Skanzen Hírlap 2009. november

4

EZ+AZ

Rövid hírek

„Gazdasszony légy mindig ébren, hogy az étel oda ne égjen!” – hangzik a jól ismert tanács, amit legtöbben a hímzett, konyhai falvédőkről ismerünk. Hogy mikor kellett erre ügyelnie egy tűzrőlpattant menyecskének, azt a szeptember 2627-én összesereglett lelkes csapat meg is tapasztalta a Sütés-főzés kemencében tanfolyamunkon. Itt elsajátíthatták a kemence felfűtésének, a kalács, kenyér dagasztásának, kelesztésének módját. A tavalyi kemenceépítő tanfolyamról ketten is visszatértek, mert otthon az azóta felépített kemencéjükben hagyományos

TÖRZSVÁSÁRLÓI PROGRAM A SKANZEN PÉKSÉGBEN

módon szeretnének akár töltött káposztát is készíteni, amit a „Gyurka-műhelyünk” kemencéjében közösen megfőztek, majd jóízűen el is fogyasztottak. Az egymásra épülő tanfolyam-sorozathoz tartozott az eddig háromszor megtartott fazekas tanfolyam is, mely során saját cserépedényeiket is megformázhatták a résztvevők.

Őszi-téli közösségi munkák, adventi előkészületek A mezőgazdasági munkák lezárultával az asszonyok életét a társas munkák tették ki. Ezek közül is a legfontosabb a fonás. A fonóban Katalin napig énekeltek, és táncoltak, adventtől karácsonyig tartott a csendesebb időszak, farsangkor pedig a különféle dramatikus játékok helyszínéül szolgált. A jelentős ünnepeken tilos volt fonni, így Borbála, Luca, illetve Karácsony két napján. November és december hónapban számos, a női munkatilalomhoz kapcsolódó jeles nappal találkozhatunk. Ilyenkor alkalma nyílt a leányoknak megjósolni, hogy melyik fiú veszi feleségül őket. Így például András-napkor böjtöltek, három szem búzát, három korty vízzel fogyasztottak. Azt tartották, hogy így éjszaka megálmodják, hogy ki lesz a férjük. Az adventi idő - mely András napját követő első vasárnappal kezdő-

dik - az elmélyülés, elcsendesedés és várakozás időszaka, melyet a régiek böjttel töltöttek. Maga a szó advenio=jövök; adventus=Krisztus érkezését jelenti. Az adventhez szervesen kapcsolódik a hajnali mise, amit angyali vagy aranyos mise elnevezéssel is illettek. Bizonyos területeken élt az a szokás, mely szerint az első hajnali mise alkalmával történő harangozáskor az eladó sorban lévő lány kitépett egy kis darabot a harang köteléből, ez a pántlikájába tette, azért, hogy farsang alkalmával bővelkedjen a kérőkben.

A reformátusoknál hagyomány volt az adventi házikó készítése, melyet 24 ablakkal láttak el, ezek mindegyike egy kis bibliai idézetet rejtett. Ezt a szokást Manapság ebből a szokásból csupán az adventi naptár él tovább, itt az ablakok mögött édességet; csokit találunk.

AZ ADVENTI HÁZIKÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDJA

A jövőben is kísérjék figyelemmel honlapunkat, ahol újabb tanfolyamainkra jelentkezve még több „régi” – de nem elavult- választ kaphatnak mai, életmódjukat jó irányba terelő kérdéseikre.

IMPRESSZUM Skanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja.

Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Főszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63.

Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502 Email: szerk@sznm.hu www.skanzen.hu Készült: E-press Nyomda, Szeged

JÁTÉKOS FEJTÖRŐK NEM CSAK GYEREKEKNEK

Gyereksarok - kisebbeknek „Putypurutty, mit keressz, hat lovat, szekeret, szekerembe kereket, karincámba kenyeret, poharamnak feneket, hadd ehessek, hadd ihassak eleget!” /népi mondóka/

adtak cserébe fizetségképpen a gyer- „A diákdal mindig egy-egy céhelős,….

Mulató-ivó szokás velejárója….. tyamártónak.

Sajnos, lelkes keleti magyarnak szüc) Az a libasült, amivel a mester letett, nyugati színekkel gazdagomegvendégelte inasát Márton napdott magyarországi diákszokásaink ján, megpecsételve azt, hogy ettől hamarabb pusztultak el az új élet fogva nappal is dolgozhat gyertyasivárságai között, mielőtt komoly fénynél. és kritikai feldolgozójuk akadt vol3. Melyik ludat hívják banyalúd- na. 1919. után Diákságunk nemnak? zeti irányban szervezkedni kezdett, sötétben tapogatódzva, idegenből a) Az öreg nénik kedvenc libáját értetlenül átvett szokásokat köntöb) Amelyik a legszebb tojásokat toj- sözött magára, azonban ezzel talajja, a legjobbik tojó. talant, gyökértelent, felemásságot c) A vénkisasszonynak megmaradt termett.” - A diákos mulatós együttasszony személyt. (korábban „falu- létek neve Commercium, németesen Commers. A bor mellett mulasi libának hívták”) tozó diákok szerelmes dalokat, vitézi A helyes megfejtők (családjukkal énekeket és virágénekeket fújtak. vagy osztályukkal) időpont egyezHA NEM TUDOD, NÉZZ UTÁNA! tetés után részt vehetnek a Népraj„Ez a pohár bujdosik: zi Látványtárban a Skanzen dió1. Melyik a hibás libás legenda? Éljen a barátság! héjban elnevezésű foglalkozáson. a) Márton a püspökké választás elől Kézről-kézre adatik: Beküldési határidő: december 7. bújt a libák óljába, akik elárulták őt Éljen a barátság! gágogásukkal.

DIÁKDALOKRÓL Nosza pajtás adj innom! b) Márton kedvenc eledele volt a VÉN DIÁKOKNAK IS Éljen a barátság! sült liba Mivel a népnyelv szerint Szent MárFeljebb töltsed poharom! c) Róma védői elaludtak és a ton az „újbor bírája”, óhatatlanul Éljen a barátság!

Capitolium lúdjainak gágogása kapcsolatba kerülünk általa a diákIssza, issza, issza ébresztette föl őket a gallok közeled- ság szokástörténetét és azon belül már kend is szamáááár!” tekor. is a diákos ivó-céhelő mulatozáso2. Mi a gyertyapecsenye? a) Gyertyalángnál, nyárson sütött fűszeres hús. b) Az a gyertya, amiért pecsenyét

skanzen_hirlap_0906.indd 2

kat idéző diákdalokkal. A Magyar Gaudeámus régi magyar diákdalgyűjtemény 1932-ben kiadott bevezetéséből Bevilaqua Borsody Béla dr. tollából idézünk:

/A bujdosó pohár nótája – a 18. századból/ összeállította: Kustánné Hegyi Füstös Ilona

A ház a kép fölnagyításával könnyen készíthető. Az ablakokat úgy kell kivágni, hogy a szaggatott vonal mentén valamennyit meghajlítva ki lehessen nyitni.

Ezeket végig kell számozni, majd átlátszó papírra vékony filctollal a következő bibliai mondatokat írjuk: 1. Íme az ajtó előtt állok, és zörgetek.

2. Eljön a Megváltó.

3. Készítsétek az Úrnak útját.

4. Szabadításodra várok, Uram.

5. Áldott, aki jön.

6. Vigasztaljátok a népemet.

7. A szegényeknek örömöt mondok.

8. Az elveszettet megkeresem.

9. Csillag származik Jákobból.

10. Népek jönnek világosságodhoz.

11. Íme eljött a szabadulásod.

12. Ő a mi békességünk.

13. Kelj fel, világosodjál.

14. Eljött a világosságod.

15. Közötted lakozom.

16. Igaz és szabadító ő.

17. Az uralom az ő vállán lesz.

18. Hozsánna Dávid fiának.

19. Gyermek születik nékünk.

20. Jön néked a te Királyod.

21. Hívják nevét csodálatosnak.

22. Meglátod, és ragyogsz az örömtől.

23. Immánuel, velünk az Isten.

24. Örülj nagyon, Sionnak leánya.

Az utolsó ajtó karácsony estéjét jelenti, ebbe a gyerekek jászolt is rajzolhatnak.

Aztán a házikóba már csak egy gyertyát kell állítani, majd minden nap egy-egy ablakot kinyitni.

Forrás: Menjünk mi is Betlehembe.

Háttér Lap- és Könyvkiadó. Bp. 1990.

A Szent Márton Újborfesztivál és Libator társzervezője a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. A gasztronómiai programok támogatója a Magyar Lúdszövetség.

10/28/2009 3:49:12 PM

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévente megjelenő kiadványa

Etnobotanikai gyűjtőút Erdélyben – 2. oldal

2009. NOVEMBER II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM

Részegh Botond kiállítása a Skanzen Galériában – 2. oldal

Élménybeszámoló egy múzeumi képzésről – 3. oldal

Adventi házikó a 4. oldalon

A Márton napi liba végtelen határai Beszélgetés Bede Róbert konyhafőnökkel aki igazán laza volt és önmagát adta. Ha nem tetszett neki az eredmény, kidobta és ivott egy korty bort, viszontlátásra a jövő héten.

A TV Paprikáról eredő közkedveltséged egészen vicces formákat tud ölteni. Egy cigi az autópálya parkolójában, és máris bográcsos tanácsadás indul a szomszédokkal. Mitől ilyen népszerű egy tematikus kábelcsatorna?

Szakácspályádnak mik voltak a legfontosabb állomásai, amikor még nem ismertünk?

A főzés mindig összehozza az embereket. Olyan ügy, amiben bármikor meg mernek szólítani egy tévészereplőt. Ideális találkozás, hogy mi teljesen megközelíthető emberek vagyunk, a nézők pedig nagyon akarnak és tudnak főzni.

2004 novembere óta üzemel a csatorna, talán attól is olyan közkedvelt, hogy közvetlen, emberi. Annyira jelen idejűen vagyunk egyébként része a nézők életének, hogy bár sokszor megy olyan adás is a csatornán, amit két és fél évvel korábban vettünk fel, mindig úgy kérdezik: „amit tegnap délután főzött, annak a mákos süteménynek hogy van a receptje”.

Ez a médiaszakácsság milyen tulajdonságokat igényel? Mennyire média- az ember ilyenkor és mennyire -szakács?

Serényi Zsolt, Jenei Tamás, Magos Zoltán és jómagam nem azért vagyunk a képernyőn, mert mi volnánk a legjobb szakácsok az országban. Jók vagyunk, de sokkal jobbak is dolgoznak a szakmában. Kell azonban egyfajta exhibicionizmus, beszédkészség, empátia ahhoz, hogy az ember élvezetesen közvetítse a főzés fogásait, és közben tényleg jó étele-

Első komoly feladatom a Hotel Buda Penta, későbbi nevén Mercure Budában talált. A 90es évek közepétől részlegvezető voltam ott, még távol a konyhafőnökségtől, de már rámbízták sokszáz fős nagy vacsorák levezénylését. Aztán a Centrál Kávéház konyhafőnöke lettem, aztán újra egy szállodáé a Hunguest központban, és azután Dunakeszin a P’art Caféban. Az egyre komolyabb kihívások sorában most a Pastrami étteremhez érkeztem, négyen TV Paprika szakácsok vezetjük a helyet 2009 januárja óta. ket is csináljon. Mert a TV Paprikán kezdettől fogva amit megfőzünk, az szerepel az adásban. Nincs kamu, háttérkonyha, mellébeszélés. Ha becsúszik egy baki, vállalni kell.

A Szárnyas fejvadászok forgatásán ismerkedtél össze Szőke Andrással, akivel máig sokszor tartotok látványfőzéseket. Mitől működik a SzőkeBede páros?

A célunk világos, szeretnénk még inkább megszerettetni az emberekkel a gasztronómiát, ötleteket, tippeket adni. Egyébként a nézők érdeklődése engem is hajt előre, hogy minden technológiát, trendet ismerni kell. Egyik nagy külföldi médiaszakács főztjét sem kóstoltam, csak a stílusa és személyisége miatt tudom példaként megnevezni nagy kedvencemet, Gordon Ramsay-t. Meg szegény Floydot,

Hogy kinézetre, karakterre mennyire különböző emberek vagyunk, már az szórakoztató helyzeteket teremt. Mindkettőnket úgynevezett nehéz embernek tartanak, az átlagosnál nagyobb empatikus készséggel. Andrást főleg Szőke kapitányként, vicces figuraként ismerik, ami nem feltétlenül helytálló. Komoly rendező ő komoly filmes múlttal, sok mindent letett már az asztalra. De minden pilla-

natában ott bújkál a váratlan lehetősége, ezért jó vele dolgozni, játszani.

Sok háziasszony fél belevágni a Márton napi liba elkészítésébe, attól tartva, hogy az alapanyag nagyon másképp viselkedik, mint a csirke. Milyen bátorító tanácsot adnál nekik?

A liba intenzívebb, karakteresebb húsú szárnyas, mint a csirke, töményebb, erőteljesebb fűszerezést igényel. Nyúljunk bátran a friss zöldfűszerekhez, rozmaringhoz, kakukkfűhöz, majorannához, babérlevélhez. Egyáltalán ne féljenek libát vásárolni, bátran kísérletezzenek vele. Lehet, hogy három óra kell neki, lehet, hogy egy és háromnegyed. Ki kell próbálni.

Mi a legmeglepőbb libás kaja, amit valaha csináltál? Meddig lehet elmenni a libával?

Egy kedvenc sorozatom címével válaszolnék: végtelen határok. Egy jó libapörköltnél vigyázni kell a zsírossággal, de nagyon ütős tud lenni. A kedvenc vadulásomat a Szárnyas fejvadászokban fel is vettük: céklát vágok vastag karikákra, kisütöm olivaolajban, majd mézet csöpögtetek rá, amíg karamellizálódik. Ennek a tetejére teszek pirosra sütött libamáj szeleteket, amit sütés közben balzsamecettel locsolgattam. Ropogós salátára is tehetünk friss libatöpörtyűt, tényleg végtelen…

Szoktál álmodban főzni? Enni?

Annyira sok a munka, hogy alig sikerül valami szép nyugodt, kerek történetet összeálmodni. Nem emlékszem főzésre, de nemrég tényleg ettem álmomban.

Nem tudom már mit. Finom volt.

SKANZEN HÍREK

Mire jó a komposztálás és milyen tévhitek keringenek a mangalicáról?

A múzeum gondozásában megjelent két ismeretterjesztő füzet egyikében számos hasznos tudnivaló található a komposztálással kapcsolatban, míg a másikban a mangalica sertés fajtörténetéről olvashatunk.

Jakab Lászlóné: Komposztálás régen és ma és Dr. Sári Zsolt: Szerencsemalac: A mangalica A két új kiadvány megtalálható a múzeumi boltunk kínálatában.

Törzsvásárlói program a Skanzen-házban A Skanzen Pékség révén egyre népszerűbb a Skanzen-ház Szentendre belvárosában a Bogdányi és a Malom utca sarkán. Ez a tény indította el a törzsvásárlói programot. Az 5.000,-Ft összértékű blokkok összegyűjtése esetén a vásárló megkapja a törzsvásárlói kártyát, ami minden további vásárlásnál 20%-os kedvezményre jogosítja fel.

A részletekről érdeklődjön üzletünkben.

A legjobb libareceptek November 2-től a www.skanzen.hu weboldalon is elérhetők azok a receptek, amiket Márton Napi Libato(u)r keretében meghirdetett receptverseny győztesei küldtek be. Az ország 17 pontjáról érkező írásokból október végén összeült szakavatott zsűri választotta ki azt az öt legjobbnak ítélt receptet, amit a Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron meg is főznek a látogatóknak.

UNESCO listán Magyarország felterjesztése Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete) Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2009. szeptember 30-án Abu Dhabiban (Egyesült Arab Emirátusok) a mohácsi busójárást felvette „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájá“ra. A nemzetközi tanácskozáson a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője, dr. CsonkaTakács Eszter is a magyar delegáció tagja volt.

A 24 tagországból álló bizottsághoz összesen 111 szellemi örökségi elem jelölése érkezett be a világ minden tájáról. Az Emirátusokban rendezett 4. ülésen a Kormányközi Bizottság 76 társadalmi szokást, kifejezési formát, közösségi gyakorlatot, kézműves tudást és hagyományt talált alkalmasnak, amely megfelelt a listára vétel kritériumainak.

skanzen_hirlap_0906.indd 3

A reprezentatív listára először 2008 őszén lehetett jelöléseket benyújtani azokból az UNESCO tagállamokból, amelyek csatlakoztak a szellemi kulturális örökség megőrzéséért 2003ban létrejött UNESCO egyezményhez, amelynek célja a helyi kulturális örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismertetése, az uniformizálódó és globalizálódó világban a kis közösségek identitásának megerősítése, a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett szellemi értékek jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelmének fontossága. Az egyezmény a szellemi örökségnek az oktatásba és a tudományos kutatásba történő beágyazása mellett az államok területén található örökség-elemek számbavételét és nyilvántartását is ajánlja.

2009 áprilisától a Szabadtéri Néprajzi Múzeum égisze alatt a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága gondozza a Nemzeti Jegyzéket, amely számon tartja és nyilvántartja, s nem

utolsó sorban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi mindazon szellemi értékeket, amelyeket a közösségek saját örökségükként tartanak számon és gyakorolják napjainkban is. A Nemzeti Jegyzékre történő felvételre az adott közösség tehet javaslatot, az előírásoknak megfelelő jelölő nyomtatvány és dokumentáció beküldésével. A beérkezett jelölések felvételéről a Nemzeti Bizottság javaslata alapján a mindenkori oktatási és kulturális miniszter hoz döntést. A Nemzeti Jegyzéken szereplő szellemi örökség elemek közül választják ki azokat a jelöléseket, amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.

A mohácsi busójárás A mohácsi busójárás farsang végi télűző maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok,

valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, akik így részévé

válnak a város több pontján zajló eseményeknek. A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre közösen szervezik meg a busójárást.

A hat napig tartó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek. Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása, az egyes csoportok sajátos járműveinek megtervezése, kialakítása, és a megjelenésük hitelességét szolgáló kutatómunka. A busójárás folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett programok (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár) és a spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc). A kezdetekkor a mohácsi horvát nemzetiséghez kötődő hagyomány mára a város szimbólumává vált.

Dr. Csonka-Takács Eszter www.szellemiorokseg.hu

10/28/2009 3:49:17 PM

2

AKTUÁLIS

Etnobotanika Jakab Jutkával Jakab Judit, a gondnoksági és szállítási osztály vezetője, aki egyben kertészmérnök, Erdélyben járt botanikus gyűjtőúton ez év augusztusában.

Ez a botanikus gyűjtőút nagyon izgalmasnak hangzik. Tárgygyűjtésről, épületfelmérésről még csak-csak lehet hallani, de evvel a szóval, hogy botanikus tanulmányút, meglehetősen ritkán találkozik össze az ember.

Pontosan mit jelent, hogyan kell elképzelni egy kertészmérnök gyűjtőkörútját?

A megnevezése egészen pontosan nem botanikus, hanem etnobotanikai gyűjtőút. Az etnobotanika a néprajztudománynak és a botanikának az a közös kutatási területe, amely a növényeknek az emberi kultúrában játszott szerepével, alkalmazásuk módjaival, a hozzájuk fűződő képzetekkel, szokásokkal stb. foglalkozik. A tárgygyűjtéshez hasonlóan írásos anyagok, fotók felkutatása zajlik ilyenkor. A terület bejárása, kertek meglátogatása, személyes beszélgetések tulajdonosokkal, idősebb emberekkel a „növényi kultúráról”.

Mennyi ideig voltál oda és mi volt utad célja?

Pontosan nyolc napot voltam Erdélyben kollégáimmal. Az út célja a tervezett Erdély tájegységhez tartozó növényi hagyományok felkutatása volt, hogy anyagokat találjunk a kertek majdani tervezéséhez. A tájegység kutatását már régen elkezdték, de eddig még nem végeztek etnobotanikai kutatásokat a múzeum részéről. Balassa Ivántól Vass Erika vette át a tájegység felelősségi körét, és az ő széleskörű kutatói munkája mellett már nem volt ideje a növényekkel is foglalkozni. Így engem ért az a megtiszteltetés, hogy feltérképezhetem, majd pedig egy kidolgozott koncepció alapján „beépíthetem” a tájegységbe a növényi ismereteket. Erikával már két éve terveztük, hogy én is csatlakozok hozzájuk egy gyűjtőkörút során, és végül mostanra sikerült mindenkinek megfelelő időpontot találni.

a vidékre került, egy életveszélyes helyzetből, futása közben, éppen a Hamarok mentették meg. Így kapta a királytól donációban ezt a helyet a Hamar família, s nevét a király futásáról.) Érdekes az is, hogy az első írásbeli említése 1544-ben Fwtásfalwa néven történt. A walesi nyelvben is w–vel jelölik az u betűt, lehet, hogy Arany Jánosnak volt igaza és tényleg van bennünk valami közös?…

Egy kicsit olyan az egész környék, mintha visszatértem volna a gyerekkoromba, amikor éppen a Nagymamámnál nya-

raltam. Az utak tele vannak kordékkal, felszalagozott, vidám lovacskák húzzák a szekerekre rakott terményt, a földeken többnyire kézi betakarítás folyik, a házak elé kirakják a fölösleget, és aki arra jár, beszerezheti a kereskedelem közvetítése nélkül a télre valót.

Ezután Bikfalva következett, ami már egy sokkal igényesebb életmódot prezentált. Itt egy nagyon szép és viszonylag jó állapotban lévő kúriát néztem meg, amit a kollégák régebben felmértek, de kertészeti szempontból még nem vizsgálták. A jelenlegi tulajdonos édesapja telepítette a ház körül lévő gyümölcsöst a 30-as évek-

hívnak, ezt a gyümölcsöt egyébként igen sokféleképpen használják fel.

Gelence már egy nagyobb község, és azzal büszkélkedhet, hogy temploma a Világörökség része, aminek falain a jó állapotban megmaradt Szent László legenda freskói láthatók. Itt élnek a leszármazottai gyárfási Cseh Istvánnak. A családnak mintagazdasága 100 holdas volt, hozzá tartozott még 1000 hold erdő is.

Aztán következett Eszternek, ami olyan volt, mint amilyet álmaiban lát az ember.

Kis patak a kert alatt, hatalmas fák a szépen rendben tartott gyümölcsösben, virágok, állatok és egy ott élő idősebb csángó magyar, akit végül nem mertem lefényképezni… Erről a helyről származó háznak a történetében szerepel az 1848-as szabadságharc is, mert a pincéjében Szacsvay Jánost a honvédelmi kormány tüzér főhadnagya készítette a puskaport Gábor Áron ágyúi számára. 1859-ben a Garibaldi szabadságmozgalmához csatlakozó magyar ifjakat is ő vezette át Esztelnekről a hegyeken át Szaláncfürdőre. A mostani tulajdonos sajnos már csak hétvégi háznak használja az épületet, Kézdivásárhelyen lakik és ott van pékműhelye, ennek ellenére példásan gondoskodik a kertről és jól ismeri annak a fáit is. Az ő alkalmazásában dolgozik itt a már említett csángó magyar is. Végül Alsócsernátonban is megnéztem néhány kúriát, az egyik láttán ki is rajzolódott lelki szemeim előtt milyen lenne egy, a múzeumban felépítendő kúriához vezető út két oldala.

Részegh Botond kiállítása a Skanzen Galériában Az éles ellentétek, az ördögök és angyalok, a fény és árnyék, a mozgalmasság és mozdulatlanság: a valóságos és az azon túli világ kifejezése.

Szereti jelképekkel, szimbólumokkal megfogalmazni mondanivalóját. A fiatal művész kezei alól már huszonéves korában nagyon karakteres grafikák kerültek ki. Műveiben tetten érhető az intenzív szépségkeresés, hiszen számára a szépség nem csak külsőség, hanem bonyolult lélektartalom is, tehát szín, forma, külsőbelső egység, harmónia.

Részegh Botond folyamatosan Bukarest, Csíkszereda és Budapest között utazik, kiállít, alkotókedve pedig kiapadhatat-

Csaknem 600 fotót készítettem, a riportok többségét fel is vettem. Hoztam magokat és néhány csoportos hagymát, amire már régen vadásztam, sikerült találnom néhány receptet és fajtaleírást is. Vannak régi szaklapjaim, amit az egyik helyen kaptam és remélem sikerül megszerezni azt a gazdasági könyvtárat is, amit említettem. És persze amit hazahoztam, azok közül a legjobb néhány olyan ember emléke, akiket nagy élmény volt megismerni.

Köztük is számomra a legcsodálatosabb Finta Etelka néni volt, aki életével sok fiatalnak mutathat példát. Ezt nem csak én gondolom így, hiszen Húgom Zsuzsika címmel könyvet is írtak róla.

lan. Részegh Botond 1996-2001 között a Bukaresti Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végezte tanulmányait, 2004–től pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen hallgatója. Számos illusztrációt készített könyvekhez, 2003-ban a budapesti könyvkiállításon, ezt követően a budavári Országos Széchényi Könyvtárban könyvritkaságot tártak az érdeklődők elé; Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című versét, Részegh Botond illusztrációival kiegészítve. A fiatal képzőművésznek ez volt a második Kányádialbuma. (Az első maga a diplomamunkáját képezte még 2001-ben.) A sikeres bemutató után egy újabb Kányádi-kötet készült, ezúttal rézkarcokkal illusztrálva.

Akik 2009. október 30. és december 13. között ellátogatnak a Skanzen Galériába, ebből a bonyolult, komplex látásmódból, művészetből kaphatnak egy-egy szeletet.

A Mundus Imaginalis című kiállításban két sorozata jelenik meg A Játék a megfeszített lélek tükrével, és a Játék a büntethetetlen fantázia bűnével, amely valójában erotikus rajzok sorozata.

SKANZEN BORKLUB Az emberarcú bor – Borcseppek és kultúrmorzsák „Minden ország bora olyan, mint maga az ország, minden kor bora olyan, mint maga a kor. A legjobb borok azonban mindig kiemelkednek környezetükből, mert akad, aki rájuk csodálkozzon. Egy kulturális csúcs megismerése – legyen szó irodalomról, képzőművészetről, építészetről, vagy borról – egyben önmagunk megismerése is, vagyis több egy borszerető ítélkezésénél. Éppen ezért a legjobb borokat keressük borklubunkban: a borászokat, mint alkotójukat, s magunkat, mint rajongójukat. E felfedezéshez hívjuk társul.”

Alkonyi László

Miket hoztál haza: fotókat, növényleírásokat, „hasznosítási” útmutatókat?

ben, és szerencsére még minden fa eredeti, nem cserélték ki újabb fajtákra. Mivel az édesapa mezőgazdasági végzettséggel rendelkezett és 12 hektáron gazdálkodott, ezért a szakirodalmat is gyűjtötte. Régi könyvtára a mai napig tele van értékes Egyébként egy kertész mennyire van kertészeti és állattenyésztési könyvekkel. jelen a tájegység telepítési tervének kéA Magyar Királyi Földművelésügyi Miszítésekor? nisztérium Gazdasági Szakkönyvei soroErdélynek melyik részén jártál? Mely zatát az 1930-tól adták ki, és úgy tűnik Valójában nem igazán, ez a tájegységért népszerű volt a gazdák körében, mert felelős muzeológus dolga, és nagy szetelepüléseket látogattad meg? más házaknál is láttam ebből egyes példá- rencsémnek tudhatom, ha ez olyan emA kiindulási pont Alsócsernáton volt nyokat, de ilyen teljes gyűjteményt sehol ber, aki szereti és értékeli a körülöttünk Kovászna megyében, a valamikori Hámáshol. Remélhetőleg sikerül megszerez- lévő természetet. Eddig az összes, ittlétem romszék megye területén. Az ottani „mini” ni majd a múzeum számára is. alatt épült tájegység esetében így volt. Az Skanzen nagyon lelkes vezetője, Haszman én feladatom először a gyűjtés, és amikor Pál volt segítségemre a munkában. Ebben Következő állomásom Cófalva, ahol szinkész a telepítési terv, az újjáépítési javaslat, a faluban a három itt található Damokos- tén egy kúriát látogattunk meg, és itt lea hasznosítási terv és a berendezési terv a kúria egyike jelenleg múzeum, és itt van hetőségem nyílt interjút készíteni a volt gyűjtött anyagot a megadott feltételekhez - az alapítóról elnevezett - Haszmann- tulajdonossal. Ma már egy kisebb házadaptálom. gyűjtemény is. A kúria kertjében skanzen ban élnek, de a kertjük hatalmas és naés szabadtéri mezőgazdasági gépészeti gyon szépen gondozott. Szerencsére igen A most épülő Észak-magyarországi falu kiállítás látható. Az alapító Haszmann jó memóriával rendelkezik az idős hölgy, tájegységhez hogy s miként dolgoztad Pál fiai és családjuk üzemelteti és fejlesz- így részletesen le tudta írni, hogy nézett ki a növénytelepítési tervet? ti tovább a gyűjteményt, a skanzent és a ki a kúria kertje gyerekkorában. Ha háziJelenleg dolgozom az I-V-ös növényteasszonyokkal beszélgetek, gyakran szóba mellette működő diákszállót is. lepítési tervén, majd két Tudományos kerül a kerti termékek feldolgozása is.

Tanácsülésen fogom bemutatni elképzeAz első meglátogatott helység Futásfalva Mindig van valami helyi specialitás, amiléseimet még idén ősszel. Amennyiben volt. Már a nevét is gyönyörűség hallani, nek leírom a receptjét, hátha fel tudjuk ezeket elfogadják és megtörténik az épüannyira jellegzetesen erdélyi hangulata használni a programok során, vagy esetletek műszaki átadása is, akkor még idén van. (A szóbeli hagyomány szerint Kun leg a megnyitó ünnepségen. Itt az almáel tudjuk kezdeni a kivitelezést is.

László magyar király a Hamar családot ból készítenek egy italt, amit csügörnek ide száműzte. Amikor harcai során erre

skanzen_hirlap_0906.indd 4

”Megrajzolni egy sóhajtásnyi életet”

A Skanzen Borklub évente 4-5 alkalommal szervez exkluzív borszakmai programokat a borkedvelő tagok részére a múzeumban. Az ismerkedés a neves borászokkal és a legkiválóbb magyar borokkal Alkonyi László, a Borbarát Magazin főszerkesztője vezetésével történik. A kísérő programok során a múzeum tudományos titkára, dr. Sári Zsolt mesél a bor és a szőlő vonatkozásairól a Skanzen kiállításaiban.

Regisztráció a Márton-napi fesztiválon, a sátor bejáratánál lévő pohárárusító standnál lehetséges, de e-mail-en is jelentkezhet – a név, postai és e-mail cím feltüntetésével - az alábbi címen: galie@sznm.hu.

A regisztrált tagokat e-mailben értesítjük a programokról.

További információ: galie@sznm.hu; 06 -26-502-514; www.skanzen.hu.

Tudjon meg többet a borokról a Skanzen pincéiben!

Az újdonságokra szomjasan

Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Klubrádióval!

Ajka Balatonfüred Budapest Debrecen Esztergom Gyöngyös

88.8 91.8 95.3 93.5 98.1 88.9

Kecskemét Keszthely Pápa Tatabánya Veszprém

97.7 92.2 92.7 96.7 90.6

Kultúra a Klubrádión

Hallgasson bele!

10/28/2009 3:49:17 PM

3

TUDÁSTÁR

Személyes hangú vallomás

Ki a LegÖKOsabb?

a MOKK „Érted?! – Értem!? – Hogyan fogadjuk fogyatékos embertársainkat múzeumainkban?” című továbbképzéséről

Környezettudatos gondolkodásra nevelő ÖKO Játszóház a Skanzenben

„Na, milyen volt a továbbképzés?” – Csesznák Éva, Káldy Mária, Kustánné kérdezték a kollégák a Skanzenben Hegyi Füstös Ilona) rokonlelkekre találtöltött időszak elteltével. „Igazi, szel- tunk. lemi, lelki feltöltődés…” – válaszol- A kurzus sikere, az iránta megnyilvánutam, és tényleg így is éreztem. Szerin- ló érdeklődés is bizonyítja, hogy a múzetem mindannyian így voltunk ezzel, umpedagógián belül is vannak még kiakik csak részt vettünk rajta. dolgozatlan irányok. Talán az egyetemi A MOKK 2009. október 5-8. között szintű képzés nyithatna a téma felé, hogy szervezte meg az „Érted?! – Értem!?” – ne csak autodidakta módon vagy egyHogyan fogadjuk fogyatékos embertár- egy rövid továbbképzés témája legyen sainkat múzeumainkban?” című tovább- a fogyatékkal élők múzeumpedagógiai képzését, melyen 10 múzeumi szakember módszertana. vett részt az ország különböző gyűjtemé- Csak egy dolgot sajnáltunk, hogy túlsányeiből. Ennek ellenére gyorsan össze- gosan feszített volt a tempó. A sok progcsiszolódtunk. Köszönhető ez a tréning ram, a rövid szünetek nem tették lehetőmódszereinek és a csapat összetételének vé, hogy többet lássunk az oly annyira is. Aki arra adja a fejét, hogy fogyatékkal vonzó környezetből. élőkkel foglalkozzon, tele van empátiáA szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múval, jóindulattal, szeretettel. E nélkül ezt zeumban működő Múzeumi és Oktasenki nem vállalná. Egyikünk sem végtási Képzési Központban 2009-2013 zett gyógypedagógia szakon, mégis bele között megrendezésre kerülő „Múzeumertünk vágni, mert adni szeretnénk tumok Mindenkinek Program – Múzeudást, élményt nekik is. mok oktatási és képzési szerepének erőAz előadások helyszínéül szolgáló új sítése – Központi módszertani fejlesztés” igazgatási épület, a demonstrációs hely- című kiemelt európai uniós projektjének színnek is kitűnő tájegységrészek miliője, keretében megvalósuló szakmai továbbhangulata kizökkentett a hétköznapok képzések fontos állomását jelentik a XXI. világából, és követendő mintaként tűnt század magyar múzeumainak korszerű, fel a szemünkben. látogatóbarát intézménnyé válásában.

A program létrejöttén munkálkodó Köszönet érte! kollégák személyében (Bokros Anita, Lengyelné Kurucz Katalin

A legnagyobb sikert a Super SelAction játék aratta, ahol egy mágnes segítségével kellett a hulladékot anyagfajta szerint szétválogatni a szelektív szigeteken található szemétgyűjtők színeinek kódolása szerinti sarkokba. A feladatot az nehezíti, hogy 4 ember összehangolt munkája szükséges a szemetek felemeléséhez és célba juttatásához.

A környezet valódi védelméhez, természeti erőforrásaink előrelátó beosztásához felelősségteljes, tudatos gondolkodásra van szükség. Bármilyen változást elérni szokásainkban, váltani jól berögződött szemléletünkön csak a környezethez való megváltozott hozzáállásunkkal lehet. Legnagyobb esélye erre a most felnövekedő, fogékony és nyitott generációnak van, a mi felelősségünk pedig a megfelelő tudás és az újra felismert környezettudatos gondolkodásmód átadása, megtanítása. Ennek leghatékonyabb módszere a játékos tanulás. Így született meg a Ki a legÖKOsabb?ÖKO Játszóház, mely sokrétű képességeket igénylő programjával szólítja meg a környezettudatossá és aktív cselekvővé nevelni kívánt célközönségét. A játékok nem csak oktató, de egyben kulcskom-

petenciákat és általános képességeket fejlesztő eszközök is: csapatmunkára, finommotoros ügyességre, kombinációs logikára nevelnek. ÖKO Játszóház idén, 2009-ben először kapott otthont a Skanzenben a Kisalföld tájegység Undi házának udvarán a Szombati Szöszmötölés programjának részeként. Ebben az ideális és hiteles környezetben a gyerekek játszva sajátították el a szelektív hulladékgyűjtés tematikájában az újrahasználás, újrafelhasználás, újrahasznosítás fogalmait.

Az így kialakított szabadtéri játszóházban környezettudományi szakos egyetemi hallgatók, azaz ÖKOboldok vezetésével egyedi gyártású ÖKO játékokkal játszottak látogatók.

A Játszóház Pünkösdkor ÖKO kézműves foglalkozásokkal egészült ki, ahol megmutattuk, hogy nem minden szemét, ami annak látszik! Háztartási hulladékokból készítettünk ismét hasznos tárgyakat, mint pl. a tejesdobozból díszdoboz lett, vagy billentyűzet-zippzár huzogató.

A Szarvas élni akar! – környezetóvó bábos, élő zenés előadás, ekkor került először bemutatásra, s azóta is az ország számos városában adják elő a darabot a legkisebbtől a legnagyobb korosztályú nézőkig. A Szarvas, mint a Természet jelképe és a Hulladék- bábok, az ember által okozott rombolás kontrasztját mutatják be. Irodalmi idézeteken és népdalokon keresztül beszélgetnek az előadók környezetünkről és a minket körülvevő világról, valamint ahhoz való helyes viszonyulásunkról.

Koltay Eszter A Skanzen környezetpedagógiai tanácsadója www.okojatek.hu

Karancskeszi – Fonó az új tájegységben Tudta-e Ön, hogy a fonó nemcsak a zának és használatának ismeretében tukender feldolgozásának a helyszíne dunk választ adni. volt, de az egyik legjobb alkalom az A lakóház építész szemmel ismerkedésre, a párválasztásra? Ma már szinte elképzelhetetlen a fiatalok A cseréppel fedett, tornácos lakóház faszámára, hogy hogyan is folyt maga vázas szerkezetű épület zsilipelt deszkaa fonás, hogyan alakult a szösz fonal- és vályogkitöltéssel. Ez a falszerkezet a lá munkálása. Pedig ez rendkívül fon- történeti Nógrád megye déli részén volt tos tevékenység volt, hiszen a lányok a elterjedt, a szükséges alapanyagot a körmaguk készítette fonalat szőtték meg nyező tölgyerdők biztosították. A lakóa szövőszéken, és így biztosították a ház első ház – pitvar – füstöskonyha – házasság időpontjára a stafírungjuk- hátsó ház alaprajzzal épült fel, ebben az hoz elengedhetetlen lakástextileket és időben már nem a kamra a harmadik helyiség, hanem egy nagyobb méretű szoviseleti darabokat. ba. Ez azonban a századfordulón még mindig fűtetlen volt, itt aludtak a család nőtagjai. Bár elfértek volna itt a férfiak is, ők általában, régi szokás szerint az istállóban aludtak.

Másik érdekessége a háznak a szobai táblás kemence. A konyhából fűthető szögletes kemencét leggyakrabban zöld színű cseréptáblákkal burkolták, benne kenyeret sütöttek, és főztek is. A kemence szája előtti padkát főzésre használták.

A 2010 júniusában megnyíló Észak-magyarországi falu tájegység palóc hadas telkén a karancskeszi lakóház egy, a 1920. század fordulójára, Karancskeszire jellemző lakásbelsőt mutat be. Ennek a háznak a tisztaszobájában egy fonót keltünk életre. Nemcsak az enteriőr mesél erről a szokásról, hanem különböző interaktív eszközök segítségével a fonás egész folyamata megérthetővé válik.

De mit is tudunk a tulajdonos családról, a házról és a fonó szokásának helyi hagyományairól?

A család A hatgyermekes család 10 holdon gazdálkodott. A szülők – Klement János és Romhányi Veron – 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának évében építtették a házat. Legfiatalabb gyermekük, Mihály örökölte meg az épületet, majd az ő leszármazottai döntöttek úgy, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak adják a házat. A századfordulón két generáció lakott az épületben, ami nyolc embert jelentett. Hogy hogyan fértek el?

Erre a kérdésre csak a lakóház alapraj-

skanzen_hirlap_0906.indd 5

A berendezés Az elsőházat tisztaszobaként használta a család, ide tették a legújabb bútorokat, illetve azokat a darabokat is, amelyeket az eladósorban lévő lánygyermek kelengyéjébe szántak. A legkiemelkedőbbek

az áttört díszítésű padok, amelyek Európa-szerte páratlan díszítőmód bizonyítékai. A padokból több látható az első szobában, hiszen a lány éppen fonóba hívta a barátnőit, így szükség van minél több ülőhelyre, hogy mindenki elférjen.

A sokszor festéssel is kiemelt, változatos motívumokat (magyar címer, huszárok, erdő, vadászat, növények) felvonultató padokból kisebb kamarakiállítást rendezünk a ház istállójában.

A hátsóház két érdekes bútordarabja a geometrikus motívumokkal díszített ácsolt láda és az ágyszékláb. Ez utóbbi tulajdonképpen két bakra fektetett deszkákból áll, erre helyezték el a gyönyörű, házi szőttes ágyneműt.

A fonó „A fonóban voltam az este Édesanyám azt is kileste Mindig azt veti a szememre Kivel beszélgettem az este.”

A fonó olyan munkaszokás, amelynek során az általában korcsoport szerint összegyűlő lányok, asszonyok a kenderszöszt fonallá fonják. Az őszi betakarítástól a farsang végéig tartó téli estéken a lányok nemcsak keményen dolgoztak, de táncoltak, szórakoztak, énekeltek és mesét is mondtak egymásnak. A fonót Szent Mihály napja körül kezdték, de Luca napján és két karácsony (kará-

csony és vízkereszt) között sohasem fontak. Egy-egy alkalommal általában 4-6 fő gyűlt össze, a munka akár éjfélig is eltartott. A lányok nem a vagyoni helyzetük alapján gyűltek össze, hanem a szomszédság és a kialakult barátságok határozták meg a csoportokat. A fiatal lányok már 13 éves korban elkezdtek fonni, a 17-18 éveseknek azonban már külön fonója volt.

A fonóba gyalog mentek földúton, a guzsalyt pedig a kezükben vitték. A guzsalyon fontak, a talpon ültek, a talpat székre tették. A guzsaly szárának a tetején volt a madzag vagy a nemzetiszín pántlika, amivel felfogatták a gongyolát, vagyis a kendert. Volt, akinek festett szárú volt a guzsalya, volt, akinek gazdagon faragott, ezeket ügyesebb faragók készítettek.

mindenkit, aki részt vett a fonásban. Néhol szárított gyümölcsöt aszaltak, és azzal kínálták a betérőket. Ez azért is volt hasznos, mert nyálképző volt, a nyálítók evésekor termelődött nyálat a sodráshoz tudták felhasználni.

A legények is szerepet kaptak a fonóban. Ők feleltek a zenéért, mindig hoztak harmonikát, citerát, így előfordult, hogy éjszaka 2 óráig is együtt maradtak a fiatalok. A fiúk tudták, hol mikor van a fonó, mentek a lányok után, és viccelődtek velük. Elcsenték a lányok orsóját, amit csak csókkal lehetett visszaváltani.

A visszautasított csókot úgy bosszulták meg a legények, hogy az ellopott orsóról a fonalat az utcai kapufélfákra kötözték.

A múzeumi ház fonójában az esti hangulatot nemcsak a guzsalyak és orsók sokasága idézi fel, hanem eredeti nógrádi duda- és furulyazene, mese is megszólal az enteriőrben. A látogatók megtapinthatják a különböző szöszminőségeket, és tájékozódhatnak a fonás menetéről is.

Mákos kukoricát, görhét, sült krumplit, sült tököt ettek, általában egy tálból.

A kukoricagörhe úgy készült, hogy tejjel vagy vízzel leforrózták a kukoricalisztet, majd cukrot és szódabikarbónát adtak Várjuk Önt is szeretettel a karancskeszi hozzá, libazsírral zsírozott tepsibe tetfonóban! ték, bevagdosták, és megsütötték. Estére kukoricát főztek, amit mákkal, cukorBatári Zsuzsanna ral megszórtak, és azzal vendégeltek meg A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

10/28/2009 3:49:19 PM