TARTALOM
5
A sorozatszerkesztô elôszava
7
ELÔSZÓ
9
ISMERETELMÉLET ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁS
A pozitivista szemlélet elterjedése a társadalomtudományokban A naturalisztikus, etnográfiai, kvalitatív, értelmezô kutatási metodológiák megjelenése a társadalomtudományokban és a pedagógiában A pozitivista és értelmezô paradigma jellemzôi A kvantitatív és kvalitatív kutatási metodológia jellemzôi Az ismeretelméleti paradigmák és kutatásmódszertani megfelelôik felvetette problémák A KVALITATÍV KUTATÁS FOLYAMATA
A kvalitatív szemléletû kutatás típusai a pedagógiában
11 11
14 18 22 26 29 29
TARTALOM
A kvalitatív szemléletû kutatás fôbb jellemzôi Adatelemzés a kvalitatív kutatásokban A kvalitatív kutatások erôsségei és hátrányai Kutatási módszerek a kvalitatív metodológiában Kutatásetikai kérdések Érvényességi és megbízhatósági problémák a kvalitatív kutatásokban 6
45 49 54 55 60 65
PÉLDÁK A KVALITATÍV METODOLÓGIA ALKALMAZÁSÁRA A PEDAGÓGIÁBAN
71
A KVALITATÍV KUTATÁSMETODOLÓGIA MAI MEGÍTÉLÉSE
87
IRODALOM
95
FOGALMAK
101
A KVALITATÍV KUTATÁS FOLYAMATA
A kvalitatív kutatások erôsségei és hátrányai
54
A fentiek alapján a kvalitatív kutatások erôsségei tehát az emberek természetes környezetében végzett kutatói adatgyûjtés, az értelmezési lehetôségek hangsúlyozása, a vizsgált személy világának megértése, rugalmasság, holisztikus, realisztikusabb, életközelibb kép felmutatása a világról. Kitetszik az is, hogy a kvalitatív kutatások egyik fontos ismérve, a „pozitív diszkrimináció”, amely a feminista kutatásokban jelenik meg a leglátványosabban, sokak szerint e metodológia elônyei közé sorolható. Ezek mellett, de ezekbôl következôen is fogalmazhatók meg e kutatásmetodológia gyengeségei: megbízhatósági problémák (vö. Érvényességi és megbízhatósági problémák a kvalitatív kutatásokban c. alfejezet) a vállaltan szubjektív megközelítés miatt (még akkor is, ha sok kutató az „empatikus semlegesség” fogalmával igyekszik ezt tompítani), annak kockázata, hogy haszontalan információkat gyûjtünk be (hiszen nem elôre eltervezett, zárt rendszer az adatgyûjtés folyamata), a kutatás idôigényes volta (gondoljunk pl. a résztvevô megfigyelésre, amely hetekig, hónapokig tarthat, vagy a magnóra felvett interjúszövegek átírására), az eredmények általánosíthatóságának problémái (az adott környezetre, összefüggésrendszerre vonatkozóan mélyebb tudásra, felismerésekre tehetünk szert, de kiterjeszthetôségét tekintve szûkebb körben mozognak ezek) (Sarantakos, 1993, 51– 52). Hátrányként szokták emlegetni a szétaprózottságot, az adatokba való belefeledkezést, amely arra hajlamosítja a kutatót, hogy az elemzô mozzanatokat háttérbe szorítsa (Silverman, 2000, 10–11). A kvalitatív kutatásokkal szembeni fenntartások – ahogy erre már utaltunk – megfogalmazódnak abban a kifejezésben is, hogy általában a „puha” tudományok alkalmazzák ezeket az eljárásokat.
KUTATÁSI MÓDSZEREK
Kutatási módszerek a kvalitatív metodológiában
Az eddigiek alapján látható, hogy a kutatási módszerek nem önmagukban jelennek meg egy kutatási folyamatban. A kutatási probléma, a kutató világképe, ismeretelméleti felfogása határozza meg azt a kutatási metodológiát, amelyben a konkrét módszereket alkalmazza. E konkrét metódusok alkalmazhatóak mind a kvalitatív, mind a kvantitatív metodológiában, de más-más formát öltenek. Az interjúmódszer például más jellemzôkkel rendelkezik egy olyan kutatásban, amely hipotézisek teszteléséhez kíván adatokat nyerni nagyszámú interjúalany kikérdezésével, és egy olyanban, amely egy-egy jellegzetes életút állomásait kívánja feltárni néhány személyen keresztül. Ez utóbbi interjútípus lehet narratív, félig strukturált, strukturálatlan (vö. Falus, 1993, 172). A megfigyelés strukturált fajtája alkalmas lehet a tanórai tanár-diák kapcsolat összefüggésrendszerének adott szempontú feltárásához, de résztvevô megfigyelést kell alkalmaznunk akkor, ha az osztályban zajló interakciós folyamatok kiterjedtsége, mélysége, nyelvi és nonverbális megjelenési formái jelentik a kutatási problémánkat (vö. Denzin–Lincoln, 1998, 222; Sarantakos, 1993, 33). A kvalitatív metodológiában tehát nincs olyan elkülöníthetô adatfeltáró és -elemzô módszeregyüttes, amely kizárólagosan ide köthetô (Hitchcock–Hughes, 1995, 26–27). Csak annyit állíthatunk, hogy vannak módszerek, módszercsoportok, amelyet kevésbé tartanak fontosnak a kvalitatív kutatások (pl. statisztikai feltáró és feldolgozó módszerek), mert a tudományos kutatásról, a világ megismerésérôl vallott felfogásukba, a kutatás céljába ezek nehezebben illeszthetôk be.
55
A KVALITATÍV KUTATÁS FOLYAMATA
56
Az egyes módszerek metodológiákhoz kötôdô megítélésére jó példa az interjú posztmodern felfogása, amely mind a kvantitatív, mind a kvalitatív kutatásmódszertan interjúfelfogását elhibázottnak tartja. A nyelv és jelentés közötti kapcsolat nem egyértelmû – állítja egy kutató. Az interjú szövegének leírásával a kommunikáció nonverbális elemei, amelyek az interjú lényegébôl fakadó interaktív helyzet alapvetô kellékei, eltûnnek. A szöveg kódolása, jelentéstartalmának értelmezése további elidegenítô mozzanatokat tartalmaz, amelyekre a kutatók általában nem figyelnek. Általában elsiklanak az olyan egyszerû tények fölött, hogy egy interjúban megfogalmazott kérdés nem biztos, hogy ugyanazt jelenti a kérdezô és az interjúalany számára. Nem gondolnak arra, hogy az interjú szövegének kódolásával összefüggéseitôl fosztják meg a mondanivalót. Az interjú mint kutatási módszer e szélsôséges viszonylagosságot sugalló posztmodern felfogás szerint úgy tehetô elfogadottá, ha a kutató reflektív tevékenysége az interjú során és után állandóan jelen van, ha kreatív módon próbálkozunk olyan technikák kitalálásával, amelyek a hagyományostól eltérô kivitelezésükkel új értelmezési tartományokat nyitnak az interjú kommunikatív helyzetének figyelembevételére. Egy ilyen új technika lehet a leírt interjúszöveg megmutatása, átbeszélése magával az interjúalannyal (Scheurich, 1997, 61–79). A következô táblázat néhány módszer használatát mutatja be a kvantitatív és kvalitatív metodológiákban (vö. Silverman, 2000, 89). Mivel a megfigyelés, az interjú kvalitatív formáiról már többször volt szó, érdemes a táblázatból kiemelni a szövegelemzés módszerét, és annak kvantitatív, illetve kvalitatív formáit összehasonlítani.
KUTATÁSI MÓDSZEREK
Módszer
Kvantitatív kutatás
Kvalitatív kutatás
Megfigyelés
Elôkutatásban alkalmazzák, pl. kérdôívek megszerkesztése elôtt, elôzetes információ gyûjtésére
Alapvetô egy másik kultúra megértésében
Szövegelemzés
Tartalomelemzés: gyakoriság mérése a kutató kategóriái alapján
Törekvés a résztvevôk kategóriáinak megértésére
Interjú
Felmérés, általában zárt kérdések, randomizált minta
Nyílt kérdések, kisszámú minta
Ismételten kiemeljük, hogy a választott módszerek a kutatás céljától függnek. A tartalomelemzés olyan eljárás, amely valamilyen kommunikáció (írott vagy szóbeli, esetleg képi) tartalmára, mikéntjére vonatkozóan ad szisztematikus információt. Ha a kutatás célja nagyszámú szövegelem analizálása, akkor a tartalomelemzésnek azokat a formáit célszerû alkalmazni, amelyek a kvantitatív eljárások közé sorolhatók. Ilyen a gyakoriság mérése, amelynek során bizonyos, a szöveg alapján vizsgált jelenségek, fogalmak megjelenését, elôfordulását számszerûsítve rögzítjük, és összehasonlítjuk más elôforduló szövegegységekkel. Kvantitatív szemléletmód alapján alkalmazzuk a tartalomelemzést akkor is, amikor elôre meghatározott kategóriákba sûrítjük a vizsgált szöveget, és az így kapott mennyiségi adatokat statisztikailag feldolgozzuk (Sarantakos, 1993, 214). E szemléletmód jellegzetességeit (kutatói objektivitásra törekvés, számszerûsítés) még inkább észrevesz-
57
A KVALITATÍV KUTATÁS FOLYAMATA
58
szük, ha tudjuk, hogy a szigorúan kvantitatív tartalomelemzés esetében a kategóriák felállítását és a kategorizálás folyamatát külön személyeknek kell végezni. A kvalitatív metodológiában alkalmazott tartalomelemzés, szövegelemzés akkor megfelelô módszer, ha a szövegbôl, kommunikációs egységekbôl szubjektív információkat, elsôsorban attitûdöket, értékeket, motivációkat akarunk feltárni. A tartalomelemzés kvalitatív formáját alkalmazzák a feminista kutatásokban, amikor gyermekkönyvek, mesék nyílt és/vagy rejtett tartalmát igyekeznek feltárni a nemek közötti munkamegosztás, a nemi sztereotípiák bemutatására törekedve (Sarantakos, 1993, 211). A feministák nézôpontja szerint e szövegekbôl (is) kimutathatók a férfiközpontú társadalom jellegzetességei, a tradicionális nôi szerepek. Kvalitatív szempontú a tartalomelemzés akkor is, amikor pl. iskolai fogalmazások alapján keresünk tartalmi jellegzetességeket, vagy felmérések nyílt kérdéseit (pl. Milyennek képzeled a jó pedagógust?) dolgozzuk fel. Ilyenkor érvényesülnek a kvalitatív kutatás folyamatának említett jellegzetességei: nem elôre meghatározott kategóriákkal dolgozunk, értelmezzük az olvasottakat, igyekszünk közel kerülni a szöveget létrehozók világához, értelmezéseihez. Szerephez jut a kutatói reflektivitás. Jól megmutatkozik a kvalitatív kutatási folyamatnak az a jellegzetessége is, hogy az adatokat sûríteni kell az értelmezéshez. Elképzelhetô olyan kutatási probléma is, amelynek feltérképezésére a tartalomelemzés kvantitatív és kvalitatív formája egyszerre alkalmazható, ahol egyes szövegelemek gyakoriságának meghatározása és a szövegbôl kiemelhetô kategóriaegységek együttes feltérképezése szükséges. Ez történt meg olyan történeti forráselemzô kutatásban, amely a dualizmus korában megjelent pedagógiai sajtótermékekbôl leszûrhetô gyermekképet akarta feltárni
KUTATÁSI MÓDSZEREK
(Szabolcs, 1999b). Az elôre felállított kategóriák a tartalomelemzés kvantitatív formájának alkalmazását jelentették, de emellett megtörtént a kategóriákba sorolt szövegelemek olyan elemzése is, amely a rejtett tartalmakat a kontextusban elhelyezve, értelmezve igyekezett felszínre hozni. (Természetesen tervezhetô olyan kutatás, amelyben más kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával jutunk közelebb feltett kérdéseinkhez.)
59