Áthajózás a századfordulón

ÁTHAJÓZÁS A SZÁZADFORDULÓN

A Magyar Cserkészszövetség 2006-2015 között szolgálatot ellátó Országos Elnökségének eredménykiadványa

ÁTHAJÓZÁS A SZÁZADFORDULÓN

A Magyar Cserkészszövetség 2006 májusa és 2015 decembere között szolgálatot ellátó Országos Elnökségének kiadványa.

2015

A

szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy. /János evangéliuma 3. rész 8a/

Előszó 2016. Pünkösdjén, az Egyház születésnapján Hiába keresem, nem találom. Mert csak a hatását érzékelem – ahogy az első tavaszi nap simogatja az arcomat, vagy akár a hideg és jeges szél a tarkómon, a hajam alá beférkőzve, szinte kitapinthatóvá teszi a közelgő betegséget.

Nem tudom megfogni, elszökik előlem. Nem látom, mégis tudom, hogy van. Ott van a kapcsolatokban, ember és ember között.

Ember és Isten között. Ott van a beszédünkben, a szavak mögötti tudásban, az 5 év után is ugyanúgy való összenézésben, a felnőttként is örömmel hordott becenévben. Ott van a nagyságok előtt is viselni mert kopott egyenruhában. Ott van könnycsordulós ökumenikus istentiszteleten és hatalmas viták után odadobott sziákban. Ott van a dzsemboris kabátban és ott van a megyeri dombba újra-meg-újra belevájt bakancssarokban. Hogyha nem, hát akkor is… Ott van abban, ahogy végül megértjük egymást, egy nyelvre, vagy új nyelvre találunk és aztán már közösen húzzuk a szekeret. Csak kicsit gyorsabban. Együtt alkotunk.

De mi ez? A megfoghatatlan ám mégis létező. Ez a lélek. Lélek, nagy L-lel. Isten lelke, jelenléte. Ami a habarcs, ami a láthatatlan valóság, amiről nem beszélünk sokat, mert ha megtesszük, hamar devalválódik minden, amit kimondunk. „Szeretlek!” Csak így egyszerűen és szépen. Mélyen és intimen. Építsétek Isten országát! – mondta Jézus. Szóval és tettel, vagy akár valódi habarccsal és téglával. Azt, ami egymás között épül és hálónak nevezzük. Vagy kapcsolati tőkének. Néha barátságnak is. Hogy tudod mire képes a másik és elhiszed neki, hogy meg is teszi. Még akkor is, ha nem aludt hat napja. Ki mered szolgáltatni magad neki. Igen, még akkor is, ha tudod: iszonyúan fog fájni, ha valamiért csalódnod kell benne. Mert ezzel együtt is érdemes megtenni!

Mondhatom: érdemes volt! Az elmúlt 10 év bizonyos eseményei valódi Istentapasztalattá lehettek mindhármunknak, akik az elnökségben dolgozhattunk.

Amiért hálát kell adnunk! Hogy lehetőséget adott az építkezésre és a vágyaink megvalósítására. Amit nem - elsősorban nem – a magunk örömére, hanem az egész közösség előrejutása végett tettünk. Olyan álmok születhettek és kelhettek életre, melyekre korábban gondolni sem lehetett. Olyan álmok melyeket közösen indítottunk. És mérhetetlen a pozitív tapasztalatok sokasága.

A bevezető gondolatok befejezéseként hadd idézzem az elnökségi időszakunkat lezáró tisztújító közgyűlésünkön elmondott szavaim egy részét: „Kemény szavak 2 bátor férfi felé. Balu és Páter! Köszönöm, hogy együtt dolgozhattam Veletek és mindez nagyon hiányozni fog.

Balu! Köszönöm, hogy elég bátor voltál következetesnek lenni. Még akkor is, ha tudtad, sokaknak nehéz így létezni. Mégis a következetességed egyfajta etalonná vált számomra. Köszönöm a nagylelkűségedet, ahogy képes voltál saját határaidat átlépni, és ezzel bebizonyítottad, és megerősítetted, amit a legtöbben Tőled tanultak meg: hogy egy segédtisztnek semmi sem lehetetlen!

Páter! Köszönöm, hogy elég bátor voltál új irányok felé menni. És még akkor is megtetted ezt, amikor mások nem bírták tartani a tempót Veled. Bátor voltál, hogy miután észrevetted a lehetőséget, azt meg is valósítsd! Köszönöm, hogy mertél hatalmasat álmodni és, hogy elém élted: kemény munkával sokra, nagyon sokra lehet jutni.”

Ez a kis kiadvány gyakorlatilag nem rólunk szól, ám mégis benne vagyunk. Talán nem blaszfémia azt mondani: ahogy a Lélek a világban. Nehéz lenne kicsomagolni belőle, hiszen nem tudod lehántani a rárakódott történeteket. Azzal együtt létezik. És micsoda butaság próbálni külön választani! Leginkább talán a Nemzeti Nagytábor 2013-ban tanultam meg mindezt: nem kell külön lelki munkacsoport, ám – sokkal nehezebb megvalósításként – legyen minden programnak lelki vetülete is, amire rá tudunk és akarunk mutatni! Szóval benne vagyunk mindebben, ahogy benne van az elnöki munka a másik két munkatárs feladataiban is. Benne az alapelvek szintjén – integrálni vidéket és fővárost, katolikus és protestánst, hangoskodót és halkat, és nem hagyni, hogy bárki is kiessen – és benne a konkrét megvalósítás folyamatában.

Végezetül még egy gondolat: Eleinte úgy éreztem kicsit lötyög rajtam a kabátom – aztán a végére úgy hozzám nőtt, hogy valóságos nyúzásként éltem meg, amíg levetettem. Nehéz dolog, de hozzátartozik az önmagam előtt való hitelességhez az is, hogy a nehezen felépített várat ne magamnak építsem. Csak remélni tudom, hogy ajándékként részem és részünk lehet az utódaink munkáját látó megelégedettségben is!

Buday Barnabás cst. (16.) országos elnök (2006-2015)

3

E

bben a könyvben tíz éves országos vezetői munkánkat igyekszünk összefoglalni. Tesszük ezt egyfelől azért, mert ahogyan azt elnökségünk utolsó évében sokan jelezték számunkra, az eredményeket fontos kommunikálni. Nem azért, hogy kérkedjen vele az ember, nem azért, hogy igazolja saját magát, hanem azért, hogy megmutassa, rászolgált-e a bizalomra, és azért, hogy a munkáját minden információ birtokában lehessen megítélni, véleményezni. Családunk, civil munkánk mellett elnökségi időnk alatt főként az azzal járó feladatok elvégzésére koncentráltunk, az eredmények kommunikálására pedig már nem maradt idő, energia.

Emellett azért is foglaltuk össze évtizedes szolgálatunk eredményeit, hogy azok, akik megtiszteltek bizalmukkal és ránk bízták a Magyar Cserkészszövetség vezetését, kapjanak egy átfogó képet arról, hogy milyen munkát végeztünk, teljesítettük-e az elvárásaikat. Illetve, hogy azok, akik nem informálódtak a tíz év során – vagy nem hiteles információt kaptak, és annak bizonyosságáról nem győződtek meg –, nem kísérték figyelemmel tevékenységünket, e kiadvány által betekintést nyerjenek abba, és így ítélhessék meg azt.

2006-tól közel tíz éven át tartó elnökségben töltött cserkészvezetői munkák során számos olyan dolgot kezdeményeztünk, indítottunk útjára, ami hiánypótló volt mozgalmunkban, ami újítás volt, és ami előrébb vitte cserkészetünket. Ezek közül van olyan, aminek azonnali eredményét lehetett látni, és volt, ami rövid-, illetve hosszú távon mutatta meg hasznát cserkészetünkre. Sőt, akad olyan is a kiadványban megfogalmazott lépésekből, munkákból, melyek megalapoztak egy ügyet, de szolgálatunk alatt nem mutatkozott eredménye. Mondhatnánk úgy is, hogy ültettünk fákat, amelyek csak évek múlva teremnek gyümölcsöt, ha azt megfelelően gondozzák.

Az egyik olyan terület, ahol számtalan fejlesztés, előrelépés történt, az Országos Központ támogató funkciója: • megvalósult az Elektronikus Cserkész Egységes Tagnyilvántartó rendszer – vagyis az ECSET – bevezetése és folyamatos fejlesztése cserkész önkéntesek és munkatársaink közreműködésével; • cserkész mobiltelefon-flotta indult el és működik, aminek köszönhetően cserkészek – és munkatársaink is – jóval kedvezőbb feltételekkel telefonálhatnak, illetve használhatnak internetet; a szervezet szempontjából nagyon fontos 1%-os kampányok szervezése zajlott, a csapatok számára külön hirdetési felületek gyártásával, biztosításával (egyedi plakátok, facebook borítóképek készítésére nyílt lehetőség); ●

elindult a cserkesz.hu információs oldal, ahol nem csak cserkészeink, de a cserkészet iránt érdeklődők is találnak hasznos információt; a weboldal fejlesztése is megindult a 2013-ban kezdődő TÁMOP projekt alatt; ●

szintén a projekt alatt kezdődött el a peldaul.hu és nagyelmeny.hu honlapok fejlesztése;

●

●

informatikai fejlesztések: a honlapok és az ECSET létrejötte és fejlesztése mellett Informatikai Biztonsági Szabályzat készült, megvalósult az irodai eszközpark fejlesztése, valamint a kerületek informatikai eszközökkel történő támogatása; kedvezményrendszer jött létre cserkészeknek, aminek köszönhetően számos terméket vásárolhatnak meg, és szolgáltatást vehetnek igénybe kedvezményesen tagkártyájuk felmutatásával;

●

az éves eseménynaptár nyomtatásban is megjelent, segítséget nyújtva az éves cserkészmunka és tevékenységek tervezéséhez;

●

központi toborzó anyagok készültek, melyeket a csapatok használhattak, segítve a taglétszám növelésért folyó munkát;

●

●

a kialakított egységes arculat segítette a cserkészetnek, mint „márkának” a rögzülését a köztudatba; ●

4

EVOK - Egységes vezetőképzési online központ

Taglétszám növekedés Egy másik olyan terület, ahol az elmúlt évtizedben nagy fejlődés mutatkozik az a Magyar Cserkészszövetség tagjainak létszámnövekedése.

• 2006-ban 5200 cserkészt jegyzett a Magyar Cserkészszövetség; • 2013 áprilisában 8499 tagunk volt; • 2015 év végére pedig már több mint 12500 cserkész alkotta az MCSSZ tagságát.

• 2013 tavaszától 2015 év végéig közel 50 új csapat alakult, és továbbra is folyamatos az érdeklődés önkormányzatok, egyházak, és magánszemélyek részéről. A cserkészet ma Magyarország és a külhon legismertebb ifjúságnevelő közösségi szervezete, elismerik és szeretik a cserkészmozgalom közösségszervező munkáját, bíznak bennünk.

Cserkészetet támogató kapcsolati háló kiépítése A cserkészetünk szempontjából nagyon fontos, hogy legyen jól működő kapcsolati hálónk, s ezért is sokat tettünk tíz éves szolgálatunk alatt. Az elnökségi munka személyenként sok helyen fonódott össze, egy-egy területen párhuzamosan, vagy együtt dolgoztunk. Ilyen volt például a kapcsolati háló kiépítése, ami sok évre alapozta meg a magyar cserkészet boldogulását és képes arra, hogy megtartson, segítsen bennünket. Sokak támogatását köszönjük, nélkülük nem lehetet volna összébb húzni a bizalom és az együttműködés köreit.

A három elnökségi tag együttműködése példaértékű volt, s láthatóan erőteljes márkát képviselve vettünk részt például kormányzati egyeztetéseken, a cserkészet pártpolitika mentességét mindig szem előtt tartva. Az értékalapú nevelő tevékenységünk elismeréseként született meg 2012-ban az az összmagyar cserkészetet támogató kormányhatározat, és a stratégiai megállapodás, amely elismeri a cserkészmunkát. Miután Magyarország Kormányának stratégiai partnerei lettünk a szakmai együttműködésünk több mint egy tucat államtitkárságra terjedt ki, a minisztériumok vezetésének egyetértésében, a kormány támogatásával. Ezek az együttműködések az általános partnerségi viszonytól az NNT2013 megvalósításában való jelenlétig sokfajta formában valósultak meg. Ma az egyetlen civil szervezet vagyunk, akiknek az együttműködési szerződése ciklusokon átívelő, felmondásáig tartó megállapodás.

A kormányzati együttműködések mellett számos területen építettük a cserkészmunka támogató hálózatát. Meglátogattunk számos püspököt, és tartottuk a kapcsolatot egyházi intézmények és szervezetek vezetőivel, egyeztetéseket folytattunk oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusokkal, cégvezetőkkel, erdészetekkel, vagy akár befolyással bíró magánszemélyekkel, természetesen mindig szem előtt tartva, hogy tevékenységük, értékelveik illeszkedjenek a cserkészetéhez.

Munkánk eredményeként elértük, hogy: • kormányciklusoktól független civil stratégiai partnere vagyunk Magyarország Kormányának; • az őrsvezetői munkát el lehet számolni a középiskolai önkéntes szolgálat keretei között; • az ÁNTSz szerinti vizsgát illetékmentesen lehet letenni az MCsSz-nél a táborokban a konyhai szolgálatokhoz kötelező engedélyhez; • az akkreditált pedagógusképzés, illetve felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködés révén a piacon megjelent a cserkészmódszerekről szóló képzés; • a cserkész szó és a cserkészjelvény jogi védettséget élvez 2012 őszétől; • a barlangász szakági munka nemzeti park által elismertségnek örvend; • a katasztrófavédelmi szakág a polgári védelmi rendszer része; • a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve, a tagjaik által túrázáshoz használt telefonos alkalmazás tartalmaz 50 játékot és 50 egyszerű receptet, amit a cserkészek ajánlanak a túrázóknak.

5

• Ingatlanok:  a nagykovácsi Tisza-Teleki Kastély az MCSSZ tulajdona lett, aminek felújításához forrást is szereztünk;  a kecskeméti belvárosi ingatlan, valamint a miskolci Tiszti Kaszinó tulajdonba vétele;  a Nánási úti Baden-Powell Villa használatba vétele; • 2012-től minden évben cserkész tematikájú Erzsébet táborokat szervezett a Szövetség több ezer anyaországi és határon túli gyerek részvételével, mára pedig már az egyik legnagyobb megvalósítói vagyunk az Erzsébet-táboroknak; • uniós forrást sikerült bevonni, mely számos területen támogatta az ifjúságnevelői munkát;a TÁMOP 5.2.8 jelű ifjúsági közösségfejlesztői konstrukció a 2012-2015 közötti ifjúságpolitika egyik legsikeresebb kezdeményezése, a 2014-2020 fejlesztési ciklusban számtalan kiemelt konstrukció épül a Bethlen Gábor Alapkezelővel végrehajtott 2,5 éves projektünk eredményeire; • megtörtént a Szrtilich Pál Cserkészpark használatának újrarendezése, az infrastruktúrális fejlesztésének előkészítése.

6

A sokrétű kapcsolatrendszer kiépítése terén végzett munkánk a források bevonása mellett a cserkészetnek a támogatók, döntéshozók körében való ismertségének, illetve elismertségének növelését célozta, és hozta is el. Sok olyan helyzettel találkoztunk, ami ezt bizonyította. Az, amit a katonák mondtak rólunk, cserkészekről az NNT2013 előtáborában folyó munka során, csak egy példa a sok közül: „Nem tudom, mi a titkotok, de itt mindenki segíteni akar a másiknak, egymás kezéből veszitek ki a munkát, énekeltek folyamatosan, és mindenki jókedvű. Ja, és a minden el is készül. Ez hihetetlen.” Ezek a katonák – akik segítették a tábor munkálatait – pozitív képet kaptak a cserkészetről, és ezt is viszik tovább. Ahogyan sok más, az elmúlt tíz év alatt kiépített partneri viszony tagjai, erősítve mozgalmunk jó hírét.

Kapcsolataink terén kifejezetten fontos volt számunkra a többi magyar cserkészszövetséggel való kapcsolattartás. Az MCsSzF üléseken való részvétel mellett számos, személyes kapcsolaton alapuló együttműködés, közös rendezvény, vezetők képzésnek támogatása, kiképzők áthívása, kiadványok megosztása stb. mind azt mutatta, hogy van közös magyar cserkészetünk, még ha más-más dialektusát is értjük eltérő környezetben. Így jött létre sokadszor a dzsemborin való részvétel megoldása a határon túliak számára, több államból származó magyar cserkészek által megvalósított vezetőképzési alkalmak, a Cserkésznap államhatárokon túli elterjesztése, vagy a Mi fán terem a cserkészet? című kiadvány erdélyi kiadása. Fontos feladat az őszinte, barátságokon alapuló kapcsolatok további fenntartása, a magyar cserkészet egységének érdekében.

Mindezeken túl számos területen születtek nagy eredmények, indult útjára valami új, és jött létre maradandó 2006 és 2015 év vége között. Ilyen volt több más mellett: • a Szövetség gyűjteménye 2009-ben a Gödöllői Múzeumba került, ahol állandó kiállítás nyílt a cserkész relikviákból.

• a 2009-ben útjára indított Felfedező tábor évről évre egyre több, nem cserkész gyereket fogadott, akik a turnusok alatt betekintést nyertek mozgalmunkba; • összmagyar cserkészet erősítése; • a Magyar Cserkészszövetség lett az ország legnagyobb táboroztatója, amihez a cserkésztáborok mellett a nem cserkészeknek szervezett, cserkész-tematikájú táborok (mint az előbb említett Felfedezőtábor, az Erzsébet-táborok, vagy a Határtalanul program) is hozzájárultak; • a mozgalom belső fejlesztése: toborzó anyagok biztosítása, vezetőképzési rendszer folyamatos fejlesztése, VK eszközök központi beszerzése és kiosztása, cserkészvezetői munkát támogató kiadványok, az országos központ támogató funkciójának erősítése stb.

• a cserkészet láthatóvá tétele, a cserkész „márka” erősítése – számos médiamegjelenés, online kommunikációs eszközök erősítése (Facebook oldal, google adwords kampányok stb.)

• forrásteremtések és folyamatos kapcsolatépítés egyházi, kormányzati, állami intézményekkel (erdészet, közoktatás stb.) és szervezetekkel, vagy éppen gazdasági társaságokkal a minél hatékonyabb működés, és a magyar cserkészet támogatása érdekében.

A következő oldalon a teljesség igénye nélkül foglaljuk össze vázlatosan, évekre bontva azokat a mérföldköveket, és eredményeket, amiket cserkésztestvéreinkkel és munkatársainkkal közösen elértünk elnökségi szolgálatunk alatt. Ezt követően a munkánk alapját, majd a nevelési terület, illetve az azt támogató háttér fejlesztése terén az elmúlt tíz évben elvégzett feladatokat, eredményeket fejtjük ki részletesen.

7

Mérföldkövek A megválasztott elnökség éve ●

●

munka elkezdése - hivatalos bejegyzés nélkül első hírlevél kiadása (Megválasztott elnökség hírlevele) ● személyes kapcsolatok építése elnökségként

● az első CSPKVK zárása és woogle jelvény előszöri kiosztása ● Harcsaszájú-barlang feltárásának munkálatai ● megjelenik a Szövetség Arculati kézikönyve ● első wood badge osztás az MCsSz-ben ● Országos Cserkésznap – már hagyomány ● 2010. május – újabb négy évre bizalom az elnökségnek ● ConCordia2010 - 10. Közép-európai Cserkésztalálkozó a Sztrilich Pál Cserkészparkban ● 4. INDABA – Erkölcsi kérdések

ismét Országos Cserkésznap – a hagyományteremtés útjára lépve ● elindul a wood badge jelvényt adó Cserkésztiszti Vezetőképző (CsTVK) valamint a Csapatparancsnoki Vezetőképző (CspkVK) ● megjelenik a Bi-Pi Horizontja ● Fókuszban a nevelés – 2. INDABA Európai Cserkészbarátok (FOSE) találkozó ● Tömörkény utcai székház felújítása és egy részének kiadása

2006

●

2008

2010

2007

2009

●

●

●

megszületik az MCSSZ logó

Országos Cserkésznap 5 helyszínen

Vezetői továbbképzés indul (VTK)

● Cserkészklub veszi kezdetét – a 18. életévüket betöltött, csapatuktól távol tanuló, élő cserkészeknek kötődés

Zöld Sziget

8

● Országos Cserkésznap - 100 év vagány 800 cserkész fogadalomújítása Normafánál ● a Cserkészet napkeltéje – Megemlékezés napkeltekor a cserkészmozgalom 100. évfordulóján ● lezajlik az első INDABA – Nevelési konferencia cserkészvezetőknek ● Jó munkáért! érdemérem újjáalakulás utáni első újbóli kiosztása ● megjelenik a Zöld Sziget cserkészkiadvány

● ●

ŐVVK 18+ indulása

Kommunikációs konferencia – 3.

INDABA ●

Cserkészgyűjtemény a Gödöllői Múzeumban

● június 6. – Stratégiai partnerség a mindenkori magyar kormány és az MCsSz között ● december 28. – Országházi emlékülés megalakulásunk 100. évfordulója alkalmából ● 6. INDABA ● Országos Cserkésznap ● Zöld cserkésznapok indul: ▶ 8 helyszínen: Szombathely, Pécs, Veszprém, Székesfehérvár, Kecskemét, Szeged, Miskolc és Szerencs ▶ a fiatalok és a családok körében a környezettudatos, természetszerető életmód népszerűsítése és elmélyítése

tavasz: újraválasztás ● Alapképzés újjáélesztése ● több ezer ember az Országos Cserkésznapon Budapesten ● egyre több megjelenés a médiafelületeken ● a Nagykovácsi kastély az MCSSZ tulajdonába kerül ● a kecskeméti belvárosi ingatlan, valamint a miskolci Tiszti Kaszinó az MCSSZ tulajdona lett ● a Nánási úti Baden-Powell Villa használatba vétele ● részletes szervezeti diagnózis készítése szervezetfejlesztő cég által ● 8. INDABA ●

2012

2014

2011

2013

„Minden magyarul beszélő gyerek találkozzon a cserkészettel!” - Összmagyar cserkészstratégia átadása a magyar kormánynak ● Országos Cserkésznap ●

●

5. INDABA

Emlékév Emlékérem és emlékbélyeg kiadása ● 100 év vagány: ▶ négy részes dokumentumfilm a Duna TV-n ▶ 74 perces nagy dokumentumfilm ▶ a cserkészet történetét mutatja be kezdetektől napjainkig ▶ több százezer emberhez jutott el a film által a cserkészet ● Jubileumi tutajtúra a vági tutajút emlékére – 180 résztvevő, ebből 120 a nyugati magyarság tagja ● Nemzeti Nagytábor 2013 – 4200 résztvevő és vendég ● április 1. – TÁMOP 5.2.8. projekt kezdete ● 7. INDABA ● az elmaradhatatlan Országos Cserkésznap ●

2015

● Kaszap Emlékév kigondolása és megvalósítása az érintett egyházi szervezetekkel ● stratégiaalkotási folyamat elkezdése, alapvető strukturális változtatások javaslataival ● viharos közgyűlés – lemondás ● Országos Cserkésznap több vidéki városban ● részvétel nagy fesztiválokon (Sziget, EFOTT, STRAND) ● még több megjelenés a médiában ● új image-filmek, vírusvideók, oktatófilmek ● Csapatparancsnoki találkozó szeptemberben – szervezeti kérdések ● 9. INDABA – sokszínű nevelési kérdések ● TÁMOP projekt zárása ● december 5. – elnökségi szolgálatunk vége

Köszönet a sikerekért velünk dolgozó önkénteseknek, munkatársaknak!

9

Ö

sszmagyar Cserkészstratégia - Munkánk alapja

Munkánkat a 2012-ben megfogalmazott összmagyar cserkészstratégia mentén végeztük, melynek öt fő területe: a nevelőmunka megerősítése, vezetőképzés megújítása, új csapatok létrehozása, látható cserkészet és az összmagyar cserkészet erősítése.

A magyar cserkészet ugyanolyan kiváltságos állapotban létezik, mint a magyar nemzet. A cserkészetünk egy különleges, magyar cserkészet – sajátos helyünk van a világ cserkészetében. A mi cserkészetünk egyszerre felel meg az alapító elgondolásának, és egyszerre a Karácsony által megfogalmazott magyar népléleknek – a Bi-Pi által elgondoltak, az álmai szerinti megvalósítása, sajátosan a magyar közegre alkalmazva. Ezért látjuk a magyar cserkészetet egynek és ismerünk mégis számos dialektust. Munkánk egyik gyümölcse az „Összmagyar Cserkészstratégia”, amely a lehető legjobban fejezi ki mindazt, ami a magyar cserkészet küldetése: minden magyar fiatalhoz szól, és a nevelés áll a középpontjában. Ezt írja le a „Minden magyarul beszélő gyerek találkozzon a cserkészettel” mottó mögött lévő cselekvési terv. Ennek nyomán számos feladat hárult az országos, illetve a kerületi vezetőtisztekre: Elsőként a nevelő munka támogatása: ennek nyomán alakult át a vezetőképzési rendszerünk; születtek meg a kiadványok, amelyek a nevelést támogatják; jöttek létre a nevelést segítő hálózatok, mintegy tanácsadói rendszer; és tartottuk meg az INDABÁkat (vezetői konferenciákat).

Az új csapatok létrehozása égető, azt követően, hogy a gyerekek találkoznak a cserkészettel: lehetőséget kell adnunk arra is, hogy akik akarnak, cserkésszé válhassanak. A területi lefedettségünk alacsony szintje miatt kifejezetten azokba a járásokba összpontosítottunk, ahol nincsen cserkészcsapat – s természetesen a megjelenő igényeket is támogattuk, felkaroltuk, segítettük. Külön hálózatot – Csapatalapítási összekötők – is életre hívtunk, akik keresték a lehetséges csapatparancsnokokat. Ennek nyomán közel 50 új csapatkezdemény indult útnak, s a természetes fejlődésük nyomán jutottak, vagy jutnak el hosszabb-rövidebb idő alatt a bejegyzett cserkészcsapat állapotába. Ezen tevékenységünk az államhatárokon átnyúlva is hozott gyümölcsöket, hiszen számos esetben az első találkozás, az első benyomás után a szülőföldjükre hazatérő esetenként az államhatáron túl élő magyar közösségben kívánt cserkészcsapatot létrehozni. Nagyszerű volt látni, hogy a kárpátaljai segítő projekt, az Együtt Kárpátaljáért! közösségszervezői munkája nyomán is ébredt igény cserkészcsapatok alapítására határon túli testvéreink között.

A vezetőképzés megújítása kifejezetten a nevelő munka és a kiképzői feladatok ellátásának tudatosabbá tételére, és a vezetőképzések felszerelésére összpontosított. Ennek nyomán egyfelől a vezetőképző alkalmakon elsajátítandó ismereteket hoztuk összhangba a nevelési anyagainkkal, másfelől olyan fejlesztéseket hoztunk létre, amelyek a képzést tartók tudását és hozzáállását teszik tudatosabbá. Mindezeket tettük a Kárpát-medencében élő szövetségek meghívásával. Láthatóan jó együttműködések alakultak ki a Romániai Magyar Cserkészszövetséggel a nevelő vezetőképzések mentén; a Vajdasági Magyar Cserkészszövetséggel a közös őrsvezetői vezetőképzők terén; és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséggel a vízi vezetőképző szervezésében.

A TÁMOP 5.2.8. projekt anyagi forrásainak köszönhetően a vezetőképzők felszerelését egységes és színvonalas használati tárgyakkal és eszközökkel tudtuk támogatni, mind a tanfolyami jellegű, mind a nomád táboros képzések számára.

A látható cserkészet három lábon állva szolgálta a cserkészet ismertségének terjedését. Az első egy izgalmas határterület, amely kifejezetten a cserkészet, mint márka megjelenését szolgálta. Akárhol fordultunk meg, jól láthatóan, figyelmet megragadó eszközökkel – strandzászlókkal, molinókkal és egyéb hirdetésekkel jeleztük, hogy mi, cserkészek jelen vagyunk. A láthatóságnak egyik eszköze volt az is, hogy rendezvényeinken kértük és támogattuk az egyenruha viselését, ami egyfajta „márkajelzése” közösségünknek.

A másik fontos láthatósági felület volt minden olyan helyzet, ahol cserkészként jelentünk meg.

Ilyenek voltak többek között az Erzsébet-táborok, a Felfedező tábor, a nyílt cserkésznapok, a teljesítménytúrák, az Alapozó képzés, vagy a pedagógusképzések, és még sorolhatnánk azokat az eseményeket, rendezvényeket, ahol megjelentettük, megmutattuk a cserkészetet. E tevékenysé-

10

gek azt a célt szolgálták, hogy a munkánk, a tevékenységünk testközelből való megismertetése valós képet rajzoljon rólunk. Mindezek során több tízezer gyermeket, fiatalt és felnőttet értünk el, nyújtottunk számukra betekintést a cserkészet alapjaiba. Így találkozhatott, tapasztalhatta meg saját bőrén a cserkészet világát több mint száz résztvevő az Alapozó Képzés sikeres elvégzése által, és kapott több száz pedagógus ingyenes képzést, , amely során a közösségi nevelés, a közösségi élet, és a cserkészmódszer megismerése révén az oktató munkájukhoz adhattunk módszertani támogatást. Valamint ezeknek a láthatósági felületeknek köszönhetően ismerkedett meg a cserkészettel több tízezer gyermek és fiatal, akik közül nagyon sokan csatlakoztak is mozgalmunkhoz.

Végezetül a látható cserkészet fontos eleme volt a médiában történő folyamatos jelenlét. A különböző reklámfilmek, mood filmek, rólunk szóló számtalan hír, beszámoló a rendezvényeink, eseményeink kapcsán, mint az alapításunk 100 éves évfordulója, amit az Országházban ünnepeltük egy emléküléssel, és aminek kiadványa is született, vagy a Jubileumi Tutajtúra és a Nemzeti Nagytábor 2013. Láttattuk a cserkészetet továbbá különböző tematikus televízió műsorokkal is, mint pl. Cserkész Család barát magazin, vagy a népszerű Maradj talpon! vetélkedő cserkészekkel.

Emellett elkészült a magyar cserkészet történetét bemutató Légy résen! - 100 év vagány című 4x26 perces alkotás is, ami a múlt mellett a jelenből is ízelítőt adott a nézőknek. Mindezeken túl számtalan médiamegjelenésünk volt televízióban, rádióban, a világhálón és nyomtatott sajtóban is, ami mind a cserkészet láthatóságát szolgálta. Ehhez csatlakozik a közösségi oldalon való jelenlétünk – aminek kedvelői létszáma az évek során tízezer főre fejlődött –, a megújult honlapunk, illetve a toborzást is támogató ismertető szórólapjaink, népszerűsítő kiadványunk, és egyéb nyomtatott anyagaink, melyek mindig követték az aktuális megjelenési irányzatokat.

Az összmagyar cserkészet érdekében támogattuk csapataink államhatáron túli vállalkozásait, s a magunk szervezte rendezvényekre mindig meghívtuk a határon túli cserkésztestvéreinket. Így valósulhatott meg például olyan cserkésznap, ahol a miskolci helyszín egyszerre volt a saját cserkésznapja a helyi, a kassai, a nagybányai és a munkácsi cserkészeknek is. Az összmagyar cserkészetet szolgáló rendezvények megmutatkozásának egyik legnagyobb sikere talán a Nemzeti Nagytábor 2013 (NNT2013) volt. A tábor felépítése azt kívánta meg, hogy az egy-egy nevelési egységet (rajtáborok) alkotó kisközösségek (őrsök) más-más helyről érkezzenek. Könnyebb úgy találkozni a Kárpát-medence, vagy a nyugati magyarság egy-egy cserkészével, hogy együtt éltük meg a mindennapok örömeit, nehézségeit.

Az NNT2013 emlékei és személyes kapcsolatai mára behálózzák az egész magyar cserkészetet, s vannak közös élményeink.

Az összmagyar cserkészetet támogatta a CserKészen a Kárpát-medencében és a Határtalanul táborok szervezése is, aminek során több ezer határon túli magyar gyermek tölthetett el heteket az anyaországban, és vett részt értékalkotó, szabadidős, hagyományőrző és kulturális programokon. A táborok által erősödött nemzeti identitásuk, és erősödtek a határon átnyúló kapcsolatépítések is.

Az anyaországi cserkészeink határon túli tevékenységei is támogatták az ös�szmagyar cserkészetet. Az Együtt Kárpátaljáért program alkalmával a kárpátaljai közösségeket erősítették az akcióban résztvevők. Az ukrajnai válság miatt ugyanis közösségek kerültek veszélybe, mert a nehéz helyzet és a sorozások elől való menekülés miatt sok kárpátaljai magyar volt kénytelen elhagyni az otthonát. Köztük voltak tanárok, hitoktatók, cserkészvezetők és különböző csoportokkal foglalkozók, így az általuk vezetett közösségek veszélybe kerültek. Erre a helyzetre keresett és adott választ az Együtt Kárpátaljáért program a Magyar Cserkészszövetség a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel és a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával közösen. A világ több országának magyar cserkészei által összegyűjtött több milliós adomány mellett közösségszervezők utaztak Kárpátaljára, akik a helyi közösségszervezésben, programok megvalósításában működtek közre, illetve önálló eseményeket is kezdeményeztek elsősorban a gyerekek és fiatalság számára.

A meglévő közösségek erősítése mellett a programnak is köszönhetően alakult új cserkészcsapat Kárpátalján, illetve ismeretségek, barátságok köttettek határon innen és túl.

11

A MOZGALOM ERŐSÍTÉSE, NEVELÉSI TERÜLET

12

C

serkészközösségben való életemet még a rendszerváltozás előtt kezdtem. A Bagoly őrsben, titokban, a ma ismert egyenruha hiányában, de egy olyan, igazi közösségben, ahol egymásban bíztunk és bízhattunk. S igen, ezernyi tréfát megengedtünk magunknak, sokszor egymás rovására, tudva azt, hogy soha nem bántanánk egymást, hogy életünket bízhatjuk a másikra, a közösségre.

A STVK elvégzését követően mind a kerületi, mind az országos központban ezernyi feladatot vállalva dolgoztam. S mivel a magyar cserkészet ügye volt a legelső s a legfontosabb, a feladatokat, a tennivalókat egyaránt elláttam támogató, és más irányokat magukénak valló vezetők mellett is. Mindezeken túl a csapatomban kósza, majd vándor korosztályt építettem, a vezetőképzésben dolgozva számos cserkészvezető ismerősévé válhattam, és a világszerte jelen lévő magyar cserkészetben éppen úgy otthonosan mozogtam, mint a nem magyar ajkú népek cserkészei körében.

Munkáim közben folyamatosan fejlődtem tudásban, elkötelezettségben, és egyre tisztábban láttam azokat az értékeket, amelyekkel a magyar cserkészet örömmel és hitelesen büszkélkedhet a világ cserkészei, vagy nem cserkészek előtt.

Megtanultam, hogy a tudás alig ér valamit az alkalmazási képesség hiányában. Megtanultam, hogy a dolgok mögötti hogyanok és miértek megértése az, amitől szabad és önálló vezetővé válva járhatunk a cserkészet ösvényén. Elfogadtam, hogy számos, esetenként látszólag jelentősen eltérő út is vezethet a közösen elfogadott célhoz. S mindezek mellett megértettem, miért kell központ; mire való az egységes iránymutatás mentén zajló helyi megvalósítás; hogyan kell meghallgatni azt, akinek a gondolata nem hallatszik ki; miként kell egyes vezetőknek vagy cserkészeknek a maguk szintjén és nyelvén elmagyarázni azt, amit fontos gondolatnak tartok.

Mindezekkel felvértezve pályáztam meg az országos vezetőtiszti megbízatást, és kezdtem neki egy olyan feladatnak, programnak, aminek megvalósításához erős igent kaptam a cserkészvezetőktől. E program gerince nem változott az elmúlt majd’ tíz évben, s a lépésenként való megvalósítás mutatja azt, hogy oda lehet érni a távoli célhoz, csak nem szabad feledni: „a határidők nélküli tervek csak álmok”.

Minden időszakra készült munkaterv, határidőkkel, s minden beszámoló azokat a vállalt kötelezettségeket tartalmazza, amit a munkatervben kitűztem.

Ne feledjük, hogy a munkaterv elsődlegesen azért van, hogy a munkánk tervszerű és/vagy tudatos legyen, s másodsorban azért, hogy legyen mitől eltérni.

Számos esetben a beszámolómban jeleztem, hogy a kitűzött célt nem sikerült elérnem, vagy nem teljesen. Voltak esetek, amikor a határidőt módosítani kellett. S igen, sok esetben volt, hogy örömmel jelenthettem, a kitűzött célokat elértük.

Egy dekád van mögöttem hiszen eltelt majd’ tíz év (a tíz görögül deka), amíg ovt lehettem. Van, aki azt gondolja, dekázgatás volt, de aki egy kicsit is a közösséget és a felelősséget górcső alá vette, láthatta, hogy milyen mennyiségű és minőségű munkát vár el a szolgálat ezen a helyen. A majd tíz év azt jelenti, hogy az újjáalakulást követő időtartam 40%-ban tehettem a dolgomat, mint a nevelés irányítója és felelőse. Tíz év számokban sok-sok izgalmat rejt magában, de mégis, ha a fejlődést nézzük, akkor ez a tíz év és az azt megelőző másik 15 év nincsen egyensúlyban, hiszen az elmúlt tíz évben hatalmas lépéseket tehettünk meg.

Természetesen a nevelői vezetői munka csapatban, és csapat által támogatva valósult meg. Az Országos Elnökség tagjaiként, egymással együttműködve dolgoztunk a cserkészetünkért. Mertünk lépni nagy álmok megvalósításának irányába. Volt bátorságunk igeneket és nemeket mondani, akkor is, ha tudtuk, hogy a válaszunk a nehezebb utat fogja talpunk alá adni. Volt lehetőségünk kérni és adni, s ezekkel jól éltünk. Megláttuk a továbblépés esélyeit, és gondos mérlegelés után akár nagyobb fába is vágtuk a fejszénket. S tehettük mindezt azért, mert magunk mögött tudhattunk számos vezetőt, szülőt, támogatót, cserkészt és munkatársat. S tettük mindezt a magyar cserkészetünkért.

Hálás vagyok minden barátomnak, akik tanácsukkal, éles véleményükkel, imádságaikkal álltak mellettem, és támogattak ebben a munkában. Köszönet illeti mindazokat, akik akadályoknak tűntek, mert általuk léphettem magasabbra, válhattam erősebbé. Nehéz szavakba önteni azok felé azt, amit érzek, akik éveken át, napról napra viseltek el akkor is, amikor nagyon nehéz volt még csak a környezetemben is lenni, vagy látták gyengeségeimet, pedig nem arról az oldalról ismertek meg. A szívemhez legközelebb állókra gondolok. S hálás imával fordulok az Úristenhez, hogy erőt adott s velem, velünk volt ebben a tíz évben.

S a jövő? Senkiben nem lehet kétség, hogy teszem továbbra is a dolgomat. Mert a tapasztalat, a tudás és az eddigi munkám arra ösztönöz, hogy dolgozzak a magyar cserkészetért, a magyar ifjúságért, a magyarságért. Abban lesz változás, hogy hol és hogyan valósul meg mindez. Sok-sok cserkésszel dolgozom majd együtt a jövőben is, mert megismertem őket és megtanultam, milyen nagy erőt jelent az egység és a közösség. Megtanultam, hogy minden helyzetben kapok kellő erőt a feladat ellátásához. S tudom azt is, hogy van munkám – és keresek is magamnak.

Olyan dolgok valósultak meg a nevelői munkában az elmúlt évtizedben, ami nem csak pillanatnyi hasznot hozott cserkészetünknek, hanem hosszú távon is kifejti jótékony hatását. Büszke vagyok rá, hogy részese voltam mindezek megvalósításának. S az év végére a nyomdából kiérkező, cserkészetünket és működését összefoglaló könyvek a tanúbizonyságai a magyar cserkészet csodálatos erejének és sajátos kereteinek, valamint módszereinek, felvállalva a Szentírásra és a magyar kultúrára épített világát.

Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott az elmúlt tíz év rögös, de csodálatos útján!

Balu Solymosi Balázs cst. (205.) országos vezetőtiszt (2006-2015)

13

A

z országos vezetőtiszt által összefogott területek

• nevelő munka támogatása – kiadványok szerkesztése, összefogása; tanácsadások; útmutatók; konferenciák, rendezvények; korosztályi programok; új utak keresése a kihívásokra; táborok támogatása, stb.

• szakágak összefogása és irányítása – új szakágak segítése; meglévők fejlesztésének támogatása; folyamatos kapcsolattartás, stb.

• vezetőképzés - vezetői képestések megszerzése érdekében, vezetői továbbképzések, vezetőképzések fejlesztése, támogatása, összekötése egymással, stb.

• belső kommunikáció – csapatok és vezetők tájékoztatás, Hírlevél szerkesztése, ovt honlapon az ovt munkával kapcsolatos anyagok megosztása, stb.

• külső kommunikáció szakmai oldala – a kimenő anyagok cserkész-szakmai lektorálása, médiaszereplések; • magyarországi cserkészet értékeinek képviselete – akár megbízottak útján – a magyar cserkészszövetségek és a világ cserkészei előtt; • külügyi munka - beleértve az államhatáron túli magyar és nem magyar cserkészeket, a világszervezet (WOSM) központjával és annak szervezeti egységeivel való együttműködés, informálás, stb.

• nevelésügyi külsős együttműködőkkel való kapcsolattartás - oktató-nevelő intézmények, ifjúságnevelésben érdekelt civil szervezetek, szakmai társszervezetek (pl. szakágak okán), stb.

14

J

ól érthető keretek és önmeghatározás

A nevelő munkában alapvető feladat volt, hogy egységes és jól érthető kereteket rajzoljunk mozgalmunk köré, hogy tudjuk, mi az, ami cserkészet, és mi az, ami nem. Ehhez szükség volt az önmeghatározásunkra, a keretek értelmezésére, a nevelési folyamat állomásainak tiszta és mérhető mérföldköveinek kijelölésére, az ezekhez kapcsolódó eredmények, eszközök kézbe adására.

2006-ig a cserkészet kiscserkész és cserkész korosztályokból, illetve vezetőkből állt. Sokat dolgoztunk azon, hogy a kósza és vándor korosztály is helyet kapjon a mozgalomban. A nevelő munka alapjait képező tisztázások talán legnagyobb eredménye, hogy a meglévő kettő mellett a kósza és a vándor korosztályok is megjelentek, és megkapták megfelelő helyüket az életpályán. A megvalósítás örömei pedig most következnek. S látjuk azt is, hogy rövidesen eljön az idő, amikor a mozgalmunkat, a tagjait összefoglalóan cserkészeknek nevezzük, és a munkánkban egyforma súlyt kap az összes korosztály, felvállalva a magyar cserkészet azon sajátosságát, hogy a fogadalomtól a sírig tart.

K

iadványok a nevelő munka támogatására

2006-tól 2015 év végéig számos kiadvány jelent meg, ami támogatta a cserkészmunkát, támpontokat adott ifjúságnevelői tevékenységünkhöz.

Voltak, amelyeknek a fordítása került kiadásra, de többségében olyan könyvek jelentek meg, amelyeket mi magunk, cserkészvezetők írtunk, szerkesztettünk. És erre akár hazai, akár nemzetközi szinten méltán lehetünk büszkék mi, magyar cserkészek!

Néhány könyv a teljesség igénye nélkül, melyek a tíz év során készültek, jelentek meg: a Zöld Sziget, Sík Sándor verseskötet, a Bi-Pi horizontja, a Ragyogj cserkészliliom újbóli kiadása, Somogyi Dezső András verseskötete, vagy a Mi fán terem a cserkészet?.

Mindezeken túl hosszú és alapos előkészítő munka és sok ember szaktudása révén elnöki szolgálatunk alatt megjelentek azok a kiadványok, amelyekre régóta nagy igény mutatkozott. Így például a 2005-től több fórumon véleményezett Egységes Ifjúságnevelési Kézikönyv (EINK), a cserkészetünk kátéja, azaz az alap, amely ifjúságnevelő mozgalmunk általános kereteit, a magyar cserkészet működésének sajátosságait tartalmazza. Választ ad olyan kérdésekre, mint, hogy pontosan mi az őrs, miért kellenek a rajok, hogyan épül fel a cserkész életpályája, mit értünk a nevelő tevékenységünk alatt, mit gondolunk a táborozás elsődleges céljáról.

Természetesen mindezt akkor lehet jól gyakorlattá tenni, ha a felnőtt nevelőink tudják és értik az egyes korosztályokban az EINK-ben megfogalmazottak mögött fellelhető miért?-eket, s a saját, helyi közösségeikben tudnak rájuk jól válaszolni. Ezt a segítik a korosztályi kézikönyvek a segédtiszteknek (kiscserkész, cserkész, kósza, vándor korosztályban), melyek szintén a 2006-tól tartó időszak eredményei. Ahogyan az őrsvezetőknek szóló kézikönyvek is, amelyek anyagiban a kisközösségeket vezető őrsvezetők kapnak számos hogyan? kérdésre választ a kiscserkész, cserkész, kósza, vándor korosztályban.

S végezetül egyfajta cserkészkönyvként (amit klasszikusan szoktunk így hívni) elkészültek az ún. „golyóálló” könyvek a cserkészélet más-más pontjánál járóknak (kiscserkész, cserkész, kósza, vándor korosztályokban), amit mindig a nadrágjuk zsebében tudnak tartani, és bármikor felüthetik az alap információkért. Ezek a könyvek nem a teljes cserkésztudást, hanem az alapvető ismereteket tartalmazzák. Mindegyik kiadvány kapcsos könyv formájában jelent meg, így fejlesztésük, naprakésszé tételük, esetleges javításuk új lapok hozzáadásával, esetleg cseréjével könnyedén megoldható. A kiadványok több ezres példányszámban jelentek meg, s jutottak el a felhasználókhoz Ezeken a kézikönyveken számos kiváló cserkésszel, szakemberrel dolgoztunk együtt, rengeteg időt és energiát ráfordítva a munkára. Azonban hiszem, hogy mindenki, aki dolgozott a kiadványokon, örömmel és elégedettséggel gondol vissza a munkára, hiszen a könyvek hiánypótló tulajdonsága, haszna a cserkészetünk számára vitathatatlan.

Köszönet mindenkinek, aki kitartó és kemény munkájával hozzájárult ezeknek a hiánypótló, cserkészetünk számára oly’ fontos könyvek elkészültéhez!

Hálás és büszke vagyok, hogy velük együtt dolgozhattam ezeken a kiadványokon. A több százezer karakternyi szöveg lektorálására, vagy épp írására az akkori fáradtság ellenére nagy örömmel gondolok vissza, mert tudtam, olyan dolognak vagyok részese, ami több ezer cserkész munkáját segíti majd, és maradandó lesz mozgalmunkban.

15

V

ezetőképzés fejlesztése

A tíz évvel ezelőtti, eseti és a szabályzat betűjével sem mindig egyező vezetőképzéseket megkeresve, a helyszínekre ellátogatva, személyes kapcsolatokat kiépítve került sor 2007-ben az első VK konferenciára Érden. Ez az alkalom jégtörőnek számított azáltal, hogy először ültek egy asztalhoz, és beszéltek egymással a különböző vezetőképzőben dolgozók mindannyian, s így tér nyílt a további egyeztetésekre, a megújításra és az igények megvizsgálása nyomán a megfelelő válaszok közös megadására. A későbbiek folyamán évente volt VK konferencia, azaz Gilwell Csapatgyűlés.

A tisztázó folyamat egyik fontos része volt, hogy megértessük mindenkivel: a vezetői lét és munka egyfajta szolgálat a kósza kortól kezdve, nem pedig a korosztályi élet pótlására szolgál. A vezetésen kívül ezernyi más szolgálat létezik, hiszen van tennivaló bőven mozgalmunkban. Minden kósza teszi azt, amit rábíznak, ami számos dolog lehet: őrsvezetés, pályázatírás, csapatotthon gondnokság, csapatújságírás stb. Fontos volt ezt megértetnünk, hiszen elterjedt egy nézet, ami a vezetőket kiemelt kasztként kezelte, mintha ők teljesítenék be a nevelő munkánk csúcsát, holott a nevelés lehetősége a vándor kor végéig tart.

A központi VK alapgondolata egyfajta adminisztrációs könnyítést is jelentett és jelent. A fő előnye azonban az, hogy az ország bármely vezetőképzőjét is végezte valaki, biztosak lehettünk abban, hogy egyazon tudással felvértezett, ösztönzően ható és kellő önismeretet adó képzésen vett részt. Ez pedig az egységes nevelési módszerek megvalósulását szolgálja, ami közösségünket erősíti. Ebben az együttműködésben értünk el arra a pontra, ahol tíz őrsvezető-vezetőképző altábor, igény szerint több segédtiszti vezetőképző tábor, s az újonnan indított, wogglét adó csapatparancsnoki, és Wood Badge jelvényt adó cserkésztiszti vezetőképző is megvalósult.

A központi vezetőképzők keretrendszerének biztonságát a hársleveles minőségbiztosítás, azaz egy nagyon alaposan és jól átgondolt rendszer adja. A hársleveles vezetőképzőkkel együttműködve alapítottuk meg az önálló Hársleveles Akkreditációs Bizottságot, amelynek tagjai meghallgatás és mérlegelés után maguk mondják ki, kiknek van joguk hárslevelet osztani. Mindez azt jelenti, hogy a képzésekben dolgozókat irányítók, a táborok és altáborok parancsnokai, nagyon alapos átgondoltsággal és tudatosan kialakított, a bizottság által ismert és elfogadott képzési renddel vágnak neki a képzéseknek.

A TÁMOP 5.2.8. projekt a vezetőképzők felszerelésének megújításában is tudott jelentős támogatást nyújtatni. Tíz ŐVVK, két STVK, illetve egy-egy CspkVK és CsTVK kapott felszerelést a munkájához. Ezek a felszerelések hosszú távú segítséget jelentenek, hiszen jelentősen túlmutatnak a tavalyi vagy az idei táborokon. Az olcsóbb képzések létrejöttét támogatta a központi vezetőképzők közös fogyóeszköz-beszerzése is, emellett kiadványokkal és segédanyagokkal is támogattuk a központi VK-kat, valamint több más mellett közösen dolgoztunk például a táborokhoz szükséges autóbérléseken is. Ezek az együttműködések az egységesség mellett átláthatóbbá, kezelhetőbbé, nem utolsó sorban olcsóbbá tették a központi vezetőképző táborokat.

Ebben a tíz évben indult meg a VK megújítása, annak újragondolása, az, hogy kiknek, mit, hogyan, és miért csinálunk. Ez a gondolkodás számos megerősítést hozott magával olyan pontokon, ahol jól dolgoztunk, és újabb kérdéseket, válaszokat, valamint eljárásokat hozott felszínre. Mindezek nyomán tartalmilag is megújultak a vezetőképzéseink, hiszen az EINK létrejöttével átláthatóbb lett a tudásanyag. Az eddigi, minden tudást egyben kezelő hozzáállás helyett ugyanis különbséget tettünk a nevelés, a szervezetiség, a vezetői ismeret, a pszichológiai ismeretek, a szervezési ismeretek, stb. terén. Emellett, szerkezetében is újítást hoztak a felismerések. Így a tíz éves országos vezetőtiszti szolgálat során létrejött: • az ŐVVK a 18. életévüket betöltöttek részére tanfolyamos, hétvégés képzési rendszerrel; • a csapatparancsnoki munkára felkészítő CspkVK, amelynek jelvénye a WOSM felelősével való egyeztetés eredményeként a Wood Badge jelvények hármasából a woggle; • az MCsSz-ben 1924 óta létező CsTVK-ban 2010-től, akik sikeresen teljesítik a képzést, wood badget kaphatnak, ami 1919 óta a világ legmagasabb szintű, és világszerte elismert vezetői jelvénye a cserkészetben;

16

• miután teljesítettem a szükséges lépéseket hozzá, személyemben ismét van négy jelvényes wood badges a Magyar Cserkészszövetségben, ami a képzésvezetői szolgálat ellátására jogosít fel a wood badge hagyományai szerint (korábban Sztrilich Pálnak volt négy jelvényes wood badge) A 2006-2015 év végéig eltelt tíz év eredményeként könyvelhető el az is, hogy a korosztályi tudást immáron külön képzések keretében, vezetői továbbképzésen (VTK) valósítjuk meg. Ezeket sikeresen teljesítők az EINK logójának megfelelő elemeket kapják jelvényként. Az ŐVVK szintjén mára kétféle vezetőképző van jelen a nomád táboros képzési rendszerben: az egyik a cserkész korosztály, a másik a kiscserkész korosztály vezetésére készíti fel a jelölteket. Az évek során kialakított rendszer szerint ma a STVK-t végzők a tábort követő őszön, a vezetői továbbképzésen kapják meg a korosztályra összpontosító tudásanyagot. A korábban végzettek a vezetett egységük korosztályi váltásakor kapnak a VTK-ban új ismereteket az általuk mostantól vezetett korosztályokról.

Ez azt jelenti, hogy ősszel már az új rajt irányító rajparancsnok úgy kezdi el a munkáját, hogy megismeri a korosztály jellemzőit, igényeit, s a nevelési célokat.

Az eddig több mint 15 éves gyakorlat azt mutatta, hogy az ŐVVK-k a maguk feje útján mennek, s nem tudnak egymásról, az újításokról, a kipróbált és bevált eszközökről, a feladatokról, s az eredményekről. Épp ezért hatalmas eredménynek számít az ŐVVK-k közötti együttműködés is, valamint a papíron már létező, de megvalósításában jelenleg induló kiképzői pályamodell, a kiválasztástól a szinteken átívelő, éveken át tartó kiképzői szolgálat íve.

Mindezek megvalósításban hatalmas szerepet játszottak a személyes ismeretségek, hiszen korábbi vezetőképzések során több mint fél ezer segédtiszt kiképzője voltam, akik különböző módokon részt vettek a vezetőképzővel kapcsolatos munkában az elmúlt tíz évben. Országos vezetőtisztként minden olyan vezetőképzőt meglátogattam, amelyeknek volt időben megkapott engedélye, vagy a központi vk-k rendszerében valósult meg. Tehát közel negyven ŐVVK-ban, több mint tíz STVK-ban jártam, részt vettem majd mindegyik CspkVK zárásán, és vezettem hét CsTVK-t.

A fejlődő vezetőképzésünk számos konferencián, találkozáson, beszélgetésen megismertetésre került, s ennek eredményeként látjuk, hogy hihetetlen gazdag és izgalmas, jól megalapozott és kipróbált. A mozgalmunk érdekében fontossága felbecsülhetetlen, s a felelősség hatalmas: egy őv jelölt képzésével 6-10 cserkész életét befolyásoljuk, egy CspkVK-t végzett akár több száz fős csapatban hozott változásokért felel. Emellett megmutattuk azt is, hogy a vezetőink képzése piacképes tudással és készségekkel ruházza fel azokat, akik becsülettel elvégzik, sőt, egyes esetekben ezekre a készségekre építve tudtunk nekik való rövidebb-hosszabb ideig tartó, sokszor diákmunkát, vagy teljes értékű munkát adni nekik.

Nagy büszkeséggel tölt el, hogy országos vezetőtiszti szolgálatom alatt, és sok munkám révén valósulhatott meg a vezetőképzéssel kapcsolatos számos eredmény, mint például amelyeket az ŐVVK 18+ életre hívásával, a CspkVK wogglés jelvényével, vagy a nemzetközi cserkészetben egyfajta „diplomáciai útlevéllel” felérő wood badge-es CsTVK-nk megalkotásával értünk el. A szövetségünk egységét erősítik az azonos szintű vezetőképzések összekötése, és az egymásra épülő képzések együttműködése, hiszen a szövetségkötésünk a záloga a közösségünkben zajló magas színvonalú és közös cél szerinti nevelő munkának. Örömmel tölt el, hogy útjára indíthattam, és dolgozhattam mindezért.

17

S

zakágak fejlesztése

A magyar cserkészet sajátossága, hogy az egy-egy területen elmélyülők érdekében az adott terület cserkészeit csoportokba fogja össze. Ezek a csoportok, az ún. szakágak a különböző tudásoknak az életforma szerű megélését vállalják cserkészetünkben. A szakágaink főként a 16 év fölötti korosztály számára adnak értelmes, önképzésre alkalmas és élményközpontú elfoglaltságot.

2006-ban a vízi és a repülős cserkészekről hallottunk, a rádiósok és az ejtőernyősök a múlt emlékei közé merültek, a regösök pedig az MCsSz-en kívül éltek.

A tíz év munkájának eredményeként feltérképeztük a szakágakat, több közülük újjáéledt és újak is alakultak. Ennek a munkának köszönhetően ma, 2016-ban már tényleges élő és működő szakágaink működnek, kinevezett, a szakági munkát irányító vezetőkkel az élükön: (2015. év végi állapot szerint.)

• barlangász – Nagy Gergely csst. (442.)

• ejtőernyős – Markó Gergely csst. (140.)

• íjász – Kabai Sára csst. (293.)

• katasztrófavédelmi – Tóth Hajnalka csst. (433.)

• kerékpáros – Vidovich Kálmán cst. (289.)

• lovas – Kovács Krisztián (105.)

• regös – Némethy Kálmán csst. (442.)

• vadonlakó – Kovács Árpád csst. (25.)

• vízi – Ware Áron csst. (126.)

(A repülős szakágban több helyen dolgoznak, egységesítésük folyamatban van.)

Megnövekedett számuk, és a hatékony működés érdekében szükséges volt a szakágak összefogása, amit Constantinovits-Csóka Sarolta csst. (832.) irányítására bíztam. Az ő szervezésében került sor a szakági konferenciákra, 2013-tól kezdve évente. Ezeken a konferenciákon a szakágak megmutathatták a helyzetüket, közösen kereshették a mindannyiuknál előkerülő kérdésekre a válaszokat, s ismeretséget, személyes kapcsolati hálót hoztak létre a szakágak vezetői között. Mindezek nyomán a szakágak maguk rakták össze stratégiájukat, az éves általános programtervüket, a meghatározásukat és a leírásukat. A különpróbákat a szakágakhoz rendeltük, így azok kidolgozása az egyes szakágak feladatai lettek – hiszen pl. a kerékpáros különpróbát a kerékpáros szakágnál jobban senki nem ismeri. A különpróba könyv kidolgozásával Vidovich Kálmán cst.-re (298.) bíztam meg. Mindemellett elindult a szakági vezetőképzés is, a vízi VK nyomán.

Szintén fontos eredmény a szakágak terén, hogy 2013-tól a regös tábor ismét az MCsSz-en belül valósul meg, s megrendezésre kerülnek szakági táborok is. Korábban a regös szakág támogatóit és működési kereteit jobbnak látta saját alapítványába áthelyezni – azaz az MCsSz-en kívül léteztek, működtek. Miután minden kérdésre tudtunk közösen választ adni, rendezvényeik, munkájuk immár nem csak a cserkészeknek szól, de az MCsSz rendszerén belül valósulnak meg. Egy, a cserkészek egyéni és személyes érdeklődését összefogó szakágnak az MCsSz-en belül a helye, hiszen így tudjuk a lehető legjobban segíteni és támogatni a szakági munka irányába elkötelezett cserkészeinket.

A cserkészet különleges csoportjai folyamatosan megjelentek a cserkész-közéletben és a külső kommunikációban is. A Magyar Cserkész lap részletesen bemutatta szakágainkat, és folyamatosan beszámolt tevékenységükről, az NNT2013 teret adott jelenlétüknek, ahogyan a 2014-es Országos Cserkésznap is. A TÁMOP projekt keretében elkészült népszerűsítő filmjeinkben megjelennek az ejtőernyős, a vízi és a barlangász-szakágaink, az ún. oktatófilmekben pedig a Vadonlakók mutatják be a különböző cserkész-praktikákat.

A ráfordított energiának, időnek és az odafigyelésnek köszönhetően a lelkesedés tovább tart, és a szakági fejlődés nem állt le. A meglévők folyamatos fejlesztése mellett továbbra is formálódnak újabb különleges cserkész-csoportok, mint például a sí és a nemzetköziség terén, illetve a rádiósok is bontogatják „antennáikat”.

A szakágaknak nagy a jelentősége belső és külső téren egyaránt. A 14 év fölötti korosztály körében ugyanis nagy a lemorzsolódás, mert már kevésbé találnak maguknak izgalmas programot a mozgalomban. A szakágak éppen erre nyújtanak megoldást, így nagy a megtartó szerepük a cserkészetben. A különleges elfoglaltságok – mint például az ejtőernyőzés, lovaglás, regös és vízi programok – pedig a cserkészet iránt érdeklődők számára plusz vonzerőt jelent, ezért a csatlakozási hajlandóság növelésében is fontos szerepe van a szakágaknak. Ezért tartottam nagyon fontosnak az odafigyelést, és a támogatásukat az országos vezetőtiszti munkám során, és teszem ezt a jövőben is.

18

K

épzések nem cserkészeknek

A két nagy képzési csomagunk, amelyekkel a „külsősöket” céloztuk meg, a cserkészet megismerését és megértését is szolgálták.

Alapozó Képzés A 2014-ben újjáélesztett Alapképzés (Alapozó Felkészítő és Alapozó Képzés néven is ismert) a felnőtt érdeklődőknek adott lehetőséget arra, hogy betekintsenek a cserkészek életébe, megismerjék ezt a kisközösségi életformát, és döntsenek arról, akarnak-e cserkészekké lenni, vagy a képzés után kívülről ugyan, de már helyes ismeretekkel követik a munkánkat. Tizennégy turnust hirdettünk, nyolcat Budapest környékén, hatot vidéki helyszíneken, amelyek a TÁMOP 5.2.8. projekt alatt térítésmentesek voltak a résztvevők számára. Ezek többségében akkreditált felnőttképzések voltak. A három hétvégés képzést összesen 110 érdeklődő végezte el sikeresen és kapott egy „jelvényt”, amelynek titka van – tehát már nem cserkészeknek is adtunk cserkész titkot. Többen közülük belevágtak a felnőtteknek szóló vezetőképzésekbe, majd csapatot is alapítottak, vagy segítettek annak elindításában.

Az Alapozó Képzés – amire a projekt lezárulta után is nagy volt az érdeklődés, annak ellenére, hogy térítésköteles lett – azonban nem csupán az új csapatok alakulása miatt volt sikeres. Sokféle ember, sokféle helyről vágott neki a felkészítőnek. Öröm volt látni, magunk között köszönteni mindegyiküket, és különösen azokat, akik a csapatalapítás szándékával vágtak bele a felkészítőbe, az AK által megismerkedtek a cserkészettel, s folytatták útjukat a vezetőképzők felé, hogy cserkészcsapatban dolgozzanak – akár a maguk által alapítottban. Azok a résztvevők pedig, akik nem tettek fogadalmat a felkészítő elvégzése után, cserkészetünk jó hírét viszik az országban.

Országos vezetőtisztként éppen ezért tartottam fontosnak a felnőttek bevonását a képzéssel, hiszen általa az ifjúságnevelő munkánk támogatói között tudhatunk olyanokat, akik megismerték és megértették a cserkészetet, s hitelesen viszik szerte a világba a jó hírünket.

Nyitás a pedagógusok felé Az elmúlt években a cserkészet nyitott a pedagógusok felé is. A számukra kínált, immár akkreditált képzésekre másfél ezren jelentkeztek az ország minden pontjáról, és több mint 300 fő végezte el sikeresen. Ezek a pedagógusok amellett, hogy rálátást kaptak a cserkészet értékeire, ezernyi eszközzel és ismerettel a tarsolyukban tértek vissza a katedrára. Megújított eszköztáruk a cselekedve tanulás jegyében vitt újat az oktatásba, s a cserkészektől tanult módszerrel tették, teszik gazdagabbá a saját oktató-nevelői munkájukat. (A pedagógusképzésekről bővebben is beszámolunk néhány oldallal később.)

Mind a két, nem cserkészek számára indított képzésünk egyaránt szolgálta az ismertségünket és helyes megítélésünket, s emellett társadalmi szerepvállalásunkban is teljesítettük kötelességeinket.

19

R

endezvények, események

A programok terén egyszerre kellett több lábon megállni: helyi programok, országos nagy rendezvények, csak magunknak szólók, és bárki számára nyitottak. Mindegyik területen számos esemény valósult meg.

A helyi kezdeményezéseket, a helyi programokat (csapatnap, rajtúra, körzeti rendezvények, stb.) érdemes és kell támogatni, megerősíteni. Ezek mellett szükségünk van azokra a rendezvényekre, amelyek nagy létszámmal valósulnak meg. Erőt ad a cserkészeinknek, hogy milyen sokan vagyunk, s mennyi ismerősre találhatnak a sok cserkész között. S ami a legfontosabb a nevelés szempontjából, hogy a kívánt nevelési folyamat elemeiben példát mutassunk, s a vezetőink szemléletét formáljuk. Ilyenre volt példa a cserkésznap, aminek egyik kifejezett célja, hogy a helyi lakók sok cserkészt lássanak, és találkozzanak velünk. Vagy az NNT2013, ahol megmutattuk, hogy a rajok nevelő keretek, és az azonos korosztály azonos kihívásokkal néz szembe, avagy kézzelfoghatóvá válik a magyar cserkészet államhatárok feletti egysége. Ilyen az INDABA is, ahol van lehetőségünk együtt gondolkodni, egyeztetni, meghallgatni és hazavinni a jó megoldásokat.

Számtalan programot indítottunk útjára és tettük szokássá azokat az elmúlt tíz év alatt.

Hagyományt teremtettünk a Vezetőképzési konferenciáknak 2007 óta minden év november második hétvégéjén, illetve a szintén november hónapokban, azok harmadik hétvégéjén megtartott, nevelési kérdéseket boncolgató INDABA-nak, amiből ezidáig kilenc valósult meg. Az elmúlt évtizedben szintén hagyománnyá vált az elsőként 2007ben megtartott Országos Cserkésznap, ami ezt követően minden évben, tehát szintén kilencszer nyújtott kiváló programlehetőséget több ezer cserkésznek és érdeklődőnek a fővárosban és vidéki helyszíneken egyaránt. De indultak kisebb programok is, mint a Cserkészklub 2009-ben, ami elsősorban olyan 18. életévüket betöltött cserkészeinknek szóltak, akik más városokban tanultak, éltek, s nem tudtak a régi csapatukhoz rendszeresen visszajárni. A program által volt cserkészkötődésük, nem távolodtak el a mozgalomtól.

Centenárium A magyar cserkészet megalakulásának századik évfordulójára is nagy programokkal készültünk. A centenáriumi, közvélemény érdeklődésére is számot adó nagy események voltak a Jubileumi Tutajtúra, aminek során 180 résztvevő – közülük 120 a nyugati magyarság tagja – úszott le saját építésű tutajokon a Tiszán, a Nemzeti Nagytábor 2013 több mint 4200 résztvevővel, vagy az Országházban megtartott emlékülés. Mindezeken túl a jeles eseményre emlékbélyeget adattunk ki a cserkésznapon, illetve emlékérme veretése és kereskedőjáték valósult meg a Magyar Nemzeti Banknál.

A Székesfehérvári Egyházmegyével, a Ciszterci és a Jezsuita Rendekkel közösen terveztük meg és valósítottuk meg 2015-ben a Kaszap István Emlékévet. Kaszap István cserkésztestvérünk rövid élete, komoly elhatározásai, jellemének fejlődése és tudatos önfejlesztése önmagában is példaértékű mindazoknak, akik

20

már diákként is eredményesebbek akarnak lenni.

Emellett a vallásossága és elkötelezettsége Isten iránt komoly életszentséget jelent. Ezt a példát mutattuk meg, és tettük sok irányból követendővé a „Van célom!” mottójú emlékévvel. A konferenciák, a sportrendezvények, az emléktúrák, a honlap, s a rajta található játékok mind azt szolgálták, hogy ezt a komolynak ható elszánt fiatalembert elérhető közelségbe hozzuk, s életét példaként állítsuk fiataljaink elé.

Évkezdő túrák Eredményeink között láthatjuk a szintén hagyományt teremtő, egyre több helyen megtartott évkezdő túrákat (szeptember utolsó hétvégéjén), és teljesítménytúrákat is. Utóbbit az újjáalakulást (1989) követően indítottunk útjára, s mára számos csapat tudhatja maga mögött a szervezési feladatokat: az elmúlt években 18 alkalommal 34 helyszínen volt teljesítménytúra az október 23.-i és a március 15.-i jeles napokhoz kapcsolódóan. Miért is jó, ha teljesítménytúrát tartunk? Amellett, hogy nagyszerű megemlékezési mód, illetve szabadidős tevékenység saját magunknak, és mert közel áll hozzánk a túrázás, azért is hatalmas az értéke, mert láthatóvá válik a cserkészet. A túrák ugyanis mindenki számára nyitottak, így az egyik, hozzánk közel álló tevékenység iránt érdeklődők számára megmutatkozik a cserkészet, és az, hogy több más mellett a programok szervezésében is helyt tudnak állni. És igen. Sok csapat vállalkozott rá, hogy szervez ilyen túrákat az elmúlt években, és válik a rendezvény a csapat összetartó nevelési eszközzé.

Csapatok által szervezett események A túrák mellett folyamatosan kerestük azokat a lehetőségeket, ahol hasonló módon, a cserkészet alapelvét megvalósítva, felelősséget adva cserkészeink kezébe, saját szervezésben, vagy abban aktívan részt vállalva valósulhattak meg programok. Legtöbb esetben tanácsokat, javaslatokat adtunk az Országos Központ munkatársaival, esetenként anyagilag támogattuk az adott eseményt, illetve hirdettük belső, és a programtól függően külső felületeken.

Más programokhoz csatlakozás Az évek során szintén egyfajta szokássá vált, hogy a túráinkon túl az országban egyre több eseményen és számos helyen találkozhattak cserkészekkel azok, akik ellátogattak egy-egy nyitott rendezvényünkre. A saját szervezésű programok mellett – mint a túrák, a cserkésznapok, vagy a Cserkész Balaton – számos, mások által szervezett nagy rendezvényen is megjelentünk, megmutatva ezáltal a cserkészetet. Ilyen program volt például a 72 óra kompromisszumok nélkül. Az önkéntességet népszerűsítő akcióban részt vettek cserkészeink – akár saját projekttel is –, nép-

21

szerűsítve ezáltal hazánk legnagyobb önkéntes ifjúsági szervezetét. De ott voltunk még – a teljesség igénye nélkül – a különböző falunapokon, a Gyerekszigeten – ahol több ezer gyermek találkozott a cserkészettel – , vagy a különböző nagy fesztiválokon, mint a Szélrózsa, a VOLT, a STRAND fesztivál, az EFOTT, és a nagyszabású SZIGET fesztivál. Önkéntes munkát végeztek cserkészeink az IROMNAN budapesti rendezvényén is, ahol nem csak a hazai versenyzőknek, de a világ számos országából érkezőknek is felhívták magukra és a magyar cserkészetre a figyelmet egyenruhájukban.

Akik ott voltak ezeken a rendezvényeken, találkozhattak velünk, láthattak bennünket, s megtudhattak ezernyi dolgot rólunk. Nem úgy mentek tovább, mint ahogy érkeztek, sokszor tűntek el a berögzült sztereotípiák az emberekből a cserkészettel kapcsolatban. S a visszajelzésekből kiderült: tetszik; jó; izgalmas; kár, hogy ő kimaradt. Ehhez pedig nem kellett más, csak hogy megmutassuk, meg lehet csinálni, érdemes belevágni, jó ilyet szervezni, ilyenben részt venni. Sokszor „átmásolás” volt a megoldás egy-egy rendezvény kapcsán, máskor a bátorítás, a szakmai támogatás kellett a megvalósításhoz, esetenként pedig anyagi kezdőlökés. Igyekeztünk mindig a legjobb megoldást választani.

Munkánk eredményeként már elvárt vendégei vagyunk népes gyermek és ifjúsági fesztiváloknak, minden évben több helyen valósulnak meg a cserkész- teljesítménytúrák, ami a cserkész-márka erősítésén túl a rendező csapatoknak bevételi forrást is jelent.

A belső és nyitott rendezvények tehát egyre gyakoribbak lettek az elmúlt évtizedben. Ezek az események a közösségépítésen, a belső kapcsolatok kialakításán, erősítésén túl szolgálta a tagi aktivitást, és a felelősségvállalás is megmutatkozott egy-egy esemény kapcsán. Emellett nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a cserkészetet megmutassuk, láthatóvá tegyük. Több tízezren ismerkedhettek meg mozgalmunkkal általuk, és közben mi, cserkészek is jól éreztük magunkat.

Országos vezetőtisztként éppen ezek miatt is tartottam nagyon fontosnak, hogy mindig aktívan részt vegyek mind a belső mind a külső programok, rendezvények munkálataiban. Szakmai észrevételekkel, tanácsokkal, belső és külső kapcsolatok megmozgatásával, a rendezvényekkel kapcsolatos kommunikáció támogatásával – mint médiaszereplések, közlemények, meghívók ellenőrzése – vettem részt e terület munkáiban. S mindeközben számos élménnyel, ismeretséggel gazdagodtam.

22

K

ommunikáció és kapcsolatok

Ahhoz, hogy mindazokról a dolgokról, amik mi magunk vagyunk, amelyek velünk történnek hírt adjunk, számos eszközt használtunk fel, közülük sok újat is útjára indítottunk. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a tagság ismerje választott vezetőit, tisztában legyen azzal, hogy milyen cserkész és civil képesítésekkel rendelkezünk, és fogtunk bele a mozgalomért folyó munkába. Ezért elnökségi honlapot csináltunk, ahol mindhárman beszámoltunk életünk jelentős fordulóiról, feltöltöttük fényképünket – hogy arca legyen az elnökségnek, önéletrajzainkat – hogy ismerjék szakmai múltunkat, tudásunkat, és cserkészéletünk, valamint személyes fejlődésünk egyaránt megjelent ezen az oldalon.

Elindult az elektronikus úton küldött Országos Elnökség Hírlevele, amelyben helyet kapott minden hír, ami a magyar cserkészetünket érintette. Ennek az összeállítása, a hírek generálása, a rendszeresség – eleinte kéthetente, majd később hetente, amikor lehetett ugyanazon a napon jelent meg –, és az összes közölni kívánt hír ellenőrzése, szükség esetén javítása magával hozta azt, hogy mára elsődleges hírforrássá vált a hírlevél. Egy 2015-ös belső felmérésünk alapján a legkedveltebb, és legolvasottabb kommunikációs csatornánk lett az évek során. Felelős kiadójaként és életre keltőjeként a kezdetektől nagy figyelmet szenteltem a hírlevélnek: a bekerülő hírek minden téren történő ellenőrzése – aktualitás, információk valódisága, helyessége stb.; a hírhez tartozó felelős nevének és elérhetőségének megjelentetése – hogy kérdés esetén tudják az olvasók, kihez forduljanak –; a cserkésztestvéreink képesítésének és csapatszámának szerepeltetése; a rendszeres megjelentetés, és még lehetne sorolni. Ezek mindmind apróságnak tűnnek ugyan, de épp attól lesz a nagy egész jó, ha az apró részletek is azok. Fontosnak tartottam azt is, hogy az aktuális hírekről, programokról elsőként a vezetők értesülhessenek, megadva ezáltal a továbbinformálás lehetőségét, felelősségét. Ezért szorgalmaztam azt, hogy minden hír elsőként a hírlevélben jelenjen meg, és csak ezt követően olyan felületeken, ami nem csak vezetőink számára elérhető.

A hírlevélben történő információáramlás mellett megújult a honlapunk – sőt, 2015 elejétől további fejlesztéseken kezdtek dolgozni munkatársaink –, ami egyaránt hír- és információforrás a tagságnak és az érdeklődőknek. Ahogyan a Facebook oldalunk is, ami az évek során megsokszorozta kedvelői létszámát, így 2015 év végére már közel tízezren követték nyomon.

A vélemények, információk, hírek megosztására különböző elektronikus levelezőlisták álltak rendelkezésre/vagy jöttek létre. Az info és véleménylistán kívül rendszeresen használtam a vezetőtiszti listát, és létrehoztam a csapatparancsnoki, a kiképzői listák jelentős részét, a munkacsoportok működését segítő listákat, az elnökség és az elnökségi munkákat segítők listáit, a tanácsadók listáit, amelyek mind azt szolgálták, hogy egy-egy vezetői kör gyorsan és hatékonyan cserélhessen információt.

A személyes találkozások azonban mindennél többet érnek, és ezért számos találkozón, csapateseményen, nyári táborokon, vezetőképzéseken, kerületi gyűléseken, és egyéb találkozókon vettem részt, látogattam meg őket. Kézzel fogható valósággá lettek az őrsgyűlések szövetségi ismeretei, és ezek a látogatások lehetőséget nyújtottak arra is, hogy akár nyilvánosan, akár négyszemközt lehessen kérdést feltenni az Országos Elnökség tagjának. Jó volt ilyen sok cserkésztestvérrel találkozni, egymás gondolatait megismerni. 10 év, ~ több ezer kilométernyi vezetés, több száz órányi telefonbeszélgetés, több tucat órányi várakozás, ~ 100 000 elküldött levél, s megszámlálhatatlan beérkező, melyekre mindig választ adtam vagy levélben, vagy telefonon, vagy személyes találkozáskor. Vezetőtiszti szolgálatom elején megkerestem az összes akkori csapatparancsnokot telefonon, vagy személyesen, és ez jellemezte a tíz évet is: hétköznap, hétvégén, reggel, este, éjjel, bármikor kereshettek – akár cserkész, akár munkatárs –, és amikor csak tehettem, minden eseményre ellátogattam. S mindeközben számtalan ismeretséget, barátságot kötöttem, és láttam, tapasztaltam mozgalmunk nagyságát, ami fantasztikus dolog.

23

Csapatok támogatása A tíz év nagy eredménye a kommunikáció terén, hogy számos olyan kommunikációs eszközt adhattunk a csapatoknak, amiket maguk javára tudtak fordítani helyi szinten. Az 1%-os vagy a toborzó plakátok, amiket a csapat adataival kitölthettek, vagy később egy online generátor segítségével feltölthettek így kaptak kész anyagokat; toborzó szórólapok; a „Mi fán terem a cserkészet?” népszerűsítő, illetve az érdeklődők kezébe adható egyéb kiadványok, amik összefoglalták, hogy mi is a cserkészet; a mindenkit a maga korosztályának a nyelvén megszólító írások; az éves tervezőnaptár, előre beírva az országos eseményekkel, hogy könnyebb legyen a programokat tervezni; vagy a saját lapjaink: a nyomtatásban újra megjelenő Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja – ezek 2015 őszétől online folytatják útjukat –, illetve az alumni réteget megszólító időszakos Légy képben!

Mindezeken túl is tudtunk olyan segítségeket nyújtani kommunikáció terén, ami nagyban támogatta a csapatokat helyi szinten. Ilyenek voltak például a mini kommunikációs képzések, tréningek, amit kerületi szinten hirdetett meg a Központ Kommunikációs csoportja. Ezeken az alkalmakon a csapatszintű kommunikációhoz kaptak a résztvevők egy alap tudást, támogatva ezzel az adott kisközösség kommunikációs tevékenységét. Az arculati kézikönyv – ami elsőként 2010-ben jelent meg, majd pár év múlva új formát, és arculati elemeket kapott –, érthető és világos kereteket adott az arculati elemek használatához. A különböző arculati elemeket elérhetővé tettük a csapatok számára, így egyfelől az ő munkájukat segítettük a kész anyagokkal, másfelől a cserkész „márka” egységes megjelenését, ezáltal a köztudatba való erősebb berögzülését is szolgáltuk.

Megjelentek kiadványok, amelyek megismételhetetlen élményeket foglaltak magukba, így segítetve felidézni azokat. Ilyenek voltak például a Dzsembori albumok, vagy a több ezer cserkésznek örök emlékeket nyújtó NNT2013 albuma.

Külső kommunikáció A kifelé áramló megjelenések, a külvilágnak is szóló anyagok szigorú rostán mentek át, oda kellett figyelni minden megnyilatkozásra: legyen helyes egyensúly a cserkészet szakmaisága és a nem cserkészek számára történő befogadhatóság között. Munkám során – pl. a kifelé történő mindennemű kommunikáció lektorálásában is – igyekeztem mindig azt képviselni, hogy ne mutassunk mást, mint amik vagyunk, a toborzás érdekében. Lehet vonzóvá tenni a cserkészetet azzal, hogy a vagány, kalandos mivoltát előtérbe hozzuk, azonban az értékeinket, alapelveinket nem lehet eltitkolni csak azért, hogy egy jó reklámot csináljunk magunkról. Ezzel nem csak magunknak, közösségünknek ártunk, hanem a valótlan kép hatására csatlakozni szándékozóknak is, hiszen mást kapnak majd, mint amire vártak.

A külső megjelenések egyik részeként az elmúlt években számos kisfilm, reklámfilm (pl. A szikra ott van benned is! - a következő oldalon fent; nézd meg a QR kód segítségével, sőt, egy négy részes dokumentumfilm (100 év vagány - a bal oldali képen; nézd meg a QR kód segítségével) több mint másfél órás film is készült a cserkészetünkről, melyeknek munkálataiban, főként a szakmai ellenőrzés révén szintén részt vállaltam. Az eddigi, egy-egy táborról szóló filmek mellé így felkerült a polcra egy olyan, amely a történelmünket és a jelen értékközvetítését is magában hordozza.

Ezeket a filmeket elérhetővé, és a csapatok által felhasználhatóvá tettük a létrehozott YouTube csatornánkon ezzel is támogatva a munkát helyi szinten.

A filmeken túl megszámlálhatatlan média-megjelenésen vagyunk túl. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy akkor és ott legyünk jelen, amikor valamilyen módon kötődünk a témához, vagy egyszerűen csak azért, mert a cserkészek jó fejek, és ebben is benne vannak. Az SOS bajban az erdő című egész napos műsortól (bal oldalon lent a képen a műsorban szereplő cserkészeink Áder János köztársasági elnökkel), a 80 perces Család-barát magazin és a Maradj talpon népszerű vetélkedő cserkész-tematikus adásain át az egész estés filmig és számos egyéb híradásig mutattuk meg magunkat a külvilágnak. Volt országos körkapcsolás a Nemzetközi Nyakkendőnapon, több perces videó a Jubileumi Tutajtúráról az egyik legnagyobb internetes portálon, és egyre nagyobb sajtóvisszhangja a Betlehemi Békeláng cserkészeink általi osztásának. S az évek során eljutottunk odáig, hogy a média keres minket egy-egy

24

műsor kapcsán, hogy szívesen mutatna meg minket, vagy azért, mert láttak minket más műsorban, vagy azért, mert egy-egy belső csatornájukon hallottak rólunk.

De említhetjük a 100 évünkről szóló kiállítást, a Betlehemi Láng Országházban való osztását, a Hunyadi járaton való helytállást, az Erzsébet táborokban több mint 6.000 gyermek táboroztatását, az árvízi védekezésben való derekas helytállást, vagy egy államtitkár egyenruhában történő megjelenését a nyakkendő napon, amiről mind beszámolt a média is. Vagy épp a 15. ARC kiállítást 2015-ben, ahol önkénteseink és munkavállalóink közös munkája által a szakmai zsűri a Magyar Cserkészszövetség pályamunkáját (az oldal alján a képen) is beválasztotta a legjobbak közé, a civileknek kiírt „ARC+Hétköznapi csodák” pályázaton.

Mindezek által még láthatóbbak lettünk, és mutathattuk meg sokaknak, hogy igen, létezünk, és igen, ilyen jó fejek vagyunk. S ha ehhez hozzávesszük azt, amit az elmúlt 25 év első felmérésében (2014-ben készült, részletesen lsd. később) olvashattunk a cserkészet megítéléséről, megdöbbenve láthatjuk a hatást és az eredményt. Mert korántsem azt gondolják rólunk az emberek, amit mi gondolunk, hogy gondolnak! Szoktunk arról beszélni, hogy militánsnak tartanak minket, meg bigottnak, meg a régebb óta fiatalok az úttörővel kevernek minket, stb. Nem olyan erősek ezek a sztereotípiák, magunkra aggatott képek! Sokkal jobb véleménnyel vannak rólunk, cserkészekről!

Kapcsolatépítés A tudatosan megtervezett megjelenések, és egy-egy műsor előkészítési munkálataiban történő részvétel mellett sok-sok esetben álltam bele az interjúalany, a szóvivő vagy a nyilatkozó szerepébe. Amikor a cserkészetről, egy-egy hozzánk köthető eseményről, rendezvényeinkről kérdeztek, és esetenként a legnehezebb helyzetekben is, amikor pl. egy-egy egyéni cselekedet miatt a média általi támadások célpontjává váltunk. S örömmel tapasztaltam, hogy ezek a megjelenéseink sok-sok értéket hordoznak magukban. Azt is megtapasztalhattam, hogy amikor a legnehezebbnek tűnt a kiállás, akkor sokszorosát hozta az, hogy egyenes úton járunk. Mert amikor helytelen cselekedet, netán bűncselekmény gyanúja vetül egy cserkészvezetőnkkel kapcsolatban, akkor már felkészülten állhattunk ott, s elmondhattuk, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett tennünk.

A sajtókapcsolatok sok szempontból fontosak: egyfelől segítik a láthatóvá tételt, másfelől olyan helyzetekben, ahol nem pozitív hírrel kerülünk a média látókörébe, jól jönnek az ismeretségek. Éppen ezért ezek kiépítésével is foglalkoztam vezetőtiszti munkám során, és megérte a belefektetett energiát, mert számos pozitív hozadéka volt.

A sajtóval való kapcsolattartás mellett országos vezetőtisztként egyéb külső kommunikáció, külsős kapcsolatok terén is igen sok feladatot vállaltam, többek között olyan ismeretségek, összeköttetések kiépítésében, illetve olyan helyzetekben is, amelyek erőteljes kiállást és egyértelmű álláspontok tartását követelték meg. Legyen az a kormán�nyal való egyeztetés a stratégiai megállapodásról – amiben kifejezetten sokat kellett harcolnom azért, hogy ez az együttműködés kormányciklusoktól független legyen –, vagy egy cserkészetünkre nézve nem túl pozitív, és ebből a szempontból nem jól sikerült videóklip helyrehozásával kapcsolatos megbeszélés. Az ilyen típusú kommunikációk során is mindig mérlegeltem, hogy hosszú távon mi az, ami hasznosabb a cserkészetünk számára, és aszerint képviseltem mozgalmunk érdekeit.

25

K

ülügy

A külügy sokáig volt mostohagyerek a magyar cserkészetben az újjáalakulás óta. A külügyi munka kapcsán egyfelől könnyen esünk abba a hibába, hogy csak a nehézségeket látjuk: fizessük be a tagdíjakat, olvassuk el a központi anyagokat – s közben felmerül a kérdés, hogy mit kapunk mindezért. Másfelől egy kis energiával megtapasztaljuk a cserkészet világot behálózó testvéri kötelékét, s azt, hogy a világ bármely pontján találatunk cserkészt, vagy azt, hogy mindenhol találunk olyan eseményeket, amelyek nekünk szólnak, minket segítenek. Pedig az ezernyi lehetőség közül gyakorlatilag csak a dzsembori kap nagyobb nyilvánosságot.

Az Országos Külügyi Bizottság és az országos vezetőtiszt közvetlen munkatársának, az országos külügyi vezetőnek az együttműködése révén számos területen tudtunk előrelépni. S országos vezetőtisztként, a külügyi jelenlétünk erősítését fontosnak tartva sok esetben voltam ötletgazdája, vagy képviselője az azt szolgáló tevékenységeknek: pl. moot pályázat, symposium, TCNM Budapesten, academy, TCNM, education conference, stb. részvétel). Egyre láthatóbban vagyunk jelen a világszervezet, azaz a WOSM (World Organization of the Scout Movement) és az ESR (European Scout Region) munkájában, egyre jobban ismerik a magyar cserkészetet külföldön is. Házigazdái lehettünk rendezvényeknek, sőt, mára már olyannyira elismertek vagyunk, hogy az ESR saját rendezésű programjára meghívnak minket, hogy dolgozzunk velük, adjunk programot. A WOSM rendezvényekért felelős vezetője írta a látogatása után: „Mindenkinek a figyelmébe ajánlom ezt a cserkészszövetséget.” Immáron jelen vagyunk a scout.org oldalon, s egyre nagyobb fegyelemmel adjuk le a jelentéseinket. Lehettünk házigazdái a Németül Beszélő Cserkészek Konferenciájának (DSPK - Budakeszi), az ESR Symposiumnak (Budapest), a Vezetőképzési Szakvezetők Találkozójának (TCNM - Budapest), a Katolikus Cserkészek Világkonferenciájának Európa-Mediterrán Régiós találkozójának (ICCS EMR Mátraverebély).

Részt vettünk számos találkozón az Academyn, TCNM-en, Symposiumon, Világ Ifjúsági Fórumon (WYF) és a WOSM ESR és a WOSM konferenciáin (ESC és WSC). Természetessé vált, hogy jelen vagyunk a dzsemborin, a MOOT-on, a RoverWayen, sőt, egyre nagyobbra nyílik a világ, hiszen jelenlétünk okán a türk tudatú népek, a finnugor nyelvet beszélők is keresnek minket. A magyar cserkészet több államban való jelenléte, s az MCsSzF példája nyomán a lengyel cserkésztestvéreknek is segítünk: hiszen a lengyelek is több államban élik meg saját cserkészetüket a világpolitika által rájuk kényszerített helyzetnek köszönhetően. Az MCsSzF működése és modellje lehet egy jó példa számukra, hogy miként hozhatják közösségeiket a lengyel cserkészet zászlaja alá, függetlenül a lakhelyüktől és a történelem által adott államtól.

Magam is részt vállaltam a különböző, nemzetközi rendezvényeken megjelenő magyar csapatok felkészítésében, ötleteléssel, támogatással, kérdések megválaszolásával. Biztos hátteret és támogató vezetői jelenlétet adtam számukra, akár odakint tartózkodtak, akár idehaza.

A külügyi munka elmúlt tíz évben történő erősítése tehát hasznos egyfelől abból a szempontból, hogy saját cserkészeink egyre több külföldi programon vehetnek részt, ezáltal tanulva, ismerkedve az adott országgal és cserkészetével.

Másfelől azért, mert nekünk, magyar cserkészeknek a Magyar Cserkészszövetség által sokkal több lehetőségünk van egy-egy külföldi program szervezésére, ami nem csupán bevételi forrás, de a magyar cserkészet jó hírnevének erősítését is szolgálja határon belül és kívül egyaránt.

26

S

zabályzatok

Feladatink közé tartozott a szabályzatok karbantartása az OIB majd az OT együttműködésében. A régi gyakorlat szerint kitaláltuk, majd bevezettük a szabályzatokat. Ehelyett elnökségünk alatt kétféle szabályzatalkotási folyamat indult el: az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat megújítása sokféle elvi alapok lerakását kívánta, valamint a hatályos törvényi kívánalmaknak való megfelelést követelte meg.

A nevelési területhez tartozó szabályzatok (vezetőképzés, egyenruha, alaki, táborozási) szabályzatok megújítása jelentősen nehezebb folyamat, mert egyszerre kell figyelembe venni a hagyományokat, a magasabb rendű szabályzásokat, a megvalósíthatóság kereteit, és még megannyi tényezőt.

A VkKMISz terén bejelentettem az Országos Intéző Bizottságnak (OIB), hogy a szabályzat szellemiségét megtartva, de a betűszerinti előírásoktól eltérő VK-kat fogunk tartani. Ennek eredményeként többféle eljárást kipróbálhattunk, és mára már csak a megszövegezés feladata maradt. Ezeknek az útkereséseknek eredményeként jött létre a korábban említett Hársleveles Akkreditációs Bizottság, a központi vezetőképzés helyi igényekre választ adó képzési alkalmakkal, a táborokon átívelő együttműködések, a CSPKVK és a wood badge.

Az egyenruha terén a logikus elrendezés mellett a könnyebb érthetőség irányába kívántunk lépni. Ennek eredményeként tettünk javaslatot, könnyítve, s a valósághoz igazítva a viselés szabályait, s egyetlen vezetői jelzésrendszert megfogalmazva.

A táborozást segítő szabályzatunk állandó naprakészségét a táborozási vezetőnknek köszönhetjük. A szabályzat betartása a lehető legegyszerűbbé teszi a táborszervezés jogi-hatósági részét.

Az alaki szabályzat terén hiszem, hogy ez nem szabályzati kérdés, hanem kiképzési anyag, s ott lenne a helye. A megfogalmazottak nem kívánnak átalakítást, de helyre kell tenni.

Ezek mellett megjelentek kézikönyveink, amelyek nem szabályzatok, de mégis kötelező erejű anyagok. Ilyen például az Arculati kézikönyv is, ami azt a célt szolgálja, hogy megjelenésünkben, kiadványainkban egységes és letisztult képet mutassunk.

Megjelent a Projektmenedzsment Kézikönyv, amely a CsTVK miatt lényeges és fontos volt (mivel a képzés része a projektmenedzsment), de emellett egyértelművé tette, miként építjük fel a cserkészetünkben a nagylélegzetű, egyszeri és összetett feladatainkat.

27

MŰKÖDÉST TÁMOGATÓ HÁTTÉR

L

átótávolság-10 év a Szövetségben

Ma Magyarország legismertebb gyermek és ifjúsági közösségi szervezete lett a Magyar Cserkészszövetség. Sok ember vágyaiból, álmaiból nőtt ki ez a fa. A cserkészet legkevésbé sem egy szervezet, hanem szövetség és közösség, gyerekekből, fiatalból és felnőttből, valamint fiatal kortárs és felnőtt vezetőkből és sok száz támogatóból álló élő szövet.

Az elmúlt évtizedben eljutottunk oda, hogy tudunk kívül gondolkodni cserkészcsapataink határán, merünk gondolkodni a minket körülvevő világról. Lassan elkezdtünk kezdeményezni, megvalósítani, kilépni a megszokottból.

Az első években magunkat építettük, bizalmat, egységet igyekeztünk teremteni, ami minden alkotó munkának az alapja. Ebből nőtt ki egy közösségi iroda, ami először a 2007-es angliai dzsemborit, ifjúságnevelési tevékenységünket támogató kezdeményezéseket segített. Létrejött az közeg, ami befogadott embereket és partnerségeket.

2011-re megértünk arra, hogy többi magyar tagszövetség vezetőivel zászlóvivői legyünk egy XXI. századi újraszületésnek. Egy olyan cserkészet történtét kezdtük el írni; ami befogadott, lehetőséget teremtett és ezáltal adott esélyt olyan gyerekeknek, fiataloknak, akik számára a közösségi életmód nem volt adott. Több ezer embert értünk el és fertőztünk meg a közösségiséggel, s akkor is örömet okozott az ő megfertőzésük, ha közösségük alakult, de nem lettek cserkészek. Cserkésszé válásuk csak nagyobb örömet jelentett. Öröm volt megélni 2013-ban a magyar cserkészet 100 éves születésnapját és megérezni az összefogás erejét.

Ebben az évben már birkóztunk azzal hogy egyszerre vagyunk közösség és munkahely, több tucat munkatársunk az MCSSZ-ből indította el életét, találkozott a munka és a felelősségvállalás új formáival. Igazi kultúrsokk volt ez, amiben elindultunk a felnőtté válás útján.

Ez a hosszan tartó felnőtt életben történő beavatás még ma is folyik: Újra tanuljuk fogalmazni saját identitásunkat, azt akik vagyunk, akik szeretnénk lenni és akikhez tartozunk. 10 év távlatából nézve más és másként látunk. Más a nézőpont, más a távolság és talán mások a távlataink is.

Elmondhatjuk, hogy a cserkészet kilépett a romantikus illegalitás világából a magyar valóságba; ahol már nem engedheti meg magának, hogy a lombok mélyén és az emberek szívében éljen. Cselekvő valóságot kíván!

Köszönet érte Mindenkinek!

Jó munkát!

Páter dr. Henn Péter csst. (442.) országos ügyvezető elnök (2006-2015)

29

T

ámogatói háttér

Országos ügyvezető elnökként főként az alábbi területeken láttam el szolgálatot 2006-tól: • gazdasági, pénzügyi tevékenység koordinálása: tulajdoni, munkáltatói és használati jogok gyakorlása, pénzügyi tervezés, forrásteremtési tervek, jogi ügyek felügyelete; • pályázatok kezelése: pályázatfigyelés; pályázatok megírása, vagy abban történő aktív részvétel; szerződéskötés; a program végrehajtása illetve a végrehajtás felügyelete; kiadások folyamatos kontrollja; elszámolások elkészítése vagy a munkák felügyelete; esetleges hiánypótlások beküldése, vagy ezek kontrollja, és egyes nagy összegű támogatások esetén a zárás utáni kincstári ellenőrzéseken való részvétel. Természetesen ezekben nagymértékben támogatták tevékenységemet munkatársaim, különösen a TÁMOP 5.2.8. projektnél.

• emberi erőforrások kezelése, munkaszervezet irányítási feladatai: teljesítményértékelés, egyéni fejlesztés, visszajelzések rendszere; • cserkészalapítványok, cserkészethez kapcsolódó vállalkozások (pl. Scoutmaster Kft.) tevékenységének segítése: stratégiai működés, forrásteremtés • ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés • egyeztetések, képviselet pl. minisztériumok felé, ifjúságpolitikai szerveződések felé az országos elnökség többi tagjával közösen

A működést támogató háttér megteremtésének is, mint minden tevékenységnek volt azonnali, rövid- és hosszú távú hatása, és van, aminek elnökségi szolgálatunk lejárta után lett, vagy lesz érezhető, látható a hozadéka. Sőt, találunk olyat is, ami folyamatos hasznot jelent cserkészetünk számára, még évek múltán is. Hiszen egy-egy ingatlant, amit a 2006-tól tartó elnökségi munkánk ideje alatt sikerült a Cserkészszövetség tulajdonába, vagy használatába megszereznünk, ma is, és évek múltán is igénybe tudnak venni cserkészeink, ha azokkal jól bánik a Szövetség. De említhetjük a VK eszközök elmúlt években történt beszerzéseit is, amelyeket – ha megfelelő módon kezelnek használóik – akkor évek múltán is jó szolgálatot tehetnek. Avagy a nevelési kézikönyvek, amelyek érezhető hatása évek múlva lesz kimutatható.

A kapcsolati hálók, kapcsolatrendszerek kiépítése terén tett erőfeszítéseink szintén olyan terület, ami bármikor támogató funkciót tölthet be a magyar cserkészetben. Minisztériumok, államtitkárságok, egyházi vezetők, felsőoktatási intézmények vezetői, cégvezetők, és még sorolhatnánk azokat a döntési helyzetben lévő szervezeteket, személyeket, akikkel sikerült az évek során olyan partneri viszonyt kialakítani, ami hosszú távon segítheti a cserkészetünket. Ezen mindhárman nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt évtizedben.

A támogató háttér megteremtésének tehát több pillére volt. Az egyik legfontosabb a forrásteremtés a zökkenőmentes működéshez; emellett ingatlanok tulajdon- vagy használati jogainak megszerzése, melyek hosszú távon támogatják a cserkészetet; vagy a kapcsolati háló kiépítése, ami ahogyan a tevékenységeink többsége, hosszú távon is hasznára vált, válik a Szövetségnek. Emellett számos olyan aprónak tűnő lépés volt az elmúlt tíz évben, ami nagymértékben támogatta a Szövetség működését.

30

P

ályázatokból, projektekből nyert források

A legfőbb bevételi forrást a pályázatok jelentették 2006 és 2015 között. Kisebb, néhány milliós pályázattól a milliárdos TÁMOP 5.2.8. projektig minden lehetőség megragadását szorgalmaztam, ami támogathatta mozgalmunk működését, és a 2012-benelfogadott összmagyar cserkészstratégiában foglalt célkitűzéseket. Csak 2009-ben közel negyven pályázaton vettünk részt, és ebben az évben, valamint az ezt megelőzőkben az MCSSZ bevételeinek több 70%-át ezek a források adták. 2010-ben ugyan drasztikusan lecsökkentek a civil szervezeteknek kiírt pályázatok, de ügyvezető elnökként továbbra is figyeltem minden lehetőséget, ami támogatta, hogy minél több területen tudjunk értékteremtő, hasznos ötleteket megvalósítani, illetve értékes tevékenységünket közvetíteni.

2006 és 2015 év vége között így több uniós forrást is sikerült bevonnunk e célok elérésére. A teljesség igénye nélkül az elmúlt tíz év pályázati, projektjei közül az alábbiakban olvashattok néhányról, kiemelve a TÁMOP 5.2.8. projektet, aminek talán a legtöbb eredményt hozta a Szövetségnek.

Légy készen a családra!

2012-ben indította el a Magyar Cserkészszövetség Légy készen a családra című projektjét, amit az Európai Unió és a Magyar Állam támogatott.

A program célja az volt, hogy a családalapítás és gyermekvállalás, valamint a házasság kérdéseiről alakítson ki közös gondolkozási teret. Ezen kérdések feltétele és megtárgyalása társadalmi szükség, hiszen meghatározók egy társadalom jelene és jövője szempontjából, ezért nekünk, cserkészeknek, akik felelős polgárai vagyunk hazánknak, foglalkoznunk kell ezekkel.

A projektben célunk volt, hogy lehetőséget nyújtsunk a vitára, a közös gondolkodásra ezekben a témákban, valamint megerősítést és segítséget nyújtsunk a résztvevőknek. A projektet a dunaföldvári cserkészcsapat bonyolította le szakértők bevonásával.

Ez az uniós forrásból megvalósított projekt, amellett, hogy társadalmi kötelezettségvállalásunkat szolgálta, ismertségünket is erősítette a köztudatban.

Zöld cserkésznapok A Zöld Cserkésznapok a Magyar Cserkészszövetség által szervezett programsorozat volt, amit szintén EU-s forrásból, az Új Széchenyi Terv keretein belül indítottuk el szintén 2012-ben. A program 2013-ban fejeződött be.

Cserkészeink Szombathelyen, Pécsett, Veszprémben, Székesfehérváron, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon és Szerencsen várták a fiatalokat és a családokat egy-egy szombaton, hogy játékos ismeretterjesztő programokon keresztül adhassák át természet- és környezetvédelmi praktikáinkat.

A Zöld Cserkésznapok célja az volt, hogy az ifjúság és a családok körében népszerűsítse és elmélyítse a környezettudatos, természetszerető életmódot. Számos különleges, és minden korosztály számára izgalmas feladat várta az érdeklődőket, akik mindeközben mozgalmunkba is betekintést nyerhettek.

31

CserKészen az életre - Erzsébet-táborok 2012 óta Az Erzsébet-táborok szervezőihez való csatlakozásunk több szempontból hozott eredményt a Szövetségnek. Egyfelől társadalmi kötelezettségvállalásunk révén, hiszen ezekben a táborokban több ezer hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkoztunk az évek során, és nyújtottunk számukra felejthetetlen nyári élményeket. Olyan gyerekek vettek részt ezekben a táborokban, akiknek szülei egyébként nem engedhettek volna meg számukra egy balatoni nyaralást. Másfelől mozgalmon belül is volt pozitív hozadéka, hiszen a táborokban feladatot vállaló cserkészeink találkozása olykor nehéz sorsú gyermekekkel növelte empatikus képességüket, és kézzel fogható váltak számukra bizonyos élethelyzetek, amelyekkel esetleg addig nem találkoztak.

Ezáltal nőtt a társadalmi problémák iránti érzékenységük, megértésük és együttérzésük embertársaik iránt.

Mindemellett a látható cserkészetet is támogatta, hogy Erzsébet-táborok szervezői voltunk. Egyfelől a táborokban résztvevő több ezer gyermek is vitte a cserkészet jó hírét. Ezek a fiatalok érdekes, izgalmas és értékes programokon vehettek részt cserkészeink jóvoltából, és közben bepillantást nyertek mozgalmunkba is, számos jó élménnyel gazdagodva.

Másfelől az Erzsébet-program egyébként is nagy érdeklődésre adott számot, így annak résztvevőjeként mi is a média figyelmébe kerültünk, ami által még több ember hallhatott a cserkészetről. Ügyvezető elnökként támogattam ezeknek a táboroknak a létrejöttét, így igyekeztem megteremteni az azokhoz szükséges támogatói és működési hátteret a program fent említett hozadékai okán. Éppen ezért örülök annak, hogy elnökségünk végén sikerült elérni, hogy 2016-ban is táborszervező lehessen a Magyar Cserkészszövetség.

32

CserKészen a Kárpát-medencében - Határtalanul táborok Egy másik, szintén nagy sikerekkel bíró projekt, ami életre kelt elnökségünk idején, a Határtalanul tábor. A Magyar Cserkészszövetség az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul! pályázatának jóvoltából 800 határon túli gyermeket táboroztatott 2015. augusztus 10. és szeptember 12. között hazánkban. Szövetségünk a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával (RMCSSZ, SZMCS, VMCSSZ) együttműködve szervezte meg ezt a tábort határon túli rászoruló magyar gyermekek számára. A táborok célja az volt, hogy értékalkotó, szabadidős, hagyományőrző és kulturális programokat biztosítsanak a fiataloknak. A határon túli magyarlakta települések diákjainak és kísérőinek magyarországi látogatása elősegítette továbbá a határon átnyúló kapcsolatépítést is, illetve anyaországi élményeket adva erősítette a programban résztvevők kötődését és nemzeti identitását. A cserkész tematikájú programok a határon túli magyar cserkészcsapatokhoz és kisközösségekhez való csatlakozásra kívánták ösztönözni a résztvevőket. A program rengeteg lehetőséget adott a táborozó gyerekek számára, hogy megismerkedjenek egymással, megerősödjenek magyarságukban és bepillantást nyerhessenek a cserkészet életre szóló kalandjaiba is. A résztvevők amellett, hogy meglátogatták a főváros nevezetességeit, közösségbe formálódtak, népi hagyományokat elevenítettek fel (kézművesség, táncház), és életre szóló élményeket szereztek a cserkészeink segítségével a kirándulások, a tábortűz, a meseerdő és különböző játékok által.

Az Erzsébet-táborokhoz hasonlóan a Határtalanul program nemcsak a határon túl élő gyermekeknek és kísérőiknek nyújtott felejthetetlen élményt, hanem a hazai cserkészeinknek és fiataloknak is lehetőséget nyújtott magyarságuk megélésére, egymás megismerésére. Többek között ezért is tölt el örömmel, hogy elindult ez a program elnökségünk alatt.

Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása A TÁMOP 1.4.1-12/1-2013-0336 sz. „Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása a Magyar Cserkészszövetség cserkészkerületi központjaiban” c. projekt során a Szövetség önkéntes koordinátori feladatokra hat főt foglalkoztatott, akik a lakóhelyükhöz közeli cserkészkerületek munkájába kapcsolódtak be. Munkájukat mindannyian pályakezdő munkanélküliekként kezdték a projektben, annak végeztével pedig önkéntes koordinátori, illetve eszköz-nyilvántartási szakmai tapasztalatokkal rendelkeztek, illetve angoltudásukat is lehetőségük nyílt fejleszteni a projekt alatt megvalósuló tanfolyamon, így könnyebben boldogultak a munkaerő-piacon. Annak érdekében, hogy még jobban hozzájáruljunk a fiatalok projektet követő munkakereséshez és karriertervezéshez, karrier tanácsadást szerveztünk számukra, ahol a tanácsadó csoportosan és egyenként is foglalkozott velük több témakörben, mint karrierút tervezés, vagy önéletrajz fejlesztés.

Az uniós forrásból megvalósuló projektnek köszönhetően tehát a Szövetség támogatni tudta a programban résztvevő fiatalokat a munkaerő-piacon történő boldogulásukban.

33

2

013. április 1. - Elindul a TÁMOP 5.2.8. projekt

Az újjáalakulás óta nem volt akkora mértékű forrásbevonás a magyar cserkészetbe, mint az elmúlt tíz évben. Ennek egyik legnagyobb eleme volt a TÁMOP 5.2.8.-12/1-2013-0001 - Kisközösségi ifjúság nevelés c. kiemelt projekt, mely számos területen támogatta a cserkészetben folyó ifjúságnevelő munkát. Munkatársaimmal együtt sokat dolgoztunk ennek a projektnek a megvalósításán, ami nagyon sok feladattal, olykor nehézséggel, ugyanakkor örömmel is járt.

A Magyar Cserkészszövetség a 2012-ben az ifjúságnevelés terén nyújtott kiemelkedő munkája iránti bizalom jeléül nyerte el a támogatást. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekt révén stratégiai céljainkhoz is illeszkedő feladatok megvalósítására kaptunk lehetőséget. Így a kisközösségi rendszerben megvalósuló, önkéntes (kortárs) vezetőkre épülő ifjúsági munka pedagógiai és módszertani fejlesztésére, az önkéntes alapú és társadalmi felelősségvállalást erősítő kisközösségek megerősítésére és továbbiak létrehozására. Továbbá az ifjúság negatív társadalmi folyamatokkal szembeni védekezőképességének, öngondoskodásának fejlesztésére, vagy a kisközösségi rendszerben megvalósuló gyermek és ifjúságnevelési módszerek szakmai és társadalmi elismertségének növelésére, gyakorlatba ültetésére. Tehát arra, hogy a Magyar Cserkészszövetség az ifjúságnevelés terén végzett értékes munkáját a társadalom megújítása, támogatása érdekében folytassa. A fejlesztés fő célja egy olyan ifjúsági hálózat létrehozása és fejlesztése volt, mely a közoktatással és a családokkal együttműködve a személyiség egészét fejleszti a tapasztalati tanulás eszközeivel. A projekt a fiatalok aktív társadalmi részvételét, az önszerveződést és az együttműködést hivatott erősíteni a TÁMOP 5. prioritáshoz illeszkedve.

Fontos mindezt tisztázni, hiszen sokakban élt az a kérdés, hogy a TÁMOP forrást miért nem fordította méginkább a csapatok, cserkészek támogatására a Szövetség. Amennyire lehetett, és a keretek engedték, erre törekedtünk. A projekt fő céljai azonban az imént felsorolt – egyébiránt nemes – törekvések voltak, aminek meg kellett felelnünk a megvalósítás során. És meg is feleltünk, hiszen számos eredményt mutathatunk fel ezeken a területeken, amelyek eléréséért hálás köszönet minden önkéntesnek és munkatársunknak, akik kemény munkával sikerre vitték ezt a projektet.

Belső fejlesztések A TÁMOP 5.2.8. projekt több területen támogatta a nevelési munkát emberi erőforrás tekintetében éppúgy, mint eszközök beszerzésében, vagy épp informatikai fejlesztés, kommunikációs anyagok, nevelési kiadványok területén.

Eszközbeszerzések A forrásnak köszönhetően lehetőség nyílt eszközparkunk megújítására sátrakkal, tábori eszközökkel. Emellett az őrsvezetői módszertani ládákkal 1600 olyan, korosztályonként és nemenként eltérő tartalmú doboz készült, melyek közvetlenül támogatják az őrsvezetők munkáját, példát adnak ezekre, s a fogyóeszközök pótlása révén évekig támogatja a vezetők munkáját. Csapataink számára továbbá beszereztünk többek között 200-nál is több őrsi és 10 közösségi sátrat és egyéb tábori felszereléseket (balták, fűrészek), valamint a vezetőképzőket is segítettük mind irodai, mind táborozási felszerelésekkel. A csapatalapítások elősegítése érdekében több olyan rendezvényen meg kell jelennie a cserkészetnek, amely nem saját szervezésű, különösen olyan területeken, ahol még nem működik cserkészcsapat.

Az ilyen programokon lényeges, hogy olyat nyújtsunk, ami felkelti a látogatók érdeklődését. A projekt támogatásával ennek érdekében egy több részes akadálypályát szereztünk be, ami nagy vonzerőt jelent egy-egy ilyen rendezvényen a gyerekek körében, ezt többször bizonyította a pálya. Ezek az eszközök megfelelő használat mellett hosszú évek múltán is segítik a mozgalomban folyó tevékenységeket.

Vezetőképzés fejlesztése Amint azt a nevelési munka fejezetében olvashattátok a vezetőképzés tartalmilag és szerkezetileg is megújult. Ebben nagy szerepe volt a folyamatos kapcsolattartásnak, ami több esetben konferenciák, műhelykonferenciák által valósult meg, amelyek közül többet a TÁMOP forrásból finanszíroztunk.

Emellett a projekt felszerelések szempontjából is támogatta a vezetőképző munkát, ahogyan arról az eszközbeszerzéseknél is említést tettünk. Ezek az eszközök a projekt lezárultával is a Cserkészszövetség tulajdonában maradtak, tovább gyarapítva eszközkészletünket.

34

Hálózatok Pedagógiai Fejlesztő Munkatársak (PFM) A PFM, azaz a Pedagógiai Fejlesztő munkatársak feladata az volt, hogy támogassák a csapatokban, kerületekben folyó munkát, működésükkel hozzájáruljanak a taglétszám növeléséhez és a minőségi növekedés eléréséhez. A cél az volt, hogy a csapatoknak, kerületeknek lehetőségük legyen megosztani a fejlesztő munkatársakkal a gondjaikat, javaslataikat, a PFM-nek pedig ezt meg kellett tudni válaszolni, vagy megoldani. A fejlesztő munkatársak bérét – a legtöbb alkalmazotthoz hasonlóan – a projektből tudtuk finanszírozni, annak lezárultával ez a lehetőség megszűnt. Ettől függetlenül az elnökségben a lehetőségekhez mérten igyekeztünk forrást teremteni további működésükre, azonban tevékenységük átgondolásával, mivel az nem minden esetben az eredeti célok szerint zajlott. A kezdetben megfogalmazott célok – teljes megvalósulásuk esetén – ugyanis nagymértékben hozzájárultak a kerületek, csapatok hatékonyabb működéséhez, illetve a Szövetség és a mozgalom jó kapcsolatának erősítéséhez. Az is tapasztalat volt, hogy nevelési munkát végzőket – legyen az önkénetes, vagy fizetett alkalmazott – egyértelműen a nevelési vezetőhöz kell kapcsolni, hogy munkájukat a nevelési koncepció alapján végezzék.

Csapatalapítási Összekötők (CSÖK) A CSÖK feladata a csapatalapítási munka támogatása volt. Az, hogy minél több gyereknek lehetősége legyen egy-egy hozzá közeli cserkészcsapathoz csatlakozni, valamint hogy olyan területen, ahol nincsen csapat, hozzuk létre. A CSÖK működésével hozzájárult ahhoz a célkitűzéshez, hogy minden járási központban legyen egy csapat, természetesen a minőségi növekedést mindig szem előtt tartva. Ennek elősegítése érdekében a CSÖK-ök feladata volt, hogy személyes kapcsolatot teremtsenek az iskolákkal, önkormányzatokkal, lelkészségekkel és plébániákkal, és a helyi közösségekben keressék meg azt a vezetőt, aki a legalkalmasabb egy cserkészcsapat irányítására, illetve legalább egy őrsnyi fiatalt, akikből az őrsöket vezetők kerülnek majd ki.

A projekt kezdete előtt nem volt elegendő kapacitás a csapatalapítási munka támogatására. Ebben az időszakban viszont az induló csapatokat az országos elnökség, a kerületi elnökök és egy jól működő közösség mellett egy CSÖK munkatárs is támogatta.

Kiadványok Az ifjúságnevelést támogató kiadványokról már írtunk a kiadványban. Az EINK, a vezetői kézikönyvek, a „golyóálló”, gyerekek kezébe kerülő, valamint a vezetőképzést támogató könyvek elkészítését, színvonalas megjelenését, valamint nyomtatását a projekt támogatta. Sok ember kemény munkája van ezekben a könyvekben, melyek mind megjelenésükben mind tartalmukban olyanok, amiket szívesen olvasnak, használnak cserkészeink, és segíti őket tevékenységük során. Ezek megjelenésével egy tíz éves folyamatot zárhattunk le, mert a sok közös gondolkodás eredményét tartalmazzák a kiadványok.

Kommunikáció A projekt a kommunikációs tevékenységet is támogatta, aminek köszönhetően számos emberhez jutott el a kisközösségi rendszerben történő ifjúságnevelésünk. Számos területen nyújtott segítséget különböző eszközökkel a toborzó munkában mind országos, mind csapatszinten.

• Központi toborzó anyagok: szórólap, plakát, Mi fán terem a cserkészet? kiadvány • Népszerűsítő kisfilmek (Unatkozol? A szikra ott van benned is! stb.)

• Rendezvények kommunikációja • Online kampány: Facebook, YouTube hirdetések • Egységes arculat kialakítása - csapatok támogatása kommunikációs anyagokkal • Vándorkiállítás és toborzó roll-upok, strandzászlók a rendezvényekre • Disszeminációs eszközök: csatos síp, textil táska, pendrive stb.

• Négy részes dokumentumfilm a cserkészetről a Duna Televízión, valamint egy 72 perces nagyfilm

35

Cserkész lapok újra Nyomtatásban A projekt finanszírozásával ismét elérhető volt nyomtatásban a régóta hiányolt Magyar Cserkész és a Vezetők lapja, és elindítottunk egy újságot a már napi szinten nem tevékeny cserkészek számára Légy Képben! címmel. Az újságok egyaránt szolgálták a belső információáramlást és a toborzást is, hiszen egy-egy megjelent hír, téma egy nem cserkész figyelmét is felkelthette. A Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja 2015 októberétől online folytatta útját a magazin.cserkesz.hu oldalon.

Megújuló honlapok A projekt informatikai fejlesztéseinek eredményeként önkénteseink, munkatársaink és fejlesztők munkájának köszönhetően sor került az ECSET és a cserkesz.hu fejlesztésére. Utóbbi megújult változata 2015 decemberéig ugyan nem került nyilvánosságra, de a főbb feladatokat már elvégezték a fejlesztők.

A cserkészet világhálós megjelenését támogatja a nagyelmeny.hu és a peldaul.hu honlapok fejlesztése is zajlott a projekt finanszírozásával. Ezek segítségével újabb lehetőségét teremtettük meg a fiatalok, a felnőttek, valamint a pedagógusok közösséghez való csatlakozására, vagy a közösségalapításról szóló információk megszerzésére, illetve a közösségalapításhoz kötődő képzési, felkészítési alkalmakra való jelentkezésre.

Informatikai fejlesztések Informatikai fejlesztések a projekten belül és kívül egyaránt zajlottak ezalatt a tíz év alatt hozzáértő, nagy szaktudással rendelkező munkatársunk révén.

Az online megjelenések, honlapok, ECSET és sok más informatikai fejlesztés mellett létrejött az Informatikai Biztonsági Szabályzat, ami nagy előrelépés volt a biztonságos működésünk terén. Munkatársaink egységes e-levél fiókkal és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal rendelkeztek, és folyamatos rendszergazdai szolgáltatás biztosította a zökkenőmentes munkavégzést. Létrejött az Intranet a Központban folyó munka tagság felé történő kommunikálása céljából. 2014-ben csatlakoztunk a Google Ad Grants programhoz, ami 3.000.000 Ft hirdetési támogatást jelent az MCSSZ-nek a Google részéről. Szintén 2014-ben sikerült kapcsolódnunk a CivilTech programhoz, ahol kedvezményes áron tudtunk jogtiszta szoftvereket vásárolni.

A projekt során mindezeken túl a központi iroda eszközparkjának bővítése és fejlesztése, valamint a kerületek informatikai eszközökkel történő támogatása is megvalósult.

Rendezvények, programok A projekt által támogatott programokon több mint tízezer gyermek és fiatal vett részt, közvetetten pedig hozzávetőleg harmincezer embert értünk el a projekt során rendezvényeinkkel. Ennyi gyermekhez, fiatalhoz és szülőhöz jutott el a kisközösségi ifjúságnevelés módszere. Számtalan saját szervezésű programot valósítottunk meg, és részt vettük vendégként több olyan rendezvényen, ahol lehetőség volt a cserkészetet, mint az ifjúságnevelés legnagyobb hazai megvalósítóját népszerűsíteni.

A projektnek köszönhetően finanszírozni lehetett többek között az alábbi rendezvények megvalósításának költségeit részben, vagy teljes egészében: • Emléktúrák: a hagyományt teremtő teljesítménytúrák ősszel és tavasszal az ország több pontján mindig nagy sikernek örvendtek cserkész és nem cserkész résztvevők számára is. A megmérettetésekre színvonalas emlék-kitűzők, útvonal-leírások, emléklapok készültek, illetve a szervező csapatoknak az MCSSZ munkatársai segítették a rendezvények bonyolítását.

• Országos Cserkésznapok: a 2007-től hagyománnyá vált cserkésznapok költségeit, vagy egy részét két évben is sikerült a projekt által finanszírozni. 2014-ben közel 3500-an vettek részt Budapesten az Országos Cserkésznapon, és a következő évben is több ezres volt az eseményre kilátogatót létszáma.

Utóbbit az ország több vidéki városában valósították meg a helyi csapatok az Országos Központ munkatársainak támogatásával.

• Az Országjáró csoport tagjai új kisközösségi csoportok létrejöttét alapozták meg: harminchat településre, köztük nagyvárosokba és hátrányos helyzetű kistelepülések közoktatási intézményeibe egyaránt eljutottak. A színes programokkal tarkított látogatások során több mint 4500 gyerekkel és mintegy 100 pedagógussal ismertették meg a cserkészet és a kisközösségi nevelés módszertani alapjait.

36

• Az ifjúságnevelés, a kisközösségi rendszer népszerűsítése és megismertetése érdekében számos tömegrendezvényen is megjelentünk a projektnek köszönhetően: Megjelenés tömegrendezvényeken: Gyerek Sziget, Nagycsaládosok Fesztiválja, Autómentes nap, SZIGET Fesztivál, VOLT, EFOTT, Strandfesztivál • Kistérségi központokban megvalósuló eseménykehez kapcsolódóan, vagy önállóan megszervezett nyílt programokat szerveztünk, amelyek élményein keresztül megtapasztalhatták közösségünket és értékeit.

Átfogó kutatás a kisközösségekről A cserkészet újjáalakulása óta biztosan nem történ olyan átfogó kutatás a kisközösségi formákról, mint 2014-ben a projekt finanszírozásával a konzorciumi partnerünk, a BGA Zrt. által.

Ahogyan azt a BGA Zrt. honlapján olvashatjátok, az alkalmazott kutatás célja egy különleges terület feltárása és az összefüggések ismeretében módszertani javaslatok megfogalmazása volt. Az egyes kutatási tevékenységek számos különböző területre összpontosítottak annak érdekében, hogy a módszertani javaslatokban minél tágabb problémahalmazra tudjanak választ adni.

A kutatási tevékenység első fázisában azokat a hazai és külföldi jó példákat, kezdeményezéseket térképezték fel, amelyeket az ifjúsági kisközösségek létrehozásában sikereket értek el, és az élmény alapú pedagógia segítségével vonták be a helyi fiatalokat. Különösen érdekesnek számítottak azok az esetek, amelyek hátrányos helyzetű területeken, vagy kisebb településeken valósultak meg.

A kutatási tevékenység második fázisában a társadalom véleményét mérte fel a fiatalok közösségi nevelésével kapcsolatban. Azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy melyek azok az értéktartalmak, amelyekre nyitott a társadalom, és melyeket utasítja el ebben a témában.

A harmadik fázisban a kutatáson dolgozók egy akciókutatás keretében követték végig kisközösségek létrehozását. A módszer fejlesztéseket is magában foglal a kutatási technikák mellett. A kisközösségek kialakításának megfigyelése, az akciókutatás alapozta meg azt a módszertani kézikönyvet, amit a projekt során készítettek el a szakemberek.

A projekt utolsó szakaszában érkező forrásbővítés lehetőséget adott arra, hogy a korábbi szakaszok tapasztalatai alapján a kutatást egy kutatás-módszertani fejlesztéssel egészítsék ki. Ennek során hazánkban kevésbé ismert, de a gyerekekkel és fiatalokkal folytatott vizsgálatokban hatékonyan alkalmazható kvalitatív, részvétel alapú eljárásokat gyűjtöttek össze. A klasszikus technikák mellett a módszertani összefoglalóban kreatív, alkotást segítő részvételi eljárásokat is bemutatnak.

A teljes kutatás összefoglalóját, a közösségi jó gyakorlatok gyűjteményét, a módszertani kézikönyvet és egyéb letölthető anyagokat a kutatással kapcsolatban itt találtok:

Képzések Az elmúlt tíz év egyik nagy eredménye, hogy a Magyar Cserkészszövetség nyilvántartásba vett képzőintézmény lett: felnőttképzési nyilvántartási számmal rendelkezik. A képzések területén is számos eredmény mutatható fel. Ügyvezető elnöki szolgálatom alatt is fontosnak tartottam, hogy nyissunk a külvilág felé, ennek pedig egyik módja a tudásunk átadása képzések formájában, hogy az további pozitív hatással legyen a társadalomra.

Alapozó Képzés Az Alapozó Képzésről már tettünk említést a kiadványban. A cserkészet iránt érdeklődő felnőttek számára országszerte több városban szervezett felkészítő a projekt ideje alatt ingyenes volt a résztvevők számára. A megújult alapozó felkészítő tematikát (nem akkreditált képzéshez) később beemeltük az MCSSZ akkreditált képzési rendszerébe akkreditált képzési tematikával. Az Alapozó Képzőt végzettek közül többen tettek fogadalmat és segítettek létező csapatot vagy indítottak újat országszerte.

37

Nyitás a pedagógusok felé A pedagógusok fontos szereplők a magyar cserkészet törekvéseiben. Ők találkoznak a legtöbbet a családon kívül a gyermekekkel, fiatalokkal, ezért lényeges a velük való jó kapcsolat, együttműködés kialakítása. Az elmúlt évtizedben, és főként a TÁMOP 5.2.8. projekt ideje alatt számos formában nyitottunk feléjük, építettük a velük való kapcsolatot, mint pl. a pedagógus konferenciák, személyes kapcsolatok, vagy az MCSSZ által indított, résztvevők számára térítésmentes akkreditált pedagógus képzés.

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) nagyszabású továbbképzési programján az ország 231 iskolájából közel 320 pedagógus vett részt. Az ingyenes akkreditált kurzusokon a tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztés módszertanába avatták be a köznevelésben dolgozókat munkatársaink. A program nagy érdeklődést váltott ki: mintegy 1500-an jelentkeztek a 30+30 órás továbbképzésekre, de a fővárosban tízszeres igény is mutatkozott. „Az iskolai közösségépítésről tanultak, s közben maguk is egy közösség részeivé váltak.” Egyebek között ezt fogalmazták meg a pedagógusképzés résztvevői. Kiemelték, hogy a gyakorlatorientált, élményalapú tapasztalati tanulás nagyban hozzásegítette őket, hogy elsajátítsák a tanórai és tanórán kívüli ifjúságnevelés és programszervezés eszköztárát. Ehhez mi, az MCSSZ az elmélyült, száz éves hagyományra épülő tudását adta, illetve tananyagot dolgoztunk ki a közösségkovácsoló túrák, táborok, kirándulások szervezéséhez.

Harminchat képzés zajlott le, 18-18 pedagógus, köztük ifjúságsegítő, könyvtáros, óvodapedagógus, kollégiumi nevelő és gyermekvédelmi felelős részvételével. Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Pécsett, Veszprémben, Zalaegerszegen, Egerben és Budapesten szerveztek kurzust. A résztvevők az ország 168 településéről érkeztek, ennyi helyre jut el a cserkészetünk híre, nevelésünk alapjai a pedagógusok által.

A képzés tanúsításához a résztvevők mindannyian tervet készítettek egy-egy rövid és több napos program szervezésére, melyek között jellemzően országjárások, kirándulások, táborok szerepeltek. A Szövetségnek ezáltal 320 rövid és ugyanannyi több napos programterve lett.

A résztvevők értékelték is a kurzusokat. Sokan kiemelték, hogy azonnal hasznosítható és beépíthető tudást kaptak, megannyi játékot tanultak. „illetve maga a képzés is mintául szolgált arra, miként lehet 60 óra alatt közösséget szervezni. A közösség feltölt, energiát ad.” – írták a pedagógusok. Megfogalmazták azt is, hogy jó átélni, amint a komfortzónából kilépve sikerélményeket élnek meg, jó újra gyereknek lenni és „felnőtt-gyerekként” megtapasztalni a játék lényegét. A pedagógusok úgy fogalmaztak, hogy a mozgalom természet-közeli, túl- és átélhető élményeket, életre szóló értékrendet, jellem- és komplex személyiségformáló értékeket jelent, s mindezt jó hangulatban, játékosan közvetíti. Rámutat a közösség, a csapat fontosságára, segít játszva tanulni, és emellett észrevétlenül készít fel a felnőtt életre. Egyszóval: „ez az, ami a fiatalságnak kell” – fogalmazták meg a kurzusok résztvevői. Kiemelték, „minden évben kellene egy ilyen képzés minden pedagógusnak.”

A program mellett készült egy szöveggyűjtemény, egy játéktár, ami a képzés játékait tartalmazza, ezeket is megkapták a továbbképzést elvégzők.

Stratégiai megállapodás négy felsőoktatási intézménnyel Az akkreditált felnőtt- és pedagógusképzéseket a cserkészet társadalomban való elterjedése és a tanítás-tanulás folyamatában jól hasznosítható eszközeink terjesztése érdekében valósítottuk meg. A képzések tapasztalatainak elemzése mellett megteremtettük a továbbhaladás feltételeit azáltal, hogy négy felsőoktatási intézménnyel kötöttünk stratégiai megállapodást 2015. május 28-án. Az ELTE, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Gál Ferenc Főiskola szándékát fejezte ki, hogy a cserkésztartalmú, élményalapú pedagógia tananyagait beágyazza a tanító alapképzésbe és pedagógus szakirányú továbbképzésébe. Az MCSSZ ehhez 200 és 300 órás tananyagokat fejlesztett ki. A Kisközösségi ifjúságnevelés az iskolában elnevezésű konferencián aláírt stratégiai megállapodás elsődleges célja, hogy a Cserkészszövetségben évtizedek alatt felhalmozódott iskoláskorú fiatalok nevelésével és az értékközpontú szabadidőtöltéssel kapcsolatos tapasztalati tudás a nevelésben-oktatásban dolgozók számára is hasznosítható legyen, és hozzájáruljon a pedagógusok képzéséhez, továbbképzéséhez.

38

MCSSZ Képzői Kör kialakítása Egy képző intézmény működésének elengedhetetlen feltétele a minőségi képzés, melynek megfelelő záloga a magas szakmai színvonalon dolgozó képző.

Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy képzéseink ennek megfelelően működjenek, ezért a projekt során megvalósult a képzői kör (10-12 fő) alapszintű kiépítése. A Képzők Köre működtetésének célja a képzések magas szakmai színvonalának biztosítása; a képzők kiválasztási folyamatának tervezhető átlátható szabályozása; folyamatos információ és tapasztalatcsere az MCSSZ és a képzők között; a képzők kompetencia-fejlesztése; valamint tagjainak szakmai fórum-műhely biztosítása.

Munkahelyteremtés 2006-tól folyamatosan bővült az eredményeket hozó tevékenységek köre az Országos Központban. Elérkezett az idő, amikor nem lehetett elvárni, hogy a feladatokat az adott emberek önkéntesen végezzék, hiszen napi 8-10 órát is igénybe vett. Amikor pedig egy önkéntesnek annyi teendője van az adott szervezettel, hogy mellette nem tud munkát vállalni, egyértelmű, hogy biztosítani kell számára a megélhetéshez szükséges forrásokat. Így kezdett el bővülni – a feladatokkal egyenes arányban – az Országos Központ munkatársainak létszáma.

A kezdeti létszámhoz képest a megnövekvő feladatokkal járó TÁMOP 5.2.8. projekt több mint száz embernek biztosított munkalehetőséget a harminc hónap alatt, versenyképes fizetéssel járulva hozzá a biztos megélhetéshez. Főként cserkészeknek, de voltak nem cserkész alkalmazottak is. Közülük többen fogadalmat tettek azt követően, hogy munkatársaink lettek, de akik nem, ők is megismerkedtek a cserkészettel. A munkatársaink egy része a nálunk való foglalkoztatás során szerzett gyakorlatot szakmájában, aminek köszönhetően jobban boldogul a munkaerőpiacon, és voltak, akik tovább tudták növelni szakmai tapasztalatukat, portfóliójukat. A közel három év alatt sokan és sokféle tapasztalatot gyűjtöttek nálunk, amit hasznosítani tudnak jövőbeni munkájuk során.

A projekt eredeti záró időpontja 2015. július 31. volt, munkatársaink többsége is ebben a tudatban írta alá a munkaszerződését belépéskor. Hosszú megbeszélések, tárgyalások során sikerült azonban munkatársaimmal és az elnökséggel elérnünk, hogy plusz három hónappal meghosszabbítsák a projektet, és tovább végezhessük munkánkat a kitűzött célokért. Kilépő munkatársainkat a projekt végén, kilépés előtt álláskeresési tanácsadással segítettük a további boldoguláshoz, illetve a lehetőségekhez mérten igyekeztünk minél több embernek lehetőséget biztosítani a maradásra.

Számtalan jó élménnyel gazdagodtam munkatársaim által az együtt végzett feladatok során, de természetesen voltak nehéz pillanatai is ennek a két és fél évnek. Felmerültek problémák az önkéntesség és a fizetett státusz körül, ami esetenként ellentéteket is szült. Ezeket próbáltuk többféle módszerrel kezelni, mint közös misék az irodának helyszín biztosító Párbeszéd Házában, nyílt esték, ahol megismerkedhettek egy-egy munkacsoport tevékenységével stb. Sok esetben és sok embernél bizonyultak hasznosnak ezek a lépések, de sajnos voltak feloldhatatlan nézetkülönbségek is.

Mindezzel együtt büszke vagyok, hogy ennyi embernek – legyen cserkész vagy nem cserkész – sikerült valamennyi ideig, pl. a TÁMOP-ban 30 hónapon keresztül munkalehetőséget biztosítani, megalapozni pályakezdők további sikereit, és növelni a már szakértelemmel rendelkezők gyakorlatát.

Mindezeken túl szoros ismeretségek, barátságok alakultak ki munkatársak, vagy önkéntesek és munkatársak között, ami a kollégák kilépése után is megmaradtak. Bízom benne, hogy sokan látják mindezek hasznosságát cserkészetünk megítélése szempontjából. És azt is remélem, hogy sok cserkészünknek volt pozitív tapasztalata a Központ munkatársaival kapcsolatban, illetve, hogy minden egykori kollégánknak van olyan emléke a Szövetségnél töltött időről, amire örömmel emlékezik vissza.

• több száz óra személyes találkozás

Szervezetfejlesztés A 89-es újjáalakulás óta a szervezet sok változáson ment keresztül, nagyon sok behatás érte, melyeket volt, amikor jól, volt, amikor kevésbé jól kezelt. Mindezek – és a negyven évnyi tiltás – nyomot hagyott a szervezetben, a működésében, amelyek sok esetben negatív hatások voltak. Ezeket saját magunk is próbáltuk feltérképezni, javítani, azonban lehetőség nyílt szakemberek megbízására is e téren, így kaphattunk egy komplett szervezetei diagnózist profi szervezetfejlesztők által.

• kutatások • közös gondolkodások, ötletelések • szervezeti diagnózis • INDABA 2014 • iránymutatás a szervezet fejlesztésére

39

A szervezetfejlesztés során számos kérdésre kerestek választ, megoldást a szakemberek. Többek között arra, hogy: Mi végre van az önkéntesen létrehozott szövetség? Mit várnak azok, akik nem a központban, fizetett munkatársként dolgoznak? Mit tudnak nyújtani az iroda fizetett munkavállalói?

Milyen struktúra a legjobb? Miként lehet a legjobban megoldani az információk megosztását, az utasítások rendszerének működtetését, az önkéntesekkel való kapcsolódást?

A szervezetfejlesztés egyik fontos eleme volt a stratégiai tervezés, ami nagyon fontos egy szervezet számára. Hosszú távon segíti abban, hogy a működése ne az aktuális lehetőségekhez, hanem a kitűzött célokhoz igazodjon. A stratégiai tervezés során így megvalósult a jövőkép, a misszió, az alapértékek megfogalmazása, a stratégiai prioritások kidolgozása, majd ezek kerületi szintű megbeszélése. A folyamat környezetelemzéssel indult. A tervezés első lépései között a fejlesztők, Pontyos Tamás, Törkenczy Tibor, Beke Dorottya, Tóth Gyöngyvér és Rabec István a kerületeket látogatták meg. Öt hónap alatt megfordultak Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron és Szombathelyen, valamint a budai és pesti kerületek vezetőivel is találkoztak. A találkozók célja az volt, hogy a kerületi vezetés és a kerületben stratégiailag fontos emberek, akik befolyással bírnak a kerületi szintű döntésekre, megismerjék a szervezetfejlesztés teljes folyamatát, a stratégiai tervezés keretében eddig felmerült nézőpontokat, és megfogalmazzák saját viszonyukat az eddig kialakított szövetségi nézőponthoz. Emellett 2014. október 4-én egy közös fejlesztési alkalmon vettek részt az országos elnökség, az OT tagjai, és a kerületi elnökségek tagjai, ahol szintén a szervezetfejlesztésről, és a stratégiai kérdésekről esett szó. Az alkalom célja az INDABA konferenciára tervezett közös stratégiai gondolkodás előkészítése volt. A stratégiai tervezési folyamat harmadik lépéseként került sor az INDABA konferencián a résztvevőkkel közös gondolkozásra a különböző stratégiai prioritások szintjén.

Az INDABA konferencián megfogalmazottakról bővebben itt olvashattok:

A stratégiafejlesztés eredményeképpen, a tapasztalatokat beépítve zajlott a szervezetben a struktúrafejleszés, a központban dolgozó munkatársak készségfejlesztése, valamint a PFM-ek és az irodai munkatársak tréningje, és sor került egy csapatépítő alkalomra is a szervezetfejlesztők irányításával. Ezek a fejlesztések mind azt a célt szolgálták , hogy egy erősebb, jól működő szervezet még hatékonyabban tudja képviselni, támogatni a mozgalmat. A szervezetfejlesztési folyamat, a szervezeti diagnózis nagyon sok hasznos információval, tapasztalással szolgált az abban résztvevőknek mind egyénileg, mind az egész Szövetségre nézve.

Ingatlanfejlesztés A Magyar Cserkészszövetségtől az 1948-as betiltáskor ingatlanvagyonát is elvesztette, aminek a központhoz kötődő nagyságrendje ma több tízmilliárd forint lenne (s ezen felül a csapatok vagyonáról nincs kimutatásunk). Az elnökségünk idején sokat dolgoztam azért segítőimmel és munkatársaimmal, hogy a Szövetség ingatlanjai fejlődjenek, és újabbak tulajdon- vagy használati jogával gazdagodjon.

A Nagykovácsiban lévő Teleki-Tisza-kastély és kapcsolódó területei, valamint a Julianna-major helyzetének rendezése, a Nánási úti, a kecskeméti és a miskolci ingatlanok az elmúlt évtized legnagyobb eredményei az ingatlanfejlesztés területén.

A Szövetség 2013-ban kapta meg a Nagykovácsi Kastélypark Komplexumot, a birtokba adás 2014. március 8-án történt meg, az épületek és a park állaga erősen leromlott. A komplexum fejlesztésére egy kormányhatározattal 2,5 milliárd forintot ítéltek meg, ezen felül egy Európai uniós pályázaton 30 millió forintot nyert el a Magyar Cserkészszövetség az oktatási épület energetikai fejlesztésére. Azt vállaltuk, hogy olyan, az alapszabályban meghatározott célokra hasznosítjuk a területet, mint a

40

nevelés, az oktatás, a cserkészet működtetése, kulturális, környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, műemlékvédelmi, hagyományőrző, egészségvédelmi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, euro-atlanti integrációs, kisebbségvédelmi tevékenységek. Az MCSSZ tulajdonába kerülés óta számos cserkész és nem cserkész eseménynek adott már helyet az ingatlankomplexum, a felújítást követően pedig még színvonalasabb eseményeknek adhat otthont.

A Mérnökiroda munkatársaival első pillanattól fogva olyan funkciót kerestünk a területnek, amely méltó módon tudja azt visszaemelni az ország és a település szerkezetébe, nyitott cserkész és nem cserkész fiatalok számára és híven jelképezi a cserkészet, a cserkésztársadalom arculatát, értékeit. A Magyar Cserkészszövetség Mérnökirodájának sok éves kemény előkészítő munkája után 2016 áprilisában megkezdődtek a nagy felújítási munkálatok, melyeknek célja, hogy visszanyerje történelmi pompáját a több mint 150 éves épületegyüttes.

A kastéllyal kapcsolatos felújításról itt:

A Nagykovácsi projektről pedig itt olvashattok bővebben:

A Nánási úti épületet is sokak ismerik már különböző rendezvények, találkozók által. A Baden-Powell villának keresztelt ingatlan használati jogát szintén 2014-ben kapta meg a Magyar Cserkészszövetség. Az épület felújítást követően bármilyen rendezvény színvonalas helyszíne lehet, így megfelelő gazdálkodással és állagmegóvással biztos pont a Szövetség működésében.

A Szövetség ingatlanainak fejlesztése terén tett erőfeszítéseknek nem csupán azonnali pozitív hatása volt, hanem hosszú távon jelentenek biztos bevételi forrást megfelelő irányítással, és szolgálhatnak saját és külsős rendezvények helyszínéül. Büszkeséggel tölt el, hogy hozzátehettem ezekhez a biztos pontokhoz a munkámmal.

41

S

záz, sőt talán még tíz ember között sem lehetséges, hogy valami úgy történjen, hogy az mindenki számára száz százalékosan megfelelő legyen. Hát még egy több mint tízezer fős közösségben! Tudjuk, hogy személyünk, tevékenységünk nem lehet mindenki számára teljesen megfelelő, de bízunk abban, hogy tíz éves munkánk eredményei közül mindenki talál legalább egy olyat, ami számára is hasznos volt, az ő munkáját is segítette, segíti.

Ez a tíz év meghatározó volt mindhármunk életében. Meghatározó, mert számos ismeretséget, barátságot kötöttünk, amelyek fontosak számunkra és egy életre szólnak. Meghatározó, mert úgy érezzük, olyat tehettünk a magyar cserkészetért, ami sok szempontból előremozdította azt, és ami pozitív nyomot hagyott. Sok kritikát kaptunk, voltak jogosak, és kevésbé azok, sőt, nemtelen támadások is. De ezeknek is volt haszna, mert sokat tanultunk a mozgalmunkról, az emberi természetről, a szervezeti működésről, és saját magunkról is. A mindezekből fakadó tanulságokat pedig nem engedtük szélnek elnökségi szolgálatunk végeztével. Elraktároztuk, és mindig felhasználjuk a szükséges helyzetekben.

Ennyi munka mellett hibáztunk is. Egyfelől a kommunikáció terén, amivel kapcsolatban oly’ sok kritikát kaptunk: a tenni akarás és megvalósítás, feladatok közepette olykor megfeledkeztünk a folyamatos tájékoztatásról, illetve nem követtük nyomon, hogy helyes kommunikációs formát választottunk-e, célba ért-e az üzenetünk, s a visszajelzés egyenértékű-e azzal, hogy megértették, célt ért, vagy elveszett az információ. Azt gondoltuk, hogy a honlapok, levelek, hírlevelek, személyes találkozások, megválaszolt levelek, közgyűlések és küldöttgyűlések, véleménymegosztó konferenciák, beszélgetések elegendőek ahhoz, hogy megértsük egymást. Hibáztunk, amikor nem győződtünk meg arról, így van-e.

Sok esetben nem volt látható – vagy nem tudatosult – az a sok-sok eredmény sem, amit elértünk. Tanultunk belőle, és még szolgálati időnk alatt elkezdtünk változtatni, viszont a nagy változások elérése mindig hosszú folyamat. Reméljük mindannyiunknak a gazdagságára szolgál a tanulság, illetve tudatosul általa az is, hogy a szervezeten belüli kommunikáció kétirányú, és minden résztvevőtől tevékeny jelenlétet, nyitott hozzáállást kíván. Köszönjük minden cserkésztestvérünknek, munkatársunknak, akik ez alapján szántak időt, energiát arra, hogy belenézzenek működésünk hátterébe, megismerjék a minket segítő, vagy akadályozó tényezőket, akik kérdeztek és fogadták a válaszokat, és mindezek alapján mondtak kritikát rólunk. Bízunk benne, hogy ez a kiadvány segít megérteni, megismerni munkánkat azoknak is, akikhez torz, vagy semmilyen információ nem jutott el tevékenységünkről.

Azt gondoltuk, hogy a programunk megvalósítására kapott felhatalmazás elegendő ahhoz, hogy azt valóra is váltsuk. Úgy végeztük munkánkat, hogy hittük, mindannyian egyformán életformának tartjuk a cserkészetet, hogy a cserkésztörvényeket egyazon módon értjük, és hogy a megadott bizalom bizalomteli választ szül. Hittünk közösségünk erejében. Útravalóul az arab mondást visszük magunkkal: a dicséreteket kőbe kellene vésni, a sértéseket homokba kellene írni.

Hálásak vagyunk mindazoknak, akik segítették munkánkat bármilyen módon a tíz év alatt, akikkel együtt dolgoztunk, és akikkel együtt értük el és örültünk a sikereknek, vagy próbáltuk feldolgozni a kudarcokat, javítani a hibákat.

Köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk rá, hogy ilyen hosszú ideig, és ennyi mindent tehettünk cserkészetünkért. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi vezetői szolgálatunk alatt hajózhatott át a magyar cserkészet az új évszázadába!

Balu, Barnabás, Páter

42

S állván a zászlótartó domb fején, Ezer sátor fehér hullámain, Szeges sarkam a vén homokba vágom, Hogy a Vezérdomb fölsajog belé, És ajakammal nyolcezer fiú Énekel égre vallomást: Hiszek!

Hiszek!

A tűzben, amely odalent parázslik, És holnap este újra föllobog, És minden este újra föllobog, És föllobog délen és északon, Egy tűz, száz tűz, ezer tűz, És föltüzel – piros zsoltár – az égre, És sápadt arcot rózsaszínre fest, És a szemekbe ősi lángot villant. (...)

Hiszek!

A kevesek egymásba tett kezében, A testvérszóban, a bajtársmarokban, Az érben, mely patak lesz és folyó, S halott tengerbe életet zuhant.

A Szépségben, hogy szebb és édesebb A rútnál, és szürkét széppé tehet.

A tiszta vízben, hogy sodorni tud, És ragadóbb a szennyvíz-áradásnál.

A vízözönben, szeretetözönben, Jóság-galambban, Lélek-Ararátban. (...) És hogyha nem: hát akkor is!

Ha mindhiába: akkor is!

Ha minden álom: akkor is!

Ha minden meghal: akkor is!

A szép akkor is szép marad, A tiszta tiszta, rút a rút.

Az Igazság igazság akkor is, Ha meg nem látja senki szem.

A Szeretet mosolyog és szeret, És a kereszten is király.

A tett különb a tunyaságnál, És hol a tépett lobogónál Tiszteletesebb szemfedő?

Mert akit egyszer meglehelt a Lélek, Annak mindegy-lom élet vagy halál: Az él és áll és énekel és alkot, Megyeren és Magyarországon, Hét világrészen és a másvilágon, Az Isten őtet úgy segélje. Amen.

Sík Sándor: Megyeri hitvallás /részlet/