Skanzen Hírlap 2009. június

4

EZ+AZ

Beszámoló az Alkotónapról „Ne gúnyolj senkit hiányai vagy sajátságos külsőségei miatt! Hiány mindenkiben van s gyakran tapasztaltam, hogy némely embernél egyes hiányokat a sors más jeles tulajdonságokkal gazdagon kipótol.”

Deák Ferenc Ez a gondolat többszörösen is beigazolódott május 1-jén, a 11. alkalommal megrendezett Alkotónapon, melynek címe Úton, útfélen volt, utalva ezzel a Skanzen Vasút megépülésére és ez által útjaink szerteágazóságára is. Ezen a címen hirdettük meg a képzőművészeti pályázatunkat is, melyre idén 559 pályamunka érkezett 642 gyerek és fiatal alkotásaként. Örömmel láttuk, hogy a középiskolás korosztály új erőre kapott, mert közülük 42-en is ceruzát, ecsetet ragadtak.

Még a szakavatott zsűri (Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész vezényletével) sem jött rá a műveket csodálva-értékelve, hogy melyeket készítették valamilyen fogyatékkal élő fiatalok. Sajátos belső világukat érdekes technikákkal vetették papírra, öntötték szoborba, sok esetben túlszárnyalva köznapi szóhasználattal élve „ép” társaikat. Az adatok rögzítésekor tudatosodott csak, hogy kik is ők valójában. A kiállítás megnyitójára sajnos csak kés-

ve érkeztek – viszontagságos utazás után Egerből -, de a díjakat mégis tapsviharban tudtuk átadni nekik is. Aki részese volt e megható pillanatnak, abban bizonyára maradandó nyomot hagyott az az önfeledt öröm, amit tapasztaltunk részükről.

A 89 díjazott művet 130-an készítették, mivel többen csoportokba tömörültek.

37 pályázó intézmény tanulói küldték be alkotásaikat 67 pedagógus és szülő odafigyelésének köszönhetően. A szentendrei iskolákból és óvodákból 272 gyerek pályázott.

Mindannyiuknak gratulálunk!

A múzeum Felső-Tiszavidék tájegységében október 31-ig tekinthetik meg az Úton, útfélen című kiállítást.

Kustánné Hegyi Füstös Ilona

Fejtörõ Régi olvasókönyvben lapozva…

2. Hogyan nevezik másképpen a pünkösdi rózsát?

Immár hagyományosan, a Betűország negyedik virágoskertje című 1925-ös kiadású olvasókönyvet böngészve Deák Ferenc tanácsai között akadtam a következő sorokra:

a; csipkerózsa

A régi olvasókönyv lapjain a fogaskerekű vasútról így ír Pósa Lajos: „Könnyű a gőzösnek, amelyik ott áll meg naponta az állomáson. Egyet füttyent, aztán illa berek, nádak, erek sebesen forogni kezdenek a kerekek, dübörögve szalad az egyenes síneken. Nehezebb a dolga, ha hegynek megy. Több gőz, több erő kell hozzá. Bezzeg a fogaskerekű vígan halad pályáján, mert jól kitalálták a módját.

Aki még nem látott volna ilyet, nézze meg a budapesti Svábhegyen……. Mikor a vonat elér az állomásra s az utasok már kiszálltak, akkor más vágányra igazítják a gépet és viszik etetni.”

b; bazsarózsa c; labdarózsa 3. A pünkösdi kiskirályné-járás alkalmával a végén háromszor fölemelik a királynét is ezt kiáltják: „ekkora legyen a kentek…!” – egészítsd ki az ere deti szóval! a; kenyere b; kendere c; kecskéje 4. Mit jelent a gölöncsér vagy másként gelencsér elnevezés?

Kisebbeknek

a; egy vízimadár neve

Intelem:

b; egy reszelt krumpliból készített étel

Ha egy úttal elvégezheted, ne hagyd kettőre!

c; a fazekas mester tájnyelvi neve

Mindenünnen visz út a pokolba.

5. Mit emlegetnek „Szent Lőrinc könnyei” néven?

Jó tanács: Legjobb az egyenes út.

a, Szent Lőrinctől fennmaradt írásos emlékek

A bölcsesség a legjobb útiköltség.

b; a dinnyében Lőrinc napja idején felgyülemlett vizet

Tudáspróba: Melyik út nem porzik soha?

c; az augusztus elején hulló csillagokat ( a Tejút)

Nagyobbaknak - Találósdi

6. Melyik az a magyar népmesehős, aki szintén augusztus 18-án ünnepelné a névnapját?

A megfejtéseket kérjük az alábbi címre beküldeni: khfili@sznm.hu

a, Cerceruska

A helyes megfejtők közül kisorsolt 3 családi belépőt nyer a Szüreti Sokadalom fesztiválos rendezvényünkre.

b, Tündér Ilona c, Malac Julcsa

Beérkezési határidő: 2009. augusztus 14.

7. Miért pont augusztus 20. István király névünnepe?

1.Mit jelent a „jánoskaeresztés” szokása?

a; mert István osztott először új kenyeret hivatalosan

a; a János névre keresztelt ifjak legényavató szokása

b; mert e napon avatták szentté István királyt (I. Szent László király rendelkezésére)

b; a János napi borszenteléskor megivott bor neve c; Nepomuki Szent János névünnepén kivilágított csónakok vízre eresztése

c, mert 1083. augusztus 20-án Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnap nyitották meg István király sírját

Vonatos mindennapok Megint Skanzen Vonat? Újra, újra és újra? Joggal kérdezheti kedves olvasónk, hogy nem unjuk még a témát? Álmodtunk, pályáztunk, nyertünk, terveztünk, megvalósítottunk, sínt fektettünk, vonatot restauráltunk, szállítottunk, sínre helyeztünk, átadtunk, megnyitottunk. Most jönnek a szürke hétköznapok, vagy mégsem olyan szürkék?

A sötétzöld, fehérsapkás, szívünknek oly kedves motorvonat sikeresen vette birtokba saját pályáját. Az április 8-i nyitás után rögtön a mélyvíz következett. Húsvét hétvégéjén közel 20 000 látogató érkezett a Skanzenbe, hogy az ünnepi programok és forgatag mellett megcsodálja, kipróbálja Őt is. Ezt a nagy terhelést a 80 fős befogadóképességével egyedül nehezen bírta volna, ezért egy kis segítség érkezett Szentesről, egy ugyanolyan típusú BcMot vonat formájában. A barátság azóta is tart: hétvégéken, fesztiválos napokon együtt

robognak a múzeumban. Érzékeltetve a nagy érdeklődést, lapszámunk nyomdába indulásáig összesen több mint 25.500 látogató váltott jegyet a Skanzen Vonatra.

Vajon milyen élményben lehetett részük? Induljunk mi is együtt egy kis vonatozásra. A pénztárnál, vagy a kalauzánál lehet megváltani jegyünket, ami egész napra szól, annyiszor szállhatunk fel-le a vonatról, ahányszor kedvünk tarja, azzal az egyetlen feltétellel, hogy

a végállomáson mindenkinek le kell szállnia.

Az első járat 9:30-kor indul, aztán minden órában negyedkor, egészen 16:15-ig .Naponta így összesen 8 alkalommal indul a Skanzen Vonat a Mezőhegyesi állomásról, azaz a főbejárattól. Elrobogva a Jászárokszállási Fogadó mögött jut el az első megállóhelyre, a Kovácsműhelyhez. Bár a Kisalföld és a Dél-Dunántúl megközelítéséhez ez az ideális állomás, itt még általában kevesen döntenek a leszállás mellett, így hamar indulhat tovább. Az állattartó tanya mellett Lola és a csacsik érdeklődő szemei előtt érkezik meg a következő fordulóponthoz és állomáshoz, a Sztaravoda patak megállóhoz, ahonnan a Nyugat-Dunántúl tájegység érhető el. Innen visszafelé indulunk tovább, hogy a váltó átállítása után természethez közeli pályán, a patak medre mellett jussunk el a Vízimalom megállóhoz. Ehhez a megállóhoz a Skanzen Amfiteátrum és a Villa Rustica

is közel van, de a Bakony, Balaton-felvidék tájegység megközelítéséhez is ez a megfelelő állomás. Az enyhén kanyarodó pálya következő megállója a FelsőTiszavidék jellegzetes Haranglábjáról kapta a nevét. Korábbi években oly távolinak tűnő Felföldi mezőváros innen már csak néhány méter gyalogosan. Utasaink nagy része itt száll le, illetve visszafelé fel a vonatra, hiszen itt elhagyjuk a látogatható tájegységeket, csak a most épülő Észak-Magyarország tájegységbe kukucskálhatunk be, míg a vonat eléri utolsó megállóját, a Látványtárat. Itt is van azért érdekesség, hiszen a Skanzen irodaépülete ad itt otthont a Néprajzi Látványtárnak és a Skanzen Galériának.

Minden megállónál lift segíti a mozgássérült vagy babakocsis látogatóink felés leszállását, de természetesen kalauz kollégáink is készséggel állnak utasaink szolgálatára.

Egyszeri oda-vissza úttal 4,4 km-t tesz

meg a vonat, ami nagyjából napi 35 km-t jelent. Így az áprilisi nyitástól Pünkösdig több mint 1.700 km-t járt, Hírlapunk következő számának tervezett szeptemberi megjelenéséig pedig már a 4.500 km megtett út közelében jár majd. Részletesebb technikai adatok helyett egy meglepő apróság az emberi oldalról: egy oda-vissza út alatt kalauz kollégánknak összesen 17-szer kell felle szállnia, beleszámolva a megállókat, váltók átállítását és a sorompózásokat.

Bátrabb olvasóinkra bízzuk a napi összesítést. Mi csak hálás szívvel gondolunk a kitartó, kedves, segítőkész, az utolsó járaton már picikét fáradtan mosolygó vonatvezetőre és kalauzra, akiknek vonat iránti gondoskodó szeretete, jókedve szinte már összeforrt a vonatról kialakult képpel.

Csengeri Zsuzsa

IMPRESSZUM

Skanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja.

Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Főszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63.

Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502 Email: szerk@sznm.hu www.skanzen.hu Készült: E-press Nyomda, Szeged

skanzen_hirlapA3_4.indd 2

2009.05.26. 21:52:10

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévente megjelenő kiadványa HU ISSN 0209-5939

Folttisztítási praktikák a 2. oldalon

2009-ben is állandó hétvégi programok a Skanzenben: Szombati Szöszmötölés és Régimódi Vasárnap 2. oldal

2009. JÚNIUS ÁPRILIS II.II. ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM 4.1. SZÁM SZÁM

Vajon hogyan zajlik a múzeumi tárgygyűjtés – Batári Zsuzsanna néprajzkutató mesél 3. oldal

Napi 35 km és 17 fel- s leszállás, 8-szor emelkedőnek fel és völgynek le. A Skanzen Vonat hétköznapjai a 4. oldalon

ExperiDance a Skanzen Amfiteátrum színpadán Interjú Román Sándorral

2009. július 7-én este 21 órakor lép fel az ExperiDance a Skanzen Amfiteátrumban. Ennek apropóján volt szerkesztőségünk vendége Román Sándor, a társulat alapítója és koreográfusa.

- Az önéletrajzában olvasható, hogy tanárával Tímár Sándorral már növendékként gyűjtőutakon vett részt, mi pedig jelen lapszámunkban éppen tárgygyűjtésről számolunk be az épülő Észak-magyarországi tájegység kapcsán. Hogy néz ki valójában egy táncgyűjtés? Milyen élményekkel gazdagodott a táncgyűjtések során?

- Általában lakodalmak, bálok, ünnepek alkalmából előre leszervezett adatközlő táncosokon, zenészeken, valamint a falu közösségén keresztül történik a gyűjtőmunka. A közösség tagjai még a hagyományoknak megfelelően vesznek részt az események ünnepi megtartásában.

A gyűjtő előre felkért, s a legjobb adatközlők legjobb produkcióit választja ki, mely felvételek másolata a Zenetudományi Intézet Archívumába is bekerül. Annak idején még 8 mm-es kézi kamerával rögzítettem táncokat, később került a kezembe videokamera. Fontos volt az adatközlők adatait, azon belül születési idejét, múltját is felírni, mert ez alapján látható volt az anyag eredete. Ebből derült ki ugyanis, hogy vajon az apjától vagy még a nagyapjától, archaikus úton tanulta-e a mozdulatokat.

- Mi volt az, ami eddigi pályafutása során a legmélyebben megihlette a népi hagyományok, motívumok közül, amit aztán be is épített valamelyik produkcióba?

- Legfontosabb élményem, hogy belülről tapasztaltam meg a paraszti kultúra „arany középút” megfogalmazását,

ahol mindennek megvan a maga helye.

Itt érezhetők a tájegységek közötti különbségek. Legmélyebb benyomást a szülőfalumban, Cigándon éreztem, ahol a „cigány botoló” hagyomány – amelyben férfiak botokkal „vívtak” egymással – nagy hatással volt rám.

- Hogyan alakult ki Önben a néptánc és a balett kapcsolata?

- A Balett Intézetben kötelező volt elsajátítanom ezt a legtökéletesebb tánctechnikát. Az alapja a gesztusok, a fej és a test, a láb és karmozdulatok harmóniája. A balett a néptánc alapján, Itáliából indult és a francia udvarban fejlődött ki igazán.

- Hogyan jött létre a “Román-stílus”, és mi is jellemzi valójában?

- A kortárs tánctechnikát és a társastánc-technikát összehasonlítottam a néptánccal. A magyar néptáncnak egyedi technikája van, az egyéni lépésanyagokat emeltem ki a folklórból. A magyar néptánc hiányosságai például az emelések, így a lendület és erőemeléseket belementettem a balett, a kortárs és amerikai társastáncokból.

- Eddig összesen 6 önálló produkcióval jelent meg a társulat fennállása óta. Pontosan hogyan készül el egy-egy darab és mennyi idő alatt? Milyen alkotói folyamatok zajlanak a háttérben?

- Általában kapunk egy felkérést valamilyen eseménynyel, évfordulóval kapcsolatban, mint pl. Reneszánsz Év, a Millennium, a Kulturális Évad. Ezek keretén belül a színházak felkérnek egy darab kiválasztására, majd közösen felkérünk egy drámaírót a darab színpadra alkalmazására, a dramaturgia kivitelezésére. Általában Schwajda Györggyel dolgozom együtt. Ezt követően íratjuk meg a zenét, s ezzel a fázissal párhuzamban pedig a díszlet és jelmeztervek készülnek, ami egy hosszadalmas folyamat. Talán a legfontosabb a zene elkészítése a táncpróbákhoz, amely hangulatában illeszkedik a készülő darab dramaturgiájához. Premier előtt egy hónappal készül el a darab, majd ezt követi három hete színpadi próba.

E három hét során készül el a világítás, a jelenetek erősítése, a jelmezek és díszletek esetleges korrigálása. Fontos, hogy már az első próbákon használjuk a kel-

lékeket, amely lehet kard, kanál, zászló vagy ritmushangszer.

- A Skanzen Amfiteátrumban már többször lépett színpadra az Experidance. Miért éppen az Ezeregyév-re került a választás, hiszen hat évvel ezelőtt már egyszer bemutatták a Skanzen közönsége előtt?

Történt azóta esetleg valami változás a darabban?

- Az Ezeregyév előadásunkat már több mint 400 alkalommal mutattuk be a nagyközönségnek. A mostani felállásban új táncosokat, jelmezeket, díszletet és fényeket láthatnak. A magyar történelmet aktualizálva magas minőségi színvonalon mutathatjuk be előadásról előadásra a visszatérő és az újonnan érkező hazai és külföldi közönségnek.

- Nyáron még milyen hazai és külföldi fellépések várnak a társulatra?

- A felkéréseknek eleget téve az ExperiDance Társulata nyári turnékörútra indul Magyarországon, több mint 30 különböző helyszínen bemutatva 5 egész estés előadását.

Közösségi értékmentés Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság a múzeumban A Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága 2009-től az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban működik. Az UNESCO 2003-ban nemzetközi egyezményt fogadott el a szellemi kultúrális örökség megőrzéséről, amit a magyar Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel hirdetett ki.

Az igazgatóság feladata az egyezmény hazai szakmai megvalósítása és ennek koordinálása.

Az UNESCO célja felhívni a közösségek figyelmét arra, hogy milyen nagy jelentősége van kulturális, szellemi értékeinek, melyek nap mint nap körülvesznek bennünket; ráébreszteni a helyi közösségeket a szellemi erőforrások, kapacitások megtartó erejére, identitáserősítő hatására. Ezek azok a kulturális értékek, amelyek a jövőben segíthetik a megmaradást, célt, motivációt nyújthatnak a fenntartható fejlődés számára, és biztosíthatják a közösségi összetartozás érzését.

Az egyezmény létrehozásával az UNESCO legfőbb célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Erre különböző megőrzési stratégiákat ajánl az egyezményben részes államok számára (mint például az ilyen örökség azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkotás, oktatás, kutatás, archiválás, támogatási rendszer kialakítása, a terjesztés, megerősítés, illetve az örökség különféle aspektusainak felélesztése).

A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage) fogalma az épített és természeti örökségtől való megkülönböztetésként jött létre az intangible szóval kifejezve a megfoghatatlan, nem tárgyiasult jellegét, azaz a kultúrának a szájhagyomány, a szokások, az alkotás formájában megnyilvánuló jelenségeit.

Az egyezmény definíciója szerint a „szellemi kulturális örökség“ olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét.

A szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: - szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, - előadóművészetek,

- társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, - a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, - hagyományos kézművesség.

Az egyes országok feladata ezen szellemi kulturális elemek azonosítása, nyilvántartásba vétele, szakértők képzése, a szellemi kulturális örökséghez való hozzáférés biztosítása honlap, média, kiadványok megjelentetése által, fesztiválok, bemutatók szervezése. Az igazgatóság feladata ennek értelmében kapcsolatot kialakítani és tartani a hazai közösségekkel, továbbá a nemzeti jegyzék összeállítása, karbantartása, nyilvánossá tétele, konferenciák, továbbképzések

szervezése, a szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos információk terjesztése, közvetítése.

Az igazgatóság munkatársai dr. CsonkaTakács Eszter néprajzkutató és Havay Viktória, végzős néprajz szakos egyetemi hallgató.

Minden, ami erről a programról tudható, illetve Hiller István oktatási és kulturális miniszter felhívása olvasható a szellemiorokseg.hu és a skanzen.hu weboldalakon.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megalakult igazgatóság megtestesíti az UNESCO által is szorgalmazott általános törekvést, a kulturális örökség különböző területeinek együttes szemléletét és védelmét. A szellemi örökség program jól illeszkedik a Skanzen tudásközpont-építő törekvéséhez, amire jó példa a múzeum égisze alatt működő Tájház Szövetség és a Múzeumok Mindenkinek Program is.

Páljános Ervin szobrászművész kiállítása a Skanzen Galériában A nagy érdeklődést kiváltott S.O.S. – Save Our Sources (Mentsétek meg forrásainkat!) címet viselő kiállítás után 2009. július 4-től Páljános Ervin szobrászművész alkotásainak ad otthont a Skanzen Galéria. Páljános Ervin 1973–78 között végzett a Képzõ- és Iparművészeti Szakközépiskola ötvös, majd szobrász szakán. A

skanzen_hirlapA3_4.indd 3

főiskola befejezése után tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán folytatta, majd 1988tól a Szentendrei Grafikai Műhely tagjaként tevékenykedik.

Korai műveit áthatja a realista kifejezésmód; meditatív, költõi hangulatot árasztó portrék, érmek kerültek ki ke-

zei alól. Művészi hangnemében a 90-es évek derekán következett be egy nagy váltás, mikoris szakít a régi forma- és témavilággal. Munkáihoz mitológiai témákból merít, másrészt visszanyúlik a folklórhoz, a szimbolikus tartalmakat hordozó formakombinációk érdeklik. Nem annyira maga a figurativitás, mint inkább az organikus absztrakt

kifejezésmód foglalkoztatja. A művész eddigi élettörténetét magába sűrítő tárlat keretében akvarellek, kisplasztikák, kőszobrok, bronzszobrok, és faszobrok kerülnek bemutatásra.

A kiállítás megtekinthető 2009. július 4-től augusztus 30-ig a Skanzen Galériában.

2009.05.26. 21:52:16

2

HÍREK

AKTUÁLIS

Megy, mint a karikacsapás Játékudvar a Felső-Tiszavidék tájegység Uszkai udvarán öltöztetést. Lám, itt nincs vita, senki nem veszi ki a másik kezéből a játékot.

Békésen építgetnek a fiúk fakockából várat az egyik sarokban, s a kis háziasszonyok kedvesen kínálják nekik is az elkészült finom „ebédet”. Legnépszerűbb a bableves és a kukoricakása. Ez utóbbi ínyenc sóhajtást fakaszt az egyik apukából, s már meséli is gyermekének az ő édesanyja által készített finomságok sorát.

Nagypapa, te hányat tudtál lépni, mert én már sokat! – robban ki a diadalit- Egy másik apuka nem a hasával, hanem tas kiáltás az óvodát éppen csak most logikai játékok megoldásával foglalkozik. befejező Daniból, miközben már újra Az lehetetlen, hogy egy apuka ne tudja fenn ágaskodik a gólyalábon, s még megoldani a csalafinta ördöglakat rejnyelve hegyét is kidugja roppant igye- télyét, hogy ne tudja kivezetni a golyót kezetében. Nagyapja mellette lépeget abból a tekergős, fránya labirintusból. a gólyalábon bölcs csendességben, Apró csöppségek ülnek daliás tartásban büszkén mosolyog feleségére, hiszen a hintalovakon, mások pilledten szununokája is megtanulta azt, amit ő már dikálnak a rongyszőnyegeken a fák árhatvan éve, s amit máig sem felejt. nyékának hűvösében. Míg a pici pihen, A Skanzen Játékudvarában vagyunk, szülei társasjátékot játszanak a nagyobahol egybeérnek a generációk a játék bakkal, majd rövidesen ismét jöhet az bűvöletében. Nagyszülők, szülők és gyer- önfeledt szaladgálás. mekek játszanak felhőtlen boldogságban A Játékudvarban a régmúlt játékszereia régmúlt játékaival, újra felfedezve a vel, játékaival a gyakorlatban ismerkedtermészet nyújtotta lehetőségeket és hetnek meg a látogatók, a múzeumpedagyönyörűségeket. Ebben a hatalmas gógusok értő irányítása mellett. Minden udvarban minden játékszer természetes szombaton és vasárnap gyermekzsivajtól anyagból készült, a teremtő ember kehangos ez az udvar. Több mint ötven zének munkájával úgy, mint évszázadok játékfajta, számtalan ügyességi játék és óta minden korban. S mégis, a mai kor logikai próbatétel vár a kikapcsolódni számítógépen felnövekvő gyermekei vágyókra. Megelevenedik a magyar népi nem tudnak betelni a gólyalábazás, a játék hagyomány, s bizonyítja, hogy a karikahajtás, a rongylabdázás, a métázás, nem elveszett, csak elfeledett játékok ma a bigézés, a fakardozás izgalmas kihíváis ugyanúgy lázba hozzák a gyermekeket, sával. Sokat segít persze, hogy a szülők, mint régen, csak meg kell mutatni nenagyszülők is örömmel vesznek részt a kik, hogy mit tudnak alkotni egy-egy játékban, gyermekkoruk emlékei kelnek kukoricacsőből, fadarabkából. A többi életre ebben az udvarban. pedig már megy magától…

Rejtett zúg a babaszoba, ahol a nap minden percében élénk a sürgés-forgás. A tűzhelyen finom ebéd készül, a fonal-, rongy-, csuhé-, csutkababák egy-egy pöttöm „anyuka” kezében pihennek. A nagyobbacska szülők is beülnek gyermekeik közé, s tanítgatják a mérleg használatát, a pólyázást, a kiságy bevetését, az

Május 1-től újra elindultak a Skanzenben a hétvégi programok. Szombaton szöszmötölhetünk, vasárnap pedig a jól megérdemelt pihenéssel koronázhatjuk meg a hetet egy Régimódi Vasárnap keretében.

Megy ez, mint a karikacsapás! – kurjantja Dani nagypapája, s már csapkodja is a küllőitől megfosztott kerékpárkereket, hajtva végig az udvaron unokája vidám szurkolásától kísérve.

Szeredi Mária

Első gondolatunk a nyári szünidőt megelőzően az, hol találunk helyet a gyermekeknek a nyári szünidőre? Vajon jól fogja-e érezni magát, vagy csak szenved? Hol fogadják szeretettel, hol juthat maradandó élményekhez, vagy szerezhet barátokat már az első napon?

Vagy talán együtt is nyaralhat felnőtt és gyerek! „- Amíg én festek, vagy az agyagot formálom, a csemetém itt barangol Heted7 határon.”

A múzeumban mindenre gondoltunk.

Idén ötödik alkalommal kínálunk élményekben gazdag szünidei progra-

mokat a nyár rekkenő vagy hűvösebb napjaira. A gyerekek természetes, családias környezetben, hagyományos eszközök társaságában otthonosan mozognak. Sok-sok mese és játék közepette megélik a falusi közösségek ünnepeit és hétköznapjait. Ugyanakkor minden évben tartogatunk valami újdonságot azoknak is, akik évről-évre visszatérő vendégeink és a házakat, a tanyán élő állatokat már ismerősként üdvözlik.

bennünk a fazekas vagy a festő tábor gondolata, hiszen a mű elkészítése mindenki számára örömet okoz, az egyéni alkotások pedig felejthetetlen emlékként idézik vissza a múzeumban eltöltött napokat. A kézművesség titka az anyag mesteri formázásában rejlik.

A múzeum festői természeti vagy épített környezete, tárgyai sok fiatal és idősebb alkotót megihlettek már. Itt az idő és lehetőség, hogy mindenki próbára tegye képességeit.

Nem csupán a kisdiákokra gondoltunk, amikor megfogalmazódott

Csesznák Éva

A SKANZEN NYÁRI TÁBORAI 2009-BEN HETED7 NAPKÖZIS TÁBOR 6-12 ÉVES KORIG - MINDEN NAPRA EGY MESE A bűvös Heted7 táborban idén napról-napra, a népmesékből ismert fordulatokban bővelkedünk, érdekes, játékos, izgalmas programokkal, természetes praktikákkal várjuk a 6-12 év közötti „rózsátnevető királykisasszonyokat” és a „hétpróbás betyárokat”.

A régi-új Skanzen Vonattal „visszavonatozunk” dédanyáik korába, pitymallatkor bevetjük az ágyat, fellocsoljuk a padlót, megetetjük az állatokat, cipót sütünk, vajat köpülünk, egy szóval ÉLÜNK. Olykor segítségül hívjuk a népmesékből jól ismert varázsszavakat is, hogy minden nap kerüljön valami a „terülj, terülj asztalkámra. ”

Turnusok: Táborvezetők: Június 29 – július 3.

Papp Tibor és Németh Katalin Július 6-10.

B. Tódor András, Tódor Enikő Július 13-17.

Kertész József és Papp Kornélia Július 20-24.

Csiki Lóránt és Sári Adél Július 27-31.

Papp Tibor és Csikós Anna Naponta 8.00-17.00 óráig.

FAZEKAS TÁBOR - 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK A táborban az edénykészítés alapvető technikai elemeit tanítjuk meg a formázástól a díszítésen át az égetésig. A várjuk azokat az alkotó kedvű fiatalokat, felnőtteket, akik érdeklődnek ezen ősi mesterség iránt, kikapcsolódásra vágynak, valami újat szeretnének kipróbálni, esetleg már meglévő fazekas tudásukat szeretnék fejleszteni.

A tábor időpontja: Június 29. – július 3.

Naponta 9.00-17.00 óráig Táborvezető: Csikós Anna keramikus iparművész

FESTŐ TÁBOR - 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK Várjuk azokat a fiatalokat, felnőtteket és nyugdíjasokat, akik még nem felejtettek el rajzolni, vagy akik régóta dédelgetett álmukat szeretnék megvalósítani, vagy csak szívesen kipróbálnák belső világuk és kezük összhang-játékát. E „múzeumi” festőtábornak egyik különlegessége, hogy a művészjelöltek rajzolás közbe ismerkedhetnek a nemzeti kulturális örökségünk elemeivel, formáival.

Táborvezető: Sáfár Pál festőművész Turnusok: Július 27-31.

12 évesektől, felnőtt, nyugdíjas Augusztus 3-7.

12 évesektől, felnőtt, nyugdíjas Naponta 9.00-17.00 óráig

Előzetes jelentkezés: Pintérné Herczeg Andrea, Tel.: 26/502-524 Mobil: 30/870-6934 e-mail: tabor@sznm.hu

A múlt praktikái hasznos, olcsó ötletek foltok ellen

Vargáné Éva: Tapasztalataim szerint a program nagyon sikeres, jó ötlet volt.

Főleg a gyerekek élvezik. Családjaikkal együtt sok kisgyerek érkezik hozzánk, akik imádnak koszolni. A gyerekek ezt örömmel fogadják, hoznak kintről füvet, bedörgölik vele a kiválasztott anyagot, és aztán együtt szedjük ki a foltot.

A szülőknek is nagyon tetszik. Egyrészt jó végignézni, ahogy a gyerekek maszatolnak, jól szórakoznak, aztán kiszedik a foltokat, másrészt csodálkoznak, hogy mikkel tisztítjuk ki. Komolyan fel kell készülnöm, hogy ne létezzen olyan folt, aminek tisztítására ne tudnék tanácsot adni.

A korábbi évekből megszokott programokat most számos új érdekesség egészíti ki, melyek túllépnek a kézművességben jól megszokott alkotó tevékenységek keretein. Javítunk, újrahasznosítunk, átalakítunk, hiszen a tartósság, értékek megőrzése fontos szempont volt régen is, de napjaink gazdaságilag érzékeny környezetében egyre jobban a figyelem középpontjába kerül a mai emberek számára is. A szombati programok közül - Mai, mosóporokkal, folttisztítókkal túla folttisztításról kérdeztük Vargáné Éva reklámozott világunkban miért van értelinterpretátort, aki a Nyirádi lakóház me visszanyúlni a régi technikákhoz? mosókonyhájában mutat be különböző - Az biztos, hogy ezek az új szerek retmosási eljárásokat. tentő kényelmesek. Azért van értelme Skanzen Hírlap: Idén indult a folttisz- mégis visszatérni a régi technikákhoz, títás program a Szombati Szöszmötölés mert ugyanezt a hatást, sőt még jobbat keretében. Milyenek az eddigi tapaszta- el tudunk érni természetes dolgokkal.

A gazdasági válságból kiindulva visszalatok?

skanzen_hirlapA3_4.indd 4

NYÁRI SKANZEN TÁBOROK NEM CSAK GYEREKEKNEK

térhetünk a természetes anyagokhoz, természetes életmódhoz, ami szorosan a múzeumhoz tartozik. De most ez különös aktualitását nyert, mindenkit sokkal jobban érdekel, hogy hogyan takarékoskodjon, és hogyan védje a természetet. Ezekkel az anyagokkal olcsóbban, a környezet szennyezése nélkül dolgozhatunk. Itt van például az ecet, vagy a mosószóda, ami nem kemikália, lebontja a környezet. A mosószóda körülbelül a felébe, negyedébe kerül a mosószernek.

Mosógépes mosásnál a mosópor 50%-t ki lehet váltani vele, így már a mosószer árán is spórolunk, plusz elhagyhatók a vízkőmentesítő szerek, hiszen ilyen hatása is van. De a felhasználási kör nem áll meg itt, mosogatószernek is ideális ez az univerzális tisztítószer, hiszen ha 5l forró vízhez egyetlen evőkanálnyit teszünk, akkor ezzel mosogatni lehet, sőt fali csempére, padlócsempére is kiváló mivel, teljesen bontja a zsiradékot. Ezen felül a felhasznált víz mennyiségének fontosságára is igyekszek felhívni a látogatók figyelmét, hogy a mosogatásnál ne folyassák a forró vizet feleslegesen. Az öblítésnél persze már fontos, hogy rendesen le legyenek öblítve az edények, de az már az olcsóbb hideg vízzel történik.

az utóbbit próbáljuk kitisztítani, hadd szerepel a rúzsfolt, viaszfolt, gyümölcs, tudják meg, hogy milyen azt kiszedni. penészfolt, amit néha képtelenség kiAztán jön szép sorban a többi is, ami- szedni. ket a gyerekek tisztítanak ki a tanácsaim - Folt a zsákját ... De milyen anyagból is szerint. Örömmel válaszolok a látogatók van a zsák? Mennyire mások a mai és a kérdéseire is. régi textilek, amikkel a foltok találkozhatnak.

Ezek miatt kell-e módosítani a folt- Milyen más technikák lehetnek még érdekesek, amiket ugyan nem mutatnak be, de tisztítási technikákat, vagy univerzálisak, a látogató mindennapi életében fontosak bármilyen anyagra jók? lehetnek?

- Van egy aranyszabály: a lúgos szennye-

- Vannak nagyon izgalmas, érdekes praktikák. Akinek például szőrmekabátja van és annak ujjánál, gallérnál bezsírosodik, nem muszáj a tisztítóba vinni.

Elég egy kis búzakorpát, vagy zabkorpát felmelegíteni, azzal beszórni a problémás részeket, és egy napig állni hagyni.

Aztán már csak le kell porolni, és máris gyönyörű szép lesz. Korábban említettük már a mosószódát is univerzális tisztítószerként, nézzünk erre egy másik példát. Száraztisztítással szőnyegeket, padlószőnyeget lehet széppé varázsolni a következő módon: este beszórjuk a szőnyeget, kézzel szépen egyenletesre elsimítjuk, reggel pedig szépen összeporszívózzuk, és már kész is. Ez az anyag úgy hat, hogy a levegőből vizet, párát old ki, ezért nem árt, ha egy nedves tö- Milyen folttisztításokat mutatnak be a rölközőt odateszünk a radiátorra, hogy párásabb legyen a levegő. Hatékonyabb Szombati Szöszmötölés alkalmából? így a tisztítás, a szőnyeg gyönyörű szép, - Kitaláltunk 6-7 foltot, amihez termé- tiszta és friss lesz. szetesen ellenanyagunk is van. Elsősorban azokra koncentráltunk, amik A látogatás végén minden felnőtt kap nagyon gyakoriak: kávé, rozsdafolt, ka- egy kis ajándékot tőlem. Egy szórólapot kaófolt, ketchup, paprikás olajos zsírfolt, állítottuk össze, amin közel 20 folttípus korom, fűfolt. A gyerekekkel először ezt tisztítási módját írjuk le. Ezek között

ződéseket savassal tisztítjuk és fordítva, a savasakat lúgossal. Hadd mondjak egy példát. A gyümölcsfolt savas ezért rámegyek tejjel, ami lugos, vagy szappannal.

A főzött házi szappanok szinte mindent kiszednek. Mi is készítünk itt szappanokat, ezeket is használjuk a bemutatókon. És még egy aranyszabály: egyetlen foltot sem szabad forró vízzel kezelni, csak a zsírfoltot. Az összes többit csak langyos, vagy hideg vízbe kell beáztatni, lehetőleg minél hamarabb. Áztatás után picit, megdörzsölöm szintén langyos, vagy hideg vízzel, utána kezdem el kezelni.

A folt keletkezése és tisztítása közötti időtartam meghatározó, amit tudom mondani könnyű, betartani már körülményesebb. Ez pedig azt javasolja, hogy a folt keletkezése után azonnal öblíteni kell. Ha nincs is arra mód, hogy levegyék a foltos ruhadarabot, de a mosdóban akkor is ki lehet öblíteni. Már az is segít abban, hogy ne száradjon be a folt.

Sokkal nagyobb lesz az esélye annak, hogy 100 %-ig ki lehessen tisztítani, ne menjen tönkre az anyag közben.

2009.05.26. 21:52:17

3

TUDÁSTÁR

Vasúti kemencék - Sabján Tiborra emlékezve A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közelmúltban elhunyt főmuzeológus munkatársára, Sabján Tiborra emlékezve közlünk a Skanzen Hírlapban egy rövid részt kollégánk 2008. végén megjelent utolsó könyvéből. Sabján Tibor több mint 30 évig dolgozott a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

Tehetségét és szakmai felkészültségét, hitelességét építészként és néprajzos muzeológusként is sokoldalúan hasznosította. A tüzelőberendezések

kutatatása terén nemzetközi téren is elismert szaktekintélyként tartották számon, akinek segítségét a néprajzosok mellett, a régészek, művészettörténészek és restaurátorok is rendszeresen igénybe vették kutatásaik során.

A kenyérsütő kemencékről írt kötete a nyolcadik volt a téma különböző elemeit tárgyaló általa írt sorozatban.

Az alábbi rövid közlés a vasúti állomásépületekben, őrházakban lakók életét szolgáló tüzelő berendezéseket

mutatja be, Sabján Tibor „Kenyér- maradtak fenn. Az évtized első felében sütő kemencék” című könyvének a típustervek új sorozata látott napvilá(Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék. got, amelyet az újonnan kiépülő helyi Terc Kiadó – Népi kultúra sorozat. érdekű vasútvonalak tettek szükségessé.

Budapest, 2008.) vonatkozó fejeze- A típustervek között a kemencék két te alapján. Munkásságának emlékét változata szerepelt, a kisebb méretű őrkönyvei és írásai mellett, a múzeum házi kemence és a nagyobb állomási süszámos lakóházának – műhelyének tőkemence… Ezek a típustervek szinte hátsó kivezetésű kemencéket is, mint épülete, berendezése, míg színes és változatlan formában kerültek be a a Dunántúlon vagy Észak-Magyarorértékes személyiségét kollégái, ba- szociális lakásépítési programokba, így szágon, de sok vidéken ismeretlen ez a rátai emlékezete őrzi. - dr. Kemecsi a 20. század elején kiadott és a földmű- megoldás… A vasúti kemencéket minvelésügyi minisztérium által támogatott Lajos ajánlott tervekbe is. A nagybirtokokra dig téglából építették. A téglalap alakú „A szabadtéri kemencék legújabb nem- szánt cselédlakások, munkáslakások alapra ovális formájú boltozatot építetzedékét a vasúti kemencék képviselik. udvarába vagy kisebb vidéki birtokokra, tek. Ezt a sarkai és szélei mellé falazott Megnevezésükre használják még a bak- gazdaságokba ajánlották ezeket a ke- köpenyfallal szögletesre formálták. A terkemence (Erdély), tábori kemence mencéket még a két világháború közöt- boltozat és a fal közötti réseket agyag(Alföld), nyári kemence (alföldi ta- ti időszakban is. A parasztság körében gal, téglatörmelékkel töltötték fel. A nyák, Dél-Alföld) kifejezéseket, maga a 20. században terjedtek el szélesebb kemencére nyereg alakú tetőt építettek, a vasúti kemence szó is széles körben körben a vasúti kemencék, ekkor a általában hódfarkú cserépből, de néha ismert, általánosan használt például a történeti Magyarország szinte minden hornyolt cserép, pala vagy hullámpala Székelyföld több területén. Az idézett vidékén, a Székelyföldtől a Dunántú- volt a fedőanyag. A cserepet a ferde olkifejezések egyben magyarázatot adnak lig építeni kezdik ezeket az udvari ke- dalakra fektetett keskeny szarufákra és a kemence eredetére is. Ezek a cseréppel mencéket. Azokon a vidékeken, ahol az ezekre szegezett lécekre rakták, de az fedett, kis házra emlékeztető kéményes a parasztházban külön kenyérsütő ke- is előfordult, hogy habarccsal kenték kemencék a vasúti állomások udvarain mence volt, azok építettek szabadtéri le a tetősíkot és ebbe nyomták bele a és az őrházak szomszédságában jelentek kemencét, akik modernizálták házai- cserépfedést. A típustervek cementmeg először. A falusi lakosság itt cso- kat és felszámolták a lakásokon belüli szigetelést is ajánlottak, de a paraszti dálkozhatott rá a számára ismeretlen hagyományos tüzelőberendezéseket és kemencéknél nem ismerünk ilyen megkemencefélére, amely néhány évtized füstelvezetési módokat… Érdekes meg- oldást. A kémény fedése lehetett cserép, eltelte után hódító útra indult és elju- figyelni, hogy a parasztság külalakra összetámasztott tégla, de sokszor csak tott a leginkább eldugott falvakba is. változatlan formában veszi át a vasúti kiugratott téglasorral díszített fejrészt Terjesztésében a kőművesek jártak az kemencéket, de a füstkivezetés módjá- falaztak a lezárására.” élen, hiszen ezt a téglakemencét már ban már saját gyakorlata szerint inkább a falazásban jártas szakemberek építet- a kemenceszájon át történő kivezetést A kötet Sabján Tibor korábbi műveivel ték… A kemencékre vonatkozó első részesíti előnyben. Néhány vidéken a egyetemben megvásárolható a múzeum ismert típustervek az 1880-as évekből típusterveknek megfelelően építenek bejárati épületében működő boltban.

SKANZEN ÖRÖKSÉG PROGRAM-HÍREK

Tárgygyűjtés az Észak-magyarországi falu tájegységhez A Skanzen Örökség program keretében épül az Észak-magyarországi falu tájegység – de mit is takar ez a folyamat tulajdonképpen? Épül – a szó szoros értelmében házak, istállók, csűrök nőnek ki a földből, hogy aztán megszülessen egy egész múzeumi tájegység. De „épülnek” az enteriőrök is: az összegyűjtött berendezési tárgyakat a raktárakban lakásbelsőkké rendezzük, majd darabonként elcsomagoljuk, hogy a tárgyegyüttesek készen várhassák a lakóházak felépítését. Ez így egyszerű folyamatnak tűnhet, de a valóság sok-sok munkamozzanatot takar.

több adalék derüljön ki a múlttal kapcsolatban.

Bár a ma élő legidősebbek csak a két világháború közötti időkre emlékeznek vissza, nagyon sok értékes adat kerül felszínre a korábbi életmódot tekintve is. Ahol az emberi emlékezet nem tud segíteni, ott a szakirodalomhoz, múzeumok tárgykartonjainak információihoz, archív fotók elemzéséhez, levéltárban fellelhető hagyatéki leltárakhoz, múzeumi adattárak honismereti pályázatokra benyújtott dokumentumaihoz, egyetemek adattárához fordulunk. Így alakul ki az az információhalmaz, ami alapján a néprajzkutató elindul, hogy összegyűjtse a tárgyakat.

És a következő kulcsszó a régiség: általában a nem vegyszerrel kezelünk, hogy ne legyenek szó hallatán az emberek olyan díszesebb tárgyak- veszélyesek a látogatók egészségére. Természetera gondolnak, amelyeket múzeumok vitrinjeiben sen még így is előfordulhat, hogy egy szükséges lehet felfedezni: cifraszűrre, festett ládára, fara- tárgyat már nem sikerül a terepen megszerezni, gott pásztorbotra, cserépedényre, szövőszékre. ilyenkor más múzeumok gyűjteményeihez forDe a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaihoz dulunk, ahonnan tartós letétként kölcsönözzük a egészen másféle tárgyakra is szükség van: a min- tárgyakat, más esetben pedig hiteles másolatot kédennapok eszközkészlete: szerszámok, konyha- szítünk róluk. A tárgy útja azonban csak a gyűjtés eszközök, egyszerű bútorok, hétköznapi tárgyak után kezdődik: a nyilvántartás kollégái beszállítmegvásárlására. Nincs olyan padlás, ahol nem ják őket a múzeumba – ez egyes esetekben, mint található valamilyen, múzeumban megőrzendő például egy prés, nem is mindig könnyű feladat… tárgy! Önök tudnának említeni egyet a saját pad- –, itt aztán elkészítjük a leltárt, majd a restaurátor műhelybe átvisszük a kiválasztott darabokat. lásukról?

A tájegységben 10 lakóház és a kiválasztott cse- A tárgygyűjtés folyamata – hangosbemondó- Arra is érdemes odafigyelni, hogy ha valamilyen lédház mindegyike egy-egy konkrét időmetszetet val a faluban jellemző, vagy jól dokumentálható szokás él vagy mutat be: tervek szerint a látogatók előtt a noa közelmúltig élt a faluban, annak a tárgyi anyaÁltalában ilyenkor azt kérdezik, hogy akkor „Bevaji házba belépve az 1897-es állapotok fognak gát is be kell gyűjteni. Így sikerült a domaházi kopogunk a házakhoz?” A válasz igen. De nem feltárulni, de a domaházi lakóépület az 1963-as lakóházhoz egy olyan textilegyüttest megvásárolmindegy, hogy hol keresünk: elsődlegesen onnan évet kelti életre. De mit is jelentenek ezek a dáni, amellyel a domaházi menyasszonyi ágyvitel a gyűjtjük a tárgyakat, ahonnan a lakóépület szártumok a múzeumi munkát tekintve? Az 1897-es látogatók számára teljes komplexitásában bemumazik. Ez azt jelenti, hogy a lebontott ház eredeti berendezésbe nem kerülhetnek olyan tárgyak, tatható. Külön tárgyakat kell vásárolnunk akberendezésébe tartozó tárgyakat keressük meg, amelyek 1897 után készültek, és természetesen kor, ha azokat a látogatók kezébe szeretnénk adni de ha ez már nem működik, akkor ugyanazon a az 1963-at reprezentáló enteriőrben sem lehet – ezek az un. demonstrációs eszközök, amelyeket településen végzünk gyűjtést. Amennyiben ez is olyan tárgyakat elhelyezni, amelyek az adott időnehézségekbe ütközik, a szomszédos településekpont után készültek. A néprajzkutatónak meg re is gyűjtőutakat szervezünk, a legfontosabb az, kell tudnia, hogy milyen tárgyakat választhat ki hogy korszak alapján, tárgytörténeti, gazdasági és az adott lakóház berendezéséhez, ezért a szakirotársadalmi szempontból a tárgy illeszkedjen a terdalomhoz, levéltári forrásokhoz és az emberekhez vezett berendezésbe. A polgármesteri hivatalok fordul. Olyan idős személyeket keresünk fel, akik segítségével, a polgármesterek közbenjárásával ugyanarról a településről származnak, ahonnan a hirdetéseket jelentetünk meg a helyi lapban vagy ház. Interjúk sokaságát vesszük fel és jegyezzük televízióban arról, hogy mit keresünk a faluban, le arról, milyen is volt az életük kisgyermekként de előfordult már az is, hogy a hivatal szóróla– milyen tárgyakat használtak, hogyan volt berenpokkal segítette a munkánkat vagy a hangosbedezve a szülői házuk, hogyan éltek –, hogy minél mondó rendszeren keresztül tájékoztatta a lakosokat arról, milyen célból járjuk a falut. Bárkinek, akit megkeresünk, rögtön elmeséljük, hogy amit összegyűjtünk, az a múzeumba betelepített épület berendezéséhez szükséges: majd felmászunk a padlásra, lemegyünk a pincébe, és néha olyan régiségekre lelünk, amiről maga a tulajdonos sem tudott.

Kalandos út a kiállításokba Ebből is látszik, milyen kalandos utat jár be a tárgy, míg elkerül a múzeum kiállításaiba és raktáraiba. A legfontosabb azonban az, hogy a helyi lakosok segítsége nélkül egyetlen tárgy története sem látna napvilágot. Az egyik kiállítás előkészítése során felvett interjúból derült ki például, hogy miért áll az egyik régi felvételen háromlábú szék a kemence mellett: az utolsó háztulajdonos édesapja az első világháborúban megsérült, majd az egri invalidusokhoz került kezelésre, ahol kitanulta a cipészmesterséget, és hazatérve ebből kereste meg a kenyerét. Később kecskebőr is került a székre, mivel az egyik unokája a téli hidegben a közeli nagyvárosból hazagyalogolva megfázott, és kecsketejet ajánlottak neki az orvosok, így a nagyapa elkezdett kecskét tartani, hogy az unokája mihamarabb meggyógyuljon.

A tárgyak megszólaltatásával egy egész élet/világ nyílik meg az érdeklődők előtt, amit itt, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden egyes berendezésében a látogatók elé tárunk, és különösen igaz lesz ez a most még épülő tájegység interpretációs koncepciójára.

Batári Zsuzsanna

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

skanzen_hirlapA3_4.indd 5

2009.05.26. 21:52:19