Ta rt a l o m Kedvelo´´........................................................................................................................... 7 Szívelo´´............................................................................................................................. 9 Ismételo´´..........................................................................................................................11 Könyvelo´´........................................................................................................................15 Könyvtári ismeretek...........................................................................................15 Társalgó ..........................................................................................................................21 A közlésfolyamat és tényezo´´i ............................................................................21 A közlésfolyamat nem nyelvi eszközei.............................................................24 A megjelenés, öltözék............................................................................24 A tekintet ................................................................................................27 Az arcjáték (mimika)..............................................................................29 A gesztusok ............................................................................................31 Testtartás, térköz ....................................................................................32 Udvariassági formák, köszönés.............................................................34 Összefoglaló.......................................................................................................40 Hangoló..........................................................................................................................41 A hang- és beszédképzés ..................................................................................41 A hangok és jelölésük .......................................................................................46 A betu ´´rend .........................................................................................................48 A magánhangzó és a magánhangzó-harmónia ................................................50 A mássalhangzók és osztályozásuk ..................................................................54 A mássalhangzók találkozásának törvényszeru´´ségei .......................................56 A szótag és az elválasztás..................................................................................61 Szövegfonetikai eszközök .................................................................................65 Játék a hangokkal – rímjátékok ........................................................................68 Összefoglaló .......................................................................................................72 Betu ´´veto´´..........................................................................................................................73 Az írás kialakulása .............................................................................................73 A magyar írás jellege és szabályai ....................................................................77 Az írás technikája...............................................................................................82 Játék a betu ´´kkel .................................................................................................84 Az írott és a beszélt szöveg ...............................................................................87 Szövegfajták I. Az elbeszélés.............................................................................88 Szövegfajták II. A leírás .....................................................................................92 Szövegfajták III. A jellemzés..............................................................................94 Összefoglaló .....................................................................................................100 Szószóló........................................................................................................................101 Szókészletünk nagysága, összetevo´´i ...............................................................101 A szóhasználat változásai ................................................................................102 A jövevényszavak.............................................................................................105
A szó szerkezete, a szóelemek........................................................................107 A szó jelentése .................................................................................................109 Jelentésváltozás ................................................................................................113 Az egyjelentésu´´ szavak ....................................................................................114 A többjelentésu´´ szavak ....................................................................................115 Az azonos alakú szavak...................................................................................117 A rokon értelmu´´ szavak...................................................................................121 Az ellentétes jelentésu´´ szavak .........................................................................126 A hasonló alakú és hangzású szavak .............................................................127 A hangutánzó és a hangfesto ´´ szavak ..............................................................128 A szólás és a szóláshasonlat ............................................................................129 A közmondás ...................................................................................................133 Összefoglaló .....................................................................................................134
A magyar írás jellege és szabályai Tu d n i va l ó A magyar írás, helyesírás betu ´´író rendszeru´´. Legkisebb egysége a betu ´´, mely a valóban kiejtett hangra utal. A magyar betu ´´készlet a latin betu ´´sorból alakult ki. Betu ´´ink vagy megegyeznek a latin betu ´´kkel (pl. a, e, u, d, m, r, t), vagy a megkülönbözteto´´ ékezetben eltérnek to´´lük (pl. á, é, í). A magyar írás történetének sok évszázada során jöttek létre a többjegyu ´´ betu ´´k (pl. dz, dzs, gy, sz). Hasonlítsátok össze a magyar betu ´´készletet az általatok tanult nyelv ábécéjével! Milyen eltéréseket tapasztaltok?
Az elso˝ fennmaradt magyar ábécéskönyv címlapja
Révai Miklós ábécéskönyve a XVIII. századból
E m l é ke z t e t o ˝ A hangok és írott jelük, a betu ´´k magánhangzók vagy mássalhangzók. • A magyar magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, o ´´, u, ú, ü, u ´´. • A magyar mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, v, z, zs. A kiejtés ido ´´tartama alapján rövid és hosszú hangokat különböztetünk meg. A rövid magánhangzókat írásban egyjegyu´´ betu´´kkel jelöljük. Egyik részüket ékezet nélkül írjuk, másik részüket egy vagy két ponttal látjuk el: a, e, i, o, ö, u, ü. 77
A rövid magánhangzók nagybetu´´s változatára kitesszük az ékezeteket, kivéve a rövid i nagybetu´´s alakját: A, E, I, O, Ö, U, Ü. A hosszú magánhangzókat írásban egyjegyu´´ betu´´kkel jelöljük, és egy vagy két vonással látjuk el o ´´ket: á, é, í, ó, o´´, ú, u´´. A hosszú magánhangzók nagybetu´´s változatára is kitesszük az ékezeteket: Á, É, ´´, Ú, U ´´. Í, Ó, O A mássalhangzókat egy- vagy többjegyu´´ betu ´´kkel jelöljük. A két- és háromjegyu´´ mássalhangzók nagybetu ´´s változatában csak az elso ´´ jelet írjuk nagybetu ´´vel: pl. Cs, Dz, Dzs, Gy stb. A mássalhangzók hosszúságát egyjegyu´´ betu´´k esetén betu´´ketto´´zéssel jelöljük: bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz. Két- vagy háromjegyu´´ mássalhangzók hosszú változatában csak az elso´´ betu´´t ketto´´zzük: ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs.
Ta l l ó z ó A magyar betu ´´készlet az évszázadok során fokozatosan egyszeru´´södött. A XVI. századi magyar nyomtatványokon 114-féle egyszeru ´´ kisbetu ´´t számláltak össze. A betu´´knek alkalmazkodnia kellett a kiejtés, a beszéd egyszeru ´´södéséhez. A képeken két legrégebbi magyar nyelvemlékünket láthatjátok.
Halotti Beszéd és Könyörgés (1192–1195 között)
78
Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)
E m l é ke z t e t o ˝ A helyesírás az írásbeli közlés normáit tartalmazza. Nem öncélú dolog! Elo ´´segíti, hogy írásbeli közlésünk mindenki számára értheto´´ és egységes legyen.
Ta l l ó z ó A magyar írás hosszú évszázadokon keresztül nem volt egységes. Szabályozás hiányában az írók egyéni elveket érvényesítettek. Legfeljebb egy-egy nagy tekintélyu´´ alkotó próbálta saját elveit kötelezo´´vé tenni. Kazinczy Ferenc levelében megrója a fiatal Berzsenyi Dánielt, amiért az nem ismeri a helyesírást, különösen a központozást: Ortográfiád [helyesírásod] és interpunkciód [központozásod] vétkes: e részben engedd kipótlanom hiánosságodat. Nem kívánom én, hogy más az én különösségeimet általjában kövesse; más nemzetbeli írók sem írtak mindenben egyformán: de van mindazáltal holmi, amit másképpen írni és mondani hiba nélkül nem lehet. (Széphalom, 1808. okt. 31.)
Kazinczy Ferenc
Berzsenyi Dániel
Tu d n i va l ó Az írás, helyesírás egységét a Magyar Tudományos Akadémia teremtette meg. 1832-ben készült el az elso´´ szabályzat, melynek kimunkálásában Vörösmarty Mihály is részt vett. Helyesírásunk normáit A magyar helyesírás szabályai címu ´´ kiadvány tartalmazza. Jelenleg az 1984-ben megjelent 11. kiadás van érvényben. Ez rögzíti az alapelveket. Az újabb kiadások csak a szószedetben igazodnak a nyelvi változásokhoz. 79
Az 1832-es elso˝ helyesírási szabályzat
Vi t a t ko z ó Ha van számítógéped, vagy az iskolában írtál már számítógépen, akkor tudod, helyesírási program elleno´´rzi munkádat. Ha a gép kijavítja az írásodat, szükség van-e a helyesírás tanulására? Vagy talán a program sem tud mindent?
E m l é ke z t e t o ˝ A magyar helyesírás értelemtükrözo ´´ jellegu´´, azaz sok mindenben igazodik a magyar nyelv rendszeréhez: a) a szóalakokban többnyire feltüntetjük a különféle szóelemeket, pl. szabad + ság + on; b) különbséget teszünk a köznevek és a tulajdonnevek írásmódja között, pl. Péter szabó; Szabó Péter; c) a különírás és egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket, pl. tíz perc, tízperc; d) az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat, pl. vas – út.
Po n t o s í t ó A biztos helyesírás nem a kivételek ismeretét jelenti. Arra törekedj, hogy a magyar helyesírás logikáját, alapelveit ismerd meg tanulmányaid során. Ha bizonytalan vagy, tudnod kell, hol kaphatsz választ problémádra. Sokféle kiadvány segít abban, hogy minél megbízhatóbb legyen helyesírásod. A magyar helyesírás szabályai részletesen ismerteti az alapelveket, példákat hoz a különbözo´´ helyesírási problémák megoldására. A kötetet szószedet zárja. A Magyar helyesírási szótár 1999-ben jelent meg elo´´ször. Ez a kiadvány tartalmazza a legtöbb szót és a hozzá kapcsolódó írásmódot. A Helyesírásunk címu´´ kiadvány elso ´´sorban diákoknak készült. 80
K é rd e zo ˝ 1. Melyek azok a foglalkozások, amelyeknél elengedhetetlenül szükséges a helyesírási szabályok mindenre kiterjedo´´ ismerete? 2. Gyu´´jtsél példákat környezetedbo´´l a helyesírási szabályok megszegésére!
Tu d n i va l ó A magyar helyesírás négy elvhez igazodik. 1. A kiejtés szerinti írásmód a leheto´´ségek szerint pontosan feltünteti a szavaknak és a toldalékoknak a kiejtését. Pl. kéz, láb, szekrény, asztalon. 2. A szóelemzo ´´ írásmód esetén feltüntetjük a toldalékos és az összetett szavakat alkotó elemeket annak ellenére, hogy a kiejtésben ezek nem felismerheto´´k. Pl. mond + hat + játok = mondhatjátok; rajz + szeg = rajzszeg. 3. A hagyományos írásmód mego´´rzi régebbi korok hangjelölését, kiejtésének vagy szóelemzésének emlékét. Pl. Eördögh, folyó. 4. Az egyszeru ´´síto ´´ írásmód két esetben érvényesül. A kétjegyu ´´ betu ´´k (pl. cs, sz, ty) ketto ´´zött alakjában csak a betu ´´k elso ´´ jegyét ismételjük meg (pl. loccsan, bosszú, fütty). Ha a toldalékolás következtében három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé (pl. toll + lal; fütty + tyel ), a betu ´´t ketto ´´re egyszeru ´´sítjük (pl. tollal, füttyel).
G ya ko rl ó 1. Állapítsd meg, hogy a helyesírás melyik elve érvényesül az alábbi mondat szavainak írásában! Anyanyelvünk helyesírásának elsajátítása sem könnyebb, mint az idegen nyelvek írásmódja. 2. Elevenítsd fel, hogy mit tanultál a mássalhangzó-törvényekro ´´l! Hogyan kapcsolódnak ezek helyesírásunk elveihez?
K é rd e zo ˝ A helyesírási normáktól csak kivételes esetekben térhetünk el. 1. Találj ki olyan helyzeteket, amelyekben indokoltak lehetnek az alábbi írásmódok! Játsszátok el a jeleneteket! a) Jaaaj! b) Jajjjj! c) Neeeem! d) Nnnnem! 2. Figyeld meg, mi a szerepe a sajátos írásmódnak Weöres Sándor Kisfiúk témáira címu´´ versében! 1.
Ha majd hatéves leszek
2.
KARESZ HÜJE
Ibit elveszem feleségül
GYÖNGYI HÜJE
mercédes kocsit veszek
csak én vagyok okos
Ibi nem ülhet bele
énnekem a segembe is felyem van.
otthun a hele.
81