3t10_1.qxd
2006.11.28.
10:23
Page 5
TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ÉRETT KÖZÉPKOR (XI–XIII. SZÁZAD) 1. Az egyház és a világi hatalom ....................................................................... 2. Hûbériség és lovagság...................................................................................... 3. Népesség és mezõgazdaság ........................................................................... 4. A középkori város .............................................................................................. 5. A középkor mûveltsége ................................................................................... 6. Mindennapok a középkorban ......................................................................... Összefoglalás ............................................................................................................
8 12 16 20 24 28 32
II. AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA (XI–XIII. SZÁZAD) 1. Az új rend megszilárdítása.............................................................................. 2. Az ország külkapcsolatai. A tatárjárás ........................................................ 3. A királyi hatalom. A társadalom .................................................................. 4. Népesség és gazdaság ...................................................................................... 5. Mûvelõdés és kultúra ....................................................................................... Összefoglalás ............................................................................................................
36 40 44 48 52 56
III. A KÉSÕ KÖZÉPKOR (XIV–XV. SZÁZAD) 1. A XIV. század válsága Nyugat-Európában ................................................. 2. Éghajlat és történelem..................................................................................... 3. Itália. A humanizmus és a reneszánsz ........................................................ 4. A rendi monarchiák kialakulása .................................................................... 5. A Német-római Birodalom és a pápaság hanyatlása ............................ 6. Kelet-Közép-Európa és Skandinávia országai .......................................... 7. Kelet-Európa és a Balkán. Az oszmán-törökök ........................................ Összefoglalás ............................................................................................................
60 64 68 72 76 80 84 88
IV. MAGYARORSZÁG A XIV–XV. SZÁZADBAN (1301–1490) 1. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodása ..................................... 2. A magyar királyság külpolitikája. A török veszély................................... 3. Hunyadi Mátyás uralkodása........................................................................... 4. A társadalom és a nemesi életformák ........................................................ 5. Népesség és gazdaság. Falu és város .......................................................... 6. A középkori igazságszolgáltatás. Bûn és büntetés .................................. Összefoglalás ............................................................................................................
92 96 100 104 108 112 116
V. A KORA ÚJKOR (1470–1725) 1. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik ................................ 2. A modern világgazdaság kezdetei ................................................................ 3. Az Európán kívüli világ ..................................................................................... 4. A hitszakadás: a reformáció és a katolikus megújulás .......................... 5. A hatalmi viszonyok átrendezõdése Európában ...................................... 6. Az abszolutizmus ............................................................................................... 7. A kora újkor Kelet-Közép-Európában. Oroszország................................ 8. Az angol forradalom ........................................................................................ 9. A tudományos világkép átalakulása. A barokk ........................................ Összefoglalás ............................................................................................................
120 124 128 132 136 140 144 148 152 156 5
3t10_1.qxd
2006.11.28.
10:23
Page 6
VI. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN (1490–1711) 1. A Jagellók uralkodása ....................................................................................... 2. Török uralom Magyarországon ..................................................................... 3. A királyi Magyarország és Erdély .................................................................. 4. Országegyesítõ kísérletek és függetlenségi harcok ................................ 5. A török kiûzése ................................................................................................... 6. A Rákóczi-szabadságharc ................................................................................ 7. Gazdaság, társadalom és természeti környezet ...................................... Összefoglalás ............................................................................................................
160 164 168 172 176 180 184 188
Névmutató ................................................................................................................ 191 Szakszavak, fogalmak mutatója .......................................................................... 194 Ajánlott olvasmányok ............................................................................................ 199
6
3t10_1.qxd
2006.11.28.
1000
10:23
Page 20
1100
1200
1300
4. A KÖZÉPKORI VÁROS
?
Idézd fel, mit tanultál az ókori városokról! Miért indultak hanyatlásnak az európai városok a Nyugatrómai Birodalom bukása után?
MEGÚJULÓ VÁROSOK. A kora középkor századaiban a római korhoz képest csökkent a városok nagysága és jelentõsége. A XI. században azonban megindult a fejlõdés. A X. században talán száz város volt Európában; a XIV. századra ez a szám hatezerre nõtt. Dél-Európában feléledtek a régi római városok, Európa más részein pedig többnyire új alapítású városok jöttek létre. A városfejlõdés két fõ körzete Flandria és ÉszakItália volt. A legnagyobb európai városok – Párizs, Velence, Milánó – lélekszáma a százezret is meghaladta, de ezzel még mindig jócskán elmaradtak az ázsiai nagyvárosoktól. Igen sûrû hálózatot alkottak a közepes és kisebb városok is. ÖNKORMÁNYZAT. A városok kereskedõ, iparûzõ lakossága kívül maradt a hûbériség, az uradalmak, a jobbágyrendszer keretein. Az egész városi közösség érdekeit képviselõ kommunákat szerveztek, amelyek a terület hûbérurától kiváltságos jogállást, önkormányzatot kaphattak. Néhol fegyveres felkeléssel vívták ki, gyakrabban alku útján szerezték meg ezeket a jogokat. A késõbbiekben az uralkodók vagy a földesurak gyakran maguk kezdeményezték a települések várossá válását évi adó fejében. A város lakói felett nem a földesúr bíráskodott. A város saját jogrendje alapján mûködõ esküdtbíróságok ítélkeztek a polgári és büntetõperekben. Az üzleti élet vitáit a szokásjog alapján döntötték el a felek által választott bírák. Önkormányzatként mûködött a városi közigazgatás. A város életét a választott tanács irányította, élén a polgármesterrel. Adókivetéssel terem20
tették elõ a város mûködéséhez, védelméhez, fejlesztéséhez szükséges összegeket. A város területe és az ott élõ polgárok immunitást (védettséget) élveztek. GILDÉK ÉS CÉHEK. A városlakók szakmák szerint érdekvédelmi szervezeteket is létrehoztak. Elsõként a legveszélyesebb foglalkozást ûzõ, állandóan úton lévõ kereskedõk egymásnak kölcsönös segítséget nyújtó gildéi alakultak meg. A kézmûvesek testületei, a céhek valamivel késõbbiek. A céh a városi hatóságok jóváhagyásával gondoskodott tagjai biztonságáról. Megszabadította õket a céhen kívüli iparosok versenyétõl: a kontárokat akár erõszakkal is eltávolíthatták a városból. A felvevõpiac korlátozott mérete miatt a céh pontosan megszabta a céhtagok számát, elõírta a termelés mennyiségét, minõségét és az árakat. Felügyelt a szakképzésre is. A céhmesternek saját mûhelye és szerszámai voltak. Irányítása mellett, körülbelül hét év alatt tanulták ki a szakmát az inasok. A képzést szakmai célú vándorút, majd vizsga („remeklés”) zárta. Az önálló mesterré váláshoz azonban arra is szükség volt, hogy megüresedjen egy céhmesteri hely. A mûhelyekben így aztán mindig dolgozott egy-két mesterlegény, aki már kitanulta a szakmát, de helyhiány miatt még nem lehetett mester. VÁROSI TÁRSADALOM. A városi polgárjog nem jelentett egyenlõséget. A város vezetése a patríciusok kezében volt. Ezt a szûk vagyonos réte-
3t10_1.qxd
2006.11.28.
10:23
Page 21
1400
1500
Nagyobb városok a középkori Európában. Európa mely területein volt a legsûrûbb a városok hálózata? Mi lehetett az egyenlõtlen eloszlás oka? Ma körülbelül hány lakosa van egy nagyvárosnak?
1600
1700
Köln városa a XII. század végén. Állapítsd meg a térkép alapján, hogy 900 táján a római kori város területének körülbelül hányad része volt beépülve! Hány városfal épült a római kort követõ századokban? Mi lehetett a bõvítések oka?
1. Inasszerzõdés 1404-bõl Én, Johann Toynburch, régi kölni polgár, minden embernek tudtára adom, hogy a tisztes férfiúnak, Ailff Bruwer aranymûves mesternek bérbe adtam tulajdon fiamat, Toenist, aki bele is egyezett abba, hogy az aranymûves mesterséget Kölnben megtanulja, és ott nyolc éven keresztül szolgáljon. Ailff mester köteles fiamat e nyolc év folyamán eltartani. Én pedig, Johann, említett Toenis fiamat e nyolc év folyamán tisztességes ruházattal látom el. Én, Toenis, kijelentem, hogy ha említett Ailff nevû mesteremtõl a nyolc év során elszöknék, csukasson a céh börtönébe, a nyolc évet pedig hosszabbítsák meg, majd ennek letelte után negyvenkét arany büntetést tartozom Ailff mesternek fizetni. A bírság megfizetése végett Ailff mester ellenem panaszt tehet minden törvényszéknél vagy akár egyházi, akár világi bírónál, Kölnön belül és kívül. Ebben az esetben pedig én, Toenis, az említett Ailffnak köteles vagyok haladék nélkül eleget tenni az említett összeg erejéig, és azután én, Toenis, minthogy erre is kötelezve vagyok, a nyolc évet, mint említettem, leszolgálom és befejezem, mint ahogyan az a céhben, Köln városában jogos és szokásos.
Párizs a XIV. században. Milyen közlekedési és szállítási eszközök láthatóak a képen?
■ Kik kötötték a szerzõdést? Mi volt a szerzõdés célja? Milyen kötelezettségeket vállaltak a felek?
Boltok és mûhelyek egy XV. századi francia városban. Milyen iparosokat ismersz fel a képen? Milyen portékákat kínálnak a kereskedõk? Mi minden utal a város és polgárai gazdagságára? 21
3t10_1.qxd
2006.11.28.
10:23
Page 22
az érett középkor
get nagykereskedõk, pénzemberek alkották. Házaik, üzleteik, nagy értékû ingatlanaik a város központjában épültek. Általában õk rendelkeztek a közügyek intézéséhez szükséges idõvel, képzettséggel, kapcsolatokkal. A kistulajdonos, kézmûves plebejusok alkották a polgárok legnagyobb csoportját. A városi kiváltságok rájuk is vonatkoztak, de a város vezetésébe alig szólhattak bele. Éltek a városokban jogokban nem részesülõ, megtûrt lakosok is – például napszámosok, bérmunkások, házi cselédek, szolgák, koldusok. A VÁROSOK GAZDASÁGA. Bár minden városban folyt mezõgazdasági tevékenység, a városfejlõdés alapja az ipar és a kereskedelem volt. Az ipar a vízimalmok révén megsokszorozta a rendelkezésre álló energiát. A vízimalmok mintegy tízmillió ember munkáját helyettesítették Európában. A vidékiek többsége ugyan maga készítette háziszõttesbõl varrta ruháit, de nõtt az igény a jobb minõségû kelmék iránt is. Ez alapozta meg a középkor legfontosabb iparágát, a textilipart. A posztógyártás fõ központjai Flandria és az észak-itáliai Firenze voltak. Luccában már selymet is szõttek. Nagy jelentõségre tett szert a fémipar. Különösen jó minõségûnek számítottak a toledói, a stájerországi és a Rajna-melléki acéltermékek. A fegyver- és szerszámkészítés
?
22
• • •
Mit jelent a városi önkormányzat? Mi adta a városok gazdasági jelentõségét? Hogyan tagolódott a városok társadalma?
nem létezhetett volna vas- és acélgyártás nélkül. A kohók nyersanyagát az ércbányászat adta. A vasérc mellett nagy volt a kereslet a réz és az ólom iránt is. Tetõk, csövek, edények készültek belõlük. Az arany- és ezüstbányászat a pénzforgalom mellett alapanyagot szolgáltatott az ötvös- és ékszeriparnak. A kereskedelemben nagy vagyonok halmozódtak fel. A szállítás a közbiztonság hiánya miatt komoly nehézségekbe ütközött. Ha tehették, a kereskedõk csoportosan utaztak. Az utak rossz állapota, a hidak és folyami átkelõhelyek kis száma is lassította a forgalmat. Ezért – ahol lehetett – igyekeztek kihasználni a természetes vízi utakat. A helyi lakosság ellátásáról a városok heti piacai gondoskodtak. A távolsági kereskedelmet szolgálták a vásárok, a leghíresebbek Champagne vidékén. A levantei (keleti) kereskedelmet a velencei és genovai vállalkozók tartották kézben. Az Északi- és a Balti-tenger útvonalait a Hanza-szövetség kereskedõi sajátították ki. A Hanza eredetileg a német kereskedõk céhjellegû szervezete volt. A nagykereskedelem magával hozta a pénzgazdálkodás fejlettebb formáinak kialakulását, a bank- és hitelélet felvirágzását. Készpénz helyett váltót is elfogadtak. Európa bankárai az észak-itáliai (lombard) pénzemberek lettek.
3t10_1.qxd
2006.11.28.
10:23
Page 23
xi–xiii. század
2. A városi igazgatásról
A posztócsarnok tornya Brügge városában és a louvaini városháza. Keresd meg Brügge és Louvain (Leuven vagy Lõwen) városát a térképen! Mibõl származhatott a városok gazdagsága? Mivel magyarázható, hogy eredeti funkciójához képest mindkét épület hatalmas és igen gazdagon díszített?
Céhek jelképei 1330-ból a németországi Freiburg templomának üvegablakán. Milyen mesterségek cégéreit tudod azonosítani? Milyen részletek alapján ismerhetõk fel az egyes mesterségek?
Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a középrendûeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz hozzájutottak. Ha az egyik évben maire [a városi közigazgatás elsõ tisztviselõje, késõbb polgármester], esküdt vagy városgazda volt valamelyikük, a következõ évben testvérüket, unokaöccsüket vagy más közeli rokonukat teszik meg ilyenné, úgyhogy tíz vagy tizenkét év leforgása alatt minden vagyonos polgár részt vesz a város igazgatásában. Ha azután a községbeliek el akarják számoltatni õket, azzal védekeznek, hogy ezt a többieknek már megtették. Azonban az ilyen eseteket nem szabad tûrni. A közvagyonról megkövetelt elszámolást ne azok ellenõrizzék, akik maguk is elszámolásra vannak kötelezve. Az elszámolás a város földesurának vagy megbízottainak és az erre a célra küldött községi képviselõknek a jelenlétében történjék, és ha valamilyen viszszaélést fedeznek fel, vigyék törvény elé az ügyet. Ha az elszámoltatás során ilyesmi elõadódik, akkor a jövedelmek kezelõi adjanak számot a jövedelmekrõl. Ha pedig valamirõl nem tudnak elszámolni, vessék õket börtönbe, haladéktalanul foglalják le vagyonukat, és kényszerítsék õket az okozott kár megtérítésére. (Egy XIII. századi francia jogász leírása) ■ Milyen társadalmi csoportokat említ a szöveg? Mi volt ezeknek a szerepe a városok irányításában? Mi lehetett az oka annak, hogy a városok vezetése a gazdagok kezébe került? Miért nem volt tisztességes az elszámolás a város vagyonával? Hogyan kellett volna elszámolni a közvagyonnal?
23
3t10_2.qxd
2006.11.28.
1000
10:33
Page 40
1100
1200
1300
2. AZ ORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI. A TATÁRJÁRÁS
?
Milyen kapcsolatok fûzték Magyarországot az államalapítás idején a Német-római Császársághoz és a pápasághoz? Mit tudsz az ázsiai és a kelet-európai pusztákon kialakult nomád életmódról?
MAGYARORSZÁG EURÓPÁBAN. Az ezredfordulón létrejött magyar királyság szilárd államalakulatnak bizonyult. Változatos kapcsolatokat alakított ki közelebbi és távolabbi szomszédaival. Erejével mindenkinek számolnia kellett, de a magyar királyok sem függetleníthették magukat a környezõ államoktól. A XII. század végi Magyarország erõs európai középhatalomnak számított. A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG ÉS A PÁPASÁG. Amikor 1024-ben dinasztiaváltás történt a német birodalom élén, vége szakadt a két ország között Géza fejedelem és István király idején kialakult jó kapcsolatnak. Ettõl kezdve a német császárok meg-megújuló kísérleteket tettek arra, hogy Magyarországot hûbéri függésbe kényszerítsék. A trónkövetelõk is számíthattak császári támogatásra. A német támadásokat azonban rendre sikerült visszaverni – 1031-ben Szent István, 1051–1052-ben I. András gyõzte le a német sereget. A pápák és a császárok küzdelmeiben a magyar uralkodók közvetlenül nem vettek részt. A pápák tekintélyét vallási kérdésekben elfogadták, de a királyok fölött álló pápai hatalom eszméjét elutasították. A magyar egyház belsõ ügyeiben – például a fõpapok kinevezésében – nem engedték át másnak a döntés jogát. A császárság széttagolódása idején az önálló osztrák hercegség lett Magyarország közvetlen szomszédja. Urával, a Babenberg-családból származó Harcias Frigyessel IV. Béla király váltakozó sikerû harcokat vívott. A Babenbergek kiha40
lása után II. Ottokár cseh király és Habsburg Rudolf szállt harcba az osztrák örökségért. 1278ban, a döntõ morvamezei (dürnkruti) csatában IV. László magyar király is részt vett a gyõztes Habsburg Rudolf oldalán. Az ütközetben II. Ottokár életét vesztette. A NYUGATI SZLÁV KIRÁLYSÁGOK. A Cseh Királyság, a Lengyel Királyság és Magyarország helyzetében, fejlõdésében számos hasonlóság tapasztalható. Idõnként szövetség, máskor ellenségeskedés jellemezte a magyarok viszonyát cseh és lengyel szomszédaikkal, de ezek az államok nem gyakoroltak jelentõs befolyást egymás belsõ viszonyaira. A KIJEVI OROSZ ÁLLAM. Az Árpád-házi királyok dinasztikus házassági kapcsolatokat alakítottak ki a Kijevi Nagyfejedelemséggel. Kijev széttagolódása idején meg-megismétlõdõ, de sikertelen háborúkat indítottak a legközelebbi orosz fejedelemségek, Halics (Galícia) és Lodoméria (Vlagyimir) megszerzéséért. DÉLI SZOMSZÉDAINK. Magyarország terjeszkedõ politikája déli irányban volt a legsikeresebb. Bizánc utolsó virágzó korszakában, a XII. század második felében még komoly ellenfélként kellett számolni I. Mánuel császárral (1143–1180); a bizánci császár a magyar belügyekbe is beavatkozott. Halála után azonban a birodalom rohamosan gyengült, és hamarosan kiszorult a Balkánról. Horvátországot 1091-ben Szent László foglalta el. A magyar királyok váltakozó sikerû harcokat
3t10_2.qxd
2006.11.28.
10:33
Page 41
1400
1500
1600
1700
1. Orseolo Péter és az idegenek Péter pedig, miután király lett, a királyi felség kegyességét teljességgel levetkõzte, és német dühvel kegyetlenkedve semmibe vette Magyarország nemeseit, dölyfösen és kielégíthetetlen szívvel habzsolta a föld javait a vadállatok vadságával ordítozó németjeivel és a fecskék szószátyárságával csivitelõ olaszaival együtt. Magyarország fõemberei tehát, látva népük bajait, melyeket Isten ellen való módon követtek el ellenük, közös elhatározással megkérték a királyt: parancsoljon rá az övéire, hogy hagyjanak fel kárhozatos üzelmeikkel. A király erre kevély dölyfében felfuvalkodva kiárasztotta magából a benne már korábban megfogant méreg dögletes bûzét, mondván: „Ha még valameddig egészséges leszek, minden bírát, az összes fõembert és tisztségviselõt Magyarországon a németek közül nevezem ki, földjét elárasztom jövevényekkel, és teljes egészében a németek uralma alá hajtom.” ■ Miért tartotta a krónikaíró rossz uralkodónak Pétert? Kik léptek fel a király uralma ellen? A krónikaíró mivel indokolja fellépésüket?
III. Henrik német császár hajóinak pusztulása Pozsony alatt 1052-ben. A naiv rajz csónakokat ábrázol, valójában azonban szállítóhajókat fúrt meg Zotmund vitéz. Vajon miért úsztatták le a támadók a hajókaravánt a Dunán? Mi volt a hajók elsüllyesztésének katonai jelentõsége?
IV. Béla 1242-ben kelt oklevele Zágráb kiváltságairól. Keresd meg a várost a térképen! Melyik ország területén található ma? Milyen kiváltságokat kaphattak a városok a királytól? Miért állt érdekükben a királyoknak a városok támogatása?
Szász erõdtemplom az erdélyi Erkeden. A Magyar Királyság a kezdetektõl szívesen fogadta az idegenbõl betelepülõket. Szászok különösen nagy számban érkeztek Dél-Erdélybe a XII. század közepén. Vajon miért építettek erõdtemplomokat? Mi teszi erõdszerûvé a képen látható épületet? 41
3t10_2.qxd
2006.11.28.
10:33
Page 42
az árpád-házi királyok kora
vívtak Velencével az Adriai-tenger partján fekvõ Dalmácia birtoklásáért. A Dunától délre meghódított területeket különbözõ bánságokba szervezték. A XII. századtól Boszniára is igényt tartottak. A SZTYEPPE NÉPEI. A Kárpátoktól keletre a magyar honfoglalás utáni századokban is folyatódott a pusztai népvándorlás. A besenyõk a XI. században többször betörtek Magyarországra, majd egyes csoportjaik az ország területén telepedtek le. Helyüket egy másik török nép foglalta el, a kunok. A TATÁRJÁRÁS. 1241-ben a keleti sztyeppe felõl érte Magyarországot a tatárok (mongolok) támadása. A mongolok az államszervezõ Dzsingiz kán és utódai alatt gyors ütemû terjeszkedésbe kezdtek. Elsõ európai áldozatuk a kijevi fejedelemség volt, amelyet 1240-ben szálltak meg. IV. Béla király (1235–1270) tudott a fenyegetõ tatár támadásról. Megerõsítette a keleti hágókat, a tatárok elõl menekülõ kunokat pedig befogadta az országba, mivel velük akarta kiegészíteni a királyi haderõt. A nomád kunok és a letelepült magyarok között azonban összetûzésekre került sor. A pesti lakosok meggyilkolták a kun fejedel-
?
42
• • •
met, mire a kunok – rabolva és fosztogatva – kivonultak az országból. Ugyanebben az idõben jelentõsen megromlott a király és a nagyurak viszonya. A fõurak sérelmezték IV. Béla birtokvisszavételi politikáját, és az ország védelmében is csak vonakodva támogatták a királyt. Batu kán fõserege a Sajó melletti muhi csatában kelepcébe csalta a magyar csapatokat. A magyar sereg szinte teljesen megsemmisült. A király is alig tudott elmenekülni. A tatárok elözönlötték az országot, majd 1242 tavaszán váratlanul kivonultak – óriási pusztítást hagyva maguk után. A MÁSODIK HONALAPÍTÁS. A visszatérõ IV. Béla haladéktalanul hozzákezdett az ország életének újjászervezéséhez. Bármikor sor kerülhetett egy újabb támadásra, ezért a király – a védelmi képességek fokozása érdekében – ösztönözte a várépítéseket. Növelte a megerõsített városok számát. Miután a kunokat megbékítették, és betelepítették az országba, a király seregében a nagyurak páncélos lovasai mellett helyet kaptak a kun könnyûlovasok is. A mongolok azonban nem indítottak újabb nagy támadást az ország ellen.
Milyen helyet foglalt el Magyarország az európai államok között az Árpád-korban? Milyen irányokban terjeszkedtek a magyar királyok? Miért nem sikerült kivédeni a tatár támadást? Milyen következményekkel járt a tatárjárás?
3t10_2.qxd
2006.11.28.
10:33
Page 43
xi–xiii. század
A tatárjárás Magyarországon. Mi lehetett a mongolok haditerve? Következtess a térkép alapján! Figyeld meg IV. Béla menekülésének útvonalát! Vajon miért ezt az utat választotta a király?
Somoskõ vára. Keresd meg a térképen a vár helyét! Magyarázd meg a kép alapján, miért jelenthettek védelmet a hasonló várak a tatár támadással szemben!
2. IV. Béla és a magyarok közti gyûlölködés okairól Amikor pedig a kunok királya nemeseivel és közembereivel együtt kóborolni kezdett Magyarországon, végtelen sok marhacsordájuk lévén, súlyos károkat okoztak a magyaroknak legelõkben, vetésekben, kertekben, gyümölcsösökben, szõlõkben és egyéb javaikban. […] És ha egy magyar megkárosított egy kunt, akár jószágában, akár személyében, azonnal igazságot szolgáltattak a kunoknak, úgyhogy más már nem mert hasonlót elkövetni. De ha egy kun okozott kárt egy magyarnak, a magyarnak nem szolgáltattak igazságot, és ha sürgetni merte, a pofázásért pofonokat kapott cserébe. És így a nép és a király között gyûlölködés keletkezett. Ezenkívül a nemesek keserû szívvel mondogatták, hogy amikor õket vagy elõdeiket a királyok gyakorta hadjáratba küldték, […] a visszatérõknek vagy a foglyok rokonainak kártérítésül és megfelelõ jutalomként falvakat, birtokokat és ingatlanokat adományoztak örök birtoklásra. Ez pedig nemcsak hogy nem adott nekik semmit, hanem a már odaadományozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába, anélkül, hogy az illetõ polgári jogainak valamilyen fokú elvesztésére ítéltetett volna. Egy másik dolgot is mondogattak, mégpedig azt, hogy mellõzve tanácsukat vagy éppen annak ellenére, az õ elnyomásukra és megszégyenítésükre hozta be a kunokat. […] Emiatt akkora méltatlankodás élt bennük, hogy elviselni is alig tudták; és bár nem mondták ki, nem voltak hozzá [IV. Béla királyhoz] jó szívvel és lélekkel, és nem is forgattak elméjükben békés gondolatokat iránta. (Rogerius mester) ■ A szerzõ itáliai származású egyházi ember volt. Miben látta a király és népe közti ellentétek okát?
Kun vitéz fegyverben. Hasonlítsd össze a képet a honfoglaló magyarok harcmodoráról tanultakkal! Mi állapítható meg a kunok életmódjáról a kép alapján?
IV. Bélát üldözik a tatárok. Miniatúra a Képes krónikából (1358). Hová menekült a magyar király a tatárjárás idején? Milyen öltözetben ábrázolja a kép a tatárokat? 43
3t10_3.qxd
2006.11.28.
1000
10:39
Page 68
1100
1200
1300
3. ITÁLIA. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ
?
Ismételd át, mit tanultál a középkori kultúráról! Mit tanultál irodalomból a humanizmusról és a reneszánszról?
A FÉLSZIGET ÁLLAMAI. Itália a Nyugatrómai Birodalom felbomlása utáni századokban részekre szakadt. Dél-Itáliában az idõk során egymást váltotta a bizánci, az arab, a normann, a német (a XIII. század elsõ felében, II. Frigyes uralkodása idején) és a francia (Anjou) uralom. A XIII. század végén Szicíliát, majd a XV. században Nápolyt is a spanyol Aragóniai-ház szerezte meg. A félsziget közepét a római pápák független egyházi állama foglalta el. Észak-Itáliát a X. századtól szoros kapcsolatok fûzték a német császársághoz. I. Ottó idején (936–973) a terület a császárság része lett. Innen ered a „német-római” császári cím. Az észak-itáliai városok korán önkormányzatot szereztek. Befolyásukat a környezõ falvakra is kiterjesztették. A polgárság mellett a városokban éltek a nemesek is, akik szintén bekapcsolódtak a városi jellegû gazdasági tevékenységekbe – fõként a kereskedelembe. A lombardiai városok Milánó vezetésével 1176-ban legyõzték Barbarossa Frigyes (1152–1190) német császárt. Ezután lényegében önállóvá váltak. A városállamok, például Velence, Firenze és Milánó gazdaságilag egyre erõsebbé váltak. Belsõ ellentéteik viszont megosztottá tették társadalmukat. A szemben álló felek véres harcokat vívtak egymással. A belviszályoknak az elõbb-utóbb mindenütt kialakuló egyeduralom, a signoria vetett véget a XIII–XIV. század fordulóján. A városi kommunákat felszámolták. Eközben az erõsebb városköztársaságok kiterjesztették fennhatóságukat a kisebbekre. 68
FIRENZE. Toszkána és központja, Firenze Európa legfejlettebb, leggazdagabb vidéke lett. A tõkés textilipar bedolgozórendszereket és manufaktúrákat mûködtetett. Utóbbiakban több tízezer bérmunkás dolgozott. Firenzeiek voltak a legnagyobb európai bankok is. A XIV. századi válság idején fizetésképtelenné váltak a pénzintézetek. Hanyatlásnak indult a textilipar, lázongtak a bérmunkás gyapjúfeldolgozók. Állandó feszültségek forrása volt a „kövér nép” (a gazdag vállalkozók) és az „apró nép” (a szegény céhes kézmûvesek) ellentéte. A nemesség, amelyet korábban kiszorítottak a hatalomból, igyekezett visszaszerezni befolyását. Végül a Medici-ház diktatúrája teremtett nyugalmat és rendet. Cosimo Medici (1434– 1464) véget vetett a pártharcoknak, és óriási magánvagyona révén adományokkal sikerült megnyernie a kisembereket. A Medici bankház egész Európát behálózta. Háromszáz posztógyártó üzemükben tízezer munkás dolgozott. A városi önkormányzat intézményei megmaradtak ugyan, de vagyona és befolyása révén valójában a Medici-család irányította a várost. A Mediciek hatalmas összegeket költöttek Firenze városára. VELENCE. Az Adriai-tenger lagúnáira épült város a keleti kereskedelembõl gazdagodott meg. Uralkodó helyzetre a vetélytárs Genova legyõzésével tett szert (1381). A belsõ rendet és a városállam érdekeit szolgáló külpolitikát nem egyszemélyi önkényuralom, hanem állandó tes-
3t10_3.qxd
2006.11.28.
10:39
Page 69
1400
1500
1600
1700
Firenze látképe 1480ból. Mi minden utal a város gazdagságára?
1. Odüsszeusz beszéde az Isteni színjátékban
2. A firenzei bankházak csõdje
Ó társak, bár veszélyek ezre víjja szívetek, mégis Nyugatra hágtok: ha látástokból, bármi sok a híja, õriztek – szóltam – még egy csöppnyi lángot, ne sajnáljátok megkeresni tõle a Nap útján, a néptelen világot! Gondoljatok az emberi erõre: nem születtetek tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni elõre!
1345 januárjában bukott meg a Bardiaknak, Itália legnagyobb kereskedõinek társasága. Ennek pedig az volt az oka, hogy miként a Peruzziak is, a maguk s mások vagyonát kölcsönadták Eduárd angol királynak, meg a szicíliai királynak. Az angol király tõke, kamat és a megígért ajándékok fejében több mint 900 ezer aranyforinttal tartozott a Bardiaknak, de a francia királlyal folytatott háborúja miatt nem tudott fizetni; a szicíliai vagy 100 ezer aranyforinttal volt adósuk. A Peruzziaknak 600 ezer aranyforintjuk volt az angol, 100 ezer forintjuk a szicíliai királynál. Az adósság vagy 350 ezer forintra rúgott; ebbõl következett, hogy nem tudtak fizetni a városbelieknek és az idegeneknek, akiknek fizetniük kellett volna, s ez csupán a Bardiaknál 550 ezer aranyforintot tett ki. Ennélfogva sok kisebb társaság s magánszemély, kiknek vagyona a Bardiak, Peruzziak és más bukottak kezén volt, magára maradt és megbukott. (Giovanni Villani firenzei üzletember és városi krónikás beszámolója)
■ Dante túlvilági útja során találkozik Odüsszeuszszal, aki elmondja neki, hogyan hajózott utolsó útján a Gibraltári-szoroson túlra. Az idézetben Odüszszeusz a társait buzdítja a vállalkozásra. Melyek azok a gondolatok a beszédben, amelyek a humanizmus és a reneszánsz korának gondolkodásmódját tükrözik?
■ Foglald össze, hogyan követték egymást a bankcsõdök! Milyen hatással lehettek az események a firenzeiek életére?
Sandro Botticelli: Vénusz születése (1482). Mutasd be a képek alapján a reneszánsz festészet jellemzõit! Hans Holbein: Francia követek (1533) 69
3t10_3.qxd
2006.11.28.
10:39
Page 70
a késõ középkor
tületek biztosították: a nemesi családok tagjaiból álló Nagytanács és a ténylegesen kormányzó Tízek Tanácsa. Így elkerülhetõek voltak a belsõ pártharcok. Velence választott vezetõje, államfõje, a dózse valójában csekély hatalommal rendelkezett. A nem nemesi származású lakosok nem juthattak politikai szerephez, viszont a városvezetés munkát biztosított nekik, gondoskodott egyéni boldogulásukról és biztonságukról. ÚJ VILÁGSZEMLÉLET. Az itáliai városállamokban bontakozott ki a humanizmus. A vállalkozó polgárok már nem elégedtek meg a középkori skolasztikus gondolkodás által nyújtott világmagyarázattal. Az emberközpontú világszemlélet az antik hagyományokhoz nyúlt vissza. Erre utal az új korszak másik elnevezése: reneszánsz (újjászületés). A görög-római kultúra újrafelfedezése közben azonban a civilizáció keresztény jellegét is megõrizték. A humanizmus egyik legfontosabb gondolata a szabadság újfajta értelmezése volt: az ember Istentõl szabad akaratot kapott önmaga formálására. Új megközelítésben vizsgálták a hatalom, az állam, a politika kérdéseit. A firenzei Niccolò Machiavelli kettéválasztotta a politikát és az erkölcsi megfontolásokat; a politikának az államérdeket, a közérdeket kellett szolgálnia. Szerinte a politika egyetlen mércéje az eredményesség. A humanisták bírálták a középkori nevelési gyakorlatot is; úgy vélték, a gyerekeknek nagyobb önállóságot, választási lehetõségeket kell kapniuk. A korábbi természetszemlélet forradalmi meghaladását jelentette a lengyel származású Nikolausz Kopernikusz heliocentrikus (nap-
?
70
• • •
központú) világképe. A humanista gondolkodás jellegzetes terméke a panteizmus: a panteista felfogás szerint a természetben, az anyag részecskéiben isteni erõ van jelen és nyilvánul meg. A MÛVÉSZETEK MEGÚJULÁSA. A reneszánsz és a humanizmus újítást hozott az irodalomban is. Dante, Boccaccio és Petrarca mûvei új gondolatés érzelemvilágot tükröznek. A képzõmûvészet az ember és az emberi cselekedetek szépségét mutatta be. Az emberi test mûvészi megjelenítése anatómiai tanulmányokon alapult. A távlatokat valósághûen ábrázolták. A legkiemelkedõbb mûvészek közül Firenzébõl indult Leonardo da Vinci, Michelangelo, Botticelli és Raffaello. A firenzei reneszánsz kultúra Lorenzo Medici (1469–1492) idején élte virágkorát. A XV. század végétõl, az úgynevezett „reneszánsz pápák” alatt Róma is kiemelkedõ mûvészeti központtá vált. A RENESZÁNSZ ELTERJEDÉSE. Az Itáliában kialakult új mûvészet és tudomány hamarosan egész Európában követõkre talált. Legjelesebb képviselõi a gondolkodók közül például Rotterdami Erasmus, a francia Montaigne vagy az angol Francis Bacon, az irodalomban a francia François Rabelais és az angol William Shakespeare, a képzõmûvészetben pedig a német Albrecht Dürer voltak. A gondolatok terjesztésének hatékony eszközévé vált a könyvnyomtatás, a német Johannes Gutenberg találmánya. Tömeges hatásáról ekkoriban azonban még nem beszélhetünk, mert egyelõre csak néhány tízezer mûvelt európai olvasott könyveket.
Mutasd be az itáliai városállamok politikai életét, gazdaságát és társadalmát! Mit jelent a humanizmus? Jellemezd a reneszánszt!
3t10_3.qxd
2006.11.28.
10:39
Page 71
xiv–xv. század
3. Machiavelli: A fejedelem A küzdelemnek két módja van: az egyik a jog, a másik az erõszak útja. Az elsõ az emberek, az utóbbi az állatok sajátja; mégis, mivel az elsõ sokszor nem vezet eredményre, a másodikhoz kell folyamodni. Ezért a fejedelemnek tudnia kell mind az embert, mind az állatot fölhasználni. […] Így tehát a bölcs fejedelem nem szereti, de nem is kötelezhetõ arra, hogy betartsa szavát, ha annak betartása neki káros, és megszûntek az okok, amelyek az ígéretet tétették vele. Igaz, ha az emberek mind jók lennének, ez az elv nem lenne helyes. Azonban, mivel elég hitványak, õk sem tartanák be szavukat veled szemben, ezért neked sem kell velük szemben betartanod adott szavadat. Különben is, még soha nem fordult elõ, hogy egy fejedelem ne tudta volna megokolni a szószegését. Erre vonatkozóan számtalan jobbnál jobb példával szolgálhatnánk, és bemutathatnánk, hogy hány békeszerzõdés, hány megállapodás lett üres és hiábavaló a fejedelmek szószegése miatt; és az maradt felül, aki jobban tudott a róka ravasz természetével élni. De ehhez az is szükséges, hogy ezt a természetét ügyesen álcázza, és jól értsen a színleléshez és az áltatáshoz. (1513) ■ Mi a véleményed Machiavelli nézeteirõl? Keress történelmi példákat állításai igazolására vagy cáfolatára!
4. Montaigne a nevelésrõl A nevelés eredménye a jól megválasztott nevelõtõl függ. […] A gyermek mellé olyan nevelõt választanék, akit nem bélel a tudomány, de helyén van az esze. Mindkét dolog fontos ugyanis, de az erkölcs és a józan értelem elõbbre való a tudománynál: emberként állja a sarat új hivatásában. Tanítóink szünet nélkül kalapálnak a fülünkbe. Tölcsérrel öntik fejünkbe a tudományt. Nincs más dolgunk, csak újra felmondani mások leckéjét. Az új nevelõ ne kövesse ezt a szokást. Elõször próbálja ki a gyermek lelkét, a lehetõségeket tárja eléje, és bízza rá a választást. Néha jelölje meg az utat, de néha még ezt is hagyja rá. Nem jó, ha mindig a nevelõ beszél, mert õ mindent elõre tud. Hagyja tanítványát is szóhoz jutni, ha rá kerül a sor.
Középkori nyomda. A könyvkészítésnek milyen munkafázisai láthatóak a képen? Mit csinálnak éppen a kép szereplõi? Miért tekinthetõ korszakos jelentõségû találmánynak a könyvnyomtatás? Milyen feltételei voltak annak, hogy a könyvek és egyéb nyomtatványok sok emberhez eljussanak, és jelentõs hatásuk legyen?
■ Foglald össze Montaigne nézeteit a nevelésrõl és a nevelõrõl! Mondj véleményt az olvasottakról saját tapasztalataid alapján!
A velencei Szent Márk tér és a dózsepalota a XV. században és napjainkban. Hasonlítsd össze a két képet! Mi minden változott, és mi minden maradt meg középkorvégi állapotában?
71
3t10_4.qxd
2006.11.28.
10:48
Page 108
1000
1100
1200
1300
5. NÉPESSÉG ÉS GAZDASÁG. FALU ÉS VÁROS
?
Mekkora lehetett Magyarország népessége az Árpád-kor végén? Milyen népek éltek a többségi magyarokon kívül a Kárpát-medencében? Milyen településfajtákról tudunk?
AZ ORSZÁG LAKOSSÁGA. A nagy pestisjárvány a XIV. század közepén Magyarországot is érintette, de a kisebb népsûrûségnek és a jobb táplálkozásnak köszönhetõen nem okozott akkora pusztítást, mint nyugaton. Bár a török és a huszita betörések az érintett területeken okoztak kisebb veszteségeket, a lakosok száma a XV. század végére 3,3-3,5 millióra nõtt. A népesség többségében magyar volt, de a betelepítések és a bevándorlás következtében megnõtt a nem magyarok aránya. Elsõsorban a földesurak népesítették be lakatlan területeiket idegenekkel. Északon folytatódott a cseh és lengyel csoportok betelepítése a földesúri megbízottak, a soltészek vezetésével. Nõtt az Erdélybe költözõ románok száma is. Vezetõik, a kenézek idõvel magyar nemességet kaptak. A románok elsõsorban hegyi pásztorkodásból éltek. Ha letelepedtek és földet mûveltek, jobbágyi helyzetbe kerültek. A németség túlsúlyban volt a városokban, valamint zárt tömböt alkotott Erdélyben (szászok). A kunok és az iráni eredetû jászok elmagyarosodása jelentõsen elõrehaladt. Néhány városban itáliai üzletemberek telepedtek meg. Városlakó volt, de elkülönült közösségekben élt a zsidóság. Az uralkodók a zsidóbíró révén felügyelték õket. Üzleti tevékenységük engedélyezése fejében adót szedtek tõlük. A XV. században a török elõl nagy számban menekültek a déli területekre szerbek. GAZDASÁGI ÉLET. A földmûvelésben uralkodóvá vált a két- és háromnyomásos gazdálkodás és az ezzel járó nyomáskényszer. Már használták 108
a nehéz fordítóekét. A paraszti telkek mérete országrészenként változott, körülbelül 20–50 hold volt. Magát a telket több szétszórt földterület alkotta a falu határának dûlõiben. A parcellákat sorsolták, és idõnként újraosztották. A telkek elaprózódása miatt megnõtt a töredéktelken élõ zsellérek száma, akik csak napszámosmunkából és egyéb kiegészítõ tevékenységekbõl tudtak megélni. A fõ terménynek számító gabonaféléket sarlóval aratták, majd asztagokba rakták. Miután a tizedet és a kilencedet elvitték az adószedõk, a termést csûrökben gyûjtötték össze, és az éppen szükséges mennyiséget kicsépelték. A szõlõ nem tartozott a telekhez. Mûvelõje saját tulajdonának tekinthette, a földesúrnak azonban hegyvámot fizetett, a bor tizedrészét. A parasztgazdaság nem mûködhetett igavonó ökrök, lovak nélkül. Tartottak juhot és tehenet is. Egyes területeken a rideg állattenyésztés nagyobb jelentõségû volt, mint a földmûvelés. Az Alföldön nagytestû marhákat tenyésztettek, Erdélyben a románok juhokat legeltettek a hegyi legelõkön. Az erdõkben sertéseket makkoltattak. A vizek nagy bõségben adtak halakat. Az erre alkalmas folyóvizekre malmokat telepítettek. Az ország természeti kincsei közül kiemelkedtek az arany-, ezüst-, réz- és sólelõhelyek. Fejlett bányászat jött létre. A használati tárgyak egy részét a falvakban maguk a parasztok állították elõ. A szakosodott kézmûvescéhek a városokban telepedtek meg, ahol akár ötven-hatvan szakma mûvelõi is dolgoztak. Az áruforgalmat a heti és az országos vásárok bonyolították le. A külkeres-
3t10_4.qxd
2006.11.28.
1400
10:48
Page 109
1500
1600
1700
Magyarországi etnikumok. Elevenítsd fel a korábban tanultakat! Hogyan kerültek a térképen jelölt népek az ország területére? Becsüld meg, hogy az ország területének körülbelül hányadrészét teszi ki az összefüggõ magyar nyelvterület!
Külkereskedelem Nagy Lajos korában. Mely országok voltak Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei a XIV. században? A külkereskedelem három fõ irányában (nyugat, észak, kelet) melyek voltak a legfontosabb kivitt és behozott áruk? Mi lehet ennek a magyarázata? Miért nem jelez a térkép déli irányú forgalmat?
Lovagalakos kályha és kályhacsempe a budai várból (XV. század második fele). Milyen következtetéseket vonhatnak le a régészek ezekbõl a leletekbõl a korszak gazdaságára, társadalmára, az életviszonyokra stb. vonatkozóan?
109
3t10_4.qxd
2006.11.28.
10:48
Page 110
magyarország a xiv–xv. században
kedelem megélénkült. Mivel a behozott áruk értéke felülmúlta a kivitelt, folyamatosan áramlott ki az országból az arany- és az ezüstpénz. TELEPÜLÉSFAJTÁK. Az Árpád-kori nagyvárosok, Székesfehérvár, Esztergom és Buda mellé felzárkóztak a bányavárosok, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya és a forgalmi csomópontokban létesült kereskedõvárosok, például Pozsony, Lõcse, Kassa, Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó. Királyi kiváltságleveleik nyomán ezeket a településeket királyi városoknak nevezték. Lakóik az ország népességének 10%-át tették ki. Európában átlagban a lakosság 15%-a volt városlakó. Nyugati mércével mérve Buda és Pest összesen körülbelül 15-25 000 fõs lakossága számított jelentõsnek. A városokat nagyfokú beépítettség, zsúfoltság jellemezte. A gyúlékony építõanyagok miatt gyakran pusztított tûzvész. A vízvezeték és a csatornázás ritkaságszámba ment. A gyakori járványok miatt a városok népszaporulata alacsony maradt, viszont folyamatos volt a bevándorlás. Ezáltal nõtt meg a németajkú városokban a magyarok és a szlovákok aránya.
?
110
• • •
A szilárd burkolatú városi utcák mentén épült polgárházak a gótika, majd a reneszánsz jegyeit viselték magukon. A gazdag polgárok a fõnemesi életvitelt utánozták. Gyermekeiket üzleti megfontolásból is iskoláztatták. A 14-15 000 falu belsõ telkei többnyire utcákból nyíltak. A veremházakat alapra épített, kéthárom helyiséges házak váltották fel. Ezek fából, tapasztott vagy vert fallal épültek. Kemencével vagy cserépkályhával fûtöttek bennük. A ház mellett gazdasági udvar húzódott szérûskerttel, csûrrel, veteményessel. A falu és a város közti átmeneti településforma volt a mezõváros. Lakói ugyan jobbágynak számítottak, de földesuruktól kiváltságokat kaptak. Egy összegben adóztak, önkormányzatot választottak. Gazdasági jelentõségüket a vásártartásnak és az ide települt kézmûiparnak köszönhették. Az állatkereskedelembõl, szõlõmûvelésbõl, borforgalomból meggazdagodó, földeket bérlõ jobbágypolgárok a mezõvárosokból irányították tevékenységüket. A XV. század végén körülbelül ötszáz mezõváros volt Magyarországon.
Hogyan változott Magyarország nemzetiségi összetétele a XIV–XV. században? Mutasd be a magyar gazdaság szerkezetét! Jellemezd a különbözõ településfajtákat!
3t10_4.qxd
2006.11.28.
10:48
Page 111
1301–1490
1. Árpád-kori ispáni vár feltételezett helye; 2. fõesperesi templom; 3. Szent Márton-plébániatemplom Heves alaprajza a XIV. században
Zalabér alaprajza a XIV. században. Milyen eltéréseket találsz a két település szerkezete között? Mi lehetett a különbségek oka?
Szentkirály falu madártávlati képe
Ház és telek Szentkirály faluban. Milyen tényezõk határozzák meg a házak elhelyezkedését? Következtess a képek alapján az itt élõk társadalmi helyzetére, legfontosabb tevékenységeikre, életmódjukra!
Buda egy 1493-ban készült metszeten. Mennyiben befolyásolhatta a domborzat és egyéb környezeti tényezõk a városszerkezet kialakulását? Melyek voltak Magyarország legjelentõsebb városai az Árpádkorban és a vegyes házi királyok korában? Mely városok voltak királyi központok? 111
3t10_5.qxd
2006.11.28.
1000
10:52
Page 124
1100
1200
1300
2. A MODERN VILÁGGAZDASÁG KEZDETEI
?
Mi jellemezte a középkor gazdaságát? Hogyan mûködött a céhrendszer? Miért jöttek létre a fejlett gazdasági központokban tõkés vállalkozások: bedolgozórendszerek és manufaktúrák?
VILÁGPIAC, VILÁGKERESKEDELEM. A felfedezések következtében egyre szorosabban kapcsolódtak össze a világ korábban elszigetelt vagy egymással csak laza kapcsolatban álló térségei. A kialakuló világpiac és világkereskedelem mozgatója és fõ haszonélvezõje Nyugat-Európa lett. TÕKÉS GAZDASÁGI FORMÁK NYUGAT-EURÓPÁBAN. A világkereskedelem kialakulásának és az európai népesség gyors növekedésének hatására a XVI. században megnõtt a kereslet szinte mindenféle árucikk iránt. Akárcsak korábban, most is az élelmiszerek iránt volt a legnagyobb az igény. Egyre több piacra termelõ gazdaság alapozta tevékenységét a városi iparûzõ népesség ellátására. Németalföldön – körülbelül a mai Hollandia és Belgium területén – valóságos mezõgazdasági forradalom bontakozott ki. Az új módszereket alkalmazó árutermelõ földesurak és gazdák felhagytak a nyomásos gazdálkodással; szétszórt földjeiket egy tömbben egyesítették. A faluhatár ilyen jellegû átrendezését Angliában bekerítésnek nevezték. Az ipari vállalkozók széles körben alkalmazták a XV. században kialakult tõkés termelési formákat. Az olcsó tömegcikkeket (például bizonyos szövetfajtákat) a falusi bedolgozóhálózatok, a bonyolult, igényes árukat (fémeszközöket, fegyvereket, üvegárukat, drága textíliákat stb.) a manufaktúrák állították elõ. A tõkés ipar fõként Angliában, Németalföldön, továbbá Franciaország és a Német Császárság egyes területein terjedt el. 124
Az új világrészek felfedezése és a tömegáruk szállítása következtében átrendezõdtek a kereskedelmi útvonalak. A legnagyobb forgalom az Atlanti-óceánon bonyolódott le. A földközi-tengeri kereskedelem jelentõsége csökkent, Velence és Genova hanyatlásnak indult. A legfontosabb fogyasztási cikkek szállítása nagyrészt németalföldi és angol kereskedõk kezébe került. A legforgalmasabb kikötõk Antwerpen, Amszterdam és London lettek. A németalföldiek még a Hanzát is kiszorították az északi-tengeri és a balti útvonalakról. Az elsõ felfedezõk, a portugálok és a spanyolok nem tudtak jelentõs mértékben bekapcsolódni az új típusú kereskedelembe. A portugálok továbbra is kézben tartották a hagyományos keleti kereskedelmet, a fûszerek, luxuscikkek behozatalát. A spanyolok az amerikai gyarmatokon kitermelt aranyat és ezüstöt szállították legfontosabb európai kikötõjükbe, Sevillába. AZ ÁRFORRADALOM. A gazdasági változások hatására a XVI. században nagymértékben emelkedtek az árak: „árforradalomra” került sor. Az áremelkedés legfõbb oka az volt, hogy a népességnövekedés következtében megnõtt keresletet a termelés még nem tudta teljesen kielégíteni. Az árnövekedéshez hozzájárult a pénz értékvesztése (infláció) is, az amerikai nemesfémek tömeges beáramlása következtében. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek, fõként a gabona ára nõtt. Az árnövekedés nyertesei a terményeket piacra dobó birtokosok és
3t10_5.qxd
2006.11.28.
10:52
Page 125
1400
1500
1600
1700
1500 1600 1700 Spanyolország és Portugália
9,3 11,3 10,0
Itália
10,5 13,3 13,3
Franciaország
16,4 18,5 21,0
Németalföld
1,9
2,9
3,4
Brit szigetek
4,4
6,8
9,3
1,5
2,4
2,8
Skandináv országok Németország
12,0 15,0 15,0
Svájc
0,8
Oroszország Európa összesen
1,0
1,2
9,0 15,5 17,5 65,8 86,7 95,3
Európa népessége (millió fõ). Elemezd a táblázat adatait! Mely idõszakokban tapasztalható növekedés? Mikor következett be egyes országokban csökkenés vagy stagnálás? Hol nõtt a legnagyobb arányban a népesség?
Európa távolsági kereskedelmi kapcsolatai 1500 táján és 1775 körül. Milyen térségeket kötöttek össze a legfontosabb távolsági kereskedelmi utak? Hogyan vezettek a nagy földrajzi felfedezések a világkereskedelem kialakulásához? Miért csökkent a szárazföldi útvonalak jelentõsége?
Városiasodás Európában. Hasonlítsd össze a városiasodás folyamatát a 21. oldal térképével! Melyek a legfontosabb változások?
gabonaárak (huszonöt évenként átlagolva, ezüstértékben)
iparcikkek árai (huszonöt évenként átlagolva, ezüstértékben)
bérek
XVI. századi ár- és bérmozgások Angliában és Franciaországban
élelmiszer ebbõl kenyér ruházat és textília fûtés, világítás, lakbér
Anglia (XV. század) kb. 80% kb. 20%
Lyon, Franciaország (1550 körül) kb. 80% kb. 50%
Antwerpen, Németalföld (1596–1600) kb. 79% kb. 49%
—
kb. 5%
kb. 10%
kb. 8%
kb. 15%
kb. 11%
A lakossági kiadások szerkezete a XV–XVI. században. Elemezd a grafikon és a táblázat adatait! A társadalom mely rétegeit érintette legsúlyosabban az árforradalom? 125
3t10_5.qxd
2006.11.28.
10:52
Page 126
a kora újkor
parasztok, valamint a terménykereskedõk voltak. A gabonát exportáló kelet-európai térségekkel – például Lengyelországgal – szemben egy idõre még a fejlett nyugat-európai ipari körzetek is hátrányba kerültek. Legrosszabbul a bérbõl élõk jártak, mert juttatásaikat ekkoriban hosszú idõre rögzített összegekben állapították meg, jövedelmeik tehát nem tartottak lépést a megélhetési költségek emelkedésével. KÖZPONT ÉS PEREMTERÜLETEK. Az új világgazdasági rendszer legfõbb haszonélvezõje Nyugat-Európa lett. A kereskedelembõl származó jövedelmeket elsõsorban Németalföldön és Angliában tudták befektetni a tõkés gazdaság különbözõ ágazataiba. Itt fejlõdött leggyorsabban a technika és a munkamegosztás. A hagyományos társadalmi csoportok (nemesség, parasztság, céhes városi polgárság) mellett új rétegek jelentek meg: a tõkések és a bérmunkások. A tõkések rendelkeztek a vállalkozáshoz szükséges anyagi eszközökkel (pénzzel, épületekkel, szerszámokkal, nyersanyagokkal) és kapcsolatokkal, illetve megszerezhették a szükséges szakértelmet is. A bérmunkások személyükben szabadok voltak ugyan, de nyomorúságos viszonyok között éltek. A fejlett nyugati gazdasági központok fokozatosan függésükbe vonták a fejletlenebb peremterületeket. Közép- és Kelet-Európa élelmiszereket szállított, és megvásárolta a nyugati iparcikkeket. A XVII. század elejéig az árarányok
?
126
• • • •
még Közép- és Kelet-Európának kedveztek, ekkortól azonban a nyugati gazdaság került fölénybe. Mivel a nyugati piacokra szánt terményeket a földesúri birtokokon a jobbágyok robotjával termelték meg, az itteni társadalmak megmerevedtek. A jobbágyokat röghöz kötötték. Nem alakult ki a tõkés vállalkozók és a szabad bérmunkások rétege. Nem jöttek létre tõkés gazdasági formák sem. A gyarmatokon a függetlenség elvesztése gazdasági alárendeltséggel párosult. A gyarmatok gazdasága egy vagy néhány termék, nyersanyag megtermelésére és szállítására korlátozódott. A Föld jelentõs térségei kívül maradtak az új világgazdasági rendszeren. Az erõs ázsiai birodalmak, elsõsorban Kína és Japán elzárkóztak az európai behatolás elõl. Még nem fedezték fel Ausztráliát, és nem ismerték Amerika, Afrika és Ázsia belsejét sem, illetve ezek a területek egyelõre nem jelentettek értéket az európaiak számára. A világrészek közötti kapcsolatok kibõvülése tette lehetõvé a termesztett növények és a háziállatok „cseréjét”. Az európai bevándorlók vitték el Amerikába a gabonaféléket, a lovat, a szarvasmarhát, a juhot és a sertést. Az amerikai burgonya, kukorica, paprika, dohány és paradicsom meghonosodott Európában, Ázsiában és Afrika egyes vidékein is. Az amerikai eredetû kakaót Afrikában kezdték nagy mennyiségben termeszteni, az afrikai kávé viszont az amerikai ültetvényekrõl indult világhódító útjára.
Hogyan alakult ki a világpiac és a világkereskedelem? Miért váltak uralkodóvá Nyugat-Európában a tõkés gazdasági formák? Mit jelentett az árforradalom? Milyen gazdasági kapcsolatok alakultak ki a fejlett nyugat-európai központ és a peremterületek között a XVI. században?
3t10_5.qxd
2006.11.28.
10:52
Page 127
1470–1725
Gabonakereskedelem és az ezüst áramlása. Magyarázd meg az útvonalakat!
A burgonya meghonosodása Európában. Honnan származik a burgonya? Miért volt fontos az elterjedése?
Gabonafölösleg és -szükséglet a XVI. században. Mely térségek lettek a gabonaár-emelkedés legfõbb haszonélvezõi? Magyarázd meg, miért!
Lisszabon kikötõje a XVI. században. Mi állapítható meg a kép alapján a kikötõ forgalmáról? Miért nõtt meg a tengeri kereskedelem jelentõsége?
Teázó francia arisztokraták. Melyek voltak azok a gyarmatokról származó növények és élelmiszerek, amelyek hamar közkedveltté váltak és elterjedtek Európában? 127
3t10_6.qxd
2006.11.28.
11:00
Page 184
1000
1100
1200
1300
7. GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET
?
Idézd fel a XIV–XV. század magyar gazdaságáról és társadalmáról tanultakat! Hogyan változott meg a világgazdaság a kora újkorban?
A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSAI. Az 1526 utáni történelmi események nagy szerepet játszottak a népességszám alakulásában. Bár Magyarországon is tapasztalható volt a kora újkori európai népességnövekedési folyamat, a gyarapodás üteme messze elmaradt az európai átlagtól. A népességnövekedés nagy része elveszett a hosszú háborúk, a „békeidõben” is állandó létbizonytalanság és a megismétlõdõ országos járványok (tífusz, malária, vérhas, pestis) miatt. A becsült adatok szerint a XV. század végén 3,3-3,5 milliós lakosság a XVI. század végére 3,5-4 millióra nõhetett, és még a XVIII. század elején sem haladta meg a 4 millió fõt. A hódoltsági területekrõl a lakosság egy része elmenekült, emiatt ott a népsûrûség 7-8 fõ/km2-re csökkent, míg a királyi Magyarország dunántúli részein ez a szám körülbelül 15 fõ/km2 lehetett. Összehasonlításképpen: Németalföld és Franciaország népsûrûsége ebben az idõben 35-40 fõ/km2 volt. Átalakult az ország etnikai összetétele. A háborúkban a nehezen védhetõ sík területek és folyóvölgyek magyar lakosságát érte a legnagyobb veszteség. Helyükre a törökök elõl menekülõ szerbek, illetve a védettebb hegyvidékek szlovák és román lakói költöztek. A magyarok XV. század végi 75-80%-os aránya a XVII. század végére 50% alá csökkent.
a marhatenyésztés miatt megnövelt legelõterületek és a háborúk faigénye (várépítés, lõporkészítés stb.). Az erdõirtások miatt nõtt a vízzel borított területek aránya. Ehhez járult még a várvédelem egyik hatékony módja, a vár környékének elmocsarasítása. A folytonos háborúk is közrejátszottak abban, hogy az ország középsõ részeinek képe visszafordíthatatlanul megváltozott. A megmûvelt területet felverte a bozót. Az alföldi erdõs sztyeppbõl füves puszta lett.
KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK. A „kis jégkorszak” éveiben július és augusztus hónapokra korlátozódott az igazi nyár a Kárpát-medencében is, egyébként a hûvös, nedves idõjárás volt a jellemzõ. Az erdõs területeket csökkentették
FÖLDESÚRI MAJOR ÉS PARASZTI GAZDASÁG. A mezõgazdasági árak növekedése miatt a földesurak egy része közvetlenül is bekapcsolódott az árutermelésbe és a kereskedelembe. Az árutermelõ majorságokhoz szükséges földterületek
184
EURÓPAI GAZDASÁG – MAGYAR GAZDASÁG. A három részre szakadt ország gazdasági egysége a politikai széttagoltság ellenére megmaradt. Az európai gazdaság peremvidékén a magyar mezõgazdaság ki tudta használni a növekvõ agrárárakat. Igaz, a XVII. század eleji gazdasági visszaesés Magyarországra is kedvezõtlenül hatott. A városi ipar nem kapott olyan külsõ ösztönzést, mint a mezõgazdaság. A belsõ piac sem bõvült, ezért a termelés változatlanul céhes keretek között folyt. Nyugati típusú tõkefelhalmozásnak nincsenek jelei. A nemesfémbányászat az alacsony költségekkel termelõ amerikai lelõhelyek feltárása következtében helyi jelentõségûvé vált.
3t10_6.qxd
2006.11.28.
11:00
Page 185
1400
1500
1600
1700
100 kg búza ára Bécsben és egyes magyarországi városokban
Marhaexport a XVI. században. Milyen területekre irányult az élõállatkivitel? Mi volt ennek az oka?
Ausztriai és magyarországi szarvasmarhaárak
Esztergom vára az 1595-ös ostrom után. Következtess a kép alapján a pusztulás okaira, valamint népesedési, gazdasági, környezeti hatásaira!
Egy akó bor nagykereskedelmi ára Sopronban. Figyeld meg az árak alakulását! Milyen okai lehettek az árváltozásoknak?
Esztergom a XVIII. században. Hasonlítsd össze a város képét a XVI. század végén készült rajzzal!
185
3t10_6.qxd
2006.11.28.
11:00
Page 186
magyarország a kora újkorban
(irtásföldek, puszták, elhagyott jobbágytelkek) bõven akadtak az országban. Jóval nehezebb volt a munkaerõ biztosítása: erre szolgált a jobbágyok robotja. Fizetett munkásokat nagyon kevés birtokos alkalmazott. A földesúr és a jobbágy nem egyenlõ esélyekkel versenyzett a piacon. A paraszt terményeit az úr erõszakkal és nyomott áron felvásárolhatta. Kikényszeríthette saját nem kelendõ áruinak megvásárlását is. Amíg azonban a mezõgazdasági áruk iránti kereslet növekedett, a paraszt is megtalálhatta a számítását. Fõként vállalkozó parasztok kezén volt a jobbágytelkek rendszerén kívül esõ szõlõmûvelés és borkereskedelem, valamint az alföldi marhatenyésztés. A TÁRSADALOM. A XVII. században a fõurak hatalma szinte korlátlan volt. Váraik, magánhadseregeik, politikai szerepük, gazdasági erejük révén mindenben az õ szavuk döntött. Mintegy száz nagy családból kerültek ki a felsõtábla örökös fõrendei. Sokan viseltek közülük a Habsburg királyok által adományozott grófi vagy bárói címet. A köznemesség – hasonlóan a XIV–XV. századi állapothoz – erõsen rétegzõdött. A vagyonos, több jobbágyfalut birtokló nemesek mellett egyre nõtt a szegény sorsúak száma, akik csak nemesi levéllel rendelkeztek – ilyenek voltak például az úgynevezett taksás nemesek, akiknek bizonyos adófajtákat fizetniük kellett. Még a jó-
?
186
•
módú nemesek többsége is a nagyurak szolgálatában állt mint familiáris. Átmeneti csoportot képeztek a szabadosok, akiket földesuruk felmentett kötelezettségeik alól. Önálló réteget alkotott a katonáskodó vitézlõ rend. Tagjai tönkrement nemesek, földönfutó parasztok voltak, akik végvári zsoldosként, a nagyurak katonáiként vagy hajdúként találtak alkalmazást. A paraszti társadalom felsõ rétege az árutermelésbõl meggazdagodva szabadságot szerzett, sõt nemességet vett magának. Az átlagos helyzetû jobbágyparasztokat az örökös jobbággyá válás fenyegette. Az 1608-as országgyûlés a vármegyékre bízta, engedélyezik-e a szabad költözést, azok pedig kivétel nélkül az 1514-es törvénynek megfelelõen döntöttek. A röghöz kötött jobbágy helyzetét fõként a heti három-négy nap robot és a terményadó nehezítette meg. Aki csak tehette, menekült a röghöz kötés elõl. Megsokasodtak a szökések. A jobbágyok egy részét az üres telkek földesurai „szabad menetelûnek” ismerték el. Az örökös jobbágyság rendszere így nem vált teljes körûvé. A királyi városok gazdasági stagnálása társadalmukat is megmerevítette. Változást csak a menekült magyar nemesek betelepedése hozott. A nagy mezõvárosok – például Debrecen vagy Kecskemét – lélekszámban, polgáraik (a cívisek) gazdasági erejében felülmúlták a királyi városokat.
Mutasd be a kora újkori Magyarország környezeti, gazdasági és társadalmi változásait!
3t10_6.qxd
2006.11.28.
11:00
Page 187
1490–1711
Majorsági föld. Vedd számba, milyen jövedelmi forrásokat biztosított a majorság! Ha földbirtokos lennél, milyen területeken egészítenéd ki jobbágyaid robotmunkáját bérmunkával? Miért?
A Rákóczi-birtokok 1707-ben. A birtokok területe kb. 2 millió hold volt (1 magyar hold = 4316 m2). Számítsd ezt át ma használatos területegységre! Becsüld meg, hogy az ábrázolt országrésznek hányad részét teszik ki a Rákóczi-birtokok!
A sárvári Nádasdy-kastély 1653-ban épült díszterme. Milyen stílusban díszítették a termet? Mit árul el tulajdonosa vagyoni helyzetérõl?
A városban lakó nemesek helyzetét szabályozó törvénybõl 5. § A nemeseket – minthogy ezek személye és vagyona felett [a városoknak] egyáltalán semmi hatalmuk nincs – az õ joghatóságuk alá nem tartozó ügyekben és dolgokban ne kényszerítsék arra, hogy elõttük álljanak törvényt; annál kevésbé szabad õket vagy azoknak úgy benn, mint künn lakó szolgáit valakinek egyszerû kérésére vagy szemtelen feladására letartóztatni és elfogni, börtönbe vetni és béklyóba verni. 6. § A nemesek házait és azoknak vagy bárkinek a dolgait, amelyeket az õ kebelükben biztosabb megõrzés végett bárkinek a lakásán letettek, senki kérésére le ne foglalják, annál kevésbé törjék föl vagy nyittassák ki a szekrényeket. 7. § A területükön és joghatóságukon kívül álló dolgokat és örökségeket [a városok] semmi módon ne vonják saját bíráskodásuk alá. […] 10. § A nemeseket szokatlan és sérelmes terhekkel és munkákkal ne sújtsák. […] 15. § A nemesek a polgári terhek vagy munkák és személyes fizetések alól örökre menteseknek és szabadoknak tekintendõk. ■ Mutasd be az 1647-es törvény alapján, hogy milyen volt a városokban a beköltözõ nemesek helyzete!
Thurzó Kristóf képmása 1611bõl. Jellemezd a kép alapján a magyar fõnemesek XVII. század eleji viseletét! 187