Jacket 02.qxd
2008-04-01
1:01 PM
Page 1
RADISICS MILÁN
MAGYAR SZÜRKE RADISICS MILÁN
A PUSZTA VÁNDORAINAK KÉPES KRÓNIKÁJA
RADISICS MILÁN Magyarország egyik legsikeresebb természetfotósa, munkáját nemzetközi szinten is ismerik és elismerik. A National Geographic magazin magyar és szerb kiadásában eddig három cikke látott napvilágot, jelenleg is több képriporton dolgozik. 2006 óta a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke. Alapí-
Vajon hányan tudnak arról, hogy a középkori Nyugat egyik legfôbb kereskedelmi központjába, Nürnbergbe 1542-ben még 93 százalékban Magyarországról érkezett a vágómarha…? S azt mennyien tudják, hogy a 19. század közepén még több millió magyar szürke tehenet tartottak számon hazánkban, negyven évvel ezelôtt mégis csaknem kipusztult a fajta?
tója és fôszerkesztôje a ZOOM Magazinnak, amely 2006-ban és 2007-ben megkapta az Arany Pro-Typographia díjat. A Vajdaságban született 1968-ban.
Hányan hallottak róla, hogy a fajta megmentésével a magyar szakemberek az egész világ elismerését kivívták?
1992 óta családjával Budapesten él, saját reklámügynökségében kreatív igaz-
A magyar szürke ezer és ezer szállal fonódott egybe a ma-
fotós ezzel a lebilincselô fotóalbummal új mûfajt, új stílust
gyarság és Európa történelmével. Mindannyian hallottuk
teremtett, hogy a szerteágazó témának minden dimenziója
Sajtófotó Pályázaton két alkalommal is kategória elsô díjat nyert. A világ legran-
már a hírét, sokunknak volt szerencsénk találkozni is vele,
érthetô és élvezhetô legyen. Radisics Milán három éven át
gosabb természetfotó pályázatán, a BBC Wildlife Photographer of the Year 2003-
mégis alig tudunk róla valamit. Ezt a csaknem elfeledett
kísérte kamerával a kezében a végtelen pusztákat, legelô-
nemzetközi fotópályázatán 2006-ban több mint negyvenezer pályamû közül az ô
ismeretlen ismerôst hozza emberközelbe ez a könyv: a fotó-
ket járó állatokat. Ebbôl másfél éven keresztül pedig szinte
képe lett a Natural World kategória gyôztese. A Pictures of the Year International
mûvészet emocionális erejét segítségül híva festi meg a
folyamatosan azért dolgozott, hogy a most az olvasó kezé-
magyar szürke 21. századi képét. Bemutatja egy évét,
be adott gyönyörû képek és tartalmas, informatív szöveges
a környezetét, múltját, jelenét, s a vele foglalkozó emberek-
kiegészítések révén minket is elkalauzoljon ebbe a különös,
rôl sem megfeledkezve, jövôképet rajzol ennek a nemes,
csodákkal teli világba.
zás töltötte ki az életét, személyes hangvételû fotográfiáival az ember és a természet kapcsolatát kutatta. Munkáival idehaza és külföldön egyaránt sok elismerést szerzett. A Magyar
MAGYAR SZÜRKE A PUSZTA VÁNDORAINAK KÉPES KRÓNIKÁJA
as versenyén Highly Commended díjat kapott. A National Geographic magazin
(POYi) pályázaton 2007-ben Award of Excellence díjat kapott. A BBC Wildlife Photographer of the Year zsûritagja 2007-ben. Önálló kiállításaival többször is emlékezetes sikert aratott. Digitális diaporámáival, meghívott elôadóként nemzetközi természetfotós fesztiválok rendszeres résztvevôje. www.milan.hu
büszke fajtának. A sokszoros díjnyertes, világhírû természet-
www.magyarszurke.hu
MAGYAR SZÜRKE
gatóként tevékenykedik. Az elmúlt tíz esztendô nagy részében a természetfotó-
Magyar szürke. Szarvasmarhafajta innen, a Kárpát-medencébôl – történelmünk tanúja, sôt aktív részese. A szerzô, Radisics Milán mintegy százötven képet fölsorakoztató, személyes hangú fotóesszéjével állítja elénk ezt a nemes állatot. A magyar szürke marha sok évszázad viszontagságai után, a 21. században méltán tarthat számot gondoskodó figyelmünkre. Három év munkájának foglalata, a szerzô fotográfiai felfedezôútjának képes krónikája ez a kötet. Radisics Milán ezalatt megismert egy új világot. A fénykép erejét hívta segítségül, hogy tapasztalatait a világ elé tárja, s eközben önmaga is átalakult. Pazar kiállítású könyve téma és fotós kölcsönhatásának látványos eredménye: lírai természetfotók elegyednek benne szenvtelen sajtófotókkal, s ekképpen új mûfajt képvisel Magyarországon.
HORVÁTH ÁRPÁD Húsz éve hivatásos újságíró. Eredetileg biológusnak készült, Debrecenben és Mosonmagyaróváron járt egyetemre. Elsô önálló publikációként barlangi fauna-
R A DI SI C S MI L Á N
kutatásáról írt tudományos beszámolót. Már egyetemi hallgatóként is nagyon érdekelte az újságírás. Kezdetben napilapoknál, hírügynökségeknél dolgozott, késôbb rangos magazinoknál kapott munkát. Eddig hat könyve jelent meg, társszerzôként egyetemi tankönyvet is jegyez. Szakmai nívódíjas, kollégái kétszer választották meg az év újságírójának. 2004 óta Radisics Milán munkatársa a ZOOM Magazinnál, jelenleg fôszerkesztô-helyettesként dolgozik a lapnál.
www.alexandra.hu www.geographic.hu www.konyvnagyker.hu online@alexandra.hu
MAGYAR SZÜRKE
www.magyarszurke.hu
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:20 PM
Page 1
A véletlenek szükségszerûen bekövetkeznek, éppen úgy és éppen akkor, amikor történnek, új mederbe terelik az ember életét. JAMES REDFIELD
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2
2008-03-21
1:20 PM
Page 2
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:21 PM
Page 3
A magyar puszta meghatározó elemei: végtelen tér, ember, gémeskút…
3
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
4
2008-03-21
1:22 PM
Page 4
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:22 PM
Page 5
…és a magyar szürke. Az itatóra érkezô gulya éppúgy meglepôdött a találkozástól, mint maga a fotós.
5
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:22 PM
Page 6
Nem tudtam eldönteni, hogy a szemem káprázik, vagy az újszentmargitai fények ilyen erôsek. Végül a fényfüggöny lassú mozgása eloszlatta a kételyeimet: sarki fényt látok a Hortobágy felett!
6
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:23 PM
Page 7
A sarki fény ritkán látható, különleges természeti tünemény Magyarországon.
7
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
8
2008-03-21
1:23 PM
Page 8
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:24 PM
Page 9
Címeres szarvak össztánca föld és ég határán.
9
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:25 PM
Page 10
Napfogyatkozás Apajpusztán 2003. május 31-én, 5 óra 7 perckor. A Hold csak részben takarta el a Napot a felhôs horizonton.
10
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:25 PM
Page 11
ÍGY KEZDÔDÖTT Elsô találkozás a szürkével
Napfogyatkozás fotózására készültem, és olyan gémeskút után kutattam, amely jól illeszkedik az elôre megálmodott kompozícióba. A Pecze-kút nem felelt meg, így csalódottan álltam a puszta közepén. Egyszerre közeledô kolompok hangjára lettem figyelmes. Az alkonyi fényben hatalmas szarvak erdeje rajzolódott ki a horizonton – én pedig fotóztam, csak fotóztam… Ekkor találkoztam elôször a tiszteletet parancsoló magyar szürkével. Akkor és ott arra is rájöttem, miért vezérelt a sors a Hortobágyra. Valódi spirituális élményben volt részem, amelyet tovább fokozott az éjfélkor földerengô sarki fény. Egypár órával késôbb már a napfogyatkozás látványában gyönyörködtem. EZ VOLT A SZERENCSÉS KEZDET.
11
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:26 PM
Page 12
Elválaszthatatlan szimbólumok: a magyar szürke és a gémeskút évszázadok óta részei a pusztai tájnak.
12
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
5:23 PM
Page 13
RADISICS MILÁN
MAGYAR SZÜRKE A PUSZTA VÁNDORAINAK KÉPES KRÓNIKÁJA
ÍRTA HORVÁTH ÁRPÁD
13
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:26 PM
Page 14
MAGYARORSZÁGNAK
1. oldal: Nyári napforduló, Hortobágy, Sárkánytanya, a június 21-ét követô elsô derûs napon, 4:50 és 20:40 között. Az egyórás idôközönként készült tizenhét expozíció montázsa látványosan mutatja a Nap égi útját az év leghosszabb nappalán. 192. oldal: Téli napforduló, Hortobágy, Állatpark, a december 23-át követô elsô derûs napon, 7:30 és 15:40 között. Egyórás idôközönként készült kilenc expozíció szemlélteti a Nap útjának különbségét az év leghoszabb és legrövidebb nappala között. Mindkét felvétel azonos objektívvel készült.
A borítón: Aranygulya, Hortobágy, Sárkánytanya
Hortobágy, Máta.
14
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
1:27 PM
Page 15
TARTALOM
BEVEZETÔ 2
ELÔSZÓ 17
SZENT GYÖRGY NAPJA ELÔTT
SZENT GYÖRGYTÔL SZENT MIHÁLYIG
SZENT MIHÁLY NAPJA UTÁN
18
68
122
TÖRTÉNELEM 178
TENYÉSZTÔK 186
A FÉNYKÉPEZÔGÉP MÖGÖTT 188
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 190
15
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
5:23 PM
Page 16
Az elvonuló vihar a magyar szürkék történelmének árnyait veti az égre.
16
Beliv BEVEZETO vegleges 04.qxd
2008-03-21
5:23 PM
Page 17
ELÔSZÓ Közös értékünk: a magyar szürke
Csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Vita folyik arról, hogy ez jó vagy rossz, hiszen már eddig is tapasztalhatók kedvezô és kedvezôtlen hatások. Végül is ez nemcsak attól függ, hogy mi mit kapunk Európától, hanem attól is, hogy mit tudunk nyújtani neki. Egészen biztos azonban, hogy káros, ha csak másolni akarjuk azt, ami nyugati. Európának nem az az érték, amit jól-rosszul átveszünk, hanem az, ami eredeti és a mienk. Amikor errôl beszélünk, joggal gondolhatunk irodalmunkra, ami csak a magyarul tudó kevesek számára élvezhetô igazán, vagy teljes joggal például Bartók és Kodály zenéjére, amit mindenki érthet. A ma már városokba szorult és az ôsfoglalkozásoktól távol került honfitársaink nem gondolnak arra, hogy az állattenyésztésben is vannak saját értékeink, amelyekre büszke lehetne minden magyar – ha tudna róluk. Ilyenek a hazánkban kitenyésztett állatfajták, például a magyar szürke, amelyet mindenki tetszéssel nézhet. A Feszty-körképen látni lehet, amint Emese fejedelemaszszony szekerét gyönyörû magyar ökrök húzzák. A régészet azonban nem tudta ezt igazolni. Többféle elmélet van a fajta eredetérôl, az azonban kétségtelen, hogy itt a Kárpát-medencében tenyésztették ki ôseink, tehát sajátunk ez a fajta. Egy háziállatfajtát éppen úgy emberi alkotásnak kell tekinteni, mint egy nagyszerû gótikus épületet, amelyen akár évszázadokig is sokan dolgoztak, és sokszor nem lehet tudni a fôépítész nevét. Ez a könyv a fényképészet mûvészi eszközeivel ennek a magyar fajtának a szépségét mutatja meg.
A képek végigvezetnek bennünket az esztendô folyamán a gulya és a gulyások életén, a hajnaltól éjszakáig tartó mindennapok bajain és élményein, egy olyan mûvésznek a segítségével, aki nem a turista felületességével, hanem az ott élô ember beleérzésével készítette el a képeket. Olyan pillanatokat ragad meg lencséjével, amit csak az lát és tud megörökíteni, aki abban a ritka pillanatban is éppen ott volt... Tükrözôdik a könyvben a történelem is, az olvasó a képeken és a szövegen keresztül megsejt valamit a magyar történelembôl is, egy fajta sorsát követvén. Vannak olyan képek, amelyek a valóságra emlékeztetik a nézôt, mások pedig sajátos világítással, színekkel és fényekkel egy elvarázsolt világba vezetnek bennünket. Tudjuk azonban, hogy „nem a való: hát annak égi mássa lesz, amitôl függ az ének varázsa”. A mûvész olyan részletek szépségére is figyel, amit sokszor az sem vesz észre, aki mindennap ott jár. Milyen szép a szeme például a tehénnek! Arányok és aránytalanságok, fények és árnyékok játéka, az árnyékok szépsége is szembetûnik a fényképek csodálata során. Az ôszinteség is jellemzi ezt a könyvet. Olyan dolgokat is megmutat, amelyeket a szakember nem szívesen lát. Ilyen például a piszraszájú, pigmenthiányos tehén, amelyet a szelekció során szeretnénk kiselejtezni az állományból, vagy a jégrôl való itatás, ami tilos, ámbár bajt valóban még nem okozott soha. A sok szép és hangulatos kép mellett a zordon valóságot mutatják azok a képek, amelyek a vágóhidat, a kedves és szép
állatok szomorú végét hozzák elénk. Ez nem idill, de a valósághoz, sôt az állatok hasznosságához is szükséges. Az ember szeretné a hagyományos fajtát a régi hiteles körülmények között tartani, és ehhez a lóháton járó gulyás tartoznék, de a mindennapok valóságában sokszor az olcsóbb kerékpár van jelen. Nem hétköznapi és nem a történelem tartozéka a gulyásverseny, azonban ez is szép és férfias teljesítmény, ahol a gulyások a versenyszabályok szerint gyakorolják a mesterségüket, amit a mindennapokon is tesznek, ám akkor nincs ott az ügyeletes orvos… Sok nagy érték és szépség van még ebben a hazában, de sajnos a modern, mindennapi rohanásban vagy este a televízió elôtt bambuló emberek nem tudnak róla, sokszor ha látják, sem veszik észre. Ilyen szépségek élvezetéhez segít hozzá mindenkit ez a sok gyönyörû fénykép, amelyekkel a mûvész saját nagyszerû élményét adja át a közönségnek. Mindezek szellemében ajánlom ezt a könyvet azoknak is, akik ismerik a magyar tájat és a magyar gulyákat, és azoknak is, akik még nem látták.
Prof. dr. Bodó Imre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesületének elnöke
17
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:30 PM
Page 18
Pecze-kút és -kunyhó: a téli pirkadat ködébôl lassan elôtûnnek a Hortobágy ritka tájékozódási pontjai.
18
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:30 PM
Page 19
SZENT GYÖRGY NAPJA ELÔTT Életre kél a puszta
Odabent, a városban, a szürke, aszfaltszagú télben az elsô villamosok csörömpölnek éppen. Fázós emberek húzzák szorosra magukon a kabátjukat, loholnak a buszmegálló felé, s álmosan rezzennek össze az éles hajnali zajokra. Idekint, a pusztán, dérszagú a tél, süket, halk szavú. Még a varjak is hangtalan szelik a levegôeget, nehogy összetörjék a csöndet. Befagyott tócsa jege pendül egyet, amikor észreveszi, hogy a víz már rég elillant alóla, s csak a vékony, rajzos hártya maradt a tetején. Üres ilyenkor a puszta; az égig ér, szürke minden, egybefolyik a mennyboltozattal a látóhatár. Szellô sem rezdül, hang sem hallik – ilyen harsogó csend nincsen sehol másutt, szinte hasogatja az emberfia fülét. Ebben a pillanatban mintha megmozdulna az elmosódott horizont. Egyszerre szertefoszlik a köd, apró, fekete árnyalak testesül meg benne, ide-oda rohangál, s szürke ködlényeket hajt maga elôtt. Aztán éles füttyszó hallik, meg egy rövid kurjantás, roppan a jég, majd megint, utána rövid bôgés… A magyar szürke bikagulya életre keltette a téli álmát alvó pusztát. Néha, amikor nem borítja hólepel a legelôt, kap egy kis szabadságot a gulya, nehogy tavaszig elfeledje a jószág, honnan is jött a tél elején. Aztán mennek vissza a karámok közé, ahol fedett istálló várja ôket, ott tülekednek majd az itató elôtt. A hatalmas, monoklis szemû, címeres szarvú tenyészbikák unottan ácsorognak a helyükön. Jól megférnek egymás mellett, kemény
ajkukkal olykor le-lecsippentenek egy csokor szénát a báláról, és közben eszükbe sem jut, hogy a nyárelôn bizony számtalanszor egymásnak mentek a tehenek között, kint, a legelôn. Valamikor régen a pusztai népek még a pásztornaptárhoz igazították életüket. A réges-régi hagyomány szerint április 24-én, Szent György napján hajtották a legelôre az állatokat, Szent Mihálykor, szeptember 29-én pedig beterelték a nyájakat, gulyákat a téli szállásra, habár meglehet, e két jeles nap már akkor is inkább az ünneprôl szólt, mint a kihajtásról meg a behajtásról. Annyi biztos, hogy a szürkék ma is, mint egykoron, az ôsz végén odahagyják a végtelen legelôt, s a legzordabb néhány hónapot bent, a majorban töltik. A kerítés mellett elárvult bicikli jelzi, hogy gazdájának épp dolga akadt az állatokkal. Társa most a másik gulyát kíséri visszafelé, keresztül a ragadós, szikes sáron - nem is csoda, hogy a gyalogszert kivételesen lóhátra cserélte. Hóban, szélben, esôben, napsütésben a gulyások, akik tavaszig visszafelé számolják a napokat, hajnalban kibontják a friss szénabálákat a karámokban, megtörik a jeget az itatóvályúkban. Közben, csak úgy a szemük sarkából, gondosan méregetik az állatokat, nem esett-e baja valamelyiknek az éjszaka, nem vágta-e meg a jég a lábát, vagy a nagy tülekedésben nem szaladt-e bele a másik szarvába. Az etetés után összejönnek a szálláson, megvitatják az elôzô éjjel eseményeit, reggeliznek, kávéznak, tán egy korty pálinka is lecsúszik. Mire végeznek, már állhatnak is neki a következô napirendi pontnak.
A tél, amely errefelé nem tavaszig tart, hanem a kihajtásig, más okból is fontos idôszak. Ahogy megyünk kifelé a hideg évszakból, a gulyások egyre kevesebbet alszanak. Éjjelenként minden órában ellenôrzik a jószágot, néha le-leguggolnak, hogy jobban ellássanak a tehenek lábai között. És nemhiába: a szürkék ilyenkor ellenek, s a figyelmes tekintet estérôl estére számba veszi az új jövevényeket. Van úgy, hogy egy se jön, de az se ritka, hogy három-négy is születik egyetlen éjszaka. A gulyásnak tudnia kell róla, mikor, melyik tehéntôl várható az ellés, ismerni kell az állat minden rezdülését. Mert a dolog nem mindig egyszerû. Ha nem is túl gyakran, de az anyának olykor bizony segíteni kell; ha azt látják, hogy nem hagyhatják magára a tehenet, hát beállnak bábának a gulyások. A kis borjú másnap már ismerkedik az emberrel. Az elsô közös élmény ugyan nem feltétlenül kellemes, de nélkülözhetetlen: az újszülött mindjárt világra jötte napján megkapja azonosító jeleit, amelyek egész életében, sôt azon túl is társai lesznek. Mert ha a vágóhíd lesz számára a végállomás, a krotálián szereplô szám még az áruház húsos pultjára is elkíséri. Mire kitavaszodik, zsendül a puszta, zöldül a gyep, élénk sarjúfû törekszik elô a tavalyi tors közül. A gyönyörû, szilaj gulyák már türelmetlenül várják a pillanatot, hogy újra birtokba vehessék a pusztát. Az elsô, langy tavaszi verôfényben a gulyások is újjászületnek: visszakapják szabadságukat.
19
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
20
2008-03-21
1:31 PM
Page 20
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:31 PM
Page 21
Szürkék a télben. Ha nem nagy a hó, télen is ki-kiballagnak a legelôre, járni egyet, megmozgatni gémberedett tagjaikat.
21
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
22
2008-03-21
5:25 PM
Page 22
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:25 PM
Page 23
Múlt és jelen. Egykor a magyar szürkét a gépesítés tette fölöslegessé. Jószág és gazdája ma már nem lehetne meg gépek nélkül.
23
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:32 PM
Page 24
Ezer szín, illat, forma, népszokás – és persze a magyar szürke otthona. Innen kerekedtek fel a gulyák, a hajdúk és a kereskedôk, hogy az országutakat járva termékeink és kultúránk hírét elvigyék Európába. Az üres puszta csöndjében, nyugalmában magamba szívtam a hagyományok ezeréves szellemét, és azon töprengtem, hogyan lehet képbe sûríteni múlt és a jelen, kemény munka és idilli táj kapcsolatát – magát a pusztát.
24
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:32 PM
Page 25
Hideg fények. A fagy vékony hártyát von a késô ôszi esôk után maradt zsombék fûcsomói közé.
25
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:32 PM
Page 26
Édesapám szerint a vajdasági szürkék ügyesebbek voltak, mint az alföldiek. Csak jobbra-balra elfordították a fejüket, és máris befértek a keskeny istállóajtón. Az itteniek viszont nem találták fel ezt a fortélyt, mert nekik eleve széles bejáratot építettek.
26
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:25 PM
Page 27
Kecskés-pusztán, a hortobágyi bikanevelô telepen téli sétára indulnak a növendék állatok.
27
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:33 PM
Page 28
A gulyás munkaeszköze és társa a jól kiképzett terelôkutya. A dolgukat értô ebek a közhiedelemmel ellentétben nem az ugatással, hanem jól irányzott „csípésekkel”, jelzésszerû harapásokkal irányítják a hatalmas állatokat.
28
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:33 PM
Page 29
A sûrû téli ködben a gulyás egyetlen pillanatra sem tévesztheti szem elôl az állatokat.
29
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:34 PM
Page 30
Kétféle szarvgomb ismeretes: a szilva alakú (képünkön) és a csuklyás. Mindkettôt méret alapján esztergálják rézbôl. A szarvgombot hároméves korukban kapják a tenyészbikák. A tartástechnológiai szabályok értelmében kötelezô mûveletre azért van szükség, mert az olykor agresszív állatok megsebezhetik egymást.
30
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:35 PM
Page 31
Tülekednek az itatónál a tehenek; vízigényük nyáron napi 50–100 liter, télen ennek nagyjából a fele.
31
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:35 PM
Page 32
Ellés elôtt a tehenek a számukra természetes környezetben a legelôn eltávolodnak a gulyától, nehogy a többi állat véletlenül eltapossa a gyámoltalan jövevényt. Télen az újszülött borjú sokszor egyenest a hóra pottyan a meleg anyaméhbôl.
32
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:36 PM
Page 33
A legelô karbantartója ez a Balaton-felvidéki gulya, rövid idô alatt ápolt legelôvé változtatta az elgazosodott területet.
33
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:36 PM
Page 34
Kemény munka folyik télen a majorban, a gulyásoknak mindig akad dolguk. A hatalmas körbálákat géppel hozzák be a közeli szérûbôl, de bent, a karámoknál már kézzel osztják ki a szénát az állatoknak.
34
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:36 PM
Page 35
Elárvult pásztorbot. A gulyások egyik legjellegzetesebb munkaeszköze a téli szezonban csak ritkán jut szerephez.
35
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:36 PM
Page 36
Nehéz a terep, az olvadó hó miatt végeláthatatlan sártengerré vált a puszta. Ilyenkor a nemzeti parkokban, védett területeken a lehetô legkevesebbet mozgatják a gulyákat, hogy a szürkék éles körmeikkel ne károsítsák az ôsgyepet.
36
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:37 PM
Page 37
A ló az egyetlen közlekedési eszköz a lucskos télutói pusztán.
37
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:38 PM
Page 38
Télen is egészségesen táplálkoznak a szürkék: a takarmányozásukra vonatkozó szabályok ilyenkor sem engedékenyebbek, mint nyáron. A széna és az abrak egyaránt csak olyan területrôl származhat, amelyen semmiféle mûtrágyát, növényvédô szert nem alkalmaznak.
38
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:38 PM
Page 39
Adminisztrációjukat a mai gulyások rovásfa helyett kétszintû nyilvántartási rendszerrel intézik.
39
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:38 PM
Page 40
„Nem úgy van az, az ellés nem rendelésre megy!” – derültek a gulyások, majd együtt átballagtunk az istállóba, és zseblámpával végigmustráltuk az állatokat. „Nézd, hogy figyel! Csodálkozik, hogy kutya és pásztorbot helyett fényképezôgéppel érkeztünk.”
40
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:38 PM
Page 41
Bensôséges a kapcsolat a gulyás és az állatai között. Szarvas Zoltán az ellés elôjeleit mutató tehén viselkedését figyeli.
41
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:38 PM
Page 42
A hodály sarkából figyeltük a dolgok alakulását. A borjú lábvégével már kilógott az anyjából, de csak nem akart a világra jönni. Egy óra elteltével a gulyások úgy döntöttek, segítenek a tehénnek. Csodálatos élmény volt végigkövetni a borjú világra jöttét...
42
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:39 PM
Page 43
A vajúdás pillanataiban a tehén idegességében fel-alá rohangál az istállóban.
43
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:39 PM
Page 44
A szabályok szerint a borjak a születésük után közvetlenül, lehetôleg még világrajövetelük napján tetovált számot és füljelzôt (krotáliát) kapnak. Ezt a munkát rendszerint a számadó gulyás végzi: elôször az állat azonosítására alkalmas kódot és a tenyészet jelét tetoválja a fülbe, utána becsípteti a krotáliát. A beavatkozást úgy végzik, hogy a lehetô legkevesebb fájdalommal járjon.
44
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:39 PM
Page 45
Féltô gondoskodással próbálja talpra segíteni az anya a kicsinyét, akit most kapott vissza a fülszámozás után.
45
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:40 PM
Page 46
Az állategészségügyi vizsgálatokat lehetôleg a kihajtás elôtt végzik el, mert ilyenkor egyszerûbb egyenként befogni a szürkéket. A jogszabálynak megfelelôen 3 évente kötelezô a vérvizsgálat szarvasmarha-leukózisra, és ilyenkor végzik a tuberkulin-diagnosztikát is. Ottjártunkkor Kecskés-pusztán – az elôírt állategészségügyi vizsgálatok mellett – a tinók küllembeli tulajdonságait is vizsgálták.
46
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:40 PM
Page 47
Ha a tehén nem gondoskodik a borjáról, összezárják ôket, s így többnyire hamar feltámad benne az anyai ösztön.
47
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:41 PM
Page 48
A jelenet érzelmi tartalmára koncentráltam, és csak késôbb tudtam meg, hogy ez a viselkedés többrôl szól, mint a tisztogatásról. A gulya jellegzetes illatának átadásával az anya valójában „megkereszteli” saját gyermekét.
48
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:41 PM
Page 49
Somogyfajsz mellett élete elsô napjára készíti fel a borjút az anya.
49
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:26 PM
Page 50
Valódi kihajtás, hegyen-völgyön át. Ezek a szürkék Noszvaj mellett töltik a telet. Mivel ott nincs elegendô legelôterület, tavasszal áthajtják ôket a Bükki Nemzeti Park egyik védett fás legelôjére. A 14 kilométeres úton a gulyát a gazdája, Markó Tamás egri bankár vezeti végig, diktálva az iramot, de egyben vissza is fogva az idegen vidéken nyugtalan magyar szürkéket.
50
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:42 PM
Page 51
Újra a pusztán, újra szabadon töltik napjaikat a hortobágyi szürkék, s velük a gulyát ôrzô Bana János.
51
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:42 PM
Page 52
Mesterséges barlangban telel ez a gulya. A hatalmas üregrendszert a legenda szerint Mária Terézia korában francia hadifoglyok vájták a riolittufába. A kifejezetten állattartás céljára készített vágatokban korábban juhokat és lovakat is tartottak. Az egyik óriási teremben egész télre elegendô szénát lehet tárolni, és a barlanghoz pásztorkunyhó, sôt patkolókovács-mûhely is tartozik.
52
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:44 PM
Page 53
Régi korokat idéz a történelem egy másik tanúja, a sok száz négyzetméteres katakomba.
53
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:42 PM
Page 54
A loholó gulyát követve aznap fél maratonnyi távot futottam le, átéltem az igazi kihajtások hangulatát, és különleges élmény volt, hogy láthattam az út szélén álló emberek reakcióját.
54
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:26 PM
Page 55
Az erdôben vonuló gulya csak számunkra furcsa – a szürkék mindig is otthon érezték magukat a hegyvidéki fás legelôkön.
55
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
56
2008-03-21
1:43 PM
Page 56
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:44 PM
Page 57
Az erdô szellemeiként, csendben suhannak a magyar szürkék a bükki rengetegben.
57
Beliv TAVASZ vegleges 04.qxd
58
2008-04-02
1:18 PM
Page 58
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:45 PM
Page 59
Kôkunyhó, ez a Máta melletti tanya ad otthont nyaranta a tinógulyának.
59
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:45 PM
Page 60
Hunyadi, a híres szürke bika ma a gulyások kitûzôjén él tovább.
60
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:45 PM
Page 61
A tradicionális gulyásolimpia egyik versenyszámában Kota Istvánnak tíz dobásból minél többször kell megpányváznia a szürkét.
61
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:45 PM
Page 62
Zene, tánc, étel-ital – elmaradhatatlan kellékei ezek a pásztorünnepeknek. A hagyománytisztelet a legapróbb részletekig átszövi a pusztai emberek életét, és nemcsak a jeles napokon. Ám ilyenkor még azok is önfeledten mulatnak a tradicionális muzsikára, akiktôl mindez a hétköznapokon távol áll, és a gulyásleves vagy a szürkepörkölt után jólesik egy házi túrós batyu.
62
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:26 PM
Page 63
„Csikós leszek. És csak azért tanulok esztergályosnak, mert csikósiskola nincs” – mondja Bordás Ádám (balra). Az ifjú bojtár Hüse Dáviddal hallgatja az idôsebbek történeteit.
63
Beliv TAVASZ vegleges 04.qxd
2008-04-02
1:18 PM
Page 64
Kihajtás után a gulyások éppen azt várják, hogy a hagyományokhoz híven megkapják a rovásfájukat.
64
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:46 PM
Page 65
A gulya megszámlálása nagy tapasztalatot igényel. Az eredmény: 180 tehén, 158 borjú, 4 bika – és számtalan légy.
65
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:26 PM
Page 66
Az apa tudja: a hagyományt folytatni kell. Igazi pásztor csak az lehet, aki csergetni tudja a karikás ostort. Ôk órákig durrogtattak, én pedig kellô távolságból figyeltem, mint adja át egyik nemzedék a másiknak a lelkesedést, s közben csodáltam mindkettejük kitartását.
66
Beliv TAVASZ vegleges 03.qxd
2008-03-21
1:46 PM
Page 67
Egymásra vannak utalva – a magyar szürke és az ember.
67
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:24 PM
Page 68
Tisztul az ég, az elsô tavaszi vihar után lassan elvonulnak a fellegek.
68
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:25 PM
Page 69
SZENT GYÖRGYTÔL SZENT MIHÁLYIG Megérint a szabadság
Díszbe öltöztette a tavasz a pusztát, már virít a pipacsmezô. A magyar szürke újra birtokába vette a végtelen legelôt. Nem kell már a karám, a fedett telelôhely; éjjelenként csillagokkal takarózik, s ha megéhezik, vagy elgémberedik a fekvéstôl, hát az éjszaka közepén nekiindul legelni. A tavasz, mint mindig, most is ünneppel kezdôdik. Szent Györgykor Hortobágyon megfaragják a rovásfát, belemetszik a hosszú nyárra pásztorok gondjaira bízott jószág számát, aztán gondosan kettôbe hasítják: az egyik fele az intézônél, pontosabban az igazgatónál marad, a másik a csizma szárába kerül. Mindez persze ma már inkább csak hagyományôrzô színjáték, hiszen a magyar szürkéket nem faragott fadarabokon, hanem számítógépen tartják nyilván. Ôsszel majd megint összegyûlnek a pásztorok, de addig még sok víz lefolyik a Hortobágyon, rengeteg még a munka, a veszôdség. Sok viszont az öröm is, mert a gulyások végre újra kint lehetnek a pusztán. És következnek a jeles napok is, most mindjárt a gulyásolimpia. Különleges verseny ez, alig ismerni ilyesmit a világ más sarkában, nálunk viszont igen nagy hagyományai vannak az efféle megmérettetéseknek. A hagyomány tisztelete nagyon fontos a pásztorok életében, és legalább ilyen fontos a büszkeség – büszkeség a hovatartozásra, a hivatásra, a választott életre. A legapróbb részletektôl az élet sok fontos mozzanatáig itt mindent áthat a pásztor hivatása. Az egyik magyar szürke bikafejet tetováltat a vállára, a másik a kabátja hátán visel hímzett bikamotívumot, vagy ezüst kitûzôt
a mellén, bikás tût a nyakkendôjén. Ôk a pásztorok elitje, és ezt nagyon jól tudják magukról. Amikor pedig felöltik a kék hortobágyi gatyát meg a fekete pitykés lajbit, s gulyáskalapot tûznek a fejükbe – ha egyáltalán lehetséges, még délcegebben feszítenek. Nincs a hortobágyi gulyáshoz fogható kerek e világban! Egy kicsit színész is mindôjük – a munkájukhoz tartozik, hogy a rengeteg szájtáti turistának pózoljanak idônként, máskor meg bemutatókat tartsanak szerte az országban, messzire vigyék a hortobágyi pásztorok jó hírét. A forró nyári délutánokon és a hosszú estéken egyedül van a gulyás a szürkékkel a pusztán, csak a kutyája a társa. Magát tartja el odakint, mos, fôz, takarít, rendben tartja a portát, és soha nem panaszkodik. Rengeteg itt a munka, de a béke, a nyugalom, ami a pusztára borul, semmivel össze nem hasonlítható. Nincs is olyan pásztor, aki fölcserélné ezt az életet, kínáljanak érte bármit is. Ám ez a pásztor más, mint eleik voltak. Tôlük nem idegen a modern világ, még a gulyáskunyhó tetején csillogó napelemtôl sem jönnek zavarba. Delelôn kicsit kifújja magát, eldôl ô is, mint a szürkék, elgondolkodva nézi a remegô délibábot, s közben egy fûszálat rágcsál. A derék eb mindeközben a gazdáját lesi, s ha a szükség úgy hozza, összébb tereli az állatokat. Ha pedig már rajta is kifog a kánikula, leszalad a csatorna partjára, enyhet adó fürdôt vesz a langyos vízben. A fecskeszülôk persze fittyet hánynak a hôségre, rendületlenül hordják fiókájuknak a rovarokat.
A marhák jól elvannak a legelôn. Reggelre kelve fölkerekednek, s szél ellen elindulnak. Lassan, legelve baktatnak, amíg be nem borítja a pusztát a tikkasztó hôség. Akkor lenyugszanak, delelôre vonulnak, békésen kérôdzve várják a délutáni enyhülést. Azután kezdôdik minden elölrôl. Ilyenkor nyáron az éj közepén is, máskor meg jóval a hajnal elôtt is nekiindulnak a szürkék. Az egyik fölkel jellegzetes fektébôl, aztán nekivág a legelônek. A többi követi, és megy a gulya a maga, kifürkészhetetlen ösztönök vezérelte útján. Ha jóllaktak, visszajönnek, lepihennek, és ott folytatják az éjszakázást, ahol abbahagyták. A pásztor mindig tudja, merre van a gulyája, mindig figyel rájuk, de tudja, hogy a megszokott „járásukat” úgysem hagyják el. Inni meg amúgy is visszajönnek, hisz’ kell nekik a tiszta, hûs kútvíz, amiben olykor még a béka is jól megvan. Ám ez a nyár is hamar véget ér, lassan veresre perzselôdik a legelô, aztán augusztus végén menetrend szerint megérkeznek az elsô esôk. Gyülekeznek a seregélyek, hatalmas felhôkben kerülgetik a szürkéket. Újra felfrissül minden, az ôsz elôtt még jól belaknak az állatok a hirtelen felfrissült gyepen. Aztán leszállnak a pusztára az elsô ködök, megint elkél a kolomp a tehén nyakába, mert hát pásztor legyen a talpán, aki kolomp nélkül megleli gulyáját a nagy szürkeségben. Mintha a puszták vándorai maguk is tudnák, hogy nemsokára vége a nagy szabadságnak. Nemszeretem napokra készülnek a pásztorok is az újabb hosszú, forró nyár után.
69
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
70
2008-03-21
2:25 PM
Page 70
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:25 PM
Page 71
Ohat, a Hortobágy egyik központja mellett az éjszakai esô után párát ereget a puszta.
71
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
72
2008-03-21
2:26 PM
Page 72
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:26 PM
Page 73
Festôi látványt nyújt, amikor virágba borulnak a nem legeltetett és nem mûvelt rétek.
73
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:26 PM
Page 74
Egyre nagyobb a hôség, tikkasztó napok jönnek. Új idény a szürkével. A hatalmas, végtelen puszta ilyenkor tele van élettel – de most minden olyan lassú. Mintha az élet is takarékoskodna a mozdulatokkal, nehogy beleizzadjon az igyekezetbe. Ilyen a nyár a pusztán: újabb színek, újabb fények, hangulatok, jelenetek és érzelmek. Újabb képek.
74
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:27 PM
Page 75
Végtelen puszta a magyar szürkék otthona. Papegyháza mellett a gulya késô délután indul legelni.
75
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:27 PM
Page 76
Hazafelé készültem, amikor egymásnak ugrottak az addig békésen legelészô tehenek. Olyannyira belefeledkeztek a küzdelembe, hogy volt idôm felmászni az autó tetejére, s onnan követtem az eseményeket. Valahonnan elôkerült a kutya, és pár másodpercig farkasszemet nézett az egyik bajkeverôvel. Aztán mindenki ment a dolgára. Én is.
76
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:27 PM
Page 77
A rangsor a gulyán belül olykor a tehenek között is harc árán dôl el.
77
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:28 PM
Page 78
Úgy éreztem, hogy a vadságot és az elemi energiát csak úgy tudom közel hozni a nézôhöz, ha magam is közel megyek hozzá. Ám a méteres, villogó szarvak mellett ez nem tûnt veszélytelen vállalkozásnak. Ezért az egyik szememmel a keresôben komponáltam, de a másikkal a szarv végére figyeltem.
78
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:28 PM
Page 79
A gulyás pányvával fogja be az állatot, majd lekötözi. Ehhez sok tapasztalat és nem csekély erô szükséges.
79
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:28 PM
Page 80
A bögöly sebet ejt a bôrön, és a kiömlô vért felnyalja. A fölöslegért legyek állnak sorban.
80
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:29 PM
Page 81
A földet kapáló bika az erejét fitogtatja – mások szerint ilyenkor vizet keres a kiszáradt pusztán.
81
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:28 PM
Page 82
Jellegzetes viselkedés: a tehenek védelmezôn fogják körbe a legfeljebb néhány órás kisborjút.
82
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:29 PM
Page 83
Belemélyedtem a munkába és nem figyeltem a környezetre. Egyszer csak fiam, Alex kiáltására kaptam fel a fejemet, és észrevettem a felém trappoló, veszedelmesen közeledô bivalyokat. Világos volt: inkább támadnak, mintsem hogy odébbállnának. Menekülésre nem volt idô, így felálltam, és ordítozva elkezdtem hadonászni az állvánnyal. Ez hatott. A három bivaly megtorpant, aztán, mintha mi sem történt volna, tovaballagtak.
83
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:29 PM
Page 84
A puszta éjjel is éli a titkos életét. A csillagok lidércesen visszatükrözôdnek a szürkéskék holdvilágban, pocok neszez, lappantyú kacag, fürj pitypalattyol, a távolban kutya ugat. Míg ez a földöntúli, végtelen nyugalom kisimítja az arcokat, a szürkéket a távoli bolygók fénye takarja.
84
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-21
7:35 PM
Page 85
Éji itatóra érkeznek a szürkék. Nyáron gyakran az éjszaka közepén is fölkerekednek legelni.
85
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:29 PM
Page 86
Leállítottam a statívot, megkomponáltam a képet, végtelenre állítottam a zárat, aztán visszasétáltam a kunyhóhoz. Egy óra múlva kimentem – ott feküdt az állvány, felborítva. Körbebástyáztam hordókkal, vályúkkal – ugyanaz történt megint. A kíváncsi szürkék mindig felfedezték az idegen tárgyat. Nem volt mit tenni, ott kellett éjszakáznom az állvány mellett.
86
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:30 PM
Page 87
Balmazújváros fényei fölrajzolják a pihenô gulya körvonalait a hortobágyi éjszaka horizontjára.
87
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
Hajnalodik, a váltás kismotoron érkezik.
88
2:30 PM
Page 88
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:30 PM
Page 89
A telihold utolsó fényeiben nyújtózkodó gulya újabb napra készülôdik.
89
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:30 PM
Page 90
Matyival, a verseny kabalájával sétál a brit távolugró a debreceni korosztályos atlétikai Európa-bajnokságon.
A tetoválás egy életre szól. A gulyások cédulákon tervezgetik, egymás között csereberélik, javítgatják, fejlesztik a mintákat, és akkor cövekelnek le az egyik mellett, amikor már tökéletesen elégedettek vele. Miután ezt megértettem, átérezhettem, milyen erôs hit rejlik e szimbólum mögött.
90
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:30 PM
Page 91
Zsákban viszi haza kutyáját Nagy Gábor János a háromnapos szolgálat után.
91
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:30 PM
Page 92
Vastagh Géza Párbaj (1897) címû festménye ihletett erre a képre. Fél évig kerestem a jelenetet, és már-már kezdtem azt hinni, hogy a festmény afféle pásztorromantika, amikor végre sikerült a két fiatal bika erôfitogtatását megörökítenem.
92
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 93
A két növendék bika a rangsorban elfoglalt helyét igyekszik megerôsíteni.
93
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 94
A pásztorkutya, Kupak nem lankad, a déli forróságban itatóra tereli az állatokat.
94
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 95
– Imre, ilyenkor mit csinálsz? – provokáltam. – Semmit. Várok. – Vársz? És mire? – Arra, hogy elmúljon az idô! – válaszolta Imre végtelen nyugalommal.
95
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 96
Kihasználva azt a néhány órát, amíg delelt a gulya, fecskék fotózásához láttam. A kút oldalába épített fészekben ott csipogtak a fiókák. Hogy ne zavarjam a szüleiket, jó távol a földre feküdtem, majd sátorlapot borítottam magamra, onnan mûködtettem a gépet távkioldóval.
96
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 97
Amíg párja a fiókákat eteti, ez az égi akrobata a fészeknek rejteket adó kút felett „szitál”.
97
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:31 PM
Page 98
Azt mondjuk, a magyar szürke húsa – biohús. Biotiszta körülmények között él, biotakarmányokkal táplálkozik. És talán „biovizet” iszik.
98
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:32 PM
Page 99
Erô és kitartás nélkül ítéletnapig sem lehetne telemerni a vályút a harmincliteres vederrel.
99
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:32 PM
Page 100
Százféle füvet legelnek a hortobágyi szürkék, állítólag ettôl olyan ízletes a húsuk.
Azt szerettem volna megmutatni, hogy a szürkével mindig történik valami. Akciójelenetekre voltam éhes. Ekkor jött el a ritka pillanat: egy borjú az itatóba pottyant. Elôször megijedtem, aztán nevettem, és amikor visszanéztem a felvételeket – örültem.
100
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:32 PM
Page 101
Mint egy vásott kölökre, úgy néznek a gulya idôsebb tagjai a vályúban kapálózó borjúra.
101
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:32 PM
Page 102
Egyetlen pulit, sôt, egyetlen fajtatiszta, régi magyar pásztorkutyát sem láttam a gulyások körül. Azt mondják, nem a származás a lényeg: abból lesz jó terelôkutya, amelyiknek jó a gazdája, és amelyik jó kutyák között nô fel.
102
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:32 PM
Page 103
A barátságos ebek csak ilyenkor mutatják ki a foguk fehérjét, amikor megmártóznak a Nyugati-fôcsatorna hûs vizében.
103
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:33 PM
Page 104
„Nektek, városi embereknek a kutya csak játékszer, de nekem munkaeszköz” – mondta Kun Imre, és füttyentett egyet Legénynek, hogy terelje össze a gulyát.
A Hortobágy-folyó partján a gulya több kilométeres szakaszon szétszóródva legel.
104
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:33 PM
Page 105
Legény fáradhatatlanul tereli a gulyát, gazdája minden rezdülését ismeri, éppúgy, mint a szürkékét.
105
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:33 PM
Page 106
A színehagyott pusztán újra megcsillannak a nyárelô óta nem látott szikrák. Egyszerre színjátszó gyöngysorrá válik a pókháló, a madárszárnyon szivárványfény csillan. Még nyár van, de a természet már ecsetet váltott.
106
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:34 PM
Page 107
Seregélyek rajai csapódnak a szürkékhez, hogy a nyomukban rajzó rovarok, kipergô magvak után kutassanak.
107
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:34 PM
Page 108
A jó képhez néha szerencse is kell. Láttam a madarakat a szürkék között, de álmomban sem gondoltam, hogy ilyen sokan vannak – azt meg különösen nem, hogy éppen a legjobb irányban rebbennek fel.
108
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:34 PM
Page 109
A Vértesalján nemsokára érik a szôlô, akkor majd elbúcsúznak a seregélyek a szürkéktôl.
109
Beliv NYAR vegleges 04.qxd
110
2008-04-02
1:44 PM
Page 110
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:36 PM
Page 111
Hûvösödnek a hajnalok, idôjárási frontok váltják egymást – egyre gyakrabban ébred sûrû ködre a puszta.
111
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:36 PM
Page 112
Járt utat a járatlanért nem szívesen hagynak el a szürkék.
112
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:37 PM
Page 113
Sziksó verôdik fel a nyár végére kiégett pusztán. Kôkunyhónál jól látszik a szürkék éjjeli alvóhelye.
113
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:37 PM
Page 114
A magyar szürke harmóniában él környezetével. Sokak számára talán bizarrnak tûnik a kép, amint a trágyából gomba nô, pedig éppen ez mutatja, hogy a világban mindennek helye van, minden mindennel összefügg.
114
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:37 PM
Page 115
Akár a nemes vad, úgy olvad bele természetes környezetébe az árokparti kákásban ácsorgó szürke.
115
Beliv NYAR vegleges 02.qxd
2008-03-21
2:37 PM
Page 116
A bika figyelmét nem kerüli el, ha fogamzóképes tehén akad a gulyában.
116
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:49 PM
Page 117
A jó tehén évente egy borjat ellik. A csúcstartó Csengôs volt, 32 év alatt 27 borjúval.
117
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
118
2008-03-25
12:03 PM
Page 118
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-25
12:04 PM
Page 119
Aranyban fürdik a legértékesebb génállománnyal rendelkezô hortobágyi aranygulya.
119
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-25
12:04 PM
Page 120
Újabb színek tûnnek el a palettáról. Ami idáig elfáradt, most lassan kihûl. Már a Nap is csak a hideg érzetét erôsíti. Újra szerepet kapnak a formák, önmaguknak állítva ellenpontokat. A magyar szürke alakja egyszerre tûnik kerekdednek és tagbaszakadtnak, szögletesnek.
120
Beliv NYAR vegleges 03.qxd
2008-03-25
12:04 PM
Page 121
Elmúlt a nyár, a következô egy-két hónapban már ez a tehén is a hosszú téli éjszakákra készül.
121
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:35 PM
Page 122
A Céda-kút mellett elterülô dagonyát jobb idôben a hortobágyi bivalyok is szívesen felkeresik.
122
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:35 PM
Page 123
SZENT MIHÁLY UTÁN Eljô a számvetés ideje
Szent-György napján, kihajtáskor / Minden ember lehet pásztor. / Szent-Mihálykor, behajtáskor, / Csak az pásztor, ki elszámol. A régi székely rigmus is a pásztorélet egyik legfontosabb fordulónapjaként emlékezik meg Szent Mihály napjáról. Szent Mihály, az égi seregek vezére az emberi cselekedetek mérlegelôje is egyben – talán éppen ezért kapcsolódott ehhez a jeles naphoz a pásztorok elszámoltatása. Odafönt a hegyekben bizonyosan a legeltetési évad zárultát jelentette ez a szeptember végi nap, de a magyar Alföldön még Mihály napja után is sokáig „ôszöltetni” lehet a jószágokat. Langy esôk jönnek, csendesen szemerkélôk, csak arra elegendôk, hogy összemossák a ballagó gulya képét a fôcsatorna víztükrében. Aztán megérkeznek az elsô darvak is, ott krúgatnak a Hortobágy egén, birtokba veszik a vízpartokat. Zajos csapataik éberen, gyanakodva kerülgetik a szürke gulyákat. A falu szélén már az éves bikavásárra készülôdnek. Kisvártatva eljön az advent, táncra perdül a pásztornép. Újra, ez évben még egyszer utoljára vörösre festi az égbolt alját a pásztortûz, amit tavasszal azért gyújtottak, hogy egész nyárra a gulyások társául szegôdjön, most, tél elején meg azért, mert a tûz körül soha nincs egyedül az ember. Most viszont az önfeledt ünneplés ideje jött el, senki nem gondol a közelgô zord télre, talán csak az öreg pásztorok húzzák össze magukon a szûrt, mert tudják, a következô hónapokban
csak álmodozhatnak a gyönyörû nyárról, a szabadságról, az éppoly kemény, mint amilyen szép pusztai életrôl. Tél van megint, a dermesztô hajnalon újra elôkerül a fejsze, a jó melegen öltözött gulyás megint megtöri vele a jeget az itatóban. Az állatok csak arra várnak, hogy odabent, a majorban megvessék nekik a jó vastag almot, egyre kevesebb és soványabb a fû a dércsípte legelôn. A vágásra megérett, „harmadfû” tinók most két és fél évesek, a mögöttük álló nyár volt a harmadik legeltetési szezon az életükben. És minden bizonnyal az utolsó is, hiszen ôk már beteljesítették küldetésüket. Némelyik még tavaszig ellesz a gulyával – ôket majd az év elején megszületett, s ugyancsak levágásra szánt borjakkal együtt küldik utolsó útjukra, a vágóhídra. Szomorú a sorsuk, de szükséges – új ciklus kezdôdik általuk. A magyar szürkének ez a feladata, erre rendeltetett: friss, egészséges, ízletes hússal lát el minket. Az a feledhetetlen, utolsó pillantás a kerek ablakon keresztül tehát valójában egyfajta feltámadásának szimbóluma: azt bizonyítja, hogy a magyar szürke immár nem csupán védendô, megmentendô biológiai érték, hanem valódi termék. A vágóhídon feldolgozott testek fô húsrészeire rákerül a pecsét, éspedig azzal a kódszámmal, amelyet egynapos korában tetováltak a borjú fülébe, illetve amit jellegzetes fehér „fülbevalóján” viselt rövid földi élete során. Még egyszer, utoljára, mintákat vesznek az állat testébôl, hogy a laboratóriumban elégedetten nyugtázzák: a magyar szürkének ez a nemzedéke is mentes a legrettegettebb betegségektôl.
Amikor befut a megnyugtató eredmény, útnak indul a szállítmány, hogy az ínyencek vasárnapi ebédlôasztalán meg a kisbabák bébitápszeres tányérkájában immár mint biohús bizonyítsa a magyar szürke 21. századi létjogosultságát. Miközben a vágóhídon fájdalommentes, gyors véget ér egy generáció élete, addig a következôk nyugodtan járhatják útjukat a végtelen rónákon, mert szükség van rájuk. S amíg így van, addig mindig lesznek gazdák, akik számítanak rájuk, és gondos kezek, amelyek hozzáértôn ápolják ôket. És mindig lesznek elhivatott emberek, akik a jövôjét tervezik, hogy a magyar szürke még legalább fél évezredig ugyanaz maradjon, mint ma: az életerô, az egészség, a szilajság szimbóluma. A hatalmas és folyvást gyarapodó gulyák a következô tavasszal megint birtokukba veszik az alföldi pusztát meg a hegyvidéki fás legelôket, a dunántúli dimbes-dombos gyepeket, a tiszai ártereket, a gyergyói havasok gyönyörû rétjeit. Ott lesznek mindenütt, ahol hosszú évszázadokon át átéltek rengeteg csapást és veszedelmet, mígnem eljött az idô, amikor már a puszta túlélésért kellett megküzdeniük. Majdnem kiirtottuk ôket, azután szobrot emeltünk nekik, s újra híressé tettük ezt a nemes állatfajtát, amely soha nem hagyott cserben bennünket. Most rajtunk a sor: fedezzük fel újra a szürke marha örök értékeit, s helyezzük arra a piedesztálra, amelyet megérdemel. Ezeréves történelmünk tanúja és jövônk formálója ô – a magyar szürke.
123
Beliv TEL vegleges 02.qxd
124
2008-03-21
3:35 PM
Page 124
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:35 PM
Page 125
Ôszi esôk duzzasztották a hajnali párában fürdô Nyugati-fôcsatornát.
125
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:36 PM
Page 126
Apukám gyermekkorára emlékezve, bla.. hogy a vajdasági szürkék ügyes jobbra-balra mozdulattal megcsavarták a nyakukat és könnydén átjutottak az akkori keskeny istáló ajtókon. Ezt nem tudtam megörökíteni, mert a
126
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:36 PM
Page 127
Hazafelé baktat a gulya a csatorna gátján.
127
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:36 PM
Page 128
Újra kiürült a puszta, a pásztorkunyhókban kisalakolják a kályhát és kikapcsolják a napcellákat. Csend van megint, dérszagú csend, újra olyan a puszta, mint amikor egy éve elôször jártam itt. Most mégis egészen másnak látom. Máshogyan látom. A puszta ugyanaz – én változtam.
128
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:36 PM
Page 129
Az elsô ôszi ködök óvatosabbá teszik a szürkéket.
129
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:37 PM
Page 130
Mindegyiknek más a színe, máshogyan szórja a fényt. Az egyik szürke, mint a füst, a másik vörös, a harmadik lila, és más a téli, a tavaszi meg az ôszi. Akad olyan, amelyikre glóriát vetít a szürkék szarvának erdeje, és olyat is látni, amelyikbôl váratlanul egy nyúl bukkan elô. És ilyenkor, az ôsz vége táján egyszerre él mindegyik köd.
130
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:37 PM
Page 131
Hang után követi a gulya a ködbe veszô elôôrsét.
131
Beliv TEL vegleges 04.qxd
132
2008-04-02
1:38 PM
Page 132
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:37 PM
Page 133
Téli szôrzettel és jó erôben várják a hosszú téli hónapokat a magyar szürkék.
133
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:37 PM
Page 134
A magyar szürkék – hasonlóan a többi szarvasmarhafajtához – színvakok, ezért lényegesen érzékenyebbek a metakommunikációs jelzésekre, mint a színlátó állatok. Legtöbbször nem agresszív viselkedéssel, verekedéssel, hanem testbeszéddel határozzák meg a saját helyüket a gulyán belüli hierarchiában.
134
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:37 PM
Page 135
Az érintések nyelvén nemcsak anya és borja, de felnôtt állatok is kommunikálnak egymással.
135
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:38 PM
Page 136
Sok évszázados história, amirôl alig tudunk valamit, rég letûnt korokba veszô eredet. A történelmi környezetben egymásra veti tükörképét a múlt és a jelen.
136
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:38 PM
Page 137
Csákvár fényei festenek hátteret a naplemente után tovább legelészô gulyának.
137
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:39 PM
Page 138
A puszta a mi szavannánk. Miért nem akarjuk észrevenni, hogy mennyire szép? Talán azért, mert nem cseng olyan jól a neve?
138
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:39 PM
Page 139
Lelegelt vadszilvafák – a szürkék csupaszították le a derekukat, ameddig felértek.
139
Beliv TEL vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:30 PM
Page 140
Az ünnepi öltözet, a hagyományos gulyásruha elôkészítésére a pásztorok nagy gondot fordítanak. Az igazi évbúcsúztató az advent, ekkor zárják le az eltelt évet. Ilyenkor már a majorokban telelnek a gulyák, a pásztorok elszámolnak a gazdákkal, és hagyományosan ezen az ünnepen lépnek szolgálatba a következô év új gulyásai.
140
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:39 PM
Page 141
A fáklyás menet a pásztoradventi ünnep záróakkordjaként a kilenclyukú híd lábához vonul.
141
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:39 PM
Page 142
A pásztorok a tavaszt és a telet is tûzzel ünneplik. Kikeletkor azért gyújtják meg, mert a gulyásnak onnantól a zsarátnok lesz a társa. A tél elôtt, adventkor meg annak örömére, hogy újra együtt vannak a társak.
142
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 143
A pásztortûz körül együtt ünnepelnek a gulyások, a talpalávalót a Hajdú Néptáncegyüttes szolgáltatja.
143
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 144
Vajon felkeltené a büszkeségünket, ha az országutakat, autópályákat övezô domboldalakon itt-ott nálunk is hatalmas magyar szürke bikák sziluettjei ejtenék ámulatba az autósokat, csakúgy, mint Spanyolországban?
144
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 145
A késô ôszi harmat újra fogyaszthatóvá tette a napégette, sovány legelôk füvét.
145
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 146
Késô ôsszel, tél elején megérkeznek a darvak, zajos csapataik krúgatásától hangos ilyenkor a puszta. Olykor-olykor elhagyják „jobbos” vagy „balos” tollukat, minden pásztorkalap legbecsesebb díszét.
146
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 147
Eötvös Károly írta: „Istennek és a magyar népnek ôsmadara a daru”.
147
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:40 PM
Page 148
Bikavásár rendezésének jogával a három magyar szürke tenyészbika-nevelô gazdaság – Hortobágy, Apajpuszta és Fertôd – rendelkezik Magyarországon. Ezek a rendkívül érdekes események messze földrôl vonzzák az érdeklôdôket. A licitálás elôtt háromszor elbírált, impozáns, fiatal tenyészbikákat bemutatják a közönségnek, aztán következnek az ajánlatok.
148
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 149
A katalógus oldalszámát festik az árverésre bocsátott tenyészbikákra.
149
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 150
Mint egy ôsi japán mester festette táblakép, olyan valószínûtlen fények öntik el a Hortobágyot. A fagy letörölte az ôsz meleg színeit, s a tél jeges lehelete újfent leírhatatlan pompába öltöztette a tájat. Hányadik arca is ez a magyar pusztának?
150
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 151
A téli napfény lilára festette a dér borította gyékényt a csatorna partján.
151
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 152
A ködbe veszô szürkék fotózásából nem lett semmi. Amint elkezdtem készülôdni, Imre kutyája fôszerephez juttatta magát, és világgá kergette a gulyát.
152
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 153
Maci, az 枚njel枚lt f么szerepl么.
153
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:41 PM
Page 154
Apukám gyermekkorára emlékezve, bla.. hogy a vajdasági szürkék ügyes jobbra-balra mozdulattal megcsavarták a nyakukat és könnydén átjutottak az akkori keskeny istáló ajtókon. Ezt nem tudtam megörökíteni, mert a
154
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:42 PM
Page 155
Utolsó napok a pusztán, az elôrejelzések szerint napokon belül komoly hóesés várható.
155
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:42 PM
Page 156
A jeget a tapasztalt tehenek inkĂĄbb elkerĂźlik.
156
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:42 PM
Page 157
A téli legeltetés addig tart, amíg le nem esik az elsô nagy hó.
157
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:42 PM
Page 158
Télen is megszomjazik a gulya, a kolompok közelgô hangja jelzi, sietni kell a jégtöréssel.
158
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:43 PM
Page 159
Jég alól itatni nem teljesen szabályos, de a szürkéknek eddig még soha nem lett bajuk miatta.
159
Beliv TEL vegleges 04.qxd
160
2008-04-02
1:38 PM
Page 160
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:43 PM
Page 161
Otthonról hazafelé tartanak a szürkék, csak a nyomaik jelzik, hogy nemrég itt jártak.
161
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:43 PM
Page 162
Kezdetben nehéz volt elfogadnom, pedig tisztában voltam vele. Szembe kell nézni a valósággal: a magyar szürke legelôre termett, rideg húsmarha, azaz haszonállat. Azért menekült meg a kipusztulástól, mert az embernek szüksége van rá. És addig lesz a társunk, amíg ez így is marad.
162
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:43 PM
Page 163
Egymás szemében: a pillantás, amely ébren tartja a felelôsségtudatunkat.
163
Beliv TEL vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:31 PM
Page 164
A selejtezett tehenek mellett magyar szürkéket több ivari és korosztályban vágnak, a szopós borjútól a 2-3 éves tinókon keresztül egészen a kiöregedett bikákig, igásökrökig. A leveshúsnak kiváló tehenek vágósúlya általában 500-700 kilogramm, a bikáé akár az egy tonnát is közelítheti.
164
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:44 PM
Page 165
Nehéz pillanatok: csak egy út vezet tovább, a mérlegen keresztül. Talán a szürkék is tudták, ezért nem siettek.
165
Beliv TEL vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:31 PM
Page 166
Minden porcikáját feldolgozzák a magyar szürkének, ugyanúgy, mint ahogyan azt a régi korokban is tették. A szarvtülköket iparmûvészek, népi dísztárgykészítôk vásárolják meg. Ezen a területen is komoly fellendülést okozott, hogy ebbôl a rusztikus fajtából egyre többet vágnak.
166
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:44 PM
Page 167
Az ENAR-kód alapján minden fontos adat megtudható a magyarszürke-hús eredetérôl.
167
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:44 PM
Page 168
A vágóhídi feldolgozás és a szükséges állategészségügyi vizsgálatok eredményének megérkezése után kerül kereskedelmi forgalomba a magyar szürke húsa. Részben tôkehús, részben húsipari termékek formájában találkozhatunk vele: kolbászt, szalámit stb. készítenek belôle.
168
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:45 PM
Page 169
Hûtôkamrában várják a vizsgálatok eredményét a hasított féltestek.
169
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:46 PM
Page 170
Újra Európát hódítja a magyar szürke, csak most nem lábon hajtva, hanem üvegcsékben. Harminc ország babái fogyasztják a világ egyik legismertebb bébitápszerét. A termékcsalád számos tagja közül azokat, amelyek marhahúst tartalmaznak, kizárólag magyar szürke felhasználásával készítik. Az ok egyszerû: ennek a fajtának garantált a húsminôsége, az egészséges volta és a tisztasága.
170
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:46 PM
Page 171
Különleges csemege a magyarszürke-kolbász és a -szalámi, gyakran kerül a gulyáskunyhók asztalára.
171
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:46 PM
Page 172
Ünnepi lacipecsenye a csákvári Mihály-napon – mi másból, mint magyar szürkébôl.
172
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:46 PM
Page 173
Gulyásleves vagy pörkölt alapanyaga csak a magyar szürke húsa lehet – ezt legfeljebb slambuc helyettesítheti.
173
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:47 PM
Page 174
Emlékmû a szürkének: Kiss István Monda (1980) címû bronzszobra Budapest XI. kerületében, a „Bikás” játszótéren.
174
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:47 PM
Page 175
A tradíció és a jelen találkozása a hortobágyi kilenclyukú hídon.
175
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:47 PM
Page 176
Hosszú, de tartalmas és gyönyörû év áll mögöttem. Ahogyan én is érzem, hogy felfedezôutam korántsem ért véget itt, éppúgy tudom, a magyar szürke is csak most indult el egy új csapáson, ami a történelem viharain át a múltból a biztató jövôbe vezet.
176
Beliv TEL vegleges 02.qxd
2008-03-21
3:47 PM
Page 177
21. század biotechnológiája: a génbankban –196 ºC-on magyar szürke 25 ezer mintáját tárolják.
177
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:19 PM
Page 178
A Feszty-körkép kulcsjelenetérôl ma már tudjuk: közelebb áll a nemzeti romantikához, mint a valósághoz.
178
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:19 PM
Page 179
A SZÜRKE ÉVSZÁZADAI A jövônek megmentett múlt
Vajon hányan tudnak arról, hogy 1870-ben Magyarországon több millió magyar szürke tehenet tartottak számon, nem is olyan régen mégis csaknem kipusztult a fajta? Hányan tudják, hogy a magyar szürke megmentésével az egész világ elismerését kivívták a magyar szakemberek? S hogy a magyar szarvasmarhaexportról már IV. Béla is említést tett 1260-ban? Vagy hogy a középkori Nyugat egyik legfôbb kereskedelmi központjában, Nürnbergben 1542-ben a vágómarha 93 százaléka Magyarországról származott? Aki járt már Nürnbergben, a Fleischbrückénél, vajon megnézte-e a magyar szürke méltóságteljes szobrát, amelyet hálából emelték az ottaniak, mert annak idején a magyar marha megmentette az éhínségtôl a járvány tizedelte országot? Vajon hányan tudják, hogy a legnagyobb magyar fônemesi dinasztiák közül nem is egy – például a Thököly, a Batthyány, a Nádasdy, a Zrínyi – tôzsérkedéssel, azaz marhakereskedelemmel gyarapította a vagyonát? Magyar szürke. Szarvasmarhafajta innen, a Kárpát-medencébôl – történelmünk tanúja, sôt aktív részese. Története ezer és ezer szállal kötôdik nemcsak a magyarság, de egész Európa múltjához – kevesen tudják, milyen szoros ez a kapocs. Voltak évszázadok, amikor a magyar marha jószerével az egész Nyugat, vagyis a „fejlett világ” éléstára, legfontosabb húsforrása volt. Dicsô szerepe azonban lassan szertefoszlott, majd feledés, és végül kevés híján katasztrófa lett az osztályrésze – csaknem kiveszett. Ám ez a gyönyörû állat esélyt kapott arra, hogy modern korunkban is bizonyítsa
léthez való jogát. Mert úgy tûnik, egyelôre megmenekült – szilaj gulyái ismét a végtelen magyar legelôket járják. Nemcsak dísze lett a magyar pusztának, de a mi létünknek is szerves része: hosszú idô után újra egészséges és ízletes hússal lát el bennünket. A magyar szürke marha eredetérôl régóta folyik a vita a szakemberek között. A fajta kialakulására vonatkozó hipotézisek olykor homlokegyenest ellentmondanak egymásnak, a tudósvilágnak idestova másfél évszázad óta nem sikerült közös nevezôre jutnia. A történeti állattanról magyar nyelven Kubinyi Ferenc adta ki az elsô összefoglaló munkát 1856-ban; eszerint ez a fajta honfoglaló eleinkkel együtt érkezett a Kárpát-medencébe. Ugyanezt a felfogást hirdette a laikus közönség elôtt Feszty Árpád nevezetes körképe is. A Millenniumra készült, s elôször a Városligetben kiállított monumentális festmény alkotója szürke marhákból összeállított ökörfogatokat álmodott Árpád magyarjai közé, amint átkelnek az új hazába a Vereckei-hágón. Már akkoriban sem aratott teljes egyetértést, ám sokáig kitartott ez az elképzelés. Hankó Béla még 1957-ben is makacsul ragaszkodott az inkább nemzeti romantikus ízû, mintsem egzakt tudományos alapokon nyugvó elmélethez, amelyet máig nem sikerült kézzelfogható bizonyítékokkal alátámasztani. A Magyarországon folyó régészeti állattani (archeozoológiai) kutatások során eddig feltárt, kora Árpád-kori leletek azt bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarok kis termetû, rövid szarvú (úgynevezett brachiceros-típusú) marhát hoztak magukkal. Logi-
kai úton többen vitatják, hogy ezt a tényt a fentiek tudományos cáfolataként kellene elfogadnunk – hiszen Árpád népe éppen azokon a keleti síkságokon vándorolt az ôshazából új hazájába, ahol már akkor is tartották a mai magyar szürkére kísértetiesen emlékeztetô, nagy termetû, hosszú szarvú podóliai marhát. Vajon a vándorló magyar törzsek miért nem hoztak magukkal egyet sem a tiszteletet parancsoló jószágokból – hiszen mindenütt behódoltak elôttük a helybéli népek? Vagy csak arról volna szó, hogy ezidáig nem találtak a régészek bizonyító erejû leletekre? Netán azoknak van igazuk, akik szerint a magyarok féltek a hatalmas testû jószágoktól? Tudományos körökben elterjedt elgondolás, hogy a magyar szürke háziasítása valójában itt, a Kárpát-medencében ment végbe. Eszerint az Árpád-házi királyok idején, az akkor még állítólag vadon élô ôstulkot domesztikálták, s utóbb abból formálódott a magyar szürke. Egy másik, ehhez hasonló elmélet feltételezi, hogy az itt élô s a magyarok által behozott marhákat visszakeresztezték az ôstulokkal, s ennek a frigynek lett a gyümölcse a mi délceg, szilaj szürkénk. Ezt a lehetôséget bizonyos értelemben alátámasztják a korabeli feljegyzések, amelyek szerint az Árpád-házi királyok idején létezô udvari állás volt a venator bubalorum, azaz tulokvadász, valamint a venator bubalinorum, azaz tulokborjú-vadász. Tehát akkoriban nemcsak felnôtt tulkokra, de borjakra is vadásztak. Vajon azért, hogy befogják és megszelídítsék a fiatal állatokat?
179
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:19 PM
Page 180
Több mint száz darabból áll a Mezôgazdasági Múzeum magyar szürke koponyagyûjteménye.
A régészet azonban itt újfent közbeszól. A tudomány mai állása szerint az ôstulok a Kárpát-medencében a 9. században kihalt – legalábbis ennél késôbbi korszakokból eddig egyetlen csontszilánkja sem került elô. Arra nézvést valóban vannak adatok, hogy Európa más részein sokkal tovább fennmaradt a szarvasmarhák vad ôse; az utolsó ôstulok a feljegyzések szerint Lengyelországban pusztult el a 17. században, méghozzá keleti marhavész következtében. Az ôstulok-elmélet szószólói rögtön visszakérdeznek: ha így van, s ha a honfoglalás idején már nem élt ôstulok a Pannon-síkságon, akkor vajon mire vadásztak a királyi venátorok? A következô elmélet szerint a magyar szürke ôseit valójában a tatárok elôl menekülô, s késôbb a lekaszabolt lakosság helyére bevándorló kunok hozták magukkal. A feltételezés logikai szempontból hibátlan, hiszen a kunok szintén éppen azokról a területekrôl jöttek, ahol a mai szürkékhez hasonló felépítésû podóliai marhát tartották. Az archeozoológusok szerint azonban ez az elmélet sem állja meg a helyét: a kun településeken végzett régészeti feltárások alapján tudjuk, hogy ennek a népnek a marhái sem a hosszúszarvú, nagytestû típusba tartoztak. A régészek által feltárt bizonyítékok a jelek szerint ellentmondanak a levéltári adatoknak. Elôbbiek nem állíthatnak mást: az általunk ismert magyar szürke mai formájában csak jóval késôbb, a 18. század második felében jelent meg – legalábbis mindmáig erre van szilárd archeozoológiai bizonyítékunk. (Az persze kérdés, mennyi idô telt el a hosszú szarvú változat elsô
180
megjelenésétôl az elterjedéséig. A neves régész, Bartosiewicz László ugyanis már a 16. századból is tud ilyen állatok létére utaló leletekrôl.) Ám itt megint csak kétfelé futnak a szálak. Ugyanis ha elfogadjuk, hogy a magyar szürke fajtája az 1700-as években, tehát viszonylag frissen alakult ki, családfáját illetôen akkor is kétféle elmélet mutatja magát. Az egyik: ez a típus valószínûleg a Podóliai-hátságról, a mai Délnyugat-Oroszország és Ukrajna területérôl került ide. Meglehet, amikor a bécsi udvar kapzsisága miatt a 17-18. század fordulójára összeomlott a marhapiac, s az utolsó szálig elfogyott a magyar marha, a tôzsérek nekivágtak a keleti sztyeppéknek, a Balkánnak és Törökországnak, és felvásárolták az ott fellelhetô jószágokat. Ezeket az Alföldre hajtották, felhizlalták, majd útnak indították a szokásos piacokra: Bécsbe, Nürnbergbe, Münchenbe, Augsburgba, Ulmba, Strassbourgba, Morvaországba, Velencébe. A behozott jószág itt, a Kárpát-medencében keveredhetett az akkori magyar marhával, így alakulhatott ki a szürke marha mai formája. A másik lehetôség valójában egyik, eddig felvázolt hipotézist sem veti el teljes egészében, de nem is ért egyet velük maradéktalanul. Miért ne volna elképzelhetô, hogy a honfoglaló magyarok által behozott kis testû, rövid szarvú marha keresztezôdött az akkoriban itt honos fajtársaival? Amazokban pedig akár lehetett némi sokkal korábbi eredetû, visszakeresztezett „ôstulokvér” is. Késôbb a kunok marhái is tarkították a genetikai állomány képét. Végül pedig kialakult, és a 18. században elnyerte végsô
formáját a magyar marha, amely tehát nagyobb testét és hoszszabb szarvát a Balkánról és az orosz-ukrán síkságról idekerült rokonaitól örökölte. A középkor magyar marháját ezért – hogy ne sértsük senki tudományos meggyôzôdését – a továbbiakban nem fogjuk magyar szürkének nevezni, még akkor sem, ha jó eséllyel csak a termetében és a szarvállásában különbözött némileg a mai szürkétôl. Itt említtessék meg, hogy a magyar szürke marha testalkata – itt helyénvaló az elnevezés! – az 1850-es és az 1950-es évek között, tehát mindössze száz év alatt mérhetôen megváltozott: a bikák nagyobbak lettek, s szarvuk is hosszabbra nyúlt. A valamennyi elméletet egybedolgozó „demokratikus hipotézis” éppen ezért felveti: a magyar szürke az elmúlt sok-sok évszázadban folyvást változott, fejlôdött; termete egyre nagyobb lett, szarva pedig egyre hosszabb. Azért nincsenek a kora középkorból „magyar szürke” maradványok, mert az akkori magyar marha még alacsonyabb volt és kurtább szarvú – noha lényegében már azonos volt a mai szürkével. A tudományos vita megnyugtató rendezésében sokat segíthetne, ha párhuzamosan folyhatnának a levéltári, genetikai és archeológiai kutatások. Erre azonban jelenleg még kevés a remény, éspedig több ok folytán. Az anyagi források hiánya mellett az is nehezíti a genetikai hasonlóság elemzéséhez elengedhetetlen archeozoológiai feltárásokat, hogy a legtöbb reménnyel kecsegtetô lelôhelyek ma jórészt hozzáférhetetlenek. A szakemberek csupán a marhakoponyán található szarvcsap méretébôl és
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:20 PM
Page 181
Fleischbrücke, Nürnberg: „Mindennek megvan az eredete és a jövôje, ám ez az ökör soha nem volt borjú” – szól az idézet.
állásából következtethetnek arra, hogy maga a szarv – helyesebben szólva a tülök – milyen lehetett. A szaruanyagú tülkök részint különféle használati eszközök, dísztárgyak alapanyagául szolgáltak, részint megsemmisültek az évszázadok során. A szarutülökkel ellentétben szilárd csontból álló szarvcsapok viszont állták az idôt a települések szemétdombjain, illetve a szarufeldolgozás hulladéka között. Ennek ellenére ritkán kerülnek elô ilyen csontcsapok, s általában egykori viselôjük származása sem határozható meg egyértelmûen. A leginkább célravezetô – és a legmegnyugtatóbb eredményekkel szolgáló – tudományos megoldás az lenne, ha régészeti feltárások indulnának azokon a helyeken, ahol egykor nagy tömegben pihent a nyugati piacokra hajtott jószág. Ilyen hely pedig bôven akad: az olykor sok ezres gulyák nem ritkán napokat, sôt heteket vesztegeltek a folyami révek, határ menti vámállomások mellett. Ilyenkor óhatatlanul hullottak el közülük; a tetemeket pedig dögkútba, dögtemetôkbe vetették. E helyek feltárása pontot tehetne a vita végére; a hajszálpontos kormeghatározás és a termet, az alkat, a fiziológiai tulajdonságok elemzése a fajtabesorolásban is segíthetne. Tudjuk, hogy a legjelentôsebb dunai átkelô Vác mellett üzemelt. Ám a középkori dögtemetôk helye azóta beépült, vagy folyó vize alá került. Sajnos nincs kellô anyagi forrás az ilyen irányú kutatásokhoz, így ma még csak annyi bizonyos, hogy a magyar szürke eredetérôl még jó ideig vitatkozhatnak a tudósok.
Abban minden szakember egyetért, hogy bármekkora volt is a termete és a szarva, a magyar marha évszázadokon át fogalom volt egész Európában. Függetlenül attól, hogy jelenleg ismert formájában mikor és hol alakult ki, ôseit bizonyosan tízezrével hajtották a kontinens nagy elosztó piacaira. A történeti források a 13-14. századtól egészen a 19. századig változó pezsgéssel mûködô, ám lényegében folyamatos marhakereskedelemrôl beszélnek. Egy nürnbergi keltezésû, 1360-ból (!) származó bírósági okiratban például az olvasható, hogy bizonyos Staubingeni Meusel ötszáz guldenre rúgó tartozása fejében, zálogképpen köteles átadni Budán vásárolt ökreit Bertold Holzschuhernek. Mindez pedig azt jelenti, hogy 1360-ban a magyar marha már nemcsak eljutott Nürnbergbe, de komoly, stabil értéket is képviselt. Nagyjából erre az idôszakra tehetô, hogy a nyugat-európai céhes ipar felvirágzott és hatalmas lendületet adott a városiasodásnak. Az addig szétszórtan, kisebb falvakban letelepedett lakosság az egyre növekvô települések felé áramlott. Ez felborította a gazdaság korábbi rendjét: a puszták elnéptelenedtek, a mezôgazdasági termelés csökkent. A városok élelmiszerigénye, hússzükséglete viszont nôttön nôtt – ezt az igényt elégítette ki a magyar marhaexport. A 17. században már évrôl évre százezer jószágot hajtottak a külhoni vásárokra; volt olyan év, amikor csupán Nürnbergbe 70 ezret tereltek! A magyar marhakereskedôk három fô irányt követtek. Nyugat felé Bécsbe, majd onnan a német birodalmi kereskedelmi
központokba, Passauba, Regensburgba, Augsburgba, Nürnbergbe, Münchenbe és Strassburgba haladtak. Az északi irány végpontja a morvaországi Auspitz (Pusztapécs, ma Hustopece) volt, ahová a magyar marhaexport fénykorában szintén évi sok tízezer állatot hajtottak (a boroszlói határon legelôször 1372-ben született bejegyzés magyar ökrökrôl). A délnyugati terelési út Itáliába, azon belül pedig elsôsorban Velencébe vezetett. A külföldi piacok felvevôképessége a 16. században hatalmasra duzzadt. A bécsi hetivásárokon ebben az idôben tíz év alatt félmillió marha kelt el, s ezek majd' mindegyike magyar eredetû volt. 1549 és 1551 között három esztendô alatt több mint kétszázezer ökröt hajtottak Magyarországról Bécsbe. Gondosan megszervezett és költséges vállalkozás volt a marhahajtás. A sok száz – olykor ezernél több – kilométeres út során elôre gondoskodni kellett itatókról, pihenôkrôl, legelôkrôl, folyami átkelésrôl. A gulyákat az országúton, vagy külön e célból kijelölt, széles marhahajtó mezsgyéken terelték. Ha a gulya letért a kijelölt útról, a hajtó köteles volt kártérítést fizetni a föld tulajdonosának. 1574-ben építették ki az egyik legfontosabb magyarországi hajtóutat, a Viae boariaét Magyaróvár és Bécs között. Az Észak-Dunántúlt keresztülszelô, Budától Gyôrig több tucatnyi települést érintô „Mészárosok útja” pedig a helybéliek körében ma is nevezetes fogalom. A hajtóutak mellett az állatoknak éjjeli szállások, itatóhelyek, a hajtók és segítôik számára pedig csárdák, fogadók épültek. Mindez egész régiók életét, gazdasági fejlôdését
181
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:20 PM
Page 182
Marhahajtások a 18. században: metszet Müller Ignác 1769-es térképén.
meghatározta – valójában a mai európai úthálózat is javarészt az ekkoriban kialakult utak vonalára épült. A gulyák út közben sok veszélynek voltak kitéve: hol a rablóktól, hol a vadállatok támadásától kellett megvédeni ôket. Ehhez harcedzett, fegyverforgató férfiakra volt szükség – a hajtókból lett hajdúkra, akik a török idôkben fokozatosan komoly katonai erôvé fejlôdtek. A marhaexport bevétele sokat számított a mindenkori magyar kamarának, nem kevésbé a bécsi császári udvarnak. A tôzsérek harmincadvámot fizettek a magyar kamarának, ám Bécs sorra adott ki adómentes kivitelre feljogosító passzusokat – persze nem ingyen. Egyes források szerint a korrupció és a bécsi udvar kapzsisága volt az oka a magyar honvédelem siralmas állapotának. A tôzsérek ugyanis vagy olcsóbb, vámmentes passzust váltottak ahelyett, hogy adóztak volna, vagy – mint a késôbb perbe fogott Thököly Sebestyén és Fugger Antal – inkább a csempészetet, akkori kifejezéssel „kontrabandát” választották. Történelmünkben is nagyon fontos szerepet játszott a magyar marha. Az elsô arany forintot Károly király verette 1335ben, mégpedig azért, hogy egyszerûsítse a kereskedelmet. Ettôl kezdve a magyar marháért sem szövettel, fûszerrel és más áruval, hanem erszénybe rejthetô aranypénzzel fizettek. A nemzetközi nagybefektetôk korabeli megtestesítôi, a Fuggerek mellett olyan, patinás nevekkel is találkozhatunk a húskivitel konjunktúráját kihasználó magyar nagybirtokosok között, mint a Batthyányak, a Nádasdyak, a Thökölyek és a Zrínyiek, akik mind
182
tôzsérkedéssel, azaz marhaállományok felvásárlásával, feljavításával és eladásával alapozták meg, majd gyarapították vagyonukat. A Dél-Dunántúl legnagyobb vásárait a Zrínyiek birtokán, Légrádon tartották. Olykor negyvenezer marha is elkelt ott évente, nagyrészt a velencei kereskedôk jóvoltából. A jószágot elôször az Isztriai-öbölben fekvô Buccari (ma Bakar) kikötôjébe hajtották, majd áthajózták Velencébe. A marhakereskedelem a török hódoltság idején sem szünetelt, hiszen a befolyó vámok és adók révén a pasák is tekintélyes bevételre tehettek szert. Akkoriban a magyar marha Alsó-Ausztrián és Krajnán át került Velencébe, majd amikor 1583-ban az osztrákok egyszeriben tizenkétszeresére emelték a vámokat, a magyar tôzsérek inkább megegyeztek a törökökkel, hogy engedjék át a gulyákat az uralmuk alatt álló Dalmácián. A marhákat ezek után a Velence kezén lévô Zárában hajózták be a városállam felé; a velenceiek Záránál erdôket irtottak ki, hogy legelôt és hajtóutakat biztosítsanak a gulyáknak. Amikor a császári udvar rájött a turpisságra, martalócokat bérelt fel. A banditák a dalmáciai hajtóutak mentén portyázva keserítették a hajtók életét, rabolták a marhákat. Nincs mit csodálkozni rajta, hogy abban a korban sem állt távol a magyaroktól az ügyeskedés. A marhakiviteli vám ugyan a mindenkori magyar korona bevétele volt – Mátyás kamarájában például az összes jövedelem 30 százalékát adta –, ám rengetegen kihasználták a bécsi szabad passzust. Svihákok, kijárók,
vesztegetôk és udvari bennfentesek egész hada szerzett magának alkalmanként akár több ezer marhára érvényes menlevelet. Az ügy jelentôségét mutatja, hogy 1580-ban a magyar rendek azt kérték Bécstôl, hagyja meg a marhakivitelbôl származó bevételt Magyarországnak. Cserébe még azt is vállalták, hogy az ország minden kiadását fedezik, ezen felül évi 15 000, állandó szolgálatra fogott lovas katonát tartanak, az udvartartás költségeire 15 000, lovagi tornára pedig 4000 forintot különítenek el. Minthogy ebben az idôben csak a szabad passzusokból mintegy 150 ezer forintra rúgott évente a magyarok vesztesége, nem csoda, hogy civódott rajta a magyar korona és a bécsi udvar. Bécs a velencei marhaexport kapcsán adta jelét elôször monopolizálási törekvéseinek. Az itáliai kivitel kizárólagos jogát már a 16. század elsô felében bérlôknek adták el; ôk évente fizetendô átalányösszeg ellenében 20-30 ezer marhát hajtottak ki. 1622ben megalakult Bécsben a Landsverlegerische Viehcompagnia, s II. Ferdinándtól kizárólagos jogot kapott a marha és a bôr felvásárlására. A teljes monopolizálás nagyon rövid idô alatt szétdúlta a piacot: a marha ára az egekbe szökött, a városok húsellátása összeomlott, tôzsérek egész serege ment tönkre. A kapzsi és tehetetlen társaság helyét késôbb másik vette át, amely utóbb szintén megbukott, de Bécs annyit mindenképpen elért, hogy tönkretette a magyar marhaexportot. Az addig virágzó kivitel a hatalmi manipulációk, az udvari korrupció és a hozzá nem értés miatt a 17. század folyamán fokozatosan elhalt. Az utolsó
Beliv UTOSZO vegleges 04.qxd
2008-03-25
12:06 PM
Page 183
Marhaexport fô irányvonalai 16–19. században
Állandó marhabejöveteli állomások Hatsek Ignác: Magyarország Állategészség Rendôri Szervezetét, állattenyésztését... térkép, 1885
A Dunai átkelôhelyeken feljegyzett, nyugatra hajtott szarvasmarhák száma a török korban, 1560–1564 Magyar Mezôgazdasági Múzeum
Magyar királyi fôharmincadhivatal Erdélyi harmincadhivatal Nagyobb marhavásárok a 16. században Glatz Ferenc szerk.: A magyarok krónikája, Helikon Kiadó Bp., 2006
Marhaexport útvonalai a 16. szászadban Glatz Ferenc szerk.: A magyarok krónikája, Helikon Kiadó Bp., 2006
Mészárosok útja Budától Gyôrig Görög Demeter: Komárom Vármegye, 1804
Viae Boariae Magyaróvártól Bécsig Magyar Mezôgazdasági Múzeum, Kôrösi Andrea
Hajtási útvonalak és felvevô piacok a 14–18. században (Pokorny Tódor domborzati térképének felhasználásával).
183
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:21 PM
Page 184
Ezüst emlékérme szürkével: a jegybank által 2002-ben kiadott 3000 Ft-os ezüst érme révén újra „hivatalos fizetôeszköz” lett a szürke.
nagy marhavásárt 1713-ban tartották Nürnbergben, amikor a pestis sújtotta városba csak a magyarok voltak hajlandók marhát hajtani. Magyar marhát azután is lehetett találni az európai piacon, de hajdani dicsôségére ma már csak a nürnbergi Fleischbrücke (Mészárosok hídja) pillérén nyugvó magyar marha emlékezik. A legenda szerint hálából emelték a szobrot, mert annak idején a Magyaroszágról származó jószág húsa mentette meg a várost az éhínségtôl. Középkori német dokumentumokból tudjuk, hogy 1480-ban az élômarha 55-60 százalékát Magyarországról hajtották Nürnbergbe, a német birodalom egyik legfontosabb kereskedelmi központjába. Egy késôbbi forrás szerint 1542-ben már a vágómarha 93 százaléka Magyarországról került oda – ez nem kevesebb mint 60 százaléka az akkori kereskedelmi forgalomnak! Feljegyzések szerint akkoriban jelentôsebb volt a magyar marhakivitel, mint az igásökör, a birka és a ló kivitele együttvéve; emellett a magyar borexport volt még számottevô. Ez a rendkívüli nemzetközi piaci sikersorozat szakadt meg a 18. században, megrázva az egész magyar gazdaságot. Abban, hogy a magyar marhaexport soha többé nem jutott vissza korábbi szintjére, közrejátszott még valami: a szarvasmarha-tenyésztés forradalma. Fontos, sôt meghatározó esemény volt ezen a téren, hogy Esterházy Pál 1680-ban svájci teheneket hozott be, s megalapította hazánk elsô nyugati mintájú tejgazdaságát. Az újkor hajnalától a szilaj, legelôre termett jószág helyét
184
fokozatosan, száz év leforgása alatt átvették a kényesebb, viszont sokkal jobban gyarapodó és lényegesen jobb húsformákkal rendelkezô, jobban izmolt fajták. A magyar marha egyre inkább kiszorult a piacról. A végtelen legelôk is összezsugorodtak, a folyamszabályozás eredményeképpen a Hortobágy szinte teljesen kiszáradt, elapadtak a kutak, nem maradt ivóvíz a marháknak. (Egy 1870-bôl származó hivatalos gazdasági térképbôl kiderül, hogy a Hortobágyon akkoriban már alig volt marha; a Dunántúlon tartották a legnagyobb állományokat.) Az intenzív növénytermesztés is egyre jobban eluralkodott, a legelôket feltörték, s inkább takarmányt termesztettek, mert az gyorsabb és nagyobb hasznot hozott, mint a lassan gyarapodó szürke marha. Az 1800-as években már szinte kizárólag igásökörnek nevelték a szürke marhát – noha arra is tettek kísérletet, hogy jól tejelô teheneket szelektáljanak az állományból. A magyar szürke zsírosabb tejet ad, mint az egyre népszerûbb szimmentáli típusú tehenek – köztük a magyar tarka –, de tejhozama sokkal alacsonyabb, átlagosan talán a harmada-fele az utóbbiakénak. Egy 1870-es statisztika a történelmi Magyarország területén még 13 268 000 magyar szürke tehenet említ – döntô hányadukat valószínûleg kisgazdaságokban, parasztportákon tartották, fôként azért, hogy igásökröket neveljenek. Ugyanebbôl az idôbôl Éber Ernô 1,4 millió magyar szürkérôl szól, míg más források még az elôbb említettnél is magasabb számokkal állnak elô, ám az tény, hogy 1911-ben az állomány már csak 657 000 egyedet szám-
lál. A mindegyre növekvô igények mellett a magyar szürke nem versenyezhetett a korszerû fajtákkal, s amikor megindult a mezôgazdaság gyors gépesítése, igásökörként is egyre kevésbé volt már rá szükség. A magyar szürke valószínûleg örökletes ellenállóképességének köszönheti egykori népszerûségét, és végsô soron a fennmaradását. Európa történelmén mély nyomot hagytak a nagy állatjárványok, köztük is leginkább a keleti marhavész. A vírusos megbetegedés nyomában járó éhínséget a húshiány mellett az okozta, hogy igás állatok híján a földet sem lehetett megmûvelni. Ezekben az idôkben egynémely családokat fôrangú méltósághoz és vagyonhoz juttatta az állatkereskedelem, más régi családok viszont elszegényedtek, és végül írmagjuk sem maradt – valódi társadalomformáló tényezôként jelentkeztek tehát a nagy jószágvészek. Ma már tudjuk, hogy ellenállóképessége, vírustoleranciája következtében a magyar marha csak igen kis arányban pusztult el a keleti marhavészben, és épp ilyen ellenállónak mutatkozott a száj- és körömfájással szemben. A háborúk és a kereskedelem révén a kór mindenhová eljutott, a hatalmas járványok okozta pusztítás újra meg újra konjunktúrát teremtett a kiváló minôségû és ellenálló magyar marhának. A szürke marha titka tehát az immuntoleranciában rejlett. Ez magyarázza a marhaexport hajdani felvirágzását, és azt, hogy Magyarország egykor Európa húsoskamrája lehetett. Mindez azonban a mezôgazdaság modernizációja idején már kevés volt a fajta túléléséhez.
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:21 PM
Page 185
„Marhahajtás” a 21. században: más utakon, más módszerekkel, de újra a pusztáról a világpiac felé.
A második világháború után – egy politikai döntés nyomán – a fajta végveszélybe került, az akkori mezôgazdasági vezetés lényegében halálra ítélte. Megszületett a rendelet, miszerint 1960-tól a magyar szürke teheneket és üszôket a szovjet-orosz kosztromai fajtával kell keresztezni, a tenyésztésben tilos szürke bikát, s kötelezô kosztromait használni. 1961-ben a Hortobágyon már csak néhány, elöregedett bika maradt. Ha a tenyésztôk betartják az utasításokat, egy-két éven belül mindegyik követi a köztenyésztésben „dolgozó” utolsó magyar szürke bikát (Bandi 1964-ben került vágóhídra Hajdúnánásról). Történt azután, hogy 1961-ben egy ifjú állattenyésztô, Bodó Imre került a Hortobágyra. Ô pedig a fejébe vette: nem hagyja eltûnni a magyar szürkét. Szembeszállva a rendelettel, a bátor és elkötelezett hortobágyi gulyások közremûködésével négy bikát szabályosan elrejtett a pusztán. Ebben az idôben már csak imitt-amott, néhány háztáji gazdaságban létezett magyar szürke tehén, bika pedig hivatalosan nem is volt többé. Kissé elkésettnek tûnt hát az Állami Gazdaságok Országos Központjában (ÁGK) 1962-ben hozott határozat, amely szerint kétszáz magyar szürke tehenet fajtatisztán meg kell ôrizni. Ha ekkor nem kerül elô hirtelen a Bodó Imre által megmentett néhány bika a Hortobágy mélyérôl, a fajtát valószínûleg soha többé nem sikerül feltámasztani. Kétszáz tehénbôl álló állomány mai fogalmaink szerint nem elegendô egy fajta fenntartásához, ám az ÁGK határozata így is több mint tíz évvel megelôzte a világ leghírnevesebb fajtamentô
intézménye, a brit Rare Breeds Survival Trust alapítását. Ezzel az intézkedéssel Magyarország a genetikai tartalékok megvédése és megôrzése terén a világ élvonalába lépett. A központi intézkedés értelmében száz tehenet kiválogattak a Hortobágyon, százat pedig a Közép-tiszai Állami Gazdaságban, Kunmadarason, hogy létrehozzák a fajtafenntartó állományt. A kötelezô keresztezés és a kezdeti nehézségek miatt kevés volt a szürke tehén – 1966-ban három gazdaságban, valamint néhány háztájiban összesen ha 470-rôl tudtak a szakemberek. Az állami gazdaságokban megindítandó továbbtenyésztéshez Bodó Imrének sikerült megvennie néhány tehenet Kisar, Nagyar, Panyola, Tarpa vidékérôl. Ezek közül végül alig 180 tehéncsalád és 6 átmentett bikavonal adta tovább génjeit a mai magyar szürke marhának. A magyar szürke azoknak a szakembereknek, állattenyésztôknek, állami vezetôknek és gulyásoknak köszönheti a fennmaradását, akik még akkor is védelmezték, amikor tartása, tenyésztése sem nagyüzemi, sem háztáji viszonyok között nem számított gazdaságosnak. Hála a rendkívül szigorú szabályozásnak és szakmai felügyeletnek, a magyar szürke fajta állománya ma már stabilnak mondható. Több mint negyven év elteltével a tehenek létszáma már jóval meghaladja a hatezret, a fajta teljes létszáma mintegy tizennyolcezer, így a borjak mind nagyobb hányadát vonhatják be a hústermelésbe. Összesen mintegy 250 tenyésztô foglalkozik a magyar szürkével – sokan fôként kedvtelésbôl, a
magyar történelem és a történelmi fajta iránti tiszteletbôl tartják. Az örvendetes tény, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesületének védjegyével ellátott termékek egyre több élelmiszer-áruházban, sôt már a henteseknél is kaphatók, mindenesetre reményt nyújt a fajta fennmaradására. Az ENSZ mezôgazdasági szervezete, a FAO által elfogadott – többek között Bodó Imre professzor javaslatára alapozott –, a szakmában napjainkban leginkább meghonosodott osztályozás szerint legalább ezer nôivarú állatra van szükség ahhoz, hogy egy fajta fennmaradhasson, de a populáció egészen a tízezres létszámig veszélyeztetett marad. Mai létszáma szerint a magyar szürke immár nincs közvetlen veszélyben – de teljes biztonságban sincsen. Jelenlegi állománya megalapozza a jövôt, ám a gazdasági nehézségek, az apadó központi források jócskán megnehezítik a fajtafenntartó munkát. Mindeme nehézségek ellenére a fajta, amely egykoron Magyarország gazdasági erejének, szabadságának és történelmének jelképe volt, a jövô záloga lehet. Páratlan tulajdonságai – különleges minôsége, tisztasága, kemikáliáktól mentes tartása, szinte példátlan ellenállóképessége, valamint az a tény, hogy fajtája mentes a rettegett szivacsos agyvelôsorvadástól (BSE) – újra Európa fontos húsforrásává tehetik a magyar szürkét. Felemelô történetét végigtekintve azért azt se feledjük: olyan veszélytôl sikerült megmentenünk ezt a csodálatos fajtát, amelyért valójában mi magunk vagyunk a felelôsek.
185
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesületének tagjai MSz-01 Hortobágy Hortobágyi Term. és Génmegôrzô Kht. MSz-02 Tiszaigar Tiszaigari Mezôgazdasági Kft. MSz-03 Bugacpusztaháza Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága MSz-05 Apaj Szomor Dezsô MSz-07 Mezôfalva Mezôfalvai Zrt. MSz-10 Sarród Fertô-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága MSz-11 Debrecen Dunka Béla magángazda MSz-12 Tahitótfalu Dr. Magyar Gábor körzetorvos MSz-13 Tiszaszentimre Tiszaszentimrei Mg. Kft. MSz-14 Kocsér Kocsér Petôfi Mg. Szövetkezet MSz-16 Csatárpuszta ACE Bt. MSz-18 Apaj Apajpuszta Kft. MSz-19 Üllô SZIE Kísérleti Intézet MSz-20 Kardoskút Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság MSz-22 Békéscsaba Csabai Lovassport Kft. MSz-23 Kunadacs Oláh Pál magángazda MSz-25 Balmazújváros Juhász Imre magángazda MSz-26 Báránd Arany Delfin Kft. MSz-28 Vámospércs Sándor Ferenc magángazda MSz-30 Szálkahalom Szálkahalmi Állattenyésztô Értékesítô Szövetkezet MSz-32 Szada Nordenia Hungary Kft. MSz-34 Neusidler See –Seewinkel Nationalpark Ausztria MSz-35 Nemesgulács Baracskay Lajos MSz-36 Siklós Agria Bio Kft. MSz-37 Szabadkígyós Lehoczki Mátyás magángazda MSz-38 Zagreb Centar za Reprodukciju i Stocarstvo MSz-40 Kerekegyháza KomondorTours Kft.
186
2008-03-21
4:22 PM
MSz-42 Csákvár Pro-Vértes Term. Közalapítvány MSz-43 Tarpa Huszti Sándor MSz-44 Somogyfajsz Somogy Természetvédelmi Szervezet MSz-45 Rudabánya Veres Imre MSz-47 Paks BEANETT Bt. MSz-49 Mezôsas Tóth István MSz-50 Kunadacs Czirják István MSz-51 Soltvadkert Kiss Emil MSz-53 Nagykáta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága MSz-55 Veszprém Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága MSz-56 Ipolyvece ARBU Kft. MSz-57 Hajdúszoboszló Palczert János MSz-58 Nagykáta Árvai Ágoston MSz-59 Marcali Kézsmárki Sándor MSz-61 Hajdúszoboszló Loós Attila MSz-62 Megyaszó Megyaszó-Mag Kft. MSz-64 Balástya Dobóné Szabó Andrea MSz-65 Bácska-Topolya Truzsinszki Szabolcs MSz-66 Veszprém Kittenberger Zoo Kht. MSz-68 Apaj ZETOR Kft. MSz-69 Egerszólát KRIKK Kft. MSz-70 Szigliget Tóth László MSz-72 Hegymagas Hegymagasi Mg. Szövetkezet MSz-74 Hegyesd Ware Borbála MSz-75 Balmazújváros Rózsa Péterné MSz-76 Balmazújváros Tar István MSz-77 Budapest Pax Vobis Alapítvány MSz-78 Szalafô Tarack Bt. MSz-80 Nagyrada Bärnthaler Johann MSz-81 Balmazújváros Juhász Péter MSz-82 Bátorliget Fekete György MSz-84 Badacsonytomaj Elsô Magyar Borház Kft. MSz-85 Felsôregmec Balla Gyula MSz-88 Tapolca-Diszel Lázár János
Page 186
MSz-89 Szilaspogony Cene Csaba MSz-91 Fülöpszállás Kovács Ferenc MSz-92 Kemence Földmûves Kft. MSz-93 Hódmezô Hód-Mezôgazda Zrt. MSz-95 Kunadacs Molnár Gábor MSz-97 Gyomaendrôd Gyoma-Trade Bt. MSz-98 Bugac Szûcs Ferenc MSz-101 Tarnalelesz Ispán 2000 Kft. MSz-103 Balmazújváros Koszta János MSz-104 Hernádpetri Urbán János MSz-105 Debrecen Kovács Zsolt MSz-109 Pécs Duna-Dráva Nemzeti Park MSz-111 Németkér Feil József MSz-113 Szentmártonkáta CHRIS Kft. MSz-115 Bénye Tóth László MSz-117 Nyírmeggyes BO-EN Kft. MSz-118 Kesznyéten AGRO-BE Bt. MSz-120 Püspökladány PETAG Kft. MSz-121 Zalaszentiván Dvornyik Géza MSz-122 Tiszaföldvár Barna Ferenc MSz-123 Tiszalök TISZATÁJ Közalapítvány MSz-124 Nagyhörcsökpuszta Sárközy Károly MSz-126 Hernádnémeti Nagy Gyula MSz-128 Nagykörü Elsô Ártéri Gazdálkodó Szövetkezet MSz-129 Gyöngyöshalász Nagy Tamás MSz-130 Pécs Zubor Tibor (EMBRIÓ Kft.) MSz-131 Harkány Buru testvérek és Fiai Kft. MSz-133 Hajdúszoboszló Kovács Attila MSz-134 Tiszaalpár Szôlôhegy Ôsi Kiskun Farm Kft. MSz-135 Tápiószecsô Pethes Pál MSz-136 Kerekegyháza Varga Tanya Kft. MSz-137 Tomajmonostra NCTM Agrár Kft. MSz-139 Nagykanizsa Csizmadia András Csaba MSz-140 Tápiószentmárton Kincsem Lovaspark Kft.
MSz-141 Ricse Fekete Antal MSz-142 Tomor TOMOR-AGRO Kft. MSz-143 Újszentmargita Dr. Madarász István MSz-144 Bakonykúti Összefogás Ipari Szövetkezet MSz-145 Székkutas Molnár Lászlóné MSz-146 Székkutas Nagy Ernô MSz-147 Bácsalmás Bácsalmási Agráripari Rt. MSz-148 Bükkszentmárton Magyar Ottó MSz-150 Debrecen Borics Imre MSz-151 Eger Markó Gézáné MSz-152 Mihályhalma MIHÁLYHALMA 2002 Bt. MSz-153 Nyíradony-Tamásipuszta Fejér Pál MSz-155 Lónya Szabó Zsolt MSz-156 Berzék Vajon Ferenc MSz-157 Kismaros – Zebegény Demény István MSz-158 Bükkszentmárton Szabó Iván MSz-159 Gyöngyöspata Sváb Kovács Jenô MSz-160 Újszentmargita Agrárgazdaság Kft. MSz-161 Orosháza Huszárik István MSz-162 Bükkösd Agro-Bükkösd Kft. MSz-164 Tázlár Horváth Ferenc MSz-165 Kunpeszér Kajdácsi Józsefné MSz-167 Szalkszentmárton Tóth Zoltán MSz-168 Tiszaroff AGROFF Kft. MSz-169 Tiszaroff Dr. Bárczay Gyula MSz-170 Tiszakürt Földvári László MSz-171 Alsóújlak Varga Károly MSz-173 Bakonybél Gerencevölgyi Ökológiai Park Alapítvány MSz-174 Villány Polgár Zoltán MSz-176 Békéssámson Lévai és Társa Kft. MSz-177 Alsógagy Echte Gagyi Bio-Agro Mg-i Ker. Szolg. Kft. MSz-178 Szálkahalom Dr. Fülöp Gyula MSz-179 Marcali J+M Kft. MSz-180 Mezôfalva Szentpáli Károly
MSz-181 Bihartorda Módos Imre MSz-182 Kesznyéten TISZATÁJ BT. MSz-183 Egyek Fekete Pál MSz-184 Mány Bokodi Sándor MSz-185 Karcag Hubai Imre MSz-186 Karcag Hubai Imréné MSz-188 Csengôd Szabadi Zoltán MSz-189 Fertôszentmiklós Kosztra Kerecsen MSz-190 Hegykô Gergácz László MSz-191 Pincehely Junior Kft. MSz-192 Dinnyés Fenyvesi László MSz-193 Ráksi BIORAXI Kft. MSz-194 Zalalövô UNI Kft. MSz-195 Homokkomárom Bognár Simon MSz-196 Szár Klébert Antal MSz-197 Bodmér Viszlóné Oláh Erzsébet MSz-198 Székesfehérvár Tamási Péter MSz-199 Tokod Farkas Lajos MSz-200 Tokodaltáró FAKÓ-FARM Kft. MSz-201 Rum RGCM-Rumi Génmegôrzô Centrum Mezôgazdasági Kft. MSz-202 Iván Pethô István MSz-203 Csorna Szekér Ferenc MSz-204 Újkér Fodor János MSz-205 Káptalantóti Istvándi és Tsa Kft. MSz-206 Szekszárd Pálfi János MSz-207 Debrecen-Kismacs Gyôrffy László MSz-209 Csongrád LUX-TEX Kft. MSz-212 Tiszafüred HUNGARIKUM ‘2005 Bt. MSz-213 Dabas Turányiné Kajdácsi Etelka MSz-214 Tarcal Bódi László MSz-216 Kiskunfélegyháza Gál Lászlóné MSz-217 Bócsa Perseg Imre MSz-218 Békéscsaba Aradszki Jánosné MSz-219 Békéscsaba Dudás István
MSz-220 Tiszaföldvár Tógazda Halászati Zrt. MSz-222 Vasad Muszkán István MSz-223 Mezôszilas „Mezôföld” Mg. Szövetkezet MSz-225 Jákotpuszta Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. MSz-226 Hôgyész Koch Bt. MSz-227 Szokolya Kôhalmi István MSz-228 Kunpeszér Kenderes József MSz-229 Csabrendek Bakos István MSz-230 Tetétlen AGROKVALIT Kft. MSz-231 Karancskeszi Fieder János MSz-232 Kecskemét Kordik László MSz-233 Békésszentandrás Fazekas István MSz-235 Nyíregyháza Tiszatáj Bt. MSz-236 Debrecen Tóth Sándor MSz-237 Gyôr Péter Ramon MSz-238 Bakonyság Nikl Mónika MSz-239 Bocfölde De Groot Mezôgazdasági Kft. MSz-240 Patca KATICA MAJOR Kft. MSz-241 Csatárpuszta ACE Bt. MSz-242 Hódmezôvásárhely Perényi János MSz-243 Törökszentmiklós Várszegi Csaba MSz-244 Jászkarajenô Jászkarajenôi Mg. Zrt. MSz-245 Zaránk Cseke László MSz-246 Balástya Gömöri Endre MSz-247 Monor Hoppál Gergely MSz-248 Karcag Dr. Bene Sándor MSz-249 Gyomaendrôd Körös-Lúd Bt. MSz-250 Szada Dr. Szôcs Gyula – Szôcs Júlia MSz-251 Budapest Szomor Imre MSz-252 Debrecen Bohátka László MSz-253 Ipolyvece Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága MSz-255 Panyola Magyar Szürke Állattenyésztô Kft. MSz-256 Uppony-Borsodbóta Dr. Varga András MSz-257 Tarnaméra Silye és Társa Kft.
MSz-258 Füzesabony Ferencz Attila MSz-259 Balmazújváros Csige Attila MSz-261 Kiskunmajsa Árvai László MSz-262 Bátaszék Csáki Zoltán MSz-263 Osváth Zsolt MSz-264 Nagysáp Orbán Lajos Andor MSz-265 Kunadacs Boczek József MSz-266 Dabas Bozsik József MSz-267 Keszthely Georgikon Tanüzem Kht. MSz-268 Jászágó Dr. Farkas Miklós MSz-269 Szentes Móra Lajos MSz-271 Tiszaderzs Fazekas Szabolcs MSz-273 Polgár Szebenyi Sándor MSz-274 Polgár Szebenyi Sándorné MSz-276 Kunpeszér Milon László MSz-277 Ópusztaszer Cseppentô Attila (Álmos vezér Kft.) MSz-280 Balatonszentgyörgy Peresztegi Gyuláné MSz-281 Harkány Buru László MSz-284 Nógrád Keresztes Konrád MSz-285 Jósvafô Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság MSz-287 Pusztaszer Antal István MSz-288 Budapest Ambrus Ferenc MSz-290 Hegyszentmárton Garai Zoltán MSz-291 Városlôd Varga József MSz-292 Hegyesd H-MO-STAR Kft. MSz-293 Székesfehérvár Egyed István MSz-294 Balatonszôlôs Pethes Lajos MSz-295 Gomba Tóth Tibor MSz-296 Balmazújváros Németi János ôstermelô MSz-297 Püspökladány ÜRMÖSHÁT Kft. MSz-298 Domoszló Szôllôsi Béla MSz-299 Dombrád Kiss István János MSz-300 Kék Szanyi Csaba MSz-301 Poroszló Gabona-4 Kft.
MSz-303 Nagylengyel Fábián István MSz-304 Királyhegyes Kovács János MSz-305 Öregcsertô Malic Nikola MSz-306 Ruzsa S.BEA Kft. MSz-307 Körösnagyharsány Varga Imre MSz-308 Kaskantyú Walter András MSz-309 Hódmezôvásárhely Gellért és Fiai Consulting Kft. MSz-310 Szank Saska József MSz-311 Cibakháza MÜROFORM Kft. MSz-312 Csömödér EU-HANDEL Kft. MSz-313 Pásztó Bodrogi István (Rézkatlan Kft.) MSz-314 Tiszapüspöki Hevesi Tóth Mihály MSz-315 Kisdorog Tapasztó Mihály MSz-316 Hortobágy – Nagyállomzug Nagy István MSz-317 Vác ZOLLNER Kft. MSz-319 Poroszló Gabona-4 Kft. MSz-321 Dinnyés Egyed István MSz-322 Hortobágy-Halastó Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága MSz-323 Kunpeszér Kajdácsi Andrea MSz-325 Hortobágy VASS Kft. MSz-326 Jászjákóhalma Tóth Nándor MSz-327 Kunbaracs Márkus Balázs MSz-328 Jászapáti Dr. Hárskuti László MSz-329 Bela Crkva Jovan Bradvarovic MSz-330 Kunpeszér Szobodek Józsefné MSz-331 Sremska Mitrovica – Zasavica Slobodan Simic MSz-332 Kaposvár Meiszterics Edit MSz-333 Kisjakabfalva NIGLA Kft. MSz-334 Kálóz Weizengruber Istvánné MSz-335 Tiszakécske Varga Károly MSz-337 Soltszentimre Kisszállási Mg Zrt. MSz-338 Tiszaalpár Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága MSz-340 Izsák Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága MSz-30002 Hortobágy-Pentezug Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
Beliv UTOSZO vegleges 04.qxd
2008-03-25
12:07 PM
Page 187
Magyar szürke állományok mérete és országos elterjedése (2008 elsô negyedév) 1–19 db 20–49 db 50 –199 db 200 db felett
Magyar szürke gulyák és tenyészetek napjainkban Magyarországon.
187
Beliv UTOSZO vegleges 02.qxd
2008-03-21
4:24 PM
Page 188
Milán munkában. Horváth Árpád fotói.
188
Beliv UTOSZO vegleges 04.qxd
2008-03-25
12:07 PM
Page 189
A FÉNYKÉPEZÔGÉP MÖGÖTT Egy kalandos felfedezôút kulisszatitkai
A magyar szürkét bemutató kötet képanyaga három év alatt született meg. Radisics Milán ezalatt nem csupán a különleges állatfajtát ismerte meg, de a természetfotózásban is új utakat talált. Egy évtizede kutatja már fényképezôgépével az ember és a természet kapcsolatát, s e viszony egyre újabb dimenzióit tárja fel. Elsô találkozása a magyar szürkével új lendületet adott a kutatásnak. Azonnal tudta: amikor a fotográfia eszközeivel megfesti e nemes és vad jószág freskóját, a képbôl nem hagyhatja ki az embert. Ez a felfedezôútját átható különös kettôsség egyébként is Milán alapvetô része. Hiszen az egyik szeme zöld, a másik kék; bal kézzel ír, de jobb kézzel exponál; magyarul beszél, de szerbül álmodik; délelôtt öltönybe bújt magazinszerkesztô, délután gumicsizmás-kötöttsapkás természetfotós… Nemcsak az album képein, de már a terepmunkában is megmutatkozott a kétarcúság. A távoli nagyvárosból jött fotóstól eleinte idegenkedtek a vidéki emberek, akár a helyi értelmiséghez tartoztak, akár mûvészek voltak vagy pásztorok. Ám a fotósnak munkaruhába sem kellett bújnia ahhoz, hogy pillanatok alatt mindôjük a bizalmába fogadja. Ha hiányozna belôle az ember, bizonyosan ez az album sem lehetett volna ilyenné. Hiszen nemcsak a magyar szürkérôl esik szó benne, hanem mindarról, amit ez a fajta ma számunkra jelent – az emberrel, a tájjal, a természettel, a történelemmel, a politikával és a gazdasággal egyetemben. E hihetetlenül össze-
tett kapcsolatrendszer ábrázolása, megjelenítése volt a legnehezebb feladat – önmagában sem a riportázs, sem a természetfotózás eszköztára nem lehetett elegendô. Bízvást állíthatjuk, hogy Radisics Milán végsô soron új mûfajt, új stílust honosított meg Magyarországon: a természetfotó-riportot. Sajátos látásmódjával a természetfotó és a riportfényképezés elôtt is kitágította a teret. Amikor megszületett a magyar szürkét bemutató album ötlete, mindez persze még nem fogalmazódott meg ilyen egyértelmûen. Ám az idô elôrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar puszta szimbólumát, életének kerek esztendejét kizárólag ezzel a sajátos látásmóddal, a fotográfusban rejtezô ösztönös kettôsség révén lehet képekké formálni. Amikor pedig 2006 késô ôszén, immár a National Geographic magazin támogatásával elôször pakolta tele az autó csomagtartóját a fotós felszereléssel, Milán már készen állt a tervvel. Már csak a fényképezôgépe mögé kellett állnia, és évrôl évre rengeteget kellett dolgoznia. Az elsô találkozástól a magyar szürkéknél tett utolsó látogatásig három hosszú esztendô telt el, ám a munka oroszlánrésze másfél év alatt állt össze. Megannyi kaland, rengeteg öröm és sok-sok csalódás kövezte ki ezt az utat. Az életre szóló élmények sorát egyszer több napos izomláz, máskor tucatnyi horzsolás, éjszakázások és álmos hajnalok sora fûszerezte. Ez a könyv százötvennél is több fotót foglal egybe, ám a képanyag csupán töredéke a terepen készült sok tízezer képnek. Filmes nyelven szólva
nagyjából ezer snitt alkotta az eredeti forgatókönyvet. Ezer külön kis beállítás, amelyek majd – ha évek múlva emlékek sorává áll össze ez a gyönyörû idôszak – ugyanennyi adomává kristályosodnak ki. Mondják, az idô megszépíti a keserû emlékeket. Ám ez esetben az idônek nem akad semmi dolga. Izgalomból kijutott bôven, néha valódi ijedelembôl is, no meg olykor némi bosszúságot okozott, hogy nem a tervek szerint alakultak a dolgok. Keserûség azonban egy cseppnyi sem mállasztja az emlékeket. Ha újra kellene kezdeni, Milán már holnap belevágna.
Ahhoz, hogy ez a könyv elkészülhessen, másfél év alatt a következôkre volt szükség: – – – –
52 rövidebb-hosszabb fotós túra 664 nettó munkaóra 18 340 kilométernyi autózás 27 helyszín felkeresése Nürnbergtôl a vajdasági Bácska-Topolyáig és Alsógagytól Badacsonytomajig – 18 046 fotó, 82 DVD-lemeznyi archívum – a legjobb 1000 kép elkülönítése – körülbelül 190 kép kiválogatása a kötethez
189
Beliv UTOSZO vegleges 04.qxd
2008-03-26
11:34 AM
Page 190
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A fotózás magányos mûvészet: az ember egyedül áll a kamera mögött, egymaga komponál, rendez, mindig az általa látott valóság alapján alkot képet. Ám terveibôl, elképzeléseibôl semmi sem valósulna meg, ha valóban egyedül volna. Könyvem készítése során több száz emberrel kerültem kapcsolatba, ismeretlenekkel és jó ismerôsökkel, akik mind hozzátettek valamit munkám eredményéhez. Nekik, mindnyájuknak szeretnék ezúton köszönetet mondani, és rögtön elnézést is kérek mindenkitôl, aki esetleg kimaradt a felsorolásból. A legtöbb hálával családomnak tartozom: feleségem, Melitta, kislányom, Mia és fiam, Alex megértô türelme és kitartása nélkül soha nem érhettem volna ennek a fáradságos, de gyönyörû útnak a végére. Köszönöm a segítséget és támogatást a National Geographic csapatának: Kathy Morannek Washingtonban, Schlosser Tamásnak, ifj. Vitray Tamásnak, Heltai Csabának és Hiver’t Uzsinak Budapesten. Rengeteg szakmai segítséget kaptunk Gencsi Zoltántól, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegôrzô Kht. igazgatójától, Gera Istvántól, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesületének ügyvezetô titkárától, Koppány Gábortól, a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetô fôtanácsosától, Kôrösi Andreá-
190
tól, a Magyar Mezôgazdasági Múzeum fôosztályvezetô-helyettesétôl, Viszló Leventétôl, a Pro Vértes Alapítvány vezetôjétôl, valamint Hortobágyról dr. Jakab Balázs állatorvostól, Bodnár Dániel ágazatvezetôtôl és Kaltenecker Endre tenyésztésvezetôtôl.
A könyv összeállítása során értékes adatokkal, fordításokkal segített dr. Béri Béla, dr. Fedor Bence, Jusztin Péter, dr. Karasszon Dénes, Tóth Réka, Zs. Tóth Edit. A nyomdai elôkészítés során a ZOOM Média csapata is nagyban hozzájárult a végeredményhez.
A könyvvel kapcsolatos munkálatok során sokfelé megfordultam, és rengeteg önzetlen, segítôkész emberrel találkoztam. Néhányuknak külön is szeretném megköszönni a közremûködésüket: dr. Bajzáth Juditnak, Baly Norbertnek, Baranyai Antalnak, Bódy Csabának, Jim Brandenburgnak, Eifert Jánosnak, a Falco vágóhíd henteseinek, Florian Möllersnek, Fuisz Tibornak, Kalotás Zsoltnak, Karai Csabának, Korniss Péternek, Laluk Mártának, Marczinka Juditnak, Markó Tamásnak, Máté Bencének, Molnár Józsefnek, dr. Monoki Istvánnak, Nagy Gézának, a naturArt elnökségének, Berta Lászlónak, dr. Fodor Ferencnek és Násfay Bélának, Papp Zoltánnak, Pászti Lászlónak, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vezetôinek, dr. Péntek Istvánnak és kollégáinak, Puck Petrának, Radácsi Andreának, dr. Ruff Bálintnak, Rudi Zoltánnak, dr. Soós Lôrincnek, Szabó Laurának, Szeremley Hubának, Szilágyi Adrienn latintanárnak, Szitta Tamásnak, Tömösváry Tibornak, Török Józsefnek, Truzsinszky Szabolcsnak, Vajda Károlynak, Vajda Zoltánnak, id. Vass Attilának, ifj. Vass Attilának, Vass Eszternek, Veres Péternek, Vígh Gabriellának, Világosi Jánosnak, Zilahy Jánosnak, a Canonnak, a Sygmának, a Jeepnek és a Land Rovernek, valamennyi hortobágyi gulyásnak, és végül, de nem utolsósorban szüleimnek.
Külön köszönetet szeretnék mondani Horváth Árpádnak, a könyv írójának, aki több mint egy évig társam volt, gyakran elkísért a terepre, és kutatómunkájával, írásaival teljessé tette az albumot. Ugyancsak köszönettel tartozom Matyi Dezsônek, a Pécsi Direkt Kft. vezetôjének és Tóth Katalinnak, a Geographia Kiadó igazgatójának a kreatív szabadságért, amelyet a könyv szerkesztése során biztosítottak. Külön köszönet illeti dr. Bodó Imre professzort, aki értékes tanácsaival, lebilincselô visszaemlékezéseivel, a szöveg szakmai ellenôrzésével és fontos kiegészítésekkel segített. Róla e helyütt azért sem feledkezhetek meg, mert nélküle már nem létezne mindaz, amirôl ez az album mesél…
Radisics Milán
Beliv UTOSZO vegleges 05.qxd
2008-04-01
11:35 AM
Page 191
Az 1888-ban alapított National Geographic Society a világ egyik legnagyobb nonprofit tudományos és oktatási szervezete. A Társaság hivatalos lapja, a National Geographic magazin, négy további folyóirata, televíziós csatornája, a National Geographic Channel, valamint dokumentumfilmjei, rádiómûsorai, filmjei, könyvei, videó- és DVD-anyagai, térképei, interaktív eszközei a világ több mint 285 millió lakosának ismereteit gyarapítják. A Társaság eddig több mint nyolcezer tudományos kutatóprogramot támogatott, illetve segített a kibontakozásban.
Források: Bartosiewicz László: Régenvolt háziállatok (bevezetés a régészeti Harmattan (2006)Across and Origin The Align állattanba). with Text area replacesKiadó the Origin Bellon Tibor: A Tisza néprajza – Ártéri gazdálkodás a tiszai Down fields when the selected item is an anchored box or line. Alföldön. Timp Kiadó, Budapest (2003) (To a box or a line to flow with text, copy szürke it to the Bérianchor Béla: Génmegôrzés és gazdaságosság a magyar Clipboard whiletenyésztésében. the Item tool is In: selected, paste it into a text szarvasmarha Jávor –and Mihók (2002). Génmegôrzés; Kutatási eredmények régi háziállatfajták box or text path while the Content tool is selected.) The Align értékeirôl. Tudományos DE how ATC (2002) with Text options let youülés. control an anchored box or line is Bodó Imre, Gera István, Koppány Gábor: A magyar szürke placed in relation to its surrounding text. szarvasmarha. MSzTE, Budapest (2002) Bodó Imre: Hortobágy állattenyésztése (A nomád pusztától a Ascent top of the anchored with the ascent of the nemzetialigns parkigthe – monográfia). Natura,item Budapest (1976) character immediately to the right of the anchored Bökönyi Sándor: History of domestic mammals in item. Central and Eastern Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest (1974) Brehm, Alfred Az állatok Gutenberg, Baseline placesEduard: the bottom of thevilága. anchored item on the text Budapest (1928) baseline. Éber Ernô: A magyar állattenyésztés fejlôdése. (Hasonmás, When BaselineésisJogi chosen, Offset field is available. Közgazdasági Kiadóthe 1961 alapján). AgroinformThe Offset value is similar to a(1996) Baseline Shift applied through the Style Kiadóház, Budapest GyôrffyA István: magyarság II. – Állattartás. Budapest menu. negativeA value lowersnéprajza the anchored item in relation to (1941) its baseline, and a positive value places the anchored item Hankó Béla: Magyar házi szarvasmarháink eredete. Annales higher. Biologicae Universitatum Hungariae, Budapest (1952) Hatsek Ignác: A szarvasmarha viszonylagos (egy négyzetmértNOTE: Whenszáma. positioning anchored Offset(1870 field isk.). more földre esô) Térkép, Magyaritems, Királyi the Nyomda suitable the Baseline Országosthan Széchenyi KönyvtárShift feature for two reasons. First, Karasszon Dénes: Az Országos Állatorvosi Napon elhangzott the Offset field preserves the positioning of anchored items elôadás alapján, Budapest (1995) when local text attributes are overridden by a style sheet.
Kárpáti B. I., Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I.: A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai ésinto környezet-gazdálSecond, when characters are transformed anchored boxes kodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, Kaposvár (2004) by using the Option+Text to Box (Mac OS) or Alt+Text to Box Kulischer, Josef: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des (Windows) und command (StyleErster menu), a value is automatically Mittelalters der Neuzeit. Band, Das Mittelalter (1954) entered János: in the AOffset field to fajta mimickialakulása. the baseline position Matolcsi magyar szürke Magyar Mezôgazdasági Múzeum, Budapest (1980) originally desired by the font designer. Müller Ignác: Geographica The Align withMappa Text area replaces Novissima the Origin Regni AcrossHungariae. and Origin Térkép, Buda (1769). Országos Széchenyi Könyvtár Down fields Örsi Zsolt: A Kecskeri puszta természetvédelmi terület NOTE: When positioning the(1998) Offset field is more kultúrtörténeti áttekintése.anchored Tisicum, items, Szolnok suitable than the Baseline Shift feature for two reasons. First, Ruisz Gyula: A mezôhegyesi magyar–erdélyi szarvasmarha the Offset Mezôgazdasági field preservesKönyvtár the positioning tenyésztés. (1985) of anchored items Szabad György: tatai és gesztesi Esterházy by uradalom when local textA attributes are overridden a styleáttérése sheet. robotrendszerrôl a tôkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó, boxes Second, when characters are transformed into anchored Budapest (1957) by using the Option+Text to Box (Mac OS) or Alt+Text to Box Szentkirályi Ákos: Az erdélyi szarvasmarha-tenyésztés dolga. (Windows) command (Style menu), a value is automatically Minerva, Kolozsvár (1925) entered Sándor in the (szerk.): Offset field to mimic thetörténete. baseline position Szilágyi A magyar nemzet Athenaeum, Budapest (1896) originally desired by the font designer. Veress László, Aradi Csaba, Dunka Béla: A Hortobágy hasznosítása. The Align with Text area replaces the Origin Across and Origin 1894. évi XX. törvénycikk a keleti marhavész elleni Down fields when the selectedKönyvtár, item is an anchored box or line. intézkedésekrôl. Országgyûlési Budapest (1874) anchor a box or a line to flow with text,tartásának copy it to the A(To magyar szürke szarvasmarha tenyésztésének, ClipboardMszTE, while the Item tool is selected, and paste it into a text szabályai. Budapest (2007)5 box or text path while the Content tool is selected.) The Align with Text options let you control how an anchored box or line is
Magyar szürke © Radisics Milán, 2008 Magyar szürke © Geographia Kiadó, 2008 Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármilyen formában vagy módon a kiadóval történt elôzetes megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle kötésben, borításban és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került. Kiadja a Geographia Kiadó, Budapest, 2008 A National Geographic Society könyveinek magyarországi kiadója 1138 Budapest, Tomori u. 33. info@geographia.hu Felelôs kiadó a kft. ügyvezetôje Produkciós partner: Zoom Média Kiadó Kft. Koncepció és szerkesztés: Radisics Milán Szöveg: Horváth Árpád Fényképezte: Radisics Milán Felelôs szerkesztô: ifj. Vitray Tamás A kiadványt tervezte: Radisics Milán A térképeket készítette: Kecskés Alex A nyomdai elôkészítés a Zoom Magazin stúdiójában készült Nyomda: TBB Szlovákia ISBN 978-963-9810-14-3 Terjeszti a Pécsi Direkt Kft. 7630 Pécs, Üszögi-kiserdô utca 1. www.alexandra.hu www.konyvnagyker.hu online@alexandra.hu
191
Beliv UTOSZO vegleges 03.qxd
2008-03-21
5:13 PM
Page 192
Jacket 02.qxd
2008-04-01
1:01 PM
Page 1
RADISICS MILÁN
MAGYAR SZÜRKE RADISICS MILÁN
A PUSZTA VÁNDORAINAK KÉPES KRÓNIKÁJA
RADISICS MILÁN Magyarország egyik legsikeresebb természetfotósa, munkáját nemzetközi szinten is ismerik és elismerik. A National Geographic magazin magyar és szerb kiadásában eddig három cikke látott napvilágot, jelenleg is több képriporton dolgozik. 2006 óta a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke. Alapí-
Vajon hányan tudnak arról, hogy a középkori Nyugat egyik legfôbb kereskedelmi központjába, Nürnbergbe 1542-ben még 93 százalékban Magyarországról érkezett a vágómarha…? S azt mennyien tudják, hogy a 19. század közepén még több millió magyar szürke tehenet tartottak számon hazánkban, negyven évvel ezelôtt mégis csaknem kipusztult a fajta?
tója és fôszerkesztôje a ZOOM Magazinnak, amely 2006-ban és 2007-ben megkapta az Arany Pro-Typographia díjat. A Vajdaságban született 1968-ban.
Hányan hallottak róla, hogy a fajta megmentésével a magyar szakemberek az egész világ elismerését kivívták?
1992 óta családjával Budapesten él, saját reklámügynökségében kreatív igaz-
A magyar szürke ezer és ezer szállal fonódott egybe a ma-
fotós ezzel a lebilincselô fotóalbummal új mûfajt, új stílust
gyarság és Európa történelmével. Mindannyian hallottuk
teremtett, hogy a szerteágazó témának minden dimenziója
Sajtófotó Pályázaton két alkalommal is kategória elsô díjat nyert. A világ legran-
már a hírét, sokunknak volt szerencsénk találkozni is vele,
érthetô és élvezhetô legyen. Radisics Milán három éven át
gosabb természetfotó pályázatán, a BBC Wildlife Photographer of the Year 2003-
mégis alig tudunk róla valamit. Ezt a csaknem elfeledett
kísérte kamerával a kezében a végtelen pusztákat, legelô-
nemzetközi fotópályázatán 2006-ban több mint negyvenezer pályamû közül az ô
ismeretlen ismerôst hozza emberközelbe ez a könyv: a fotó-
ket járó állatokat. Ebbôl másfél éven keresztül pedig szinte
képe lett a Natural World kategória gyôztese. A Pictures of the Year International
mûvészet emocionális erejét segítségül híva festi meg a
folyamatosan azért dolgozott, hogy a most az olvasó kezé-
magyar szürke 21. századi képét. Bemutatja egy évét,
be adott gyönyörû képek és tartalmas, informatív szöveges
a környezetét, múltját, jelenét, s a vele foglalkozó emberek-
kiegészítések révén minket is elkalauzoljon ebbe a különös,
rôl sem megfeledkezve, jövôképet rajzol ennek a nemes,
csodákkal teli világba.
zás töltötte ki az életét, személyes hangvételû fotográfiáival az ember és a természet kapcsolatát kutatta. Munkáival idehaza és külföldön egyaránt sok elismerést szerzett. A Magyar
MAGYAR SZÜRKE A PUSZTA VÁNDORAINAK KÉPES KRÓNIKÁJA
as versenyén Highly Commended díjat kapott. A National Geographic magazin
(POYi) pályázaton 2007-ben Award of Excellence díjat kapott. A BBC Wildlife Photographer of the Year zsûritagja 2007-ben. Önálló kiállításaival többször is emlékezetes sikert aratott. Digitális diaporámáival, meghívott elôadóként nemzetközi természetfotós fesztiválok rendszeres résztvevôje. www.milan.hu
büszke fajtának. A sokszoros díjnyertes, világhírû természet-
www.magyarszurke.hu
MAGYAR SZÜRKE
gatóként tevékenykedik. Az elmúlt tíz esztendô nagy részében a természetfotó-
Magyar szürke. Szarvasmarhafajta innen, a Kárpát-medencébôl – történelmünk tanúja, sôt aktív részese. A szerzô, Radisics Milán mintegy százötven képet fölsorakoztató, személyes hangú fotóesszéjével állítja elénk ezt a nemes állatot. A magyar szürke marha sok évszázad viszontagságai után, a 21. században méltán tarthat számot gondoskodó figyelmünkre. Három év munkájának foglalata, a szerzô fotográfiai felfedezôútjának képes krónikája ez a kötet. Radisics Milán ezalatt megismert egy új világot. A fénykép erejét hívta segítségül, hogy tapasztalatait a világ elé tárja, s eközben önmaga is átalakult. Pazar kiállítású könyve téma és fotós kölcsönhatásának látványos eredménye: lírai természetfotók elegyednek benne szenvtelen sajtófotókkal, s ekképpen új mûfajt képvisel Magyarországon.
HORVÁTH ÁRPÁD Húsz éve hivatásos újságíró. Eredetileg biológusnak készült, Debrecenben és Mosonmagyaróváron járt egyetemre. Elsô önálló publikációként barlangi fauna-
R A DI SI C S MI L Á N
kutatásáról írt tudományos beszámolót. Már egyetemi hallgatóként is nagyon érdekelte az újságírás. Kezdetben napilapoknál, hírügynökségeknél dolgozott, késôbb rangos magazinoknál kapott munkát. Eddig hat könyve jelent meg, társszerzôként egyetemi tankönyvet is jegyez. Szakmai nívódíjas, kollégái kétszer választották meg az év újságírójának. 2004 óta Radisics Milán munkatársa a ZOOM Magazinnál, jelenleg fôszerkesztô-helyettesként dolgozik a lapnál.
www.alexandra.hu www.geographic.hu www.konyvnagyker.hu online@alexandra.hu
MAGYAR SZÜRKE
www.magyarszurke.hu