Evangeliumi Hirnok, Julius 2020

Page 1

VOL. 7. SEPTEMBER JULY, 2020. 2010. VOL.112. 102. NO. NO. 9.

112. 9. Évf. 7. szÁm, 2020. JÚLIUS 102. ÉVF. SZÁM, 2010. SZEPTEMBER

Hungarian Baptist Convention of North America

Since 1908

Az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség lapja

“AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA” (Róma 1:16)

Fölgyorsult az2Mózes idő14:1-14 ÜLDÖZÖTT SZABADOK Tényleg fölgyorsult az idő? És ha föl- hónapig fújtatva-lihegve siet? Na, jól szó, hogy kielégítetlenül és kielégíthe-

gyorsult, végül10:11. is hogy volt képes 1Korintus Mindez pedigegyálpéltalán csak úgy hipp-hopp fölgyorsulni? daképpen történt velük, figyelmeztetéTalán a Mindenható rátette ujját sül íratott meg nekünk, akikegyik az utolsó az abszolút óra állítógombjára, - mint mi idõkben élünk. az óra átállításkor, amikor egy perc alatt egyPál órával előbbre vagybiblikus hátrébb dolog toljuk apostol szerint apárhuzamot mutatót? Aztán amióta felgyorsult az vonni Izráel egyiptomi idő, a hatvanpusztai perc már csak ötvenéspercig kivonulása, vándorlása hívõ tart, aztkülönbözõ is sietve teszi meg, egy hét csak életünk állomásai között. Ezt hat napig, azok a napok is kapkodva követik egymást? Egy év meg tizenegy 2 Móz 14.1 Azután így beszélt az ÚR Mózeshez: 2 Szólj Izráel fiaihoz, hogy Ady Endre: forduljanak meg, és verjenek tábort PíHahírót elõtt,rostájában Migdól és a tenger között, Az Idő Baal-Cáfón elõtt. Vele szemben táboKezébena óriás rostával rozzanak tengernél. 3 Hátha azt gondolja a fáraó, Áll az Idő éshogy rostáleltévedtek egyre, Izráel fiai ezen a földön,szed körülzárta Világokat és rostálõket ki a puszta! 4 ÉnVidáman pedig megkeményítem a fáraó szívét, és nem keseregve hogy üldözõbe õket, és megmutatom S búsul csakvegye az, akit kihullat. dicsõségemet a fáraón és egész haderején. Akkor megtudják az egyiptomiak, hogy én S aki kihull, vagyok az ÚR.megérdemelte, És így cselekedtek. 5 Az ocsut az Idő nem szánja,királyának, Amikor jelentették Egyiptom Aszott nemzetek, hűlt hogy elmenekült a nép,világok, megváltozott a Tört életek miazmás vágya fáraónak és szolgáinak indulata a nép iránt, és ezt mondták: tettünk?! ElHalálra-valók s nem Mit kár értük. bocsátottuk Izráelt a szolgálatunkból! 6 Befogatott a fáraó új a harci kocsijába, és Szóljak próféták szavával: maga vette atagadni hadseregét. 7 Maga Nemmellé kik mertek múltat, mellé vett hatszáz válogatott harci De kik nem magvak a Jövőnek, kocsit, az összes egyiptomi harci kocsit. Három Mindig akik kihullnak: ember voltazok, mindegyiken. 8 Az ÚR megkeVilágok, népek, girhesEgyiptom eszmék. kiráményítette a fáraónak, lyának a szívét, és az üldözõbe vette Izráel Fonnyadtak összezsugorodtak, fiait, Izráel fiaispedig hatalmas kéz segít(Így szól az új próféta-ének) ségével vonultak ki. 9 Az egyiptomiak tehát üldözték õket a fáraó minden lova, Az Úr, az Idő áll-örökké, harci lovasa és hadereje De kocsija, elmúlnak a renyhe népek - és utolérték õket,együtt amikor a tenger mellett táboS velük a tiszta Lóthok. roztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. 10 A fáraó Óh, aszottak és beközeledett. nem teltekIzráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az S óh, magam is faj-sorsom osztván, egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy Be igazság szerint hullunk ki félelem fogta el õket, és segítségért kiálA kegyetlen óriás rostán,11 Mózesnek tottak Izráel fiai az ÚRhoz. Kedvét nem töltvén az Időnek. pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál

nézünk estérõl-estére ki akkor mi emberek! tesszük kolorádóiPöröghet táboroeztán a szívünk, mint a felbúgatott zásunk istentiszteleti alkalmain. A mohét tor, és sebesebben vágtathat ereinkben a mottója: Együtt a cél felé! vér,Éppen cikázhatnak a gondolataink, úgy vándorlunk a cél hogy felé, nehogyIzráel valamiről Mert mint népe lemaradjunk! Egyiptomból, a akkor baj lesz! pusztán át Kánaán felé. De a régiek, – amikor még nem gyorsultAföl az idő – kiderül, Isten napja alatt történetbõl hogy bárgyalog Izráel vagyelhagyták szekéren isEgyiptomot, odaértek, ahova az Eútfiai mégis juk vitte sehogy őket. Szántani, vetni elhagyni ballagva gyiptom sem akarja is kiértek mezőre. elindulnak, Az asztalosa akár Isten népét.a Amikor teljesa falusi tiszta szobába készítette a pántos egyiptomi haderõ üldözõbe veszi õket, ládát a kastélyba olyan és bárakár végre szabadok,a stílbútort, mégis üldözött akkurátusan dolgozott vele, hogy egyik szabadok. is, másik is legalább száz évig szolgálé t szolgált e m b eis. r c sMa o p oisr tmegcsodáljuk létezik: jon.K És rabszolgák és üldözött szabadok. azt, ami a kezük alól kikerült. Míg napjainkban keElõszöra tömegárúk a rabtartóvégtermékeit természetérõl rülgetjük lomtalanításkor a járdán, vagy kell valamit megjegyeznünk. gyűjtögetjük hulladékként. A tízedik veszélyes csapás után a fáraó még Ha meg akkoriban magához az Újvilágba szánazon az éjszakán hívatta dékoztakésátmenni, Mózest Áront, éshát ezthetekig mondtahajóztak nekik: az óceánon. menjetek Ma felülünk a repülőre, és Induljatok, ki az én népem nyolc óra alatt ott is vagyunk. Értékes közül Izráel fiaival együtt, menjetek és napokat nyerhettünk volna így ügyeink tiszteljétek az Urat, ahogyan kívántátok. megfontoltabb intézésére vagy feladataVigyétek juhaitokat és marháitokat is, ink pontosabb elvégzésére, vajon mit ahogyan kívántátok, csakdemenjetek! kezdünk áldást ezzel az idővel? Ha napokat tölKérjetek rám is! 2Móz 12:31, 32. tünk bárhol a világon, szaladunk, hogy A 2Mózes 14:5-ben pedig ezt olvasbelezsúfoljunk ezekbe a napokba suk: Amikor jelentették Egyiptomannyit, kiráamennyihogy csakelmenekült belefér. Pedig hamegválhazajölyának, a nép, vünk, ugyanazt a napot látjuk, amit amott, ugyanúgy fúj a szél ugyanolyan bennünket meghalni? Mitéstettél velünk, eső esik. Aztán élményeink kihullanak miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! emlékezetünk rostáján. hogy 12 Nem megmondtuk nekedLehet, még Egyipsemmi lényegeset vettünk tomban, hogy hagyj nem nekünk békét, észre, hadd mert ahol lehetett vagy kellettMert volna, ott szolgáljuk az egyiptomiakat?! jobb nekünk, ha azmeg. egyiptomiakat szolgáljuk, sem álltunk mint a pusztában halunkpontosan meg! 13 egy De Azhaéletünkbe viszont Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! életnyi fér bele, amennyit kiszabott éveÁlljatok helyt, és meglátjátok, hogyan ink megengednek, semmivel sem több, szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert hiába is erőltetjük. ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgyfogjátok van, ahogy manapúgyMert sohatényleg többé nem látni õket. 14 ságÚR széltében-hosszában mondják: fölAz harcol értetek, ti pedig maradjatok gyorsult az idő? Vagy csak arról van veszteg!

tetlenül futunk, és futunk és kapkodunk. tozott a fáraónak szolgáinka indulata Fürgén habzsolnánk az ismeretlen ízea nép iránt, és ezt mondták: Mit tetket, a különleges látnivalókat, az élmétünk?! Elbocsátottuk Izráelt a szolgányeket, és tömködnénk magunkba az latunkból! örömöket, félünk, valamiről Talán 24mert óra sem telt hogy el a fáraó két lemaradunk. Amiből pedig másoknak mondata között. Mintha tudathasadásos bővena fáraó. jut. Ettől pedig kitör rajtunk lenne Elõbb jóindulatáról bizto-a pánik. De az élmények emésztetlenül, sítja a népet, aztán gyorsan meggonvégülmagát. emészthetetlenül fekszik dolja Egyszerûen nem adjameg fel! a gyomrunkat. A rohanások meg az Mint ahogy a gonosz sem adja idegfel, rendszerünket. Azok is,után amiket még a golgotai veresége sem. megragadtunk, és azok még inkább, amik Lehullottak a kötelékeid, szabad kicsúsztak a kezünkből, vagy csak vávagy, tele van a szíved a szabadok örögyainkat borzolták. mével, teszel a SzabadíAmitbizonyságot aztán összehordtunk, össze is tóról, és már-már azt zagyváljuk, végül meg gondolod, nem tudunkhogy velük nincs is többé dolgod a kísértõvel. Aztán mit kezdeni. Így vagyunk nem csak az hamarosan rá kellhanem jönnöd, hogy a nyoélményeinkkel, egyáltalán minmodban és fenyeget pusztulással dennel. Avan tudományunkkal, elkezdett és vagy ismét rabszolgasággal. csodálbe nem fejezett dolgainkkal,Ne netán makozz de ne is félj, mert ais.teKifaragSzabagávalezen, az élethivatásunkkal dítód nagyobb, kegyelme mint ni való, de torzón maradterõsebb, jellemünkkel, aajándékba legfenyegetõbb támadás. kapott, de zsákmányként szorongatott éveinkkel. Végül, ha a számMilyen volt rabszolgának lenni adás szele megérint, ott állunk a próféta Egyiptomban? kellemes volt. szavával: „sokatElõbb vetettetek és keveset Menet közben derült ki, hogy Jákób utódai takartatok”, „férgek a derékaljunk és nem egyenrangú polgárok pondrók a takarónk” (AggEgyiptomban, 1:6, És14:11). hanem kényszermunkások. Szinte Ezért aztán meg kellene gondolni a mi észrevétlenül történt az átmenet. Mózes utainkat! (Agg 1:7). idejében már a fiúgyermekeiket megölik folytatás a 3.szalmát. oldalon és a vályogvetéshez nem kapnak folytatás a 3. oldalon A TARTALOMBÓL EnglishAsection - pages 7-8. TARTALOMBÓL Istennek van ideje. Nekünk? English Articles - pages 8-9. A koronavírus és Krisztus Meghívó lelkipásztor beiktatásra Gyülekezeti beszámoló: Kárpátalja, és ifjúsági találkozóra Délvidéka(Kossuthfalva) Beszámoló kolorádói családi Szentföld - beszámoló (1) táborozásról Távol és mégis közel: hírek Érthetetlen érzelmeink (4) Az öröm Berettyóújfaluról Ének: Várj gyermekem! Úti beszámoló - Kulcsár Sándor


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.