Így jön létre az a szeretetben való egység, melyben Isten önmagát ajándékozza az embernek, az ember pedig Istennek; az a szövetség, melyet a Szentírás az eljegyzéshez hasonlít. E szövetségen belül találhatjuk meg az Istennek szenteltség dinamikáját.

12. Krisztusban Istennek szentelve Isten a Názáreti Jézust fölkente a Szentlélek kenetével, és arra küldte őt, hogy életet adjon a világnak. Húsvéti misztériuma által Jézus az egész emberiséget az Atyának szenteli, ezzel alapítva meg az Új Szövetséget. Mi is elköteleztük magunkat ebben a szövetségben a keresztség által: belépünk Krisztus halálába, hogy részünk legyen feltámadásában is; utunkat Vele együtt járjuk, és Isten Országának építésén dolgozunk.

A keresztségben való Istennek szenteltségünk legfőbb törvénye Krisztus követése, ez a feltétele annak, hogy kibontakozzunk a szentháromságos szeretetben. Jézus misztériumában való részesedésünk életünk tökéletesítésére vezet minket, létünket pedig az Isten iránti odaadásunk szent terévé teszi.

13. Isteni meghívás, a szeretet válasza Az evangéliumi tanácsoknak, egy szerzetesi családban való megélésére szóló hívás az Atyától ered, és a Krisztus iránti személyes szereteten át vezet: „Jézus ránézett, és megszerette őt”. Ez a rendkívüli tekintet, amellyel mindegyikünkre tekint, meghívás arra, hogy a keresztség kegyelmét radikálisabban éljük meg.

Csodálkozva és hálásan, szabadon fogadjuk el, a hitben, az Úr hívását: „Jöjj, kövess engem”. Engedjük, hogy a Szentlélek vezessen minket a tiszta, szegény és engedelmes Krisztus nyomában. Az Elöljárók spirituális kísérésével és megkülönböztetésével, szeretetből fakadó válaszunk egyre finomabbá válik; a fogadalomtétellel önmagunk felajánlását maradéktalanul hozzáadjuk a Fiú eucharisztikus áldozatához.

14. Hivatás az Egyházban A szerzetesi Istennek szenteltség új módon részesít minket az Egyháznak, Krisztus jegyesének életében, szentségében és küldetésében. Ez az Istennek szenteltség, egy testvéri és apostoli közösségen belül, felszítja bérmálásunk kegyelmét. A Nyolc Boldogság szellemében folytonosan megújított hűség, a szeretetben való növekedésre indít minket.

15. Fogadalomtétel a Rendben Istennek, aki az Egyház szolgálata által szentel magának minket, az evangéliumi tanácsok által válaszolunk: tisztasággal, szegénységgel és engedelmességgel.

Ezt az Egyházban tett ünnepélyes fogadalomban fejezzük ki, melyet az Elöljáró vesz át. A fogadalomtétel arra kötelez el minket, hogy a mindenkire érvényes jog és a Rend saját jogai szerint éljünk. A Rend, a maga részéről tagjává fogad minket, és biztosítja számunkra mindazt, ami hivatásunk céljának eléréséhez szükséges.

15.01 Szerzetesi fogadalmunkat évente közösen megújítjuk, akár a lelkigyakorlat alatt, akár Nagyboldogasszony ünnepén, vagy pedig egy más Mária-ünnep alkalmával.

15.02 A Tartomány biztosítja a Testvérek szükségleteit. Gondoskodik emberi fejlődésükről, lelki és szakmai képzésükről, úgy a kezdeti időszakaszban, mint a folyamatos képzésben. Biztosítja egészségügyi ellátásukat, és az egészségbiztosítási pénztárhoz való csatlakozásukat.

16. Az eljövendő világ hirdetése Azzal, hogy a fogadalmak által lemondunk bizonyos földi értékekről, határozottan kifejezésre juttatjuk az eljövendő javak valóságát, melyek már most, a múló időben jelen vannak. Ezzel a kegyelem erejéről teszünk tanúságot, mely szabaddá tesz minket ezektől az értékektől, és elutasítjuk azt, ami az emberi kapcsolatokban Isten terveinek megvalósulását akadályozza.

Közösségeink, melyek e világban vannak, de mégsem e világból valók, testvéri osztozásra, ingyenes és egyetemes szeretetre, a Krisztusban való új életre hívnak meg.

17. Apostoli küldetése Mint Istennek szentelt emberek, mások felé lépünk, különösen a fiatalok felé, hogy feltárjuk előttük Jézus Krisztust. Az apostoli tevékenység szerzetescsaládunk természetéhez tartozik. Híven Champagnat Atyához, és hasonlóan legelső Testvéreinkhez, teljes szívünkkel végezzük azt a feladatot, melyet az engedelmesség reánk bíz, a Rend célja szerint, és az Egyházzal való egységben. Ügyelünk arra, hogy apostoli tevékenységünk mindig az Istennel való bensőséges egységből fakadjon, erősítse és segítse ezt az egységet.

18. Máriával és Alapítonkkal Mária, akit Isten arra választott ki, hogy egészen az övé legyen, Istennek szenteltségünk példaképe. Ő az Angyali Üdvözletkor a hitben fogadja be Isten igéjét; örömmel és szeretettel hagyatkozik a Szentlélek működésére önmaga teljes odaajándékozása által. Női és anyai szíve megismerte az élet örömeit és megpróbáltatásait is. Jézus mellett, az Atya iránti teljes bizalomban élt, még akkor is, amikor a Kereszt alatt állt. A feltámadott Krisztus dicsőségében ő különösképpen is édesanyja mindazoknak, akik Istennek szentelik életüket.

Mária oltalmában élve, és abban a bizonyosságban, hogy ő közbenjár a hűségben való kitartásunkért, hálás szívvel viseltetünk iránta hivatásunk kegyelméért. Alapítónk, aki oly sokat tanult Máriától, az Istennek való maradéktalan odaadás, és a másokért való önfeláldozó szeretet példaképe marad számunkra. Élete emlékeztet minket arra az eszményre, melyet első tanítványainak ajánlott: „Amikor testvérekké válunk, akkor a szentté válásra kötelezzük el magunkat.”

A tisztaság evangéliumi tanácsa 19. A tiszta Krisztus nyomában Az Isten Országáért vállalt nőtlenségnek Jézus ad értelmet és értéket. Ő úgy akarta, hogy Szűz Máriától szülessen, és életét Atyja dolgainak szentelje. Ezzel Istennek való teljes odaadását, és megváltó szeretetének egyetemes voltát fejezte ki. Emberi kapcsolataiban, melyek a korabeli hagyományoknál tágasabbak voltak, Jézus úgy jelenik meg, mint aki tökéletesen tiszta és teljes férfi.

Szemléljük őt, aki minden személy iránti tisztelettel, és minden nyomorúság iránt érzékenyen élt. Fölfedezzük őt, aki egyszerű és jóságos; aki képes fölébreszteni a legjobbat azoknak szívében, akikkel találkozik.

20. A tisztasági fogadalom A tisztaság evangéliumi tanácsa által Jézus ara hív meg minket, hogy hozzá hasonlóan éljünk, egészen Istenért és másokért. Az „Isten Országáért” vállalt nőtlenségben való elköteleződésünk válasz erre a hívásra, és egyben ennek az Országnak hirdetése; olyan egységet valósít meg a földön Istennel, melyben nincs házastárs közvetítő, és egyetemes testvérként való életet ad nekünk.

Amikor a tisztaság fogadalmát kimondjuk, akkor elfogadjuk az Atya ajándékát, és Krisztussal való egyedülálló és maradéktalan szeretet-kapcsolatra kötelezzük el magunkat. Lemondunk a házastársi szerelemről, a földi atyaságról, és a nőtlenség teljes önmegtartóztatásában élünk.

21. Mária léptei nyomán Champagnat Atyához hasonlóan, Máriában keresünk vezetőt és támaszt, amikor a tiszta életet tanuljuk. Ő az a nő, aki elsőként élte meg a Krisztusért való szüzességet. A Szentlélek tette termékennyé őt. Máriát házunkba fogadva megtanuljuk szeretni az embereket, s a magunk részéről mi is az Atya gyöngédségének élő tanúivá válunk. Nyitott és készséges szívvel fogadjuk azokat a fiatalokat, akiket ránk bíztak. Mária inspirál minket arra, hogy az ő szólításaikra önzetlenül válaszoljunk, és állandóan gondoskodjunk róluk.

22. Az Egyház misztériumában Tisztasági fogadalmunk mélyebben illeszt be minket az Egyház misztériumába.

A házasságban élő keresztények a Krisztus és az Egyház közötti menyegző jelei; nőtlenségünkkel mi e menyegző valóságát fejezzük ki, egy új világ eljövetelét hirdetjük, melyben Isten lesz minden mindenben. A házasok hűsége arra ösztönöz minket, hogy az Urat egész lényünkkel szeressük. Örömmel megélt nőtlenségünk a házasokat arra biztatja, hogy egészen a halálig egységben maradjanak. Nőtlenségünk világosságot gyújthat azok számára, akiket a nőtlenségre az élet kényszerít. Azokat, akiket az Istennek szentelt életre hív az Úr, önmaguk odaadására vonzza.

23. Egy közösségben belül Közösségünk annak a helye, ahol azt az egyetemes szeretetet, melyre életünket elköteleztük, a legközvetlenebb módon alkalmazzuk. Ez a szeretet mindazok befogadásában is kifejezésre jut, akik hozzánk jönnek. A Testvéreink iránti szeretet egyszerű és szívélyes, eléggé figyelmes ahhoz, hogy ráérezzünk nehézségeikre, eléggé alázatos ahhoz, hogy megosszuk örömeiket, eléggé nagylelkű ahhoz, mindenkinek odaajándékozzuk magunkat. A testvéri élet kiváló támaszt jelent tisztaságunk kibontakozásához. Azokban a pillanatokban, amikor a nőtlenség magánya nyomaszt, mindegyikünk kell, hogy számíthasson Testvérei megértésére. Barátságuk segíti személyes kiegyensúlyozottságunkat.

A hit lelkülete és a kölcsönös bizalom megkönnyíti a nyitottságot, a megosztást, és szükség esetén a kérdőre vonást.

23.01 A közösségbe való befogadás egyszerű és körültekintő legyen, közös megegyezés során döntsünk róla. Az imádság, a munka és a pihenés idejét, melyek a közösségi élethez nélkülözhetetlenek, fenntartjuk.

24. Tisztaság és baráti szeretet A helyesen megélt tisztaság megnyitja szívünket a barátságra. A barátság Isten ajándéka, melyben arcot ad az Ő szeretetének. Istennek szentelt emberként, mindazokat, akikkel találkozunk, mint Krisztusban testvéreket és nővéreket szeretjük.

Szeretetüket úgy fogadjuk, mint az Úr szeretetének kifejeződését, tudván azt, hogy a szeretet utáni szomjúságunkat egyedül Ő képes betölteni.

Törékeny voltunk tudatában, emberi kapcsolataink során a visszafogottságot és az éber figyelmet az őket megillető módon értékeljük, és őrizkedünk minden kizárólagos, vagy birtokló szeretettől.

24.01 Tisztaságban élt életünkben két zátonyt kel elkerülnünk: azt, hogy elfelejtsük, hogy a tisztaság a szeretetre hív meg, és azt, hogy szem elől tévesszük egy Istennek szentelt ember szeretetének sajátos mivoltát.

Egyrészt küzdenünk kell az ellen, hogy kivonjuk magunkat mások barátsága alól, különösen is rendi testvéreink barátsága alól. Másrészt, gyakorolnunk kell a megfontoltságot; ez vezesse kapcsolatainkat, hogy barátságaink belső egységben legyenek az Istennek szentelt tisztasággal, és ne távolítsanak el minket az imádságtól, az apostoli munkától, vagy a közösségtől. Szükség esetén jelezzük Elöljárónknak az olyan helyzetet, mely számunkra nehézséget jelent.

25. Tisztaság, ima, szentségek Az Úrral való szeretetkapcsolatunk ápolása érdekében hűségesek maradunk az imában való találkozáshoz, különösen is a belső imához. Így hordozhatjuk békében azt a magányt, ami hozzátartozik a nőtlenséghez.

A Krisztus Testével való egyesülésben találjuk meg az erőt ahhoz, hogy minden nehézségeken keresztül járni tudjuk utunkat, melyek különfélék lehetnek a kultúrák, a vérmérséklet, és az életszakasz szerint.

A kísértésekben és a küzdelmekben, megnyílunk Krisztus működése előtt, aki begyógyítja sebeinket, kiragad minket önző vágyainkból, a feltámadás fiaivá tesz minket. Segítségért folyamodunk a lelki vezetéshez, és a kiengesztelődés szentségéhez is, mely az újjá éledt szeretet forrása.

26. Tisztaság és aszkézis A keresztény aszkézis, mindazokkal az önmegtagadásokkal, melyek benne foglaltatnak, hozzásegít minket ahhoz, hogy eljussunk a szeretet érettségére.

Odafigyelünk mindarra, ami hozzájárulhat fizikai és pszichikai kiegyensúlyozottságunkhoz. Pihenésünk módjának megválasztásában, és a társadalmi érintkezés eszközeiben tisztánlátók és óvatosak vagyunk.

Viselkedésünket a megfinomodott lelkiismeret hangjához igazítjuk. Krisztussal egyesülve szenvedésében, elfogadjuk az élet megpróbáltatásait. Megtisztítjuk szívünket, hogy teljesen az övé legyünk, és szabadok arra, hogy mindazokat szeressük, akikhez küldetésünk szól.

26.01 Ahhoz, hogy eljussunk az érzékek és a szív fölötti uralomra, és hogy tisztasági fogadalmunkat kiegyensúlyozottan tudjuk vállalni, megfelelő eszközöket alkalmazunk, mégpedig: a szexualitás, az érzelmi élet és az emberi kapcsolatok területén való nevelést, és pszichológiai képzést; nyitott és kiegyensúlyozott közösségi életet.

27. Az élet tanúságtétele Az Istennek szentelt nőtlenségben megélt tisztaságunk az ellentmondás jele a világban. A személyek iránti tisztelettel, az élet tisztaságával, a társadalomból kivetettek iránti irgalmas szeretettel, az evangéliumi értékeket fejezzük ki.

A nagylelkűen megélt nőtlenség lényünk kiteljesedése felé vezet minket, és a lelki termékenység különleges forrásává válik az emberiség családja számára.

Készségesebbekké tesz minket, és megadja szeretetünknek egész teljességét.

Tudván azt, hogy a tisztaság a Szentlélek gyümölcse, minden Istennek szentelt személy számára kérjük a tisztasághoz való hűség kegyelmét, hogy megízlelhessék azt az örömöt, amit a meg nem osztott szíveknek ígértek meg.

27.01 Szombatonként, vagy egy, a Tartomány által kiválasztott másik napon, böjtölünk, vagy külön imát mondunk, vagy pedig a szeretet cselekedetét végezzük, azzal a szándékkal, hogy Mária közbenjárása által elnyerjük a tisztaság ajándékát.

Hűek maradunk az Alapítónk által különösen kedvelt gyakorlatokhoz, mint a Szeplőtelen Fogantatás mély tisztelete és életünk Máriának szentelése.

A szegénység evangéliumi tanácsa 28. A szegény Krisztus nyomában Krisztus, aki bár gazdag volt, irántunk való szeretetből szegénnyé lett, arra ösztönöz minket, hogy közösséget vállaljunk szegénységével. Nélkülözésben születik, kezének munkájából él, Örömhírt hirdet a szegényeknek, és boldognak mondja őket. Annak tudatában, hogy mindent az Atyától kapott, szabadon a kezébe helyezi magát, és önmagától kifosztottá válik, egészen a kereszthalálig.

Szeretetből Jézus nyomába szegődünk, hogy az önmegtagadás által megtanuljuk tőle, hogyan éljük meg teljesen szegénységi fogadalmunkat.

29. A szegénységi fogadalom A szegénység evangéliumi tanácsa szegény életet foglal magában; tényeit, és szellemét tekintve is. Lemondunk arról, hogy bármiféle pénzt, vagy bármilyen értékű anyagi kincset engedély nélkül használjunk, és rendelkezzünk vele.

Ugyanakkor megőrizzük javaink tulajdonjogát, azt a képességet, hogy más javakat szerezzünk, és hogy az örökséghez hozzátegyük azt, amit az jövedelmezhet; annak kezelését azonban másokra hagyjuk. Másrészt, az Elöljárók engedélyével le is mondhatunk erről az örökségről.

29.01 A Testvér közvetlen Elöljárója irányítása alatt használja a pénzt. A rendelkezésére bocsátott összegről rendszeresen elszámol vele.

29.02 Ahhoz, hogy a Testvér rendelkezzék pénz- vagy más természetű adomány fölött, Elöljárójának engedélye szükséges.

29.03 A fogadalomtétel előtt a novíciusnak egyszer s mindenkorra rá kell bíznia javainak kezelését arra, akire akarja, és szabadon rendelkeznie kell azok használatáról és haszonélvezetéről.

29.04 Az örökfogadalom előtt a Testvérnek a polgári jogban érvényes végrendeletet kell készítenie.

29.05 E dokumentumok módosításához a Tartományfőnök szükséges, vagy pedig, sürgős esetben, a helyi Elöljáróé.

engedélye

29.06 Mindaz, amit a Testvér munkája által, vagy a Rendhez való tartozása alapján szerez, s amit ellátás, támogatás, biztosítás, munkabér, vagy szociális segély címén kap, a Rendet illeti.

29.07 Az, amit egy Testvér szerzői jogért kap, a Rendé. A Tartományi Normák határozzák meg e jogokat illető körülményeket, megegyezve az ország törvényhozásával.

29.08 Az örök fogadalom után tíz évvel a Testvér lemondhat örökségéről.

Ekkor a Tartományfőnök Testvérhez fordul, aki saját- és Tanácsának véleményezésével együtt továbbítja a kérelmet a Rendfőnök felé, akit a döntés joga illet.

29.09 A Testvérek, a Tartományfőnök Testvér engedélye nélkül ne vállalják más – fizikai, vagy jogi - személyek javainak kezelését. Kezességet sem vállalhatnak, még saját javaikért sem.

29.10 A Testvér elutasítja azokat a kedvezményeket, melyeket személyesen neki nyújtanának: utazásokat, üdüléseket, értéktárgyakat. Ha ezek a közösségnek nem is jelentenének költségeket, a közösségi élet szegénységét sérthetik.

29.11 A Tartományi Káptalannak le kell fektetnie a személyes használati tárgyakra vonatkozó normákat, s a különféle szükségletekre a Testvérek rendelkezésére bocsátott pénzre vonatkozó normákat is: tanulmányok, utazások, vakációk. A Káptalan más normákat is előterjeszthet, melyeket - a helyi körülményeket figyelembe véve – a szegénység gyakorlása szempontjából szükségesnek, vagy hasznosnak ítél. Ez utóbbi esetben a Tartományfőnök Testvér és Tanácsa megbeszéli a döntést a Rendfőnök Testvérrel.

30. Mária léptei nyomán A Magnifikát Mária szívét tárja fel előttünk, aki - Izrael szegényeivel együtt bizalmát az Úr hűségébe veti. Józseffel, az áccsal együtt, Mária közel áll Názáret kis embereihez. Az Angyali Üdvözlettől a Kálváriáig, Mária aktívan beleegyezik az önmegtagadás minden formájába, melyeket Isten tőle kér.

Vele együtt, fokozatosan válunk szabaddá földi kötelékeinktől, az Úr megtisztító akarata szerint, aki lelki szegénnyé formál minket.

31. Alárendeltség és ráhagyatkozás A lelki szegénység az Atyától való teljes függésben tart minket. Ezt az Elöljáróhoz való folyamodásban, korlátaink, és mások segítségének elfogadásában fejezzük ki.

Folytonosan az imához vezet vissza, melyben erőnk, bátorságunk, és bizalmunk új életre kel. Az imádság a Gondviselésre hagyatkozó szegény békéjébe helyez minket.

32. Munka, egyszerű élet, osztozás A személyes és közösségi szegénységet konkrétan úgy éljük meg, hogy munkás és szerény életet folytatunk, anélkül, hogy feleslegre törekednénk.

Szegénységünk az egyszerűségben is megmutatkozik, mely életmódunk, életstílusunk és apostoli tevékenységünk jellemző vonása.

A szegénység megkívánja tőlünk azt, hogy talentumainkat gyümölcsöztessük, megosszuk másokkal azt, ami vagyunk, és azt, amink van, különösen is személyes időnket.

32.01 A közösség időről időre felülvizsgálja és értékeli, miként használja javait. Megvizsgálja életstílusát és lakáshelyzetét, hogy lássa, milyen mértékben tanúskodik mindez a szerzetesi szegénységről.

32.02 A marista hagyományhoz híven, valamint a szegénység és a szegényekkel való szolidaritás szellemében, kétkezi munkát végzünk, mely látható házainkban.

32.03 Vásárlásainkban, valamint építkezéseinkben, ügyelünk arra, hogy egyszerűek maradjunk.

33. Az Alapító példája szerint Champagnat Atya szívbéli szegénysége különösképpen is megmutatkozik a Gondviselésbe vetett bizalmában. Rendünk alapítása mindig időszerű bizonyítéka marad annak, hogy a hit bármiféle merész dolgot lehetővé tesz.

Alapítónk, a szegények iránti szeretetében, elsősorban hozzájuk akart minket küldeni, anélkül, hogy bárkit is elutasított volna. Első tanítványai, kemény életükkel, közel maradtak azokhoz, akiknek életüket szentelték.

La Valla mindegyikünk számára meghívás arra, hogy egyszerűségben és lemondásban éljen, úgy személyes téren, mint a közösségek és a tartományok szintjén.

33.01 Champagnat Atya példájára, a szegénység helyzeteit panasz nélkül fogadjuk el; ezek alkalmat nyújtanak arra, hogy Istenbe vessük bizalmunkat. Őrizkedünk attól, hogy az emberi eszközökre túlzott mértékben számítsunk.

34. A szegények iránti kitüntetett szeretet Hűen Krisztushoz és az Alapítóhoz, szeretjük a szegényeket. Mint Istentől megáldottak, ők áldást hoznak ránk, és evangelizálnak minket.

Az Egyház szavától vezettetve, és sajátos hivatásunknak megfelelően, szolidárisak vagyunk a szegényekkel és igaz ügyeikkel. Megkülönböztető szeretetünket számukra tartjuk fenn, bárhol élünk, és bármivel foglalkozunk is.

Szeretjük azokat a helyeket és házakat, melyek a szegények körülményeit osztják meg velünk, és megragadjuk az alkalmat, ha kapcsolatba kerülhetünk mindennapi életükkel.

A szegények gondja arra ösztönöz minket, hogy felfedezzük nyomorúságuk okait, és szabaddá váljunk minden rájuk vonatkozó előítélettől, vagy közönytől.

Az ő gondjuk felelősebb magatartásra indít minket javaink használatában; ezeket a szegények közt is a legkisemmizettebbekkel kell megosztanunk.

Kerüljük azt, hogy a mi túlzottan kényelmes életünk bennük megütközést keltsen.

Az ifjúság nevelésének küldetése arra bátorít minket, hogy a mind teljesebb igazságosság ügyéért munkálkodjunk.

34.01 A Tartományfőnök Testvér, mandátumának kezdetekor lefektet egy tervet arra vonatkozóan, hogy folytassa, és ha lehet, előre mozdítsa mindazt, amit a Tartomány a szükséget szenvedők érdekében tesz. Ezt a tervet közli a Rendfőnök Testvérrel. Fölméri a szegénységre vonatkozó tartományi normák alkalmazását is.

34.02 A közösség évi költségvetésébe belefoglalja a szegények részét, a Tartományfőnök Testvér rendelkezéseinek megfelelően. Igyekszik minél nagyobb részt juttatni nekik, lemondva hasznos, sőt szükséges dolgokról is.

35. A szegény és szolgáló Egyház tanúi A Megváltó nyomában, a belső kifosztottság útján járunk. A földi javakról való lemondás szabaddá tesz minket a túlzott gondoktól. Ahhoz, hogy hiteles tanúkká váljunk, lemondunk az olyan kiváltságokról, melyek megfojtanák az evangéliumi szabadságot.

A szegénységnek ezen az útján mind irgalmasabbakká válunk felebarátaink iránt, és nyitottabbakká Isten csodáira. Egyszerű és odaadott életünk a szegény és szolgáló Egyház arcát tárja fel, és tanúskodik arról az örömről, ami a szívükben szegényeknek szóló ígéret.

Az engedelmesség evangéliumi tanácsa 36. Az engedelmes Krisztus nyomában Jézus egész élete Atyja akaratával való mély egység volt; tudta, hogy az Ő Szeretett Fia. Erre a szeretetre a megváltói küldetése iránti teljes készséggel válaszol. Eledele az, hogy megtegye Annak akaratát, aki küldte őt. Magára veszi a szolgai állapotot, és a szenvedésben tanulja meg az engedelmesség árát. Isten feltámasztotta őt, az egész világ üdvösségének forrása lett.

Jézus a tökéletes példa számunkra, akit megpróbálunk követni. A Szentlélek indítására mindenben az Atya akaratát igyekszünk megtenni, így egyesülve a Fiú húsvéti misztériumával.

37. Az engedelmességi fogadalom Az engedelmesség evangéliumi tanácsa, a hit és szeretet szellemében vállalva a mindhalálig engedelmes Krisztus nyomán, arra kötelez minket, hogy a törvényes Elöljárók irányítása alatt éljünk, akik Istent képviselik akkor, amikor a Konstitúciók szerint parancsolnak.

37.01 Kifejezett parancsot, a fogadalomra hivatkozva, csakis Nagyobb Elöljáró adhat, és csak kivételes esetekben.

37.02 A Nagyobb Elöljárónak, lelkipásztori okból, súlyos hiba esetén, a Testvért írásbeli figyelmeztetésben kell részesítenie.

38. Az Istennek Igent mondó Szűz Máriával Mária egész élete az ő IGEN-jének folytatása. Engedelmessége által válik Isten Anyjává, és együttműködik Fiának megváltói küldetésében. Boldog, mivel hallgatja és teljesíti az Úr szavát.

Mi, Marista Testvérek, az Úr Szolgálóleányának iskolájába lépünk, és válaszolunk felszólítására: „Bármit mond, tegyétek meg.” Tőle tanuljuk meg a Szentlélekre való odafigyelést, és a tisztán látó és bátor engedelmességet.

39. Az Alapító engedelmessége Champagnat Atya, mindabban, amire vállalkozik, elsősorban Isten akaratát akarja megtenni, amit az imádságban, a tanácskozásban, az Elöljárók közvetítésében, és az idők jeleire való odafigyelésben keres. Minden körülmények között, az ellentmondások és akadályok ellenére, engedelmeskedik Elöljáróinak, magát Jézust látva bennük.

Alapítónk példája szerint, a hit lelkületére alapozzuk engedelmességünket; az engedelmesség tesz készségessé minket a Rend által ránk bízott feladatra.

40. Engedelmesség és közvetítők Isten akarata iránti szeretetből, és azzal a vággyal, hogy azt egész életünk során megvalósítsuk, közvetítőket fogadunk el.

Mindegyikünk köteles engedelmeskedni a Pápának, éppen az engedelmesség szent kötelékéből fakadóan. Isten akaratának közvetítőit, ezen kívül, az Egyházés a mi szerzetesi családunk hierarchiája, a Konstitúciók, a Káptalanok és az Elöljárók alkotják. Hozzájuk folyamodunk, különösen a fontos döntésekben.

Legyünk akár Elöljárók, akár nem, mindannyian az Alapító karizmájának letéteményesei vagyunk. Éppen ezért, a közvetítő szerepet kölcsönösen kell gyakorolnunk, a magunk kegyelme, és a magunk feladata szerint.

40.01 Hallgatunk az Egyház pásztorainak szavára, és a Püspökkel egyetértésben tevékenykedünk, a mindenkire érvényes jog szerint, az apostoli intézmények szervezésében, a Rend karizmájának és saját jogának megfelelően.

40.02 A Testvér, a Tartományfőnök Testvér engedélye nélkül ne fogadjon el a Renden kívüli hivatalokat, vagy funkciókat.

40.03 A Renden kívüli apostoli tevékenység gyakorlása során, a Testvér továbbra is engedelmességgel tartozik Elöljáróinak, és hűségesnek kell maradnia a Rend fegyelméhez.

41. Közösségben megélt engedelmesség A közösségben megélt engedelmesség minden egyes tagtól megkívánja azt, hogy kibontakoztassa a közösségi lelkületet, és a Szentlélek indíttatásai iránt belső hűséggel éljen.

A lelki megkülönböztetés, az Elöljáróval való, és az egymás közötti őszinte és szabad párbeszéd fontos eszközei annak, hogy az Atya szándékainak megfeleljünk. Amikor ezt keressük, sokszor ki kell lépnünk saját látásmódunkból, hogy elfogadjuk azt, amit a közösség, az Elöljáróval való egységben, Isten akaratának hisz.

42. Az Elöljáró engedelmesség Az a Testvér, akit arra hívtak, hogy Elöljáró legyen, a felsőbb Elöljárójával való párbeszédet követően, önmagát az Úrra bízva, aki ezt a küldetést rábízza, egyszerűen fogadja el e hivatást.

Az Elöljáró szolgálatként töltse be megbízatását. Ő legyen az, aki a Konstitúcióknak elsőként engedelmeskedik, és Testvéreit magával vonja a Krisztus által kijelölt úton. Az állhatatos imádságban és a Testvéreket meghallgatva, figyelmes marad a Szentlélek működésére. A találkozók során mindegyikükkel közösen különbözteti meg, mi az, amit az Úr vár tőlük.

43. A közösség engedelmessége A közösség, a Tartományok, és a Rend, akiket az Isten Országáért élt evangéliumi engedelmességre hívtak, szüntelenül keresik Isten akaratát. Olykor nehéz fölismerni ezt az akaratot, különösen a mély változások, és a megújulás idején. Isten akaratát az imádságban különböztetjük meg, hogy döntésekre jussunk, összhangban az Elöljárókkal.

Ez a Szentlélekben való megkülönböztetés a hit lelkületét, Isten Igéjének hallgatását kívánja, valamint a Rend karizmája iránti hűséget, az idők jeleinek helyes értelmezését, és lemondást a személyek, vagy csoportok érdekeiről.

44. Engedelmesség és mindennapi élet Az Atya iránti engedelmesség, Krisztushoz hasonlóan, minket is Testvéreink szolgálatába állít. A közösség tevékenységeiben minden egyes tag részt vesz, a maga lehetőségei szerint, bármi legyen is a beosztása, minden ember, és az apostoli küldetés szolgálatába állítja képességeit.

Az engedelmesség misztériumát a mindennapi események, és elfoglaltságok által éljük meg. Ezzel hosszú utat kell bejárnunk, és nem szabad, hogy az utunk során felbukkanó akadályok elkedvetlenítsenek minket. Az alázatos hűség által jutunk el személyünknek a szeretetben való egységére, és az Isten gyermekeinek szabadságában való lelki érettségre. A halál elfogadása lesz gyermeki engedelmességünk végső aktusa.

45. Az engedelmesség prófétai szerepe Az evangéliumi engedelmesség gyakorlásával szabadságunkat, és az Egyház küldetése iránti készségünket juttatjuk kifejezésre. Az engedelmesség erőssé tesz minket gyöngeségünkben. Az engedelmességgel tiltakozunk a hatalommal való visszaélés ellen, és elutasítunk minden olyan eszmét is, amely erőszakot tenne a személy jogán, vagy pedig abszolút értéknek tekintené az egyén függetlenségét. Egyben Jézus Krisztus, az engedelmes Szolga Uralmát hirdetjük, akiben Isten valóra váltotta üdvösségtervét.

Istennek szentel életünk útja 46 Istennek szentelt életünk a hitben, reményben és szeretetben való út.

Jézus mindegyikünket megszólított. Meghallottunk szavát: „Ne félj.” Legyőztük félelmeinket és habozásunkat, hogy nyomába szegődjünk.

Champagnat Atya vezetésével, napról-napra közösen jutunk előre, hálatelt szívvel, bátorítást merítve az előttünk járt Testvérek hűségének tanúságából.

Lehet, hogy utunkon megtapasztaljuk a kétséget, a lanyhaságot, a szív kiszáradását, sőt tévelygéseit is, mikor hamis vigasztalások után kutat. Ezekből győztesen jutunk ki, különösen akkor, ha Máriához folyamodunk, és Testvéreinkre támaszkodunk.

Abban a bizonyosságban, hogy Isten hűséges, nem kérdőjelezzük meg meghívását. Ekkor megérezzük azt az örömet, amit az Istennek és másoknak való teljes odaadás igazságban való megélése nyújthat.

3. FEJEZET - A marista közösség 47. A Szentháromság, a közösségi élet forrása Közösségi életünk forrása a Szentháromságban élő szeretetből fakad. Az Atya akarata az, hogy minden ember egyetlen családot alkosson, és testvérként szeressék egymást. Jézus megalapította az apostolok közösségét; imádkozott azért, hogy mi egyek legyünk, amint Ő és az Atya egy.

Azzal a szándékunkkal válaszolunk Krisztus hívására, hogy Istennek szentelt emberek közösségében, egységben éljünk. Így kifejezi a mi egységünk azt, hogy Isten szeretet, és hogy a Szentlélektől a szívünkbe árasztott szeretet erősebb a mi emberi korlátainknál.

48. Mária körül egybegyűlt közösség Az Apostolok közösségének példájára, akiket Pünkösd napján a Szentlélek gyűjtött egybe, mi is fölismerjük a köztünk jelenlévő Máriát, aki az Egyház Édesanyja. Ő segít minket abban, hogy testvérként éljünk, és tudatára ébreszt minket, hogy Krisztus Testét alkotjuk.

Mint ahogy Mária, Erzsébetnél tett látogatásakor és Kánában, mi is a világ és a közösség szükségei felé fordítjuk figyelmünket. Amint Mária Názáretben, mi is egyszerű és munkás életet élünk.

49. Eredetünk szellemében megélt közösség Champagnat Atya valódi családdá tette az első Testvérek közösségét.

Megosztotta életüket La Valla falujában, és a l’Hermitage-ban, és teljes egészében nekik ajándékozta magát. „Tudjátok – mondta nekik -, hogy csakis értetek élek; hogy egyetlen olyan igazi érték sincs, amit ne kérnék nap mint nap Istentől, és amit ne lennék kész számotokra megszerezni a legnagyobb áldozatok árán is.”

A testvérek, viszonzásképpen, atyjukként szerették őt. Mellette, és az Édesanya mellett mélyítették el a testvériség, az odaadás és a mások szolgálatában való áldozatkészség iránti érzéket.

Hűségesen ehhez az örökséghez, melyet a Testvérek nemzedékei adtak tovább, az Alapító szándékát úgy valósítjuk meg, hogy közösségi életünket kifejezetten családias szellemben éljük: „Úgy szeressétek egymást, amint Jézus Krisztus szeretett titeket. Egy szívvel, egy lélekkel éljetek.”

49.01 A családi lelkület ápolásáért, örömmel, kölcsönös tiszteletben és szívélyes légkörben éljük testvéri kapcsolatainkat; 49.02 A családi lelkület ápolásáért, a Tartományból és a Rendből érkező Testvéreinket buzgó szeretettel fogadjuk; 49.03 A családi lelkület ápolásáért, a családi ünnepek alkalmával kifejezésre juttatjuk testvéri érzéseinket; évfordulókon, születésnapon, tartományi találkozókon; 49.04 A családi lelkület ápolásáért, szívesen áldozunk időt a ház berendezésének munkálataira, és a ház, vagy a birtok karbantartására; 49.05 A családi lelkület ápolásáért, részt kikapcsolódásokban és a közös pihenéseken.

veszünk

a

közösségi

50. Istennek szenteltek közössége A fogadalmak, melyekkel az Úr iránti szeretetünket fejezzük ki, hozzátartoznak a marista közösség összetartó erejéhez. A tisztaság, az érzelmek birtokló formáitól szabaddá téve a szívet, tágassá teszi azt, és megadja az egyetemes szeretet erejét. A szegénység mások rendelkezésére bocsátja mindazt, amink van, és mindazt, akik vagyunk. Az engedelmesség arra irányítja a közösséget, hogy keresse és megtegye Isten akaratát.

50.01 A közösségi élet terve fontos szerepet játszik a marista közösség építésében. Lehetővé teszi, hogy közösen vállaljuk a felelősséget, amikor Isten akaratát keressük. A Tartományi Káptalan hoz döntést a életterv közösségekre vonatkozó kötelező voltáról.

Ez a terv a Konstitúciók néhány, a közösség konkrét helyzetéhez kapcsolódó pontjára vonatkozik. Számításba veszi a Tartomány prioritásait, melyeket a Tartományfőnök Testvér határozott meg a Káptalan iránymutatásai szerint. A Tartományfőnök Testvérnek kell e tervet jóváhagynia.

50.02 Ott, ahol a közösségi élet terve nem kötelező, a tartományi Káptalan megtalálja annak módját, hogyan helyettesítse azt.

51. A közösség, az osztozás és a növekedés helye Kölcsönösen elfogadjuk egymást; mi, akik nem vagyunk egyformák, és egymást kiegészítjük. Mindegyikünk érdeklődéssel fordul a többiek élete és munkája iránt. Kibontakoztatjuk a belső finomságot, a szív intelligenciáját, amely képes fölismerni, ha egy Testvér nehézséggel küzd, és tapintatosan tud segíteni rajta.

Túllépve önközpontúságunkon és érzékenykedésünkön, a testvéri figyelmeztetést egyszerűen fogadjuk. Tudunk bocsánatot kérni és megbocsátani, és megpróbáljuk szabaddá tenni szívünket minden nehezteléstől.

Közösségünk így a barátság és a testvéri osztozás helyévé válik, melyben minden egyes Testvér emberi értékei és lelki adományai kibontakoznak.

52. Az Elöljárók a közösségben Az Elöljáró Krisztust képviseli a közösségben. Figyelmes és készséges jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy az egyetértés és az összhang légkörét teremtse meg a Testvérek között. Ösztönzi és összehangolja a közös erőfeszítést, és biztosítja azt, hogy mindnyájuk tevékenysége folytonosságot képezzen és egységben maradjon.

A közösség leginkább Elöljárója közvetítése és lelkesedése által marad egységben a Tartománnyal, és válik a Rend élő sejtjévé.

52.01 Az Elöljáróval való találkozó elősegíti a közösségben egymás megértését, és az összhangot. Bátorító, és lelki növekedést nyújtó tényező. Az Elöljáró a Testvérek mindegyikével rendszeres időközönként találkozzék.

53. A közösség tagjai Champagnat Atya példája és iránymutatásai szerint, a közösség a fiatal Testvért Isten kegyelmének tekinti, és Mária figyelmes szeretetét látja benne. Lelki és szívbeli kincseit kínálja föl neki, elsősorban lelkesedését, és a benne élő vágyat a hiteles életre. A fiatal Testvér, akit befogadnak és bátorítanak, a közösségi életben kedvező légkörre talál hivatása megerősödéséhez.

Az érettségre jutott testvér, sikereinek és kudarcainak tapasztalatától gazdagon, bele adja a közösségbe a maga dinamizmusát és kiegyensúlyozott életét.

Viszonzásképpen, támaszt és bátorítást kap ahhoz, hogy hivatását teljes mértékben magára vállalja.

Az idős Testvér állhatatossága az Úr iránti hűségről tesz tanúságot. Nem gondolja azt, hogy feladatát befejezte, hanem amennyire tud, igyekszik szolgálni, és érdeklődéssel fordul a tevékeny Testvérek felé. Az imádság által, és testi fogyatékosságainak felajánlása által, hatékony apostoli tevékenységet folytat. A közösség tisztelettel és szeretettel veszi őt körül.

54. A beteg, vagy megpróbáltatásban lévő Testvér A közösség, az Alapító példája nyomán, a beteg, vagy megpróbáltatások közt lévő Testvérben, az áldás forrását látja. Ügyel arra, hogy megadja neki mindazt az ápolást és lelki támogatást, amit állapota megkíván.

A Testvér - a maga részéről - az Úrban, és Máriánál keres erőt. Emlékszik arra, hogy szenvedései által, a Megváltó szenvedéseivel egyesülve, testében kiegészíti azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből a világ üdvősségéhez.

54.01 Mindegyik Testvér, különösen is az Elöljárók, jóságot és türelmet tanúsítanak a beteg testvérek iránt. Meglátogatják őket, bátorítják, és imádkoznak értük. A marista közösség figyelmet fordít arra, hogy idős, vagy beteg tagjainak a betegek szentségének segítségét nyújtja. Ők ezt a kegyelmet hittel, és Isten akaratára hagyatkozva fogadják.

55. A halálához érkező Testvér A közösség nagy gondot fordít az élete végső időszakához érkezett testvérre. A közösség mindegyik tagja jelenlétének és imájának vigaszát hozza el neki. Az útravalóként kapott Oltáriszentség segíti őt abban, hogy Istennek szenteltségét teljesen bevégezze. A Testvér így megízlelheti a Mária családjában való halál boldogságát.

Gyakran imádkozunk elhunytjainkért. A Szentek Közösségében egységben érezzük magunkat azokkal a Testvérekkel, akik már az Atyához érkeztek.

55.01 A Rendfőnök Testvér, volt Rendfőnök Testvér, az Általános Tanács egyik tagjának, vagy volt tagjának halálakor, a Rend minden közössége szentmisét mondat, és elimádkozza a zsolozsmát a meghalt hívekért.

55.02 Egy novícius, vagy Testvér halálakor, a Tartomány minden közössége szentmisét mondat, és elimádkozza a zsolozsmát a meghalt hívekért.

55.03 Egy novícius, vagy Testvér halálakor, közössége harminc szentmisét mondat, és elimádkozza a zsolozsmát a meghalt hívekért.

55.04 Egy Testvér szüleinek halálakor, a Testvér közössége szentmisét mondat, és elimádkozza a zsolozsmát a meghalt hívekért.

55.05 A hónap első hétfőjén minden közösség szentmisét mondat az elhunytakért; Testvérekért, a Testvérek rokonaiért, a közösség tiszteletbeli tagjaiként fölvett tagokért, volt tanítványokért, munkatársakért és jótevőkért.

55.06 Az évi lelkigyakorlat alatt, egy évfordulós szentmisét mondatunk, és elimádkozzuk a zsolozsmát a megholtakért.

55.07 A halottakért való közbenjáró imákat a Tartományfőnök, vagy az Elöljáró Testvér kiegészítheti, a helyi szokásoknak megfelelően.

56. A Testvérek családja Testvéri szeretetünk kiterjed családjainkra is. Ez kifejeződik abban, hogy közösségeinkben szívélyesen fogadjuk őket, valamint az imádságban, különösen is a boldog, vagy fájdalmas események alkalmával. A szerzetesi Istennek szenteltség mélyebbé és finomabbá teszi a szüleink iránti szeretetet.

56.01 A családdal való kapcsolatot, különösen a látogatásokat, a Tartományi Normák részletezik, figyelembe véve a kultúrák sokféleségét, és a marista szerzetesélet igényeit.

57. Imádkozó közösség A közösségben végzett ima a marista közösség lényeges eleme. Jézus nevében, a hitben összegyűlve, a közösség elsősorban az imádságban épül napról-napra.

Mindnyájan egyetemlegesen felelősek vagyunk ezért az imáért; a Testvérek jelenléte és példája mindegyikünket segíti. Az imádság mindazt magában foglalja, ami életünk mindennapi szövetét alkotja. A közösségi ima legtökéletesebben az Eucharisztiában valósul meg.

58. Apostoli közösség A közösség, az Istennek szentelt emberek testvéri szeretetének tanúsága által, a helyi Egyházban már önmagában is az Evangéliumot hirdeti. Ezen felül, a Rend céljához alkalmazott eszközöket nyújtja tagjainak.

Nyitottan a lelkipásztori tevékenységre, a közösség sajátjának tekinti minden egyes tagjának apostoli munkáját. A Testvérek, bármilyen elfoglaltságuk legyen is, a maguk részéről teljesen beilleszkednek a közösségbe, hogy növekedjék a szeretet.

58.01 Minden év elején, a küldetésünkhöz való hűség gondjától vezérelve, megvizsgáljuk, hogy a közösség apostoli tevékenységei tiszteletben tartják-e azt, ami a Tartományban elsőbbséget élvez, és az Alapító megkülönböztető szeretetét a legelhagyatottabbak iránt.

59. Közösségi élet és aszkézis Mi, Marista Testvérek, elnézők, jóindulatúak vagyunk, és kölcsönösen hordozzuk egymást, valamint gyakoroljuk a többi „kis erényt”, melyeket az Alapító a közösség egységének megőrzéséért ajánl.

A fogadalmak és a mindennapi feladatok igényei, a Testvérek szolgálata és a közösségi élet fáradságos oldalai, amelyeket korlátaink miatt nem kerülhetünk el, mindegyikünknek alkalmat nyújtanak az önmegtagadásra, és arra, hogy Krisztus nyomában hordozzuk keresztünket.

60. Találkozások és a csend Beszélgetéseink, és közösségi kikapcsolódásaink erősítik a családias szellemet.

Azzal, hogy egymással igaz módon kommunikálunk, önmagunk legjavát osztjuk meg Testvéreinkkel.

A közösségi gyűlés, amely előtérbe helyezi a szót és a meghallgatást, hatékony eszköze a közösség építésének. Jóakaratúan, és egyszerűen vegyünk részt rajta.

Anélkül, hogy a nehézségek, vagy a feszültségek elbátortalanítanának minket, tudomásul vesszük azt, hogy a közösségnek időre van szüksége ahhoz, hogy önmagát építse.

Nagyra értékeljük a csendet, amely nyitottá tesz minket a megértésre; amely előkészíti és folytatja a szívek találkozását. Mindenkit arra vezet, hogy tiszteletben tartsa az imádság, a munka és a pihenés idejét, Testvérei iránti szeretetből.

60.01 A közösség meghatározza a közösségi gyűlések gyakoriságát. Ez a találkozás helyet ad néhány előadásnak, vagy beszélgetésnek, melyek elsősorban a Rend írásaiból indulnak ki. Azt is lehetővé teszi a Testvérek számára, hogy tudatára ébredjenek a közösségben való felelősségüknek, és aktualizálják az apostoli lelkület ápolásának eszközeit.

60.02 Együtt étkezünk, egyszerűen és örömmel, a barátság és a közösség jeleként. Táplálékunk hétköznapi. Kerüljük a különlegességek keresését, megmaradva a szegénység szellemében. Olykor lemondunk valamiről, hogy azt, amink van, megosszuk a szegényekkel.

60.03 A közösségben meghatározzuk azokat az időket, melyek alatt tiszteletben kell tartanunk a csendet, hogy segítsük a belső életet, és a szeretet is. Ugyanígy meghatározzuk azt is, a szükséges megkülönböztetés után, milyen mértékben használjuk a média eszközeit.

60.04 A vakáció a töltekezés, a pihenés és a testvéri egység megerősítésének időszaka. A közösség a Tartományi Normáknak megfelelően szervezi meg a vakáció idejét, és megtervezi, hogyan töltse együtt annak egy részét.

61. Szállás és ruházat A közösségi élet kötelezettségéből adódóan, házainkban kell laknunk, és azt csak az Elöljáró engedélyével hagyhatjuk el.

Lakóhelyünk meg kell, hogy feleljen a közösségi élet szükségleteinek.

Bármilyen legyen is lakásunk, és annak környezete, a helységeknek mindig tisztának kell lenniük, s úgy kell azt berendeznünk, hogy megmutatkozzék annak szegény jellege. A ház egy részét a közösség számára kell fenntartani, hogy megóvjuk a testvéri élethez szükséges intimitást.

Istennek szenteltségünk jeleként, és a marista szegénység tanúságaképpen, a Rendünk Szabályzatában leírt habitusát hordjuk.

61.01 A Tartományfőnök testvér, Tanácsának egyetértésével, engedélyt adhat hosszabb távollétre, ha annak alapos oka van. Egy éven túl nem adhat erre engedélyt, kivéve egészségi, tanulmányi okból, vagy a Rend nevében gyakorolt apostoli tevékenység miatt.

61.02 A Rend minden lakásában van egy kápolna. Ez a közösségi imádság rendes helye. Az Oltáriszentség jelenléte teszi azt a közösség középpontjává.

61.03 Habitusunk részei: a reverenda, papi gallérral, kötélből való öv, és az örökfogadalmasok esetében kereszt, vagy pedig olyan ruha, mely kifejezi Istennek szenteltek voltunkat, egy laikus szerzetesi intézményben. Ennek részleteit a Tartományi Normák határozzák meg.

Bármilyen habitust hordjunk is, ügyelünk arra, hogy öltözetünk távol álljon úgy a hiúságtól, mint a hanyag viselettől.

62. Közösség és vendégszeretet A marista közösség, úgy fogadja a hozzá érkezőket, mintha magát Jézust fogadná, konkrét módon élve meg ezzel az egyetemes testvériséget. Saját környezetébe illeszkedve, mint a kovász a tésztában, ugyanakkor, imájában és apostoli tevékenységében az egész emberiség számára meg kell nyílnia.

63. A közösség, folytonosan felkínált kegyelem A közösség a Szentlélek kegyelme. Amikor összegyűltünk, nem választottuk egymást, az Úr ajándékaként fogadjuk el a másikat.

Együtt, az egység és a kiengesztelődés folytonosan megújított erőfeszítésében, az egység jelévé válunk azok körében, akik életünket látják.

Mindamellett, folytonosan szemünk előtt áll az a távolság, mely a mindig felajánlott kegyelem, és életünk valósága között húzódik. Imádkozunk is azért, hogy a nehézségek ellenére, egyek maradjunk az Úr Jézus nevében.

4. FEJEZET Az imaélet 64. Krisztus imájával egyesülve Jézus, amikor Atyjával beszélget, megtanít minket arra, hogy hallgassuk Istent és válaszoljunk neki. Amikor elfogadja a testté lett Fiú állapotát, s azt az üdvösségtervet, melyet neki kell beteljesítenie, folytonosan az Atya felé fordul, elmondja neki vágyakozását és szeretetét, dicsőítését és hálaadását, félelmét és örömét a Szentlélekben.

Imánkat, mint a Krisztus imájában való részesedés kegyelmét éljük meg.

65. A Szentlélek imádkozik bennünk Minden keresztény ima a Szentlélekre figyelő szívből fakad. Ő az, aki bevezet minket a Szentháromság belső életébe, és általa kiálthatjuk a Fiúval együtt: Abba! Atya! Összeszedettségre és belső csendre van szűkségünk ahhoz, hogy megmaradjunk a Szentlélek felé forduló figyelemben, aki bennünk lakik és bennünk imádkozik.

66. Imádságunk forrása Az Isten Igéje, amelyről a Szentírásban elmélkedünk, s amelyet a liturgiában ünneplünk, imánk folytonosan fakadó forrása. Mindennapi imánkat a munka, az események, Testvéreink, az Egyház és a világ szólításai is táplálják.

67. Máriával imádkozni Mária az imádság példaképe számunkra. Az Angyali Üdvözletkor a Szűz - a Szentlélekben kimondott IGEN-je által - befogadja Isten igéjét. Áldott minden asszonyok között, ujjong Istenében és Urában. Hűséges szolgálóleány, IGEN-jét mindvégig, egészen a Keresztig megéli. Édesanya, aki szívében összeveti Fiának tetteit a Szentírás szavaival. Közbenjár a Kánai Menyegzőn, és Pünkösd előtt az Emeleti Teremben a hívők közösségében, Egyházában imádkozik.

Mi, Marista Testvérek, Máriával együtt imádkozva csatlakozunk az ő dicsőítéséhez, hálaadásához, közbenjárásához.

68. Champagnat Atyával együtt Champagnat Atya, aki Isten jelenlétében élt, eljutott a folytonos imára, melyet még az őt teljesen igénybevevő elfoglaltságok közepette is gyakorolt.

Folytonosan Istenhez fordult. „Soha nem mernék anélkül belekezdeni valamibe, mondta, hogy előtte hosszasan ne ajánlottam volna azt Istennek.” Amikor a Szentmisét ünnepelte, és gyakori szentséglátogatásai során, mély hite mintegy érezhetővé tette számára Jézus jelenlétét. Gyermeki bizalommal fordult Máriához.

A Testvérek képzése alatt gyakran visszatért az imára, melyet „a legfőbb dolognak” nevezett. Példája arra tanít minket, hogy egész életünket imává tegyük.

69. Az Úr asztala körül Az Eucharisztia áll Istennek szentelt életünk középpontjában. Közösségünk egysége benne lel új erőre, belőle meríti dinamizmusát, és benne egyesül a látható és a láthatatlan Egyházzal.

Minden nap közösen veszünk részt a Szentmiseáldozatban. Hallgatjuk Isten Igéjét, egyesülünk Krisztus Testével, és imádjuk az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Urat. Így lassanként azonosulunk Jézussal, aki szüntelenül föláldozza magát az Atyának, és hozzá hasonlóan, mi is másokért ajándékozzuk oda életünket.

69.01 Azokon a napokon, amelyeken nem tudunk szentmisén részt venni, igeliturgiát végzünk, amelynek során szentáldozáshoz járulunk.

69.02 Nagyon kívánatos, hogy vasárnaponként plébániai szentmisén vegyünk részt, ezzel is kifejezve egységünket Isten népével, a feltámadt Krisztus körül.

70. Isten népével imádkozni Krisztus jelen van azok között, akik az Ő nevében gyűlnek össze. Amikor az Imaórák Liturgiáját végezzük, imánkat Jézus imájára hangoljuk, különösen is a zsoltárok imádságával, melyeket ő maga is imádkozott. Az Egyházban az egész teremtés nevében fejezzük ki dicsőítésünket Istennek, és csatlakozunk a Fiúnak Atyjához intézett közbenjárásához.

Ez a közösségben végzett liturgia segíti és megújítja személyes imádságunkat.

Ha szépen végezzük, tanúságtevő értéke van mindazok számára, akik velünk együtt imádkoznak.

70.01 A közösség felelős és kreatív módon szervezi meg saját imaéletét. A reggeli és esti imádsághoz az Imaórák Liturgiáját használja, vagy pedig egy más imádságformát.

70.02 Imánkra meghívjuk mindazokat, akik életünket és küldetésünket megosztják velünk.

70.03 A marista hagyományhoz hűen, szokás szerint a napot a Salve Reginával, vagy egy másik Mária-imával, vagy énekkel kezdjük, melyet a Rend szokásos invokációi, és a nap felajánlása követ.

71. A belső ima apostoli életünkben Krisztussal, életünk Mesterével és Urával való szeretetkapcsolatunk megkívánja, hogy azt nap, mint nap ápoljuk. Apostoli munkánk hatékonysága szintén azt igényli, hogy bensőséges egységben éljünk Istennel, aki küld minket.

A belső imában, mely az Úrral való személyes találkozás, lassanként megtanuljuk a hit szemével szemlélni életünket, a személyeket és az eseményeket. A belső imában találunk inspirációt és erőt ahhoz, hogy azt a tevékenységet, melyre Jézus hív minket, tovább folytassuk. A tevékenység pedig visszavezet minket az imához, mely így mindazoknak az örömét és bánatát, félelmét és reményét hordozza, akiket Isten az utunkra helyez.

Mivel biztosak vagyunk az Atya gyengéd szeretetében, a belső imában hittel és buzgón kitartunk, mindazon nehézségek ellenére, amelyekkel az ima során találkozhatunk. A belső imának minden nap legalább fél órát szentelünk, s ezt a nap folyamán tovább folytatjuk azáltal, hogy egy-egy kis gyakorlattal Isten jelenlétébe helyezkedünk.

71.01 Minden közösségnek magának kell megteremtenie azokat a körülményeket, amelyek tagjait hozzásegítik ahhoz, hogy megfelelően tudjanak élni a belső ima mindennapos idejével.

71.02 A nap folyamán az összeszedettségre önzetlenül fordítunk időt, lehetőleg az Oltáriszentség előtt, hogy fölélesszük Krisztus iránti szeretetünket, és a vele való bensőséges együttlétet.

72. Szívbeli megtérés Az imádság és az aszkézis fokozatosan szabaddá teszik szívünket mindattól, ami az Istennek adott életben akadályozná.

Esténként időt fordítunk arra, hogy visszatekintsünk a napunkra. Megköszönjük az Atyának szeretetének jeleit, bocsánatot kérünk tőle hibáink miatt, és a gyermeki odaadás gesztusa által megújítjuk a hűségre való vágyunkat.

Ez a visszatekintés, mint ahogy a közösségben végzett bűnbánati szertartások is, növelik bennünk a kiengesztelődés szentsége iránti érzéket, melyet gyakran és erős hittel végzünk. Ezt a Krisztussal való találkozást a megtérés aktusává tesszük.

72.01 A bűnbánati szertartások, melyeket a közösségben bizonyos időközönként végzünk, alkalmat nyújtanak arra, hogy bűnösnek ismerjük el magunkat, közösen, az Úrral és Testvéreinkkel való kiengesztelődés egyazon vágyával.

73. Lelki töltekezés A lelki olvasmány és a napi tanulmányi idő, melyeket az imádság légkörében végzünk, hitünk táplálásának nélkülözhetetlen eszközei. Lehetővé teszik számunkra azt, hogy vallásos kultúránkat ápoljuk, és hogy képesek legyünk hitoktatásra. Mindenkinek saját joga és kötelessége, hogy elegendő időt szenteljenek ennek.

Fontos lelki életünk fejlődéséhez a személyes spirituális kísérés. Szükséges ahhoz, hogy segítsen minket átjutni az élet bizonyos szakaszainak megpróbáltatásain.

Az éves lelkigyakorlat mindenkinek alkalmat nyújt arra, hogy felfrissüljön a megszenteltség lelkületében. A rekollekciós napok rendszeresen megújítják tevékeny életünk belső egységét.

73.01 Minden közösség gondoskodjon a lelki olvasmányhoz és a (biblikus, lelki, illetve teológiai) tanulmányokhoz szükséges időről és eszközökről.

73.02 Minden évben egyhetes lelkigyakorlatot végzünk, a Tartományfőnök Testvér iránymutatásai szerint. A rekollekciós napokat közösségi és tartományi szinten határozzuk meg.

73.03 A Nagypéntek, hagyományosan az imádság és az összeszedettség napja; az év utolsó napját a bűnbánatnak és a hálaadásnak szenteljük.

74. Szűz Mária iránti odaadó szeretet Mária iránti tiszteletünk, mint ahogy az Egyház iránti tiszteletünk is, a szeretet, a bizalom, a csodálat által mutatkozik meg, mindez pedig Mária Isten- és emberek iránti magatartásának követésére vezet.

Champagnat Atya példájára, úgy járulunk Máriához, mint ahogy egy gyermek édesanyjához. Igyekszünk elmélyíteni vele való kapcsolatunkat az imádság, és a Máriára vonatkozó hittételek tanulmányozása által. A legfontosabb ünnepei, különösen is a Mennybevétel ünnepe, mely a Rend búcsúünnepe, kiváltságos időszakok, hogy emeljük áhítatunkat ez iránt az Édesanya iránt.

Minden nap dicsőítjük Isten Anyját a rózsafüzérrel, vagy más, az Egyház iránymutatásával összhangban álló Mária-áhítatosság végzésével.

74.01 Szívünkön viseljük a Mária ünnepek előkészítését, a liturgia szellemében.

74.02 Mária hónapját közösen ünnepeljük, lehetőleg a diákokkal, vagy más hívekkel együtt.

75. Az Alapító iránti tisztelet Mint Champagnat Atya tanítványai, gyermeki áhítatunkat iránta való szeretetünkkel, és a közbenjárásába vetett bizalommal fejezzük ki.

Tanulmányozzuk életét, hogy megértsük szándékait, s hogy átjárjon minket az ő lelkülete. Liturgikus ünnepét mindenütt buzgón ünnepeljük, megköszönve Istennek azt, hogy az Egyháznak az ifjúság apostolát ajándékozta.

Az Alapító iránti szeretetünk kiterjed Ferenc Testvérre, az előttünk járó Testvérekre, Rendünk tagjaira és apostoli intézményeire.

75.01 Az egyházi naptár segítségével elhunyt Testvéreinkről, a Rend fontos dátumairól nap mint nap megemlékezünk, és felidézzük máriás írásainkat.

75.02 Június 6-a, mely Marcellin Champagnat ünnepe, kiváló alkalom arra, hogy megismertessük személyét és művét. Lehetőleg diákjainkkal, a Marista Rend többi ágával, és az Egyház közösségével együtt ünnepeljük meg.

75.03 Január 2-án ünnepeljük az alapítás évfordulóját, köszönetet mondva azért az ajándékért, amit a Rend az Egyház számára jelent, és hivatásunk ajándékáért.

75.04 Január 22-én Ferenc Testvérre emlékezünk.

76. A szentek közösségében Az Alapító szándékának megfelelően, tiszteljük Szent Józsefet, aki a Rend legfőbb patrónusa. Ő megtanít minket arra, hogy a szolgálatban megfeledkezzünk magunkról. Kérjük őt, hogy ossza meg velünk Jézus és Mária iránti szeretetét. Az őrangyalok iránt is „szeretettel, tisztelettel és a bizalommal viseltetünk”.

Tiszteljük a Szenteket. Ők Jézusnak, az egyetlen példaképnek valamely vonását tükrözik felénk.

77. Az imádság emberei Az imádságra nélkülözhetetlenül szükségünk van. Nem korlátozódik a jámborsági gyakorlatokra, és nem azonos az apostoli munkával sem. Az imádság Isten számára való jelenlét és Vele való közösség, Aki a mások iránti figyelem által közelebb kerül hozzánk. Az imádság fokozatosan egységessé teszi életünket, és arra törekszik, hogy folytonossá váljon, mely átjárja tevékenységeinket, és kisugárzik környezetünkre.

Mindegyikünk elsőrendű felelősséget hordoz saját személyes imája iránt, és osztozik a közösségi ima iránti felelősségben.

77.01 A közösség a Konstitúciók szerint szervezi meg imáját. Bizonyos időközönként felülvizsgálja döntéseit imádságának formáiról, szem előtt tartva tagjainak lelki előrehaladását. Nyitott marad más formákra is, amelyek képesek előmozdítani ezt a növekedést.

77.02 A szabadnapokon és a vakáció idején gondoskodunk a közösségi imaidőkről.

77.03 A vakációt és az élet bizonyos időszakait: betegség, időskor, kihasználjuk arra, hogy a személyes imának több időt szenteljünk.

5. FEJEZET Az apostoli élet 78. Jézus, az Atya küldöttje Apostoli életünk forrása és mintája Jézus, akit az Atya küldött. Megtestesülése által ő valamiképpen minden emberrel egyesült. A Szentlélek kente fel, és Ő vezette, amikor Isten Országának örömhírét hirdette. Jézus testvéreinek szolgájává tette magát, élete teljes odaadásáig. Azért halt meg, hogy egybegyűjtse Isten családját. Miután pedig feltámadt, megszenteli, és beteljesedésére vezeti az egész teremtett világot.

79. Az Egyház, Krisztus küldöttje Jézus, az Atya képmása, az Egyházat küldi, hogy folytassa az ő művét, melyben Ő Szentlelke által továbbra is jelen van: azért küldi az Egyházat, hogy feltárja az emberek előtt a Szeretet Istenének arcát, és életük értelmét.

A keresztség és a bérmálás által mindegyikünk meghívást kapott arra, hogy Krisztust kövesse, és az Ő küldetését folytassa.

80. A Rend, az Egyház küldöttje Rendünket, a Szentlélek indítására, az Egyház küldte. A Rend, Champagnat Atya nyomában, az Evangéliumot hirdeti, különösen az ifjúság nevelésével, közöttük is leginkább a legelhagyatottabbakéval.

Mindegyik közösségünk, melyet a Rend küld, apostoli munkáját a helyi Egyház lelkipásztoraival egységben végzi, együttműködve más felekezetekkel, és a magukat szintén ennek a feladatnak áldozó világi hívőkkel.

Vallásüldözés, vagy társadalmi krízis esetén, amíg lehet, az adott országban maradunk, küldetésünk iránti hűségtől vezérelve.

80.01 Amikor egy apostoli műbe kezdünk, vagy amikor abból Testvéreket vonunk ki, a kánonjognak megfelelően, az Elöljárók a helyi Ordináriussal egyetértésben döntenek. A Tartományfőnök Testvér a közösségekben tett látogatásai során kapcsolatba lép a helyi Egyház vezetőivel.

81. Marcellin Champagnat, példaképünk Champagnat Atya olyan evangéliumi buzgóságot testesít meg, mely a konkrét problémákra megfelelő válaszokat képes adni.

Hivatást érez arra, hogy szerzeteseket képezzen, akik azokat a vidéki kicsinyeket nevelik, akikkel senki sem foglalkozik. Számára a Testvér küldetése abban áll, hogy hozzásegítse a gyermekeket és a fiatalokat ahhoz, hogy „jó keresztény és rendes állampolgár” legyen belőlük. Mint a hit embere, elsősorban az imádságban bízik, és imája által válik engedelmessé a diákok szíve. A példa és a tartós jelenlét alkotják a marista pedagógia fontos elemeit, amelyet így foglal össze: „Ahhoz, hogy jól neveljük a gyerekeket, szeretni kell őket.”

Mi, Marista Testvérek, akiket ugyanaz a buzgóság hajt, az Alapító karizmáját úgy éljük tovább, hogy a mai fiatalok várakozásaira és szükségleteire válaszolunk.

82. Apostolok közösségében Apostoli tevékenységünket közösségben éljük. Apostoli tevékenységünk a közösen megélt Istennek szentelt élet tanúságával kezdődik. Az egész közösség egyetemleges felelősséget tanúsít; a közösség minden tagját támogatja apostoli munkájában.

Minél egységesebb és minél inkább befogadó képes a közösség, az imádság és a buzgóság szellemével áthatva, annál hatékonyabb a munkánk. Ha életünk örömöt és keresztény reménységet sugároz, akkor a fiatalok kedvet kapnak tőlünk Krisztus követésére.

83. Figyelmesen a fiatalok iránt és készségesen a Szentlélek iránt A fiatalokkal ott találkozunk, ahol ők élnek. Bátran elmegyünk azok közé a – talán még fel nem derített - keretek közé, melyekben a Krisztus utáni éhség az anyagi és lelki szegénység közepette nyilvánul meg. Találkozásaink során alázatosan, egyszerűen viselkedünk, és magunkról megfeledkezett figyelmet tanúsítunk irántuk.

Bemutatjuk nekik Krisztust; az Igazságot, aki szabaddá tesz, Őt, aki mindenkit saját nevén szólít meg. Segítünk nekik abban, hogy felfedezzék hivatásukat az Egyházban és a világban. Készségesek maradunk a Szentlélek számára, aki az ő életük valóságos körülményei által megszólít, és bátor tettekre indít minket.

84. Mária és apostoli életünk Mária, aki a Názáreti Jézust felnevelte, inspirálja nekünk, hogyan viselkedjünk a fiatalokkal. Az ő lelki anyaságában a mi apostoli tevékenységünkkel veszünk részt.

Szemléljük őt, aki ismeretlenül és rejtetten élt a világban, hűségesen ahhoz a küldetéséhez, hogy Istent ajándékozza az embereknek. Egyszerűen, lelkesen és szeretettel viszi el Krisztust az Előfutárhoz, és mutatja meg őt a pásztoroknak és a bölcseknek. Türelmesen várja Isten órájának eljöttét, miközben készen áll a közbenjárásra, hogy elnyerhessük az első jelet, amely föléleszti a tanítványok hitét. Ezután félreáll, hogy Jézusnak adja át a helyet. De újra csatlakozik hozzá a kereszt szenvedésében és a megaláztatásában, mielőtt az Egyházban betöltené édesanyai szerepét.

A fiatalok szívét Máriára irányítjuk, aki Krisztus tökéletes tanítványa volt; megismertetjük és megszerettetjük őt, aki a Jézushoz vezető út. Rábízzuk azokat, akiket ránk bíztak; arra ösztönözzük őket, hogy gyakran kérjék ezt a „Jó Édesanyát”, és szeressék őt.

84.01 A marista hagyományhoz híven, a fiataloknak máriás hittanórát biztosítunk.

85. Apostoli tevékenységünk Rendünk minden olyan apostoli tevékenységre nyitott, ami megfelel alapvető karizmájának, küldetésének lényeges elemének Isten Igéjének közvetlen hirdetését tekinti.

Iskolai, vagy más oktatási intézményekben elkötelezetten, Isten Országáért ajándékozzuk magunkat, az emberi személyt szolgálva.

Azok a Testvérek, akikre kétkezi munkát bíznak, vagy akiket az adminisztrációban alkalmaznak, a Rend apostoli tevékenységében saját beosztásukkal vesznek részt.

Elkötelezettségünknek az Egyház és a társadalom szükségleteihez való alkalmazása megkülönböztetést, és rendszeres kiértékelést igényel.

85.01 A Tartományi Káptalan a helyi Egyház szükségletei közül megkülönböztetés után választja ki azokat, amelyeket a Tartomány képes kielégíteni. A Tartományfőnök Testvér, Tanácsával együtt hozza meg a szükséges döntéseket.

85.02 Mindenkinek meg kell szereznie mindazt az elméleti és gyakorlati szakértelmet, melyet a Rend által rábízott feladat megkíván.

86. Az Evangélium hirdetésének szolgálatában Szolgálatunk, az Evangélium hirdetése által, Jézus Krisztus valódi tanítványait kívánja formálni. Ezt elsősorban életünk tanúságtételével teljesítjük, és mindazon kapcsolatokban, amelyekben a másik meghallgatását és a párbeszéd képességét gyakoroljuk.

Leginkább a katekézist részesítjük előnyben. Teljes szívvel végezzük ezt a szolgálatot, legjobb képességeink szerint, az Úr segítségében és Mária pártfogásában bízva. Különös érdeklődéssel fordulunk az ifjúsági apostoli mozgalmak felé, melyek a hitoktatás kiegészítői.

Mivel az Evangélium hirdetése és az emberi fölemelkedés között mély kapcsolat áll fenn, védelmünkbe vesszük a szükséget szenvedőket, és együttműködünk azokkal, akik a világban az igazságosság és a béke munkásai.

86.01 A ránk bízott fiatalok jól felépített, és belső egységet alkotó hitoktatásban részsülnek. Bevezetjük őket a szentségi életbe, és segítjük őket abban, hogy beilleszkedjenek egy egyházi közösségbe 86.02 Azoknak kérdései és vágyai, akiket hittanra tanítunk, az ő nyelvezetük, kultúrájuk jelképei, nyitott utat jelentenek az evangéliumi üzenet előtt.

86.03 Azok a Testvérek, akik a médiáknál dolgoznak, szívesen megragadnak minden adódó alkalmat arra, hogy Jézus Krisztus Örömhírét hirdessék.

Alkalmazkodnak a saját feladatukra vonatkozó mindenkire érvényes joghoz.

86.04 A Rend, lehetőségei szerint, együttműködik a hitoktatók és a keresztény tanárok képzésében; ezzel a helyi Egyház szükségleteire kíván válaszolni.

87. A marista iskola, egy keresztény iskola A marista iskola a családoknak olyan nevelési programot kínál, melyben a hit, a kultúra és az élet harmóniát alkot, Marcellin Champagnat látásmódja szerint. Ez a program olyan értékeket hangsúlyoz, mint a magunkról való megfeledkezés, és a mások felé való nyitottság. A kultúrát az emberek közötti egység eszközeként mutatja be, a tudást pedig olyan feladatként, amellyel szolgálhatunk.

Iskoláinkban, mely a keresztény nevelés kiváltságos közege, azokat a lelkipásztori tevékenységeket részesítjük előnyben, melyek megfelelnek a fiatalok várakozásainak. Készségesek vagyunk mindenki számára, de különös gonddal fordulunk a nehézséggel küzdő diákok felé.

Az iskolák nyitottak minden olyan család felé, akik elfogadják annak nevelési tervét, és előmozdítják a különböző kultúrákból és felekezetből való személyek közötti párbeszédet.

87.01 Iskoláinkban évente fölállítunk egy lelkipásztori programot, mely kapcsolatban áll az egyházi közösséggel. Ez a program többek között az apostoli mozgalmakra és a katkezésisre vonatkozó elemeket tartalmaz: hitoktatás, ima, szentségek.

87.02 Tanítjuk az Egyház szociális tanítását, és fölébresztjük az emberek lelkiismeretét a társadalmat érintő problémákra. Diákjainkat bevonjuk a karitatív tevékenységekbe, amelyek által ők is találkoznak a szegénység különféle helyzeteivel.

87.03 Neveljük diákjainkat a médiák használatára, és elsősorban kritikai érzéküket fejlesztjük ezen a téren.

87.04 A fiatalokkal való kapcsolatunkat kiterjesztjük az iskolán kívüli tevékenységekre is.

88. A marista iskola, egy nevelő közösség Lelkiségünket és pedagógiánkat megosztjuk a szülőkkel, a világi tanárokkal, és a nevelői közösség többi tagjával is. Az oktatásban részt nem vevő munkatársak, a maguk szolgálata által, szorosan együttműködnek a mi apostoli feladatunkban.

Diákjainkkal testvérként, és ugyanakkor nevelőként viselkedünk. Miközben igyekszünk szívélyes légkört teremteni az iskolában, és próbáljuk bevonni őket a munkába, segítjük a fiatalokat abban, hogy ők maguk váljanak saját képzésük munkásaivá.

Régi tanítványainkkal továbbra is közeli kapcsolatban maradunk a baráti szeretet és az imádság által. Szívesen fogadjuk együttműködésüket az iskola mindennapi életében. Alkalomadtán tanácsot adunk nekik, és arra bátorítjuk őket, hogy kötelezzék el életüket az Egyház, vagy a világ szolgálatára.

88.01 Támogatjuk a diákok szüleinek egyesületét, tevékenységekben való részvételre biztatjuk őket.

és

az

apostoli

88.02 Létrehívjuk és ápoljuk világi munkatársainkban a keresztény elköteleződést a hitoktatás, az apostoli mozgalmak, az imacsoportokban, a hivatásgondozás terén.

88.03 Iskoláinkban, a ránk bízott személyzetnek megfelelő fizetést kell adnunk, megteremtve az emberi előrelépés lehetőségét. Ezért, a Tartományfőnök Testvér, Tanácsával tervet készít, számításba véve az egyes emberek személyes helyzetét.

88.04 Iskoláinkat a kulturális találkozók, beszélgetések befogadó helyeivé tesszük.

baráti

együttlétek,

vagy

88.05 A Tartományi Káptalan felvet lelkipásztori és pedagógiai kezdeményezéseket, többek között a médiáknak a nevelésben való felhasználására vonatkozó indítványokat.

89. Pluralista iskolai közegben való jelenlét Mi magunk, vagy más megszentelt személyek részvételével, együttműködve a világiakból álló nevelési csoporttal, az ember teljes körű emberi nevelésében veszünk részt. Tiszteletben tartjuk a többi nevelő meggyőződését és feladatait.

Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy olyan párbeszéd jöhessen létre, amelyben hallhatóvá válik Isten.

Mint az Evangélium tanúi az iskolai környezetben, a hit által megvilágosított kultúra szolgálatában dolgozva - bármi legyen is a szerepünk -, hozzájárulunk ahhoz, hogy épüljön Isten Országa és az emberi Társadalom.

89.01 Az a Testvér, aki nem a Rend által fenntartott intézményben dolgozik, Jézus Krisztus szolgájaként köteles viselkedni, értékes életével és szolgálatával. Minden esetre, szakmai elkötelezettségének tiszteletben kell tartania marista szerzetesi voltát.

90. A Rend missziós elkötelezettsége Isten azt akarja, hogy az Egyház - az üdvösség egyetemes szentsége - által minden ember eljusson az üdvösségre. Az Egyházhoz hasonlóan, Rendünk misszionárius rend, bennünk tehát misszionárius lelkület kell, hogy éljen, Champagnat Atya példája szerint, aki ezt mondta: „Látókörünk a világ minden egyházmegyéjét felöleli.”

Az Evangéliumot még nem ismerő országokra és a fiatal Egyházakra, a Rend különös gondot fordít. A helyi Egyházzal való megegyezést követően, ott telepszünk le, ahol a népesség szükségletei a mi karizmánknak megfelelő szolgálatot kívánnak.

A elkereszténytelenedett országokban feltárjuk a fiatalok és a felnőttek előtt Jézus Krisztusnak, és az ő Egyházának igazi arcát.

91. Marista missionáriusok A misszionárius Testvéreknek, akiket az Úr arra küld, hogy elvigyék az Örömhírt, nagy gonddal kell felkészülniük feladatukra.

Befogadják a különféle kultúrákban már jelenlévő evangéliumi értékeket.

Tevékenységükkel és tanúságtételükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy ezekben a kultúrákban megtisztítsák mindazt, ami ellentmondásban áll az Evangéliummal.

Azzal, ahogy ezen értékek fejlődéséért dolgoznak, minden egyes kultúra értékét megerősítik. Ugyanakkor, táplálják saját marista misszionárius kultúrájukat. Életstílusuk megkönnyíti, hogy beilleszkedjenek abba az országba, amelybe küldték őket. Amint jelenlétük szükségtelenné válik, félreállnak, Máriához hasonlóan.

A bennszülött Testvéreket felkészítik és arra bátorítják, hogy fokozatosan ők vegyék kézbe saját Tartományuk, vagy Kerületük teljes felelősségét. Általuk jut teljességére a marista élet begyökerezése egy kultúrába.

91.01 A Tartomány feladata, hogy ápolja tagjainak misszionáriusi lelkületét.

Ha a Tartománynak nincs missziója, akkor néhány Testvért felajánl a Rend missziós területeire. A misszionárius élet igényei a misszióba küldött Testvérek józan és okos döntését kívánják meg.

91.02 A Testvérek gondot fordítanak arra, hogy a fiatalokban fölébresszék a misszionárius lelkületet. Minden marista jelentkezőt tájékoztatni kell arról, hogy misszionárius válhat belőle.

91.03 A Nagyobb Elöljárók segítik olyan regionális marista központok létrehozását és fejlesztését, melyeket a fiatal Egyházak Testvéreinek képzésére szánnak.

91.04 A misszionárius Testvéreknek - tapasztalatuk első évei alatt - időt és eszközöket kell adni ahhoz, hogy megtanulják az adott ország nyelvét.

6. FEJEZET

A Képzés

Hivatásgondozás 92. Isten terve Istennek minden ember számára van egy szeretet terve, amit egymást követő szólítgatásokban tár föl előtte. Mindenki előtt Krisztus a követendő út. Az evangéliumi eszményt az Egyházban fedezzük fel, és valósítjuk meg.

93. Hivatások ébredése Az életszentségre való egyetemes meghívásra fogékonyan, abban segítjük a fiatalokat, hogy keresztségük kegyelmét az Isten Országáért való radikálisabb elköteleződés által bontakoztassák ki, akár világi életállapotban, akár az Istennek szentelt, vagy papi élet által. Meghívjuk őket arra, hogy figyelemmel forduljanak az emberek szükségletei felé, nyissák meg szívüket az Atya akarata előtt, s Máriához hasonlóan, növekedjenek a készség magatartásában.

93.01 A hivatásgondozás nyitott az Egyház szükségleteire, és az egyházmegyével összeköttetésben szervezzük azt. Kiterjed a családokra is, akiket a különféle életállapotokról való elmélyült gondolkodásra, s arra, hogy imádkozzanak hivatások ébredéséért.

93.02 Apostoli mozgalmakat vezetünk, melyekben a fiatalok olyan légkörre találhatnak, ami megkönnyíti, hogy válaszoljanak az Úr hívására.

94. Mindnyájunk ügye A Tartomány minden Testvére szívén viseli a hivatások ébresztésének ügyét.

Istennek szenteltségünk, egyszerű és örömteli életünk tanúságtétele, a szegényekkel való szolidaritásunk, a legjobb meghívás Krisztus követésére.

Hívjuk a fiatalokat, hogy fedezzék fel a mi testvéri és apostoli életünket, és köteleződjenek el abban.

Kérjük az Aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Evangélium hirdetésére.

Hivatásgondozásunk inspirálója Mária, mint ahogy Marcellin Champagnat számára is ő volt. Tőle kérjük, hogy őrizze, és bontakoztassa ki művét.

94.01 A Tartományban a hivatásgondozás elsőrendű Tartományfőnök Testvér. Tanácsával együtt építi azt fel.

felelőse

a

94.02 Szívesen elvállaljuk, hogy a hivatásukat kereső fiataloknak bizalmasai és tanácsadói legyünk. Közösségeink bátorítják őket azzal, hogy meghívják őket, és testvéri fogadtatást biztosítanak számukra.

95.

Szerzetescsaládunk vitalitása, és küldetése iránti hűsége, nagyrészt tagjainak képzésétől függ. A Rend ügyel arra, hogy a Testvérek alapos képzésben részesüljenek, amely alkalmazkodik saját személyiségükhöz és kultúrájukhoz. A képzés szakaszait az elérendő céllal való egység jellemzi: az a cél, hogy olyan emberekké váljanak, akik képesek egész életüket Istennek áldozni, egy marista apostoli közösségben.

A Szentlélek által, a képzést irányító Testvérek segítségével, mindegyikünk saját képzésének legfőbb mestere.

95.01 Minden egyes Tartomány tanulmányozza a hivatásgondozás során felmerülő kérdéseket, és azokat, amelyek a bevezető képzés, ill. a továbbképzések során merülnek fel. A Tartományfőnök Testvér és Tanácsa meghatározza a működési tervet, és követi annak kivitelezését, a képzési Kalauz szerint.

95.02 Ez a terv intézkedik a jelöltek felvételének kritériumairól.

95.03 A hatékony munkához nélkülözhetetlen, hogy a képzésben résztvevők (a novícius mester, és annak helyettese, valamint a post-novíciátus felelőse) összhangban álljanak a hivatásgondozás vezetőivel.

96.

Az ajtónkon kopogtató fiataloknak fölajánljuk, hogy mélyítsék el emberi és keresztény tapasztalatukat. Segítjük őket abban, hogy önmagukat megismerjék, elfogadják, hogy túllépjenek magukon, és hogy megtérjenek az Evangéliumhoz.

Kísérjük őket, és lefektetjük a megfelelő struktúrák alapjait, amelyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy az Úr hívását jobban meghallják. Velük együtt különböztetjük meg azt, vajon megvannak-e bennük azok a képességek és hajlamok, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Marista Testvérek útjára lépjenek.

96.01 A pre-noviciátus két lépésből áll: a keresés ideje és a jelöltidő.

96.02 A pre-noviciátust a fiatal rendszerint hazájában éli. A jelölt így kapcsolatban marad kulturális közegével, és könnyebben alkalmazkodik az apostoli élet szükségleteihez.

96.03 Biztosítani kell a jelölt számára a szabad és felelős döntés feltételeit.

96.04 A Tartományfőnök Testvér és Tanácsa fölállíthat olyan központokat (szerzetesi életre készülő fiatalok központja, hivatásgondozó közösség), melyekben az érdeklődőket előkészítik a jelöltidőre. Ezeket a marista hivatások ápolására szervezik.

96.05 A jelöltidő alatt a jelölt felkészül néhány szakításra saját környezetével, és tapasztalatot szerez a közösségi életről. Ugyanakkor, a fiatalért felelős Testvér segíti annak családját abban, hogy megértse a marista hivatást.

96.06 A jelölt idő legalább hat hónapig tart.

96.07 A jelöltidőt lehetőleg a noviciátustól különálló házban szervezik, a Tartomány terve szerint.

96.08 Ha a jelöltek a jelöltidőt valamelyik közösségben töltik, akkor a Tartományfőnök Testvér kinevez egy örökfogadalmas Testvért arra, hogy a jelöltek képzését közvetlenebb módon vegye kézbe. A közösség többi Testvére aktívan vesz részt ebben.

96.09 A jelöltidő végéhez közeledve, a jelölt a noviciátusba való felvételének kérelmét írásban intézi a Tartományfőnök Testvérhez. A képzésében résztvevők ehhez csatolják saját véleményüket a jelölt alkalmasságáról.

A jelölt, miután a Tartományfőnök Testvértől kedvező választ kapott, elkezdheti noviciátusát.

97. Bevezetés a szerzetesi életebe A noviciátus a marista szerzetesi élet megismerésének, és elvárásaiba való bevezetésének időszaka. A novícius, a Novíciusmester és munkatársai segítségével, megkülönbözteti Isten rá vonatkozó akaratát, és megvizsgálja indítékait és képességeit elköteleződésére vonatkozóan. Az evangéliumi tanácsok gyakorlása által Krisztus nyomába szegődik, Mária példája szerint.

Tapasztalatot szerez a Rend életmódjáról, és megtanul a Konstitúciók szerint élni.

A teológiai tanulmányokat a hit elmélyítésének, és Isten szeretetteljes megismerésének szándékával választják meg.

A képzésnek ez az időszaka előkészíti a novíciust arra, hogy Isten hívására adott válaszként szerzetesi fogadalmat tegyen.

97.01 A novícius nem foglalkozik olyan tanulmányokkal és munkabeosztásokkal, melyek képzéséhez nem járulnak hozzá közvetlenül.

98. Emberi és keresztény képzés A novícius ápolja az emberi és keresztény erényeket. Gyakorlatot szerez az önmegtagadásban, és önmaga Istennek és az embereknek való teljes odaadásában.

Istennel bensőséges kapcsolatba lép, melyet a lelki olvasmány, az elmélkedés, a Szentírásról való beszélgetések, az Eucharisztia, a kiengesztelődés szentségének ünneplése, és a zsolozsma imaórái táplálnak.

A spirituális kísérés megkönnyíti számára a szív nyitottságát, és azt, hogy az Evangélium értékei bensővé váljanak számára. Érzékenyebbé válik a Szentlélek saját életében való működésére.

99. Marista képzés Marcellin Champagnat személye, és műve által, a novícius fölfedezi a marista lelkiséget, s mindezt úgy teszi sajátjává, hogy igyekszik szívét ehhez formálni.

A közösségi életben az első Testvérek egyszerű életét tekinti példaadónak. A kétkezi munka - kezdeteink szellemében - hozzájárul ahhoz, hogy a képzés kiegyensúlyozott legyen.

A Konstitúciók, melyek az Evangéliumnak a marista életre való alkalmazásai, elmélyült tanulmányozás tárgyát képezik.

100. A noviciátusi ház A noviciátus, a Novíciusmester vezetésével, a Rendfőnök által írásban erre rendelt házban folyik. Legalább tizennyolc, és legföljebb huszonnégy hónapig tart, melyből tizenkettőt a noviciátusi közösségben kell tölteni ahhoz, hogy a noviciátus érvényes legyen.

A noviciátusi házból való három hónapon túli távollét, - ez akár folyamatosan, akár nem - , a noviciátust érvénytelenné teszi. A tizenöt napnál hosszabb távollétet pótolni kell.

100.01 A noviciátusi házat olyan helyen alapítják, mely lehetővé teszi azt, hogy elérjék a képzés e szintjének célját. Ez a ház egyszerű és barátságos, alkalmas az elmélyült gondolkodásra, az imára és a közösségi életre.

100.02 A Tartományfőnök Testvér engedélyezheti a noviciátusi csoportnak azt, hogy bizonyos időközönként a Rend egy másik, általa kijelölt házában tartózkodjék.

100.03 Különleges esetekben a Tartományfőnök Testvér meghosszabbíthatja a noviciátus időtartamát, ez azonban nem lehet több hat hónapnál.

100.04 Egy tartományközi noviciátus működési módját, az illetékes Tartományfőnök Testvérek határozzák meg, közös megegyezéssel.

101. Az apostoli tevékenység időszakai A Novíciusmester Testvér szervezhet egy, vagy akár több apostoli tevékenységet, mely a noviciátusi közösségen kívül folyik, a Tartományfőnök Testvér belegyezésével.

101.01 Az apostoli tevékenységek időszaka csak azután következhet, hogy legalább hat hónapot a noviciátusban töltöttek. Ennek az első fogadalom előtt legalább három hónappal be kell fejeződnie.

101.02.01 Ahhoz, hogy ezek az időszakok eredményesek legyenek, jó odafigyelni arra, hogy a munka jellege megfeleljen a Rend céljának és alkalmazkodjon a novícius korához és érettségéhez; 101.02.02 Ahhoz, hogy ezek az időszakok eredményesek legyenek, jó odafigyelni arra, hogy az a közösség, aki a novíciust befogadja, megértse ennek a gyakorlati időnek a célját, és e célhoz ő maga is hozzájáruljon; 101.02.03 Ahhoz, hogy ezek az időszakok eredményesek legyenek, jó odafigyelni arra, hogy a gyakorlati idő a Novíciusmester vezetésével történjen.

102. A noviciatus befejezése A noviciátusi idő végéhez közeledve, a novícius a Tartományfőnök Testvértől írásban kéri, hogy fogadalomra bocsássa őt. A noviciátus ideje az ideiglenes fogadalommal ér véget, melyet lelkigyakorlat előz meg.

102.01 Három hónappal a noviciátus vége előtt, a novícius, a fogadalomra bocsátásra való kérésében, számot ad élettapasztalatáról. Kifejezi indítékait, melyek arra késztetik őt, hogy életét a Rendben Istennek ajándékozza. Ezt a kérést a Novíciusmester Testvér, és munkatársainak jelentése kíséri.

102.02 A Tartományfőnök Testvér meghatározza az első fogadalom előtti lelkigyakorlat időtartamát és helyét.

102.03 A Tartományfőnök Testvér fogadalomra bocsáthatja a halálveszélyben lévő novíciust. Amennyiben a novícius meggyógyul, ez a fogadalom jogi érvényét veszti.

103. A noviciátust követő időszak célja A Testvérek képzésének, egészen az örökfogadalomig, szisztematikusan és kiegyensúlyozottan kell folynia. A képzést az Egyház, és az emberek szükségleteinek megfelelően kell fölépíteni, alkalmazkodva az egyéni képességekhez, és a Rend karizmájának megfelelően.

Ez alatt az idő alatt a Testvér tovább mélyíti Istennek szenteltségének értelmét.

103.01 A noviciátus után az ideiglenes fogadalmas Testvér képzése két lépésben folyik: 1. egy kifejezetten erre a célra létrehozott közösségben, a Tartományfőnök által kinevezett Testvér irányítása alatt; 2. egy apostoli közösségben, egészen az örökfogadalomig.

103.02 Az első időszak három évig tart. Közvetlenül a noviciátus után kerül rá sor.

103.03 Ha a körülmények miatt másképp kell eljárni, akkor a Tartományfőnök Testvér és Tanácsa, megkeresi annak legmegfelelőbb módját, hogy elérjék mindegyik képzési időszak célját.

104. Az első szakasz Az első időszak, mely a noviciátust követi, a misszióra való képzésre irányul.

Ahhoz, hogy ez az időszak hasznosan teljen, a fiatal fogadalmas Testvérnek össze kell tudnia hangolni a tanulmányokat és az apostoli tevékenységeket az imaélettel, és a közösségi élettel. Ha élete így összhangba került, akkor alaposabban meg tudja valósítani a szerzetesi Istennek szenteltség eszményét.

104.01 Ennek az időszaknak, a teológiai és szakmai tanulmányok által, segítenie kell a fiatal fogadalmas Testvért abban, hogy a Rend apostoli feladataira képessé váljon.

104.02 Ez alatt az idő alatt a Testvér nem végez semmiféle olyan munkát, és nem vállal olyan funkciót, ami hátráltatná képzését. Erre az Elöljáróknak kell ügyelniük.

104.03 Az a Testvér, aki képzését nem a saját Tartományában végzi, az illetékes Tartományfőnök Testvérek közösen megadott iránymutatásaihoz alkalmazkodik.

105. A második szakasz Az apostoli tevékenység első évei rendkívül fontos időszakot jelentenek az ideiglenes fogadalmas Testvér számára. Ez a Testvér felelős módon vállalja magára képzését, egy erre alkalmas közösségben. Ennek a közösségnek életében, és küldetésében teljes mértékben részt vesz.

Komolyan készül örökfogadalmára. Ez időszak alatt mindvégig biztosítani kell számára a személyes spirituális kísérést (lelki vezetést).

105.01 A Tartományfőnök Testvér erre az időszakra kinevezhet egy, a helyi Elöljárótól különböző Testvért, aki a fiatal Testvért kíséri. Az a közösség, aki befogadja őt, érezze felelősnek magát képzéséért.

105.02 Az örökfogadalom előtt az intenzívebb lelki előkészületre megfelelő időt szentelnek.

106. Minden Testvér részvétele A Tartomány minden Testvére érdeklődéssel fordul a képzési házban élő Testvérek felé, és a közösségben élő ideiglenes fogadalmas Testvérek felé.

Imádságukkal és példaadó életükkel tanúskodnak hűségükről.

A Nagyobb Elöljárók a képzés legfőbb felelősei.

107. A képzést vezetők szerepe Tekintettel szerepük fontosságára, a képzést vezető Testvérek legyenek hozzáértők, és rendelkezzenek komoly emberi és lelki érettséggel. Legyenek nyitottak, tudjanak másokkal együtt dolgozni, és legyenek képesek arra, hogy a fiatalok bizalmát megnyerjék.

Feladatuk gyakorlása során maradjanak szoros egységben a Tartománnyal, és a Renddel. Máriát válasszák küldetésük inspirálójául, és tőle tanulják meg azt, hogyan kísérjék szeretettel, kitartóan és diszkrécióval a rájuk bízottakat.

108. A képzést vezetők előkészítése A képzést vezető Testvérek - különösen a Novíciusmester - legyenek imádságos emberek, otthonosak a lelki megkülönböztetésben, és rendelkezzenek a fiataloknak a marista életre való képzéséhez szükséges adottságokkal.

A Nagyobb Elöljárók biztosítják számukra a megfelelő felkészülést, és az időnkénti továbbképzést, hogy megfelelően teljesíthessék feladatukat.

108.01 A Novíciusmester és a post-novíciátus Vezetője felmentést nyer minden olyan felelősség alól, mely akadályozná őt feladata betöltésében.

Legalább tíz éve örökfogadalmasnak kell lenniük.

109. Az elöljárók felelőssége Marcellin Champagnat-nak gondja volt az első Testvérek továbbképzéseire.

Ugyanígy, a Nagyobb Elöljáróknak minden tagot hozzá kell segíteniük ahhoz, a megfelelő eszközökkel, hogy folyamatosan kövesse lelki, hittani és szakmai képzését, és naprakészen álljon.

109.01 A Tartományfőnök Testvér minden Testvérnek megfelelő időt ad a folyamatos képzésre. A képzési terv a különböző csoportokhoz alkalmazkodó tevékenységet irányoz elő, figyelembe véve a helyi kultúrát.

109.02 A Nagyobb Elöljárókra hárul az a feladat, hogy biztosítsák a szükséges képzést azon Testvérek számára, akik mások vezetésének szolgálatát gyakorolják.

109.03 A Testvér, a Tartományi Elöljáróval együtt különböztetve meg, választja ki azt a szakirányt, vagy azokat a tanulmányokat, melyek képességeiknek megfelelnek, és a Tartomány apostoli küldetésébe beleilleszkednek.

109.04 A Marista Lelkiségi Központok lehetőséget nyújtanak a Testvéreknek arra, hogy újra fölfedezzék marista hivatásukat, és apostoli életük új lendületet nyerhessen. Ezek a Központok feleljenek meg a kor szükségleteinek, és az Egyház elvárásainak.

109.05 A Champagnat Központ sajátos célja a képzés vezetőinek felkészítése.

109.06 Notre Dame de l’Hermitage, marista eredetünk kiemelt helye. Ez a marista kongresszusi központ lehetőséget nyújt a Testvéreknek arra, hogy az Alapító, és az első Testvérek szellemében jussanak lelki feltöltődéshez.

109.07 Ezek a különböző nemzetközi Központok a Rendfőnök Testvér, és az ő Tanácsának szervezése alatt állnak.

110. Személyes felelősség Mint minden megkeresztelt ember, igyekszünk Krisztusban meglett emberekké válni. Ezért a folyamatos képzés szükségessége kiterjed az élet egészére, és minden dimenziójára. Képzésünk folytatása komoly feladatunk, hogy válaszolni tudjunk a mindig felfrissülő isteni szólításokra, és hivatásunkat, Testvéreinkkel együtt, egyre mélyebben éljük meg.

Felhasználjuk ehhez a rendelkezésünkre álló mindennapi eszközöket. Egyrészt a személyes tanulmányokat, az állhatatos imát, életünk felülvizsgálását az Evangélium és a megélt tapasztalat fényébe; másrészt, az Elöljárókkal való párbeszédet, a spirituális kísérést, és minden alkalmat, mely a közösségben adódik, a kölcsönös gazdagodásra.

110.01 A közösség az a kiváltságos hely, melyben közös felelősséggel hordozzuk minden egyes tag folytonos képzésének ügyét. A kölcsönös támogatás által, a Testvérek ösztönzést nyernek a növekedésre irányuló erőfeszítéseikhez.

110.02 A folyamatos képzés, az Egyház és a Rend küldetése iránti hűségtől vezetve, az alábbi három legfőbb szempontot veszi tekintetbe: a hitoktatást, az igazságosságért való tevékenységet, a tömegkommunikáció kulturális jelenségét.

7. FEJEZET

Felvétel a Rendbe és fogadalomtétel

111 A Rendbe történő felvételt a kánonjog szabályozza. Azok a Testvérek, akikre a jelöltek felvételét bízták, fogadják mindazokat, akik Isten valódi hívásának jelét adják, és őszinte szándékot mutatnak arra, hogy e hívásra válaszoljanak, ahogy az a Képzési Kalauzban áll.

112. Felvétel a noviciátusba A noviciátusba a Tartományfőnök Testvér vehet fel. Megbizonyosodik arról, hogy a jelölt egészségi állapota kielégítő, jó ítélőképességgel, vallásos érzékkel rendelkezik, képes a közösségi életre, valamint megvannak benne mindazon képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy Marista Testvér váljon belőle.

112.01 Ahhoz, hogy a noviciátust elkezdhesse, a jelölt világi állapotú kell, hogy legyen, és legalább tizenhét évesnek kell lennie.

112.02 A noviciátus kezdetének gyakorlati módozatát a Novíciusmester határozza meg. Ennek megfelelő körülmények között nyújtják át a novíciusnak a Konstitúciók szövegét.

113. Fogadalomra bocsátás Ideiglenes-, vagy örök fogadalomra a Tartományfőnök Testvér bocsáthat, Tanácsának egyetértésével. A fogadalomra bocsátásnak a Rendfőnöktől kell megerősítést nyernie.

Az ideiglenes fogadalmat egy, vagy három évre teszik. Az ideiglenes fogadalomnak legalább négy évig kell tartania. Ez az időszak az örökfogadalom letételével fejeződik be.

113.01 A fogadalomtétel előtt a novícius, vagy a Testvér, írásban, saját indoklásával, benyújtja a Tartományfőnök Testvérnek felvételi kérelmét.

A Tartományfőnök Testvér lehetőleg személyes beszélgetés során erősíti meg a kérelemre adott válaszát.

113.02.

Az ideiglenes fogadalom érvényességéhez a következő feltételek szükségesek: 1. 113.02.01 - A novícius legalább a tizennyolcadik életévét be kell, hogy töltse; 2. 113.02.02 - Érvényes legyen a letöltött noviciátus; 3. 113.02.03 - A felvétel a Tartományfőnök Testvér és Tanácsának szabad elhatározása legyen, és ezt a Rendfőnök Testvér erősítse meg; 4. 113.02.04 - A fogadalmat határozottan fejezzék ki, és bármiféle erőszaktól, súlyos félelemtől, vagy hátsó szándéktól mentes legyen; 5. 113.02.05 – A Tartományfőnök Testvér személyesen, vagy küldöttje által vegye át a fogadalmat, a Rendfőnök Testvér nevében.

113.03 Az örökfogadalom érvényességéhez, az előző pontban említett feltételeken kívül, a következő feltételek szükségesek: 1. Legalább a betöltött huszonnegyedik életév; 2. Legalább négy teljes évig tartó ideiglenes fogadalom. Az örökfogadalmat a Tartományfőnök Testvér előre hozhatja, maximum három hónappal.

113.04 A Testvért csak legalább két év, marista közösségben betöltött apostoli élet után bocsáthatják örökfogadalomra.

113.05 A fogadalom megújítása, vagy az ideiglenes fogadalmas örökfogadalom tételének kérése esetén, azok a Testvérek, akik ismerik őt, elsősorban a közösségében lévő Testvérek, írásos jelentést készítenek róla. Ez az írás, melyet a Tartományfőnök Testvérnek megfelelő időben eljuttatnak, a Testvér személyes, közösségi és apostoli életének megvizsgálandó vonásaira vonatkozik.

113.06 Az ideiglenes fogadalom éveit rendszerint az egyik év lelkigyakorlatától a másik év lelkigyakorlatáig számítják.

113.07 A Rendfőnök Testvér, kivételes esetekben, meghosszabbíthatja az ideiglenes fogadalmas időt, kilenc évig.

113.08 A noviciátusba, és a különféle fogadalmakba való felvétel jegyzőkönyveit haladéktalanul el kell küldeni a Rendi Titkárságra. A megfelelő nyomtatványokat a Titkárság biztosítja.

113.09 A Tartományfőnök Testvér és Tanácsának kérésére, a Rendfőnök Testvér újra fölvehet valakit a Rendbe anélkül, hogy az illetőnek újra el kellene végeznie noviciátusát, ha az illető a noviciátus befejezése után, vagy fogadalomtétel után, törvényes módon lépett ki. A Rendfőnök Testvér meghatározza a megfelelő próbaidőt az ideiglenes fogadalom előtt, valamint az örökfogadalom előtti fogadalom idejét.

114.

A fogadalomtétel szövege az alábbi elemeket tartalmazza: Én, ….Testvér, önként és szabadon fogadalmat teszek, az Ön kezébe, Rendfőnök Testvér (vagy …Testvér kezébe, aki a Rendfőnök Testvért képviseli), az evangéliumi tanácsokra, a tisztaságra, szegénységre és engedelmességre, egy évre (vagy három évre, vagy egész életemre szólóan), a Mária Iskolatestvérek Rendjének Konstitúciói szerint.

Ha a Testvér ehhez a formulához egy személyes bevezetést, vagy befejezést kíván hozzátenni, akkor ezt a Tartományfőnök testvérnek előzetesen jóvá kell hagynia.

8. FEJEZET A Rend elhagyása

115. Megkülönböztetés a nehézségek között Istennek szenteltségünk értékének tudatában, elkötelezettségünk végeleges.

Azok a nehézségek, vagy kísértések, melyek életünk során jelentkezhetnek, önmagukban nem jelentenek okot arra, hogy megkérdőjelezzük hivatásunkat. Az a Testvér, aki hittel és nagylelkűen száll szembe velük, és aki felhasználja mindazokat az eszközöket, amelyek segítségével ezeken fölülemelkedhet, alkalmat találhat bennük arra, hogy hivatása megerősödjön, és hűsége újjászülessen.

Mindazonáltal, ha a Testvér erőfeszítései nem vezetnek eredményre, akkor jó, ha visszatérünk a lelki megkülönböztetéshez, az Elöljárók és más hozzáértő személyek segítségével, a személyt, és Isten hívását a legnagyobb tiszteletben tartva. Ha a lelki megkülönböztetés által arra a következtetésre jutunk, hogy a Rendből való távozás megalapozott, akkor a Testvér ezt békével, és az Úrra hagyatkozva kérelmezheti.

116. A Rend elhagyása Az ideiglenes fogadalmas Testvér, aki fogadalmának ideje után el akarja hagyni a Rendet, miután e kérdést mélyen átgondolta, és imádkozott, ezt szabadon megteheti.

Az, aki a Rend elhagyását súlyos ok miatt kéri az ideiglenes fogadalom ideje alatt, a Rendfőnöktől, Tanácsának egyetértésével, megkaphatja a távozásra jogosító felmentést.

Ha a Testvér ideiglenes fogadalmának végéhez érkezik, a Tartományfőnök Testvér, Tanácsának véleményét figyelembe véve, eltanácsolhatja őt a következő fogadalomtól, amennyiben ennek alapos oka van.

Az örökfogadalmas Testvér csak igen súlyos okok miatt kérje a fogadalmai alól való felmentést, miután ezt az Úr előtt alaposan mérlegelte. Ez esetben a Rendfőnökhöz intézi kérelmét, aki ezt, saját és Tanácsának véleményével együtt, a Szentszékhez továbbítja.

116.01 Az a Testvér, aki a Rend elhagyásának Tartományfőnök Testvér közvetítésével jár el.

szándékára jut,

a

116.02 A távozásra jogosító felmentés, melyet törvényesen megadtak a Testvérnek és azt közölték vele, teljes mértékben magában foglalja a fogadalmak, és a fogadalomból adódó minden kötelezettség alóli felmentést, kivéve, ha a Testvér a felmentés átadásának pillanatában a felmentést elutasítja.

117. Az utak elválásának egyéb esetei Ami a Rendből egy másik Rendbe való átlépést, az exklausztrációt, a kilépést, vagy elküldést illeti, a kánonjog előírásait követjük.

117.01 Az exklausztrált Testvér maga gondoskodik szükségleteiről. Nehézség esetén jogában áll feltárni helyzetét a Tartományfőnök Testvérnek, aki Tanácsával együtt dönti el, milyen módon tud a Tartomány segítséget nyújtani neki.

117.02 A Rend nem veszíti szem elől a szeretet kötelességét azzal szemben, aki elhagyja azt. Bár a Testvér megtett szolgálataiért semmit nem kérhet, a Rend anyagilag és lelkileg hozzásegíti őt ahhoz, hogy beilleszkedjen egy más életformába. A Testvérek a Rend eltávozott tagjaival baráti kapcsolatban maradnak.

9. FEJEZET A Rend kormányzása 118. A kormányozás szolgálata Az Atya minden hatalmat átadott Krisztusnak, az egység és a béke kútfőjének, aki szolgává tette magát. Krisztus az Apostolok által az Egyháznak adta át tekintélyét. Isten népének tagjai között vannak, akiket arra választanak ki, hogy a tanítás, a megszentelés és a kormányzás funkcióit töltsék be, azért, hogy mindenki megvalósítsa Isten rá vonatkozó tervét.

Elöljáróink az Egyháznak ebben a funkciójában részesednek, amikor a kormányzás szolgálatát gyakorolják, ami a Testvérek erőfeszítését egyesíti, bátorítja, irányítja, és olykor kiigazítja, a Rend célja szerint.

119. Közös felelősség és szubszidiaritás Szerzetesi fogadalmunk által mi is osztozunk a Rend felelősségében. Ez a közös felelősség a feladatok sokféleségén keresztül fejeződik ki, és a saját jogon felállított struktúráinkon keresztül bontakozik ki.

A szubszidiaritás elve alapján, mindegyik fórum hatásköre korlátozott, amit tiszteletben tartunk. A kormányzás szervei azokat a döntéseket hozzák meg, mely a Konstitúciók szerint az ő illetékességi körükbe tartozik. A felsőbb fórum csak akkor avatkozik be, ha ezt a helyzet megkívánja. Így tartjuk tiszteletben a személyek és a közösségek jogait és feladatait. Ez a tisztelet segíti a Rend missziójának megvalósításában való elköteleződésünket.

120. Mária, Legfőbb Elöljárónk Amikor Máriát nevezzük Legfőbb Elöljárónknak, akkor elismerjük, hogy Rendünk Máriáé, ő az, aki nálunk mindent végbe vitt. Istennek engedelmeskedünk az Ő képviselőiben, Máriához hasonlóan, teljes készséggel, ami nem passzív hozzáállást jelent, hanem a Szentlélekre irányuló figyelmet, melynek célja a felelősségteljes elkötelezettség.

Azokat, akik minket kormányoznak, az Úr Szolgálóleányának lelkülete vezeti.

Mint Mária, ők is meghallgatnak, elgondolkodnak, és a Testvérek spirituális növekedésére való tekintettel járnak el. Minden körülmények között bizalommal folyamodnak Máriához.

121. Champagnat Atya és a tekintély Alapítónk példát adott a megfontoltságra, a dinamizmusra, és a megértésre, amikor a Testvérek mellett a vezetés szolgálatát gyakorolta.

Mint egy édesapa, közel van mindegyikünkhöz, és mindenkinek mindenévé lett.

Gyakran megkérdezi a Testvérek véleményét a dolgokról, velük együtt keresve Isten akaratát. Hosszan imádkozik, mielőtt döntést hozna. Azokat a Testvéreket, akikre felelősséget bíz, határozottan, és jóakaratúan kíséri.

122. Az Elöljárók Az Elöljárók szolgálatnak tekintik megbízatásukat. Mint Testvér a Testvérei között, felelősségteljes és aktív engedelmességre biztatnak, a személyek iránti tisztelettel, szívesen meghallgatva őket, és előnyben részesítve a megbeszélést, a Rend és az Egyház érdekében. Mindamellett fenntartják maguknak a kormányzás jogát, amikor erre van szükség.

Megfelelő módon gondoskodnak minden egyes tag szükségleteiről, és mindenki iránt türelmet tanúsítanak. Igyekeznek Krisztusban élő testvéri közösséget építeni, amelyben mindenek előtt Istent szeretik.

123. A Rendfőnök Testvér A Rendfőnök Testvér, a Vikárius Testvér és a Tartományfőnök Testvérek a Nagyobb Elöljárók.

123.01 Azokban a Tartományokban, melyekben a Rendfőnök Testvér ezt kifejezetten jóváhagyta (vö. 143.7), a Tartományi Vikárius Testvérek, és a Tartományi Kerület elöljáró testvérei, rendes vikáriusi joghatósággal, szintén legfőbb elöljárók. (c.620) 124.

Az Elöljáróknak megvan a saját Tanácsuk, melyet bizonyos időnként össze kell hívni. Az Elöljárók Tanácsuk segítségével kormányoznak, a kánonjog és a saját jog szerint. A statútumok megemlítik azokat az eseteket, melyekben Tanácsukkal együtt hoznak döntést, és azokat, melyekben nem cselekedhetnek ugyanennek a Tanácsnak beleegyezése, vagy véleményezése nélkül.

A hivatalos egységek 125.

Rendünk Tartományokra és Kerületekre oszlik, melyeket a Rendfőnök Testvér, Tanácsával közösen hoz létre.

125.01 Azok a Tartományok, vagy Kerületek, melyeknek közösek az érdekeik, szabadon csoportosulhatnak. Ezeknek a csoportosulásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy olyan statútumokat hozzanak létre, melyeket, ha szükséges, a Rendfőnök Testvér hagy jóvá.

125.02 A Rendfőnök Testvér kezdeményezésére, és az illetékes felelősökkel való egyetértést követően, azok a hivatalos egységek, melyeknek létszáma túlságosan lecsökken, egyesülhetnek egy másik egységgel, vagy pedig közvetlenül a Generális Hivatalhoz csatlakozhatnak.

126.

A Tartomány egy hivatalos egység, mely olyan házak összességéből áll, amelyeknek személyzete és anyagi forrásai elegendőek ahhoz, hogy önálló életet tegyenek lehetővé. A Tartományi Elöljáró (Tartományfőnök) kormányozza.

127.

A Kerület olyan hivatalos egység, melyet közös érdekkel bíró házak csoportja alkot, de nem felelnek meg a Tartománnyal szemben támasztott igényeknek.

Közvetlenül a Rendfőnöktől, vagy a Tartományfőnöktől függ. A Kerületi Elöljáró irányítja.

127.01 A Kerületi Elöljáró a Rendfőnök által jóváhagyott Statútum szerint kormányoz.

128.

A hivatalos egység, túl azon, hogy kormányzási struktúrát alkot, az élet, az ima és az apostolkodás nagy közössége. Ezek a sejtek a helyi Egyházban képviselik a Rendet, egységben maradva a Rendfőnök Testvérrel, aki összekapcsolja őket az egyetemes Egyházzal.

129.

A közösség a Rend alapsejtje. A közösség a Tartományfőnök Testvér által törvényesen létrehozott házban él, az egyházmegye Püspökének írásos beleegyezésével. A közösséget elöljáró vezeti. Egy ház megszüntetése a Rendfőnök Testvér hatáskörébe tartozik, a helyi Püspökkel való megbeszélést követően.

129.01 Minden ház alapítása a Tartomány, vagy a Rendfőnöktől függő Kerület, és az alapítás többi felelős vezetője között létrehozott szerződés szerint történik.

129.02 Bizonyos házak közvetlenül a Generális Hivatal fennhatósága alatt állnak. Ezek egyik Tartományhoz sem tartoznak. Közvetlen legfőbb elöljárójuk a Rendfőnök Testvér. Ezeknek saját, a Rendfőnök Testvér által jóváhagyott Statútumuk van.

129.03 Ezeknek a házaknak közösségeit a Rendfőnök Testvér által kiválasztott Testvérek alkotják, az illetékes Tartományfőnök Testvérrel való megegyezés szerint, határozott időre. Ezek a Testvérek továbbra is saját Tartományuk tagjai maradnak. Megőrzik Tartományukban az aktív és passzív szavazati jogot az Általános Káptalan választásain, valamint a Tartományfőnök kinevezésére irányuló konzultáción. A Generális Hivatal szolgálatában töltött idő alatt, a Tartományukban történő többi választásban nincs passzív szavazati joguk. A Tartományfőnök Testvér kérhet ez alól kivételt, amit a Rendfőnök Testvér döntésének vetnek alá.

Az általános kormányzás 130.

Mint az Alapító utódja, a Rendfőnök Krisztus köré gyűjti a Rend összes Testvérét. Vezeti és kíséri őket az elkötelezettségükhöz való hűség útján. Velük együtt különbözteti meg, mi az, ami apostoli munkájukat a kor szükségleteihez való alkalmazkodásban segíti, a Rend karizmájának megfelelően.

Minden Testvér, minden ház, minden Kerület, és minden Tartomány fölött közvetlen tekintélye van. Ideiglenesen fölmenthet egy Testvért, egy közösséget, vagy egy Tartományt a Konstitúciók különféle, fegyelmi jellegű pontjai alól.

130.01 A Rendfőnök Testvérnek mandátuma alatt legalább két alkalommal személyesen, Vikáriusa, Tanácsának tagjai, vagy pedig más küldöttek által, kell meglátogatnia, a Tartományokat és a Kerületeket.

131.

A Rendfőnök Testvért az Általános Káptalan választja, a kánonjog szerint, titkos szavazás útján, és a jelenlévő Testvérek abszolút többségével.

Megválasztásakor legalább tíz éve örökfogadalmasnak kell lennie. Mandátuma nyolc évre szól. Mandátuma után közvetlenül csak egyszer választható újra.

Lemondása, vagy a hivatalából való letétel a Szentszék jogkörébe tartozik.

A választás a következőképpen történik: három eredménytelen szavazás után a szavazat arra a két jelöltre esik, akik a legtöbb szavazatot kapták, vagy ha több ilyen van, a két legidősebbre; ha a negyedik szavazásnál is egyenlően állnak a jelöltek, a legidősebbet tekintik megválasztottnak.

132. Az Általános Vikárius Az Általános Vikárius Testvér a Rendfőnök Testvér legközvetlenebb munkatársa. Helyettesíti őt távollétében, illetve akkor, ha hivatalának betöltésében teljesen, vagy részben akadályoztatva van.

132.01 Az Általános Vikárius Testvér nem lehet egy személyben az Általános Gazdasági Vezető is.

133.

Az Általános Vikáriust az Általános Káptalan választja, ugyanazokkal a feltételekkel, és ugyanolyan módon, mint a Rendfőnök Testvért.

134.

Ha mandátuma alatt nem áll módjában betölteni funkcióját, akkor a Rendfőnök Testvér és Tanácsa új Általános Vikáriust választ.

135 Ha a Rendfőnök Testvérnek mandátuma alatt nem áll módjában betölteni funkcióját, az Általános Vikárius Testvér válik Rendfőnökké. Tovább kormányozza a Rendet, egészen a következő Általános Káptalanig.

Mindazonáltal, még ha a Rendfőnök és Tanácsa választotta is meg őt, a Káptalant egy éven belül össze kell hívnia.

135.01 A Rendfőnök Testvér és az Általános Vikárius Testvér rendes körülmények között a Generális Házban lakik. Ha egy időben kell távol lenniük, akkor - a körülményeknek megfelelően - vagy a Rendfőnök Testvér, vagy Vikáriusa kijelöli a Tanácsnak azt a tagját, aki helyettesíteni fogja őt.

136. Az Általános Tanács Az Általános Tanács az Általános Vikárius Testvérből és az Általános Tanács többi Tagjából áll, akik a Rendfőnök Testvérrel közösséget alkotnak.

Az Általános Káptalan meghatározza az Általános Tanács tagjainak számát, akiket meg kell választania, legalább négyet, valamint meghatározza választásuk módját is. Megválasztásukkor legalább tíz éve örökfogadalmasnak kell lenniük.

Mandátumuk egy rendes Általános Káptalantól a következőig tart.

136.01 Ha szükséges, a Rendfőnök Testvér és Tanácsa választhat még egy, vagy két Tanácstagot.

137. A Rendfőnök Testvér és Tanácsa Az Általános Vikárius Testvér és az Általános Tanács tagjai a Rendfőnök Testvér közvetlen munkatársai a Rend kormányzásában. A Rendfőnök Testvér rendelkezésére állnak minden olyan feladatban, amit rájuk bíz. A Rendfőnök Testvér megbeszéli velük a Tartományok és Kerületek fontos ügyeit.

137.01 A Rendfőnök Testvér évente legalább egyszer összehívja Tanácsát, annak minden tagjával, hogy megállapítsák a Rend helyzetét, meghatározzák kormányzása egészének politikáját, és megvizsgálják a legfontosabb kérdéseket.

137.02 A Rendfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, mielőtt egy örökfogadalmas Testvér kilépési kérelmét továbbítaná az illetékes szervnek.

137.03.01 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 1. egy háznak a Tartományfőnök Testvér kérésére való megszüntetése.

137.03.02 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 2. a noviciátusi ház felállítása, áthelyezése, és megszüntetése.

137.03.03 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 3. annak engedélyezése, hogy egy Tartományon, vagy Kerületen belül több noviciátusi házat létesítsenek.

137.03.04 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 4. egy jelöltnek adott engedély, különleges esetben és kivételesen, hogy noviciátusát a Rendnek a noviciátusi háztól különböző közösségben végezze, egy olyan kipróbált szerzetes vezetése alatt, aki a Novíciusmester szerepét tölti be.

137.03.05 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 5. egy örökfogadalmas Testvérnek egy másik Rendbe való átlépése, valamint egy másik Rendből érkező örökfogadalmas testvér felvétele.

137.03.06 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 6. egy örökfogadalmas testvér exklausztrációra szóló kérelmének engedélyezése, maximum három évre.

137.03.07 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 7. egy ideiglenes fogadalmas Testvérnek a Rend elhagyására vonatkozó kérelmének engedélyezése.

137.03.08 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 8. a Rendbe való újra felvétel.

137.03.09 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 9. egy személynek tiszteletbeli tagként való befogadása a Rendbe.

137.03.10 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 10. a helyi Elöljáró kinevezésének engedélyezése a harmadik hároméves megbízásra.

137.03.11 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 11. a Tartomány által meghatározott összeg feletti építkezés, kölcsön felvétele, kölcsönzés, vásárlás, értékes ingatlanok és tárgyak elidegenítése, szükség esetén a Szentszék engedélyével.

137.03.12 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 12. a Tartományi Káptalan által lefektetett normák jóváhagyása 137.03.13 A Rendfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül, melynek három tagja alkotja a határozathozatalhoz szükséges létszámot a következő ügyekben: 13. egyéb olyan esetek, melyek az egyetemes jog, vagy a saját jog szerint megkívánják a Tanács hozzájárulását.

137.04.01 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 1. Tartományok, vagy Kerületek felállítása, módosítása, vagy megszüntetése.

137.04.02 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 2. Az általános Vikárius Testvér, és az Általános Tanács tagjainak megválasztása, az Általános Káptalan idején kívül.

137.04.03 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 3. az Általános Vikárius Testvér, vagy az Általános Tanács egyik tagja lemondásának elfogadása.

137.04.04 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 4. az Általános Titkár Testvér, az Általános Gazdasági Vezető Testvér, a Főügyész Testvér, és az Általános Posztulátor Testvér kinevezése.

137.04.05 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 5. a Rend gazdasági ügyeinek bizottságában a tagok kinevezése.

137.04.06 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 6. az Általános Káptalan időpontjának kijelölése, és a rendkívüli Káptalan összehívása.

137.04.07 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 7. Az Általános Káptalant előkészítő bizottság tagjainak kinevezése.

137.04.08 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 8. a szavazó képesség megállapítását végző bizottság tagjainak kinevezése.

137.04.09 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 9. az Általános Káptalan ideiglenes bizottságában a tagok kinevezése.

137.04.10 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 10. egy Tartomány, vagy egy Kerület által külön engedély nélkül elkölthető összeg megállapítása, valamint ennek az összegnek emelése.

137.04.11 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 11. a gazdasági jelentés elfogadása a Generális Hivatalban, melyet minden évben az Általános Gazdasági Vezető Testvér nyújt be.

137.04.12 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 12. a Tartományok és Kerületek polgári Statútumainak elfogadása.

137.04.13 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 13. a Kerületek Statútumainak, és a Tartományok, vagy Kerületek csoportosulásai Statútumainak elfogadása, valamint a Generális Hivataltól függő házak Statútumainak elfogadása.

137.04.14 A Rendfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, melyből a tagok legalább kétharmadának jelen kell lennie, és a döntéseket a jelenlévők szavazatainak abszolút többsége alapján hozzák, a következő ügyekben: 14. a káptalani döntések tolmácsolása.

137.05.01 A Rendfőnök Testvér a fentiekhez hasonlóan jár el (137.4), Tanácsának legalább három tagjával, a következő ügyekben: 1. a Tartományfőnök Testvérek, valamint a Rendfőnök Testvér alá rendelt Kerületek Elöljáróinak kinevezése.

137.05.02 A Rendfőnök Testvér a fentiekhez hasonlóan jár el (137.4), Tanácsának legalább három tagjával, a következő ügyekben: 2. a fent nevezett Testvérek lemondásának, vagy hivataltól való megfosztásának elfogadása.

137.05.03 A Rendfőnök Testvér a fentiekhez hasonlóan jár el (137.4), Tanácsának legalább három tagjával, a következő ügyekben: 3. a Rendfőnök Testvér alá rendelt Tartományi, vagy Kerületi Elöljáró mandátumának meghosszabbítása, mely nem lehet több hat hónapnál.

137.05.04 A Rendfőnök Testvér a fentiekhez hasonlóan jár el (137.4), Tanácsának legalább három tagjával, a következő ügyekben: 4. a Rend általános szolgáltatásaival megbízott testvérek kinevezése.

137.06 A Rendfőnök Testvér a 137.4 sz. Statútumnak megfelelően jár el, Tanácsának legalább négy tagjával, amikor egy Testvérnek a Rendből való eltanácsolásáról van szó, a kánonjognak megfelelően (c. 699).

Az Általános Igazgatás Szolgálatai 137.07 A Főügyész Testvér a Szentszék által elfogadott ügyvivő. A Rendfőnök Testvért, és Tanácsát ő látja el a szerzetesi jogra vonatkozó információkkal, melyek az Egyház részéről érkeznek.

137.08 Az Általános Posztulátor Testvér a Rend boldoggá avatási, és szentté avatási ügyeinek irányítója. Előkészíti az ügyekre vonatkozó dokumentumokat, és megszervezi azok olyan terjesztését, ami eredményre segítheti azokat.

137.09 Az Általános Titkár Testvér az Általános Tanács titkári hivatalát biztosítja. Ő felelős a Tanács üléseinek jegyzőkönyveiért, és a Rend nevében folytatott levelezésekért.

137.10 Az Általános Gazdasági Vezető Testvér feladata a Rend javainak pénzügyeit, és kezelését jelenti. Abban az esetben, ha az Általános Gazdasági Vezető Testvér nem tagja az Általános Tanácsnak, meghívják őt a Tanácsülésre, amikor az gazdasági ügyeket tárgyal.

137.11 Más Testvéreknek is van a Generális Hivatalhoz tartozó megbízatásuk, nevezetesen a levéltár, a statisztikák, a Rend történetének kutatása, az időszakos publikációk munkái.

138. Az Általános Káptalan Az Általános Káptalan a Rend egészét képviselő testület. Kifejezi minden Testvér részvételét a Rend életében és küldetésében, valamint a kormányzásban való közös felelősségüket.

Az Általános Káptalan a legfelsőbb rendkívüli tekintélyt gyakorolja. A Rendfőnök Testvér hívja össze és vezeti. A Rendfőnök Testvér a rendes Általános Káptalant nyolcévenként összehívja. Összehívhat rendkívüli Általános Káptalanokat, Tanácsának beleegyezésével, ha ennek nyomós oka van.

138.01 Nemcsak a Tartományok és a helyi közösségek, hanem minden Testvér, vagy Testvérek csoportja is, szabadon intézheti kívánságait és javaslatait az Általános Káptalanhoz. Ezeket az iratokat aláírva küldik el az előkészítő bizottsághoz, aki azt átadja a Káptalan tagjainak

139. A Káptalan funkciói A rendes Általános Káptalannak az alábbi funkciói vannak: 1. A Rendfőnök, az Általános Vikárius Testvér, és az Általános Tanács tagjai megválasztása, a saját jognak megfelelő módon; A rendes Általános Káptalannak az alábbi funkciói vannak: 2. a Rend természetét, célját és szellemiségét érintő fontosabb ügyek tárgyalása, valamint hogy előmozdítsa annak megújítását és alkalmazását, megőrizve a Rend spirituális örökségét; A rendes Általános Káptalannak az alábbi funkciói vannak: 3. a Rendre vonatkozó Statútumok lefektetése; A rendes Általános Káptalannak az alábbi funkciói vannak: 4. a Konstitúciók bizonyos pontjaira vonatkozó esetleges módosító javaslatok benyújtása a Szentszék felé.

140. A Káptalan összetétele Az Általános Káptalannak vannak személyes jogon tagjai, és a Tartományok és Kerületek által választott tagjai. A választott tagok száma nagyobb kell, hogy legyen, mint azoknak száma, akik a Káptalannak személyes jogon tagjai. A saját jog határozza meg, kik a személyes jogon tagok, és meghatározza a választások módozatát.

140.01.01 Az Általános Káptalannak személyes jogon tagjai: 1. A Rendfőnök Testvér 140.01.02 Az Általános Káptalannak személyes jogon tagjai: 2. Az előző Rendfőnök Testvér.

140.01.03 Az Általános Káptalannak személyes jogon tagjai: 3. Az Általános Vikárius Testvér és az Általános Tanácsnak a Káptalan megnyitásakor funkcióban lévő tagjai.

140.01.04 Az Általános Káptalannak személyes jogon tagjai: 4. A Tartományfőnök Testvérek.

140.02 Az Általános Káptalanra küldöttként választott Testvérek száma együttesen 15-tel több kell, hogy legyen, mint a személyes jogú tagok.

A küldöttek között a következők lesznek: 1° A Rend minden „sejtjéből” (közösség, Kerület, Tartomány…) egy választott tag – egy Tartomány alá tartozó Kerület örökfogadalmas Testvéreinek számát kivonják a Tartomány Testvéreinek számából, ez utóbbi küldötteinek kiszámításához -; 2° A többi Testvér, akiket a legnagyobb létszámú egységekből választanak ki. Az erre való választásokat a következőképpen határozzák meg: Kiszámítják minden igazgatási egység képviseleti lehetőségének együtthatóját, vagyis a már meghatározott káptalani képviselők száma és ezen egység testvéreinek száma közötti arányt. A személyi jogon tagok közül, akiket ebbe a számításba beleszámoltak, csak a Tartományfőnök Testvért vonják le. Az igazgatási egységeket a saját együtthatójuk növekvő sorrendjébe állítják. A választandó küldöttek számát eggyel növelik abban az egységben, aki az élen áll.

Ekkor újra rendezik, és ezt mindaddig újra kezdik, amíg a küldöttek száma eléri a kívánt értéket.

140.03 A Rendfőnök, az Általános Vikárius, vagy az Általános Tanács tagjául a Káptalan alatt megválasztott Testvérek az Általános Káptalan tagjai lesznek, amennyiben eddig még nem voltak azok. Ha a megválasztott Rendfőnök Testvér nem lenne ott, meg kell várni érkezését, mielőtt folytatnák a Káptalan munkáját.

141. Választható Testvérek Az Általános Káptalanra minden örökfogadalmas Testvér választható küldöttként, kivéve azok, akik exklausztrációban vannak, vagy pedig másik Rendbe való átlépésük van folyamatban.

142. Választó Testvérek Az Általános Káptalanra való küldötteket választó Testvérek közé minden ideiglenes- és örök fogadalmas Testvér tartozik, kivéve azokat, akik exklausztrációban vannak, vagy pedig egy másik Rendbe való átlépésük van folyamatban.

AZ ÁLTALÁNOS TANÁCSKOZÁS Az Általános Tanácskozás egy konzultatív összejövetel, mely a Rendfőnök Testvérből, az Általános Vikárius Testvérből, az Általános Tanács tagjaiból, a Tartományfőnök Testvérekből áll, s amennyiben ezt a Kerület Statútuma jelzi, akkor a Kerületi Elöljáró Testvérekből.

Ennek célja: 1. hogy megerősítse a Rend egységét, és lehetővé tegye az Elöljárók egymás közötti, valamint a Rendfőnök Testvérrel és Tanácsának tagjaival való közvetlen kapcsolatát.

2. hogy tanulmányozza a közérdekű kérdéseket, és javaslatot tegyen a kérdésekre adott válasz elemeire.

A Rendfőnök Testvér az Általános Tanácskozást két általános Káptalan között hívja össze. Meghívhat rá más Testvéreket is, ha úgy látja jónak.

A tartomány kormányzása 143. A Tartományi Elöljáró A Tartományfőnök Testvér, Tanácsának segítségével végzi a kormányzást. Ő a Tartomány spirituális és apostoli életének, valamint a javak kezelésének legfőbb felelőse. Fenntartja a Testvérek közötti egységet, és összehangolja tevékenységeiket. Közvetlen tekintélyt gyakorol a Tartomány minden Testvére és minden háza felett.

143.01 A Tartományfőnök Testvér, küldetésének teljesítése érdekében, munkatársakat vesz maga mellé. Szükség esetén bizottságokat állít fel a különféle tevékenységek vezetésére és összehangolására.

143.02 A Tartományfőnök Testvér adja át Tartománya minden Testvérének megbízatását. A közösségek kialakítása során - lehetőleg - figyelembe veszi mindegyik Testvér képességeit és helyzetét.

143.03 A Tartományfőnök Testvér, a Tartomány kormányzásának megkönnyítése érdekében, ha szükséges, a házakat és intézményeket Körzetbe gyűjtheti, szükség esetén saját Statútummal ellátva.

143.04 Egy Testvér ideiglenes áthelyezése egyik Tartományból a másikba az illetékes Tartományfőnökök írásos megegyezésével történik. Egy Testvér végleges áthelyezését a Rendfőnök Testvérnek kell megerősítenie.

143.05 Kivételesen, és sürgős esetekben, a Tartományfőnök Testvér személyesen engedélyt adhat a Tartománynak engedélyezett teljes összeg 10 %-ánál kisebb mértékű kiadásra.

143.06 A Tartományfőnök Testvér ügyel arra, hogy a Generális Hivatal által kért dokumentumokat a megfelelő időben elküldjék. Megbizonyosodik arról, hogy a Tartomány levéltára rendben van.

143.07 Ott, ahol a Tartomány élete és kormányzása más Nagyobb Elöljárók segítségét igényli, a Rendfőnök Testvér, Tanácsának egyetértése mellett (vö. 137.3.13), engedélyt adhat azok kinevezésére és kijelölésük módjára, a Tartományfőnök Testvér kérésére.

144.

A Tartományfőnök Testvért a Rendfőnök Testvér és Tanácsa három évre nevezi ki, a Tartomány minden Testvérével való konzultáció alapján. Kinevezésekor legalább tíz éve örökfogadalmas kell, hogy legyen. Újraválasztható. A harmadik három évre szóló kinevezés csak kivételes esetekben lehetséges.

144.01 A kinevezést előkészítő konzultáció a Rendfőnök Testvér által meghatározott módon történik, miután a Tartományfőnök Testvér és Tanácsa ezzel egyetértett.

144.02 Kivételesen, és alapos indokkal, egy Tartomány, a Rendfőnök Testvér jóváhagyása után, elindíthatja a Tartományfőnök Testvér választását.

Ezt a választást a Rendfőnök Testvérnek kell megerősítenie ahhoz, hogy érvényes legyen.

145.

A Tartományfőnök Testvér legalább évente egyszer, személyesen, vagy küldöttje által, meglátogatja a Tartomány Testvéreit és házait.

145.01 A Tartományfőnök Testvér, vagy küldöttje, a közösségekben tett évi látogatása alkalmával, a Testvérekkel együtt értékeli szerzetesi- és apostoli életük minőségét. Mindegyik Testvérrel beiktat egy személyes beszélgetést.

145.02 A Tartományfőnök Testvér ideiglenesen fölmentheti Tartományának egy Testvérét, vagy közösségét, a Konstitúció bizonyos, fegyelmi jellegű pontjai alól.

146.

A Tartomány Testvéreinek fogadalmát személyesen, vagy küldöttje által veszi át, a Rendfőnök Testvér nevében.

147. Ő ad engedélyt azoknak, akik házainkban prédikálnak, és ő engedélyezi a Testvérek minden vallásos, vagy erkölcsi tárgyú publikációját.

148. A Tartományi Tanács A Tartományi Tanács azoknak a Testvéreknek a csoportja, akik a Tartományfőnök Testvérrel együtt, a Tartományban a reflexió, a tanácskozás és a döntés szervezetét alkotják. Segíti a Tartományfőnök Testvért a kormányzásban, a Testvérek spirituális és apostoli életének vezetésében, valamint a javak kezelésében.

149.

A Tartományi Tanács tagjait a Tartományi Káptalan választja. Örökfogadalmasoknak kell lenniük. Mandátumuk annak az Elöljárónak mandátumával együtt ér véget, akinek Tanácsát alkotják.

149.01 A Tartományi Tanácsot legalább négy Testvér alkotja. A Tartományfőnök Testvér közülük választja ki a Tartományfőnök helyettest, aki szükség esetén helyettesíti őt.

149.02 A Tartományfőnök Testvér elvben havonta egyszer hívja össze Tanácsát, de legalább évente hatszor. A tárgyalni kívánt kérdéseket, lehetőség szerint, legalább néhány nappal találkozásuk előtt eljuttatják a Tanács tagjaihoz. A jegyzőkönyveket naplóba rendezik, mindannyian

jóváhagyják és aláírják. A döntések érvényességéhez legalább a Tanács tagjai számának felénél eggyel több jelen kell, hogy legyen.

149.03 A Tartományi Általános Gazdasági Vezető Testvért, amennyiben nem tagja a Tanácsnak, meghívják akkor, amikor a Tanács gazdasági ügyeket tárgyal. Alkalmanként más Testvéreket is meghívhatnak a Tanács ülésére. Ezeknek a Testvéreknek nincs szavazati joga.

150. A Tartományfőnök Testvér és Tanácsa A Tartományfőnök Testvér kikéri Tanácsának véleményét a Tartomány, a közösségek és az intézmények fontos ügyeiben.

150.01.01 A Tartományfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, az alábbi kérdésekben: 1. egy Testvér stabilitási fogadalmának engedélyezése, mely engedélynek a Rendfőnök Testvértől kell megerősítést nyernie.

150.01.02 A Tartományfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, az alábbi kérdésekben: 2. egy jelölt fogadalomtételtől való elutasítása.

150.01.03 A Tartományfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, az alábbi kérdésekben: 3. egy novícius próbaidejének meghosszabbítása.

150.01.04 A Tartományfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, az alábbi kérdésekben: 4. elindítani azt az eljárást, melyben egy Testvér lemond vagyonáról.

150.01.05 A Tartományfőnök Testvérnek ki kell kérnie Tanácsának véleményét, az alábbi kérdésekben: 5. a Tartományi Gyűlés összehívása.

150.02.01 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 1. ideiglenes, vagy örök fogadalomra bocsátás, a Rendfőnök Testvér jóváhagyásával.

150.02.02 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 2. Hosszabb távollét engedélyezése egy Testvér számára.

150.02.03 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 3. egy Testvérnek a kánonjog szerinti eltanácsolási eljárásának elindítása.

150.02.04 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 4. A Rendfőnök Testvér jóváhagyását kérni ahhoz, hogy valaki a Rend tiszteletbeli tagjává váljon.

150.02.05 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 5. a Tartomány gazdasági ügyeit intéző bizottság tagjainak kinevezése.

150.02.06 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 6. a Tartomány különféle terveinek kidolgozása és a prioritások meghatározása, a Tartományi Káptalan által adott iránymutatásoknak megfelelően.

150.02.07 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 7. a közösségek élettervének jóváhagyása.

150.02.08 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 8. ingatlan javak elidegenítése, vagy megszerzése, minden építkezés és berendezés engedélyezése, a Tartománynak engedélyezett összeget túl nem lépő kölcsön adás, ill. kölcsön felvétel engedélyezése. Amennyiben az összeg túllépi az engedélyezett összeget, a Rendfőnök Testvér jóváhagyására van szükség.

150.02.09 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 9. a Tartomány, a házak és az intézmények költségvetésének és gazdasági jelentésének jóváhagyása.

150.02.10 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 10.a Rendfőnök Testvérrel való párbeszédet követően, a Tartománynak a szegénység megélésére vonatkozó bizonyos normáinak alkalmazása, az ország szokásának megfelelően.

150.02.11 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 11. a hosszabb külföldi utazások, és külföldön töltött idők engedélyezése, a Tartomány normáinak megfelelően.

150.02.12 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 12. intézmény, vagy ház alapítása, a helyi Ordinárius írásos beleegyezésével.

150.02.13 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 13. egy intézmény, vagy egy ház megszüntetésére irányuló javaslat a Rendfőnök Testvér felé, a helyi Ordináriussal való megbeszélést követően.

150.02.14 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 14. egy intézmény alapítójával kötött szerződés lefektetése, vagy módosítása.

150.02.15 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 15. amennyiben a helyzet megkívánja, Statútum lefektetése, amikor több közösség lakik ugyanabban a házban.

150.02.16 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 16. az Igazgató Testvér és ugyanazon intézmény esetleges más vezetői hatáskörének meghatározása, szükség esetén.

150.02.17 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 17. egy polgári ügyintéző alkalmazása a Rend valamely intézményének vezetésére, vagy a gazdasági jelentés ellenőrzésére.

150.02.18 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 18. a Tartományi Káptalan megnyitásának időpontjának lefektetése.

150.02.19 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 19. egy Kerület Statútumának lefektetése 150.02.20 A Tartományfőnök Testvér nem járhat el Tanácsának belegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 20. egy Körzet Statútumának lefektetése, amennyiben szükséges 150.03.01 A Tartományfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el az alábbi ügyekben: 1. a Tartományi Tanács tagjainak megválasztása a Tartományi Káptalan idején kívül 150.03.02 A Tartományfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, az alábbi ügyekben: 2. a Tartományi Tanács tagjai lemondásának, vagy posztjáról való letételének elfogadása, alapos indokkal.

150.03.03 A Tartományfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, az alábbi ügyekben: 3. egy Kerületi Elöljáró, vagy egy Körzeti Vezető kinevezése, a Testvérekkel való megbeszélést követően.

150.03.04 A Tartományfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, az alábbi ügyekben: 4. a helyi Elöljárók, a Novíciusmester, a Képzési Központok Igazgatóinak, a Tartományi Gazdasági Vezető, az intézmények Igazgatóinak és Gazdasági Vezetőinek, valamint a helyi Gazdasági Vezetők kinevezése.

150.03.05 A Tartományfőnök Testvér Tanácsával közösen jár el, az alábbi ügyekben: 5. a fentiekben kinevezett Testvérek valamelyike lemondásának elfogadása, vagy súlyos okból való elbocsátásának követelése.

151. A Tartományi Káptalan A Tartományi Káptalan az egész Tartományt képviselő összejövetel. Minden Testvér részvételét fejezi ki saját kormányzásában. Össze kell jönnie a Tartományfőnök Testvér beiktatása alkalmával. A Tartományfőnök Testvér hívja össze és vezeti.

A Tartományi Káptalan rendkívüli tekintélyt alkot tartományi szinten. A Statútumok megemlítik azokat az eseteket, amikor szerepe döntéshozó jellegű, és azokat, amikor konzultatív jellegű.

151.01.01 A Tartományi Káptalannak döntéshozó szerep van a következő esetekben: 1. saját Szabályzatának létrehozása 151.01.02 A Tartományi Káptalannak döntéshozó szerep van a következő esetekben: 2. a Tartományi Tanács tagjai számának meghatározása, és azok megválasztása.

151.01.03 A Tartományi Káptalannak döntéshozó szerep van a következő esetekben: 3. a Tartományi normák lefektetése, melyeket a Rendfőnök Testvérnek kell jóváhagynia, Tanácsának egyetértésével.

151.01.04 A Tartományi Káptalannak döntéshozó szerep van a következő esetekben: 4. a helyettes Elöljárók és a helyi Tanácstagok kijelölése módjának meghatározása.

151.01.05 A Tartományi Káptalannak döntéshozó szerep van a következő esetekben: 5. azoknak az - a 152.6 Statútumban nem említett - eseteknek meghatározása, melyekben a helyi Elöljárónak kell eljárnia, Tanácsának belegyezésével.

151.02 A Tartományi Káptalannak konzultatív szerepe van, amikor a Tartományra vonatkozó általános kérdéseket tanulmányozza. Javaslatot tesz a követendő főbb irányokra, figyelembe véve a Tartomány helyzetét, a helyi Egyház felől jövő jelzéseket, és az Általános Káptalan iránymutatásait.

151.03 A Tartományi Káptalan összetételét saját Szabályzata fekteti le.

151.04 A Tartományi Káptalannak személyes jogú, és választott tagjai vannak.

Az előbbiek között szerepel a távozó Tartományfőnök Testvér, és a kinevezett Tartományfőnök Testvér. Más személyi jogú tagokat is magában foglalhat, akiknek teljes száma kevesebb kell, hogy legyen a választott tagok számánál. Az újonnan megválasztott Tanácstagok a Káptalan tagjaivá válnak, ha addig még nem voltak azok.

151.05 A távozó Tartományfőnök Testvér, Tanácsával együtt szervezi meg a Tanács tagjainak megválasztását, összehívja azt, és elnököl a Tanácsülés megnyitásán. Az új Tartományfőnök Testvér beiktatása után elindítják a Tanácstagok megválasztásának eljárását, és a rendszeresen napirendre tűzött kérdések vizsgálatát.

151.06 A Tartományi Káptalan jelentését a Rendfőnök Testvérhez intézik.

151.07 A Tartományi Káptalan beszámolóját elküldik a Tartomány Testvéreinek.

A döntések a Káptalan által meghatározott időpontban lépnek életbe.

151.08 Hogyha a Tartomány esetleg nem tud Káptalant összehívni, akkor a Tartományfőnök Testvér értesíti erről a Rendfőnök Testvért, aki megjelöli, hogyan válasszák meg a Tartományi Tanács tagjait. Ezalatt az idő alatt a Tartományi Káptalan jogkörébe tartozó hatáskörök a Tartományfőnök Testvérhez és Tanácsához tartoznak.

151.09 A Tartományfőnök Testvér összehívhat tartományi gyűlést. Ez egy minden Testvér számára nyitott összejövetel, a Testvérek egymás közötti kapcsolatainak, és a közösségek közötti kapcsolatok elősegítésére. Arra is szolgál, hogy a Tartományra vonatkozó fontos kérdéseket vizsgálja, és hogy minden tag érdeklődését fölkeltse. Ez a gyűlés, mely konzultatív jellegű, nem helyettesíti a Tartományi Káptalant.

A helyi kormányzás 152. A Közösség Elöljárója A közösség Elöljárója Testvéreinek szolgálatában áll személyes, közösségi, és apostoli hivatásuk megvalósításában. Mindegyiküknek támaszt nyújt együttműködése, tanácsai, tekintélye által.

Kormányzását a Tanács segítségével végzi. A legalább hat testvérből álló közösségekben ez a Tanács a Tartományfőnök Testvér által meghatározott számú tagból áll. Ahol nincs Tanács, ott ezt a szerepet a közösség egésze tölti be.

152.01 Az Elöljáró minden Testvér iránt figyelmes. Kíséri őket a közös jó keresésének útján, készségesnek mutatkozik arra, hogy fogadja és meghallgassa őket. Amikor szükséges, közbelép, hogy megerősítse a közösen hozott döntések megvalósítását, vagy pedig hogy ő maga döntse el azokat a kérdéseket, melyek nem maradhatnak függőben.

152.02 Ő ad engedélyt a Testvérek személyes kiadásaira, saját hatáskörének keretei között.

152.03 Felelős azért, hogy a közösséget bizonyos időközönként összehívja gyűlésekre.

152.04 Biztosítja a Testvéreknek egy megfelelő könyvtár használatát.

Gondoskodik a levéltári dokumentumok védelméről és rendszerezéséről, és ügyel az ingatlanok és a berendezések karbantartására.

152.05 Fölmenthet egy időre egy Testvért, vagy az egész közösséget, a Konstitúció valamely, fegyelmi jellegű pontja alól.

152.06.01 Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 1. a közösségi élettervből fakadó döntések 152.06.02 Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 2. a Tartományfőnök testvér által meg nem határozott feladatok és megbízatások elosztása.

152.06.03 Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 3. az évi költségvetés, és az év végi gazdasági jelentés elkészítése, és a Tartományfőnök Testvér elé terjesztése, jóváhagyásra.

152.06.04 Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 4. a fontos kiadásokban és beruházásokban való döntéshozatal, a jóváhagyott költségvetés keretein belül.

152.06.05

Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 5. olyan tervek lefektetése, melyeknek jóváhagyása a Nagyobb Elöljárók hatáskörébe tartozik.

152.06.06 Az Elöljáró Testvér nem járhat el Tanácsának beleegyezése nélkül az alábbi ügyekben: 6. egyéb, a Tartományi Káptalan által tekintetbe vett esetek.

152.07 Az Elöljáró Testvér legalább havonta egyszer összehívja Tanácsát.

152.08 Minden alkalommal, amikor ez hasznos, a napirenden lévő kérdésekben illetékes Testvéreket meghívják a Tanács ülésére. Ez a meghívás az egész közösséghez is szólhat. Ezeknek a Testvéreknek nincs szavazati joguk.

152.09 A Tanácsülések jegyzőkönyveit az Elöljáró és a Tanács tagjai hagyják jóvá, és írják alá. Ezeknek a jegyzőkönyveknek naplóját a Nagyobb Elöljáróknak nyújtják be, a kánoni vizitáció alkalmával. A Tanács döntéseinek összegzését a közösség tudomására hozzák.

153.

A helyi Elöljárót a Tartományfőnök Testvér nevezi ki, három évre, megfelelő konzultációt követően. Legalább egy éve örökfogadalmas kell, hogy legyen. Újraválasztható. A harmadik mandátumhoz a Rendfőnök Testvér engedélyére van szükség.

A mandátumot a Tartományfőnök Testvér lerövidítheti, alapos indokkal, a Tartomány szolgálatára való tekintettel.

153.01 Kívánatos, hogy több egymást követő mandátum után a Testvérnek legyen egy szünideje, mielőtt egy közösség felelősségét újra rábíznák.

154.

A közösségekben van egy Elöljáró helyettes. Ő az Elöljárót helyettesíti, annak távollétében, vagy amikor az akadályoztatva van funkciói betöltésében. Az Elöljáró helyettes a legfőbb Tanácstag. A Tartományi Káptalanban meghatározott módozat szerint választják meg őt.

AZ INTÉZMÉNYEK VEZETŐI Vannak olyan helyzetek, amikor előnyösebb, ha a közösségi Elöljáró, és az intézmény Igazgató funkcióját különböző személyek gyakorolják.

A kinevezés módját, az intézmény Igazgató Testvér mandátumát és hatáskörét a Tartományfőnök Testvér határozza meg. A Tartományfőnök Testvér ugyanígy tesz más esetleges felelősökkel, mint például: Általános Gazdasági Vezető, Koordinátor, Tanácsos. Ők a rájuk bízott intézmény apostoli lelkületének vezetői.

Megbizonyosodnak annak jó szervezettségéről. Minden kérkedést elkerülve ügyelnek arra, hogy a marista egyszerűség megmutatkozzon.

Mint szerzetesek, ezek a testvérek közösségük Elöljárójának vannak alárendelve. Nem szabad elfelejteniük azt, hogy döntéseik a Rend felelősségét tekintve is következményekkel járhatnak. Éppen ezért megfelelő óvatossággal, és saját hatáskörük kereteit szigorúan betartva járjanak el.

10. FEJEZET

A javak kezelése

155. A Rend javai A Rendnek, a Tartományoknak és a Kerületeknek joga van ahhoz, hogy anyagi javakat szerezzen, birtokoljon, elidegenítsen és kezeljen, a maguk lehetőségei szerint.

A házak nem birtokolhatnak, és nem idegeníthetnek el.

155.01 Kívánatos lenne a Rend érdekeinek nagyobb védelme érdekében, hogy a Rend, a Tartományok és a Kerületek, valamint az intézmények, jogi személyek legyenek, az érvényben lévő törvényeknek megfelelően, ha az ország törvényei erre köteleznek, vagy ezt lehetővé teszik. Ennek jóváhagyása a felsőbb szinten illetékes tekintély hatásköre. (vö.

137.4.12) E polgári jogi személyek létrehozásakor semmiféle, a Rend örökségét érintő elidegenítés, vagy átruházás nem kaphat helyet. (c 1295; 638 § 3) 155.02.

A Rend aktívája a rövid lejáratú aktívát, a beruházásokat és az ingatlanba fektetéseket foglalja magába.

A Gondnok Testvér a rövid lejáratú aktívát és a beruházásokat a Rendfőnök Testvér, vagy a Tartományfőnök Testvér által elfogadott politika szerint kezeli, az adott helyzetnek megfelelően. Ebből áll a rendes intézkedés.

A Rend stabil vagyonának kezelése a Tartományfőnök Testvérhez tartozik, a kánonjog keretei között, és a Tartomány által engedélyezett felső határig. A Generális Hivatal a Szentszéktől kér engedélyt, ha szükséges. Ez alkotja a rendkívüli intézkedést. A stabil állományról a Tartomány hivatalában egy jegyzőkönyvet kell őrizni. (c. 638; vö.

137.3.11; 150.2.8) 155.03 Amikor több Tartomány közösen tart fenn egy intézményt, akkor közös megegyezéssel le kell fektetniük ennek Statútumát.

156. A Gazdasági Vezető Testvérek A Rend javainak kezelését vezető Testvérek nem tulajdonosok, hanem az Egyház javainak kezelői. Intézkedéseikben a közös jó, az igazságosság, a szegénység, a szeretet nagy gondjával járjanak el, figyelmet fordítva a Testvérek apostoli szolgálatára. Ügyintézéseik során tiszteletben tartják a kánonjogot.

156.01 Ahhoz, hogy a Gazdasági Vezető Testvér megfelelően tölthesse be feladatát, a Gazdasági Vezető Testvér és Tartományfőnök Testvér között szoros együttműködésre van szükség.

156.02 A Rend javainak kezelésével megbízott Testvérek ügyelnek arra, hogy minden alkalmazottunk az ország törvényeinek megfelelő bért kapjon, valamint hogy élvezzék a szociális juttatásokat és legyen társadalombiztosításuk, tiszteletben tartva az igazságosságot. (c 128.2; vö. 88..3) 157.

A Gazdasági Vezető Testvérek saját maguk dönthetnek a szoros értelemben rájuk bízott gyakori ügyekben. A rendkívüli ügyeket illetően saját Elöljárójuktól kérnek engedélyt azokra.

157.01 A belső ellenőrzéseket minden gazdasági tranzakcióra alkalmazni kell.

Ezeket az ellenőrzéseket el kell végezni, és az illetékes gazdasági bizottságnak rendszeresen át kell azt néznie. A végső jóváhagyás egy illetékes tekintélyre tartozik.

E tranzakciók eljárásait és módozatait az illetékes tekintély hagyja jóvá.

A különféle bankszámlákhoz, legyenek azok akár folyószámlák, akár betétszámlák, egynél több személy kell, hogy hozzáférhessen.

158. A javak használata és kezelés A Rend javai kezelésének iránymutatásait az Általános Káptalan adja meg.

Ellenőrzi a Generális Hivatal gazdasági működését.

A kormányzás minden szintjén az Elöljáró az, aki az általános iránymutatásoknak megfelelően, és a különleges körülmények figyelembevétele mellett, meghatározza a javak használatát, és azok kezelési módját. Ellenőrzi az ügyintézést is.

158.01 A Rendfőnök Testvér meghatározza azt a maximális összeget, melyet egy hatáskörébe tartozó Tartomány, vagy egy Kerület külön engedély nélkül elkölthet. A Tartományfőnök Testvér, vagy a Kerületi Elöljáró Testvér kérésére ezt az összeget módosíthatják, miután megvizsgálták az illetés igazgatási egység gazdasági helyzetét.

158.02 Egy közösség anyagi haszna, és a Testvérek munkájának gyümölcse a Rendé. Az apostoli intézmények fölöslege szintén a Rendé, kivéve ha valamely szerződésben ez másképpen áll. (c 681 §2) 158.03 Egy ház, vagy egy Tartomány, a közös forrásból semmiféle gazdasági segélyt nem különíthet el engedély nélkül, bármilyen eredetű legyen is az, egy be nem jelentett számla felé.

159. Tőkegyűjtés Egyedül a Rend és a Tartományok halmozhatnak fel tőkét. A tőkefelhalmozásnak összefüggésben kell állnia társadalmi és gazdasági felelősségükkel; e téren óvatosan kell eljárni.

A felelősök, a szegénység iránti elkötelezettségük tudatában és figyelmesen a világ szükségletei iránt, a haszon egy részét arra használják fel, hogy a szegényebb Tartományok, a missziók, és a szociális intézmények segítségére siessenek.

159.01 A Tartományfőnök Testvérnek és Tanácsának háromévente felül kell vizsgálnia a Tartomány rövid lejáratú aktívájának, a beruházásoknak és az ingatlanba való befektetés állapotát. A Tartományfőnök Testvér és Tanácsa megkülönböztetik, hogy e vagyonok forrása, a termelt jövedelem létrejöttének módja és ez utóbbiak felhasználása összhangban áll-e a Rendnek a Szolidaritásra szóló hivatásával, és hogy mindezek az evangéliumi szegénységről tanúskodnak-e.

159.02 Ha a rövid lejáratú aktíva, a beruházások, és az ingatlanba fektetés vizsgálata azt mutatja, hogy ezek a vagyonok képesek többlet jövedelmet hozni a Tartomány jelenlegi és jövőbeni szükségleteihez képest, akkor a Tartományfőnök Testvér és Tanácsa, az Általános Gazdasági Vezető Testvérrel konzultálva határozza meg, hogyan és hova juttassák ezt a hasznot, vagy pedig hogy bizonyos vagyonokat, a szükséget szenvedő Tartományok javára, eladjanak.

160. Az Általános Gazdasági Vezető Az Általános Gazdasági Vezető Testvér feladata a Generális Hivatal pénzügyeinek intézése. Olyan rendelkezéseket hoz, melyek a Rend forrásainak megfelelő kihasználásához hasznosak, saját hatáskörén belül. Megbízatását a Rendfőnök Testvér vezetése, és Tanácsának ellenőrzése alatt gyakorolja.

A Tartományi Gazdasági Vezető Testvéreket megkéri arra, hogy a Rend javainak kezeléséhez szükséges dokumentumokat juttassák el hozzá.

160.01 Az Általános Gazdasági Vezető Testvér minden évben benyújtja a Generális Hivatal gazdasági jelentését a Rendfőnök Testvérnek, jóváhagyásra.

Ugyanebben az időszakban benyújtja a Rend Tartományainak és Kerületeinek gazdasági helyzetére vonatkozó információkat. (c 636; vö 137.4.11)

160.02 Az Általános Gazdasági Vezető Testvérnek joga van a Tartományok, a Kerületek, a közösségek és intézmények számláinak felülvizsgálatára.

160.03 Ha az Általános Gazdasági Vezető Testvér szerint a Tartományok, vagy Kerületek helyzete ezt megkívánja, akkor kérhet egy közjegyző által kiállított másolatot a Rend tulajdonainak okiratairól. (vö. 161.6) 160.04 A Rendfőnök Testvér kinevezi a Gazdasági Ügyek Nemzetközi Tanácsát, mely legalább négy Testvérből áll, hogy az Általános Gazdasági Vezető Testvért segítse a Rend gazdaságpolitikájának alkalmazásában. E Tanács tagjainak mandátuma az Általános Gazdasági Vezető Testvér mandátumát követi. Az általános Gazdasági Vezető Testvér a Tanács elnöke. Ez a Tanács olyan gyakran jön össze, amilyen gyakran szükséges, de évente legalább egyszer.

160.05 A Rendfőnök Testvér három, vagy több Testvért nevez ki, akik az Általános Gazdasági Vezető Testvérrel a Gazdasági Ügyek Bizottságát alkotják. Ez segíti az Általános Gazdasági Vezető Testvért feladatának teljesítésében, és tanulmányozza a Rendfőnök Testvérnek jóváhagyásra benyújtott gazdasági jellegű engedélykéréseket. Ez utóbbi, mielőtt döntést hozna, tudomást szerez a bizottság indítványról. (c 1280; vö.

137.4.5) 160.06 Egy banki év kezdete előtt az Általános Gazdasági Vezető Testvér, a gazdasági ügyek bizottságának segítségével, felállítja a Generális Hivatal költségvetési tervezetét. A Rendfőnök Testvérhez és Tanácsához nyújtja be, jóváhagyásra.

161. A Tartományi Gazdasági Vezető A Tartományi Gazdasági Vezető Testvért a Tartományfőnök Testvér nevezi ki, meghatározott időre. Örökfogadalmasnak kell lennie. A Tartomány javait kezeli, és megbízatását a Tartományfőnök Testvér és Tanácsának irányítása alatt gyakorolja. A Tartomány egységes gazdasági irányítása céljából, iránymutatást nyújt a helyi Gondnok Testvéreknek.

161.01 A Tartományi Gazdasági Vezető Testvér mandátuma három évre szól.

Kétszer újítható meg egymást követően.

161.02 A Tartományfőnök Testvér kinevezi a Tartományi Tanács egy tagját, valamint legalább két másik hozzáértő személyt, akik a Tartományi Gazdasági Vezető Testvérrel együtt a Tartomány gazdasági ügyeinek bizottságát alkotják. A Tartományfőnök Testvér figyelembe veszi a bizottság megjegyzéseit, vagy javaslatait.

161.02a Külső szakértőket is kinevezhetnek, hogy a Tartományi Gazdasági Vezető Testvért segítsék feladata betöltésében.

A Tartomány Gazdasági Hivatalának jobb működése érdekében lényeges dolog, hogy mindegyik illetékes személy szerepét és a vele szemben támasztott elvárásokat világosan meghatározzák, a Tartományfőnök Testvér és a Tartományi Gazdasági Hivatal közötti szoros együttműködésének biztosítása érdekében.

A Tartományfőnök Testvér felelőssége, hogy kinevezzen egy külső hitelesítő személyt a Tartomány számláinak ellenőrzésére. (vö.

150.2.17) 161.03 Egy banki év kezdete előtt a Tartományi Gazdasági Vezető Testvér, a Gazdasági Ügyek Bizottságának segítségével, lefekteti a Tartomány tervezett költségvetését. A Tartományfőnök Testvérhez nyújtja be jóváhagyásra.

161.04 A Tartományi Gazdasági Vezető Testvér minden évben benyújtja a Tartományfőnök Testvérnek a Tartomány gazdasági jelentést, jóváhagyásra, mely magában foglalja a házak, az intézmények gazdasági helyzetét, valamint a Tartomány kölcsöneit és biztosítási kötvényeit.

A Tartomány gazdasági jelentését az Általános Gazdasági Vezető Testvérnek küldik, az őáltala kért formában (c 636.2; vö. 150.2.9).

161.05 A Tartományfőnök Testvérrel megtanácskozva, a Tartományi Gazdasági Vezető Testvér határozza meg a könyvelés rendszerét, a házakban használandó jelentéseket, és azt az időpontot, amikorra a jelentéseket el kell küldeni a Tartományi Gazdasági Vezető hivatalába.

A Tartományfőnök Testvérnek és a Tartományi Gazdasági Vezető Testvérnek hozzáférése van a számlákhoz, és a házak, az iskolák, és más, a Rendhez tartozó intézmények különféle könyvelési dokumentumaihoz.

161.06.01 A Tartományi Gazdasági Vezető Testvér meggyőződik arról, hogy a következő dokumentumokat biztos helyen tartják: 1. minden tulajdon okiratai és csatolt dokumentumai, mint: jelzálog, meghatalmazás, hivatalos hatalom átruházása, végrendelet, biztosítási szerződések és kötvények. (vö. 160.3) 161.06.02 A Tartományi Gondnok Testvér meggyőződik arról, hogy a következő dokumentumokat biztos helyen tartják: 2. a különböző házak alapítására vonatkozó dokumentumok, amennyiben azok nem a Rend tulajdonát képezik. (c. 681.2) 161.07 A Tartományi pénztár pénzét elsősorban arra használják fel, hogy a képzési és tanulmányi házakat, a betegápoló- és pihenő-házakat segítsék, hogy oktatási intézményeket alapítsanak, és azokat fejlesszék, az apostoli tevékenységek előmozdítására, és hogy tartalékalapot hozzanak létre, amennyiben erre sor kerül.

161.08 A Tartományfőnök Testvér gondja az, hogy a Testvéreket biztosítási pénztáraknál bejelentse, az ország szükségleteinek és körülményeinek megfelelően.

161.09 Egy civil ügyvezető alkalmazása, a Rend egy intézményének ügyei intézésére, vagy pedig a gazdasági jelentések ellenőrzésére, a Tartományfőnök Testvér hatáskörébe tartozik. Ezt az alkalmazást megfelelő és illő formában végzi.

161.10 Ha valamelyik Tartomány saját vállalkozást tart fenn, akkor a Tartományi Gazdasági Testvér gondosan követi annak elszámolásait.

161.11 Az engedélyezett összegnél nagyobb kölcsön felvételéhez, vagy kölcsön nyújtásához, a Tartományfőnök Testvér kérelmet kell, hogy benyújtson, a Rendfőnök Testvérnek. Ez a kérelem megjelöli a felvett, vagy adott kölcsön, valamint a visszafizetés feltételeit.

161.12 Az a Tartomány, amelyik adósságokat vett fel, és kötelezettségeket vállalt, még ha ez az Elöljárók engedélyével történt is, tartozik megfelelni azoknak. Az a Testvér, aki adósságot vett fel, vagy más anyagi kötelezettséget vállalt, érvényes engedély nélkül, mindazért egy személyben felelős. A Rendet, a Tartományt, vagy a házat nem kötelezhetik a visszafizetésre.

161.13 A Tartományfőnök Testvér, mielőtt újabb építkezéseket engedélyezne, alaposan tanulmányozza a kérdést, hogy megbizonyosodjék azok szükségességéről, és megismerje azoknak a társadalmi közegben való hatását. Figyelembe veszi az evangéliumi szegénység igényeit is.

Minden építkezési, vagy átalakítási tervet benyújtanak véleményezésre a helyi Elöljáró Testvérnek, és a közösségnek. Elvileg a Tartományi Gazdasági Testvér követi az építkezés munkálatait.

161.14 Mielőtt lefektetnének egy olyan tervet, ami nagy összeget köt le, a felelősök elemzik a Tartomány gazdasági helyzetét, és a finanszírozás lehetőségeit. A terv kivitelezéséhez csak a gazdasági ügyek bizottságának tanulmánya, valamint a Tartományfőnök Testvér, vagy – ha szükséges – a Rendfőnök Testvér jóváhagyása után kezdenek hozzá.

161.15 Olyan munkálatokhoz, melyek egy meglévő épületet jelentősen átalakítanának, csak a Tartományfőnök Testvér engedélyezése után fogjanak hozzá, még ha a vele járó kiadások a helyi elöljáró hatáskörének keretein belül maradnak is.

162. A helyi Gondnok A közösség javainak kezelésére a Tartományfőnök Testvér Gondnok Testvért nevez ki, meghatározott időre. Örökfogadalmasnak kell lennie.

Az Elöljáró Testvér és Tanácsának ellenőrzése alatt kezeli a közösség javait.

Figyelmes mindenki szükségletei felé.

Ha a közösség kis létszámú, akkor az adminisztrációt a helyi Elöljáró Testvér maga végezheti.

162.01 A helyi Gondnok Testvér mandátuma három évre szól. Egymást követően kétszer újítható meg.

162.02 Helyi szinten, az intézmények könyvelése a közösségétől elkülönítve törtéjen.

162.03 Minden közösség, minden ház és intézmény évi költségvetést készít, és ezt a Tartományfőnök Testvérnek nyújtja be jóváhagyásra, legalább egy hónappal a banki év kezdete előtt.

162.04 Ha biztosítva van a rendes működés fedezete, a különböző házak fölöslegüket a tartományi pénztárba küldik, a Tartományfőnök Testvér iránymutatásinak megfelelően.

162.05 Abban az esetben, ha ezt egy intézmény alapítója és a Tartomány között kötött szerződés megkívánja, egyedül a Tartományfőnök Testvér módosíthatja annak feltételeit, a Rendfőnök Testvér jóváhagyása mellett, amennyiben ez szükséges.

162.06 Az elszámolásokat, helyi szinten, a Tartományi Gazdasági Vezető Testvér utasításai szerint mutassák be.

162.07 A gazdasági jelentést a Tartományi Gazdasági Vezető Testvérnek küldik el, ez utóbbi által megadott minta, és az által adott utasítások szerint. Az évi gazdasági jelentést a helyi Elöljáró Testvér és Tanácsának tagjai ellenőrzik és írják alá. Abban az esetben, ha nincs Tanács, a jelentést a közösség minden tagja aláírja. (vö. 152.6.3)

11. FEJEZET

A Rend életereje

163. Isten hűségébe lépni Életünk és történetünk során tapasztaljuk Isten szeretetét és hűségét, amint Mária anyai pártfogását is.

Ez az élmény áll a Rend életerejének forrásánál. Mindez a mi személyes hűségünk, a gyümölcsöző apostoli élet, a hivatások ébredése által mutatkozik meg.

164. A marista karizma időszerűsége Rendünk, mely a Szentlélek ajándéka az Egyház számára, mindig időszerű kegyelem a világnak.

Közösségeink, melyek egyszerűek és testvériek, felhívást jelentenek a Nyolc Boldogság szellemében való életre. Odaadott életünk tanúságtétele és apostoli elkötelezettségünk arra bátorítja a körülöttünk élőket, különösen is a fiatalokat, hogy igazságosabb társadalmat építsenek, és az emberi lét értelmét mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék.

164.01 Eredetünk és lelkiségünk jobb megismerése érdekében a Rendfőnök Testvér, Tanácsával együtt, létre hívja és összehangolja az Alapító életére, művére és korára, valamint a Rend történetére vonatkozó kutatásokat.

164.02 A különféle országokban és kultúrákban, melyekben apostoli életünket gyakoroljuk, ápoljuk az Alapítóról, az első Testvérekről és a Rend történetéről való ismereteinket, hogy így spirituális örökségünket fenntartsuk, elmélyítsük és kibontakoztassuk. A Tartományfőnök Testvérek és a Kerületi Elöljáró Testvérek felelőssége e téren különösen nagy.

164.03 A Rend publikációit és dokumentumait közösségben és személyesen is olvassuk, különösen az Elöljárók körleveleit. Ezek az olvasmányok lehetővé teszik számunkra azt, hogy jobban megismerjük és jobban szeressük szerzetesi családunkat.

164.04 A Marista Család, mely Rendünk tágabb köre, olyan mozgalmat jelent, mely azok a személyeket öleli fel, akik magukénak érzik Marcellin Champagnat spiritualitását. Ebben a mozgalomban hozzánk csatlakozott személyek, fiatalok, szülők, munkatársak, volt diákok, barátok mélyítik el Alapítónk szellemiségét, hogy merítsenek belőle, és ezt sugározzák maguk körül. A mozgalom tevékenységeit a Rend megfelelő struktúrák kialakításával mozdítja elő és hangolja össze.

165. Mindenki elkötelezett és felelős Marcellin Champagnat karizmájának időszerűsége személyes és közösségi elkötelezettségünket arra ösztönzi, hogy ezt a karizmát különféle helyzetekben és kultúrákban életre váltsuk. Ennek a feladatnak mindannyian felelősei vagyunk. Az Elöljárókkal egységben azon dolgozunk, hogy Jézus jelenlétét sugárzó közösségeket építsünk.

Egy szerzetesi családban, mely által Krisztus, az ő Egyháza iránti szeretetét fejezi ki, az egészséges tagok gondoskodnak a gyengébbekről. Épp ezért, az egész Rend odafigyel minden Tartomány és Kerület életerejére.

165.01 Az Rendben fogadalomtételre készülőkkel kapcsolatos írásbeli vélemény felelősségünk gyakorlásának egyik módját jelenti számunkra.

A hit és szeretet lelkületével teljesítjük ezt a feladatunkat, a Rend javára való tekintettel.

166. Új szív Mivel tudatában vagyunk annak, mekkora a távolság Isten hívása és a mi válaszunk között, érezzük a folytonosan új megtérés szükségességét A Szentlélekhez könyörgünk, hogy törje össze azokat a béklyókat, melyek az Ő teljes befogadását akadályozzák, és együttműködünk szabadító működésével. Így, lassanként Krisztus lesz életünk Ura, és általa hozunk maradandó gyümölcsöket.

167. Szegénnyé lenni A tapasztalat azt tanítja, hogy egy szerzetesi család életereje szorosan összefügg azzal, hogyan gyakorolja az evangéliumi szegénységet.

Mivel természetes hajlamunk a kényelemre és gazdagságra irányul, különös figyelmet fordítunk arra, hogy megőrizzük életstílusunk egyszerűségét személyes és közösségi téren, valamint intézményeinkben is. A szegényeket részesítjük előnyben, akikkel megosztjuk életünket és munkánkat. Így próbálunk válaszolni az Alapító felszólítására: „Maradjatok meg a szegénység és az önmegtagadás mély lelkületében.”

168. Figyelmesen megkülönböztetni a szólításokat A küldetésünk iránti hűség az idők jeleire, az Egyház hívásaira, és a fiatalok szükségleteire való folytonos figyelmet igényel. Ez a figyelem megkönnyíti számunkra a struktúrák alkalmazkodását, és azt, hogy bátor, olykor szokatlan döntéseket hozzunk.

Apostoli területeinket közösségben való megkülönböztetés során, és az Elöljárók közvetítésével választjuk meg.

169. Megélni a Konstitúciókat Mi, Marista Testvérek, Konstitúcióinkat az Evangélium alkalmazási módjának tekintjük, és biztos kalauznak Isten ránk vonatkozó terveinek megvalósításához.

Köteleznek minket, mivel a szerzetesi fogadalom során, szabadon köteleztük el magunkat megélésére. Gyakran, imádságos lelkülettel olvassuk, s mély belső szabadsággal és az Úr iránti engedelmességgel valósítjuk meg.

A Konstitúciók, melyeket a Szentszék jóváhagyott, aki egyben annak hiteles tolmácsolója is, csakis annak engedélyével, és az Általános Káptalan kétharmados szavazata után változtathatók meg.

A Statútumokat a Káptalani Gyűlés abszolút többségű szavazata alapján lehet módosítani, kivéve azokat, melyek kánonjogi kötelezettséget fejeznek ki.

169.01 Évente legalább egyszer végigolvassuk a Konstitúciókat, lehetőleg közösségben, a közösség mivoltából adódó módszernek megfelelően.

170. A Stabilitás fogadalma Mikor eljutunk arra a korra, amelyben mélyebben érezzük az összhangot személyes hivatásunk, és a szerzetescsaládhoz való tartozásunk között, mely életével táplált minket, kérhetjük - ha a Szentlélek indított erre minket -, hogy letehessük a Stabilitási fogadalmát.

Ez a lépés azt a vágyunkat tolmácsolja, hogy Isten hűségéhez kapcsolódjunk, és kifejezzük Szűz Mária és a Rend iránti hálánkat. Ezzel újra ki szeretnénk mondani, Testvéreink előtt, azt a szándékunkat, hogy a marista ideál nagylelkűségével éljünk.

Ez által a fogadalom által arra kötelezzük el magunkat, hogy hűségünket az Úr iránti mélyebb ragaszkodással jelöljük meg, buzgó és testvéries közösségeket mozdítsunk elő, melyek kedvezőek a Testvérek spirituális fejlődéséhez, és a hivatások ébresztéséhez, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy a Rendet az Alapító karizmája felé irányítsuk, és hogy, még a számunkra, vagy szerzetesi családunk számára legnehezebb körülmények között is kitartsunk.

170.01 A Stabilitás fogadalmát az örök fogadalom után tíz évvel tehetjük le. A Tartományfőnök Testvértől kérünk engedélyt rá, aki erről tájékoztatja a Rendfőnök Testvért, hogy az megerősítse.

170.02 Az Elöljárók bátorítják a Testvéreket arra, hogy kérjék a Stabilitás fogadalmát. Alkalomadtán felajánlják nekik.

170.03 A Stabilitás fogadalmát az egész közösséget egybegyűjtő szentmise keretében teszik. A szentáldozás előtt a Testvér a következő szöveget, vagy egy ehhez hasonlót mond: „Úr Jézus, imádlak Téged, aki itt jelen vagy az Oltáriszentségben. Mivel állhatatosságom mellett, az Atyához való mind mélyebb ragaszkodásomat egyre kiválóbb módon kívánom élni; Testvéreim lelki előrehaladását, és a hivatások ébredését elősegítő közösséget kívánok előmozdítani; Édesanyádat kívánom megismertetni és megszerettetni; szerzetesi családom célját és lelkületét szándékozom fenntartani, a Konstitúciók szerint, A Stabilitás fogadalmát teszem a Mária Iskolatestvérek Rendjében (Szűz Mária Kis Testvérei Rendjében). Úr Jézus, Tested és Véred által, melyet magamhoz veszek, kérlek, fogadd szívesen most kimondott fogadalmamat.

171. Isten Országának munkásai A Rend életerejét Istennek adott válaszunk minőségéből mérhetjük le.

Marcellin Champagnat karizmáját időszerűvé téve ápoljuk hivatásunk dinamizmusát. Életünk, mindazok számára, akikhez küldenek minket, főleg a fiatalok számára, meghívást jelent arra, hogy az Evangélium, Mária példája szerint, megjelenjék a világban. Így Alapítónk, mindegyik fiában Isten Országának munkását ismerheti föl, akit az Atya választott, és a Szentlélek éltet, hogy „megismertesse és megszerettesse Jézus Krisztust”.