Jászsági önkormányzatok 30 éve by Szoljon.hu

Jászsági

önkormányzatok

2020. október 29.

éve Az

ingyenes melléklete

KÖSZÖNTŐ „Demokrácia nincs eleven, pezsgő, szabad és demokratikus önkormányzatok nélkül. Minden országos demokrácia merő fikció, ha nincs meg az egyes emberek számára hozzáférhető kisebb közösségekben a szabad közélet iskolája.” Bibó István

Kedves Olvasó!

arminc évvel ezelőtt új korszak kezdődött a települések történetében. A rendszerváltoztatás utáni első szabadon megválasztott Országgyűlés 1990 augusztusában fogadta el a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. Ez lehetővé tette, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül választott önkormányzat útján, demokratikusan intézze közügyeit.

1990. szeptemberben 30-án és október 14-én tartották hazánkban az első szabad önkormányzati választást, mely akkor még kétfordulós volt. Ezzel megszűnt a tanácsi rendszer, és újjászületett a mély történelmi gyökerekkel rendelkező önkormányzatiság. A helyi ügyek intézése visszakerült a településeken élő választópolgárokhoz. A Jászsági Önkormányzatok 30 éve című kiadványunk a helyi önkormányzatok fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából jelent meg. Az eltelt három évtized alatt a közigazgatási rendszer struktúrája, az ellátandó feladatok és a finanszírozás formája sokat változott. Számos kihívás, nehézség ellenére az önkormányzatok mindig igyekeztek alkalmazkodni a gazdasági, társadalmi változásokhoz. Válság és kiútkeresés, stabilitás és vál-

DOMINÓ TÜZÉP Jászapáti, Temető u. 4.

NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: AA 5870325

Friss szállítású: lengyel, orosz, német szén kapható! Akác, tölgy hasítva. Érdeklődni és megrendelni a helyszínen és a 06-30/945-1252 telefonszámon. A megszokott áruválasztékkal várjuk kedves vásárlóinkat! Házhoz szállítás megoldott. Nyitva tartás: hétfő-péntek 8-16, szombat 8-12 óráig.

tozás, konstruktív együttműködés és politikai vita, decentralizáció és centralizáció, siker és kudarc egyaránt jellemezte az elmúlt időszakot. Magazinunkban tizenkét jászsági település polgármestere idézi fel a közelmúlt eseményeit, és ad összegzést az elért eredményekről, az aktuális fejlesztési irányokról. Minden település más-más adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik, de valamennyi önkormányzat célja azonos: a település fejlődéséért és a lakosok életkörülményeinek javításáért dolgoztak és végzik munkájukat ma is. Kiadványunkból ön is megismerheti, hogy a fejlesztések, a jász identitás és a helyi közösségek erejével a jászsági települések hogyan építik önmagukat immár harminc éve.

SZÉF PÁNCÉLSZEKRÉNY

Kereskedés

“G-KULCS” Kulcsmásoló műhely Jászberény, Szelei út 22. Telefon: 06-20/396-2755 e-mail: gerocskulcs@gmail.com

DORINA fashion

57/ 816-804

IMPRESSZUM • Jászsági önkormányzatok 30 éve • Jász-Nagykun-Szolnok megye magazinja • Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt., 5000 Szolnok, Ady Endre út 6–8., www.mediaworks.hu • Felelős kiadó: Dr. Szabó László • Főszerkesztő: Király Ernő • Megyei értékesítési vezető: Surányi Márta • Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., 6729 Szeged, Szabadkai út 20., Felelős vezető: A Zrt. vezérigazgatója A kiadvány fizetett hirdetéseket tartalmaz, melyek valódiságát a szerkesztőség nem vizsgálja, tartalmáért felelősséget nem vállal. A kiadó előzetes engedélye nélkül a lapban megjelent hirdetéseket felhasználni tilos! A kiadó az elfogadott megrendelés alapján átadott hirdetések tartalmáért, azok valódiságáért, harmadik személyeknek okozott jogsérelemért felelősséget nem vállal, nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak, az ezzel kapcsolatos jogvitákból keletkező következményeket és hátrányokat a Megrendelőre hárítja. Ezenfelül a Kiadó nem tehető felelőssé, és nem vállal felelősséget semmiféle kárért, közvetett, járulékos vagy másodlagos károkért, elmaradt nyereségből, jövedelem elmaradásából vagy használatkiesésből származó olyan károkért, amelyek a sajtótermékben megjelent hirdetésből fakadnak, ill. azzal kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az ilyen károk szerződéssel, hanyagsággal, polgári peres eljárással, jogszabályokkal vagy egyéb ügyekkel kapcsolatosak.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

JÁSZFÉNYSZARU

szponzorált tartalom

Harminc év alatt dinamikusan fejlődő, vonzó várost építettek

Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester

itottság és lendület, befektetőbarát politika, együttműködés, innovatív ötletek és hagyományőrzés egyaránt meghatározza az önkormányzat munkáját Jászfényszarun. Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere a Jászság egyetlen településvezetője, aki immár harminc éve hivatalában van. A megye gazdaságát jelentősen meghatározó kisváros felemelkedéséről beszélgettünk.

– Az önkormányzatiság harmincéves jubileuma alkalmából a képviselő-testület a napokban fejezte ki elismerését önnek és két képviselőtársának, akik szintén három évtizede szolgálják a várost. Milyen érzések, gondolatok fogalmazódtak meg az évfordulón? – Győri János, alpolgármester és Szakali János képviselő szintén harminc éve dolgozik a városért a képviselő-testületben. A lakosság olyan erős bizalma testesül meg ebben, ami természetesen jó érzés, egyben nagy kötelezettség is. Ezt a bizalmat tükrözi az is, hogy az előző önkormányzati ciklusban dolgozó képviselőket tavaly szintén megválasztották. Hivatásunkban elsődleges az emberközpontúság, a jogszabályszerű, kiegyensúlyozott és etikus közszolgálat. Nagyon fontos, ne felejtsük el azt, hogy honnan indultunk és tudjuk azt, hogy hol tartunk, merre haladunk. Jászfényszaru 1993-as újbóli várossá avatása az elért eredménye-

ink lényeges állomása volt. Jelentősége egyrészt abból adódott, hogy egy tudatos városiasodási folyamat előzte meg, másrészről a következő évtized támogatási rendszerében a városok előnyösebb pozíciót foglaltak el. Ebben az időszakban a szilárd burkolatú útjaink aránya alig haladta meg a harminc százalékot, mostanra a kiépítettség teljes, minősége magáért beszél. Ugyanilyen jelentőségű a szennyvízhálózat, a vezetékes gáz, amelyek kiépítése is ebben az időszakban kezdődtek. A több ütemben megvalósuló, ciklusokon átívelő infrastruktúrafejlesztés része az ivóvízellátás és a csapadékelvezetés korszerűsítése, az elektromos hálózat bővítése, az intézményeink megújítása, fejlesztése, a közterületeink szépítése, a környezetünk óvása is. A rendszerváltás után sorra alakultak új civil szervezetek, közösségek, melyek a sokszínűséget képviselik a városban. Megjelennek többek között a kultúrában, a jász hagyományőrzésben, az oktatási és sportéletben, de a település közbiztonságának javításában és a környezetvédelemben is. Bekapcsolódnak az önkormányzat döntéshozatalába, javaslatokat tesznek, és döntéseinkről folyamatosan vis�szacsatolnak számunkra. – A rendszerváltozás idején szűnt meg az Orion gyár Jászfényszarun. Az emberek elvesztették munkahelyüket, megjelent a munkanélküliség a településen. Mi jelentett kiutat a krízisből? – Lelkileg akkor mindannyian nehéz időszakot éltünk át, hiszen korábban ismeretlen volt a munkanélküliség az országban, így Jászfényszarun is. Az egzisztenciális válság rávilágított, hogy a munkahelyek megléte mennyire fontos a lakosok gazdasági és lelki stabilitásához, a jövőtervezéshez. Ezért az önkormányzat ciklusokon átívelő következetes munkáját azóta is az a törekvés hatja át, hogy sikeresek legyünk a gazdaság- és településfejlesztés terén, ami a gazdasági élet szereplőit és a lakosokat is egyaránt szolgálja. Ebben az évben nem csak az önkormányzatiság évfordulójára emlékezünk, hanem egy fontos ipartörténeti eseményre is. Harminc éve kezdte meg termelését a Samsung Electronics Ma-

Jászfényszaru a Jászság kapuja, a térség egyik legdinamikusabban fejlőFOTÓ: Gémesi B. dő városa

gyar Zrt. gyára Jászfényszarun. A cég tevékenysége a mai napig jelentős hatással van a város, a Jászság és a megye életére, sőt nemzetgazdasági szerepét is ki kell emelni. Természetesen nem egyik napról a másikra alakult ki az erős helyi gazdaságot meghatározó ipar. A lakosságtól a gazdaságot erősítő, vállalkozóbarát önkormányzati munkára kaptunk felhatalmazást, amit széles együttműködéssel, kiváló szakemberek bevonásával valósítottunk meg. Az ipari övezet fejlesztése során a település anyagi forrásai, valamint pályázatokon elnyert támogatások felhasználásával olyan infrastruktúra és szolgáltatói hátteret építettünk ki, amely mind energetikában, mind pedig közlekedésben, hulladékszállításban, víz- és szennyvízszolgáltatásban ki tudja szolgálni a cégeket és az itt élőket. Tovább bővültek a kisés középvállalkozások lehetőségei. Néhány éve kezdte meg működését a vállalkozói ház, idén készült el a vállalkozói műhely és az üzleti inkubátorház. Új óvodát, bölcsődét, tanuszodát, játszó-, közösségi-, sport- és rekreációs tereket építettünk, városrészeket és köztereket újítottunk meg funkciók bővítésével, amelyek a gazdaságot és a lakosságot egyaránt szolgálják. – A gazdasági fejlődés folyamatos biztosítása mellett nagy hangsúlyt helyeznek a környezeti feltételek megőrzésére is. – A fenntartható, vonzó várost építő munkának része az is, hogy helyi szinten klímavédelmi intézkedésekkel mérsékeljük a globális klímaváltozás negatív hatásait. Ennek érdekében indítottuk el a fásí-

tási és „rózsásítási” programot. Az önkormányzat tulajdonában lévő közel negyvenhektáros Öregerdőben közösségi, önkéntes munkában öt hektáron kocsányos tölgyet és kőrisfát telepítettünk újra. A fenntartható fejlődés és a környezet védelmének fontos eleme az is, hogy ma már valamennyi intézményünk megújuló energiát használ. – Hogyan összegezné, értékelné az elmúlt harminc évet? – „Élhető és éltető Jászfényszarut” szeretnénk építeni. Stratégiai célunk, hogy a tradíció és az innováció jegyében elért eredményeink egy kiegyensúlyozott állapot elérését és dinamikus fenntarthatóságát szolgálja. Ezen az úton haladtunk az elmúlt 30 évben, és további feladatokat hívott életre. Éppen a jászfényszaruiak által választott út, az elvégzett munka, sokszor áldozatvállalás eredményeként kialakult gazdasági környezet hordozza magában a folyamatos fejlődést, az innovációt, aminek a lakosság és az önkormányzat is szerves alkotórésze. A városunk elmúlt 30 éve sikeres volt, a kitűzött célokat elértük és ugyancsak a sikerekhez sorolom azt, hogy tervezhetjük a következő fejlesztési időszakot, megerősítve a kiegyensúlyozottságot, stabilitást. Harminc évvel ezelőtt a munkanélküliség, most a koronavírus okozta helyzet állítja kihívás elé városunkat. Reméljük, ahogy azt már az elmúlt hét hónap alatt bizonyítottuk, úgy az elkövetkezendő időszakban is képesek leszünk a koronavírus-helyzet kezelésére, erőforrásaink mozgósításával, a lakosság összefogásával, együttműködésével.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

Jászkisér

szponzorált tartalom

Gazdaságélénkítő beruházásokkal segítik a cégek letelepedését

Lukácsi György polgármester

ászkisér rendszerváltás utáni történetében meghatározó, hogy 2009-ben visszakapta városi rangját. Ez újabb és újabb feladatokat, ugyanakkor lehetőségeket is jelentett az önkormányzat számára. A hazai és uniós forrásokból megvalósuló beruházások fejlődési pályára állították a várost. Közelmúltról és jelenről Lukácsi György polgármestert kérdeztük.

– Milyen feltételek mozdították előre a várossá válást? – A rendszerváltás után folyamatosan javultak a település ellátottsági mutatói. A várossá nyilvánítás szándéka már az 1990-es évek közepén felmerült Bánlaki Zoltán polgármestersége idején. A rendszerváltó községvezető 1998-ig vezette a települést. Őt Hajdú László követte, aki négy cikluson át, egészen 2014-ig kapott bizalmat a választópolgároktól. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az önkormányzat arra törekedett, hogy Jászkisér térségi szerepét erősítse. Kiépült a teljes körű közműellátás, az ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, villamosenergia-hálózat. Elérhetővé vált a vezetékes gáz- és telefonszolgáltatás, utak, járdák

újultak meg. A térségi szerep az oktatás, egészségügyi ellátás és a tűzoltóság terén megerősödött, a település mikrotérségi központtá vált. Ennek köszönhetően Jászkisér 2009-ben visszakapta városi rangját. Ez újabb lehetőségeket nyitott meg az önkormányzat és a helyi közösségek előtt, a város fejlődését segítő munka azóta is folyamatos. A 2014-es önkormányzati választáson Pintér Ferenc lett a polgármester, két évvel később azonban időközi választást tartottak a településen. 2016 óta polgármesterként, a képviselőkkel együtt a városért dolgozom. Az önkormányzat az elmúlt években is ellátta kötelező és önként vállalt feladatait, eredményesen szerepelt hazai és európai uniós pályázatokon, aminek következtében többmilliárdos fejlesztések valósulhattak meg. – A gazdasági átalakulás következtében a kilencvenes évektől Jászkiséren is megjelent a munkanélküliség. Mi jelentett perspektívát az embereknek? – A privatizáció során üzemek zártak be, sokan elvesztették biztos megélhetésüket. Innen indult el a település abba az irányba, hogy ma már a legnagyobb foglalkoztató, a MÁV FKG. Kft. mellett a kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági társaságok és a szolgáltató szektor szereplői is szép számmal alkalmaznak helyben munkaerőt. A tartós munkanélküliek száma jelentősen csökkent az elmúlt egy évtizedben. Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását az önkormányzat elsősorban közfoglalkoztatással segíti. Intézményi ellátottságunk jó, igyekszünk a szakemberek helyben maradását ösztönözni. – Helyi gazdaságot élénkítő beruházásokat adtak át nemrég. Mit várnak ezektől a fejlesztésektől? – Az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmaztuk, hogy a nemzetgazdasági célokkal

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

Inkubátorházat adtak át nemrég Jászkiséren, ahol öt irodahelyiséget FOTÓ: Gémesi Balázs alakítottak ki kezdő vállalkozásoknak.

összhangban elkötelezettek vagyunk a helyi gazdaságfejlesztés iránt, mely a jelenleg is működő, illetve a jövőben betelepülő vállalkozásokat támogatja. Egyértelmű célunk, hogy olyan cégek települjenek meg Jászkiséren, melyek munkahelyet biztosítanak az itt élőknek, és növelik az önkormányzat helyi iparűzésiadóbevételét. Ezt segítette elő az ipari park fejlesztése és a városközpont rekonstrukciója, ahol inkubátorházat alakítottunk ki. Több mint félmilliárd forintból valósultak meg ezek a beruházások. Jelenleg két vállalkozóval folytatunk előrehaladott tárgyalásokat, akik érdeklődnek az ipari park befektetési lehetőségei iránt. Az inkubátorházban öt irodahelyiséget biztosítunk kezdő vállalkozásoknak. Ezekből kettőt egy helyi cég már bérbe vett. Sőt, olyan fejlődő tendenciát mutat a vállalkozás, hogy növelni szeretnék az alkalmazottak számát, ezért újabb irodát igényeltek. A közmunkaprogramban is szeretnénk előbbre lépni. Kétszer egyhektáros területen üvegházi paradicsomtermesztés indulhat, amennyiben a Belügyminisztérium támogatja terveinket. A Kossuth tér felújítása során parkolókat is építettünk, ahol néhány hete az elektromos autótöltő állomás megkezdte működését.

– Milyen beruházások vannak folyamatban? – Városfejlesztési célunk az, hogy mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb generációk számára élhetőbbé tegyük a települést. Elkezdődött nemrég a belső munkálatokkal a művelődési ház felújítása, ami tavasszal tetőcserével folytatódik. A közeljövőben valósulhat meg a Kossuth téri iskola szigetelése, nyílászáróinak cseréje, valamint a tanuszoda energetikai ellátását napelemekkel tesszük gazdaságosabbá. Jövő év elején pedig új csoportszobával bővítjük a bölcsődét. – Milyen a civil élet a városban? – A XXV. Jász Világtalálkozó szervezése egységbe kovácsolta a civil közösségeket, erősítette a lokálpatriotizmust a városban. Az önkormányzat együttműködése folyamatos az önszervező csoportokkal. A koronavírusjárvány miatt idén elmaradt a világtalálkozó, nem választottak új jászkapitányt sem, ezért a tisztséget még egy évig jászkapitányunk, Nemes József látja el. Életre hívtuk a Jászkisér, szeretlek! programot, melynek célja, hogy erősítse az elszármazott kisériekkel a kapcsolatot, mert kisérinek jó lenni, bárhol is éljen a világban az ember!

Jászberény

szponzorált tartalom

A gazdaságfejlesztésben a helyi értékek is előtérbe kerülnek Jászberényben A gazdasági élet szereplőivel egyeztetve, közösen gondolkodva keressük az új kitörési lehetőségeket, szeretnénk, ha több lábon állna a város gazdasága. Erre vonatkozóan fogalmazódott meg az úgynevezett katonák földjének hasznosítása, ahol zöldmezős beruházásként ipari park létrehozására vannak terveink.

Budai Lóránt polgármester

arminc évvel a rendszerváltás után szemléletváltás, új kitörési lehetőségek és megoldások segíthetnek a jászberényi önkormányzatnak kilábalni a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetből – véli Budai Lóránt polgármester, akivel a város gazdasági helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről beszélgettünk. – A rendszerváltással együtt megkezdődött a privatizáció folyamata, melyből Jászberény sikeresen profitált. Harminc évvel az átalakulás után hogyan látja a város gazdasági helyzetét? – A helyi gazdaságban meghatározó szerepe volt akkor és ma is a gépiparnak. Jászberény neve összeforr a Lehel Hűtőgépgyárral, melyet 1991-ben vásárolt meg az Electrolux, svéd multinacionális vállalat. A cég stabil beszállítói körét helyi vállalkozások adják, melyek jelentősen megerősödtek az elmúlt évtizedekben. Tulajdonképpen az Electrolux és beszállítói hálózata határozza meg a város gazdaságát, ami a térségben is jelentős erőt képvisel. Nem véletlen, hogy az Electrolux tavalyi bejelentése sokkolta a várost. A cég kapacitásleépítése, átszervezése nemcsak a munkavállalókat érinti, hanem a város gazdaságára, költségvetésére is jelentős hatással van. Ennek következtében több száz milliós iparűzésiadóbevétel-csökkenéssel számolunk. Problémát jelent az is, hogy a megkezdett beruházások befejezéséhez hiányzik a szükséges forrás. Költségvetésünket külső forrás bevonásával terveztük meg, hitel nélkül még nehezebb helyzetbe kerülne az önkormányzat. A koronavírus-járvány tovább nehezítette a helyzetet, a gépjárműadó-elvonás miatt újra kellett gondolni a költségvetést.

– A kulturális és kreatív gazdaság erősítésére is vannak elképzelések. Ennek során előtérbe kerül a helyi értékekre alapozott tevékenység, mely szintén színesítheti a város gazdaságát. – Tavaly áprilisban indult Jászberény vezetésével a Stimulart nemzetközi projekt, melyben négy közép-európai város vesz részt. Célja a helyi közösségek együttműködésén alapuló kulturális és kreatív gazdaság fejlesztése. Hagyományteremtő szándékkal nemrég első alkalommal szervezték meg a Kreatívok éjszakáját Jászberényben. Kulturális és szórakoztató programok mellett ez teret adott helyi értékteremtő vállalkozások bemutatkozásának, kézműves termékek vásárának. A projekt részeként az önkormányzat és a Jászkerület Nonprofit Kft. kérdőíves felmérést indított a kulturális fogyasztási szokások, a helyi kreatív termékek, szolgáltatások ismertségének feltérképezésére. Eredményei segítik majd a szakembereket a stratégia kidolgozásában. – Az országos tendenciához hasonlóan Jászberény népessége is csökkenést mutat. Számos fórum témája, hogyan lehet a fiatalokat helyben tartani? – Szakképzési ösztöndíjprogram, tanulmányi ösztöndíjpályázat mellett fontosnak tartjuk, hogy a fiatalokat bevonjuk a helyi döntéshozatalba. Erről is szól többek között az önkormányzatiság, a helyi demokrácia. Nyitottunk a fiatalok felé, valódi élettel kezd megtelni az ifjúsági önkormányzat. Ifjúsági munkacsoport is működik, több alulról jövő kezdeményezést terveznek, mely ösztönzőleg hat a fiatalok önszerveződésére. A polgármesteri hivatal szakembereinek a segítségével

Polgármesterek Jászberényben 1990–2019 Dr. Magyar Levente: 1990–2006 Dr. Gedei József: 2006–2010 Dr. Szabó Tamás: 2010–2019 Budai Lóránt: 2019–

Új közösségi teret vettek birtokba a fiatalok FOTÓ: Gémesi B. Jászberényben

több olyan pályázat van folyamatban, melyek különböző szemléletformáló programokkal erősítik a fiatalok Jászberényhez való kötődését. Párbeszédre hívtuk őket, képviselik érdekeiket, többek között a szórakozási lehetőségek és egyéb szabadidős programok bővítésére vonatkozóan. Új közösségi tér nyílt a berényi fiataloknak a Jász Látogatóközpontban. A Lehel Pengő Ifjúsági Párbeszéd projekt keretében számos program valósul meg az elkövetkezendő időszakban. – Véleménye szerint a lakosság, a közösségek felé való nyitottság sem lehet egypólusú. – Valóban nem. Igyekszünk a mindennapok problémáit kezelni, a parkolási gondok megoldásától kezdve az illegális hulladék felszámolásán át. Kevesebb bevételből gazdálkodunk, a lakosok igénye viszont nem kevesebb az önkormányzattal szemben. Élhetőbb várost szeretnénk, ezért dolgozunk. A parkolási rend felülvizsgálatára munkacsoportot hoztunk létre, hogy kidolgozza a parkolási rendszer korszerűsítését. Jelenleg folyamatban van a szakmai anyag előkészítése, összegyűjtése, értékelése. Ahhoz, hogy a lakosok magukénak érezzék a várost, az önszerveződésekre, helyi ügyek képviseletére is szükség van. Ilyen kezdeményezés például a civilek által szervezett szemétszedési akció. A levegőminőség védelme folyamatosan napirenden van a városban. Ennek érdekében fásítási programot indítottunk, néhány héten belül közel kétezer facsemetét ültetünk el. A közfoglalkoztatásban is a helyi értékek kerültek középpontba, a megtermelt javak a bölcsőde és a szociális otthon konyhájára kerülnek. Az önkormányzatiság a lakosság szolgálatáról szól, valamint arról, hogy hogyan tudunk a meglévő lehetőségeinkkel jól gazdálkodni.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

JÁSZLADÁNY

szponzorált tartalom

Erős közösségekre alapozzák a településfejlesztést Ladányon

Bertalanné Drávucz Katalin polgármester

ászladányon az infrastrukturális fejlesztések mellett a közösségek erősítése, a roma lakosok társadalmi felzárkóztatása is kiemelt célja az önkormányzatnak. Nem kötelező feladataik között olyan szolgáltatásokat működtetnek, melyek élhetőbbé teszik a nagyközséget. Közelmúltról és jelenről Bertalanné Drávucz Katalin polgármestert kérdeztük. – A rendszerváltás utáni politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásnak milyen hatásait érezték a településen? – Harminc évvel ezelőtt, az első szabad önkormányzati választáson dr. Szántó Lászlót választották meg polgármesternek, 1991-ben azonban lemondott tisztségéről. Időközi választást tartottak, melyen Sziráki Benedek kapott bizalmat, 1998-ig vezette a nagyközséget. Majd három cikluson át, 1998-tól a 2011es időközi választásig Dankó István volt a polgármester. Kilenc éve vagyok polgármester a településen. Sok más településhez hasonlóan a kilencvenes években megjelent a földgáz, a vezetékes telefon Jászladányon is. Több helyi kezdeményezés indult útjára, ilyen volt például az első lakáshoz jutás támogatása, a Ladányi Hírek megjelenése, a díszpolgá-

ri cím adományozása vagy a mezőőri szolgálat megszervezése. A gazdasági átalakulás itt is éreztette negatív hatását, az aktív keresők tömegesen munkanélkülivé váltak. A kétezres években folytatódtak az infrastrukturális fejlesztések. Megvalósult az óvoda, a polgármesteri hivatal, a Jókai úti iskola akadálymentesítése. Az iskolaügy folyamatosan napirenden volt, az alapítványi iskola körüli problémák, a szegregációról szóló viták országosan ismertté váltak. Úgy érzem, hogy 2011 után az elcsendesedés és a költségvetés stabilizálásának az időszaka következett. A már elindított beruházásokhoz nem volt meg a fedezet, tehát először is az önerőt kellett kigazdálkodni. Ilyen volt a csapadékvíz-beruházás, sportöltöző, orvosi rendelő felújítása. Ezekhez a szükséges forrást az alapítványi iskola finanszírozásának megszüntetésével tudtuk előteremteni. – Miután túlléptek a megosztottságon és stabilizálódott a pénzügyi helyzet, újabb fejlesztéseket valósíthattak meg. – Településfejlesztési munkánkban igyekszünk megragadni a hazai és európai uniós forrásokat. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban több intézményünk megújult, élhetőbbé vált a település. Teljesen új épületegységgel bővítettük a Rákóczi úti óvodát, ahol négy csoportszobát építettünk. A központi óvodában az energetikai korszerűsítés mellett új tornaszobát alakítottunk ki. A település északkeleti részét behálózó közel 2,5 kilométeres kerékpárút megépítésével valamennyi közintézmény biztonságosan megközelíthető. Megvalósult a hárommilliárdos szennyvízberuházás, melyhez a kormánytól megkaptuk a százszázalékos önerőtámogatást. A szilárd burkolatú úthálózat kiépítettségével még mindig nem vagyunk elégedettek, ezért fej-

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

A fejlesztéseknek köszönhetően megújult óvodába járhatnak a jászladáFOTÓ: Illés A. nyi gyerekek

lesztéseink sorában az első három helyen az aszfaltút áll. Folyamatos az elöregedett járdák, csapadékvíz-elvezető árkok építése. A közutas programban a közfoglalkoztatottak útalapot és járdát építenek. A térkőgyártás során előállított térkőből készült járda például a Kossuth Lajos utca teljes hosszán, valamint több intézményünk parkolóját leburkoltuk. 2017-ben a település központjában kialakítottuk a Nemzeti Összetartozás Emlékparkot a XXIII. Jász Világtalálkozó tiszteletére, amelynek Jászladány adott otthont. Önerőből újítottuk fel nemrég a művelődési ház színháztermét. – Milyen programokkal segítik elő a roma, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatását? – Elindult a második komplex telepprogram a nagyközségben, mely infrastrukturális beruházásokat, képzéseket és egyéni fejlesztéseket egyaránt tartalmaz. A telepprogramhoz kapcsolódik egy másik fejlesztés, mely a Dohány utca környékén élő negyvenegy fő lakhatási feltételeit javítja. A hátrányos helyzetű településrészen kívül hat új szociális bérlakást építünk, valamint az övezet peremén négy szociális bérlakást újítunk fel. Közfoglalkoztatás keretében már több éve négy program fut. A közmunkások térkövet gyártanak, mezőgazdasági tevékenységet végez-

nek, karbantartják a csapadék-elvezető árkokat, valamint járdákat, útalapokat építenek. – Milyen nem kötelező feladatot lát el az önkormányzat? – A feladatalapú finanszírozással az önkormányzat mozgástere is változott, több kötelező feladatot átvállalt az állam. Az aránylag jó iparűzésiadó-bevételünk lehetővé tette, hogy nem kellett feladni a nem kötelező feladatainkat. Így továbbra is tudjuk működtetni a művelődési házat, a szociális otthont, a mezőőrséget és a közterület-felügyeletet. Vannak nehézségek, például sok pénzt elvisz az önkormányzat költségvetéséből a kutyabefogás. Mindennapjainkat patkányinvázió teszi élhetetlenné, mely olyan méreteket öltött, hogy településszintű patkányirtást kell végezni. – Miben nyilvánul meg az önkormányzat, egyházak és civil szervezetek együttműködése? – Elsősorban a különböző feladatok ellátásában és rendezvények megvalósításában. Éves szinten hárommillió forintot különítünk el a civilek működésének támogatására. Közösségeink olyan célokat szolgálnak, melyekkel színesítik Jászladány életét. Kiemelt rendezvényeink a hagyományőrző disznóvágás és kolbásztöltő verseny, a Jász Piknik, a Ladány Napja, az Erzsébet-Katalin bál. Sajnos, a járvány miatt valamen�nyi program elmarad.

JÁSZJÁKÓHALMA

szponzorált tartalom

A helyi közösségek Jászjákóhalma lelkét jelentik

Terjéki Tünde polgármester

ászjákóhalmán az elmúlt harminc évben több mérföldkőnek számító beruházás megvalósult, melyek a lakosok komfortérzetét növelték. A fejlesztések mellett napjainkban is nagy hangsúlyt helyeznek a jász identitás erősítésére. Múltról és jelenről beszélgettünk Terjéki Tünde polgármesterrel.

– Harminc éve új korszak kezdődött a település életében. Hogyan élték ezt meg? – Várakozással teli időszak volt a rendszerváltás. A lakosok és a választott vezetők is bíztak a gazdasági, társadalmi és politikai megújulásban. A település rendszerváltó polgármestere, Fodor István Ferenc három cikluson át kapott bizalmat a választóktól, 1990-től 2002-ig. Őt ifj. Lukácsi Pál követte, aki szintén tizenkét évig, 2002 és 2014 között volt a község vezetője. Tavaly ősszel immár a második önkormányzati ciklust kezdhettem meg polgármesterként. Az elmúlt három évtizedben számos olyan infrastrukturális beruházás megvalósult, melyek az itt élők életkörülményeit javították. A kilencvenes években kiépült a gáz- és a telefonhálózat. Akkoriban az utak építési költségének összeadásával a lakosok is hozzájárultak az önkormányzat kasszájához, saját forrásaikból építettek utakat. Később, amikor hangsúlyosabb szerepet ka-

pott a környezettudatosság, előtérbe kerültek a környezetvédelmi projektek. Nagy előrelépést jelentett a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházás, a hulladékkezelés megoldása. A fejlesztéseket nagymértékben meghatározta az elérhető források nagysága és a jogszabályi háttér is. A rendszerváltás után felpezsdült a közösségi élet, a jász hagyományőrzés. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Fodor István Ferenc. Ő volt az első, aki megemlékezett a jászkun redemptióról. – Az intézményfenntartás rendszerében folyamatosan változtak a helyi önkormányzat lehetőségei. – Erre egyik legjobb példa, hogy korábban megszűnt a bölcsőde, mert gazdaságtalan volt a működtetése. Napjainkban pedig annyit változott a helyzet, hogy a gyermekszületések száma megnövekedett, és az önkormányzatnak kötelező feladata az ellátás biztosítása. Ennek érdekében tavaly sikeresen pályáztunk, a település kétszáznegyvenmillió forintot nyert két csoportos, huszonnégy férőhelyes bölcsőde kialakítására a régi napközi konyha épületének helyén. Jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik. Az oktatási, nevelési intézmények működtetésében is több változást éltünk meg. Volt, amikor a helyi önkormányzat tartotta fenn az iskolát. Majd intézményeket vontak össze, ezzel

Az „Öreg iskola” felújítása javította a településképet

létrejött az Általános Művelődési Központ. Ennek keretében működött Jászjákóhalma és Jászdózsa óvodája, iskolája, valamint könyvtára. Később különváltak az oktatási-nevelési intézmények. A Felsőjászsági Óvodai Intézmény kilenc jászsági település óvodai intézményét tömörítette. 2016-tól újra az önkormányzat működteti az óvodát. – Nagy hangsúlyt helyeznek a településkép fejlesztésére, értékeik megóvására. Milyen beruházások valósultak meg, illetve vannak folyamatban? – Felújítottuk az óvodákat, az orvosi rendelőt, a könyvtárat és a polgármesteri hivatalt. Az itt élők régi álma valósult meg azzal, hogy a 112 éves „Öreg iskola” épülete kívül és belül is megújult. A 31-es főút mentén álló iskola alapvetően meghatározza a településképet. Épületében helyet kapott a Laki Ida képtár, az asztalos- és cipészmesterségek kiállítása, valamint a helytörténeti gyűjtemény is. Rendeztük a régi piac területét, ahol megfelelő infrastruktúra kiépítése mel-

Hagyományőrző csoportok színesítik a község életét

FOTÓ: Gémesi

lett kulturált helyszínt biztosíthatunk az árusoknak. A parkosítás és a virágosítás a környezet szépítésén túl az életminőség javítását is szolgálja. Három éve adtuk át a sportparkot a sportpályán, megújult a Szent József tér. Minden évben kiemelt feladat az utak felújítása. Épített értékeink megóvására is keressük a pályázati lehetőségeket. Folyamatban van az iskola előtt álló Mária Immaculata-szobor rekonstrukciója. Terveink között szerepel újrahasznosított anyagokból egy ökojátszótér létrehozása, a Nagy Ficzek és a Kis Ficzek iskola épületének felújítása. Az elhanyagolt, rossz állapotban lévő ingatlanok rontják a településképet. Folyamatosan napirenden van, hogy mit lehetne a romos épületekkel kezdeni, ha az önkormányzat megvásárolná ezeket. – Kiemelt figyelmet fordítanak a közösségek erősítésére is. – Természetesen, már a rendszerváltástól kezdve cél volt, hogy a helyi közösségeket bevonjuk a település életébe. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata együttműködésen alapul. Számos önszerveződő közösség működik, amelyek különböző feladatot és ügyet képviselnek, valamint kulturális, hagyományőrző, egészségügyi, sport- és szabadidős tevékenységeknek adnak keretet. Pályázati forrásból helyi identitást erősítő rendezvényeket, kézműves-foglalkozásokat, előadásokat és különböző tanfolyamokat szervezünk.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

JÁSZIVÁNY

szponzorált tartalom

A nyugalom és a jásziványiak összetartása a falu fő értéke

Tari András polgármester

z urbanizáció miatt évtizedek óta tart a falvak elnéptelenedése, ezért sok kistelepüléshez hasonlóan Jásziványon is a népességmegtartó erő növelése az önkormányzat egyik legfontosabb feladata. Ennek érdekében igyekeznek megragadni a rendelkezésre álló vidékfejlesztési lehetőségeket. Útkeresésről Tari András polgármesterrel beszélgettünk.

– A Jászság legkisebb településén milyen változásokat hozott az önkormányzatiság? – A rendszerváltás utáni első szabad választáson Antal Lajosné kapott bizalmat a választóktól, majd a következő két helyhatósági voksoláson is, egészen 2002-ig volt polgármester. Őt két cikluson át Borbély István követte, akit 2010-ben váltottam a faluvezetői székben. A település 1991ben visszakapta önállóságát. Ko-

rábban, 1975-től közigazgatásilag társközségként Jászapátihoz tartozott. Elkezdte működését a polgármesteri hivatal, az önkormányzat kialakította intézményeit. Óvoda már a rendszerváltás előtt is volt, az általános iskola felső, majd az alsó tagozatát a hetvenes években helyezték át Jászapátira. Szülői kezdeményezésre 1993-ban a négyosztályos iskola újraindult Jásziványon. Jelenleg is működik a községi könyvtár, a művelődési ház, mely a közelmúltban vette fel Szoó István egykori plébános nevét. A növekvő kiadások, csökkenő állami normatíva és alacsony gyermeklétszám miatt az önkormányzat nem tudta működtetni az óvodát és az iskolát, 2007-ben mindkettőt bezárták. Azóta a gyerekek Jászszentandrásra járnak óvodába, iskolába. 2008-ban a két település körjegyzőséget alapított, a polgármesteri hivatal létszáma csökkent. Elöregedő a település, az időseket a tanyagondnoki szolgálat segíti. Az elmúlt évtizedekben az önkormányzat számos pályázatot nyert, amelyekből fejleszteni tudta az infrastruktúrát, korszerűsítette intézményeit. Utak, járdák épültek, kiépült a telefonhálózat, elérhető lett a gázszolgáltatás, felújítottuk a víz és villamosenergia-hálózatot. – A fejlesztések az elmúlt években sem álltak meg. Milyen falusi turizmust erősítő beruházásokkal gyarapodott Jászivány?

Kosárfonással ismerkedtek a gyerekek a hagyományőrző délutánon FOTÓ: BEKÜLDÖTT

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

A Jásziványi Népdalkör fellépett a XXV. Jász Világtalálkozón Jászkiséren FOTÓ: Gémesi

– Folyamatosan figyeljük a pályázatokat és igyekszünk megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek élhetőbbé teszik a falut és fellendíthetik a falusi turizmust a településen. Elvégeztük a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését, megújult az orvosi rendelő és a váró, belterületi utakat újítottunk fel és megépült a piaccsarnok. Néhány évvel ezelőtt a régi óvoda épületében alakítottuk ki a Turul Vendégházat, mely alkalmas turistacsoportok fogadására és gyermekek táboroztatására is. Nemcsak a faluba látogató vendégek körében kedvelt, hanem a helyi és környékbeli családok, baráti társaságok szintén szívesen választják ballagás, elsőáldozás és más örömteli ös�szejövetel helyszínének. A játszótér, a tekepálya, a Turul Vendégházban kialakított konditerem aktív kikapcsolódást nyújt a hozzánk érkezőknek. A tájházban pedig a falu múltjával, a régi paraszti gazdálkodás hagyományaival ismerkedhetnek meg a látogatók, akiket igény esetén kemencében sült kenyérlángossal vendégelünk meg. Ebben az évben két régi, elhagyatott parasztházat újítottunk fel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, a jászapáti önkormányzattal konzorciumban. Az egyik parasztházban szálláshelyet alakítottunk ki kemencével, az udvaron közösségi térrel. A másik épületben pedig kovácsműhelyt szeretnénk kialakítani. A helyi értékek és élő hagyományok mellett a falu nyugalma, közösségeink vendégszeretete

is vonzó lehet a vidéket kedvelők számára. – A falu nagy álma, hogy újra legyen óvodája. Milyen esély van arra, hogy ez valóra váljon? – Nehezen éltük meg az óvoda megszűnését. Olyan érzésünk volt, mintha jövő nélkül maradtunk volna, hiszen olyan még nem volt, hogy ne lett volna óvoda Iványon. Az eddig megvalósult fejlesztések, a közösségi élmények, a falu értékei mellett egy óvoda akár hosszú távon növelheti Jászivány népességmegtartó erejét. Ezt segíti az önkormányzat letelepedési támogatása is, amit a helyi lakosoknak biztosítunk. A kisgyermekes családok részéről néhány éve már mutatkozott igény az óvodára, ezért a képviselő-testület napirendre vette az ügyet. Van egy nyertes pályázatunk az óvoda kialakítására, jelenleg a beruházás anyagi és jogszabályi hátterét vizsgáljuk meg. Az óvodai ellátás növelné a község vonzerejét a helyi fiatalok és a letelepülni vágyók körében. – A kistelepülés mindennapjait a civil közösségek teszik színessé. – A rendszerváltás után erősödtek a helyi önszerveződések, napjainkban valamennyi korosztály közösségre találhat. Aktív életet él a nyugdíjasklub, a népdalkör és az ifjúsági klub. A hitéletet a Jézus Szíve plébánia biztosítja. Működik polgárőrség és önkéntes tűzoltó-egyesület is a faluban, melynek legnagyobb értékét az itt élő emberek összetartása adja.

KÉPEKBEN

JÁSZFÉNYSZARU Gyermekcentrum épült ki a város központjában az elmúlt években. Ennek része a három éve átadott új Napfény Óvoda, a tavaly megépült bölcsőde és tanuszoda. Az óvodában idén is rendeztek kiállítást a gyerekek és szülők közös alkotásaiból, FOTÓ: Gémesi B. melynek témája az újrahasznosítás volt.

JÁSZKISÉR A XXV. Jász Világtalálkozónak 2019-ben Jászkisér adott otthont. A jubileumi esemény összefogta a civil közösségeket, erősítette a lokálpatriotizmust a városban. Ebben az évben a koronavírus-járvány miatt elmaradt a huszonhatodik világtalálkozó. Jövőre Jánoshida rendezheti meg a hagyományőrző programsorozatot. FOTÓ: Gémesi B.

JÁSZBERÉNY Az önkormányzat számára fontosak a testvérvárosi kapcsolatok, barátságok. Legutóbb Irán magyarországi nagykövete, Nafez Arefi Hamid Reza tett bemutatkozó látogatást Jászberényben. Egyeztettek a gazdasági és kereskedelmi lehetőségekről is. A Jász Múzeumban Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató tartott FOTÓ: Gémesi B. tárlatvezetést az iráni delegációnak.

JÁSZLADÁNY A nagyközség egyik kiemelt rendezvénye a Ladány Napja programsorozat. A kétnapos forgatagot főzőverseny, hagyományőrző és szórakoztató programok színesítik. A helyi csoportok mellett országosan ismert előadók is fellépnek. Az eseményen adják át évről évre a település legjelentősebb elismerését, a díszFOTÓ: Illés A. polgári címet.

JÁSZJÁKÓHALMA A Horváth Péter Honismereti szakkör kezdeményezésére 1990 óta április 3-án felvonul a községben az 1849-es tavaszi hadjárat emlék lovascsapata. Megszervezése a közelmúltban elhunyt Fodor István Ferenc, helytörténeti kutató nevéhez fűződik. A Tájak-Korok-Múzeumok füzetsorozatban tavaly jelent FOTÓ: Illés A. meg kiadvány a hadjárat történetéről, útvonaláról.

JÁSZIVÁNY A falu tíz évvel ezelőtt alakított ki testvértelepülési kapcsolatot a Hargita megyei Kőrispatakkal. A jászok és székelyek összetartozását szimbolizálja a Jásziványon felállított székelykapu, melyet Kőrispatak delegációja 2019-ben ajándékozott a Jászság legkisebb településének. Közösen állították fel a polgármesteri FOTÓ: Beküldött hivatal előtti parkban. Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

KÉPEKBEN

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY Három generáció hagyományőrzői több mint száz fővel ünnepelték a huszonötödik szüreti felvonulást és bált. A jubileumi eseményen tavaly részt vett mindenki, aki az elmúlt években táncosként, bíróként, bírónéként, kisbíróként, csőszként vagy csikósként csatlakozott a látványos programhoz. A járványveszély miatt idén elmaradt a rendezvény. FOTÓ: Gémesi B.

JÁSZTELEK Minden évben megrendezik a családias hangulatú falunapot, ahol összejön a település apraja-nagyja. Idén a járvány miatt elmaradt az esemény. Hagyományőrző és szórakoztató műsorok, koncertek színesítik a programot. Tavaly fellépett többek között Nótár Mary, a Hip Hop Boyz és a Hooligans együttes. FOTÓ: Pesti J.

ALATTYÁN A Zsíros Egyesület csapata a Zsír on the Fest programsorozattal országosan ismertté tette a települést. Előzménye a Zsíroskenyér Kupa, ami idővel háromnapos fesztivállá nőtte ki magát. A futball- és bulisorozat nagy népszerűségnek örvend a fiatalok FOTÓ: Gémesi B. körében.

JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY A település egyik ökoturisztikai látványossága a bivalyrezervátum. Őshonos állatunk húsának fogyasztása ma nem igazán jellemző, pedig igen értékes húsféleség. Népszerűsítésére életre hívták a gasztronómiai és hagyományőrző FOTÓ: Gémesi B. programokban gazdag Bivalyfesztivált.

JÁNOSHIDA A Szent Norbert Idősek Klubja a szociális alapellátás keretében végzi az idősek nappali ellátását, a szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást. Az idősellátásban a tudatos öregedés szemlélete is érvényesül. Az idősek klubja az Alzheimer-világnapon ebben az évben is ismeretterjesztő, egészségmegőrző programokkal hívta FOTÓ: Pesti J. fel a figyelmet a demenciával élőkre és segítőikre.

JÁSZBOLDOGHÁZA A község az elmúlt évben elnyerte az Unicef Magyarország Gyerekbarát Település címet. Az önkormányzat, az intézmények és a civil szervezetek évtizedek óta azon dolgoznak, hogy minél jobb körülményeket biztosítsanak a gyerekeknek. A Mátyás Király Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában nemcsak helyi, hanem környező településekről járó gyerekek is tanulnak. FOTÓ: Illés A.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

szponzorált tartalom

JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY

A térség egyik kedvelt turisztikai központja Jászalsószentgyörgy

Szarvák Imre polgármester

urisztikai attrakciókkal, az oktatás színvonalának emelésével és infrastrukturális fejlesztésekkel növelik Jászalsószentgyörgy népességmegtartó erejét. A kistelepülés a nulláról indulva az elmúlt tíz évben felkerült a megye turisztikai térképére. A község fejlődéséről Szarvák Imre polgármesterrel beszélgettünk. – A rendszerváltás alapjaiban alakította át a politikai rendszert, a társadalom és gazdaság szerkezetét. Milyen változásokat éltek meg a településen? – Történelmi időszak volt a rendszerváltás folyamata, melynek eredményeként kialakult az önkormányzati rendszer is. A helyi közügyek visszakerültek a választópolgárokhoz. Harminc évvel ezelőtt Jászalsószentgyörgy lakosai az első szabad helyhatósági választáson Halla Zoltánt választották polgármesternek. Őt 1994-ben Tóth János váltotta, aki 2006-ig vezette a községet. Fiatalon kaptam bizalmat a választópolgároktól, immár tizennégy éve vagyok polgármester. Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés megvalósult, kiépült az alapinfrastruktúra, megújultak a közterek és intézmények, utakat, járdákat építettünk. A piacgazdaságra való áttérés nagy hatással volt a munkaerőpiacra. Munkahelyek szűntek meg a településen, ami hosszú távon megpecsételte a sorsunkat. Ez azt jelenti, hogy ma is sokan a környező városokba ingáznak dolgozni. Az életmód és életvitel szintén sokat változott, a modernizációval újabb és újabb igények jelentek meg. Ez az önkormányzatnak folyamatosan kihívást jelentett elsősorban az infrastruktúra fejlesztésben, valamint a gyors urbanizáció ellensúlyozásában szintén megoldásokat sürgetett.

– Ezekben milyen lépéseket tett az önkormányzat az elmúlt években? Hogyan próbálják növelni a község népességmegtartó erejét? – A település fejlesztése, építése, szépítése érdekében az elmúlt időszakban is valamen�nyi lehetséges elérhető fejlesztési forrásra pályáztunk. Ezenfelül megteremtettük a közbiztonság alapjait és a magas színvonalú közszolgáltatásokat. Törekvéseink a népességmegtartó erő növelésében két pillérre épülnek. Az egyik az ösztöndíj- és „fecskeház” program, melynek célja a fiatalok helyben maradásának segítése. Jelentős eredményeket értünk el abban, hogy vonzóvá, élhetővé tegyük a települést a fiatal családok számára. Ennek elismeréseként a Jász-Nagykun-Megyei Önkormányzat 2019-ben „Ifjúságbarát önkormányzat” elismerő díjban részesítette a települést. A másik pillér pedig a turizmusfejlesztés. „Nulláról” indulva a Jászság egyik turisztikai központjává váltunk. A 2008-as gazdasági válság óta negyedére csökkent az eladó ingatlanok száma Jászalsószentgyörgyön. – Milyen turisztikai attrakciókat valósítottak meg? – Fejlesztéseinket helyi adottságainkra, természeti értékeinkre és hagyományainkra alapoztuk. A Zagyva természeti környezetében a Jászságban egyedülállóként maradt fenn az 1825-ben épült Vízimalom. Ezt az önkormányzat 2013-ban visszavásárolta tulajdonosától és pályázati forrásból felújítottuk. Rendezvényházként helyet ad kulturális rendezvényeknek, oktatásnak. A malom mellett madármegfigyelő helyet és madárbarát kertet létesítettünk. A Vadas park szívében található egykori csárda épületét vendégházzá alakítottuk, valamint a Vadasban szabadidő- és kalandpark kínál aktív kikapcsolódást a látogatóknak. Lovas centrumot és magyar udvart

Több száz helyi és vidéki gyermek vesz részt a lovastáborokban. A lovarda egész évben várja FOTÓ: Illés A. a látogatókat.

Jászalsószentgyörgy egyik legszebb ékköve az FOTÓ: GÉMESI B. Erzsébet malom.

építettünk, mely egész évben várja a lovak és lovassportok szerelmeseit. Több száz helyi és vidéki gyermek lovagol, illetve vesz részt lovastáborokban. Vendégházunkban évente több mint ezer vendégéjszakát töltenek el az idelátogatók. Egy négyhektáros elhagyatott, igénytelen, vizes területen bivalyrezervátumot létesítettünk, ahol bemutatjuk a mára jelentősen megfogyatkozott őshonos állatfajt. Erre alapozva életre keltettük az országos érdeklődésre is számot tartó rendezvényt, a Bivalyfesztivált. Két alkalommal rendeztük meg eddig, idén sajnos a járványveszély miatt elmaradt. A turizmuson keresztül is sokan kapcsolatba kerülnek a településsel, akik közül szintén lesznek letelepülők. Folyamatban van a templom és mellette a közösségi ház felújítása, a Vadasban játszóteret építünk, újabb szálláshelyeket alakítunk ki. – A helyi általános iskola az Egri Főegyházmegye fenntartásában működik, jó az együttműködés az önkormányzattal. Közösen azon dolgoznak, hogy az oktatást is egyedivé tegyék a községben, ami szintén vonzó lehet a családoknak. – A Szent György Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában európai uniós forrásból és a főegyházmegye által biztosított jelentős önerőből folyamatban van az intézmény fejlesztése. A beruházás részeként többek között energetikai korszerűsítést végeznek, új tantermeket alakítanak ki. Az önkormányzat támogatásával 2015-ben a harmadik és negyedik évfolyamon testnevelésóra keretében bevezettük a nemzeti lovaskultúra tantárgyat, a diákok ingyenesen tanulhatnak lovagolni. Jelenleg a kajak-kenu gyakorlópálya elkészítése is zajlik. Az iskolai sportéletet a jövőben azzal szeretnénk tovább erősíteni, hogy beindítjuk a kajak-kenu oktatást is.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY

szponzorált tartalom

Stabil gazdálkodás és következetes fejlesztés a cél Jászfelsőszentgyörgyön

Zelenai Tiborné polgármester

rendszerváltás utáni első szabadon választott képviselőtestület fejlesztések egész sorát valósította meg Jászfelsőszentgyörgyön, melyek elindították a települést a fejlődés útján. Később a hazai és európai uniós pályázatok újabb beruházási lehetőségeket nyitottak meg. Az ellátandó feladatok köre és a finanszírozás az elmúlt évtizedekben ugyan sokat változott, de a helyi döntéshozók mindenkor arra törekedtek, hogy stabilan működjön a község. Zelenai Tiborné polgármestert a közelmúltról és a jelenről is kérdeztük.

– Jelenleg negyedik ciklusát tölti polgármesterként. Korábban is közigazgatási területen dolgozott a polgármesteri hivatalban. Hogyan élték meg a helyi önkormányzat kialakulását a rendszerváltás idején? – Mindenekelőtt az egyik legfontosabb az volt, hogy 1990-ben a település visszakapta önállóságát. A település rendszerváltó polgármestere, Ménkű Miklós tizenkét évig vezette a községet. 2002-ben Rimóczi Sándort választották meg polgármesternek, egy cikluson át töltötte be a tisztséget. A jelenlegi képviselőtestületnek egyetlen tagja van, az alpolgármester, Bálint János, aki 1990-től folyamatosan ön-

kormányzati képviselőként dolgozik a településért. Az átalakulás az élet szinte minden területére kihatott és számos kihívást jelentett az önkormányzatnak. A jogszabályoknak megfelelően fel kellett építeni a hivatali apparátust. Alapvető feladat volt az óvoda és az iskola, a szociális és egészségügyi ellátórendszer működtetésének megszervezése. Fejlődésben elmaradott volt Jászfelsőszentgyörgy, ezért a lakosságnak is erős igénye volt az infrastruktúra és intézményhálózat kiépítésére. Az első ciklus volt tulajdonképpen az, amikor több alapvető infrastrukturális beruházás megvalósult. Akkoriban jelentős előrelépés volt a földgázés telefonszolgáltatáshoz történő csatlakozás. A kilencvenes években a képviselő-testületek az úthálózat felújítására helyezték a hangsúlyt. Ezzel jó alapot adtak a későbbi fejlesztésekhez. Az önkormányzat feladatellátási köre és a finanszírozás rendszere sokat változott harminc év alatt. Tizennégy évvel ezelőtt stabil gazdálkodású települést vettem át, és azóta is a költségvetés egyensúlyát tartjuk elsődlegesnek a megfontolt, következetes fejlesztés mellett. – Jászfelsőszentgyörgy elindult a fejlődés útján, a kétezres években újabb beruházásokra koncentrálhattak. – A hazai és az első európai uniós pályázatok megjelenésével újabb lehetőségek előtt állt a település. Tudatos tervezés és a

Biomassza-alapú, megújuló energia felhasználásával működő kazánrendFOTÓ: Gémesi B. szert és távvezeték-hálózatot adtak át márciusban

körülmények szerencsés együttállása is kellett ahhoz, hogy fejlesztéseinket úgy valósítottuk meg, hogy azok egymásra épültek. Ennek eredményeként ma már minden utca aszfaltborítású, folyamatos az utak karbantartása. Megépült a szennyvízcsatorna-hálózat, ivóvízminőség-javító programban vettünk részt, korszerűsítettük a szociális és egészségügyi ellátórendszert. Intézményrendszerünk működtetését mindig a jogszabályok, a fenntarthatóság és a finanszírozás határozza meg. Amikor azt láttuk, hogy az iskola- és az óvodafinanszírozásban kedvezőbb fordulatot hoz egy társulás, akkor meg kellett lépni a fenntartóváltást. Az elmúlt években is arra törekedtünk, hogy a lakosság igényeit figyelembe véve javítsuk az itt élők komfortérzetét. Generációk nőttek fel tornaterem nélkül a településen. Több mint negyven évet vártunk rá, 2017-ben adtuk át a tornacsarnokot. Fontos beruházás volt a polgármesteri hivatal

Jubileumi, a huszonötödik szüreti felvonulást tartották tavaly JászfelFOTÓ: Gémesi B. sőszentgyörgyön

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

energetikai korszerűsítése, a csapadékvíz-elvezető rendszer első ütemének kiépítése. Ezek mind javítják a környezetvédelmi infrastruktúrát. – Jelenleg milyen fejlesztéseken dolgoznak? – Nagy lépésnek számít a bölcsődei ellátás megszervezése, hiszen korábban nem volt a településen. A családok részéről egyre nagyobb az igény a kisgyermekek gondozására. Az üresen álló öreg iskola épületében hamarosan elkezdődhet a beruházás kivitelezése. Bízunk benne, hogy jövő év végén indítani tudjuk a kétcsoportos bölcsődét. Mindig vannak terveink. Évek óta keressük a lehetőséget a ravatalozó felújítására. A jövőben szükség lesz a vízhálózat rekonstrukciójára, folytatni szeretnénk a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését is. – A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet új kihívás elé állította az önkormányzatokat is. – Valóban így van. Ebben a helyzetben az önkormányzat működését úgy kell biztosítani, hogy minden területen, így a polgármesteri hivatalban, a szociális és egészségügyi rendszerben, az óvodában is ki tudjuk szolgálni a lakosságot. Felkészültünk arra is, hogy a vészhelyzetben nehéz helyzetbe kerülő lakosok problémáit kezelni tudjuk.

JÁNOSHIDA

szponzorált tartalom

Helyi értékekre épül a településfejlesztés Jánoshidán tak a nagy árvizek, ezért ezt a belvízelvezető rendszer kiépítésével orvosoltuk. Megerősítettük az árvízvédelmi töltést is. Minden fejlesztésnek az volt a célja, hogy összhangba hozzuk a helyi igényekkel, a lakosok otthonosabban érezzék magukat és szeressenek a településen élni. A folyamatban lévő beruházások is ezt szolgálják.

Eszes Béla polgármester

ánoshidán az önkormányzat munkáját ciklusokon átívelően a stabil gazdálkodásra való törekvés, a helyi igényekre és értékekre alapozott, egymásra épülő fejlesztések jellemezték. Akkor erős egy helyi közösség, ha az önkormányzat minden társadalmi réteg érdekeit képviseli – vallja Eszes Béla polgármester. – Milyen lehetőségeket adott a településnek az önkormányzatiság? – Egyik legfontosabb értéknek azt tartom, hogy az önkormányzat döntéshozatali folyamataiban a mindenkori képviselő-testületek a település és a lakosok érdekeit helyezték előtérbe, helyi ügyeket képviseltek. Stabil önkormányzati működés, következetes, egymásra épülő fejlesztés jellemezte a községet az elmúlt harminc évben. 1990-ben, az első szabad önkormányzati választáson Molnár Ferenc lett a polgármester, aki négy évvel később ismét bizalmat kapott. 1996-ban bekövetkezett halála miatt időközi választást írtak ki. Ezt 1997-ben tartották meg, amikor Hidas Ferencet választották meg Jánoshida vezetőjének. Egy évvel később vettem át a stafétát, immár huszonkét éve vagyok polgármester. Az önkormányzati berendezkedés jogszabályi háttere, a finanszírozási forma sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az önkormányzatiság aranykorában, a kilencvenes évek elején térségi és települési szinten is olyan beruházások valósultak meg, amelyeknek köszönhetően a község a modernizálás útjára lépett. Új utak, tornaterem és ivóvízkút, gáz- és telefonszolgáltatás tette komfortosabbá a mindennapokat. Később, az ivóvíz-rekonstrukció során megújult a csőhálózat. Korszerű szennyvíz-elvezetési rendszer és önálló tisztítómű épült. Intézményeink kívül-belül megújultak. Sok problémát okoz-

– Ezek közül az egyik legjelentősebb az egykori premontrei prépostság rendházának felújítása. – Már régóta felújításra várt a hányatott sorsú, műemlék jellegű épület, melynek rekonstrukciója folyamatban van. A kastélyból Jász Látogatóközpont és Rendezvényház lesz, ahol állandó kiállítás mutatja be a premontrei szerzetesrend életét és a Jászság értékeit. Ezzel erősítjük gyökereinket, hiszen Jánoshidát történelmi eredete teszi ma is különlegessé. Már a jászok betelepülése előtt is létező település volt. A Keresztelő Szent János tiszteletére épült római katolikus templom 1186-ban épült, ami köré a hitélet szerveződött. Ezenfelül a premontrei rendnek kiterjedt gazdasági, kulturális és szociális élete volt a településen. A közelmúltban megújult a templom. Ha minden a terveink szerint halad, akkor jövő év elején elkészül a látogatóközpont. Reményeink szerint méltó környezetben rendezhetjük meg a XXVI. Jász Világtalálkozót, melynek 2021-ben Jánoshida ad otthont. – A rendszerváltás után nem települt jelentős ipar a Jánoshidára. Kisebb családi gazdaságok, vállalkozások működnek ugyan, de sokan eljárnak a környező városokba dolgozni. Az önkormányzat hogyan próbált javítani a foglalkoztatási helyzeten? – Munkánk során figyelembe vesszük a lakosság összetételét. Ennek alapján lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minden társadalmi réteg igényeit bevonni a fejlesztésekbe, hiszen egy közösség akkor egész és erős, ha a leggyengébbeket is segítjük. Ezt szolgálja többek között az, hogy a községben már évek óta működik az értékteremtő közfoglalkoztatás. A Belügyminisztérium Startmunka programjának támogatásával 2013-ban hoztuk létre a „Start Malom” projektet. A malom sikeresen üzemel, ahol a magyar gazdák által, valamint a közfoglalkoztatásban termelt gabonából százéves magyar malmászati technológiával és a mai korszerű berendezésekkel készül a liszt. Mintegy harmincöt hektár földterületen búzát, árpát, kukoricát, napra-

Folyamatban van az egykori premontrei prépostság rendházának felújítása, mely hamarosan új FOTÓ: Gémesi B. funkciót kap.

forgót és egyéb takarmánynövényeket termesztünk. Állattenyésztéssel is foglalkozunk, birkát, sertést és vaddisznót tartunk. A kitartó munkának köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy az értékteremtő közfoglalkoztatással fenntartjuk magunkat, és még a tevékenységek fejlesztésére is jut a bevételekből. Az is eredmény számunkra, hogy nagyon sokan, akik a közmunkaprogramban indultak, ma már munkát találtak. – Az önkormányzat idén immár harmadik alkalommal kapta meg az Idősbarát Önkormányzat címet. – Elöregedő a település, ezért egyre több idős ember igényli a gondoskodást a faluban. Háromezer lakos alatt nem kötelező az önkormányzatoknak az idősekről gondoskodni, Jánoshidán azonban ezt mi mégis fontosnak érezzük. Önként vállalt feladatként a szociális alapellátás keretében a Szent Norbert Idősek Klubja végzi az idősek nappali ellátását, illetve a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Szemléletünkben előtérbe került a tudatos öregedés. Olyan szolgáltatásokat szeretnénk biztosítani az idős lakosoknak, melyek támogatják az öregedés folyamatát, hogy ezt az életszakaszt is biztonságban, a közösség aktív tagjaként éljék meg a település lakói. Ez csak egy kiemelten fontos önként vállalt terület, de más területeken is végzünk nem kötelező, és ezáltal nem finanszírozott, vagy csak részben támogatott feladatokat, mint a baba-mama klub vagy a nagyszámú helyi civil szervezet működésének segítése. Ide tartozik a jánoshidai általános iskolában tanuló diákok, kitűnő tanulók több mint 15 éves kiemelt támogatása is. Jánoshida minden korosztálya számára szeretnénk az elmúlt 30 év önkormányzati eredményeinek felhasználásával segíteni a jelen mindennapjait, és közösen, együtt építeni a közösség jövőjét itt, a Zagyva folyó partján.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

ALATTYÁN

szponzorált tartalom

Új utakon keresnek kitörési lehetőségeket Alattyánon szönhetően több utca új járdát kapott. Az önkormányzat megalapította saját tulajdonú cégét, az Alattyáni Településfejlesztő Kft., melynek fő tevékenysége a Tüzép működtetése.

Huszár Arnold polgármester

arminc évvel a rendszerváltás után az önkormányzat új lehetőségeket keres bevételeinek növelésére Alattyánon. Szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy saját erőből gyarapodni tudjon a közösség – véli Huszár Arnold polgármester. A közpénzekből való gazdálkodás mellett fontos a vállalkozói szellem érvényesítése is, ezért az önkormányzat megalapította első saját tulajdonú kft.-jét.

– Első ciklusát tölti polgármesterként. Milyen új lehetőségeket találtak eddig? – A település legnagyobb foglalkoztatója egy japán cég, ahol körülbelül száz fő dolgozik. Sokan elhelyezkedtek a környező városok gyáraiban. Kisebb vállalkozások, gazdálkodók és az intézmények szintén biztosítanak munkát helyben. Növelni szeretnénk a község tőkevonzó képességét, ezért a képviselőtestület határozatot hozott arról, hogy a letelepülő cégek iparűzési adókedvezményt kapnak. Folytatjuk a közfoglalkoztatást, amiben ez az év jelentős változást hozott, hiszen már profitot termelünk. Tavaly egymilliós bevétel volt, idén már hárommillióval számolunk. Huszonöt főt foglalkoztatunk az értékteremtő közmunkaprogramban. Az állattenyésztésen belül sertést, juhokat, brojlercsirkét tenyésztünk. Nyolcszáz csirkével indultunk, ám a kezdeti sikerek után már négyezernél tartunk. Elérhető áron az itt élőknek, valamint a környező települések lakosainak értékesítjük a húscsirkét. Növénytermesztésen belül húsz mázsa céklát termeltünk, amit szintén értékesítettünk. Folytattuk a 2019ben megkezdett járdalapgyártást. Ennek kö-

– Több fejlesztés fut a településen pályázati forrásból. – Az elmúlt másfél évben mintegy másfél milliárd forint forrás érkezett a településre. Ebben benne van a 32-es főút két kilométeres szakaszának felújítása is Alattyán belterületén. A szeptemberben átadott közel bruttó négyszázmilliós beruházás a Magyar Falu Programban valósult meg. Folyamatban van a szegregált telepen élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló pályázat is. Ennek keretében öt bérlakást alakítunk ki, valamint közösségfejlesztő programokat, képzéseket szervezünk. A pályázatban részt vevő családokat ösztönözzük az önellátó termelésre. Eredményesen pályáztunk minibölcsőde létesítésére, hamarosan indul a kivitelezés. A bölcsőde udvarán játszóteret is szeretnénk létrehozni, mert nincs a községben. A csapadékvíz-elvezetés korszerűsítésére kétszázhatvanötmillió forintot kaptunk, ami a település egy kisebb részét érinti. A sportpályán az öltöző modernizálására tizennyolcmilliót nyertünk. Nyáron újabb sikeres pályázatokról kaptunk hírt, igyekszünk minden lehetőséget megragadni. A Magyar Falu Programban először orvosi eszközök beszerzésére közel hárommilliót, majd közterületek karbantartását szolgáló eszközökre hatmilliót kaptunk. – Új turisztikai attrakcióval is bővül a község. Hogy halad az Ökopark kialakítása? – Lassan a befejezéséhez közeledik a Zagyvával határos Kiskert elnevezésű területen az Ökopark létrehozása. A turizmusfejlesztési projektet Jánoshidával és Jászalsószentgyörggyel konzorciumban valósítjuk meg. A természet közelségében gyalogos és kerékpáros túrákat, közösségi programokat lehet majd szervezni. Szociális létesítményt, vizes-

Polgármesterek Alattyánon 1990–2019 Kiss Károly: 1990–1994; 1994–1998. Koczkás Gábor: 1998–2002; 2002–2006; 2006–2010. Dalmadi Tiborné: 2010–2014. Koczkás Gábor: 2014–2019. Huszár Arnold: 2019–

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

Lassan a befejezéséhez közeledik az Ökopark FOTÓ: GÉMESI B. létrehozása

blokkot, madármegfigyelő tornyot, pihenőés sütögetőhelyeket, játszóteret és szabadtéri kondiparkot alakítunk ki a kéthektáros területen. A Zagyva folyón elhelyezünk majd egy szezonálisan használható kajakkikötőt. – Alattyán felírta magát a fesztiválturizmus térképére az elmúlt években. – A Zsíros Egyesület fiatal, lendületes, kreatív csapata szervezi a Zsír on the Fest fesztivált, a többnapos sport- és bulisorozatot. Előzménye a Zsíroskenyér Kupa, ami évről évre különböző programokkal bővült, háromnapos fesztivállá nőtte ki magát. Sajnos idén a koronavírus miatt elmaradt a rendezvény. A foci és a népszerű együttesek, énekesek az ország minden pontjáról vonzzák a résztvevőket. Tavaly Civil Falu gazdagította a programot, melynek tematikáját a környezettudatosság és a méhek védelme határozta meg. – Sok a romos, lepusztult ingatlan a faluban, ami rontja a településképet. Mit tud tenni az önkormányzat ezek felszámolására? – Valóban nagy gondot jelent a romos épületek egyre gyarapodó száma, már az előző képviselő-testület is foglalkozott a problémával. Jogilag szinte tehetetlenek vagyunk, mert nem mehetünk be az ingatlanra, nem rendezhetjük azt. Ha felszólítjuk a tulajdonost, a legtöbb esetben nem foglalkozik vele. De akkor is falakba ütközünk, ha a bank tulajdonában van. Jó lenne valamilyen megoldást találni arra, hogy az önkormányzat meg tudja vásárolni ezeket a házakat.

JÁSZBOLDOGHÁZA

szponzorált tartalom

Egyre vonzóbb a kistelepülés nyugalma a fiatalok körében sokba bevezették a gázt és a telefont. Később, a kétezres években beindult a szervezett hulladékgyűjtés, a kábeltelevízió és a széles sávú internet is elérte a települést. Felpezsdült a közösségi élet, a civil szervezetek értékteremtő tevékenységükkel gyarapítják a községet.

Szűcs Lajos polgármester

ászboldogházán az önkormányzat a civil szervezetekkel együttműködve évtizedek óta sokat tesz a településen élők életminőségének javításáért. Ennek köszönhetően egyre több család választja otthonának a nyugodt, gyerekbarát kistelepülést, melynek fejlődéséről Szűcs Lajos polgármesterrel beszélgettünk.

– Tizennyolc éve választották először polgármesternek. Tavaly ősszel immár az ötödik ciklusát kezdte meg. Ha visszatekintünk a rendszerváltás utáni évekre, Ön szerint az önkormányzatiság milyen új utakat nyitott meg a település életében? – Jászboldogháza rendszerváltó polgármestere Matók István, tizenkét évig töltötte be a tisztséget. Olyan képviselő-testületekkel dolgozhatott, melynek tagjai mindig a község, az itt élők érdekeit tarották elsődlegesnek. A rendszerváltást követően az önkormányzat visszakapta a lakosok által épített strandfürdő és a vízmű üzemeltetését. Ezzel párhuzamosan jelentős út- és járdaépítések kezdődtek el. Mérföldkőnek számít, hogy a kilencvenes években a község bekapcsolódott a telefonhálózatba, a háztartá-

– Említette a strandfürdőt, mely a település turisztikai vonzereje. Milyen kitörési lehetőségek rejlenek a strand fejlesztésében? – Tíz évvel ezelőtt felújítottuk a negyven éve üzemelő, parkosított, ligetes területen elhelyezkedő strandot, ami napjainkban a gyerekek kedvelt táborozóhelye. Ezenfelül régóta helyet ad a hagyományos motorostalálkozónak is. A rendezvény a Hagyományok Hétvégéje programsorozattal együtt a fesztiválturizmus részévé vált. Előremutató lépések vannak a turizmus élénkítésére. Az önkormányzat nemrég a Jászság élővilágát bemutató látogatóközpont létrehozására nyert pályázati forrást. Olyan új turisztikai attrakció létrehozásán dolgozunk, ami még nincs a térségben. A beruházás keretében a strand mellett két épületet hozunk létre. Egyik a vendégek fogadására szolgál, míg a másikban az élővilágot bemutató teret alakítjuk ki. A Jászság élővilágát modern környezetben ismerhetik meg a látogatók. Ter-

A mentőállomás a településen élők biztonságát szolgálja

veink szerint jövőre adjuk át a létesítményt. Ezenkívül a kemping fejlesztése is folyamatban van. – Az elmúlt tíz évben a képviselő-testület egyik fő célja az volt, hogy növelje a kistelepülés megtartóerejét, támogassa a fiatalok helyben maradását és a családokat. Milyen eredménye lett törekvéseiknek? – A megvalósult és a folyamatban lévő beruházások célja az, hogy növeljék a lakosság komfortérzetét, életminőségét. Ilyen volt többek között a tornacsarnok felújítása, új műfüves pálya és piaccsarnok építése. Az egészségügyi ellátás korszerűsítésével, a mentőállomás létrehozásával biztonságot teremtettünk a faluban. Hét éve megújult a Jászboldogháza–Jánoshida összekötő út. Ezzel úgy érezzük, hogy ismét bekötötték a falut az ország vérkeringésébe, és ennek nagy jelen-

A rendszerváltás után a község visszakapta a strandfürdőt, napjainkban Fotó: Beküldött gyerekek kedvelt táborozóhelye

FOTÓ: Beküldött

tősége lett a fiatalok helyben maradásában. A kormány családtámogatási politikájával összhangban az önkormányzat otthonteremtési támogatással segíti a településen letelepülni vágyókat, ami maximálisan ötszázezer forint lehet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kezdeményezés eredményesnek bizonyult, ugyanis fellendült az ingatlanok iránti kereslet, és főként fiatalok érkeznek a faluba. – Jászboldogháza 2019-ben elnyerte az UNICEF Gyerekbarát Település díját. – Az önkormányzat az oktatási és nevelési intézményekkel, a civil szervezetekkel, valamint a szülőkkel együttműködve évtizedek óta segíti, hogy minél jobb körülmények között éljenek a helyi gyerekek. Ennek elismeréseként kaptuk meg a díjat. Az általános iskola minőségét, az oktatás színvonalát elismerve más településekről is sokan választják gyermeküknek a jászboldogházi intézményt. Ezáltal az iskola gyermeklétszáma biztosított. Jelenleg új bölcsőde létesítésén, a kemping fejlesztésén és az egészségház felújításán dolgozunk, hogy a családok igényeit minél jobban ki tudjuk szolgálni. Munkahely ugyan kevés van a faluban, de mégis szeretnek itt élni az emberek, mert békés, nyugodt kistelepüléssé vált az elmúlt évtizedekben.

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

JÁSZTELEK

szponzorált tartalom

Az óvoda bővítése után új bölcsőde épülhet Jásztelken

Tóth Nóra polgármester

ásztelken az elmúlt évtizedekben megvalósult beruházások élhetőbbé tették a települést. Tóth Nóra polgármester szerint nagy kihívás a község népességmegtartó erejének növelése. Bíznak benne, hogy az elvándorlás a minőségi óvodai és iskolai ellátással mérsékelhető. A bölcsőde létesítése szintén a kisgyermekes családok helyben maradását szolgálja. – A rendszerváltás új önigazgatási formát adott a településnek, az önkormányzat sokféle feladatot felvállalt. – Az első helyhatósági választáson, 1990-ben Kisbakonyi Zoltánnét választották meg polgármesternek. Három cikluson át töltötte be a tisztséget, majd 2002-ben Tuzáné Farkas Katalin lett a polgármester. 2006-ban ismét Kisbakonyi Zoltánné kapott bizalmat a választópolgároktól, 2010-ig vezette a községet. Tíz éve vagyok polgármester, tavaly immár a harmadik ciklusomat kezdtem el. A rendszerváltás után olyan beruházások valósultak meg, melyek jobbá és élhetőbbé tették a települést. Ilyen volt például a gáz- és telefonbekötés, az ivóvíz minőségének javítása, a szennyvízberuházás és hulladékkezelés megoldása. Intézményeink fenntartását mindig meghatározta a gazdasági helyzet, a finanszírozási lehetőségek. Ciklusokon átívelően igyekeztünk élni azokkal a fejlesztési lehetőségekkel, melyeket a hazai és európai uniós pályázati források teremtettek. – Milyen lehetőségek adódtak az elmúlt években? – A 2010-es adósságrendezési eljárást követően újra tudtunk pályázni. Megvalósult a

Több közintézmény megújult az elmúlt években Jásztelken. Az energetikai korszerűsítésekFOTÓ: Gémesi B. kel csökkent az épületek üzemeltetési költsége

központi park rehabilitációja, az óvoda és a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése, a művelődési ház és az egészségház felújítása. Az orvosi rendelő még az 1980-as években épült, ezért korszerűsítése már nagyon időszerűvé vált. Intézményeink energetikai korszerűsítésével az épületek fenntartási és üzemeltetési költségeit csökkentettük. Útfelújításokra folyamatosan pályázunk. Megépült a termelői piac, ahol már egymásra találtak az árusok és a vásárlók. – Az óvoda bővítése után hamarosan új bölcsőde épülhet Jásztelken. – A Százszorszép Óvodát lépésről lépésre újítottuk fel. Az elmúlt években az óvoda férőhelyeinek száma kevésnek bizonyult, ezért egy újabb csoportszobával bővítettük az intézményt, mely új bútorokkal, játékokkal gazdagodott. Ezenfelül megújult a víz- és elektromos hálózat, valamint melegítőkonyhát és parkolókat alakítottunk ki. Javult a minőségi óvodai ellátás, ami csökkentheti az elvándorlást is. Egyre inkább megfigyelhető, hogy az édesanyák hamarabb visszatérnek a munka világába, ezért a településen erős igény mutatkozik a bölcsődei ellátásra. Kétszáznyolcmillió forint pályázati forrást nyertünk egycso-

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

portos, tizenkét férőhelyes bölcsőde építésére. Ha minden a terv szerint halad, akkor két év múlva átadhatjuk a létesítményt. A település népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe lehet az iskolának is. – Ez valóban így van. Az általános iskola nem önkormányzati fenntartású, a Klik Jászberényi Tankerületi Központjához tartozik, de közös erővel dolgozunk azon, hogy az iskolát fejlesszük. Az elmúlt években összevont osztályok működtek. Olyan időszak is volt, amikor csak huszonnégy fő volt a gyermeklétszám. Most közel nyolcvan gyermek jár az intézménybe. Célunk, hogy újra nyolcosztályos általános iskola működjön a községben. – A hátrányos helyzetben élők esélyein milyen szolgáltatásokkal igyekeznek segíteni? – Elkezdte működését a Biztos Kezdet Gyermekház, ahol támogató közeget alakítottunk ki a nehéz sorsú családok számára. Szakemberek különböző, gyermekneveléssel kapcsolatos programokkal, tanácsadással támogatják a szülőket. Jelenleg is vannak olyan emberi erőforrást fejlesztő képzések, tanfolyamok, melyek a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítik elő.

HIRDETÉS

Hirdetését feladhatja az alábbi elérhetőségen:

hird.szolnok@mediaworks.hu Jászberény: 57/501-711

Szolnok: 56/516-716

WWW.SZOLJON.HU Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

HIRDETÉSEK

Németországból, minőségi praktikák és újdonságok, megfelelő szakmai tudással vegyítve.

JÁSZBERÉNYI ,

Belvárosi Termálfürdő

Cégünk tevékenységei: • Családi házak kivitelezése • Térburkolatok képzése • Külső-belső felújítások • Homlokzati szigetelés • Gipszkartonozás

Reading-Bau Kft. Építőipari kivitelezések

“Szép házat hozzáértéssel, otthont tisztességgel!”

Vállalat címe: 5126 Jászfényszaru, Fecske utca 8. Vállalat telefonszáma: 06-30/664-02-50 Vállalat e-mail címe: readingbau@gmail.com Facebook: Reading-Bau Kft. www.magyarszaki.simplesite.com

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

Szolgáltatásaink: - 2 db termálvizes és 1 db merülő medence, - kamillás gőzkamra, - finn- és infraszauna, - gyógymasszázs, tangentor, iszapkezelés, gyógytorna, - álló- és fekvő szolárium, - pedikűr

A Termálfürdő épületében: • szárazföldi gerinctorna, • talpmasszázs, • nyírokmasszázs, • mágnesterápiás, • elektroterápiás • mofettás (széndioxidos szárazfürdő) kezeléseket is igénybe lehet venni térítés ellenében.

NEAK (régi OEP) által támogatott kezeléseket reumatológus vagy ortopéd szakorvos által kiíratva INGYENESEN tudják igénybe venni:

- gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), iszapkezelés, gyógytorna.

Szép kártya elfogadó hely!

Elérhetőségek: 5100 Jászberény, Hatvani út 5. Tel.: 06-57/412-108, 06-30/942-1043 E-mail: vvzrt@vvzrt.hu

HIRDETÉS

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet

HIRDETÉS

Szereti a kihívásokat, szereti az érdekes, változatos munkát, esetleg rajong a vasútért? Garantáljuk, hogy érdekes és izgalmas munkát tudunk biztosítani az Ön számára! Társaságunk 70 éves tradícióval, de folyamatosan megújuló technológiával, fiatalos lendülettel végzi a magyarországi vasúti pályahálózat karbantartását, építését, valamint a vasúti munkagépek gyártását, karbantartását!

Munkatársak jelentkezését várjuk az alábbi munkakörökbe: VASÚTI MUNKAGÉPKEZELŐ Munkavégzés helye: Budapest A munkakör betöltésének feltételei: - középfokú állami iskolai végzettség (műszaki) - nehézgépkezelő tanfolyam

VASÚTI JÁRMŰVEZETŐ ÉS MUNKAGÉPKEZELŐ GYAKORNOK Munkavégzés helye: országos, a téli karbantartás idején Jászkisér és Budapest A munkakör betöltésének feltételei: - középfokú állami végzettség, felhasználó szintű számítógépes ismeretek, szakirányú képzésen való részvétel vállalása (a képzés ideje alatt szállást biztosítunk)

VASÚTI JÁRMŰVEZETŐ ÉS MUNKAGÉPKEZELŐ Munkavégzés helye: Jászkisér, Budapest A munkakör betöltésének feltételei: - középfokú állami iskolai végzettség - vasúti járművezetői jogosítvány VASÚTI JÁRMŰSZERELŐ Munkavégzés helye: Jászkisér A munkakör betöltésének feltételei: - szakmunkásképző vagy szakiskola (géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő vagy autószerelő)

JELENTKEZÉSÉT AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN VÁRJUK

E-mail cím: karrier@fkg.hu Honlap: www.mavcsoport.hu/mavcsoport/allasajanlataink

AMIT MINDEN MUNKATÁRSUNKNAK BIZTOSÍTUNK - hosszú távú biztos munkahely - szakmai fejlődési lehetőség - vasúti utazási menetkedvezmény belföldön, külföldön - béren kívüli juttatás - 4 % önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári támogatás

Jászsági önkormányzatok 30 éve · melléklet