6 MEGYEI KÖRKÉP
2016. június 15., szerda
Szolnoki barátja családjának sorsát foglalta könyvbe az ismert író
Megyei történet Nagy Bandótól
hirdetés
Szolnok Egy minden korosztálynak szóló verses mesével, a Csodás Kapolccsal és egy lebilincselő és megborzongató történelmi témájú regénnyel jelentkezett Nagy Bandó András a 87. Ünnepi Könyvhéten. Mindkét kötetben megtalálható a hangoskönyvet hordozó korong is. Az Arankakor című regénye a szolnoki Gaál Zoltán nagyszüleinek életét, szomorú sorsát meséli el.
Két új könyvével jön Szolnokra Nagy Bandó András.
Az ARANKAKOR című regény az 1950-es években kulákká tett, nyolcgyerekes, Ecsegfalva és Dévaványa között élő tanyasi családfő tönkretételéről és haláláról szól. A CSODÁS KAPOLCS 222 szakaszos családi mese, szép fotókkal, nem csak a Művészetek Völgye rajongóinak. A könyvben lévő 52 perces hangoskönyvet az író meséli, Márta István zenei morzsáival. Bandó asztalán lesz A kis herceg vis�szatért c. sikerkönyv, a Míg meg nem haltak, a Sosemvolt Toscana és az András könyve, 20 verses és mesés könyve: a Bandó mondókák, a madár, a macska és a kutyakönyv, a tananyaggá lett ABC-s, és a 2013-as „Év könyve” : A hangyabanda nagy kalandja. „Még nézni is tereh!”
Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu
– Minap azt mondta, élete legfontosabb, legérettebb könyvét írta meg...
– Szokatlan a regény címe...
– Az Arankakor az ÁVH-ra utal, végzetes metafora. Az ávósok éppúgy tették tönkre a szorgalmas, apránként módosabbá lett gazdák életét, és éppúgy kergették sírba sokukat, mint az aranka nevű gyomnövény a gazdanövényt, mely szí-
Megrendelhetők a Szamárfül Kiadó webáruházában, a www.bando.hu oldalon is.
Beküldött fotó
– Ne hasson nagyképűen, visszafogottan is azt mondom: az eddigi legjobbat. A regény a tavalyi Tiszavirág fesztiválon indult útjára. Miután a szolnoki Gaál Zoli barátom jóvoltából elolvashattam nagynénje, Margit néni emlékiratait, fölvetettem: ebből érdemes lenne regényt írni. Zoli szívén viselte és ma is gondozza nagyapja, Sunyák Antal életét és tragikus véget ért sorsát, a család kálváriáját. Igent mondott, éppúgy, mint Margit néni. A regény tehát eredeti családtörténetből íródott, hősei és szereplői valós személyek, a család küzdelmes életéről és szörnyű véget ért sorsáról szól, az általuk megélt történésekből íródott, de részint kitaláció is, a kor tanulmányozását követően formálódott irodalmi szöveg, az írói fantázia szüleménye.
*487203*
Bandó a Tiszavirág fesztiválon
Nagy Bandó Andrással a Tiszavirág fesztiválon is találkozhatnak
vókorongjaival előbb legyöngíti, majd meg is öli a gazdanövényt. – Érthető: az ötvenes évek az aranka kora volt. Össze lehet-e foglalni dióhéjban a család történetét?
– Főhősünk Sunyák Antal, az ecsegfalvi tanyavilágban, feleségével és hét gyermekével élő földműves és állattartó gazdálkodó. Sunyák Antal elhatározza, hogy földből és az állatokból teremti meg családja egzisztenciáját. Házasságot köt Faragó Máriával, és ettől kezdve eltökélten, hajnaltól napestig dolgoznak mindketten, tanyákat és földeket bérelve. Nyolc gyermekük születik, hat lány és két fiú, az egyik fiú-
gyermek kétéves korában szívbetegségben meghal. A II. világháború utáni első békeévtől kezdve minden olyan, addig ismeretlen politikai folyamaton átmegy a Sunyák család, amin annak idején a magyar családok átestek. Lassú, de emberi sorsokat meghatározó folyamat ez, a pártrendszer átalakulásától kezdve, a téeszesítés és az agitátorok szorgoskodásán át, az új, elkötelezett hivatali rendszer kialakulásáig. Sunyákéknak meg kell tapasztalniuk, hogy egyre inkább a rendszer kiszolgáltatottjaivá válnak, és szembesülniük kell a tönkretételükért történő túladóztatással. Sunyák Antalt kulákká teszik.
Álmaik épp akkor válnak valóra, amikor a munkájukból és eszelésükből gazdagodók üldözésébe fog az államhatalom. A vég 1951 nyarán, aratás idején következik be: Sunyákék napszámosait eltiltják a családtól, magukra maradva kellene megbirkózniuk a búza learatásával. Az előírt határidőt képtelenség tartani, Sunyákot letartóztatják, koncepciós perben kényszermunka táborra ítélik, és Sajóbábonyba szállítják. Amíg ő a bauxit bányában dolgozva raboskodik, tanyájukat kisajátítják, állataikat elhajtják, ingóságaikat elkobozzák, a család pedig nem tud mást tenni, mint hogy magára hagyja a kirabolt tanyát, ott-
hagyja a hatalmas földterületet, és a nagymama által lakott hajdani kis családi házba menekülnek, Dévaványára. Sunyák Antal két év raboskodás után meghal, így a család nemcsak munkájuk gyümölcsét, a tanyájukat és a földjüket, de a családfőjüket is elveszítik. – Mielőtt a könyv megjelent, a család átolvasta a kéziratot. Történt még utána módosítás?
– Valóban, a kéziratot a család több tagjának is átadtam, hogy véleményezzék, segítsenek tanácsaikkal. Gaál Zoli barátom finom és helyénvaló módosításokat kért, amitől a történet pontosabb és még erősebb lett. Margitkával, az emlékiratait papírra vető, nagymamává lett Sunyák lánnyal sikerült beszélgetnem. Elképesztő részletekkel tett gazdagabbá. A tanyájukról és a birtokukról pontos leírást kértem, még le is rajzoltam a vázlatát, abból dolgoztam a tör-
ténések leírásakor. A történet helyszínére utazni értelmetlen lett volna: a tanya már nem létezik. Dramaturg barátom úgy véli, filmrendezőért kiállt e történet. Hiszem, hogy egy jó könyv tudja csak megríkatni olvasóját. Ehhez is ajánlott a papírzsebkendőből hajtogatott „könnyjelző”. Nem mellesleg: Sunyák Antal az 56-os hősök mellett, a 301es parcellában nyugszik. – A kötetben lapul a regény hangoskönyv változata is, MP3-as korongon.
– Igen, én olvastam föl. Szeretném, ha az „érintett” korosztály, a gyengén látók és a vakok is megismerhetnék ezt a történetet. Meg hát mindazok, akik esetleg elfeledték már azokat a drámai éveket. Mialatt írtam, megszerettem a Sunyák családot, amikor befejeztem, családtaggá váltam. Azt remélem, az olvasók is így éreznek majd.
hirdetés
*486550*
*486899*
hirdetés