Szentendre droghelyzet felmérés, 2005.06.20.

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június

1

Bevezetés A szentendrei Kábítószer Egyeztető Fórum célul tűzte ki a városban élő, tanuló fiatalok egészséghez való viszonyának, kábítószer használati szokásainak megismerését. Informális forrásokból tudjuk, tapasztaljuk, hogy a szentendrei tizenévesek körében is jelen van a drog, nincs azonban hiteles képünk arról, pontosan mekkora csoportot, milyen mértékben érint a kábítószer probléma. Az egészségtudatos életforma elősegítése érdekében egy középiskolások körében végzett kutatás keretében igyekeztünk képet kapni a szentendrei tizenévesek szerhasználati és egészséges életmódbeli szokásairól. A kutatásban nem csak a drogok, hanem az egyéb káros szerek használatáról, valamint a fiatalok életmódjáról is tájékozódtunk.

1. A kutatás módszertana, a minta alapjellemzői A kutatás módszeréül a kérdőíves kérdezést alkalmaztuk. A kérdőíveket önállóan, interneten keresztül töltötték ki a diákok.1 A kutatás fent kifejtett céljaihoz igazodva több kérdésblokkban vizsgálódtunk a következő dimenziókat követve: • • • • •

Iskolához és tanuláshoz való viszony Jövőkép, értékrend, szabadidő-eltöltés módjai Egészséges életmódhoz való viszony, egészségi állapot jellemzői Szerhasználati szokások Családi, anyagi háttér és néhány alapjellemző (nem, kor, iskolatípus) meghatározása

A vizsgálatba négy szentendrei középiskola került be (Petzelt József Szakképző Iskola, Móricz Zsigmond Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendrei Református Gimnázium), melyek közül két hatosztályos és két 4 osztályos rendszerben működő középiskola, három gimnázium, és egy szakképző iskola. A négy intézmény közül egy egyházi, három önkormányzati fenntartású iskola került a mintába.2 Minden iskolában egy-egy 9., 10. és 11. évfolyamos osztályt vontunk be a vizsgálatba. Összesen 281 kitöltött kérdőív érkezett be.

1

Az internetes kérdezés előnye, hogy az adatok mechanikus rögzítésének kihagyásával gyorsabban, pontosabban elvégezhető az adatelemzés, ugyanakkor azonban az adatvesztés valószínűsége is nagyobb.

2 Szentendrén a mintába került négy középiskolán kívül még kettő – egy országos vonzáskörű tiszthelyettesi szakképző iskola és egy katolikus gimnázium – működik, tehát a vizsgálatba bevont iskolák majdnem lefedik a város középiskolás rétegét.

2

A megkérdezett fiatalok 55%-a lány, 45%-a fiú. 95%-uk a 15-18 éves korosztályba tartozik. A vizsgálatba bevont iskolák diákjai egyenlő arányban szerepelnek a mintában, az alábbi évfolyamok szerinti megoszlásban: 9. évfolyam 42% 38% 41% 41% 41%

Petzelt Móricz Rákóczi Református összesen

10. évfolyam 33% 27% 32% 25% 29%

11. évfolyam 25% 35% 27% 34% 30%

összesen 24% 27% 25% 24% 100%

A családok összetétele az alábbiak szerint alakul a megkérdezettek körében: Ki nevel? egyik édes szülőm és a párja

édesapám egyedül

édesanyám egyedül

más rokon nevel 1%

8% 4% 15%

71%

szüleim együtt

Látható, hogy a Református Gimnáziumba járó gyerekek élnek legnagyobb arányban ép családban, a Petzelt Szakképző Iskolában a legnagyobb a csonka, vagy újrastrukturált családban élő diákok aránya.

3

Ki nevel?

82

Református

Rákóczi

72

Móricz

71

Petzelt

10

25

10%

20%

30%

21

40%

2 szülő

3

19

68

0%

8

1 szülő

50%

60%

70%

80%

10

11

90%

100%

egyik szülő és a párja

Testvérek száma

3 és több testvér

15%

2 testvér

nincs testvér

12%

25% 48%

1 testvér

4

Anyagi helyzet

gyakran nem jut arra, amire pedig szükségünk lenne 1%

leggyakrabban nem telik arra sem, amire szükségünk lenne

10%

mindenünk megvan, amire szükségünk van

46% 43% sok mindenre telik, de azért nem mindenre, amit szeretnénk

A többi iskolához képest kiemelkedően magas a petzeltesek körében a gyakran nélkülöző családban élők aránya. A legtöbb jómódú családban élő diák a Reformtus Gimnáziumba járók közül kerül ki.

Anyagi helyzet 57

Református

Rákóczi

47

Móricz

46

Petzelt

39

47

10%

20%

6

45

35 0%

4

9

42 30%

40%

50%

60%

23 70%

80%

90%

100%

megvan mindenünk nem mindenre jut, amire szeretnénk gyakran nem jut arra sem, amire pedig szükségünk lenne

2. Iskolához és tanuláshoz való viszony

5

A diákok iskolájukhoz való viszonyát azzal a kérdéssel a legegyszerűbb megragadni, hogy szeretnek -e az iskolájukba járni. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok túlnyomó többsége eléggé, vagy nagyon szereti saját iskoláját. Az iskoláját nagyon szereti a diákok 17, eléggé szereti 54%-uk, negyedük nem nagyon szereti, és 4%, aki egyáltalán nem szereti. Ami egyértelműen megkülönbözteti a négy iskola diákjait, az egyrészt az, hogy a református gimnázium tanulói körében a legalacsonyabb azok aránya, akik nagyon szeretik iskolájukat (7%), míg a petzeltes diákok között a legkisebb az iskolába járni nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeretők aránya (21%).

Szeretsz ebbe az iskolába járni?

Petzelt

20

Rákóczi

59

16

57

7

Református

Móricz

27

60

23

0%

21

10%

32

41

20%

30%

40%

36

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon szeret eléggé szeret nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeret

Az utolsó év végi bizonyítvány eredményei alapján (az összes válaszadó diák átlagos érdemjegye 3,7) a petzeltes diákok átlagos tanulmányi eredménye (3,1) rosszabb, mint a gimnazistáké, és a fiúké átlagosan rosszabb (3,6), mint a lányoké (3,9).

Milyen volt az utolsó év végi bizonyítványod? (fiúk: 3,6; lányok: 3,9)

6

5 4,5 4 3,5 3 3,8

3,9

4,1

Móricz

Rákóczi

Református

2,5 2

3,1

1,5 1 Petzelt

Feltételeztük, hogy a tanulmányaikban sikeres diákok nagyobb valószínűséggel szeretik az iskolájukat, mint a kevésbé jó tanulmányi eredményeket elérők. Az összefüggés különösen abban mutatkozik meg, hogy a jeles átlagú diákok körében a legmagasabb az iskolájukat nagyon szeretők aránya.

Szeretsz ebbe az iskolába járni?

jeles átlag

28

jó átlagú bizonyítvány

45

11

közepes, vagy rosszabb átlagú bizonyítvány

62

18

0%

28

10%

27

48

20%

30%

40%

34

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon szeret eléggé szeret nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeret

7

A diákok közel negyede számára nagyon fontos, további kétharmad részük számára eléggé fontos a tanulás. Ebből a szempontból a fiúk és lányok között találtunk jelentős különbséget: a lányok életében sokkal fontosabb szerepet tölt be a tanulás.

Mennyire fontos számodra a tanulás?

lányok

22

fiúk

68

13

0%

10

60

10%

20%

30%

40%

27

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon fontos eléggé fontos nem nagyon, vagy egyáltalán nem fontos

Az iskolához való viszony vizsgálatában az iskolai teljesítmények szubjektív megítélésére is kitértünk. A diákok válaszai alapján úgy tűnik, hogy leginkább a Református Gimnázium állít fel olyan követelményeket, amelyek meghaladják a tanulók erejét.

Iskolai teljesítmény 25

Rákóczi

Móricz

13

Petzelt

15

Református

71

80

10%

7

73

31

0%

4

12

51

20%

30%

40%

50%

60%

18

70%

80%

90%

100%

nagyjából a képességeimnek megfelelően teljesítek sokkal többre lennék képes, mint amennyit teljesítek az iskola kívánalmai időnként meghaladják erőmet

8

Fontos nemek közti különbségnek látszik, hogy a fiúk sokkal inkább érzik úgy, hogy a képességeikhez képest kevesebbet teljesítenek, míg a lányok szorgalmasabbak, viszont nagyobb részük érzi úgy, hogy a követelmények meghaladják képességeiket.

Iskolai teljesítmény

lányok

29

56

11

fiúk

0%

15

86

10%

20%

30%

40%

50%

3

60%

70%

80%

90%

100%

nagyjából a képességeimnek megfelelően teljesítek sokkal többre lennék képes, mint amennyit teljesítek az iskola kívánalmai időnként meghaladják erőmet

9

3. Jövőkép, értékrend Jövőre vonatkozó terveikről kérdezve a fiatalokat, kiderült, hogy negyedük pontosan tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni élete folyamán, 15%-uknak viszont erről még egyáltalán nincs elképzelése.

A jövőbeli foglalkozásra vonatkozó tervek határozottsága függ attól, hogy mennyire fontosak a diákok számára az iskolai tanulmányaik: azok körében, akik nagyon fontosnak tartják a tanulást, 44% a pontos tervvel rendelkezők aránya. Ezzel szemben, akik számára a tanulás nem fontos, csak 16%-os valószínűséggel alakítottak ki határozott elképzelést a jövőbeli foglalkozásukkal kapcsolatban.

Megkértük a fiatalokat, írják le, milyen terveik vannak a jövőt illetően, mi mindent szeretnének felnőtt korukra elérni.

A legtöbb válaszadó (78%) említett biztos munkahellyel, szakmai sikerekkel kapcsolatos tervet, kétötödük tanulással, több mint harmaduk (36%) boldog családi élettel kapcsolatos vágyakat. Érdekes lehet, hogy a diákok 7%-a tervez hosszabb külföldi utat, esetleg más országban való munkavállalást, letelepedést.

Közel azonos a jövőre vonatkozó terveik megvalósulásában biztos, illetve nagyon bizonytalan diákok aránya (13, ill. 15%). Ezzel együtt a jövője alakulását tekintve a fiatalok döntő többsége (78%) inkább derűlátónak tartja magát.

Jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatos várakozások biztos vagyok abban, hogy terveim m egvalósulnak

igazából nincsenek ilyen távra terveim

9%

nagyon bizonytalan, hogy terveim m egvalósulnak-e

13% 15%

63% valószínű, hogy terveim m egvalósulnak

10

Megkértük a diákokat, hogy nyolc felsorolt értéket állítsanak fontossági sorrendbe. Eszerint a fiatalok számára fontosabbnak bizonyultak az immateriális értékek. Átlagosan legfontosabbak az egészség, a boldog családi élet, a szerelem és a baráti kapcsolatok bizonyultak. (Érdekes, hogy ehhez képest a jövőre vonatkozó vágyaik között csak igen kevesen – 3%-nyian – említették az egészséget, kevesebb mint kétötödük a családi életet szemben a biztos munkahellyel és szakmai sikerekkel, melyet több mint háromnegyedük szeretne felnőttkorára elérni.)

értékek egészség boldog családi élet szerelem barátok, társaság anyagi jólét sikeres munka jó munkahely önállóság

átlagos rangsorszám (1: legfontosabb – 8: legkevésbé fontos) 3,17 3,24 3,82 3,99 4,56 4,96 5,00 5,24

Iskolánként különbség tapasztalható az egészség és a szerelem fontosságának megítélésében: a négy iskola közül mindkét értéket leginkább a Református Gimnázium tanulói tartják fontosnak, míg a petzeltesek a legkevésbé.

Fiúk és lányok értékrendje közti különbséget mutatja, hogy a lányok a fiúknál átlagosan fontosabbnak tartják az egészséget és a boldog családi életet, míg a fiúk életében a lányokénál nagyobb szerepe van az anyagi jólétnek.

A megkérdezett fiatalok közel harmada számára egyáltalán nincs jelentősége a vallásos hitnek, csupán 13%-uk életében tölt be nagyon jelentős szerepet. Érthetően a Református Gimnázium tanulói számára bír a legnagyobb jelentőséggel: harmaduk számára nagyon jelentős, további 47%-uknak elég jelentős a hit szerepe. Legkevésbé a móriczosok bizonyultak vallásosnak.

11

4. Egészség Az egészség témakörén belül a testi-lelki egészséget vizsgáltuk. A válaszoló fiatalok kétötöde teljesen, további 48%-a inkább egészségesnek érzi magát.

Több mint tizedük nem tartja jónak egészségi állapotát, rossznak azonban, csak 1%-uk tartja. Életmódjukban jóval kevesebben követik az egészséges élet szabályait. Saját bevallásuk szerint 21%-uk él teljesen, 72%-uk részben egészségesen, 7%-uk pedig egészségtelenül.

Azok körében, akiknek mindenük megvan, 91%, viszont, akik gyakran még az alapvető szükségleteiket sem tudják kielégíteni, csak 50%-a érzi magát egészségesnek.

Mennyire érzi magát egészségesnek? rossz egészségi állapotúnak

nem jó egészségi állapotúnak 11%

1% teljesen egészségesnek 39%

48% inkább egészségesnek

A lelki egészség mutatója, hogy ki mennyire érzi magát boldognak. A válaszadók felére a változó lelkiállapot jellemző, kétötödük azonban egyértelműen boldognak érzi magát.

12

Boldognak érzi-e magát? boldogtalan vagyok 9% boldog vagyok 41% néha boldog vagyok, néha nem

50%

Megdöbbentő összefüggés látszik a család anyagi helyzete és a megkérdezett fiatalok lelkiállapota között.

Anyagi helyzet és lelkiállapot összefüggése gyakran nem jut arra, amire szükségük lenne

21

nem mindenre telik, amit szeretnének

48

31

37

54

48

mindenük megvan

0%

10%

20%

boldog

9

48

30%

40%

50%

60%

néha boldog, néha nem

70%

4

80%

90% 100%

boldogtalan

A válaszoló fiatalok több mint negyede küzd valamilyen állandó vagy visszatérő egészségügyi problémával. Leggyakrabban az allergiás, mozgásszervi és keringési megbetegedéseket említették.

A fiatalok közel kétharmada szerint az egészséget elsősorban az életmód határozza meg, egyharmaduk kizárólag az életmódot tekinti felelősnek az

13

egészségi állapotért. (Csupán 5%-uk szerint kizárólag orvosi kérdés az egészség.)

Ahhoz képest, hogy a fiataloknak csupán 21%-a folytat egészséges életmódot, közel ekkora hányaduk (19%) szerint már fiatal korban eldől, hogy milyen betegségeket szerzünk felnőtt korunkra és 79%-uk tisztában van azzal, hogy fiatalon is sokat lehet tenni felnőtt kori egészségünkért.

Az életmódjukban a dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást, a helytelen táplálkozást és a kevés mozgást tartják leggyakrabban előforduló káros szokásoknak. Az összes válaszadó harmada említette valamilyen egészségkárosító szer (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását, több mint felük pedig valamilyen egyéb káros életmódbeli szokást (táplálkozással, mozgással, környezeti ártalmakkal kapcsolatban). 17%-uk bevallása szerint mind káros szerek használatával, mind egészségtelen életmóddal rontják egészségi állapotukat.

14

5. Szerhasználat Szerhasználaton a fiatalok dohányzási, alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásait értjük.

Dohányzás még nem próbálta

naponta dohányzik 20%

alkalmi dohányos

26%

12%

42%

kipróbálta, de nem dohányzik

A legkisebb mértékben a Református Gimnázium diákjaira jellemző a dohányzás: ők dohányoznak a legkisebb arányban naponta, és körükben a legmagasabb a cigarettát még nem próbáltak aránya.

A móriczos és petzeltes diákok több mint negyede napi rendszerességgel dohányzik. Ez az arány jóval alacsonyabb a rákóczis, illetve a Református Gimnázium tanulói körében.

Dohányzás gyakorisága iskolánként Petzelt Még nem próbálta ki 9% Kipróbálta, de nem dohányzik 54% Alkalmi dohányos (heti 1-2) 10% Naponta dohányzik 27%

Móricz 25% 35% 13% 26%

Rákóczi 29% 44% 13% 14%

Református 40% 37% 13% 10%

15

Alkoholfogyasztás naponta iszik alkoholt soha nem iszik 2%

hetente 1-2-szer

9% 21% 29%

évente 1-2-szer

39%

havonta 1-2-szer

Alkoholfogyasztás gyakorisága nemenként

lányok

8

fiúk

9

0%

soha

34

43

24

10%

20%

14

35

30%

évente 1-2-szer

40%

50%

29

60%

havonta 1-2-szer

70%

80%

1

3

90%

hetente 1-2-szer

100%

naponta

A megkérdezett diákok 41%-a próbált már ki, 22%-uk legalább alkalmanként használ valamilyen kábítószert.3 A használat, illetve a kipróbálás nem differenciálható életkor szerint a 15-18 évesek csoportján belül.

A kipróbálásban nem, viszont a legalább alkalmi droghasználatban tapasztalható nemek közötti különbség: a fiúk 28, a lányok 17%-a használ valamilyen kábítószert.

Iskolák szerint jelentős különbség mutatkozik: a legalacsonyabb a drogot használó, illetve már kipróbált diákok aránya a Református Gimnáziumban, mindkét esetben a legmagasabb a Petzelt József Szakképző Iskola diákjai körében.

Drogot használók és kipróbáltak aránya iskolánként 3

A kipróbált kábítószerek közé a könnyű és kemény drogok is beleértendők.

16

Kipróbálta Használja

Petzelt 55% 34%

Móricz 45% 28%

Rákóczi 34% 16%

Református 28% 12%

A család összetétele szempontjából olyan különbséget találtunk, hogy a mindkét édes szülőjükkel együtt élő fiatalok a többieknél kisebb valószínűséggel próbáltak, illetve használnak valamilyen kábítószert. Az összes megkérdezett 41%-a próbált, 22%-a használ drogot, ezzel szemben a teljes családban élő fiatalok 37, illetve 19%-a.

Azok körében a legmagasabb a drogot használók, illetve kipróbáltak aránya,

akik úgy érzik, hogy sokkal többre lennének képesek, mint amennyit teljesítenek.

Drogot használók és kipróbáltak aránya szubjektív iskolai teljesítmény szerint Nagyjából Sokkal többre Az iskola kívánalmai képességeinek lenne képes, mint néha meghaladják megfelelően amennyit teljesít erejét teljesít Kipróbálta 22% 47% 39% Használja 7% 29% 7%

Minél pontosabb elképzelése van a fiataloknak arról, mivel szeretnének foglalkozni a jövőben, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy használnak, illetve már kipróbáltak valamilyen kábítószert.

Drogot használók és kipróbáltak aránya jövőjükről való elképzelések szerint Pontosan tudja, Körülbelül tudja, Még nem alakult mivel szeretne mivel szeretne ki, mivel szeretne foglalkozni foglalkozni foglalkozni Kipróbálta 26% 42% 57% Használja 12% 22% 41%

Erős összefüggést mutat a kábítószer használata, illetve kipróbálása és az egyéb káros szerek használata. Minél gyakrabban dohányzik, vagy iszik alkoholt valaki, annál valószínűbb, hogy használja, illetve kipróbálta már a kábítószert. A rendszeresen dohányzók 62, illetve 84, a rendszeresen ivók 43, illetve 71%-a használt, illetve próbált már ki valamilyen kábítószert.

Drogot használók és kipróbáltak aránya a dohányzás gyakoriságához viszonyítva 17

Kipróbálta Használja

Soha nem dohányzik 7% 1%

Kipróbálta, de nem dohányzik 36% 16%

Alkalmi dohányos 57% 26%

Naponta dohányzik 84% 62%

Drogot használók és kipróbáltak aránya az alkoholfogyasztás gyakoriságához viszonyítva Évente 1-2szer Havonta 1Legalább Soha nem iszik iszik alkoholt 2szer iszik hetente iszik alkoholt alkoholt alkoholt Kipróbálta 13% 20% 45% 71% Használja 4% 10% 24% 43%

Az egyes drogfajták fogyasztásának gyakorisága Egyszer Többször kipróbálta kipróbálta Fű 14% 15% Gyógyszer + alkohol 9% 4% Altató, nyugtató 5% 4% Speed 4% 3% Ecstasy 2% 4% Szipuzás 2% 3% Más drogok 2% 3% Kokain 2% 0% LSD 1% 1% Crack 1% 0% Ópiát 0% 0%

Rendszeresen használja 4% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 0% 0% 0% 0%

Valaha használta 33% 13% 9% 7% 7% 5% 6% 2% 2% 1% 0%

A kipróbálás mellett a rendszeres, vagy legalább alkalmi droghasználat összefüggéseit is vizsgáltuk. A válaszadó fiatalok 22%-a legalább alkalmanként használ valamilyen drogot.

Egyharmada drogozik azoknak a fiataloknak, akiknek a baráti körében van rendszeresen drogozó, azonban akiknek a legtöbb barátja drogos, 87%-os valószínűséggel használ valamilyen kábítószert. (Nem a kipróbálásról, hanem a többszöri használatról van szó!) A drogos barátok hatása a kábítószer kipróbálásánál is érvényesül.

18

6. Az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránti érdeklődés, tájékozódás 8 olyan témakörről faggattuk a fiatalokat, amelyek egyrészt a mindennapi életben, másrészt az iskolai alternatív tanmenetben megtárgyalásra kerülnek, folyamatosan foglalkoztatják őket. A felsorolt témák közül a megkérdezett diákok leginkább a párkapcsolatok és boldog családi élet; szexualitás; emberi kapcsolatok és kommunikáció iránt érdeklődnek. Ezekben a témákban a válaszadó fiatalok negyede, illetve fele az általa szükségesnek véltnél kevesebb információval rendelkezik.

A szexualitásról és az emberi kapcsolatokról legszívesebben barátaiktól, a párkapcsolat és családi élet tárgykörében a leginkább szüleiktől fogadnának el információt.

A középiskolások bizonyos témákban leginkább külső szakértők véleményére adnak. Ilyenek a jog, a drogok, a korszerű táplálkozás és a környezetvédelem témakörei.

Tanáraiktól leginkább a környezetvédelmet és a jogot érintő kérdésekben fogadnának el tanácsot.

Különböző témák iránti érdeklődés 79

párkapcsolatok, családi élet

4

a szex

5

32

64

különböző emberekkel hogyan érted m eg m agad

6

30

64

mi szükséges a boldog élethez

7

a korszerű táplálkozás

17

49

44 18

33

49

törvények, büntetendő tettek, büntetések

24

56

20

melyek a környezetvédelmi elvek

23

59

18

m ilyen a drogok hatása

egyáltalán nem érdekel

39

43

18

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %

egy kicsit érdekel

nagyon érdekel

19

Különböző témákban való tájékozottság a szex 2

74

24 12

milyen a drogok hatása

59

29

párkapcsolatok, családi élet

6

46

48

különböző emberekkel hogyan érted m eg magad

6

46

48

mi szükséges a boldog élethez

6

a korszerű táplálkozás

8

34

48

21

m elyek a környezetvédelm i elvek

szinte semmit

38

54 18

törvények, büntetendő tettek, büntetések

39

55

29

50

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %

kevesebbet, mint szeretnék

elegendőt

Különböző témákban kiktől fogadna szívesen információt, tanácsot a szex 1 különböző emberekkel hogyan érted meg m agad

26

5

21 29

párkapcsolatok, családi élet 2 m ilyen a drogok hatása

a korszerű táplálkozás m elyek a környezetvédelmi elvek

18

48

59

7

13

8

61

m i szükséges a boldog élethez 2 törvények, büntetendő tettek, büntetések

52

24

57 11

21

15

8

66 33

34

20 8

55 10

26

53

4 3

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %

tanártól

szülőtől

külső szakértőtől

baráttól

Összességében elmondható, hogy a megkérdezett középiskolás fiatalok számára fontos az egészség, és tisztában vannak az életmódnak a felnőtt, illetve időskori egészségi állapotra gyakorolt hatásával. Ennek ellenére többségük mindennapi életében nem követi az egészséges életmód szabályait, harmaduk rendszeresen él valamilyen egészségkárosító szerrel. Több mint negyed részük, már a felnőttkor küszöbén valamilyen állandó betegséggel, visszatérő panasszal kénytelen együtt élni.

20