Tanulási technikák III. Kettéosztott napló Feldolgozott irodalom: Csejoszki M. (2012). A katolikus nevelés a politikai diktatúra oktatási rendszerében – A Pannonhalmi Bencés Gimnázium oktatásszociológiai vizsgálata (1950-1990). Magyar Pedagógia, 112 (3), 149-166.
•
• • • • •
Kiemelések, lényeges elemek a politikai diktatúra évtizedei alatti változások: magyar társadalom rendszerében oktatás történetében is tetten érhetők egyház/vallásüldözés iskolai oktatás alárendelése a „tudományos materializmusnak” iskolák csekély mértékben biztosítják a vallásos nevelést felekezeti iskola: hátrány
•
kutatás célja: a gimnázium szerepe a szocialista rendszerben Horthy korszak: felekezeti iskolák jelentősek okt.: valláserkölcsi célkitűzés
•
kommunista ideológia
•
1949- fakultatív iskolai hitokt.
•
később: hitokt. teljes ellehetetlenítése
•
egyházi iskolák államosítása
Reflexióim, megjegyzéseim történelmi háttér ( XX. sz. második feléből)
2 nézőpont összeegyeztethetetlen!
( 6505 iskola kárpótlás nélkül) rengeteg állás nélküli pedagógus kommunista diktatúra újabb győzelme • •
•
egyezmény ( 2. oktatási rendszer): felügyelet alatt működhetnek diszkrimináció a felekezeti iskolák diákjaival szemben: → korlátozott számú diák → korlátozott számú érettségiző „ senkit hátrány nem érhet amiatt, hogy
vallásszabadsághoz, oktatáshoz való jog ??
egyházi iskolába jár, vagy gyermekét oda járatja” • •
érettségi elértéktelenítése felvételinél megkülönböztetés
•
egyházi iskolák jellemző hangulata: 1950: fenyegetettség
ennek épp ellenkezője történt
1960-70: megtűrtség 1980: rehabilitáció •
diktatúra puhul felekezeti iskolák indítása iskolák és érettségizők száma emelkedik
•
diktatúra okt.politikája: → addigi rendszer felszámolása → 8 osztályos általános iskola bevezetése iskolai pályafutást befolyásolja: 1. apa társadalmi helyzete 2. családi háttér, lakóhely, stb.
•
•
felvételi alkalmával: származás szerinti szelektálás
ezért: szellemi munkás gyermeke szinte biztos, hogy továbbtanul vezető réteg gyermekeinek biztosítva van a hely
Kutatás módszerei, célja: • változások megfigyelése a Pannonhalmi Gimnáziumba • társadalmi rétegek aránya • vonzáskörzet • •
legnagyobb réteg: felsőszintű értelmiségi réteg vonzáskörzet: egész M.o, de leginkább: Budapest, Dunántúl, Veszprém
Összegzés, kitekintés: • a Pannonhalmi Bencés Gimnázium a politikai diktatúra idején hiánypótló intézményként működhetett • újraindítást követően: országos vonzáskörzet • szülők iskoláztatási motivációját meghatározta: → politika → vallásosság
nem csak ebben a gimiben, országosan ez a jellemző
és e kettő kapcsolata
•
a hipotézis beigazolódik: a pártvezetők gyermekei nem tanultak a Pannonhalmi gimnáziumban a szocializmus idején
Miért is tanultak volna vallásos gimnáziumban, ha ez ütközött a saját nézeteikkel?