-
XX. évfolyam 4. szám
2010. február 27.
Szentendrei olvasnivaló, kéthetente Részvételi demokrácia 2. old. A bank dönt Régi történetek
Két kezükkel ... Szabó Imre Hírmondó
3. old.
4. old.
5. old.
6-7. old.
8. old.
Rákóczi - sporttagozat Csak egy anya
Kriaszter: 6 millió
9. old.
12. old.
12. old.
Gyöngyszem...
Sokan és szívesen nevezik (nevezték) Szentendrét a Dunakanyar gyöngyszemének. Távolról, a magasból talán még mindig annak látszik (Ady: „Még felülrõl nézve megvolna az ország...“). Az Új Szentendrei Hírlap ebben a sorozatában olyan „gyöngyszemeket“ mutat be, melyek csak közelrõl láthatók és bizony,
Civilek
A civil latin eredetű szó, polgárt jelent vagyis olyan embert, aki tagja egy közösségnek, egy országnak vagy egy városnak, kötelezettségei és jogai vannak. A rendszerváltás ideje körül számtalan civil szervezet jött létre Szentendrén, sokuk ma is működik. Eddig külön-külön tették a dolgukat, de két új kezdeményezés jó néhányukat most összehozta. Az egyik: az önkormányzat „civil” rendeletet alkotott, melyet megpróbálnak az egyesületek értelmezni. A másik: Két lelkes ember megkísérli Szentendrén is megvalósítani a „részvételi demokráciát”. Hargitai Katalinnal már korábban beszélgettünk, ezúttal Bódog Norbert a riportalanyunk és mi is megpróbáljuk értelmezni az önkormányzat kicsit félresikerült civil rendeletét is (2. old.).
A tócsa
Közel fél milliárd forintból, melyből csak 10 % önkormányzati pénz, megpróbálták megoldani Pannónia telep csapadékvíz elvezetését. Mivel azonban az utakra már nem jutott, így pl. az Irányi Dániel utcában ezek a szerencsétlen tócsák hiába igyekeznek, nem tudnak bejutni a mindössze 20 centire lévő árkokba.
Ára: 95 Ft Balogh László festőművész idén 80 éves. Ebből az alkalomból sokan köszöntötték már, mi régi-új címerünket köszönjük Neki. Részlet a Szentendre és Vidéke 1989. szeptember 1-i számából:
Régi-új címerünk
Balogh László festőművész: - A közelmúltban, miután a városcímer tervezésére a felkérést megkaptam, áttanulmányoztam az Országos Levéltárban őrzött pecsétnyomókat s a szakirodalmat, mely szigorú előírásokat tartalmaz a pajzsformákra és a színekre vonatkozóan….Az első változatban a bárányos motívumot a régi pecsétnyomók pajzsformájába illesztettem. A második barokk ornamentikával díszített ovális változat, melyhez alapul a Ferenczy Múzeumban lévő korábban használt plasztikus városcímer szolgálta. Ez utóbbi nyerte el a szakértők egyhangú tetszését. Hogy menynyire nem a régi egyszerű „lerajzolása” történt bizonyítja, hogy a bárány ábrázolásánál még azt is észrevételezték, hogy milyen irányban sodródik a gyapja. Mint Szentendre szülötte különös örömmel tettem eleget a felkérésnek, remélve, hogy e gyönyörű ősi jelképünk városunk lakosságának is örömére szolgál.
Lakossági szolgáltatók
Valamikor, nagyon régen, lakossági szolgáltatásként elsősorban a kisebb javításokat kínálták a mesterek. A 80-as, 90-es években mintha eltűntek volna, egyre kevesebben vállaltak pár száz, esetleg egykét ezer forintos munkákat, a „sűrű fillér’ helyett a „ritka forintokból” szerettek volna megélni. Ma már azonban, a válság és az életszínvonal csökkenése ismét fontosabbá tette szerepüket. Két elismert „hagyományos” szolgáltatóval egy varrónővel és egy cipésszel beszélgettünk (3. old.).