Mengyán András by Paksi Képtár

M E N G YÁ N A N D R Á S

Paksi Képtár Art Gallery Paks

Szilágyi András

A TÉRSZEMLÉLET VIZUÁLIS VILÁGA THE VISUAL WORLD OF SPACE PERCEPTION

Bizony „Legnehezebb következetesnek lennünk, legkönnyebb következetlennek” – írja Montaigne. E fordított arányosságban érzékeltetett etikai intenciók akkor erôsödtek fel bennem, amikor Mengyán András képzômûvész mûveit tanulmányoztam. Különösen figyelemre méltó, hogy egy logikai szigorral következetesen felépített vizuális szellemtér milyen szemléletbeli változásra képes a mûvészetben. Elsôsorban azért, mert ezek az ábrázolási módok éppen úgy alapjai a pszichológiának és a matematikának, mint a mûvészetnek. Évszázadokon keresztül a konvenció hozzászoktatott bennünket ahhoz, hogy elfogadjunk bizonyos kifejezô formákat, jeleket, amelyeket azzal a céllal használtak a nevelésben, hogy egyidej leg fejlesszék matematikai és vizuális képességeinket; csakis ennek eredményeképpen véltük magától értetôdônek, hogy az eukleidészi perspektíva megadja számunkra a valóság tökéletes illúzióját. Ezzel máris benne vagyunk egy mûvészettörténeti problémakör analízisében, amiben tudvalevôen megkülönböztetünk más, egymástól eltérô térlátási rendszereket és a térészlelés más vizuális összefüggéseit. Mengyán András korán felismerte a matematika jelentôségét a formaképzô alkotófolyamatban. A formák logikai útját követve a térben új, eleddig nem, vagy kevésbé elemzett ismereteink vizuális képét festi és rajzolja nekünk. Mengyán mûvészetének filozófiai inspirációi a történelmi múlt (a Kr. e. VI. században élt Pitagorasz görög filozófus) kozmoszfogalmától (harmónia-világrendjébôl) eredeztethetôk, amiben elválaszthatatlan volt a szám és a ciklikusság rendje – az örök visszatérés elmélete.

Indeed, as Montaigne writes, “it is most difficult to be consistent and easiest to be inconsistent”. The ethical intentions alluded to in this reverse proportionality gained emphasis for me when I was studying the work of visual artist András Mengyán. It is especially remarkable to see the shift in perception a mental space – that has been coherently constructed in accordance with the rigour of logic – is capable of in art. This is primarily so because these methods of depiction are just as basic to psychology and mathematics as they are to art. Through the centuries, convention has ingrained in us the acceptance of certain forms of expression and signs that were used in education to simultaneously develop our mathematical and visual abilities. Only as a result of this did we think it self-evident that Euclidian perspective should give us the perfect illusion of reality. And thus, we are already finding ourselves in the analysis of an art history problematic whereby various differing systems of space perception and other visual correlations of space cognition are distinguishable from one another. András Mengyán recognized the significance of mathematics in the artistic process of creating form early on. Tracing the logical path of forms through space, he draws and paints for us the visual image of new, hitherto unknown, or less analysed, information. The philosophical inspiration for Mengyán’s art can be traced back to cosmos-concepts (harmonyworld order) from the historical past (Pythagoras, 6th century BC), where the order of numbers and cyclicality – the theory of eternal returns – were insepa-

Platón szerint is: „A mérték és arány adja mindennek a szépségét” (Philébosz). Arisztotelész felfogása is hasonló volt. Eszerint a szám „a létezô dolgok anyaga, és a dolgok tulajdonságai és állapotai belôle valók” (Metaphysica). Az egész égi világrend, a harmónia és a szám kölcsönösségében valósul meg. A számok minden létezô valóságnak az objektív elemei. A szám, mint ôselv

Tanulmány 1. 1964-65 · tusrajz 32,5x47,5 cm

átértelmeztette az egész modern huszadik századi képzômûvészeti gondolkodás alapjait, amelynek korábban sem a szépségét, sem a jelentéshordozó értékét nem ismertük fel. Mengyán András mûvészetében, az arányok és léptékek konfigurációiban a szám meghatározó immanens viszonyítási elem. Mindez úgy artikulálva, hogy „az érzékelô értelem” lélekvilága elôtt új esztétikai dimenziókat tár fel. A képzômûvészet minden válfaja tulajdonképpen a tér mûvészete. Ebbôl következôen nincs képzômûvészet téren kívül, és az emberi gondolkodás, amikor a térben fejezi ki magát, szükségképpen képzômûvészeti színformát ölt. Mengyán radikális objektív absztrakciója ennek az érzékelésnek adott más minémûséget azzal, hogy korunk természettudományos világképét, az általa lét-

rable. According to Plato too, “it is moderation and proportion that makes things beautiful” (Philebos). Aristotle also took a similar approach, according to which numbers “comprise the material of existing things and it is of them that the properties and conditions of things are made” (Metaphysica). It is in the reciprocity of harmony and numbers that the entire celestial world order becomes manifest. Numbers are the objective elements of all existing realities. The very foundations of modern twentieth century thinking on fine art were reinterpreted by the number as a proto-theory, whose beauty and meaning-bearing value had previously been left unrecognised. In András Mengyán’s art, the number is an imminent determining element of relation in the configuration of proportions and scales. All this is articulated so that new aesthetic dimensions are opened up to the world of the “perceiving intellect”. All genres of visual art are, in essence, the art of space. As a result, there is no visual art outside space, and human thinking, when it expresses itself in space, necessarily takes on the colour and form of visual art. It was to this perception that Mengyán’s radical objective abstraction gave a different quality by depicting the scientific worldview of our age and the spatial geometric structures he has created on the aesthetic level of perceptibility.

PECULIARITIES OF APPROACH IN PROCESSES OF ART HISTORY In his visual mental space, András Mengyán builds his art on the constructive world of geometric forms, on the one hand, and on the expression of space perception, on the other. The basis of perceiving the

rehozott új minôség térgeometriai struktúrákat az érzékelhetôség esztétikai szintjén ábrázolja.

world in terms of geometric forms lies in the distinction between changes of condition and not changes of objects. In this art, the intellectual organising method plays an increasingly larger and more intensive part. MÛVÉSZETTÖRTÉNETI FOLYAMATOK Through his research-experimental works, András SZEMLÉLETI SAJÁTOSSÁGAI Mengyán reveals a visual mental space to us that has Mengyán András vizuális szellemterében egyfelôl a no determined size. It is transitive and dynamic. It is a realm in which geometriai formák konstruktív világát teszi meg mûvészetének alapjává, másfelôl a térérzékelés kifejezé- the attributive compositional elements are positioned sét. A világ geometriai formákra épülô érzékelésének and change location in relation to the artist, or the alapja az állapotváltozások, nem pedig a tárgyválto- viewer/perceiver, and not to each other. Significantly, zások megkülönböztetése. Ebben a mûvészetben the objects indeed become existing things which are egyre több, egyre intenzívebb az intellektuális orga- – for now and for ever – without attributive and unchangeable properties. This world can be analysed nizáló módszer szerepe. Mengyán András kutatási-kísérleti alkotásaiban fel- on the level, and in the space, of abstraction – but tár elôttünk egy olyan vizuális szellemteret, amelynek also in the realm of the specific. What we have here is the permeability of forms and the transitive nature nincs meghatározott nagysága. Tranzitív és dinamikus. Egy olyan világot, amely- of temporal and spatial relations where the most ben a jellegadó kompozíciós elemek csak a mûvész- important “professional” component is the search hez, vagy a nézô-befogadóhoz, nem pedig egymás- for composition. In the evolution of thought on fine arts, it was the hoz viszonyítva helyezkednek el és változtatnak helyet. Nem utolsósorban a tárgyak valóban olyan léte- cubists who further developed the artistic perception zôkké válnak, amelynek egyszer és mindenkorra nin- of the world as outside Euclidian space. By doing this, they also, in fact, directed our attencsenek attributív és meg nem váltion to an alternative view of many toztatható tulajdonságaik. Ez a világ az absztrakció síkján és teréold fine art depictions whose beauben elemezhetô, de ennek ellety and meaning-bearing value had nére a konkrétum világában is. till then eluded us. Thus, the ever A formák átjárhatóságáról, az idô resurfacing difficulties in the process és térviszonyok tranzitív jellegéof further verification – which, in rôl van szó, ahol a legfontosabb spite of all its results cannot be „szakmai” elem, a kompozíció regarded as complete – are left to keresése. our times. Today, it is a proven fact A képzômûvészeti gondolkothat works of art have entered into dás fejlôdésében a kubisták volfruitful interaction with the realm of tak azok, akik tovább fejlesztetscientific worldview, which builds on ték a világ nem eukleidészi térthe premises of modelling. It should ben szervezôdô képzômûvészeti be noted, however, that the fine arts szemléletét. Ezzel tulajdonképhave registered the changes in our Tanulmány 5. 1964-65 pen ráirányították figyelmünket perception in relation to the world tusrajz 47,5x32,5 cm

arra is, hogy másként is nézzünk jó néhány régi képzômûvészeti ábrázolást, amelynek sem szépségét, sem jelentéshordozó értékét eddig nem ismertük fel. Így aztán korunkra maradt a további bizonyítás újabb és újabb nehézsége, ami minden eredmény ellenére nem tartható teljesnek. Mára bizonyítottá vált, hogy a mûalkotások termékeny kölcsönhatásos viszonyba kerültek a természettudományos szemlélet modelláló premisszákra épülô világával. De megjegyezhetô, hogy a képzômûvészet már jóval a tudományos gondolkodás elôtt regisztrálta a világhoz való viszonyunk szemléleti változásait. Ezzel látszólag szemben álló volt Kazimir Malevics mûvészete, aki egy sajátos tudattalan rezdülést fogott fel, amely elindítja az érzékek organonjának áthangolódását. Ô egy szigorú redukciós folyamatban visszavetette a természeti, tárgyi képekrôl leválasztott kubista festészeti formaelemeket, a végsô formák elemeire, ahol az üres négyszög egy színnel kitöltött érzékenysége lett formává. Ebbéli szuprematizmusában a „tárgynélküliség” tiszta tapasztalatában csak a hallgatag valóságalap meditációja adhat megjelenô képet. Ezen ünnepélyesség belsô „személyes képe” már a világmindenség végtelen rezdülésére figyel. A kozmikus összefüggések emberbe helyezett világára. Más vonatkozásban Piet Mondrian neoplaszticizmusa is, a végletekig leegyszer sítette a formákat. Képi harmóniájában, a derékszög rendszer egyensúlyában fedezte fel a legtisztábban az egyetemességet, melyben a színek pontosan meghatározott érték szerint szervesülnek a kompozícióban. Kassák Lajos képarchitektúra szemléletét pedig kiterjeszti a vizuális alakítás más területeire is. Malevics szuprematizmusától vagy Mondrian neoplaszticizmusától abban különbözik, hogy céljaiban nem áll meg a festészetnél, hanem a megépített konstrukciók mûvészetét, a térbe kilépve az építészetnek rendeli alá. A mûvész egyetlen értékmérôje a világszemlélete. „Az abszolút kép a képarchitektúra…, ami nem hasonlít semmire, nem mesél el semmit, és nem kezdôdik el sehol, és nem végzôdik be sehol. Egyszer en van.” Mengyán András vizuális szellemte-

well before the birth of scientific thought. The art of Kazimir Malevich, who captured a unique unconscious vibration that would initiate a retuning of the senses, was in apparent contradiction with this. In a strictly reductionist process, he cast back the cubist elements of form in painting that have been detached from natural, objective images onto the elements of the final forms, whereby the single-colour filled sensitivity of an empty square became form. In this Suprematism, in such pure experience of „objectlessness”, only a meditation on the silent basis of reality can provide a manifesting image. The inner “personal image” of this ceremoniousness, thus, watches for the infinite vibration of the universe – the world of cosmic correlations as manifest inside the human being. From a different standpoint, Piet Mondrian’s Neoplasticism also simplified forms to the extreme. It was in its visual harmony and the equilibrium of the rectangular system that he discovered with the greatest degree of clarity a universality in which the colours were integrated into the composition in accordance with a precisely determined value. And then there is also Lajos Kassák who extends his Pictorial Architecture approach to other areas of visual shaping. It differs from Malevich’s Suprematism and Mondrian’s Neoplasticism in that its objectives do not stop with painting but extend beyond it; it subordinates the art of built constructions – by stepping out into space – to architecture. An artist’s worldview is his only measure of value. “Pictorial Architecture is the absolute image..., which does not resemble anything, has no stories to tell, and does not begin or end anywhere. It simply is.” András Mengyán’s visual mental space is also located in the worldview of the Kassák tradition within which it can recognise the space modulations of visual architecture that are above these realms of freedom and that have not been uncovered. In this way, aesthetic perception has moral consequences in his art. That, whose composition does not satisfy the immanent laws of forms – in other words, that which

re is a kassáki hagyomány világszemléletében mozog, amelyben képes felismerni az ezen szabadságtartományok feletti fel nem tárt képi architektúrák tér-modulációit. Ekképp mûvészetében az esztétikai szemlélet morális következményekkel is jár. Nem lehet szép az, aminek a kompozíciója nem felel meg a formák immanens törvényszer ségeinek, vagyis ami hibás funkcionális kötôdésben egyesített. Az idôskorú Kassák geometrikus formanyelvi hagyományának folytatása nemcsak az avantgárd folytonosságát biztosította, egybeesett az újgeometria nemzetközi megjelenésével, ami újra felvetette a magyar mûvészet nemzetközi integrációjának lehetôségét. Mengyán András testvérbátyja Fajó János, Kassák Lajos tanítványa volt. Az ô az emberi magatartás-normái átsugároztak Mengyán mûvészetére is. Fajó János írta Kassák halálakor: „Az alkotó személyhez mindenekelôtt életformája tartozik… Ez a mû (…) aranyfedezete, értékeinek stabilizálója”. Ez az alkotói ethosz meghatározó volt Mengyán András mûteremtési viszonyában is. Mengyán az alkotói képzelet – az új, modern technika – felhasználásából kiindulva újraszervezi, újra artikulálja a belsô és külsô világra vonatkozó érzékelési tartományokat. Az új eszközök felbontóképessége az „elavult” formák helyébe a képzômûvészeti jelek és jelrendszerek aktív média készletét építi be. Ezáltal az eredeti megteremtésének a fogalma és vizuális színformája más formában lép újra színre. Olyan interaktív képi világ tárul fel, amelynek az esztétikai megítélése az ember képzelôerejét egészen a kor szemléleti határáig feszíti. Ez a bôvítés azon túl, hogy az új vizuális kép hatását is érinti, az érzékelés dinamikai hatását is megváltoztatja. Az alkotói képzelet geometriai fensége láttán érzett gyönyör nagyobb annál, mint amit feláldoz, de oka önmaga elôtt is rejtve marad. Az „ész csele” az öntudatlan tudat tudatosságának teremtô ereje objektíválódik a mûben. Az emberi szem behatol az anyagba, és olyan világot ért meg, amelynek általános formáját többé nem határozhatja meg az a szokás, amely mindent – beleértve a képzômûvészeti teret is – absztrakt „kubusba” vetít, egy moz-

is unified in faulty functional linkage – cannot be beautiful. The continuation of old Kassák’s tradition of the language of geometric form not only ensured the continuity of the avantgarde but also coincided with the international appearance of new geometry, which once again raised the possibility of the international integration of Hungarian art. András Mengyán’s older brother, János Fajó was a student of Lajos Kassák. His norms of human behaviour also permeated Mengyán’s art. Upon Kassák’s death János Fajó wrote: “It is first and foremost his lifestyle that belongs to the artist... this is the gold cover for his artwork (...), the stabiliser of its value.” This ethos of the artist influenced András Mengyán’s creation of artwork as well. Taking the use of creative imagination – the new, modern technology – as a starting point, Mengyán reorganises and rearticulates the realms of perception in reference to the inside and outside worlds. The resolution capability of new tools integrates the active media pool of visual art signs – and systems of signs – in place of “outdated” forms. In this way, the visual colour-form of the original and the concept of its creation reappear in a different form. We are shown an interactive visual world whose aesthetic judgement stretches human imagination to the limits of the vantage point of the age. This expansion, in addition to affecting the effect of the new visual image, also changes the dynamic impact of perception. The pleasure experienced when observing the geometric sublimity of the creative imagination is greater than what is sacrificed, but its cause remains hidden even to itself. It is the “trick of the mind”, the creative power of the consciousness of the unconscious mind, that becomes objectified in the artwork. The human eye penetrates matter and grasps a world whose general shape can no longer be determined by the habit that projects everything – including the visual art space – into abstract “cubus”, into the Euclidian image of a motionless realm that is specific only in that one can pass through it like a visitor. One of the driving forces of the new constructivism

dulatlan absztrakt világ eukleidészi that unfolded in the second képébe, amely annyiban konkrét, half of the twentieth century hogy átfut rajta az ember, mint egy – and also of science itself – is látogató. A huszadik század második the philosophical recognition felében kibontakozó újkonstruktivizpressed by Heisenberg (and mus egyik, de magának a tudományothers) according to which nak is legerôsebb hajtóereje az a Heithe virtually untanglable and senberg által (is) nyomatékosított fiincomprehensible jumble of lozófiai felismerés, mely szerint a ternatural phenomena can only mészeti jelenségek szinte kibogozhabecome understandable to us tatlan és áttekinthetetlen szövevénye if we are able to discover csak úgy érthetô meg számunkra, ha mathematical forms inside it. matematikai rendszer formákat feThus, it is not enough to state dezünk fel benne. Nem elég tehát azt how things have come to be; Tanulmány 6. 1964-65 megállapítani, hogy mibôl lettek a we must also be able to tusrajz 47,5x32,5 cm dolgok, hanem felelnünk kell arra is, answer how matter structures hogyan strukturálódik az anyag, s miitself and what visual “links” lyen vizuális „kötôdései”, konfigurációi vannak a vi- or configurations the spatial systems of the universe lágegyetem térrendszereinek. Ami a mûvek megér- have. This, beyond providing an understanding of arttésen túl, nem mellesleg, kifejezi a különbözô anya- work, also, significantly, expresses the order of gok szépségrendjét is: magát az új térszervezôdés beauty of various materials: the aesthetic form of new spatial organisation, itself. esztétikai formát.

A SZEMÉLYESSÉ TETT SZÉPSÉG KONSTRUKTÍV METAMORFÓZISAI

CONSTRUCTIVE METAMORPHOSES OF BEAUTY-MADE-PERSONAL

Mengyán András mûvészete, szellemi-vizuális „mélyárama” a filozófiai pozitivizmus. E filozófiai szemlélet az objektív formák természettudományos-matematikai vizsgálatának alapelemeit hangsúlyozza. Ezen túl sokrét és transzparens formában még Kant tanításait is visszahozza nekünk a formákról, a kategóriákról. I. Kant álláspontja szerint a „szépmûvészetben a lényegi elemet mindig a forma jelenti” (Az ítélôerô kritikája). Az erkölcs és az esztétika vonatkozásában maga a kompozíció (az összetett forma) lesz a tiszta fogalom. A fentiek nyomán re ektáló ítélôerô oly közel kerül a meghatározó ítélôerôhöz, hogy a felületes szemlélô már összekeveri a mûvészetet a tudományos kutatással. Holott mindig az intuitív megis-

András Mengyán’ art – his mental-visual “deep flow” – is philosophical positivism. This philosophical approach emphasises the fundamental elements of the scientific-mathematical analysis of objective forms. Furthermore, it also brings us back to Kant’s teachings on forms and categories in a multifaceted and transparent way. According to I. Kant, in “fine art, form always signifies the fundamental element” (Critique of Pure Reason). In relation to morality and aesthetics, the composition (complex form) itself becomes the pure concept. Reflective judgement which functions in line with the above comes so close to determining judgement that a superficial observer may confuse art with scientific research. Albeit it is always

merésen keresztül emelkedünk a különösbôl az álta- through intuitive understanding that we are elevated lánosba. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a from the extraordinary into the mundane. It is imporforrástöredékek fénytörésében játszó idô- és térdi- tant to emphasise this also because the space-time menzió olyan illúziót teremt számunkra, ami egyre dimension that moves in the refractions of source jobban kiszolgáltat bennünket, mintha a néma hát- fragments creates an illusion that makes us increastér várakozna arra, hogy újra színre léphessen; a múlt- ingly surrender as if the mute background was waitból kísért élô entitások ismeretlen újidej történelmé- ing to once again make its appearance; for an re. Mengyán vizuális szemlélete a matematikai gon- unknown new history of living entities haunting from dolkodásból kiinduló elvont, de érzékelhetôvé épített the past. Mengyán’s visual approach consists of an geometrikus formavilága, a tapasztalattól függetle- abstract, mathematically based realm of geometric nül létezô, transzcendens képi világ univerzumába form constructed in such a way so as to be rendered emeli a nézôt. A szépség érzékelhetô rendje, a szépség geometriai struktúrája, a szépség objektív, de személyessé tehetô világa ez, amelynek elemei az elsô periódusban síkbeli, majd térbeli (csillagközi) kiterjedést kapnak. Nem elsôsorban egy-egy mûben, hanem ciklusok (sorozatok) egységében tárul fel elôttünk mûvészete. Ma már a számítógép virtuális szoftver tereiben kalandozhat az ember, de itt tudatos, az intuíció szellemvilágát mindvégig megtartó képépítés folyik, amiben az alakítás képzeletbeli keretei, a természettudomány analitikus gondolkodási szemléleTanulmány 8. 1964-65 · tusrajz 47,5x32,5 cm te érvényesül. Mûvészetében az élet organikus tereit a „rendszer felôl” újítja meg. A logika, mint rendszer, a szín, perceptible, which elevates the viewer into a trana fény nála olyan kompozíciós elem, amivel tér-rend- scendent visual universe that exists independently of szerbe szervezi a formákat. Ebben a rendteremtô ké- experience. This is the perceivable order of beauty, pi metamorfózisban a formák idôbeni, ritmikus, már- its geometrical structure, its objective but personalismár zenei kiterjedést nyernek: vizuális szonáták ütem- able world whose components in the first period gain hangsúlyos tételeiben. A kiállításon bemutatott mû- planar, and then spatial (interstellar), expansion. His veken tanulmányozható, ismétlés nélküli képi permu- art unfolds before us not primarily through individtációi, amit egy, két, három irányban fordít el, általá- ual works, but through the unity of cycles (series). ban tizenöt fokonkénti eltolásokkal. Mengyán And- Today, we can venture into the virtual software rás vizuális szemléletében alapvetô fontosságú, hogy spaces of the computer, but here a conscious image a képzômûvészeti formát a tér fogalmának függvé- building takes place, which continuously contains the

nyeként tanulmányozzuk. Annál is inkább, mivel ez a fogalom nemcsak koronként, hanem kultúránként is változik. Ebbéli szándékai szerint megfigyelhetô, hogy a kvantummechanikai (energia potenciálok) mozgásterek irányába haladunk. Mengyán logikailag következetesen komponált képei, valósággal modellálják a természetet analizáló fizika tudományának kutatásait. Ezen túl, vizuális térszervezési ideáinak esztétikai felt nése a közvetítettség azon dimenziójára hívja fel a figyelmet, amely módszeresen a redukcióhoz kötôdik. Az érzéki egyediség konkrét ideává minôsítésével az elvonatkoztatás és meditáció lehetôségeit sokszorozza meg számunkra.

Mengyán András eddigi életmûve, értelmezésemben négy szakaszra bontható: 1. Síkkonstruktivista korszak (A formák logikája (1974), a – tér-forma (1979–1980) és vizuális programok). 2. A térviszonyok és ember kapcsolata (az ideális, programozható, a tapasztalati tér valamint a pszichológiai érzékelés kapcsolata (1980–1985). 3. Az interaktív terek, Enviromentek (1986–1994). 4. Többfunkciós terek, forrástöredékek (1995…)

DINAMIKUS TÉRSZERVEZÉS TÖBB NÉZÔPONTÚ GEOMETRIKUS FORRÁSTÖREDÉKEI Mengyán András – „Több nézôpontú forrástöredékei” a kozmosz egész területére transzponált geometriai struktúrák kristályszerkezeteinek képi világához közelítenek, a színek, a formák és arányok vizuális viszonylatait teremtve meg. Kiindulása, a térben szervezôdô geometria és kombinatorika, kiemelten a geometria és a matematika alapelemeinek végtelen szín- és formalehetôségei fogalmi és esztétikai vonatkozásainak kutatása. Sôt, a különbözô térrendszerek olyan megkomponálására törekszik, ami nemcsak leképezi, hanem újjáteremti az anyag lényegi felépítésébôl eredô strukturális for-

mental world of intuition, and whereby the imaginary frameworks of shape making – the analytical thinking of the natural sciences – prevail. In his art, he renews the organic spaces of life from “the direction of the system”. Logic as a system, along with colour and light, are, for him, compositional elements that help organise forms into a spatial system. In this ordering visual metamorphosis, forms gain temporal, rhythmic, almost musical, dimensions: visual sonnets in accentual movements. The artworks presented at the exhibition offer a glimpse at his nonrepetitive visual permutations that are rotated in one, two or three directions, usually with 15 degree shifts. In András Mengyán’s visual approach, studying artistic form as a function of the concept of space is imperative – especially, since this concept changes not only through the ages but also across cultures. In accordance with his intentions to this effect, it can be observed that we are proceeding in the direction of quantum mechanical (energy potentials) spaces of movement. Mengyán’s images composed with logical consistency practically model the research of modern physics which analyse nature. Furthermore, the aesthetic appearance of his visual ideas of spatial organisation draws our attention to a dimension of intermediation that is methodically linked to reduction. By turning sensory uniqueness into a concrete idea, it multiplies the possibilities of abstraction and meditation for us. András Mengyán’s oeuvre thus far can be divided into four segments: 1. Planar constructivist period (The Logic of Forms, 1974; Nature-Space-Form, 1979-1980; and visual programs). 2. The relationship of spatial aspects and the human being (the relationship between ideal, programmable, experiential spaces and psychological cognition, 1980-1985). 3. Interactive spaces, Environments, 1986-1994). 4. Multifunction spaces, source fragments (1995…)

mákat. Mielôtt vizsgálatunkba kezdenénk, meg kell fogalmaznunk, hogy a geometrikus képzôdmények a folyamatokkal szemben olyan állapotszer ségek, amelyeknek sajátosan meghatározott alakjuk, határuk van; láthatatlanul is „kiemelkednek” a természeti világ folyamataiból. A módszer analitikus, ami azon túl, hogy több réteg , átnyúlik a képzômûvészet határterületén a fizika és filozófia diszciplínák irányába, annak ellenére, hogy az alkotó vizuális szellemterében a mûvek valaminô természetes zártsággal és bizonyos állandósággal bírnak. Másképpen fogalmazva a diszkréció vázszerkezeteinek létezésformájaként jelennek meg. A geometrikus képzôdmények úgy kapcsolódnak a kölcsönhatások tér-modulációkhoz, hogy megmaradnak lényegesebbnek, „többnek” is az efemer jelenségekkel (képzôdményekkel) szemben. A létrehozott képi kölcsönhatások olyan geometrikus hasábok, konfigurációk, egyidej együttlétezését feltételezik, amelyek nemcsak sz k térbeli határok között léteznek, hanem a nézôpont változtatásával, más-más képi képzeletbeli kereteket teremtenek. A képtérben „mögöttük és elôttük” van a síkba szervezett formavariációk végtelen gazdagsága. Ennek érzékeltetése a színtartományok „neon frekvenciáit” alkalmazza: a fény természete szerint. Az ekképp létrehozott két-, három- és négydimenziós térviszonyok dinamikus szerkezetet alkotnak. Állításom szerint Mengyán vizuális szemléletének középpontjában egy kozmológiai geometriaháló szervezôdik. Az értelmezô számára a nehézség egyrészt abban van, hogy re exiós tudatunk „bizonyos másodlagos szemléletesség” alapján ragadja meg ezeket a geometrikus-hálóba font konfigurációkat. Másrészt a szem receptivitása, valamint az érzékszervek percepciós felbontóképessége behatárolt. A síkbeli ábrázolás és fénytartományok különbözô frekvenciái éppen a formákat konfiguráló lényegi – általunk nem látható, nem érzékelhetô – meghatározottságok létére utalnak. Ezeknek a nem érzékelhetô, de fogalmilag és képi rendszerben artikulált struktúráknak a láthatóvá tételére vállalkozik az alkotó. Mengyán And-

MULTIPERSPECTIVAL GEOMETRIC SOURCE FRAGMENTS OF DYNAMIC ORGANISATIONS OF SPACE András Mengyán’s “Multiperspectival Source Fragments” focuses in on the visual world of the crystal structures of geometric constructs transposed on the whole of the cosmos, thereby establishing the visual relations of colours and forms. Its point of departure is geometry and combinatorics as organised in space, more specifically, research on the conceptual and aesthetic aspects of the basic elements of geometry and mathematics in the infinite possibilities of colour and form. What’s more, he seeks to compose various systems of space in a way that does not only map, but also recreate, the structural forms derived from the essential composition of matter. But before embarking on our examination, we must state that in contrast to processes, geometric formations are condition-like phenomena that possess uniquely determined shapes and boundaries; they “emerge” from the processes of the natural world even in their invisibility. The method is analytical, and in addition to being multi-layered, it extends in the borderlands of fine art towards the disciplines of physics and philosophy regardless of the fact that the artworks have a kind of natural closedness and a certain permanence in the artist’s visual mental space. To put it another way, they manifest as forms of being of the skeleton structure of discretion. The geometric formations are linked to the space modulations of interactions in a way that allows them to remain more significant, or simply “more”, than the ephemeral phenomena (formation). The produced visual interactions assume the simultaneous existence of geometric slabs and configurations that exist not only within narrow spatial borders but, through alterations of vantage points, create different visual imaginary frameworks. The infinite richness of the form variations of planar visual space opens up “behind us and before us”. This is rendered perceptible by the utilisation of the “neon

Tanulmány 4. 1964-65 · tusrajz 32,5x32,5 cm

rás „kettôs látású” képeinek festékanyagként olyan fotolumineszcensz anyagot használ, amit ultraviola (UV) fénnyel világít meg. A „második látásban” érvényesülô felkent lumineszcens festékanyag ultraviola fénnyel való megvilágítás hatására visszaverôdik, és számunkra is érzékelhetô „feléledô” szín-fényértéket és formákból kisugárzó energiairányokat jelöl. A szín és forma elválaszthatatlanná válik, ugyanakkor a sebesség- és az idô-szekvenciák megváltoztatják a vizuális jelenségeket, és új kapcsolatrendszereket teremtenek számunkra. A természeti kiindulású magábanvaló lényegi meghatározottság, mint szín, mint energia-kvantum érzékeltetése nem véletlen. Ez a láthatatlan képszervezô erô Mengyán vizuális szellemterének szubjektív erôvonala, ami a teret jellegadó dinamikus formavariációkká szervezi. A mûalkotásban a személyes képszervezô erô leleménye teremti meg azt a vizuális teret, amelyben a geometrikus konstrukciók dimenziói – a síkból kilépô áthatások következtében – újabb és újabb térviszonylatokat nyitnak meg számunkra. A jellegadó formakonfigurációk egymásból egymásba szervesülnek, ami a dinamikus egyensúlyi formáknak a sajátos központi jellegére

frequencies” of the colour domains: in accordance with the nature of light. The thus created two-, three-, and four-dimensional spatial relationships constitute a dynamic structure. I argue that a cosmological geometric grid is manifest in the centre of Mengyán’s visual approach. For the interpreter, the difficulty is partly in the fact that our reflexive consciousness grasps these configurations enmeshed in the geometrical grid according to “a certain secondary descriptiveness”. By the same token, the receptivity of the eyes and the perceptional resolution capability of the sense organs are limited. Planar delineation and the various frequencies of light domains are alluding precisely to the existence of essential – to us, invisible and imperceptible – determinedness which configure form. It is these nonperceivable, but conceptually and visually articulated structures that the artist endeavours to render visible. András Mengyán paints his “double sighted” images using photoluminescent materials which he then illuminates with ultraviolet light. In reaction to being illuminated by UV light, the applied luminescent painting material, which becomes perceptible through “second sight”, is reflected and marks colour-light values and energy trajectories that emanate from forms thus coming to life and becoming perceivable to us. Colour and form become inseparable, while, at the same time, velocity and time sequences alter visual phenomena and create new systems of relations for us. The rendering perceptible of naturally originated inherent essential determinedness, such as colour and energy quanta is no accident. This invisible image-composing force is the subjective line of force that stretches through Mengyán’s visual mental space, which organises space into attributive dynamic variations of form. In the artworks, it is the ingenuity of the personal image-composing power that creates the visual space, in which the dimensions of geometric constructions – as a result of the interferences exiting the plane – continuously open up new relationships of space for us. Attributive form config-

utal. Az általam értelmezett vizuális szerkezet többdimenziós térviszonya, a tudományos térfogalom vizuális rendszerének személyesen felismert esztétikai minemûségeit hangsúlyozza. Az alkotó a négy- és több dimenziós térviszonyok érzékeltetésére félreérthetetlenül a geometria expresszív torzulásait használja komponálási elemként. Ez képezi vizuális programjának legújabb törekvését. A geometrikus szerkezet vizuális motívumai olyan redukált ôsformák, amik strukturált matematikai rendszereket hoznak létre. Értelmezésemben Mengyán András többdimenziós dinamikus szerkezete több is, meg kevesebb is ezeknél a geometrikus ôsformáknál. Ez a többdimenziós rendszer is magában hordja az állandóságot, de nem a hagyományos tér behatárolt-

Tanulmány 3. 1964-65 · tusrajz 47,5x32,5 cm

urations become part of each other, which alludes to the unique central character of dynamic equilibrial forms. The multidimensional spatial relations of visual structure, as I interpret it, emphasise the personally recognised aesthetic qualities of the visual system of the scientific space-concept. For making four- and multidimensional spatial relationships perceptible, the artist distinctly uses the expressive distortions of geometry as compositional element. This constitutes the latest aspirations of his visual program. The visual motifs of geometric structure are reduced proto-forms that call into being structured mathematical systems. In my interpretation, András Mengyán’s multidimensional dynamic structure is both more and less than these geometric proto-forms. This multidimensional system also carries permanence in itself, but instead of structuring in accordance with the limitations of traditional space, it works as the dynamic equilibrium of multidimensional spaces in grid-like geometric spatial structures. The relationship of the natural, physical and visual art spaces is especially important in András Mengyán’s art. In order to understand this, we must refer to the physical problem of the unity of time and space whose foundations were laid down by Einstein in his Special Theory of Relativity at the beginning of the last century. The basic idea was that time was not independent of space and the condition of motion, there was no simultaneous time and even the length of space was relative, as the spacetime of a system was a function of the frame of reference. It is useful to call all this to memory because Mengyán’s approach is also connected to this; it is at this point that the playful clear-sightedness of the artist’s intellect enters into the picture. In accordance, the connection between space and time is not static, but dynamic. In other words, it is dependent on the condition of motion of the visual system. In András Mengyán’s visual perspective, space makes its drawing, as it were, according to which matter is to organise itself. Matter, on the other hand, sketch-

sága szerint strukturál, hanem a többdimenziós terek dinamikus egyensúlyaként, hálószer geometrikus térstruktúrában. A természeti, fizikai, és képzômûvészeti tér kapcsolata különösen fontos Mengyán András mûvészetében! Ennek megértéséhez fel kell idéznünk a tér és idô egységének fizikai problémáját, amit még Einstein alapozott meg a múlt század elején, speciális relativitáselméletében. Az alapgondolat az volt, hogy nincs helytôl és mozgásállapottól független idô, nincs egyidej ség, illetve a térhosszússág is viszonylagos, mert egy rendszer térideje a vonatkoztatási rendszer függvénye. Minderre azért volt érdemes emlékeztetni, mert Mengyán szemlélete is ehhez kapcsolódik, itt lép be az alkotó szellemének játékos tisztánlátása. E szerint tér és idô összefüggése nem statikus, hanem dinamikus, vagyis függ a képi rendszer mozgásállapotától. Mengyán András vizuális szemléletében a tér mintegy megrajzolja az anyagnak, miként szervezôdjön. Az anyag viszont a térnek mintegy elôrajzolja, sajátos elôfestésével megmutatja, miként görbüljön! A képanyag pedig engedelmeskedik mozgásában a téridô elôrajzolt formáinak. Tehát a képi relativitás nem magára az idôre és a térre vonatkozik, hiszen a térnek nincs nagysága, tehát nem zsugorodhat, miként az idônek sincs, tehát nem rövidülhet, hanem együttesen a mozgó téridôbeli dolgokra. Ezért maguk a relativitáselmélet eredményei annyiban vihetôk át a konstruáló vizuális szemlélet területére, amennyiben a képi létezôket nemcsak téridô dimenzió keretében, hanem sajátosan téridôként! Így egy mozgó vizuális rendszer kiterjedési szerkezete szerint artikulált képi rendszer létállapotaként értelmezzük.

A KÉPSZERKEZET TRAZÍTIV KITÁGÍTOTT HATÁRAI Jelenlegi tudásunk szerint a tér véges és gyorsulva tágul. Mengyán András vizuális szellemterében megfigyelhetjük, hogy a fekete háttérbôl (az anyag hatvan százaléka nem látható sötét anyag) elôvilágított kép-

es out – pre-paints – so to speak, the way space should bend. And visual matter obeys in its movement the pre-sketched forms of space-time. Thus, visual relativity does not refer to time and space in themselves – being that space has no size and, therefore, cannot shrink just as time has no size, and so it cannot shorten – but to the collective of things that move in space-time. For this reason, the results of the theory of relativity can be applied to the field of constructive visual approach in so far as the visual entities are interpreted not merely within the framework of space-time, but specifically as space-time – and, therefore, as the state of being of an image system articulated in accordance with the structure of expansion of a moving visual system.

THE TRANSITIVE EXPANDED BOUNDARIES OF IMAGE STRUCTURE As per our present knowledge, space is finite and expands while accelerating. In András Mengyán’s visual mental space, we observe that the in-system function of the elements of the image structure (thirty percent of the material can be made visible) forelit from a black background (sixty percent of the material cannot be seen) and of the form fragments of motifs can only exist as built into – and continuously constructing and reconstructing – the structure. In image construction, it is the form fragment completing the subject that is of essence, since functional deficiencies break up not only visual harmony, but also the harmony of being. As a consequence, fragments too are system-like, only we are not yet familiar with the personal system associated with them. The interpretive task consists of finding the “mindseeing” correctional methods with which these subjective, uncertain factors induce new thoughts in the human mind. The geometric forms of András Mengyán’s dynamic structures make observable for us in a postmodern fashion (through installations, plas-

szerkezet elemeinek (az anyag harminc százaléka viszont láthatóvá tehetô) motívumok formatöredékeinek rendszerbeli funkciója csak a struktúrába beépítve valamint a struktúrát folyamatosan építve és átépítve létezik. A képszervezôdésben a szubjektum kiegészítését keresô formatöredék a lényeges, hiszen a funkcionális hiányok nemcsak a képi harmóniát bontják meg, hanem a létezését is. Ebbôl következôen a fragmentumok is rendszerszerûek, csak még nem ismerjük a hozzá tartozó személyes rendszert. Az értelmezési feladat az, hogy megtaláljuk azokat a „szellemlátó” korrekciós módszereket, amelyekkel ezek a szubjektív bizonytalan faktorok új gondolatokat indukálnak az emberben. Mengyán András dinamikus szerkezeteinek mértani formái posztmodern variációban (installációiban, plasztikáiban, képeiben) azt is megfigyelhetôvé teszik számunkra, hogy miképpen alakul át, s jelenik meg az esztétika képi erôterében a technika (a számítógép, a lézer, reaktorok, gyorsítók stb.) segítségével láthatóvá tett világegyetem térrendszere. Ezek a kísérleti eredmények elvezettek a dinamikus tér esztétikai észlelésének új létezésû képi világához, „felkent” pigmentjeihez. Mengyán András tehát új elemet visz be a konstruktív képzômûvészeti nyelv értelmezési rendszerébe. Mindezeket úgy, hogy az általános érvény ség úgynevezett térszervezô variánsai nem zárják ki, hanem feltételezik azt a bizonyos alkotói intuíciót. Sôt, a képzômûvészeti tér modern felfogásával, ontológiai módon továbbviszi minden kor mûvészi formáinak megújult értelmezését. Ebbôl a konstruktív nyitott szemléletbôl következik egy olyan dinamikus-tranzitív térnek a vizuális világa, amelynek koordinátái, szemben a klasszikus tanítással, szemléletileg is változóak, és egyúttal létrejön annak a lehetôsége, hogy megkülönböztessük az eltérô, már-már metafizikai térdimenziók érzékelését, ami elvezet a tér valamely vizuálisan (is) szilárdnak tetszô formája felismeréséhez.

tics and images) how the space system of the universe rendered visible by technology (computer, laser, reactors, accelerators, etc.) changes and manifests in the visual force field of aesthetics. These experimental results have led to the “applied” pigments, the newly existing visual world, of the aesthetic perception of dynamic space. Thus, András Mengyán brings a new component to the interpretive system of the language of constructive visual art. He does all this in a way whereby the so called space-organising variants of universal validity do not exclude, but, rather, assume that certain creative intuition. As a matter of fact, with the modern attitude of the visual art space, he ontologically carries onward the renewed interpretation of the artistic forms of all ages. From this constructive, open approach the visual world of a dynamic-transitive space issues forth, whose coordinates, in contrast to classical teaching, are changeable also in terms of perspective. Furthermore, the possibility of distinguishing between the perception of various, almost metaphysical, spatial dimensions also emerges, which leads to the recognition of all forms of space that appear visually solid.

VIZUÁLIS PROGRAMOK (Kivonat)

VISUAL PROGRAMME (Summary)

Egy vizuális program legfontosabb célja, hogy a legnagyobb körültekintéssel és átgondoltsággal feltárja a vizuális alkotóelemek közötti legáltalánosabb összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint ezek hatását az emberre és környezetére. Ezért egyrészt gondolati, másrészt kutató-feltáró, harmadrészt hatáselemzô tevékenység és csak megjelenési formájában esztétikai indíttatású. Vizuális programjaim az általam kidolgozott „forma rendszertanon” alapulnak. Ez a formarendszertan igyekszik a legmesszebbmenôén objektíven kezelni alkotóelemeit. Az alkotóelemek rendszerelv ismerete nélkülözhetetlen vizuális programjaim létrehozásához. Egy-egy vizuális program ezen alkotóelemek megfeleltetése egymással, melyek vizuálisan realizálódnak (pl. 1–12 egyenes szakasz ismétlés nélküli kombinációja egy meghatározott térben). Ezek a programok lehetnek egyszer ek vagy összetettek, rövid, hosszú vagy végtelenül hosszú programok. E fogalmakkal azt is jelzem, vizuális rendszereken alapulnak, és lehetnek zártak vagy nyitottak. A vizuális programok elsôdleges feladata, hogy ezen alkotóelemek között kölcsönös megfeleltetésen alapuló szintézis jöjjön létre, mely mindennemû közvetlen (tárgyiasított) funkciótól mentes. Tehát a komplex emberi környezet szempontjából a vizuális programok analitikusak, a vizuális alkotóelemek (formák rendszertana) szempontjából viszont szintetikusak. A vizuális alkotóelemek egymás közötti kapcsolatainak ismerete azért is szükséges, mert a funkcionális környezet tudatos befolyásolásának hatásfoka a fenti ismeretek függvénye. Ez azt jelenti, hogy a funkcionális esztétikai környezet és az esztétikus tárgyi világ kialakításához a vizuális alkotóelemek közötti összefüggések ismerete szükséges. Amennyiben az alkotóelemek közötti összefüggése-

The most important aim of a visual programme is to reveal the most general connections and interactions among the visual ingredients with the utmost care and consideration, as well as to reveal the effect of these connections upon man and his environment. This activity is partly mental, partly researching-exploring, and partly effect-analysing: only in its appearence is it of aesthetical motivation. My visual programmes are based on the „system of forms” I have elaborated. The system of forms is meant to handle its ingredients as objectively as possible. The systematized knowledge of the ingredients is indispensable for the creation of visuai programmes. A visual programme is the correspondence of these ingredients with one another, by way of visual realization (e.g. the combination of 1–12 straight lines without repetition, in a limited space). Programmes may be simple orcomplex, short, long, orendless. By stating this I want to express that programmes are based on visual systems, and they may be open or closed. The primary task of visual programmes is to synthetize the corresponding ingredients so that the synthesis be free of any (objectified) function. Thus, considering visuai programmes from the point of view of the complex human environment, they may be said to be analytical; whereas from the point of view of visual ingredients (the system of forms) they appear to be synthetical. It is necessary to know what the interrelationships of the visual ingredients are, because the effectiveness of consciously in uencing the environment depends on this knowledge. So it is necessary to know the interrelationships of the visual ingredients for creating functional aesthetical environment and aesthetical objects. If, with the help of the programme, we

ket és kölcsönhatásokat program segítségével megismerjük, sokkal hatékonyabban tudjuk kialakítani ismeretanyagunkat, gondolkodásunkat és végsô célként környezetünket is. Mivel a természet és az emberi környezet jelenségeinek jelentôs részét vizuálisan észleljük, értékeljük és így is válaszolunk rájuk, nagyon fontos ezen ismeretanyag tudatos vissza közvetítése a környezetünkbe, akár gondolati, akár funkcionális legyen az. Vizuális ismeretanyagunk ma már oly mértékben felhalmozódott, hogy egyre kevésbé vagyunk képesek feldolgozni, objektíven értékelni és közvetíteni azt. Éppen ez az egyik oka annak, hogy a vizuális mûfajok hatásfoka messze elmarad a lehetôségeitôl. Az optimálishoz való közelítés egyik legcélravezetôbb útja a vizuális programok létrehozásában rejlik. A legáltalánosabb törvényszer ségeket hordozó vizuális programokat viszont célszer „intelligens” eszközökkel létrehozni. Mivel az ember biológiai felépítése nem alkalmas az információk hosszú távú rögzítésére, azok gyors vizuális vagy verbális megjelenítésére, ezért szükség van a rendelkezésünkre álló „legintelligensebb” eszközök – napjainkban a számítógépek – segítségére. Ez természetesen nem kizárólagos, és ezen eszköz nélkül is létre lehet hozni programokat. Mint minden program, egy vizuális program létrehozása is feltételezi a vizuális mûfajokban élô problémák megoldását, azoknak más mûfajokkal való összekapcsolását. A vizuális programok értékét az ismeretanyag mennyisége, minôsége, valamint azok használhatósága dönti el. A vizuális programok esztétikai minôséggé válnak, amennyiben hatásukat önálló esztétikai értékként is kiteljesítik. A vizuális programok jellemzôi, létrehozásuk feltételei és felhasználási mutatói: • Vizuális programokat csak szisztematikusan lehet létrehozni. • Vizuális programok csak rendszereken keresztül valósíthatók meg. • A rendszereknek általános törvényszer ségeket kell hordozniuk.

get to know the connections and interrelationships among the ingredients, we can far more effectively develop our knowledge, thought, and – as a final aim – our complex environment. Sincewe perceive, analyze and reactto most of the phenomena of nature and the human surroundings visually, it is of utmost importance to be able to consciously feed this knowledge back into the surroundings, be it intellectual or functional. We have accumulated so much visual knowledge by now, that we are increasingly less capable of acquiring, analysing and transmitting it. This is one of the reasons that the visuai arts are far less effective than they could be. One of the most effective waysofapproaching the optimal is creating visuai programmes. It is rational to create the programmes composed according to the most general laws by „intelligent” means. Since the biological constitution of the humán being is unable to record information over a long period, or to realize it quickly visually or verbally, when necessary, we always need the mosy „intelligent” means at our disposal these days, computers – to help us. This is, of course, not the only possibility, and we can create programmes without these means as well. Like every programme, the visual programme also presupposes the solution of the problems in the visual arts and the connecting of these problems with those in otherfields. The value of the visuai programmes is detemnined by the quantity, the quality, and the usefulness of the knowledge manifested in it. Visual programmes become aesthetical qualities inasmuch as they realize their effect also as aesthetical value. The characteristics of visual programmes, the conditions of their being and of their use are the following: • Visual programmes can only be developed systematically. • Visual programmes can only be created with systems. • Visual systems have to bear general laws. • Visual systems create large systems.

• A vizuális rendszerek nagy rendszereket hoznak létre. • A vizuális nagy rendszerek, mivel sok tapasztalat és ismeretanyag halmozódott fel bennük, programokat eredményeznek. • A vizuális programokból célprogramokat tudunk létrehozni. • A vizuális programok mint információs anyagok, bármilyen kommunikációs eszközzel terjeszthetôk (TV, film stb.) • A vizuális programok számítógépbe táplálhatok és tárolhatók. • A vizuális programok bárhol és bármikor két, három vagy ennél több dimenzióban elôhívhatók a számítógép segítségével. Ezáltal az információk átadása felgyorsul, hatásfokuk megnô. • A vizuális információk folyamatosan bôvíthetôk. Mindenféle más programmal, programokkal összekapcsolhatók (zenei, matematikai, mûszaki, ergonómiai stb.) • A vizuális programok szükségtelenné teszik a már eddigi ismeretanyag újbóli megismerését (elég azt elôhívni a tárolóból). • A vizuális információkból programok útján szakmai, oktatási és közmûvelôdési programok állíthatók össze. Vizuális információkból adatbank jön létre (hosszú távra csak az alapvetô vizuális törvényszer ségeket célszer rögzíteni). • A vizuális információk programokkal differenciálhatók, szelektálhatók. A vizuális programok alapján objektív döntések hozhatók.

• Having accumulated much experience and knowledge the large visual systems result in programmes. • We can create programmes for our purposes from the visuai programmes. • As informative material, visual programmes can be spread by any means of communication (TV, film, etc.) • Visual programmes can be put into computers and stored there. • With the help of a computer the visual programmes can be recalled in two, three and more than three dimensions. This information-transmission is faster and more effective. • Visual programmes can be continously enriched. • They can be linked to any other programmes (music, technical, ergonomic etc.) • Research topics can be visually modelled by visual programmes. • Visual programmes do away with the need to re-acquire already acquired knowledge (it is enough to recall it from the memory of the computer). • Professional, educational and cultural programmes can be composed of visual information by means of the programmes. • A data-bank comes into being from visuai information (it is practical to record only the basic visuai laws in the long run). • Visual information can be differentiated and selected with the help of the programmes. Objective decisions can be made on the basis of visual programmes.

Mengyán András Formaelmélet címû, megjelenés alatt álló könyvébôl

Extract from the Theory of Forms by András Mengyán, under publication

FORMÁK LOGIKÁJA (Kivonat)

LOGIC OF FORMS (Summary)

AZ „M” FORMARENDSZER Lényege: a formák és színek viszonylatainak egyfajta rendszerezése, a végtelen szín- és forma lehetôségek logikai és esztétikai úton történô megközelítése. Kiindulási alapja: a matematika, ezen belül a geometria (topológia).

THE FORM-SYSTEM „M” The essentials: Systemizing the relationships of forms and colours, approximating the endless colourand form possibilities by way of logics and aesthetics. Starting point: Matematics and, in itsframe geometry (topology)

Programpontok: A) Elvont. Logikai úton létrehozott „konkrét” formák megalkotása. Alapkutatási folyamat a síkban és a térben. Elemek, alaprendszerek létrehozása. B) Kombinációs elem. Az alapkutatás eredményeit magában foglaló „mozgatható elemek”, melyek nagy kombinatív és logikai készséget kívánnak. C) Kombinációs formák. „Meghatározott mozgatható formák”. Ezek olyan kombinációs elemek, melyeknek meghatározott mennyiségei és minôségei korlátozott sík- vagy téri mozgással variálódnak. Ezek a szín- és formaelemek kisebb kombinatív és logikai készséget kívánnak. D) Téri koordináta-rendszer. A színes sík- és téri alakzatok szervezôdése meghatározott térben. E) Sík- és térformák.

Programme-points: A) Abstract. Establishing „concrete” forms by way of logics. Basic research in plane and space. B) Combination element. The „movable elements” containing the result of basic research, which demand a high combinative and logical inclination. C) Variation forms. „Definite movable forms” combination elements, the defined amounts and qualities vary with a limited planer or spatial motion. These plays of colours and forms demand a certain combinative and logical inclination. D) Spatial coordinate system. The organization of coloured planar and spatial configurations in a determined space. E) Plane- and 3D forms.

A rendszeren belül a legfontosabb feladat a különbözô minôség sík- és téri alakzatok egymáshoz való kapcsolódásának meghatározása és megoldása. A „testet öltött” vonalak és felületek, valamint a testek között modulációs viszony van, és ez a legkülönbözôbb geometriai alakzatokra érvényes, egyenes és ívelt vonalakra, egyenes és ívelt felületekre, valamint egyenes és ívelt testekre. Az egyenes és görbe elemek közötti kapcsolat létrejöttét átmeneti alakzatok segítik elô.

Within the system, the most important task is to determine and solve the adjustment of different quality plane- and space configurations, as regards each other. There is a modulation relationship between „embodied” lines and surfaces as well as bodies and this is valid concerning the different geometrical configurations, straight and curved lines, straight and curved surfaces, as well as angular and curved bodies. The relationship between straight and curved elements is aided by transitory configurations.

A különbözô geometriai alakzatok kapcsolódása kombinációs formák létrehozását teszi lehetôvé. E kapcsolódások újabb és újabb kombinációs formákat eredményeznek, ismétlôdô és ismétlés nélküli permutációra nyitva lehetôséget. A geometriai alakzatok modulációs kapcsolódása olyan végtelen láncolatot indít el, amit csak logikai úton lehet megoldani és továbbfejleszteni…

The adjustment of different geometrical configurations enables the establishing of variation forms. These engagements result in new and new variation forms, open the possibility towards repeating and non-repeating permutations. The modulation linkage of geometrical configurations starts an endless chain which cannot be solved and developed but by way logics…

Elvont. Logikai úton létrehozott „konkrét” formák megalkotása síkban és térben.

Abstract. Establishment of „concrete” forms in plane and place, by way of logics.

Célja: a sík- és téri alakzatok ismeretlen világának logikai úton való megismerése a geometria törvényszer ségeinek figyelembevételével.

Objective: To get to know the unknown world of planer and spatial configurations by way of logics, taking into consideration the laws of geometry.

Számítógépbe táplálható formaarchívum létrehozása. a) A kiindulási alapforma meghatározása. A kiindulási alapforma a „testet öltött” egységnyi vonal vagy szakasz és az egységnyi körív, (ábra: a–b) b) A geometriai alakzatok síkban és térben való elmozdulásának meghatározása, háromirányú szögváltás, (ábra: c) Fokok szerinti szögváltás, (ábra: d) c) Sík- és téri geometriai alakzatok keletkezése logikai úton a síkban, (ábra: e–g) d) Téri geometriai alakzatok keletkezése a térben, logikai úton. e) Fokok szerinti táblázat, („a” táblázat) f) Kiindulási alapesetek. g) Sík- és téri geometriai alakzatok elmozdulásának 15 fokonként lehetséges, ismétlés nélküli permutációja… Mengyán András Formaelmélet címû, megjelenés alatt álló könyvébôl

Establishing a „form archive” fed ino a computer. a) Determining the original basic form. Here the original basic form is the „embodied” unit line or section or the unit arcs. (diagram: a–b) b) Determining the shift of geometrical configurations in the plane and in space. Three-dimensional angular change. (diagram: c) Angular change according to degrees. c) Origin of planar and spatial geometrical configurations in the plane by way of logics. (diagram: d) d) Origin of spatial geometrical configurations in the space, by way of logics. (diagram: e–g) e) Table according to degrees. (table „a”) f) Basic possibilities. g) Non-repeating permutation of the shifting of planar and spatial geometrical configurations, by 15 degree. Extract from the Theory of Forms by András Mengyán, under publication

JELENLEGI MUNKÁIMBAN

IN MY CURRENT WORK

HÁROM KÉRDÉSRE KERESEM A VÁLASZT:

I ATTEMPT TO FIND THE ANSWERS TO THREE QUESTIONS:

• Hogyan lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) megérteni az egyidej leg észlelt környezet sokrét ségét, minôségi változásait és aspektusait? – és • Vajon van e valamilyen mód ennek az egyidej észlelésnek a vizuális kifejezésére? – és • Vajon elég e a három dimenziós alapállásunk ennek megértéséhez?

• How is it possible (if it is possible at all) to comprehend simultaneously the multifaceted nature and qualitative changes and aspects of a perceived environment? – and • Whether there is any means of visually expressing this simultaneous perception? – and • Whether the three dimensional base used is appropriate to comprehend it?

Mivel egyszerre a legkülönbözôbb dolgok történnek térben és idôben, azok állandóan változnak, ez predesztinálja azt a megközelítést, hogy figyelembe vegyem a részek idôben és térben lévô viszonyát, és viszonylatokban és alternatívákban gondolkodjam. A válaszadás lehetôségeinek a mérlegelése vezetett el egyfajta megoldáshoz, amit röviden úgy nevezek hogy: „POLIFÓNIKUS VIZUÁLIS TÉR”. („SZIMULTÁN TÉR-LÁTVÁNY”) Számomra a „TÖBBSZÓLAMÚ VIZUÁLIS TÉR” a térben zajló események önálló, egy idôben és egymás után történô összhangzatát jelenti. Ahhoz, hogy a többszólamúságot ki tudjam fejezni vizuálisan, olyan fogalmakat kellett keressek, amelyek segítségemre lehettek a válaszadásra. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítek úgymint: sztereometria, polifónia, egyidej ség (szimultaneitás), transzparencia, szegmentáció, multidimenzió, több nézôpontúság, rétegeltség. Valamennyi munkámban ezek a fogalmak, és ezek vizuális vetületei külön-külön, vagy együtt jelen vannak. Mivel a filozófiai, gondolati megközelítés jellemzô rám, ezért többnyire elvont (geometrikus) formanyelvet haszná-

Given that the greatest variety of things happen simultaneously in time and space and these continually change, the approach I take for taking into account the relation of the parts in time and space – that is thinking in terms of relationships and alternatives – is predestined. The weighing up of the possibilities of providing an answer led me to a sort of solution, which in short, I refer to as: „POLYPHONIC VISUAL SPACE („SIMULTANEOUS SPATIAL VIEW”) For me, „POLYPHONYC VISUAL SPACE” means the harmonization, both simultaneously and one after the other, of the events taking place in a space independently of each other. In order to express visually this polyphony, I had to search for terms, which would help me in providing an answer. Without promising completeness I would mention here a few terms: Stereometry, polyphony, simultaneity, transparency, segmentation, multidimensionality, multiple viewpoint, and layering. These notions are involved in my works separately and/or together. These terms and

lok elképzeléseim megvalósításához. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetôséget, hogy alkalomszer en a célnak és a helynek megfelelôen tematikus (leíró) formanyelvet használjak. E mellett, (az ösztöneim nem hagynak nyugodni) olyan munkákat is készítek, amelyeket az emberek által elôidézett hatások indukálnak. Ezek az impressziókra épülô munkáim, amelyek néha dühbôl, néha elégedetlenségbôl, néha egyet nem értésbôl és néha új víziókból születnek. (Ilyen munkáim az: Izmusok harca, A Város, Kényes egyensúly, Memento, Megszakított folytonosság, Süllyedô város stb.) Egy azonban mindegyiknél azonos. Gondolatokra és annak megfeleltetett alapelvekre épülnek. Számomra a gondolatok és az alapelvek megkeresése és megértése elsôdleges fontosságú, hiszen ez ad lehetôséget számomra a személyes vizuális válaszadásra, és a vizuális megjelenítések bôvítésére, gazdagítására. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy az alapelveket bármilyen gondolatba be lehet építeni és bármilyen forma nyelven ki lehet fejezni. Ma úgy látom, hogy a formai kísérletek és kutatások rendkívüli hasznossága mellett, (amik folytatandók) azok élményszer közvetítése a közönség felé, azok megértetéséhez, rendkívül fontos feladat. Ez azt jelenti, és egyre inkább hiszem azt, hogy nem elég a kutatási eredmények elérése és publikálása, ahhoz valami pluszt kell hozzáadni, ami eljut az emberek tudatáig és érzelmeiig. Ez egy másik, új feladat, egy új transzformáció a lényeg közlésére, és talán ez is, és/vagy ez a mûvészet.

their visual projections are present in all of my works either individually or together. As philosophical thinking is characteristic of me, I use for the most part the language of geometric forms to make my ideas real. However, this does not exclude the possibility of my using on occasion a thematic (descriptive) language according to the aim and the place. Beside this, (my instinct does not live me any rest) I create works, which is indicated by the influences of people. These type of works are based on impressions that were induced by anger, sometimes by dissatisfaction, sometimes by disagreement, and sometimes by visions. (Such of my works are: War of izms, The city, Sensitive balance, Memento, Interrupted continuity, Sinking city, etc.) One thing is common in all. I built my work on thoughts and their appropriate underlying principles. The search for and understanding of thoughts and underlying principles are my primary concern, because this provides the possibility of giving a personal visual answer and of extending and enriching visual presentation. In my reading, this means that underlying principles can be built into any thought and can be expressed in any formal language. Today I believe in that beside the incredible importance and usefulness of researches regarding forms and spaces (which must be continued), the influential transfer of their essence to the public is incredibly important too. It means, and I believe more and more in that it is not sufficient to document and publicize the results of the researches only. We ought to add something else, what reaches not only the rational but the emotional desires of humans as well. This is another kind of task, it needs another type of transformation to aim to transfer the substances of researches, and perhaps this is too and/or this is the art itself.

FORMA-ÖSSZEFONÓDÁS 1968–69 festett PVC 50x40x25 cm

EGYSÉGNYI TEST ISMÉTLÉS NÉLKÜLI PERMUTÁCIÓJA A TÉRBEN 1969–73 plexi, papír 45x45x5 cm

FORMATRANSZFORMÁLÁS 1969 festett papír 100x100x50 cm

TÉRI KOORDINÁTA 1971 plexi, festett papír 100x100x100 cm

ALAPELEMEK ÉS KOMBINÁCIÓI 1969–71 festett fa 12x12x4 cm

HÁROM EGYSÉGNYI FELÜLET ISMÉTLÉS NÉLKÜLI PERMUTÁCIÓJA A SÍKON 1969–73 szitanyomat 70x70 cm

FORMÁK LOGIKÁJA 3D. MÁTRIXBAN I. 1976 akril, vászon 180x180 cm

FORMÁK LOGIKÁJA. EGY NÉGYZET VÁLTOZÁSAI 1976 szitanyomat 35x29 cm/db.

FORMAVIZSGÁLÓ I-III. 1976 acél, gumi, plexi 180x20x26 cm/db.

VIZUÁLIS PROGRAMOK IV/1. TESZTEK ISMÉTLÉS NÉLKÜLI KOMBINÁCIÓJA MEGHATÁROZOTT TÉRBEN 1972–82 akril, vászon 120x120 cm

VIZUÁLIS PROGRAMOK IV/IV. 1977–82 szitanyomat, tempera 60x60 cm

PROGRAMOZHATÓ PLASZTIKA 1983–84 computer, plexi, fa, villanyizzók 40x40x49 cm

TÖRT DIMENZIÓK, TÖBB MINT 2D 1979–84 papír, gumi, akril, fa 64x64x12 cm

VIZUÁLIS PROGRAM 3D. FORMATRANSZFORMÁCIÓ I-II. 1979 papír, fa 60x60x12 cm

TÖRT DIMENZIÓ, TÖBB MINT 3D 1979–84 fotó, alumínium, fa 50x50x60 cm

PROGRAMOZHATÓ TÉR II. 1985 papír, tükör, fény, kötél 1400x900x500 cm PROGRAMOZHATÓ TÉR I. 1984 Festett acél, tükör, fény, hang, film 1800x1090x1100 cm

PROGRAMOZHATÓ TÉR III. (tervrajz) 1985

PROGRAMOZHATÓ TÉR III. 1985 textil, fény, film, hang 1400x900x500 cm

ENVIRONMENT (tervrajz) 1991 ENVIRONMENT 1991 festett, átlátszó mûnyag fólia, festett papírforma, UV-lámpák 1200x600x380 cm 44

INTERAKTÍV TÉR ALAPRAJZ I. (tervrajz) 1995 INTERAKTÍV TÉR (részlet) 1995 kötélháló, vászon, acél, fa, m anyag fólia, számítógép, videofilm, hang, fény 1970x1670x775 cm 45

SZIMULTÁN FORMAKAPCSOLATOK 4 DIMENZIÓBAN 1998 akril, vászon 100x100 cm

CÍM NÉLKÜL 1976 akril, vászon 170x180 cm

FORMAELLENTÉTEK 1. 2001 festett üveg 100x50x50 cm

FORMAELLENTÉTEK 2. 2001 festett üveg 100x50x50 cm

TÖBBNÉZÔPONTÚ FORMATÖREDÉKEK 2000 festett üveg 30x30x20 cm

SZTEREOFÓNIA 2003 festett üveg 100x50x50 cm

MEGSZAKÍTOTT FOLYTONOSSÁG (Installáció) 2003 festett réz, UV-lámpák 150x360x150 cm

IMAGINÁRIUS GÖMB 2000 akril, vászon 120x120 cm

TÖBBNÉZÔPONTÚ FORMATÖREDÉKEK 1998 akril, vászon 200x140 cm

PORTRÉ 2000 festett alumínium rudak 150x100x100 cm

KÖLCSÖNHATÁSOK III. 2007 akril, vászon 120x90 cm

UTCA (Installáció) 2001–2003 festett üveg, UV fény, hang 1700x250x300 cm

A MISZTIKUS TIZENHÉTDIMENZIÓS IKERTÉR (Installáció) 2003 festett PVC csô, zsinór, UV fény 360x180x270 cm

UTCA (részlet) 2001–2003 festett üveg, UV fény, hang 1700x250x300 cm

INSTALLÁCIÓ TERV 2008

ÉLETRAJZ BIOGRAPHY 1945-ben született Békéscsabán 1968 Magyar Iparmûvészeti Fôiskola, Budapest (Diploma – Mesterfokozat) 1973 Óraadó tanára a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Formatervezô Tanszékének, Budapest 1974–81 Tanársegéd a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Formatervezô Tanszékén, Budapest 1981–82 American Council of Learned Societies, New York 1981–82 Ösztöndíjasa a Fellow of the American Council of Learned Societies (ACLS), New York 1982 IBM Fellow, International Design Conference, Aspen (Colorado) 1982–89 Docense és igazgatója a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Alapképzési Intézetének, Budapest 1986–87 Pratt Institute tanácsadója, New York 1989–1992 ICSID (International Council of Societies of Industrial Design) vezetôségi tagja. Alapító tagja a ICSID információs rendszerének kialakításában. Design Information System (DIS). 1990–1996 Professzor és igazgatója a Bergeni Iparmûvészeti Fôiskola Alapképzési Intézetének, Bergen 1996–2005 Professzor a Bergeni Képzô és Iparmûvészeti Fôiskolán, Bergen 2007 Munkácsy-díj 2007 A Széchényi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagja

1945 born in Békéscsaba 1968 Academy of Applied Arts – Budapest MS degree:1968 1973 Part time Assistant Professor in the Department of Industrial Design of the Hungarian Academy of Applied Arts. 1974–81 Assistant professor in the Hungarian Academy of Applied Arts, Budapest. 1981–82 American Council of Learned Societies, New York 1981–82 Fellow of the American Council of Learned Societies(ACLS), New York 1982 IBM Fellow, International Design Conference, Aspen (Colorado) 1982–89 Associate professor, director of the Institute of Crossvocational Studies in the Hungarian Academy of Applied Arts, Budapest 1986–87 New York Consultant in Pratt Institute. 1990–1996 Professor and Director of the Institute of Crossvocational Studies at the National College of Art and Design, Bergen 1996–2005 Professor of the Institute of Crossvocational Studies at the National College of Art and Design, Bergen 2007 Award Munkácsy 2007 Member of the Hungarian Széchényi Academy of Arts

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK /VÁLOGATÁS/ ONE MAN SHOWS /SELECTION/ 1974 Egyetemi Színpad, Budapest 1975 Tizek Klubja Békéscsaba 1976 Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest 1977 IH Galéria, Pécs 1984 Csók István Képtár, Székesfehérvár 1985–86 Mûcsarnok, Budapest 1988 Fészek Galéria, (Kovács Attilával) Budapest 1990 Attaturk Kultur Merkezi, Ankara 1992 Bergen Kunstforening, Bergen 1995 Henie – Onstad Kunstsenter, Høvikodden, (Oslo) Mûcsarnok, Budapest Fészek Galéria, Budapest 1998 Éri Galéria, Budapest 2001 IKM (Internasjonalt Kultursenter og Museum), Oslo 2003 Kiscelli Múzeum–Fôvárosi Képtár, Budapest 2007 Vizulis Térpolifónia. Kévés Galéria, Budapest Varázslatos Transzparencia. Templom Galéria, Eger 2008 Kálmán Imre Múzeum, Siófok Paksi Képtár, Paks

CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK /VÁLOGATÁS/ GROUP EXHIBITIONS /SELECTIONS/ 1971 VI. ker. Mûvészek kiállítása. Fáklya Klub, Budapest 1973 Alföldi Tárlat. Munkácsi Mihály Múzeum, Békéscsaba Ungarische Kunstler. Kunstverein, Frechen 1974 Kunstler machen Fahnen, Rottweil 2 Mappa. Fészek Klub, Budapest Ungarische Kunst 74`. Kunstverein, Oldenburg IX. Internationalen Malerwochen. Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz 1975 Neue Ungarische Konstruktivisten. Kunstmuseum, Bonn 1976 Színes Sokszorosítás. Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest Sorozatmûvek. István Király Múzeum, Székesfehérvár Hongarse Konstruktivistische Kunst. Hongaarsk Kulturel Akkord, Amsterdam 1977 Konstruktion-Funktion-Reduktion. Galerie an der Neupforte, Aachen 1978 Neue Ungarische Kunstler. Kunstverein, München Új Magyar Mûvészet. Városi Képtár, Novi Sad Hongarese Konstruktivische Kunst, Utrecht 1979 Határesetek, téralkotás, tárgyformálás. Iparmûvészeti Múzeum, Budapest

Monstra dell Arte Contemporanea Ungherese. Salone Brunelleschiano, Firenze Systematic Artists. City Museum, Pazin Systematic Artists. Galerije Suvremene Umjetnosti, Zagreb Systematic Artists. Gallerie del Cavallino, Velence Arte Ungherese Contemporana. Palazzo Reale, Milano Neue Ungarische Kunstler. Stadtmuseum, Düsseldorf 1980 Neue Ungarische Kunstler. Kunsthalle, Wilhelmshaven International Workgroup. The Concourse Gallery, London Rationale Konzepte 80. Kunstverein, Oldenburg Tendenciák 1970–80. Óbuda Galéria, Budapest Ungarske Konstruktivisme. Henie-Onstad Kunstsenter, Oslo 1981 Konkrete-Konzepte. Stadtmuseum, Gelsenkirchen A Vonal – The Line. Modern Képtár, Pécs Hungarian constructive Art 1981. Galeria Suvremene Umjetnosti, Beograd Konstruktivisticka Stremljenja a Madarskoj Umjetnosti. Galerija Suvremene Umjetnosti, Zagreb Ungersk Konst 1905–1980. Liljevans Konsthall, Stockholm 1982 Ungersk Konst 1905–1980. Kunstmuseum, Göteborg Neue Ungarische Kunstler. Kunstverein, Hamburg 1983 Raumkonzepte Schloss Buckleveg am Kamp, Buckberg am Kamp 1984 Systematic Artists. Gallery of Konzepte, Stockholm Tértervek. Fészek Galéria, Budapest 1985 Meditációk IV. Bartók 32. Galéria, Budapest 1987 Sumus I. Fészek Galéria, Budaepst 1988 Exhibition of original Drawings. Museum Facilities, Zagreb 1989 Hungarian Art today, Walker Hill Art Center, Soul Szimmetria–Asszimetria. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Madarske vytvame umeni XX. stoleti (1945–1988). Narodni Galerie, Praha 1991 Skulpturen und Raume. Museum Villa Stuck, München 1993 Homage Mokos József. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1994 80-as évek magyar mûvészete. Ernst Múzeum, Budapest 1996 Ludwig Múzeum–Kortárs Mûvészeti Múzeum, Budapest 1997 Landesmuseum Joanneum, Graz Olaj/Vászon, Mûcsarnok, Budapest Oil/Canvas. Hungarian Modern Paintings. Galeria Teatrului National, Bucarest 1998 Homage to Echer. Városi Képtár, Miskolc; Kaposvár 1999 Oil/Canvas. Hungarian Contemporary Paintings. Contemporary Art Museum, Ljubjana 1999–2000 Glokal Kunst. IKM, Oslo 1999 Volt egyszer egy Józsefvárosi Galéria. Kévés Galéria, Budapest

2000 Konkrét mûvészet Közép-Európa 6 országában 1945tôl napjainkig. Városi Mûvészeti Múzeum, Gyôr The Mondriaanhuis/Archive ‘90 Reference Collection, Amersfoort 2001 Eiker Kunstforening, Øvre Eiker Eidsberg Kunstforening, Mysen, Eidsberg 2002 Architecture and Art. Kévés Stúdió Galéria, Budapest 2003 Guttman Galéria, Budapest 2004 Tér-képzetek. Ludwig Múzeum–Kortárs Mûvészeti Múzeum, Budapest DER 4-ECKIGE BLIK. Design und Kunst im Dialog. (Museum für Angewandte Kunst), Köln 2005 Konstruktív koncepciók. Modern Képtár–Vass László Gyûjtemény, Veszprém Festészet és Szobrászat az Építészet igézetében. Kévés Studió Galéria, Budapest 2006 Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása. Trinitárius Templom kiállító, Eger Valós és Virtuális terek. Vasarely Múzeum, Budapest 2007 Fekete-Fehér. Vasarely Múzeum, Budapest Reale und Virtualle Räume, Geometrisch-Konstruktive Kunst aus Ungarn. Arithmeum, Bonn In Memorian Kassák Lajos. Kassák Múzeum, Budapest Nemzetközi Fénymûhely. A22 Galéria, Budapest

ELÔADÁSOK LECTURES 1970 „A Formatervezés Helye és Szerepe a Mûvészetek Rendszerében”. USA–Magyar formatervezôk találkozója. Budapest The Place and Role of Design in the System of Arts. US–Hungarian Designers meeting, Budapest 1978 „A Formatervezés helye és szerepe a mûvészetek rendszerében”. Nemzetközi Formatervezô Szimpozium. Zsenye “The Place and Role of Design in the System of Arts”. International Design Symposium, Zsenye, 1980 „Forma–Tér–Szín”. Filmkészítôk találkozója, Balatonalmádi “Form–Space–Colour”. Filmakers meeting, Balatonalmádi 1981 „Form education in the Department of Industrial Design in the Hungarian Academy of Applied Arts”. Design Seminar, Berlin 1982 Colour System planning for PVC products”. International Design Conference, Aspen (Colorado) 1982 „A Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Alapképzési Intézet Programjának bemutatása”. Magyar Képzô és Iparmûvészek Szövetsége, Budapest

Introduction of the program of the Institute of Crossvocational Studies of the Hungarian Academy of Applied Arts. Hungarian Artists and Designers Association, Budapest 1984 Farbe und Farbdynamik”, Universitat-GHS-Essen „A Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Alapképzési Intézet programjának bemutatása”. Osztrák–Magyar formatervezô oktatók szemináriuma, Magyar Iparmûvészeti Fôiskola, Budapest “Introduction of the program of the Institute of Crossvocational Studies of the Hungarian Academy of Applied Arts. Hungarian Academy of Applied Arts, Budapest 1986 „Alapvetô kérdések a vizuális oktatásban”. Szombathelyi Képtár, Szombathely “Fundamental questions of Visual education.” Galerie, Szombathely 1987 „Introduction a proposal of the Center For Design Excellence”. Pratt Institute, New York (N. Y.) 1990 „Introduction of the Crossvocational study program of the National College of Art and Design”. Staten Høgskole for Kunsthåndverk og Design, /SHKD/ Bergen 1993 Integrated Colour–Form–Drawing Study”. International Colour Conference, Technical University, Budapest 2000 International seminar of Forms and Colours. Introduction of the program of Center for Form and Colour of KHIB (Kunsthøgskole í Bergen) Bergen 2004 Nemzetközi Kepes Társaság találkozója. Mágikus Transzparencia. Siófok/Töreki 2005 VI. Nemzetközi Fény Szimpózium, Eger 2007 VII. Nemzetközi Fény Szimpozium. Polyphonic Visual Space. Magyar Mûvészeti Akadémia, Budapest 2007 Idô helyek, idô folyamatok. Erdôs Renee Ház, Budapest

TANULMÁNYOK, KRITIKÁK STUDIES, CRITICS Jürgen. WEICHARDT: Ungarische Kunst `74. Katalog vorwort. 1974. Oldenburg, 1974., 3.lev. Werner. FENZ: Werke der IX. Internationalen Malerwoche in der Steiermark. Katalog. Graz, 1974. István HAJDÚ: Mengyán András kiállítása. Katalógus elôszó. Békéscsaba, 1975. 2. old. Werner KRUGER: Deutschland. Nonsensapparaturen. Neue Ungarische Konstructivisten. Ausstellung. Bonn. Art International. 1975. No. 6. 49. old. István HAJDÚ: Mengyán András kiállítása. Katalógus elôszó. Józsefvárosi kiállítóterem. Budapest, 1976. 3. old. István HAJDÚ: Mûhely-Budapest `76. Bak, Fajó, Hencze,

Keserû, Mengyán, Nádler. Kiállítás a Munkácsi Mihály Múzeumban. Katalógus. Békéscsaba, 1976. 1. old. László BEKE: Szerialítás a Képzômûvészetben. Mûvészet Évkönyv `76. Budapest, 1977. 36–37. old. István HAJDÚ: Beszámoló egy Benczúr utcai mûhelyrôl és egy békéscsabai kiállításról. Mûvészet Évkönyv `76. Budapest, 1977. 244–245. old. Dieter HONISCH: Neue Kunst aus Ungarn. Kunst Magazin. 1977. No. 1. 73, 76–77. old. László BEKE: Mengyán András kiállítása. IH Galeria. Katalógus elôszó. Pécs, 1978.1. old. Marijan SUSOVSKI: For Systematic Constructive Art. Katalógus. Motovun, 1980. Edward LUCIE-SMITH: Art in the Seventies. Phaidon Oxford, 1980. 120. old. Lóránd HEGYI: Konstruktiviska tendenser i ungarsk konst. Ungarsk Konst 1905–1980, Liljevalchs katalog, Ljubjana, 1981, 101. 277. old. Lóránd HEGYI: Mengyán Andrásról. Ungarische Avantgarde, Katalógus, 1980, 40–42. old. Joachim DIEDERICHS: Kunst in Wilhelmshaven verwirklicht. Katalog zu Kunstler aus Ungarn, 1980, 5., 12. old. Cvetko MALUSEV: Konstruktivisticka stremljenja u Madarskaj umjetnosti, 1981, 14.p. Graficni Biennale. Katalog, Ljubljana, 1981,101., 277. old. Arnulf ROHSMANN: Manifestationsmoglichkeiten von Zeit in der bildenden Kunst das 20. Jahrhunderts. (1984. Georg Olms Verlag, Hildesheim–Zurich–New York). Márta KOVALOVSZKY: Bevezetô. Kiállítási katalógus. IKMK D.sor. 159. Székesfehérvár 1984. 2 lev. Ildikó NAGY: Space and Man, András Mengyán’s Environments. The New Hungarian Quarterly, 1986. Vol. XXVII. No. 103. 212–216 old. István HAJDÚ: Szemérmetlen magyarázat-próbák. Impudent Attempts at Interpretation. Mengyan Andras Mûcsarnoki kiállítása. Katalógus. 1985. 1.lev. Gábor FEUER: Beszelgetés Mengyán Andrással. An interview with András Mengyán. Mengyán András Mûcsarnoki kiállítása. Katalógus. 1985. 3–4. lev. László FÁBIÁN: A látvány birodalma–a birodalom látványa. Mûvészet, 1986. junius, 21–23 p. József VADAS: Tengerfény. Élet és Irodalom, 1986. január 17. 13. old. Gunnar DANBOLT: En Post-Modernistisk NY-Modernist. Kiállítási katalógus, Bergen 1992. Sissel Hamre DAGSLAND: Planlagt kaos i Kunstforeningen. Bergens Tidende, 12. november 1992. 33. old.

Anne-Lise MØRCH VON DER FEHR: Forvirrende vandring blant pyramider. Arbeiderbladet, 23. Jan. 1995 Gunnar DANBOLT: Mengyán András: Ráhatások–Norvégia/ Influences–Norway. Egy poszt-modernista – új modernista /A Post-Modernist – New Modernist. Mengyán András monográfia. 1995. 9–17. old. Kiállítási katalógus, Mûcsarnok, Budapest. Ildikó NAGY: Mengyán Andrásról/András Mengyán. Mengyán András Monográfia. Ráhatások–Norvégia/Influences–Norway. Katalógus 1995, 21.,30. old. János FRANK: Mengyán András új képei/New Pictures by András Mengyán. In: Mengyán András monográfia. Ráhatások–Norvégia/Influences–Norway. Katalógus 1995, 115., 116. old. Ildikó NAGY–Ágnes DOBAI: Beszelgetes Mengyán Andrással/ Conversation with András Mengyán. Mengyán András monográfia. Rahatások–Norvegia/Influences–Norway. Katalógus 1995, 135., 142. old. László BEKE: Mengyán András. Természet–Tudomány– Társadalom. Tájékoztató: A Ráhatások–Norvégia kiállításról. Mûcsarnok 1995. András Mengyán. Nature–Science–Society. Leaflet for the exhibition of Influences–Norway, 1995. Miklós PETERNÁK: Genius Loci (A hely szelleme). Megnyitó beszéd Mengyán András Mûcsarnoki kiállítására, 1995. Ernô SZABÓ P.: Interjú Mengyán Andrással. Magyar Nemzet 2003. Péter FITZ: Mengyán-terek a templomtérben. Mengyán András Kiscelli Múzeumi kiállítása 2003. 5. old. Katalógus. Péter KOVÁCS: A Varázsos Racionalista. Mengyán András kiállítása a Kiscelli múzeumban 2003. 7. old. Katalógus Márta KOVALOVSZKY: Láncszemek. Mengyán András kiállítása a Kiscelli Múzeumban. Új Mûvészet 2003, szeptember, 41. old. András SZILÁGYI: Bárka. 2003. A térszemlélet vizuális világa. (Tanulmány Mengyán András mûvészetérôl) Péter LELKES: ArtDesigner, A magyar Formatervezés fél évszázada. Magyar Design Kultúrális Alapítvány) /2004. 172–181. old. László FÁBIÁN–Fernando GONZALEZ GORTAZAR: KONSTRUKCIÓK STRUKTÚRÁK a magyar építészetben és képzômûvészetben/Construcciones y Estructuras in Arquitectura… Építészet és mûvészet-sorozat., Kévés Stúdió Galéria, Budapest, 74–77. old. 2006 Ernô SZABÓ P.: Vizuális Térpolifónia. Mengyán András kiállítása. Új mûvészet. 2007. május. XVIII. évf. 5. szám, 34–35.old.

MENGYÁN ANDRÁS ÍRÁSAI TEXTS WRITTEN BY ANDRÁS MENGYÁN A Formatervezés helye és szerepe a mûvészetek rendszerében. (Magyar Képzô és Iparmûvészek Szövetsége kiadványa. Zsenyei Mûhely, Budapest, 1978) The Place and Role of Design in the System of Arts. (Published by Hungarian Fine and Applied Artists Association. Workshop–Zsenye, Budapest, 1978) Színes munkakörnyezet tervezése. (Magyar Design Center kiadványa. KGST értekezlet, Budapest, 1978) Colour planning of working environment. (Published by Hungarian Design Center, Budapest, 1978) Element und Begriff. FORM+ZWECK. Fachzeitschrift fur industrielle Formgestaltung 6/1982. Berlin, 26–28 p. „Designers to be” Katalógus elôszô a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Alapképzési Intézetének Fényes Adolf termi kiállításához. (Felelôs kiadó: Mûcsarnok, Budapest 1983.) Preface of the catalogue of the exhibition (Fenyes Adolf terem) of the Institute of Crossvocational Studies of Hungarian Academy of Art and Design. (Published by: Mûcsarnok, Budapest 1983) Formák logikája. (kivonat) Mengyán András kiállítási katalógusa. (Székesfehérvár, Csók István Képtár, 1984) The logics of forms. (summary) Exhibition catalogue of Andras Mengyan. (Székesfehérvár, Csók István Képtár, 1984) Vizualis Programok. (kivonat) Mengyán András kiállítási katalógusa. (Székesfehérvar, Csók István Képtár, 1984) Visual Programmes. (summary) Exhibition catalogue of Andras Mengyan. (Székesfehérvár, Csók István Keéptár, 1984) Farkas Tamás kiállítása. (Katalógus elôszó Farkas Tamás Fészek Mûvészklub-beli kiállításához.) Tamás Farkas` exhibition. (Preface of the catalogue of the exhibition of Tamas Farkas; Fészek Galerie.) Notions for an Installation. (Exhibition catalogue of András Mengyán, Bergen, Kunstforeningen, 1992) Center for Design Excelence /CDE/. Survey and proposal. (Pratt Institute, New York,1987) Interju Sándor Weisz formatervezôvel. (USA Design kiállítás, Budapest.) (Ipari Forma 1988) Interview with designer Sándor Weisz. (USA Design exhibition, Budapest.) On the Way. (“The Infrastructure of Industrial Design in Hungary”, Article, ICSID News 1991, vol.3, 7p.) ICSID Design Information System Group to Meet in Budapest.(With Anne-Marie Boutin) (Article, ICSID News 1991, vol. 5, 3p.) In and Beyond the borderline. Yearbook of the Academy of

art and Design, Bergen, Norway, 2002. Form as a Dependent and as an Independent Discipline. Yearbook of the Academy of Art and Design, Bergen, Norway, 2003. Metamorfosi di Roma. Forward for the catalogue of Géza Németh. Esposizione, Accademia D’Ungheria in Roma, 2003. Magic Transparency. Symmetry: Art and Science – 2004 (Sixth Interdisciplinary Symmetry Congress and Exhibition of ISIS – Symmetry. Tihany, Hungary, 158–161p.) Magic Transparency. Yearbook of the Academy of Art and Design, Bergen, Norway, 2004. Vetített Tér. VI. Nemzetközi Fényszimpózium. (2005. Eger, Hungary, 22–29. old.) Projected Space. VI. International Light Symposium (2005. Eger, Hungar, 22–29. p.)

MUNKÁI KÖZGYÛJTEMÉNYEKBEN WORKS IN PUBLIC COLLECTIONS Iparmûvészeti Múzeum, Budapest Magyar Nemzeti Galeria, Budapest Ludwig Múzeum–Kortárs Mûvészeti Múzeum, Budapest Kiscelli Múzeum, Budapest Herman Otto Múzeum, Miskolc Paksi Képtár, Paks Janus Pannonius Múzeum, Pécs Városi Képtár, Sárospatak István Király Múzeum, Székesfehérvár Modern Képtár – Vass László Gyûjtemény, Veszprém Mondriaanhuis, Amersfoort Neue Galerie am Landesmuseum, Berlin Kunstmuseum, Bonn Museum, Petit Format, Brüssel Castle Museum, Buchberg McDoughall Art Gallery, Chrisstchurch (New Zeland) Ring House Gallery, Edmonton Kunstverein Collection, Frechen Neue Galerie am Landesmuseum, Graz Henie-Onstad Kunstsenter, Høvikodden (Oslo) Taidemuseo, Kemi International Print Triennial Society, Krakow Museum of Architecture, Lodz Art Council Collection, London Kunstmuseum, Rottweil Városi Képtár, Sepsiszentgyörgy Museum of Modern Art, Zagreb Hungarian Ambassy, Washington DC

MENGYÁN ANDRÁS Paksi Képtár 2008-04-21–2008-06-22 kiadja / publisher PAKSI KÉPTÁR / ART GALLERY PAKS, PAKS szerkesztô / editor Prosek Zoltán fordítás / translation Rudnay Zsófia fotók / photos Csigó László, Gadányi György, Halász István, Schopper Tibor grafikai tervezés / graphic design Czeizel Balázs, abc – Budapest nyomda / printed by Mackensen Kft., Budapest © szerzô / author © kiadó / publisher

Paksi Képtár H–7030 Paks, Tolnai u. 2 www.paksikeptar.hu

Az intézmény fenntartója

ISBN 978-963-06-4673-4