Mínusz fokok

FODOR BARBARA Mínusz fokok

egy ideje hideg szél fúj befagyasztja hangszálaim hogy ne mondjak melegítő szavakat neked ha a szálakból kötelet sodrok megmenthetem vele a kútban rekedtek életét én is menekítésre szorulok lentről tekintek fölfelé mínusz fokokban ragadva mint egy gyerek aki idő előtt akarta leemelni a legfelső polcról az elrejtett ajándékot türelmetlenül várta az ünnepet a friss havat az olvadást lábujjhegyen állva eszméletvesztésig rázta a hógömböt majd a kihűlt padlónak csapódva elhitte ez a boldogság