Hiánypótlás
Mielőtt valaki valamilyen munkához hozzálátna, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen feladatra vállalkozott, mi a célja, és milyen úton érheti el. Egy város közigazgatásának, képviselőtestületének, véleményem szerint ahhoz, hogy a „jó” jelzőt kiérdemelje, mindenek előtt és elsősorban pontosnak és gyorsnak, másodszor pártatlannak (igazságosnak) kell lennie. Arnold 1921. évi (Részlet Dr. Antonik Antolik Arnold évi polgármesteri polgármesteri jelentéséből) jelentésébõl)
„Garancia újabb ezer évre” KÖLTSÉGVETÉS – LILA PÖTTYÖKKEL „Egy kivéreztetett országnak a kivéreztetett önkormányzata vagyunk, ezért a mi költségvetésünk is kivéreztetett” – részlet Tolonics Gyula, a Polgári Koalició frakcióvezetõjének a költségvetési vitában elhangzott hozzászólásából. A költségvetés (állami, önkormányzati) évrõl évre az ország és valamennyi település legfontosabb törvénye. Nem véletlenül „feles” törvény, elfogadásához a Parlamentben és a szentendrei önkormányzatban is a képviselõk 50 százaléka plusz egy fõ voksa szükséges. Szentendrén ez bõven megvolt, miután a 2010. január 21-i végszavazáson a képviselõtestület 10 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a város 2010. évi költségvetését. Az adófizetõk pénzébõl sokadik arculatváltásától megrészegült, fölöttébb rondára sikeredett Szentendre és Vidéke az új esztendõ elsõ két hetében önmagával volt elfoglalva, ahelyett, hogy a várostársakat készítette volna fel a rájuk (ránk) váró viszontagságokra, s legfõképp arra, miként lesznek úrrá bölcs városanyák és -apák a bajokon, amelyek legfõbb kiváltója az országot, ezen belül a mi kis ékszerdobozunkat,
s annak költségvetését kivéreztetõ, az elõzõ évhez képest 162 millió forint elvonás, amit az illetékesek (hogy azt ne mondjuk: elvtársak) nem gyõznek eléggé dramatizálni. A költségvetés tárgyalása és elfogadása elõtt hat nappal megjelent, a felelõs kiadó és a felelõs szerkesztõ szerint külcsínében, belbecsében egyaránt megújult városi lapban lett volna lehetõség legalább a fõszámok közlésére, valamint azok kommentálására, a kiéheztetett (ha úgy tetszik: kivéreztetett) olvasóknak azonban be kellett érniük a Dr. Dietz Ferenc polgármesterrel és hitvesével, Dr. Szántó Csillával készült reprezentatív interjúkkal, ami, akár hogy is nézzük, példa nélkül álló, a személyi kultusz fénykorát idézõ, igazi (ha úgy tetszik: nasztojascsij) sajtótörténeti kuriózum. Itt egy kis kitérõt teszünk, kiragadva egy rövidke részletet az udvariatlanul másodikként
említett interjúból, amelyben a város elsõ asszonya (késõbbiekben first lady, idézõjel nélkül) ezúttal, mint az Angyalmamák Karácsonya és a II. Szentendrei Jótékonysági Bál fõszervezõje szólíttatott meg. „Bokor Tamás: – Tipikus helyi jobboldali rendezvénnyé vált a program az évek során? – Négy évvel ezelõtt még pártállás nélkül mindenki segített, viszont tavalyi évtõl már fõleg a jobboldali szimpatizánsok álltak a jótékonysági ügy mellé. Sajnos emellett ugyancsak megfigyelhetõ tény, hogy rendszeresen ugyanazok a személyek mozdulnak meg.” Világos. Névrõl, vagy akár ránézésre megállapítják, ki jobboldali, ki nem jobboldali várostárs. Ha ez így van, ne méltóztassanak csudálkozni, hogy olyan helyzet állt elõ, amit az elmúlt négy esztendõben a rendeltetését illetõen depolitizált önkormányzat, élén az idõközben függetlenbõl a majdani kormányzópárt tagjává avanzsált polgármester szisztematikusan, már szinte pártfeladatként, maga alakított ki.
INTERJÚ, VÖRÖS FARKINCÁVAL Visszatérve a fõcsapásra, egy nappal a költségvetés elfogadása után, a január 22-i keltezéssel megjelent Szentendre és Vidékében (jóllehet az ügy megért volna annyit, hogy a lap néhány nap késéssel kerüljön utcára) megint csak kiváló lehetõség kínálkozott a költségvetés fõszámai közlésére és azok kommentálására, ehelyett olvashattuk az újévi beszélgetés második részét Dr. Dietz Ferenc polgármesterrel „a város egészét érzékenyen érintõ témákról”. Az interjúban, amelyben történik utalás a költségvetésre, már a felelõs szerkesztõ(nõ) elsõ kérdése izgalmi állapotba hozta a helybéli pénzügyi szakembereket, közgazdászokat, politológusokat, nem utolsó sorban nyelvészeket, akik közül számosan a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai. Íme: „Milyen új kihívásokkal fog szembesülni a város vezetése januártól? Hogyan tudják például kompenzálni azt az országszerte heves tiltakozást kiváltó kormányintézkedést, mely alapján az önkormányzatoktól súlyos milliókat vonnak el?” Ehhez képest a polgármester válasza visszafogott, még a válság szó is szerepel benne. „A jó gazdálkodásunknak köszönhetõen, a kormányzati megszorítások ellenére sikerült hiány nélkül zárnunk az
utolsó két költségvetési évet.” „A válság és a csökkenõ állami források ellenére nem a biztos mozdulatlanságot, hanem a tervszerû fejlõdést választjuk.” „Bízom benne, hogy a képviselõ testület ellenzéki tagjai Szentendre iránti felelõsségüket átérezve nem tartózkodással – azaz a város megbénítására – szavaznak majd, hanem támogatják a költségvetést és ezzel együtt a város fejlõdését.” (Eltekintve attól, hogy egy jogi végzettségû polgármesternek illene tudni, hogy a költségvetés a mindenkori többség felelõssége, a bökkenõ ez utóbbi idézetben az, hogy ez a költségvetés elfogadása után látott napvilágot, holott a két részben közölt interjú az új esztendõ elején, vagy azt megelõzõen készült.) Végül az elmaradhatatlan vörös farkinca: „Maradéktalanul persze akkor lehetünk elégedettek, ha nemcsak a külsõ szemlélõk tüntetnek ki minket „Családbarát önkormányzat” díjjal és a „Legnépszerûbb város” címmel, hanem az itt lakók is úgy érzik, hogy ez a település értük újult meg, vált élhetõbbé és szerethetõbbé.” Meg kell a szívnek szakadni, de ezzel még nincs vége. A polgármester úr „2009. december 10. és 2010. január 20. között nyolc alkalommal