saját képünk

saját képünk

apám azt mondta a téeszben volt utoljára igazán szabada menetszél borzolta a haját a traktoronés mindenhol zöldellt a vetés mint a hippik úgy képzelteszínes leningekben járt amiket megnéztek a lányokés a kocsmában az ellopták az oroszok a tankot énekelték egész este kukoricát csépelt meg napraforgót azt mondtatudom-e mi az a cséplés nem persze hogy nemmás világ volt akkor még tudták a szentháromságot anyámat csak kéz alatt keresztelték meg azt mondtamert párttag volt a papa de ki nemvíz alá rakták becsületből is és az istenit de szép lány lett belőleértette az a szabadságot rózsás otthonkákbanvarrt a falubeli asszonyokkal és istenit neki de szép lány voltszerelem volt ez igazán

anyám csak apám mellett volt igazán szabadmindig azt mondta én meg persze nem tudom milyenvalaki mellett szabadnak lenni meg egyáltalánegyetemre járok még ráérek arra a fene nagy szabadságraazért tenni kell majd azt egyetem mellett nem lehetazt el kell ültetni mint a krumplit gazolni és ki kell majd kapálni is anyám krumpliszedés után szült előszörki sem tudta pihenni mindig azt mondtade annál nagyobb szabadság úgysincsen mint felelősnek lenni valakiértmindig azt mondta akit te a saját képedre teremtettél és formálhatszés elronthatod persze de megtehetsz vele bármit anyám és apám két szabad embersaját képükre teremtettek és formáltak azt mondom mindigés el is rontottak persze nem tudom mi az a cséplés példáulde azt mondták majd belejövök úgy is igazánmert nem olyan fajtából származom hogy nem

HEPP ILDIKÓ Le

A fürdőszobában levetett lányok száradnak. Pislognak, amikor penészedik a levegő. A lelohadt zoknik nedvszívó képessége közel sem elegendő mindenre.