Szinapszis 2018. április

XIV. évfolyam // 7. szám ROVATCÍM 2018. április

ÖTLET1 | ÖTLET2

SZINAPSZIS A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja

I TT MOST MEGINT

KÖRBE NÉZHETSZ

HAMAROSAN BE SZÉLNÜNK KELL RÓLA #egyén #egészség #közeg

TARTALOM

17 10

HÖK TÜKÖR | HALLGATÓI HÍREK [04] EGYETEM+ | DUNAI REGATTA 2018 [06] INTERJÚ | BESZÉLGETÉS DR. NAGY ZOLTÁN ZSOLT DÉKÁNNAL EGYETEM+ | ÚJ IRÁNYOK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN

[08]

[10]

EGÉSZSÉG | AMIT A ZSÍROKRÓL TUDNI ÉRDEMES

[13]

KORTÁRSASÁG | HAMIS ISTEN URALOM - A PÉNZ

[14]

PSZICHO | BELSŐ UTAKON: INTERJÚ HELLER CSILLA PSZICHOLÓGUSSAL

[17]

EGYETEM+ | V. KÁRPÁTAL JAI SZŰRÉS

[20]

KORTÁRSASÁG | KÉT KÖNYV EGY FORRADALOM

[22]

KULTÚRA | KÖNYVEK, VÁSZNAK

[25]

EGYETEM+ | TDK MAROSVÁSÁRHELY: HAVAS ÉLMÉNYEK

[28]

VILÁGJÁRÓ | PÁRIZS HALADÓKNAK

[30]

CSILLAGÁSZAT | LESZ-E FEKETE LYUK A NAPBÓL?

[32]

SKICC | SÚLYOS KÉRDÉSEK... FÜGGÉS... KULTÚRSOKK...

[34]

Csatlakozz a

28

SZINAPSZIS oldalához a Facebookon is!

FŐSZERKESZTŐ FELELŐS KIADÓ

FEKETE AIMIE KÓSA LÁSZLÓ, SE HÖK alelnök

KÉPSZERKESZTŐK

OLVASÓSZERKESZTŐ MARKETING FELELŐS

BÁNYAI BÁLINT, RESZKETŐ RÓBERT CSURGÓ PETRA, DRIENYOVSZKI TAMÁS FARKAS ZSUZSÁNNA, GERGICS ENIKŐ CSŐRE JUDIT

ÁPRILISI BORÍTÓKÉP: PEXELS.COM CSATLAKOZZ A SZINAPSZISHOZ A FACEBOOKON IS ÉS ÉRTESÜLJ ELSŐ KÉZBŐL A LEGFRISSEBB TARTALMAKRŐL ÉS PROGRAMOKRÓL!

SZERKESZTŐK

30 BÁRÁNDI DÓRA BOROS ANNAMÁRIA FARKAS ZSUZSÁNNA FÖLDI LAURA GERGICS ENIKŐ KRAUSZ MÁTÉ LAKOSA ALINA LÉVAI ESZTER LŐRINCZ GERGELY MAÁR MELINDA SIPOS BOLDIZSÁR SZABÓ DIÁNA LILI VÁSÁRHELYI-NAGY FLÓRA WITTMANN DÁVID ZAJKÁS PETRA

É A SZINAPSZIS SZERKESZTOSÉGE SZINAPSZIS: A SEMMELWEIS EGYETEM HALLGATÓINAK LAPJA ALAPÍTVA 2005-BEN | KIADJA A SE HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT TÖRDELŐSZERKESZTŐ: FEKETE AIMIE, RESZKETŐ RÓBERT NYOMDAI KIVITEL: PAUKER HOLDING KFT. STOCK FOTÓK: FLICKR, FREEPIK, PEXELS A MEGJELENŐ CIKKEK NEM MINDEN ESETBEN TÜKRÖZIK A SZERKESZTŐSÉG ÉS A FELELŐS KIADÓ VÉLEMÉNYÉT. MEGJELENIK HAVONTA 2500 PÉLDÁNYBAN XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

HÖK tükör #studentsofsemmelweis A Rózsavölgyi Szalon 30%-os kedvezményes jegyeket kínál az Egyetem munkatársainak és hallgatóinak. Jegyek igényelhetők a jegy@rozsavolgyi.hu email címen, illetve a +36 30 463 88 22-es telefonszámon hétköznap 12.00 és 18.00 között.

EOK Társas Estek Gyere és játsz velünk az EOK büfészigetén! Játékot hozni ér, de mi is számos kedvenccel készülünk: #Dixit #Dominion #Bang! #TicketToRide #Mysterium #Pandemic #Catan #ColtExpress #Munchkin #Evolúció #Fedőnevek és még sok más kaland vár rád köreinkben!

KÖVETKEZŐ ALKALOM: ÁPRILIS 9.

További alkalmak meghirdetése aktuálisan a Szinapszis Facebook oldalán

4

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

íí Szeptembertol emelkednek a szociális íí ösztöndíjak a felsooktatásban Megállapodásban rögzítette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, hogy 2018. szeptember 1-től emelkednek a rászorultsági ösztöndíjak.

A HÖOK 2017. július 5-én mutatta be Jövőkép Programját (továbbiakban: Program), melynek keretein belül a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói megfogalmazták helyzetértékelésüket és jobbító észrevételeiket a magyar felsőoktatás több területét érintően. A Programról az EMMI egyeztetést kezdett a HÖOK-kal, melybe minden kapcsolódó kormányzati érintettség meghívást kapott.

Az EMMI és a HÖOK az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások során közösen jelölte ki azokat a területeket, ahol kiemelten fontos a mielőbbi beavatkozás. Az első lépések között az EMMI vállalja a rászorultsági ösztöndíjak átalakítását, azok emelését 2018. szeptember 1-től. Az emelés mértéke: 40%.

Továbbá a megállapodással a felek rögzítették azokat a kiemelt ügyeket, melyek alapján az EMMI előterjesztést készít a Kormánynak.

A megállapodás alapján az EMMI vállalta, hogy a Program egyeztetése során megfogalmazott problémákról, azok lehetséges megoldásairól Jelentést terjeszt elő Magyarország Kormánya számára, melyben kijelöli azokat a feladatokat ahol beavatkozásra van szükség. A Minisztérium a Jelentés elfogadásától számított egy éven belül felülvizsgálja a Fokozatváltás a felsőoktatásban c. stratégiát és kiegészíti az elfogadott jelentésben szereplő megoldási javaslatokkal, intézkedésekkel.

Az EMMI a Jövőkép Programról szóló Jelentés alapján előterjeszti: • a teljesítmény alapú ösztöndíjrendszer átalakítását; • a kollégiumok finanszírozásának és szabályozásának rendezését; • a szakkollégiumok szabályozási környezetének és támogatási rendszerének fejlesztését; • a családbarát felsőoktatás feltételeinek kialakítását; • az intézményeknek az oktatás minőségének biztosítására, az oktatói munka hallgatói véleményezésére vonatkozó gyakorlatainak fejlesztését; • a képzési és kimeneti követelményekről szóló miniszteri rendelet rendszeres felülvizsgálati lehetőségének biztosítását.

A megállapodás rögzíti azokat a kiemelt ügyeket is, melyek már a tárgyalások ideje alatt megtörténtek: • bevonja a HÖOK-ot az Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia átfogó felülvizsgálatába és a Budapesti Diákváros beruházás előkészítésébe; • az Országos Tudományos Diákköri Tanács rendelkezésre álló forrásait bővíti, működését stabilizálja, a források felhasználását rendezi; • támogatja a központi koordinációval működtetett országos Stipendium Hungaricum Mentorhálózat létrehozását a felsőoktatási intézmények ezirányú tevékenységének támogatása érdekében az ösztöndíjprogrammal hazánkba érkező hallgatók számára; • felülvizsgálja a miniszter határozatával megállapított, az éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelmény (41 szak) rendszerének felülvizsgálatát és a már a 2018. évi felvételi ponthatárok tekintetében eszközölt módosítást.

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

5

DUNAI REGATTA

Az idén már 6. alkalommal megrendezett Dunai Regatta a legjelentősebb egyetemistáknak szervezett sport- és kulturális fesztivál, mely olyan hagyományt kelt életre a Duna-parton, ahol a sport és a zene szeretete összehozza a hazai egyetemek hallgatóit.

Az Antall József Tudásközpont szervezésében megvalósuló esemény legfontosabb célkitűzése az egyetemi összetartozás erősítése, az ország és Budapest pozitív imázsának építése, a Duna sokszínű használatára való figyelemfelhívás, valamint a sport fontosságának hangsúlyozása. Emellett a rendezvény a kezdetektől fogva nemzetközi, így nemcsak a hazai egyetemek közösségépítése, hanem a fiatalok nemzetközi kapcsolatainak erősítése is a Regatta céljai közé emelkedik. Az első évben Bécs és Linz csapata mérkőzött meg a Duna vízén, a következő években a V4-es országok legjobbjai, majd a Harvard, Princeton, Oxford és Cambridge egyetemek, tavaly pedig Maastricht és Hannover evezősei szálltak versenybe a magyar egyetemistákkal. Idén a Visegrádi Csoport magyar elnökségének apropóján ismét a V4 országok csapatai mérik össze erejüket: a sárkányhajóversenyben egy lengyel csapat, az evezős versenyben pedig lengyel, szlovák és cseh profi nyolcasok küzdenek meg a magyarokkal a Dunán.

6

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

Szurkolj Te is az SE csapatának május 5-én!

Sárkányhajó-verseny a Semmelweis Egyetemmel Felejthetetlen élmény, mikor a Duna legszebb budapesti szakaszán, a Parlament és a Budapesti Műszaki Egyetem között elképesztő szurkolói közönség kíséretében versenyeznek a csapatok, melyek között a Semmelweis Egyetem is megméretteti magát.

Idén a Dunai Regattán két futamban indulnak és futamonként külön versenyeznek az amatőr egyetemi sárkányhajó-csapatok, így két bajnokot is köszönthetünk.

Az SE legénységének tagjai 4 izzasztó edzés után a Futam I-ben versenyeznek az ÁTE, AUB, BCE, CEU, DE, ELTE, NKE, PE, PPKE, SZIE egyetemekkel, a Futam II-ben pedig a BGE, BME, ÓE, PTE, SZE, SZTE, TE, valamint a lengyel Bydgoszczi Gazdasági Egyetem sárkányhajó csapatai harcolnak a bajnoki címért.

SZABADIDŐ | VERSENY

EGYETEM+

Sound of the University A Dunai Regatta saját zenei tehetségkutató versenyt is meghirdetett: a Sound of the University (SOU) keretében egyetemi bandák kapnak kitörési lehetőséget. A szervezők évről évre fiatal, kreatív, egyedi hangokat keresnek, olyan egyetemista bandákat, akik átérzik, és közvetítik a Regatta-életérzést. A döntőre a Dunai Regattán kerül sor, ahol a zsűri a top 5 bandából választja ki a győztest, aki felléphet egy nagy hazai fesztiválon, és további értékes nyeremények is várnak rá.

Profi evezős nyolcasok a Dunán A sárkányhajósok mellett az evezősök is a Duna vízére szállnak, és egy izgalmas versenyben profi egyetemi nyolcasok csapnak össze egymással. 2018-ban a BME, BCE, SZE, ELTE és ÓE mellett egy lengyel, egy szlovák és egy cseh csapat is megméretteti magát a Regattán. Két evezős előfutam várható, majd a két előfutamból időeredmény alapján juthat tovább a 2-2 legjobb a döntőbe, ahol eldől, hogy a nyolcasok közül melyik egyetem lesz 2018-ban a Dunai Regatta győztese.

Izgalmas programok A Műegyetem rakparton megvalósuló ingyenes rendezvény számos színes és látványos sport- és kulturális programot kínál. A Strandröplabda Bajnokságon az egyetemek vegyes párosai mérik össze erejüket a rakparton, ahol 250 tonna homok segítségével épül fel a pálya. A Dunai Regattán kap helyet a Street Workout Világbajnoki Selejtező, melynek tétje a moszkvai világbajnokságra való kijutás, az Országos Egyetemi Sörpong Bajnokság döntőjében pedig a helyi egyete-

mi selejtezők győztesei mérkőznek meg. Az egyetemek cheerleaderei elképesztő show keretében mutatják meg, mit is jelent a szurkolás, a Fun Stunting bemutató során pedig akrobatikus cheerleader és cheerdancer csapatok látványos dobásokkal és rendkívüli emelésekkel párbajoznak. Mindemellett B33 Streetball, Cross Challenge, freestyle foci, minigames és mászófal is vár a Regattán.

A késő délutáni órákban a színpadi programok veszik át a főszerepet, ahol megannyi szuper zenekar és dj buliján tombolhat majd hajnalig a közönség. A részletes programról a Dunai Regatta weboldalán tájékozódhatsz.

Ez a Regatta-élmény A Regatta többet nyújt számodra, mint fesztiválélményt!

Együtt szurkolunk, együtt élvezzük a sportprogramokat és koncerteket a fesztiválszezon legnagyobb nyitóbuliján, mielőtt újult erővel belevágnánk a vizsgaidőszakba.

Találkozunk a Műegyetem rakparton május 5-én!

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

7

OKTATÁS + FEJLESZTÉS

AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK SOKFÉLESÉGE

NNAL B E S Z É L G E T É S D R . N A G Y Z O LT Á N Z S O LT E T K D É K Á Miért döntött úgy, hogy kari vezető lesz, és mióta vesz részt a kar vezetésében?

KÉSZÍTETTE: KOVÁCS MÁRTON FOTÓ: KOVÁCS ATTILA, SEMMELWEIS EGYETEM

2013 óta vagyok a kar dékánja. Hogy miért döntöttem úgy, az egy érdekes kérdés. Korábban megkeresést kaptam, hogy az optometrista hallgatóknál a szemészeti gyakorlati képzést meg kellene szervezni illetve javítani kellene. Akkor ezt elvállaltam egyik fő feladatként, és megalapítottuk a karon a Szemészeti Klinikai Ismeretek Tanszékét. Itt 40-50 optometrista hallgatónak az évi képzéséről volt szó és a Szemészeti Klinikán a gyakorlati képzést illetve budapesti szemészeti intézményekben, klinikákon szerveztük meg az ő gyakorlati képzésüket, illetve optikai üzletekben is kell tölteniük gyakorlatot. Így kerültem tulajdonképpen közelebb a Karhoz.

Ezután felkérést kaptam, amikor Mészáros Judit dékán asszony mandátuma lejárt, és az Egészségtudományi Kar Kari Tanácsa megválasztott, amely döntést ezután a Szenátus szentesített. Nem volt annyira ismeretlen a vezetői munka, mert korábban az Általános Orvostudományi Karon voltam dékánhelyettes. Bár az Egészségtudományi Kar egy egészen más jellegű kar, mint az Általános Orvostudományi Kar, többféle képzésforma van: gyógytornászképzés, mentőtisztképzés, ápolóképzés, szülésznőképzés, dietetikus képzés, védőnő-

8

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

képzés, képalkotó diagnosztikai analitikus képzés, optometrista képzés, járványügyi szakemberek képzése és az addiktológia szakkonzultás képzéstől kezdve nagyon sokféle BSc és MSc képzési forma van, sokkal szerteágazóbb ez a paletta, mint az Általános Orvostudományi Karon.

Az ÁOK az egyetem legnagyobb kara, a második legnagyobb kar hallgatói létszámot illetően az Egészségtudományi Kar. Míg az ÁOK-n tulajdonképpen minden hallgató ugyanazon a hatéves struktúrán megy keresztül, addig nálunk sokkal kisebb évfolyamok vannak, több tanszék, illetve intézet.

Gyakorlatilag az első két évben tanulják ugyanazt a hallgatók, után teljesen szerteágazó ismereteket kapnak. Így ez egy nehezebben átlátható, szélesebb képzési palettát nyújtó kar.

Mi volt a legnagyobb kihívás, feladat amivel dékánként szembesült?

Az egyik legnagyobb feladat volt, hogy először egy általános képet kapjak a karról. A másik, hogy a karnak egy nagyon fontos terve volt az ún. harmadik ütem, amely egy külön épület megépítését jelentené, erre már a Kar Vas utcába történő költözésekor is szükség lett volna. Erre azért van szükség, mert tanteremhiánnyal küzdünk, a Vas utca és a Szentki-

OKTATÁS | EGÉSZSÉGTUDOMÁNY

rályi utca által határolt tömbben további fejlesztésre csak úgy van lehetőség, ha építkezünk a jelenlegi parkoló területére. Többször megindult ez az elképzelés, de mindig megakadt valahol. Talán most van itt a lehetőség, egyrészt megvannak a tervek, megvan hozzá az összeg és a döntéshozói támogatás is. Ennek az előkészítés egy rendkívül bonyolult és hos�szú feladat volt, gyakorlatilag a dékáni periódusom nagy részét ez foglalta le.

Emellett sokat foglalkoztam a TDK előadások színvonalának emelésével. Ehhez TDK szabályzatot kellett módosítani az oktatókkal, többször értekeztünk a kari Tudományos Diákköri Tanáccsal, hogy milyen módon lehet ezeknek az előadásoknak a színvonalát emelni, hogyan tudnak új statisztikai módszereket alkalmazni. És hogyan lehet olyan magas szintű kutatási projekteket bevinni már a hallgatói képzésbe, amelyekből aztán a hallgatói és az oktatói utánpótlás biztosítható. Azt gondolom, hogy az utóbbi 2-3 évben sikerült jelentősen emelnünk a TDK tevékenységek színvonalát, és előadásaink már az országos TDK konferenciákon is kiállják a próbát. Összeállítottuk a kari kutatási portfóliót a dékánhelyettesekkel és a tanszékvezetőkkel, amiről szintén azt gondolom, hogy egy nagy értéke a karnak, hiszen szerteágazó a tevékenységünk, és így számos olyan kutatási projektben tudunk részt venni, amelyeknek akár országos jelentősége is van.

A másik nagy terv az volt, hogy egy önálló angol nyelvű szakfolyóiratot Developments in Health Sciences (DHS) címmel alapítsunk. A PhD-képzés elvárt dolog a karon. Korábban, amikor a Kar még egészségügyi főiskola volt és a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetemhez tartozott, nem volt ez fontos.

De mivel a Kar 2000-ben a Semmelweis Egyetemhez csatlakozott, és (sok értelemben és többször) változott a felsőoktatási törvény, a kari akkreditációhoz nagyon fontos, hogy legyenek minősített szakembereink, állandóan foglalkoztatott illetve külsős szakemberek is, és ehhez a tudományos munkát magasabb színvonalra kellett emelni.

A kari PhD képzés nehezen találta a helyét az egyetemi struktúrában. A Semmelweis Egyetemen a PhD képzés elsősorban a nagy karokra, az orvostudománnyal foglalkozó karokra (ÁOK,

FOK, GYTK) alapul. Az ETK doktori képzései az ÁOK Patológiai Doktori Iskolájába került betagozódásra, de itt a PhD-val kapcsolatos követelmények nyilván az ÁOK követelményeire vannak szabva.

Fontosnak tartom, hogy egy az egészségtudomán�nyal foglalkozó karnak - mint ahogy a Pécsi Tudományegyetemen ez így is van - legyen egy önnálló doktori iskolája. Ennek egy egészségtudományi- és egy szociológiai ága lenne, és így a karon dolgozóknak egy jobb lehetőséget biztosítunk, hogy tényleg szakmaspecifikusan tudják a tudományos munkájukat végezni. Ennek az első lépése volt a már említett újságnak a megalapítása, az első lapszámunk most fog megjelenni az Akadémiai Kiadó gondozásában és reméljük, hogy egy magas színvonalú publikációs fórumot tudunk majd biztosítani nem csak a karnak természetesen, hanem akár az országban folyó egészségtudományi képzéseket folytató felsőoktatási intézményeknek is.

Ezen túl nagyon fontos lenne az egyetemi egyéb karokkal való együttműködés, hogy a hallgatók gyakorlatainak nagy részét az egyetemen belül lehessen megszervezni, és remélem erre lesz is majd lehetőség. Ez a jövőbeni terveim között is szerepel, ezen sikerült is sokat javítani, de kell még dolgozni rajta.

A hallgatók főleg a negyedévben nagyon sok gyakorlati képzésen vesznek részt, ez jó lenne, ha az egyetem keretein belül történhetne.

Milyen a kapcsolata a hallgatókkal?

Azt gondolom, hogy jó és korrekt a kapcsolat a hallgatósággal, a hallgatói ügyeket mindig támogatom. Ha érkezik egy kérvény és azt megvalósíthatónak találjuk, akkor támogatjuk és ezt anyagilag is próbáljuk kifejezni. Ha tényleg van egy a Kart érintő, fontos döntési helyzet, akkor a hallgatói képviselőkkel leülünk, megkérdezem a véleményüket, valamint azt hogy tudják-e az ügyet támogatni, jó-e az számukra.

Azt gondolom, hogy nem a vitás dolgok keresésére és kiélezésére, hanem a megoldásokra fektetjük a hangsúlyt. Számomra is és a karon dolgozó hallgatók számára is ez a fontos. A hallgatókkal való kapcsolatom kiegyensúlyozott és úgy érzem, a kar vezetése is így van ezzel.

Tervezik-e bővíteni a képzési palettát?

Az egészségügyi tanárképzés eddig hiányszakma volt, mert korábban megszűnt a középiskolákban dolgozó egészségügyi tanároknak a képzése, most indult az első évfolyam. Reméljük, hogy be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. A másik új terület pedig a ún. kiterjesztett hatáskörű ápolók képzése (pl. geriátriai, közösségi, intenzív terápiás szakápoló képzések), amelyet az államtitkárság kezdeményezett. Ez egy másféléves képzés, ennek a részletes tantervét elfogadta a szenátus, és ennek megfelelően megkezdtük az oktatást.

EGYETEM

Nagyon fontos megemlíteni a luganói kihelyezett gyógytornász képzést, amely a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar tantervével történik kölcsönös megelégedésre évek óta. Ez nemcsak bevételt, hanem a kari oktatás európai szintű elismerését is jelenti.

Emellett szeretnénk több szakot is nem csak magyar, hanem angol nyelven oktatni. Reméljük, tudjuk emelni a külföldi hallgatók létszámát, amely most nem olyan magas, mint más karokon, de nyilván ezek más jellegű képzési formák.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Először is a harmadik ütemet szeretném elkezdeni és megvalósítani, valamint az épületet tartalommal és magas szintű oktatással kitölteni. Az elmondottakon túl főleg szakmai területeken szeretnék még eredményeket elérni. A szemészetben nagy siker volt a femtolézeres hályogműtétek bevezetése, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak. A femtolézernek a továbbfejlesztése esetleg más szemészeti betegségekben is jó lehetne, ha megvalósulna.

Az optometristáink jó lenne, ha nem csak optikai szaküzletbe mennének dolgozni, hanem szemész kollégák mellett is el tudnának helyezkedni (pl. a Szemészeti Klinikán vagy szemészeti magánrendeléseken). Tudjanak minél több szakmai tevékenységet végezni, a fejlettebb országokban a szemorvos legfőbb segítője az optometrista. Ő készíti elő a szemészeti vizsgálatokat és tulajdonképpen készen tálalja a páciens adatait az orvosnak, aki a követendő terápiáról dönt, illetve elvégzi a műtétet.

A dékáni teendők mellett mennyi ideje jut a betegellátásra?

Ez egy nehéz kérdés. Délután tudok csak beteget nézni, valamint a héten három napon délelőttönként szoktam operálni. Nyilván kevesebb beteget tudok egy napra vállalni, mint amennyit bírnék, mert bizonyos ad-hoc ülések közbe tudnak jönni. A betegellátás így elég sok szabadidőmet veszi el, de nagyon szeretem a szakmámat és ezt nem szeretném feladni, mert ez adja tulajdonképpen a tevékenységemnek a lényegét. Azt gondolom, hogy össze tudom egyeztetni a dékáni vezetői munkát és a szakmai munkát, bár ez nem mindig könnyű.

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

9

ROVATCÍM ÖTLET1 | ÖTLET2

ÚJ IRÁNYOK AZ

EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN

az ÁOK és a BOE közös társadalmi felelősségvállalása A fiatal generáció egészséges attitűdjének kialakítása, világképének bővítése egyik fontos feladata a Balassagyarmati Egészségnevelő Programnak.

Ennek keretében a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének hallgatói többek között egészségnevelő előadásokat tartanak a város középiskolásai számára. A prevencióra manapság divat hangsúlyt helyezni, azonban ennek jelentését csak kevesen töltik meg tartalommal. Az Általános Orvostudományi Kar diákszervezete az egyetem névadójának, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján talán még elkötelezettebb ebben a munkafolyamatban, hisz az anyák megmentőjének élete és munkássága is a tanításról és a megelőzés fontosságáról szólt. A két generáció között hamar kialakult a személyes hangvétel, a hallgatók lelkiismeretesen, kitartóan és szeretettel adják át megszerzett tudásukat és tapasztalataikat a középiskolásoknak.

A következő összeállításunkban a program megálmodóinak és résztvevőinek szemszögéből mutatjuk be a legfontosabb eseményeket, benyomásokat.

KÉP: KOVÁCS ATTILA - SEMMELWEIS EGYETEM 10

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

EGÉESZSÉGNEVELÉS | BOE

EGYETEM+

Dr. Hunyady László,

Dr. Eörsi Dániel,

Büszkeséggel tölt el mindaz, amit a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete képvisel a Balassagyarmati Egészségvédő Program kapcsán. Jelenleg a Nógrád megyei város kilencedik évfolyamos diákjai számára teljesen önkéntes alapon tartanak egészségmegőrzéssel kapcsolatos interaktív foglalkozásokat. A programban összesen 28 csoport vesz részt 452 fővel, akiket 23 orvostanhallgató mentorál.

Nagyon lelkesítő a programsorozatban dolgozó hallgatóink munkájára gondolni. Éppen ezért arra törekszem, hogy amikor csak tehetem, megjelenjek a rendezvényeiken és személyesen is támogassam munkájukat. Példamutató hozzáállásukkal egyrészt tovább öregbítik egyetemünk hírnevét, az egyetemi közösséghez való tartozás jelentőségét, másrészt felhívják a fiatal generáció figyelmét az egészségükkel kapcsolatos döntéseik fontosságára és következményeire. A hallgatóink elkötelezettsége rávilágít arra is, hogy az orvos nemcsak gyógyító, hanem szerepvállalása is nagyon fontos a megelőzésben és az egészségnevelésben. A négyéves periódus fő célkitűzése mentén haladva azt is szeretnénk elérni, hogy növekedjen azoknak a középiskolásoknak a száma, akiket a Semmelweis Egyetemre, illetve a felsőoktatási intézményekbe lehet integrálni. A predikcióink alapján akár 50 %-kal növelhető lenne a továbbtanulók aránya. A balassagyarmati projekt megnyitóján azt láttam, hogy nemcsak a mi hallgatóink, hanem a helyi diákok és tanárok is óriási lelkesedéssel fogadják ezt a kezdeményezést. Azt gondolom, amit az emberek ennyire szívvel-lélekkel csinálnak, annak eredménye is lesz, ebben már most biztos vagyok.

Óriási megtiszteltetés a számomra, hogy részt vehetek a Semmelweis Egyetem Balassagyarmati Egészségnevelő Programjában.

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA

Veréb Fanni,

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ELNÖKHELYETTES, A BALASSAGYARMATI EGÉSZSÉGNEVELŐ PROGRAM OPERATÍV VEZETŐJE

A prevenció és jelentőségének hirdetése nagyon fontos számomra, így magától értetődő volt, hogy részt veszek ebben a programban.

Több ismeretterjesztő kurzust tartunk, és minden egyes képzés előtt felkészítő tréningen veszünk részt. Az óraadóink rendkívül segítőkészek, és nagyon jó hangulat uralkodik ezeken a megbeszéléseken.

Nagy várakozás előzte meg a projektet, ki hová kerül, az ott lévő diákok mennyire lesznek befogadóak, érdeklődőek és hogyan fogadják majd az érkezésünket. Én a Balassi Bálint Gimnáziumba kerültem, ahol a diákok többsége jó tanuló, és viszonylag sokan jutnak be felsőoktatási intézménybe. Nagyon örültek az érkezésemnek, rendkívül érdeklődőek voltak, sokat kérdeztek az egyetemi életről és követelményrendszeréről, illetve ők is megosztották velem a terveiket. Végig figyelemmel követték a prevencióról tartott eddigi előadásaimat, közvetlen kapcsolat alakult ki közöttünk, és nagyon jó érzéssel töltött el, hogy megnyíltak előttem és őszintén elmondták véleményüket, tapasztalataikat, illetve olykor a témához kapcsolódó élethelyzetüket.

Második alkalommal, amikor dohányzás prevencióról tartottam előadást, az egyik tanuló elmesélte, hogy náluk a családban mindenki dohányzik. Nyíltan beszélt arról, mennyire zavaró számára, hogy a dohányfüst elől nem tud elmenekülni. Az osztálytársai osztoztak meglátásaiban, és nagyon jó volt látni azt az összefogást, ami a közösségben szinte pillanatok alatt kialakult. Mindannyian átérezték és megértették a megelőzés jelentőségét. A következő téma az energiatakarékosság és az egészségtudatos táplálkozás lesz. Várom az újabb találkozást a csoportommal, nekem már nagyon hiányoznak.

BELGYÓGYÁSZ, HÁZIORVOS

Orvosi pályámon rendszeresen szembesülök azzal, hogy szükséges holisztikusan, interdiszciplinárisan gondolkodni.

A szomatikus medicina szempontjait egyeztetni kell a lélektan és a pedagógia világával, mert a hosszú távú egészség és a jó életminőség függ az akaratunktól, ismereteinktől, motivációnktól. Ezért van szükség egészségfejlesztésre, ezért vágtunk bele, és kezdtünk felépíteni egy olyan oktatásiegészségnevelési módszertant, melynek mentén valóban személyessé tehető az egészségtudatosság. Balassagyarmat fontos szerepet játszik az életemben. Történetesen itt töltöttem orvostanhallgatóként az első év után kötelező ápolási gyakorlatot, itt láttam először vizitet és lázlapot, sok mindent itt értettem meg a gyógyítás szépségeiből és fontosságából.

Nagy öröm számomra, hogy valamit visszaadhatok ennek a városnak abból, amit annak idején kaptam.

Sebestyén Barbara,

REPRODUKTÍV-EGÉSZSÉGÜGYI FELELŐS, BOE, ÖNKÉNTES OKTATÓ

Pozíciómból kifolyólag Nógrád megyében erre a területre különösen kiemelt figyelmet fordítok. Hozzám a Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola tanulói kerültek. Három csoportból kettő a tanulmányai elvégzése végén szakmát kap. Ezeknél a fiataloknál érezni a különbséget a befogadás és a hozzáállás területén. Nagy kihívással kell szembenézni, de ugyanakkor a legkisebb sikerek is felértékelődnek egy ilyen közösségben. A dohányzásról tartott prevenció során a diákok nem titkolták, hogy náluk ezzel már elkéstem, a többség ugyanis az előadásra cigarettázás után érkezett. Náluk a dohányzásról való leszoktatás volna már az égetőbb kérdés. Ennek ellenére hasznos volt felhívni a figyelmüket a dohányzás káros hatásaira, mert sok esetben tőlem hallottak először olyan dolgokról, amiben már érintettek. Nem tudunk és nem is akarunk dolgokat megtiltani, de azt mindenképp szeretnénk elérni, hogy tudják mi az, ami egészséges számukra, illetve mi nem. Ennek tudatában cselekedeteik előtt már felelősebb, átgondoltabb döntést tudnak hozni. Számukra nálam az igazi áttörést az újraélesztésről szóló előadás jelentette. Jó volt látni, ahogyan egymást támogatva és bíztatva átérezték ennek a fontosságát, és hangsúlyozták, milyen jó, ha tudnak azon segíteni, aki ilyen jellegű segítségnyújtásra szorul. Noszogatás nélkül, az összes diák elsajátította ennek a technikáját.

Az ügyesebbeket természetesen megdicsértem, mindeközben nagyon meglepő volt azt hallani, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki valaha is elismerte őket. A programunk által a fiatalok megélhetik azt a jóleső érzést, hogy valamit jól csinálnak, és ez sikerélménnyel tölti el őket. Számunkra ez olyan visszajelzés, hogy minden területen szükség van arra, amit csinálunk.

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

11

EGYETEM+ BOE | EGÉSZSÉGNEVELÉS

Kövesdi Andrea,

A CSAPAT PSZICHOLÓGUSA

A hatékony egészségmagatartás kialakításához elengedhetetlen az iskolai/ középiskolai egészségnevelés. Az egészséggel kapcsolatos általános ismeretek átadása középiskolás szinten az első lépés az egészégnevelésben. Azonban a tárgyi tudás nem feltétlenül jelent viselkedésbeli változást. Az új ismeretek bevonása a mindennapi viselkedésbe hosszú távú, kitartó és sok szempontú munkát igényel az egészégnevelésre vállalkozó BEP-től. Többek között a függőségek csapdáinak elkerülését, a rendszeres testmozgást a közösségi életben rejlő erőforrásokon keresztül valósítjuk meg az egészségnevelési programban. A viselkedés változtatásához folyamatos feladatokra és ellenőrzésre van szükség, mivel az egészségmagatartáson kívánunk változtatni, az pedig a nevelés alapvető eszközeivel lehetséges (pl.: feladat, gyakorlás, ellenőrzés, kitartás).

A BEP különlegessége, hogy az egészséges életmódra vonatkozó ismeret átadását követően egy hónapig követik az orvostanhallgatók a középiskolások mindennapjait, feladatvégzésüket, értékelik azokat és folyamatos, napi mentorálási feladatokat látnak el az online térben. A program erőssége, hogy a nevelés sajátosságainak megfelelően személyes kapcsolat-

tartáson keresztül is kifejti hatását meghagyva és figyelembe véve a középiskolás korosztály önállósági törekvéseit.

A kezdeményezés a fiataloké a program ezen szakaszában. Ez utóbbi a serdülő személyiségfejlődését támogató pillére a programnak, mivel önálló felelősségvállalásra ad lehetőséget biztonságos keretek között. A mentális egészség megtartására és adott esetben kialakítására törekszünk a feladatok jellegével, a személyes kapcsolattartással, és az önkéntes pszichológushallgatók bevonásával a programba. Az orvostanhallgatók is szupervízori segítséget kapnak munkájuk során. A felelősségvállalást mindenki (serdülő fiatal, orvostanhallgató, pszichológushallgató) saját igénye és képessége szerint teszi. A kommunikáció sokszínűsége (online, offline) szintén különleges sajátossága a BEP-nek, mellyel egyrészt biztosítjuk a személyes kapcsolat emberi melegségét és a gondoskodást a fiatalokról, másrészt az online térben a technikai ismereteket, a tananyag ismereteit egyidőben sajátítják el a fiatalok.

Csikós Bálint,

Balogh Virág,

Véleményem szerint nagyon fontos, hogy ne a száraz tényeket akarjuk a középiskolásokkal közölni, hanem sokkal inkább a szemléletmódjukon változtassunk, és arra törekedjünk, hogy támogassuk őket egy egészségtudatos életvitel kialakításában. Persze, ehhez fontosak a számadatok és a szakmai háttér, de a lényeg az előadások üzenete lenne. A viszonylag kicsi korkülönbség segíti a közvetlenebb és bizalmasabb viszony kialakítását, a hitelességről nem is beszélve. Szerencsére, ez utóbbi már az első alkalommal látszott, a diákok tényleg elhitték mindazokat, amiket mondtunk.

A program alatt nemcsak a diákok, hanem mi is rengeteget tanulunk és fejlődünk. Olyan tapasztalatokat és élményeket szerezhetünk, melyekkel talán csak praktizáló orvosként szembesülnénk. Emiatt nagyon izgultunk az első találkozás előtt, de szerencsére nagyon jól sült el, az ottani tanároktól is csupa pozitív visszajelzést kaptunk. Sőt, ott is azt éreztem, hogy jól kijövünk majd a srácokkal, nagyon jólesett, hogy nyitottak voltak felénk és érdeklődést mutattak. Rám ez hihetetlen motivációként hatott, nagynagy lelkesedéssel várom a következő alkalmakat.

Hajnes József,

A korombeliek körében azt tapasztalom, hogy egyre többen érdeklődnek az egészséges életmód iránt, akár a sport, vagy az egészséges étkezés terén. Ami engem illet, odafigyelek az étrendemre, nincs káros szenvedélyem, és ha a tanulmányaim is engedik, időben lefekszem.

Szabadidőmbe igyekszem a mozgást is beilleszteni, bár nem viszem túlzásba. Iskolánkban eddig csak az Egészség nap keretében tájékozódhattunk az egészséges életmód lehetőségeiről, de a tanórákon nem került szóba ez a téma. Épp ezért kíváncsian vártuk az egyetem hallgatóit, akik nagyon hamar közel kerültek hozzánk a kedvességük, nyitottságuk és érdekes, szemléletes előadásaik révén. Nagyon hasznos dolgokat tanulunk mindannyian, a tanórákon jobban megismerjük többek között az egészségügy és az egyetem munkáját. Az újraélesztő előadáson például alaposan felkészítettek bennünket egy valódi élethelyzetre. Megnyugtató számunkra, hogy egy ilyen helyzetben már nem tehetetlenül szemlélnénk az eseményeket, hanem képesek lennénk segítséget nyújtani. Jelenlétük motiválóan hat ránk, azóta többet beszélgetünk egymással arról, ki melyik főiskolára vagy egyetemre szeretne bejutni.

Fontosnak tartom, hogy a hallgatók és az oktatók egy nyelvet beszéljenek, mert céljainkat csakis közösen, széles körű összefogással tudjuk megvalósítani. Azt gondolom, hogy az egészségnevelés jó kiindulópontja lehet

a kollektív munkának, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egyetemünkön, majd ezt kiterjesztve egész társadalmunkban élhetőbb és emberközelibb miliő valósuljon meg.

KARDIOVASZKULÁRIS ÉS TUMORPREVENCIÓS FELELŐS, BOE, ÖNKÉNTES OKTATÓ

KÖZÉPISKOLÁS DIÁK

A BALASSAGYARMATI EGÉSZSÉGNEVELŐ PROGRAM PROJEKTVEZETŐJE

Amennyiben személyesen megérintett vagy inspirál a BEP célkitűzése és szellemisége, csatlakozz oktatói csapatunkhoz!

Jelentkezz oktatónak a hajnes.jozsef@semmelweis-univ.hu címen!

Tegyünk közösen egy egészségesebb jövőért!

12

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

ZSÍROK | TÁPLÁLKOZÁS

EGÉSZSÉG

AMIT A

ZSÍROKRÓL TUDNI ÉRDEMES

Az olívaolaj 100% zsírból áll, míg egy palacsintapor-mix csak 11% zsírt tartalmaz.

Mégis, a kettőt megvizsgálva azt látjuk, hogy az olívaolaj egészségesebb.

Ez azt mutatja, hogy a zsír és zsír között is komoly különbségek vannak.

SZÖVEG: FÖLDI LAURA Először is nézzük meg tudományos szempontból, mit értünk zsírok alatt.

A zsírok a glicerinnek zsírsavval alkotott vegyületei közül azok, amelyek emberi táplálkozásra alkalmasak. Röviden ez azt jelenti, hogy egy 3 szénatomos alkoholhoz kapcsolódnak különböző hosszúságú zsírsavak. Fő szempont a zsírsavak hossza, ez megkülönböztető jele a zsírok élettani hatásának. A zsírsavakat csoportosíthatjuk szénlánchossz alapján, rövid, közepes és hosszú szénláncú zsírsavak léteznek. Rövidek pl. a vajsav, közepes pl. a kaprinsav és hosszú pl. a mirisztinsav és a palmitinsav. Megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírsavakat, amelyek attól függenek, hogy a szénláncban van-e kettős kötés, avagy nincs. Ha nincs, akkor telített zsírokról beszélünk, mint pl. a kókuszzsír, amely sok telített zsírsavat tartalmaz. A kettős kötést tartalmazóak között vannak egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak. Egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaz pl. az olívaolaj, többszöröset pedig a halolaj és a lenmagolaj.

Ezek ismeretében felmerülhet a kérdés, hogy melyiket fogyasszuk inkább rendszeresen és azt milyen arányban. Az állati zsíroknál mérlegelni kell, hogy mindig tartalmaz koleszterint, mint kísérőanyagot. Amit fontos tudni, hogy ha főzünk, akkor lehetőség szerint, magas füstpontú olajokkal dolgozzunk (222 Co felettivel), ugyanis azok 180 Co-on nem bomlanak úgy, mint az alacsony füstpontúak. Ezek miatt nem szabad túl sok telítetlen kötést tartalmazó olajat használni, mert azok nagyon reakcióképesek és sütés közben káros anyagokat szabadítanak fel. Így hát ne használjunk olívaolajat sütésre, csak nyersen, saláta öntetnek. Jobb alternatíva állati zsírral vagy kókuszzsírral sütni, esetleg még napraforgóolajjal, mert azok több telített kötésű zsírt tartalmaznak. Sokat halljuk, hogy fontos az omega-6 és az omega-3 zsírsavbevitel. Ez valóban így van, heti egyszeri vagy kétszeri halfogyasztással, illetve napi 1 teáskanál lenmagolaj bevitellel már fedezhetjük a megfelelő omega-3-bevitelt. A legjobb omega-3-forrás a tengeri hal (nem rántva, hanem roston sütve, grillezve!) és a lenmagolaj.

Amiért jó, ha fogyasztjuk őket: Az omega-3 család az agyműködést és a memóriát javítja, jótékony a szemek és az agy membránfelépítésében, illetve a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatának csökkentésében és kezelésében is fontos szerepet játszik.

Az omega-6 és az omega-3 előnye még, hogy a HDL frakció, vagyis a „jó koleszterin” növelésével és az LDL („rossz koleszterin”), illetve a triglicerid csökkentésével segít a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében. Nem utolsósorban a vér lipidösszetételét is előnyösen befolyásolják.

Megemlítendő még, hogy fontos a linolsav-bevitel is (omega-6), hiszen a linol- és linolénsav esszenciális zsírsavak, amelyeket a szervezet nem vagy csak csekély mértékben tud előállítani. Ha megfelelő a (sovány) húsbevitel, pl. csirke, pulyka és a különféle növényi olajok pl. napraforgó olaj, akkor ezzel fedezni tudjuk a megfelelő linolsav mennyiséget. Az omega-3-mal pedig nem szabad túlzásba esni, mert a magyar ajánlás szerint 4:1 arányban kell bevinni az omega-6-ot és -3-at.

Ismerkedjünk meg kicsit a transz zsírsavakkal is. A transzzsírok növényi olajok hidrogénezésekor jönnek létre.

A már említett palacsintapor-mix és a margarin pontosan ezeket a zsírokat tartalmazzák. Hatásuk, hogy növelik az LDL- („rossz koleszterin”) és a triglicerid szinteket, amelyek gyulladást indukálhatnak a szervezetben, emiatt a kardiovaszkuláris megbetegedések és a rák kockázata növekszik.

A zsírokat szinte mindenki szereti, hiszen ezek adják az élelmiszerek nagy részének aromáját. Ugyanakkor fontos odafigyelni, hogy ne vigyük túlzásba a zsírfogyasztást.

A különféle gyorséttermi hamburgerek és a bő zsírban sült ételek nagy mennyiségben növelhetik az említett káros élettani hatások bekövetkezésének esélyeit.

Konklúzió, együnk nyersen különféle salátához való olajokat, pl. olívaolajat, lenmagolajat, dióolajat. Ha tehetjük, heti egyszer együnk tengeri halat, vagy ha nem, akkor azt halolaj-kapszula formájában vigyük be a szervezetünkbe. Sütésre napraforgóolajat, kókuszzsírt vagy állati zsírt ajánlatos használni, valamint kerüljük a bő zsírban sült ételeket, inkább a grillezett és a roston sülteket részesítsük előnyben. A transz zsírsavaktól pedig, ha lehet tartózkodjunk, amit a különféle instant élelmiszerporok, gyorséttermi ételek és előrecsomagolt készételek tartalmaznak.

Vigyázzunk az érrendszerünkre, szeressük a testünket és ápoljuk azt jó zsírokkal.

13

HAMIS ISTEN URALOM

a pénz

Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, és ezt mondta nekik: „Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.” - Mt.. 21:12-13 „Engedd meg, hogy én bocsássam ki és felügyeljem egy nemzet pénzét, és fütyülök rá, hogy ki hozza a törvényeit.”

- Mayer Amschel Rothschild

A MÁGIKUS PAPÍRFECNI

14

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

Mivel a modern világban egyre ritkább az autonóm, önfenntartó egyén vagy közösség, az átlagos ember élete egy globális gazdasági rendszertől függ. Az erőforrások és energiák kontrollálásának eszköze a pénz, melyen keresztül az emberiség élete lényegében irányításra kerül a „pénzistenhit” konszenzuális álvallására való áttér(ít)éssel. Hogyan működik az uralom?

Volt egyszer egy kis falu, ahol az emberek semmit sem tudtak a pénzről, vagy a kamatról. Minden vásárnapon elhozták csirkéiket, a tojást, sonkát és kenyerüket a piactérre, majd hagyományos rítusszerű beszélgetések közepette elcserélték áruikat arra, amire szükségük volt. Aratáskor, vagy ha épp valaki viharvert pajtáját kellett javítani, a falusiak egyszerűen egy másik régimódi szokást gyakorolva segítettek egymásnak, tudva, ha velük fordul elő hasonló eset, ugyanúgy viszont segítséget kapnak.

Egy ilyen vásárnapon egy idegen fényes fekete cipőben és elegáns fehér kalapban, tudálékos mosollyal az arcán megfigyelte a folyamatot. Mikor az egyik farmer, aki egy nagy sonkát akart és hat csirkéjét próbálta befogni cserébe, az idegen nem tarthatta vissza nevetését. „Szegény emberek,” mondta. „Olyan primitívek.” Hallva ezt a farmer felesége kérdőre vonta: „Gondolja, hogy tud jobb munkát, mint baromfit tenyészteni?” Az idegen válaszolt: „Csirkék, nem. De van egy megoldásom, hogy felszámoljam ezt a kavalkádot. Hozzanak egy darab tehénbőrt és gyűjtsék össze a családokat. Akkor jobban elmagyarázom.”

Ahogy kérte, a családok összegyűltek, az idegen pedig vette a bőrdarabot és tökéletes karikákra vágta és kidolgozott pecsét mintát nyomott rájuk. Aztán minden családnak tíz korongot adott, állítva, hogy minden darab egy csirke értékét képviseli. „Most kereskedhettek és üzletelhettek a bőrérmékkel, a kényelmetlen csirkék helyett,” mondta. Értelmesnek tűnt a dolog

és mindenkinek imponáló lett az idegen. „Még egy dolog,” tette hozzá. „Évente vis�szajövök, és akkor mindenki hozzon nekem vissza egy extra kört, a 11.-iket. Ezt a fejlődés elismeréseként kérem, amit lehetővé tettem számotokra az életetekben.” „De honnan jön elő az a darab?” kérdezte a feleség. „Meglátjátok,” válaszolta az idegen tudálékos arccal.

Feltételezve, hogy a populáció és az éves termelés pontosan ugyanolyan maradt abban az évben, mit gondolsz mi történt?

Emlékeztetőül: a tizenegyedik kört sosem hozták létre, azt sosem vágták ki a tehénbőr darabból.

Ahogy az idegen azt javasolta, sokkal kényelmesebb volt bőrdarabokat, karikákat cserélgetni csirkék helyett a piactéren. Ennek a kényelemnek rejtett ára volt: a keresett tizenegyedik kör egy rendszerszerű visszatörést, hanyatlást generált a résztvevők közt kialakult verseny miatt. Minden 11 család közül egynek el kellett vesztenie minden bőrkarikáját, még akkor is, ha mindenki jól kezelte ügyleteit, mert az idegennek biztosítaniuk kellett a 11. kört.

A következő évben, amikor vihar fenyegetett néhány farmert, atipikus vonakodás jellemezte a segítségnyújtást. A családok most a 11. körért birkóztak egymással. A kamat hajtotta pénz bevezetése aktívan ellenezte a hosszú ideje fennálló spontán együttműködés hagyományát.

BERNARD LIETAER: A 11.-IK KÖR TÖRTÉNETE

A pénz egy a ma Földön élők domináns része által elfogadott standardizált csereeszköz, lényegét tekintve nem anyagi, hanem virtuális létező, melynek pusztán fizikai megnyilvánulása az érme vagy bankjegy, értéket közös megegyezésünk alapján képvisel. Megjelenése nem egyidős az emberiséggel. Az ember fiziológiás berendezkedésének tekinthető szoros kisebb közösségek korában a munkamegosztás és törzsi önellátás volt jellemző, cserére ezeken belül nem volt szükség, hisz az „enyém” mai értelemben vett fogalma nem létezett. A törzsi jelleg elvesztével a szakosodott termék-előállítással hamar eljött az igény egy olyan univerzális, értékálló, könnyen forgatható csereeszközre, mely felválthatja az ezekben a korokban már működő klasszikus cserekereskedelmet, így a különböző állati részeken, köveken, kagylókon, fűszereken át az út az időtálló nemesfémekig vezetett. Utóbbiak tartós volta nyomán megindulhatott a felhalmozás (mely kevéssé emelő irányultság).

Mivel ezeket nagy mennyiségben biztonságosan tárolni problémás, megjelentek az első bankok, akik papíralapú igazolást (papírpénz atyja) adtak az elhelyezett pénzről, melyet fizetőeszközként kezdtek használni az emberek, inflációs tulajdonságának hátrányait viselve. A bank hitelt is adott ezen papírigazolások formájában, melynek valós nemesfém fedezete nem mindig volt, feltalálták hát a „semmiből pénzcsinálás” intézményét, vele együtt pedig a kamatot.

A kamat alapmechanizmusát, emberi életre való kihatását jól mutatja a követkző történet.

A megélhetési költségek emelkedését sok éve nem követő, komolyanvehetelen ösztöndíjak, rezidensi bérek, kamarai tagdíjemelés – ha gyerekként, tinédzserként nem is, egyetemistaként sokunk élményszinten szembesül azzal, hogy a pénz(hez társuló mentális koncepciók) mennyire kihat(nak) az egyén életére, milyen kellemetlen korlátozó tényező a (mesterségesen) szűkre szabott anyagi keret, az egyenlőtlenségek milyen könnyen szítanak indulatokat, okozhatnak személyiségtorzulást.

255.320 Ft

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ:

49.787 Ft

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS:

3.830 Ft

Havi összes munkaadói járulék:

53.617 Ft

MUNKAERŐ-PIACI JÁRULÉK (1,5%):

3.830 Ft

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK (7%):

17.872 Ft

NYUGDÍJJÁRULÉK (10%):

25.532 Ft

SZÁMÍTOTT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ:

39.298 Ft

Havi összes levonás a bruttó bérből:

85.532 Ft

ÖSSZESEN HAVONTA AZ ÁLLAMNAK FIZETENDŐ:

139.149 Ft

MUNKAADÓ ÖSSZES HAVI KÖLTSÉGE:

308.937 Ft

NETTÓ HAVI JÖVEDELEM: Kamatozó hitel felvétele esetén x rendelkezésre bocsájtott összeg helyett (1+n)x-et kell visszafizetni, ahol n pozitiv szám, tehát valamiből plusz javat kell termelni. Ennek kézenfekvő forrásai az egyébként mindenki közös „tulajdonát” képező természeti erőforrások pl. fakivágással erdőpusztítás → eladható nyersanyag, bútor (szomszédunk, Románia pl. élen jár az illegális fakitermelésben).

Az átlagember hitelfelvételtől tartózkodóként. közvetetten is fizet kamatot, hisz a fogyasztói javak ára gyakran rejtett kihelyezett költségként tartalmazza azt, pl. a lakbérekbe is beépül (ált. termelő vállalkozás indításához, és gyakran ingatlanépítéshez is hitelpénzből kerítenek fedezetet, melynek kamatait később a fogyasztóval fizetettik meg). A kamatozó államadósság [Magyarországé 2016-os adat szerint a GDP 74,1 %-a (!)] csökkentése adópénzből történik.

Példa az adózás realitására a rezidensi bér alapján, gyermektelen, nem friss házas 169.788 Ft-os kézhez kapott bére esetén 139.149 Ft megy az államnak a teljes befizetett összeg után, tehát utóbbi 45%-a.

Tehát 40 órás munkahéttel számolva 18 óra - több mint két nap hetente - bére automatikusan levonásra kerül (a részletezést lsd. a fenti táblázatban - a szerk.) Ez a százalék európai viszonylatban a magasabbak között van, de a tendencia általános (27%os ÁFÁ-nkkal egyértelműen megosztatlan „dobogós” első hely pozícióban vagyunk).

A RENDSZER HATÁSAI A domináns közgazdasági modell - mivel az emberiség szinte teljes egésze egy ellátói rendszerre van rákötve, és fennmaradása ettől függ-, alapvető szinten hat ki az egyéni életre. A mechanizmus jellegéből adódóan magával hozza az állandó szűkösség- és hiányérzetet, versengést, termelői hajtóerőket, mely utóbbi sokáig hasznosnak volt megítélhető társadalmi szemponból (bár az egyénéből sosem, hisz az emberi élet természetes, mondhatni „tisztességes” folyása határozottan nem az anyagi javak megtermeléséről, felhalmozásáról, az anyagiság bűvkörében való vergődésről szól), hisz az általános életszínvonalat valóban sokáig növelte a pénz által összefogott, effektív energiabefektetéssel létrehozott termény- és eszközpark.

Mára viszont a szűkösségalapú, monopolista, felhalmozást és spekulációt elősegítő, egyenlőtlenségeket és széthúzást mélyítő pénzrendszerünk egyértelműen elavulttá vált. Ennek szomorú példáját mutatja a kifosztott környezet állapota, a tény, hogy mára mérgezetlen, emberhez méltó élőhely egyre inkább csak az elit kiváltsága, pedig az embernek elidegeníthetetlen joga lenne. A teleszennyezett levegőn, vizen, talajon, elektromágneses sávokon túl gondolhatunk itt a térkorlátozás jelenségére is - minden nappal nő a beton aránya a zöldhöz képest, szabadon felderíthető terek helyett autópálya, magánbirtok, lakópark-

Forrás: 2017-es rezidensi tájékoztató és HRportal.hu, 2018-as Bérkalkulator

BRUTTÓ HAVI MUNKABÉR:

169.788 Ft a modern ember állandó meglopásának, normális életvezetésének szisztematikus ellehetetlenítésének ékes példája ez.

Pénzügyi rendszerünk lopógépezetének felépítése nyílt titok, az hatékony agymosás és médiabefolyásolás miatt viszont kevés emberben realizálódik, miben vesz részt, minek a generált terheit nyőgi. A rendszer túlzás nélkül az egész Földet átszövő, hatalmassá duzzadt destruktív gépezetté nőtte ki magát, mely mögött kisszámú elit felfoghatatlanul erős érdekei állnak, így az intézményesített kizsákmányolás megállítása igencsak nehézkes, hisz jelenlegi világunk erre épül.

Az igazi hatalom így egy szűk pénzoligarchiáé, aki ezt magánkézben lévő központi bankokon keresztül, a pénzforgalom irányításával gyakorolja.

A RABSZOLGASÁGBAN TARTÓ ESZKÖZÖK Felmerül a kérdés, miért marad szinte az egész emberiség - még ha fel is ismerte, milyen rendszerben él porszemként - egy ennyire életellenes szisztémát kiszolgálva a pénz rabszolgaságában?

Hiába próbálja a reklámipar és a fogyasztói gépezet évtizedek óta (hatalmas sikerrel) mosni az emberek agyát, az alapvető, valós életfeltételek ma sem változtak: tiszta levegő, víz, élelmiszer, megfelelő méretű lakóterület, közösség, szellemi fejlődésre

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

15

és a képességek kibontakoztatására való igény. A listának tehát nem esszenciális része a hajlított ULTRA HD Smart LED televízió, rózsaarany okosóra, a szezon legújabb Zara kollekciója, intelligens szemránckrém, dunaparti tetőlakás... Ezek felülről generált trendek, melyek álkielégülést (sem) adnak egy elit marionettbábujaként, előre megadott sémák szerint táncolva.

A mai ember pénzfüggő. Fel sem merül benne, hogy képes lenne az életéhez valóban szükséges feltételeket maga előteremteni, vagy legalább a globális elosztórendszert nélkülözni.

Az egyik rendszeren tartó felfújt lufijelenség az ingatlankérdés. Elterjesztett nézetek szerint a korábbi nagycsaládos modellel szemben ma igen kínos a szülői házban lakni, a szingli és mikrocsalád-modell szerint mindenkinek, maximum másodmagával, de inkább a kutyájával szüksége van saját lakásra. Ennek bérlése Budapesten 100.000 forinttól (rezsi nélkül), megvásárlása kb. 20-25 millió forinttól indul kevésbé igényes esetben. Közalkalmazottként tehát a kézhez kapott pénz domináns része csak arra megy el, hogy legyen tető a fej felett, a megvásárlás pedig csak több tíz év spórolása után lehetséges. Igen megnyomorító már ez az elemzés is, vegyük hozzá azt a hatást , amit az okoz, ha az embernek nincs fiziológiás nagyságú tere (ez nem 30 m2/fő, magához a földköz való közelség is esszenciális lenne), felnőtt létére állandóan, minden oldalról átsugárzó szomszédok zajában, elektromágnesességében kell élnie.

egyenlőség eszméibe ágyazott attitűdcsomagja szerint kellően kemény munka árán bárki szert tehet nagy vagyonra, így tehetős, ezáltal boldog, egészséges, népszerű, jól élő emberré válhat. Dolgozz (termelj másnak) keményen, spórolj, így az ínséges, nélkülöző jelen árán félre tudsz tenni egy szebb jövőre, amikor majd dúskálsz az anyagi javakban, így kiemelkedhetsz eredeti környezetedből, szociális szintugrást elérve.

A fenti gondolatcsomaggal átitatott elmék dominószerű létrejöttéhez szükséges volt a materializmus - mely koncepció szerint az ember kizárólagosan anyagi létező, egyetlen élete az aktuális földi, mely a teljes megsemmisüléssel végződik, így ajánlatos az élvezet maximalizálásra törekedni bármilyen karmikus és egyéb szabályszerűség negligálása mellett - tömegek általi elfogadása. Nem kihagyható a progresszionizmus és az evolucionizmus gondolatköre sem, melyek szerint a történelem során folyamatos haladás észlelhető, mind fejlettebb szintek felé törünk, mely technikai és anyagvilági szempontból tökéletesen helytálló, szellemi szempontból viszont egyértelmű, hogy a Kali-juga - a Sötét Kor kellős közepén vagyunk.

“Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg

További példák - fizetni a klórral szen�nyezett vízért (kút a XI. kerületi panel teraszán nemigen fúrható), a valódi szükséglet sokszorosát pénzért elhasználni nem megújuló forrásból származó áramból (a napelemek korában), saját föld híján még petrezselyemzöldért is boltba járni...

A természet az embert nagylelkűen látta el fennmaradásához szükséges erőforrással, mára viszont ezek nagy része kisajáításra, az emberi tudat pedig olyan mérvű megerőszakolásra került, hogy ha fel is merül benne, hogy ezekkel élne, a gyakorlatról már keveseknek van fogalma.

Milyen ideológiákkal való átitatottság felelős azért, hogy sokakban fel sem merül, valami gond lenne a jelenlegi világberendezkedésünkkel? Ilyen az amerikai álom modellje, melynek bár neve is jelzi földi keretek között irreális voltát, mégis máig áthatja a nyugatiasodott kultúrköröket. Az amerikai álom demokrácia, szabadságjogok,

ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg minden tönkre nem megy.”

és az egyenlőtlenségek mérséklődnének.

Ennek bevezetését egyértelműen akadályozzák a pénzoligarchák, a rejtett elit hatalmi törekvései.

A bérrabszolgaság megszüntetésének egyik potenciálisan tömegelterjedésre érett eszköze a Feltétel Nélküli Alapjövedelem.

Az egyéni szabadulás korlátja egyértelműen szellemi jellegű. Amíg az a mantra fut fejben, hogy (sok) pénz nélkül nem lehet élni, az anyagi javak fogyasztása nélküli üres lenne az élet, hisz mindjárt itt a halál, egyedül amúgy sem tudok semmit előállítani, egyszerűbb a bolti - addig ezek a programozások uralják az életet.

Kreativitástól és egyéni irányultságtól függően sok a lehetőség, az önellátástól a kommunán, cserekereskedelmen át a helyi pénzekig. Az ember csoportosulások abnormális formája a városi személytelenség és plázakultúra, érdemes ezeken legalább fejben túltekinteni. Összegezve, uralkodó pénzrendszerünkben, annak is kamatmechanizmusában érhető tetten a szenzitív egyén azon állandó érzetének egyik oka, mely szerint valami nagyon nincs rendben a világban. A népszerű konteó által felvázolt értelmezés - mely szerint e pénzrendszer nem humán eredetű, célja az állandó félelem és stresszenergiák termeltetéése -, ha az etiológiát megkérdőjelezhetően vázolja is, a termék leírása tökéletes: állandó hajsza, irigység, sosem elég-érzet, irreális vágyakozás gerjesztett igények mentén, meggyalázott élettér, megelégedettség, ös�szetartás messziről kerülése, ami pedig a legkínosabb, a fentiek tömegek szemében normalitássá, természetessé való legitimálása kitartó agymosás révén.

- Popper Péter

ALTERNATÍV ÉLETSTRATÉGIÁK Sok pénzügyi szakember a globális pénzrendszer helyett/mellett alternatív csereeszközök bevezetését tartja előremutatónak (szabadpénz, helyi, közösségi pénzek).

Hatékonyan állíthataná meg a felhalmozási tendenciákat és a kisszámú elit uralkodását a pénz eszközén át tömegek felett a negatív kamatozás, mely mellett nem lenne értelme „ülni” a pénzen, azt a gazdaságból kivonni, nem lenne lehetősége senkinek kamatokból élve kizsákmányolni másokat, így az átlagember állandó profittermelői kényszere is megszűnne, munkabérét saját, és nem pénzesurak fenntartására költhetné, munkaideje lecsökkenne,

A pénz sötét trükkje az, hogy korlátlanul felhalmozható, rajta pedig úgy tűnik, bármi megvehető, így az átlagember a szeme előtt a reklámpropaganda által kreált rózsaszínen úszkáló jövőképek mámorában vakká válik a valóság látszatára. Az ÉnTelefon 8 képernyőjén át nem is annyira felfordult a világ. A pénznek való mágikus szereptulajdonítás közösen kreált varázsillúzió, amiből az egyéni szabadulás szellemi útja bármikor nyitott.

TOVÁBBI TARTALMAK: Charles Eisentein: Megszentelt Gazdaságtan Bernard Lietaer: Új Pénz egy Új Világnak Drábik János írásai Az Amerikai Álom (rajzfilm)

KÉSZÍTETTE: BOROS ANNAMÁRIA 16

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

BELSŐ UTAKON #ÖNISMERET

#UTAZÁS

#KULTURÁLIS IDENTITÁS

Az egyetemista létbe belecsöppenve sokan nehezen éljük meg a szülői fészekből való kiröppenést. Az önállósodás folyamata megköveteli az alkalmazkodóképesség fejlesztését, a stabil érzelmi állapot kialakítását. A másik városba költözés, hosszabb utazás kapcsán előjönnek azok a megoldatlan problémáink, amelyek régi közegünkben akár fel sem tűntek. A magánnyal való megküzdés és az integrálódás kulcsfontosságú új közegbe kerüléskor, ennek technikáiról és a felmerülő nehézségekről beszélgettem Heller Csilla krízistanácsadó szakpszichológussal.

Sokan már a középiskola során szembesülnek a szülőkről való teljes leválás szükségességével. Mit nevezünk teljes leválásnak? Köthető-e valamilyen életkorhoz?

Pszichológiai szempontból a felnőttség kimondásához három feltételnek kell teljesülnie: fizikai eltávolodás, anyagi függetlenség és érzelmi leválás. Utóbbit inkább csak a szakavatott szem tudja megítélni, még pedig az alapján, hogyha gond adódik a személy életében, már nem rögtön a szüleitől kér segítséget, illetve döntéshelyzetben sem az ő véleményüket kéri ki, vagy nem az ő vélt, feltételezett véleményük alapján hozza meg sajátnak tűnő döntését. A leválás és a pszichológiai értelemben vett felnőtté válás ideje mára egyre inkább kitolódott, de elősegíti, ha egy másik városban, országban kell folytatnunk az életünket. A szülői ház és a felnőtt életterünk közti ingázás viszont még gyakran visszaránthat gyerekstátuszba a hétvégékre.

Tegyük fel, hogy egy egyetemista hétvégén hazalátogat. Amennyiben vasárnap este úgy

tér vissza a fiatal a kollégiumba, albérletbe, hogy zaklatott, feszült az otthon tett látogatástól, megbomlott az önállóan megteremtett lelki egyensúlya, akkor még nem tudott érzelmileg teljesen függetlenedni a szülőktől.

Huszonévesként visszazuhanni az otthoni gyerekstátuszba, annak minden szabályával együtt, lelkileg eléggé megterhelő.

Noha egy idő után valóban nem kérjük ki a szüleink véleményét, helyette kikérjük a párunkét, házastársunkét. Ez gondolom, így van rendjén, a lelki kötődés súlypontját áthelyezzük a társunkra.

Igen, ez így helyes, azonban nem szabad átesni a ló túloldalára, bármennyire bölcsnek tartjuk a párunkat, nem szabad, hogy a döntés jogát a kizárólag minket érintő kérdésekben (pl. munka, öltözködés, étkezés stb.) átadjuk neki. Az úgynevezett „nukleáris család” fogalma, melyet a családterápiában használnak, leírja, hogy minden családnak a saját szabályrendszere szerint kell élnie. Gye-

#KÜLFÖLDI MUNKA

rekként vagy fiatal felnőttként, amíg még nem élünk együtt a párunkkal, a (nagyrészt) szüleink által kreált szabályok vonatkoznak ránk.

Azonban összeköltözésnél nem jó, ha a régi családunk újra meg újra hatni akar az új életközösségünkre. Nyilván előnyös, ha a gyereknevelésbe nagyszülőkként besegítenek, de a szabályalkotó szerepkörről mindenképp le kell mondaniuk. Sok kliensem érkezik azzal a problémával, hogy megrekednek a régi és új családjuk között. A (nagy)szülőknek hatalmas szívóereje lehet a már felnőtt gyermekükre, és eközben arra törekednek, hogy visszaállítsák azt a régi egyensúlyt, amikor még a gyermekük velük élt. A két családrendszer között azonban nem jó a diffúz átjárás, új, rugalmas határok megalkotására van szükség. A családi életciklus-váltások, különösen a fiatal felnőtt elköltözése és a bekövetkező „üres fészek szindróma” egy elég nagy krízis, s ez utóbbi gyakran egybeesik a szülők életközépi válságával is. Mindeközben a fiatal is átmegy a kapunyitási válságon, hiszen a család elhagyása maga után vonja az új élet megteremtésével járó feladatokat, ami kettős teher. Konfliktusok nélkül egy életciklus-váltás sem zajlik le, ezért a hangosabb viták, az ellentétek felvállalása bizonyos helyzetekben elkerülhetetlenek és szükségesek. Általában minél későbbi életkorban történik meg a leválás, annál nagyobb konfrontációval jár. Mindig a „gyerek” feladata meghúzni a saját határait, mivel a szülőknek nem érdeke „kisöpörni” a házból a gyereküket. Különösen megfigyelhető a gyerekhez

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

17

PSZICHÉ UTAZÁS | INTEGRITÁS

való ragaszkodás a patológiás családoknál, ahol a szülők annyira elidegenedtek egymástól, hogy csak a gyerek képes békében együtt tartani őket. Kicsit olyan ez a szituáció, mint amikor a süllyedő hajón lévő lyukat próbálják betömni, és ebbe a lyukba épp beleillik a gyermek.

Kicsit kifelé tekintve, pl. egy Erasmusra készülő fiatal mire számíthat? Feltételezem, ő sem teljesen ugyanolyan emberként jön vissza, mint ahogyan kiment.

Füzi Virág végzett egy felmérést erasmusos diákok között, és azt figyelte meg, hogy szinte mindig egy elszigetelt világot teremtenek meg maguknak a fogadó ország egyetemén.

A magyarok általában a körülöttünk élő országok diákjaival (szlovákok, osztrákok) tartanak fent kapcsolatot, és gyakran úgy jönnek vissza, hogy nincs egy olyan barátjuk sem, aki helybelinek számít az adott országban. Pedig ahhoz, hogy sikeresnek érezzük magunkat, muszáj élő kapcsolatot teremtenünk az adott kultúra tagjaival, kinyitni a szívünket a külföldiek felé, hiszen így nyeri el az értelmét maga az utazás is. Ajánlott már az utazás előtt tisztázni magunkban, mik az elvárásaink, milyen nehézségekkel szembesülhetünk külföldi tartózkodásunk alatt, hiszen ilyen is bármikor előfordulhat. Az irreális elvárások és álmok csalódáshoz, súlyosabb esetben akár korai kiégéshez is vezethetnek, és kudarcérzéssel, céltalanság érzésével térhetünk haza, s ezek után biztos elmegy a kedvünk egy időre az utazgatástól. Még az olyan részletkérdéseket is ajánlott utazás előtt tisztázni, mint a helyi tömegközlekedés, az üzletek elhelyezkedése vagy, hogy hova tudunk segítségért fordulni, mivel mindezek egy olyan biztonságérzetet adnak, amit itthon természetesnek veszünk.

Nehézséget jelenthet az ott tartózkodás alatt az élmények „megoszthatatlansága”. Ez azt jelenti, hogy az erasmusos diák nem tudja úgy átadni az otthoniaknak a vele történteket, ahogyan ő azt átélte, mivel minden apró hétköznapi esemény más, idegen térben, ismeretlen szokásrendszerek és kulturális kódok, más jelentéstartalmak között zajlik, így egészen újfajta jelentéssel ruházódik fel. A család gyakran úgy képzeli, csupa kaland a gyerek élete külföldön, nem képesek megfelelő empátiával fordulni felé, holott egy idő után a külföldi lét is megszokottá, hétköznapivá válik. Általánosságban elmondható, hogy egy sokkal önállóbb, magabiztosabb személyiség tér haza, mint aki kiment. Továbbá az Erasmuson töltött idő után – lévén ez egy nagyon intenzív, eseménydús időszak –

18

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

nehéz visszatérni a régi közegbe, ideiglenes hangulatingadozás, kialakulhat depresszív hangulat. Megjelenik az úgynevezett „kettős honvágy”, ami azt jelenti, hogy ahol egyszer életvitelszerűen éltünk, ahhoz érzelmileg kötődni fogunk, és egy kicsit az otthonunknak érezzük. A szülői házba visszatérve emiatt lehet egyfajta hiányérzetünk.

Hosszabb távú ingázásnál, akár munka, vagy tanulás céljából történik, mi lesz az igazi otthonunk? Ami gyerekkorunktól adott volt, vagy amit saját magunk teremtettünk meg? Milyen gyakran érdemes hazalátogatni?

Sokaknak okoz gondot a feltett kérdés. Az a tapasztalatom, hogy az ember nem képes megfelelő sorrendiséget felállítani a lakhelyei között, mivel a különböző életterek minőségükben mások, és más-más élményeket tudunk hozzájuk kötni. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy mialatt a szüleinknél vagyunk, azalatt a másik, dolgosabb életterünk hiányzik, majd amikor visszamegyünk, a szülői ház kezd el hiányozni, mintha sehol sem lennénk „igazán otthon”. Az otthon kérdésköréből kiindulva aztán eljuthatunk egészen addig a kérdésig, hogy ki is vagyok én valójában, hiszen az énképünk határozza meg, hol élünk, mit tartunk saját magunk számára elfogadhatónak az „otthon” címszó alatt. Ha ez az öndefiniálás nem sikerül, akkor ez is elvezethet egyfajta krízishez, amit csak úgy lehet feloldani, ha az illető számára kikristályosodnak azok a prioritások, mely által újra tudja építeni önmagát.

A hazajövetelt érdemes két részre osztani: beszélhetünk egyszerű hazalátogatásról és végleges hazajövetelről. Az a tapasztalatom, hogy akik azért „menekültek” külföldre, mert máshogy nem tudtak kilépni a kamasz státuszukból, náluk pánikszerű tünetek is jelentkezhetnek a hazalátogatás gondolatára.

Hazatérve ugyanabban a gyerekszobában – és gyerekstátuszban – kell feltalálniuk magukat, ahonnan elmenekültek, és azóta már rég túlnőttek ezen a státuszon. Egyik orvos kliensem, aki külföldön dolgozik, nem tudott hazautazni a szüleihez karácsonykor, ami természetesen szerepel a szülők által elvárt látogatások listáján. Január közepén meglepetten érkezett a szülői házba, ugyanis a szülei az érkezése időpontjáig kitolták a karácsonyfa állítást és az ajándékok átadását, ám ebben volt egy nagy adag sértődöttség is, mivel a „gyermekük miatt” nem lehetett náluk december 25-én karácsony. Szerintem nem jó, ha vannak úgynevezett elvárt látogatások,

például egy Erasmusról nem okvetlenül fontos hazajönni az ünnepekre. Ha ez mégis bekövetkezik, készüljünk fel arra, hogy hazafelé tartva, vagy visszafelé a fogadó országba, a két világ közt megrekedve nem feltétlenül lesz felhőtlen jókedvünk.

Végleges hazaköltözésnél – eltekintve a hazatérés okától – fel kell készülni arra, hogy pszichológiai szempontból valószínűleg nehezebb lesz hazajönni, mint amilyen az elmenetel volt. Ennek az az oka, hogy hajlamosak vagyunk egyfajta személyes kudarcként, visszalépésként elkönyvelni a visszatérést, és a környezetünk is gondolhatja egyfajta csalódásnak a hazatérést. Gyakori elvárás ugyanis a külföldön dolgozótól, hogy sikeresen, vagy legalább egy sportkocsival térjen haza. A gyakori kudarcérzet ellenére a külföldi tartózkodásból azonban mindenki nyertesként tér haza, hiszen a személyiség drasztikus mértékben fejlődik a megélt próbatételek hatására. A hazatérés után egy gyászfolyamat indul be, el kell engednünk magunkban a külföldi megszokott életterünket, az intenzív időszakot, az izgalmas újdonságokat, és azt az énérzetet, ahogyan abban a környezetben megéltük saját magunkat.

Egy külföldi ország kultúrájába való integrálódásnál mennyire fontos/ajánlott a saját kulturális szokások megtartása?

Mi a lélektani háttere a kulturális identitás megtartásának?

Az identitás többnyire felértékelődik külföldi tartózkodás alatt. Azok a hagyományok és ünnepek, amiket talán nem is tartottunk meg a hazánkban, hirtelen értelmet nyernek, fontossá válnak. Sok külföldi magyar közösség szervez március 15-e, augusztus 20-a és egyéb állami ünnepeink okán programokat az elvándoroltaknak. Viszont, ha részévé akarnak válni a befogadó ország lakosságának, ki kell alakítaniuk egy bizonyos szintű azonosságtudatot. A nemzeti azonosságtudatot sosem a kívülállók határozzák meg, annak belülről kell fakadnia, ugyanúgy, mint más, kisebb közösséghez való tartozásunknál is. A tanulásban, munkában úgy lehetnek sikereink, ha közben sikerül beilleszkedni az adott közösségbe, ehhez pedig elengedhetetlen az ottani tradíciók sajátként való elfogadása. Egyik kliensem, aki már több éve kint élt Angliában, anyanyelvi szinten megtanult angolul, és ehhez a nyelvtudáshoz – egy pusztán formai kifejező eszközhöz – automatikusan társított olyan belső hangulatokat, érzéseket, amellyel általában a brit nemzetet szoktuk jellemezni. Így amikor angolul be-

Heller Csilla pszichológus

szélt, sokkal felszabadultabbnak, vidámabbnak érezte magát, ámde felszínesebben csevegett, míg amikor átváltott magyarra, kissé lehangoltabb lett, kissé pesszimistább, viszont sokkal mélyebben tudott beszélni egy adott témáról. Felhozhatom egy barátnőm példáját is, akinek a férje perui származású, emiatt ő is kapott perui nevet. Úgy érzi, teljesen más emberré válik, amikor a perui nevén mutatkozik be, és más embernek érzi magát, amikor a magyar nevét használja. Furcsa, kettős identitást tud létrehozni, ha igazán azonosulunk egy másik nemzet kultúrájával, de sok lelki kinccsel is gazdagabbak leszünk ezáltal. Több szempontból tudjuk megközelíteni ugyanazt a témát, ha megismerjük egy másik ország szemléletmódját, életvitelét.

Ezt viszont csak a helyiektől tudjuk eltanulni, ezért nyitottnak kell lennünk, befogadóvá az új kulturális hatásokra, hagyni kell formálni a személyiségünket. Tartsuk szem előtt azt is, hogy bárhová megyünk a világban, a kulturális szokások különbözősége ellenére ugyanazokkal az emberi problémákkal, érzésekkel fogunk találkozni, és ha ezeket felismerjük, máris közelebb érezzük magunkat a helyiekhez. Alapvetően nincs igazán nagy különbség köztünk, bárhová is megyünk.

Külföldi munkavállalásnál sokan úgy érzik, hogy „kevesebbek” a helyi dolgozóknál.

Mire kell felkészülnie egy végzett orvosnak, ha külföldön vállal munkát?

Az úgynevezett „imposztor-szindróma” egy speciális önértékelési zavar, amikor az illető az elért sikerei ellenére úgy érzi, valójában egyáltalán nem ért a szakmájához, mindössze kiválóan színleli a szakmában jártasságot. Külföldi munkavállalásnál ez az érzet felerősödik; így lehetséges az, hogy szó nélkül dolgoznak dupla annyit az elvándorolt orvosok ugyanazért a német vagy angol fizetésért. Sikeres beilleszkedésnél azonban nőni fog az önértékelésünk, ezáltal kevésbé leszünk kitéve például annak a veszélynek, hogy a főnökünk kihasználjon.

Van egyfajta „bejósló modell”, mely az interkulturális kompetenciák megléte vagy hiánya alapján előre jelzi, hogy az adott személy mennyire lesz sikeres egy idegen környezetben. Nem árt, ha külföldre költözés előtt fejlesztjük az önismeretünket, vajon megvannak-e bennünk azok a szükséges személyiségvonások (önbecsülés, magabiztosság, kíváncsiság, nyitottság, kulturális empátia),

amik sikeressé tehetnek bennünket odakint.

Amennyiben külföldön is magyar szakembert keresünk például autójavítás céljából, mert nem bízunk meg az ottani szakemberekben, egyfajta kulturális távolságtartásról beszélhetünk, ami esetén nem csoda, ha nem sikerül beilleszkednünk a helyi közösségbe. Vannak ismerőseim Angliában, akik hiába dolgoznak már 6-8 éve odakint, még az alapszintű szókincset sem sajátították el. Angliában minden kisebb közösségnek megvan a saját szlengje, és ha azt nem ismeri valaki, akkor nem fogadják be igazán. Ezért elengedhetetlen, hogy már a kiutazás előtt ismerkedjünk meg a hivatalos nyelvvel.

Ne felejtkezzünk meg arról, hogy egy külföldi útból sokat profitálhatunk; olyan drasztikus változásokon megy keresztül a személyiségünk, mely által sokkal fejlettebb lesz a problémákkal való megküzdési képességünk.

Nyitottabbak leszünk a világra, érzékenyebbek a más kultúrából érkezők nehézségeire, fejlődik az asszertivitásunk, mélyül az önismeretünk, egyszóval „felnőttebbek” leszünk.

KÉSZÍTETTE: MAÁR MELINDA

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

19

5. KÁRPÁTALJAI SZŰRÉS Március első hetében ötödjére került megszervezésre a Kárpátaljai Szűrés a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata által. Négy falu lakóit vizsgálták meg helyi óvodákban és iskolákban egyetemi hallgatók. A betegvizsgálat egy központi helyen anamnézis felvétellel kezdődött, majd a a páciensek innen lettek továbbküldve a specifikusabb állomásokra. A résztvevő hallgatók megosztották tapasztalataikat az eseménnyel kapcsolatban.

MAJTÁN MÁTÉ, HÖK, SZERVEZŐ. Alapvetően az emberek irányítása volt a feladatom: ki, melyik állomásra lesz beosztva. Emellett, külügyi referens léven én koordináltam a munkát a külföldi hallgatókkal is. Ez a munka egész napos elfoglaltságot igényelt, így közvetlenül a szűrésben nem vehettem részt. Amikor időm engedte próbáltam a korán érkezőkkel ismerkedni; mindig úgy éreztem hogy kérdéseiket, kételyeiket, panaszaikat vagy örömeiket szeretnék velünk megosztani, ezért igyekeztem minél többet beszélgetni velük. A szűres nekem mindig egy jó emlékeztető arra, hogy ez az egész orvoslás az emberről szól, ilyenkor mindig megtanulom visszahelyezni a pácienst a középpontba, minél több figyelmet szentelni nekik és ezáltal, azt hiszem, nem csak a betegségüket, hanem a lelküket is gyógyítani.

Állomás: anamnézis és fizikális vizsgálat PAP KATA, ÁPOLÓ. Az anamnézis felvételnél kérdéseket tettünk fel a betegeknek a jelenlegi panaszaikról, gyógyszerszedési szokásaikról, illetve a korábbi vagy a családban gyakran előforduló/ öröklődő betegségeikről. Ezen információk alapján javasoltuk az egyes betegnek, hogy melyek azok a szűrési vizsgálatok amelyeken célszerű lenne részt venniük.

A fizikális vizsgálatok elvégzésében szintén részt vettem, itt tetőtől talpig vizsgáltunk: először megnéztük a szem állapotát, azután kitapogattuk a nyirokcsomókat, meghallgattuk a szívet, a hasüreget is megvizsgáltuk tapogatással, majd végül EKG készülékkel a szívet. Úgy érzem hogy rengeteget tanultam a szűrés alatt. Átéreztem a betegek bizonytalanság-érzését és emiatt tudatosult bennem az, hogy mennyire fontos megtalálni a közös hangot velük. Pozitív volt számomra az orvostanhallgatók felénk mutatott kedvessége és segítőkészsége, az, hogy igyekeztek átadni a tudásukat a különböző a betegségekről, hogy milyen tüneteket, elváltozásokat érdemes keresni a vizsgálatok során.

TÓTH SZABOLCS, ÁOK. Úgy gondolom, hogy amit nekik segíteni tudtunk, az inkább egyfajta mentális/lelki támogatás, illetve betegoktatás, mivel túl sok invazív, illetve komoly diagnosztikai eljárást végezni nem volt lehetőségünk; viszont nekik az is sokat jelenthet,

20

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

SZÖVEG: LŐRINCZ GERGELY KÉP: GERGELY ELŐD GELLÉRT

hogy tudják, éppen hogyan állnak az egészségükkel és ha nem nagy a probléma, akkor hogyan tudnak változtatni rajta.

Talán ezt egy ilyen “minimalista életmód tanácsadásnak” definiálnám, aminek inkább hosszabb távon van jelentősége. Persze, azért nem lehet elfelejteni azt a néhány beteget minden évben, akiket akutan kórházba kellett szállíttatni; nekik ez a szűrés ténylegesen életmentő lehetett az adott pillanatban.

Nekem összefonódik az, hogy miben lettem több szakmailag és emberileg. Szerintem, a legtöbb haszon a betegekkel való kommunikációból ered, mivel itt több idő volt kitárgyalni a problémáikat, mint egy átlagos kórházi környezetben. A jó anamnézis fél diagnózis, ennek felvétele szakmailag is nehéz feladat; viszont ha később átgondolja az ember az előző nap történéseit, akkor észreveheti azokat a kis kommunikációs árnyalatokat, amelyek egy orvos-beteg interakciót alapvetően meghatározhatnak, és ha ezeket némi rutinnal esetleg ott helyben felismeri és korrigálja, az rengeteget javíthat a compliancen. Ez igazából a mindennapi beszélgetésekbe is átültethető.

Állomás: gyógytornászok és konduktorok RIMAI VIKTÓRIA ÉS KISS CECÍLIA, GYÓGYTORNÁSZOK. A gyógytornász állomáson főként mozgásszervi panaszokkal érkezőket fogadtunk gyógytornász hallgatótársammal. Készültünk pár általános tornasorral, amelyeket elmagyaráztunk és bemutattuk, de személyre szabottan is írtunk gyakorlatokat: erősítésre, mobilizálásra, keringés- és légzésjavítására. A panaszok alapján olyan egyszerű tanácsokkal láttuk el a hozzánk látogatókat, amelyek a mindennapi teendőiket megkönnyítik, ízületvédelmi, ergonómiai szempontokat is figyelembe véve: hogyan emeljünk, hogyan állítsuk be magunkon a helyes tartásokat, milyen nyújtógyakorlatokat végezzünk, hogyan fáslizzunk, hogyan polcoljuk fel a lábainkat, illetve, hogy egyszerű labdával, sámlival, vagy más, háztartásban is megtalálható eszközzel milyen gyakorlatokat tudunk praktikusan végezni.

Igyekeztünk a többi terület munkáját is kiegészíteni a mi részünkkel, jó érzés volt megtapasztalni a team munka jelentőségét,

SZŰRÉS | ÖNKÉNTES

hogy külön-külön mindannyian kis láncszemek vagyunk és egymás keze alá szükséges dolgozni. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy gyógytorna valamennyi szakterületen jelen kell, hogy legyen. Ez a lehetőség szakmailag is épített bennünket, arra jöttem rá, hogy mennyire nehéz jól, irányítottan kérdezni, és hogy holisztikusan kell szemlélnünk a pácienseinket.

A csapat lelkesedése, munkája, a helyiek kedves fogadtatása mind-mind sokat adott nekem ahhoz, hogy megbizonyosodjak arról, hogy jó irányba tartok. Személy szerint úgy gondolom, hogy az ott élőknek hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni, és abban is biztos vagyok, hogy a sok fiatal önkéntes jelenléte és gondossága is legalább olyan fontos gyógyír volt. ÁDÁM ÁGNES, KONDUKTOR. Ketten érkeztünk Kárpátaljára, mint végzős konduktorhallgatók egy végzett konduktor kíséretében. Elsősorban központi idegrendszeri sérült felnőttek vizsgálatát, tanácsadását végeztük a gyógytornász kolleginákkal. A négy nap során legtöbb esetben (kezdődő) Parkinson szindrómás felnőtteket láttunk el, illetve 1-12 éves gyermekek mozgásvizsgálatát végeztük. Készítettünk személyre szabott feladatsorokat, amelyeket a pácienseknek otthoni tornaként ajánlottunk. De nem csak tünetspecifikus vagy „karbantartó torna” javaslatokat tettünk az állapotuk romlásának elkerülése érdekében, hanem olyan egyszerű, a mindennapokba beépíthető ötleteket, megoldási módokat javasoltunk, amellyel például egy egyedülálló idős néni könnyebben boldogul a hétköznapi teendők során a legkevesebb külső segítség igénylése nélkül. Igyekeztünk megmutatni, megtanítani, hogy ha például elesik, földre kerül az illető, hogyan tud legkön�nyebben, önállóan felállni. Több szülőnek az aggályait tudtuk szertefoszlatni azzal, hogy fizikálisan megvizsgáltuk a gyermekét, ezen felül mozgásfejlődését, mozgáskoordinációját is ellenőriztük, majd megnyugtattuk a szülőt, hogy nincs elmaradása a gyermeknek, nem kell aggódnia egészsége, fejlődése felől. Ha pedig úgy ítéltük meg, hogy némi tartás- vagy lábfejkorrekcióra van szüksége, javasoltunk otthoni gyakorlatokat a deformitások javítására, azok fokozódásának elkerülésére. A Pető András Kar augusztusban csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez, így nagyon fontosnak tartottam, hogy „bemutatkozzunk” az egyetem többi karán tanulóknak, hogy kik vagyunk mi, konduktorok, és mivel, kikkel foglalkozunk, hiszen a szakmai együttműködés elengedhetetlen mindannyiunk hivatása során. Különösen jó volt, hogy ezeket az élményeket a gyógytornászhallgató lányokkal közösen élhettük át. Ez volt az első alkalom, hogy az egyetem keretei között együtt dolgozhatott a konduktor-gyógytornász team.

Állomás: dietetikusok és fogorvosok FÜSTÖS DIÁNA, KUCSERA RAMÓNA, SRAJBER ORSOLYA. A fő feladatunk az volt, hogy étkezési tanácsokat adjunk az arra szorulóknak. Ez sokakra rá is fért, a minket felkeresett páciensek nagy része nem étkezik megfelelően: legtöbbjük zsíros, “magyaros” ételeket fogyasztott napi szinten. Az orvostanhallgatók azokat küldték hozzánk, akiknek az anamnézisében diabétesz, hipertónia, obstipáció, obestias vagy epebetegség szerepelt.

A betegségükre tekintettel kérdeztük ki őket arról, hogy miket fogyasztanak főétkezésekre és kisétkezésekre, majd igyekeztünk a lehető legpraktikusabb, személyre szabott tanácsokot adni min-

EGYETEM+

den egyes betegnek: hogyan kellene változtatnia, milyen ételeket kerüljön és miket fogyasszon helyettük, valamint, hogy az ételeket milyen technológiával készítse el otthon.

Különleges gyakorlati lehetőséget jelentett a szűrés nekünk, mivel ennyire sok, különböző problémával érkező embernek, ilyen rövid idő alatt máshol nem lenne lehetőségünk tanácsot adni, még az egyetemi gyakorlataink keretein belül sem. Rengeteg tapasztalatot szerezhettünk szakmai és emberi téren is: elgondolkodtató volt látni, hogy milyen nehéz körülmények között élnek a kárpátaljai magyarok; sokan már annak örültek, hogy az anyanyelvükön beszélgethettek velünk.

BALOGH ENIKŐ, FOK. Fogorvostanhallgatóként társammal, Gergellyel a fogászati vizsgálatot végeztem, melynek keretein belül fejlámpával és egyszer használatos eszközökkel vizsgáltuk a páceienseket. Extra- és intraorális szájvizsgálatot, valamint sztomatoonkológiai szűrést végeztünk. Igyekeztünk felhívni a kisgyermekes szülők figyelmét a tejfogak és az előtörő, maradó fogak ápolásának különös fontossággára. A gyerekeket és a felnőtteket is segítettük a hatékonyabb fogmosási technika és fogselymezés elsajátításában. Igyekeztünk válaszolni minden felmerülő kérdésre, illetve tájékoztató füzeteket is osztottunk az érdeklődőknek. Én másodjára vettem részt a szűrésen, már az első is hatalmas élmény volt. Azt a kedvességet, hálát és szeretetet amivel itt fogadnak minket ritkán tapasztalom itthon. Határontúli magyarként én is átérzem, mennyire jó érzés anyanyelvemen elmondani mi fáj, mit érzek. A kárpátaljai magyarok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, kétségbeejtő egészségügyi rendszerben kénytelenek élni. Hihetetlen kis összegekből gazdálkodnak hónapról-hónapra, fogászati beavatkozásokra, pótlásokra csak a legritkább esetben jut pénz. Mindezek ellenére szívüket-lelküket kiteszik azért, hogy mi jól érezzük magunkat náluk, volt olyan nap, amikor az esőben ázva főztek nekünk bográcsban ebédet.

Szakmailag is rengeteget adott ez a négy nap, leginkább az anamnézis felvétel és a diagnosztizálás terén. Legtöbbet a páciensekkel való kommunikációban fejlődtem.

TÓTH MELITTA, ELTE, DOKUMENTÁLÁS. A 4. és az 5. Kárpátaljai egészségügyi szűrésen vettem részt, a videós és a fotós tartalmakért feleltem. Több szempontból is hálás vagyok, hogy részese lehettem az útnak. Szakmai szempontból azért tökéletes a feladat, mert azt érezhetem, hogy olyan pillanatokat örökíthetek meg, amelyek társadalmilag hasznosak. Egyszerűen ilyenkor az ember érzi a súlyát annak, amin dolgozik, hiszen sokan csupán a videók alapján fogják megismerni a kezdeményezést. Más részről pedig, jelenleg hungarológia mesterszakon tanulok, és bár erős a képzés, mégsem hiszem, hogy fél év alatt annyit tanultam volna, mint pár nap alatt Kárpátalján, gondolok itt akár a külhoni magyarokkal való beszélgetésekre, arra, hogy gyakorlatban láthattam azt, mit előtte csak tankönyvekből, és arra is, hogy Grezsa István kormánybiztos előadása egy helyi konferencián megint csak olyan információkat tartalmazott, amit a padban ülve nem hallottam. Terszészetesen a társaság is zseniális volt, öröm volt olyan emberekkel együtt dolgozni, akikben éreztem a jó szándékot, azt, hogy képesek gondoskodni másokról, és komolyan azt gondolom, ha ők lesznek a jövő orvosai, akár határokon belül vagy kívül, akkor jó kezekben lesz a magyar egészségügy.

2 könyv 1 forradalom A tavasz: újjászületés, rügyfakadás, márciusi hóesések és – forradalom. Ezúttal két olyan könyv kerül terítékre, amelyek között több a párhuzam, mint a kontraszt; mindkettő magyar, kortárs, fiatal író alkotása, mindkettő 2017-es kiadás és ráadásul erősen jelen idejű, mindkettő főhőse sodródó, passzív fiatal felnőtt és míg az egyik Magyarországon játszódik, a másik egy kimondatlanul is nagyon-nagyon budapestszagú helyen, és még a cselekmény középpontjában álló forradalom kitörése, körülményei, apropója is hasonlít. Nem tudtam választani.

Nem életünk olvasmányélményeire kell számítani – még azt se merném megkockáztatni, hogy a félév vagy a hónap olvasmányélményeire –, de mindkét regény olyasféle titkos kielégüléssel kecsegtet, mint amikor az ember talál egy mémet, ami tökéletesen kifejezi a szégyellnivalóan #sadboi hangulatát.

Vagy mint mikor egy rosszul sikerült hollywoodi nagyjátékfilmben felismerjük a fővárosi forgatási helyszíneket, és ettől valahogy világszínvonalúvá magasztosul a szeretnivaló lepukkantság. Tükörbe nézés. Azonosulás. Jelen idejű nosztalgia.

Jele nko r 201 7

22

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

ÍRTA: GERGICS ENIKŐ

#NAIV

Kemény Zsófi: Rabok tovább

A regény elbeszélője, Bora huszonévei elején jár, pszichológushallgató, és életében először kényszerül rá, hogy gondoskodjon magáról.

Legalábbis ez történne, ha egy Facebook-csoportban szerveződő forradalom be nem rántaná magával.

Egyértelműen napjaink Budapestjén járunk, bár a politika szereplői nem felelnek meg a valóságnak, a közélet maga igen, épp csak egy kicsit kerülünk közelebb a kivándorlási apokalipszishez. Bora orvos anyja és egyetemi tanár apja például évek óta várták a lehetőséget, amely most megérkezett, mindketten megkapnak egy állást a tengerentúlon, és nem is kérdés, hogy mennek, a lányukat is csak azért hagyják itt, hogy befejezhesse az egyetemet. A legjobb barátnőjének szülei szintén elhagyták az országot. A jelen kilátástalansága azonban Bora számára egy tény, amivel nem akar kezdeni semmit, csak egy átlagos egyetemista, akit alapvetően nem érdekel a politika, és nem is nagyon vesz tudomást a mikrovilágán túl zajló eseményekről. Szinte heccből megy el a Facebook-csoportban szerveződő forradalmárok egyik gyűlésére, és cinikusan szemléli az emberek – egyébként jogosnak ábrázolt – hőzöngését, nem tudja komolyan venni sem a passzív elégedetlenkedést, sem az aktív cselekvést.

Az, ami mégis belehúzza és benne tartja a forradalomban, az a Giovanni művésznevű gengszterrapperrel kibontakozó kapcsolata. Ez a szerelem egyszerre magától értetődően szenvedélyes és nagyon túlgondolt, miközben Bora változatos belső monológokban analizálja Giovanni, saját maga és a többiek legkisebb rezdüléseit, csak végigsodródik a nagyobb horderejű eseményeken.

“

Utáltam, hogy ilyen végtele nül közhelyesen kellett lec sapnom Rémusz monológját, de idegesített. Láttam ma gam előtt, ahogy ugyanezt elm ondja előttem hat másik embernek. Ahogy órákat csámcsognak rajta, aho gy adják egymás alá a lovat. A csa tamént. Érezhetően ki vol t találva a kirohanásának min den egyes mondata. Reg gel óta tökéletesítette a magya rországi vízumos és a házasulós alternatíváit, hogy minél ütősebbek legyenek. Lát tam magam előtt, ahogy felvillan a fejében a robotos pár huzam.

Csak azt nem, ahogy tén ylegesen leesik a székrő l, mert az meg messze túlzó modor osság volt. És idegesítet t az is, hogy engem nem az ideges ített, ami őt. Hogy nem vál tott ki belőlem érzelmeket, ha pol itikáról, a saját politikám ról volt szó a saját országomban . Pedig Rémusznak még igaza is volt. De ha nagyon próbál koztam, akkor sem tudtam elképzelni, hogy annyira szenve délyesen gyűlöljek valaki t, mint ő. És így élvezzem, hogy gyű lölöm.

#MOCSKOS

Potozky László: Égéstermék Épp ezért nemcsak a részvétele esetleges, de a nézőpontja is keveset enged láttatni abból, ahogy a szalondiktatórikus kormányzás elbízza magát, és az ellenzéki tüntetések forradalomig fajulnak.

Mindössze epizódokat kapunk a budapesti barikádok körül őgyelgő punkokból, feldúlt rózsadombi villákból és a forradalmárok Gellért fürdőben berendezett, emberszagú táborából, viszont a fegyveres összecsapások, az ostrom alá vett kórházak, vagyis a forradalom valódi élettana említés szintjén marad, mindössze egy szkeccs, a regény szempontjából talán csak apropó Giovanni megismeréséhez. Bora szempontjából nézve pedig a „forradalom” nem igazán több, mint egy generációs apakomplexus megnyilvánulása: budai úrigyerekek lázadnak a rendszer ellen, amelyet voltaképpen szó szerint az apáik tartanak fenn, és ez a lázadás is leginkább csak unaloműzés, játék, kaland.

Sajnos ez a könyvről magáról is elmondható, zavaróan biztonságos és forradalom létére zavaróan könnyed. Felmerülnek ugyan komolyabb témák, gyerekkereskedelem, nemi erőszak, családi traumák, a forradalom is együtt jár némi szennyel és ótvarral, de azért a Rabok tovább nagyon meseszerűen kezeli a zavargások piszkos valóságát. Egyébként sincs sok súlya, a szerelem és a forradalom egyformán gyorsan, nyom nélkül, lényegében atraumatikusan múlik el Bora életéből, és egy lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy egyszer majd felnőjön.

Az Égésterméknek már a világa is érdekes, pont azért, mert nem hangzik el ország- vagy városnév egyszer sem, és más alapján sem tudjuk beazonosítani, hol vagyunk, leginkább tehát sehol. A szereplők egytől egyig beceneveket viselnek, a kormányfő például Mikiegér, míg az ellenzéki politikusok Szlenderman, Holgerszon és Betmen. A főváros helyszínei és az utcanevek általánosak, ismerősek, Continental, Műszaki Egyetem, Régiposta utca, Konrád tér, Ezredvég; de minden kétséget kizáróan nem Budapesthez kapcsolódóak. A közeg, a megszürkült arcú emberek, a mindennapi politika olyan, hogy száz százalékra vennénk, hogy itthon vagyunk, de mivel Potozky egy párhuzamos dimenziót teremt, mégsem vagyunk itthon, csak úgy érezzük, mintha – ez egy plusz sivárságot, idegenséget ad a regény hangulatához: otthontalan, de nosztalgikusan az, és ettől még otthontalanabb. Már az első pár oldal után szeretnénk emigrálni ebből a könyvből.

“ “

A főszereplő „Minibuller” huszonévei végén jár, szakdogaírás nélkül otthagyta a kommunikáció szakot, és egy táplálékkiegészítőkkel kereskedő cég futáraként dol-

– Nem kell. hanem mert azért kell, mert megvéd, – De, kell. A fegyver nem dni, és minitől nem mernek megtáma magabiztosságot ad, am nek az alapja. gabiztos vagy. Ez minden dent jól csinálsz, mert ma ndták. Inkább a csinos fehérneműre mo A női magazinok ugyanezt os fehérneműt. választottam volna a csin Ami miatt esetleg mégis érdemes elolvasni Kemény Zsófi új regényét, az egyrészt a hamisítatlan keményzsófiság: olyan odavágósan lírai és frappáns a szöveg, és olyan újszerűen hatnak a hasonlatok és összegzések jelenségekről, emberekről, banálisan szólva az életről, hogy akkor is élvezetes, ha egyébként történet szinten nem nyűgöz le, és akkor is, ha a szöveg magas szintű megcsináltsága művivé, tumblr-szenvelgővé teszi helyenként a könyvet. Másfelől a Rabok tovább Magyarországa és egyetemistasága az Égéstermék fájóan ismerős kietlenségével ellentétben nagyon is otthonos, mindjárt az első pár oldalon a Szabó Ervin központi könyvtárában vagyunk, aztán a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, szerelmesek vagyunk, sose indítottuk még be önállóan a mosógépet, alig várjuk, hogy valaki bevezessen az életbe, cinikusak vagyunk és lelkesedünk egyszerre. Ezt a hangulatot nagyon tudja a Rabok tovább.

Ebben a kurva kopá csolásban létezni se lehet, tegnap óta tart. Sokan csinálják a Konrádon, fogalmam sincs, miért jó az nekik, ha a bádogpajz sukat zörgetik megállás né lkül, vagy hordókon dö römbölnek ököllel, alu míniumdarabokon pa jszerrel, minden döng, am i fém. Még a szemetes kukák mellett is áll egy-egy hülye bottal, egyfolyt ában ütni kell valamit, stoptá blát csapkodnak fém rúddal, legalább tisztesség es zaj legyen a fejben, ha már csend nem lehet.

Van, akinek annyira pó tcselekvés a forradalom, hogy vontatólánccal csapkodja a föld alatti pa rkoló egyik szellőzőjén ek a csövét, min-de-gyik-pá rt-u-gyan-úgy-árt! és így lesz mostantól, mert Mikiegérék hiába pró bálják kivágni az országbó l a fővárost az autóp ályaellenőrzésekkel meg vonatritkításokkal, úg yis bejutnak a Konrádra az újabb és újabb jöt tment arcok, szabadságharco s lesz belőlük, és mi vel legtöbbször nincsen tennivalójuk, azok kö zött kötnek ki, akik a vasat verik, soha nem hal el a zaj.

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

23

gozik. Örök kívülálló, passzív, sodródó, teljesen középszerű figura, a tüntetésekhez és a forradalomhoz csak azért lesz köze, mert összejön egy bölcsészlánnyal, aki megpróbál tudatos állampolgárt (vagy politikai aktivistát?) faragni belőle.

Minibuller tehát Nikka kedvéért ott van a tüntetéseken, és amikor a gyülekezésekből zavargások és szervezett megmozdulások lesznek, még a szkinhedek által szervezett kezdetleges fegyveres alakulatba is belép a lány kedvéért, bár ott is mindvégig tartalékos, „külsős” marad. Az E/1 elbeszélői hang itt szinte együgyűen tárgyilagos, kevés érzelmi töltete van a szövegnek, és ez pont úgy igaz a Nikka iránt érzett szerelem leírására, mint a forradalom égisze alatt történő brutalitás, halál, pusztítás, értékhanyatlás folyamatára.

M ag ve toí 20 17

Ennek ellenére Potozky sokkal pontosabb, realisztikusabb és részletgazdagabb képet fest az elképzelt forradalomról, akár a részvevő ellenzéki pártok, egyetemisták, szkinhedek frakcióinak és egymáshoz viszonyított kapcsolatának leírásában, akár a fegyverkezés, szerveződés nagytotálban való megmutatásában (noha főhőse nem sokkal aktívabb, mint Kemény Zsófi Borája volt). Itt valóban egy forradalom vagy forradalmi próbálkozás kellős közepébe csöppenünk, van gumilövedék, vízágyú, Molotov-koktél, járdapiskóta, agresszív nyugdíjasok, ledöntött emlékművek, Facebook-posztokban szimpatizáló külföldi honfitársak és így tovább.

Az Égéstermékben viszont talán a mellékszálak a legérdekesebbek. Az, ahogy a főhős öccse, Buller rohamrendőrként a rendszer kiszolgálója, ápolónő édesanyja pedig pártrendezvényekre jár vasárnap, és ugyan a munkahelyi nyomás hatására teszi, mégis elhiszi, hogy az utcán küzdő fiatalokat Amerikából pénzelik, és a fia keres azzal, hogy részt vesz benne. De tűpontos jelenség Mágerné is, Minibuller egykori általános iskolás tanára, akinek a feleltetései közben szerzett traumákat a fiatal férfi máig nem heverte ki - egyáltalán nem meglepő, sőt rendszerszintű, hogy ez a nő szerepet vállalhat az oktatásügyben, és amikor a kormányfő el is bukik, Mágerné továbbsodródik a regnáló hatalom túlélőivel a következő ciklusba.

“

y járgusztusban úg milyen volt au t, ju be m ze Es rólag szar hogy a fű kizá n, cá ut az e pv g kálni beté gy a tompasá lnagyítani, ho fe tt do tu at gy dolgok dtam volna, ho a háború, ha tu tt dö ző ér ki is gy alól j, szól közbe, ho ondom, ez a ba m , nt bá ire ny en se fogod a , mert te fel nt bá ire ny en engem m ost már engem lágban élsz. M vi ás m , át ly sú dolog lem, hogy prórek, ahogy kérle be em az k na ul e, bám m, nincs értelm megoldani, ne báljuk valahogy ge dvessé t zör a hideg ne ős el én és t, jé re rázza a fe at, amint térd ána a fájdalm ut ak cs és , t. érzem átölelem a lábá kövezeten, és a am ag m m vágo

24

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

A válságba jutott aktuálpolitikából és a kilátástalan generációs teherből való feloldozás mindkét esetben elmarad.

Egy-két hajtást le lehet metszeni, de a rendszer mintha megváltoztathatatlan lenne. Kiesik egy Mikiegér vagy egy Berkes János, de nem rántanak magukkal mindenkit, aki sáros, és a helyükre azonnal odalép egy másik. Végső soron nem is az a kép hervasztó, amit a két könyv a mindenkori hatalomról és a jelen csapásirányokról fest – arról nem is nagyon tudna újat mondani –, hanem az, ahogyan azt láttatják, hogyan viszonyul a politikához a mi generációnk, mi maradhat belőlünk azután, hogy megpróbálunk változtatni a jövőnket fojtogató rendszeren, és kudarcot vallunk.

Az égéstermék, ez a sodródó, szkeptikus tehetetlenség pedig még fontosabb és még kiábrándítóbb diagnózis.

ROVATCÍM AJÁNLÓ

ÖTLET1MOZI | ÖTLET2 | KÖNYV

KÖNYVEK VÁSZNAK SZÖVEG: TRIEBL ZSUZSANNA KAZUO ISHIGURO:

Ne engedj el…

A könyv rövid leírása, amit fülszövegként lehet olvasni a borítón, azzal kezdi, hogy

„A harmincas évei elején járó Kathy gyermekkorában a festői angol vidéken nevelkedett, a Hailsham nevű magániskolában. Itt a gyerekeket óvták a külvilágtól, és arra tanították őket, hogy különlegesnek számítanak…”

Ami messzemenően félrevezető. Ezt olvasva arra gondolna az ember, hogy egy teljesen átlagos young adult könyvet tart a kezében, hisz ebben a műfajban nem idegen az a gondolat, hogy iskolát nyitnak vámpíroknak vagy farkasembereknek, varázslótanoncoknak, boszorkányoknak, énekes- vagy színészpalántáknak.

A második elterelő hadművelet a legújabb Európa könyvkiadós borító — ami a naplementét a víz partjáról néző szerelmespárral messze kimeríti a giccs fogalmát —, különösen a címmel kombinálva: ha csak ennyit látunk belőle, ez kétségtelenül egy romantikus regényre utal.

Mindezekkel ellentétben a Ne engedj el… nem tiniregény, és sokkal több, mint egy szerelem története.

Alapvetően lélektani regény, ami komoly bioetikai kérdéseket vet fel. A történet egy alternatív jelent vagy egy disztópikus közeljövőt jelenít meg a maga melankolikus módján.

Az olvasó nemcsak szimpatizál a szereplőkkel, hanem egyenesen ugyanazt érzi, amit ők. A már fent említett Kathy meséli el az életét, a gyermekkori emlékeivel kezdve, amibe aztán szépen lassan beleszövődnek a közelmúltban történtek, és eljutunk a jelenhez.

Az elején egy nosztalgikus színezetű anekdotafüzéren keresztül ismerjük meg Hailshamet, ahol Ruth, Tommy és a többi hozzájuk hasonló gyerek felnőtt, majd ahogy a serdülő korba léptek, velük együtt kikerülünk az intézet falai közül.

Sosem árulták el nekik nyíltan, mi várja őket a Hailsham után – Kathy úgy fogalmaz, hogy meg is mondták nekik, meg nem is. A könyv elejét olvasva végig bizsergeti az olvasó homlokát a gyanú, hogy mi lehet a szereplők későbbi sorsa, de egész egyszerűen nem lehet biztos benne. Éppolyan bizonytalanságban van hagyva, mint a könyvben szereplő fiatalok. Ezt a hatást azzal éri el a narrátor, hogy emlékezései közepette nem magyaráz meg mindent, vagy csak a történet egy későbbi pontján. Kazuo Ishiguro tollából pedig ez teljesen természetesnek hat – fenntartja vele a kíváncsiságot, mégsem lesz öncélú az információk visszatartása.

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

25

ROVATCÍM ÖTLET1 | ÖTLET2

MARGARET ATWOOD:

A szolgálólány meséje „Megpróbáltam beleszőni némi szépséget is.

Virágokat például, hiszen hol lennénk nélkülük?

Pedig fáj, hogy újra el kell mondanom. Bőven elég volt egyszer is átélni. De nem adom fel, folytatom ezt a szomorú, vágyódással és aljassággal teli vontatott és csonka történetet, mert azt akarom, hogy halljátok, ahogy én is hallom majd a tiéteket, ha valaha találkozunk, akár menekülés közben, a jövőben, vagy a mennyben, vagy börtönben, vagy a föld alatt; valahol máshol.

Mert ezekben az a közös, hogy nem itt vannak.

Azzal, hogy felfedek bármit is, tudatom veletek, hogy hiszek bennetek, hiszem, hogy ott vagytok, hiszem, hogy léteztek. Azért mesélek el mindent, mert akarom, hogy valóságosak legyetek.

Elmondom, tehát vagytok.”

Margaret Atwood regénye 1985-ben jelent meg először, és a tavaly forgatott sorozat hozta vissza újra élénken a köztudatba.

A történet egy posztapokaliptikus világban játszódik, ahol az emberek termékenysége drámaian lecsökkent, és Gileád államában egy sajátos módszert alakítanak ki ennek orvoslására. Az új társadalmi berendezkedésben nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos a nők szerepe, és mennyivel jobb lett a helyzetük, amióta védik őket: sajnos akármilyen hangosan harsogja is ezt a propaganda, ebben a disztópikus világban példátlan módon zsákmányolják ki a nők egy rétegét. Míg egyik kezükkel lobogóként lebegtetik a statisztikákat, hogy régen mennyi volt a nők elleni erőszak, és milyen mértékben sikerült ezt lecsökkenteniük, addig a másik kezükkel a hátuk mögött teljesen mindennapivá teszik azt.

Mindezt többek között a vallás ürügyén. Hálával tartozunk az írónőnek, amiért egyik létező vallás nyakába sem varrta a könyvben szereplő fanatizmust, hanem egy elképzelt szektát kanyarított a rendszer köré a Biblia egynémely rosszul értelmezett passzusával.

26

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

A történetet avagy a mesét egyes szám első személyben ismerjük meg a narrátortól, egy szolgálólánytól, akinek a nevére nem is derül fény. A regény hosszú szemlélődő részekkel és emlékfoszlányokkal indít, ami azt eredményezi, hogy nem csak a főszereplő, de már az olvasó is azért rimánkodik, hogy történjen már végre valami. Pontosan megismerjük a főszereplő érzéseit és érzeteit, például hogy milyen érzés végighúznia a kezét a korlát faburkolatán, vagy hogy mire emlékezteti a kertben nyíló virágok illata, a hold fénye. Ezt olvasva éppúgy beszűkül az ember, ahogy korlátok közé szorítja főszereplőnket az új élethelyzet.

A bevezetőben rengeteg az utalás, az olyan emlékfoszlány, ami önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy tisztán lássuk, mi történt.

Türelemmel ki kell várni, hogy összeálljon a kép – viszont amíg mi a sötétben tapogatózunk, az elején nem halad sokat a történet, ami kicsit megnehezíti a várakozást. Szinte cél nélkül dobálja fel az egyes tisztségek neveit, amit akkor még nem értünk, csak halmozódnak bennünk az információk. Ezeket a neveket mind lefordították magyarra, így valóban meseszerűnek hat, hogy Őrzőkről, Szemekről és Angyalokról olvasunk. Érdekes a narrátor viszonyulása is az új világban betöltött szerepéhez: jobban sérelmezi szabadsága és a családja elvesztését, mint az időszakonként megtartott Szertartásokat, amik mondhatni csak ellene irányulnak, hisz nem járnak semmi eredménnyel.

Akármennyire is lassú és hivalkodóan érthetetlen volt az elején a könyv, később kárpótol bőven az események pörgősebb sorával, és egy rövid epilógussal, ami kitölti a még akkor is üresen tátongó apró lyukakat, és valahogy életet lehel az egész történetbe. Az a pár oldal valahogy a helyére tesz mindent, és hitelesebbé válik tőle minden korábban olvasott fejezet.

MOZI | KÖNYV

AJÁNLÓ

The book was better?

Margaret Atwood könyvének olvasása után a sorozat – legalábbis az előzetese mindenképpen – meglep lendületével, és a gyors történésekkel, majdhogynem egy rész alatt lerendezik a regény cselekményének felét.

SPANYOL IRÁNI

FRANCIA

MAGYAR OLASZ

GRÚZ

NÉMET KANADAI

ANGOL

A képi világa nagyon szép – egy kicsit talán túlságosan is. Mondhatni Hollywood átvette a hatalmat Gileád felett – minden vadonatúj, mindig süt a nap, mindenki fiatal. Serena Joy, akinek a házában a narrátor szolgál, egy harmincas, fiatal nő, pedig a könyvben már bottal közlekedik. A szolgálólányok ruhája hiába vörös és ér földig, ahogy az elég elrettentően le lett írva, még mindig egy nagyon csinos ruha.

Elisabeth Moss főszereplőnek választásával azonban nem tévedtek: ő természetes módon, úgy szép, hogy akár az ember ismerőse is lehetne, és nemcsak a mozivásznon találkozhatna vele. Sokat mutatják nagytotálban az arcát, amivel a regényben lévő szemlélődését, befelé fordulását jelenítik meg. A könyvvel ellentétben itt kiderül a neve, és nagyon sok mindent narrál magában a film alatt.

Enyhe párhuzam vonható a két regény között: mindkét mű egy disztópikus világban játszódik, ahol az ottani jog szerint teljesen jogosan használják ki – és teszik tönkre – az emberek egy csoportját. Mindkét világban speciális helyen készítik fel ezeket az embereket a későbbi életükre: Hailsham különleges iskola, a szolgálólányokat pedig a Vörös Központban „képzik ki”.

A Ne engedj el…-ből 2010-ben készült film Keira Knightly, Carrey Mulligan, és Andrew Garfield főszereplésével. A könyv és a film címét egy dal adja, amit Kathy gyerekkorában sokszor meghallgatott kazettáról – a filmhez elkészítették betétdalnak, kazettaborítót is szerkesztettek hozzá, és mindez olyan jól sikerült, hogy elsőre a legtöbben azt hiszik, valóban létezett az énekesnő, és tényleg a 20. század elejéről származik a hanganyag. (A betétdalhoz Lloyd Price azonos című számát használták fel.)

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

27

EGYETEM+ TDK | MAROSVÁSÁRHELY

2018

MAROSVÁSÁRHELY Az eddigi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került, immáron 25. alkalommal a Marosvásárhelyi TDK konferencia, ahol egyetemünk szokás szerint népes delegációval képviseltette magát, szinte minden szekcióban. A szerdától vasárnapig tartó távollét során az oda- és visszautat leszámítva 3 teljes napot tudtunk Székelyföldön tölteni (március 21-25.), s a szervezők kiváló munkájának köszönhetően; ha nem kellett előadást tartanunk, színes és érdekes kirándulásokon vehettünk részt a környék legérdekesebb természeti látványosságait megtekintve.

Havas élményeink az idei Marosvásárhelyi TDK konferenciáról SZÖVEG ÉS FOTÓ: BÁNYAI BÁLINT

szeretettel, kiadós magyar ételekkel és az utánozhatatlan cigányzenével a háttérben –, ha hasonló élményre vágysz itt Budapesten – a Kárpátia étteremhez tudom hasonlítani az életérzést!

A második nap kirándulók útját már szignifikánsabban megviselte az időjárás, hisz újabb 20 cm hó esett le, így a tervezett hargitafürdői hegy ostroma helyett a kollégák a parajdi sóbánya kristályképződményeit vették be – az élménybeszámolók alapján igazán különleges hely, akár egy földalatti város, ahol szabadidő tevékenységeken át szinte bármit lehet csinálni.

Igazi jelképévé vált az internetes képmegosztókon oly gyakran látott különleges kivilágítás.

MINDEKÖZBEN A KONFERENCIÁRÓL SE FELEDKEZZÜNK MEG:

Számomra, aki idén volt itt először, igazán nagy élmény volt mind a helyi székelyek közvetlen vendégszeretete, mind az a csodás táj, amit csak úgy emlegetnek: „Az erdélyi havasok”. Bizony kirándulásainkat abszolút megpecsételte a március 15-i hosszúhétvégén jött hidegfront – hiszen az anyaországtól távoli hegyek között még ez idő tájt is havazott, s amíg ti Medikus Kupán élveztétek a tavasz első napsugarait és melegét, mi még a télben ragadtunk. Talán pont ez adta a kirándulás egyik különlegességét; hiszen ritka pillanatok egyike, mikor a buszból kitekintve az itthoni latyaktól eltérően, a 10-20 cm vastag, finom, kristályos porhóban gyönyörködhetünk, mely finoman húzza a több tíz méter magas fenyvesek ágait.

A HOSSZAS BEVEZETŐ UTÁN MEGPRÓBÁLOM SZAVAKBA ÖNTENI EME CSODÁS TÁ JON SZERZETT ÉLMÉNYEIM: Első napi kirándulásunk Gyergyószentmiklós mellett a hegyek közötti Súgó-barlangba vezetett. A kirándulásunkat egy erős éjjeli havazás előzte meg, így a „könnyű túra” kissé csúszóssá sikeredett. A barlanghoz hegyi tanösvényeken keresztül jutottunk el, melyek mellett egy vékony faág választott el minket a mély szakadéktól. A bejáratot elérve helyi barlangász vezetőink segítségével nyerhettünk bepillantást a csodás cseppkőbarlangba, s annak kialakulásának történetébe. Aki járt már az aggteleki vagy pálvölgyi cseppkőbarlangban, talán el tudja képzelni, milyen lehet – bár itt világítás nem volt, azonban denevérek annál többen.

Az estéket szokás szerint egy kiadós vacsora zárta a helyi székely csárdában – igazi magyar vendég-

28

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

A helyi szervezésnek köszönhetően a mi házi konferenciánkkal szemben a szekciók nem az egyetem épületében, hanem a város központjában és egyben egyik legszebb helyén, a Kultúrpalotában került megrendezésre, mely még a sokat látott szemeket is ámulatba ejti – egyszóval: „gyönyörű”.

Freskókkal és aranyozott kristálycsillárokkal díszített mennyezet, rózsaablakok, aranyozott tükrök és korhű bútorok vettek körül minket az épületben.

Budapesten talán a Vigadó épületéhez tudnám hasonlítani, vagy esetleg a frissen felújított Román csarnok díszítettségéhez, mely a Szépművészeti Múzeumban található. Természetesen emellett a város is tartogat pár meglepetést – teátrális ortodox és katolikus templomok, a csörgedező Maros folyó a szálloda lábainál, és a domboldalon található vár, mely még a magyar idők öröksége.

Utolsó napra sem maradtak túra nélkül azok, akik már túlestek előadásaikon. „Furcsa humorú, székely vezetőnk” a torockószentgyörgyi vár megmászását javasolta ugyancsak könnyű túra címszó alatt, azonban fölfelé sikerült a hófödte hegycsúcs legmeredekebb oldalát választania, hogy próbára tegye a budapesti diákság állóképességét! A SOTE hallgatói természetesen állták a sarat, s bevettük a várat, cserébe csodás hegyi panorámában lehetett részünk! A környék helyi specialitása a fenyőágyon érlelt, szilva alapú „székely pokróc”, melyet a hallgatói rétegnyelvben járatosak „kerítésszaggatóként” is ismerhetnek. A körülbelül 60 térfogatszázalékos nedű a székely néni szerint:

„Á, fiatalok, ez nem olyan erős…”

A nap végén a konferenciára visszaérve, lezárásképp a díjkiosztón újra visszatérhettünk a Kultúrpalotába, s a hazautazás előtti utolsó mozzanatként a szombat esténket a Gála zárta.

Summa summarum, élmény volt kiszakadni a városi pörgés feszítettségéből, élvezni a közvetlen vendégszeretetet, az új környezetet és a csodás tájat.

Nyáron bizonyára más képet ad, azonban ha egy kellemes és különleges kirándulásra vágytok, mindenképp csak ajánlani tudom ezt a környéket, kihagyhatatlan, maradandó élményekben és látnivalókban lehet részetek!

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

29

Párizs haladóknak

Most valószínűleg legyintetek és továbblapoztok: Párizs, áhh, már voltam. Pedig az évenként a legtöbb turistát fogadó város bőven megér akár egy sokadik látogatást, a Fények Városa egyszerre kényezteti a kultúrára és a jó minőségű gasztronómiára éhezőket, de az sem marad szomjas, aki bulit iszik fesztivállal, és mindezeknek háttere a legpazarabb városkép széles e földkerekségen. Párizs maga egy életérzés, és nem csak fényképre kívánkozó látnivalók tömkelege.

Ez az érzés könnyen okoz függőséget, anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben unalmassá válna.

Kiskorom óta nagy vágyam volt, hogy Párizsban élhessek rövidebb hos�szabb ideig, így nemcsak hatalmas megtiszteltetés, hogy a Pasteur Intézetben (ami nem mellesleg a mikrobiológia fellegvára is, több egyéb téma mellett, amiken nagyágyúk dolgoznak itt) csinálhatok kutatói gyakorlatot, hanem szó szerint az álmaimat élem 6 hónapig. Ami azt is jelenti, hogy jó szokásomhoz híven hiperaktív turista üzemmódba kapcsolok és mindent látni szeretnék, mérgezett egér módjára járom az utcákat, térképezem fel az eldugott kis kincseket, de igyekszem párizsivá változni, felvenni az itteni ritmust is. Nem alaptalanul hívják a franciákat az élet császárainak, a gasztro-kultúra mellett (halkan jegyzem meg, hogy az átlagos 5 hét fizetett szabadság, jó minőségi szociális és egészségügyi ellátás szintén fontos elem) kiemelném a park-kultúrát. A gyönyörű kertek és természetes ligetek nem csak dísznek vannak, a párizsiak egyik kedvenc időtöltése nemes egyszerűséggel a napozás valamelyik Jardinben, tegyünk hát mi is így, talán a legszívderítőbb a Jardin du Luxembourg taván hajókat eregető kisgyerekek látványa (és innen csak pár lépés a Panthéon, ahol a nemzet nagyjai kaptak síremléket, kombináljuk a kettőt!).

A klisé jelző leggyakrabban elég negatív asszociációkat indít be, de a francia főváros esetében még a sablonosság is megbocsájtható, ha egyszer ennyire jól áll neki - az Eiffel toronyból élvezni a panorámát, ideális esetben itt nézni a naplementét, croissantot reggelizni kávéval egy napsütéses teraszon, biciklizni a Szajna parton (bónusz: baguette-tel a hónunk alatt), a cikkíró személyes kedvence az éjszakai város a Diadalív tetejéről, és persze a Louvre kincseit is látni kell újból és újból, talán nem túlzást azt állítani, a francia lét kvintesszenciája van belesűrítve Delacroix képébe. És a sajtok meg a borok - bár lehetetlen végigkóstolni mindent (több ezer fajta), vétek lenne kihagyni, bevállalósabbak próbálkozzanak az osztrigával és a csigával (ha nem ízlik, tessék rajtam számon kérni, nagy rajongó vagyok), majd kisebb cukorsokkot okozva éclairrel vagy Operával koronázzuk meg a napot.

Ha letérnénk a kitaposott ösvényről, de a kultúráról nem mondanánk le, essen a választásunk a Musée Bourdelle-re (Antoine Bourdelle Rodin tanítványa volt, a múzeum a műhelyéből lett kialakítva, munkájára a nyers erő keveredése a líraibb témákkal a jellemző) vagy a Musée Zadkine -re (modern művészet, szobrok, grafika és fotók). Viszonylag új játékos a Musée Quai Branly, az Eiffel torony lábánál elhelyezkedő, már építészetileg is szokatlan kiállítótér, a primitívnek aposztrofált népek művészetét gyűjtötte össze, így jöhet velünk szembe mikronéziai szörfdeszkára emlékeztető totem vagy közép-afrikai szobrok, és akár az indai színháztechnikából is kiművelhetjük magunkat. Ha a klasszikusoknál maradnánk, a Palais Garnierbe (az ikonikus párizsi operaház, ami többek között a budapestinek is mintaképül szolgált) megpróbálhatunk egy előadásra jegyet szerezni pénztárcabarát módon: kezdés előtt egy órával 10-24 eurós áron árulják a

30

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

megmaradt helyeket, de készüljünk fel, hogy a pénztárnál hadakozás lesz - viszont életre szóló élménnyel gazdagodhatunk, és konstatálhatjuk, hogy mennyire kultúraszerető nép ez a francia (általában nem marad üresen szék), aztán a darab után keressük meg leesett állunkat - a rendezésekre általában nem lehet kifogás, és maga az operaház is belülről még szemet gyönyörködtetőbb.

Medikusként körülbelül kötelezőnek tartom, hogy elzarándokoljunk a Hotel Dieu-be, ami a főváros első kórháza, 611-ben nyitotta meg a kapuit, azóta is folyamatosan működik, persze átalakításokkal, bővítésekkel, és inkább néz ki műemléknek, mint kórháznak, a szemfülesek pedig az intézményben korábban tevékenykedők között sok anatómia és patológia előadásról ismerős nevet szúrhatnak ki. Morbid dolog lenne temetőt ajánlani?

Talán, de a Pere Lachaise a number1 a don’t-miss-out listán, egy másik világ, valami letűnt, romantikus bájjal, no meg rengeteg hírességgel, Jim Morrison sírját jelzi a nagy tömeg, Oscar Wildét már dupla kordon veszi körül, mivel rengetegen hódolnak annak a szokásnak, hogy rúzsos ajakkal csókot nyomnak az írózseni sírjára. A hatalmas parkban órák hosszat el lehet bolyongani, vis�szarepülni az időben, keresgélni Chopint és Edith Piafot.

Ha igazán jót akarunk magunknak, keressük fel a Le Marais-t; a régi zsidónegyedre ma már csak pár üzlet és falafelező emlékeztet, meg szombat alkalmával elcsíphetünk pár kipás férfit. A falakra helyezett városismereti táblák annál beszédesebbek - hol, mennyi zsidó illetőt deportáltak, mi lett a sorsuk. Viszont ma már a negyedik kerület inkább mint meleg-negyed van számon tartva, de ez ne ijesszen el senkit, hipster hangulat, trendi dizájnerboltok éttermekkel és bárokkal karöltve, szűk utcácskák, ódon városkép, középkort idéző házak - a Le Maraisnak sikerült elkerülnie a Haussmann-féle városrendezést, aminek köszönhető a ma méltán világhírű Párizs-imázs, neoklasszcista házaival, sugárútjaival, parkjaival. Céltalanul bóklászni és gyönyörködni, munka után lazítani a barátokkal happy hour keretében vagy határozottan a Picasso Múzeum irányába tartani (itt festette talán leghíresebb képét, a háborúellenes Guernica-t - amit ha sosem értettél, tedd össze két kezed, mert a kurátorok elemzik). Egy dolog megkerülhetetlen: mindenképp ejtsd útba a Place des Voges-t, élvezd a hibátlan rendben kialakított vöröstéglás házakat, a szökőkutakat és a parkot. És még nem is említettem a legjobbat: a Le Marais egy nagy része bizony autómentes sétálóövezet!

Egyszer bizony sok lesz a Champs Élysées embertömege, a Louvre monumentalitása, az Orsay impreszszinostáinak pasztellszínei a szemünk előtt folynak ös�sze; ilyenkor keressük fel a Quartier Latin-t, az úgynevezett „diáknegyedet”, habár a lezser kritériumnak a zsúfolt

KULTÚRA | ÚTIKALAÚZ

VILÁGJÁRÓ

Boulevard St. Michel nem tesz eleget (annyira turistás, mint nálunk a Váci utca, kerülendő!), de a Panthéon mögötti zegzugos, sörözőkkel megtűzdelt terület fiatalos lendületével visszahoz minket a jelenbe, a legjobb antikvár könyveket is itt találjuk. Szintén kihagyhatatlan a Shakespeare könyvesbolt a Szajna parton, de hétköznap menjünk, az aranykor írólegendáinak bázisa előtt kígyozó sorok várják, hogy bejussanak a padlótól plafonig könyvekkel zsúfolt szentélybe.

Versailles is a kötelező körök közé tartozik, maga az élő történelem, AZ iskolapélda, európai uralkodók másolták (őszintén szólva szerintem sokkal sikeresebben, gondoljunk csak a szentpétervári nyári palotára), sima mezei HÉV-vel is megközelíthető, de készüljünk fel, hogy a turistahordák elől itt sem lesz menekvés, különösen, ha nyáron megyünk - de a kertek is ekkor mutatják legszebb arcukat (valamit valamiért). Középkori, igazi várárkos, pallós erődítményre vágysz? A Chateau de Vincennes-nél nincs is tökéletesebb választás, épp csak a párizsi körgyűrű külső oldalán helyezkedik el. A rezidencia a francia állam szíve volt egészen 1682-ig, mikor is XIV. Lajos a fentebb nevezett palotába nem költöztette az udvartartását, de ugyanilyen híres volt börtönként is, megfordult itt a hírhedt Sade Márki, Mirabeau is. Miután kilovagoskodtuk/ királylányoskodtuk magunkat (és miután kellő tisztelettel adóztunk a varázslatos kápolnát létrehozó mesterembereknek), élvezzük ki a Bois de Vincennes ligeteit, itt nem kell tömegnyomortól tartani, több hektárnyi zöld terület, ami csak ránk vár. Hívhatjuk Párizs Centrál Parkjának is a Bois de Boulogne-t, talán a legnépszerűbb erdőség a városhatáron, itt található a Fondation Louis Vuitton is, ami megéri a zarándokutat egymagában is, egy építészeti remekmű, ami kortárs/modern kiállításoknak ad helyet.

Ha valaki beszél franciául és szenvedélye a történelem, legyen figyelmes, a város számtalan pontján van magyarázó táblával ellátva régi ház, templom, utca, ahol olyan részét ismerjük meg a múltnak, ami még a legrészletesebb útikönyvben sincs benne. Párizs drága, ez tény, de az általános praktikák, miszerint a közlekedésen spóroljunk, remekül kivitelezhető - amúgy is főben járó bűn nem sétálni a világ legszebb városában.

Emellett sok múzeum kínál 25-26 év alatt ingyenes belépést, és ha figyelünk arra, melyik étterem, bisztro van helyiekkel tele, ami messzebb fekszik a turistacsapdáktól, nagy eséllyel kerülhetjük el a lehúzást, és jó áron ehetünk jó minőséget. És neked megvan már, mikor utazol?

SZÖVEG: ALINA LAKOSA FOTÓ: FEKETE AIMIE 2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

31

Lesz-e

fekete lyuk

Lelövöm a poént: nem.

a Napból?

A csillagok olyan égitestek, amelyeknek saját fényük van.

Rengeteg van belőlük és nagy részük a szabad szem számára láthatatlan. Persze ettől még van fényük, csak speciális teleszkópra van szükség hozzá (tudjátok, látható fénytartomány meg a többi hasznos dolog biofizikából).

állapotra, a plazmára, annak jelzem, hogy itt értelmet kap. A plazma különböző szélességi körökön eltérő sebességgel forog – az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 (földi) naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses viharok lépnek fel, ezek a napkitörések.

A csillagokat számos tulajdonság alapján lehet csoportosítani: luminozitás, méret, kémiai összetétel, hőmérséklet, kor, és hogy jártak-e Brad Pittel. Az asztrofizikusok felszíni hőmérséklet alapján szeretik csoportosítani őket, kéktől infravörösig (minél kékebb, annál melegebb – ezért sem volt fizikailag korrekt Hádész tűzhaja a Herkules c. Disney-filmben), a mi Napunk erős középmezőny potom 5600-6000 Kelvin* hőmérsékletével.

Természetesen mi emberek mindig is imádtuk a Napot, úgyhogy ennek a mitológiájába az egyiptomiak felől közelítenék, ugyanis a csillagászati jele is Ré-t jelent. Ré, avagy Ámon eleinte levegőisten volt, amolyan nagyfőnök, idővel összeolvadtak Ré napistennel és Hórusz égistennel, elnevezése ekkor Ámon-Ré lett. Mivel már most ilyen zavaros a történet, gyorsan felhívnám a figyelmet arra, hogy Hórusz volt, aki lefeküdt a nagybátyjával, és csak fél szeme volt, (kb. mindenki szemének külön története van). Rét marta meg egy Ízisz teremtette kígyó, akit csak akkor volt hajlandó meggyógyítani az istennő, ha cserébe elárulja neki titkos nevét. Ré megtette, így Ízisz lett a világ leghatalmasabb varázslója.

Személy szerint nem szeretem a színképosztályozást, mert szabad szemmel úgyis használhatatlan, és ezt is sikerült nagyon elnézniük a csillagászoknak, ugyanis hiába adtak a különböző hőmérséklettartományoknak betűket (O, B, A, F, G, K, M, N, R, S), nem sikerült ABC-sorrendbe rakni őket (Ki tesz ilyet? Mennyire lehet elvetemült egy ilyen ember?). Ami viszont szokta izgatni a fantáziánkat, az a méretük. Ez azért is fontos, mert a sorsukat is megpecsételi.

. M < 60 MO* . között, Vannak fősorozatbeli* csillagok 0,08 MO< azon belül is Nap-típusúak (max nyolcszor akkora, mint a Nap), ezek a haláltusájuk során felfúvódnak, és átalakítják a maradék hidrogénjüket héliummá. Mivel a hidrogén fogy, a mag mérete is csökken, közben a hélium miatt felfúvódó bolygó az állandó gravitációs mezejével büszkén feszít, de mivel lecsökken a mag mérete (ami a gravitációs vonzást tartaná fenn), a Nap „ledobja” külső köpenyét ( jó munkához idő kell, ehhez 1000 év). Ebből lesz a planetáris köd*. Ennyivel tutira megbuknék egy vizsgán, de ez szerencsére nem vizsga. Persze a magban van még szufla, ezért nem marad munka nélkül. Ezután a fizika törvényeit betartva a kis magban nagy a sűrűség, ami magas hőmérsékletet is jelent, ez pedig kedvez a további hidrogénfúziónak – csakhogy ez már nem állandó, mint egy aktív szakaszú csillagban, hanem amolyan nyugdíjas fényesség, periodikusan felvillanó csillag lesz. Hogy mi történik ezután, nem nagyon tudni, mert ez nagyon-nagyon sokáig eltart (egyesek szerint örökké), valószínűleg fekete törpe lesz belőle. Ha valamit megjegyezhetsz a fizikából, az az, hogy ami „fekete”, arról nem tudjuk pontosan, hogy létezik-e.

Fekete test, fekete lyuk (kivétel erősíti a szabályt), fekete anyag stb.

Leszögezném, hogy egy fősorozatbeli csillag aktív élettartama olyan 10 millió év. A Nap a felénél jár, és persze elpusztulna az élet a Földön, amikor felfúvódik, de addig mi elvégezzük a munka nagy részét, szóval nincs miért aggódni. Honnan tudjuk mindezt, ha ilyen sokáig élnek? Én a netről és könyvekből, egyébként meg mindegyik életszakaszra van példa a világűrben (fekete törpére csak valószínűleg).

A Nap a Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc – azaz minden változást 8 perc késéssel érzékelünk. Egyébként a Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, és átmérője több mint százszorosa a Földének.

Nagyrészt hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Akik emlékeznek még a negyedik halmaz-

Ré volt az, aki minden nappal az ég óceánján, éjjel pedig az alvilági folyón hajózott. Itt egy hatalmas kígyó, Apóphisz próbálta meg legyőzni (igen-igen, szerepelt az Assasin’s Creed Originsben). Mint minden ősi kultúrában, rettegtek attól, hogy egy éjjel legyőzik Ré-t, és nem lesz másnap. Aztán reggel, miután áthalad az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből (égboltistennő).

A hagyomány szerint halála után az aktuális fáraó (akiket Ré leszármazottaiként tiszteltek) csatlakozott Réhez bárkáján.

*1 Kelvin = - 272.15 Celsius *Planetáris köd: gázból és plazmából álló világító burok, csillagokból kilökődött anyagból alakulnak ki, pár tízezer évig léteznek, sok olyan nehéz elemet tartalmaznak, mint a szén, nitrogén és oxigén – ezt a világűr újrahasznosítja.

. = naptömeg: a Nap tömege, ez a csillagászatban *MO viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égitestek tömegének szemléletessé tételéhez. Értéke 1,9891·1030 kg, a Föld tömegének 332 950-szerese. *Fősorozatbeli csillag HRD-szerint*: energetikailag stabil állapotban van, energiatermelésüket hidrogén-hélium fúzió fedezi, a belsejében zajló folyamatok egyensúlyban vannak, nincs összeomló vagy felfúvódó állapotban. *HRD: A Hertzsprung–Russell-diagram a csillagfejlődéseket osztályozza, ebben vannak fősorozatbeli csillagok, szubóriás, óriás-csillagok és a többi. *Fekete törpe: feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz. Egyetlen ilyen objektum sem ismeretes, az elterjedt nézetek szerint ahhoz, hogy egy fehér törpe ilyen mértékben lehűljön, az Univerzum életkoránál nagyobb időnek kellene eltelnie. A minimális kibocsátott sugárzás miatt nagyon nehéz lenne észlelni egy ilyen objektumot.

SZERZŐ: ZAJKÁS PETRA

32

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

2018. ÁPRILIS // SZINAPSZIS

33

skicc

KÉSZÍTETTE: RESZKETŐ RÓBERT

Súlyos kérdések, ünnepek után...

Függés...

Kultúrsokk...

34

SZINAPSZIS // 2018. ÁPRILIS

zen freestyle foci 2018. május 5. www.dunairegatta.hu rakpart cross challenge budapestsport napsütés street workout lm ébeerpong ény koncertek buli muegyetem rakpart evezés e sound of the university

lazulás

a n szabadság híd kala d n sárká yhajó

strandröplabda du CHEERLEADEREK