HALÁSZ KÁROLY
H A LÁ S Z K Á R O LY
PAKSI KÉPTÁR
FEHÉR DÁVID
„MENNI, MENNI ÉS MARADNI”
Magasles – olvasom döbbenten Halász Károly 1972-es grafikai sorozatának címét a mûvész Paksi Képtárban rendezett nagy kiállításán. Az öt lap öt – a konstruktivizmus örökségét vállaló – struktúra-tanulmány. Négyzethálóra komponált, függôlegesekbôl, vízszintesekbôl és diagonálisokból építkezô konstrukciók, elsô pillantásra a kassáki képarchitektúra szeriális alakváltozatai. A cím azonban relativizálja e letisztult geometrikus világ tárgynélküliségét: ezek magaslesek, vagy legalábbis annak a tervei. Feldereng elôttünk az elhagyott mezôkön bolyongó vándor képe. Amikor izzadságát letörölve feltekint, a lombok között egy fakonstrukcióra lesz figyelmes, s rádöbben arra, hogy figyelik, s talán épp rá vadásznak. A dekoratív síkgeometrikus kompozíció fenyegetô, politikai konnotációktól sem mentes helyzetjelentéssé válik, metaforává, sôt emblémává, Perneczky Géza találó kifejezésével, világmodellé. Halász Károly expanzív világának modelljévé. Expanzív ez a világ, hisz avantgárd, hisz minden médiumot, mûformát bekebelez s a maga képére formál a rajztól a fényképig, a videótól az installációig. Ám expanzív ez a világ tágabb s köznapibb értelemben is, hisz sajátos földrajza van. Halász Károly magaslest tervez, amely nemcsak a magasból aprónak tûnô lények kivégzésére, levadászására alkalmas, hanem fenséges kilátással is szolgál. Innen láthatóvá válnak a távoli, elérhetetlennek tûnô dolgok, helyek, afféle potenciális úti célok, amelyek felé a Halász által lefényképezett jelzôtáblák is mutatnak (ezúttal sajnos nincsenek kiállítva). Ám a távolság irreálisan nagy. A kompozíciót meghatározó latens
5
raszter afféle börtönrácsként zár el a kilátástól. Erre az összefüggésre egy ízben maga Halász is utalt: „A bezártság a falak érzete, a realitás, a lehetôségek, a pszeudó, az irracionalitás, a túlélés, a jövô etc… A bezártságot sugallja a négyzetes formátum szigorúsága. Mindezeket fokozza a raszter, a szerkesztési vonalak meghagyása, kihangsúlyozása, a sötét színek választása…” A raszter egy késôbbi, a Magaslessel rokon sorozat központi elemévé válik, melynek címe: Hajtogatott képek I-III. (1978). A rács tehát nem feltétlenül börtönrács, inkább az összehajtogatás nyoma. Úgy tûnik, Halász számára a hajtogatás teljesen más célt szolgál, mint konceptuális kortársainál, például Maurer Dóránál. Elsôsorban nem a formai analízis eszköze, hanem metaforikus gesztus: az összehajtogatott mû zsebre vágható, akár egy térkép. Elfér egy kofferben vagy egy batyuban. Innen a kiállítás Perneczky Gézát idézô címadása: Kofferbe pakolt konstruktivizmus. A tárlaton nem szerepelnek Halász azon mûvei, melyek segítenék a látogatót az értelmezésben: fényképek Halász – utazásai során szerzett – katalógusokkal teli, kopott bôröndjérôl s a vörös színû pöttyös batyu megannyi alakváltozatáról. Ez utóbbi motívum felôl „olvashatók” a nyolcvanas évek Monolit struktúráinak harsány „neo-geo” pöttyei is. A Szekszárdi installáció egyik (eredetileg 1987-es) variációja is más megvilágításba kerül. A háttérben lévô pöttyös vásznon látszódnak a hajtogatás nyomai, melyek négyszögekbe foglalják a zöld felület agresszívan villódzó, ritmikusan ismétlôdô vörös pöttyeit. A feszítetlen vászon bármikor batyuvá alakítható, s az elôtte álló (akár ironikus Kossuth-allúzióként is felfogható) széket egy kaján christói gesztussal akár bele is csomagolhatjuk. Nem szükséges persze ezt tennünk. A kompozíció installált állapotában is mozgás és megállás, állandóság és változás dialektikájára épül: a dinamikus pöttyök és a nekik támasztott nehézkedô henger, illetve a nyugvó szék kontrasztjából származó képi feszültségre. A „high-tech” geometria sterilitását a régi szék kopottsága ellenpontozza, ironikus utalásként arra, hogy az installáció színhelye – min-
6
den látszat ellenére – nem New York, hanem a címben is megjelölt Szekszárd. Esetlegesség, átmenetiség, „buheráltság”, ugyanakkor képi intenzitás, nyers erô – Hegyi Lóránddal szólva „ironikus geometria”, mely provincialitását vállalva válik egyetemessé. Halász a látszat ellenére nem par excellence geometrikus festô, még akkor sem, ha a kiállításon a Nyitott geometria címû sorozat szerepel a legnagyobb hangsúllyal. A legtöbb mûvén relativizálja, „nyitottá” teszi vagy „lazítja” a geometriát. Ennek a legkomplexebb példái az ún. Taposott képek. Megtévesztô ezek „függönyszerû” installációja, célszerûbb lenne a padlóra fektetni ôket, ahogy a Kiscelli Múzeumban is szerepeltek. A talplenyomatok többek puszta Yves Klein parafrázisoknál – Halász befestékezett lábbal elôre megrajzolt geometrikus alakzatok szerint járja be a vásznat mint terepasztalt, mint világtérképet, a középkori templomok szakrális topográfiájának bejárásához hasonlóan. „Zarándok-konstruktivizmus” – ahogy Perneczky nevezi. A taposás gesztusa szakrális, akár mágikus konnotációkkal is bírhat, ám ironikus jellege is van – a batyu és magasles képzetköréhez kapcsolódva az egy helyben járás kényszerével, a bezártság frusztráló érzésével függ össze. A képtaposás, noha rokon az absztrakt expresszionizmus automatikus írásával és a Nouveau Réalisme bizonyos gyakorlataival, lényegében egy sajátos, dramatizált pszeudo-utazás, melynek végeredménye esztétikailag is élvezhetô. Ez az összefüggés a videón is rögzített akciókon válik explicitté (Transition an indian in Amsterdam, 1978). Halász kibelezett tévédobozok mögött John Lennonra és kortárs diszkózenére táncolva fest a lábaival. Ezúttal a taposás motívuma összekapcsolódik egy másikkal, a tévével, melynek szerepeltetése több egy Nam June Paiktól ismert konceptuális „médiumkritikai” gesztusnál. Emlékezzünk, már a korábban említett Magasles címben is megbújt a leselkedés szó. Halász a tévédoboz hôseként egyszerre válik megfigyelôvé és megfigyeltté, exhibicionistává és voyeurré, önnön tekintetének és ismeretlen tekinteteknek kiszolgáltatott Narcissusszá. A hangsúly ezúttal a kiszolgáltatottságon van, melyet a zene és a tánc felszabadultsága sem feledtet.
7
„Menni, menni és maradni” – Halász 1979-es miskolci performance-ának címe rendkívül tömören és poetikusan foglalja össze azt a problémát, mely a kiállított mûveken néhol latensen, néhol direktebb módon gyakran visszatér: az állandó utazást, illetve annak lehetetlenségét. Halász a falra írja az életét döntôen befolyásoló városok nevét, játékosan alliterálva: Kassel-Köln, Pécs-Paks. Majd hosszasan néz egy székre szerelt, feketére festett tévéképernyôt (vagy valami hasonlót), rajta a „Documenta 6” felirattal. Végül örök átutazóként hálózsákban tér nyugovóra. Az akció egy képzeletbeli utazás, melynek hôse mindvégig egy helyben marad.
8
KOVALOVSZKY MÁRTA
„PÖTTYÖK GEOMETRIÁJA”
Sok évvel ezelôtt a paksi Városi Múzeum egyik kis termében mutatták be Halász Károly grafikáit. Most ezek között az elegáns falak között nagyszabású életmûvének néhány fontos vonulatával találkozhatunk, elsôsorban a 70-es évek geometrikus kompozícióival, a 80-as évtized elejének geometriát és gesztust ötvözô festményeivel, a néhány évvel késôbbi ún. pöttyös képekkel, kép-tárgy együttesekkel és installációkkal, fotót és festményt egységbe fogó, tárgyszerû mûvekkel. Teljességében még nem láthattuk eddig, így hát aligha ismerjük Halász eddigi életmûvének valamennyi korszakát és sokféle területét, vizuális képzeletének mûveket teremtô erejét és gondolkodásának, látásmódjának meglepô fordulatait. De ahogyan telik az idô, úgy válnak egyre világosabbá annak a szellemi hálónak a szálai, amely lazán körbefonja Halász egész tevékenységét. Eszünkbe jut egy különös mondat, amelyet jó két évtizeddel ezelôtt a Mester maga írt Szabó Júlia mûvészettörténészhez. Saját tevékenységét akkor úgy jellemezte, hogy az „kiáltás egy sötét szobából”. Szívszorító jelzés volt ez a mûvész helyzetérôl. Mára Halász mûvészetének súlya és jelentôsége egyre nyilvánvalóbb. Igaz, indulásának éveit kivéve – amikor a Pécsi Mûhely tagja volt – nem tartozott és nem tartozik egyetlen csoporthoz sem. Magányosan lépked maga választotta útján, amely a 60-as évek végén megjelenô hazai konstruktivista neoavantgárdok törekvéseivel mutat párhuzamot, s amelynek szellemét mûvészi gyakorlatában máig is ôrzi. Ôrzi, persze a ma-
9
ga sajátos, a gondolatok, ötletek között nyájasan fészkelôdô, barátságosan mocorgó, látszólag naiv, de nagyon is tudatos módján. Korai korszakának geometrikus, op-artos vagy hard edge-kompozíciói még inkább az iskolaleckék tananyagát és fegyelmét mutatták, s nem lehetett elôre látni belôlük azt a derûs, de kemény és következetes utat, amely azután az ún. pöttyös képek, képsorozatok tiszta, geometrikusan diszciplinált világába vezetett. Mint ahogyan nem lehetett sejteni belôlük még a magasles-festmények és -plasztikák magától értetôdô logikáját sem, a megannyi, új meg új alakban megjelenô szerkezet diagonális rövidüléseinek ipari állványokra és távoli metropoliszokra emlékeztetô látványait. Késôbbi kompozíciói is többnyire a geometria elkötelezettjei, ez egyaránt igaz a festményekre, az ún. taposott képekre, amelyeknél a földre fektetett vásznon lábával hordta szét a festéket; igaz a tárgyszerû kombinációkra, amelyek fotó és festmény párosításával készültek, de igaz az installációkra is. Mindannyiszor a szilárd struktúra, a logikus-szisztematikus képépítés, átgondoltság és harmónia uralja a kompozíciót, bár ezek az elvek sokszor alig észrevehetôek, csupán egy-egy fekete X alakzatban, az alkalmazott formák szolid egyensúlyában, vagy a képmezô tagolásának finom arányrendjében érhetôk tetten. Az is igaz azonban, hogy a kristályos geometria Halász számára nem minden. Az ember örömmel konstatálja, milyen találékonyan bújik ki a fegyelmezett képfelszín mögül a mindennapok borostás valósága. Különösen jól érzékelhetô ez azoknál a nagyszabású installációknál, ahol a pöttyös festmények sorát a falnak támasztott színes rudak, evezôk, a földre helyezett demizsonok, mosófazék, fémvödrök szakítják meg, szerényen mutatva rá, hogy a mûvészet is csak olyan közönséges tevékenység, mint a házimunka. Mostanában mind tisztább látjuk azokat szálakat, amelyek Halász festészetét és egész mûvészetét a modern és a kortárs magyar mûvészethez fûzi. Magatartása sok-
10
ban emlékeztet Nagy Balogh János vagy Nagy István mesterember-attitûdjére, kompozícióinak festésmódja Kassák Lajos képeinek kissé göcsörtös konstruktivizmusára. Bizonyára az sem egészen véletlen, hogy ôt is akkor kezdte foglalkoztatni valóság és látszat összefüggéseinek és ellentmondásainak kérdése, amikor Pauer Gyula a Pszeudokiáltványt megfogalmazta. Pauer azzal, hogy primér geometrikus formákra (kocka, félgömb) gyûrt felületet vitt fel, pofonegyszerû igazságokra ébresztette rá az embert: semmi sem azonos önmagával, minden manipulálható. Halász maga bújt be a tv-dobozba – kár, hogy ilyen mûveibôl itt egyet sem láthattunk –, hogy gesztusával felhívja a nézô figyelmét az eleven ember és a róla vetített kép, vagyis a realitás és a virtualitás közötti különbségre, s egyben a látvány manipulálhatóságára is. Törvényszerûnek gondolhatjuk, hogy amikor az 1980-as évek elején a nála kissé idôsebb Nádler István, Bak Imre, Hencze Tamás meg mások festészetében a feszes geometrikus szerkesztés addigi helyét a szabad festôi gesztusok veszik át, olykor Halász is szabadjára engedi ecsetjét, noha annak kötetlen mozgását nála fegyelmezett pöttyök tiszta rendje tartja kordában. Mesterünk a 90-es évtizedben készült installációit a geometria és a szabadság együtt alakította. Ennek a kettôsségnek atmoszférája járja át azokat az újabb kompozíciókat is, amelyeken az emberi test dallamosan hajlékony formáit háromszögek és pöttyök szigorú geometriája fogja keretbe. És érzékelhetünk még egy másik vékonyka szálat, amely Halász tevékenységét azokéhoz fûzi, akik – mint Bukta Imre, Pinczehelyi Sándor vagy Samu Géza, ki-ki a maga módján – közvetlen környezetük, életük köznapi motívumait és eszközeit használják mûveik nyersanyagaként. Egyébként nem árt emlékezetünkbe idézni a pöttynek mint Halász Károly mûvészetének személyes emblémájává, mintegy kézjegyévé emelkedett motívumnak az eredetét. Egykor a vándorok hordoztak kezükben vagy vállukon piros-fehér babos kendôt, amely szerény útravalójukat rejtette. Mélységesen jellemzô a mûvészre, ahogy ebben
11
az egyszerû díszben is felfedezte a geometrikus forma tiszta, árnyéktalan és csendes erejét, kompozcióteremtô képességét; úgy tudta alkalmazni képeinek belsô rendjében, hogy az megôrzött valamit eredendô atmoszférájából. Különös és ritka mutatvány ez, a földhöz ragadtság és a föld fölött lebegés sajátos keveréke, amely megnöveli a mûvek szellemi árnyékát, auráját, súlyát, jelentését, miközben nem tagadja meg, sôt tétova félmosollyal, titkolt büszkeséggel vallja be a motívumok forrásvidékét.
12
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK (válogatás)
1967
Ércbányász Klub, Pécs
1969
Fiatal Mûvészek Klubja, Budapest (Ficzek Ferencel)
1971
Kisgaléria, Pécs
1974
Ságvári Klub, Pécs
1977
Csiky Gergely Színház, Kaposvár
1979
Molnár Béla Ifjúsági Ház Galéria, Miskolc Ifjúsági Ház Galéria, Pécs
1980
Újpesti Mini Galéria, Budapest
1981
Dráva Múzeum, Barcs
1980
István Király Múzeum, Székesfehérvár
1983
Tóparti Galéria, Boglárlelle
1984
Ferencvárosi Pincetárlat, Szakszervezetek Mûvelôdési Háza, Budapest; Atelier Perneczky, Köln
1986
Mûvelôdési Központ Galéria, Baja
1987
Galerie A. C. Lony, Giesen
1988
Dorottya Utcai Galéria, Budapest
1989
Pécsi Galéria, Pécs; Városi Galéria, Szekszárd; Mûvész Klub, Szombathely
1992
Künstlerhaus Bethanien, Berlin (Bukta Imrével és Szirtes Jánossal)
1993
Fészek Galéria, Budapest (Franco Daganival)
1994
Privát adás 1971–1994. (gyûjteményes kiállítás) Városi Mûvelôdési Ház, Paks Töredékek
1964–1994
Paksi Képtár, Paks
1995
Concreto, Studio d’Informazione, Estetico, S. Antioco, Cagliari Művészetek Háza, Pécs Privát adás, Balassi Könyvesbolt, Budapest Halász, Torre Civica, Casaletta, Sardinia
1996
Folyamat Galéria, Budapest Imre Bukta - Károly Halász, Galeria Miedzynarodowega, Centrum Kultury, Krakowie
1997
Halász, Geometria Aperta, Galeria Bedoli, Viedana, /Brescia/
1998
Fészek Galéria, Budapest Paksi mogyorók, Városi Múzeum, Paks Paksi mogyoró struktúrák, Nevelők Háza, Pécs
13
2000
Taposott képek, Kiscelli Múzeum, Budapest
2002
Privát Adás – Modulált Televízió, 1971–1975. Fregatt Art Galéria, Budapest
2003
Halász Károly, Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza, Budapest
2004
Szigetek (performance), Közelítés Galéria, Pécs
2006
Halász Károly 1983–2006. Városi Mûvelôdési Központ, Paks
2009
Why-Percé-Neden-Miért (kiállítás-performance), Közelítés Galéria, Pécs
2010
Kofferbe pakolt konstruktivizmus, Paksi Képtár, Paks
Willy. Fészek Mûvészklub galériája, Budapest
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK (válogatás)
1967
Képzômûvészkörök Országos Kiállítása, Szeged
1969
Pécsi Mûhely, Pincegaléria, Pécs
1970
Pécsi mûvészek, Zwickau
1971
Dunamenti Fiatalok találkozója, Paksi Képtár, Paks
1972
Pécsi Mûhely és Haraszty István, Kápolnamûterem, Balatonboglár
1973
Kép-Tárgy-Akció, Pécs-Tettye Pécsi Mûhely 1973. Kápolnamûterem, Balatonboglár
1974
Ungarische Kunst ’74. Kunstverein, Oldenburg
1975
Kollázs, Fiatal Mûvészek Klubja, Budapest Expozicion de Arte Grafika, Barcelona – Madrid AIR Gallery, London
1976
Expozició, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan Sorozatmûvek, István Király Múzeum, Székesfehérvár Ungarische Kunst 1914–76. Bunder Kunstmuseum, Chur Open Show, AIR Gallery, London
1977
CAYC. International Video Festival, Barcelona
1978
Hongaarse Konstruktivsche Kunst 1920–1970. Hertogenbosch–Utrecht–Schiedam Drawings, Multi Art Points Gallery, Amsterdam
1979
Ungarische Konstruktive Kunst, Kunst-Palast, Düsseldorf Arte Ungherese Contremporanea, Milano – Firenze Ungarische Konstruktive Kunst 1920–1977. Kunstverein, München Works and Words, De Appel, Amsterdam Plener 1979. Wroclaw
14
1980
Pécsi Mûhely 1970–1980. Csók István Képtár, Székesfehérvár; MMK Paks Tendenciák I. Óbuda Galéria, Budapest Tendenciák 3. Óbuda Galéria, Budapest Ungarsk Konstruktivisme, Henie-Ostand Kunstsenter, Hovikodden, Oslo
1981
Tény-Kép, Mûcsarnok, Budapest
1982
Új-szenzibilitás, Fészek Galéria, Budapest
1983
Új-szenzibilitás, Fészek Galéria, Budapest XVIII. Internationale Malerwochen in der Steiermark, Pallais Attems – Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
1984
Künstler aus Süd-West Ungarn, Kunst im Agra – Park Halle, Leipzig Frissen festve, a Magyar festészet új hulláma, Ernst Múzeum, Budapest Kép ’84. Transzavantgarde – Posztmodern, Fészek Klub, Budapest
1985
Pillanatkép, Magyar festôk három nemzedéke, Mûcsarnok, Budapest Drei Generationen Ungarischer Künstler, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz 101 tárgy, Objektmûvészet Magyarországon 1955–1985. Óbuda Galéria, Budapest
1986
Ost-Europa Accrochage I. Kulturverein e.v. Galerie im Bürgercentrum, Wolkenstein Kép és Fotó 1980–1986. Paks; Kultúrház, Galánta
1987
Contemporary Hungarian art in the 80s, Galerie der Stadt Esslingen, Villa Merkel, Esslingen Neue Senzibilität, Ungarische Künstler der 80er Jahre, Museum der Kunst, Dortmund
1988
Institut Supérieur pour l’Étude du Langage Plastique, Bruxelles
1989
Ungarische Avantgarde in der Malerei der 80er Jahre, Walker Hill Art Center, – Seul
1990
Festival International de la Peinture, Cagnes-sur-Mer ungarische Künstler. Zacheta Narodowa Galeria Sztuki, Warschau
1991
Metaphor, Pécsi Galéria; Kenuesaw State College, Marietta, Georgia, USA Positionen, Ungarische Kunst der 90er Jahren, Kunstwerkstatt, München
1992
Gedächtnis Räume (Performance und Installationen), Künstlerhaus Bethanien, Berlin
1993
Mi kelet franciák, Magyar Mûvészet 1981–1989. Csók István Képtár, Székesfehérvár
15
1994
Új szerzemények, Paksi Képtár, Paks Variációk a Pop Art-ra, Fejezetek a magyar mûvészetbôl 1950–1990. Ernst Múzeum, Budapest Ungarische Künstler aus Paks. Rathaus, Lauda-Königshofen
1995
Weihnachtsaustellung, Galerie Gaudens Pedit, Lienz Kortárs Magyar Grafika az Albertina gyûjteményébôl, Budapest Galéria, Budapest
1997
A Merics-gyûjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1999
Pécsi konceptualizmus, Szombathelyi Képtár, Szombathely
2000
Válogatás a Vass-gyûjteménybôl, Városi Mûvészeti Múzeum, Gyôr
2001
Idôhíd-Zeitbrücke (Kiscelli Múzeum anyagából), Museum Moderner Kunst
2002
Kápolnatárlatok 1972 és ma, Balatonboglár. XX. sz. állandó kiállítás, Magyar
Stiftung Wörlen, Passau
Nemzeti Galéria, Budapest 2003
Modern Képtár–Vass László Gyûjtemény, Veszprém Hordozható Múzeum/Portable Museum. Ernst Múzeum-Dorottya Galéria, Budapest
2004
Pécsi Mûhely 1968–1980, Pécsi Galéria-Hattyúház, Pécs Új szerzemények a Városi Mûvészeti Múzeumban – Válogatás a múzeum kortárs magyar gyûjteménybôl. Városi Mûvészeti Múzeum, Gyôr
2005
25 éves a VIKAT, Paksi Képtár, Paks Europa Szoborpark. I. nemzetközi kortárs állandó szabadtéri kiállítás. Veszprém XXVI. Vizuális Kísérleti Alkotótelep zárókállítása. Paksi Képtár, Paks
2006
Az enyém, Pécsi magángyûjtemények. Hattyúház-galéria, Pécs 25 éves a Paksi Vizuális Kísérleti Alkotótelep. Hattyúház-galéria, Pécs
2007
Fekete & Fehér/Black & White, Vasarely Múzeum, Budapest Kis magyar performance – történet, Szentendrei Képtár, Szentendre ARTINACT – Válogatás a Paksi Képtár gyûjteményébôl, Paksi Képtár, Paks
2008
Koncept, koncepció, szemelvények, Vasarely Múzeum, Budapest
2009
Témák és Momentumok, Paksi Képtár, Paks
16
IRODALOM
1970
Beke László: Jegyzetek fiatal mûvészekrôl Magyar Építômûvészet, 1970. 5.sz. 53.p.
1973
Perneczky Géza: Informations from East to West, Important Buisness, Köln, 1973. No.1. Keserû Katalin: Pécsi Mûhely, Mûvészet, 1973. 9.sz. 27.p.
1976
Hegyi Lóránd: Pécsi Mûhely plakátjairól, Mûvészet, 1976. 11.sz. 24. p.
1977
Aknai Tamás: Grafika’76. A Pécsi Modern Magyar Képtár nemzetközi gyûjteményének bemutatója, Mûvészet ’77. Corvina kiadó Budapest, 1978. 210. p. Honisch Diether, Neue Kunst aus Ungarn, Kunstmagazin, 1977. Nr. 1. 58. p. Schwarze Dirch, Im Schatten der Dokumenta 6., Hessische Algemeine, Kassel, 1977. 7. 16. p.
1978
Hegyi Lóránd, Magyar Konstruktivisták Hollandiában Mûvészet’78., Corvina
1979
Aknai Tamás, Katalógus elôszó, Ifjúsági Ház Galériája, Pécs, 1979.
Kiadó, Budapest,
Glózer László, In absztrakte Natur bringen, Süddeutsche Zeitung, 1979. 1. 24. 1980
Cavellini Guglielmo Achille, Cavellini in California and in Budapest, Firenze, 1980. Lantos Ferenc: Néhány gondolat a Pécsi Mûhely alakulásáról, Katalógus elôszó, Pécsi Mûhely, 1970–1980., Csók István Képtár, Székesfehérvár, 1980. Gyetvai Ágnes, Tanulmányok a tájban, Beszámoló a Pécsi Mûhely munkájáról, Mozgó Világ, 1980.5.sz.10.p. Kovács Péter, Új Mûvészet 1970-ben, Mûvészet, 1980. 10.sz. 14. p. Szabó Júlia, Emlékek a 70-es évekbôl, Mûvészet, 1980. 10. sz. 9. p. Hegyi Lóránd, Halász Károly mûvészete, Katalógus elôszó, Karcagi galéria, Karcag, 1980. Tendenciák, 1970–1980.3. Geometrikus és strukturális törekvések, Óbudai Galéria, Budapest, 1980.
1981
Hegyi Lóránd, Halász Károly, katalógus elôszó, Megyei Mûvelôdési Központ Galériája, Kecskemét, 1981 Hegyi Lóránd, Pogány Zsolt gyûjteménye a székesfehérvári István Király Múzeumban, Mûvészet, 11. sz. 28. p. Kovalovszky Márta, Minden eladó, Beszámoló a VII. Pécsi Kisplasztikai Biennaléról. Mûvészet, 1981. 7. sz. 22. p. Lantos Ferenc – Halász Károly, „Vizuális Kísérleti Alkotótelep, Paks, 1980”. Mûvészet, 1981. 1. sz. 50. p.
17
Romváry Ferenc, Képzômûvészet Pécs-Baranyában 1945-tôl napjainkig, Pécs, 1981. 60. p. Sinkovits Péter, Akció geometrikus struktúrákban, Mûvészet, 1981. 2. sz. 50. Nagy Zoltán, Acélszobrászat, Mûvészet, 1981. 12. sz. 52. 1982
Simonffy András, Tény, hogy fotók, Kritika, 1982. 4. sz. 5. p. Szabó Júlia, Halász Károly, Katalógus elôszó, István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. Marosi Ernô, Halász Károly, Megnyitóbeszéd, Pécsi Hírharsona, (MKISZ. dél-dunántúli szerv. lapja), 1982.
1983
Mendöl Zsuzsa, Katalógus elôszó, Neue Künstler aus Sudungarn, Neue Galerie am Landsmuseum Joanneum, Graz. 1983. Husz Mária, Halász Károly festményei, Mûvészet, 1983, 10. sz. 56. p. Sinkovics Péter, Fókuszban a fotótörténet, Mûvészet, 1983. 1. sz. 46. p. Nagy Zoltán, Helyben Járás, Pécsi Országos Kisplasztikai Biennale. Mûvészet, 1983. 11. sz. 10. p. Fenz Werner: Katalógus elôszó, XVIII. Internationalen Melerwochen in der Steimark, Palais Attems, Graz, 1983.
1984
Attalai Gábor, Frissen festve, Mûvészet, 1984. 12. 40. p. Hegyi Lóránd – Halász Károly kiállítása elé, katalógus elôszó Szakszervezetek Mûvelôdési Háza Galériája, Budapest, 1984.
1985
prof. dr. Wilfried Skreiner, Drei generationen ungarischer Maler. Katalógus elôszó, Drei Generationen ungarisher Künstler. Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Künstlerhaus. Graz. 1985.
1986
Neue Westfalsche Kulturelles Eregnis mit Osteurophischer Kunst, 5–6. 86. Dr. Romváry Ferenc, katalógus elôszó, Kép és Fotó, Paks, 1980–1986.
1987
Kovács Orsolya, A Pécsi Grafikai Mûhely, Mûvészet, 1987. 2. sz. 32. p. Hegyi Lóránd, Elôszó az „Új Szenzibilitás IV.” kiállításhoz, Budapest Galéria, Budapest, 1987. Beke László, A magyar videó mûvészet történetének a vázlata, in. Video-Alfa, Múzsák, Budapest, 1987. 173. p. Hegyi Lóránd, Die Neue Malerei in Ungarn, Neue Senzibiltät Ungarische Malerei der 80er Jahre, Galerie Stadt Eslingen, Villa Merkel, 1987. Hegyi Lóránd, Neue Malerei in Ungarn, 1980–1986. Ungarische Malerei der 80er Jahre, Museum für Kunst und Kulturgeschichte der Stadt Dortmund. 1987.
1988
18
Deidesheimer Berndt, Halász katalógus elôszó, Galerie A. C. Lony, Giessen, 1987. Perneczky Géza, A korszak mint mûalkotás, Corvina, Budapest.
1989
Romváry Ferenc, A pécsi képzômûvészet száz éve, A Helyzet,1989.10.20.
1990
Hegyi Lóránd, Utak az avantgardból, Budapest, 1990.
1991
Grenzenlos kulturelle Begegnung, Budapest – Berlin, Sept. 1991. März.
1992
Ortutay L. Gyula, A nyolcvanas évek magyar festészete, Népszabadság, 1992. július 23. Szabó Júlia, Képtár nyílt Pakson Beszélô, 1972.7.11. Lóska Lajos, A kortárs magyar mûvészet Otthona, Új képtár Pakson, Új Magyarország, 1992.8.28. Ágh István, A város toronyóra ütése, Világszövetség, 1992.9.1. Chikán Bálint, Aranycsinálók, Magyar Hírlap, 1992.6.27. Romváry Ferenc, A Paksi Képtár, Új Mûvészet, 1992. október. Szabó Júlia, Halász Károly, Festô, szobrász, mûvésztelep- és képtáralapító, Új Mûvészet, 1992. október. Sárosdy Judit, Kolombusz Tojása, Magyar-ibér-amerikai kortárs mûvészeti kiállítás katalógusa, 1992.
1993
Hegyi Lóránd, Echlettismo radicale – ’l arte ungarese negli anni’ 80e’ 90. La Biennale di Venezia 1993. La coesistenza dell’ arte Un modello espositivo. Boris Brollo, Art Gallery Raffl, JULIET. Art Magazin Triest, No. 63. june. 1993. Varga Koppány, Vidéki Képzômûvészeti Gyûjtemények, A Paksi Képtár, Árgus, 1993. IV. évf. 2. sz. március-április. Hegyi Lóránd, La Post – Geomeria di Károly Halász. Klára Borbás – Károly Halász, katalógus, 1993. Merano-, Ville de Monpellier, Colle-sur-Loup.
1994
Szabó Júlia, Pöttyös batyu és szôlôkaró, Holmi, 1994.6.11. Perneczky Géza, Egy titkos tipp: a Paksi Képtár, Népszabadság, 1994.8.13. Zwickl András, Szép képek- Dialóg XIII. Franco Dagani- Halász Károly kiállítása, Balkon, 1994./1. II. évf. 1. sz. Romváry Ferenc, Múzeum kontra Képtár, Népszabadság, 1994.12.16. Perneczky Géza, Zuhanás a toronyból, Válogatott írások, 1983–84. Budapest. A nyolcvanas évek mûvészete, Katalógus, Budapest,1984. /Varga Koppány/.
1995
Európa kreáció / re-kreáció, katalógus, Budapest, 1995. /Keserû Katalin/. Perneczky Géza, Halász Károly és a kofferbe pakolt konstruktivizmus. Halász Károly, Privát adás 1967–1993. Balassi kiadó, 1995. Halász Károly, Tevékenységemrôl.
1996
Kovács Orsolya, „Halász Károly”, „Magyar Mûvészek Bukta-Halász”, kiállításhoz,
1997
International Cultural Center, Kraków. Wehner Tibor, Kíméletlen Mûvészeti Napló, Új Forrás, 1997.07.23.
19
1998
Merhán Orsolya – Varga Koppány, A Paksi Képtár, Paksi Képtár I. katalógus tanulmány, Paks, 1998. Halász Károly, Paksi Képtár I. katalógus elôszó, Paks, 1998. Ellopták Vilt Tibor Merengô és Halász Károly Plasztika I–II. címû alkotását, Balkon, 1998. 6. sz. p. 32.
1999
„A mi huszadik századunk”, Kovalovszky Márta és Kovács Péter kiállítása. A Szent István Király Múzeum kiadványa, Székesfehérvár, 1999. Aknai Katalin, Paksi párhuzamok, Új szerzemények, Új Mûvészet, 1999/7. p. 13–14. Halász Károly festômûvész: 20 év kiállításai a Paksi Képtárban, a Városi Mûvelôdési Központban és a volt Ifjúsági- és Úttörôházban. Paksi Tükör, VI: évf. 1. sz. 1999. március. Sasvári Edit, Fôvárosi Képtár – Halász Károly, Bibliográfia, 1999. 01. 02. http://www.btmfk.iif.hu/halasz.html
2000
Perneczky Géza, Két jegyzet Halász Károly legmonumentálisabb képsorozatáról. Katalógus elôszó, Halász Károly Taposott Képek, Fôvárosi Képtár / Kiscelli Múzeum – Templomtér kiállításához.
2001
Aknai Katalin, „A képtár mint mikrokozmosz”, katalógus elôszó, Paksi Képtár katalógus II. Paks. 2001 Perneczky Géza, Tíz Éves a Paksi Képtár, Paksi Képtár II. katalógus elôszó, 2001. Dr. Romváry Ferenc, „Elôszó” Paksi Képtár katalógus II. elôszó, 2001.
2002
Mehán Orsolya, A nyári alkotótelep záró kiállítása, Paksi Képtár fotógyûjteménye, Paksi Képtár Katalógus III. Paks, 2002. Szûcs Tíbor, A Paksi Képtár fotógyûjteménye, Paksi Képtár katalógus III. Paks, Halász Károly, Utószó – Paksi Képtár fotókatalógus III., Paks, 2002.
2003
Fitz Péter, Katalógus elôszó, a Klónozott fotók, Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítótermének katalógusa György Péter, A pécsi szál, Jelenkor. / Irodalmi és Mûvészeti folyóirat, Hopp Halász Károly,” Néhány mondat az újabb fotóimhoz”, Katalógus elôszó, A Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóterme.
2004
Pécsi Mûhely – Nagy Képeskönyv, Pécs, Alexandra,2004. Dr. Romváry Ferenc, Halász Károly karcagi performance, Karcagi Galéria 1980 – Pécs, Közelítés Galéria, 2004. Erdôs Anikó, MediaGyár – MediaFactory, Nemzetközi Kortárs Mûvészeti Szimpózium és kiállítás Pécsett, a Közelítés Mûvészeti Egyesület szervezésében, Zsolnay Gyár, Pécs. 2004. április13 – május 1. Ritter János, „Ritter János FAK-ról”, Paksi Képtár katalógus elôszó, IV. 2004. Paks.
20
Halász Károly, „25 éves a Fiatal Alkotók Köre 1979–2004”, Az alapító Halász Károly bevezetôje, Paksi Képtár Katalógus IV. 2004. Paks. Házas Nikoletta, Neoavantgarde Mûhelytitkok, Pinczehelyi Sándorral beszélget Házas Nikoletta a Pécsi Mûhely retrospektív kiállítása kapcsán, Balkon. 04.02.2004. 2005
Kovalovszky Márta, A Magyar Festészet Remekei, Budapest, Corvina, 2005. Perneczky Géza, Rövid beszámoló a Paksi Képtárról, http://www.c3.hu/~perneczky/ Lantos Ferenc, A Paksi Vizuális Kísérleti Alkotótelep elsô öt évérôl, 25 Éves a Vizuális Kísérleti Alkotótelep 1980–2005. Paksi Képtár Katalógus V. 2005. Hopp-Halász Károly, Harc a koncért fotósorozat / Goya parafrázis, Szöllôsi Mátyás versével. Arttér, Budapest, No.1.
2006
Európa Szoborpark I. Veszprém, Katalógus, Mûvészeti Mûhely Alapítvány, Budapest, 2005. Aknai Tamás,” Ornamens = bicepsz, pötty, lábnyom, stb.” ECHO 2006/1 p.27.
2007
Gellér Judit, Arcok a városból Kortársak a pécsi Hattyúház Galériában, Maktár. III.évf. 2007/02. p. 26. Prosek Zoltán, A Paksi Képtár Új otthona / Azonos minôségû terek, Mûértô, X. évf.-2. szám. 2007. február. p. 3. Doboviczki Attila, Független mûvészeti kezdeményezések, folyamatok a hetvenes években, Régió vagy provincia? Pécs kulturális élete a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években. Mûvészetek Háza, Pécs története Alapítvány, Pécs, 2006. p. 85.
2008
Ébli Gábor, Bochumtól Omszkig, Jürgen Weihardt kollekciója. Mûértô, 2008. február. Perneczky Géza, A magyar fotómûvészet emancipálódása, (Szilágyi Sándor: Neoavantgard tendenciák a magyar fotómûvészetben 1965–1984.), 268. Prosek Zoltán, Rozsda-zónák, Balkon, 2008.1.
2009
Perneczky Géza: Hová merre Apolló? (Katalógus-elôszó). Halász Károly kiállítása Kalocsán. Schöffer Miklós Múzeum, Kalocsa.
21
Munkák Gyûjteményekben
Artpool, Budapest Cavellini, Brescia Communa de Villasimius, Cagliari Fôvárosi Képtár-Kiscelli Múzeum, Budapest Galerie v. Bartha, Basel Gaudens Pedit Collection, Lienz Herman Ottó Múzeum, Miskolc Hypo Bank, Budapest-Wien Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár József Attila Múzeum, Makó Kortárs Magyar Múzeum, Dunaszerdahely Ludwig Múzeum-Kortárs Mûvészeti Múzeum, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Modern Magyar Képtár, Pécs Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz Paksi Képtár, Paks Sárospataki Képtár, Sárospatak Szombathelyi Képtár, Szombathely Városi Mûvészeti Múzeum, Gyôr
22
HALÁSZ KÁROLY – KOFFERBE PAKOLT KONSTRUKTIVIZMUS 2010. szeptember 24. – 2010. november 23.
kiadja / Paksi Képtár felelôs kiadó / Prosek Zoltán szerkesztôk / Prosek Zoltán szerzôk / Kovalovszky Márta · Fehér Dávid grafikai tervezés / Czeizel Balázs, aBC nyomda Mackensen Kft., Budapest © szerzôk © Paksi Képtár 2011
A katalógus szerzô jogilag védett. A kiadó elôzetes írásos hozzájárulása nélkül részleteiben sem reprodukálható.
Paksi Képtár H–7030, Paks, Tolnai u. 2 www.paksikeptar.hu
Az intézmény fenntartója
A kiállítást támogatta
ISBN 978-963-87881-8-4