TARTALOM Forradalmak kora (1789–1815) / 5
Forradalom Franciaországban / 7 Alkotmányos királyság és köztársaság / 11 Diktatúra vagy köztársaság / 15 Napóleon császársága / 18 Magyarország a francia forradalom idején / 23 A napóleoni háborúk és Magyarország / 27 Az ipari forradalom / 30 Idôrendi áttekintés / 34 A reformok kora (1815–1848) / 37
A világ a Szent Szövetség korában / 39 A reformkor kezdete Magyarországon / 43 Magyarország társadalma a XIX. század elsô felében / 46 A rendi országgyûlés és a vármegyék / 49 A reformmozgalom kibontakozása / 53 Konzervatívok és ellenzékiek / 57 A nemzeti mozgalmak megerôsödése / 61 Idôrendi áttekintés / 66 Forradalom és szabadságharc (1848/1849) / 69
A népek tavasza / 71 Forradalom Pesten / 76 A polgári Magyarország létrejötte / 80 A forradalomtól a szabadságharcig / 84 Az udvar támadása / 88 Az ország felszabadítása / 92 A szabadságharc bukása / 96 Idôrendi áttekintés / 100 A nemzetállamok kora (1849–1871) / 103
Forradalmak után / 105 Az olasz és a német egység / 110
Polgárháború az Egyesült Államokban / 115 Az önkényuralomtól a kiegyezésig / 119 Az osztrák–magyar kiegyezés / 123 Idôrendi áttekintés / 128 „Boldog békeidôk” (1871–1914) / 131
A Föld felosztása / 133 Technikai forradalom – Az életmód átalakulása / 137 Eszmék és eszmeáramlatok / 142 Szövetségi rendszerek kialakulása / 146 A világháború felé / 150 Idôrendi áttekintés / 153 A dualizmus Magyarországon (1867–1914) / 155
Magyarország gazdasága / 157 Magyarország népessége a dualizmus korában / 161 A magyar társadalom a századfordulón / 165 Politikai viszonyok a kiegyezés utáni évtizedekben / 169 Magyarország a századfordulón / 173 A századelô politikai válsága / 176 Idôrendi áttekintés / 179 Kislexikon / 180
„BOLDOG BÉKEIDÔK” ◆ 161
TECHNIKAI FORRADALOM – AZ ÉLETMÓD ÁTALAKULÁSA Európában és az Egyesült Államokban a XIX. század második felében bontakozott ki az ipari forradalom. Új felfedezések és új iparágak születtek; az elektromosság megismerése, a vegyipar fejlôdése, a motorral mûködtetett gépek elterjedése nem csak a gazdasági termelést, de az emberek életmódját is gyökeresen átalakította. Létrejöttek a nagyvárosok, terjedt a városi életforma. Találmányok sora tette könnyebbé az emberek mindennapjait.
KUPAKTANÁCS Egy-egy technikai újítás hogyan változtathatja meg az emberek életét? Keressetek konkrét példákat, és vizsgáljátok meg az újítás következményeit!
Az ipari forradalom kibontakozása Angliát az ipari forradalom már a XIX. század közepére átalakította, Európában és az Egyesült Államokban azonban csak a század közepétôl okozott robbanásszerû változásokat. A XIX. század második felében épültek ki a vasútvonalak, terjedt el a gôzhajózás, jelentek meg az ipari városok. Az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic. A tengeren csak a századfordulóra váltotta fel a vitorlásokat a gôzhajó. A hajózási társaságok egymással versengtek a gazdag utasok megnyeréséért. A kíméletlen verseny is szerepet játszott a Titanic 1912-ben bekövetkezett tragédiájában.
162 ◆ „BOLDOG BÉKEIDÔK”
Az ipari forradalom nem egy idôben jelentkezett Európa országaiban. Magyarországon az 1870–1880-as években kezdett kibontakozni, Oroszországban csak a századfordulón. A késôbb bekapcsolódó térségek fejlôdése látványosabb volt, hiszen készen kapták az iparosodás alapfeltételeit: a tôkét és az új módszereket.
A Krupp-féle német hengermû. Ezen a gépen készült a valaha gyártott legnagyobb vaslemez. A 38,5 milliméter vastagságú lemez súlya megközelítette a 30 tonnát. Az iparosításba késôbb bekapcsolódó országokban a fejlesztéshez szükséges pénzt a külföldi tôke biztosította. A fejlett országok tôkés vállalkozói pénzüket a terjeszkedési lehetôséget és olcsó munkaerôt biztosító országokban fektették be a nagyobb haszon reményében. Az újonnan alapított gyárakban a legmodernebb gépeket állították üzembe.
Új felfedezések Miközben a gôzgépek meghódították a világot, a tudósok és a mérnökök olyan új jelenségeket és szerkezeteket fedeztek fel és alkottak meg, amelyek a század utolsó évtizedétôl felgyorsították a fejlôdést. Az elektromosság megismerése, a robbanómotor kifejlesztése és a vegyészet fejlôdése új iparágakat és eljárásokat hívtak életre. A gazdasági fejlôdés központja már nem Anglia volt, hanem elsôsorban az USA és Németország.
Új iparágak Az elektromos áram alkalmazása szinte minden területen óriási változásokat idézett elô. Az elektromos motor alkalmazása lehetôvé tette az ipari termelés teljes gépesítését. Az elektromos világítás révén megvalósult a gyárakban a folyamatos termelés. A hírközlés
fejlôdése is az elektromosságnak köszönhetô: a drótnélküli távíró és a telefon nélkül elképzelhetetlen lett volna a világpiac kialakulása. A robbanómotorok feltalálása egy új energiahordozót állított az ember szolgálatába, a kôolajat. Megjelent az autó (Carl Benz, 1886), a XX. század elején pedig a repülôgép.
„BOLDOG BÉKEIDÔK” ◆ 163
A vegyészet új anyagok elôállításával segítette a technika fejlôdését, de a technikai újítások is visszahatottak a vegyészet fejlôdésére. A robbanómotor megjelenése hívta életre a vegyipart, a kôolajból ugyanis elô kellett állítani az üzemanyagokat. A vegyiparnak köszönhetô a mûtrágyák megjelenése is. Thomas Alva Edison. Az utókor emlékezete szinte minden találmányt egyetlen feltaláló nevéhez köt, pedig szinte minden esetben felismerések és találmányok sorozatáról volt szó. Davy angol tudós már 1808-ban megalkotta az ívlámpát. 1845-ben Starr és King üvegbúra alá helyezett izzólámpát készített. Edison 1879-ben alkotta meg a gyakorlatban is alkalmazható izzólámpát. A telefon feltalálójának Bellt tekintjük, de Edison növelte meg a hatótávolságát, és Puskás Tivadar telefonközpontja nélkül nem lehetett volna tömegesen alkalmazni.
Renault gépkocsik 1899-bôl Louis Blériot gépe a levegôbe emelkedik. Blériot repülte át elôször a La Manche csatornát 1909. július 25-én. Az autó és a repülô a századfordulón még szokatlan újdonságnak számított. Évrôl évre tökéletesítették mindkettôt. A vasút igazi vetélytársaivá még így sem válhattak, de a fejlesztések nyomán az elsô világháborúban már tömegesen alkalmazták ôket.
Új életformák A technika fejlôdése átalakította az emberek életét. Megnôtt a szabadidejük, átalakult a gondolkodásmódjuk. Számos újítás könnyítette meg az emberek mindennapjait. A magas házakba liften lehetett feljutni, az elektromos világítás meghosszabbította a napot. Vízöblítéses WC váltotta fel az árnyékszékeket. Ezeket az eszközöket kezdetben csak kevesen használhatták, de idôvel egyre szélesebb rétegek számára váltak elérhetôvé.
164 ◆ „BOLDOG BÉKEIDÔK”
Az új idôk vívmányai: a vízöblítéses WC és a kerékpár
Tengeri fürdôzés. A technika fejlôdése olcsóvá tett olyan tárgyakat és tevékenységeket, amelyek a század elsô felében még csak kevesek számára voltak elérhetôek. Tömegcikké vált az újság és a könyv, a film megjelenése pedig új szórakozási formát teremtett: divatba jött a mozi. A természetjárás és a sport sem csak a kiváltságosok idôtöltése volt már.
„BOLDOG BÉKEIDÔK” ◆ 165
Az orvostudomány fejlôdésének köszönhetôen megnôtt az átlagéletkor,
csökkent a gyermekhalandóság. Megjelentek az elsô védôoltások, megfékezték a járványos betegségeket. A fejlôdés központjai a városok voltak. New York, London, Párizs, Berlin és a
többi nagyváros népessége rohamosan növekedett. A hatalmas embertömeg ellátása, közlekedésének, oktatásának, egészségügyi ellátásának megoldása újabb iparágakat és intézményeket teremtett, a további fejlôdés kiindulópontjává vált. Az életkörülmények javultak, Európából azonban – elôször Németországból, majd Olaszországból és az Osztrák–Magyar Monarchiából, a korszak végén pedig Oroszországból – az emberek a jobb megélhetés reményében tömegesen vándoroltak ki, elsôsorban az USA-ba.
Családi estebéd egy luxusétteremben. A jómódú polgárok palotái, bútorai, használati tárgyai, ruhái értékes anyagokból, kifinomult ízléssel készültek. Az olcsó árukat termelô gyáripar ezeket utánozva a tömegigényeket igyekezett kielégíteni.
A berlini magasvasút. A nagyvárosi élet egyik alapvetô problémájává a közlekedés megszervezése vált. Az utcákat alkalmassá kellett tenni a tömegközlekedési eszközök és az autók számára. Gyakran keletkeztek hatalmas forgalmi dugók, a villamosok, automobilok és hintók sokszor reménytelenül összekeveredve vesztegeltek a keresztezôdésekben. A lármás városi élet tôszomszédságában azonban tovább élt a hagyományos paraszti életforma.
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Az ipari forradalom hatása hogyan érvényesült Európa országaiban? Milyen új felfedezések és iparágak születtek a XIX. század második felében? Hogyan változott meg az emberek élete a technikai újítások hatására?