4
EZ+AZ
„Az idő az úr mindenütt”
Ajánló házasulandóknak
Interpretációs helyszínek a múzeumban 1. – új ökometeorológiai állomás a szélmalom mellett
Egy igazi falusi lakodalomnak azonban nincs is párja! – vallják ezt sokan. Gőzölgő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csirkemell, szokások és hagyományok.
„Az esztendőnek első ideje vagy része a tavasz, kezdődik szent Benedek napján és tart szent Iván napjáig. A tavasz meleg és nedves időt tart természet szerint és hasonlittatik az elementomi éghez. Ekkor a vér is megárad minden állatban, mert meleg és nedves idő van. Most igen egészséges az emberben a tyúkhus és borjúhús, bárányhus, tyúkmony és a jó bor.”
„Hát mikor a felső levegőkben a felhők összesurlódnak a meleg aërrel, éppen oly módon lészen velök, mint a hogy lett az üvegpálczával és a rézgolyóval. (…) …aztán mikor a villamos minémüséggel eltelt felhő elegendő közel ereszkedik akár másik felhőhöz, emez kivonja belőle a szikrát, mint akár a mérges embert valaki megboszszantja, az kitör.”
Ilyen és hasonló meteorológiai, élettani és táplálkozástudományi ismerettel látták el olvasóikat a régi csíziók. No meg olyanokkal, amik az évszakokkal, az égövi állatjegyekkel, az időjárással, illetve a paraszti gazdálkodással, az egészség megőrzésével és a tisztálkodással álltak kapcsolatban. A villámlás magyarázatát például így adták meg egy helyütt:
A csízióknak, melyek eredetileg öröknaptárak voltak, idővel pedig sokféle ismeretet, jótanácsot magukba foglaló kalendáriumszerű kiadványok lettek, évszázadokon át jelentős szerep jutott a társadalmi tudásközvetítésben. Magyar nyelvű csíziók a 16. század közepétől egészen a 20. század elejéig készültek, és különféle olcsó változatai idővel széles körben elterjedtek, falun is olvasták őket.
Ha sikerült a Kedves Olvasó érdeklődését fölcsigázni a csíziókkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy keresse föl a Skanzen ökometeorológiai állomását! Az állomás gazdái, Kellár János és Dukay Barna a szélmalom szomszédságában várják a kicsiket és a nagyokat, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, beszélgessenek, játsszanak Önökkel. A csíziók mellett hallatlanul érdekes az is, amit a népi tudás számon tartott az állatok időjárás előrejelző képességéről. Megszámlálhatatlan az a vélt vagy valós összefüggés, amely szerint megjósolták a következő évszak, hónap vagy nap időjárását. Nem is csoda, mert a parasztember vagy a pásztor jóléte ugyancsak függött tőle. Azt például talán még ma is sokan emlegetik, hogy a Szent György napja előtti mennydörgés havat hoz. De vajon tudják-e, hogy miért volt jelentős Szent György napja az állattartó, gazdálkodó ember számára, és mi az a Szent György-napi tejmérés? Ismerik-e a praktikákat, amikkel el lehet apasztani a szomszéd juhainak tejét Szent György nap előtt? Kérdezzék csak az ökometeorológiai állomás gazdáit, és ha már ott vannak, kérdezzék meg, milyen idő várható másnap! Nézzenek körül, biztosan meglátják a szélmalom lapátjait, és csak tartsák az irányt!
Felföldi Barnabás
JÁTÉKOS FEJTÖRŐK NEM CSAK GYEREKEKNEK
Kisebbeknek …és nagyoknak „Rózsavízzel, áldás szálljon Mariska a fejedre, Kérek egy pár írott tojást, hogy tegyem a zsebembe.” Húsvétvasárnap, a tavaszi napfordulót követő holdtölte utáni vasárnap, mozgó ünnep. A tavaszi hangulatot idézik Móra Ferenc Zengő ABC-jének betűmagyarázatai is.
Egészítsd ki a hiányzó szavakkal őket! L „Leveles lesz a………...” K „Kivirít a……………..” B „Bari bég a zöld ……...”
A Húsvétot megelőző hét, a Virágvasárnapot követő Nagyhét. Nagypéntek kiemelkedik e hét napjai közül, hiszen ekkor szenvedett Krisztus kereszthalált. Számos szokás fűződik ehhez a gyászos naphoz. A Tiszántúlon a református templomok Úrasztalára gyászterítőt tesznek, sőt az istentiszteletre igyekvő asszonyok, menyecskék mellett a lányok is fekete kendőt kötnek. Ha ekkor esik az eső, azt mondják, a természet is siratja Jézust. Dr. Bálint Sándor néprajzkutatónk Makón jegyezte le a „búrharang” néven emlegetett nagypénteki szokást.
1. Melyik az igaz magyarázat?
2. Mit jelentett ez a kifejezés?
a; Amikor búrok jártak a városban, hiányolták az időjelző eszközt, így harangot adományoztak a templomnak b; Amikor Nagycsütörtök estétől Nagyszombatig „a harangok Rómába mentek”, a templom előtt elhelyezett emelvényen a harangozás időpontjában egy-egy ember zsoltárokat énekelt. c; A makói pék ezen a napon harang alakú búrkiflit sütött. Szent György nap (április 24.) a gazdasági év kezdete, amit pásztorfogadó napként is számon tartottak. A napot megelőző vasárnap történt a „falu felrovása”.
a; A télen elkövetett bűncselekményeket a bíró kifüggeszti a Községháza falára b; Ekkor felmérték a falu határait, hogy a földeken a munkát eszerint tudják végezni. c; Április 24. előtti vasárnap a bíró, az esküdt, a csordás, a kanász feljárja a falut, hogy megtudják, mennyi állatot bíznak a pásztorokra. Ha május 7-ig beküldik a helyes válaszok betűjelét, illetve a kicsik a teljes, kiegészített mondatokat, családi belépőt nyerhetnek. Beküldendő: khfili@sznm.hu Összeállította: Kustánné Hegyi Füstös Ilona
IMPRESSZUM Skanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja. Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Főszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63. Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502 Email: szerk@sznm.hu www.skanzen.hu
Egy pár életében az esküvő az egyik legfontosabb nap. Manapság igen széles skáláján mozog a helyszínkínálat, a különös, extrém kérésektől a legegyszerűbbekig teljesülhetnek a házasulandók vágyai. Egy igazi falusi lakodalomnak azonban nincs is párja! – vallják ezt sokan. Gőzölgő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csirkemell, szokások és hagyományok. A vidéki illatokat, háborítatlan nyugalmat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum biztosítja. Az egyházi szertartáshoz meghitt hangulatot teremt a négy felszentelt templom, melyhez akár feldíszített lovaskocsival is érkezhet a násznép, a polgári ceremónia romantikáját és bensőségességét pedig a múzeum madárcsicsergéstől hangos, árnyas ligetei adják. A szertartás után a 18. század elejéről származó Jászárokszállási Fogadó nagyterme patinás belsővel, búbos kemencével és házi ízekkel várja a vendégeket. Kecskés Noémi
Alkotónap – május 1. Évforduló-sok Idén, a Mikszáth Kálmán halála utá- lett derülhetünk történetein. A vini századik évben, több évfordulós seletbe öltözött kazári menyecskék irodalmi nagyság is találkozik ná- színes életképekkel és ízletes „herőlunk az alkotónapi képzőművésze- céjükkel” gazdagítják a napot. ti pályázat kapcsán. A Jó palócok, a Tót atyafiak, a Szent Péter eser- A beérkezett pályamunkákból rendenyője szereplői mellett életre kelnek zett kiállítást 11 órakor nyitjuk meg, többek között Herman Ottó pász- ahol Akli Miklós ráz kezet a díjatoralakjai és Fekete István emberi zottakkal. Akik megéheznek, kanatulajdonságokkal felruházott állatfi- lazhatnak jó palóclevest, „montírogurái is. Nem csak a regényhősök- zott” főzeléket vagy csemegézhetnek kel keveredhetünk szokatlan, de rá- „confettit”. A „regényes” mesterek útjuk jellemző élethelyzetekbe, hanem mutatása szerint készített saját meshallgathatjuk a palóc nyelvjárás ékes- termunkáikkal tarisznyájukban hírt szóló mesélőit is. 10.30-kor Lapaj adhatnak a napról az otthon marpásztor köré gyűlve, dudaszó mel- adottaknak is.
TAVASSZAL INDULÓ TANFOLYAMAINK 14 éves kortól
RÉGI VÁLASZOK MAI KÉRDÉSEKRE… Elődeink szellemi tudásához, „túlélési” tapasztalataihoz juthat hozzá tanfolyamainkon! Az így elsajátított ismereteket a mindennapi életben is hasznosítani tudja. A tanfolyamok indítását minimum 10 fő jelentkezése alapján tudjuk garantálni. Jelentkezés: handrea@sznm.hu
KEMENCEÉPÍTŐ MÁJUS 7-8., 14-15. (PÉNTEK-SZOMBAT) A kemencék és kályhák a múzeumban (előadás) A saját kezűleg felépíthető szabadtéri kemencék (a padka, a falazat, az aljzat, a boltozat, a száj, a kémény, a falazat kialakítása, és más építészeti fogások a gyakorlatban) Jelentkezési határidő: április 30.
NYÁRI TÁBOR GYEREKEKNEK Részletek a honlapon: www.skanzen.hu/szünidö
Készült: E-press Nyomda, Szeged
skanzen_hirlap_1007.indd 2
2010.03.31. 14:42:28