Tartalom
Előszó 9 Bevezetés 11 Az anyagok csoportosítása kozmetikai felhasználásuk szerint
13
A hidrogén és az oxigén kozmetikában használatos vegyületei, a pH-érték A víz és kozmetikai szerepe 15 A víz fizikai tulajdonságai 15 A pH-érték 19 A víz kémiai tulajdonságai
21
A víz élettani szerepe 23 A víz előfordulása a természetben
24
Ásványvizek 25 A tengervíz 27 A hidrogén-peroxid, H202 27 A hidrogén-peroxid fizikai tulajdonságai
27
A hidrogén-peroxid kémiai tulajdonságai
28
A hidrogén-peroxid kozmetikai felhasználása 29 A persók fogalma, jellemzőik, kozmetikai szerepük peroxidok 29 Az oxigénmaszkok 31
29 A
Hámoldó és hámképző anyagok: a kén és származékai, a savak A hámoldó anyagok hatásai koncentrációjuk függvényében 34 Fizikai tulajdonságai 35 Kémiai tulajdonságai 35 A kén kozmetikai felhasználása
36
Egyéb szervetlen kénvegyületek kozmetikai szerepe
38
A kozmetikában használatos szerves kénvegyületek
39
33 33 A kén
145
Az élő szervezetekben előforduló kéntartalmú vegyületek kozmetikai felhasználása 39 A savak 40 A kozmetikában használatos savak részletes jellemzése 41 Hámoldó hatású savaink a kozmetikában Hámképző savaink a kozmetikában
41
45
Hámoldó és bőrpuhító, tisztító anyagok, bázisok, bázikus kémhatású anyagok, lúgosan hidrolizáló sók 49 A bázisok és lúgok hatásai a koncentráció Függvényében 49 A kozmetikában használatos bázisok részletes jellemzése
50
A kozmetikában használatos, lúgosan hidrolizáló sók 51 Az alkálifémek lúgosan hidrolizáló sói
52
Néhány szó a fémkomplexekről (olvasmány)
53
Vízben lúgos kémhatással oldódó szerves vegyületek 54 Egyéb bőrpuhító anyagok 55 Összehúzó, vérzéscsillapító, verejtékcsökkentő, savasan hidrolizáló sók 57 A kozmetikában használatos savasan hidrolizáló alumíniumsók 57 A cink és a vas sói
60
Pakolástöltő anyagok és púderalapanyagok 62 Fém-oxidok és kozmetikai szerepük
62
Az alkáliföldfémek kozmetikában használatos sói
64
Az alumínium-szilikátok és egyéb szilíciumvegyületek A nehézfémsók kozmetikai szerepe
66
G8
Egyéb, vízben nem oldódó szerves vegyületek 68 Púderek, hintőporok
70
A szénhidrogének kozmetikai szerepe
74
A telített szénhidrogének (paraffinok) és kozmetikai szerepük 75 A kozmetikában használatos paraffin-szénhidrogének 76 Az alkoholok és származékaik kozmetikai szerepe, arcvizek, arcszeszek, rázókeverékek 79 Általános ismertetés 79 A kozmetikában használatos alkoholok részletes jellemzése Egyértékű alkoholok 81 A kozmetikában alkalmazott zsír- és viaszalkoholok
81 83
A zsíralkoholok származékai és kozmetikai szerepük 84 Többértékű alkoholok és származékaik Diolok = glikolok
85
85
Poliolok 86 Arcvizek, arcszeszek, rázókeverékek
87
Röviden az oldatokról 87 Arcvizek = tonikok
89
Arcszeszek 89 Rázókeverékek 90 Zsír- és olajsavak kozmetikai szerepe Általános ismertetés
91
91
A zsír- és olajsavak kozmetikában leggyakrabban használt képviselői 92 A zsírok, olajok, viaszok, mesterséges zsírok jellemzése, hatásaik a bőrre 96 A zsírok, olajok és tulajdonságaik 97 Növényi zsírok, olajok 100 Állati zsírok, olajok
104
A viaszok és tulajdonságaik Növényi viaszok
107
Állati viaszok
107
106
Mesterséges zsírok, olajok, viaszok Mesterséges zsírok, olajok
109
Keményített zsiradékok
109
Szintetikus zsírok, olajok
109
Mesterséges viaszok
108
110 Szilikonok 110
A zsírkísérő anyagok általános és részletes jellemzése A foszfatidok (foszfolipidek) 113 Szterinek 114 Fitoszterinek 114 Zooszterinek 115 Mikoszterinek = gombaszterinek 115 Szfingolipidek 116 Karotinoidok 116 Karotinoid szénhidrogének
117
112
Oxigéntartalmú karotinoidok
117
Liposzómák, szfingoszómák, folyékony kristályok
118
Liposzómák 118 Szfingoszómák 119 Folyékony kristályok
120
Vitaminok általános és részletes jellemzése 121 Általános jellemzőik
121
Zsírban oldódó vitaminok részletes jellemzése A-vitaminok = retinolok = axeroftolok Az A-vitaminok élettani hatásai
123
Az A-vitamin kozmetikai szerepe
124
D-vitaminok = kalciferolok
122
124
A D-vitaminok élettani hatásai
125
A D-vitaminok kozmetikai felhasználása E-vitaminok = tokoferolok
122
125
125
Az E-vitaminok élettani hatásai
126
Az E-vitaminok kozmetikai szerepe F-vitamin = esszenciális zsírsavak
126
126
Az F-vitamin élettani szerepe
126
Az F-vitamin kozmetikai szerepe
127
K-vitaminok 127 Ubikinonok = mitokinonok = koenzim-Q Vízben oldódó vitaminok részletes jellemzése
127
128
B1-vitamin = tiamin = aneurin 128 BZ-vitamin = Riboflavin = laktoflavin 129 B3 vitamin = nikotinsav = macin, nikotinsav-amid = macin-amid = PP faktor = = pellagra preventív faktor = (pellagra elleni faktor) 129 B5-vitamin = pantoténsav 130 B6-vitamin = adermin = piridoxin Folsav 131 B12 vitamin = kobalamin 132
131
B15-vitamin = pangámsav
132
mozit 133 C-vitamin = aszkorbinsav
133
H-vitamin = biotin
135
H'-vitamin = PABA = para-amino-benzoesav 135 P-vitamin = rutin = antipermeabilitás-vitamin 136 U-vitamin = metil-metionin = fekély elleni vitamin
136
Fertőtlenítőszerek 139 A fertőtlenítés fogalma, célja, fajtái
139
A kozmetikában használatos fertőtlenítőszerek A vírusok ellen használatos fertőtlenítők Klórvegyületek 141 Jód és vegyületei 142 Aldehidek 143 Fenol és származékai 144 Felületaktív anyagok
141 141
145
Baktériumok ellen használatos fertőtlenítők 146 A fémvegyületek fertőtlenítő hatása (olvasmány) Gombák elleni fertőtlenítők
148
148
Emulziók, emulgeátorok, csoportjaik
150
Az emulziók fajtái 152 Az emulgeátorok jellemzői 154 A HLB-érték 154 Az emulgeátorok osztályozása kémiai tulajdonságaik szerint Anionaktív tenzidek 156 Kationaktív tenzidek 157 Amfoter tenzidek
158
Nemionos tenzidek 158 Vízben nem oldódó, természetes emulgeátorok Az emulziók gyakorlati alkalmazása (olvasmány) 159 Kozmetikai emulziók 159 Krémek 159 Száraz krémek 160
158
154
Zsíros és félzsíros krémek 162 A paszták és a maszkok jellemzői, kozmetikai szerepük
169
Paszták 169 Álarcok = maszkok 171 A folyékony emulziók
173
A napozószerek részletes jellemzése A napozószerek vivőszerei
176
176
A fontosabb fényvédő anyagok 176 A barnulást segítő anyagok Nyákanyagok, zselék 179
177
Növényi eredetű nyákanyagok
179
Szénhidrátok 182 Cellulózszármazékok 183 Állati eredetű nyákanyagok 183 Szénhidrátszármazékok 184 Fehérjék mint nyákanyagok 184 Ásványi eredetű nyákanyagok
186
Mesterséges eredetű nyákanyagok 186 Zselék 187 A zselék előállítása 188 A konzerválás alapanyagai 189 Penészedés- és rothadásgátló anyagaink 190 Szervetlen eredetű konzerválószerek 190 Szerves eredetű konzerválószerek
190
Avasodásgátlók 192 Természetes eredetű antioxidánsok
193
Mesterségesen előállított antioxidánsok Az antioxidáns faktor (olvasmány)
194
195
Színezőanyagok 197 Természetes eredetű színezékek és pigmentek A növényi eredetű színezőanyagok
197
198
Zsírban oldódó, napjainkban alkalmazott színezőanyagok Vízben oldódó, napjainkban alkalmazott növényi színezőanyagok
199
198
Állati eredetű színezőanyagok Ásványi eredetű festékek 200 Mesterséges színezőanyagok
199
200
Szervetlen vegyületek 200 Szerves színezőanyagok
200
Szájrúzsok, arcrúzsok anyagai, tulajdonságai
203
Illatosítók 205 Természetes eredetű illatosítók Növényi illatosítók
206
206
Állati eredetű illatosítók
207
Mesterségesen előállított illatosítók Az illatkompozíciók (olvasmány) Az aromaterápia és anyagai Általános ismertetés
208
208 209
209
Az aromaterápiához alkalmazott illóolajok részletes jellemzése Balzsamok, gyanták jellemzése, kozmetikai szerepük
210
217
A kozmetikában alkalmazott balzsamok részletes jellemzése
218
A kozmetikában használatos gyanták részletes jellemzése
218
Drogok, gyümölcsök, főzelékek, magvak, állati termékek kozmetikai szerepe Növényi drogok 221 A gyógynövények 221 A gyógynövények hatóanyagai
221
222
A gyógynövénykivonatok készítése
225
A kozmetikában használatos nyugtató, gyulladáscsökkentő drogok részletes jellemzése 227 A kozmetikában alkalmazott összehúzó drogok részletes jellemzése Anyagcserefokozó, vérbőségfokozó, regeneráló, illatosító drogok jellemzése A gyümölcsök hatóanyagai, kozmetikai felhasználásuk lehetőségei, alkalmazásuk elővigyázatossági rendszabályai 248 Általános ismertetés 248 A gyümölcsök részletes jellemzése
249
A zöldségek kozmetikai szerepe és részletes jellemzésük
253
237 240
A magvak, élesztők kozmetikai szerepe
256
A magvak részletes jellemzése 257 Élesztők 258 Állati termékek kozmetikai felhasználása A tejtermékek kozmetikai szerepe A tojás kozmetikai szerepe
259
260
A méhészeti termékek kozmetikai szerepe Különleges hatóanyagok
259
261
263
Az algák alkotórészei, kozmetikai felhasználásuk lehetőségei
263
A fitohormonok hatásai a bőrre, szerepük a bőr öregedésének késleltetésében A fehérjék, fehérjeszármazékok kozmetikai szerepe és felhasználása Az iszapok és kozmetikai szerepük Az allantoin és származékai
270
271
Különleges növények és származékaik a bőrápolás szolgálatában Kozmetikai anyagismeret kisszótár Felhasznált irodalom
287
264
275
272
264
Zsír- és olajsavak kozmetikai szerepe Általános ismertetés A zsír- és olajsavak kozmetikai szempontból a karbonsavak olyan képviselôi, amelyek molekuláiban a szénatomok száma 10–18 közötti. Megtanultuk, hogy a karbonsavak jellemzô funkciós csoportja a karboxilgyök: – COOH. A zsír- és olajsavak a zsírokban, olajokban fordulnak elô észtereik formájában. A zsír- és olajsavak vízben nem, alkoholban, zsíroldó szerekben oldhatók. Kísérlet: 8–10 ml 10%-os nátrium-hidroxid-oldathoz adjunk 0,5 g sztearinsavat. Jól rázzuk össze a kémcsô tartalmát, majd melegítsük fel a keveréket! * Mit tapasztalunk? A változás az alábbi egyenlettel magyarázható: C17H35COOH + NaOH > C17H35COONa + H2O sztearinsav nátrium-sztearát = szappan A nagy szénatomszámú zsírsavak sói a szappanok. Az alkáliákkal keletkezô szappanok habot képeznek. A habzó szappanok vízben jól oldódnak, vizes oldataikban disszociálnak: C17H35COONa > C17H35COO– + Na+. Az anion kölcsönhatásba lép a vízzel, a hosszú apoláris szénláncok egymáshoz közelednek, cseppecskék = asszociátumok jönnek létre (23. ábra). Az asszociátumok mérete 1–500 nm közötti, tehát kolloid oldat keletkezik. A habképzôdés szempontjából az anionok számára a legkedvezôbb, ha a víz felületén helyezkednek el, ennek következtében vékony, ún. monomolekuláris réteg keletkezik. A hártya víz felôli részén helyezkednek el az anion vízkedvelô = hidrofil részei. A vizet nem kedvelô = hidrofób rész – a hosszú szénlánc – a folyadék felületébôl kiemelkedik. Ez képezi a habot. A szappan tisztító hatása is a habképzôdéssel függ össze. A szennyezôdés általában apoláris. A szappan apoláris részével közrefogja, fellazítja a szennyezôdést, ún. micellák képzôdnek, amelyek a felületrôl leválnak (24. ábra). A nátrium- és káliumszappanok vizes oldata lúgos kémhatású. * Írjuk fel a nátrium-sztearát hidrolízisét!
92
ZSÍR- ÉS OLAJSAVAK KOZMETIKAI SZEREPE Víz
Szappan anion
Apoláris láncok összetapadnak
cseppek keletkeznek
Vízmolekula
Cseppek = asszociátumok
23. ábra. A szappan és a víz kölcsönhatása Szappanból származó anion Szappan Apoláris = hidrofób rész
Poláris = hidrofil rész
Szennyezôdés (apoláris)
Bôrfelület
24. ábra. A szappan tisztító hatása
A habzó szappanok csökkentik az egymással nem elegyedô folyadékok, pl. víz és olaj közötti határfelületi feszültséget, ezért felületaktív anyagok. A zsír- és olajsavak bôrrokon anyagok.
A zsír- és olajsavak kozmetikában leggyakrabban használt képviselôi Laurinsav = n-dodekánsav, CH3(CH2)10COOH Színtelen, tûkristályos anyag, amely glicerinészter formájában a kókuszzsírban, a babér gyümölcsben, cetilészter formájában a cetvelôben fordul elô. Sói a laurinátok, amelyek jó habzóképességûek, de az érzékenyebb bôröket izgatják. Kozmetikai felhasználása: Szappanok, tejkrémek, borotvakrémek alkotórésze.
A ZSÍR- ÉS OLAJSAVAK KOZMETIKÁBAN HASZNÁLT KÉPVISELÔI
93
Mirisztinsav = n-tetradekánsav, CH3(CH2)12COOH Színtelen anyag, amely a természetben a szerecsendióvajban, pálmazsírban fordul elô glicerinészterei formájában. Kozmetikai felhasználása: – Tejkrémek, borotvakrémek alkotórésze. Matt emulziókat képez, alkalmas alapozókrémek elôállítására is. – Származéka az izopropil-mirisztát, amely szívesen alkalmazott mesterséges krémalapanyag. Palmitinsav = n-hexadekánsav = cetilsav, CH3(CH2)14COOH Színtelen kristálylemezkéket alkot. A sztearinsav mellett a legtöbb zsiradékban megtalálható, glicerinnel alkotott észterei formájában. Kozmetikai felhasználása: – A palmitinsavat kozmetikai célokra önmagában nem használják. – Észterei közül a palmitinsavas cetilészter a cetvelô legfontosabb alkotórésze. A méhviasz fô tömegében palmitinsavas miricilészter. Sztearinsav = n-oktadekánsav, CH3(CH2)16COOH Fehér, monoklin kristályos anyag. Kozmetikai célokra csak a szagtalan, olajsavmentes sztearinsav alkalmazható, amely csak hosszú állás után avasodik. Glicerinészterei a zsírok, olajok alkotórészei. Kozmetikai felhasználása: – A sztearátkrémek állandó alkotórésze, amelyek elszappanosítással készülnek. – Habzó szappanjai fontos tisztító kozmetikumok. – Alumínium- és cinksói fontos kozmetikai alapanyagok. Alumínium-sztearát, (C17H35COO)3Al Könnyen csomósodó, fehér anyag, amely tulajdonképpen palmitinsav és sztearinsav sók keveréke. Vazelinban is oldódik, azt sûríti. Összehúzó hatású porok, verejtékcsökkentôk készítésére használják. Alumínium-mono- és disztearátok Olajokkal gélt képeznek, ezért V/O típusú emulziókban alkalmazzák. Cink-sztearát, (C17H35COO)2Zn Laza, finom, fehér por. Vízben gyengén oldható. 10%-os vizes kivonata enyhén savas, pH = 6,6 kémhatású. Zsírokban, olajokban jól oldható. Hatásai a bôrre: Összehúzó, szagtalanító, viszketéscsillapító hatású. Kozmetikai felhasználása: – Tapadás-elôsegítô, zsírozószer kompakt púderekben. – 5%-ban viszketéscsillapító kenôcsök alkotórésze.
94
ZSÍR- ÉS OLAJSAVAK KOZMETIKAI SZEREPE
Olajsav = cisz-9-oktadecénsav, CH3(CH2)7CH=CH(CH2)7COOH Színtelen, szagtalan folyadék. Zsírokban, zsíroldó szerekben oldható. Levegôn oxidálódik, ekkor színe sárgásbarnává, szaga savakra emlékeztetôvé válik. Nagy mennyiségben fordul elô glicerin-észterei formájában az olíva- és a mandulaolajban. Sói az oleátok. Kozmetikai felhasználása: Krémek, emulgeátorok készülnek segítségével. Többszörösen telítetlen olajsavak Linolsav, CH3(CH2)3CH=CHCH2CH=CH(CH2)7COOH Világossárga színû, olajszerû folyadék, amely szerves oldószerekben jól oldható. Glicerinészterei a száradó és féligszáradó olajokban találhatók, pl. a lenolajban, napraforgóolajban, kis mennyiségben az olívaolajban, de a marhafaggyú és a disznózsír is tartalmazza. Levegôn állva oxidálódik. Élettani jelentôsége a szervezetben: – A foszfolipidek alkotórésze, csökkenti a vér koleszterinszintjét. – Alkotórésze a bôr szempontjából fontos F-vitaminnak. – Az arachidonsav elôanyaga. Linolénsav, CH3(CH2–CH=CH)3–(CH2)7–COOH Színtelen folyadék, amelynek molekulájában három kettôs kötés is található. A száradó és féligszáradó olajok alkotórésze, a lenolajon kívül a szójaolajban, ligetszépeolajban (γlinolénsav), de az emberi szervezetben is megtalálható foszfolipidek formájában. Élettani jelentôsége azonos a linolsav hatásaival. Az F-vitamin alkotórésze. Arachidonsav Négyszeresen telítetlen sav, amely színtelen folyadék. A májban, az állati zsírokban gyakori. Az F-vitamin alkotórésze. Az F-vitamin létfontosságú zsírsavak = esszenciális zsírsavak csoportja. Védi a bôrt a kiszáradástól, normalizálja a szaruképzôdést. Gátolja a gyulladásos folyamatok létrejöttét, mert jelentôsen lassítja a gyulladáskeltô baktériumok szaporodását. Növeli a sejtek ellenálló képességét, gyorsítja a sejtosztódást, regeneráló, öregedést gátló hatású. A szervezetbe kerülô linolsav enzimek segítségével γ-linolénsavvá alakul, amely a bôrben fontos oxigénszállító. E vegyület hozzájárul a bôrlégzés javításához, ezzel biztosítja a sejtek energiaszükségletét. A foszfolipidek – amelyek alkotórészei az Fvitamint felépítô anyagok – feladata a sejtmembránok kialakítása, de a bôr barrier szerepének biztosítása is. Gátolják a láthatatlan vízleadást, így védik a bôrfelület kiszáradását.
A ZSÍR- ÉS OLAJSAVAK KOZMETIKÁBAN HASZNÁLT KÉPVISELÔI
95
Összefoglalva: A kozmetikában használatos zsírsavak, olajsavak a természetes zsírok, olajok alkotórészei. Bôrrokon anyagok. Fontos krémalapanyagok. A belôlük keletkezô kolloid oldatokat képezô szappanok tisztító hatásúak és felületaktív anyagok. A sztearinsav vízben nem oldódó sói hintôporok, púderek alkotórészei. Az olajsavak közül a linolsav, a linolénsav, arachidonsav az F-vitamint alkotják.