4
EZ+AZ
„Az idő az úr mindenütt”
Ajánló házasulandóknak
Interpretációs helyszínek a múzeumban 1. – új ökometeorológiai állomás a szélmalom mellett
Egy igazi falusi lakodalomnak azonban nincs is párja! – vallják ezt sokan. Gőzölgő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csirkemell, szokások és hagyományok.
„Az esztendőnek első ideje vagy része a tavasz, kezdődik szent Benedek napján és tart szent Iván napjáig. A tavasz meleg és nedves időt tart természet szerint és hasonlittatik az elementomi éghez. Ekkor a vér is megárad minden állatban, mert meleg és nedves idő van. Most igen egészséges az emberben a tyúkhus és borjúhús, bárányhus, tyúkmony és a jó bor.”
„Hát mikor a felső levegőkben a felhők összesurlódnak a meleg aërrel, éppen oly módon lészen velök, mint a hogy lett az üvegpálczával és a rézgolyóval. (…) …aztán mikor a villamos minémüséggel eltelt felhő elegendő közel ereszkedik akár másik felhőhöz, emez kivonja belőle a szikrát, mint akár a mérges embert valaki megboszszantja, az kitör.”
Ilyen és hasonló meteorológiai, élettani és táplálkozástudományi ismerettel látták el olvasóikat a régi csíziók. No meg olyanokkal, amik az évszakokkal, az égövi állatjegyekkel, az időjárással, illetve a paraszti gazdálkodással, az egészség megőrzésével és a tisztálkodással álltak kapcsolatban. A villámlás magyarázatát például így adták meg egy helyütt:
A csízióknak, melyek eredetileg öröknaptárak voltak, idővel pedig sokféle ismeretet, jótanácsot magukba foglaló kalendáriumszerű kiadványok lettek, évszázadokon át jelentős szerep jutott a társadalmi tudásközvetítésben. Magyar nyelvű csíziók a 16. század közepétől egészen a 20. század elejéig készültek, és különféle olcsó változatai idővel széles körben elterjedtek, falun is olvasták őket.
Ha sikerült a Kedves Olvasó érdeklődését fölcsigázni a csíziókkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy keresse föl a Skanzen ökometeorológiai állomását! Az állomás gazdái, Kellár János és Dukay Barna a szélmalom szomszédságában várják a kicsiket és a nagyokat, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, beszélgessenek, játsszanak Önökkel. A csíziók mellett hallatlanul érdekes az is, amit a népi tudás számon tartott az állatok időjárás előrejelző képességéről. Megszámlálhatatlan az a vélt vagy valós összefüggés, amely szerint megjósolták a következő évszak, hónap vagy nap időjárását. Nem is csoda, mert a parasztember vagy a pásztor jóléte ugyancsak függött tőle. Azt például talán még ma is sokan emlegetik, hogy a Szent György napja előtti mennydörgés havat hoz. De vajon tudják-e, hogy miért volt jelentős Szent György napja az állattartó, gazdálkodó ember számára, és mi az a Szent György-napi tejmérés? Ismerik-e a praktikákat, amikkel el lehet apasztani a szomszéd juhainak tejét Szent György nap előtt? Kérdezzék csak az ökometeorológiai állomás gazdáit, és ha már ott vannak, kérdezzék meg, milyen idő várható másnap! Nézzenek körül, biztosan meglátják a szélmalom lapátjait, és csak tartsák az irányt!
Felföldi Barnabás
JÁTÉKOS FEJTÖRŐK NEM CSAK GYEREKEKNEK
Kisebbeknek …és nagyoknak „Rózsavízzel, áldás szálljon Mariska a fejedre, Kérek egy pár írott tojást, hogy tegyem a zsebembe.” Húsvétvasárnap, a tavaszi napfordulót követő holdtölte utáni vasárnap, mozgó ünnep. A tavaszi hangulatot idézik Móra Ferenc Zengő ABC-jének betűmagyarázatai is.
Egészítsd ki a hiányzó szavakkal őket! L „Leveles lesz a………...” K „Kivirít a……………..” B „Bari bég a zöld ……...”
A Húsvétot megelőző hét, a Virágvasárnapot követő Nagyhét. Nagypéntek kiemelkedik e hét napjai közül, hiszen ekkor szenvedett Krisztus kereszthalált. Számos szokás fűződik ehhez a gyászos naphoz. A Tiszántúlon a református templomok Úrasztalára gyászterítőt tesznek, sőt az istentiszteletre igyekvő asszonyok, menyecskék mellett a lányok is fekete kendőt kötnek. Ha ekkor esik az eső, azt mondják, a természet is siratja Jézust. Dr. Bálint Sándor néprajzkutatónk Makón jegyezte le a „búrharang” néven emlegetett nagypénteki szokást.
1. Melyik az igaz magyarázat?
2. Mit jelentett ez a kifejezés?
a; Amikor búrok jártak a városban, hiányolták az időjelző eszközt, így harangot adományoztak a templomnak b; Amikor Nagycsütörtök estétől Nagyszombatig „a harangok Rómába mentek”, a templom előtt elhelyezett emelvényen a harangozás időpontjában egy-egy ember zsoltárokat énekelt. c; A makói pék ezen a napon harang alakú búrkiflit sütött. Szent György nap (április 24.) a gazdasági év kezdete, amit pásztorfogadó napként is számon tartottak. A napot megelőző vasárnap történt a „falu felrovása”.
a; A télen elkövetett bűncselekményeket a bíró kifüggeszti a Községháza falára b; Ekkor felmérték a falu határait, hogy a földeken a munkát eszerint tudják végezni. c; Április 24. előtti vasárnap a bíró, az esküdt, a csordás, a kanász feljárja a falut, hogy megtudják, mennyi állatot bíznak a pásztorokra. Ha május 7-ig beküldik a helyes válaszok betűjelét, illetve a kicsik a teljes, kiegészített mondatokat, családi belépőt nyerhetnek. Beküldendő: khfili@sznm.hu Összeállította: Kustánné Hegyi Füstös Ilona
IMPRESSZUM Skanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja. Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Főszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63. Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502 Email: szerk@sznm.hu www.skanzen.hu
Egy pár életében az esküvő az egyik legfontosabb nap. Manapság igen széles skáláján mozog a helyszínkínálat, a különös, extrém kérésektől a legegyszerűbbekig teljesülhetnek a házasulandók vágyai. Egy igazi falusi lakodalomnak azonban nincs is párja! – vallják ezt sokan. Gőzölgő, házi tyúkhúsleves, aranyló omlós csirkemell, szokások és hagyományok. A vidéki illatokat, háborítatlan nyugalmat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum biztosítja. Az egyházi szertartáshoz meghitt hangulatot teremt a négy felszentelt templom, melyhez akár feldíszített lovaskocsival is érkezhet a násznép, a polgári ceremónia romantikáját és bensőségességét pedig a múzeum madárcsicsergéstől hangos, árnyas ligetei adják. A szertartás után a 18. század elejéről származó Jászárokszállási Fogadó nagyterme patinás belsővel, búbos kemencével és házi ízekkel várja a vendégeket. Kecskés Noémi
Alkotónap – május 1. Évforduló-sok Idén, a Mikszáth Kálmán halála utá- lett derülhetünk történetein. A vini századik évben, több évfordulós seletbe öltözött kazári menyecskék irodalmi nagyság is találkozik ná- színes életképekkel és ízletes „herőlunk az alkotónapi képzőművésze- céjükkel” gazdagítják a napot. ti pályázat kapcsán. A Jó palócok, a Tót atyafiak, a Szent Péter eser- A beérkezett pályamunkákból rendenyője szereplői mellett életre kelnek zett kiállítást 11 órakor nyitjuk meg, többek között Herman Ottó pász- ahol Akli Miklós ráz kezet a díjatoralakjai és Fekete István emberi zottakkal. Akik megéheznek, kanatulajdonságokkal felruházott állatfi- lazhatnak jó palóclevest, „montírogurái is. Nem csak a regényhősök- zott” főzeléket vagy csemegézhetnek kel keveredhetünk szokatlan, de rá- „confettit”. A „regényes” mesterek útjuk jellemző élethelyzetekbe, hanem mutatása szerint készített saját meshallgathatjuk a palóc nyelvjárás ékes- termunkáikkal tarisznyájukban hírt szóló mesélőit is. 10.30-kor Lapaj adhatnak a napról az otthon marpásztor köré gyűlve, dudaszó mel- adottaknak is.
TAVASSZAL INDULÓ TANFOLYAMAINK 14 éves kortól
RÉGI VÁLASZOK MAI KÉRDÉSEKRE… Elődeink szellemi tudásához, „túlélési” tapasztalataihoz juthat hozzá tanfolyamainkon! Az így elsajátított ismereteket a mindennapi életben is hasznosítani tudja. A tanfolyamok indítását minimum 10 fő jelentkezése alapján tudjuk garantálni. Jelentkezés: handrea@sznm.hu
KEMENCEÉPÍTŐ MÁJUS 7-8., 14-15. (PÉNTEK-SZOMBAT) A kemencék és kályhák a múzeumban (előadás) A saját kezűleg felépíthető szabadtéri kemencék (a padka, a falazat, az aljzat, a boltozat, a száj, a kémény, a falazat kialakítása, és más építészeti fogások a gyakorlatban) Jelentkezési határidő: április 30.
NYÁRI TÁBOR GYEREKEKNEK Részletek a honlapon: www.skanzen.hu/szünidö
Készült: E-press Nyomda, Szeged
skanzen_hirlap_1007.indd 2
2010.03.31. 14:42:28
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévente megjelenő kiadványa
Tamás Mária kiállítás a Skanzen Galériában - 2. oldal
Digitális festésrekonstrukció - 3. oldal
2010. ÁPRILIS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Alkotónapi ajánló - 4. oldal
Könyvajánlók - 2. oldal SKANZEN HÍREK
Hercegi látogatás a Skanzenben Károly walesi herceg 2010. április 11én közel másfél hetes Közép-európai körútjának egyik állomásaként ellátogatott a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba is. A Skanzen nagy izgalommal nézett a hercegi látogatás elébe, és nagy megtiszteltetésként élte meg e kitüntetett figyelmet. A Brit Nagykövetség megkeresése útján érkezett a királyi herceg a múzeumba. A bejárati épületnél fogadta őt az intézmény főigazgatója, Dr. Cseri Miklós és munkatársai. Először a Skanzen Vonattal
utaztak a Felső-Tiszavidék tájegységbe, ahol a Nemesborzovai haranglábat, a Szárazmalmot és a Mándi református templomot vették szemügyre. Ezután a teljes delegáció átsétált a Felföldi mezővárosba. A főtéren néhány vásározóval fogott kezet Károly herceg, illetve fogyasztott a Skanzen Pékség termékeiből. Megtekintette a Hejcei lakóházat, a Mádi zsidó kereskedőházat és Szatócsboltot, valamint a főtér alatt húzódó pincében két fajta jellegzetes tokaji fehérbort, hozzá pedig kemencében sült pogácsát kóstolt.
Nívódíj a MOKK-nak Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya a MOKK munkatársait a Szabadtéri Néprajzi Múzeum MMP EU-s programja munkamódszerének és oktatási tevékenységének kidolgozásáért Nívódíjban részesítette 2010. január 27-én. Folytatás a 2. oldalon.
Műhelytitkok nyomában Ezt követte a Skanzen irodai épületében található Néprajzi Látványtár és a szimulációs részleg megtekintése, mely rendkívül lenyűgözte a trónörököst. Az áttört támlájú padok, a porcelán étkészletek és az egyszerű fém bögrék még a királyi portréfestő és önéletrajzírót is elkápráztatták. A restaurátoroknál a herceg megtekintett egy lószerszám, egy amerikás utazóláda helyreállításának munkafázisait, és egy 19. századi zsoltáros könyv restaurálását. Érdekesség számba megy, hogy itt találkozott az éppen restaurálás alatt álló, a Rédey család egyik leszármazottjának díszmagyar viseletével, melyet Rákóczi fejedelem 1905-ös kassai újratemetésén viselt a családtagja. Károly herceg szépanyja ugyanis Rédey grófnő. Az ácsműhelyben éppen a júniusban nyíló új tájegységbe kerülő elemeket állították össze illetve tárgymásolatokat faragtak. Ezek egyike a disójenői istállóba kerülő vájú, mely Hadas telekre kerül, a másik pedig az a szép kapu, mely a Nemesradnóti lakóház bejáratul szolgál majd. Károly herceg – elmondása szerint – rendkívüli módon kedveli a fát, a fával való foglalatoskodást olyannyira, hogy egyik kastélyában maga is rendelkezik berendezett ácsműhellyel. Lehetőségeihez mérten sok időt tölt ott, amit kéz-
Hallgasson minket online!
fogása is elárult. Károly herceg nem véletlenül választotta a múzeumi látogatást, hiszen személy szerint is elkötelezett híve az épület és tárgyi értékek megőrzésének. A Prince’s Charities (Hercegi Jótékonysági Alapítvány) elnöke, mely számos tevékenysége mellett kiemelt ügyként kezeli az épített környezet illetve a felelős üzlet és a természeti környezet témáit. (www. princeofwales.gov.uk) Károly herceg látogatása nagy megtiszteltetés volt a Skanzen számára. Különösen szembeötlő volt közvetlensége, kedvessége a kollégákkal, őszinte érdeklődése és nyitottsága a múzeumban folyó szakmai munka iránt. Reményeink szerint tovább viszi a múzeum jó hírét a világban.
Takách Zsuzsanna
Megjelent Magyarország első kulturális és egyben így első múzeumi podcast-ja, mely hallgatható illetve letölthető bármilyen hangfájl hordozóra a weboldalunkon. A három hetente megjelenő 20-30 perces adások múzeumi kulisszatitkokról, kutatásokról, titkos receptekről, a háttérben zajló munkáról tudósítják a hallgatókat.
Skanzen buszok szelik a 11-est Április 1-től ezentúl közvetlen buszjáratokkal lehet eljutni a múzeumba Budapest és Szentendre belvárosából. Budapesten a Madách térről indulnak a járatok hétvégenként, míg Szentendrén a hajó illetve HÉV állomásról szállítják az utasokat a buszok. A retro járművek feltűnő Skanzen grafikával vannak ellátva, így nem lesz nehéz őket meglelni a megállóhelyeken. Részletek a honlapunkon.
Műtárgymásolatok készítése az interaktív kiállításba Digitális festésrekonstrukció A 2010 júniusában megnyíló Északmagyarországi falu tájegység fi lkeházi lakóházában bemutatásra kerülő interaktív enteriőben lehetősége lesz minden látogatónknak megismerkedni, megérinteni, sőt kipróbálni 19. század végi berendezési tárgyakat, így közelebb kerülhetnek elődeink kényelmi kultúrájához és motívumkincséhez. A műtárgymásolatok - festett karospad, festett székek, festett ágy, festett láda - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátor műtermében fenyőfából és tölgyfából készültek és szimmetrikusan elhelyezkedő festett motívumok borítják.
A digitális festésrekonstrukciós eljárás lépései 1. az eredeti motívumokról egyenként készül egy méretarányos, éles fénykép (80 mm gyújtótávolság, a motívum közepéhez igazítva, így a legkisebb a torzulás). Mivel a motívumok ecseteléses eljárással készültek, célszerű a súrlófény alkalmazáRekonstrukció, asztalos munka /Kovács Levente
festés fő színe a piros (virágmotívum) és a zöld (levélmotívum), de kevesebb kék, sárga, fehér és lila szín is előfordul. A virágok tömött csokrokban, füzérekben helyezkednek el a felületen. Ugyan a századfordulón már használtak fából illetve burgonyából kivágott pecsételőket, a továbbiakban bemutatásra kerülő, a Skanzen tulajdonában lévő festett ágyat ecseteléses eljárással festették.
Eredeti csokormotívum
Festésrekonstrukció
Analógia, leltári szám: 68.50.1, gyűjtő: K. Csilléri Klára
Származási hely Az analógiaként felhasznált műtárgyak forma és motívumvilága arra utal, hogy egy sátoraljaújhelyi műhelyben készültek. Az évszámos példányok alapján elterjedésük az 1880-as évektől az 1920as évekig követhető. Sötét alapszínűek, a
skanzen_hirlap_1007.indd 3
Szemrevételezéssel megállapíthatóan a színek és motívumok meghatározott sorrendben – kék, sárga, fehér, piros, zöld, piros, sárga, fehér - kerültek a felületre. Mintamásolásnál eddig, a megszokott múzeumi gyakorlat szerint áttetsző pauszpapírt helyeztek a másolandó területre, ezt átrajzolták, majd indigó segítségével felrajzolták az új, rekonstruált felületre. Az interaktív kiállításba készülő másolatoknál egy újfajta eljárás került alkalmazásra, a digitális festésrekonstrukció, melynek számos előnye van az eddig megszokott pauszpapíros eljárással szemben.
Szerkesztett fotó
Másolt csokormotívum
sa, így jobban kidomborodnak a felületből és a határvonalak élesebbek. 2. az elkészült fotót fekete-fehér színűre állítjuk, inverzáljuk a színeket, erősítjük a kontrasztot és csökkenjük a fényerőt , így a nehezebben kivehető motívumok is láthatóbbá válnak. 3. az eredeti műtárgy motívumainak a pontos méretvételét követően a szerkesztett motívumokat méretre igazítjuk, és méretarányosan kinyomtatjuk 4. a nyomtatványokat a pontos helyére rögzítjük, indigót helyezünk alá és átrajzoljuk 5. a felvázolt mintát temperával, ecseteléses eljárással a felületre hordjuk, majd kötőanyaggal – sellakkal – rögzítjük az alapozott felülethez így növelve kopásállóságát. A szín kiválasztásánál a cél az eredeti műtárgy mai megjelenésének az imitálása, tehát a már megöregedett színek megfestése. Az eredeti festés 100 %-os másolatához anyagvizsgálatokra volna szükség, hogy megállapítsuk a pigmentek és a kötőanyagok összetételét, de mivel ezek a vizsgálatok nagyon költségesek, csak olyan esetekben alkalmazzuk, amelyek nem kerülnek használatba. Ezért ezeknek az interaktív kiállításba kerülő műtárgymásolatoknak a festései - és más, eredeti műtárgyakon alkalmazandó retusfestések egyaránt - temperával készülnek. Ennek oka a tempera tartóssága és jó színtartóképessége mellet az, hogy a retusált felületek könnyen megkülönböztethetőek az eredetitől, és amennyiben a későbbiekben megkérdőjelezhetővé válik a hitelessége, könnyebben eltávolítható, mint más oldószeres kötőanyagú festék.
Rekonstrukció, festés /Hugyecsek Balázs
Az eljárás előnyei, hátrányai Legfontosabb előnye, hogy nincs közvetlen fizikai érintkezés az eredeti műtárgygyal, mint a pauszpapíros másolásnál, és a méretarányos digitális fotó a számítógépes adatbázisba kerül, így a későbbiekben is hozzáférhető lesz. Gazdasági szempontból megtakarítást jelent, hogy a másolási folyamat időtartama lényegesen rövidebbé válik, így a munkaidő jobban kihasználható. Hátránya az, hogy a kétdimenziós fototechnikai eljárás miatt csak sík felületen alkalmazható, ráadásul megfelelő eszköz és szoftverháttérrel kell rendelkezni. 2010. július 1-től a Nyitott Muzeológiai Műhely projekt keretén belül a restaurátori műhelymunkát is jobban megismerhetik a látogatók, számos restaurálással kapcsolatos kisfilm is vetítésre kerül, melyek közül az egyik filmnek a témája ennek az ágynak a festése. A filmek a Skanzen honlapján megtekinthetőek lesznek. Hugyecsek Balázs Felhasznált irodalom: K. Csilléri Klára, Tájékoztató a népi lakásberendezés gyűjtéséhez, Bp. 1952
2010.03.31. 14:42:29
2
AKTUÁLIS
Örökbefogadott tájegységek Ez év tavaszától nem csupán a kiállításőrök lesznek a „gazdái” három szabadtéri kiállításunknak, hanem diákok is. A szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 9 -10. osztályos tanulói már a nyitás előtti rendrakásban, csinosításban is részt vesznek a Felső-Tiszavidékünkön, majd havonta visszatérve gondozzák a területet, az épületek környékét, a kiskerteket. Mindezzel a környezettudatos életmód gyakorlatát is elsajátítják. A budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola 5. osztályosai szintén segítenek a Bakony, Balaton-felvidék tájegységünk portáinak tavaszi rendbe rakásában, hogy ezután témanapjukon, projektheteiken visszatérve még alaposabban megismerhessék a vidék jellegzetes kultúráját, hagyományait.
…szél söpri a port… Tamás Mária festőművész kiállítása a Skanzen Galériában
A győri Hild József Építőipari Szakközép Iskola műemlékvédelem szakos diákjainak olyan, mintha haza jönnének a Kisalföld tájegységünkben, hiszen évek óta egy-egy hetet töltenek itt nyáron, tábori körülmények között. Az ő szakmai fejlődésükhöz a múzeum kiállításai kiváló terepasztalként szolgálnak. Az épületek javítása során gyakorolhatják az elméletben tanult építészeti technikákat, vályogot készítenek, tapasztanak, javítják a vesszőfonatos árkokat, ólakat, kerítéseket, ácsmunkákat végeznek.
Dr. Török Katalin művészettörténész március 25-én, csütörtökön nyitotta meg a Tahiban élő, de ezer szállal Szentendréhez kötődő festőművész, Tamás Mária kiállítását. Tamás Mária nemcsak festményeiről, alkotásairól ismert, hanem élénk szereplője a szentendrei művészvilágnak is. Alapítótagja többek között a Hullámtér Szakcsoportnak (1998), a Geopárd Képzőművészeti Csoportnak (2001) és az IKON Csoport Szentendrei Szépművészeti Egyesületnek.
Ezzel a három, újonnan megkötött együttműködéssel a diákok kötődése még erősebbé válik a magyar népi kultúrához. A Skanzen a jövőben is nyitott újabb „örökbefogadó” diákközösségek jelentkezésére, akik hasonlóképpen szeretnének
hozzájárulni a múzeum értékeinek átörökítéséhez.” K.H.F.I.
Népmesehősként ünnepli szülinapját Gyermekeknek felejthetetlen élményt nyújt a Skanzenben ünnepelt születésnap. Igazi népmesei hősnek érezhetik magukat, ahol a gazdasszony vagy gazda irányításával megismerkedhetnek a napjainkban szinte már feledésbe merült játékokkal, vagy hagyományos házimunkákkal, tevékenységekkel, mint például
a kukoricamorzsolás, dagasztás, vajköpülés, szénarakás, gyertyamártás. S míg folyik a házimunka, addig érdekes történetek formájában ismerhetik meg a falusi élet mindennapjait, szokásait, hagyományait. Az ünnepeltet a népes vendégsereg mézeskalácsszívvel fogadja.
KÖNYVAJÁNLÓ
Az OTKA által támogatott kutatási program lehetővé tette, hogy az egyetemek néprajz szakos hallgatói, és a PhD képzés résztvevői az eddigieknél jóval nagyobb időtartamban, változatosabb tematikával és hatékonyabban vehessenek részt terepmunkában, ezen alapuló néprajzi kutatásokban. A kötetben 19 tanulmány szól a típusházakról, a modernizációról (hogyan használták, hogyan terjedt el a gáztűzhely, a fagyasztóláda), egy település kerítései milyen üzeneteket hordoznak, milyen volt az élet a kultúrházban, hogyan sportoltak a fiatalok, milyen volt a gyerekszoba, hogyan hatott a falura a termelőszövetkezet, az iparosodás.
VIDÉKI ÉLETMÓDVÁLTOZÁSOK A 20. SZÁZADBAN
A magyar szabadtéri múzeumok létrejöttük óta küzdenek azzal a tudományos problémával, hogy kutatásaik és a bemutatás időhatára hol végződjék. A múzeumi szakemberek különösen fontos figyelmet szentelnek a legutóbbi évtizedek változásainak néprajzi vizsgálatára, amely mindezidáig teljes egészében kimaradt az intézmény tudományos kutatási terveiből. Az újabb adatfelvételek, további gyűjtések nemcsak a mai múzeumban őrzött anyag kiegészítését szolgálják, hanem hozzásegítenek a jelenkori népi építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájárulnak a modernizáció előrehaladásának dokumentálásához, s lehetőséget teremtenek hagyományos formák továbbélési törvényszerűségeinek megértéséhez.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási programja - mely nemzetközi viszonylatban is újszerűnek számít - egy korszak legfontosabb, emblematikus az ezekhez köthető lakáskulésépületeit, tájegység monográfiák 1. túrát, valamint életmódváltozásokat, életmód- és életvilág modelleket kíván egy „tájegységben” bemutatni épületegyüttesek formájában, nem pedig egyegy példán keresztül szemléltetni.
A könyvet szerkesztette: dr. Cseri Miklós és dr. Sári Zsolt. A kötetben olvasható tanulmányok első változatai 2008. november 11-12-én hangzottak el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum konferenciáján.
skanzen_hirlap_1007.indd 4
SKANZEN KÖNYVEK
állóan jellemző. A hungaricumnak számító tokaji, illetve a gyöngyösi jellegzetes borkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak. A téma különlegessége, hogy a régió kultúrtörténeti és történeti néprajzi szemléletű bemutatására elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalkozott. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégium által nyújtott támogatás tette lehetővé, melyet kiegészített az arányos intézményi önrész. A kötetet Horváth Anita, Cseri Miklós és Kemecsi Lajos szerkesztették.
Tamás Máriát leginkább akvarell munkái jellemzik, de gyakran használ pasztellt is. Érzékeny festő, akinek többnyire nagy-
A tárlat augusztus 22-ig látogatható. dr. Sári Zsolt
90 rendezvény – 10 kötet – 9 mintaprojekt az országban Az igazgatóság munkatársait a munkamódszer és az oktatási tevékenység kidolgozásáért az Oktatási és Kultirális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Nívódíjban részesítette. 2009-ben a projektmunkatársak az országos múzeumi koordinátori hálózat tagjainak bevonásával országszerte 90 rendezvényt –meghatározóan közoktatási intézmények és múzeumok között találkozókat szerveztek. Útjára indítottak két könyvsorozatot: a Múzeumi iránytű című kutatási jelentést, mely módszertani szakanyagokat ad közre, a másik a MúzeumIskola című pedig a pedagógusoknak és múzeumi szakembereknek szóló szakmai képzésekhez kapcsolódó oktatási segédanyagokat tartalmazza. Tavaly a projektben tervezett tízből hatféle képzést dolgozott ki és valósított meg a csapat, ezeken összesen 100 hallgató vett részt, év végén már a szintén a projekt keretében felújított Csilléry Klára Oktatóközpontban. A módszertani fejlesztések közül lezárult a
Múzeum és iskola 2009 kutatás, az országos múzeumpedagógia adatbázis összeállítása, az adatok értékelő elemzése pedig a befejezéséhez közeledik, csakúgy, mint a múzeumpedagógia módszerek európai gyakorlatát feltérképező, bemutató kutatás. Ugyancsak megvalósult az ország különböző térségeiben, különböző intézménytípusokban kilenc EU-pályázati szimuláció, ún. mintaprojekt, amelyek tapasztalatai a múzeumi terület pályázóinak sikeres felkészülését segítik. A MOKK tevékenységéről, az általuk kínált szolgáltatásokról folyamatosan hírt adtak és adnak tájékoztató kiadványaikban, portáljukon, hírlevelükben, a sajtóban, és számos szakmai rendezvényen. A munka elismeréseként az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya a MOKK munkatársait a Szabadtéri Néprajzi Múzeum MMP EU-s programja munkamódszerének és oktatási tevékenységének kidolgozásáért Nívódíjban részesítette.
2010 – új év, újdonságok
Skanzen könyvek sorozat – első kötet A Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállítása tájegységekbe rendezve mutatja be a magyar nyelvterület egyegy elkülönülő építészeti zónájának jellemző épületeit, illetve a 19-20. században a régiókban élt emberek egykori életvilágait. A „Skanzen könyvek” sorozatának első kötetében a 2006-ban megnyílt Felföldi mezőváros tájegység monográfiája jelent meg, az egyes jelenségek, történeti és néprajzi témák bemutatásában szinte példatárként építve a kiállításokra. A történeti kutatás és a tárgyi kultúra megőrzése szempontjából kevéssé ismert, illetve méltatott anyag nemzeti örökségünk fontos része. A szőlő- és bor monokultúra, mint városképző tényező a régióra egyedül-
A Skanzen Galériában megrendezett tárlata több szempont ürügyén egy összegző, visszatekintő tárlat, melyben a szándék, a kiállítás gyakorlati technikai kivitelezése során, minél élőbben megfogalmazni a különböző „egymásrahatásokat”.
Új lendületben a MOKK
Vidéki életmódváltozások a 20. században Milyen volt az élet a kultúrházban, hogyan sportoltak a fiatalok, milyen volt a gyerekszoba, hogyan hatott a falura a termelőszövetkezet, az ipaA rosodás? Felföldi mezőváros Épület
méretű lapjain a sima formák mögött általában ott vannak a moralitásukkal küzdő figurái is. Egyéni kifejezésmódja túllép a naturalizmuson, líraian absztrakt művei, amelyeken a valós és a kitalált világ egyaránt megmutatkozik, gondolkodásra sarkallják a nézőt.
KEMECSI LAJOS A FELFÖLDI MEZÕVÁROS
Sok éve hiányzó képzés indult el januárban a „Kiállítás-rendezés A-Z-ig: az ötlettől a megvalósításig a közoktatás szolgálatában” címmel. A képzés sikeréhez számos neves előadó járult hozzá, mint például György Péter, Vasáros Zsolt, Dúll Andrea, Vásárhelyi Tamás, Bajzáth Judit, Rubovszky Rita és sokan mások. Április elején pedig ismét egy vadonatúj képzés indul, Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában címmel. Az új, korszerű, gyermek-és diák-centrikus múzeumi kommunikáció kialakításának és megvalósításának módszereit sajátíthatják el az érdeklődők. Az év során további 8 kurzus indul különböző témákban múzeumi szakemberek és
pedagógusok számára. Március végén új kötettel bővül a MOKK módszertani kiadványsorozata. Egy nagyon izgalmas kutatás eredményét foglalja össze: Élmény és tudás. Múzeumi szakemberek a közoktatás szolgálatában címmel jelenik meg a 4. kötet. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, a jövő múzeumi feladataihoz milyen múzeumra, milyen múzeumi szakemberekre, a szakembereknek milyen kompetenciákra, ismeretekre, tulajdonságokra van szükségük. A www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu portálról regisztráció után könyveink, szakanyagaink letölthetők! Lengyel Emese
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
2010.03.31. 14:42:33
3
TUDÁSTÁR
Induljunk hát el a múltba és nézzük meg nagyanyáink kertjeit! Kertek, virágok Észak-Magyarországon Jakab Jutka írása az új tájegység kertészeti terveiről Kedves Olvasó! Rendhagyó sétára hívom Önt az idén nyáron megnyíló új tájegységünkbe. Az Észak-magyarországi falu építését hosszú évekig tartó előkészítési munka előzte meg. Az épületeket kiválasztottuk, a bennük lakó családok történetét feldolgoztuk és végül újra felépítettük őket a Múzeum erre kijelölt területén. Ehhez társul viszont az épített környezet, a telkek, kertek kialakítása, a megfelelő növények telepítése, mely vezényletem mellett alakul majd ki. A gyűjtés külső szemlélőnek olykor - így összefoglalva - nagyon egyszerűnek tűnik, de higgyék el, hogy nagyon sok és igen alapos munka rejlik minden egyes épület mögött. A muzeológussal együtt, kertészként én is jártam a falvakat, ahonnan a kiválasztott házakat elhoztuk, és meghallgattam az idős emberek elbeszélését a régi kertekről, virágokról, gyümölcsfajtákról (lásd Skanzen Hírlap 2009. október 10. II. évfolyam 4. szám). Hallottam történeteket, szokásokat, amelyek növényekhez kapcsolódtak, kíváncsiskodtam, hogy mit és hogyan készítettek ezekből, és ezek alapján igyekeztem az új tájegység kertjeinek tervezésénél a hallottakat felhasználni, és amennyire lehet hitelesen bemutatni azokat a fajokat és fajtákat, amelyek abban az időben éltek a kertekben. A beszerzésnél számos nehézséggel kellett szembe néznünk, hiszen ma már sok új, szebb és jobb zöldség és gyümölcsfajta van és alig lehet megtalálni a régieket. Szerencsére sokan vannak, akik gyűjtik ezeket a fajtákat, így sok mindent sikerült megtalálnunk.
linkát is készítettek belőle. A legöregebb hazai barkócafa Szentgál község erdejében található, ma már védett, a törzsének körmérete 314 cm. Két hársfa áll még ezen a telken, aminek a kérgéből kis kosárkát készítettek, amit galagonya tüskével tűztek össze, a füle nyírfagallyból készült és ebben hozták haza az erdőben szedett vad gyümölcsöt, vagy gombát.
Rozmaring, alma és szilva Perkupán
latoknak adták, vagy a növények földjére szórták, hogy jobban fejlődjenek. Filkeházán a morzsát elvetették, a hiedelem szerint ebből nőtt ki az apró, szagos maronka virág melyet a templom díszítésére használnak. Az Erdőhorvátiból származó telken a két ház közül a kisebbik ház múzeumpedagógiai módszertani házként üzemel majd, ezért a kertjét is úgy készítjük el, hogy az ide látogató városi gyerekek meg tudjanak ismerkedni a növényekkel és kerti munkákkal is. Néhány dísznövényt emelek ki a sok közül, ami ide kerül. Rezedát ma már alig találunk a kertekben, mert a díszítő értéke kicsi, de régebben a paraszti kertekben mindenütt volt belőle – elsősorban finom illatáért ültették, és számtalan népdalban is szerepel. Másik kedvelt dísznövénye
lő) szóra vezethető vissza. Nálunk is él a mecseki tölgyesekben egy bennszülött alfaja, a bánáti bazsarózsa. A hagymás növényeket képviselő liliom sziromlevelét ezen a környéken szilvapálinkába áztatták és sebek gyógyítására, rovarcsípések enyhítésére használták és használják a mai napig is. Lippay írja róla a Posoni kert c. művében (16061666): „Fehér liliom közönséges virág az magyarországi kertekben. ….. Szaga a fehér liliomnak nagy vagyon, jó és hathatós, csakhogy az ember fejének nem igen egészséges. Ha ki a földbűl ki akarja venni, Sz. Jakab nap tájban cselekedje azt, és rövid idő alatt megint elültesse, és ha csemetéi vannak, egymástól elszaggatván, szaporítsa; egyébként nem kíván semmi kíválképen való bajmolódást.”
Bánatvirág, liliom, hársfa A sétánkat Filkeházán kezdjük, ami a Nagy-Milic hegység lábánál fekszik, jellegzetes bennszülött növénye a környéknek a szőrös vesepáfrány, a hegyi gyömbérgyökér, a havasalji rózsa és a farkasbogyó. Ezeket azért fontos tudni, mert terveink között szerepel az is, hogy azokat a fajokat, amelyek eltűrik a környezeti adottságainkat és nem védett növények, betelepítjük a ház közvetlen környezetébe. A helyi kertek egyik kedvelt virága az ezen a vidéken 16 éves szűzlánynak nevezett mályvaféle és az őszi bánatvirág. A húsvéti eledelek morzsáját nem volt szabad kidobni, ezt is szentelménynek tartották, és az ál-
Eleink sokkal több időt töltöttek az udvaron és a kertben, mint a ma embere. Ott voltak az állatok, akiket el kellett látni, a kert, amiben megtermelték az étkezéshez szükséges zöldségeket és gyümölcsöket. Ezeknek a feladatoknak a nagy része az asszonyokra és gyerekekre hárult, a férfiak a mezőn, a szőlőben, a kaszálón és az erdőn dolgoztak. a paraszti kerteknek a pünkösdi rózsa, ami a középkorban kedvelt gyógy- és varázsnövény volt. Gyönggyé formált, szárított gyökérdarabkáit bőrszíjon gyerekek nyakára tették, hogy fogzásuk baj- és fájdalommentes legyen. Őseink már a honfoglalás előtt ismerték, legrégibb magyar nevén a bazsarózsát, mai a szláv eredetű bozsur (= isteni), illetve a török eredetű basa (= rangos, előke-
Az Erdőhorvátiból származó ház elé egy barkócafa (helyi neve bereginye) kerül, melyet a népnyelvben „bunkósbot” vagy „bercőkés bot” elnevezéssel is illetnek, mivel gyakran készítettek belőle pásztorbotokat. (A fát tavasszal megszurkálva az ág őszre göcsörtösre forr, ami alkalmassá teszi furkósbotnak.). Gyümölcsét fogyasztották nyersen (szénában puhítva), befőttnek, lekvárnak, sőt bort és pá-
A perkupai ház a híres helyi kőművesek munkáját dicséri. Környezetére leginkább az érintetlenség, a vadregényesség a jellemző. A környékbeli falvak határában sok helyütt ma is megtaláljuk a régi tájjellegű fajtákat őrző gyümölcsösöket, amelyek jobban emlékeztetnek egy kivadult vagy jobb esetben szépen ápolt hatalmas kertre, mint egy gyümölcsültetvényre. Ezeket a régi gyümölcsösöket idézzük meg az elültetett fajtákkal. Az istálló mögött Arany parmen és Honti alma áll, ez utóbbi a Húsvéti rozmaring, de ezen a környéken így hívják. A körtefákat a búzával érő és egy szépasszony körte képviseli. A csűr mögötti gyümölcsösben főleg szilvafák találhatók: Sivákló, Bógyi, Fehér és Besztercei, de lesz még egy téli alma, a Nemes Sóvári és két vadkörte.
Nyakas szilva Sétánkat a Nemesradnóti telken folytatjuk, ahol a kert érdekessége egy olyan bemutató lesz, ahol megismerhetjük azokat a növényeket, amiből olajokat készítettek, vagy még ma is készítenek. A teljesség igénye nélkül, a hazánkban élő olajos növényekből mutatunk be itt néhányat: ricinus, sárgabarack, mandula, mogyoró, kökény, feketekömény, búzacsíra, ligetszépe, körömvirág, csipkebogyó, levendula, orbáncfű, szőlőmag, borágó, málna, bodza, ribizli, kukoricacsíra, dinnye, mák, paprika, sáfrányos szeklice. A telek másik érdekessége a nyakas szilva, amit a helyszínen, a ház ma élő tulajdonosaitól kaptunk. A novaji telken a ház és az istálló közötti területen lesz egy „boszorkányos kert”, itt a látogató megtalálhatja azokat a növényeket, amelyeket különböző praktikákra használtak fel a helyi bűbájosok. Novajból ugyanis birtokunkban van egy gyűjtés, ami a bűbájosságokat és gyógyításokat írja le.
Bodzát a bokorból A vadon élő növények közül ide ültetünk egy bokor bodzát. A bodzát az ördög fájaként emlegették eleink, ágát a gonosz ártó hatalmak távoltartására tűzték a kapura, ajtókra, ólakra. Ugyanakkor fontos gyógynövény is, hiszen alig akadt olyan betegség, amelynek ne lett volna ellenszere a bodza. Édeskés illatú virágjából főzetet készítettek, mely a köhögést enyhítette, de torokgyulladás és hideglelés ellen is alkalmazták. Ugyanakkor kitűnő üdítő italt és pálinkát is lehetett készíteni belőle. A sömör, valamint a verekedések kék foltjainak eltüntetésére a bodzavirágot vajban kissé megsütötték majd ezzel a beteg testrészt bedörzsölték. A bokor elé elszórtan fekete nadályt, bariska vagy csudafüvet, farkasalmát ültetünk, ezeket sebgyógyításra használták. A székfű (kamilla, Szent-Iván pipitér) magját is elszórjuk a fű között, néhány kövirózsa kerül a kövek közé, ennek kipréselt levét fülfájásra alkalmazták. Szívesen ültetnénk egy kis nadragulyát is, de ez annyira csábító, hogy nem merném kockáztatni, hogy esetleg megkóstolják. Az u.n. Hadas telek magas beépítettsége miatt nincs lehetőség kert kialakítására, ezért a telek végében mutatjuk be a nógrádi vidék egyik jellegzetes gyümölcsét, a nagymarosi málnát. Ez egy ismeretlen eredetű magyar tájfajta, a 19. század végétől általános volt a termesztése a környéken, az új fajták csak a 20. század közepe felé jutottak el hazánkba. A Nagymarosi nem terem ugyan sokat, de gyümölcse igen jó ízű, illatos, málnaszörp házi készítésére különösen alkalmas. A környék másik híres gyümölcsfajtája a nagymarosi gesztenye. Ebből telepítünk a cselédházak felé eső oldalon a kerítés melletti szabad területre két példányt. Ennek a jelentősége nemcsak abban van, hogy bemutatjuk a régi fajtákat, hiszen az első példányokat állítólag Károly Róbert telepíttette a környékre, és a mai napig ezek utódai élnek Nagymaros környékén védettség alatt, hanem a fa különösen szép habitusa is jól mutat majd a tájegységben, igaz, hogy ehhez jó néhány év szükséges. Remélem élvezték ezt a kis képzetelbeli sétát és eljönnek meglátogatni az elkészült kerteket, ahol még sok más érdekességgel is találkozhatnak. Jakab Jutka
A száltól a ruháig izgalmas textil műhely a jánossomorjai házban Interpretációs helyszínek a múzeumban 1. A múzeum két textil iparművész munkatársa, Ék Erzsébet (ismert nevén Ékzsó) és Szakács Nikoletta három éve működtetnek egy izgalmas textil műhelyt a Skanzen Kisalföld tájegységének Jánossomorjai német lakóházában. Erzsi és Niki egyéniségükkel és szaktudásukkal egyaránt megragadják azok figyelmét, akik egy kicsit is fogékonyak arra, amit ők röviden úgy fogalmaztak meg: „A száltól a ruháig”. Az iparművész kollégák műhelyében a maga természetességében vegyül össze a tradicionális paraszti társadalom ízlésvilága, anyaghasználata és díszítésmódja jelenkorunk formabontó, játékos, mindig megújulásra törekvő szemléletével. Találunk itt száz éves szövőszéket, századfordulós népviseletet, ugyanakkor a falakon festett növényi indák és szövegek
skanzen_hirlap_1007.indd 5
kanyarognak, és modern lakásokba való ötletes szobadíszek készülnek könnyen hozzáférhető, természetes anyagokból. Ékzsó és Niki idén is a hagyományos tu-
dás és a mai igények inspiráló egymásra hatásának szellemében újították meg műhelyüket. A modern textilipar már döntő mértékben kémiai termékeket
használ, háttérbe szorítva a növényi festékeket és azokat a különleges színhatásokat, melyek csak ezekkel érhetők el. A Szövőszobában azonban megismerhetjük a virágfestés ezeréves művészetének tapasztalatait és hagyományait. Kiderül, hogy környezetünk még mindig gazdag a textilfestésre felhasználható növényekben! A festőnövényeket Erzsi és Niki mindig az évszaknak megfelelően „szüreteli” és használja föl. Ezek felfedezése a gyermekek és felnőttek számára is izgalmas, játékos élménnyé válhat, csakúgy, mint a kreatív energiákat és a kísérletezési kedvet ösztönző felhasználásuk a festési folyamat során. Amikor a Jánossomorjai házban járunk, a Varrószobában megismerkedhetünk néhány olyan fortéllyal, ami lassan kezd a feledés homályába merülni. Pedig néhány alapöltés és díszítővarrás, a folto-
zás, a behúzás vagy szmokkolás ismeretében – és persze néhány jó ötlet – a megunt konfekció ruhákból is káprázatos egyedi darabok varázsolhatók. Munkatársaink a viselettörténetnek is avatott ismerői, és még a szabásminta elkészítésében is tudnak segíteni, ha „népies” inget vagy szoknyát szeretnénk magunknak varrni. A „gazdaasszonyok” immár két helyiségben fogadják vendégeiket: a Szövőszobában és a Varrószobában; és hogy a kettő közötti konyha se maradjon ki, ott dédanyáink és anyáink egy-egy öltözete késztet elgondolkodásra. Erzsi és Niki textil műhelyében semmi sem avítt és poros… legföljebb régi, amiről gyorsan kiderül, hogy nagyon is modern, mai, és hozzánk szól! Felföldi Barnabás
2010.03.31. 14:42:34