Új Szentendrei Hírlap 2011.02.12.

XXI. évfolyam 3. szám

2011. február 12.

Szentendrei olvasnivaló, kéthetente Sok a tulajdonos 2. old.

Egy szülő panaszai 3. old.

Gigantikus hófalak 4. old. Érdemes megnézni 4. old.

Olvasóink írják 5. old.

Torba Nándor 6-7. old.

Szentendrén a Fradi 8. old.

Mattesz Csilla 9. old.

Szubjektív borkalauz 12. old.

Gyöngyszem...

Sokan és szívesen nevezik (nevezték) Szentendrét a Dunakanyar gyöngyszemének. Távolról, a magasból talán még mindig annak látszik (Ady: „Még felülrõl nézve megvolna az ország...“). Az Új Szentendrei Hírlap ebben a sorozatában olyan „gyöngyszemeket“ mutat be, melyek csak közelrõl láthatók és bizony, hamis gyöngyök.

Ára: 95 Ft

Gazdátlanul

Szakember Szentendrén

Legutóbbi számunkban azt ígértük, utánanézünk, mi történik a szentendrei erdőkkel? Úgy tűnik semmi, tulajdonosa sok, de gazdája egy sincs. Pedig nem szükségszerű ez, a szomszédos Pilisszentlászlón is sok, 50 tulajdonos lett a kárpótlás során, mégis létrehozták az Erdőbirtokossági Társulást és gazdálkodnak, művelik az erdőt.

Egy szakember, a Pilisi Parkerdő ZRt. korábbi munkatársa, Kertész József segít eligazodni a kérdésben.

Riportunk a 2. oldalon.

Torba Nándor 27 évet töltött az államigazgatásban, ma már nyugdíjas. Részt vett az önkormányzati törvény kidolgozásában, sokat foglalkozott az oktatással, a kistérségekkel, a településekkel. Hatalmas tapasztalatát sosem hasznosította a szentendrei önkormányzat.

Vele beszélgettünk.

- 1947-ben, Jászszentandráson születtem egy gazdálkodó paraszt családba. Büszke vagyok a szüleimre, sok mindent kaptam tőlük, már gyerekként is részt vettem a munkában. Sok hasznát láttam életem során az itt tanult távlatos gondolkodásnak és realitás érzéknek.

- Fussunk át gyorsan a tanulmányain!

- Jászszentandrásnak akkor még több, mint 4000 lakosa volt, így természetesen több általános iskolája is, én a „központiba” jártam. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban tanultam tovább, majd, egy sikertelen felvételi után kereskedelmi tanulónak álltam és következett a katonaság. Leszerelés után kezdődtek a felsőfokú tanulmányaim. Először tanítóképzőt végeztem népművelés és könyvtár szakon, majd ehhez az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen diplomát is szereztem. Ezután már csak egy államigazgatási szakvizsga és az Államigazgatási Főiskola önkormányzati gazdálkodás szakon szerzett kiegészítő diploma volt hátra.

- Hol kezdett dolgozni? Hol ismerte meg a feleségét?

- A katonaság után a szülőfalumban a helyi könyvtárat vezettem, az ottani rendezvényeken, az irodalmi színpadon ismertem meg későbbi feleségemet. Szentendrére 75-ben kerültünk, amikor a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár indult. Az akkori igazgató, Bihari József hívott meg bennünket. Fél évig albérletben laktunk, majd sikerült a Püspökmajori (akkori nevén Felszabadulás) lakótelepen, a mai Móricz gimnázium mellett egy másfél szobás lakást vennünk. Később nagyobb panelbe költöztünk, majd a Smolnyicán építettük a lakást, amelyben ma is lakunk.

Folytatás a 67. oldalon.

Figyelem Tisztelt Olvasóink!

Következő számunk 2011. március 5-én jelenik meg.

Szentendre, Fő tér

A Fő tér egyik legkulturáltabb portálja a Könyvesbolté. Környékükről nem tehetnek az ott dolgozók.

Mert egyik oldalukon már évek óta (!) díszeleg ez a fura esőcsatorna, másik oldalukon a múlt héten szakadt le az erkély egy darabja, csak a szerencsén múlott, hogy nem sérült meg senki. Az épület a megyei önkormányzaté, valaki szólhatna nekik.

-h-

2011. február 12.

2

Bár sok tulajdonos van

Gazdátlanok az erdők Kertész József verset mond

- Miért kerültek be a kárpótlási alapba az erdők?

- Annak idején, a 90-es évek elején az erdész társadalom nagyon erősen tiltakozott ez ellen, elsősorban azért, mert az erdők értéken alul kerültek be a kárpótlásra kijelölt területek közé. Két doboz cigaretta árának megfelelő kárpótlási jegyért egy hektár, 10 ezer nm, 30 éves fekete- vagy erdei fenyvest lehetett kapni. Sajnos, az akkori politikai viszonyok eredményeképpen nem reprivatizáció, hanem privatizáció történt. Az erdők azért is kerültek be a kárpótlási alapba, mert kevés volt a szétosztható terület.

- Egy erdőt azonban nem lehet megosztani, mint egy építési vagy mezőgazdasági ingatlant.

- Így van, úgynevezett korlátozott magántulajdonok lettek kialakítva, a privatizálásba kerülő erdők osztatlan közös tulajdonba kerültek. Ha jól emlékszem, vidékünkön a Pilisi Parkerdő Rt. a maga 67 ezer hektárjából mintegy 3 ezret adott át a földalapba.

Ez kényszerpálya volt, csillapítani kellett a kárpótlásra várók éhségét. Egy lehetőségünk volt, válogattunk, lehetőleg „tömbön” kívüli, vagy tömb szélén lévő erdőket adtunk át. Miután az erdő egy különleges vagyontárgya a nemzetnek, a kárpótlási- és az erdőtörvény is úgy határozott, hogy az erdők több birtokos estén is osztatlanok maradjanak. Ha bármiféle tevékenységet végezni akarnak, az összes tulajdonos hozzájárulása szükséges. Ma már látszik, hogy hiba volt: nem kényszerítették az adott terület új birtokosait, hogy lépjenek erdőbirtokossági társulásra, csak ajánlották nekik. Az erdőbirtokossági társulás

azt jelenti, hogy az adott terület négy, tíz vagy ötven tulajdonosa „összeáll”, keresnek, megbíznak egy erdész szakembert és regisztráltatják magukat. Csak ezután kaphatnak bármilyen, az erdő kezelésével kapcsolatos engedélyt. Én magam egy olyan erdőbirtokosságot kezelek, ahol száz hektárnak négy tulajdonosa van.

- A 39 hektár szentendrei erdőnek 42 birtokosa van.

- Ez azért nehéz helyzet, mert mint mondtam bármilyen tevékenységhez, tehát még az adás-vételhez is valamennyiük hozzájárulása szükséges.

- Milyen kötelezettségek terhelik a tulajdonosokat?

- A regisztráltak legfontosabb kötelessége az erdő fenntartása. Minden erdőre, az erdőtörvény szerint, függetlenül tulajdonosától tíz éves üzemtervet, erdőtervet kell készíteni, ez szabályozza az elvégezhető és az elvégzendő tevékenységeket, a gazdálkodást. A tervet a hatóság adja ki, nem nagy összegért. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet, külön engedély alapján.

- Ha valakik, mint pl. a szentendrei tulajdonosok, úgy tűnik, nem akarnak semmilyen tevékenységet végezni, megtehetik?

- Sajnos megtehetik. Bár az üzemtervek előírják az elvégzendő munkákat, de ma már nem szankcionálják ezek elmaradását.

- Valaki azért, „hivatalból”, vigyáz ezekre az erdőkre is?

- A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága – ez éppen most alakult át - alá tartozik az erdők felügyelete, ők engedélyezik a terveket.

- Ám, ha valaki(k) még az erdőbirtokossági társulásig sem jutnak el, azok tulajdona teljesen gazdátlan?

- Előfordulhat, ezt mi, erdészek úgy nevezzük: Gazdátlanná tették az új „gazdák” az erdőt. Ma mintegy 800 ezer ha erdő van magántulajdonban, nem hiszem hogy nagyot tévedek ha azt mondom, ennek csak 60 %ában gazdálkodnak. Tehát 300 ezer hektáron semmiféle tevékenységet nem folytatnak.

- Kivéve a fatolvajokat.

- Így van és ez sem az erdőnek, sem a tulajdonosoknak, sem a társadalom egészének nem jó.

- Az önkormányzatnak semmilyen kötelezettsége nincs erdő ügyben?

- Minden terület valamelyik település határában van, de ha erdőművelési ágba tartozik, akkor a szakigazgatási szerv felügyeli, nem az önkormányzat. Tudni kell viszont azt, hogy a tulajdonosok felelőssége megmaradt, ha ellopják az egészet, akkor sem az felel

Szentendrei érte, aki ezt tette, hanem a tulajdonos. A tolvajra, ha tetten érik, a Btk. vonatkozik.

- Úgy tűnik, a szentendrei tulajdonosok sosem lesznek, legalábbis anyagilag érdekeltek abban, hogy létrehozzák az erdőbirtokossági társulást és gazdálkodjanak, „műveljék” az erdőt.

- Amikor beérik, vágás éretté válik egy erdő 80-140 év alatt, (ha nem akác, vagy nemes-nyár állományú) akkor hozhat materiális hasznot, de nem sokat. Az erdő elsősorban nem materiálisan hozza a hasznát, hanem immateriálisan, mint zöld tüdő, mint ami él, szép és örömet szerez mindannyiunknak.

H. G.

A magyarországi erdők állapotáról Magyarország erdőterülete több évtizede folyamatosan gyarapszik. Ma 1,89 millió hektárt, az ország ötödét borítja erdő, míg 1989-ben ez a számadat még csak 1,65 millió volt.

A nemzeti erdőprogram célja, hogy megvalósításával folytatódjon az erdőterület növelése, miáltal Magyarország erdősültsége a mai 20,3 százalékról 2015re 27 százalékra növekedhet. A kitermelt fa mennyisége ellenben évek óta folyamatosan csökkent, tavaly már csak 6,6 millió köbméter fát vágtak ki ipari jelleggel hazánkban.

A magyarországi erdőterület 64 százaléka gazdasági rendeltetésű erdő, 36 százaléka természetvédelem alatt áll. Az erdőgazdálkodás elsősorban azokat a termőterületeket használja, amelyeken másféle mezőgazdasági termelés nem lenne jövedelmező. A magyar erdőterület 57,7 százaléka állami, csaknem egy százaléka közösségi, 41,2 százaléka pedig magántulajdonban van.

A Magyar Agrárkamara megbízásából készült, a versenyesélyek javítását elemző tanulmány szerint az erdőgazdálkodás ma Magyarországon önfenntartó rendszer, mivel a központi költségvetés nettó befizetője. Az állami támogatások 2007-től megszűntek vagy megszűnőben vannak, kivéve az engedélyezett erdőtelepítéseket, amelyekre uniós és hazai forrásokat is fel lehet használni.

A kárpótlás során magánkézbe került erdőterületek egy része osztatlan közös tulajdonba került, ennek folytán mintegy 217 ezer hektár magánerdőnek – ez az összes magánerdő területének egynegyede – egyelőre rendezetlenek a tulajdonviszonyai. Súlyos gond az erdők vagyonvédelme: a fatolvajlás, az illegális fakitermelés már-már ipari mérteket ölt, és hatását a legális fapiacon is érezni lehet. A problémát mihamarabb meg kell oldani az erdőtörvénnyel.

3

Hírlap

Egy szegény szülő panaszai

XXI. évfolyam 3. szám

A folyosó

avagy: Mi újság a Petzeltben?

Az elmúlt időben rossz hírek érkeztek szerkesztőségünkbe a Petzelt József Szakképző Iskola és Szakközépiskolában történtekről. Kis túlzással azt mondhatnánk városszerte, legalábbis a szentendrei iskolákban hallottak már ezekről a problémákról. Ezúttal egy szülő (név és cím a szerkesztőségben) fordult hozzánk, megpróbáltuk sűrítve összefoglalni észrevételeit, panaszait.

Következő számunkban igyekszünk szóra bírni tanárokat és természetesen megkérdezzük Solymosi Csilla igazgatót is.

A szülő: - A gyermekek részéről folyamatos panasz érkezik több terem állapotára (penészes, vizes, dohos), a hőmérsékletre (mérések alapján sokszor a 16 °C - t sem éri el), az illemhelyek állapotára (van olyan WC, amelyiken nincsen ajtó; rendszeresen se szappan, se WC papír nincsen, holott a tanév elején – úgy tudom jogellenesen – 1000 Ft-ot minden diáktól összegyűjtöttek az éves tisztálkodószerek beszerzésére.

Az óraközi szünetekben nincs hol étkezniük (csak a folyosón tudják ezt megtenni), a büfé megközelítése esős napokon és téli időszakban szinte életveszélyes. Hasonlóan súlyos probléma a gyermekek számára, hogy az órarend folyamatosan változik (szeptemberben hetekig egykét napos órarenddel dolgoztak). Sok esetben a gyerekek reggel 8 órakor tudják meg, hogy nincsen első, második, harmadik órájuk, és gyakran a portás (szóbeli igazgatói utasítás alapján) vagy a vezetőség utasítja ki őket az iskolából. Rendszeresen elmaradnak órák. Tudomásom szerint van olyan osztály, melyben szeptember óta gyakorlatilag egyetlen német órát sem tartottak.

Az iskola belső udvarának egy része, illetve a sportpálya teljes területe az építkezés miatt megszűnt. Tavasszal és ősszel a testnevelés órák egy része környékbeli utcákon, illetve a közel található autóbusz parkolóban zajlik.

Az elmondottak miatt nem érezzük biztonságban gyermekeinket, hiszen tartózkodási helyükről és napirendjükről szinte semmit nem tudunk. Hasonlóan súlyos problémának véljük, hogy a folyamatos tanárcserék miatt a tanulók nem tudnak a tanárokkal emberi, személyes kapcsolatot kialakítani, és ez gyakran az érdemjegyekben is megmutatkozik.

Mi, szülők úgy látjuk, a fenti problémák elsősorban az utóbbi két évben keletkeztek, amióta új igazgató, Solymosi Csilla került az iskola élére. Nem ismerjük a pontos számokat, de az azóta eltelt idő alatt a tantestületnek több, mint a fele kicserélődött, nem előnyére. Úgy érezzük, ha ez így megy tovább, hamarosan be kell majd zárni a Petzeltet.

(Folytatjuk) Az iskola udvara. Az épületekben tantermek.

Egyik „tanterem”

Másik „tanterem”

Egyéni jóga menedzsereknek +36 20 232-0987

2011. február 12.

4

Érdemes megnézni

Szentendrei

Bálint nap a Filibilivel „Daloló Mezőség”-i barangolásra hívjuk szeretettel barátainkat, ismerőseinket, rokonainkat

2011. február 20-án, vasárnap 17 órára a szentendrei városháza dísztermébe.

Comenius: Orbis Pictus A Látható Világ 1671 Február 3-án nyitotta meg Dietz Ferenc polgármester és Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója a Vinczemill (Vincze László és fiai papírmerítő műhely) kiállítását a Polgármesteri Hivatalban. A kiállítás február 28-ig tekinthető meg.

A köszöntésekre a nemrég Magyar Örökség és Szentendre Város Mecénása díjjal kitüntetett Vincze László érdekesen válaszolt.

Azt próbálta elmondani, hogy (nagyon sikeres, a szerk.) vállalkozása nem lenne az, ami, ha nem éppen itt kezdett volna bele. Szentendre hangulata, imázsa, az itt élő művészek nyilván hatással voltak rá és tették iparos vállalkozóból egy kicsit művésszé is. Vincze László nem a szavak, sokkal inkább a tettek embere, remélem jól „tolmácsoltuk”.

Néhányan a Vinczemill üzleti partnerei közül: Magyar Köztárság Elnöki Hivatala Magyar Nemzeti Galéria Magyar Olimpiai Bizottság Magyar Országgyűlés Elnöki Hivatala Magyar Tudományos Akadémia Országos Széchényi Könyvtár Bécsi Levéltár George Bush levéltára Gutenberg Múzeum (Mainz) Helmut Kohl könyvtára II. János Pál pápa könyvtára

WWW.VILAGKOR.HU

A Vinczemill üzeme Födémesen

Gigantikus hófalak Japánból Régi közhely és kedves népszokás, hogy nálunk, ha lehull az első ötcentis hó, megáll az élet, megszűnik a közlekedés, kihirdetik a szükségállapotot és az ellenzékre hivatkoznak. Odaát mindez kissé másképpen van: Japán, Honsu szigete A közölt kép - azonkívül, hogy feltétlen és gyermeki rajongással tölt el bennünket megerősíti az emberi nem jövőjébe vetett hitünket is. Vagy ilyesmi. Ha a digitális technika remeke lenne, megnyugodnánk: a Photoshop továbbra sem hagy cserben minket.

Ha mozivásznon látnánk, némi unalommal vegyes beletörődéssel szemlélnénk a távolba vesző birodalmi lépegetőket. A kép azonban valódi és ráadásul nem is valahol egy messzi galaxisban készült, hanem itt a szomszédban: japán hókotrók művét örökíti meg.

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a Télapó még ennél is többre képes, az emberben mégis ébred némi ámulattal vegyes óvatosság: kizártnak tűnik, hogy ezek a képek olyasmit ábrázolnak, amit ember

Köszöntőt mond: Dr. Dietz Ferenc Szentendre város polgármestere.

Közreműködik: a Filibili Népdalkör Száva Borbála Csipkefa népdalkör Dunazug Zenekar Halmos Béla Kertész József Pénteki daloló kör Köszöntjük támogatóinkat: Szentendre Város Önkormányzatát A Szentendrei Kulturális Központot Halmos Bélát és minden kedves Vendégünket, akik eljönnek a Bálint-napra Belépődíjat nem szedtünk, de a KÁSAPÉNZ-ről nem mondanánk le.

Ezért aztán megtömött pénztárcáját senki ne felejtse otthon!

irányította munkagépek hoztak össze, rendes munkaidőben, ebédszünettel, szakszervezettel, meg minden. Az alábbi bizonyíték láttán azonban elnémulnak a kétségek - a videón tisztán látszik, hogy a mesterséges szurdokokért a Homo Sapiens japánul beszélő ága a felelős. Itt az ideje, hogy vizsgálóbizottságot küldjünk keletre, bár kissé tartunk attól, amit kiderít majd.

Amúgy meg a Gellért-hegy a Himalája. www.vilagkor.hu

A Világkor szándékának megfelelően a világ legolvasottabb és legfrissebb technikával és tudománnyal foglalkozó portáljainak cikkeit monitorozza, fordítja és adja közre kiegészített formában, egyedi ízzel - napi két műszakban.

Emellett - nevéhez hűen - beszámol korunk világának napjairól.

Az oldal távlati célkitűzése az, hogy naponta 4 frissítéssel jelentkezzen, egy nagyobb terjedelmű cikkel, valamint a legjelentősebb technológiai portálok nyomán friss érdekességekkel - melyeket szintén egyedi ízben és összefüggésbe helyezve tálal.

Ehhez keressük támogatók, szponzorok segítségét - cserébe a kiváló olvasottságú Világkor hirdetési felületeinek részét ill. egészét, tematikus rovat indítását, vagy személyre szabott együttműködést kínálunk.

Köszönjük !

5

Hírlap

Olvasóink írják Nem igaz, hogy a város megtelt: TÚLCSORDULT! Mi bizonyítja ezt az állítást? A tapasztalás.

Ha megjön a jó idő, városunkban a szirénázó autók gyakorisága a „San Francisco utcáin” hallhatóhoz hasonlít. Vajon a városfejlesztőknek van statisztikájuk a balesetek növekedésének a számáról? (Hol van már a nyugodt kisvárosi biztonság...) Van-e birtokukban statisztikai kimutatás a növekvő légúti megbetegedésekről, a légszennyezettség mértékéről különböző időkben? Én tapasztalom gyalogosként, kerékpárosként a kipufogógáz kellemetlen szagát, látom a füstjét és a portól opálos levegőt. Nem mindig, de száraz, napos időben így van.

A belvárosi iskolák zsúfoltak, udvaruk alig, gyerekeink nem játszhatnak tiszta levegön, egészséges fejlődésüknek rossz a feltétele. A városban folyamatosan használható sportpálya nincs, a kerékpárutak elhanyagoltak; kivétel a rövid gátszakaszon épült új út. A lakosság száma rövid időn belül 26 ezerre nőtt – ennek megfelelően emelkedett az autók száma is, amit a hajdani kisváros ma már igen nehezen visel el. Azoknak az utcáknak a lakói, akik szenvednek a zajtól, a rezgéstől, a légszennyezettségtől, úgy gondolják, hogy egy „mentesítő út” a megoldás a bajukra. Pedig egy új út, amely köré már most ipari és kereskedelmi terület van biztosítva, növeli a szentendrei forgalmat, hisz a környező településekről is ide jönnek dolgukat intézni az emberek.

Tapasztaljuk, hogy Földünk élhetősége pusztul a rossz emberi döntések miatt. Szentendre is részese ennek, hisz évekkel ezelőtti előadásokon hallottam, hogy a magyarországi „piszkos tizenkettőben” kapott helyet a légszennyezettsége miatt. Ott, ahol eddig Szentendre tüdejének egy része volt, nyugalom és szépség, most ott is zaj, füst, szirénázó autók, a természet pusztítása lesz.

A városlakók nyugalma a 11-es út és a „mentesítő” út harapófogójában veszik el.

A „mentesítő” út bedugulását külföldi nagyvárosok példái vetítik előre.

Másként kell megoldani a város ilyen gondjait. Gondolkodjunk közösen, lakók, szakemberek, városvezetők, hogy mindanynyiunk érdekét szolgálja a megoldás. Ha kell, egyéni érdekünket alakítsuk a közösségéhez. Osszuk meg egymással erről alkotott véleményünket újságban, interneten, beszélgetéseinkben. A február 8-i lakossági fórum bizonyította, hogy törődünk városunkkal, de türelemre, higgadtságra és sok beszélgetésre van még szükség a belátáshoz.

Ehhez kérünk a város vezetőitől újabb lehetőségeket, ahol az őszinteség, a terített kártyák, a valóságos adatok biztosítanák a legjobb határozatokat.

Hargitai Katalin

XXI. évfolyam 3. szám

Hegymenetben a kiképző bázis

anuár 25-én a szentendrei – közel 300 méter magas – Kőhegyre vezető úttalan utakon megtartott hat kilométeres menetgyakorlattal vette kezdetét a parancsnokok és törzsek 2011 évre tervezett felkészítése.

Az újév gyakran új fogadalmakkal indul.

Deme Tibor ezredes, a MH központi Kiképző Bázis (MH KKB) törzsfőnöke esetében ugyan nem így történt, de elhatározta, hogy az új évben felfrissíti az alakulat parancsnoki állományának és törzsei kiképzésének rendszerét, a hangsúlyt a kohézió, a csapatszellem erősítése és az „ép testben ép lélek” elv alapjaira és mindezek harmóniájára helyezve.

A törzsfőnök, aki saját maga számára is magasra állítja a mércét a fizikai állóképesség és a szakmai kompetencia fejlesztésében, szilárdan vallja, hogy a parancsnoki állomány és a törzsek tevékenységét nagyfokú nyitottság, szakmai magabiztosság és kompetencia, kiemelkedő munkabírás kell, hogy jellemezze. Ebben a tekintetben nem szabad különbséget tenni a harcoló, harctámogató vagy harci kiszolgáló szervek, az „első lépcsős” vagy a hátországban szolgálatot teljesítő alakulatok állománya között.

A Pilis-hegység pedig festői szépsége mellett ragyogó lehetőséget nyújt a havi rend-

szerességű, növekvő távolságú hegymenet megtervezésére és végrehajtására, ami nem csupán kimozdít az irodából, de fokozza az állóképességet, kiszellőzteti a fejet, és két levegővétel között lehetőséget ad olyan dolgok megbeszélésére is, amire máskor, máshol nem lenne sem idő sem hely. Mindezek együtt erősítik a kohéziót, csapatot kovácsolnak és szerepet játszanak a fizikai állóképesség fokozásában, az éves teljesítmény felmérés sikerében vagy csak úgy általában az egészséges életmód kialakításában.

Honvédelem.hu

Elhunytak Dubecz Józsefné 90 év Turóczi Gábor Lajos82 év Puppán József 73 év Maros Jenő 88 év Agamál Lászlóné 77 év Horváth Attila 68 év Homor István 88 év Bukovits Ilona 91 év Bánhidi Tibor 63 év Elsik László 73 év Gruber Ferenc 79 év Forján László 79 év

dec. 28. dec. 29. dec. 29. jan. 1. jan. 2. jan. 3. jan. 8. jan. 11. jan. 12. jan. 13. jan. 14. jan. 17.

Tan-pályaudvar Február 19-én, szombaton 8 órától: - Vendéglős 250 óra 160 000 Ft Február 26-án, szombaton 8 órától: - Óvodai dajka 50 óra 60 000 Ft Még 2-3 fő csatlakozhat: - Eladó 100 óra 50 000 Ft - Kereskedő, boltvezető 60 óra 40 000 Ft Bővebb felvilágosítás: iroda@tanpalyaudvar.hu v. 20 589-0771.

Részletfizetési lehetőség!

Munkanélkülieknek, kismamáknak - 10 %! www.tanpalyaudvar.hu Nyilvántartási szám: 00901/2009

2011. február 12.

Folytatás az 1. oldalról

Szentendrei

6 Nem kérdezték a véleményét

Szakértő Szentendrén

- Mikor került az államigazgatásba?

- Az első igazgatási munkahelyem, a Jászberényi Járási Hivatal volt, de 83-ban kezdtem az államigazgatásban dolgozni az akkor éppen „művelődésinek” nevezett minisztériumban, melyhez természetesen az oktatás is tartozott. A szintén Szentendrén lakó Platthy Iván hívott az általa vezetett tanácsi osztályra. A miniszter Köpeczi Béla volt, az Ő közvetlen irányításával dolgoztunk. Nagy tudású, európai gondolkodású ember volt, természetesen szocialista alapokon. Hétfőn reggelenként Aczél elvtársnál kezdett, amit nagyon nem szeretett, kérte is, szervezzük hétfőre a vidéki utakat.

- Mi volt az Ön feladata?

- Egyrészt szerveztük a miniszter programját, másrészt összehangoltuk a minisztérium ellenőrző tevékenységét, mely azt vizsgálta, hogyan látják el a tanácsok az állami, elsősorban az oktatási, közművelődési feladatokat. A következő munkahelyemre a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához 88 áprilisában kerültem oktatási és kulturális referensnek. A Hivatalt akkor alakították át és szervezetileg a Belügyminisztériumhoz csatolták, vezetője Gál Zoltán lett. Az Országházból helyileg is Belügyminisztérium épületébe kerültünk. Izgalmas idők voltak, itt döbbentem rá arra, hogy beszélgetéseinket lehallgatják. Nemcsak a mienket, a legfelső vezetőkét is. A lehallgatást végző a részleg a szomszéd szobában volt, oda nem lehetett bemenni. Egyik alkalommal véletlenül hallottam a bejárat előtti beszélgetést, amint az egyik miniszterhelyettes titkárnője azt magyarázza a „részleg” vezetőjének, hogy amit a végén mondott a tábornok elvtárs, azt töröljék le. Ha a tábor-

nokot is lehallgatják…

- A rendszerváltás mit hozott Önnek?

- Érdekes módon a Belügyminisztériumban nem csináltak nagy felfordulást, a vezetőket természetesen eltávolították. Mi ott maradtunk és egyik feladatunk az önkormányzati törvény előkészítése volt.

- Álljunk itt egy kicsit meg! Azt gondolom, nem volt rossz törvény, de mára az idő talán túlhaladt rajta. Ugyanakkor, mivel „kétharmados” törvény, eddig nem sikerült jelentősen megváltoztatni, elmaradt a sokak által szükségesnek vélt közigazgatási reform.

- Nagyon jó koncepció készült, elsősorban a francia önkormányzati rendszer mintájára, azonban ezt nem sikerült politikailag elfogadtatni. Az SZDSZ nem támogatta a megyék erős szerephez jutását, ezért azok feladatai kiürültek, ami az egész elmúlt húsz év gyakorlatára rányomta a bélyegét. Minden kormány szembetalálta magát azzal a problémával, hogy a települések nem tudják a térségi feladatokat megfelelően ellátni, pl. a szakképzést fenntartani. Különböző válaszok születtek erre, volt, amikor a szakminisztérium „magához vett” néhány szakképző intézményt, volt, amikor a kistérségi társulást erőltették. Tehát a kiindulási koncepció megvalósítása helyett a területi feladatellátást többnyire a települési önkormányzatok végezték, így a középfokú iskolák is a településekhez kerültek. További gond volt, hogy elkezdtek szaporodni a középiskolák, sokszor nem is figyelve egymásra, azonos szakmákat oktatva akár szomszédos városokban.

Ennek hatásait nem kell itt részletezni.

- Tekintve, hogy a fenntartó a legtöbb esetben a települési önkormányzat, nem is lehetett megtiltani.

- Így van, most át kell tekinteni az egész rendszert, kellő politikai erővel rendelkezik a kormány a szükséges intézkedések végig viteléhez. Nyilván sok embert ez kellemetlenül érint, és átmeneti gondokat okozhat a pedagógusok foglalkoztatásában.

Az átalakítást nem lehet a települési önkormányzatok belátására bízni, hiszen ott az intézmények pedagógusai, diákjai és szüleik, jelentős lobbi erőt jelentenek és ellenérdekeltek.

- Érdekes visszatekinteni az önkormányzatok finanszírozására is. Először az SZJA teljes mértékben helyben maradt, majd aránya fokozatosan csökkent, ma valahol 5-6 % között van.

- A 100 % csak egy évig maradt a településeknél. Azért nem vált be, mert a nagyvárosoknak, például Budapestnek nyilván nagy a személyi jövedelemadó bevétele…

- …Jászszentandrásé meg kicsi.

- Igen. A kistelepülések ellehetetlenültek volna. Azt, hogy nincs jól megoldva az önkormányzatok finanszírozása az is mutatja, hány önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települést kell évente kiemelten támogatni.

Lehet, hogy arányuk eléri az 50 %-ot is.

- Nagy falat, szép munka lehetett az önkormányzati törvény előkészítése, de menjünk tovább!

- A Belügyminisztériumban feladataink közé tartozott még a fejlesztési programok beindítása, ezek közül talán a legsikeresebb a tornatermek építése volt a 90-es évek elején, de a színház rekonstrukciók is jelentősek voltak.

- Olvastam egy Önnel készített riportot arról: Mitől iskola egy épület? Gondolom, pl. a tornateremtől.

- Ennél többről volt szó. A rendszerváltás után az önállóvá váló települések sokszor mindenféle sufniban oktattak már, függetlenül attól, hogy a légtér és a fűtés megfelelő e, van-e elégséges természetes és mesterséges fény, van-e tornaterem és vannak-e szaktantermek, van-e igazgatási rész és könyvtár, biztonságos-e az épület. Semmiféle speciális, csak az oktatásra vonatkozó előírás nem volt. Ezt készítettem elő, jóvá is hagyták, azóta már szabvány lett belőle. Óriási ellenállás volt, elsősorban a Pénzügyminisztérium és az önkormányzatok részéről, ami teljesen érthető. Örült viszont a szakma, az építészektől a pedagógusokig.

- Lépjünk ismét tovább!

- 96 szeptemberétől a Miniszterelnöki Hivatalba kerültem. Ismét Platthy Iván hívott meg, akit egyházügyi államtitkárnak neveztek ki. Az ő titkárságát vezettem kormány-főtanácsadóként. 97-ben kötötte meg a szerződést a magyar állam a Vatikánnal. A kormány 5 törvényt nyújtott be az egyházak kárpótlásával és finanszírozásával kapcsolatban. Ennek a csomagnak az előkészítésével, összehangolásával foglalkoztam. 98-ban ezt az államtitkárságot megszüntették, Szemkeö Judit államtitkár áthívott a Pokorni Zoltán által vezetett Oktatási Minisztériumba, ahol a miniszter tanácsadó testületeinek működtetése, az önkormányzatokkal való kapcsolattartás és a nemzetiségi oktatás gondozása volt a feladatunk.

- Tudom, foglalkozott a kistelepülések megtartó erejével. Mint mondta, pl. a születésekor még 4000 feletti lakossággal bíró Jászszentandráson ekkor már csak kétezerötszázan laktak. 98-ban volt törekvés a folyamat megállítására?

- Nagy beavatkozásokat nyilván nem lehet véghez vinni. Akkor már látszott, hogy van oda-vissza áramlás. Nagyon komoly „hely-

Hírlap csere” folyik, időben előbb a városokba költözés a jellemző. Mára a 30 ezer feletti városokban ez a népesség mozgás negatív szaldót mutat, azaz ott csökken legnagyobb mértékben a lakosság szám, és az ötszáz fő alatti településeken.

- Mi az oka ennek a két, ellentétes folyamatnak?

- A városokba elsősorban a munkalehetőségek, a jobb szolgáltatások miatt vándorolnak, vissza pedig többségében az elszegényedés vezet. Megfelelő jövedelem nélkül vagy éppen munkanélküliként, segélyből nem bírják fizetni a városi költségeket, ezzel számukra be is zárul a kör, legfeljebb hasonló státuszú településekre költözhetnének át. Vissza, a város felé ma nincs út az elszegényedett rétegek számára.

- Ez a folyamat nyilván nem vonatkozik az agglomerációkra, nemcsak a budapestire, a többi nagyvároséra sem. Mi is éreztük a fővárosból kiköltözők nyomását, ez a folyamat ma már, Szentendre „megtelt”, Dunabogdánynál és Tahitótfalunál tart, nem az elszegényedettek vándorlásáról van itt szó.

- Így van, az a folyamat, amiről beszéltünk az agglomerációkon kívüli kistelepülésekre vonatkozik. Mi vizsgáltuk a különböző kistérségekben végbemenő mozgásokat, pl. a civil szerveződéseket is. Az eredmény világosan mutatta, hogy az elszegényedett kistérségekben, ahol kiemelten fontos lenne az összefogás, az önszerveződés, ott ez hiányzik, mert az emberek minden energiáját elviszi a napi megélhetés biztosítása. Egy előnyös feltételek között élő Vas megyei, pl. szentgotthárdi kistérségben, mely országos viszonylatban is az első tízben van, már megtaláljuk a civil szerveződéseket a kisebb településeken is.

- Az elmúlt húsz év visszatérő vitái a kistelepülések iskoláiról is szóltak. A megtartó erő a „templom és az iskola”.

- A templom még áll a kis falvakban, de plébános, lelkész már többnyire nincs, már nem tudja eltartani a közösség. Én úgy láttam, a kormányok, a rendszerváltást követő bő egy évtizedben megpróbálták támogatni ezeket a falvakat, iskoláikat, az első Orbán kormány pl. legalább az alsó tagozatot és az óvodát. Én megnéztem, kiszámoltam, nem kerülnek ezek sokba, nem okoznak nagy gondot a költségvetésnek. Egy városi iskola többe kerül. A felső tagozatoknál ugranak meg a költségek. Ha számolok a városba utaztatás költségeivel is, nem nyer semmit a költségvetés ezeknek az alapfokú iskoláknak a megszűntetésével. Mégis, az elmúlt nyolc évben láttam törekvést ezek indirekt, szabályozókon keresztül történő bezáratására.

- 2002-ben ismét választások, kormányváltás.

- Magyar Bálint visszavonta a főosztályvezetői kinevezésemet, a jogszabály által előírt munkakör felajánlása megtörtént, amit nem fogadtam el. Fél évig, a felmondási időm leteltéig nem volt munkám. Némi

7 kerülővel, rövid idő után visszakerültem a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi államtitkárságára, majd vezetőváltás történt és engem tartalékállományba helyeztek. Fél év után aktiváltak és a közigazgatás fejlesztéssel foglalkoztam 2010 októberének közepéig.

- Már nyolc évvel ezelőtt is sokat lehetett hallani „szakmai” körökben a közigazgatási reformról. Arról, hogy sok és drága a működése a 3200 önkormányzatnak, arról, hogy a megyék ma már nem természetes területegységet jelentenek, hiszen pl. milyen közös érdeke van Vecsésnek és Szentendrének? Tekintve, hogy az önkormányzati törvény 2/3-os, módosítására nem volt esély, bár mindenki tudta, szükség van megváltoztatására. A két cikluson keresztül kormányzó szocialisták és szabad demokraták megpróbálták megteremteni a kistérségeket és támogatni is a kistérségi pályázatokat, kevés sikerrel. Nagyon nagy munka vár a jelenlegi kormányra.

- Már el is indult ez a munka, a megyei kormányhivatalok felállításával, és tervezik a járási hivatalok felállítását, melyet korábban én is javasoltam. Abszurd helyzet volt, hogy az államigazgatási, hatósági feladatokat kiadták az önkormányzatoknak, „albérletbe”.

Sok esetben összeférhetetlen, hiszen az önkormányzat is lehet„ügyfél”, ha építkezik, ha az intézményei, gazdasági szervezetei esetleg környezetet károsítanak, ha a földterületén virágzik a parlagfű, stb. A közigazgatási reform része kell legyen annak átgondolása is, milyen önkormányzati feladatot indokolt szakmai, gazdaságossági szempontok miatt magasabb szintre emelni, illetve jelenleg az állam által ellátott feladatot megszűntetni.

- Nyilván nem a honvédelemre gondol.

- Ez az állam klasszikus feladatai közé tartozik, de minden ágazatban lehetnek olyan részterületek, ahol az állami szerepvállalás túlzó, és nem szükséges az egész közösség erejét erre használni. Én a közösségi közlekedést, a szociális ellátást, gazdasági szervezetek, civil szervezetek támogatását vizsgálnám meg az elsők között ebből a szempontból.

- Az emberek szeretnek dönteni (főleg mások ügyeiben) vagy csak elhinni, hogy döntési helyzetben vannak. Keresztülvihető-e az önkormányzatok számának csökkentése, a kistelepülések önállóságának megszüntetése? Másrészt, kell-e ennyi önkormányzat, hogyan működik ez más országokban?

- A rendszerváltáskor óriási felhajtóerő volt, hogy minden településnek saját, demokratikusan választott vezető testülete lett. Hamarosan elindult azonban a gazdasági szereplők részéről ennek a támadása, nem kell háromezer, elég lesz háromszáz, mondta az amerikai - magyar kereskedelmi kamara elnöke, még néhány évvel ezelőtt is. Ezen sokat élcelődtem, meg kell hagyni háromszáz kistelepülést, az nagyon olcsó lesz, és meg kell szüntetni Budapest, Debrecen, Miskolc, stb. önkormányzatait. Spórolni csak ezeken

XXI. évfolyam 3. szám lehet, mert a kistelepülésen nincsenek képviselői tiszteletdíjak.

A falu működését viszont önkormányzat nélkül is biztosítani kell: oktatás, kulturális terek, villany, csatorna, utak, temető, stb.

Franciaországban 36 ezer önkormányzat van, tehát arányiban is több mint Magyarországon, hiszen területe, lakossága megközelítően hétszerese a miénknek. Ott föl sem merül, hogy nincs szükség rájuk, igaz, nem terhelték őket olyan, alapvetően állami feladatokkal, melyek ellátására alkalmatlanok. Az elmúlt két évtized ágazati törvényeinek kudarca véleményem szerint az, hogy nagytömegű feladatokat helyeztek differenciálás nélkül önkormányzati hatáskörbe. Az egymást váltó kormányok válasza ere a problémára nem az önkormányzatok teljesítőképességéhez igazodó feladat telepítés volt. Ennek a hatáskör decentralizációs kudarcnak a beismerése helyett, annak elfedése történt az elmúlt hat évben azzal, hogy felülről vezérelt társulási szisztémával kívánták kezelni. A kistérségi társulások nem alkalmasak erre. Például Zala megye és egyben az ország legnagyobb kistérségének 79 tagja volt. Ha bármire pályázni akartak, vagy csak egyszerűen valamiről döntést hozni, mind a 79 települési önkormányzatnak jóvá kellett azt hagyni. Ez a rendszer nyilván működésképtelen.

- Visszatekintve beszélgetésünkre, Ön sok mindennel foglalkozott, de alapvetően megmaradt tanult szakmái, az oktatás és a közigazgatás környékén. Szentendrével, a város változó vezetésével milyen kapcsolata volt? Kérték-e meg, vagy föl valamire?

- Sosem kérték a véleményemet. Egy felkérést kaptam, a Szentendréért Közalapítvány kuratóriumába, melynek azóta is tagja vagyok. Szívesen segítenék természetesen, az egyik polgármesternek fel is ajánlottam egy konkrét ügyben a szolgálataimat ingyen és bérmentve, de nem tartott rá igényt.

- Ma már nyugdíjas, mivel telnek napjai?

- Elsősorban pótolom azokat a házkörüli munkákat, melyeket eddig nem tudtam elvégezni. Emellett unokázok is. Talán a város életébe is több időm lesz a jövőben bekapcsolódni.

Horváth Gusztáv

250 óra

Tan-pályaudvar Márciusban induló tanfolyamunk: - Autószerelő 360 000 Ft

iroda@tanpalyaudvar.hu, 20 589-0771, www.tanpalyaudvar.hu Részletfizetési lehetőség!

Munkanélkülieknek - 10 %!

Nyilvántartási szám: 0901/2009

8

2011. február 12.

HÍRMONDÓ Kulturális Kht

A tisztéről távozó Závodszky Zoltán ügyvezető benyújtotta a kht. 2011. évi üzleti tervét, mely 173 millió forintos kiadás mellett 80 millió forint saját bevétellel és 93 millió forint önkormányzati támogatással számol. A tervek szerint 2011-ben, a bővítés miatt nem nyit ki a Művészet Malom és elmaradnak az Ister napok is, ennek időpontjában fogadja városunk az European People fesztivál vendégeit.

Nyersanyag normák

Az önkormányzati fenntartású intézmények (bruttó) ebéd nyersanyagnormái 2011-ben: Bölcsőde 240 Ft Óvoda 235 Ft Iskola, alsós 270 Ft Iskola, felsős 290 Ft Gimnázium 295 Ft Alkalmazott 345 Ft A bölcsődét kivéve valamennyit 60 % rezsi költség terheli.

Gát

Várhatóan tavasszal elkezdődik a belvárosi Duna gát építése. Ennek ideje alatt a Dunakorzó le lesz zárva.

Rejtvény

Egy szentendrei közgazdász, Barna Viktor az ország legjobb rejtvényfejtője. A Rejtvényfejtők Országos Egyesületének szombati versenyén 17 kategóriából 4-et megnyert, egyben pedig harmadik helyezést ért el.

(Barna Viktort kb. egy évvel ezelőtt mutattuk be a Hírlap olvasóinak.)

Távhő

Januári ülésén a képviselő-testület nem tudta tárgyalni a VSz ZRt. távhő alapdíj emelési javaslatát, mivel azt előzetesen az Energia Hivatalnak véleményeznie kell.

A februári testületi ülés lapzártánk után zajlik, tudomásunk szerint azon sem tárgyalják. Ha Somogyi Zsolt vezérigazgató számai igazak, akkor minél később történik emelés, annál nagyobb lesz vagy más bevételekből kell finanszírozni a távhő szolgáltatást.

Vállaljuk: kádak, zuhanykabinok és jakuzzik telepítését, beszerzését és egyedi kivitelezését.

Rövid határidő, garancia.

06 20 51-12-136 www.uhs.hu

Szentendrei

Futballmérkőzés a szentendrei árvízkár megelőzéséért Kedves Olvasó!

Játsszon velem egy kis kvíz játékot.

Tudja, hogy melyik az a csapat, amelyik 1931-32-ben 100 %- os magyar bajnok lett, döntetlen és vereség nélkül?

Tudja, hogy melyik az a futball csapat, amely a legtöbb alkalommal nyert Magyar Kupát? És tudja, hogy melyik magyar csapat volt az, amelyik leküzdötte a belga Anderlechtet, ezzel a Bajnokok Ligájába juttatva magát?

Ha fenti kérdésekre nem tudja a választ, azt biztosan tudja, hogy melyik az a magyar futball csapat, amelynek zöld-fehér a színe? És, ha eddig sem ismert rá egyik kedvenc csapatomra, akkor szeretném figyelmébe ajánlani a következő neveket: Albert Flórián, Varga Zoltán, Nyilasi Tibor, Simon Tibor, Lipcsei Péter Lisztes Krisztián, Gera Zoltán, Rósa Dénes.

Nos, valószínűleg Ön is rájött kedves Olvasó, hogy a Ferencvárosról, a híres Fradiról van szó! Jogosan felmerülhet a kérdés Önben, hogy miért írok ilyen hosszan a zöld-fehérekről, azon kívül, hogy egyik kedvenc csapatom? Azért, mert személyesen is találkozhatunk velük Szentendrén, egy különleges eseményen!

Futballmérkőzés a szentendrei árvíz kármegelőzésére a február 14.-én nyíló Pannónia Sarokház (2000. Szentendre, Stromfeld Aurél utca 1/a, www.pannonsarokhaz.hu), a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisának és Szentendre Város Önkormányzatának szervezésében.

Február 20-án, 10. 30-kor kezdődik a Ferencváros-Szentendre város csapata közötti kispályás labdarúgó mérkőzés, a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisának sporttelephelyén (volt tisztiiskola területe).

A mérkőzés teljes bevételét karitatív célra, Szentendre város árvízmegelőzésére fordítják a szervezők.

A Pannónia Sarokház nyílt hétvégéjén a számos különleges program mellett erre is gondoltak a tulajdonosok, a szervezők és a Ferencváros labdarugói.

A találkozó különlegessége, hogy Rósa Dénes a Fradi csa-patkapitánya-akinek családi kötődése is van városunkhoz- az első félidőben az FTC, a második félidőben pedig városunk csapatát erősíti játékával.

Szentendre város csapatának tagjai a Pannónia Sarokház támogatásával: Tolonics Gyula-Petricskó Zoltán–Batári Csaba-Kirchhoff Attila–Török Balázs-Rósa HenrikDömötör Gábor-Dombay Zsolt-Szeltner Gábor-Késmárky Dávid-Horváth Gusztáv-Péntek Tamás Várunk mindenkit, aki szereti Szentendrét,

Digitális nyomda Kossuth L. u. 22, a Takarékszövetkezet mellett.

Névjegyek, szórólapok

akinek fontos az árvízmegelőzés, és aki szeretné élvezni a Ferencváros labdarúgóinak játékát, ezen a fantasztikusnak ígérkező hétvégén. És várjuk azokat is persze, akik szívesen ismerkednek meg az újonnan megnyílt Pannónia Sarokház bőséges és választékos kínálatával.

A Pannónia Sarokház megnyitása alkalmával nyílt családi hétvégét tart február 19-én 20-án.

Családi nyílt hétvége a Pannónia Sarokházban Minden egy helyen 2011. február 19. szombat Pannónia Sarokház – Étterem és Kávézó 9.00 – 10. 00 Kakaó és kalácsparti Pannónia Sarokház – Kiscsikó Játszóház Farsangolás és kézműves program 10.00 – 12.00 kalóz kendő hajjal, szemvédővel (kicsiknek és nagyoknak) Belépő ára: 1300 Ft/fő 12.00 – 14.00 gipsz mini maszk festés (kicsiknek és nagyoknak), spárgával tekert farsangi álarc (8 éves kortól ajánlott) Belépő ára 1300 Ft/fő 15.00 – 16.00 Néptáncbemutatóval egybekötött táncház, amelyen a részvétel ingyenes 2011. február 20. vasárnap Pannónia Sarokház – toronyszoba 9.00 – 12.00 Baba – Mama börze Pannónia Sarokház – Kiscsikó Játszóház 10.30 – 11.30 Bábszínház – Állatmesék a Fabatka bábszínház előadásában Belépő ára: 1000 Ft/fő Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa (volt tiszti laktanya) 10.30 – 12.00 FTC – Szentendre Pannónia Sarokház csapata, kispályás labdarúgó mérkőzés Belépő ára 500 Ft/fő, gyermekeknek 6 éves korig ingyenes A bevétel teljes összegét a Pannónia Sarokház és Szentendre Város Önkormányzata a szentendrei árvíz megelőzésére ajánlja fel.

Pannónia Sarokház Toronyszoba 12.00 – 13.00 A Ferencvárosi Torna Club labdarúgói dedikálnak Ezen a hétvégén minden egyes szolgáltatásunkból 20 % kedvezményt adunk. Mindenkinek, aki ezen a hétvégén ünnepli születés-, vagy névnapját meglepetés ajándékot adunk.

Pannónia Sarokház www.pannonsarokház.hu

www.digitalisnyomda.net

30 952-1972

9

Hírlap

SPORT

SPORT

Mattesz Csilla, így szokták mondani, az uszodában nőtt fel. Olimpiára készült, de a számára ideális Los Angeles-i elmaradt, helyette Moszkva következett, ahol lemaradt a dobogóról. Utána abbahagyta a versenyszerű úszást, de a vizet nem hagyta el. Saját lányával kezdte el Magyarországon a baba-mama úszást és a nagyon kedvező tapasztalatok alapján dolgozta ki saját módszerét, fogyatékkal élők számára is. Ma már hét nagyvárosban dolgoznak saját tanítványai.

A szentendrei V 8 uszodában beszélgettünk Vele. kevéssé ismert, Pestről jönnek ki a gyerekek: jelenleg két egészséges és két sérült. Volt, akit a házban is nehezen fogadtak el, de ma már reggelente kérdezik, jön-e Márkó oviba?

- A Vízipók Integrált Egyesület 27 éves, mint a lányom, azóta működik. Nem ez volt az első kezdeményezésem. Korábban, a III. kerületben, egy magánházban működtünk.

Az én gondom mindig az volt, hogy másnak nincs kivel, nekem nincs hol dolgoznom tanítványaimmal. Uszodáról, uszodára vándoroltunk, míg egyszer csak találkoztam egyik volt tanítványom szüleivel, akiknek elmondtam problémámat. Megmutatták Római parti házukat, csináltunk a kertbe egy medencét és elkezdtünk dolgozni. Nyáron működött is a dolog, így ősszel, hitelből építettünk egy benti medencét is. Az én elvem mindig az volt: a babaúszás az üzlet, a gyógyúszás, vagyis a vízben történő rehabilitációs fejlesztés a szerelem. Délelőtt gyógyítottam, délután üzleteltem. Ezért „integrált” egyesület a Vizipók. Az egyik anyuka egy félórás foglalkozásra a kezemben hagyta a gyerekét, mondván, mindjárt visszajön, de csak sokkal később jött. Ez adta az ötletet, hogy csináljunk vízi bölcsődét. Kibővítettük a házat, megkértük az engedélyeket. Aki akarta, otthagyhatta gyerekét egy fél órára vagy egy hétre is, felvettünk két óvó nénit. Eltelt az a bizonyos hét év, mint egy házasságban, amikor a társam azt mondta, szép volt, jó volt, de most már egyedül folytatná. Ővé volt a ház, én pedig húsz úszógumival távoztam. 2009 végén, huszonöt év után munkanélküli lettem, nevem volt, de helyem nem. 2010 telén jöttem ide, a szentendrei V 8 uszodába. Először csak az úszáshoz béreltem helyet, majd tavasszal átvettem a nem túl jól működő játszóházat. A Vizipók Egyesületnek ugyan én vagyok az elnöke, de van elnöksége és tagjai is. Számoltunk és arra jutottunk, ami bejön, az el is fog menni, a mai napig így történik. Nyáron úszótábort csináltunk ebben a csodálatos létesítményben, majd beindítottuk az úszó bölcsit és óvodát. A szentendreiek számára ez még

Munka közben - Az egészséges gyerekek szülei feltehetően idegenkednek ettől a helyzettől.

- Így volt, tovább is adták a hírt, ne jöjjenek mások se, itt sérült gyerek van. Mára egy kicsit változott a helyzet, kezdik megismerni a munkámat és elfogadják Márkót is.

Tagnap és tegnapelőtt is volt itt két család, akik áprilistól idehozzák gyerekeiket. Belátták, jó, ha megtanulják és elfogadják, van másság. Huszonöt évvel ezelőtt sehol sem fogadták be az értelmi fogyatékos gyerekeket, ma már, köszönhetően a médiáknak, a többség elfogadja őket. Amikor a kétéves egészséges Zsófi megfogja a beteg Márkó kezét és segít neki, mindketten gyarapodnak nyitottságban, segítőkészségben.

- Mi a napirendjük?

- 8-tól 5-ig úszó óvoda vagyunk, 5-től 7ig, valamint szombaton és vasárnap játszóház. Attól különleges ez a hely, hogy minden nap úszunk, ezenkívül szerdán és pénteken kétnyelvű foglalkozást tartunk.

H.G.

A Nemzet Rozmárja

Schirilla György ismét átussza a Dunát.

Február 12-én, szombaton 14 órakor a Szentendrei-szigetről „kel át a vízen” a váci révhez, ahol színpad és műsor várja majd.

XXI. évfolyam 3. szám

SPORT Városi kispályás labdarugó bajnokság II. osztály IV. forduló, 2011. január 22.

Farkasvár DSE-Izbégi Sasok 4:6 Püspökmajor III.-Dunakanyar 2:2 Sina Vill-Izbégi Sasok 1:0 Püspökmajor III.-Unicum 0:2 Ultra Violák-Farkasvár DSE 5:3 Dunakanyar-Magyar Méz 2:1 Sina Vill-Brigád 2:4 Ultra Violák-Unicum 2:3 Dunakanyar-Farkasvár DSE 0:1 Törköly-Magyar Méz 4:1 Unicum-Brigád 1:3 Törköly-Ultra Violák 5:2 A tabella állása Csapat M Lg:Kg Pont 1. Törköly 10 33:19 24 2. Brigád 10 26:15 24 3. Izbégi Sasok 9 25:16 19 4. Unicum 10 26:18 19 5. Ultra Violák 10 35:32 15 6. Farkasvár DSE 10 16:23 11 7. Sina Vill 9 14:22 10 8. Dunakanyar 9 15:20 7 9. Püspökmajor 9 17:24 10. Magyar Méz 10 14:33 4 V. forduló, 2010. február 12.

Puzder János emléktorna Február 5-én rendezték a tahitótfalusi sportcsarnokban a Karácsonykor tragikus hirtelenséggel elhunyt nagyszerű labdarúgó kapus, Puzder János emléktornáját. A tornát a Tahitótfalu S.E. minden évben meg kívánja rendezni. A rendezvényt, melyen 8 csapat vett részt, melyet Fekete Miklós, a Pest megyei Labdarúgó Szövetség elnöke nyitott meg, délután pedig Puzder János özvegye, Erika adta át a díjakat Tahitótfalu polgármesterével, Sajtos Sándorral együtt.

A mérkőzéseket Gráfel László és Szabados Bence játékvezetők felajánlásból vezették.

A rendkívül sportszerű mérkőzések után melyeken sok mostani és egykori szentendrei játékos is részt vett - a következő sorrend alakult ki: I. Pomáz, II. Tahitótfalu, III. Szentendre, IV. Visegrád, V. Dunabogdány, VI. Tahitótfalu II., VII. Leányfalu, VIII. Szigetmonostor.

A döntőt Puzder János utolsó két csapata, a Pomáz és a Tahitótfalu vívta, mely 2:2-es döntetlennel zárult,a büntetőrúgások aztán a pomáziaknak kedveztek.

Turóczy Csaba

10

2011. február 12.

Szentendrei

APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁS Takarítást, házvezetést, gyermekfelügyeletet, kertgondozást vállalok. 600 Ft/ óra, tel.: 06 20 266 1710.

INGATLAN Szentendrén, a Vasvári utcában garázs kiadó. 06 30 495 2086, 26 310-755.

Szentendrén, Püspökmajor lakótelepen eladó egy magasföldszinti 50 nm-es lakás. Irányár 9,2 M Ft. Tel.: 06 26 316 215, mobil: 06 30 307 7081.

Szentendrén családi házas övezetben 186 nm-es, két lakószintes + tetőtér beépítéssel felújított ház eladó. Jó közlekedés, csendes környezet. T.: 06 20 399 6416.

71 nm-es lakás és garázs a Vasvári lakótelepen kiadó. Tel.: 30 628-9325.

Tahitótfaluban részben felújított parasztház sürgősen eladó.

(3 szoba, fürdőszoba, WC, amerikai konyha, pince, udvar, melléképület.

Tel.: 06 20 516 0102

SZOLGÁLTATÁS Sipos Sándor gázkészülék javító Szerviz, karbantartás, üzembe helyezés.

Cirkók, kazánok, boylerek, konvektorok, tűzhelyek és egyéb gázkészülékek javítása.

Tel.: 30 9413 468 Diplomamunkák, szakdolgozatok, névjegyek elkészítése.

Fénymásolás, hőkötés, spirálkötés rövid határidővel. 312 858, egész nap.

Villany-és antennaszerelés, parabola is. Kisgépjavítás. Tel.: 316 710 este. 06 30 9914 732, Mócsai.

Víz-, gáz- és fűtésszerelést, kisebb javításokat vállalok teljes ügyintézéssel. Tel.: 30 9706 475.

Asztalos munkát vállalok., fából mindent. 36 30/319 7278, 26/318 219.

OKTATÁS Matematika-fizika szakos tanár korrepetálást vállal. Tel.: 312 962.

KÉPKERETEZÉS www.adeko.hu 06 26 327 881

NÉMET: a kezdetektől a nyelvvizsgáig. Egyéni, kiscsoportos, beszédközpontú, szakmai nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások. Tel.: 06 20 589 0771.

Ács – bádogos – tetőfedő – szigetelő (hang és hő) és szerkezetkész ház építése. Megbízható. Tel.: 70 578-1468.

Legköltségkímélőbben: Kisebb munkák térítésmentesen.

Teljeskörű faipari – építőipari munkák (belsőépítészet, fém-, fa-, műanyag nyílászáróktól a kertépítésig, kerti bútorokkal).

Nonstop szakipar, gyorsasztalos – zárszervíz – restaurálás. 00 36 20/533 0067 Napi takarítást és nagytakarítást vállalok. 40-es profi. 70 277 99 55

Kandallóépítés, vízfűtéses, légfűtéses. 06 20 594-4458.

Szentendrei megbízható nő takarítást vállal. 06 20 511 6735.

Kedves Leendő Gazdim!

Egy csodás cirmos, másfél éves fiú cica vagyok, Frici névre hallgatok, Kesztyű nevű cica barátommal egy fekete öt és fél éves kandúrral keresünk Téged, új gazdinkat.

Nem szeretnénk feltétlenül egy helyen lakni, csak újra biztos helyen szeretnénk élni, szerető gazdáinkkal, akiket mi is szeretni fogunk! Kertben és lakásban is nagyon szeretünk lustálkodni. Kérlek, ha befogadnál, hívj fel minket a szerkesztőségben, számunk: 30 556 5000, vagy írj e-mailt (hirlap@szenhir.hu) címre, házhoz megyünk, képet küldünk magunkról!

EGYÉB Szentendrén, a 11-es főúton, a Paprikabíró utcai parkolóval szemben 42 nm-es üzlet és iroda, két autó részére saját parkolóval hosszú távra kiadó. 06 20 945 5362.

TÁRSKERESŐ Ne ébredjen egyedül!

Társkereső iroda, fényképes adatbázissal. 06 70 319 6084

ADÁS-VÉTEL Kovács Éva kerámia szobrok eladók. (Esküvői pár, Koszorúslány, Kismama, Kislány virágcsokorral, Guggoló kislány) Tel.: 06 20 516 0102.

TUTTI 1001 aprócikk, Vasúti villasor 1. Várjuk 100Ft-os jellegű boltunkban!

Kínálatunkból: ajándéktárgyak, kívánság lampion, háztartásban szükséges hasznos napi cikkek, tisztító- és tisztálkodó szerek, illatszerek, műanyag edények, háztartási vegyiáruk, minőségi mosószerek. Itt mindig, minden olcsó. Nézzen be hozzánk Ön is!

Jó állapotban lévő, klasszikus mérnöki tervezőasztal eladó.

Tel.: 06 20 516 0102

Tanyasi kecsketej és sajt Érintetlen réteken legeltetett nyáj kínálja üde, egészséges és finom tejét, sajtját.

Tej 270,- Ft/liter Sajt 2000,- Ft/kg (natúr, fokhagymás, bazsalikomos, petrezselymes, tárkonyos stb.)

Igény esetén házhozszállítás.

Papp Adrienn – 06-30/6619534

Lepje meg kedvesét február 14-én egy gyertyafényes aromafürdőzéssel!

Valentin napon éttermünk 24 óráig, wellness részlegünk 22 óráig tart nyitva!

Wellness-bárunk 18 órától különleges koktélokat kínál.

Koronázza meg a napot éttermünkben egy hangulatos vacsorával.

Asztalfoglalás a +36 (20) 944-1506 telefonszámon.

Digitális nyomda Kossuth L. u. 22, a Takarékszövetkezet mellett.

Névjegyek, szórólapok

www.digitalisnyomda.net

30 952-1972

Hírlap

11

XXI. évfolyam 3. szám

H E L Y K Õ L R U S B É G I Szentendre, Dózsa Gy. u. 8.

Telefon/fax: 06 26 312-822; tel.: 06-26 505-042 2011. február havi programja

Új Szentendrei Hírlap a Hírmondó Kft. lapja.

Felelõs kiadó: a Hírmondó Kft. ügyvezetõ igazgatója Felelõs szerkesztõ: Kõszegi Judit Szerkesztõség és kiadóhivatal: Szentendre, Huba u. 6.

Hirdetésfelvétel: - a HÉV végállomásnál lévõ zöldséges melletti újságos pavilonban; - Elõd u.15. Tel.: 314-700; valamint a szerkesztõség telefonján.

E-mail: hirlap@szenhir.hu Tel.: 26 316-011, 20 4280-849 Fax: 26 500-533 Nyomdai elõkészítés: Hírmondó Kft. Nyomda: D,Sign Kft., Szentendre ISSN: 12190772

Csend-élet Képek a szigetről Aladics Antal kiállítása a V-8 Galériában 2011. február 9-től március 18-ig Képeimmel átadok valamit abból a saját egyéni világomból, ami szándékaim szerint, másoknak is örömöt szerezhet, javára válhat.

12-én 19 órától Szentendrei Vadász Klub Egyesület által szervezett éves közgyűlés Helye: Étterem 15-én 15 órától „Évtizedek a haza védelmében” Beszélgetés Sereg István nyá. alezredessel. A beszélgetést vezeti: Fenyvesi Péter nyá. ezredes.

Helye: Rendezvényterem 15-én 17.30 órakor Színházbusz indul a Játékszín „A szabin nők elrablása” c. darabjára 16-án 15 órától A Szentendrei Honvéd Kulturális Egyesület beszámoló közgyűlése Helye: Rendezvényterem 22-én 15 órakor I.. negyedéves név- és születésnapok a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub szervezésében Helye: Étterem 24-én 17 órakor Ötórai Tea a Klub Mediterrán együttesének közreműködésével Helye: Étterem Kiállítások: Febr. 1-től 28-ig tekinthető meg Madaras László „Szárnyjátékok” című fotókiállítása Febr. 8-án 10-től 20 óráig tekinthető meg a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 40 éves történetéről szóló kiállítás Február 15., 22 ., 14 órától NYUGDÍJAS KLUB KLUBNAPJAI Február 17., 24., 17 órától JOGI TANÁCSADÁS (ingyenes) dr. Nádasdy József jogtanácsos Február 24., 18 órától a Szentendrei Honvéd Kulturális Egyesület Képzőművész tagozatának ülései Febr. 15., 17., 22., 24., 18 órától a KINIZSI TÁNCCSOPORT próbái Helye: Büfé Február 14., 21, 28., 16.30-17 óráig ANGOL ÓVODÁSOKNAK Február 16., 23., 17 órától ANGOL TÁRSALGÁS Előzetes: Március 1-én műsoros délutánt rendezünk az 1848/49-es szabadságharcra emlékezve Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor Jászai Mari-díjas művészek közreműködésével. Belépés: díjtalan.

2011. február 14.

12

Szubjektív borkalauz Sokáig nem szerettem a bort. Férfiasan be kell vallanom, hogy az első üveg Egri bikavérnek, úgy 16 körül nem az lett a sorsa, ami a keresztény misztika szerint is elvárható, hogy váljon vérré. Ha nem vérré vált, akkor vízzé, a víz pedig a wc tartályából zúdult rá. Van ilyen.

A további élmények már nem voltak enynyire könnyfakasztóak. A következő nagy borélmény úgy húszéves koromban jött el egy szekszárdi palackban. Szekszárdi Merlot-t ittunk, a fiút úgy hívták, hogy Krisztián, a lányt úgy, hogy Kata. A bor lágy, fanyar fűszerei afrodiziákumként, csillagporként futkároztak ereinkben. Itt jegyezném meg, hogy a kedvenc szobrom: Rodin: A csók. Ha valaki pedig nem szereti a művészeteket, annak elmondanám, hogy a csók definíciója: a csók az ajak összeérintése valamivel.

Kielégítő?

Az eddigi két rövid történetből is kiderül, hogy a bor nem négy a kétszer kettes egyenlet végén, hanem inkább „néha öt”. A bor nem önmagában létező tárgy, vagyis valami, hanem hangulataink, érzéseink, vágyaink, lelkünk beszélgetőpartnere, azaz valaki. Eszerint szoktam bort választani. Sosem iszom villányit, ha gereblyézek a kertben. Ez olyan az előző hasonlatból kiindulva, mintha sáros csizmában, ingujjban beszélném meg az esperessel, hogy milyen bárdolatlan volt az az ember, aki pólóban jött a misére.

Nem koccintok rizlinggel a gyermekem születésére, és így tovább.

Ha bort választok, akkor mindig az ösztöneimre hallgatok, próbálok elfelejteni minden Bockot és Gerét, szokást és törvényt, a szívemre figyelek.

Néhány alaptétel azért van, de nagyon jól esik ezeket is áthágni néha. Ilyen például a nyáron fröccsözünk tétel. Képzeljük csak el, hogy nincs semmi dolgunk délután, kiülünk a kertbe, szikrázik a nap, kivisszük a szódát meg a rizlinget, de rájövünk egy kisfröccs után, hogy azonmód meleg a szóda, de nem mászkálunk be a hűtőig, mert izgalmasat olvasunk. Ekkor szól a kisördög, hogy egy jó fűszeres villányi portugiesernek a nap sem árthat, így kirakunk az asztalra kicsit több mint fél litert, és belemerülünk a szerző ilyen-olyan eszmefuttatásába, történetébe.

Nincs rohangálás, nincs pánik, hogy kicsit melegebb a fröccs, mint néhány perce.

A leggyakoribb és legfontosabb kérdés, ami felmerül a borral kapcsolatban, az az, hogy mit igyak a barátommal, barátaimmal.

Ilyenkor elkezdenek cikázni a kérdések bennem, hogy komoly témáról akarunk beszélgetni, vagy csak kvaterkázunk, netán valamit forralunk, kitervelünk valamit. Nekem ezek nem közömbös kérdések. A receptem a következő: ha egyszerű összejövetelről van szó (kártyázás, nagyobb társaság), akkor egyféle bort választok, ami hangulatba hoz, és könnyű, nem bonyolult, nem magasztos. Általában az újbor megfelelő választás, főleg a fehér, jó lelkiállapotban rosé. Mindenképpen alföldi vagy mátrai. Szívesen beszélgetek

Szentendrei

bármiről egy kancsó cserszegi, ezerjó vagy rizling társaságában. Ha esetleg akadozik a társalgás, vagy idegennel beszélgetünk, mindenképpen Frittmann roséját ajánlom, benne még sosem csalódtam.

Folytatása következik.

Kathona Krisztián az El Hordó borkereskedés házigazdája Az El Hordó borkereskedés, borpince, minőségi folyó- és palackozott borok kínálata: Takler cuvée/Cabernet franc, Kékfrankos – Merlot 740 Ft/l Takler házasított fehér Chardonnay, Sauvignon blanc 590 Ft/l Takler rosé 2010 790Ft/l Badacsonyi Olaszrizling 470Ft/l Ludányi Szürkebarát (félédes), Mátra 520 Ft/l Villányi Portugieser (száraz, félédes) 640 Ft/l Villányi Cabernet Sauvignon 890 Ft/l Frittmann Ezerjó 580 Ft/l Frittmann Must 590 Ft/l Tokaji Furmint (száraz) Tállya 490 Ft/l Tokaji Furmint (édes) Tállya 580 Ft/l Tokaji Sárgamuskotály 640 Ft/l Kál-Vin Chardonnay, Káli medence 490 Ft/l Kál-Vin Pontus cuvée (Kéknyelű, Juhfark, Rózsakő, Budai) 540 Ft/l NYITVA TARTÁS Hétfő – Csütörtök: 14.00 – 19.00 Péntek: 14.00 – 20.00 Szombat, vasárnap: 10.00 – 20.00 Szentendre, Táncsics Mihály utca 1.

János utca – György utca sarok 06 20 404-7907