Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája

SZUHAY PÉTER

A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája

SZUHAY PÉTER

A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája

'.

PANO RÁMA · Budapest, 1999

Készült a N épjóléti Minisztérium (Egészségügyi Miniszt érium) felkérésére, a Kormány 1093/9 7. (VII . 29.) Kormányhatározata alapj án a cig ányság élet helyzeté ne k javítására vonatkozó középtávú intézkedési csomagjának 3.3. pontjának megvaló sítására.

Tartalom

Lektorálta

Dr. N eményi Mária Vízvári László

9

Fogalmak tisztázása

A fotók a Néprajzi Múze um fotóarc hívu mából és

A borítón Gózon Francisco, a

címoldalon Bódi László felvétele látható.

© Szuhay Péter, 1999

ISBN 963 243 834 5

PANORÁMA A kiadás ért

a Me dioina Kön yvkiadó Rt. igazgatója

Borsai Lipótn é Bede Tamásné Terjedelem: 26,75 (A/5) ív Azonossági szám : 2137

valók.

11

Ki a cigány? 11 Etnikus ön meg határozás 16 A 19. század cigányságképe 18 20. századi megközelítések 21 Az ötvenes évek cigánypolitikája 23 A tudományos csoportosítások gondjai 25 A cigány etnikai csoportok definíciói 30 Alaku ló érté krende k 33

A jelenkor

- történeti fejtegetések

37

Az magyarországi cigányösszeírás 37 Az összeírás utáni évtizedek története 41 A cigányság az extenzív iparosodás korszakában - következmények 43 A cigányság esélyei a munkamegosztásban - az iskolázatlanság következményei A cigányság térbeli elhelyezkedése ·48 alkalmazottak - parasztosodó cigányok 49 Társadalmi differenciálódás - társadalmi hierarchia 50

Jelenkori gazdaságtörténet

53

Foglalkozási és megélhetési stratégiák 53 A lehetséges tevékenységi formák számbavétele - zsákmányolás 56 Böngészés, mezgerelés 57 "Szedd magad!"-akció 57 Alkalmi és bérmunka 57 Szolgáltatás 58 Ipari termelés 59 termelés 59 Kereskedelem 59 "Banktevékenység" 60 Szociális ellátás 61 tevékenység 61

55

44

Gazdasági típusok (esettan ulmány ok bemutatásával) Bogácsi példa 61 Szalkszentmártoni példa 63 Tiszavasvári példa 64 példa 64 Kétegyházi példa 66 Nagycserkeszi példa 69 Ónodi példa 71 Karcsai példa 12 Sarkadi példa 73 Tiszakanyári példa 74 Összefoglalás 74

A cigányok etnográfiája

61

76

Rokonsági rendszer 17 Telepek, lakásviszonyok 82 Lak áskult úra

89

Táplálkozás 94 Öltözködés 100 Az értékrend 107 Az elvárásoknak való megfelelés értékrend 108 Ünnepek 113 A csatkai búcsú esettanulmánya 113 Halotti szok ások 115 Kulturális egységesülés 118

Az egészségügy és a cigányok

Ú trnutató a cigányokról szóló fotók használatához Olvasókönyv

161

Bartos Tibor: Sosemvolt Cigányország - Madarakból lettünk - részlet 161 Illyés Gyula: Puszták népe - részletek 162 Féja Géza: Viharsarok - részlet 166 Móricz Zsigmond: A kondás legszennye.sebb inge - részlet 167 Tömörkény István: A házasság éve - részlet 170 Lakatos Menyhért: Füstös képek - részlet 171 Osztojk án Béla: Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen - részlet 175 Diósi Ágnes : Cigányiskola - részlet 117 Szepesi József: Telepiek - részletek 178 Rácz Sándor: Egy igaz történet részletekben 179 Zámolyi Varga Mihály: Sátoros czigányok - Sirató 180 Bari Károly: Az anyja - Rontáselhárítás koponyácskával, vakondlábbal és tojással 181 Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek - részletek 183 Dr. Szirtes i Zoltán: A és nem megbetegedések 185 Szuhay Péter: Csövesek - esicskák - Az romák esete a miskolci hajléktalanokkal 187

107

Ajánlott és felhasznált irodalom

120

A cigányok nem szívesen járnak orvoshoz 121 A cigányok a legapróbb betegséggel is orvoshoz szaladnak 123 Öngyógyítás, kuruzslás, varázslás 124 Gyors szabadulás a kórházból vagy a kórház "belakása" 125 A cigányok rossz betegek 126 Betegellátás otthon 127 Terhesség, szülés 128 gyermeknevelés 131 Ép vagy rossz fogazat 136 Egy empirikus kutatás tanulságai 137

Esettanulmányok - különös történetek

143

Miért vágta le hüvelykujját H. József? 143 Miért lopta el felesége holttestét R . Mihály? 144 Miért látogatták meg B. Miklóst a ny.-i kórházban egyszerre tizennégyen? 144 Miért zavarta el L. József a gyámügyi 146 Miért tett feljelentést a garázdaság vádjával K. János és társai ellen? 147 Miért fényképeztette unokáit meztelenül R. Matild? 148 Miért fogadta be F. Iboly Péter bácsit? 149 Miért a nagyanyja neveli Blankát? 150 Márta kommunája 154

157

200

B iztonsággal állíthatjuk, hogya mai magyar társadalomban a különféle típusú kisebbségek leghátrányosabb a cigányság, az leginkább sújtják, az intolerancia velük szemben a és az atrociközülük kerülnek ki. Megállapításunk igatások alanyai is zolására elég ha csak néhány olyan nyelvi formulát idézünk, amelyet O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közrnondások felsorol, s amelyek mind a mai napig elevenen, valóságos nyelvi funkcióban élnek: nem szokta a cigánya szántást; cigány is a maga lovát dicséri; cigányútra ment; ha cigánygyerekek potyognak is az akkor is... ; didereg, mint a cigány; húzza, halasztja, mint cigány az akasztást; él-hal érte, mint cigány a veres nadrágért.

Idézhetnénk olyan szókapcsolatokat, amelyekben a cigány állandó, mintegy "eposzi" kap (koszos cigány, büdös cigány), vagy azokat a mozaikszavabírnak a v égrehajt ásra (ePG = kat, amelyek már egyenesen mozg ósító cigánypusztító gáz/gépezet, CMO = cigánymentes övezet), de mcsélhetn énk a már gyilkosnak is (- Hogy hívják a cigányok fogorvosát?

- Dr. Marthens. (A szkinhedek egyenruhájának ugyanis része a Marthens-bakancs). Legvégül pedig, hogy a cigánysághoz kapcsolódó sommás értékítéletekis idézzünk: a cigányok nem szeretnek dolgozni, lopnak, tartják el magukat, szaporodnak, mint a nyulak, a családi élnek. Ezek a megközelítések sok esetben vándormondákkal is igazolódnak, illetve kiegészülnek "konkrét, hitelesített történetekkel", amelyek szerint fölszedik a padlót, s azzal disznót tartanak a lovat az emeleti Meg kell kísérelnünk feltárni az ezek mögötti valós ágtartalmat, és bizonyítani az állítások képtelenségét.

Abból kell kiindulnunk, hogy szocializációnk és neveltetésünk során számtalan nyelvi formulát és azokhoz tartozó magát az gondolkodást mintegy "kulturálisan örököljük". Eszmélve, gondolkodó fejjel, tudatosan kell ezeket az és a sokszor belénk táplált rossz érzéseket és félelmeket Nyilvánvaló, hogy a világban va- . ló könnyebb eligazodás és "rendteremtés okán" hajlunk a kész formulák és ítéletek alkalmazására, hiszen ezzel kevesebb energiát kell fordítanunk más csoportok és egyének tényleges megismerésére, a másokkal való kapcsolatok ködtetésére. tehát a kész kulturális mintákkal szemben, a tradícióval szemben egy modern, újító követel meg

Szöveg

I

)

\ \ I

I9

A hétköznapi sokkal súlyosabb, amikor a többség nem fogadku lturális kisebbja el egy másik csoport - legyen az etnikai ség - értékrendjét. Ebben a megközelítésben ugyanis érdektelen, hogy amit a többség a képzel vagy tud, az igaz vagy hamis, helyes vagy helytelen. Az a lényeg ugyanis, hogy bármilyen az íté let, amire az alapul, elfogadhatatlan, s ilyenformán türelmetlenséggel, intoleranciával kezelik. Ami más, mint a többségé, az felszámolandó, beolvasztandó.

Akik munkájuk során gyakorta kerülnek kapcsolatba olyan emberekkel, akiket cigánynak gondolnak, vagy akiket a társadalom cigánynak mond, azok számára nem érdektelen szembenézni saját kulturális tudásuk "örökölt" és Itéleteivel.

E könyv nehéz meghatározni. Tekinthetjük olyan tankönyvnek, amely a magyarországi cigányságról ismeretek lényegi összefoglalóját adja, a szaktudományos nyelvet inkább köznapi nyelvre lefordítva. Másrészt amely irodalmi és tudományos szövegidézeteket tartalmaz, és a példák erejével hozza közelebb az olvasókhoz a tá rsadalom és a kultúra rejtett összefüggéseit. Harmadrészt képeskönyv, amely a vizuális információk segítségével a leírtakat, ezen olyan élményeket ad, amelyek a nem hámozhatók ki. soron tehát képes olvasókönyv birtokába jut az olvasó. Egy biztos azonban, a könyv nem megfellebbezhetetlen igazságokat tartalmaz. Nem is tartalmazhat ilyeneket, hiszen a magyarországi cigányokról szóló ismereteink részlegesek. A cigányságon belüli bonyolult nyelvi, etnikai és kulturális viszonyok, az és térben tett barangolások legfeljebb bizonyos tendenciák és trendek kijelölésére adnak leheezért nem rnondhatjuk azt, hogy valami így és csak így van. szerint a valóságos csoportok konkrét történésein és esetein keresztül ismerhetjük meg a rendkívül szövevényes valóságot. A könyv igazi célja az, hogy megfejtési és megértési kulcsokat nyújtson olvasói számára. Abból a felindulunk ki, hogy néhány itt leírt eset végigkövetése és megértése segíthet egy újabb olyan eset megoldásában, amellyel a cigányok körében dolgozók a munkájuk során találkozni fognak. Igy az a lényeg, hogy megértési és megoldási technikákat sajátithassanak el az olvasók. Ennek reményében bocsátjuk útjára e könyvet, amely az olvasók tapasztalatai nyomán és tovább írható.

Fogalmak tisztázása

két dolgot kell tisztázni és pontosítani: milyen a magyarországi cigányság kultúrája és milyen, illetve "mi" a magyarországi cigányság. A cigánya magyarság ku ltúráját a legfontosabb megállapításaink a országi cigányság kultúrája népi kultúra, amely a szóbeliségre szorítkozik, és csak mértékben az írásbeliségre. Ez a kultúra kisebbségi helyzetben alávetett kultúra, jobbára el nem ismert és marginális, a cigányság nagy csoportjaira részben hiány- és részben szegénységi kultúra, az esetek részében szubkultúra és törzsi nemzetségi kultúra, sok esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést állapotnál tart. A korábbi évtizedekben az is a szociológiai és etnográfiai vita tárgya volt, hogya cigányság kultúráját etnikus kultúraként, vagy csupán osztály-, illetve rétegkultúraként, ezen belül a szegénység kultúrájaként lehet-e értelmezni, mint tette ezt például Kemény István 1976-ban megjelent kutatási beszámolójában: "A cigányok legtöbb csoportjának életét a hiány jellemzi, a kereset és jövedelem, a jó lakás, a ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. De nemcsak hiányt tapasztaltunk körükben, hanem pozitívumot, többletet is, amely egész életünkre szóló élmény marad: a személyes kapcsolatok melegségét, a szernélyiség spontaneitását, a pillanat örömeivel való élni tudást."

Ki a cigány?

A másik kiindulópont annak a kérdésnek a felvetése, hogy valójában Magyarországon kit, illetve kiket és milyen szempontok alapján tekinthetünk cigányoknak. Jóllehet, a történeti források a 15. század óta egyre gyakrabban említik a cigányságot, a során csoportjait megkülönböztetve akár új magyarokként is vagy új magyaroknak is titulálhatják, vagy udvariasan elhallgathatják a cigány megjelölést, helyette euférnisztikus kifejezéseket használva. A definíció szintjén azonban nemigen szekták megmondani, hogy valójában kit is tekintenek cigánynak. Ahogya kultúra rendszerénél a legkülönf élébb megközelítési módok merülnek fel, úgy a cigányság mint társadalmi alakulat megjelölésénél is elég sokféle és differenciált kép rajzolódik ki. Van,

I

11

aki nemzetiségként, van, aki etnikumként, van, aki kulturális csoportként, van, aki társadalmi osztály, illetve rétegkén t, és van, aki deviáns társadalmi csoportként em líti M in denképpen azonban a megközelítésnek két pontját vethetjük fel.

Az egyik megközelítés ben abból kell kiindulnunk, amit a társadalom többsége, a hatalom, az intézményrendszer mond és állít a másik megközelítésben pedig abból, hogya társadalmi csoportok mit mondanak, mit állítanak önmagukról.

Az egyik esetben a másik esetben választó, önmeghatározó álláspontról van szó. A cigányság, mint minden más etnikus alakulat, és térben változik, a különbözö történelmi korokban más-más lesznek. A cigányság meghatározásánál mindenképpen a fent jelzett kell kiindulnunk. Ennek lényege, hogy Kelet-Európában az etnikus hovatartozás nemcsak a választás, hanem a kijelölés kérdése is. A magyarországi cigányság története az elmúlt évtizedekben a nem vállalás, a kijelölés, a mégis vállalás dramaturgiája szerint zajlott. Volt egy ... a különféle típusú kisebbségek kö zött leghátrányosabb - a hetvenes-nyolcvaa cigányság... (Képek egy tanácsi fotáalbumbál, 1957) nas évek -, amikor a cigányság, kül önösen az iparban foglalkoztatott csoportjai - nemcsak a politikai nemzethez tartozás ként, hanem etnikus vállalás ként is - magyarként akarták meghatározni önmagukat, s naponta szembesültek azzal, hogya társadalom többsége "lecigányozza" Céljuk a teljes kulturális alkalmazkodás és hasonulás volt, törekvéseiket azonban mégsem kísérte siker. Igazolja ezt az mais, hogy az 1971-es, majd az 1993-as szociológiai felmérés - miként az gyarországi cigányösszeírás 1893-ban is - azt tekintette cigánynak, akit a társadalom többsége cigánynak tart. a helyzet paradox volta. Hasonló mondható el akár az iskolai statisztikai is, ahol az iskola,

az az igaz gató mondj ák meg a hogy ki a cigá ny, s nem a gyermekek, illetve szüleik, azaz nem a felmérésben részt nyila tkozhatna k sa ját etnikus hovatartozásu kró l.

Az másik karakterisztikus koncepció szerint a cigányság élesen elolyan etnikus entitás, amelynek kulturális sajátosságai térnek. E koncepció nem az objektív társadalmi hiányokat vette számba, ha ne m a cigányság mindenkori he lyzetét önként választott magatartás következmé nyeként értékelte.

E két koncepció valójában ellentétes viszonyban áll egymással, két formája. A a cigányokkal szembeni társadalmi szociológiai alapú elképzelés a hatalmi intézmények hibájaként. illetve azok következm ényekén t írta le a cigányság helyzetét, amelyben a társadalmi kiszolgáltatottság a mindenkori hatalmi, politikai viszonyok függvényeként értelE szociológiai magyarázat szerint a marginalitás társadalmi következmény, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet szociológiailag öröamelyben a társadalmi csoportok áldozatokká válnak. A társadalmi viszonyokban o lyan hátrányos a helyzetük, hogy szinten maradásuk bármiféle versenyhelyzetben reménytelen.

A másik, etnográfiai elképzelés szerint a cigányok helyzete etnikus hagyományaikból következik, és mindenkori állapotuk, a társadalom egészéhez való viszonyuk önálló és szabad döntésük eredménye. a kon cepcióból könnyen az önhiba elmélete, miszerint a társadalom és annak intézményei mindenkor felkínálják a társadalmi integrációhoz és beilleszkedéshez szükséges feltételeket, ám ezzel a cigányok képtelenek élni. E fel részleges megértéséhez. tevés közel visz minket a társadalmi

Vannak, akik azt hiszik, hogy a szegényeknek nincs kultúrájuk, ezért a sze- . génység kultúrája contradictio in adjecto a számukra. S úgy vélik, a szegénységnek ez a fogalom bizonyos tekintélyt, rangot ad. N em ez a szándékom. A kultúra embertani értelemben azt a k/formált életmódot jelenti, amit nemzedék nemzedéknek átörökít. H ogy a kultúrának ezt az embertani felfogását a szegénység megértésére fordíthassuk, fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a modern országokban szegénynek lenni nem csupán gazdasági lecsúszottságot, rendezetlen körülményeket és általában hiányt jelent. Valami határozott és kézzelfogható tulajdonsága is van: szerkezete, értelme és védelmi rendszere, ami nélkül a szegények bajosan élhetnének.

Egyszóval életmód a szegénység, méghozzá nagyon is maradandó és állhatatos: családról családra száll a nemzedékek egymásutánjában. A szegénység kultúrájának ugyanúgy megvannak a módozatai és a szegény osztályok társadalmi és lelki amely bekapcsol a nagyobb neméletére vonatkozó kihatásai: dinamikus zeti kultúrába, a nemzeti kultúra ágazatává válik.

A szegénység itt jellemzett kultúrája nem azonos a primitív népek éuel, amelyeknek elmaradottsága és fejletlen technológiájukból követkeAz ilyen népekzik, és társadalmukból különben is hiányzik az nek megvan a maguk viszonylag egységes, önmagának elég, önellátó kultúrája .. .

A szegénység kultúráját nagyrészt meghatározó gazdasági jellegzetességekhez hozzájárul még a létért való örökös küzdelem, a teljes vagy részleges munkanélküliség, az alacsony bérek, a képesítéshez nem kötött számtalan munkák válfaja, a gyermekmunka, a tartalékok hiánya, a folytonos pénztelenség, az üres kamra és az a szokás, hogy apró tételekben veszik meg az élelmiszert, és napjában annyiszor mennek érte, ahányszor szükség van rá, de ideszámít a személyes tárgyak zálogba

I

13

II

tétele, a kis uzsorásoktól való pénzkölcsönzés tetemes kamatra, részvétel a szomszédsdg szervezett hitelakcióiban (tanda) , és a kéz alatti ruha-, bú torvásárlás.

A társadalmi és lélektani jellegzetességekhez hozzátartozik a zsúfolt otthon, a magánélet lehetetlensége, a bandákba az alkoholizmus gyakorisága, az alkalmazása viták során, tettlegesség a gyereknevelésben, asszonyok életközösségek és vadházasságok, anyák verése, a nemi élet korai kezdete, és gyermekek támasz nélkül maradása, a családi élet eltolódása a matriarchátus felé, és az anyai rokonok nagyobb tiszteletben tartása, gyakran magjára zsugorodott J:ajlandóság a és a családi összetartozás hangsúlyozása - többnyzre hzába. Ismét más Jellegzetességek a jelennek élés, a viszonylag ritka személyes kedvtelések, a tervtelenség, az örökösen nehéz helyzet belátásából támadó fatalizmus és a férfi vetett hit, ami a machismóba vagy a közt létrehozza az ennek mártirférfiasság kultuszába torkollik, és komplex.ust, pedi? tünet a lelki betegségek gazdag változatossága ...

Mznthogy nincs hitelüle. a szegényeknek a tulajdon pénzforrásaikat kell kiaknázniuk, s meg kell szervezniük a maguk kamat nélkül dolgozó hitelrendszerét.

Orvosra nem telik, úgyis csak végszükségben fordulnak hozzá, a kórház iránt bizalmatlanok ("oda úgyis csak halni jár az ember"), s beérik a füvekkel, házi patikával, kuruzslókkal és bábákkal. Kritikusak a papok iránt ("emberek és is, akárcsak mi"), ezért ritkán járnak gyónni vagy misére, és megelégszenek otthon a szentképek imával és a kegyhelyekre zarándoklatokkal.

Oscar Lewis: Sánchez gyermekei 20-23. old.

A szegénykultúra által formált szokásrendszerek, magatartás- és viselkedésmódok rendkívül szívósak. A való kilépés egyáltalán nem vonja maga után a szegénykultúrából való kilépést is. Ezért naivitás azt hinni, hogy az egyes ember számára a rétegváltás gyors értékváltást is jelent: legföljebb annak hosszú távú és ez az generációkban Ez azonban fordítva is igaz: a most alsó középosztálybeliek anyagi szintje hovatovább semmiben érték- és normarendjük, életstruktúsem különbözik a szegények anyagi rájuk azonban más. Ezért, ha anyagi helyzetbe kerülnek, státusváltásuk és valós. A szegénykultúra egyik nagy ellentmondása a többi rétegkultúrával szemben, hogy míg a szegénylétben enélkül élni nem lehet, addig az ebanyagi háttér ellenére is való kilépés egyik legnagyobb gátjává válik és konzerválja az eredeti szegény életmódot.

Ambrus Péter: A szegénykultúra Az 1961-es párthatározat, amely a cigányság beilleszkedését állami feladattá tette) károsnak ítélt minden, a cigány nyelv és kultúra felé irányuló törekvést, abból a meggondolásból, hogy ez csak a cigányság különállását és nehezítené "átnevelésüket".

Hasonló szándékról tanúskodtak annak idején Mária Terézia és ll. józsef rendeletei, amelyekben megtiltották a cigányoknak a cigány nyelv használatát, a lótartást, elrendelték a letelepedési valamely földesúr szolgálatában, és hogy a cigánygyerekeket a elszakítva magyar parasztcsaládok neveljék fel.

Ezek a rendeletek helyezték törvényen kívülre a cigányságot - szemben a korábbi oltalomlevelekkel, pátensekkel, amelyek védelmében századokon keresztül nyelvüket, kultúrájukat, törvényeiket. Nyilvánvaló: egyetlen nép

sem tehet magáévá etnikai lényegét, emberségét értékeket. A felvilágosult kezdve a cigányság jobbára csak a törvények kijátszáabszolutizmus a kösával maradhatott fenn a hazában, és ez a körülmény még szorosabbra zösségi kötelékeket, a törvények érvényességét .. .

A cigányságra irányuló asszimilációs törekvések azért nem járhattak sikerrel, vélt jogai fomert a többség lehajoló gesztusában a kisebbségfelé a galmazódtak meg, hogy értékeit azokra) akik egészen más értékekhez igazodnak. Ez a magatartás eleve lehetetlenné tette a két kultúra közötti közlekedést: egyik sem vált nyitottá a másik felé.

Mire az 1961-es párthatározat nyomán cigánygyerekek tömeges beiskolázására sor került, már tudományosan is beigazolódott az a tény, hogy általános iskoláinkban a hátránnyal gyerekek hátrányai csak fokozódnak. Még inkább érvényes lett ez a mindenkinél hátrányosabb szociális és az egy egészen kultúrából cigánygyerekekre. Az iskolák azóta egyre jobban nek a megoldhatatlan feladat súlya alatt, a cigánygyerekek pedig ellehetetlenülnek az iskolákban ...

A beindult folyamat viszont mindezeket úgy tükrözte a politikai gondolkomegad a feldásban és a köztudatban, hogy ez a társadalom minden emelkedésre, a megragadása csak a cigányokon múlik. A cigányok elhitték - mert amit sokszor hall az ember, végül is elhiszi -, hogy "cigány módon élni" csak a legrosszabbat jelenti, és aki arra tart számot, hogy a többség elfogadja, törekedjék, hogy ne legyen cigány, vagyis úgy éljen, mint a magyarok.

Az eredmény a cigányok többségének gyógyíthatatlan identitászavara és a saját kultúra rohamos pusztulása lett anélkül, hogy utat találtak volna a többségi társadalom kultúrájához .. .

Természetesen a kultúra nemcsak meséket, dalokat jelent) hanem törvényeket) szokásokat, az életmód ezernyi megnyilvánulását) nem utolsósorban a munkát. A cigányok tömeges munkába állítása tovább sorvasztotta a már korábban is sorvadásnak indult hagyományos cigány mesterséget. Az ingázással nyomor, a rosszul fizetett ipari segédmunka nem volt alkalmas a többség türelmét kétségkívül próbára másság felszámolására, de minthogy ezt valóban egy sajátos kultúra övezte) úgy mintha a zavaró jelenségek ennek az ismeretlen kultúrának a függvényei lennének, mintha a cigányok életformáját leginkább az jellemezné, hogy "nem is akarnak dolgozni".

Az 1979-es párthatározat változtatott valamelyest a cigányok társadalmi stdkezdve meg a beilleszkedés két módja. Az asszimilátusán. ció a többséggel való teljes azonosulást, az integráció az etnikai sajátosságok megigényét jelenti. Mindkét változat bonyolult. Az asszimiláció azért, mert hiába hiszi egy cigánycsalád, hogy már teljesen hasonult, a többség az eredetet nagyon is számon tartja. Az "olyan rendes, hogy már nem is cigány" nemcsak azt az tartalmazza, hogy aki rendes, nem is lehet cigány, hanem azt is, hogy ez a nagy rendesség gyanús, vigyázzunk, kutyából nem lesz szalonna, jól figyeljünk, mikor, milyen szög bújik ki a zsákból. Az integráció pedig azért, mert az etnikai sajátosságok nem . . . . A cigányság körében ténymaguk is mindig számon tartották, de az miatt leges különbségeket ezek ki is Mindegyik a másikat okolja a rá nézve is hátrányos általánosításokért, egyik sem akar a másikkal "egy kalap alá" kerülni.

Diósi Ágnes: Van-e cigány kultúra?

Mária

I 15

Etnikus önmeghatározás Az etnikus fol yamat egy társadalmi fo lyamat része. Egyaránt fontos egy etnikum leírásánál mind a vállalás, mind pedig a társadalom által az adott embercsoportra kijelölt és kényszerített magatartás, társadalmi viselkedés. A többségi társadalom által kijelölt normák ugyanis hatnak, vagyis még az tan negatív viselked ésform ák is befolyás sal lehetnek a társadalmi csoportokra.

Az etnikum definíciója nem nem társadalmi szituáció tól független. A társadalmi konkrét folyamatai és jelentései vannak egy-egy etnikumhoz való tartozás nak, amit nem kizárólagosan az önbemondás, az önként vállalás határoz meg. Egy-egy etnikum leírásának és térben lehetnek, tehát nem általában vett és kulturális normák és szociológiai tények írják le e társadalmi alakzatot. A visszaható folyamat azt jelenti, hogya kijelölt értékek és normák a valódi csoport-hovatartozás vállalásával járhatnak. logikusan következik, hogyacigánycsoportok k özelítve az etnikus hovatartozás mind a mai napig egy rendszerként értelmezheAz önmeghatározásnak van egy kifelé és van egy befelé mondott - a szövegek szintjén és a gesztusok világában egyaránt - síkja. Ez értelemegy elég s érülékeny lélektani helyzetet eredményez. A kisebbségben magyarországi cigányság etnikus öntudata és szimbolizációja rendszerként épül fel, s benne kifelé (a társadalom felé) és befelé (a saját csoport, illetve etnikum felé) magáról képet fest. A cigányság (mint minden kisebbség) etnikus öntudatát és szimbolizációját kizárólag a "többségi társadalomhoz" való viszonyrendszerén és viszonyulásán keresztül értelmezhetjük, vagyis abba a társadalmi kell elhelyezni e problémát, amelyben egymással folyamatos (elfogadó, elutasító) kapcsolatban áll többség és kisebbség.

Az értékelés és a szimbolizáció és természetesen a társadalom magát többségkén t definiáló részére is érvényes. hogya többségi társadalom csoportjainak és tagjainak olyan titkos ítéletrendszere van, amelyet - sokszor annak éppen nem szalonképes volta miatt magukban tartanak és kifelé, akár a nyilvánosság, akár az közvélemény konszolidált véleményként, szövegként fogalmaznak meg, illetve próbálnak uralkodni gesztusaikon. A többség tudja vagy tudni véli fölényét a kisebbséggel szemben, s utóbbit magához viszonyítva nem szükségszeveszi emberszámba. saját értékeit, normáit, életvezetését, "saját élete értelmét" tekinti kiindulópontnak, normális emberi életnek, amelyhez képest a kisebbséget lebecsüli és elvárja, hogya kisebbség csoportjai hozzá igazodjanak (ebbe a megfogalmazásba természetesen belefér az is, amikor a többség csoportjai, illetve tagjai a maguk sikertelenségét, kudarcait a másik iránti irigységükkel fejezik ki).

A kisebbség tisztában van a vele szemben megfogalmazott, kimondott és elhallgatott értékrendjének semmibevételével, a vele szemben támasztott elvárásokkal, amelyekhez az élet számtalan pontján látszólag vagy ténylegesen igazodni kell. is elfogadja az alá-fölé rendeltségi viszonyban számára juttatott pozíciót. E értékrendben éppen az ehhez való igazodás nehézsége és követelménye okoz némi zavart. Ahhoz, hogy élni tudjanak, ahhoz, hogy élni hagyják elfogadják a megfelelés követelményeit. Ahhoz azonban, hogy etnikus identitásukat. autonómiájukat és

összetartozásu kat megta rtsák, tovább ra is kell egy olyan érték- és jelren dszert, amely csa kis kizárólag ró lu k szól, együvé tarto zásukat ti és a való elha tá ro lódás titkos rendszerét alkotja.

Az önértékelés rendszerében is rendelkeznek egy, az embercsoportok közötti hie rarchiával, amelyben magukat helyezik annak csúcsára. Nyilvánvalóan ön értékelésük, önbecsülésük és emberi méltóságuk érdekében van szükség a rájuk kényszerített hi erarchi ku s viszony megfordítására.

Még viszonylag kép let a cigány etnikus csoportok önmeghatározása a többséggel szemben.

Bonyolódik a kép, amikor a mások által cigánynak tett csoportok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk.

Viszonylag do lgunk van, ha a cigánynak nevezett emberek esetében az anyanyelv alapján osztályozunk.

Eszerint a mai magyarországi társadalom cigánynak mondott népessége három nagyobb cso portra oszlik (1971-ben közel 71O/o-u k magyar, 21 % - u k cigány, s közel 8%-uk román volt). A kérdés valójában az, hogy ha például nem volna etnográfiai-nyelvészeti klasszifikáció, az egyes ci... ahhoz, hogy élni tudjanak, ahhoz, hogy élni hagyják elfogadják gánycsoportok valóban e szea megfelelés követelményeit... (Képek egy tanácsi fotóalbumból, 1957) rint a dimenzió szerint határoznák-e meg önmagukat és más csoportokat.

A magyarországi cigányok csoportosításáról szólva érdemes megkülönböztetni egymástól a legfontosabb Eszerint beszélhetünk köznapi; közigazgatási és hatalmi; tudományos osztályozási és legvégül a cigánynak nevezett csoportok saját felosztásáról. Ha e megközelítésmódokat egy vízszintes tengelyen képzeljük el, akkor azt látj uk, hogya két szélpont, vagyis a hétköznapi és a cigánycsoportok egymáshoz viszonyított megítélése a lege llentmondásosabb. Míg a köznapi megítélése k általánosságban

J

1881

SZBGED ../ -

differenciálatlannak és összevonó addig acigánycsoportok megítélésére a szé tvá lasztó tendencia lesz az érvényes, amelyben a közvetlenül lét rejött és csoport közi viszonyok kerülnek A közigazgatási és hatalmi megközelítés a leválasztó és a A tudományos megközelítés - legyen az etnográfiai, antropológiai vagy szociológiai - a kultuMagyarországi beás cigány csoport (SatrálAndor felvétele, rális szempontokat helyezi Keszthely, 1905) térbe .

Tagadhatatlan, hogy bármelyik készült osztályozási kísérlet sem független más csoportosítási kísérleteiés fels ezek keresztül-kasul hatnak egymásra. Sziszternatikusan tárható anyagokat jobbára a századból találhatunk. ám kétségtelen, hogy a 19. század nélkül az e századi folyamatok nehezen

A 19. század cigányságképe Mind a mai napig hat a cigányokat társadalom megítélésére, véleményformálására, a cigányokról szóló képzetek megfogalmazására a 19. század cigányságképe. A 19. század második felében mind a ben, mind az iroda lomban vagy a köznapi tudományosságban és publicisztikában két, egymástól élesen cigányképpel találkozhatunk.

E leírást a cigánycsoportoknak a többséghez és az ura lkodó társadalmi-gazdasági rendhez való viszonyulása határozza meg. Eszerint a viszonyulási tengely egyik oldalán azok a cigánycsoportok állnak, amelyek a társadalom egészével, intézményeivel és csoportjaival viszonyt alakítanak ki, alkalmazkodnak az írott és íratlan szabályokhoz, a joghoz és a szokásjoghoz, míg a tengely másik olda lán azok a csoportok szerepelnek, autonómiájukat, amelyek minden körülmények között igyekeznek kimaradva a társadalom formalizált gazdaságából, általában a polgári nemritkán opponálva éppen azok értékrendjével csoportokhoz tartozó cigány "ideáltípusa" a szolgá latés normáiva1. Az kész, alázatos, figyelmes, készséges, és szorgalmas, a társadalmi kötelékeket munkálkodó ember alakja, aki a társadalom hasznos tagja, igyekszik beilleszkedni annak szerkezetébe, ezért helyhez kötött, állandó elfoglaltsága van, s ha szegény is, igyekszik gyermekeit taníttatni, ha más ra nem, hát muzsikálásra. Háza, lakása rendezett és takaro s, s ha szorgalma tehetséggel páro sul, nemcsak a társadalom haszn os, hanem hírneve t alakja is lesz. Ez a figura általában a muzs ikus cigánnyal azonosítható, aki aká r az arisztokraták, dzsentrik, akár a parasztok szolgálatába séggel, akár az ország tó l távol ö regbíti Magyarország nevé t, hírét . A másik cs0-

porthoz tartozó cigány "ideáltípusa" a vad, szilaj, a tár sadalom függetlenea hideget és az éhezést egyaránt jól a törvényeket nem tiszlusta, renyhe, mellett üldöidejét tánccal és nótázással elcsalásból és lopásból kóborló, a társadalom testén mintegy parazita alakja. Eltekintve néhány marginális - amikor is a magyar függetlenségi mozgalom a vándorló cigányok buzdítható - , ez acigánykép alapvenegatív és mélységesen megvetett. a szinte egyenesen következik a századforduló buzgalma, amelyben a kriminalisztikai problémahalmazként ábrázolt cigányság letelepítésén és jogkorlátozásán törték fejüket a közigazgatás és hatalom szakemberei.

"Említettem fentebb, hogy a vándorcigánynak mostani foglalkozása csak ürügy a vándorlásra, de nem nyújt neki elég jövedelmet arra, hogy megéljen, ezüstgombos ruhában járjon, s drága kocsit, jó lovat tartson, mint néha találunk nála. Kell tehát, hogy valami jövedelmi forrásuk legyen, pénzelnek, magukA 19. század cigányságképe (AdlerArtúr felvétele, Csíkszereda, 1911) hoz képest fényt is dologtalanul élhessenek, költekezhessenek, Amint tudjuk, van is ilyen jövedelmi forrásuk, csakhogy az államnak éppen az képezi egyik elodázhatatlan feladatát, hogy a cigánynak most s a pénzt bugyogtató forrása elduguljon, is elzárassék. Ezen jól forrás: a lopás, csalás, útonállás, fosztogatás, rablás és gyilkosság.

Mindezen cselekményekben a cigány, mert alkalomadtán, vagy néha talán alkalmi minden lelkifurdalás nélkül mindezt elköveti."

Mihálovits Gyula: A cigányügy rendezése, 32. old.

_"._J

Még az 1893-as magyarországi cigányösszeírást is egy belügyéri szándék motiválta, mint kiderül Hieronymi Károly volt belügyminiszter beve" ... a a csavargás ügynek országos rendezését és ezzel kapcsolatban a kóbor czigányok letelepítésének kérdését a belügyminisztérium munkaprogramjába felvette, biztos tekintettel azonnal felismerte a sa

I

19

nagy feladat megoldásának készítése czéljából is egy általános czigány összeírásra gondolt. " Herrmann Antal: Magyarországon 1893. január 31én végrehajtott Czigányösszeírás eredményei A 19. század cigányképészámunkra két fontos dolog következik. Ezek a szövegek és képzetek formalizálódnak és hosszú távon meghatározhatják egyrészt a többség oldalán álló, a cigányokról valós vagy fals ismereteket felhalmozó emberek társadalmi tudását, pedig hatnak azokra az emberekre is, akiket a társadalom, akár titkos beszédben, akár nyíltan, cigánynak mond. Mivel en sztereotípiákról van szó, azok, akikre alkalmazzák vagy azonosulnak velük, vagy tiltakoznak ellenük. Ú gy a cigányok kücsoportjaira alkalmazott e két sztereotípia-kör megosztotta a cigányokat és mintegy éket vert közéjük. A cigányok szemlélve e sztereotípia-köröket még azt is mondhatjuk. hogy megítélésük nem hanem ambivalens, legalábbis többféleképpen értelA muzsikus cigányok megítélésének képzetköre nem feltétlenül pozitív, hogyha a vándorcigányok nézzük, nr míg a vándorcigányok a mások Az ,,ideáltípus" a szolgálatkész, . .. szorgalmas által rájuk mondott ítélethalmaz munkálkodó ember alakja (Boross Marietta felvétele, Poroszló, 1965, egy részét nem biztos, hogy séSági János felvétele, Kaposvár, 1909) relmesen élik meg, lehet, hogy annak negatív kitételeit éppen pozitívelemként értelmezik. A probléma másik eleme akkor ha az egyik csoportról kialakított sztereotipia-körök a másik csoportra vonatkoztatódnak, vagyis az "N' csoportot a "B" csoportra mondott ismérvekkel jellemzik, vagy a "B" csoportot írják le az

"N' csoport

Mindkét esetben az adott ;régül is értelemtiltakoznak a rájuk illesztett, általuk el nem vallalt ítélethalmaz ellen.

20. századi megközelítések senki nem gondolhatja, hogya 19. század második pozitív és negatív többségi AI;l1 megmaradt az az a negatív ahogya többség a cigányokról. különösen az egykori vándorcigányok leszármazottairól. és gondolkozIk. Az IS ketségtelen, hogya korábbi két cigánycsoport közötti oppozíció egyre halványulnak az POZItív jegyek, ÚJ elemekkel egészülnek ki a negatív tulajdonságok, és mintegy átcsú.sznak az egykor pozitív értékekkel Jellemzett cigánycsoportok kulturális örököseire is. Ebben az évszázadban, de különösen 1945 után - a cigányok csoportjait politikai döntéseket - a köznapi tudatban egyre inkább összemosódik a korábban kétpólusú cigánykép.

A köznapi megítélés - annak ellenére, hogy míg, mint látni fogjuk, a közigazgatási hatalmi csoportosítás és a tudományos megközelítés egyaránt (más-más érvrendszerrel) differenciáló összevonó és minden esetben a ·legnegatívabb és gyakorta megállapításokat alkalmazza a cigánycsoportokra. Jószenvel sem az anyanyelvi k ülönbségtevést nem ismeri, sem pedig azt nem méltányolja, hogyacigánynak nevezett csoportok" milyen elhatárolódások, k ülönbségtevések élnek és hatnak. A köznapi tapasztalat korábban a vándorló és letelepedett cigányok oppozíciójában gondolkozott, de tekintettel arra, hogy mára a vándorlók is letelepedtek, korábbi negatív ítéleteit emelte a egészére. E század elején, arnikor a Az Alföldön vándo/ló cigányokat sátoros.vagy oláh cigányoknak köznapi beszédben még nevezték (Garay Akos felvétele, H arasztt, 1910) tabb cigánykép, illetve terminol ógia

élt, a megnevezésben viszonylag jól az egyes cigánycsoportok. A magyar cigányokat általában zenész, muzsikus vagy magyar cigányoknak nevezték, míg a vándorló oláh cigányokat cigáés a román nyokat gyakorta összekeverték. Az ország egyes régióiban más-más elnevezéssel illették e csoportokat. A Dunántúlon oláh cigánynak a románul benevezték, és Magyarországon mind a mai napig a cigányoknak mondott társadalmi a ma oláh cigánynak ismert csoportokkal szemben hatalmas csoportokra a kolompár elne(N agyszokolyai Béla Dályok, /895 ) vezést használták. Az ország északi részén és az Alföldön a vándorló cigányokat általában sátorosoknak vagy oláh cigányoknak mondták, s nemigen meg egymástól a román és csoportokat.

Lévén, hogya többség egyik csoporttal sem tart fenn valódi társadalmi kapcsolatot, megítélését nem a valós megismerés formálja. Nyilvánvaló, hogyacigánynak nevezett csoportokkal kapcsolatos közigazgatási, politikai rendelkezések a pozitív diszkrimináció - a többség értékítéletében az amúgy negatív tulajdonságokat fel. az áttételes "tapasztalatokból" bizonyos folksegítségével - mint A cigánynak nevezett csoportokat jobbára a szegénységgel és az elmarapéldául a vándorrnond ák, rémdottsággal jellemezték ( Göny ey Sándor felvétele, Patak, /934) történetek - újabb k épzetkörök amelyekben az elmúlt törekvéseinek summázata is megjelenik. Így például mindenki számára közismert és kétségkívül valóságtartalmúnak vélt az az állítás (amelyre minden esetben jegyeket: helyszínt, találnak), miszerint "N' "B" és "C" helyen a neki juttatott lakásban felszedte a padlót s azzal tüzelt, vagy a disznót nevelt, a konyhába kötötte lovát, a kecskét a szoba közepén ölte le, és folytathatnánk tovább. Altalános az az elgondolás is, hogya cigányok gyermekgondozási és élnek.

Vég nélkül lehetne idézni interjúrészleteket vagy az témakörében végzett vizsgálatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Magyarországon mind a mai napig a cigányoknak mondott társadalmi csoportokkal szemben hatalmas újabb és újabb elemekkel egészül ki, ha vannak is motívumok, amelyek a rostából kiperegnek, és használatuk Mindezek a megfogalmazás ok azért rendkívül fontosak, mert a cigánynak nevezett csoportokhoz tartozó embereknek naponta kell szembesülniük ezekkel a megfogalmazásokkal. A cigányokkal szembeni az iskolában, a munkahelyen vagy akár a közigazgatásban is, bár valamivel konszolidáltabb és körmönfontabb formában, de érvényesülnek. Ezzel párhuzamosan fontos utalni arra is, hogy azokkal szemben is szándék és etnikai érvényesül, akik önmagukat nem cigányként akarják definiálni. Az etnikai választás - neveztessék az akár kulturális integrációnak vagy közösségi identitásnak. netán asszimilációnak - a cigánynak nevezett "'- emberek számára nem teremti meg a társadalmi integráció vaA foglalkoztatottsági arány alacsony - cigánykovács munka lódi A magát többközben (Luby Margit felvétele, Matolcs, /928) ségként definiáló társadalom a mindennapi együttélés szintjén nem fogadja és ilyenformán nem integrálja az etnikai azonosságát hangoztató, cigánynak embert sem. A cigánycsoportok közötti konfliktusok egyik legfontosabb minden bizonnyal ebben a társadalomtörténeti tényben kell keresnünk.

A közigazgatási és politikai intézmények a múlt század végén, e század elején legfontosabb törekvésüknek a még vándorló cigánycsoportok letelepítését tekintett ék. s ezek "társadalomra veszélyes" tevékenységét akarták megszüntetni. Közkedvelt frazeológia volt a polgárosítás gondolata. Acigányokról való gondolkodás és az ezt intézkedések mindenesetre acigánynak nevezett társadalmi csoportok megosztását is szolgálták. A kétpólusú rendszerben szinte ellenségnek tekintették a vándorló oláh cigányokat, s elemi törekvésként a letelepedett, jobbára muzsikus nak nevezett cigányok szintj ére akarták emelni A vándorló cigánycsoportok letelepítését néhány évtizedig nemigen leljük nyomát a cigányokról való hatalmi gondolkodásnak és gondoskodásnak.

..

Az ötvenes évek cigánypolitikája Az 1950-es évek új lendületet hoztak a hatalom "cigánypolitikájában". A cigányság megítélése nem etnikai problémaként jelent meg, hanem

I

23

o lyan sajátos. a társadalmi elm arad t rétegé, amely már-már a politimeg. A cigánynak nevezett kai ren dszer filozófiájának lény egét csoportokat ez tájt jobbára a szegénységgel és az elmaradottsággal jellemezték. magas volt az iskolázatlanok és az analfabéták aránya, a népesség többsége a falu- és városszéli nyomortelepeken élt, a foglalkoztatottsági arány pedig alacsony volt. Az 1950-es években a Minisztérium mellett Cigány Ku lturális Szövetség, a Munkaügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium egyaránt ezt igazolták felméréseikben és jelentéseikben. Ezeket a mozgalmakat tekinthetjük az 1961-es párthatározat A párthatározat megszületése azért fontos, mert újabb "törvényesített" fejezetet hozott a cigányokról való gondolkodásban, azok életmódjának megváltoztatásában.

Eszerint iskolába kellett íratni a gyermekeket, s meg kellett taníttatni legalább írni-olvasni a fiatal is; munkába kellett állítani a férfiakat - elérve egy-egy stabil munkahelyhez is -; a "putrik" helyett "modern" lakó házakat kellett emelni, tanácsi és OTP-segítséggel. A lakóház-építési kedvezményekhez és a szociálpolitikai támogatásokhoz az írt feltételek bizonyos akadályait kellett venni, vagyis kialakult egy elemeiben egymásra integráló rendszer. Ennek tényleges most tekintsünk el, a kérdés valójában az, hogya hatalom, a közigazgatás és a politika hogyan értékelte e folyamatokat, hogyan ítélte meg a cigányok csoportjait, tudtak-e élni azok a "felkínált vagy sem.

"A község cigányai négy érdekközösséghez tartoznak. A váncsodi oldalon csak a Farkas dinasztia, más néven a »Gazda Pista« családja telepedett meg...

Mindössze egyetlen gödrösi cigánycsaládnak engedték meg, hogy arra a részre települjön. Annak is megvan az oka, hogy miért pontosan azt a családot fogadták be... többa családokból kerül ki a községben nyilvántartott veszélyes sége. Jó részük még ma is kupeckedik, lop és garázdálkodik. Asszonyaik meg gyermekeik követik el a házalással színlelt besurranános lopások nagy részét is. A máoldalon él. Közülük az a gödrösi cigánytelep sik két érdekcsoport a családjai: a Lakatosok, a Kolompárok, a Rostások, a Jakabok meg a Kanalasok tartoznak, a másodikhoz pedig a cigánytelep kiszakadt és a községbe települt családokat lehetne sorolni ... Ezek a családok örültek, hogy végre kiszabadultak a a gödrösiekhez ... A putrivilágból, s többé semmiféle sorsközösség nem köti negyedik csoportot már nem szívesen említjük a cigányok között, mert ezek csak ránézésre azok. A községben szétszórtan muzsikuscsaládokra gondolok. Ezek az emberek már évtizedekkel föladták régi életmódjukat, átvették a helyi szokásokat, tisztelik a törvényeket, rendesen iskoláztatják gyermekeiket, gondolko cigáviselkednek, ezért a lakosság már nem is tartja dó emberekhez nyoknak. Teljes egyetértésben élnek mindenkivel, de a többi cigánytól talán még jobban távoltartják magukat, mint a magyarok. Mereven elzárkóznak a három és tármásik csoporttól, s legfeljebb legyintenek, amikor a többiek sadalmi esik szó. " Békési József: Cigányok a Kör ösök mentén, 8. old.

A cigány szó jelentése részben az elmaradottal, a nem társadalmiasult magatartással, összefoglalóan egy negatív értéktartománnyal azonos, azt is mondhatjuk, hogy viselkedésük nem a gondolkodó emberekhez N em feledhetjük el, hogy en nek a korszaknak szóhasználatában a cigányság besorolá-

sának hárm as kategóriarendszere alakult ki. Eszerint vannak abeilleszke d et t cigányok, akik tulajdonképpen már nem is cigányok, a beilleszkedés ú tjára lépett cigányok, akik átmeneti "etnikai" állapotban léteznek, és a bei lleszke d ni nem tu dó vagy nem akaró cigányok, akik a cigányság lényegét adják az ehhez társ uló összes negatív értékítélettel. Ez a megközelítés leg felközelít, míg a másik végpon ton jeb b az egyik cigánycsoport értékrendje álló világképét. döntéseit meg sem akarja érteni.

Békési egyik interjúalanya, egy szarvasi zászlós a pen fogalmazott:

"Mi itt Szarvason háromféle cigányt ismerünk. Olyanokat, akik már jóval az 1960-as évek beilleszkedtek; olyanokat, akik a beilleszkedés útját járják, és akik az minden jószándékú törekvés ellenére mereven elzárkóznak. Hát ezzel a harmadik csoporttal van a legtöbb bajunk, sajnos, még mindig alkotják a törzsi színvonatöbbséget... Mert ezek a hagyományos, úgymond nemzetségi munka nélkül szerzett anyagi javak lon megrekedt közösségek valóban révén igyekeznek »dllni a uersenyt«. Látványosan szórják a pénzt, s minden léteeszközzel azt kívánják a magyar cigányoknak bebizonyítani, hogy lám, nem a »szabad »robot« dönti el a jólétet, mert az okos cigány, aki megmarad foglalkozásánál«, legalább olyan jól él, mint a buta cigány, aki eladja magát valamelyik vállalatnak! Egy-egy cigánytemetés és ezért kerül húsz-harmincezer forintba A szarvasi oláh cigányok számára a ló az isten, a vagyonosodás foglalkozásuk a lókupeckedés, a házalás, a vásárról vásárra szimbóluma! vándorlás. A soha nem dolgoztak, mégis »maleuldtlanole«, de leszármazottaik vagy más családokból hozzájuk került rokonaik követik el a nyek nagy részét."

Békési József: Cigányok a Körösök mentén, 61-63 . o ld .

Immár csak egy lépés választ el minket a néhány évvel kényilvánosságra kategóriájától. A Nyilvánosság Klub 1989-es - e témáról folytatott - nyilvános vitáját a ismét beszédévé" tette a szóló elmélkedését. gyakorlatában azonban mind a mai napig tetten az az elgondolás, amely szerint az oláh cigányok jobbára szervezett élnek, míg a magyar cigányok köz ül ha kerülnek is ki azok csak saját szakállukra dolgozó, magányos farkasok, vagy éppen csak megélhetésüket biztosítják kisebb lopásokból, rablásokból. Szervezett gyanítottak hajléktalan nyugdíjasokat pénzük fejében eltartó falusi oláh cigányokban. Mintha kísértetiesen a száz évvel korábbi, belügyérek által generált társadalmi félelmek és kétségbeesések, azzal az apró különbséggel, hogy a két cigánycsoport közötti különbségtevés talán kevéssé válik publikussá.

A tudományos csoportosítások gondjai A magyarországi cigányok tudományos csoportosításának máig leginkább elfogadott rendszerét Kamill adta, még 1958-ban. is voltak azonban próbálkozások, amelyek hatottak korunk politikai-közigazgatási gyakorlatára. Az 1893-as cigányösszeírás a vándorlás, illetve letelepedés mértékét tekintette a elvnek - eszerint megkülönböztet vándorcigányo-

kat, huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó és állandóan letelepedett cigányokat. A korabeli gondolkodást valójában és forma ragadta meg. Azt azonban nem állíthatjuk, hogya statisztikai felvet el erték- és érdekmentes lett volna. Idéztük már a felmérés szükségét megfogalmazó politikai igényt, s ezt kiegészíthetjük Herrmann Antal egyik miszerint a vándorcigányok vándoriparát és az asszonyok kéregetés ét valójában alibitevékenységnek tekinti, hisz a cél a terep felmérése, a lopás még változatlanul a vándor és a letelepeszítése. Csaknem húsz évvel dett életmód az osztályozás alapja.

"Kétfajta cigányt kell megkülönböztetnünk: 1. a vándor-, a cigányt. A között ugyanis fontos különbségek vannak. Az 19azl O:l clgany jellemvonásokat, amelyek a faj lényeges sajátságait képezik, a találjuk meg. Büszkeség, az indus fajra melancbolia, az idegennel szemben való nagy zárkózottság, a kóbor élet iránti vonzalom, a természetért való rajongás - mindezen tulajdonságok ma már csak a vándorcigáy!'y?kban találhatók meg, minthogy független életmódjuk mellett több fajl jellemv?nást meg, mint a letelepedett, szolgai sorsba került cigányo]: A oándorcigdny le is nézi elkorcsosult, elaljasodott testvéreit, a letelepedett cigányokat és csak rabszolgasorsra jutott páriákat lát bennök, akik méltatlanok a nagy cigány nemzet ne, " vere.

Fleischmann Gyula: Cigány a magyar irodalomban, 7. old.

Ebben a megfogalmazásban azonban már nem a politikai, etnográfiai, kulturológiai megfigyelés dominál, még ha tetten IS romantikus Jobbára visszhang nélkül maradt - még Kam.tll sem utal rá - Heiczinger 1939-es tanulmánya, amely már pontos leírását adja a ma ismert legfontosabb három magyarországi cigánycsoportoknak, így köztük a

telepedett le a vagy oláh (f) cigányság. Ezek megtelepedése hellyel-közzel még ma is folyik . Családonkint vándorolnak faluról falura, olyan vidéken, ahol jegenye és nyárfa van. A megvásárolt, esetleg[elesdolgozásra is elvállalt fából melencéket, itatóvályúkat, kanált faragnak és azt eladják, vagy terményekre becserélik. Ideiglenes lakóhelyükön félig földbe süllyesztett, ágakból rakott és sárral tapasztott kunyhókban laknak, melyet maguk tapasztotta sárkemencével Sok helyen mint summás munkások, részes aratók, napszámosok keresik kenyerüket, az asszonynépség még hellyel-közzel koldul, de vannak helyek, hol baromfitenyésztéssel, disznóhizlalással is foglalkoznak. Anyanyelvük oláh, nevük oláhos. A megtelepültek már. törvényes háza:ságbar: gyermekeiket szívesen járatják iskolába, általában igyeleeznek belesimuini az oket befogadó falu életébe."

Heiczinger János: Adatok a falu cigánykérdéséhez, 3. old.

Ebben a munkában mint megfigyelési szempont egyszerre érvényesül.a nyelv, a vándorlás, a foglalkozás, illetve a megélhetés, az életmód szempontja és a faluhoz, illetve a parasztokhoz viszonyrendszer.

Kamill "A Békés megyei cigányok - cigánydialektusok Magyarországon" és "A magyarországi cigányság - törzsek, nemzetségek" tanulmányaiban próbálta megadni a magyarországi cigánynak mondott csopor-

tok klasszifikációját. Mindmáig ez a legrészletesebb cs 0portosításnak, és bátran mondhatjuk, ez kodifikálódon acigányokkal foglalkozó tudományszakokban. A néprajzi és antropológiai vizsgálódásoknak ez adja mintegy fogalmi hálóját, de alapkategóriáiban befolyásolta a szociológiai kutatás ókat is.

"Magyarországon kétféle cigányt különböztetünk meg: A) B) N em cigány Az csoport két, egymástól élesen részre oszlik: A I Ezek az úgynevezett kárpáti cigány nyelvet beszélik A lEzek az úgynevezett oláh (vlax) cigány nyelvet beszélik .

Az A I hármas tagozódású: a) Nógrád megyei b) Budapest környéki (Páty, Csobánka, Pomáz, Zsámbék, Pilisvörösvár, B ia, Pesthidegkút, Budakalász) és dunántúli (Pécs, Mohács, Versend, . c) és ringlispiles cigányok (az egész országban kóborló, magukat »nérnet«, illetve »u en d- cigányoknak neve-

magyar cigányok (romungrók) (AdlerArtúr felvétele, Csíkszereda, 1911)

Az a-val jelzett alcsoport dialektust beszél, mint a b- és c-vel jelzettek.

A kárpáti cigányok az oláh (vlax) cigányokkal- nyelvük ségefolytán - képtelenek megértetni magukat.

Az A l oláh (vlax) cigányok, több törzsre (fajtára) és a törzsön belül, számtalan nemzetségre oszlanak. Törzsi neveik foglalkozásukat jelzik, míg nemzetségneveik, az apa vagy valamelyik kimagasló tulajdonságú (esetleg ahol a nemzetség lete- illetve, annak a helységnek lepedett - származik. A törzsek és nemzetségek neveinek keletkezése évszázadokra v isszany úlhat, de ugyanúgy, csupán évtizedekre is.

Az oláh (v lax) cigánytörzsek (fajták) a Lovari lókupecek), Posot'ari (zsebtolvajok), Kherari (alkalmi munkások, házzal bírók), Colari Kelderari üstfoltozók), Cerhari (»sátorosok«, Maiari (»halászok«) , Bugari (»dögösök«) , Curari (»késeseh) , Drizar (»rablók«), G urvar (fodozovo) edényfoldozó).

Hercegest'e (HercegA oláh (vlax) cigány nemzetségek a

Cokeit'e, Kodeit'e, Duceit'e, Dudumeit'e, Piranceit'e, Mugureit'e, Sosojeit'e, Órikl'i (jelentése: madár), Ruva (jelentése: farkas), Markulest'e, Notari, Neneka (az Neneka vajda nev éb , Buzest'e, Trandeit 'e, Campasost'e Kozak, Kolompar, Stojka, Rafael stb.

A második alkotják a nem cigány Két részre oszlanak: B 1 csoportba tartoznak a magyar B 2 csoportba tartoznak a román A B 1 csoportbeliek (Romungro, »Rum ungro«) a kárpáti és az oláh (vlax) cia könnyebb asszimiláció regányok leszármazottai, akiket ményében - nem tanítottak meg a cigány nyelvre. - Különválasztásuk most már szinte lehetetlen.

Két részre oszlanak: a) zenészek (»úri« réteg) kosárfonók, alkalmi munkások stb. (szegény réteg). b) A B 2 csoportbeliek is két részre oszlanak: 1) román cigányok (pl. Elek és Méhkerék Békés megyei községekben) 2) cigányok.

A román cigányoknak nincsenek alcsoportjaik. A cigányoknak három fajtája él Magyarországon: a) »Tiszahdti«: a Nyírségben; anyanyelvüket egyre inkább elhanyagolják és lassanként elfelejtik . »dtmenetet- alkotnak; Füzesabony, Békéscsaba és Tiszaiüreden b) élnek c) »D unds«: a Dunántúlon élnek; a férfiak közül még többen hordanak vállig hajat, a apró, tengeri csigákkal és gyöngyökkel díszítik nyakukat."

Kamill: A magyarországi cigányság. község

Kamill rendkívül bonyolult és differenciált osztályozási rendszere mára azért a tudományos használatot is leginkább az Az (oláh cigányok), B] (magyar Bzl (román anyaKaés némileg az A]_c (vend cigány) csoportok mill még pontosan megkülönböztette az egyes csoportokat egymástól.. Leírásaiban fogalmazva mindig egy-egy csoportról szól, az egyik csoportról szóló ismereteket nem vonatkoztatta egy másik csoportra. Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben az etnográfiai és antropológiai kutatások alapvea hagyományosnak tekintett oláh cigányok iránt aztán az sem véletlen, hogy az egyre szaporodó cigányokról szóló kézikönyvek, oktatási segédletek néprajzi jegyzetei rendre az oláh cigányok kulturális rendszerét írják le mint általában vett cigány kultúrát.

Michael Stewart magyarországi romák körében az 1980-as években végzett antropológiai terepmunkája és ennek sek lévén e szemléletmóddal, új korszakot és ÚJ felismeréseket hoztak a clganyokról szóló ismereteinkbe. Stewart választása tudatosan egy oláh cigánycsoportra esett, mert abból a indult ki, hogy kulturális rendszerükben jóval több független elemet meg, ha úgy tetszik, jobban törekedtek a hagyományos értékek és életmód Az oláh cigány?k leírását egyszerre mérte a parasztokhoz és más cigánycsoportokhoz való viszonyuk-

hoz. Így sikerült újból kibogozni valamit abból, amit egyes tudomány.ok és a közigazgatási-politikai intézmények talán összekuszáltak az elmúlt évtizedekben. Sikerült rávilágítania arra is, amit a többség közvélekedése egybemosott és értetlenül elítélt.

"A harangosi cigányok azonban korántsem váltak a munkásosztály osztályegy küöntudattal bíró tagjaivá, miként az MSZMP remélte, hanem lönálló, nem osztály identitást. zon a képességen alapult ez, hogy továbbra is el tudták képzelni: életükben nem az a tény számít igazán, hogy péntekig szocialista bérekért dolgoznak, hanem az a hogy szabadidejüket lókereskedéssel, énekléssel, ivászattai és a cigánytársaikkal való testvériség ápolásával tölthetik, emberi létüket tehát otthonaikban és közösségükben találják meg, nem pedig a munkahelyen ... Liberális nézve úgy vélem, hogy van valami csodálatos a harangosi cigányok és sok hozzájuk hasonló teljesítményében, akik - dacára a hatóságok rendszerbe iktató és kísérletének ték különállásukat. Ennél azonban sokkal fontosabb ennek a teljesítménynek a gyakorlati következménye: a harangosi cigányok ma kevésbé elesettek, mint száma lumpenproletalan sorstársuk országszerte, akik a kommunizmus tariátusba süllyedtek le, akiket arra kényszerítettek vagy arról meg, hogy hagyjanak fel életmódjukkal és kultúrájukkal. Utóbbiak ma nem rendelkeznek vállalkozói mentalitással, sem bérmunka-vállalási sem a ge.l " Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 11-12. old.

Stewart a cigányokon belüli határvonalat ott húzza meg, ahol az oláh cigányok hagyományos, a társadalomtól és annak kodifikált értékrendéletmódot és életfilozófiát élnek és fogalmaznak meg, szemben ela magyar cigányok a társadalom értékrendjéhez igazodni próbáló életmódjával és életfilozófiájával. Akik föladták korábbi függetlenségüket, azokról így fogalmaz:

" ... megpróbálnak a nem cigányokhoz hasonlóan élni, s letagadják cigány származásukat. Nagy többségük azonbari batalmas, gyakran nyomornegyedszert! oláh Cl> telepeken él, az ipari központok peremén. Ok, akik a roma nyelvet gányok en »nem büszkék arra, hogy cigdnyok«; és akiket a magyarok nem fogadnak el magyaroknak, egyfajta senkiföldjén élnek, amit a paradox magyar cigány vagy a romungro ('cigánymagyar') megjelölés is kifejez. A magyar szakirodalom régóta »leult úraueszt ést- emleget velük kapcsolatban, de nincs okunk feltételezni, hogy »k eoesebb kultúrájuk« lenne, mint bármely más embercsoportcigányok - között vannak teljesen »asszinak. A beások - a román nyelvet miláládott« bányászok éppúgy, mint a házi disznóölésekkor használt vájó és árusító családok. Többségük azonban vidéken, az ország déli részén, szegény és manapság gyakran már kizárólag cigányok lakta falvakban él, ahonnan a korábbi lakók elköltözése tette az egykori területenkívüli (néha a gettófalvakból a környék cigányoknak a beköltözést... Ha szerencsések, nagyobb városaiba járhatnak dolgozni. " Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 30. old.

Személyes tapasztalataiból kiindulva lesújtó módon nyilatkozik egyes oláh cigány csoportokon kívüli cigányokról.

"Megismerkedtem néhány családdal, akiket a romák nyilvánvaló megvetésróla, hogy cigányságukat mádon sel kezelnek, mert meg vannak használják fel. Amikor hasznos számukra - például a zenészek -, felvállalják, de amikor ez az oláh cigányokkal való azonosítást jelentené, letagadják. Egy romungro családból származó asszony annyira »asszirnildlodott«, hogy mára már tanácsi dolgozik. A magyarok azonban róla beszélve világosan utalnak etnikai hovatartozásra. "

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 36. old.

A cigány etnikai csoportok definíciói Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a magyarországi cigánynak nevezett csoportok népi kultúrája közelítve vizsgálhatjuk a csoportok klasszifikációját és egymáshoz viszonyát, a saját és a másik cigánycsoportról megfogalmazott véleményeket. Már korábban jeleztük. hogya csoportok között általános tendenciaként a szétválasztó törekvést lehet regisztrálni, azt ugyanis, hogy szinte minden cigánynak nevezett csoport magát világosan megkülönbözteti más, szintén cigánynak nevezett csoportoktól és gyakorta elhárítja az általa más csoportra gondolt, de mások által rá is vonatkoztatott Akit Magyarországon a tudományok jobbára oláh cigánynak neveznek, azok magukat romnak, romának mondják, akiket magyar cigányoknak, azok inkább használják magukra a muzsikus megjelölést, míg akit román cigánynak rnondanak, inkább szeretik magukat beásnak nevezni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a három csoport volna minden esetben a klasszifikáció alapja, A magyar cigányok inkább használják magukra a muzsikus megjelölést, hanem csak azt mutatja, hogya a velük szoliddris értelmiség pedig a roma megnevezést (Keszegh István csoportok egy-egy felvétele, Tiszaigar, 1949) próbálják magukat besorolni, miközben adott esetben mások, akik föcsoportba számítják magukat, nem fogadnak el mindenkit, akik velük azonos csoport-hovatartozást vallanak. Adott csoportnév alá olyanok is törekednek, akiket más cigánycsoportok nem tekinenek odatartozónak.

A nyolcvanas évek végén volt hogyacigányokkal szolidáris értelmiség minden cigánynak nevezett emberre egyre inkább egységesen a roma kifejezést használta, pejoratívnak és érezve a cigány szót, illetve

a hozzá tapadó társításokat. Többször tanúi voltunk olyan esetnek, amikor muzsikusok tiltakoztak a roma kifejezés ellen, kikérve maguknem romák, hanem nak, hogy muzsikus cigányok. Ennek ellenére a magyar cigány politikusok többsége a cigánynak mondott emberek politikai és társadalmi szervezeteinek gyakorta - s mára már általánosan - a roma adják.

Igy lett Roma Parlament, Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont, Roma Versitas. Más esetben a szervezet-intézmény elnevezését eleve cigány nyelven adják meg, például Amaro Drom, Lungo Drom (mindalapítvány és folyóirat is), Romano Kher (intézmény). Mindezen tények azt jelzik, hogy a "cigánypolitika" szintjén az egységesülés, a csoportok közötti kulturális és társadalmi integráció sége fogalmazódik meg, ami nem jelenti azt, hogya népi kultúrában és a mindennapok szintjén ez a felismerés egyetemessé vált volna. Mára az "újságírói köznyelvben" is egyértelpolgárjogot nyert a roma kifejezés, bár ez inkább eufémizmust jelent, az beszédhez való igazodást, Vidéki városokban és a zenével foglalkozó cigányok, a hozzátársított "romákról" szóló inakik a zene kategóriában magasabb elbírálást nyertek (Kallós Oszkár terpretációk sokszor csak a roma el1870-es évek) nevezést devalválják.

Legfontosabb szociológiai tényként azt kell rögzíteni, hogya három csoport között merev házasodási - endogám - kör húzódik, ez adott csoporton belüli alcsoportokra is kiterjedhet. ami egész pontosan azt jelenti, hogy az egyes csoportokhoz tartozó egyének csak adott csoporton belül házasodnak. Magukat muzsikusnak vagy romnak gondoló csoportokon belül is húzódhatnak merev vonalak. Ezen alcsoportok elkülönülhetnek foglalkozási, életmódbeli, vagyoni, térbeli ismérvek alapján, de nemzetségek, rokonsági rendszerek alapján is. A társadalmi elkülönülés másik pregnáns megnyilvánulása az adott településen belüli térbeli elkülönülés, amikor két vagy három csoport a település más-más részén helyezkednek el, nem "keverednek", vagy ha adott településen belül egy telep létezik, akkor azon belül írható le egy osztott és egymás között képzeletbeli határvonallal elválasztott terület. csoportok elkülönülését megfigyelhetjük a munkaszervezeti formákban A is. A korábbi évtizedekben a munkahelyeken az egyes csoportok tagjai jobbára külön-külön munkabrigádba tartoztak, a munkásszálláson lehe-

külön szobákba kérték magukat, de a külön állás

a különbüntetés-végrehajtási intézetekben is. Az általában vett társadalmi kapcsolatok terén (mint a barátság, a korcsoporton belüli "bandázás") szintén általán o sít h at ó ezen megfigyelés. Mindezek arra mutatnak, hogy miközben a társad alo m többsége egységes fogalom alá sorol minden cigánynak nevezett embert, a különb özésüket és valamelyik csoporthoz való tartozásukat valóságos és szimbolikus eszközökkel fejezik ki.

A cigánynak nevezett csoportok nyelvi elkülönítésével is jól tetten érhetjük ezt a törekvést. Az oláh cigánynak nevezett csoportok terminológiája az embereket, illetve csoportokat a osztályozza. A mi csoport tagjai a romák. A mi csoporttal szemben állók a gázsók, akik tovább oszthatók parasztokra és úriemberekre (parasztoknak általában a falusiakat és a velük szemben ellenséges nevezik, míg úriembereknek a velük szelida ritas t m u tató ka t, a velük szemben nem mondják). Köztes kategóriának a romungrókat tekintik, akiket megnevezésük szerint már nem romának és még nem gázsónak tartanak.

A magyar cigányok hasonlóan osztják fel a világot, a mi csoportot muzsikusnak mondva, oláh cigánynak nevezve, akit a tudomány o láh cigánynak mond, míg a nem cigányokat a cigány átvett gázsó elnevezéssel illetik, úgy tartva számon mint teszik azt az oláh cigányok.

Ha egyes lokális csoportok vagy közösségek közelítünk, azt látjuk, hogy elég t isz tázatlan, sokszor egymásnak ellentmondó acigánycsoportok osztályozása.

" Országunk cigánysága hat áll: a) sátoros, kóbor oláh cigányság, b) és árusító cigányság, d) falun legkicigányság, e) sebb zene kategóriát és alkalmi munkákkal foglalkozó, e) a vidéki városokban és a ipari munkát de jelenleg alkalmi beállí!J vidéki városokban és zenével foglalkozó, tásúak és akik a zene kategóriában magasabb elbírálást nyertek. Fontos, hogy a rétegzéseken és kategóriákon belül a legmagasabb fejlettséget figyelem tartsuk. " Pogány György-Bán Géza: A magyarországi cigányok Ez a csoportosítás láthatóan egyszerre alkalmazza az etnikus, foglalkozási és a települési szempontokat. Egy szalkszentmártoni cigányul csoport úgy véli, hogya cigányokat rúdugrókra (muzsikusokra), oláh cigányokra, sátoros cigányokra, drizárókra (földkunyh ókban lakók), és teklehet osztani. Az oláh cigányokat további alcsoportokra bontva lovárokról, pantestyukról, kudestyikról, sosojikról és hodestyukr ól beszélnek, vagyis keverik és tekintik azt, ami az Kamill-terminológiában törzsként és nemzetségként szerepel. Amikor saját besorolásukat adják meg, lováriként határozzák meg önmagukat, független attól, hogy az egyes emberek melyik törzshöz vagy nemzetséghez tartoztak. cigányok számon tartanak oláh cigáA nagycserkeszi magyar nyokat, sátoros cigányokat, muzsikusokat és magyar cigányokat. cigányok muzsikusokról, A tarnaleleszi magyar o láh cigányokról, lovárikról és tudnak.

Az cigány oláh cigányokról, gurvárokról, sátorosokról, romungrokról és beszélnek.

A kétegyházi cigány egys ége sen minden magyarul cigányt romungrónak mondanak, megkülönböztetik még a beásokat, és oláh cigány csoportokként tartják számon a másárokat. lov árokat. kelderásokat és csurárokat.

A véméndi román cigányok az oláh cigányokat ko lompároknak vagy lak atáro knak hívják, megkülönböztetik a magyar cigányokat, a román csoportokat pedig önálló csoportként egymástól szétv álasztva beásnak (vagyis árgyelánnak), tincsának és muncsának nevezik. A lakatárnak nevezett csoporto.t foglalkozás szerint tovább differenciálva kisirist abrosárt (textíltákkal házaló), bokráncsost (edényfoltozással foglalkozó) és kupect különbözretnek meg. Más muncsán csoportok magukat cigánynak mondják és árgyelánnak nevezik azt, aki magát beásnak mondja. A beások többsége azonban csak két beás csoportot meg, az árgyelánokat és a muncsánokat.

,,

Alakuló értékrendek A cigány, csoportokon belül egy egységesülési folyamat. U gy hogya lovári önelnevezést azok a csoportok is egyre inkább alkalmazzák magukra, akiknek más törzshöz vagy nemzetséghez tartoztak. A korábbi törzsi-foglalkozási megfelelések gyakorlatilag teljesen elhalványultak, hiszen a hagyományos foglalkozások többnyire tek, és a megélhetést tekintve egységesülési folyamat alakult ki. A speciálisan cigány mesterségnek tartott lókereskedéssel és általában véve az üzleteléssel egyre több, korábban nem abból csoport kezdett foglalkozni. Korábban a cigány közötti hierarchiában a lovárokat (pénzeseket), tekintetr ék, ezért a hasonló tevékenységet is ezt vála sztották maguk elnevezésére. Az "eredeti lovárok" is használják ezen önelnevezést, de igyekeznek kirekeszt eni csoa a szegény, telepi, nem üzleteléssel foglalkozó portokat. A lovári jelentése áttételesen így egyre inkább a lóval, aut.óval, színesfémmel fogla)kozó "igazi" cigányok megjelölést fedi. csoportokon belül a elv ilyenformán a tárA cigány sadalmi státus és a társadalmi szerep megítélése lesz. Az igazi rom független a társadalmi munkamegosztás hierarchizált a maga ura és a maga gazdája lesz, jóllehet, tevékenysége elképzelhetetlen a parasztok, de általában a többséghez kapcsolatrendszer nélkül. Vagyis az igazi romák abból élnek, hogyaparasztoktól vagy a vesznek és azoknak adnak el. A érték ebben a megközelítésben a jó és sikeres üzletelés lesz, mert ezzel biztosítható a s a többség való függetlenség. Ugyancsak az igazi rom szimbolikus megjelenítését szolgálja az ember értékének látható kifejezése, ami a felhalmozás ban, a látható és tezaurált vagyon felmutatásában, a jó élet kimutatásában nyilvánul meg. Azok a cigány közösségek, amelyek ezt az elvárásrendszert nem tudják teljesíteni, nem számítanak igazi rom nak, jóllehet, "beszélik a nyelvet", s hasonlóképpen a mulatságban, egymás megtisztelésében, a rokoni és baráti kapcsolatok ápolásában látják az élet értelmét. Az egyik stát uscsopo rt tehát egy teljes rendszert valósít meg, a másik ezzel szemben csak e megfogalmazás egyik elemét.

A magyar cigányok etnikai csoportját vizsgálva hasonló ten-

denciakat figyelhetünk meg. Szinte kivétel nélkül minden magyar cigány muzsikusként definiálja magát, függetlenül attól, hogy foglalkozását tekintve maguk vagy közvetlen felmezenélés éltek-e. Igy akik korábban napszámosok vagy az elmúlt akár ipari, munkások volvagy tak, magukat így Ertelmezésükben a muzsikus egy leszármazási rendet jelent, hiszen valamelyik mitikus muzsikus volt, egy olyan csoportelnevezést, amelyik egységesen minden magyar - és nem oláh, nem cigányra - vonatkoztatható. A magukat igazi muzsikusnak tartók jobbára elhatárolódnak a megfogalmazástól és a "minden muzsikus magyar cigány, de nem minden magyar cigány muzsikus" elv hangoztatásával a cs 0portelnevezést tik. Az igazi muzsikusok jó életértelmezése jóval közelebb áll az "igavagy korábbi megfogalzi mazásokból táplálkozva az úri (nemesi-dzsentri) életfelfogás hoz.

Eszerint az igazi zenész másoknak "Minden muzsikus magyar cigány, de nem minden magyar cigány megadja a tiszteletet, venmuzsikus" (Fényes felvétele, Patak, 1934) déglátó, adakozó, s éppen ezáltal ér Jóllehet, el szimbolikus megélhetése a paraszttól, illetve a világrendje amazéval mégsem azonosítható. A jó élet tárgyi világgal való kifejezésére törekszik, de nem vég nélkül felhalmozó, hanem felMiután megélhetését a muzsikálás, egyfajta szolgáltató munka adja, nem törekszik a újraterrnelésre", mint a üzletes cigány. magukat zenészként meghatároA magyar cigányok nem zenélés zó csoportjai számára az elmúlt évtizedekben a paraszti, kispolgári értékrend volt a mintaadó, még ha ott is lebegett szeniük az igazi muzsikus cigány (el nem státus képe. Az élet értelme a biztonság lett, a munkahely, az otthon és a család biztonsága. Az elérni vélt cél a paraszti vagy munkás életforma részleges vagy még inkább korlátozott függetlensége volt. A korábbi évtizedekben akár az ipari, akár az állandó alkalmazotti munka adta a megélhetés alapját, általános törekvés volt, hogy e csoportok tagjai magukat magyar állampolgárként határozzák meg, nem beszélve a csoporthoz tartozó "cigány származásról". A telepen lakók a faluban vagy városban, a magyarok közé igyekeztek volna, s nem szerették, ha mások ci-

gánynak mondják, "lecigányozzák". Mindezen törekvésük ellenére sem sikerült a prosperáló falvakba a nem cigányok közé költözniük, s mindenütt szembesítették az etnikai jelölés társadalmi tényével. Ennek ellenére általánosnak mondható volt a közigazgatási, politikai gondolkodás kategóriájának elfogadása, s az is érvényesült, hogy ezen csoportok tagjai az oláh cigányokat hibáztatták a velük szembeni miatt.

Mára tudjuk, hogya magyar cigányok beilleszkedési kísérlete csak részlegesen volt sikeres. Az 1980-as évek második nagyon sokan a betanított és segédmunkás munkavállalók munkanélkülivé lettek, ezzel korábban biztonságosnak és stabilnak gondolt életviteluk. Sokan, akik korábban elérték a paraszti, kispolgári ismét az alkalmi megélhetésre kényszerültek, illetve olyan kulturális formák elevenedtek meg, amelyek en a szegénység kultúráj ának tartományából származnak. az meg, hogy - mint erre az oláh cigány megélhetési sirarégiából számtalan példát láttak - az "üzletelés", a kereskedés nyújtja a legbiztosabb megélhetési formát. Olyan közösségekben is, ahol korábban a férfiak az iparban és a dolgoztak, lehetséges megoldásnak kezdett számítani a kereskedés, az utcai árusítás. Mára mindkét csoport a "üzletes" foglalkozás és megélhetés kulturális rendszere alapján egységesülnek. A kategóriája mára egyre inkább háttérbe szorul, még ha igaz is, hogy a korábbi évtizedekhez képest több csoport valósította meg megélhetésében a hatalom által elvárt konszolidált paraszti-polgári életformát, mint például a termelésben próbálkozó, paraszti üzemet megvalósító falusi cigányok.

A cigány etnikai csoportok - annak ellenére, hogy egyes alcsoportjaik azonos "életforma-csoport" "tudományos képzetét" keltik - továbbra is fenntartják a csoportok közötti rivalizálás gyakorlatát, és megpróbálják az etnikai csoportokat a cigányság hierarchikus rendjébe sorolni. Egységes, mindenki által elfogadott hierarchiát azonban így sem tapasztalhatunk.

Az talán még és egységes, hogy a román beás cigány alcsoportok úgy érzik, hogy mind a magyar cigányok, mind az oláh cigányok lenézik mondhatni mintegy kivetik magukból, noha szerintük éppen övék a számú értelmiség, s azok, akik például már gimnáziumot is alapítottak Pécsett, a Gandhi Gimnáziumot.

Az oláh cigányok - különösen azok, akik gazdaságilag függetlenné váltak, s magukat gazdagnak tartják a hierarchia csúcsára helyezik magukat. Az általuk romungrónak nevezett cigányok közül még a muzsikusokról is megvetéssel szólnak, ,,500 forintos embereknek" akik éppen csak annyi pénzt keresnek muzsikálásukkal, egyik napról a másikra tudnak csak megélni. Az állandó munkahelyen dolgozó vagy a paraszti üzemben maguk boldoguló cigányokat robotoló embereknek tartják, akik már nem is azért nem igazi cigányok, mert nem tudják a nyelvet, hanem mert nem a cigányos életet élik, és törekvéseikben a gázsókat követik. Egyes szegényebb, elesettebb csoportok azonban úgy vélik, hogy a cigányok közül az úri cigányok, a muzsikusok, muzsikuson azonban szigorúan a valóban zenész cigányokat értve.

A muzsikus ok - a valóban muzsikálók - magukat sorolják a hierarchia élére és arra büszkék, hogy zenéjükkel a magyar (ami szerintük valójában cigányzene) s szereznek jó hírnevet az országnak. Magu-

magyar állampolgárként definiálva, és az "egész" társadalmi hogy "megbecsült tagjai a rétegének tartva úgy hisz a társadalmi értékrenddel is komformok. Úgy gondolják, hogy a cigányokra vonatkozó és rossz ítéletek okozói az oláh cigányok. A gazdagok gazdagságukat úton, tisztességtelen módszerekkel érik el, ezért jogosak a róluk szóló ítéletek, a szegények pedig - akik szemaguk tehetnek - elmaradott életmódjukkal hozzák rossz hírbe a muzsikusokat, hisz a társadalom amazokból kiindulva általánosít. Attól tartanak, hogy az oláh cigányokról szóló megítélés rájuk is átszármazhat, s emiatt integrációs törekvéseik sikertelenek lesznek.

A cigany csoportok a magyar cigánycsoportoktól azért határolódnak el, mert úgy vélekednek, amazok feladták cigány kultúrájukat, alkalmazkodtak a többség kulturális normáihoz, és a társadalomba való beolvadás. Attól tartanak, hogy egy olyan etnikai - mármint a cigány nem vállalják, hisz számukra az értelmes kel -, amelynek csoportidentitását élet egyik legfont osabb eleme a cigányként élés, a kultúra cigányos módjának .. a az a vita is, amelyik akorul zajlik, hogy melyik clganycsoport kulturális rendszere autentikus nak, s ezen melyik kulturális rendszert hordozó cigány autentikus cigánynak. szempontból e kérdésfeltevés minden bizonnyal értelmetlen, hisz a kultura rendszere folyamatosan változó és alakuló struktúra. A magyar csoportok kulturális azért nem tudunk a cigány csoportokhoz fogható leírást adni, mert a kutat ások már k özösségek kultúrájának s keveeleve a cigány sebb ford!tottak a magyar csoportok leírására. (Másképpen IS mondhatjuk, hogy az Kamill és Michael Stewart típusú leírások h.Ianyoznak tudományos megismerés A tapasztalatok ugya,ms h?,gy a cigányközöss égek is cigány kulturakent jellernzik sajat kulturális rendszerüket.

Talán puszta fantazmagória annak a hipotézisnek a megfogalmazása, amely szennt a csoportok közötti konfliktusokat oldaná, ha a tudományok tekintenék a cigány etnikai csoportok kulturális rendszereit, a. .szóló jobban áthat ná k mind a politikaipedig a mmden napl élet és a közvélemény cigányokról szóló hogy ha a cigánynak nevezett csoportok klasszifikációjít és értékrendjét jobban ismern ék, kevesebb balvélelemés kellene a csoportoknak szembesülniük. Nem hagynák a köz.éjük húzott határvonalak s ezzel az egymással szembeni szolidaritás mértéke növekedhetne. Ma Magyarországon - miközben a cigány etnikai csoportok értelmiségi a csoportok k öz ötti kulturális integráció megalkotásán dolgoznak - a népi kultúra szintj én még a csoportok k özötti "állóháborút" érzékelhetjük.

hierarchia

A jelenkor - történeti fejtegetések

átfogó rendelkezéseket Mária Terézia, majd II. József hozta. Leg törekvésük a vándorlás teljes felszámolása, a cigányság végleges letelepítése és I?olgárosítása volt. A ennek érdekében 1773-ban, majd 1779ben a cigányság összeírását célzó rendelkezéseket adott ki. Ennek nyomán - ugyan az ország nem minden vármegyéjében és ott is vonakodva - összeírták a cigányok részét. azokat sikerült számba venni, akik már letelepedtek. II. József 1783-ban megismételtette a cigányok népszámlálását, ekkor 30 241 írtak össze, a és a férjezett leányok kivételével. Több n:int 100 évvel 1893-ban történt a mindmáig legteljesebb cigányösszeírás.

A z

Az

magyarországi cigányösszeírás

"Hi,er01'!Y':zi Károly volt belügyi m. kir. miniszter úrnak kiváló közigazgatási és statzsztzkaz tesz tanúságot, hogy a a csavargási ügynek országos rendezését s ezzel kapcsolatban a' kóbor ezigányok letelepítésének kérdését a belügyminiszterium munkaprogramjába felvette, biztos tekintettel azonnal felismerte s a nagy feladat megoldásának a czéljából is egy általános czigányösszeírásra gondolt.

Az eszmét gyors elhatározás és az elhatározást gyors tett követte. 1892, november 19-én vette át a belügyi tárczát, s pár hét mulva, deczember hó elején, már az országos m. kir. statisztikai hivatalt a magyarországi czigány ok statzsztzkaz felvételével; az összeírás pedig már 1893. január hó 31-én mádon vé?re is hajtatott. ... A felvétel, ámbár a csavargási ügy rendezésének és a kóborczz,gányok letelepítésének indult ki, nem szorítkozott csupán a kóborczzgányokra, hanem kiterjesztetett a szoros értelemben vett Magyarország területén kalakó összes czigányokra, minthogy éppen letelepedés szempontjából tegóriájú czigány ok viszonyainak egymással párhuzamba állítása nyújthatja a kérdés megoldásához a legbecsesebb tanulságokat. ... De tudományos tekintetben, a der:zográfiai vizsgálódások szempontjából is nagy fontosságú volt a magyarországi czzgányösszeírás. Mert ne feledjük azt, hogy egészen kezdetleges családi viszonyok között, részben nomád állapotban népfajról nyertünk statisztikai adatokat. E munkálat tehát, mely talán az kísérlet egy félig-meddig vad állapotban

I 37

mindenesetre igen kezdetleges viszonyok között népfajnak rendszeres és tüzetes ethno-demografiai felvételére nézve, a statisztika, demografia terén úgyszólván különlegesség számba s mint ilyen, általános dést fog kelteni az egész mívelt világon, ahol a demografiai v izsgálódásoknak jetulajdonítanak."

Dr. J ekelfalussy József miniszteri tanácsos, Magyar Statisztikai Közlemények, IX. A miniszteri tanácsos az összeírás tudományos feldolgozásával és a általános jelentés szerkesztésével dr. Herrmann Antal ré szét tanárt és az ismert etnográfust bízta meg.

E mindmáig nélkülözhetetlen és a cigányság tudományos megismerését vállalkozást érzelemmel használjuk. ugyanis tagadhatatlan, mint amellékelt is látható, hogy az összeírást egyrészt az a közigazgatási, belügyi szándék hívta életre, amely a vándorló kóbor cigányok letelepítését készítette viszont örülhetünk annak, hogya korábbi bizonytalan adatok, sokszor tévhitek ellenében végre megbízható ismereteket szerezhetünk a 19. század magyarországi cigányságáról.

Az ö sszeírás táblás kimutatásai Herrmann Antal közel 100 oldalas jelentése olvasható. Ez a jelentés is ma gán hordozza az egész felvétel és a tudományos tén yan yag értelmezé sének A sz öv egben ugyanis a tu dományos megfigyelések és elemzések szin tje egyfajta morálfilozófiával, a cigányügy rendezésének javaslataival. egy lehetséges felvázolásával keveredik. Herrmann magát elkötelezett humanistának tekinti, és éppen abban látja emberbaráti küldet és ének lén yegét, hogy az elmaradt népcsoportokat közvetett m ódon hozzájuttassa a polgári társadalom és tágabb ért elem ben a civilizáció vívm ányaihoz, felemelj e ezek értékrendjéhez.

Nézzük azonban, ho gy mire terjed ki az általános ös szeírás. A felvétel számá ra számláló lapo t készítettek, amel yet egyenként, k ülön-külön lapon minden egyénre ki kellett tölteni.

A felvétel abból a és rendszerezési indult ki, ho gy a magyarországi cigányság esetében a legfontosabb szempont a cigányság vándorlása, illetve letelepedettsége. E két pont k özött: a községben huzamosabban tartózkodó, de állandóan le n em telepedett cigányok kategóriáját vették fel. Minden más adatot ennek a osztályozási elvnek alárendelve közöltek. Jóllehet, az összes településen készült közsé gi a táblás kimutatások már nem tartalmazzák a községsoros ad atokat; legkisebb egységül a járások adatait adják meg.

Az adatok közl ésének rendszere a az ors zá g területét hét körzetre o sztják fel (D una bal partja, Duna jobb partja, Duna-Tisza köze, Tisza jobb partja, Tisz a bal partja, Ti sza-Maros köze, Erdély) , s az egyes körzeteken belül a m egyéket ábécérendbe, me gyén belül pedig a jár ásokat szin té n ábécérendbe so ro lják. Ennek tanulmányozhat juk a cigányok általános viszonyait, a cigán yok lakviszonyait (vagy is hogy hán yan laknak házban, putriban és kunyhóban, föld alatti od úban. egyéb hel yen ), korviszonyait, családi állapot szerinti megoszlásukat, hitfelek ez etüket, nyel vismeretüket, olvasni-írcsoportba rendelik, ni tudásukat és foglalkozásukat. A fo glalkozásokat 12 ezen belül ábécérendben adják me g az alcsoportokat, így például az ipar porton belül 42 iparos tevékenysé get so ro lnak fel. Ennek általunk készített, az egész országra összesített kimutatását idézzük:

I. 184 (hivatásbeliek és érte lmiségi szolgák) II. O stermelés: 5649.

2206, sz o lga: 2518, napszámo s: 1123 III. Bán yá szat és kohászat: 119 Faipar: 6242 (fa kaná lcsi ná ló: 1976, IV Ipar: 50542.

203 , 2968 , ro st ás: 767, favágó: 44, egyé b faipa r: 284 ); 15 360 (tapasz tó- és sá rm u n kás: 529 8, tégla- és cserép3948, 5667, 44 7) ; Fé mipa r: 16624 (ko vács : 12 749, szegková cs: 1660 , és üstfolto zó: 2077, fúró351, 297 , bád o go s-késes és 324 , egyéb vasipa r: 137) ; 3564 (kézi791 (csizmadia-csizm afoltozó-cipész); munka: 1076, fonás- szövés: 1261, 127); Volt paraszti há ziiparok: 6304 1036, ko sárfonó: 963, gyé ké ny- és 142, 1998, 392, és 1773 ); Eg yéb fo glalk o zások. 1657 (d ögnyú zó és gyep mes te r: 438, munkás: 342 , má sf éle, m eg 252, nem ne vezett: 625) Iparcikkel és h ázal ó: 1814 , V Kereskedelem: 4453. (ap ró cik kel, és - edé n nyel - famunkával - m ad za g és köt éllel, és ecse ttel, üveggel - vas mun kával - h ázaló, kö zel ebbi m egjegy zés nélkül) ; Zöldség- és gyü mö lcs ko fák : 29 7; Ló- és se rtés kupe cek: 1605; 413 (ó cs ka - ron gy és - tollas VI. Kö zleked és: 99 VII. Zen ész ek: 16 784 VIII. N ap számo sok: 64190 IX. M agán zók és h áztulajdonosok: 76 X. H áztartásbeliek: 18533 XI. H ázi csel éd: 1031 XII. E gy éb foglalko zásúak: 274 (k öztü k 55) XIII. Fo glalkozá sn élküliek : 113 111.

15 éven aluliak: 100 021, 15 éve n felüliek: 13 090 ; (elta rt ja ma gát: koldulásb ól: 6877, mondással és k árt yavet éssel: 1400, kuruzslással: 90, lopással és csava rgáss al: 331 , ho zzát ar to zói által elt arto tt: 1732, egyé b ism eretlen keresetforrású: 3056).

A z összeírás 272 776 tud, állandó let elep ed ett 243 432, huza mosab b ideig egy hel yben tart ózkodó 20 406, m íg vándo rló mindö ssze 893 8.

H ázb an 168 411, putriban és kunyh óban 90 904, föld alatt i odúba n 44 89, sátorban pedi g 888 0 él. A z an yan yelve 8 1 551 em be rne k a cigány nyelv, m ás köz ül cigányul is tud 48 61 8. C igá nyul egyá lta lán nem tudn ak 142 604-en. A cigán yok an yanyelve és hitfelek ezet e álta lába n az ado tt körzet eken belül a uralk odó népességével azonos . A z összes tanköteles gye rme k k özül 69% egyáltalán nem jár isk olába. A cigá ny nép esség o rszágo n belüli m egoszlása egyene tle n, arán yszámukat tekin tve leginkább az er dé lyi m egyékben míg a töb bi sta t isz tikai körzetben szám u k élnek, sz ám szerin t 105 034 20 OOO és 36 OOO között válto zik .

Utaltunk már rá, ho gy H errmann A ntal tanulmán yában ho gyan kevere-

I

39

dik az etnográfusi - vagyis és a politizáló hivatalnok, cigánybarát humanista szerepe. Bármennyire ismerte is Herrmann Antal a cigányság történetét, vándorlásának útvonalát, s bármennyi napot töltött is el körükben, úgy képtelen volt polgári kibújni, s a cigányság látni a cigányságot, képtelen volt olyan fejjel és olyan logikával, oly vágyak által vezérelve gondolkodni, mint maguk a cigányok.

"Az államhatalomnak kötelessége, hogy a népoktatási s a kisdedóvásról szóló törvényeknek érvényt szerezzen úgy a maga tekintélye, mint a polgárok jóléte érdekében. Ez azonban a kóborczigányoknál csak kényszereszközökkel el. Egy kis kegyetlenségetkell elkövetni a humanitás nevében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell magát elszánni az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabadságra neveljen egyjelenleg vadállat módjára szabad fajt. Mint ahogy azt száz évvel, megkísérlette már az államnak kell gyámsága alá venni a terménemzet azon kiskorúit, szetesgyámolóik nem gondoskodnak a " .. .javítáház-féle kell ... ide kell internálni mindazon mai civilisatio értelmében . .. Az orczigánygyermekeket, kiknek nem akarnak, vagy nem képesek szágban szám ú javítóház-fémegfelelni a közoktatási törvények rendelkezéseinek" (Képek egy le kell, kivált alkalmas tanácsi fot áalbumbál, 1957) faluhelyen, az államnak szervezni, a megyéknek czigányaik arányában való hozzájárulásával és a társadalom Ide kell internáIni mindazon czigánygyermekeket, kiknek szünem akarnak vagy nem képesek megfelelni a közoktatási törvények rendelleezéseinek. Itt kell m ádon polgári életre és hasznos foglalkozásra nev elni. Ez volna egyúttal a leghathatósabb eszköz, melylyel a kóborczigányokat letelepedésre és a teljesen henye családfenntartó foglalkozásra lehet bírni.

Mert a legnagyobb pressiót ez irányban éppen azzal lehetne reájuk gyakorolni, gyermekeit. Igy a gyermekek által jobban lehetne a hogy különben elszedik hatni, mint megfordítva ."

Herrmann Antal: Magyarországon 1893. január 31-én végrehajtott Czigányösszeírás eredményei.

Ezen ötletek azért szerencsére nem váltak végrehajtási utasítássá.

Az összeírás II táni évtizedek története A átfogó, ám nem teljes hanem reprezentatív vizsgálat 1971közötti nyolcvan év ben Kemény István vezetésével készült. A két történéseit több korszakra lehet osztani, s azt láthatjuk, hogy szemben a korábbi évszázadok "hosszú idejével" amikor is kisebb változások történtek csak, most a gazdasági és politikai folyamatok következtében a cigányok élete, megélhetése és gazdasága is gyakorta ingadozik a kevésbé rossz, az elviselhetetlen és a kicsit jobb állapota között.

A kapitaliz álódó nagyipar, a tömegtermelés háttérbe szorítja a cigány ek termékei iránti keresletet, illetve egy olyan marginális területre szorítja a kisipart, ahol a termelés már nem érdekelt. Így marad a reparálás, a javító szolgáltatás, a mások által alantasnak gondolt munka elvégzése. A után paraszti az réteg - azon ban kutat, s ott van az olcsó cigány munkavállal ók hada, így mégiscsak van némi esély a megélhetésre. A két világháború k özött a vidéki cigányság megélhetését a adta, napszámosok, alkalmi és bérmunkások voltak parasztgazdaságok és uradalmak alkalmazásában. Számos csoport élt még emellett a hagyományosnak nevezett ipari és szolgáltató ám ugyanúgy a népességet kiszolgálva sármunkások, zenészek stb.).

A második világháború kitörését az ország jobbratolódásával, a baráti Németország példája nyomán a zsidótörvények mintájára a cigányokat korlátozó, deportáló, egyenesen rendelkezési ötletek fogalmazódtak meg.

A cigánykérdés rendezése Pest vármegye törvényhatósági bizottságának 1939. évi szeptember hó 12-én tartott ülésében is tárgyalás alá került.

munA kóbor cigányokat koncentrációs munkatáborokba kell kára kényszeríteni, további szaporodásukat feltétlen megakadályozni. Ha munkát végezni nem akarnak, ennek kikényszerítésére a legszigorúbb eszközöket kell alkalmazni, vagy hasznos és munkás egyede lesz a társadalomnak, vagy elpusztul. az utóbbi fog bekövetkezni, mert a szabad szabad élethez szokott cigányság a tapasztalat szerint, amikor addigi korlátlanul mozgó és a szabad szokott elvonják, rendszerint esik és elpusztul.

Gesztelyi Nagy László: A magyarországi cigánykérdés rendezése, 27-28. old.

A megoldásra váró cigánykérdés alatt azoknak a cigányoknak a társadalmi ügyét kell érteni, akik életüknek legnagyobb részét helyhez kötöttség nélkül, vándorlással, kóborlással, hasznos munka végzése nélkül töltik el s legnaazoknak gyobb részben lopásból, másnak nehéz munkával szerzett minden rendelkezésre álló módon jogtalan (kéregetés, lopás, rablás stb.) tartják fenn magukat. A cigányságnak ez a része az, amely a békés emberi társadalmat - mind személy, mind vagyoni tekintetben - legjobban, szinm ádon veszélyezteti. te Gesztelyi Nagy László: A magyarországi cigánykérdés rendezése, 3. old.

Pontosan nem látjuk még a történések rendjét, és nem tudunk megbízható adatokat sem mondani, de az világo s, hogyamunkaszolgálatosok közé be-

I

41

soroztak cigány férfiakat, 1944-1945-ben pedig táborokba küldtek cigánycsaládokat. Noha "jogi-törvényi" alapja nem volt a deportálásoknak, a nyilasuralom mégis úgy érezte, "megoldja a cigányok problémáját".

A háború utolsó szakaszában a nyilas öntevékenység-önbíráskodás következtében több ezer, dunántúli cigányember került megtáborokba, lelte halálát útközben, vagy A cigányok holocaustjáról ennek ellenére hosszú keresztül alig esett szó. Az utóbbi két évtizedben kezd igazán a hivatalos emlékezés tudomást a sokáig csak magukban tartott traum ájár ól. A háborút a CIgányok kimaradtak a háborús k árpótlásból. majd a földosztásból is.

"A történelemtudomány a mai napig nem dolgozta fel alapossáff%,al, hogy nemcsak zsidók, lengyelek, oroszok, szocialisták, liberálisok, kommumsták voltak itt áldozatok a lágerekben, hanem egész cigánytörzsek és teljes családok...

Részletes listák, statisztikai adatok híján senki sem tudja, hány cigányt hurcolt ide a fasizmus, de reális, komoly becslések szerint semmi esetre sem lehet kevesebb az áldozatok száma, mint 500 OOO. Ez a szám azonban csak a lágerekben, az éhség, betegség, kinz ás által és a gázkamrákban megöltekre vonatkozik. Még egyszer ennyire kell becsülnünk azoknak a cigányoknak a számát, akik a nácik által megszállott területeken Lengyelországtól Oroszországig és Jugoszláviáig az SS-kivégvagy a kollaboráns fasiszta szervezetek felakasztott, tömegsírba temetett áldozatai lettek."

Björn Engholm német államtitkár beszéde.

"Magyarországon a cigányság tömeges üldöztetése, mint a zsidóságé, 1944 márciusa után következett be, amikor a megszállo német csapatok átvették a hatalmat. " Donald Kenrick és Grattan Puxon: Az európai cigányság végzete

A több mint 30 OOO magyarországi cigány csak kis részben élte túl a deportálást, így hogy személyek vagy kisebb csoportok visszaemlékezésein kívül reális, átfogó képet nehezen nyerhetünk. . .

Pontos adatok arról sincsenek, hogy 1945. február végén, március elején a Várpalota melletti hány cigányt végeztek ki a nyilasok. A férfiakat 20-25 csoportokban elvezették azzal az ürüggyel, hogy bunkerásásra mennek.

Amikor elérték a széles és m ély gödröt ásattak velük, ahova belelövöldözték Az asszonyokat és gyermekeket is a gödörhöz v itték, s nekik sem kegyelmeztek. Ennek a tömeggyilkosságnak is csak néhány maradt.

Kovács József: Láthatatlan tömegsírok - az európai cigányság XX. századi tragédiája Egy ideig még a találjuk továbbra is sok, bérmunkások. 1949 után, a fordulat évét azonban a mezogazdaság megszorításával - az önálló parasztokat hátrányosan tagosítással, kollektivizálással. a nagybirtok államosításával, a kuláklistázással - áttételesen a cigányok megélhetése is megrendül. Az ötvenes évek fele nem látott génységet hoz soraikba. a paraszt.ot sz.ívja fel az extenzív szocialista nagyipar, majd a cigányokra is sor kerül, rrunt szakképzetlen ipari bérmunkások integrálódnak a társadalomba.

A cigányság az extenzív iparosodás korszakában - következm ény ek Tömeges munkába állásukat különösen a hatvanas tapasztalhatjuk. Elolyan szakmák tevékenységeként, amelyekben mutatkozott. Igy pl. javarészt a cigány munkavállalókból kerültek ki az út- és segédmunkásai, vagy a bányászat szakképzetlen Az ipari körzetek országon belüli egyenetlen elhelyezkedése és a cigányok térbeli elhelyezkedése nem fedte le egymást, ingázás alakult hát ki. A keleti régióban cigányság többsége pl. munkásszálláson töltötte élete nagy részét, távol családjától és A hetvenes évekre már azt mondhatjuk, hogya munkaképes korú cigányférfi-lakosság nagy része elhelyezkedett, megelérve a teljes foglalkoztatottságot. Ebben az ugyanakkor megfigyelhetjük a térbeli folyamatát is. sorban a már korábbi ipari körzetek és azok fejlesztésére kijelölt területekre indul jól látható népvándorlás.

A stabil munkahellyel és hosszú ideig munkásszálláson lakó férfiak maguk után hozzák családjukat, olyan területekre, ahol vagy olcsó lakáshoz juthatnak, vagy kedvezm ényes építési feltételeket harcolnak ki. Igy pl. a borsodi szénmedencék bányászkolóniái az egzisztenciateremtés és stabilitás biztos terepét jelentették. Megfigyelhetjük az ipari városba áramlás matát olyan városokban, mint Ozd, Miskolc, Salgótarján. A cigány segédmunkások élethelyzetében jóval nagyobb változást jelentett a stabil munkahely, mint a nem cigány segédmunkások életében. Hankiss és Bársony kutatásaiból ismerhetjük a cigány segédmunkások értékválasztásának és természetét.

Érdekes jelenség, hogy a szállói cigány munkások átalában sokkal nagyobb optimizmussal néznek elé, nagyobb bennük a kezdesorsuk felfelé folyamataként élik meg a munkásszállási létet, mint nem cigány társaik.

A munkásszállón lakó férfiak maguk után hozzák családjukat. ,,A kis Lázár Jani III. osztályos tanuló segít Lakatos Péternek a tanulásban." (Az MTI jelenti, 1963)

Ugyanakkor sokan közülük a nimumhoz közel álló vagy az alatti szinten élnek, és tartják el családjukat...

Az dolgozó és munkásszállón lakó cigányok jó része együttesen brigádban, vagy rokoni, baráti körrel keres magának elhelyezleedési és a kapcsolatok így már eleve adottak, más esetben pedig az ott dolgozó hívja magához rokonait, barátait. Ez természetesen negatívan is így van, és amikor a közösség egyik tagját sérelem éri, a többi sorstárs általában szolidáris vele. Munkahelyi, szállási prob lémák esetén együtt változtatnak munkahelyet.

A szállói cigány közösségek a szórakozás, az érdekvédelem és a közösségi védelem funkcióját is ellátják.

Legnagyobbrészt együtt járnak szórakozni, .csauarogni", kia laku lnak sajátos összejöveteli és közösségi formáik szálló félig udvarlás, (pl. a félig számba közös beszélgetések, éneklések) .

Bársony János: dolgozók az

cigány 74. old .

A teljes foglalkoztatottság idillinek látszó helyzete a nyolcvanas évek kezd megrendülni .

Az irracionális iparszerkezet , a tú lfoglalkoztatottság és általában a rendszer gazdasági válsága a gazdaság szerkezetének több pontján a racionalizálást indította el.

Az elbocsátott szakképzetlen segédmunkások és munkások között a cigány munkav állal ókat látjuk. Közü lük IS különösen az ingázó, munkásszálláson lakó munkavállalók kerültek utcára. Most bosszu.Ita meg magát az a korábbi stratégia, amely fenntartotta a mmdenkori olcsó és szakképzetlen tömegét, és nem törekedett a munmagasabb újratermelésére.

A cigányok élethelyzetében nagy 'l!áltozást jelentett a stabil munkahely (ismeretlen felvétel, Ozd, 1970)

A cigánys ág esélyei a - az iskolázatlans ág következményei Noha korszakunkra az iskolázottsági mutatók nyilván jobbak, mint 1893-ba n

44 I voltak, amikor sem írni, sem olvasni nem tudot t a 6 éven felü li cigány népes-

214 OOO ember, és az írni- olvasni , vagy legalább o lvasni tud ók szá ma nem érte el a 16 OOO-et. M ár a két világ há bo rú k özött világos vo lt, és mostanra még inkáb b elmondható, hogy a társadalm i felemelkedés egyik legfo ntosab b záloga az isk olázo ttság. Az iskolázatlanságból származó hátránya cigány népesség körében csak tovább halm o z za a társadalmi

A het ven es évek közepére világossá vált, ho gy a cigányság tömegei ható sági nyomásra elkezdtek ugyan iskolába járni, ez azonban nem hozta meg a politikai vezetés által megkívánt eredményt. " Vilovits István nyugdíjas segít a népes Rontó család lakásának építkezésénél. " (A z MTI jelenti, 1963) A hatvanas években "ideiglen es jelleggel" felá llított cigányosztályok, amelyek elvben az új - so kszor tö bb évvel tú l,"I koros - gye rekek felzárkóztatásá t szolgálták, nem meg. Ekkor a pedagógiai irodalomban a vita arró l folyt, hogy vajon pozitív vagy negatív diszkrimináció t jelent-e a cigánygyereknek, ha homogén cigányközösségben tanul. Kiderült, hogy noha a homogén csoportok a cigány gyerekek esenyelven tében adtak egy hatás elérésére, a szegregációs hatás mégis jóval te ljesebb volt e hozadéknál. vált az isko lák azon stratégiája, amely a a nem köne hezen zéposztályi értékrendben mozA szállási cigányok sorsuk felfelé élik meg gó, problémát jelena munkásszállói létet (Az MTI jelenti, 1975) cigánygyerekeket leválasztja az osztályokró l, és osztályokat vagy iskolákat hoz lét re számukra. Az iskolában gyengén gyerekek etnikai hovatartozásának hangsúlyozása ahhoz a vezetett, amely szerint az a szociális hátrány okozta problémával. A CIkolai cigányprobléma I

gánygyerekek tömegei rosszul teljesíte ttek a váló isko laére ttségi a vizsgálatokon. Ez végre arra indí to tta a kut at ókat, ho gy ne csa k a társad alm i munkamegosztás ban elfoglalt helye, hanem az adot t cigány közösség t radicio nalitása me ntén is vizsgálják a kérd ést. A hagyományos cigányk özösségekben nevelkedett gyereke k messze a leggyen gébb telj esítményt nyú jtották a tesztekben, ami egy rész t az t jelezte, hogy a teszt .más részt viszont azt mu tatta, ho gy eze knek a gyerekeknek az adot t magyar iskolarendszerben igen rosszak az esélyei. A ku lturá lis másság c!gánygyerekek esetében is olyan tény, amely az adott, ese tleg hátrány os szociális helyzet mellett tovább nehezítheti a gyerek, a és az iskola Az iskolarendszer anomáliái, a cigányság értékrendjéhez való alkalmaz kodás teljes hiánya valójában fo lyamatosan újratermeli a cigá nyság kulturá lis elmaradottságát, ami azzal a következ ménnyel jár, ho gy a jobbára általános iskolai végzettséggel (vagy még azzal sem) gyereke k kiszorulnak a munkamegosztás pozícióit elfoglaló és gyako rlatilag továbbra is csak a szakképzetlen munkák területén helyezkedhetn ek el, avagy a gazdaság nem intézményesült, akár illegálisnak is réseibe hatolhatnak be és teremthetnek egzisztenciát.

"A cigánygyerekek a putrik világában korlátlan szabadságot élveztek, sem nyelvi, sem illemszabályok nem kötötték kedvük szerint dühönghettek, ordíthattak, vagy éjszakáig kimaradhattak. Aztán váratlanul jön az iskola szabály okhoz kötött világa, alig egy padnyi szabad teret nyitva számukra."

Lak ato s M enyh ért Ki-ban a cigánygyerekek számban jártak iskolába. Az anyakönyvi naplók tanúsága szerint hiányzás miatt nem A sok ebbe könnyen szemet hunytak a megyel hatósagok ts, biszen mindenki tudta, mekkora ellenállást váltana ki a magyar a cigányok beiskolázása. Azután ellátogatott Ki-ba egy gyógypedagógus, azt tapasztalta, hogy még a negyedik osztályban is a betükre kell tanítani a gyereket. Elindult az áttelepítés, és létre jöhetett az osztály. Az bizottság csak néhány cigánygyereket talált, akik normálosztályba kerültek, a többit a iskolába utalta. A iskola elvégzése után van ugyan arra, hogy vé?zettek átmehessenek az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályába, gyakorlatdag ercigánygyerekeknél re azonban csak ritkán kerül sor. A telepi viszonyok között kétéves lemaradás a normálátlaghoz képest akkor is kimutatható, ha nem értelmi fogyatékosság az oka. S talán nem is csupán rntnt ami a gény van szó, hanem egy más Az bizottságo]: korrekt gyógypedagógiai teszteken esetén is hogy értelmi fogyatékosnak olyan gyerekek, aleile valójában nem azok. Kü lönösen nagy a akkor, ha cigány gyerekek kerü lnek áttelepítésre. A vizsgálatok során így nem derü lhet kl, hogy kinél áll fenn valódi értelmi fogyatékosság és ki az, akinél visszafordít ható hátrányról van szó, ami viszont a tartósított hátrányos körülmények miatt visszafordíthatatlanná válik.

K-ban a iskolában tanítók szeretik munkájukat és a gyerekeket. A gyerekek szívesen járnak iskolába, és bár lenne átkerülni a normál általános iskolába, senki nem vágyódik el az otthonos, nyugodt iskolából. A k .-i isko la kiváló eredmények, statisztikák felmu tatására képes, hiszen

jórészt épelm éj ü gyerekek teljesítik az értelm i fogyatékosokra szabott követelménem látják át helyzetüket, elmondnyeket. Es mivel sem a gyerekek, sem a ható, hogy a cigánygyerekek szegregációját és diszkriminációját közmegelégedéssel valósították meg K. községben .

Di ósi Ágnes nyomán (Cigányiskola - részlete k) .

1976-ban, majd 1977-ben tervek születtele a cigánygyerekek néhány éven belüli normálosztályokban való elhelyezésére. Ehelyett azonban új találtak a cigánygyerekek számára: a iskolát, ahová most a harangosi cigánygyerekek egynegyede jár.

Bár az iskola tanárai magánbeszélgetéseken bevallják, hogy a gyerekek nagy része nem szellemileg visszamaradott, csupán .specidlis igényeik" vannak, a gettósítás gyakorlata fennmaradt. Ezt a jelenséget a cigánygyerekek is felismerték, akik az iskolát cigányiskolának, vagy másképpen bolondiskolának nevezték. I n nen nem nyílik út a továbbtanulásra, például arra, hogy intézményekbe kerüljenek, mivel az itteni képzés erre nem A gyerekek legnagyobb része úgy kerül ki az iskolából, hogy a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezik ahhoz, hogy a modern Magyarországon boldogulni tudjon. Sok olyan gyerek van például, aki évekig járt ebbe az iskolába, és még az órát sem ismeri.

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek. 82. old.

A nyelvi hátrány súlyosabb oka (amelyet itt voltaképpen csak érinthetünk) feltevésünk szerint összefügg a hagyományos cigányközösségek kultúrájával, közekultúráétól a közösségek nyelvhasználatának sajátosságaival, a Az ilyen nyelvhasználati eltérések között meghatározónak tartom , hogy a cigánygyerekeknek nyújtott nyelvi mintából az írott nyelv, az írásbeliség - mint a nyelvi és világismeretek egyik forrása - teljes mértékben hiányzik.

Az iskola feltételezi, elvárja ezt a származó tudást, s kezdetfogva épít rá. Ugyanakkor azok a sajátos nyelvhasználati módok, amelyekre egy hagyományos cigány kultúrában gyermeket anyanyelvi közössége megtanít, az iskolai követelmények szempontjából nagyrészt érdektelenele, irrelevánsak. (A gyerekek sajátos nyelvi tudásáról az isko la általában nem ts tud vagy nem vesz róla tudomást.) Az otthon elvárt és az oktatás által megkívánt nyelvhasználati módok mivolta pedig súlyos nehézségek, kudarcok forrása a gyermekek számára az iskolában: ez a már önmagában is mintegy "garantálja" az iskolai eredménytelenséget.

Réger Zita: Nyelvi szocializáció és nyelvhasználat magyarországi cigányközösségekben Máshol odáig megy a dolog, hogy az iskola tolerálja az úgynevezett cigányszokásokat (vagy inkább a "mindannyiunknak így a jobb" elvet alés pénkalmazva mentesíti magát a . Azaz, ha vásároznak, és teken nincs benn a gyerek - itt ez a szokás, ha szezon van - ürge, gyógynövény, csiga, akármilyen - a gyerek is részt vesz a családi munkamegosztásban . Dolgozik.

"Az igazolatlan hiányzások oka volt: böngészni járt a család a havolt. " tárba kukoricát, krumplit, almát, bármit, ami Csongor Anna: A cigánygyerekek iskolái/Cigányé let, 194. old.

.Diszciganyok vagyunk. Mutogatnak bennünket, mint akik, lám cigányok bár, de értelmiségiek, s tesznek valamit a Jajtájukért. Kevesen vagyunk, ezért ez a szerep. Akinek sikerült diplomát szereznie, az az érvényesülése érdekében igyekami a jához kötné. szik elfelejteni roma voltát" távol tartja magát Díszcigányak vagyunk. Ujságcikkek, születnek rólunk, amelyek szájízt hagynak maguk után. A Lojkó, a Lakatos Józsi elment tanítani az óbudai cigányosztályba, s az napon észrevette, hogy a srácai poharát pöttyökkel jelölték meg. Földhöz vágta az összeset, már nem is tanít, a szetire jár, lesz."

Tamás Ervin-Révész Tamás: Búcsú a

247. old.

A cigányság térbeli elhelyezkedése Mind az 1971-es Kemény-féle felvétel, mind a részleges szociológiai vizsgálatok a térbeli egy nagyjából egységes képét rajzolják fel.

Ezen vizsgálatokból kiderül, hogyacigányságnak az ország területén belüli elhelyezkedése rendkívül egyenetlen, miközben a népességen belüli arányszámuk kb. 5% körül mozog létszámuk ma 450-500 OOO közé sem az egyes országrészeken belül, sem kisebb területeken nem egységesen helyezkednek el. Egyes megyékben és térségekben (például Nyugat-Dunántúlon) alulreprezentáltak, más megyékben viszont jelenlétük nagyszámú. Arányszámuk ott messze meghaladja az országos arányt, például Eszakkelet-Magyarországon (Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyékben).

A falusi övezetekben számára némi esélyt jelenthet a gi termelés és a parasztosodás A parasztosodás folyamatában, annak intenzitásában elv lehet a népesség településen belül elfoglalt helye. Azokon a településeken, ahol a magyar parasztnépesség létszámában folyamatosan és expanzív gazdaságot ott a cigány népesség jobbára csak a faluszéli telepeken húzódhatott meg, többnyire komfort nélküli szoba-konyhás lakásokban, terméketlen, udvarokon lakott.

Azokban az övezetekben, ahol aparasztnépesség falvai az ötvenes-hatvanas (részben a tsz-szervezés, részben a parasztság likvidálása nyomán) kezdtek elnéptelenedni, a házak és a hozzá zó porták, a cigányság lassan és fokozatosan beköltözhetett az elhagyott és VIszonylag könnyen épületekbe. Ezeken a településeken a korábbi tanácsok kevesebb ellenállást tanúsítottak a cigányság beköltözése ellen, mint a jól prosperáló településeken. Több kisebb régióban egyenesen a megyei tanácsok kezdeményezték és menedzselték az elhagyott falvakba azon cigánycsaládok beköltöztetését, akiknek régi telepeit hatósági döntés nyomán rombolták le. Ígyalakulhatott ki folyamatos népességcsere a borsodi Körömben, Megyaszón, Rakacán, vagy a többször idézett baranyai Azokban az övezetekben, ahol a cigányság bekerülhetett a régi parasztportákra, nagyobb eséllyel kapcsolódhatott be a termelésbe és építhetett ki - legalább korlátozott - vegyes gazdaságot. A dasági infrastrukturális feltételei részben adottak voltak, .hiszen a lakóházhoz gazdasági melléképületek és több száz négyszögölt udvar,

kert járult. A telepen lakók jóval nehezebb feltételekkel küzdöttek, számukra legfeljebb a kisállattartás volt adott.

Már utaltunk rá, hogyacigánynépesség lényegében teljes mértékben kimaradt az 1945-ös földosztás ból, a tsz-szervezések idején sem léphettek tagként a tsz-ekbe. Ennek ellenére, azokon a településeken, ahol a tsz-ek küszködtek, s a helyi nem tudtak elég számú kétkezi munkást (akár tagot, akár alkalmazottat, a ekben bérrnunkást) toborozni, ott hamarosan a hiányzó a helyi cigány népességgel pótolták. O ket a pénzbeli fizetség mellett elég gyakran csak természetben, termények formájában fizették. Igya tsz-ek alkalmazottai és munkásai már az állattartás feltételeit terményhez is hozzájutottak, s ahol- szerenesés módon - nagyobb telkeket, gazdasági épületeket birtokolhattak, esélyük kínálkozott a nagyállattartásra is. Ez részben kompenzálta a saját földtulajdon hiányát.

alkalmazottak - parasztosodó cigányok Az "utóparasztosodó" cigányok termelési kultúrája általában azokhoz a megoldásokhoz, azokhoz a gazdasági formákhoz amelyet a községben uralkodó népesség több évtizede kipróbált módon gyakorolt. Ezek a parasztosodó cigánycsaládok a legritkább esetben váltak akár újítókká, akár tényleges árutermelökké. A családi vagy háztáji gazdaságok a vegyes gazdaság szerkezet ét másolták, s azon igyekeztek, hogya és a konyhára állatokból mindent így csak többlettermékükkel jelenhettek meg a piacon. Arra törekedtek hát, hogyabaromfit és a disznót, a krumplit és zöldségfelér maguk termeljék meg, menekülve ezzel a piacról, ahol kellett volna megjelenniök.

Optimális esetben a tsz-ekben alkalmazásban és a régi parasztportákon cigányok jelentették az utóparasztosodás lokális ideáltípusát. Ezek a családok azoknak a harmincas, negyvenes években a parasztok és a cigányok között kialakult patrónus-kliens viszony klienseinek leszármazottai, akik a parasztgazdaságok rendszeres napszámosai és házi munkásai (kapás, sártapasztó, vécépucoló) voltak. Ezek a kliensek a folyamatos munka során úgy-ahogy eltanulhatták a gazdaságvezetés és a gazdasági termelés technikáját, azonban az önálló üzemvezetés ismereteire még nem tehettek szert. A tsz-munkavállalás során a cigányok a gazdaságvezetés újabb ismereteit szerezhették meg, és a háztáji termelés szervezeti (termelési, esetleg értékesítési) feltételeit kihasználva, értékrendjükben már a tsz-parasztok rétegéhez tartozónak ítélhették magukat.

E folyamattal párhuzamosan igyekeztek határozottan elhatárolódni a telepen maradt cigányoktól, s - ha úgy tetszik - identitásukba is skizofrén ketépült be. Noha nap mint nap szembe kell nézniük azzal, hogy "lecigányozzák" mégis felmentést éreznek, l1}ert azt a formulát használják rájuk, hogy "cigány, de azért rendes ember". Eppen ezért a szembesülés ellenében nyomatékosan magyarnak és egyenrangú állampolgárnak tartják önmagukat. A paraszt elnevezést azonban nem használják. A cigányság köznyelvében a paraszt szó általában nem foglalkozást, s nem osztály-, illetve réteg-hovatar-

tozást jelöl, hanem etnikai értelemben használtatik, s jelentése a magyarral, illetve más etnikumok lakta falvak esetében általában a nem cigánnya1.

A telepen cigányság - noha még a vegyes gazdaság alapjait sem tudta lerakni, legfeljebb némi állattartásra volt képes - számtalan szállal a a faluban maradt asszonyok, öregek és gyerekek jelentek meg a mint napszámosok és bérmunkások. A vidék termelési tradícióitól hol dohánymunkások, hol tollíosztók, hol kapás ok, dolgozók lettek átmeneti Bennük a két háború közötti magyarországi paraszti társadalom agrárproletárjait, szegényparasztjait láthatjuk viszont.

A falusi cigányságon belüli tehát kétpólusú, bent a faluban élnek a középosztályosodó, önmagukat egyre inkább nem cigányként utóparasztok, míg a faluszéli gettósodó telepeken cigányok jelentik az agrárproletariátus rétegét.

Az elmúlt években a munkanélküliség megjelenésével egyre törekvés fogalmazódott meg a munkanélkülivé lett, jobbára képzetlen cigány munkások körében arra, hogy kiesett jövedelmüket a vidék tartalékaiból fedezhessék. Ebben a folyamatban azok a családok az élenjárók, akik jövedelmüket eddig jobbára csak ipari munkavállalásból szerezték. Számukra a földbérlet elszórt kínálkezott árutermetevékenységbe próbáltak fogni.

A termelés tehát az iparból kitaszított családok számára is jelenthet némi biztonságot. Több helyen a helyi önkormányzatok és tsz-ek a társadalmi béke fenntartása érdekében szimbolikus értéken földbérlethez és a fedezésére kölcsönökhöz juttatják a gazdálkodni kívánó, földterülettel nem bíró cigánycsaládokat. Amennyiben hosszú távú társadalmi folyamatokat prognosztizálhatunk, úgy megkockáztatható annak feltételezése, hogy egy átmeneti a teljes társadalmi lecsúszás egyetlen ellenszere az utóparasztosodás tömegessé válása lehet a falusi övezetekben.

Ebben a folyamatban mintaadók azok az egykori cigány tsz-tagok és alkalmazottak, akik a vagyonnevesítés során némi földterülethez jutottak. Ha a tsz-ek kezelésében volt, vagy a rosszul állami gazdaságok tartós földbérletet lehet biztosítani a cigánycsaládoknak, úgy az utóparasztosodásnak járható esélyei lesznek.

Társadalmi differenciálódás - társadalmi hierarchia A nyolcvanas évek végére a cigányságon belül korábban soha nem tapasztalható társadalmi differenciálódás tanúi lehetünk. Egyre nagyobb távolságra került egymástól az újból a társadalom perifériajára szorult telepi és városi gettósodott övezetekben cigányság, és az "arisztokráciaként" cigányság. Közöttük húzódik a mintegy társadalmi középként meghatározható, utóparasztosodó vagy biztos munkáslétet elért (tanult szakmával réteg. A társadalmi hierarchia képlete tehát úgy írható le, hogy legalul helyezkednek el a munkanélküliek és alkalmi munkából tömegei, fölöttük húzódik egy jóval vékonyabb sáv, a tulajdonképpeni középosztály (az a réteg, amelybe a többségi társadalom megítélése

szerint a már asszimilálódott rendes cigányok tartoznak), és legfelül húzódik a legvékonyabb sávot alkotó, kereskedés a társadalmi megítélésben bizalmatlansággal, kétkedéssel és gyanúval fogadott cigányság. (A kereskedelmi tevékenység negatív megítélése a társadalmi köztudatban nem új jelenség.)

A második világháborút, a holocaustot a korábbi társadalmi munkamegosztásban a zsidóság által betöltött foglalkozásokban hatalmas keletkezett, amelyben a cigányság már korábban is keres kedéssel foglalkozó csoportjai fokozatosan helyet találtak maA csökkent lakások (Cs-lakás) területén a régies és szegényes formák guknak. Hamarosan uralták a újraéledését tapasztalhatjuk (Bódi László felvétele, Sajókaza, 1992) használtcikk-, toll-, rongyfelvásárló-piaco t, majd sz ert téve a zöldség- és virágpiacot is. kapcsolódtak be a speciálisan kelet-európai "lengyel" vagy KGST-piac tevékenységébe is. Ott vannak a világútlevél magyarországi bevezetésekor a kávé- és valuta-szabadpiacán is. Sok család a kereskedelemben felhalmozott újabb, immár biztosabb vállalkozásba fektette, a vendéglátó- és szállodaiparba, másodsorban pedig ipari vállalkozásokba.

Figyelemre rnéltó, hogya cigányság legszegényebb rétegeinek megélhetését az utóbbi ismét a korábban elfelejtett gazdasági megoldások felelevenítése biztosítja: a guberálás, a szeméttelepen található étel- és színesfémhulladék, az üres üvegek szelektálása.

E háztartások bevételében ismét egyre nagyobb hányadot jelent a csigák, származó alkalgo mbák, erdei gyümölcsök és gyógynövények mi jöved elem .

E gazdaságok munkaképes korú tagjai ismét r ák ényszerültek az egy tál ételért való napszámba állásra, a közvetlen munk áért nyújtott természetbeni fize ts ég elfogadására. Bevételeik másik, nagyobb hányadát a különbözö segélyek jelen tik.

E társadalmi réteg körében aházépítések területén is hasonlóan régies és szegényes formák újraéledéset tapasztalhatjuk. A Cs-lakásokat (csökkent értékinöv ö nagy családok különvál ó kis családjai olyan archaikus technikával ép ített kunyhókat, putrikat emelnek, mint annak idején dédszüleik építettek, a hulladékból kibányászott olajoshord ók. papírdobozok és fó liatekercsek felhasználásával eszkábálnak (a harmadik világból látható és isme rt ) szükséglakásokat.

Korunk fájdalmas ellentmondása, hogy miközben a cigányok etnikai csoportjai közötti kulturális integráció folyamata felgyorsult, a cigányság széles tömegei rohamosan elszegényednek, munkanélkülivé lesznek, s minden más

értéke t elnyomó m ódon marginalizálódnak, válik a szegénység kult úrája mint osztálykult ú ra.

Az ipari városokba áramláshoz kép est némileg bonyolultabb a probléma a Budapestre való felkö ltözéssel, illetve Budapest egyes részeinek szega stabil munkahe!y re gálódásával. Amíg az ipa ri város ba révén juto ttak a város ba, ad dig a Budapestre része éppen a teljes tár sadalmi kilát ástalan ság és elszegényedés elleni védekezésként került a azok a családok jejobbára a hetven es évek lentkeztek, akik lerobbant vagy felszámolt telepi (falusi vagy külvárosi) lakásaik helyett nem tudtak más mó don lakáshoz jutni, mint a régi, immár leért ékelt és alacsony stát usú övezeteiben. " .. . az alacsony státusúak csak lényegéb en úgy és lényegében csak azokra a területekre szegregálódhatnak, ahoOtt lak nak, ahol már vagy még senki sem akar gyan és ahová hagyják lak ni. . ." - írja Ladányi Ján os.

A kilencve nes évek elejére ezek a Budapest belvárosában elkülönített területek az etn ika i gettó kia lakulásának réméve! fenyegetnek.

A z iskoláza tlanság, a munkan élk ülis ég, a tú lzsúfoltság, a rossz lakáskö rülmények és helyzet ük megjavításának kilátástalansága könnyen kikénysze rít het olyan megélhetési formákat, amelyeket a társadalom többsége illegálisnak vagy devián snak A cigányságról szóló írások tetemes része foglalkozik "a cigányság törmagatartásával". Ez a "szakirodalom" manapság haszdiszkriminatív megjelölés n álja a kifejezést. Az azt sugallja, hogya cigányság körében a tudatos, megtervezett és szervezett etnospecifikus tevékenység. Kétségtelen, hogy ez a belügyi szakirodalom csak áttételesen érinti a cigányság kulturális rendszerét, mindenesetre azt sejteti, ho gy a cigányság egységes, pedig kollektíven A probléma nem az, mintha nem volnának cigány de a "cimint a valamilyen cigány társadalmi alakzatra kollektíven érvényes kategória bizonyítatlan, és diszkriminatív. Kétségtelen ugyanakkor, hogya lokális cigány- - esetleg egykori törzsi - közösségekben a társadalom más lokális csoportjaiétól vagy akár értékrendek élnek, amelyeknek gyakorlata a tételes jog nézve definiálható, és ugyancsak a tételes jog megtorlandó.

Az egyik konfliktusforrás nyilvánvalóan a társadalmi csoportok érhogy ne mondjuk, kulturális mentalitásából fakad (e kultúra azonban rendelkezik íratlan törvényekkel, van jogszokása és szokása csoporttagokat érinti), és ütközhet joga, ame lynek betártatása más társadalmi csoportok tételes jogával vagy jogszokásával, akár a magántulajdon kérdésében is. Az ütközés oka tehát a többségi társadalom étól szokásrendben A probléma másik olvasata - és idestova ez is közhelyszámba megy -, hogya szegénység, a marginalitás, az iskolázatlanság nagyobb szül t, etnikai hovatartozástól függetle nül is.

Jelenkori gazdaságtörténet

Foglalkozási és megélhetés i stratégiák Ez a fejezet arra keres választ, hogy az egyes cigány/roma csoportok, illetve közösségek a való kiszorulásuk következtében az elmúlt évtized során milyen megélhetési stratégiát alakítottak ki, s hogy írható le jövedelemszerkezetük. A megélhetés ezen újfajta rendszerében milyen mértékben és módon mozgósíthatók az egykor volt, hagyományosnak nevezett mesterségek és megélhetések, amelyek a még az extenzív szocialista iparosírást jövedelemilletve részben folyamatosan tovább forrást biztosító tevékenységformák? Melyek azok a tevékenységek, amelyek mintegy újításként kerültek a cigánycsoportok gazdasági gyakorlatába?

---Az egyes közösségek tagjai a stratégia vagy stratégiák kido lgozásában valójában közösségként, csoportként viselkednek, vagy pedig a válaszok és a választások egyre inkább egyéni jelleget mutatnak. A megélhetés és a foglalkozások mintegy taxatív felsorolása révén megpróbáljuk az egyes tevékenységek jövedelemszerkezeten belüli arányát megadni, és a tevékenységek felsorolását rendszerként értelmezni. A rendszerbe bekerült tevékenységek ideologikus magyarázatára is kíváncsiak vagyunk, de értelmezni kívánjuk az elutasító döntéseket is, amikor is azt firtatj uk, hogy valami, ami amúgy adott közösségben mások számára releváns gyakorlat, azzal a romák miért nem élnek, s milyen magyarázattai szolgálnak.

Igy adott közösség választását a helyi munkamegosztás rendszerében tudjuk tárgyalni. A megélhetés, a foglalkozások, illetve tevékenységek választása adott csoportokon belül etnikus választásként, illetve etnikus Milyen módon határozza meg a cigánycsoportok stratégiáját a természeti és a gazdasági környezet? Mik a választások legfontosabb "népi közgazdasági" kategóriái, így mik az üzletesség, a megéri, a megtérülés, a befektetés, a haszon magyarázatai? A cigánycsoportok megélhetése és ilyenformán gazdálkodása a az azonnali jövedelemszerzés mindent elvállalható struktúrájától a tudatos üzem megszervezéséig terjed. tárE két végpontot kívánjuk többek között elemezni a közben sadalom, illetve üzemtípusok bemutatásával együtt. Igy rendszerbe (a szalkszentmártoni, a tiszavasvári, az ónodi, a bogácsi, a két egyházi, az ároka nagycserkeszi romacsoportok esettanulmányán keresztül) a és zsákmányoló tevékenységek széles köre, a guberálás, szelektívhulladék-

I 53

az alkalmi és napszámos munka, a háziipari tevékenység, a dasági termelés, a szociális gondoskodás, illetve ellátás, a legális és illegális kea Jeketegazdaságba sorolható csempészkedés, s egy magasabb szmten megnyilvánuló vállalkozói tevékenység.

Dupcsik Csaba "Cigányháztartások jövedelmi viszonyai" tanulmányában az 1993-1994-es Kemény-Havas-Kertesi cigányvizsgálat és az 1993-as ELAR-felvétel adatait veti össze. Témánk szempontjából érdemes idézni a 13. táblázat - átlagos háztartások, illetve átlagos cigányháztartások jövedelmi szerkezeté.nek összehasonlítása, 1993 (%) - adatait. Eszerint az átlagos cigányháztartás jövedelrnei (%-ban) az alábbiak szerint oszlanak meg: keresetek (31,80); vállalkozói bevételek (1,41); nem bevételek jövedelmek (65,58), míg az átlagos háztartás jöve(3,19)? nem munka delmei 54,59-4,29-9,15-31,96 százalékarányok szerint oszlik meg. A cigányesetében a ne.m a "háztartások egy átlagos tagpra evente 2093 fonnt Jövedelem Jut". Mik tartoznak a nem tevékenységek közé? A böngészés/mezgerelés, guberálás, kereskedés (belkereskedelem-külkereskedelem), saját tárgyak eladása, szolgáltatás, bérmunka, bérbeadás, egyéb tevékenység. A falusi ciel, a legfontogányság "túlélésének elméletileg öt lehetséges módja sabbnak az ún. informális szektorba való bekapcsolódás mutatkozott. A harmadik világ országaiban és általában a piacgazdasági viszonyok között a munrésze, amelyet a gazdaság nem képes integrálni, az ún. informális szektorban találja magát. Mondják ezt önfenntartó szektornak, a szegénység gazdaságának, piac alatti gazdaságnak, a túlélés gazdaságának, informális szektornak és - Magyarországon - feketegazdaságnak" . Tóth Pál az informális szektor kifejezést javasolja használni, kiindulva abból a megfigyeléshogy az ebben a szektorban kivonják magukat az elvonás i kötelezettségek alól, mint például ad ó-, tb-járulék-, vámfizetések alól.

Kemény István az 1993-1994-es cigányvizsgálat eredményeinek ismertetése során a kategóriáról a fogalmaz:

esetben meg kell haladják az említett egy 2093 forintot, és az is valóhogy e tevékenységi formák egymás mellett élésének bonyolult rendszere is kialakult.

Az itt szöveg részében azokat a tevékenységeket soroljuk fel, amelyek az elmúlt évtized vagy legalábbis elterjedt és gyakori megoldásait jelentik. részben az irodalomból is értesülhettünk, részszármaznak. A ben pedig saját terepmunkáink részben jobbára olyan esettanulmányok szerepelnek, amelyek hosszabb résztdokumentumfilm-készítések, etnográfiai terepmunkák tapasztalati eredményeinek összegzései.

A lehetséges tevékenységi formák számbavétele Ebben a felsorolásban nem vesszük számba azokat a tevékenységeket, amelyek munkahelyen végzett munkát jelentenek, hanem csak az olyanokat,

" ...a roma munkanélküliek és inaktívak egy része a szürke- és a feketegazdaságban dolgozik, és bizonyos, hogy aromacsaládok megélhetésében a láthatatlan jövedelmek jelentékeny szerepet játszanak. A láthatatlan gazdaságban végzett tevéés a láthatatlan az 1993-1994-es reprezentatív kutatás sem tudott számot adni. Valamely mértékig azonban számot tudott adni azokról a amelyeket a megkérdezettek nem kívántak eltitkolni, mivel azok adómentesek voltak. szerepelt egy tevékenységi lista. A megkérdezett háztartások egyharmadában neveztek meg egy, tizennyolc százalékában két és tíz százalékában három vagy több ilyen, a család megélhetésében szerepet játszó tevékenységet."

Kemény István: A magyarországi roma (cigány) esetkérdéses, hogy egy szociológiai kutatás a maga leg interjús technikájával egy-egy felvételi alkalommal a jövedelmi viszonyok milyen mélységig képes eljutni, kérdéses, hogya statisztikai adatokká alakított milyen mélységben képesek az egyes háztartások valódi stratégiáit feltárni. Nem a kételkedés tehát, hanem a megismerés vágya vezet minket egy más módszer alkalmazásához. Világos ugyanis, hogy a nem származó bevételek számtalan konkrét

A

kategóriába tartozik a gyógynövények és a

(Szuhay Péter felvételei, 1993)

amelyek megélhetést, azaz a családi háztartás ba, illetve gazdaságba befolyó jövedelemforrásokat biztosítanak, és statisztikailag nehezen értel-

j tögetés-zsákmányolás Ebbe a csoportba leginkább az etnológiai-etnográfiai irodalomból ismert kategóriákat sorolhatjuk, így a vadon erdei gyümölcsök, illetve termékek, gyógynövények, csigák a halászó és vadászó tevékenységet. Az ország területén az ökológiai viszonyoktól a és egymástól állnak az emberek rendelkezésére, így málna, szeder, som, kökény, bodza, makk, gesztenye, hársvirág, gomba, kamilla vérehullató macskagyökér, útilapu vannak adataink. Ezen termékek részét a felvásárlóknál értékesítik a ám néhány termék esetén (ilyen például a gomba és a gyümölcsök) a háztartás saját fogyasztásába is bekerülhetnek kisebb mennyiségben. Ez még inkább igaz a halászó és vadászó tevékenységekre. A halászat általában tilalmas vizeken, engedély nélkül folyik, ám olyan részeken, amelyen mások nem halásznak, illetve ahol nem horgásznak. A halászás során birtokba vett vizek általában nem vizek, leártéri folyással nem öntésterületek, egykori kubikgödrök. A vadászat rendszerint szintén engedély nélküli, orvaz vadászat, amely apró vadak cserkészés ére törekszik, de nem ritka nagyobb vadak elejtése sem. a préméért folytatott hörcsögözés is.

Idesorolhatjuk a guberálás és Az elhullott állatok megszerzése - akár a dögkutakból is - az során a fogyasztható és értéketúlélést biztosítja (Bodi László felvétele, 1998) javak megszerzését. E tevékenység helyei a szeméttelepek és a városok, falvak utcái, ahol kukázás, illetve lomtalanítás során meg a javak. A irányulhat élelmiszerre, ruhára, papírra, férnre, de bármilyen újból hasznosítható termékre, így akár az akkumulátor, akár a háztartási gépek szétszerelése követelhet meg egyfajta szakosodást.

Az elhullott állatok megszerzése - akár a dögkutakból, akár a paraszti háztartásokból - egyre forrása lesz az túlél ésnek.

Böngészés, mezgerelés E tevékenységek a betakarítás után felszabaduló nagyüzemi táblákon maradt kultúrnövények utólagos betakarítására koncentrálnak. A kukorica, a cukorrépa, a krumpli, a napraforgótáblák és a leszüretelt maradványtermésének összesokszor kecsegtet olyan termés megszerzéséveI, kerül piacra és a háztartás saját fogyasztására is.

"Szedd magad!"akció E sajátos átmeneti forma elméletileg egyszerre volna sorolható a böngészés és a kereskedés kategóriájába. Lényege szerint a felszabaduló gyümölcsösökben a vásárlók nagy mennyiségben szednek gyümölcsöt (amit kifiruzetnek, s ilyenformán soháznak be), s azt a rán piacon, kereskedelmi felárral továbbadják, ám sem a sem a szférában nem regisztráltatják magukat.

,

r

. .'

-, CI

Alkalmi és bérmunka Az e csoportba tartozó tevéA fogyasztható és javak m egszerz ése, guberálás és hulladékkenységek általános során ( Gózon Francisco f elvétele, O zd, 1992, Bozzi Vera hogy a munkavállalók más gazfelvétele, Budapest, 1992) daságában egy-egy napra vagy akár hosszabb szeel napi vagy heti bérért, magukat, sem az alkalmazók nem regisztrálnak, ilamelynek során sem letve regisztráltatnak. A tevékenységtípusok nagy része kampánymunka és a termelés területein magángazdaságokban, de munkavállalás szövetkezetekben és állami gazdaságokban is. A termelésen belül leggyakrabban ,a növénytermesztés egyes munkafázisaiban találkozunk ilyen munkavégzéssel. Igya kukori-

Háziiparosok vállalkozói tevékenysége a kosárfonás (Szuhay Péterfelvétele, Köröm, 1992)

ca, cukorrépa, zöldségek kapálása, a termények betakarítása (kukoricatörés, répaszedés, paprika- és paradicsomszedés), a termények behordása jelent elfoglaltságot. De idesorolhatók a gyümölcs és a metszése, kapálása. a gyümölcs és a szüretelése. Az állattartás területén néhány kampánymunka jelent kiszámítható napszámos- és bérmunkát, például a birkanyírás vagy a libatollfosztás. Kisebb gazdaságok csak néhány emberre gyakorta adhatnak apróbb napszámos munkára megbízást. Ezek általában a patrónuskliens viszony keretei között jelennek meg, s hogy egy-egy parasztgazdaság egy-egy állandóan jó emberét alkalmazza a munk ákra, az udvarés a vécétakarítástól kezdve a trágyahordáson keresztül a disznó orrának megkarikázásáig, vagy a disznók elszállításáig. Ennek a viszonynak alaphogy a munkavállalók részben nehéz, részben alulértékelt vagy egyenesen piszkos munkát végeznek, amit azért csak végeznek el, mert vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben.

Szolgáltatás Idesorolhatjuk az egyre zenélés t és a háziiparosok, specialisták ipari szolgáltatásait, például festést, meszelést, tapasztast.

Egyes közösségekben nem jelentéktelen bevételi forrást képezhet a fuvarozó tevékenység. a lófogattai gazdaságok számára adott ez a Újabb jelenségként tarthatj uk számon a "szocpolos" lakás-, illetve háztevékenységet. Itt nemcsak a regisztrált vállalkozók találnak munkát, hanem alkalmi "vállalkozók" is. A konstrukció lényege, hogya szocpol-támogatásban ám önálló nem családok részére a lalkozó megépíti a lakást addig a pontig, kezdve már az OTP folyósítja a támogatás összegét, amit azonban már nem a hanem. a vállalkozó vesz fel. A vállalkozó érdeke, hogy olyan családokat IS rábeszéljen az építkezésre, illetve a támogatás megszerzésére, akiknek amúgy ez korábban nem állt szándékában. Ebben az esetben az valamennyi pénzecskét visszakapnak a vállalkozótól. Az rendszerint munka nélküli romákat alkalmaznak az építkezésen napszámosként, s ezzel többeknek biztosítanak alkalmi megélhetést, így akár az családtagjainak is. Monopol helyzetü-

ket éppen bátorságuk, és az önkormányzat hivatalával. valamint az OTP-vel kialakított jó kapcsolatuk biztosítja. Természetesen a mindkét fél megelégedésére szolgáló üzletek mellett számtalan olyan panaszról tudunk, ahol a vállalkozó - megsértve a megállapodást - kisemmizte vagy hátrányos helyzetbe hozta az Ehhez azonban már az akcióban részt hivatalok, illetve pénzintézetek is szükséges.

Ipari termelés a háziiparosok, specialisták s kontáriparosok tevékenységét soroljuk ide, azokat, amelyek nem vagy vállalkozói típusú megélhetések. E tevékenységtípusok az ipari foglalkozások széles körét ölelik fel a kosárfonástól, a és a vályogtégla és égetett tégla án át a fémtárgyak termeléséig. ebben a csoportban meg leginkább az egykori hagyományosnak nevezett cigányfoglalkozások tovább élése.

Altalánosságban véve ezek a foglalkozások egyre inkább veszítenek s egyre kevesebb embernek, családnak nyújtanak megélhetést vagy kiegészítést a megélhetésben, annak ellenére, hogy törekvés meg a régi foglalkozások felélesztésére.

termelés Idesoroljuk az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó tevékenységeket. két, egymástól törekvést kell rögzíteni. (1) A dasági termelés hányada a háztartás, illetve a gazdaság saját fogyasztására történik. Ezen belül egy viszonylag komplex termelés kialakítása, ami leginkább a klasszikus paraszti önfogyasztásra irányuló vegyes gazdaság képét formázza egy olyan ahol néhány termék szintén saját fogyasztásra jelenti a háztartás élelmiszer-szükségletének részbeni fedezését. (2) Az e karakterisztikusan üzemtípus az az tevékenység, ahol néhány növény termelése jelenti a család bevételeinek részét, s ilyenformán ez adja a megélhetés alapját.

Kereskedelem Egyik, a cigányok megélhetését talán a legrégibb óta biztosító tevékenység a l ókereskedelern. Kezdetben a gazdaságok lovat vettek ,,1\' vásárban, majd nem sokkal "B" helyen - ahol az árak magasabbak voltak - azt ért ékesített ék .

A az alkudozás ,ü gyessége biztosította, a vásárok elpiaci átlagárának kihasználásán kívül. Ujabb forma és egyre általánosabb, hogy a lovat nem a vásárlást az adandó alkalommal adják el, hanem néhány hónapig tartják, feljavít ják, s így értékesítik. Többen - a hagyományos lókupeckodás helyett lovakkal foglalkoznak, s nagy távolságokat járnak be az olcsó, kelet-magyarországi a drágább, nyugat-magyarországi vásárhelyekig. Némiképp a le a használt autóval formája az országon belüli, bonyolultabb I való kereskedés, aminek formája pedig Nyugat-Európa és Magyarország közötti autók forgalmazása.

59

A nem regi sztrált kereskedés rendkívül formája a ruhával, dohánnyal, kávéval és alkohollal foglalkozó üzletelés. A az olcsón beés drágán eladható termékek együttjárásának helyszínét keresik, mozgási körzetük Kelet-Európa szinte egészét a Balkánig lenyúlóan átfogja.

Az országhatáron át való szállítások nem nélkülözik a korrupció, az illegális behozatal és sokszor a csempészés elemeit sem. törekvés az árukhoz olcsón hozzájutni, és azon a legmagasabb áron túladni. A kereskedelmi haszon tisztességes mértékének számít a legális kereskedelem által tisztességtelenül magasnak tartott árrés alkalmazása. Az értékesítés során az eladók igyekeznek a a legális kereskedelmi árrés t megszerezni, és megkockáztatják egyazon felüli összeg megszerzését is, ugyan tudják, hogy az a átverése, de számukra ez az üzletelés még tisztességes m ért ék ét jelenti, a végül is nem köteles az irreálisan magas árat megfizetni. Gyakori jelenség, hogya árujukat belföldön, nagybani piacokon vagy közvetlenül a szerzik be nagy tételben, az árusítást pedig közterületeken, aluljárókban, nagy forgalmú boltok közelében bonyolítják le. A kereskedésnek ezt a formáját kezdetben a korábban is ruha- és foglalkozó oláh cigányok dolgozták ki, azonban más oláh cigány csoportok is követték e magas tevékenységet, mára azt mondhatjuk, hogya hagyományosan nem magyar cigányok körében is egyre általánosabb az üzletes életforma, illetve gazdaság kialakítása.

A kereskedésnek számtalan egyéb alcsoport ját lehet még felállítani, a lényeg minden esetben az, hogy az értékesítés során olyan mobil, mozgékony, a pillanatnyi piaci viszonyokra érzékenyen reagáló formákat dolgoznak ki az legrövidebbé teszik az áru útját a egyes csoportok, amelyben a és a vásárlók között, akként, hogy a vásárló számára az árut szinte helybe viszik. A kínált áru olcsóságával pedig egyenesen csábítják a vásárlókat, hogy részesei legyenek egy nem regisztrált kereskedelmi aktus nak. E rendkívül változatos tevékenységi k ör a és a metróállomás virág- és paprikaárusítástói a vásártól a házhoz szállított választási malacig, vagy az a kályháig szállított fáig terjed.

"Banktevékenység" Egyes cigányközösségekben kifejezetten jövedelemszerzési formává vált - igaz, hogy egy-egy közösségben csak keveseket - a hiteltevékenység azon nem regisztrált formája, amelyben a kiszolgáltatott helyzetben romáknak magas kamatú kölcsönt folyósítanak a legközelebbi pénzfizetési napig. A kölcsönért folyamodónak például 1000 Ft kölcsönre 1500 Ft-ot kell visszaadnia a Az ily módon kihelyezett pénz uzsorakamatostól a jövedelempótló támogatás, családi pótlék vagy a szociális segély megérkezésekor vándorol vissza a Az egyéb jövedelemmel nem emberek így a hónapjukat már korábbi költségvetésükhöz képest is kevesebb összeggel kezdik meg, s ez az ördögi kör hónapról hónapra borzalmasabb helyzet elé állítja az adósokat. Amikor a kamat már nem fizetakkor a az adós ingóságaira teszi kezét, s anki a nak vagyontárgyait a kölcsönért folyamodó beleegyezésével elárverezi. A történet vége az, hogya szegény családok akár házuk elvesztésébe is kénytelenek

Az "interezés" a fentebbi alapeset nagyobb formájában, a hiteés a nem regisztrált vállalkozó közöte zajlik. A "szocpolos" lakásépítésre vállalkozók nagyobb - legalább a ház értékének egyharmadát - kölcsönért folyamodnak a akinek viszont az "interes" kamatot már az szociálpolitikai támogatásából tudják törleszteni.

Szociális ellátás Az utóbbi évtizedben a cseléd-, illetve csicskatartás tapasztalatait hasznosítva jó néhány közösség körében kialakult az hajléktalanok, illetnyugdíjasok befogadásának intézménye. A családtaggá fove családból gadott nem cigány emberek nyugdíjuk vagy egyéb járandóságuk egészének, legalábbis felének leadásával teljes szociális ellátáshoz - azaz nagyJából az eltartó családéval azonos színvonalú - szálláshoz és étkezéshez jutnak.

Ezek a "befogadottak" az jövedelem leadásán túl aktív munkaerejükkel is segítik acigánycsaládok tevékenységét.

tevékenység jövedelem tevékenységgé vált egyes emberek szerepvállalása. Az üzleti tranzakciókban a vásárlót és összehozó közvemindkét jutalékot kér, és a fennálló hallgatólagos szabályok szerint kap. Némi jóindulattal idesorolhatjuk a bártáncosi pályát választó lányok és az alkalmazó összeismertetését is. Ezen üzlet összehozója azonban csak a munkáltatót ól kap jutalékot (mondjuk 100 OOO forintot), a munkavállalótól nem.

Gazdasági típusok (esettanulmányok bemutatásával) Bogácsi példa A falu roma népességének többsége a hetvenes években a falu déli részén épített, mára gettósodott, zárt Cs-telepen lakik (Cs = csökkentett értéAz egykori fúrókészítéssel foglalkozó - oláh cigányok mára elve sztették anyanyelvüket, csak a beszélik a romani nyelvet. A romák korábban a mai területén laktak, akkor költöztették jelenlegi lak óhelyükre. amikor a feltárták. illetve hasznosítását megkezdték. A telep népessége viszonylagos ismertségnek örvend; több dokumentumfilm foglalkozott a romák nyomorúságos helyzetével - korábban a biztosítási csaláson, az öncsonkítás árán történt jövedelemszerzés, a jelenkori döghúsfogyasztás és a tbc-kórlapokkal való üzletelés keltette fel a doku'97 tavaszán a Roma Polgárjogi Alapítvány arról táj ékeztatta a k özvéleményt. hogy folyamatos jogsértés éri a romákat, több vendéglátó-ipari egységben nem szelgálják ki

Bogács amúgy népességében folyamatosan gyarapodó falu. A két háború közti agrárproletariátusnak szinte az emléke is elfelejtödött. A háború utáni ipari foglalkoztatottság - kombinálódva a summáskodásés gyümölcstersal -, a mesztés, majd az idegenforgalomba való bekapcsolódás teremtette meg a jólétet. A helyi parasztok, jóllehet, nagy számban foglalkoztatnak idegen mégsem alkalmazzák a romákat. Kétségtelen, hogy viszonyuk a cigányokhoz konfliktusokkal teli. A cigányok kiszorultak az idegenforgalmi hasznosítás áldásaiból. a helyi munkaés mára valójában a teis. Munkahelyeiket Ruháik egymástól örökölt, guberált, kéregetett darabok még a nyolcvanas évek közepéri (Szuhay Péter felvétele, Bogács, 1992) elvesztették, jóllehet, jövedelmük már akkor sem fedezte a családi háztartás általuk gondolt igényeinek kielégítését. Ezért is próbálkoztak többen már a hetvenes években az öncsonkíélnek ma a bogácsi romák? tással, biztosítási pénzekhez jutás reményében.

Vegyünk egy akinek szegénysége a telepi 25 családhoz képest relatív gazdagságot jelent. Ennek az embernek van egy rozzant gebéje - rajta kívül ezt csak három háztartás mondhatja el magáról-, gumikerekes kocsija, szoba-konyhás lakása, néhány négyszögöles kertje (inkább udvara) és hét kiskorú gyereke. Megélhetését a családi pótlékori és a jövedelempótló támogatáson túl a - a helyi és a szeméttelepet kutatja, s az utóbbi helyen adja le munkája eredményét, amiért keményen meg kell küzdenie, hiszen többen akarnak részesülni ugyanabból a -, májusban a csigázás, a som és a kökény s ezen munkák holt idényében a kosár- és szítés adja. A jobbára az szerzi be, a dögkutakat - hátha talál még fogyasztható húst - és betakarítás után, böngészni jár a kukoricatáblákra. A többiekkel szembeni lovának-szekerének köszönheti, hisz távolabbi pontokra juthat el, és nagyobb mennyiségeket szerezhet be.

Konyhakertet gyakorlatilag nem - erre valójában sincs -, s a lovon kívül csak néhány baromfit tartanak tavasztól A családi pótlékot gyakorlatilag egészében havonta élelmiszer-nagybevásárlásra fordítják, ezzel biztosítva legalább az éhezés veszélyének elhárítását. Az alapélelmiszerek (liszt, zsír, krumpli, szalonna, száraztészta) mellé az egyéb bevételek függvényében jut kenyér, hús, tej. Ruházkodásra egyik jövedelemforrásból sem jut. A ruhák egymástól örökölt, guberált, kéregetett, vagy szánalomból ajándékba kapott darabok. A bútorokkal ugyanez a helyzet. Közüzemi befizetés egyedül a villany után terheli a családot - ezt a szerény összeget még állni tudják, hiszen két 25 wattos egy mosógép és a tv-készülék a házban. Az üTP-

tartozást rendszertelenül fizetik. A gyerekek nem járnak óvodába és napközibe. mert a befizetéseket nem tudnák teljesíteni, ezért inkább otthon maradnak és (nem) esznek. A jövedelem és bevétel hányada tehát élelmiszerre fordítódik. A tervek így egyik napról a másikra legfeljebb egyik hónapról a követfogalmazhatók meg. A stratégia lényege az életben maradás, a túlélés. következik, hogy aki már képes megállni a lábán, vagyis képes megfelelni a stratégia - vagyis életben maradni -, "önálló életet" kezdhet.

Ennek ja azonban a romaátlaghoz képest is korábbi.

Szalkszentmártoni példa A falu oláh cigány (roma) népessége hasonlóan a bogácsi helyzethez, rendkívül nyomorúságos körülmények között él. ük azonban nem telepi elkülönítésben élnek, illetve közvetlenül nem a község zárta ki Egy részük - a sikeresebbek - a faluban, a parasztok között elszórva él, ám többségük néhány portán költözött össze, spontán módon, engedély nélkül emelt viskókkal. kunyhókkal teremtett cigánynegyedet, a Burgoszt. A faluban gazdasági alcsoport tagalkalmazkodása valamivel sikeresebb, mint a telepieké. Az jai jó munkakapcsolatban állnak a helybeli parasztokkal. A gazdák paprikával és paradicsommal foglalkoznak, két olyan növénnyel, aminek munkaráfordítás-igénye igen A palántázás, kapálás, permetezés, szedés, részben a romák biztosítják, azok legalábbis, akik szoros kapcsolatot alakítottak ki a parasztokkal. Egyes napszámosok így az idény során 80-100 napot is eltolthetnek a parasztok kertészetében.

Akik a kiI, ........ '7 sz o rult ak, azok számára az jövedelemkiegészítést a szeméttelep feletti uralom megszerzése jelenti. Több roma az önkormányzattól szerette volna megszerezni a szeméttelep engedélyét, s pontos hasznosítási tervet ?olgoztak ki, ám mindhiába. Igyaszeméttelep immár illegális hasznosítása a guberálásra és tésre korlátozódik. Ezt a jövedelmet egészítik ki a felszabaduló krumpliföldek böngészésével, az elhullott jószágok bes gyakorta - bevallottan - kisebb élelmiszerlopással, tekintve, hogy reménytelen helyzetükben más megoldást nem találnak. A lopás nyílt Szalkszentmárton oláh cigány népessége rendkívül nyomorúságos hangoztatása társadalmi helykörülmények között él (Kluzsán Róbert felvétele, 1997) zetükkel való elégedetlenségü,.

'.

\,

'.

ket hivatott kifejezni, a "minden mindegy élet érzést", s azt, hogy azért élni és túlélni minden körülmények közöte kell. Fogatuk, autójuk nincs, a közelben Herbária-felvásárló nem de illetve alá nem vont terület is alig van, így a sem biztosíthat jövedelemkiegészítést.

Tiszavasvári példa A város szám ú, Cs-telepen lakó gurvári cigány népesség sorsa a fenti két példához hasonlít, azzal a megjegyzéssel, hogy problémájuk súlyát mind abszolút számuk, mind a helyi össznépességen belüli relatív magas arányuk fokozza, s teszi szinte megoldhatatlanná. A reményvesztettség és a letargia, a A helyi önkorvaló lemondás mértéke talán itt a mányzat ezt, ha lehet, még fokozza. A telep kialakulásának néhány évtizeddel jogi-közigazgatási kerete szabta meg az itteni emberek életsorsát. A telkekre épült Cs-lakás sort hamarosan engedély nélkül emelt apró házak szabálytalan halmaza követte, elfoglalva a már alig használt Ennek folytatásában épülnek az utóbbi években - a szintén porta nélküli - szocpolos házak. Az épületek között embermagasságú a gaz, épp csak egy-egy ösvény köti össze a házakat. Az itt faluból való kiszorítását a közismertté és immár szimbolikussá váló iskolai külön ballagtatás ügye, a cigányok egységes "Ietetvezése". Az már szinte senkinek sem fel, hogy mindenl éle pénzt (rnunkan élküli-j áradékot, családi pótlékot, szociális segélyt) a telep úgymond közösségi házában, egyben osztanak, biztosítás mellett. A amúgy egész nap cirkál a telepen. A több mint száz családból mindössze öt férfinak van állása. Itt valóban alig biztosít jövedelmet valamilyen származó bevétel. Szinte egyetlen pluszjövedelemforrás a tavasztól napszámosmunka, ám ezt is félve, bátortalanul vállalják a férfiak. A egyáltalán nem járnak el dolgozni. A férfiakat ban Szolnok környéki gazdaságokba szállítják el munkára, akik azonban attól való félelmükben, hogyelveszíthetik jövedelempótló támogatásukat, nem szívesen vállalnak munk át. A több száz épphogy megtelik egy-egy munkásbusz. Helyben napszámosmunkára egyáltalán nem alkalmaznak telepi romákat. Az asszonyok a városba járnak koldulni és kukázni. Jószágot gyakorlatilag nem tartanak (mindössze három családnak van lova), kertet nem részben mert nincs területük, részben pedig mert félnek egymástól, mondván, a többiek úgyis ellopnák a termést.

példa A faluban oláh cigányok élnek, három nagyobb rokonsági rendszerbe tagolódva, A helyi népességen belüli arányuk 25% körüli. A faluban elszórtan helyezkednek el az innen vagy egy elhunyt hozzátartozóitól megvett, megüresedett házakat birtokba véve. a paraszti gazdaság archaikus infrastruktúráját is meg örökölt ék. Igya telekhez gyakran tartozik 400-600 négyszögöl kert; a portán istálló, pajta, disznóés tyúkól, esetleg pince, magtár és nyári konyha található. Ez a feltételrendszer hat a családok jövedelemszerkezetére, hiszen a dasági termelés saját fogyasztásra szánt formája. A konyhakertet zöldségekkel,

krumplival vetik, illetve ültetik be, és disznót, baromfit szinte általánosan tartanak. Ezzel szemben a korábban általánosnak mondott lótartás sége visszaszorult, illetve ha néhány gazdaság ma is foglalkozik lóval, a lótartás már nem jelenti az etnikus szimbolizáció keretét. Az romák önképe a jó élet megfogalmazásában nyilvánul meg, házukat, illetve lakásukat, másodsorban a és jó táplálkozást preferálják, s az ezeknek való megfelelés határozza meg az ember értékét. Különösebb javakat nem tehát nem a felhalmozás és egyfajta versenyzés adja meg az emberek méltóságérzetét. Az ugyanakkor megfogalmazódik, A cigánygyerek "kerékpárját" bámulják a többiek (Szuhay Péter felvétele, Bogács, 1992) hogy munkával lehessen megszerezni a javakat. A másik fontos szempont, hogy az emberek függetlenségüket, és akár a parasztokkaI szembeni szimbolikus harcban is könyvelhessenek el.

Ezeknek a stratégiát dolgozták ki az elmúlt évtizedben és a mai napig: a legfontosabb tevékenység az származik. A korábbi lovakat személyautóra cserélték le (általában régi Zsigulikra), amelyek segítségével nagyobb térbeli mozgékonyságot valósíthatnak meg. jövedelmüket a termelik Lengyelország, Szlovákia és Magyarország piacai között ingázva. Emellett az autókereskedés is néhány havonta pár 10 OOO forintot hozhat a gazdaságnak.

Az autók cseréje, illetve adásvétele ugyanazon az elven mint azt a kereskedelmi részben leírtuk. A kereskedésnél szerényebb, ám állandó és kiszámítható jövedelmet hoz az és hajléktalan nyugdíjasok, illetve családból kitaszított emberek tartása, befogadása, családtaggá fogadása. A befogadott parasztemberek szaktudását hasznosírva bízzák meg a kert ével és a ház körül tartott jószág gondozásával.

J övedelemszerkezetükben összegnek tartják a halászatból és befolyt pénzeket is. A Tisza öntésterületein, egyes növények amikor már az ár levonul és az egykori kubikgödrökben visszamarad a víz, benne a nagy halakkal, a romák csapatostul mennek tapogatózni. A hol térdig, hol kötésig vagy nyakig vízben bekerítik a halakat, így egyszerre lehalászhatják az állományt. A hal egy részét a közeli halászcsárdának adják el, de kerülnek alkalmi vásárlók a falu nyaraló i közül is, a zsákmány egy részét pedig elfogyaszt ják, illetve fogyasztásra Ez a fajta halászás hasznos tevékenység, egyszersmind kiváló szórakozás, ahol egymás iránti barátságukat és szolidaritásukat élhetik meg az emberek.

- .

Hasonló hangulata van a csigázásnak vagy a is. A bemennyiség értékének, jóllehet, helye van a bevételek egészében, kösen még enélkül is megélnének. Abból hogy fogyasztási igényeiket a jelzett mérték szerint közepes szinten tartják és pem törekszenek sem beruházásra, sem különösebb felhalmozásra, jól élnek. Igy aztán a vadon termékeiért nem folyik harc. Így van ez a napszámosmunkákkal is. A helybeli parasztok falu lévén - folyamatosan keresnek napszámosokat, s ha a romák rászorulnának, rendszeresen élhetnének ezzel a ám úgy vélik, nem kerülnek a parasztoktól, hiszen erre nincsenek rákényszerülve. helyzetüket nyilvánvalóan az is befoly ásolja, hogya környék árviszonyaihoz képest is sokkal olcsóbb az élet Egy-kétszázezer forintért öreg parasztházhoz lehet jutni (hozzá való telekkel), és olcsón lehet vásárolni a parasztoktól sokféle élelmiszert és alkoholt. Mondhatnánk, hogya parasztok nemcsak idegenkednek a romáktól, hanem ilyenformán, mint vásárlókra rá is vannak szorulva, s ez természetesen fordítva is elmondható. Az általános idegenkedés mellett azonban számtalan példa van arra, hogy egy-egy helybeli paraszt olyan jó szomszédi viszonyba keveredett egyik-másik romacsaláddal, hogy már-már ott is él. Van a faluban néhány olyan romacsalád jelentik a romák helyi arisztokráciáját -, akik ennél sokkal többre vágynak, szerintük az élet lényege az élet látványos fitogtatása. Van például egy aki hörcsögprémekkel csinált karriert. Vadászból lett, Gazdaságát mára kiegészítette a is. kocsmák és éttermek lett. A vállalkozók és a helyi roma középoszt ály tagjai között gyakorlatilag nincs társadalmi kapcsolat.

Kétegyházi példa

A kétegyháziak szerint a romák életének értelme és lényege a ló (MádI Miklós felvétele, 1998)

A kétegyházi oláh cigányok közel 400 csoportjának nagy része az új faluban, annak is utcájában, régi parasztházakban él. Az itt családok társadalmi helyzete egymáshoz elég hasonló, mondhatni, egy majdnem egységes kulturális stílust és gazdasági stratégiát dolgoztak ki részben és tartanak fenn. különbözik (számtalan hasonlóság ellenére is) néhány olyan család, akik a falu régebbi részein, s nem egy tömbben, hanem a parasztok között szétszóródva laknak. A követkevázolt modell az egyNagy Sándor más mellett utcai romák származik.

Az itt emberek szerint a romák életének értelme és lényege a ló. Az az ember, akinek nincs lova, talán már nem is roma. A ló a kétegyházi romák gazdaságának alapja és mozgatója, túl szimbolizációs funkcióján. A ló segítségével lehet a legfontosabb tevékenységeket folytatni. Lófogattai lehet kimenni a nagy határú falu távolabbi pontjaira májusban a (kamilla), júniusban és júliusban a mácsonyáért (gyermekaugusztusban a bodzáért, szeptember, októberben pedig a makkért. Fogat nélkül elképzelhetetlen a kukorica, a napraforgó, de akár a krumpli böngészése (mezgerelése) is.

Az említett szezonális munkák során a család minden tagja, férfiak öregek és gyerekek egyaránt és kivonulnak a határba, s együtt végzik a hisz így éri meg. Gyógynövények esetében a felvásárlás közvetlen, aznapi jövedelmet hoz. Az emberek tudatos döntéssel vállalják a ritka, de nagy jövedelmet hozó tevékenységet, nem pedig az amúgy renAz az ember, akinek nincs lova, talán már nem is roma delkezésükre álló napszámosmun(Mádl Miklós felvétele, Kétegyháza, 1998) kát, ami hosszan tartó, folyamatos elkö t elezet t séget és lekötöttséget igényel.

Rendre visszautasítják az utcájukban lakó autóbusz-tulajdonos, személyszállító vállalkozó paraszt ajánlatát, aki tavasztól rendszeresen hordaná a növénytermesztésbe és az állattartásba napszámosnak. A vállalkozó - akinek segítségével hol teljesítménybérben, hol napszámbérben dolgozhatnának - napi 1300-2000 forint köz ötti összeget tud garantálni. Ez folyamatos munkát jelentene, hiszen a termelési ciklusoktól füghol birkanyírás ra, hol kapálás ra, hol tollfosztásra, majd ismét kapálásra, aztán ismét fosztásra mehetnének dolgozni. Ez a munka, az utazást is beleszám ítva, nemritkán napi 12-14 órás elfoglaltságot jelentene. Ezzel szemben a gyógynövények addig tart, amíg egy lovas kocsi meg nem telik, tehát négy-öt órán keresztül, s ez alatt az 5000-7000 forint is megkeA döntést tehát a között kellett meghozni, hogy az egyes növényeket két héten keresztül ezen napi árért vagy több napon keresztül dolgozzanak a biztos 1500 forintért. Az itteni romák úgy döntöttek, hogya kevesebb munkát és nagyobb egyszeri jövedelmet biztosító tevékenységet vállal-

ha egész napra menné ne k el napszám osják. Ez éri meg ugyani s. munkára a munka nélkül maradnának a gyereke k, és a lovak kal sem tudnának ann yi foglalkozni.

(A személyszállító vállalkozó így egy másik rom acsop o rtban találta meg az általa ko rcs na k nevezett, ro állandó alkalmazottait. A szomsz édos mánok és német ek k özött ma gyar cigányokat hordja mu nkára, Az ban munk ásait Makóra, hordja, évente ötszö ri libatollfosztásra. Az fo sztásnál 1 liba ut án 19 fo rinto t, ma jd az ötö dik "t épésig" folyamatosan emelve a darabb ért, már 31 forintot fize tne k. Az asszonyok teljesítménye 70 és 110 liba k öz ött mozo g, és a liba ko rátó l munkan élküliek letAz elekiek - a nyolcvana s évek végéig, tek, jobbára Gyulára jártak a t extiliparba és a h úsiparba dol go zn i - mai megélaz idénymunka adja. ) hetésüket A kéte gyháziak bevételeiben helyet foglal el a bön gészés. A felszabaduló kukoricaföldön kö zvetl enül a bet akarítás ut án megjelen nek sze kere csövekikkel, és több fordulót tes zn ek a táblán maradt és ált aluk kel. Tekintve, ho gya nagyüzemi hat alm as kuko ricat áblák találhatók a falu közelében - így válo gathatnak, hogy hol dol gozzanak - ott éri meg a munkát végezni, ahol a legki sebb befektet éssel a legnagyobb mennyiséget tudják me gszer ezni. Ez ért felégetik a tarlót, hogy könnyebben észrevegyék a sárgá lló csöveket. Ahol ez t nekik nem enge dik, onnan továbbálInak, olyan helyet választva, ahol nyugodtan leégethetik az egész táblát.

Az így megszerzett termén y nagyobb részét frissiben eladják a helybeli para sztoknak - nem várva meg a kukoric a árának tavaszra való felkúszását sem -, mí g kisebbik részét saját állat aik takarm ányozására tartaléko lják. A lovakon kívül baromfit (tyú kot, kac s át) és diszn ót tart anak. Takarmánynövényeket nagyságú kert taregyáltalán nem term esztenek - jóll eh et házaikh oz to zik - , és konyhakerti növén yekkel is csak elvérve fog lalkoznak.

A fo gat segítségével végez he tik a is, ami az tevékenyis egyfaj ta romás ség hez képest csak a jövedelem t öred ékét adja. A t evék en ység megnyilvánulásának tartj ák. Valódi mennyiséget azért nem remélhetnek, mert Gyula, ahol sike rrel dol gozh atn ának, messze van, a falu hu lladékára pedi g sokan vannak.

A lovat - azon túl, ho gy igásállatként haszn álják - már tenyésztésre is tartják. Egy-két kancájuk éven te ellik, így a felnevelt csikót vagy megtartják, s fo gatos lóvá nevelik, vagy vásá rokban érté kesítik. A lóval való kereskedés nem számukra, jólleh et, sze retik és kívánják a vásár hangulatát és a vásá ro n való üzletel ést. Valódi üzletköt ésre akkor kerül sor, amikor megé lhenem remélhetnek tési neh ézségeik mutatkoznak. Amikor már a bevét elt, s felélt ék a korábbi jövedelmeiket, nem ritka, hogy jobb lovaikat kén ytelen ek eladni vagy elcse rélni. A t éli szezonnak csökkentett lóállománnyal kezd en ek neki, egyrés zt a takarm án yuk sem tart ana ki, másrészt jóval kevesebb mu nkát kell végezni, s ekko r egy-egy ló is elhúzhatja a fogatot. Tavasszal azt án, ha a csikó t eladják, árából vehe tne k a kitelelt ló me llé egy másik fogatos is fekszik. Amikor rendszeresen nagyobb lovat is. A lób an ugyanakkor bevételhez jutnak, akk or a rossz lovat mind ig jobb lóra cserélik, némi ráfizetéssel, ho gy aztán, amikor nincs pén zük, újabb cserével visszaszerezzék a különbség árát.

A kétegyházi romák gaz dasági stratégiája tehát az azonnali jövedelmekre koncentrál, azokat jobbára fel is éli, pedig leh etséges t ök éjét

lovakba fekte ti, melyeket tetszés és igény sze rint mo bilizálhat. A romák itt nem törekszen ek a lakásuk és öltöz ködésük mások számá ra való megmutatására, nem ez az érté kménem ez az em beri élet lényege, hanem jóval fontosabbnak tart ják az egymás iránt i szolidaritás és tiszt el t megnyilvánu lását, ez ped ig a lehetséges családi, ro ko nság i és egyházi ünnepek méltó megünneplésével el. Igy például a gyász vagy a haláleset em lékf o rd ulóina k ünnepe komoly megprób áltatás elé állítja a családo k kö ltségve tésé t. Ezek azonban olyan alkalmak, aho l az embernek meg kell mutatnia rangját és közösségen belüli társadalmi státusát.

Nagycserkeszi példa A bok ort anya-közp ontból lett faluban közel negyven magyar cigánycsa lád él. A romák egyik fele a faluban szétszórtan, a másik fele a hetvenes évekbe n kia lakított C stelepen él. Már a korábbi évtizede kkötödtek a gazben is dasághoz, a tsz, illet ve az állami gazA nagycserkeszi romák érték rendjébe a helybeli parasztokhoz va ló daság alkalmazottai vo lta k, de rendsikeres azo nosulás igazgatja az életet (Szuhay Péter felvétele, 1997) szeresen vállaltak munkát környékszakoso dot t pabeli rasztgazdaságo kban is. Az Au tonómia Alapítvány jóvoltá bó l 1993-t ól közel tíz család önálló termelésbe fogott . A paraszto k gazdaságai ban szerz ett szakismeretek feltételezték a vállalkozás sikerét. A ro mák tö rekvése az volt, ho gya sike res is sikeres és parasztgazdaságok termelés i sze rkeze té t lek épezzék, és ezált al immár önálló árutermelökké váljanak. A termelésh ez nélkül özhet etl en szakismereteket és munkafogásoka t eltanultá k, így ahhoz, hogy önálló gazdas ágvezetést alakítsanak ki, már csupán és a termeléshez induló az Autonómia Alapítvány. volt szükségük. Ebben támogatt a Az a termelésr e vállalkozó család ok az önkormány zat segítségével a bérelt , egy tag ban kö zös földt erül etet a részt családok szerint közel egy ho ldas tago kra parcellázták fel, ahol dinnyet era alapítván y mesztésbe kezd tek. A t erm elés meg indításához sz ükséges kamatmentes kölcsönké nt folyósította, sike rült megvásárolni a got, és sikerü lt fedezni a mel egházh o z sz ükséges f óli át és a vegyszer esikerült visszafizetni a hiteket. Az t erm ést hozott,

leket. A termelés eredményessége a vállalkozó családok önértékelését, szilárddá vált az a sük, hogy képesek és alkalmasak önálló gazdaság vezetésére.

Ennek ellenére az termelési évet a részt családok k özött konfliktus támadt, így a második évben az Autonómia Alapítvány által támogatott programban már csak az induló családok fele vett részt. A programból kiszorult családok kedvét azonban e kudarc sem tántorította el a így az évben felhalmozott tiszta nyereség fel nem élt immár önállóan vállalkoztak a követEltanulták a termeléshez nélkülözhetetlen szakismeretet évi termelésre. Elhatároés munkafogásokat (Szuhay Péter felvétele, Nagycserkesz, 1993) zásukat nagymértékben segítette az önkormányzat romákkaI szembeni szolidáris magatartása. az Autonómia Alapítvány támogatása generálta az önkormányzat további segítségét.

A. helyi közigazgatás felismerte, hogy leginkább azzal segíti a romák társadalmi leszakadásának megszüntetését, ha gazdasági teremt az önálló gazdaságvezetés kialakításához, így a független gazdaság megteremtéséhez. Az Autonómia Alapítvány sikerét éppen azok a családok bizonyítják, akik már az alapítványi gondoskodás saját lábra álltak. Az árutermelésre gazdaságok az, hogy hosszú távú stratégia megvalósulásaként már nem az egyik napról a másikra élés kényszehanem képesek a betakarítás ig, illetve a termény ért ékesít éseIg a korábbl ?evételeket tartalékolni, azaz beosztani, és a jobbára egy összegben befolyt Jövedelmeket a fogyasztás, a újratermelés és a funkciói között újra elosztani. Ehhez persze az is szüks éges, hogya bevételek hosszú hónapokat puritán fogyasztás mellett vészeljék át, aminek megvalósításában persze nélkülözhetetlen bevételi forrásokat jelent a családi pótlék, a jövedelempótló támogatás vagy a szociális segély. a termeléshez nélkülözhetetlen a család, illetve a rokonság szoros összefogása, közös mun-

kája, Mind a dinnye, mind a dohány termesztése intenzív, munkaigényes kultúra. A tavasztól termelt növény valójában nem enged más jövedelemforrások Emellett valójában csak egy saját fogyasztásra és kisállattartás képel. A nagycserkesziek értékrendjében a helybeli parasztokhoz való sikeres azonosulás igazgatja az életet. Eszerint az itteni romák értékét a gazdasági autonómia, az önálló életvezetés és a paraszti értékrend határozza meg.

Ónodi példa Az egykori muzsikus cigányok leszármazottainak közösségéegy helybeli vállalkozó család példáját idézzük. R. Béláné H. Carmen 1992-ben özvegyült meg, férje rejtélyes körülmények között el, majd hosszú keresés után a Sajóból került holtan. Az asszony gyanítja, hogy férjét a környékbeli libafarm emberei ölték meg, mert esetleg kapatos urát lopás on érték, s így akarták a többi cigányt is elrettenteni az amúgy nem ritka jószágdézsmálástól. Korábban a házaspár gazdaságának jövedelmét egya férfi munkahelyének - a miskolci Közterület-fenttartó V állalatnál végzett szippantói munkát - havi fizetése és az ehhez járuló maszekolás bére biztosította, kettejük második gazdaságban folytatott serénykedése - erdei fakitermelés, tüzifaaprítás és házhoz szállítás - egészítette ki. A férfi halálával az asszonynak kellett a gazdaságvezetést tovább vinnie, ahhoz, hogy három kiskorú és egy ipari tanuló gyermekét eltarthassa, a ház OTP-részleteit fizethesse, a kijövedelmet is pótolnia kellett. Kezdetben a megélhetést - a alapozva, illetve résszel kiegészítve - a favágói üzem kiterjesztése biztosította.

Ennek érdekében is magához vette Gyurit, aki munkás, majd üzlettárs, végül élettárs lett. Gyuri parasztgyerek, édesanyjával él, így csak jelenik meg Carmennél, akinek nagyfia hazahozva felesé-

asszonyok a libafarmon (Szuhay Péter felvétele, Onod, 1992)

szippantómunkások a miskolci Közterület-fenntartó Vállalatnál (Szuhay Péter felvétele, 1992)

gét. Így mára a háztartást jobbára a meny vezeti, neveli a gyerekeket is, s ezáltal Carmen nyugodtan élhet a munkának, az üzletnek. Mára a gazdaság bevételei három forrásból származnak. Egyik forrás immár hagyományosan az erdei fakitermelés. Ez szerény, ám kiegyensúlyozott és biztos pénzt jelent. Kiugró, viszont nehezebben kalkulálható a bevétel, illetve a haszon a kereskedelemGyuri autója, majd Carmen 14 éves Zsigulija - amelyet a és nagyfia vezetnek - jelenti a munkaeszközt. Az asszony így élettársával külföldi és belföldi üzleteket bonyolít, az élvez éti cikkeket (dohány, alkohol) a szomszédságában, illetve a soron lakó cigányoknak is árusít ja. Mozgékonysága, kiterjedt társadalmi kapcsolatrendszere szinte kínálta tevékenységi körének harmadik specializálódását. A falusi cigányok körében, a rokonság, majd kéaz körében szocpolos lakások épitését vállalja. E konstrukció nagyjából megegyezik a "taxatív felsorolás" részben leírtakkal.

Carmen története és gazdasági stratégiája nagyban különbözik az ónodi cigánycsaládokétól. Férje halála már különleges status t biztosított számára a cigányközösségen belül. Az, ahogy küzdött férje érdekében az igazság kiderítéséért, férfi módjára vette át a család irányítását és a gazdaság vezetését, tekintélyt teremtett számára. Ezen morális birtokában foghat olyan munkákba, amelyek hagyományosan nem bevett tevékenységek adott közösség rendszerében, s ezért élhet Carmen alapa többi cigányból is.

Karcsai példa

Az Autonómia Alapítvány által támogatott téglaégetési munkaprogram (Szuhay Péter felvétele, Karcsa-Becsked, 1992)

K. Barna a kilencvenes évek elejére a klasszikus parasztgazdaság modelljét valósította meg. Fiatal korában, az ötvenes években mint vándor idénymunkás, még apjával és testvéreivel téglát vetett és égetett Kazincbarcika építkezésein, telente pedig otthon a faluban muzsikált. A tsz-szervez és idején belépett a karcsai tsz-be, ahol 30 éven keresztül dolgozott, többek között mint traktoros. A vagyonnevesítés során feleségével 5 hektár földet és egy traktort kapott. A parasz-

ti munkákat és a paraszti üzemvezetést már a tsz-évek alatt elsajátította, még a hetvenes években egy nagy portájú hagyományos parasztházat vásárolt a falu szélén, ahol háztáji gazdálkodást is folytatott. A, saját tulajdonába került földterületen kiteljesítette korábbi vegyes gazdaságát. Igy ma földjein növényeket takarmányféléket - termeszt, és gyümö1csöst gondoz ennek a házánál bort és pálinkát mér ki -, állatokat tart, tehenet, disznót és baromfit, amelyeket részben formában értékesít, részben pedig feldolgozva házilag mér kL A parasztok úgy fordulnak meg háztartásában hitelbe vásárolt term ékek ért. illetve kölcs önérr, mint máshol ezt a cigányok teszik a parasztok gazdaságaiban. Ennek napszámosai is a parasztok közül kerülnek ki. Mindazonáltal K. Barna nem tagadja cigány voltát, tanácsadóként részt vesz egy cigány folklóregyüttes munkájában, és 1992-ben volt az Autonómia Alapítvány által támogatott téglaégetési munkaprogramnak. Státusa mind a cigányok, mind a magyarok körében magasan értékelt, ám ez közel sem tartható tipikusnak.

Sarkadi példa A településen egykori muzsikus cigányok leszármazottainak mintegy 12 családot egy kisebb rokonsági rendszerbe tartozó része, immár két évtizede intenzív tevékenységgel munkát végez: nagyban fokhagymát termeszt. A korábban részben muzsikáló, részben a parasztok gazdaságaiban napszámosmunkát családok kialakították saját dasági üzern üket, ahol a helybeli parasztok mintájára intenzív monokultúrás gazdálkodásba kezdtek. A fokhagymatermesztés fortélyait, tudományát és az értékesítési csatornák ismeretét a hosszú munkakapcsolat idején elsajátították, így csak határozott döntést kellett hozniuk, hogya fogyasztás néhány esztendei vállalva megteremthessék az önálló gazdálkodás alapjait. Korábban bérleteket, saját földtulajdont szerezve néhány hektáron folytatják úgy a termelést, hogy a családi gazdaság minden tagjának az év nagy részén folyamatos munkát biztosítanak. A fokhagymának való földterület szeptemberi megszántásától az októberi ültetésen át a tavaszi kapálásokig, a májustói augusztusig betakarításig, majd a fokhagyma tisztításáig és séig és az folyamatos értékesítésig jobbára minden munkát maguk végeznek el. A tervezés és tartalékolás segítségével a jövedelmek az augusztussal értékesítési szezonban realizálhatók, ám ez a bevétel beosztva az év egész részén megélhetést biztosít a családok számára. A fokhagymával foglalkozó cigánycsaládok a parasztok között laknak, cigánytelepet nem alkotnak, és így részben el is határolódnak a telepen Büszkék arra, hogy szemben szegény társaikkal, nem és szociális támogatásból élnek és egyenrangúvá váltak aparasztokkal, egyben az elismerést is kicsikarhatták. Ugyancsak büszkék arra, hogy az önálló gazdálkodást már a rendszerváltásnak nevezett megvalósították, és nem szorulnak alapítványi vagy a szociális föld program segítségére. Hangsúlyozzák, hogy dolgos és munkás cigányok, s ahhoz, hogy az ember talpon maradjon, szorgos és takarékos gazdálkodást és életvezetést kell kialakítania.

Tiszakanyári példa A községben 1991 tavaszán jött létre az a civil szervezet, amely G. György zetésével az Autonómia Alapítványnál sikerrel pál yá zott uborkatermeszt ési programra. A szervezet létrehozója és a nyolcvanas években még egy Tisza m en ti vállalatnál dolgozott ahonnan 90-ben elbocsátották. Még aktív munkavállalói korában családja számára üTP-kö!csönnel lakást épített, és konszolidált kispolgári létformát valósított meg. Ahhoz, hogy életvezetését változatlanul fenntarthassa, megélhetést kellett kitalálnia. lévén és mert volt saját autója is, a határok közelségét kihasználva kereskedésbe fogott. Érzékenyen üzleti. élet változásaira is. Még korábban, a Grósz-kormány Idején, arnikor mlOdefolkl.kaphatot; viIágútlevelet s erre éves valutakeretet, többedmagával olyan rövid tarto üzletágat épített ki, amelyben más, emberek számára megcs iná ltatta az útlevelet s az arra pénzt maga vette fel, amely valutakeretet vagy eladta, vag; továbbforgatva a kereskedelemben használta fel. A évek elejének tipikus üzlete a Romániában nagytételben vásárolt p álinkakészletek beszállítása itteni kiszerelése és értékesítése volt. M ás családokról tudjuk, hogy Ukrajnaból rezet is szállítottak, az autó utaster ét úgy alakítva ki, hogy abban közel 100 kg rézlemezt, illetve tömböt helyezhettek el, s a határon áthozva ezt itthon adták el. Ugyancsak általános gyakorlat volt a benzin való beszállítása és annak itthoni értékesítése. Ezek mellett foglalkoztak k, porcelánok való felvá sárlásával és az itteni piacokon, illetve boltok értékesítésével. Ezen tevékenységek mellett lálta ki G. György a biztosabbnak és konszolidáltabbnak árutermelést. A tiszakanyári parasztok már hosszabb Ideje foglalkoztak sen uborkatermesztéssel, s folyamatosan kötöttek a nyíregyh ázi konzervgyárral, miáltal termésüknek eleve biztos piacet remélhettek. A para sztok üzemeiben a hel ybeli cigányokat is foglalkoztatták, s így azok közeépp ez eis megismerhették a termesztés mik éntj ét. A ket a felismerve kereste meg az Autonómia Alapítv.ányt és zott sikerrel. Ennek következtében mind az mind még több tiszakany ári CIgánygazdaság hosszú ráállt a sikeres termelésre. A nyíregyházi konzervgyárral is kötöttek felvásárlási ám a.rra törekedtek, hogy ha a szabad piacon érté kesít h et ik ubork ájukat, akkor odaszállítsák a termést, vállalva annak kockázatát is, ho gya felvásárló felé nem teljesítik a mennyi séget. A kilencvenes évek k öz ép én még úgy G. György gazdasága, hogya családtagok mellett foglalkoztak a árutermeléssel és az országok köz ötti kereskede lemmel.

Összefoglalás Az eddig sorolt pé ldák tovább szaporírhat ók. Általánosságba n kimondható, hogy azokon a településeken, illetve azokban a gazdaságokban, ahol az emberek tevékenységet ta láltak ki a maguk .számára, mintegy képesek voltak a helyi adottságokat és feltételrend szereket kihaszn álni és jól használni - természetesen kapcsolódva korábbi és kapcsolatrendszerükhöz -, ott n éhány tevékenységre koncentralva SIkeres

üzemsze rvezete t alakíthattak ki, és kevésbé sújt ótrák az országba n leját szódó makrogazdasági vá ltozáso k.

A ho l erre kevésbé volt mód, és aho l az em b ere k korábban jobban ki vo ltak szolgáltatva a szocialista nagyipar prolet árst átusba szorító folyamatá nak, ott a gazdasági szerkezetváltás után az életvitelnek nehezebb feltéte lei ad ódtak, így a fennma radásnak a "minden lehetséges munk át meg kell fogn i" kénysze re alakult ki. következik, hogy ezekben a közösségekben, illetve gaz daságokban az év során akár 6-8 tevék eny ségt ípu st is vá ltogatnak az emberek. Aho l a megélhetés minden lehetséges formáját meg kell ragadni, ott éppen ezek a tevékenységi formák kapnak etnikus színezetet, jóllehet, ezek más a szegénység gazdaságának kizáró lagos részét képezik. Így válik ezekben a közösségekben akár a akár a vagy akár a mezgerelés "cigányfoglalkozás" -s á, elrettentve éppen a korábban e tevékenységet is nem cigány szegény embereket attól, ho gy éljenek.

A cigányok köz ötti társadalmi hierarchia csúcsán az üz let esség kap etnikai értelmezést, nagyjából úgy fogalmazva, hogy az ember értékét az önállóság, a mások gazdaságától való független ség, a kevés munkával szerzett nagy jövedelem és a jólét határozza meg. Ebben az értelmezésben a kereskedés, az üzletelés valójában nem munkának, hanem életformának számít, és a korábban jobbára csak az oláh cigányokra szeml élet rnód a cigányok más csoportjai közö tt is egyetemes értelmezést nyert. Akár a akár a dasági már lenézik és megvetik az általuk a szegényekre nek ítélt megélhetési módokat, s azt éppen hogy nem cigányosnak tartják.

A cigányok számára va lójában nem az a kérdés, hogy a formális vagy az informális gazdaságba tartoznak-e, hogy amit a jövedelemszerzés során alkalmaznak, az a közgazdaságtan szerint feketegazdaság vagy láthatatlan gazdaság, hanem az a ké rdés, hogy hogyan tudják magukat a szabadság és a függetlenség kategóriáival úgy leírni, hogya gazdasági folyamatokra minél érzékenyebben reagálva, a regisztrálás kötelezettségét megkerülve életben maradjanak, illetve hatékonyabban "termeljenek", hogy társadalmi hátrányaikat minél hamarabb behozhas sák, az átlagos magyarországi háztartás életszínvonala fölé keveredjenek, mintegy elégtételt véve a többségi társadalom velük szembeni gyakorta diszkriminatívnak mondott eljárásán.

A cigányok etnográfiája

go ndolt kere tek k öz ött . Vagyis az a kérdés, hogy mi tyu kodiak csinálunk valamit így vagy ú gy, vagy mi tyu ko d i cigányok megkülö n bözte tve magunkat a tyukodi pa rasztoktól tesszü k ezt vagy azt, vagy általában mint cigányok cselekszünk ekként vagy akként, megkülönböztetve magukat általában a gázsóktó l.

Rokonsági rendszer

M int már említettük, a magyarországi cigányságról nem beszélhetünk úgy, mint egységes etnikai alakzatról. Az egységesség képzete inkább a politikai és közigazgatási irodalomban, illetve a tömegkommunikáció által megfogalmazott képben, valamint a többség közvéleményében él. Azok az emberek is, akik magukat cigánynak nevezik, tehát a cigányok, legalább három etnikai csoportra osztják magukat. A három etnikai csoport kü lönv álaszthatós ágát az anyanyelvi adja. A cigányság etnográfiai leírását tehát alapveez a tény határozza meg. Ezt az alaphelyzetet bonyolítják a cigányságon belüli foglalkozási és megélhetési kü lönbs égek, és az egyes cigánycsoportok vagyoni és társadalmi helyzete. Vagyis egy etnográfiai összegzésnél nagyon nehéz azt mondani, hogy ilyen vagy olyan a cigányok táplálkozása vagy hanem azt lehet mondani, hogy egyes sikeres oláh cigány csoportok öltözködese vagy táplálkozása ilyen, a munkané lküli, szegény helyzetben telepi romungró cigányok öltözködése vagy táplálkozása olyan.

Es ekkor már a jelzett m ódon csoportokat képezt ünk. ahol az azonosság vagy hasonlóság alapján egymás mellé rendeltünk lokális cig ányköz össégeket. lépésben adott közösségeken belül próbáljuk meghatározni a közösség egészére kulturális normákat és szabályokat, s adott jelenség a csoport ideális, s mindenki által vallott és gyakorolt formáit írjuk le. Ekkor már az átlagtól jelenségeket is a köz éphez igazítottuk. A hasonló csoportok kultur ális normáit közelírjük egymáshoz a második lépésben, így jön létre az öltözködés vagy a táplálkozás rendszerének több csoportváltozata, s legföljebb a csoportváltozatok egymásmellettisége adja a cigányok öltözködésének vagy táp lálkozásának Rendkívül fontos azt is látnunk, hogy ezeknek a jelenségeknek valójában kétféle rendszere létezik. Eg yrészt a tudományok, így az etnográfia és az antropológia is létrehozza, kialakítj a a cigányok szá rmazó rendszereit, másrészt azonban maguk a cigányközösségek is megfogalmazzák társadalmuk során ezeket a szabályrendszereket. Az pedig egy kérdés, hogy ezek a ku lturális alrendszerek - az említett öltözködés vagy táplálkozás, de a sort lehet folytatni a mu latozással, a lakodalommal, a temetéssel, általában a közösség egyes embereihez vagy a közösség egészéhez kapcsolódó szokásrendszerrrel- az ideológia szintj én mennyire kapnak etn ikus magyarázatot és milyen mértékben maradnak meg a közösségre jel-

Abban mindhárom cigány etnikai csoport hasonlít egymásra, hogy mind a nem cigányokkal, mind a más cigánycsoportokkal való házassági kapcsolatuk gya Az emberek tehát a saját etnikai csoportjukba korisága tartozó emberekkel lép nek házasságra, így a rokonsági viszonyok a saját csoporton belül jö nnek lét re. Azokban a rit ka esetekben, amiko r aká r egy cigá ny egy nem cigánnyal, vagy az egyik csoportbeli egy más ik csoportbelivel köt házasságot, a rokonság valameEgy lyik ágát nem oláh cigány férfi és egy romungró házasságában a például, ha a férje k özöss ég ébe költözik, attól kezdve kiszakad saját korábbi roko nsági rendgyermekei oláh cigány identitásban fel, s nem tartják a kapcsolatot a romungró anya vér szerinti és Hasonló a he lyzet, ha akár o láh cigány, akár romungró közösségbe került egy nem cigány, vagyis gázsó házastárs. Ugyanez áll fenn, ha egy cigány kerül be egy nem cigány közösségbe, gyermekei nem cigány identitásúak lesza ronek, és itt is konsági rendszer nek kétirányúsága. Ez a kulturális eljárás fenntartja a csoportok közötti merev határvonalaA cigányközösségek által megfogalmazott szabályrendszer - v idám romamulatság (Gózon Francisco felvétele, Eperjeske, 1992) kat. (Ennek az elvnek az analógiáit megtaláljuk a korábbi paraszti gyakorlatban. Számos leírás szól arról, hogy földrajzi közelségben ám etnikumhoz taremberek egymás közti házasságát a közösségek kölcsönösen tiltják. Így mindkét nehezen volt hogy magyar paraszt fiatalok német paraszt fiatalokka l lépj enek frigyre. A házassági kapcsolatok merevségét jelzi az is, ha azonos etnikumhoz tartozó, ám fiatalok kapcsolatát tiltja vagy tiltani próbálja a közösség.)

A cigány etnikai csoportok önmagukon belül sem jelentenek önálló házasodási kört. Az oláh cigányok esetében - ha már elhalványulóban van is - fon-

tos szempont a törzsi hovatartozás. Az egy-egy törzshöz tartozó emberek szeretettel házasodtak azonos törzsbe tartozó emberekkel. A vándorlás korában még merev szabály volt az azonos törzshöz tartozás szernpontja, de arra is vigyáztak, hogy a párválasztás ne az azonos kompániához tartozó fiatalok körében jöjjön létre, így automatikusan kizárták a közeli rokon házasságok leheszabályrendszer - az azonos törzshöz tartozás és a A saját lokális csoport kizárása - adta meg az oláh cigány rokonsági rendszer alapját. Ebben az maga a kompánia számított rokonságnak, s csak a letelepedéssel párhuzamosan válik totális sá a vér szerinti rokonság rendszerének A letelepedés következtében hamarosan egy új elv is kialakul, a lokális párválasztás Azok az oláh cigány csoportok, amelyek a letelepedéssel együtt elvesztik térbeli mobilitásukat és mozgékonyságukat, hasonlóképpen, mint azt általában a parasztok vagy a korábban letelepedett romungró csoportok, az azonos helyen lakók írja a választás A csoportendogámia kiegészül a lokális endogámiával. A korábbi ellentétben ez egyre inkább megteremti a veszélyét annak, hogy közeli rokonok közötti házasságok egyre nagyobb számban jöjjenek létre. A letelepedés ellenére is mozgékony oláh cigány csoportokat az egzogámia - vagyis a csoporton kívüli választás illetve megóvta a problémától. Egyik esetben a vélt társadalmi alkalmazkodás, másik esetben a különállás hangsúlyozása adja a társadalom keretét. Az egzogámia éppen a lehetséges társadalmi sikereket szolgálja, míg az endogámia a befelé fordulás következményeként a helyi társadalom megmerevedés ét okozza.

A párválasztást - miként a magyarországi paraszti kultúrában is - a réteg-, illetve az osztályszempontok is befolyásolják. Azonos csoporthoz tartozók nem jelentenek automatikusan egy házasodási kört. Ha egy kisváros romungró cigányait nézzük, azt látjuk, hogy azok, akik zenélés és csak zenélés élnek, a magyar cigányok csoportján belül külön társadalmi egységet alkotnak, és szerint korlátozzák a nem vagy nem csak cigányokkal való párkapcsolatokat.

Mindhárom cigány etnikai csoport esetében a rokonsági rendszer széles körének A rokonsági rendszerhez tartozók széles körének számontartása határozza meg az k ör ét, A társadalmi kooperáció a testvérek és unokatestvérek körében jön létre, háttérbe szorítva például a barátságot is. Jóllehet, minden cigány testvérének tekinti a saját etnikai csoportjához tartozó többi cigányt is - így van ez k ülönösen az oláh cigányoknál -, a kooperáció mégis a vér szerinti rokonok közöte jön létre. Ez jelenti az osztozkodás körét is, vagyis a megtermelt vagy megszerzett javak ebben a széles rokonsági körben kerülnek felhasználásra. Ez az a szolidaritási háló, amely a cigányok k öz ött fennáll. Az etnográfiai irodalom szerint a 19. századi magyarországi parasztságra még a rokontársadalmi kapcsolatok müködtetése a de a polgári sel párhuzamosan ez háttérbe szorulva kiegészül a szabad választás nyomán létrejött kapcsolatrendszerrel, vagyis a természet adta, vér szerinti kapcsolatrendszer már nem kizárólagos társadalmi A cigányok egyrészt ezt a gyakorlatot mert ezt tartják normárégi, korábban általánosan jelen lisnak és az élet rendjének, de azért is élnek mind a mai napig ezzel tettel, mert ezt a megoldást tekintik a többség ellen való védekezés leghatékonyabb eszközének.

A cigányközösségek társadalmának alapja így az egy k özös leszármazottak rokonsági rendszere, szemben a nem cigányok nukleáris családi alapon társadalmával. rendA cigányok származásának számontartása vegyes, átmeneti szer. A többség a parasztok - leszármazási rendje egy konzekvens, nyomon rendszer. A gyermekek nevüket apjuk után kapják, évszázadok óta így anyakönyvezik így az apai ági leszármazás a domináns a leszármazási rend számontartásában. A paraszti kultúrában a legális házasság alapját a törvényes házasság, 1895-ig a kizárólag egyházi, 1895 után a polgári és esetleg az egyházi házasság jelenti. A cigánycsoportok kulturális rendszerében a házasság törvényességét nem a törvényes polgári vagy egyházi házasságkötés jelenti. vándorlás körülményei között csoporA vándorlás és az tok a 19. században még az anyai leszármazást tekintették a gyermekek az anya családi nevét kapták, és amennyiben anyakönyvezték úgy azt az anya alapján tették. Ha volt is ebben az a cigányoknak családi és keresztnevük, egymást leginkább saját cigánynevükön tartották számon. A házasság törvényességét a hatalomtól függetlenül maguk állapították meg, a két fiatal egybekelését megünnepelték, és ezt az ünnepséget rítusokkal, szertartásokkal meg, egymásnak fogadalmat tettek, így törvényesnek és legitimnek tekintették a házasságot. a mai A 18. században már letelepedett cigányokat, romungrók eleit, az egyház és a közigazgatás igyekezett saját normáihoz igapróbálta tenni a törvényes házasság intézmézítani és számukra is nyét. Az a feltételezés fogalmazható meg, hogy ez a mindenkori konszolidált és a többségi társadalmi normákkal konform csoportoknál teljesült, míg a letelepedett, ám bizonytalan egzisztenciájú, jobbára szegény és leszakadt csoportoknál nehezen valósult meg.

A különbözö cigány etnikai csoportok a házasság tekintetében ma alapen kétféleképpen viselkednek, és ebben nem az etnikus, hanem a réteghelyzet a vízválasztó. A stabil egzisztenciájú családok egyre inkább fontosnak tartják a házasságkötés társadalmilag intézményesített formájának követését.

Nemcsak teljesítik a polgári és egyházi házasságkötést, hanem nagyszabású ünnepséggel is szentesítik azt. A krízishelyzetben tartósan leszakadt és szegénycsoportok továbbra is fenntartják az együttélésnek nem törvényesített formáját. A családok instabilitása, a rokonsági rendszer szétziláltsága nem etnikus kultúrájukból következik, hanem a szegénység kultúrájából.

Az elmúlt fél évszázadban a cigányok a társadalmi átlaghoz képest korábban kötnek házasságot, és magasabb az egy házasságra jutó élve születések aránya is. E két jelenség k özött szoros összefüggés van. Ha azt feltételezzük, hogy egy családban nem tervezik meg a gyermekek számát és nem védekeznek a gyermekáldással szemben, hogya hosszabb termékenységi több gyermek esik. A 18. századi Magyarországon - különösen a parasztok körében - még általános volt a korai házasodás, s a gyermekek száma ellen nem tettek semmit, s nem dolgoztak ki olyan technikákat, amelyek korlátozták volna a társadalom népesedését.

Egyes protestáns körzetekben - jobbára nyugat-európai példák nyomán m édjait ala 18. század végén a népességgyarapodás korlátozásának kalmazták. A leányokat nem adták férjhez csak húsz-, huszonkét éves kor után, miközben az ország nagy részén a lányok tizenhat éves korukban már

férjhez mentek. (Ebben az nem ritka, hogy Nyugat-Európában már huszonhat, huszonnyolc év fölé emelik a lányok házasodás i korát.) A foeljárásait alkalmazták, és az sem volt ritgamzásgátlás akkor ismert ka, hogy az egyházi tiltás ellenére a nem kívánt terhességet megszakították. A népességnövekedés szabályozását szolgálta az is, hogy nem adtak férjhez minden leányt, s egyre több maradt hajadon. A 20. században már egyre több magyarországi parasztközösségben, a vallástól is függetlenül, csökken az egy házasságra jutó élve születések száma. A gyermekszám korlátozása kezdetben a módosabb parasztk özöss égekre volt a megszerzett vagyon és birtok egybetartását szolgálta, tehát a lehetséges elszegényedés ellen küzdöttek, A gazdaság és a gyermekek száma ilyenformán szoros összefüggésben áll egymással.

A 19. század második felében a közegészségügyi ellátás a visszaszorításával megemelkedik a családokban a gyermekek száma. Igya 19. század végén népességrobbanás következik be. Ezt kezeés korlátozandó válik egyre több parasztközösségben általánossá a születések valamiféle korlátozása. A paraszti népességet tekintve ebben élen járnak a birtokos parasztok, követik a középparasztok, majd a falusi agrárszegénység és legvégül, már csak a második világháború után, az egykori uradalmi, pusztai népesség. A cigányok többsége mintegy a sor legvégén követi e családtervezési modelleket. A születési és a családnagysági mutatók a kilencvenes években nagyjából a harmincas évek paraszti népességének modelljéhez cigány etnikai csoportok hasonlitanak. A két világháború közöte a nagyjából hasonlóképpen viselkedtek. A lányok egyaránt fiatal korban mentek férjhez, nem védekeztek a teherbe esés ellen, és minden megfogant gyermeket igyekeztek kihordani. A gyermekáldást szerenesének és jutalomnak tekintették.

A második világháborút ez az egységes kép széttöredezik.

Több helyen - az uralkodó népesség mintáit követve és átvéve a paraszti értékrendet - kitolják a házasodás i kort, védekeznek a nem kívánt terhesség ellen, a terhesség megszakítása is. Ez a családok iskolázottságával és vagyoni helyzetével áll összefüggésben. hogy ott, ahol a gyermekek továbbtanulnak. vagy a leányokat rendesen ki akarják házasítani és arra törekszenek, hogya családalapítás egyben otthonalapítás is legyen, ott megemelkedik a leányok férjhezmeneteli kora. Ezekben a köz öss égekben már nem fog valaki tizennyolc éves korában vénlánynak számítani, s ha értékké válik ez a családi viselkedés, társadalmi normává lesz a házasodás korának kitolása. Ebben a közösségben kezdve a fiatalon való férjhezmenés lesz a gúny vagy a megszólás tárgya.

A kilátástalan helyzetben családok, ahol a gyermeket fol yamatos iskolai kudarcok érik és a tanulás nem lesz hasznosítható érték, ahol az általános szegénység a mindennapi élet ott megmaradnak a korábbi szokások: a korai házasság, a sok gyerek, a családtervezés hiánya vagy megfogalmazott szükségtelensége.

Több elmélet született arról, hogyacigányközösségekben azért van sok gyerek, mert a cigányok a gyermekeket jövedelemszerzésre használják fel, vagyis a gyermekek tartják el szüleiket az utánuk járó családi pótlék segítségével. N em kizárt, hogy vannak olyan családok, ahol a család jövedelemstruktúrájában nagy van a családi pótléknak, akár a bevételek nagyobb hányada is származhat ám ok-okozati összefüggés még nem mutat-

ható ki e két dolog Közgazdasági számításokat alkalmazva inkább irracionálisnak ez, hisz egy-egy gyermek költségei messze meghaladják az utánuk járó juttatásokat.

Sokkal hogy ugyanaz a társadalmi norma a mai szegény sorsú cigánycsaládoknál és k özöss égeknél, mint a két világháború közötti nem cigány uradalmi cselédségnél. (Ahol a családoknak valójában sem földjük, sem termelési eszközük, sem egyéb tökéjük és ingatlanjuk nincs, s ahol a fizikai elmúltával semmi nem biztosítja az emberek megélhetését, ott egyedül a generáció nyers munkaereje lehet a munk áb ól immáron támasza.) A magas gyermekszám magyarázata egyes cigányközösségekben etnikus színezetet kaphat, és kifejezett társadalmi törekvés és szándék megvalósulása lehet. Itt minden bizonnyal az amelynek soaz elv rán az etnikus csoportok a rájuk vonatkoztatott negatív leírásokat pozitívvá változtatják.

Amikor a cigányokkal szemben az a vád fogalmazódik meg, hogy "szaporák", és ilyen módon és hogy a gyermekeket anyagi kell szülik, akkor tenni, hogy a cigányközösségekben éppen azért van sok gyermek, mert a cigányok a gyermekáldást szerencsének tartják és attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van.

A cigányok s attól cigány a cigány, hogy sok gyereke VEn ( Erdély i Zoltán felv étele, 1963, Eperjessy felvétele, Ortilos, 1954)

Régen a sokgyermekes család általános v olt, a mese is arról a szegény emberszól, akinek annyi gyereke van, mint a rosta lika, s még eggyel több. S mert a sok gyermek nehézséget is jelentett, megvolt hozzá a biztatás: "Ahol nyáj van, ott

I

81

is van ". "Pohárból, sosincs elég a háznál. " "M ennél több, annál szebb." - S még sorolhatnám azokat a népi szólásokat, am ely ek mind a sok gyermek mellett érvelnek.

A sok gyermek , a gyermekáldás jelentett, míg a a gyermektelenség szerencsétlensége és szégyene volt a családnak.

Nagy Olga: A törvény szorításában, 50. old.

A cselédasszonyok mosni, taka rítan i járnak az urasághoz, néha napszámba is járnak. Ilyenkor a gyermekeket a bízzák és ennek gyakori következményei a gyermekszerencsétlenségek. Nyolc-tíz éves korában a gyermek már kiuzsorázza napszámba jár. A cseléd szereti a sok gyereket, mert ha Amíg csak meg nem házasodik a fiú, vagy alá nem kerül a leány, keresete az apját illeti.

Bosnyák Béla: Cselédek Oros községben, 127-128. old.

Az egy törzsbe tartozók között igen az összetartozási érzés. Egymást mindenben segítik, egymástól nem lopnak, egymást nem csapják be. Ezt a cigánytörvény (romani kris) is tiltja. A törzsi , családi törvények betartására ügyelt a cigánytörvényszék. H a valaki nem módon cselekedett, v étett a törvény ellen, hoösszeült a törvényszék (svato). Ha a család ellen v ét valak i, ha más zott asszonyt, becsapott valak it, adósságát nem adta meg, felesége elrosszult, a megszöktetett lányt elhagyta stb. esetekben ült össze az alkalmi törvény. Valaki kérésére hívták össze, s a legöregebb férfiakból állt. Feltették a kérdést, mit érdemel az ilMindenki szabadon elmondhatta a v élemény ét, majd a "vajda" döntött, ítéletet mondott. Az ítélet ellen fellebezni nem lehetett. A döntést mindenki tiszteletben tartotta. A döntés tekintélyen és a közösség összetartó erején alapult. A törvény joga nem v olt, fejlettebb erkölcsi érzékelfogadása, mivel a törvényszéknek re vallott. E társasbiráskodásnak jellegzetes szertartásai, az eljárás lefolyásának bizonyos szabályai voltak. Az ítélet lehetett szigorú is. Van halálos és van megbocsátható Az árulás mindig halálos volt. (Pl. a bánomi ballada is szól.) A halálos örök kizárást jelentett, a megbocsátható néhány évi kizárást.

Rostás -Farkas-Karsai: A cigányok hiedelemvilága, 57. old.

Telepek, lakásviszonyok 1971 -ben, a reprezentatív szociológiai felmérés szerint a magyarországi cigányok lakásainak még mintegy kétharmada volt elkülönült telepeken, vagyis olyan zárt települési egységekben, amelyek a parasztok lakta települések (falvak és városok) szélén, a település központjától távol feküdtek. Ezek a telepek jobbára homogén cigánynépességnek adtak otthont. Akár e zárt telepek, akár a telepü l ésszéleken, de mindenesetre alul értékelt övea nem cigányutcák eredete távolabbi történeti korokba nyúlik vissza, A 18. századból ránk maradt városi és falusi térképek már arról tanúskodna k, h o gy ekko rra létrejöttek a településen belül jól körü lhatárolható cigánynegyed ek. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden telep történetét ilyen távocili múltba visszaveze t he tjük, viszont az t bizton állíthatjuk, hogya gánytel ep ek , illet ve a negyed ek a korábban kialakult mechanizmus mintájára

jöttek létre. A Mária Terézia felvilágo sult ab szolutizmu sa törvényben szabályo zta és célul ki a vánd o rló cigán ycsoportok let elepedését. Mind ez a tény, mind pedi g az egye s települések és az egyes cigánycsoportok kö z ötti racionális gazdasági kapcsolatok tették ezt a fol yamatot. A mai muzsikus és a kárpáti cigányok akik már ebben az szakban több évszázada itt éltek, a 18. század végére gyakorlatilag letel epedtek. Számukra a falu vagy a város közbirtokossága vagy földe sura jelölt ki területet, jobbára a település sz éértéktelen földeket, lén leginkább Az 1770-es évekb en Mária Terézia uralkodása alatt országos ö sszeírás ké szült a cigányokr ól, amelyben kö zségr e összeírták a cigánycsaládo kat, a és fo glako zását , feleségét és gy ermeke it, jelezve mindenkinek az életkorát. N éhány település eseté ben ezt öss zeve te ttü k az ekko rt ájt kel etkez ett, illetve a kéanyakönyvi bejegyzésekkel , és azt tapasztaltuk, hogy az összeíráso k való ban letelepedett, stabil nép ességet takarnak. A z ek k o r keletkezett cigá ny negyede k (eze ket már a 19. sz ázadi források és a 20. századi népi fordulatok gyako rta illetik London, Párizs, Kr akkó elnevezéssel, utalva a Ott telepedtek meg, ahol munkájukhoz alkalmas fát találtak, vagy ahol lakottságra ) gyako rla tierre engedélyt kaptak (Gönyey Sándor felv étele, Bogyiszló, 1928, lag az 1960-as éve kig Németh István f elv étele, Alsópáhok, 1988) megha tá rozták a cigán yok tel epülésen belüli hel yét.

Viszonyla g jól megk ülönvoltak egymástól a ze nészek, kovácsok vagy a sárm un káso k negye de i. A sármunkások rends zerint gödör mellett éltek, hiszen kezde t be n ott jelöltek ki számukra helyet, ahol téglakészítéshez alkalmas agyago t találtak. A zenészek valamivel körülmények közöte élhettek, s

..

183

inkább a nagyobb településeken belül alkottak negyedeket.

A 19. század során, amikor a zenészek iránti keres let megnövekedett, spontán mó do n is lét rejöh ettek a városi szegénynegyedeken belül cigányutcák.

Már akkor odaköltöztek a muzsikuscsaládok, ahololcsóbban megvehették a kisebb telkeken a kisebb házakat.

A 20. század harmadában egy újabb telepkialakulási fo lyamatot rögzíthetünk. a Dél-Dunántúlon az vándorló vagy másképpen huzamosabb ideig egy helyben lakó, famunkával, foglalkozó beás cigányok ragadtak meg A zenészek valam iv el körülmények között éltek (Vajkai Aurél ideiglenes lakóhe lyük ön. A terfelvétele, Tótkomlós, 1955) mékek iránti kereslet megcsappanása késztette arra, hogy új fog lalkozás, illetve megélhetés után nézzenek. Ko rábban az uradalvimakkaI álltak szonyban, s ott telepedtek meg, ahol munkájukhoz alkalmas fát találtak, illetve ahol erre engedélyt kaptak.

A 19. század második felében a mai oláh cigányok dei megjelentek Magyarországon is, s hosszú keresztül még vándoroltak, mígnem kümegyei rendelkezések, majd az 1916-os belügyminiszteri rendelet nyomán a húszas évekre is letelep ítik.

Az 1950-es években a települési elkülönültséget mintegy 90%-osra tehetjük. Ezeken Jllegálisan épült szükségház a kilencvenes években a telepeken a cigányok lakta há(Barati Gábor felvétele, 1991) zak még egy- vagy kétosztatúak voltak, általában vályogtéglab ól vagy döngölt készültek. A házakban, a telepen jobbára nem volt villany és nem volt még közkút sem. A telep zsúfolt volt, a házakhoz nem tartozott kert, földterület.

Az 1961 -es párthatározat nyomán 1964- ben rendelet szü letett a jobbára cigá nyok lak ta, "szociális követelmény ekn ek nem te lepek felszámo lására. A rendelet kölcsönfe ltételeket bi ztosított az Volt, ahol a telepeket úton számoltá fel, a lakásh o z segített cigányokat azonban gyakorta újabb telepeken találjuk. A kedvezményes hitelakció feltétele volt az egyéves munkaviszony. Az OTP hitelakciója és a ta nácsi segítség nyomán költözhettek új házakba az emberek. Azok az épületek azonban, amelyek ekkor épültek, csak részleges javulást hozhattak a cigányok életében.

Igaz, hogya felhúzott épületek már téglából épültek s volt bennük szoba-konyha, bevezették az áramot is, bár a vizet már nem vitték be így is jóval meghaladták a korábbi putrinak nevetett épületek technikai színvonalát, de messze elmaradtak az adott községekben uralkodó normális lakás elvárásaitól. Nem véletlenül nevezték ezeket Cs-, vagyis csökkentett értélakásoknak. Ezenfelül az épületek állagát az is befolyásolta, hogy az gyakran rossz .. . a gettó.. . (Szuhay Péterfelvétele, Ózd, 1992) bontási anyagokból készültek, ugyanis a hivatalos az eredetileg kiutalt anyagot eladták a feketepiacon. A régi de sokfelé a falu más részein újabb telepek alakulhattak h Az 1993-1994-es szociológiai felvétel szerint a telepi lakások aránya megközelíti a 14%-ot. 1971-ben Budapesten még acigánylakások közel30%-a volt telepi lakás, mára már itt ilyen nincs, a vidéki városok 70%-os aránya 17%-ra, míg a községek 69,5 %-os aránya 14,5%-ra csökkent, Az északi régióban a legmagasabb a telepi lakások aránya, közel 30 %, míg Eszak-Dunántúlon egyáltalán nincsenek telepi lakáso k.

Megítélésünk szerint a kilencvenes évek felében induló "szocpolos" lakásépítési akció ismét a cigánytelepek kialakulása irányába rom vagy az annál többgyerekes, ám önálló lakással nem rendelkezo Clganycsaládok - mint egyébként más családok is - szociálpolitikai támogatást kaphatnak új otthon teremtésére, ha az építési költségek egyharmadával nek, illetve az új házat már egyharmad részben megépítették. A cigánycsal ádoknak rendszerint nincs olyan építési telke, aho l az építkezéshez hozzáfoghatnának, ezért a helyi önkormányzat jóindulatától függ, ho gy számukra hol

p:

I8

5

jelölnek ki építési telket. A helyi önkormányzatok pedig rendszerint úgy döntenek, hogy ezeket az építési telkeket vagy a már cigányok által lakott részek szomszédságában jelölik ki, vagy olyan területet választanak, amely a település központjától távol esik, ahol egy tömbben biztosítanak a cigányok számára.

A probléma itt az, hogyacigányoknak nem kínálnak fel választási lehehanem kimondják, "itt építkezhersz és sehol máshol". Ez az "itt" rendszerint egy már eleve szegregált terület, de elvérve az is - és ez módszer szöges ellentéte - , hogy az önkormányzat a cigányok szétaz szóratásában látja a község "biztonságát". Tehát egyik esetben sem a cigány választanak, hanem ahhoz kell alkalmazkodniuk, ahogy róluk a közigazgatás határoz.

Ezen újkori lakásépítések is hasonló problémát "termelnek ki", mint kokiszolgáltatott helyzetben vannak. Igazán nincs meg az az rábban. Az összeg, akárcsak az épület felhúzásának egyharmad részéig eljutnának.

Ha nincs pénzük, viszont építkezni akarnak - s akarnak, mert nincs lakásuk -, ki vannak szolgáltatva az építési vállalkozónak. A vállalkozó ugyanis felajánlhatja, hogy felhúzza saját költségén a házat a kívánt egyharmadig. ám ennek fejében elkéri a családoktól a szociálpolitikai támogatást. O hozza az épületet nyeresékulcsrakész állapotba és ahhoz, hogy számára az üzlet ges legyen, a szocpolos támogatásból építi fel az egész épületet úgy, hogy abból számára tiszta nyereség maradjon. Ahhoz, hogy valóban nyereséget realizálhasson, vagy bontási anyagból kell építenie, vagy anyagot kell "kilopnia" a házból, vagy kevesebbet teljesít, mint ami a jóváhagyott építési tervben szerepel. És ha már áll is a ház, a családok - pénzük nem lévén - nem tudják azt rendesen berendezni, a padozat beton marad, a nem kerül csaptelep és kád.

Es a szerényen berendezett ház fenntartási költségeit is nehezen tudják állni.

Még egy adatot érdemes idézni. Azoknak az aránya, akiknek a szomszédságában kizárólagosan vagy túlnyomórészt cigánycsaládok laknak, Budapesten a legalacsonyabb, közel 6%, a falvakban 30%, míg a vidéki városokban a legmagasabb, 36%.

"A régi cigányok mindig valahol egy grófnál, egy uraságnál szeel, az kijelölte nekik, hol rakhatnak gunyhót. Hogy odafogadta ez azt is jelentette, hogy zaklatásától védve voltak. Tehát a gróf védnökséaz övé volt. A aki vigyázzget is vállalt, vagyis azt, hogy minden ban állt a gróf nem zaklatta ezután az embert. Hatalmas fizikai munka volt, amit csináltak, csattogtak a fejSZék az ... fózsefnapkor v olt az indulás, március tizenkilencedikén. Nem maradtak egy helyen egy éon él tovább. Ha v alaki ragályos betegségben meghalt, akkor már szedték a sátorfát, mentek tovább, és azt a helyet úgy jelölték meg, hogy a bokrokra színes rongyokat dobáltak, ez azt jelentette, ide ne települjetek; megvolt a egészségügyi v édek ezés. Volt olyan is, hogy nem tetszett nekik az uraság viselkedécsapatot megse. Ha haragból mentek el, akkor azt is jelezték, hogy a védjék: tüzes üszköket összevissza dobáltak. Ez azt jelentette, hogy zavarodás, szóval, hogy itt nem szabad megmaradni. f ött a csapat, azok elkezdtek nem szortdleszéjjel, haször nyomozni, szaglászni, hogy mi volt itt. Ha a nem úgy békésen otthagyták, azt jelentette, hogy ide lehet települni, nyugodtan égtek el a tüzek... " Diósi Ágnes: Cigányút, 116-117. old.

A telepre 1951-ben kerültem szüleimmel, 5 éves koromban, és itt éltem, míg a viskónkat - nos nem mind, de sok helyen dózerral -, ha nem tudoakkor utasításra lebontották, illetve a föld felszín ével egyentették. Ugyan Háromfapusztára az utóbbi eljárás nem volt Szüleink lebontották a viskókat, és érdekes mádon, tekintettel arra, hogy az egész telep valamilyen rokonságban volt, nem csoportosultak, hanem ahány család volt a telepen, annyifelé költöztek.

Orsós Lajos: A putritól a 1. A cigánykérdés nem térhetünk ki . Életünk át van az életükkel.

Megnehezíti a kérdés rendezését az, hogy társadalmunk igen nagy része káros ítélettel van velük szemben. Húzódoznak és elítélik, megvetik 2. A cigánytelepek felszámolását progresszíve kell végezni abból az általános kiindulva, hogy aki megérdemli és a beilleszkedésre alkalmassá vált, csak az kapjon házhelyet. A magyar lakosság mutatkozó ellenállást csak úgy tudjuk leküzdeni, ha a cigányok "érdem alapján" kapják a házhelyet. Ezen érdemek közé a tisztaság és mellé feltétlenül szükséges a legalábbhároméves rendszeres munkaviszonynak követelményként való felállítása.

Seres Géza: Tiszta környezet

A telepi kultúra a cigányszegénység legjellegzetesebb életformája, ezért nemcsak legreprezentatívabb a szegénykultúrának, de hovatovább ez a kultúra jelenti a magyarországi szegénykultúrát.

Ez a szegénykultúra jóval távolabb áll a többségi kultúráktól, mint nem cigány változatai. Említettük már, hogy a modernkori szegények - bármennyire is így élik meg és kultúrájuk létrehozásánál bármennyire is a kÖZépkorban valóban kiszakadó rétegek kulturális mintáiból építkeznek - valójában soha nem estek ki a következményekénttársadalom hálójából, csak - a társadalom annak legaljára kerültek. Ezzel szemben a cigányokkal egészen más a helyzet. A cikívül állt. Tömegányság soha nem szakadt ki a társadalomból, pont ges betagozódása csak az utóbbi 40-50 évben indult be. Ez a folyamat az utóbbi 5-6 évben leállt. Ennek következtében mára valós veszélynek hogy többségük leszakad a társadalomról. N em a most átstrukturálódó társadalom legaljára kerülésének van szó (hiszen többségük most is ott van), hanem arról, hogy újból kikerül Ha ez bekövetkezik, akkor egy - a társadalom egészével szembeni - rendkívül ellenséges, etnikai-szociális szubkultúra formáját fogja ölteni.

Azzal, hogy vándorlásuk során kialakult közösségi struktúrájukat izolált településekre zsúfolódnak össze, ahelyett, hogy közeledn ének, valójában - rövid távon mindenleéppen - távolodnak a többségi kultúráktól. Társadalmon kívüli letelepedésükkel oly mértékben konzerválták viszonyaikat, hogy ez már önmagában is rendkívül gátjává vált a integrációs Ambrus Péter: A szegénykultúra A szegénység- és ezen belül különösen acigányszegénység - kultúrája kifejetartós kívülzetten mereu, változásra nehezen hajlamos kultúra. (Ami rekesztésének Frigid azért hangsúlyozzuk, hogy értváljon a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás rendkívüli nehézsége. Ez nem csekély megpróbáltatást jelent a többségi környezet számára is.

\ 87

A cigányság, ahogy letelepedéskor is közösségei struktúráját, úgy most a való kiáramlásánál is megtartotta a telepi kultúra sajátosságait.

Ezért történhet meg, hogy ahol van jelen, azonnal telepi vagy ahhoz hasonló v iszonyokat teremt. Márpedig ez szinte mindig bekövetkezik.

Ambrus Péter: A szegénykultúra

A cigányok számára a m egsegítésüket célzó, államilag támogatott politika a szó szoros értelmében áldás vo lt. A k ét, etnikai csoport egymáshoz illeszk edésének problémája ma m égis súlyosabb, mint v olt a lakásprogram beindítása Egyik apró jele ennek az egész Magyarországon elterjedt (és vándortörténet a lakótelepi parkettát elCsehszlovák iában ugyancsak cigányok ról - ez a toposz a cigányo k és magyarole közötti érintkezés ellenére is v irul. Megkíséreltem , hogy ezt a,kár csak egyetlen valóban megtörtént esettel is alátámasszam, de nem sik erült. Igy arra a következtetésre jutottam, hogy a történet nem valóságos tényeken, hanem a cigányok feltételezett természetén alapszik, olyanfajta dolog ez, am it m egcsinálnának, tehát biztosan meg is teis hogy a legszik. Az ily esfajta hiedelmek szívóssága abból a hírt közli: "Megtörtént, hogy egy ciutóbbi (1985) tanácsi jelentés a gánycsalád, amely a putriból összko mfo rtos házba költ özött , használta a padlódeszkákat." Részleteket, m int általában, nem k özöltek.

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 78. old.

Lassan azon ban már azok a reményb eli is kezdtek elfogyni, akik k edv ezményes telekkel, kamatm entes k ölcsönnel és munkahelyi támogatással, de az m eg tudtak indulni. Modot lehetett találni az elrészlet, az elengedésére, a részleteket persze az építkeígy is vállalni kellett. Ebben az esetben azonban már nem az hanem a tanácsi testület tárgyalt a vállalkozóval. o. M .-né: "Hát én úgy terveztem, hogy legalább egy sz ép lakás ... száz, vagy az t hiszem, 80 ezer fori ntot ve ttü nk fel . .. adtak annak, aki építette a házat .. . mi nem kaptunk pénzt a kézbe ... ve tte a téglát ... Egy hónap alatt meg is építette a ... rendes ember vo lt . .., de azért az mégis csak jobb, hogyha saját maga mindegyik szobában van egy család veszi a pénzt a kezébe, és beosztja ... Most ·. . Ezen a telken van még néhány épület ott is van egy lány om 3 gyerekkel, az le .. . a nagyban lakik egy kü lön család ... az uram bátyjának a lámeg már nya épített oda."

G. K.-né: ".. . No, megnéz tem a telket, felmentem, azt mondtam, hogy nekem passzol, mert köze l van az így aztán ebbe a telekbe megm aradtunk ·. . a mester szedett minden pénzt f el, én m eg kaptam a szelv ény t, mikor mennyi összeget ve tt f el ... és amikor átadás lett vo lna, én a lakást nem akartam átvenni ·.. a mai napig nin csen m eg, am it a rajz elköve tel ... annyira meggyoztele, hogy k ény telen, muszáj voltam a lakást átvenn i."

Ber ey Kat alin: A cigá nytel ep ek felszámolása és Cigányélet, 128-129. old.

A cigány népesség arányának növ ekedésével párhuzamosan a felköltözés ki épul ése és után stratégiái is megváltoztak, a ma már nem a hagyományos cigánytelepek, hanem a leromlott etnikai gettó ténye igen pesti városrészek felé irányuln ak . A k ialak ulófélben

Úgy hogy a munkanélküliség, kábítószer-f ogyasztás, nözés stb. mellett újabb nemkívánatos téren sikerül f elzárkóznunk a nyugati piacgazdaságokhoz, miközben gazdasági lemaradásunk egyre inkább f okozódik velük szemben. A szegregdláddst társadalm i folyamatok számottemegváltozása nélkül arra kell számítanunk, hogy a cigány népesség Bu dapesten belüli számának és arányának növekedésével párhuzamosan a gettósodási tendenciák fognak, és várhatóan fog a faji összeütközések etnikai gettó bu fellángolása. Ldtnikell, hogy a nagy dapesti megjelenése, mintegy a jéghegy csúcsaként, a magyarországi cigányság tarthatatlan társadalmi helyzetére hívja fel a figyelmet. Meg kellene végre értenünk, itt és most nem arról van szó, hogy szeressük a cigányokat vagy sem, hanem arról, hogy mivel európai alapnormákat szem tartva nin cs más választásunk, mint hogy együtt éljünk, jó lenne ezt az együttélést legalább min él inkább tenni.

Ladányi János: A lakásrendszer változásai és a cigány nép esség té rben i elhelyezkedésén ek áta laku lása Budapesten

Lakáskultúra Ismét fel kell tennünk a kérdést, hogy a cigányok lakásviszonyai, a lakások mi illetve azok használata és díszítettség e mily en m értékbe n az etnikus kultúra és milyen mértékben a szegé nységku lt ú ra része. Mi n t a ku ltúra sok más területén ezekre a kérdésekre se m szü lettek átfo gó vizsgálatok, így egzakt módon pontos eloszlásokat és szám o kkal igazolható típusokat n em m o n d h atunk. Benyomásainkból azonban a tendenciák rajzolhatok fe l. Nagyon ke vés család számára adatott m eg a lakás m egválasztásán ak való di sége. A legtöbb család ott és olyan m ódon él, ahol számára a társadalo m , a közigazgatás vagy saját teret mutattak. Akik a h even es, nyolcvanas évek során jutottak C s-lakásho z, vagy a kil encvenes éve kben "szocpolos" lakáshoz, azok szám ára a mindenkori m érnöki és a szoci álpolitikai szabják meg az élet kereteit. Hasonlóképpen van ez azokkal a családokkal, akik szükséglakásban, régi cselédházban, kolóni a épületben vagy ép pen régi parasztházban kapnak, illetve szerezne k m aguknak lakást. az is következik, hogy a rendelkezésre álló t ér szabja meg az élet kereteit. Akik családi házat építenek, azok m ár na gyobb hat áro zh at ják meg, hogy milyen térben és hogyan akarnak élni .

A lakás ha sználatának típusait a legsze gény ebbek és a legsikeresebb ek rajzolhatjuk fel. A szegé nyek vizes, zsúfolt és rossz végpontjai lakásokban laknak. Bútoraik alig van n ak, azok jobbára fekhe lyekre korlátozódnak. nem alakulnak ki a lakásban funkciójú hel yiségek, egy ol yan t ér van, ahol az élet zaj lik. Együtt, egy szo bában , egy ágyban is alszanak gyereke k, t est vérek. Ott ahol alszanak, s ott kellene a gyerekeknek is tanulniuk, ahol a do lgoznak vagy a telepiek összesereglenek. Ezekben a lakásokban víz jobbára n in csen, ezért a tisztálkodási se m adottak. Itt n em beszélh etü n k a lakulturális Olyan bútoro k vannak, kás berendezésének amihez a család épp en hozz ájutott. Ez nem a kultúra választása, ez a szegénység kilátástalansága. Es nem ha ez ekbe n a lakásnak neh ezen nevez h eterekben gyakoriak a betegségek is.

Azok a családok, akik régi parasztházakba költöz tek, általában háromosztatú épülethez jutottak. Ezen házak leggyakoribb beosztása szoba-konyhaszoba, de általában az épülethez kamra is tartozik és a portán istálló, nyári konyha és melléképületek is állhatnak. E régi parasztházakban a lakás használatának két altípusát figyelhetjük meg. (A lakás használata természetesen minden esetben függvénye az együtt személyek számának, hiszen máshogy lehet élni és ilyenformán a lakást beosztani, ha csak egy házaspár él a lakásba és máshogy, ha a három, négy gyermekkel, esetleg valamelyik gyermek házas társával és azok gyermekeivel élnek együtt. De más a helyzet akkor is, ha a gyermekek még kicsik vagy ha már nagyok.)

Az egyik törekvés az, hogy a lakás egyik szobáját tisztaszobaként vagy legalábbis arra törekednek, hogy ezt a helyiséget szépen, új vagy legalábbis jó állapotú bútorokkal rendezzék be. A szoba dísze a szekrénysor, amelyen porcelánfigurák, kávéscsészék és pohárkészletek, emléktárgyak sorakoznak, a szekrény tetejét pedig üres vagy telt italos üvegek díszítik. Az fölött még ma is divat a nagyposzter. A szoba ilyetén elrendezése eddig szinte A szegény cigányok lakásában egy olyan tér van, ahol az .élet,zajlik, o;t mindenben követi a ahol alszanak (Bozzi Vera felvétele, 1992, Barari Gabor felvetele, parasztok mintáit. Ami kü1991) lönbséget talán felismerhetünk, az a szoba festésének különös díszítettsége és színharm óniája, valamint a képek ma ,is kultusza. Szinte az egész rokonsági rendszer megjelenik a nagymeretu applikált apró fotókon. Ha a család az egyik szobát tisztaszobának tartja fenn, akkor az együtt a másik szobában együtt alszanak, azonban már nem abban

90 I

a zsúfoltságban, amiben a legszegényebbek. Az élet azért a nap nagy részében a konyhában zajlik, itt is mosakszanak, mert ezekben a házakban még nincs A parasztházak használatának másik változata szerint külön szobában alszanak a gyerekek és a Itt kevésbé szempont a tárgyi felhalmozás, a lakást a legracionálisabban próbálják használni. Ez a döntés összefüggésben áll az individualizálódással, amikor a család már tekintettel van egyes tagjainak egyéni érdekeire és már nem mindent maga alá szempont a kizárólagos együttlét. A saját szoba nagyobb ad a gyermekeknek, akár az iskolai felkészülésre, akár az élet lóbb szervezésére.

Azok a családok, akik maguk építette családi házban élnek, már egyszerre tudják megvalósítani a tisztaszoba és a gyekülön szobájának kulturális elvárását. Ezekben a házakban szinte már általános, hogya ház részében, centrális helyen nagynappalit alakítanak ki. A nappali átveszi a korábbi konyha több funkcióját és a konyha megmarad a háziasszony kizárólagos birodalmának. A családi házak nagy részét éppen a nyolcvanas évek kezmunkanélküliség miatt többen nem tudták befejezni, illetve nem tudják a korábbi színvonalon fenntartani.

Ha a lakások valamelyik típusára mégis azt kellene mondanunk, hogy cigány etnikus jelleget hordoz, akkor azt leginkább azokra a lakásokra mondhatnánk. ahol használóik kifeje-

Polgárosodó cigánycsalád nappalija (H ajtmanszky Zoltán felvétele, 1992)

Etnikus jelleget hordozó lakás - használói kifejezetten megfogalmazzák annak cigányos jellegét (Vass Klára felvétele, 1990)

ze tten megfogalmazzák annak cigányos jellegét. Ezek az emberek rendsze rint a kerülnek ki, s pont azt élik meg, hogy sike res, gazdag és üzletes emberek szinte az élet minden területén a jóléte t kell demonstrálniuk, me rt ezzel gondolják a társadalomban az kiharcolni. Ez már a gazdagság látszatának kultúrája. Ez is de a gazdagok mintáit követi. Következetlen abban az értelemben, hogy keverednek a valód i és a Márvány például a padlóburkoló, de már a mennyezet vakolatdíszét préselt helyettesíti. Arra törekednek, hogy frekventált, illetve gazdagnak számító helyen építkezzenek és házuk, lakásuk versenyre kelhessen a helyi gazdagok házaival.

A szobában, ahol én gyermekéveimet töltöttem, csak a mi kis családunk öt tagja lakott, de annyit forogtam azokban a többcsaládos szobákban is, amelyekben sokszor húsz személynek kellett volna valami módon megférnie, barátaim s játszóreggelente "": pajtásaim, akik kivétel nélkül ilyen odúkból nek a lakásoknak és erkölcsét lehelték lei magukból, hogy emlékeimen .at szinte szagolom azok áporodott éjszakai hallom az zörejeket, sóhajokat és nyögéseket. Néha úgy rémlik, mintha egészgyermekségemet valóban én is azokban a szobákban töltöttem volna, amelyekben fogantatástól a halálig minden mások füle hallatára megy végbe.

Illyés Gyula: Puszták népe, 183. old.

Lakásaik, melyeket gazdájuktól kapnak, rendszerint nem felelnek meg a higiénia követelményeinek: túlzsúfolt, nehezen rossz lakások.

Számos cseléd lakását megtekintettem, ezek között egy béresgazda lakása volt a legjobb. Egy szobából és egyfél pitvarból állott. A szoba méretei 2 és fél, 5 ésfél méter. Szóval 68,75 köbméter Laktak benne hatan. Tehát a szükséges lakásokat fele volt meg. De s,úlyosbító körülmény, hogy a különbe,,! is nem Altalában a friss fogalma a[alusi emberek ismeretlen.

Nyáron kint, az udvaron feküsznek. Télen azonban betapasztják az ablakokat, hogy a meleg ki ne menjen. A szoba bútorzata két ágyból, egy gyalult egy szekrényes lócából és néhány állt. A padló van, ez illilea hoz, mely már a lakások túlzsúfoltsága következtében zs kevés kzvétellel a cselédházakban. A falakat szent olajnyomatok díszítik, amelyeket a máriapécsi búcsúkon vásárolnak. Pár évvel több család is lakott egy szobában. Ma ez általában van, bár egyes helyeken még ma sem ismeretlen.

Bosnyák Béla: Cselédek Oros községben, 126-127. old .

Tizenöt évig laktam egy udvarban cigányokkal, közvetlen a Horváth családdal. Közös fal, közös udvar, kis lakások. N ekzk kü lönösen kicsi volt, mert öt személy helyett sokszor tízen laktak. Barátokat, rokonokat fogadtak be, számuk mindig szaporodott. A szomszédi viszonyomat a kezdet kezdejól kialakítottam az összes udvarbeliekkel. A határozott magatartásommal és az irántuk való bizalommal tekintélyemet, megérezték azt, hogy szemint jó szomszédokat. Több esetben hivatalosan is a védelm ükre kelretem tem, de a tisztességes életmódot, a ve lem szembeni helyes viselkedés t mindig megköveteltem Igényes voltam velük szemben, egy sem engedtem elveÍgy nagyon jól megértettük egymást. Amikor hangoskodtak,.veszekedtek, nem avatkoztam közéjük, mert a maguk módján lecsendesedtek és kzbékültek.

Hajtmari Kornélia: Egy udvarban velük

A szegényk ultúrában tárgyi és környezeti világa a mások által már elhasznált tárgyak, környezetek világa; jobbik esetben egy tudatosan, az átlag alatti szükségletekre tervezett környezet. A cigánytelepek többsége azonban még ennél is szegényebb tárgyi környezetet jelent.

Nevezetesen: a más szegény rétegek által már elhasznált redukált szükségletekre tervezett környezetet. Egy (el) használt tárgy nemcsak azt jelenti, hogy például még ülni lehet benne, de kárpitja már szakadt, rugói kijárnak és egyik lába törött (mondjuk egy fotel), hanem azt is - és ban azt -, hogy a benne megtestesült kulturális értékek és funkciók már (tudniA szegénykultúrában tárgyi és környezeti világa az átlag alatti illik mások már elhasználták szükségletekre tervezett környezet (Szuhay Péter felvétele, J992) azokat). Ezért más lesz a funkciója és másképp is használják.

(Végül is egy óbarokk [otelnek nem az a funkciója, hogy legyen valami matossága lom talanításk or kidobott ötvenes évekbeli, fióktalan konyhaasztal mellett.)

A romos környezet, a sokszor egy szobába összezsúfolt több generációt szolgáló szedett-vedett (és még így is hiányos) berendezési tárgyak, a mások általlevetett, használt ruhák, a hulladékok halmaza rendszerré szilárdul, amely szinte csapdaként tartja fogva a benne A környezetben és tárgyakban testet öltött, szétmállott, értékét ésfunkcióját vesztett, valaha másmilyen kultúrákat képrendszer viselt tárgyi világ lesz a szegénykultúra tárgyi kultúrája. Eme ledoszt. Hihetetlen mozgatja a magát egyre formában energiák pazarlódnak el ésfutnak zátonyra, hogy e káoszon úrrá legyenek: a rendcsinálásnak, a takarításnak, a mosásnak, és egyáltalán a tisztaságra törekvésnek sanincs semmi látható eredménye. A hiábavaló küzdelem, az elfásult játos alkalmazkodást eredményez: igen magas lesz a küszöb a káosszal (rendetlenséggel) szemben, sajátos destruktív viszonyt alakít ki minden környezettel, amivel kapcsolatba kerül; mintegy saját tárgyi környezetének színvonalára formálja azt. A hihetetlenül ingerszegény környezet a mentális készségek és képességek ugyanúgy gátjává válik, mint ahogy az érzelmek elsivárosodásának is forrása. Ezek a tárgyak nemcsak a mindennapi élethez szükséges eszközök, de annak is; ellenségek, mert csak ezek között lehet élni, de nem lehet rajtuk úrrá lenni. Ezért indulatokat és agressziót gerjesztenek, mely magára az emberi kapcsolatokra át. A szegénykultúra tárgyi környezete tehát az instabilitás egyik és a szegénykultúra legeltitkolhatatlaazért, mert látszik. nabb sajátossága - egész Ambrus Péter: A szegénykultúra

Táplálkozás

..

. --

Itt is, mint a legtöbb fejezetnél azzal a kérdéssel kell kezdenünk, hogy létezik-e a cigányok táplálkozásának etnikus rendszere. A választ röviden megadhatjuk.

Bizonyos ételekre és bizonyos alkalmakra akár maguk a cigányok, de akár maga az etnográfia is megfogalmaz egyfajta etnikus magyarázatot, ez azonban kérdéses, hogy összeáll-e rendszerré. Akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogya cigányok táplálkozásában számtalan olyan elem van, amely egy nagy táji étkezési rend rendszerét követi, történetileg korábban kialakult táplálkozási szokásokat átveszi a korábbi paraszti normákat.

Acigányokra egységesen táplálkozási nem beszélhetünk, s rn ély szakadék húzódik a szükségben a szegények és a gazdaságilag konszolidált, stabil jövedelemmel közép- és a gazdaságilag sikeres, vagyonosnak mondható rétegek között. Ma a szegények táplálkozási rendjét a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nemritkán az egyoldalú étkezés, sokszor az éhezés jellemzi. A középnek nevezett társadalmi rétegben a kiegyensúlyozott étkezés, a paraszti étrend szoros követése a legtendencia. A legvékonyabb és legmódosabb réteg táplálkozására a jó élet valóságos és szimbolikus kifejezése a táplálkozás rendje és a fogyasztott ételek mind a jó életet hivatottak igazolni. Mindhárom csoportra azonban egységesen elmondható, hogy ízlésüket tekintve hagyománytisztemár-már konzervatívok.

Az ötvenes éveket amikor az önálló termelésben még nemigen vettek részt a cigányok, amikor munkájukat vagy a paraszti üzemben végezték, vagy mint ipari és a parasztokkal voltak kapcsolatban, fizetségüket általában terményben kapták, így értelemazok a nyersanyagok álltak rendelkezésükre, amelyek a paraszti konyha alapanyagát is adták. (Az már csak mellékes szempont, hogyacigányoknak adott termények vagy feldolgozott élelmiszerek sokszor a paraszti konyha selejt kerültek ki, rnint a zsizsikes bab vagy ' az avas szalonna.)

Lakásuk és szintén nagymértékben meghatározta, hogy mit és hogyan készíthettek el. Ebben az ben a cigányok közötti társadalmi különbségek kisebbek voltak. a következik, hogya cigányok konyhája és Lakásuk és nagymértékben hogy mit és hogyan étkezési rendje közelebb állt készíthettek el (Eperjessy Ortilos, 1954)

egymáshoz, mint ma, jóllehet, igaz az a tétel, amely szerint nagymértékben követik a helyi parasztok normáit.

Még pontosabban fogalmazva, a táplálkozásnak van egy mindennapi reális szintje és van egy vágyott, ünnepi szintje. A mindenkori megvalósulások az üzleti és munkakapcsolatok sikefüggtek.

Ha egy vagy egy eladta, pontosabban elcserélte termékét a paraszttal lisztre, babra, krumplira, szalonnára, akkor az aszszony ám és ételt tudott A táplálkozás mindenkori rendjét a szerzett nyersanyagok adták meg. Készleteket ritkán tudtak Az egyes étkezések rendre egyfogásosak.. . általános a krumplival, felhalmozni, ezért azt ettek, babbal telt egytálétel (Szuhay Péter felvétele, Bogács, 1992) amit a nyersanyagból készíthettek. A és hideg ételek szigorú étrendje nem alakult ki, volt, hogy naponta akár kétszer is reggel és este, de volt, hogy napokig nem ettek meleg ételt. Így azt sem kell tartanunk, hogy nem alakult ki az étkezések szigorú rendje, tehát nem beszélhetünk és vacsoráról sem, miként az ismert volt a parasztok körében.

Az étkezésnek ugyancsak nem alakult ki rituális rendje. napokon (és ilyen az év nagy része) az egyes étkezések rendre egyfogásosak voltak. Legáltalánosabb a krumplival, babbal telt egytálétel volt. Ha más nem akadt, keletlen tésztából sütöttek lepénykenyeret. Nyáron és ritkán kínozta az éhség az embereket, mert legalább gyümölcsöt szedhettek a határban, gombászhattak. általánosnak tartják, hogy egykoron a cigányok etsündisznót, ürgét, varjút. Ha általánosnak nem is nevezhetjük ezt, de kétsegtelen, hogy ínségeledeIként fogyasztottak efféléket is. A szegény sorsú családok táplálkozásában minden bizonnyal szerepe volt a természetes módon elhullt állatoknak is. A frissen elhullt vagy beteg állatokat, amelyeket a parasztok ne:n fogyasztott.ák volna el, a velük munkakapcsolatban álló cigányoknak adtak, de gyakori volt, hogya dögkutakba dobott állatokért is lemásztak az családok. Az elhullott vagy beteg jószágok boncolásának, feldarabolásának és elkészítésének kifinomult módja alakult ki. Tudták, hogya beteg mely részét szabad elfogyasztani és mely részét kell kidobni, és azt IS, kell úgy elkészíteni a húst, hogy annak esetleges büelmuljon. A hust ecetes vízben áztatták és födetlen edényben majd erosen megsütötték. Hangsúlyoznunk kell minden más híreszteléssel szemben, hogy akik döghúst ettek vagy esznek, azok nem jószántukból és hanem és túlélési teszik azt.

Többen általánosnak tartják , hogy egykoron a cigány ok tettel ettek sündisznót (M. Soós György felvétele, Tarany, 1984)

A szegények körében nagyjából ma is hasonlóképpen írható le a táplálkozás. Az áruért termék cseréje legalábbis minimálisra zsugorodott és így az élelmiszer nagy részét a szegény cigányok is pénzért bolt ból vagy aparasztoktól szerzik be. az is, hogy a napszámot terményben, illetve élelmiszerben fizetik ki, és ismét, ha nem is mértékben, de megjelent a kéregetés, az családokhoz való betérés. Új jelenség a szegény sorsú családok körében az élelmiszer-maradékok kukákban, szeméttelepeken való keresgélése, guberálása. E családok a hónap egyik részében egyik napról a másikra élnek. Amikor pénzhez (fizetéshez, segélyhez, szociális ellátáshoz) jutnak, nagyobb élelmiszert tartalékolnak. Pénzük jerészét így élelmiszerre költik.

Aliszten, krumplin, tésztán, zsíron, szalormán és hagymán kívül (ezek az alapélelmiszerek) ilyenkor olcsóbb hú sokat is vásárolnak, hiszen a hús szim bolizálja a "jólétet".

A szegény ség egyenes következménye az egyoldalú, zsírban és szén h idrátban gazdag táplálkozás. A különös fortélyasz egénys ég a it alakítja ki. A krumplis ételek számtalan variációját tudják elkészíteni az asszonyok. A táplálkozás a szegé nys ég kö vetkeztében ismét rendszertelenné vált . U nnepeken a sze gény családok is törekednek arra, hogy legalább ilyenkor táplálko zzanak, a ven d égekn ek megadj ák a tiszteletet azzal, hogy megkínálják s legalább ilyenkor demonstrálják a jólétet. Ennek az ára természetesen a hétköznapokon való koplalás, a rendszertelen Az elhullott vagy beteg jószágok boncoldsának, feldarab olásának és elkészítésének kifinomult módja alakult ki (Szuhay Péter felvétele, Abod, 1980)

táplálkozás. A hétköznap és az ünnep mintegy ellentét pá rt alk o t . Amilyen szegényes és a hétköznap, annyira gazdag és pazarló az ünn ep. N em ritka, hogy egy-egy családi ünnep m egtartása kedvéért a csa ládo k ad ó sságb a ve rik magukat, de ú gy go n d o lják, n ekik a többiek fe lé ki kell m utatni a ti sztelet et s fel kell mutatni, h o gy is valakik. A zt ke ll látnunk, h o gy a szegény cigá ny ok táplálko zásán ak sajátosságai n em cigán y vo lt u kból, han em sz ármaz ik.

Vannak u gy an akkor ol yan éte lek és ét kezés i formák, ah ol az egy es jelensége k m eglét e éppe n azért kap etnikus magyar ázatot, h o gy a sze génység kín zó m egb ély egzése átváltoz ta t ha tó legy en egy tudat os döntéssé. Esze rint az egyes családo k n em azé rt esznek b okolit (ke letle n lep ény ken y eret ) , m ert szegénye k, han em m ert cigán yok. a po ntbó l ít élve jobb cigányna k lenni, mint szegényne k n eveztetni. A sze gény cigá nyo k így n éhán y elem segítségével megfogalmazzák az etniku s kultúra Ez a magyarázat ellen té tben áll a konszolidá lt körülmény ek közö t t de különösen a sike res és gaz dag csoportok t örekvésével. Ezekbe n a Vannak olyan ételek, amely ek etnikus magyarázatot ilyen kórökben is m egfo galmazódik a cia bokoli, a keletlen lepénykeny ér (Szu hay Péter felv étele, Onod, 1992) gányku ltú ra részl e ges d efin íciój a.

Eszerint a cigá nyku ltúrát éppe n a más csoportoktól való függe tlenség, az autonómia ke ll jelle mezze, valamint a siker és a n em cigán yok föl é kerülés.

A táp lálko zást eb be n a rendszerben vizsgálva ta gad ásként ért elme z he t jü k. A csoport mostani jól étével a korább i ge neráció k szegé nységé t és nélkülözését változtatja át. Minden eszközzel azt kell bebi zonyítani, h o gy jól élü n k, s minthogyha a mi jól ét ün k a korábbi is j óllakatna. A pillanatnyi és h o sszan tart ó jól étt el a h étkö znapok és ünn ep ek korábbi ellen tété t is le leh et és minden h étkö znapból ünn ep et leh et varázsolni, az ünneppedi g még nagy obb ünnep et leh et teremteni, az ünnepek számát szaporítani kell. (Ez a jele nség ter mészet esen m egint csa k n em a cigányok kizárólagos specialitása. A n ó gr ádi , h evesi része ke n a k ét háború közott kifej ezette n nyo mo rúságos k örülmény ek k öz ött magukat summás munkából elta rtó par asztok az ötvenes és évek ip ari fo glalkoztatásának és a háztáji gaz dá lkodás n ak szi n te egy csapás ra meggazdagodtak. Ennek

pazarló ünn ep i szokásrendet dolgozta k ki, és a t én y leges sz ükséglete ke t m essze megha ladó lak ásokat ép íte ttek. A lak odalom után m aradt ét ele ke t ne m oszto t tá k szét a vendégek közöt t, hane m elásták, m utatván, h o gy nekün k m ilyen jó l megy, de leh et, hogy a vendégek éppen azért nem is vittek vo lna, hogy mutassák, nekik is jó l megy.) úgy A hétköznapból ünnep, h o gy t ö bbfo gáKia lak ul sos, húso s ételeket az étkezések re ndszeressége és szabá lyossága. Az ételek ugyana kko r még megtartot ták zsíros és szénhidrátdús jellegüke t. A rendszeresen sokat és zsírosat fogyasztó ember hamar kövérré válik, de valójában ez is a cé l. A kövérség a jó lét szimbóluma lesz. Ebben a rendszerben a kövérség szépségideállá is válik. Aki kövér, annak pénze és hatalma van, ilyenfo rm án az em ber értékét t estén ek kövé rsége határozza meg. (A századforduló magyar paraszt i kultúrájában is a kövérség volt a módos paraszt szimbóluma.)

A lakodalmak mindig tékozlán gazdagok voltak, az uradalomtól kölcsönkért hosszú asztaloMinden eszközzel azt kell bizonyítani, hogy jól élünk . mintha a mi jólétünk a korábbi is jóllakatná . kon vastagon folyt a bor és a zsír, a há(Szuhay Péter felvétele, Domaháza, 1992) rom pusztából összehordott tepsikben a sült tyúkok és kacsák [üzérei sorakoztak, a káposzta gyerekfej nagyságú töltelékeit a vékony nyakú cselédek tejeskaláccsal töm ték magukba - egy egész évi koplalásért vettek kárpótlást: a két násztárs családjának egész évi élelmüket fölzabálták. De ez is, ez a mértéktelen falás is a szertartáshoz tartozott, a lakodalomnak éppoly elengedhetetlen járuléka volt, akár a papi áldás. Még annál is fontosabb, mert arra vo lt nagyon is sok eset, hogy a párok templomi jóváhagyás nélkül frigyre léptek, de arra egy sem, hogy addig, míg "rendes" lakodalom tartására nincs mád, templomra gondoljanak. Azt a szégyent, a "mezétlábas -ét nem viselték vo lna el.

asztalra. Itallal és kávéval is kínálnak . H a nincs otthon ital, valakit italért küldenek, ha nin cs pénzük, akkor kölcsönbe, mert a v endéget mindenképpen illik megk ínálni . m indig a vendégnek terítenek, szednek, csak azután aháziaknak.

Az osztás az asszony dolga.

Karsai Ervin: A cigány nyelv és ku lt úra

A legfontosabb, amit el kell készíteni minden asszonynak: a pászka. Ez nem más, mint kelt tészta, lábosban sütik meg kerekre, vékony tésztacsíkokból mintát, keresztet formáznak a tetejére. H a nem volt elégjó a liszt, nem kel meg szépen, inkább kidobják, másik kezdik mert ha a pászka nem sikerül, az akkora csapás, amit egyetlen cigányasszony se viselne el Hodászon. Amíg vigyázzák a tésztát, énekelnek: 2sutin man Devla jaj maskar o családo de man zor szsztyipo maskar o családo.

Segíts engem !sten/ a család között/adj nekem egészségetla család között.

Szombaton a sonkát, tojást, elkészítik a töltött tyúkot, sárga túrót.

A nagy esemény, nem lehet elmaradni, az a vasárnap reggeli szertartás: a pászkaszentelés.

Kosárba készítik a szentelni való pászkát, sonkát, tojást, tyúkot, sárga túrót. A kosarat mindenki színes kalocsai mintával hímzett abrosszal takarja le. Ezt a hímzést minden cigányasszony tudja, a színeket egyéni ízléssel válogatja. Ahogy körbeállják kosaraikkal a kápolnaudvart, virágoskertként virítanak a színes A cigányokat nem a megszokás vezérli, nem is parancsokat és dogmákat követnek. Az hitük nem meggondolásokból, teóriákból, magyarázatokból fakad, hanem a Az ünnepi szertartás számukra éneket jelent, vagyis jó szót (lási vorba): emberi lényegük leggazdagabb kifejezését meg azt, hogy ebben együtt lehetnek, s utána ehetnek-ihatnak és újra énekelhetnek együtt.

D iósi Ágnes:

Mária

150-153. old.

- Mit mondanak a cigányok? Miért kedvelik a döghúst? a sok közül ez - Néhánytól már én is megk érdeztem. A hát hogyan is ne szeretnénk, tanító bácsi - mondja az egyik csodálkozva -, hát mi még a tyúkot is levágjuk egy-két nappal hamarabb! Akkor van az ételnek igazán jó íze, ha a hús kicsit állott már. Valamikor az öregek még el is ásták néhány napám, mint a magyarok. Mi nem hagyjuk a húst a ra. Csakhogy mi nem úgy leves tetején úsz/eálni, hanem súlyt kötünk rá és a fazék alján puhára . Aztán szépen leszedegetjük a tetejét, mert ott össze az összes anyameggok, amelyek a húsból... Ez már nálunk olyan régi szokás. Nagy enni a állatot!

Békési József: Cigányok a Körösök mentén, 51. o ld.

Ill yés G yul a: P uszták népe, 183. o ld .

A vendégfontos személy a cigányok életében. Bárki megy hozzájuk, megvendégelik, szívesen fogadják. H a va laki az ételt nem fogadja el, sértésnek számít. H a a vendég nem kíván enni, akkor is illik pár falatot elfogadni. Ha a vendéget meleg étellel nem tudják megkínálni, akkor szalonnát, kenyeret, hagymát tesznek az

A lábasban nemcsak és sütöttek, hanem a kész ételt fogyasztotta a család. H ely enk ént még ma is helyzet, hogy egy kis létszámú család tagjai szeretnek együtt egy étkezni.

A fazék vagy lábas nemcsak az étel lejedését szolgálja, hanem bizonyos ételeket (töltött káposztát vagy húst) szükség esetén a fogyasztanak a

gyermekek és a A családférfi tagjai nem ettek a mert ez számukra szégyent, a családnak pedig szegénységet jelentett volna. Ezzel ellentétben a gyermekeknek játékot, egyfajta ügyességipróbát jelentett a való étkezés.

Egy cigány mondás szerint: ha nincs hús, éhes marad az ember. férfiak úgy tréfálkoznak kisebb gyerekekkel, hogy megkérdezik - Mit ettél ma?

- Húst.

Majd az öreg tovább kérdez, mindaddig, amíg zavarba nem hozza a gyereket, aki zavarában elfut. A válasz tehát akkor is hús kell hogy legyen, ha aznap történetesen nem azt evett, vagy épp semmit nem evett.

Melinda: Az ember csak a maga sorsárul tud beszélni, 64-66. old.

Öltözködés

100

Talán az öltözködés területén lehet a három magyarországi cigánycsoport közötti különbségeket a legjobban kimutatni. Az etnográfiai irodalom szerint a leghagyományosabb az oláh cigányok viselete. Az a szemléletmód, amely szerint a hagyományos népi viselet élesen eltér a polgári illetve a népviselet egyfajta parasztos viselet, és az a nép, aki nem az elgondolt parasztos viseletet, hanem a gyáripari termékek felhasználásával polgári viseletet hord, az a nép nem is népviseletben jár már, az a múlt század végére alakult ki. A népviseletnek gondolt öltözködés Magyarországon az asszonyok körében az alsószoknyák nagy számát, a színes, kézzel varrott és kötény, a blúz és rékli meglétét, valamint a viselését feltételezi, fontosnak véli a nyíratlan hosszú hajat, az ékszerek viselését. A férfiaknál csizmanadrágot, csizmát, fehér inget, mellényt, kabátot és mindenképpen kalapot feltételez. E viseletet a közösség minden tagja egységesen hordja, az egyéni választás korlátozottak, és a közösségen belüli eltérések korcsoporti eltérésekre korlátozódnak.

Az oláh cigányok körében leírt visel éti egységek emlékeztetnek a viseletesként számon tartott magyarországi falvak öltözködésére. A "népi viseletek" egyik hogy lokális és etnikai identitást fogalmaz meg és éppen azért írja a viselet már-már hordását, hogy ezzel is szimbolikus kifejezését adja az együvé tartozó emberek csoportjának. Ha a századforduló fotóit tanulmányozzuk, még nem tapasztaljuk az egyes oláh cigány csoportok körében az egységes viselet meglétét. Az embereken ruházat még inkább alkalmi úgy látszik, hogy olyan ruhákban állnak a elé, amelyek a parasztok használt ruhatárából kerültek hozzájuk, csere, ellenszolgáltatás fejében vagy kéregetés útján. Ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna már olyan csoportok, ahol ne alakulhatott volna ki az etnikus vagy lokális identitást viselet. sikeres kelderás közöss égekre a férfiaknál az ékszerek nagy száma (ezüst pitykék, gombok, láncok), a pedig az értékes szoknyák nek fel. A többi cigánycsoport ebben az viseletében még nem annyira "cigányos", öltözködésükben inkább a szegényekre elemek és megoldások fel.

Az oláh cigányok körében az etnikus viseletnek értelmezett rendszer a és sok helyen napjainkig is fennI negyvenes, ötvenes években válik

maradt. E viselet forrását az egykori viseletes falvak parasztjainak kivetközése biztosította. Sok helyen vásárolták fel a régi ruhatárak darabjait és alakították át azokat. A közösségek tagjai arra törekedtek, hogy új alapanyagból a régi rend szerinti öftözeteket hozzanak létre. A közösségen belüli uniformizálás szándéka párosult. Legtovább az oláh cigányok tartották meg a haj levágás ának tiltását , a férfiaknál fej bekötésének a kalap viselését. Ezek az és tilalmak úgy mint a századfordulói paraszti kultúrában.

Azzal kaphatott etnikus színezetet, hogy ez az oláh cigányok körében tovább élt, és tágabb környezetükben szinte már csak rájuk volt jelA romungró közösségek jobban lépést tartottak a polgári divatáramIatokat parasztokkal. A vágták gyakorlatilag egy le hajukat a parasztfiatalokkal, egy hagyták el a viselését, tértek át a blúz, a szoknya viselés Az oláh cigányok körében leírt viseleti egységek emlékeztetnek a ruha hordására, majd a nadrág visea magyarországi falvak öltözködésére (Madarassy László lése is polgárjogot nyert. Ezek a válZalaegerszeg, 1922 tozások a közösségeken belül konfliktusokkal jártak, hisz az nemzedékek a régi rend szerint öltözk ödtek, míg a fiatal generációk az új divatnak hódoltak. E változásokat kéaz is követhették, amikor már az új divatok elfogadottá váltak. kevesebb leírással rendelkezünk, de azokból úgy A beás hogy korábban, mint az oláh cigányok, ge mint a romungrók alkalmazkodtak a közvetlen környezetükhöz. Atmenetileg tehát kialakult a parasztos viselet szerkezete, ám nem vette fel a "cigányos" viselet értelmezését. Összegzésként tehát azt mondhatjuk, hogy ebben az évszázadban a romungró közösségek körében nem alakul ki a "cigányos" viselet értelmezése és nem is hordanak olyan öltözeteket, amelyek felkeltették volna az etnográfia ruházatuk tehát nem népviselet volt, hanem a családok anyagi szegényes vagy polgárias. A beás közösségek, noha átvették a népviseletnek nevezett paraszti öltözködés rendjét, viseletük nem kapott etnikus értelmezést, és az öltözködés rendszere nem vált olyan merevvé, hogy ne követhették volna némi késéssel környezetük értékrendj ét. Körükben is egyszerre regisztrálhat juk a szegényekre viselet és a polgári mintakövet és jelenlétét.

\101

Leginkább az oláh cigány közösségek fogalmazták meg a "cigányos" viselet rendjét, s noha e viselet aparasztviselet szerkezetét követi, az eltolódás miatt etnikus értelmezést kap. E közösségek az archaizmusok fenntartásával és egy vállalt konzervativizmussal éppen az etnikus csoport különállását kívánják elérni és fenntartani. Ez azt is jelenti, hogy azok a csoportok is megpróbálták e rendet követni, akiknek anyagi ezt nehezebben engedhették meg. Mára körükben sem kizáróöltözködés. lagos a népviselet Ha az elmúlt évtizedeket tanulmányozzuk, vonalakban egy, a csoportok közötti egységesülési folyamatot figyelhetünk meg, és rögzíthetjük azt is, hogya cigányok viselete az általános értékrenddel megakar lenni, vagyis tágabb értelemben egy, az osztálykultúrában és a lokális kultúrában megfogalmazott elvet akarja követni. Ez nem jelenti azt, hogya többség, a cigányok akaratától függetlenül is, ne ismerné fel a cigányokat pusztán viseletükMiközben ma már majd' mindenki konfekciós ruhát ölt, egy-egy A romungró közösségek lépést tartottak a polgári divatáramlatokat elem, ruhadarab vagy darabok páro1921 parasztokkal (Györffy István sítása olyan apró eltérést eredményezhet, amely a nem cigányok száteheti a másik mára ember hovatartozását. Nem a cigány ember akar tehát cigányként kinézni, hanem viseletében, ha teheti, önmagát szeretné kifejezni. A többség úgy véli, hogya cigányok szeretik az élénk és karakterisztikus színecigány hagyományként értelmezni. ket, és ezt hajlamosak Az egyik legfontosabb a cigányok között a szegényég. A cigánynak nevezett népesség egy része (és erre nézve nincs statisztikai felmérés és tudományos becslés) nincs abban a helyzetben, hogy ruhatárral rendelkezzen, s maga számára ruhát válasszon, illetve vásároljon. Az öltözködés kompozíciós rendje aszerint alakulhat csak, hogyasegélycsomagokból, ruhaosztásból, a velük szolidáris ajándékozóktól milyen ruhát kaptak, vagy milyen ruhát tudtak kukázni, guberálni vagy kéregetni.jlletve az így ruhadarabokat hogyan tudták egymás közt cserélni. Igy azután az egyes embereken látható öltözékek az esetlegességet és nem a megtervezettséget tükrözik. Ezért látunk egyik-másik emberen több számmal nagyobb vagy kisebb ruhadarabokat, felemás E szegénységkultúrában a ruhadarabok mintegy körforgásban járnak a között, sokszor addig hordhatják akár

egymás közt felváltva is, amíg teljesen le nem szakad a ruha. A beszerzés körülményeit figyelembe véve az is értha a téli darabok nyáron, a nyári darabok akár télen jelennek meg használóikon.

A szegénység körülményei között emberek tisztaságigénye hasonló, mint szerencsésebb helyzetben társaiké.

Róluk mégis az a képzet alakult ki, hogy piszkosak, mosdatlanok és büdösek. hogy abban az élethelyzetben, ahol - akár több száz méterre is - a kútra kell járni vízért, ahol esetleg még mosógép sincs és nincs persze sem, A szegénység körülményei között emberek tisztaságigénye hasonló, ott akár a mosás, akár a mosakomint a szerencsésebb helyzetben társaiké (Révész Tamás felvétele, dás is nagyobb nehézségekbe ütAlsószentmárton, 1975) közik, mint ott, ahol mindez természetes adottságként jelentkezik. Nehéz tehát lépést tartani középosztály azzal a kulturális tisztaságigénnyel, amelyet a jó helyzetben vagy akár a sterilitást szimbólurnként is használó egészségügy fogalmaz meg.

Adott kulturális csoportok saját közegükben a saját tisztaságról megfogalmazott normáik között normálisan élnek. A konfliktus és a konfliktusból frusztráció akkor jelentkezik, amikor szegénycsoportok saját kulturális közegükön túl találkoznak másokkal vagy az egészségüggyel. Egy lavórban, mosakodó, pottyantós vécét használó világban az emberek értetlenül állhatnak a zuhanyozó vagy az angolvécé és lehet, hogy azokat nem tudják használni. Nem a kosz és az elhanyagoltság után van tehát vágyódásuk, hanem egy helyzetben viselkednek az elvárt normákhoz képest inadekvát módon, De tételezzük fel, hogya többség normáihoz képest valóban koszosak és elhanyagoltak az egyes cigánycsoportok. Körükben ez elfogadott, mondjuk a viselkedésmód. Kevesebbek-e azok az emberek, megegyezés tárgyát akik kevesebbet mosakszanak, mint azok, akik a "a tisztaságipar" és az ennek szolgálatába állított reklámipar konstruált világában a világ értelmét az ArieIben, a Denimben vagy a Schwarzkopf-termékekben látják, és életük egyik legfontosabb elve éppen ennek az életmódnak megvalósítása.

Látnunk kell- és erre oláh cigány ismerünk leírásokat -, hogy az egyes cigánycsoportok a tisztaság más, a a tiszták és a többség szabályait alakíthatják ki."Az világmagyarázatukban tagjai a "tisztátalanok". nem tiszta-koszos, hanem tiszta-tisztátlan ellentétpárban gondolkoznak. Ok - a cigányok - megkülönböztetik a test alsó és részét, mint tiszta és tisztátalan részt. Ezért a törülközésnél más -más darabokat használnak, a ruhadarabokat különválasztják egymástól a mosás és a szárítás során. Amazok - a gázsók, a nem cigányok - mindezt és más tisztasa-

1103

gi normákat megszegik, ezért tisztátalanok. A tisztaság kérdése tehát egy konvenció része és kérdése.

Az öltözködés nem minden cigánycsoportnál a puszta túlélést jelent i. A jelenlegi vagy az egykori középosztályhoz tartozó csoportok, hasonlóan a társadalom más csoportjaihoz, az öltözet funkcióján túl (a te st elfed ése, a hideg ellen való védekezés) az öltözködést társadalmi státusuk szimbolikus kifejezésére is használják. Az új, a szép és a tiszta ruházat azt a jelenis ugyanolyan tést tételezi, hogy normális tagjai a társadalomnak, mint a többség, sem elesettek és nyomorultak, s megfelelve a társadalmi elvárásoknak, az öltözködésen keresztül is megadják másoknak a tiszteletet. Az való törekvés a többiekkel hasonló öltözködésben nyilvánul me g. A probléma akkor jelentkezik, amikor a családok anyagi teherbíró képessége neennek a gondohezen teszi lat nak az érvénye sítését. Ahho z azonban, hogy ezen elv ne s érüljön. a fogyasztás szerkezetét is át kell Az ötvenes években az öltözködést társadalmi státusuk szimbolikus alakítani, a korábbiakhoz képest a kifejezésére is használják Kamill felvétele, Békés megye) jövedelem arányában magasabb összeget kell fordítani a ruházkodásra, hog ya megszólások legyenek. Egy cigány embernek éppen azért kell rendesebben járatnia a gyermekét, hogy ne szólják meg "mert a cigánygyerekre mindig jobban odafigyelnek". a gondolkodásmódból az is kö vetkezik, ho gy sokszor felül ruházkodnak, és éppen azért vesznek márkás ruhadarabokat, hogy kivédjék megszólásukat és így harcolják ki a társadalmi Egyes sikerese bb közösségekben oláh cigány csoportokban - gyakori, hogy mások számára az öltözköd éssel, de k ülönö sen az éks zerek viselésével is világossá teszik anyagi helyzetüket. E mások számára hivalkodónak öltözködés - hatalmas arany ékszerek, fülbevalók. nyak- és karazt kell lánco k, bro ssok - a ki az ember gondolatkört jelenítik meg. világossá tenn i, hogy mi is vittük valami re, mi is vagyunk olyan sikeresek, mint a gázsók, pedig az ölt özköd éssei is pontosan ki lehet fejezni a kulturális együvé tart ozást és a cigány etnikus identitást.

Cigányok vannak a pusztán, a tapaszuist csinálják, s ezeknek mindegy, ha esik, ha fú . Egyformán keveset dolgoznak. Ulnek karikára a körül a gyepen,

férfiak, egy nagyobbacska lány is van itten, ülnek, valam it mindig esznek , valamit mindig motoznak.

Sokat vo ltam cigányok között fiis, de itt néztem m eg gyelm esebben. Elt ekintve a munka lassúbb ritmusától, mint kö zösségi emberek hajszálnyit se v oltak gyeng1bbek mint mi, vagy a románok.

Eppen csak mások vo ltak. A lazább nemi élet egyáltalán nem erk ölcstelenség, hanem form a, m ég piszkosnak a piszoknak sem lehet m ondani tényleges értelm ében, hiszen, ha kijönn ek a sárból, lábat mosnak, kezet m osakodm osnak , s reggel a nak . Ruházatuk persze rettenetesen rongyos, de ez is inkább azért, m ert hiszen enny ire ruhát egyáltalán nem lehet megfolto zni. Ezek a ruhák már nem szaka dnak, hanem hasadnak.

Szabó Pál: N yu gt alan élet, 71. old.

A általában egy-két hétig hordták , term ész etesen éjjel is, a hálóköntöst nem isme rték. Piszkos nak azt tartották , ami már látszott is, ami élesen elütött a test vagy a f ehér"Ruházatuk persze rettenetesen rongyos .. . ennyire ruhát S eztigyekeztek is alapszín egyáltalán nem lehet megfoltozni" (Szuhay Péter felvéte le, azon nal eltávo lítani. Oreg béresek Bogács, 1992) k ény esen verték le a port legénykoruk óta hordott nadrágjuk t érdéha véletlenül a fö ldre k ellett térdelniük. Volt bennük tisztaságra való érzék, amennyire csak lehetett, magukkal.. . A bogarak k özt k ülönben otthon is különbséget tettek. A pusznémi derülttára szóló szégyen vo lt, de a bolhát a társaságban is nyugodtan, séggel vadászták .

Illyés Gyula: Puszták népe, 234. old.

"Az oláh cigányok népviselete a falvakban hagyományos, a városokban azoknál, akik tartják szokásaikat. A városokban az asszonyok v iselete lehet hagyományos és lehet modernebb is. Van aki mindkét v iseletet hordja. A férfiak viselete hagyományosan járnak, a fiatalabbak vegyealkalmankén t változik. Az sen. Amikor egymáshoz m ennek, akkor hagyományosan öltöznek, am ikor egyéb oka helyre kell m enniük, már átv eszik a környezet ruhaviseletét. Enne k van. Egymás k özött úgy illik öltözni, ahogy a cigányszokások megkívánják, hivacigány talos helyen, ha a cigány népviseletben jelenik meg, még jobban vo lta, s a velük szem beni nagyobb."

I 105

A férfiak hagyományos viselete: csizma, csizmanadrág, fehér ing, kalap, kabát, mellény, kapca.

A kalap színe attól függ, hogy az milyen törzshöz tartozik. A masharoknál a zöld, a sárga szinü, a lóvároknál a szürke, a barna kalapok a divatosak. A kalapot nyáron is hordják, csak hivatalos helyen veszik le.

A hagyományos viselete: _ régebben a papucs volt a nyári viselet, a papucs bojtos, - harisnya: élénk a fiatal sötét, _ ráncos szoknya mellett a rakott szoknya is divatos, a szoknya színe a fiataloknál élénk az és sötét, alsászolenyával együtt hordják, ez a szoknya több méter anyagból készül, - blúz, _ a fiataloknál, cifra, az sötétebb tónusú, nagyon kedvelik a télen fekete hordanak, mely betakarja vállukat, hátukat, derekukat, _ kötény, az oláh cigányasszonyok fontos ruhadarabja, a sötétebb árnyalatú színek a használatosak kötény kihímezve, barna csíkokkal) .

A ruházatának szín összeállítása élénk, az sötét tónusú. A színek összeállítása az, ami jellegzetesen cigányos. Az asszonyoknál a és a kötény tisztasága nagyon fontos, a férfiaknál a csizmáé és a kalapé. A csizma fényes legyen, ítélik meg egymást. a kalap kefélt.

Az öltözet tartozékaként kezelik az ékszereket is. A fülében nagy karikás fülbevaló van, a nyakban aranylánc, végén -kereszt, -szív vagy Mária-medál. Az uJjakon minél több legyen, is legyen köztük. A karperec is divatos. A férfiak kezén nagy van, nyakukon lánc, szívvel, feszülettel.

A tetoválást és férfiak egyaránt kedvelik. A többnyire akarjukba, kezük fejébe tetováltatnak, a férfiak a vállukra, hátukra, mellükre is.

Karsai Ervin: A cigány nyelv és kultúra Azért, hogy a test két származó koszt szerint külön kezeljék, a romák nem fürdenek. Egy este, nem sokkal azután, hogy Harangosra költöztünk, televíziót néztünk keresztkomáimnál. A képen egy asszony forró vízzel teli kádban mártózott meg. lrigyen felsóhajtottam. Vendéglátóm, aki megérkezésem óta szüntelen jóindulattal volt segítségemre, az önkéntelen undor miatt elfintorodva, kezét arca elé téve fordult a fal felé. Szerencsére egyedül voltunk...

Az alsó- és érintkezését nem csak fizikai értelemben kell elkerülni. ivott. Azt Néhány férfi kényes volt arra, hogy milyen állították, hogy a barna gusztustalanok, mert hasonlítanak az ürülékhez.

A között az alsótesti funkciókra való utalás szégyent okoz csakúgy, mint az, hogy másokat azok végzésekor meglátják, vagy akár csak hogy alsó testrészeiket látják meg. Ezek a tabuk különösen vécé használata közben figyelhemeg. A férfiak a még a vécé felé menet sem láthatják meg.

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 212. old.

Az értékrend A z elvárásoknak való me gfelelés A cigányok önmeghatározásának, annak is a társadalom többsége felé mutatott oldalának legfontosabb a társadalmi elvárásoknak való megfelelési szándékot említhetjük. Abból indulunk ki, hogya cigányok számára teljes mértékben ismert a róluk szóló paraszti (amely egyaránt kiolvasható a nyelvi a ki nem mondott, de gesztusokban, testtartásban, általában. a metakommunikációban kifejezésre juttatható . Éppen ezért a cigányok magukról küldött üzenetei abban a gondolatkörben mozognak, amelyek a paraszti leszólásban, illetve vélekedés ben összegezA cigányok törekvése, hogya rendes ember - az ember - attribútumait sorakoztassák fel, pedig a cigányságukat mintegy háttérbe szorítva, magyar állampolgári nemzetalkotó szerepüket hangsúlyozzák. A magukról alkotott kép végül is egy pozitív és egy negatív jelentéstartományba sorolható szövegekre adott válaszokból áll össze. A negatív jelentéstartományba tartozó szövegek mintegy negációjaként azoknak az elemeknek tételes felsorolása szerepel, amely velük szemben, mint megjegyzések fogalmazódnak meg. "Rendes ember" mivoltukat azzal magyarázzák, illetve azzal igazolják, hogy nem loptunk, nem voltunk börtönben, mi nem cigány módra élünk, rendesen dolgozunk és ehhez mintegy igazoló eljárás ra való felszólítást adnak, hogy meg lehet kérdezni, véleményt lehet kérni, mindenki megmondhatja, és így tovább. Ha ezek nem negációként fogalmazódnak meg, hanem eleve pozitív értékként beszélnek az egyes elemeken keresztül magukról, akkor azok túlzott hangoztatását és hangsúlyozását hallhatjuk. A rendes ember másik alapismérve, hogy legyen önálló háza, legyenek jószágai, amivel függetlenségét is biztosíthatja. Szintén ebbe a körbe tartozik az oláh cigányokstátus, a kupeckodás felemlítése. Ennek során fogalmazódik nál a meg akár a romungrókkal szembeállítva is, a "mi nem 500-600 forintos emberek gondolatköre. Az a rendes ember ugyanis, aki annyi rendelkezik, hogy képes bármikor lovat, autót vagy házat venni. A gyermeknevelés, a gyermekek öltöztetése és iskolába járatása szintén többször az is, hogy az ember az ember teste maga, a jóltápa kövérség. "derék ember" jelzi a vagyonosságot és a A tisztelet megadása Igen fontos eleme a kultúra ön meghatározásának, mint gya.kran emlegetett elem, a kölcsönösséget akarja kikényszerítem a azt ugyanis, hogy legalább olyan módon kapja meg a cigány ember a tiszteletet, amilyen módon megadja ezt a parasztnak. A tisztelet megkövetelése ilyenformán a cigányság elismertetését is jelentené, amely az ember önbecsülés éhez és önértékeléséhez elengedhetetlen feltétel. A cigányok a több.ség. állampolgárként és magyarként szeretnének megjelenni, elismerterve ezzel a társadalomban való egyenrangúságukat. Ezt akár a marosvásárhelyi segítségnyújtásuk gyakori emlegetése, amellyel a magyarokkal való szolidaritásukat, illetve magyarságukat szeretnék kifejezni. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a magyar történelmi múlt ban, a forradalmakban és szabadságharcokban való aktív részvétel is. Egyes családi és társadalmi ünnepeken, amelyek a cigányság tekintélyét hivatottak elérni, illetve az ember értékét kifejezni, gyakran találkozunk a többségnek szóló üzenetekkel.

I 107

is képes nagy vásárt csinálni. Üzletelésen a falusi oláh cigányok közösségében legkiváltképp a lóval való kereskedést, az autók adásvételét és az ingatlanok cseréjét, halmozását értik. E dolgok egymással sokszor ekvivalensnek nek. Más, városi közösségekben mára már elfogadottá és általánossá vált a ruhával, alkohollal, cigarettával, kazettával való kereskedés.

Az ügyesség némileg úgy mint a varázs mesékben a legkisebb esetében, aki nem testi erejével, hanem eszével, okosságával vagy mint a bugyutának szerencséjével és éri el sikereit. Sokkal értékesebb az a vagyon vagy gazdagság, amelyet ezen tulajdonságokkal szerzett meg az ember, mint az a vagyon, amit hosszú, kitartó, önsanyargató munkával lehet elérni. .nem arra: h?gJ:" mindenáron nagy)övedelemhez jussanak, inkább jobban elviselik a rövid ideig tartó éhezést, minthogy nehéz és fáradságos munkát végezzenek. (A szocialista iparosítás korszakában tapasztalható munkavállalás, a rendszeresen végzett nehéz fizikai munka több cigányközösség életében csak mellékváilletve annak a félbemaradt törekvésnek, amely szerint egy tényleg azt gondolták, hogy Magyarországon lehet azonosulni az intársadalommal, mert a társadalom befogadja a beilleszkedni vágyókat.

Am .kIderült, hogy bármilyen valaki és bármennyire is magyarként önmagát ,m egh atáro zni, szembe kell néznie azzal, hogy folyamatosan a cigányságból nem lehet tehát kilépni, nem a közösség nem engedi eltagjait, hanem a többség nem fogadja be a integrálódni szándékozókat. aminek következtében egy ideig vagy lebegnek a két kulturális rendszer között, vagy visszatérnek a kiinduló közösséghez. A parasztosodás szándékát megfogalmazó cigányokkal hasonló a helyzet.)

A szerencse és ügyesség elvének központi szerepe megóvja a cigányokat attól, hogy veszteségeiket tragikusan éljék meg. Ha akár állatallományukban, akár valami ingóságukban kár éri nem esnek kétségbe, inkább egy legyintéssel túlteszik magukat rajta, mondván, ha már megtörtént, azt visszahozni és megváltoztatni nem lehet, ahogy jött, úgy elment, és majd szerencsénk és ügyességünk folytán ezt visszaszerezzük. A gyerekeket például messze nem korlátozzák úgy, mint a parasztok. Egy ötéves gyerek öt perc alatt szétszedheti, darabokra törheti vagy laposra taposhatja frissen kapott névnapi ajándékát. A tulajdon polgári értelemben vett biztonsága, a jog által való körülbástyázása irreleváns kategória számukra. Több családról tudjuk, akik házakat és autókat birtokolnak, hogy azok közül talán több az, amit nem írattak át, akár a telekkönyvbe, akár a forgalmi engedélybe. Attól, hogy ezt megvásárolták, maguknak tekintik, s állnak elébe bármilyen jogi bonyodalomnak.

Itt kell megemlíteni, hogy többen vezetnek gépkocsit úgy, hogy nincs jogosítványuk. (A jogosítvány megszerzése a nyolc általános iskola végzettségéhez van kötve. Többen nem rendelkeznek ezzel, ugyanakkor az autóra szükségük van mozgékonyságuk érdek ében.) Minden alkalommal, amikor jogosítvány nélkül vagy ittasan ülnek az autóba, világosan felmérik az ezzel járó lehetséges következményeket, legyen az akár pénzbüntetés, akár börtönítélet. Ebben a a börtön egy lehetséges átmeneti terepe az életnek, amelyben az emben boldogság és önmegvalósítás ugyanúgy megtalálható, mint máshol.

A jogkövetkezményeket a bosszúállás vagy a bosszúra felesküdés pillanatában is racionálisan végiggondolják. Nagyobb veszteség ugyanis az, ha valaki a hozzátartozója halála vagy megsértése esetén lelkét hosszan tartó

. JA

A cigányok a többség állampolgárként és magyarként szeretnének megjelenni, elismertetve ezzel a társadalomban való egyenrangúságukat (Szuhay Péter felvétele, Domaháza, 1992, Szuhay Péter felvétele, }(étegyháza, 1993)

értékrend

108\

A cigányok maguk számára számtalan további olyan értéket tulajdonítanak, illetve fogalmaznak meg, amelyek használatban Ezek érvényesítése révén el - a falusiak elvárt beilleszkedésével szemben - a saját csoporthoz való tartozás a kohézió elérése és szolidaritás megkövetelése. Egyik leggyakrabban hangoztatott értékként a szolidaritás gondolatkörébe tartozó segítséget emelhetjük ki. Mintegy erkölcsi kényszerként fogalmazódott meg a másikon (akár testvérként, akár barátként, sokszor idegenként is értelmezve a másikat) való segítés kötelessége. "Ha van 500 forintod, add a felét annak, aki hozzád fordul, majd az visszaadja neked; holnap te is kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy rajtad segítsenek." Sokszor nem is az számít, hogy mekkora a kölcsönadott vagy akár csak odaadott pénz, hanem az, hogy aki adja, az az üzletelésben és általában az életben mennyire szerencsés, hiszen a szerencse megosztható, illetve átruházható arra is, aki a pénzt a szerenesés kapja.

Ezzel összefüggésben hogy az emberek között az a hierarchia alakul ki, amelyben akár a kortól függetlenül is a legtöbb szerencsével a legügyesebb ember lehet a legtekintélyesebb. Az ügyesség sorban a vásári gyakorlatból le. Az ügyesség szinte minden más értéket meghaladó Nem az számít, hogy végül is adott pillanatban ki, milyen gazdag, hanem hogy potenciálisan az ügyessége és szerencséje révén mi várható el mire lesz képes. Az ügyes ember ugyanis akár 100 forinttal

I 109

110

nyugtalanságban tartja, vagy a ha lott békéjét nem teremti meg, mint a bosszúért lehúzott tí z év. A bosszúnak és az átoknak kifelé a csoporton kívül a többség irányába van egy jellege, ezzel próbálnak a másik félnél engedményeket elérni, illetve ezzel próbálják a másik felet önmérsékletre késztetni.

Miként a bosszút a tételes jogon kivüli jogos megoldásnak tartják, úgy a elházassági kapcsolatban is igyekeznek saját törvényeik szerint, az en a közösségen belül törutasításával élni. A házasságok szentesítése ténik, s a mai napig ritka, hogy polgári tartsanak, vagy ezt egyházi szentesítést kérjenek. Részben gyakori, hogya házassági kapcsolatba életkora még a fiatalkorú ak csoportjába tartozik, s ilyenformán nem is remélhetnék, hogy a polgári házasságot számukra engedélyezik. (Ezt természetesen nem azt jelenti, hogy a családi kapcsolatok és maga a család ne lenne merev, "konzervatív" intézmény körükben.) A házassági rítusok szabályozott rendje szerint ugyanakkor az egyénnek nagyobb szabadsága van, mint a paférjnek apóraszti társadalomban. Ha ugyanis a k érerés során a után, sa nemet mond, az a kiszemelt leányt elsz ökte theti és rövid sen, hogyha gyermekük megszületik, megbocsátásra talál. Vagyis a - az apa fia fölötti, az anya leánya fölötti - hatalma lényegéb en a házasságig tart. Ugyanakkor a unokáik fölött hasonló hatalma alakult ki, mint gyermeksik fölött, azonban természetesen azok fölött is csak a házasságkötés koráig.\Ez a több generációs gondoskodás, illetve annak elfo az összetartozás és gondosgadása a családi kapcsolatok, és kodás körét jelöli ki, mint az aparasztoknál tapasztalhati J A tisztasági rítusok és betartása szintén etnikus ként az oláh cigányok körében, amely egyaránt megkülönbözteti a gázsóktól és a romungróktól. Igy például az oláh cigány fejviselete idegen férfiak a meztelen kar vagy váll mutatásának tilalMai napig mema, vagy akár az idegenek való szoptat ás tiltása száradó alsóruháját még a család férfi tagjai reven vigyáznak arra, se lássák. viszony - legyen az temetés, az elhunyt születésA halottakhoz napján rendezett a halottak húsvétjának rítusa - szintén etnikus szimbolizációként A halott valójában folyton úgy szerepel az kulturális gyakorlatában, mintha épp ott lenne a közösségben, vagyis folyamatosan beszélnek hozzá, megvendégelik itallal és étellel, megkínálják cigarettával.

Az eddig felsorolt kulturális szabályok, illetve szokások részben úgy ködtek, mint a való elkülönülés és megkülönböztetés jelrendszere. azt a célt N émely esetben azonban a szokás és a tényleges cselekvés szolgálja, hogy a cigányság önbecsülését elnyerje és mintegy elégtételt vegyen és viszonyua többség vele szemben alkalmazott lásán. Ebben a rendszerben némely olyan kisebb-nagyobb "csínytevés", amelyet a szélhámosság kategóriájába sorolhatunk, például a parasztok számára jós lás és varázslás.

Mindkét esetben azonban egy reciprok viszonyról beszélhetünk, hiszen a cigányok hi telesített a lélektanilag elnyomorodott vagy bizonytalankodó pa raszt számára pozitív sugallnak, aminek fejé ben pénzbeli fizetséget várnak el. A bosszúállásnak, illetve a meg leckéztetésnek elfogaI do tt formája a bünt etésbeli lopás, amikor is a haragoson annak javai egy részé-

nek elt ulajdonítása jelenti az elégtételt. (Ez t ermészet esen nem azonos a megjellege ad a élhetési lopáso k szaporodó eseteivel.) A lopás virtus érvényesítésére. A lopás - mint az ügyesség és szerencse nek terepe - a csoporton belül az ember is válhat.

A cigányok, függetlenül az állam hivatalos bírósági hatóságaitól, kialakították a maguk sajátos törvénykezési eljárásukat ha az ügy a hatóság elé került, némely esetben függetlenül még maguk is ítélkeznek).

A cigánytörvényszék csak 1. kártérítési (adósság) ügyekre és 2. kel kapcsolatos ügyelere. pl.: leányszöktetés, elhagyás - terjed ki.

Acigánytörvényszék (Romani Kris) tulajdonképpeni ereje: a társadalom hatása az egyénre, illetve a cigányközösség erkölcsi nyomása - mert testi joga nincs . A felek ismerik el az ítéletet, megnyugszanak benne és elfogadják . Fellebbezés nem fordul (Ha valaki mégis vonakodna alávetni magát a döntésnek, úgy szembetalálná magát az egész közösséggel, amely szankciókat foganatosítana vele szemben. Pl.: szavakkal illetn é mindenki; - ha bárki, bárhol találkozna vele: leköpné, vagy ha pl. : egy "kurva" lett, úgy többé egyetlen cigány sem venné fel a kocsijára stb. - Egyszóval, kiközösítenék. - Ennek ellenére csekély számban ilyen esetek.)

A bíróság összetétele a cigánytörvényszéken: Mindig a sértett fél kezdi meg a bíróság tagjainak összehívását. Ez szól egy cigány férfinek, aki aztán összehívja a többieket.

A bíróság tagjai csak férfiak lehetnek - és természetesen csak cigányszármazásúak.

Csak a haragosok vannak kizárva - a rokonok nem.

A bírósági tagok számával kapcsolaban nincs kialakult gyakorlat. - Lehet 20, lehet 10 és lehet 2, 1 tag nem . Altalában 7-8.

Onként adódóan mindig a legöregebb tag lesz az "elnök". A bírósági eskü átokmondással Nincs szabvány átkozódási forma, mert a törzsek és nemzetségek között átokszövegek használatosak.

A bíróság döntéséhez nem kell szavazattöbbség. H a vagy három ember mondja, hogy "így van " - és a legöregebb is eszerint dönt a törvényszéki tanácskozás végén - , akkor hiába van ellene a többi.

A törvényszéki eljárás illetve ítéletet nem hoz - csupán a kárt téríttetik meg.

Kamill: Cigánytörvényszék, 98-99. old.

Minden híresztelés ellenére, a cigányok sokat és keményen dolgoznak. Más kérdés, hogy náluk a munka nem "becsület és dolga, egyéb magasztos ideológiákat sem hozzá. Dolgozni kell, mert másképp nem élnek meg, és eszerint nevelik a gyerekeket is. Tíz-tizenkét évesfiúk a hagyományos mesterségek idején is részt vettek már apjuk munkájában; ma is rájuk lehet bízni az állatok gondozását például. Ugyanennyi kamasz lányok megbízhatóan gondozzák kistestvéreiket, takarítanak, Egyetlen cigány sem állítja, hogy szeret dolgozni, és szíves örömest nem dolgozik, ha nem muszáj. Cigány számára sem ez az "önmegvalósítás" eszköze.

Péli Tamás édesanyja, a ragyogó Hilda asszony mondott gyöMiután fölnevelt két gyereket, ápolt egy betegférjet, tízévi munkaviszony után van egy kis nyugdíja. Magyar nászasszonya megkérdezte miért nem dolgozik, hogy több pénze legyen? Hilda azt válaszolta:

1111

"Nem érted, hogy én cigány vagyok? Te csak dolgozz, mert neked kell a kocsi, az új bútor, meg minden. Nekem nem kell. Veszek buszjegyet. Felülök a buszra, az engem elvisz a Hármashatárhegyre, ott lefekszem a az enyém a világ."

Diósi Ágnes: Cigányút, 33-34. old.

Ami nélkül viszont igazi cigány nem tud meglenni: az ének, a zene , a tánc. fakad , életük terEhhez nekik nem kell különös alkalom, mert lényük legmély mészetes velejárója, személyiségük legigazabb megnyilatkozása; s mint ilyen, hétköznapjaik és ünnepeik leultileus szertartása is egyben. Rádió, magnó , lemezjátszó a putrikban is otthonos. Agy nincs minden személy szdmdra , zenének v iszont szólnia muszáj.

Biztos, hogy a cigányok értékrendje más, mint a tulajdon viszonyokon alapuló, civilizált társadalomé. De hogy alábbvaló lenne, az egyáltalán nem biztos. Az érzelmi értékek sokkal a cigányok számára, mint az anyagiak.

Sokszor elmarasztalják hogy nem élnek beosztással, pén zük csak addig tart, más v oamíg megkapják a fizetést. Arról nem esik szó, amit ez a natkozásban jelent: hogy a cigány az utolsóját is odaadja, ha kell , annak, akit szeret, és nem vele, mi lesz azután. Majd lesz valahogy, majd ad az Isten, majd rajta is segít valaki. Egy másik testvér.

Diósi Ágnes: Cigányút, 34. old.

A cigányokkal szembeni intoleranciában azt látom a legveszedelmesebbnek, deviánsnak deviánsnakI hogy nem disztingvál. Egyaránt valóban magatartást és olyat, ami eltér ugyan a szokásostól, zavaró is lehet, de nem Például acigánycsaládok népesek és a cigányok többnyire hangos Esetleg új környezetükben is megtartják régi szokásaikat, mondjuk virrasztóra össze harminc-negyvenen is egy lakásba. Egy kertes házban ez nem zavar senkit. De ha egy bérház v isszhangzik az emberek szaladnak. A cigányokból azután valóban agresszivitás t válthat ki , ha úgy közelednek feléjük, mintha t követtek v olna el, noha csak halottjukat virrasztották. S igazán nem tehetnek róla, ha alakáskörülmények, munkalemiatt olyan helyen kell élniük, ahol jelenlétük zavaróan hat.

A "cigány életmód"-dal jelölt családok negatív seregnyi dolog fakad. játszik bele, ami életük, helyzetük hiányos számít például az alkalmi munkavállalás. A hivatalos embereknek eszükbe sem jut a mérlegelés, hogy az cigány ember iskolai végzettségét, egészségügyi állapotát és egyéb körülményeit figyelemb e v éve, mi az az állandó munka, amit vállalhatna, és az mennyi jövedelmet jelentene az alkalmi munka feltételeivel szemben.

Sokszor úgy a kívülállónak, hogy a nem gyermekeikkel- noha ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyerekek elhagyatottak. Cigányoknál természetes, hogy nagy család, rokonság: közösség neveli a gyermekeket. nem veszik észre, hogy a cigányok nemcsak hátrányos A felületes helyzetben, hanem más kultúrában élnek, mint a többség, és ez csak saját normdikkal Diósi Ágnes: Cigányút, 288-289. old.

112 I val

"Magyarországon a cigány fogaImát a paraszttal. illetve manapság a dolgozó(munkás, ami magában foglalja a és ipari munkásokat is)

szembeállítva kísérelhetjük meg tisztázni... hogy mindkét csoport törekedett az önállóság képének a felmutatására és mindegyik a saját társadalmi viszonyainak Míg a parasztok az apáktól örökölt földön végzett kemény fizikai munkát és a piac elkerülését avatták erkölcsi értéleleé, addig a cigányok nem gazdasági, kvázi mágikus tevékenységekben - mint a kolompárság, tés, v,agy a más javaival folytatott vásározás - látták a jó élet Tezlsem. az, hogy a JÓ életnek ez a két képe egymással szembeállítva meg, és hogy - bizonyos értelemben - ugyanannak az átfogó rendszernek a része, ugyanarra típusú világra ad választ. " Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 24-25. old.

..

Unnepek ünnepek rendszere megegyezik a társadalom ünnepeivel. Az, hogy az egyes ünnepeket a közösségek milyen módon ülik meg, függ a helyi társadalom, illetve közösség társadalmi Az ünnep és a hétköznap közötti távolság és az ünneplés differenciáltsága függvénye a közösség anyagi a kultúra kifinomultságának.

Nem arra törekszünk ebben a részben, hogy az ünnepek teljes felsorolákieme}ésével a közösség mentalitását próbáljuk sát hanem két Azt - Jóllehet, az ünnepek adott közösség életémeg ben egy hierarchikus rend szennt sorolódnak be, amely szerint vannak nagyon fo?tos, fontos, kevésbé fontos és jelentéktelen ünnepek - egy-egy ünnep péld áján a hétköznap és ünnep ellentétpárját, az ünnep megülésének ritualizáltságát, a h.ozzá kapcsolódó hie?elem- és értékrendet tanulmányozhat juk.

A CIgányság számára az Intézményesített egyház és annak vallási tételei szokásrendje is csak kiinduló keretet jelent, amit sajátos etnikai színezettel ruháznak fel a szent és profán tökéletes egyensúlya szerint. Ennek érzékeltetésére két konkrét ünnep leírását idézzük.

A csatkai búcsú esettanulmánya

A. búcsújár ás. mint többnapos esemény elemzését egy összehasonlító kultúravizsg álat tükrében érdemes megtenni az 1993-as csatkai búcsú konkrét megvakét kulturális viselkedés valójában két lósulása alapján. A búcsún e.tnikus magatartásformát is jelent. Egyik oldalon a cigányság - azon belül. IS különösen az oláh cigányok - kulturális gyakorlata áll, a másik oldalon a hagyományosan búcsújáró paraszti zarándokló közösségek megoldásai szembesülnek. Már most rögzíteni kell, hogya búcsúkat az utóbbi csoportot részeés egyházak értékrendjükben sítik azonosulni inkább azzal tudnak. A fentebb jelzett kategóriák a legfontosabb keretei lesznek. A búcsú helyszíne ennek ment én tagolható, valamint a búcsú mIn.t .kulturálrs tér IS napjain gyakorolt szokások és cselekmények is e köré . A parasztok kulturális megmozdulásának ténye sokkal és rövidebben leírható, mint a cigányoké. A parasztok számára a búcsú helye alapaz a szent tér, ami a völgyben meghúzódó szent kápolnát, a szabadtéri tábon oltárt és gyülekezeti helyet jelenti, a völgyben elhelyezett Mária-szobrokat

I

113

és a gyógyítónak ítélt forrást. A szent számukra az egyház hivatalos miséit, imaóráit, a gyóntatást jelenti, s másodsorban azokat a kiscsoporti áhitatos órákat, amelyeket laikus népi vallásgyakorlásnak hetünk, megvalósulási formái a küegyházközségekhez tartozó rózsafüzér-társulatok, vezetésével való imádkozás. A paraszti imádkozó csoportok autóbuszokkal, mintegy "prosencióval" érkeztek, feszü lettel, lobogókkal felszerelve, hol a kántor, hol a rózsafüzér-társulati titokanya vezetésével.

Az embeasszonyok. Természetesen rek, a szent tér több olyan pontját meglátogatták és több olyan intézményét vették igénybe, amelyek már a kat ólikus egyház eredeti hittételeihez képest is engedményeket jelentenek. A nem szakrális egyetlen bazársor szolgáltatásait vették igénybe, ahol gyertyákat, szentképeket, rózsafüzér-olvasókat vásárolhattak. vagy pedig az otthon maradtakat lephették meg némi ajándékkal. A búcsú világi terének helyszíneit, így a lacikonyhákat, italos sátrakat elkerülA búcsún két kulturális viselkedés valójában két ték, otthonról hozott élelmet és italt etnikus magatartásformát is jelent fogyasztottak batyu jukból.

(Kawa Karnal felvétele, Csatka, 1997) A cigányok számára a búcsú intézményrendszerének használata sokkal összetettebb és differenciáltabb volt. Eleve hosszabb érkeztek, mint a parasztok, s nem annyira kiscsoporti szervezésben mint inkább családi összefogásban, személyautókkal keltek útra. Korösszetételük is jóval változatosabb volt, hiszen a kis gyerkezdve az aggastyánokig minden korosztályt megtalálhattunk. A résztáborozás i helyül a vétel alapegysége a család, illetve a rokonság volt. búcsú világi helyszínét választották. Az egyház számára vallásgyakorlátozott volt, noha természetesen látogatásuk korlás számukra egyik alapindítéka egy sajátosan értelmezett, az egyháztól független szent cél volt. A vallásgyakorlás mind az egyházi, mind a paraszti népi vallásgyakorlássaI nehezen leírható.

A búcsún megjelent cigányok nemigen éltek az egyház miseszolgáltatásával, a gyóntatással és nem éltek az ájtatoskodás, éneklés formáival sem. Megérkezésükkor azonban útjuk a gyertyaárusokhoz vezetett, ahol anyagi és reprezentációs szándékuk függvényében kisebbI nagyobb, még nagyobb (majdnem ember nagyságú) gyertyákat vásároltak,

114

amellyel a Szent-völgybe ballagtak, családjuk társaságában, csöndességben. ször a kápolnába mentek a .Szüz Anyához". Több komoly beteg térden csúszva haladt például az oltárig, többen virágokat is elhelyeztek az oltároknál és gyakorlat volt az is, hogy egyik-másik Mária-szobor vagy -kép fényk épezkedtek. A kápolnából kijövet a Mária-szobroknál gyertyát gyújtottak, imádkoztak, szinte mindenki fölkereste a forráskutat, ahol legalább arcukat megmosták, de több olyan képet lehetett látni, amikor asszonyok gyermeküket félmeztelenre mcsdatják. A forrásból vizet vettek, s azt hazavitték.

A cigányok számára a búcsú világi helye legalább akkora fontossággal bír, mint a szenthely. Autóikkal azon a réten parkoltak, ahol a lacikonyhás és itaA más cigánycsoportokkal való találkozáslos sátrakat verték fel a nak, együttlétnek és mulatozásnak, a másnap reggelig tartó vigasságnak ez volt a helyszíne. A cigányok számára a búcsú tehát társas összejövetelt, az sökkel és távoli rokonokkal való találkozást is jelentette, amelyen számtalan olyan rituális gyakoroltak, amely az ember és önbecsülését jelenti. értelmezték, hogya búcsúban pénzt kell költeni, komoly összegekkel kell érkezni, hogy másokat meg lehessen vendégelni. Szégyennek számított volna, ha valaki batyuból étkezik, s nincs annyi pénze, hogy rendesen egyen és igyon. Különösen a leányok és asszonyok az öltözetükkel és megjelenésükkel, a magukra aggatott ékszerekkel a a jólétet próbálták szimbolizálni. A leányok feldíszítése és státusának ilyetén dokumentálása a lehetséges "leányvásárlásokat" is. A világi együttlét fontos e1eme..a beszélgetések, a közös tánc és ének alkalmainak megteremtése is.

Osszegzésként azt mondhatjuk, hogy az egyházakat a cigányok nem kanonizálható vallásgyakorlása, valamint a búcsú területén a világi örömök hajszolása irritálja, míg a rendfenntartó a hosszan tartó piknikeés mulatozásból fakadó kisebb konfliktusokban látnak veszélyforrást.

Halotti szokások A cigányság kulturális rendszerének egyik legfontosabb eleme az embereknek a halottakhoz viszonya és a halottakról vallott képzete. Ennek lényege, hogya környezet más kulturális csoportjaihoz képest sokkal nagyobb ge van a halottak emléke ápolásának, valamint a halottal való kapcsolattartásnak. ortodoPéldául a Békés megyei oláh cigány csoportok, mind a xia, mind pedig a római katolikus egyház intézményesített halotti ünnepségeit beépítik kulturális rendszerükbe, vagyis egyaránt halottak napjaként tartják az ortodox húsvét utáni a halottak húsvétját, valamint a katolikus egyház november l-jére halottak napját. Nagyobb egyházi ünnepeken - amelyek nem halotti ünnepek - is megjelenhetnek a az emberek, éppen azt érz ékeltetve, hogy halott juk valamilyen közvetlen gyakorolható föla karácsony az, amikor a halotthoz batyudi jóból maradt ki. Igy val felszereIkezve zarándokolnak a Az egyháztól függetlenül min?en család és kör asaját halottjának személyes, egykor volt ünnepeit IS megünnepli a Igy az elhunyt születésnapja, névnapja, de maga a és lakomával nap a közöshalál évfordulója is rendszeres ség életében. Más halottak látogatása kapcsán ugyancsak mindenki fölkeresi a saját halottját.

I 115

A saját halott kifejezést szélesebb rokonsági értelemben és nem kis családi értelemben használjuk, vagyis ebbe a körbe egyaránt beletartoznak a házastárson és gyermekeken és unok ákorr túl a testvérek, azok házastársa és leszármazottai, vagy más oldalról nézve a nagybácsik, házastársuk és azok leszármazottai, vagyis az unokatestvérekig legalább saját halottnak számít a rokonság halottja. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes halotti szertartásának valamelyik szakaszához értekapcsolódik e rokonsági kör, A halottkultusz szélesebb A halottakhoz viszony szintén etnikus szimboli zációként értelmezési tengelyén ki kell (Szuhay Péter felvétele, Kétegyháza, 1995) térni a virrasztásra, a temetésre, a temetésen részt k megvendégelésére, a sírállításra, a figyelembevételére, az ezeken való korlátozó, tiltó és feloldó szertartásokra, ugyanúgy, mint a pománára (a hathetes gyász lezárására), s az egyéves gyásztörésre, ezentúl a lakomával egybekötött megeml ékezésekre. A szokások és szertartások végül is azt mutatják, hogy az oláh cigányok körében szabályozott a halottakhoz viszony, ami abból a szárrnazik, hogya halott egy olyan különleges állapotba került, amely nem azonos a köznapi vagy a keres ztény vallás értelmébe vett halotti haláli állapottal, nem azonos az .Jét állapottal" sem, n em is túlvilág a szó keresztényi értelmében, hanem olyan láthatatlan élet, amely immár földi túl van, de hasonlóképpen zajlik benne az élet, mint a mi világunkban, és van benne egy átjárhatóság, vagyis amaz oldalról ide lehet látogatni, innen viszont oda nem.

Hogyha halottainkat, vagyis a más létállapotba került szeretteinket rendesen, méltó módon (társadalmi rangjának és presztízsének, valamint az emberi alapminimumnak ellátjuk, elnyerjük megelégedésüket és jóindulatukat, amelyben hozzánk kedves lesz, minket nem háborgat, ha viszont a magunk kidolgozta szabályokat és ilyenformán saját ebbe vetett hitünket és tudásunkat megsért jük és alulteljes ítünk, kitesszük magunkat a visszajáró halott zaklatásának. Mindaz a fájdalom, ami a halott elvesztésének szól, valójában arról tanúskodik, hogy azt nem tudjuk elviselni, hogya életszakaszt immár nélkülünk és függetlenül éli, illetve minket von meg magától.

Ebben a földi léten belüli állapotban a halott az megkapja az által használt földi javak szinte összességének esszenciális kivorratát. A sírkamrát, a kriptát, ahová eltemetik, tisztaszobának rendezik be. asztallal, székkel szerelik fel és étellel, itallal, cigarettával rakják tele. A halottat legszebb ruhájába öltöztetik, pénzzel, ékszerrel, késsel vagy akár ostorral,

látják el. Utalva az elhunyt m est erségére, elfoglaltságára, illetve biztosírva ezzel azt, hogy új helyén is folytathassa munkáját. A mindenkori teés sokszor a sírnál tartott lakomák az eltávozottal való együttélést, illetve az megetetését szimbolizálják. Teljesen természetes dolog a sírnál sörözni, ekkor mindenki a sírra locsolja az üveg tartalmának egy részét, felszólítva a halottat akár, hogy igyon. Ugyancsak általános a halott cigarettával való is (ennek eljárása szerint a kínáló fél rágyújt egy cigarettára: amlk?r az ég, szájából kiveszf helyébe másikat tes z, s az meggyújtott cigarettaról felizzítja a második szálat, s majd ha már füstöl, ezt teszi a sírra, vagyis az. lángjáróllobbantja életre az eltávozott cigarettáját).

Gyakorta sz ólítják meg a sírt az "alszol még", a "sokat alszol, kisfiam", anyám, apám stb. mondattal.

A gyász legfontosabb kulturális funkciója, hogy emlékezetünkbe véssük az eltávozottról szóló élményeinket és tapasztalatainkat. illetve fájdalmunk tényleges kifejezésével világossá tegyük számára, hogy valóban nehezen pótolható tagja volt közösségünknek, és eltávozásával számtalan korábbi élmény nem meg és olyasvalami tudás, hang és szó távozott el vele, amit más.valakl a családnak és a közösségnek már nem képes megadni. szól valójában a.halált legalább egy virrasztással otthon töltött éjszaka, amellyel az létállapotból a másikba kell juttatni az elhunytat. Ezért ragaszkodnak a Cigányok ahhoz, ha kórházban halt is meg hozz átartozójuk. hogy legalább egy éjszaka otthon, a saját házukban virraszthassák. A mások áltemetések és temetési lakomák nem szólnak, mmt a .kepzetek szerint a halottnak megadandó tisztesség S minél és rangosabb, min él pótolhatatlanabb volt egy ember, annál és vlrá.gzóbb a temetése. A gyász kifejezésének számos jele IS van. A például a temetést hat hétig nem borotválkoznak, de megtartóztatják magukat hat hétig az italtól is, jobbára feketében járnak, nem zenélnek, legfeljebb, ha énekelnek, szomorú, hallgató nótát dúdolnak. A halott rokonságának szélesebb köre a hathetes gyászt tartja. A legközvetlenebb hozzátartozók és különösen a - anyák, leányok, házastársak - az egyéves gyászt is megtartj ák. vagyis egy év után oldják fel azokat a tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket vagy a közösség rótt rájuk, vagy róttak ki önmagukra. Ha letelt a gyász kijelölt a rituális m ódon gyásztöréssel vetnek véget a megtartóztatásoknak és lakoma, tánc, mulatság útján térnek vissza a mindennapi életbe.

A halotti kultusz - túl a cigányok halottakkal kapcsolatos világképén funkciójaként a közösség együvé tarto zását, a közös sors szám o n tartását, és vállalását jelenti.

Gusztikám, ha meghalok, így álljatok a koporsóm mellett; ugyanilyen szépen Utána nem bánom, ha táncoltok is a Erezzétek magatokat jól: Ez az érz.ésünk: hogy ha szépen megy a nóta a virrasztóban, nincs csóróság.

Mzntha nem zs halt volna meg, csak mulatni akar az a halott.

A Köjál rendelkezése szerint a halottat két óra múlva ki kell vinni a házból. azt mondják, hogy nincs pén z koporsóra, de nem engedik kiA. cigányok vznnz, míg két éjszaka nem virrasztották. H ogy is lenne az: megjön a fia és akkor a halottasházba menjen virrasztani?... . A földön mindenki És mikor a keresztülmegyek, leégetzk a és megváltozok a másvilágon . Odamegyek Szent Péter elébe, azt

I 117

mondja nekem: gyere, kinyitom a mennyországkaput, és gyere be. Itt a helyed. Érzem, hogy oda fogok menni. Mert tiszta a lelkiismeretem. Igaz: egy kicsit jósoltam.

Egy kicsit hazudtam. Mert muszáj volt. A gyereleekért. Eladtam, kevesebbet mondtam, de értékes dolgokat sohasem loptam ...

Diósi Ágnes: Cigányút, 60-61. old.

Kulturális egységesülés A politika és közigazgatás koncepciójával ellentétben a hetvenes években részben a bontakozó cigány értelmiség, részben pedig a velük szolidáris társadalomkutatók munkássága nyomán körvonalazódik a cigányság etnikumként való meghatározása is. Ez a politikai hatalom nemtetszését váltja ki, jóllehet, a Kulturális Minisztérium már 1979-ben konszenzust próbál teremteni, ahol és problémamegoldóként tünteti fel magát. Koncepciója annyiban változik a korábbi állásponthoz képest, hogya cigányság korábbi rétegstátusát kulturális rétegstátussá alakítja, és hagyományos kulturális (folklór) tevékenység támogatás ával próbálja a politikai feszültségeket kezelni. E törekvésnek m éltó folytatója a nyolcvanas évek közep éri a Hazafias Népfront, amely a cigányság "szervezve" kísérli meg elejét venni az etnikai konfrontációnak. A nyolcvanas évek a valóban alulról politikai és kulturális mozgalmak tömeges megjelenésének lehetünk tanúi.

Ez az nagyjából az etnikai identitás megfogalmazásának és södésének Ennek az a fejleménye, hogya cigányság lassan megpróbálja magát etnikumk ént, illetve nemzetiségként meghatározni, és ebben élen jár az artikulálódó, számban is cigány értelmiség, amely egyre inkább vállalkozik acigánykultúra szintetiz álás ára, A cigánycsoportok korábban laza törzsszövetségekként, laza, lokális egységekként nem beszélhettünk egységes etnikus kultúráról, hanem az egyes körzetek regionális cigánykultúrájáról. Nem osztálykultúraként vagy nemzetiségi kultúraként létezett, hanem egy feudális típusú, rurális kultúraként, amelynek az adott régión belül etnikus színezete volt. Viszont sem "kézikönyvben", sem "folklorisztikai sem a k öz ös tudatban nem volt tetten nyoma. "Nem volt még összeszerkesztve a cigánykultúra."

N éhány folklorista és etnográfus már jó ideje arra törekszik, hogy kimondva-kimondatlanul megteremtse az etnikai identitáshoz szükséges kiindulópontot: a cigány "bibliát", tuitológi át. Valójában erre a mintára keletkezett a legtöbb nemzetté szervezett etnikum k özös tudásrendszere is. Hisz a nemzetté válás egyik sarkpontja a népi kultúra hivatalos elismertetése volt; a népi kultúrának a nemzeti kultúrába való beépítése mintegy a nemzeti önismeret, a nemzeti történelem tudásáról sz óló alapfeltétel. Ebben a rendszerben a népi tudás osztály- vagy rendi alapú (az írásbeliséggel nem alávetett osztályok kultúrája), pedig regionális alapú tudás, amelyikben az etnikai hovatartozás csak másodlagos. Ebben az értelemben a magyar folklór mesterséges ideologikus tudás, soron szándék eredménye. Ennek a logikai fontos eleme az a kiinduló tétel, hogy az egy nyelven azonos etnikumhoz tartozó embereknek egykor volt köz ös kulturális rendszerük, folklórtudásuk, például népkölt észetük, azon belül epo-

118 1

szuk vagy mitológiájuk. És létezn ek olyan archaikus helyi közösségek, ameezt az soron volt tudást, és az immár a folkloristák lyek egységes rendszerré állítható k ös sze.

Ebben a szellemben tevékenykedett és számos ci- folklórszöveget Bari Károly. A tényénél talán fontosabbak a k öz read ás tartalmi és fo rmai jegyei. E tekintetben Bari Káro lyt ta lán Benedek Elek és Illyés Gyula szellemi hagyományai örökösének, folytatójának tarthatj uk, amennyiben könyvei anyagát igyekezett úgy válogatni, "hogy képet adjon a cigány folklór és gazdagságáról", a fordítás során igyekezett egységes stílust kialakítani, az másságának és jegyeit". Adaptációinak "nem volt célja a szó szerinti csupán a tartalmi azonosulás, amelynek kife jezésére az oláh cigányok által beszélt archaikus magyar nyelvi fordulatokat is" felhasználta.

Az 1990-es években a nemzetiségi törvény szakasza láthatóvá tette a cigányság nemzetiségként, illetve etnikumként való meghatározásának dilemmáját. A nemzetiségi státusnak deklaráltan jóval több jogot és költségvetési támogatást biztosít a mindenkori kormány, míg az etnikum szá mára biztosított jogosítványok jóval korlátozottabbak. A cigányság kulturális és politikai szervezetei sokáig nem jutottak egységre abban a kérdésben, hogy a törvénytervezet által st átus közül melyiket válasszák. A közösségnek szóló önmeghatározás általában nehezen össze a vállalható és a környezetnek szóló önmeghatározással. Ez a kérdés való jában az integráció vagy szegregáció problémakórét vetíti A politikai törekvések talán legmarkánsabb - többek által leginkább szélítélt álláspontja az, hogya cigányság a politikai nemzet része, nemzetalkotó és mint ilyen, teljes mértékben jogot formálhat arra, hogy kultúráját a maga önállóságában, mint a nemzeti kultúra részét oktassák és tartsák számon.

Ez lényegében azt jelenti, hogy akár a cigány folklórnak, akár a cigány a nemzet emlékezetének és tananyagának a részét kell kéa kulturális teljesítmények megmerevített, rezervápeznie, és nem tumba zárt interpretálása. Másképpen szólva Choli Daróczi József vagy Péli Tamás nélkül nem oktatható magyar költészet vagy festészet.

A cigányság kulturális és politikai egységesülését nagyban gátolja az a tény, hogya cigányság valójában három etnikai alcsoportra oszlik, amelyekben a szerepért folyó küzdelem a mai napig bizonytalan Az etnikai csoportok egyenként, egyfajta szerepre törekednek saját kulturális dialektusok normaként való elfogadtatásával.

A kulturális és politikai egységesülést leginkább a cigánycsoportok közötti önmeghatározás és a szerepért való küzdelem határozza meg. A cigány oláh cigányok kulturális rendszerét vagy a nyelvileg asszimilálódott, ugyanakkor kulturális rendszerét csak részben megmagyar cigányok kultúráját tekintsük-e Az oláh cigányok kulturális gyakorlata jóval több önálló és független elemet tartalmaz, míg a magyar cigányok kulturális rendszere több ponton az egykori magyarországi paraszti kultúra nyomait A magyar cigányok a társadalmi integrációban a kulturális azonosulás szimbolikus jegyeit használják, míg az oláh cigányság szimbolikus különá llásának kifejezésére az archaikus létforma és kulturális gyako rlat normaként való tételezés e megoldásnak.

I 119

Az egészségügy és a cigányok

120

A bb ó l a sommás megállapítás ból indulhatunk ki, hogy az egészségügynek, mint az ember egészségének a betegség gyógyításával foglalkozó szervezetnek intézményesült tudása van, amely tudás jobbára kanonizált és kizárólagos, továbbá a szervezettel kapcso latban emberek tudását kevésbé képes toler álni, A mindenkori tudományos igazságok birtokában elfeledkezik arról, hogy vitában áll egykori saját tudásával, amelyet mára meghaladott, ám korábban saját intézményének, illetve szervezetének azt tekintették megmásíthatatlan tudományos igazságnak. Nehezen viseli el, ha a fennhatósága alá tartozó emberek nem teljesítik megfogalmazott elvárásait, vagy vitába szállnak tanításaival . Lényegében ez jelenti a konfliktusok kiinduló pontját.

Az egészségügy éppen saját tagjainak en, középosztályi, ilyenformán középosztályi értékeket fogalmaz meg, és másokkal szemben is ezt tételezi fel. Az egészséggel kapcsolatban bonyolult szabályrendszert állapít meg, megmondja, hogy az embernek hogy kell élnie, hogy egészséges maradjon. Ennek érdekében megfogalmazza, hogyan kell táplálkozni, mozogni, sportolni, dolgozni, hogyan kell küzdeni az emberi "gyönyörök" és szenvedélyek ellen, hogyan és miért kell leküzdeni az alkoholt, a dohányt, a drogokat. Kijelöli a helyes szexuális élet kereteit, és ha az ember történetesen megbetegszik, meghatározza a gyógyítás technikáit, tiltva más lehetséges gyógyító formákat, meghatározza a beteg viselkedésmódját és az egészségügyi ellátásban lehetséges viselkedés szabályrendszerét. Pontos elvárásokat fogalmaz meg az anyákkal szemben a terhesség ideje alatt, majd a gyermek születése után a Bizonyos juttatásokat éppen attól tesz hogy vele m ódon kooperálnak-e.

Konfliktusokról akkor beszélhetünk, ha az egyes betegek vagy betegcsoportok ezeket a szabályokat, illetve elvárásokat megszegik vagy nem teljesítik.

Különösen súlyos hordozó betegcsoportnak tekintik a cigányokat. Már most le kell szögeznünk, hogy azok az emberek, akik cigányok, és velük szemben problémák fogalmazódnak meg, nem azért viselkednek az egészségügyben másképp, mert cigányok, hanern mert objektív társada lmi státusuk nem azonos a középosztályi státussal. Es azt is kijelenthetjük, hogy nem minden cigány viselkedik az egészségügy számára problémásan, bár a I problémásnak gondolt cigányok megítélése átszármaztatódik és

más, nem szegény helyzetben cigánycsoportokra, t eh át létrejö n egy súlyos általánosítás .

Az egészségügy a cigányokban általában a nem kooperáló be tegeke t látj a, a cigányok szegény csopo rtjai ped ig az egészségügyben a hatalmat, ille tve a hat alom közvetlen megtes tesülését látj ák. Ez az egymást kölcsönösen a valódi legnagyobb problémája. Mindkét szekölcsönös félelmek, mondhatnánk, hiedelmek és hamis tudáso k vezérlik. Lehet, hogy bizonyos megfigy lés eket még tényként helyesen rögzít az egyik vagy a másik fél, ám annak magyarázata már lehet, hogy hamis.

Vegyük sorra a va lódi, a vélt tényeket és magyarázatokat.

- A cigányok nem szívesen járnak orvoshoz, ha betegek, inkább eltitkolják azt, vagy egymást gyógyítják "kuruzslással".

- Más elméletek szerint már a legapróbb betegséggel is orvoshoz szaladnak és bajukat teátrális módon túlértékelik.

- Ha kórházba kerülnek, igyekeznek minél hamarabb szabadulni onna n, amíg viszont bent vannak, hatalmas veszi körül A lát ogató k hangoskodnak, tiltott helyen dohányoznak, nem tartják be a kórház házirendjét.

- A cigányok rossz betegek, nem teljesítik az orvos utasításait, nem veszik be a gyógyszereket, a betegség ideje alatt isznak és dohányoznak, s emellett fö löslegesen jajvesz ékelnek, sopánkodnak.

- Ha a beteg hazakerül, otthon nem különítik el általános, hogy még a beteg is egy térben alszik a többiekke l.

- A terhes anyák rendszertelenül járnak rendelésre, terhesség alatt isznak, dohányoznak.

- Ennek, va lamint a rossz táplálkozásnak tudható be, hogya az átlagos hoz képest kisebb súllyal születnek. A hosszú ke resztül és rendszertelenül szoptatj ák, s nem adják az életkorának megtáplálékot.

- A számára nem biztosítanak külön szob át, hanem vele egy légtérben élve, feje fölött füstölnek és hangoskodnak.

- Ha a gyermek beteg, nem viszik orvoshoz.

- Mások szerint viszont éppen hogy minden apró betegséggel orvoshoz szaladnak, a pedig a beteget szinte az egész családja elkíséri . A rengyakran türelmetlenek, nem várják ki a sorukat, más betegek elé furakodnak, súlyos panaszaikra hivatkoznak, és ilyenkor hajlamosak hirtelen elájulni is.

- A vizsgálat alatt a nehezen teljesítik az orvos kéréseit, például nem hajlandók a vizsgálathoz.

- Ellentétes verziók sz ületnek arról, hogy például a cigányok fogazata épebb vagy rosszabb, mint a korcsoport átlagáé .

Vegyük sorra e vélekedéseket és a lehetséges magyarázatokat.

A cigányok nem szívesen járnak orvoshoz hogy vannak olyan közösségek, ahol általános tendenciaként rögzíthetjük, hogy való igaz, a cigányok nem szívesen járnak orvos hoz. (És akkor nagyvonalúan eltekintettünk az emberek egyénileg sajátos pszichológiai Az az ember nem szívesen jár orvos hoz, aki nehezen tud a sajá t elgondolása

1121

J

\

'

_.Je.

szerint is módon felöltözni, tudja magáról, hogy tisztálkodása objektív körülményei miatt hiányos, és azt is felméri, hogy a betegségekkel )C_ járó kiadásokat amúgy sem bírná.

Számára az egészség másképpen érték, illetve nem érték. (Nem kell a hosszú történeti múltba visszakalandozni, ha olyan leírásokat akarunk idézni, amely szerint a parasztok nem szívesen hívnak orvost, akár magukhoz, akár családtagjaikhoz. A betegek úgyis kiheverik betegségüket, állataikhoz viszont hívnak doktort, és ez a logika is hiszen a jószág munkaeszköz, a család egész éves hússzükséglete. ) Ez az a kilátástalansággal magyarázható, a nyomorból való kilábalás képtelenségével. Egy önpusztító, filozófia érvényesül a betegség esetén. Minek és mire fel gyógyuljon meg az ember, ha élenyomorult, és a nélküte lözés a osztályrésze. A szegénység kilátástalansága gyengíti a végiggondolását, s mert az eleítélt, nincs miért ve egészségüket. A pillanatnyi mákonyok éppen az életet teszik illetve ebben a kultúA beteg önpusztító filozófiája: minek gyógyuljon meg az ember, ha rában olyan magyarázatok fogalmaélete nyomorult... (Szuhay Péterfelvétele, Rakaca, 1992) zódnak meg, amely szerint a jelennek élünk, s a jelent kell a legaprólékosabban boldoggá tenni (már amennyire erre ezeknek a közösségeknek módjuk van). A azért nem fogalmazódik meg és annak megtervezésére azért nem készülnek stratégiák, mert a jelen megszervezése, az élelem, a ruházat a biztosítása szinte minden energiát elvesz. Ebben a rendszerben nincs miért egészségüket. A dohányzás valóban gyakori és rendszeres ezeknél a csoportoknál, és a gyermekek már fiatal korukban intenzív dohányosokká válhatnak. Az alkoholisták nem ezekben a közösségekben, bár ha tehetik, elfogadják, megveszik az alkoholt. Rendszeres italozásra azonban nincs mód, hiszen a pénzfelhasználás sorrendjében mégiscsak a család élelmezés e áll helyen. Ha arra kell választ adni, hogy mi a ge annak, hogy egy telepi cigány ember az egészségügyi ellátásba kerül, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyon betegnek kell már lennie. Igy a beteg kesegítségével az ellátásba - bár gyakran már és rül a hozzá kihívott menthetetlenül -, minthogy maga járná végig az alapellátás, a nyomorúságuk pontos kiellátás és a kórházi kezelés stációit. A telepen fejezésére talán legszebben a történetet" szekták felhozni. Nem elég,

o

•

f

J

hogy nincs víz a telepen, nem elég, hogy nincs munkájuk és gyakorta éheznek, nem elég, hogy környékükön szeméthegyck tornyosulnak és patkányfalkák randalíroznak, de még a sem tud bejönni a k áty ús, rossz utakon. Mi van akkor, ha egy anya szülni készül vagy ha egy ember haldoklik? Ez a legpontosabb kifejezése kiszolgáltatottságuknak és kirekesztettségüknek. Nincs út és nincs kiút, és így hogy lehet megszületni és hogy lehet meghalni?

A cigányok zöme dohányzik, iszik, a is, a férfiak is. A gyerekek is hamar rászoknak a dohányzásra, hogy már 4-5 éves korban megpróbálja, hi10-13 évesek már dohányoznak. Régebben a szen ezt látja a is lepipa volt a divatosabb, ma már a cigaretta. A dohány kedvéért még az mondanak. A sok és korán elkezdett dohányzás bántalmakat okoz. A veszélyezteti a terhességük alatt sem hagyják abba a dohányzást, ami magzatukat.

Karsai Ervin: A cigány nyelv és kultúra

A cigányok a legapróbb betegséggel is orvoshoz szaladnak Nehéz volna ezt a megállapítást valóságos társadalmi csoportokhoz rendelni.

Nyilvánvaló, hogy itt sem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéni pszichikai indítékokat. Mégis megkockáztatjuk annak a hipotézis nek a megfogalmazását, hogy akik minden apró betegséggel orvoshoz szaladnak vagy még inkább orvost hívnak magukhoz, azok ezzel is egyfajta társadalmi szeretnének kiharcolni. Ugy gondolják, is részei a társadalomnak, még ha cigányok is, és nem hajlandók abba, hogy a perifériára Ez a betegviselkedési forma nem a telepen hanem olyan emberek sajátja, akik már közelitettek a társadalmi normákhoz vagy azon felül is kerekedtek, de nem érzik, hogya társadalom valódi státusukat méltányolva valóban fogadja el. az is megkockáztatható, hogy számukra a beteg, betegellátó viszonyban az a cél, hogy mint betegek feIülkerekedjenek az orvoson és gyakorta maguk szabják meg a kezelés módját is. Ez persze azt is feltételezi, hogy van egy lehetséges válaszuk a betegség gyógyítására, amely egyaránt táplálkozhat a korábbi kezelések tapasztalataiból és a az a népi gyógyítás ismeretanyagából. Ebben az összefüggésben fontos, hogy bekerültek az ellátórendszerbe, s mint betegek kerültek a középpontba, s már maga ez az érzés az egyik biztosítéka a gyógyulásnak. E pillanatnyi az a tudatuk, hogy az orvos és az ápoló van a betegért és nem fordítva, és ebben a viszonyban mint cigányok lettek a társadalom más tagjaival.

A cigányok többsége azonban abba a csoportba sem sorolható, amely azért nem jár orvoshoz, mert nem érzi magát a társadalom részének és abba se, amely az egészségügyi ellátó rendszeren keresztül próbálja meg a társadalmi kikövetelni, hanem olyan "normális" egészséges emberek, illetve betegek, akik akkor járnak orvoshoz, amikor betegek, s akkor valóban el is mennek. Ok azok, akik az ellátórendszer dolgozói számára nem fel, így ilyenformán nem rajtuk keresztül általánosít ják a cigányokról kialakult képet.

Ezzel persze az nem zárható ki, hogy velük szemben ne úgy viselkednének,

\123

ne úgy kezelnék a gyógyításban is, mint egyik vagy másik negatívan megít élt cigányok által is képviselt csoportot . I gy keletkeznek a megítélésben a "rendes cigányok", ami persze azt is jelenti, h o gy a cigányok nem rendesek, és ilyenformán maga az alapmegjegyzés is válik.

Öngyógyítás, kuruzslás, varázslás N em tudunk összefoglaló képet adni arról, hogya cigányok népi gyógyítása a betegek valódi gyógyításában mekkora szerepet játszik. Elöljáróban érdemes utalni arra, hogy a népi gyógyításnak van egy valóságos te;ület e, ahol valamilyen gyógyszernek, gyógyító vagy anyagnak a ta hozhat javulást a beteg állapotában - amelynek valóságos sával nem vannak tisztában az emberek -, és van egy mágikus területe, ahol bizonyos varázsló eljárások hivatottak megs.züntetni a betegséget, illetve azok használata hozza meg a gyógyulást. N em kizárt, hogya varázslásba ráolvasás ba vetett h it valóban hozhat gyógyulást a beteg számára. Erdemes is emlékeztetni, hogya cigányok népi gyógyítása szerkezetileg sz.inte semmiben sem különbözik a parasztok népi orvoslásátó l. a különbség mmd: össze annyiban állapítható meg, hogy a parasztok min.dennapi hamarabb kopott ki ez az eljárás és az ebbe vetett hit. Az orvostudomany hosszú keresztül ferde szemmel nézett a népi orvoslásra, eleve jelezte az eljárások hatékonyságát, a népi orvoslás viszont a orvostudománnyal szemben volt bizalmatlan. Félt az orvosoktól, félt a vizsgálatok és a gyógyítás való eljárásaitól, a az operációtól, a betegek szakításától, és nem utolsósorban az ilyen gyógyítás anyagi kihatásától. mtézményesült orvoslás mellett így a,népi ?rvoslás gyakorlata. Megkockáz.tatható az IS, hogy n:md a nepI ,mmd a hivatásos gyógyítók szakmai féltékenységgel tekintettek a másik felre, es annak saját kornpetenciájuk látták. az te lmezésböl a hatalmi aspektus okat sem hagyhatjuk ki: A betegek és ,a r:épI gyógyítók is úgy tekintettek a hivatásos gyógyítókra, mmt a hatalom és kiszolgálóira, nem pedig mint saját közösségük lehetséges tagjaira, Az emberek ezen elgondolását hosszú keresztül az sem volt képes megcáfolni. A jelen számára azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy közösségben annál a népi gyógymódok (beleértve a tényleges gYOgYItást és a varázslást is) használata, minél kisebb az egészségügyi ellátásba vetett hit és bizalom.

Az orvosoknak is egy kicsit kuruzslónak kellett lenniök, ha sikert akartak elérni. Nem volt adoma az e.-i patikus meggazdagodásának története. A z orvosságot a recept szerint készítette, de amikor a parasztok kezébe nyomta, bizalmasan fülükbe súgta, hogy csak úgy ,használ, ha a ,betegf j! élk?;..a zolt kör közepén veszz be, azutan a botot a hata moge hajztja, es vzsszanezes nelkul fut haza.

Illyés Gyula: Puszták népe, 253. old.

Gyógyításaikban, rontásaikban népi gyógymódok élnek tovább, és mágikus hit a szertartások erejében.

A nagyecsedi Balogh Gusztávné (Suta Mari) tanácsai:

"Ha megtelik a hóna alatt a gyereknek, vagy a nyakánál, combjánál pattanás van rajta: egy kis pici fej hagyma, pici, apróra megvágva, kis mosdászappant rásikárni egy kis papírba vagy a markodba - régen a markukban egymegcsinálták -; egy kis hagymát, egy kis mosdószappant, egy kis búzalisztet összegyúrtak. Takarosan eldolgozták, rögtön már tiszta gyógyszernek vált. Rögtön tette rá anyám a sebre. Rögtön kivette a fájdalmat és kifakadt magától. Meg ilyen leveleket is tudok: mályvalevelet, az is kiszívja.

Szederlevelet. Anyám mindig szedte a estig. szederlevelet, roty ogtatta Rárakta a gyulladásos lábra, oszt az szedte ki a fájdalmat. Szedtük a teát. Szalonnát is tett anyám a leelésre, az is kiszívja. Ha a szúnyog megcsípi a pulyákat, ecet is jó rá.

Olyat tudsz, hogy begörcsöl a gyomrod, és csuprot vetel rá? Mondjuk nincs Ridol. Nincs Nospa. Ejszaka van. De mán olyan görcse van a gyerekednek vagy neleed, hogy nem tudod, mit csinálj. Ontöl egy findzsába egy deci vizet. Teszel bele egy kis selyempapírt, hagyol ki annyit, hogy ne legyen vizes, meggyujtod. Rá ahasára.

Rögtön vége a fájdalomnak. Még le se hunyod a szemed, már nincs görcsölés.

Diósi Ágnes: Cigányút, 44-45. old.

N em kizárt, hogy a varázslásba, a ráolvasásba vetett hit va lóban hgzhat gyógyulást a beteg számára (Eperjessy felvétele, Ortilos, 1954)

Gyors szabadulás a k órházb ól. vagy a kórház "belakása" Minden bizonnyal kevés olyan ember van, aki vég nélkü l szeret a kórházban üldögélni. így van ez a cigányokkal is. Nehéz megmondani, hogy mi a kórházból való elvágyódás még természetes, és tolerált m értéke, és mikor van az a pont, amelyik már túl van a megengedett Megint csak azt mondhatjuk, hogy nem volna igaz minden cigányra a mértéken felül i elvágyódás. Vannak emberek, akik azért nem érzik magukat jól a kórházban, mert életük során nem volt módjuk megtariulni a kórház sajátos világát, ille tve az abban való élés szabályait. Elfogadott társadalmi peremh elyzetük - sem saját önbizalmuk miatt, sem pedig a többi beteg esetleges tart ó zkodása miatt nem teszi lehetövé, hogy a kórházban az közösségek részesei lehessenek. Az otthon megszokott világától távol kerülte k, itt viszon t magány o sak

1125

maradtak. Növelheti idegenkedésüket a kibontakozó szégyenérzet, hogy kevéssé tudnak megfelelni a kórház által megfogalmazott szabályoknak és a betegek által normáknak. Nincs "szalonképes" pizsarnájuk, köntösük, papucsuk, tisztálkodószerük, esetleg nem olvasnak könyvet és újságot, nincs a többiekkel közösen megvitatható beszédt émájuk. unatkoznak és szenvednek a kórházban. Ha a csa ládjuk a kórháztól távol lakik s nem tud nap mint nap látogatóba menni a beteghez, akkor a benn t ölt ö tt egyenesen elviselhetetlen lesz, már-már a gyógyulás rovására megy. Ekkor képel, hogy a beteg a sz ökés gondolatával fog lalkozik. Ha azonban a családnak módjában áll betegüket látogatni, úgy azt gyakorta teszik. A látogatások va lódi célja az, hogy otthonos légkört teremtsenek a kórházban, hisz önt udatlanu l is ezzel segítik a beteg gyógyulását. A beteget így amagányból és a társadalmi emelik ki, ezenközben lehet, attó l, h o gy már sokan vannak, hangosabbnak de az is hogy a többi beteget és az ápo lókat is irritálja a láto gat ó k nagy száma. A látogatók számára pedig m i sem természetesebb, minthogy úgy viselkedjenek, ahogy ezt otthon tenni szokt ák, hiszen egymás közöte kommunikálnak, egymással vannak kapcsolatban.

Napjainkban a kórházi orvoslásnak, gyógyszerszedésnek is "kultúrája" van a cigányok között. Lakáskörülményeik, munkakörülményeik, idegfeszültségeik következtében rendkívül betegesek. Az asszonyok szinte kivétel nélkül nagy dobozokat, zacskókat mutogatnak: "ennyi gyógyszerem van". Gyerekek és egyaránt gyakran kerülnek kórházba. A kórházi látogatásoknak ugyanolyan szertarKipakolják az ennivalót, együtt van a család. tásuk van , mint a Diósi Ágnes: Cigányút, 46. old.

A cigányok rossz betegek Vannak cigányok, akik jó betegek, és vannak cigányok, akik rossz betegek. Ám nem azért jó vagy rossz betegek, mert cigányok. Itt is néhány rossz kiindu lva, akik történetesen cigányok - megtörténik az általánosítás. Ha a beteg nem az orvos és az ápoló szerint viselkedik, annak leh et n ek lélektani magyarázatai, és ez akkor ölthet etnikus jelleget, ha különemberek helyen és valamilyen cselekvés ük vagy nem cselekv ésük magyarázatául a cigánysághoz való tartozásukat nevezik meg. Valaki attól lesz rossz beteg, hogy nem volt rnódja elsajátítani a betegekke l szemben megfogalmazott kulturális szerepet, mert általában nem hisz az intézményesült egészségügyi ellátásnak, pedig nem tudott kialakítani az gyógyító szakemberekkel vagy azok vele egy bizalmi viszonyt.

H a nem bízik az orvosában és nem hiszi el, hogy valóban meg akarják gyógyítani, hajlamosabb nem komolyan venni a rá vonatkozó instrukci ókat. H a az orvos ban és az ellátásban ellenséget lát és úgy véli, hogy ez a szféra folytatása a vele szembeni általános társadalmi lekezelésnek és diszkriminációnak, akkor va lóban rossz beteg lesz. Ehhez természetesen nem kell, hogy az ellátásban do lgozók valóban lekezeljék vagy megbélyegezzék a beteget, elég egy vé letlen szó vagy kifejezés, amit úgy értelmez, hogy az ellenére van. Könnyebb a he lyzet, h a a b et eg csa k orvosát vagy ápo lóját hib áztat ja és nem magát az ellátórendszert, me rt ak ko r egy másik orvoshoz, egy m ásik kórházhoz me nve haj -

land ó a kooperálás ra és jó be teggé válhat. A mego ldás kulcsa ezért so ks zo r az ellátó rendszerben d ol go zó k k ezéb en van. Ha a cigány betegekkel szem ély re szabottan, elmé lyü lten tudn ak fog lalkozn i, beszélgetni - de így van ez szám ta lan n em cigány m agán yo s em berrel is -, akkor sikeressé válik a kezel és.

Ebben az értele mben k ezelhet jü k ezt a problémát etnikus vetü letében, h iszen azt a félelmet le, am ely a cigány emberben a maga m egb ély egzet tn ek h itt cigány m ivo lta mia t t. Az deklarálása az és legsiker esebb gyógymó d .

Betegellátás otthon Mint már ut altun k rá, elég gya ko ri so m más me gállapít ás, h o gy a cigányo k az vagy a k ó rh ázból hazavitt b eteget n em kül önítik el és a töbeleve o tthon bi ek kel egy szo bá ba n t artj ák. H a va n szó, ehhez h o zzát eszik azt is, ho gy veszélyezte t i a t öbbi egészséges em be rt . A z, h o gy az élet körülött e zaj lik, gátolja a gyo rs láb ad o zást .

Ezek a megállapításo k igazak leh etnek azokra a közössége kre, ahol a család számára valóban nincs más lem inthogy a b eteg mi n den k ivel és minde nki a beteggel lak jon egy légt érben. A lak ásviszo ny o k fejezetben már tárgyaltuk azokat a csoportokat, ahol az em be rek kényzsúfolódnak össze. It t valóban nincs más vá lasz tás, ám ezeknek a családoknak a gyakorlatát nem általánosíthat ju k más közössé gekre is. E t úl azonba n az embe rek megfogalmazzák e megoldás praktikus jellegét is.

U gy érvelnek, hogya beteg számára az a legjo b b, h a még betegen is részt vesz a csa lád m egszo ko t t mindennapi életében, ne m a magányos, csendes pihenés a gyógyír, hanem az, hogy még betegen is a természetes viszonyok részese. Azt is tartják, hogy kiszol gálják beteg legkülö n félébb kíván ságait. A kívánság lehet olyan is, ami a család p illanatnyi ségét meghaladja, ám ez t akkor is

Együtt élnek a szellemi és testi fogyatékosokkal, mozgássérü ltekkel (Szuhay Péter felvétele, Tiszavasvári, 1997)

f '

megpróbálják teljesíteni, mert azt tartják, hogy a vágy kielégítése a legjobb orvosság. Talán attól, hogya korosztályok nap mint nap együtt élnek és nem különülnek el nemek és korcsoportok szerint, attól, hogy szépek és csúnyák, egészségesek és betegek a fogva és folyamatosan együtt élnek, nem válik számukra taszítóvá a betegség vagy a betegség csúfsága. Nem undorodnak attól, ha valaki betegségében rendszeresen maga alá piszkít, nem irtóznak a fekélyes családtag látásától, és általában minden egészségkárosult "nem normális" családtaggal szolidárisak, nem kérik, nem engedik elmegyógyintézetbe zárni a veszélyes családtagot sem, együtt élnek a szellemi és testi fogyatékosokkal, némákkal, vakokkal és csökkentlátókkal. mozgássérültekkel. A haldokló betegeket nem engedik kórházba, a magatehetetlen öregeket nem helyezik el szociális otthonokba. Mindenki, aki a közösségben sz ületett, élete végéig a közösség tagja kell legyen.

A 19. századi polgári kultúra Európa nagy részén kidolgozta azt a technikát, amelynek segítségével leválasztotta a társadalomról a nem normális, nem egészséges embereket, s ezáltal az azonos károsodásban homogén csoportjait hozta létre, homogénné téve ezzel az egészségesek társadalmát is. a 20. század közepére vált részesévé enA paraszti kultúra valamivel nek a gondolkodásmódnak. A cigányok széles csoportjai még a régi rend szerint gondolkodnak.

Azokban a családokban, ahol alakásviszonyok lehetövé teszik, hogya beteg ne lakjon mindenkivel egy helyiségben, ott a beteg saját szobájában lakik és azokkal alszik, akik egyébként is vele alszanak. Itt sincs szó tehát családi "elitt is a család központjában él és betegeskedik az ember. A kímélet helyett, ami máshol talán a gondok lerázása, éppen a betegnek a mindennapi élettel való megterhelése a gyógymód. (Sok parasztcsaládban ismerjük azt a példát, amikor az ágyhoz kötött beteget külön, talán saját szobájában ápolják.

Ott fekszik egyedül naphosszat, s jobbára csak akkor néznek rá, ha beviszik az éppen esedékes ételt vagy orvosságot. De az is lehet, hogya beteg az unszolásra sem költözne betegágyával az egészségesek közé, mert attól tartana, hogy zavarna és szánalmat keltene, és ennél jobb egyedül haldokolnia.)

A cigányok közösségeiben talán még egységesen - ahogya beteggel való együttélés is -, úgy a hozzátartozó haldoklása is természetes része az életnek.

A haldokló nem riadalmat és félelmet kelt a családtagokban, hanem épp a segítségnyújtás kötelezettségét kelti fel az emberekben. A haldoklót ugyanis át egy másik létbe, és ebben legközvetlenebb hozzákell segíteni a földi tartozói tudnak csak segíteni. A halottal való viszonyt a virrasztás, a temetés és a gyász szertart ása bizonyítja.

Terhesség, szülés

128\

Az egészségügy és a cigányok közötti vélt konfliktus a terhesség kapcsán is fennáll. Megint csak nem mondhatjuk azt, hogy mindig és minden közösség terhes anyái problémát jelentenek a illetve a terhesrendelés számára.

A cigánycsoportokon belül van egy jól körülhatárolható társadalmi réteg, amelynek tagjai kevésbé tudják vagy kevésbé akarják betartani akismamákkal szemben megfogalmazott egészségügyi Hipotézisünk szerint a terhességnek az elmúlt évtizedekre kialakult egy olyan kultúrája, amely széles társadalmi rétegekben, részben az írásbeliségen alapulva, részben a tanácsadá-

sok ré.szben pedig a terhes anyák és kisgyermekes anyák közötti kommunikáció jóvoltából egy nagyjából egységes szokás- és viselkedés rendszert dolgozott ki. Ebbe a körbe beletartozik a cigány kis mamák többsége is. egy olyan társadalmi csoport, a legszegényebbek és a Van telepiek, akik kívül maradtak ezen a körön. Nem mindannyian cigányok, de az és kizárólagosan cigányoknak neés a nyelvhasználat vezi A problémát abban látjuk, hogy míg a "terhesség kultúrájáés az értékei. lefedik egymást, legalábbis k özelírenek egymashoz, addig a terhesség kultúrájával nem szegények és az egészségügy értékei és normái egymástól élesen különböznek. A szegény sorsú terhes anyák eleve sem volnának képesek e terhes kultúra sait minden ponton teljesíteni. Környezetük, a rossz lakhatási viszonyok a táplálkozásra kiható szegénységük, napi gondokkal való küzdelmük szinte n,em is teszi a már-már vallásos és misztikus gyakorlatat. Csak a most van, a jelenben nehézségek. Nem lehet szó a szügyermek kelengyéjének folyamatos gyarapításáról, a gyermekszoba elgondolhatatlan a terhestorna, nem vonalazgatnak füzeteket, hogy az egyes szoptatások milyen súlygyarapodással járnak, s könyvespolcukon nem "Pickler Emrnit vagy Benjamin Spock"-ot, gyermekvárás tehát nem a szimbolizálja, a most van, egyelore az anya van. Az élet nem változik meg, az élet úgy folytatódik, mint ahogy az tegnap volt, nincs kímélet a munkában, nincs kímélet a nélkülözésben, akkor miért legyen kímélet akár a dohányzásban is. A anyák kevés osztályt jártak, az iskolai szexuális felvilágosításból már kimaradtak, a családa fogantatásról és a szexualitás ról általában annyit tudnak, amenynYIt a közöss ég anyái számukra ismerhetövé tesznek. És ez roppa?t keves. a tudás évek tapasztalata alapján alakul ki bennük.

Mindent e ::nen; kultúrában" a terhesség ideje még nem a leendo gyermekrol szol, abban a pillanatban azonban, hogy felsír a gyermek, a közösség központjává válik.

"Az tisztulás, havi baj, havi vérzés megjelenése 14-15 éves korban volt"általáno,s, de ":" .ritka a 10-12 éves kor ser:z. kezdve "nagylánynak tartottak a leanyt, [érjbez mehetett. Valamennyz szerint - akik nem a hatvanas évek után születtek - nem tudták, mi az. Megijedtek, azonnal elNemcsak az mondták az esetet az anyjuknak vagy e tudatlanság, hiszen v égeztem fiatalabb asszonyoknál (1965, 1968-ban születetteknél) is, akik közül többen azt mondták nem tudták mi történik velük, véres a " ' .m ondtuk el mi senkinek sem, hogy megjött a vérzésünkl Nagyon kellett vzgyaznz, hogy ne legyen véres a Hát hogy nézett volna az ki, hogy látszott a véres rokolyák, hát mentünk a bálba a gyerekkel I" László Júlianna: Adatok az (Tolna megye) cIgányság terhesség, szülés, körében kialakult szokásaihoz, hiedeImeihez; folklórjához

..

"Egy gyerek megszületett, ott a csutaszárban, a gunyhóban a földön, télen. levette a csizmáját és a tekerte bele. Öreganyám vágta el a kol4ok et. Ott nem volt baba, meg ilyen, meg olyan. Oreganyámnak a gyerekei amzkor megszülettek, saját magának vezette le a szülést. Késsel elvágta a köldök-

J'-------

_

1129

zsinórt. H am ut tettek a közvetlen k öldökre, el ne uérezzen és an-a egy rongyot. Az enyémen is az vo lt, hol látod te, hogy hibás az én k öldök öm ?"

"A f öldön szültek, nem az ágyon.

Leguggolt, meglett a gyerek. Férfi ak nem lehettek körülötte, csak asszonyok, az összes cigányasszony, akivel jóban volt. Mire k zjött a bába, meglett a gyerek.:" " Oreganyámat hallottam csak.

Mind a 14 gyermekét úgy szülte meg otthon. A nagyobbak már úgy tudták, miko r kellett melegíteni a vizet, hogy szülni fog az anyjuk . EfrY-f!dül szülte meg mind a tizen négyet. O vágta el a köldökzsinórt ollóva l, késsel."

Kalányo sn é Lászl ó Júlianna: Adatok az (Tolna megye) cigányság terhesség,

fogadják. Ugyanakkor, mivel a fogamzásgátlás propagálása is tevékenységének része, a cigány férfiak gyakran kevéssé udvariasan bánnak vele. A cigányok nem tudják, hogy a juta lékot kapnak minden olyan cigány után, akinél elértéle. hogy rendszeresen szedje a fogamzásgátló tablettát. irányú politikát követnek a magyar lak osság körében, ahol éppen a születések számának növelésére ösztönöznek.

M iohael Sinclair Stewart: Daltestvérek, 79. o ld .

"A vajúdáskor?! Azt mondták, hogy a férfinak tilos volt bejönnie még az udvarba is! Amikor az asszony lebetegedett, még a férjét sem engedték a közelbe.

Amikor a megszületett, azonnal elvágták a köldökzsinórt és a kést eldobták. Amikor (kivágták?) a placentából akisbabát becsavarták egy ruhába. A placentát meg eltemették a ganajba. " A cigányasszonyok, elmondásuk szerint, a szü lés után "piszkosnak" érzik magukat. Ez alkalommal ugyanis bizonyos értelemben elvesztik azt, ami egy romnyit romnyivá tesz: az alsó és elválasztását. Ahogy mondják, p romnyi ekkor tisztátalan, és ez az állapot ad magyarázatot számtalan szokásra. Ugy látszik, hogy test szennyezetté válik. a szülés olyan esemény, amikor a teljes Michael Sinclair Stewart: D alt estvérek, 223 . o ld.

szü lés, kö ré ben kialakult szokásaihoz, hiedelm eih ez; fo lkló rjához

A terhességük alatt nem élnek kíéletet. Ugyanúgy dolgoznak, cipeleednek. esznek, isznak, dohányoznak, mint egyébként. A gyermekek ezért többnyire kis súllyal születnek, de az anyatejen hamar Amikor a kicsi felsír, megszoptatják, .. . nincs kímélet a munkában, nincs kímélet a nélkülözésben, bármikor a nap folyamán vagy éjszaakkor miért legyen kímélet a dohányzásban is... (Rédner Márta ka, ha éhes. Gyakorlatilag egész nap felvétele, 1960-as évek) eszik a gyerek. A gyerek addig szopik, amíg az anyának teje van. Sok esetben ez 3-4 évig is eltarthat, de 1-2 éves korig mindenképpen. Ahogy fel egymás után, úgy szorítják ki egymást. Az anya egy több gyermekét is szoptatja. A kicsiket naponta többször, a nagyokat csak reggel és este.

Ma már a kórházi szülés az általános. A kórházból régen lovas kocsiva l, ma autóval viszik haza az újszülöttet, nem számít, hogy mennyibe kerü l. A gyermek hazavitelénél a férj nem rúghat be, mert megszólják. Mikor az újszü lött már otthon van, sokat isznak az egészségére. Az apa a kocsmában mindenkinek fizet, s ezt a meghívást nem szabad visszautasítani.

Ka rsa i Ervin: A cigány nye lv és ku ltú ra

130

I

Va lójában - harangasi tapasztalataim szerint - valamennyi állami alkalmaaz egyetlen, akinek rendszeres és baráti kapcsolata va n a cigázott közül a nyokkal. Ezért, amikor a gyerekek egészségének megóvásáról va n szó, a

gyermeknevelés Mint már fentebb jeleztük, azokban a cigánycsaládokban, ahol az élet más képp mint ahogy az az egészségügy és az egészségüggyel szinkronban k özéposztályi kultúrában megfogalmazódik, ott számtalan konfliktus helyzet adódhat a családok, az anyák és az egészségügy között.

Altalában a szegények, de a szegény sorsú cigánycsaládok körében a kisgyermek nevelése és a kisgyermekkel kapcsolatos szokások kevésbé vá ltoznak az mintegy függetlenek a gyakorta változó tudományos igazságok és a gyermek ellátásával és nevelésével kapcsolatos diva thullá-

mokt ól, Nyilvánvalóan, ha a dolgok nem is mindenben, de sokban úgy tö rténnek, mint ahogy azok történtek több száz éven keresztül, jobbára függetlenedve az egészségügy az alávetett helyzetben emberek népi bölcsességére és tudására hagyatkozva, az "így volt ez anyám és nagyanyám idejében is" elvet következik, hogy ma is az az általános, hogy nincs a csehangsúlyozva. etetésének rituális ideje és helye, akkor és ott szoptatnak, amikor a gyermek felsír és úgy gondolják, éhes. A gyermek szinte a kórházból hazakerülése pillanatától kézben van, egyik a másikba vándorol, valójában lett a közösség új központja.

A középosztályi kultúrájában egy olyan konstruá lt világot írhatunk le, amelyben a gye rmek szintén a csa lád értékrendjének köz éppontjában áll, ám o lyan formalizált és ritualizá lt szabályrendszer jön létre, amely egyrészt magát a rendszert teszi merevvé, kizárja a spontaneitás t, a család és a közösség tágabb körének a gyermekkel való közve tlenebb kapcsolatát .

Az etetés, a tisz tába tevés, a fürdetés, az altatás vagy akár a mesem ondás órarend szerinti megtervezése és annak betartása nemcsak átláthatóvá. de görcsös sé is teszi a rendszert. Szin te minden cselekvés filozofikus magyarázatot kap,

I 131

amelynek betartása vagy annak elmulasztása meghatározhatja a gyermek magatartását, I nnen nézve az a világ normális rendje, hogy az anya szoptatás közben gyermekével intim kapcsolatot alakítson ki. Az a normális, ha a gyerJI1ek súlygyarapodásáról, készülnek. Es a sort lehetne folytatni. megfigyelési A szegény sorsú cigánycsaládok nem ebben a kultúrában gondolkoznak, a gyermek ellátásának nem alakul ki szertartásos rendje és nem is meg a csak gyermekekre szabott gyermekvilág, a gyermek méretéhez igazított bútorozott szoba, mese- és játékvilág. N em egymás mellett párhuzamosan egy és egy gyermekvilág, amelyben a a gyermekekkel gyermek módon viselkednek, tehát át járnak ebbe a világba, míg a gyermekek számára megismerhetetlen a világa. A szegénykultúrában nincs ketés világ. Egybe vannak gyerekek, együtt zajlik az élet. S mert nincs gyermekvilág, gyakorlatilag nincsenek gyermekjátékok és nincsenek mesekönyvek. A tárgyai és eszközei válnak játékká.

Attól, hogy nincs gyermektér, a gyermekek egyfolytában a felrészesei, és mindaz, ami veszocializálük történik, ció . zajlik az élet, amelyre hanem nem (Hasonló megállapításokat fogalmazott meg a klasszikusnak tartott paraszti kultúrára vonatkozóan az etnográfia is). A két háború közötti az egészségügy és a paraszti kultúra között hasonló konfliktusok fogalmazódtak meg, mint ma fogalmazódnak meg az egészségügy és a cigányok között. A parasztok azóta jobbára polgárosodtak, így a polgári középosztályi egészségügy velük szemben megbékélt, viszont fennmaradt a szegények polgári kult úrától ku lturális rendszere.

Cigány Madonna (Rédner Mártafelvétele, 1960)

A kisparasztság, mezei munkásság és uradalmi cselédség életében hiába keressük a polgári és városi értelemben vett gyereket. Egészen másarcú lényt találunk helyette. Eléggé ijeszfolyamat ez éppen most, a gyermek becsülésének és tiszteletének komoly virágzása idején . Azonban a társadalmi életnek egyetlen újabb vívmánya sem érkezett el ide, a társadalmi mély-

ségbe. Miért történnék kivétel éppen a gyermekkel?

Az A baj a szidet ésn él anya- és és komolyabb a városokat kivéve, alig lehet szó. Az anya- és intézet olykor tíz-tizenkét kilométeres körzetet vall magáénak, s különben is tanácsadással foglalkozik.

Féja Géza: Viharsarok, 141. old .

Természetes, a gyermek helyes táplálásáról szó sem lehet. A gyermekhalandóság ezért ekkora. A gyermek ugyanazt eszi, mint a levest s ha van: kenyeret, nyáron din nyét, változatosságról vagy gyermeki szervezet az adott viszonyok között szó sem lehet.

Az iskolaorvosok vizsgálatai azután adatokat közölnek. S ne gondoljuk, hogy csupán a proletárvidékeken van így. Ott, ahol módjukban v olna gyermeket táplálni, többnyire nem tudják táplálni.

Féja Géza: Viharsarok, 145. old.

A bába a gyermeket megfüröszAkkor és ott szoptatnak, amikor a gyermekfelsír és úgygondolják, tötte, aztán bepókálta szép rongyokba: éhes (Csonka Béla felvétele, Somogy megye, 1983) elvásott csináltunk neki pókálnivalót, aztán odatette mellém. Ott v olt hat hétig. Ott aludt mellettem hat hétig. Egy párnát hosszan tettünk az én párnám mellé, s arra fektettük. Ott v olt mellettünk egész nap. Csak hat hét után tettük A ott v olt az ágy fejin él, hogy kézügybe legyen, mikor valam i baja van, mellette v oltunk.

Nagy Olga: A törvény szorításában, 64-65. old.

.

A régiek dicsekedtek a sok tejjel, a kevés tej vagy annak elapadása éppen olyan asszony i fogyatékosságnak,

számított, mint a Nagy Olga: A törvény szorításában, 67. old.

Nehéz ma már kikövetkeztetni, hogy a régi asszonyokban mennyire élt az az hiedelem, hogy amíg az ma már az öregasszonyok által is anya szoptat, nem lesz újból állapotos. Simó Józsefné 55 éves havadi asszony is úgy beszél mint ami nagyon is kétes...

- Van olyan, aki sokáig szoptatja, hogy ne legyen több gyereke, s mégis "megakad".

I 133

Ennek ellenére az nemzedékhez tartozó 50 éven felüli asszonyok szenvedélyesen védik a szoptatás fontosságát.

- Szoptattam mindegyiket. Jolánt másfél évig, a kisebbiket csak hét hónapig, akkor nagy betegség ért engem. Az orvos rendelte, hogy válasszam el. A harmadikat is egy évig szoptattam, a negyediket is.

Nagy Olga: A törvény szorításában, 68-69. old.

- Nehezen apadt el a tejem. Úgy a meijem. Különösen mikor választottam el Jolánt és Ilonát. Mert emlékszem, azt mondtam: a gyermeket nem választom el. SZÍJ/ék hét évig, mint az apja. (Nevet.) Hát nem éppen hét évig, de négyig szopott. Anyósomnak is tizenegyedik volt az én uram, s szoptatta. Mindig meséli: anyósom elment fonni a szomszédba, s a gyermekre reájött a csicsi, s átmenet a szomszédba, addig ölte az anyját, hogy JÖJ/ön haza, mert szégyellte már a nép az asszonyok hogy szopjon. Három-négy éves volt. (Emlékezzünk: a mesebeli hét évig szoptak.)

Nagy Olga: A törvény szorításában, 70. old.

A paraszti anya nem azért veszi mellére a amikor sír, mert etetni az akarja, hanem mert ösztöne és tapasztalata arra tanította, hogy a anyamell megnyugtatja.

Nagy Olga: A törvény szorításában, 79. old.

Megbalt hozzátartozó nevére nem szabad a gyereket keresztelni.

Ujszülött gyereket nem szokás megcsókolni.

Ha valaki menstruál és gyermekágyas asszonyt akar meglátogatni, akkor az alsószoknyája szélével háromszor meg kell törölni a gyermek arcát, máskülönben a gyerek feje teteje sebes lesz. három napig az ura nem mehet, nem alhat veGyermekágyban le egy szobában, hat hétig senki férfi nem láthatja. (A kórházban ezért viszik autóval haza, hogy idegen férfiak ne láthassák.)

Hat hét után megtisztálkodik a és elmegy a templomba, s ezzel feloldódik.

Hogy a gyereket a "boszorkány" ki ne cserélhesse, az anya, amikor alszik, balkezével mindig átölelve tartja. szoptatós anya látogat meg szoptatós asszonyt, akkor a látogató egy pár csepp tejet az ágyra fej -, hogy el ne vigye a másik tejének hasznát. ogy a gyereket .szemmel meg ne verhessék", kis piros szalagot vagy apró tengerz kagylót kötnek a csuklójára.

I-!

Kamill: Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányságnál A

testi kapcsolat, ami a cigány

a gyerekekhez

mély lelki kapcsolatot is jelent. Valóságos muzsika, ahogy a

nagyon kisgye-

rekhez beszélnek, ringatják, altatják . . . szerepe van a cigánygyerekek nevelésében. Ahogy ringat.

A ritmusnak Ják a pólyást, lovagoltatják az ülni még alig tudot, táncoltatják az épphogy felállót: úgy örökítik tovább, örök lüktetésben a nép élni akarását, életszeretetét.

A cigányok igyekeznek mindenfajta a gyerekek nevelésében. Kevés rendszabályt alkalmaznak, hagyják élni a gyereket, és azt tartják, hogy nem szabad bántani. Széthulló közösségekben fordul csak kegyetlenség a

gyermekkel szemben. A másik véglet, az esztelen kényeztetés, a gyerek kívánságainak kritikátlan teljesítése a nyomorból kilábaló családokra

Diósi Ágnes: Cigányút, 33. old.

Ellentétben a pedagógiában gyökeret vert, a cigánygyerekek ingerszegény a szóbeli inszóló nézetnek, azt tapasztaltuk, hogy a gerek gazdagsága veszi körül, s hogy a gyerekek már kicsi koruktól kezdve kreatív részesei a közös kultúrának énekben, táncban, a még kisebbekkel való foglalkozásban, a közösség minden tevékenységében, a munkában is, mesemondásban is.

Diósi Ágnes:

Mária

"Amikor én megszültem és hazahoztam a gyereket a kórházból, addig én az utcára nem mehettem ki, amíg a templomba el nem mentem. Azt mondta az én anyósom, hogy aki megszüli a gyermekét és nem megy el a templomba, az kurva.

Az nagy szó volt abban az úgy végigvinni a gyereket az utcán, hogy nincs megkeresztelve. Hazajöttem a kórházból, rá egy hétre meg kellett keresztelni, utána vihettem ki a gyereket. Most eltelik fél év is, egy év is és nincs szenteltvíz alá tartva. Már nincs az a nagy cigányság, az a nagy pletykaság, mint a régi öregeknél.

Hát nem is lett volna jó, ha én nem tartottam volna be, amit az én anyósom mondott." nem volt szabad egyedül hagyni, amíg nincs megkeresztelve, "A mert kicserélik a boszorkányok."

"A négy sarkára szitált fahamut kell tenni. Olyan meleg legyen a víz, belemártod a könyököd, kibírja. Miután megfürdetted a gyereket, a hamut szépen bele kell kotorni a vízbe, meg lehet látni a ket benne. A hátából kimentek a " nem volt szabad régen és most sem kiönteni, mert elviszik a "A gyerek szerencséjét, nehogy valaki felvegye az álmát annak a kicsinek."

"Olyan helyre szabadott kiönteni a vizet, ahol nem jártak. Nem szabadott kocsiútra, hanem a ház sarka fele."

"Amíg szoptattak, addig nem evett a gyerek. Nem kellett neki. Amikor akkora volt a gyerek, hogy már tudott mindent enni, akkor az a gyerek azt ette, amit " , "Amikor felsírt a gyerek, adtunk neki enni. Nem volt annak semmi baja. En három évig szoptattam a fiamat. Hozta a hokedlit utánam, hogy adjak neki szopni. Ugy választottam el, hogy terhes voltam a leánnyal, de akkor is szopott a terhességem alatt. Meghoztam a lányt, mondtam neki: Látod, hogy sír, azért, mert te szopol. Leköpte a lányt és azt mondta, akkor adjál most már neki szopni. "

Kalányosné László Júlianna: Adatok az (Tolna megye) cigányság terhesség, szülés, körében kialakult szokásaihoz, hiedelmeihez; folklórjához A cigányok szeretik a gyerekeket, valósággal majomszeretettel. Agyerekeknek mindent megengedn ek, ritkán kapnak ki. Verés helyett inkább szidást kapnak. Az anya az egyik percben szidja, átkozza a gyermekét, a másik percben már ajnározacigányokra. za, dédelgeti. Ez a hirtelen hangulatváltás is A gyermekek is szeretik, tisztelik szüleiket, is. A családok összetartók, segítik egymást. Nagy ünnepeken mindig együtt van a család. A cigánycsanem szabad megsérteni, a szaládba beletartoznak a távoli rokonok is. Az

1135

v uk ra hallgatnak, kikérik tanácsaika t. A halottaknak is tisztelet jár. Egymás segítése íratlan törvény. H a va lak i börtönb e kerül, a családját a roko nok vállalják, nev elik. H a va lakit baj ér, m indenki segíti.

Karsai Erv in: A cigány ny elv és kultúra

A lenézett nem cigányokkal va ló szex talán még a cigány kisgyermekek potenciális szexualitásának a becsben tartása. Amikor a még túláradó szereteaprócska gyermekeket nagyapjukhoz viszik látogatóba, a tében gyakran nemi szervükön csókolja meg A kü lönösen öreg asszonyok, a becézve szabadszájúak. Abban a korban, amikor a még szinte az anya személyiségével olvad egybe, a gyermek nemi szervei ésfeltételezett képességei nagy mulatságforrásául szolgálnak. Egy nagymama példáu l így beszélt az unokájához: .Lenyalom a fütyijét. Micsoda gyémán t!

Istenem! Nézd csak, mi ez? (rám utat a nemi Tulipán! N ézd, milyen szervére) . Egy valóságos kincs!"

Michael Sinclair Stewart : D alt estv érek. 22 1. old. /

Ep vagy rossz fogazat A cigányok fogaza táról egyszerre és szinte egymással párhuzamosan két sommás megállapítás él. Az egyik szerint a magyarországi né pességen belül az foa legro sszab b állapo tú. gazatu k a legép ebb , a mási k szerint épp Akik azt mondják, ho gy a cigányok fogazata egészséges, azok azzal érvelnek, ho gy a vándo rlás korában már megszokták, hogy a húsokat csak félig sütik vagy meg, és ezért a fogazatuk nagyobb igénybevételnek volt kitéve, és a rendszeres használat és egészségessé tette azt. Ha a táplálkozási és étkeaz elmúlt nézve van is igazság e megállapításban, zési szokásokat azt minden cigánycsoportra nézve általánosítani hiba lenne, valamint azt sem tudjuk igazolni, hogyahúsfogyasztás e módja napjainkig fennmaradt vo lna.

A m ásik megállapítás megint csak úgy hogy a problém át , és bizo nyos megfigyeléseknek okaként etnikus magyarázatot ad . Az a ho gy a cigánycso po rt o k a hozzájuk közel álló társadalmi cs 0 po rto kh o z haso nlóan viselkedve, hasonló táplálkozási szokások rabjai, teh át hasonló veszélyek fenyeget ik mint másokat. A kisgyermekkori fogrom lást az édességek és az különösen a kólák mértéktelen fogyasztása okozza. Ebben a legtöbb társadalmi csoport gyermekei egyaránt veszélyeztetettek. A kérdés az, hogy hogyan védekezik egy csa lád, egy közösség ez ellen. Egyáltalán a fogrom lást betegségnek tartják-e, vagy csak attól válik valami betegséggé, hogy az má r nagyon fáj. Betegség -e a lyu kas fog vagy a fog hiánya?

Amennyi ben az ép és hi bátl an fogsor az ember egészségének nemcsak része, hanem már-már sz imbóluma is - s e vonatkozásban sz intén sokat köszönhet ün k a rek lám iparnak -, akko r a minde nnapi kultúra szerves és sze rta rtásos része lesz a fog ápolása. tovább mehetünk: ebben a megfoga lmazásban az ember értékét rontja, ha látható módon hiányoznak a fogai és az ép, vakítóan fogazatú ember a szépségideál. M i van akko r, ha bi zo nyos tá rsadalmi csoportok kultúrájában nem fogalmazódna k meg ezek az értékek, és a fogápolás, valamint a fogo rvos lás arc ha ikus fo rmái

élne k továb b? a fog életébe akkor kell beavatkozni, amikor az m ár nagyon fáj és akkor már ki kell h úzni , de lyukas, letört fogat nem ke ll gyógyítam.

Ebbe n a szem lélet módba n az a term észetes, hogy az embernek öregségével kihullanak a fogai, és azokat m ár nem ke ll pótolni. A hiányos fogazatú vagy a fog né lküli ember nem csúnya, nem és nem kelti az elhanyagoltság képzetét. A két világháború közöt ti paraszti kultúrában még általános vo lt ez a szernlé letmód. Az egészségügyi ellátás kiterjedésével, a fogazat szimbolikus felértékelésével azt mondhatjuk, hogya társadalom többsége kisebb-nagyobb buzgalommal egyfo rmán él a vagyis a fogápo lás eszközével és gyahogy idejében akadályozza meg a bajt. A ko rta végeztet tá rsada lom legszegényeb b rétegeiben, így a cigányok egy részében is a rég i elké pzelések élnek tovább, s mert nincs különösebb értéke az ép fogazatnak, ke vés bé élne k a fent leírt polgári tec hnikákkal.

Fogszuvasodás, ínysorvadás Már régen megfigyelte a lakosság, hogy a cigányoknak milyen szép, fehér és egészséges fogaik vannak. R itkaság számba megy a rossz fogú cigányember. A szuvasodás inkább csak a középkor után el, akkor is csak ritkán. Nem ritka az olyan öreg, aki még a saját fogával rág. Megfigyelt, hogy minél körülmények között élnek, annál jobb fogazatúak.

Megfigyelések szerint a jó fogazat a rágásnak A húst kevésbé zik meg, a gyümölcsöket eredeti formájukban fogyasztják (nem turmixolják) .

Dr. Szirtesi Zoltán: A cigányság egészségügyi állapotának történeti áttekintése

Egy empirikus kutat ás tanulságai Neményi Mária szociológus és munkatársai a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal megbízásából 1997-ben empirikus szociológiai kutatást végeztek a cigány anyák és a magyar egészségügy kapcsolatáról. A felvétel során nyolcvan cigány terh es anyával, illetve kisrnarnával, valamint húsz egészségügyi do lgozóval orvos) készítettek interjút. A nyolcvan cigány interjúalany a három magyarországi cigány etnikai csoportból került ki, tehát húsz-húsz oláh cigányt, beást és romungrót választottak ki vidéki térségkérés húsz budapesti etnikai alcsoportját nehezen meghatározható deztek meg, mintegy kontrollcsoportként. Az egészségügyi dolgozók - öt-öt arról a került ki, ahonnan a vizsgálatha bevont anyák származtak. Igy a húsz kismamához öt-öt egészségügyi dolgozót társitottak. tehát a kis mamák és az egészségügyi dolgozók elvileg minden körzetben ismerhették egymást. A kutatás ab bó l a megfontolásbó l indult ki, hogy az egészségügy nem tud hat ékonyan beavatkozni a számára eseményekbe, illetve fo lyamatokba, vagyis a romák általánosan rossz egészségügyi állapotáé rt.

A kutatás alapkérdése az volt, hogy ez miért van, és azt a kiinduló hipotézist fogalmaz ták meg, hogya sikertelenség mögött egy kommunikációs zavar húzódik meg . Az egészségügyi dolgozók és a roma anyák nehezen értik egymást, mintha két világban mozognának. A felvétel Neményi Mária több tartott, valamint megjelent egy terjedelmes tanulmánya.

1137

Interjúalanyaink némelyike határozottan úgy látja, hogy a cigányok eredményes és hatékony egészségügyi ellátásának egyik akadálya, hogy a magya r társadalom táplál a cigányokkal szemben. Van, aki úgy érzi, hogy az ítélet-mentesség, a másik ember, a másik kultúra elfogadása és megértése olyan személyes tulajdonság, amely fakad. Legtöbben azonban úgy gondolják, tanítani kellene - legalább az egészségügyben dolgozók számára - a másik elfogadását, az empátiás készséget, a kommunikációs képességet.

N eményi Má ria: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 58. old.

Az egészségügy általunk megszólaltatott ambivalens módon viszonyulnak a roma termékenységi szokása ihoz. Erzékelik a gyermekvállalás "magasztosságát", ellenzik az abortuszt, de nehezen tolerálják a hagyományos cigányközösségekre tartott termékenységi rátát. Ebben szerepet játszik a korai terhességekben, sok szülésben és eseményben megviselt asszonyok iránti együttérzés is.

A válaszadók többségejónak látná, ha a cigánycsaládokkal sikerülne elfogadtatni a fogamzásgátlást, a tudatos családtervezést. Ennek szerintük két akadálya van. Az egyik a tudatlanság, a rendszeres védekezésre való képtelenség, a másik viszont magában a cigánycsaládban rejlik. Volt, aki az asszonyokat magukat is azzal gyanúsította, hogy csak látszó lag fogadják meg a tanácsot, valójában kikerülik, és védekezés helyett inkább az újabb terhességet választják, de arra, hogy az egészségügy oldaláról enyhe presszió ellenére sem honosodtak meg körükben a különféle védekezési formák, válaszolóink szerint a cigány férfiak elutasító magatartásában a magyarázat, Ha maguk az asszonyok követnék is az útmutatást, elfogadnák a védekezés formáit, a férfiak-férjek tiltakoznak ellene. .. Interjúalanyaink többsége a cigány terhes asszonyokról elismeréssel beszél.

Osszehasonlítva a magyar terhesekkel, teherbíróbbaknak, szívósabbaknak látják N eményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 55. old.

1381

Az interjúk arról tanúskodnak, hogy a cigányasszonyok többsége kórházban szül. Ha mégsem így történik, ennek oka nem a romák ellenállásában, hanem abban hogy sokadik terhesség esetében gyakoribb a rohamos, gyors sz ülés; ezekben az esetekben a szülés otthon vagy a indul meg, de még ilyenkor is a kórházban be. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségügy a romák kórházi tartózkodását problémamentesnek tekintik. Többen is megemlitettéle. hogy a cigány anyák, hacsak tehetik, kerülik a hosszabb kórházi tartózkodást. H a veszélyeztetett terhesség vagy egyéb ok miatt a szülés kórházba utalják minden alkalmat megragadnak, hogy hazamehessenek. Ezt egyrészt az asszonyok otthoni magyarázzák, de a férji önvagy éppen a cigányasszonyok állítólagos eltekintve, maga a kórházi tartózkodás sem feltétlenü l konfliktusmentes , Bár maga a szülés megítélésük szerint könnyen lezajlik , úgy látszi k , a cigányasszonyok a kórházi szülés körülményeit esetenként félelmetesnek, idegennek érzik. H a a szülészoruos is osztozik abban a oéleleedésben, hogy acigányasszonyok "ösztönösségük", .rermészetességüle" jóvoltából könnyebben szülnek, megeshet,

hogy e nézetek hatására az esetükben másként vezeti le a szülést, mint máskülöntenné, A gátmetszés példáu l olyan beavatkozás, amely szükségességét a orvos hivatott megítélni. szülésnél általában alkalmazzák is, de a sokadik szülésnél nem feltétlenül. Válaszadóink szerint leordntsem minden esetben az orvosi indikáció dönti el, alkalmazzák-e vagy sem. ,.. "ezeknek feijön az álmos szeorvos, és örül, ha túl van aszülésen ... Lefektetik, szétteszi a lábát, a burkát, és nyomja, kedves, és kint van a gyerek. Lehet, hogy nem is vagnak, pedig nem ártana, mert tág a hatodik után, és össze lehetne varrni, de gyorsabban megy a szülés, gyorsabban lehet hazaengedni.. ." .

Neményi Mária: "Két külön világ" CIgány anyák és a magyar egészségügy, 56. old.

Ahol a között a cigányok aránya magas, az illetékes kórházi személY"maga arról, hogy elkülönítve vagy a magyar között helyezzee eloke!, A clganY,anyák epes esetekben maguk kérik, hogy helyezzék egy leárteremb,e oket, de az IS r:zegeslk, hogy a kórházi személyzet a tisztaság hiányára, esehlva,tkozva el esetleg azzal az indokkal, hogy a hozzatartozok utselleedése zavarja a többséget.

N eményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 56. old. . ,

... , tekinteni,

hajlamosak roma klienseiket olyan ösztönös emberekfenntartás és megfontolás nélkül hajtják végre a természet, a A gyermekvállalás esetében mintha megbicsaklana ez az elnunden válaszolónk feltételezte, hogy a romacsaládok nagyon is racionális inditékole alapján döntenek a gyermekvállalás mellett. , A fPlermekvállalásnak szerintük a gyermekek iránti szereteten túl gazdasági "": hagyománY,ok szerint jellegzetesen a férj családjába bekerulo fiatal notol elvarjak, hogy szüljön, ezzel járulva hozzá a család anyagi Sajá,tosar: szerintük a tradicionális kultúra befolyásának es aszules gazdasagi racionalitásdnak feltételezése. .

N eményi Mária: "Két külön világ" CIgány anyák és a magyar egészségügy, 56. old.

De van egy olyan terület, ahol a cigánycsaládok hagyományai összeütközésbe kerülnek a egészségügy elvárásaival, és ez a gyermek táplálásával kapcsolatos.. Az szabályozni a szoptatás rendjét, ben IS korla,toznz a szoptatást, hiszen a gyermek számára bizonyos életkor után a csak,any,ate;es táplálá: már ,Gyak ran okoz konfliktust az is, hogy az tulsagosan koran kezdik alkalmaznz a tehén tejet a gyermek táplálkozásában, ,h.ogy túl leoran térnek át .a étkezési rnádra, ami túltápláláshoz és zavarokhoz vezethet. Mtndbdrom, az egészségügy által helytelenített táplálász mód fenn ma radásában válaszolóink szerint a cigányok hagyományai a ludasak: a fiatal anyákkal egy háztartásban nagy tekintéllyel kényszerítik saját, nemzedéken átörökített tapasztalatokon alapuló de a szegénység, a tápszer vagy a fehérjedús táplálék koltsegessege, vagy eppen a sokazgfenntartott szoptatás emocionális értéke. .

N eményi Mária: "Két világ" CIgány anyák és a magyar egészségügy, 57. old.

I

139

Úgy hogy amintánkban megszólaltatottak termékenységi szokásaikban összességükben eltérnek a többségi társadalom tagjaitól. Ez az eltérés azonban csak az oláh és a beás cigányok almintájában de a két csoportban sem egyA leginkább f orma súllya l szerepelnek a csop ort az oláh cigányoké: azokban a családokban, ahol sok gyerek van, a magas gyerekszám többnyire tudatos dön tés eredménye. Ugyanakko r ez a csoport a védekezés és a terhességmegszakítás eszközével is gyakrabban élt, mint a másik, a többalminta tagjai. Talán a helyi adottságoknak a hogy az egészségügy városi ellátási körülményeknek) is intenzívebb kapcsolatba kerülhettek, mint például a nagyvárostól v iszony lag messze faluban beás alminta tagjai, és ez a testi folyamatok megértésére és irányítására is fogékonyabbá tette A beás cigányok csoportja sokkal inkább k i van szolgáltatva tulajdon bio lógiai létének . Terhességmegszakításra ebben a csoportban egyáltalán nem vo lt példa, a fogamzásgátlás többségük számára ismeretlen foga lom, vagy csak sokadik terhesség, sz ül észeti esemény után kerül sor rá az egészségügy és nem mindig tapintatos befolyása nyomán. A magyar cigányok csoportja - hasonlóan a budapesti almintához - ha átlagos gyerekszám tekintetében meg is haladja a m agyar országos átlagot (de ilyen kis minta esetében ez a különbség a v életlenn ek is betudható), term ékenys égi nem különbözik az iskolázottság, regionális adottságok, szociális feltételek szempontjából hasonló háttérrel többségi társaitól . A budapesti csoportnál találkoztunk a legnagyobb m ért ékü tudatossággal a gyermekvállalásban, ugyanez a tudatosság az körükben is inkább az - többnyire v életlen ül bekövetkezett terhesség utáni volt Miután e csoport tagjai igencsak vegyes etnikai háttérrel rendelkeztek, és közülük soknak v olt hányatott, stabil család nélküli gyermekkora, termékenységi szokásaikat inkább a nagyvárosi körnem tradicionális hatások alakították: a kornyezetben könnyebben társak, szomszédság, az iskola és egészségügyi ellátás média stb. érzékela többségi társadalom term éleenys égi normái felé terelték

N eményi Mária: "Két világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 60. old.

Ha úgy véljük, hogy a hagyományos, zárt romaközösségekre a magas gyermekszám, a termékenység fenntartás nélküli elfogadása - és erre interjúalanyainkkal lefolytatott beszélgetéseink során valóban többször is utaltak -, akkor nehezen számon ezekben a kö zösségekben a gyermekvállalással kapmérlegelés. Tisztán csolatos, a többségi v élem ény szerint racion álisnak logikai úton azt kellene gondolnunk, hogy a romaközösségekben a magas családonkénti gyerekszám teruezettnek, míg ugyanitt a kev.és gyerek vagy a véletlen vagy a hagyományok felrúgása, tehát kö zösségz szempontból deviancia, míg a nem tradicionális életmódot folytatók körében az alacsony gyermekszám a tervezett - hiszen ez felel meg a többségi társadalom normáinak - , és a magas gyermekszám devianciának.

N eményi Mária: "Két k ülö n világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 59. old.

140

De nemcsak a hanem a tudatlanság is - amelyet a többség hajlamos "ösztönösségnek" v agy "civilizálatlanságnak" tekinteni - akadályozhatja tevékenységét. Ily enk or I az egészségügy fe lvilágosító, családtervezésre

nin cs szó k ikristályosodott közösségi norm ákrál, csupán az egyik napró l a másik ra élés, a biológiának és a társadalm i hatások nak való kis zolgáltatottság, az önvéhiánya alakítja az egyéni sorsokat. Viszont mintánk alapján delem nem állíthatjuk, hogy többségében ez a sodródás, kiszolgáltatottságjellemezné a roma term ékeny ségi történetét. D e az sem csoda, ha a romák önképébe - termék enységgel kap csolatos szokásaik megítélésébe - beleszüremlik a többségi társadalom ve lük kapcso latos negatív véleménye.

Neményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 59. old. közül néhányan úgy u éltéle, a sokgyermekesség, amely k özösségen belül elfogadott értélenek számít, a kívülállók, a többségi társadalom szégyennek ezért az interjúhelyzetben egy vélt többségi elváráshoz próbáltak alka lmazkodni, a magas termékenységet olyko r véletlen nek, esetlegességnek (pl. sok lánygyerm ek született és még fiút is szeremének. vagy a terhesség felismerése) igyekeznek [eltüntetn i, de azért mindaz, amit mondtak, többnyire mégiscsak a nagy család áru lkodott. Sokan említették, mennyire költséges dolog sok gyereket nevelni; úgy ez gátolja meg abban, hogy annyi gyereket szüljenek, amennyit a hagyomány elvár vagy amennyit maguk sze retnének. Emiatt kerül sor esetleg terhességmegszakításra.

N eményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 60. old.

Mintán kban csak kevés utalást találunk a gyermekvállalás gazdasági összerészében az egyetlen rendszefüggéseire. Bár a kutatásba bekerült családok res jövedelem a családi pótlék, a gyes és a gyet (gyermekgondozási támogatás), tehát a gyermekes családokra v onatk ozó szociálpolitikai juttatás v olt, többnyire a gyermekvállalás érzelmi oldalát hangsúlyozták v álasz olóin k.

N eményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 60. o ld.

Az egészségügyi hatóság-roma kliens viszony.. . sokat emlegetett eleme utalt, igaz más-más felhanggal, értelmezéssel- a többségiamelyre mindkét fél kisebbségi csoport szembenállásából fakadó A többségi társadalmat képinterjúalanyaink közül csak néhányan utaltak nyíltan a körükben - és a magyar társadalom egészében - jelen mint a cigány kliensekkel való kapcsolattartást is e befolyásoló többségük úgy v élek edett, hogy az akik ezzel fejezik ki a többséggel tek örökös felemlegetése csak a romákra szembeni agressziójukat. Ugyanakkor a szövegekben megbúvó burkolt utalásokból arra következtettünk, hogy ennek a csoportnak a roma képeit befolyásolták a amelyeknek többek között éppen a "vademsebben az ösztön-én típusú ber" mítosz fenntartása az egyik megnyilvánulása. Cigány válaszolóinkkal készült meg bennünket, hogy az egészségügyiekkel va ló beszélgetéseink viszont arról kapcsolatuk során mindennapos tapasztalatuk, hogy azok minden egyes roma szem élyt a cigánysággalkapcsolatos általdnositdsok: alapján ítélnek meg,függetlenül az iltényleges problémájától. Ugy látjuk, hogy az torzító prizmája sok esetben a tényleges gyógyító-gondozó munkának is akadálya lehetett.

Neményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 64. old.

1141

"Én mikor bementem, szólt nekem egy hogy nem igaz, hogy cigányokhoz tartozok. Kérdeztem, hogy miért gondolja? Mert ez a kisbaba tiszta, és az anyuka másképp néz ki. Es ezzel engem megsértett, fájt nekem, hogy a másikat lenézte. N em azért hozzák ide a hogy tiszta vagy sem . Adhatnának magukra, n:ert a víz az ingyen van. En ebben igazat adok, de azt mondja a hogy minden gyerek után kezet mosnak. Mondom, azért meg lehet vizsgálni azt a gyereket. . .. Idegesített, hogy a másikkal hogy viselkedett. . .. Azt mondja, nem veszem be a kórházba, hiába beteg, mert itt akarják állandósítani. Mondom, mi az, h?f!Y. Azt mondja, bent akarják hagyni a gyereket. Én mondom nekz, ide [igyeljen, c.zgányok között is nagyon nagy különbség van. Ugyanúgy van a magyarok között zs. ... Mondtam, lehet, hogy van olyan cigány, aki menekül a gyeén az él:temet hogy a fiamnak még csak a körme sefájJon. A czganyok meg egy allatot zs sajndlnale, ha beteg, nemhogy a saját gyereküket.

Erre azt mondja, hogy jó, ne haragudjon, összekevertem magukat." .

N eményi Mária: "Két külön világ" Ci gány anyák és a magyar egészségügy, 63. old.

Megkerülhetetlen téma az egészségügyben dolgozók, orvosok, kórházi alkalmegítélésekor a paraszolvencia kérdése. A amúgy zs Jellegzetesen olyan területe az orvosi gyógyító munkának, legalábbis a közmeg- és a mindennapi gyakorlat - szerint, ahol a leggyakrabban fordul az orvosz "megfizetése", és ahol a leginkább elvárják. A "fogadott" orvos szüléskor szinte de a borítékok átnyújtása még akkor is elmaradhatatlan gesztus, ha a páciens nem maga választotta a szülést orvost.

Ugyanígy fizetni szokás a a terhesgondozás során, a házhoz kihívott gyermekorvos-családorvosnak. Egy olyan populáció esetén, amely - akárcsak alkaltn:i munkákból vagy a az általunk vett, n:in,tában !s munkamegosztasz hzerarchza legalso szegmensezben szerzett él, ahol a nagy család, magas gyermekszám és emiatt az egészségügy érintett területezvel kapcsolat alakul ki, a paraszolvencia kérdése egyike a legsúhúsba vágó kérdésnek. Másrészt a "megfizetett orvos" kérdése a czgany klz,:,::ek sz.or?san. a roma etnikum kisebbségi helyzetével: elozteletesseg, dzszkrzmznáczó kzküszöbölésének eszközét látják a parasz olvenczaban. hogy a paraszolvencia kérdése csak a roma alanyainkTalán nem kal folytatott beszélgetésekben merült fel, az egészségügy egyszer sem emlitették, gyógyító-gondozó munkájukban a kapott pénz bármiféle Játszott volna. Akár igaz, akár nem, amit a pénz roma válaszolóznk feltételeznek, mindaz, amit interjúalanyaink ezzel kapcsolatban tapasztaltak, fontos adalék az egészségügy illetékesei által képviselt szakértelem és értékrendszer hitelességének és elfogadhatóságának megítélésében.

N eményi Mária: "Két külön világ" Cigány anyák és a magyar egészségügy, 63. old.

Esettanulmányok - k ül önös történetek

Miért vágta le hüvelykujját H. József?

A z B.-ben lakó H. József hosszabb ideje dolgozott Budapesten, rrunt Falujában vagy annak közelében egyaránt nem talált munkát, ezért volt kénytelen elfogadni a távoli munkahelyen az állást. Munkahelyére hajnalban utazott fel. Haza pedig csak péntek este érkezett.

Otthon szeba-konyhás lakásban várta felesége és öt kiskorú gyermeke. Felesége az apró gyermekek miatt nem tudott munkát vállalni . A család jövedelmét az apa a gyermekgondozási segély és a családi pótlék jelentette. Ezt a szerény családi bevételt hónapról hónapra felemésztette az OTP lakásépítési kölcsön, a szerény rezsi és a család élelmezése, így tartalékolás ra gondolni sem merh.etett a család. H. József úgy vélte, hogya községben rossz szemmel néznek a hogya cigányok piszkosak és gondozatlanok, clg/ányokra. Azt ezert minden óvodást az óvodába érkezéskor lefürdetnek az iskolába? pedi? külön választják a cigá?yok gyermekeit a parasztok A féríi szegyelIte, hogy a többi s tudta, hogyha nem tudja azt a szintet biztosítani iskolába gyermekének, amely a községben elvárt, az gyermekét is menthetetlenül "lecigányozzák". . !<-ét megoldás választhatott: vagy egyáltalán nem k üldi gyermekét (s ha van, ezért nem sokat zaklatják), vagy úgy k üldi I:kolába, hog! ne szélják meg vagyis új ruhában, lábbeliben, tanfelszerelesekben pedig követve a gazdagabb családok diktálta divatot. De azt is tudta ha jobb akar biztosítani, mint ami neki jutott, akkor MIt tehetne, hogyagyereknek mindent megadjon, de a t öbbi gyerek szájától se vonja meg a falatot? Akárhogy próbált is kuporgatni, nem tudott pénzt tartalékolni. A rendkívüli, illetve a beiskolázási segéllyel nem sokra ment. Emlékezett, hogya BKV-nál dolgozó nagybátyjának a nokban egy tolatás során levágta az egyik hüvelykujj át a villamos kereke. A a biztosító szépen fizetett akkor. Arra gondolt, az hüvelykujja árából IS kikerül egy beiskoláztatás. Megrendezett munkahelyi baleset során így is elvesztette egyik hüvelykujj át . A gyereket szépen felszerelték, ám a pénz nem tartott sokáig. A férfit néhány év múlva többedmagával együtt e!küldték a A hüvelykujja. amit saját kezével, baltaval csapott le, má r a közvetlen megélhetést szolgálta. A cigánytelepen többen követték H. J ózsef példáját, de hamarosan kiderült, hogy alapvcmegé lhetési biztosítási csalásról van szó.

I 143

Miért lopta el felesége holttestét R. Mihály?

Egyik szeptemberi délutánon hívtak az alföldi H. községbe a régóta R. Mihálynéhoz. A azonnal beszállította az asszonyt a kórházba. Az asszony néhány nap múlva meghalt. A család a kórházból haza akarta szállítani halottját. Az orvosok azonban azt mondták, hogy nem adhatják haza a halottat, mert fel kell boncolni, és boncolás után majd a temetésre adják ki. R. Mihály kérte, hogy ne boncolják fel feleségét, s hogy azon nyomban hazavihesse, hogy "megvirrasztolhassák". Az orvosok az orvostudomány érdekeire hivatkozva hajthatatlanek maradtak. A férfit végül is a rendészek segítségével tették ki a k órházb ól. R. Mihály tehetetlen dühöt és félelmet érzett.

Arra gondolt, hiába jön össze a rokonság, hiába jönnek el a szomszédok és ishogy pirkadati g virrasszanak, nem lesz eredménye a virrasztásnak, ha az asszony nincs ott. Hisz, ha nem részese az együttlétnek, nem segíthetnek rajta. Nem búcsúzhatnak el ezért az halálában nem nyugodhat meg. A férfi attól is félt, hogy majd valamit kioperálnak az asszonyból, s nem teszik vissza, így a további földöntúli élete nyugtalan lesz. R. Mihály ezért elhatározta, hogy valamilyen módon hazaviszi az asszonyt.

Egyik volt a kórházban. Hogy az közvetlen segítségével vagy csak tanácsainak megfogadásával, hogyan, hogyan nem, nem tudni, de este 10-re már otthon volt a virrasztok közöte az asszony. Igazán az sem érdekes, hogy mit tett a kórház ezután, az a fontos, hogy ez az ember a kulturális normáinak cselekedve helyreállította azt az állapotot, amit közössége elvárt, és amivel szerinte feleségének is tartozott.

Miért látogatták meg B. Miklóst a ny.-i kórházban egyszerre tizennégyen?

B. Miklós nem az szívinfarktussal került kórházba 1993 szeptemberében.

Mostani betegsége összefüggésben állt az elmúlt hónapok közvetlen történéseivel. A férfi vezette cigányszervezet egy alapítványtól támogatást kapott egy program megvalósítására. Kezdetben a cigányok közül csak néhányan vállalkoztak a programban való részvételre. Menet közben kiderült, hogya munka sikeresen halad, s az ültetv ényeri szép termés ígérkezik. A programból kimaradtak ekkor csaptak össze a mert úgy élték meg, hogy valójában kihagyták a vállalkozásból. s is megillette volna a való kikecmergés Kétségtelen, hogya saját szélesebb családja körében agitált, azokat próbalva akikben megbízott és akik fölött tekintélye révén szimbolikus hatalma is volt. A második összecsapásra a kisebbségi önkormányzati választásokat hetekben került sor, amikor egy ismét szemrehányást tettek a program szervezéséért, bonyolításáért, azért, mert oly sok családot kihagyott abból, s mert nem törekedett arra, hogy mindenkinek egyformán biztosítson. Ezért többen leváltására törekedtek, mondván, olyan embernek kell lenni a aki minden cigány érdekeit képes képviselni. Ez a feladat természetesen teljesíthetetlen, az

egyszeri támogatás ugyanis nem elégséges arra, hogy minden cigány helyzetén javítson.

E konfliktusok arra az elhatározásra késztették B. Miklóst, hogy egyszerre lemondjon a szervezetben viselt elnöki szeés a programban betöltött funkciójáról. A lemondás ra végül is nem került sor, kórházba került. Ha az infarktust nem meg e konfliktussorozat, akkor is sok látogatója lenne egy-egy alkalommal, így azonban még többen ülnek ágya szélénél. A család - három lánya, vejei és unokái, két len fia és felesége - a kórházban azt az állapotot szer étnék megteremteni, ahogy otthon normális esetben zajlik A család" a kórházban is az otthoni együttlét állapotát kívánja egy este. A gyerekek megjöttek megteremteni (Szuhay Péter felvétele) az iskolából, a a munkából, s mindenki B. Miklós házában össze.

A férfi számára ez a normális állapot, s mert ez mindenki számára vonzó és kedves, úgy gondolják, hogya gyógyulást azzal tudják teni, ha mindenki ott van, s mindenki úgy éli az életét, ahogy azt normális esetben teszi. Azért lakják be a kórházat, mert így teremthetnek otthonos állapotot a betegnek. Ha már afölött nincs hatalmuk, hogy a beteget mikor engedik haza, legalább afölött legyen, hogy számára e távoli terepen otthont teremtsenek. Azért nem alkalmazkodnak a kórházi elvárásokhoz, a kórház teremtette világhoz és játékszabályokhoz, mert számukra az egy irracionális világ, elides nem beteg-, hanem legfeljebb betegségközpontú.

Konfliktus általában akkor kerekedik, ha a betegek a konstruált kórházi világ szerint élnek és elfogadják a látogatási és a látogatható személyek korlátozását, amit a cigányokkal szemben is érvényesíteni akarnak. B. Miklós családja nem ütközött a szoba más lakóival, mert zseniális módon is bevonták a család életébe, már-már családtagként kezelték A betegnek vitt ajándékok persze nem mind a betegé, az ajándékok egy részét rögtönzött közös lakomán fogyaszt ják el. Ezzel, valamint azzal, hogy nem egyszerre mindenki a beteggel foglalkozik, az otthoni zsongás meg a kórteremben vagy a folyosón. Betegünk látogatói azonban nem csak családjából kerülnek ki, rendszeresen eljönnek testvérei és feleségének testvérei is családjukkal. A pluszlátogatók jelen esetben azok a falubeli cigányok, akik úgy érzik, hogy a és a köztük kirobbant konfliktus az oka a férfi infarktusának. A betegséget, a férfi büntetését nem akarták, ezért látogatásuk engesztelés és békülés is.

Mikor a látogatók elmennek, a férfi így mesél: "Mivel nagyapám az kétszeres vitéz volt, és volt egy olyan esemény, hogy

1145

a fronton, hogyha vitézül helytállt valamiért, azért földet kapott juta lomban. A nagyszüleim gazdálkodó emberek vo ltak. Saját földdel rendelkeztek. Es hát vo lt tekintélyük. De ahogya háború utáni nagyon szegényes világ volt, el kellett adni a földet, el kellett adni a jószágot, a lovakat, és a család t önkrement. Volt olyan eset, amikor november elején már fagyok voltak, és mezítláb mentem iskolába. Amikor meglátták, és én azt mondtam, hogy nekem itt a helyem, én tanulni akarok, ott mindenki sírt. De tényleg így volt. Ott mindenki sírt. Hordtam az újságot haza. Es mindig felolvastam azokat a munkahelyeket, aho l jóllehet keresni. Hát volt eset, arnikor egy ilyen álláshirdetésre, elmentek a bátyáim, és akkor felvették Es dolgoztak. Na így megszabadultak a Anyám egyedül nevelt bennünket. Kezdett engem bántani a dolog, hogy minden gyereknek van apja, csak nekem nincs. Elhatároztam, hogy megkeresem az apámat. Körülbelül két hónapot tartózkodtam az apám házában, amikor megismerkedtem a mostani feleségemmel. Majdnem 15 éves voltam, meg majdnem 13. Elhatároztam, hogy történjen bármi, megházasodunk. Mivel kiskorú voltam, illetve fiatalkorú, vállalathoz nem tudtam menni dolgozni, jártarn ilyen napszámmunkára. Láttam benne, hogy valamit lehet Es mind a ketten jártunk. En is, a feleségem is. anyósom is. Mi nagyon meg tudtuk egymást érteni. Volt rninden napra élelmünk. 68. augusztus 21-én megszületett az gyermek. Es ez fiú lett, hanem lány. Ez volt a Tünde. ,Orültünk neki, szerettük, neveltük. En már ekkor Pesten dolgoztam, a 31. sz.

Vállalatnál. Haza... minden héten, az az ismert "fekete vonat" ez éngöm is szállított még. Hetente jártam haza a fiatal feleséghez. De azért jól megvoltunk. Bántott az a dolog, hogy lány született, nem fiú. Megbeszéltük. hogy legyen egy újabb, hátha fiú lesz. A feleségem két év múlva megszülte a második gyermekét, de ez is lány lett. Hát itt volt egy törés az életemben, amit nem szívesen mondok el, mert csúnya dolognak tartom én magam, de hát nyolc évig külön éltem a KényszerA nyolc év után újra találkoztunk. Ujra úgy láttuk jónak, hogy nekünk nincs más számunkra, egymáson kívül. En igyekeztem, hogy minél jobban dolgozni, minél többet keresni. Dolgoztam itt, dolgoztam nappal, dolgoztam éjszaka, én nekem nem számított, mikor kell dolgozni, csak pénzt keressek. Sok pénzt. Nekem apám annak idején, amikor még én is rendes voltam vele, mindig azt mondta, hogy fiam, azt soha ne feledd, hogy az embernek a tisztessége, a becsülete nem eladó. Es azt is mondta, hogyha magad ura nem tudsz lenni, másnak a szolgája ne legyél."

Miért zavarta el L. Jó z sef a gy ámügyi L. és 1991-ben elvették az asszony két leányát és az m.-i gyermekvárosban helyezték el Az intézkedést azzal indokolták, hogy az apa rendszeresen kisebb-nagyobb lopásokat és betöréseket követ el, az anya alkoholizál és amúgy is ban szenved, a gyerekeket nem járatják iskolába, egyre inkább használják a A közigazgatási eljárásban járatlan, valójában beteg házaspár nem bele a gyerekek elvesztésébe és az egyik községi közbenjárására visszakapták a gyermekeket.

A vállalt a polgármesternél, a polgármester a gyermekvárosnál, így a nem határozattal elvitt gyermekek visszaszerzése viszonylag volt. Nem sokkal azután, hogya gyerekek hazakerülközöte család tek, édesanyjuk meghalt. A rendkívül szegény számára a temetés kifejezett megpróbáltatásokat jelentett volna. A község magára vállalta a temetés költségeit, a harangozásra azonban nem szánt összeget.

A férj számára elképzelhetetlen volt, hogy ne harangozzanak a feleségéért, pénze azonban egyáltalán nem volt. Az asszonyt egyház hosszú könyörgések után is csak közbenjárásra engedte el a harangozás tetemes díját. A férfinek arra sem volt pénze, hogya koporsót befogadó oldalkamrára ajtót csimódon eltenáltasson, ezért egyetlen szekrényük ajtaját szerelte le, hogy methesse feleséget. N em tudta volna megkínálni a temetésen részt rokonokat és sem, ha a többiek nem dobnak össze annyi pénzt, amivalami ennivalót és italt vásárolhatott. A feleséget tisztelet és saját önbecsülésének utolsó forgott kockán. s az anya halálára hivatkozva, vaEs ekkor megjelent a gyámügyi lamint arra utalva, hogy az apa nem vér szerinti, újból el akarja vinni a gyermekeket. L. József több megaláztatás nem tudott elviselni. Leszaggatta magáról az inget, térdre rogyott, többször földhöz verte a fejét, mellkasát karmolta, haját tépte. N em sokkal utána berohant a házba és egy hatalmas konyhakéssel tért vissza, hogy megöli magát és elkezdte az ereit felvágni. "Megölöm magam, ha a gyerekeket elveszik - kiabálta. Két falubeli cigány férfi fogta le és vette el a kést. Amikor L. József egy kicsit lehiggadt, akkor már nem magát akarta megölni, hanem el akarta zavarni a gyámügyi A kialakult konfliktust az asszony m.-i testvére oldotta meg. a hivatalnokot, hogyagyerekeknek semmivel sem lesz jobb a gyermekvárosban, mint saját rokonainál. Elvállalta, hogy a két gondoskodik, s hogy magához veszi és felneveli L. József elfogadta ajánlatát és ezzel a megoldással úgy érezte, hogy felesége akaratát is teljesíti. A gyermekek három hónap múlva látogattak vissza a faluba L. József temetésekor.

Miért tett feljelentést a garázdaság vádjával K. János és társai ellen?

M. kisváros bírósága tárgyalta K. János és társai garázdaság miatt elkövetett A vádirat szerint az a kora esti órákban a városka egyik kocsmájában hangoskodtak és poharakat törtek, amellyel - így a feljelentés - megbotránkoztatták a vendéglátóhely közönségét és közvetlen környezetét. A tárgyalás során - a magyarországi ítélkezés gyakorlatáh oz képest szokatlan módon - a bíróság etnográfus idézett meg, hogy fejtse ki véleményét az A cigányok kihallgatásuk során ugyanis azzal magyarázták cselekedetüket, hogy csak cigány szokások szerint jártak el, s amúgy is a engedélye alapján "ünnepeltek". Kiderült, hogya néhány társaság egy temetést érkezett a kocsmába. Velük egykorú barátjukat temették, s nem csatlakoztak - lévén, hogy nem voltak közvetlen hozzátartozók - a házhoz hazavonuló rokonsághoz. Viszont szerettek volna megemlékezni elhunyt barátjukról.

Betérve a közeli és általuk jól ismert kocsmába, a kocsmárossal megállapod-

1147

"A cigányok és a meztelenség szorosan összetartozó fogalmak" .. . a meztelenség további jelentése lehet az ártatlanság, de a védtelenség is (Szuhay Péter felvétele)

va egy külön terembe vonultak. csak ittak, s minden pohár ital elfogyasztásakor az elhunytra emlékeztek. hallgató nótákat énekeltek, majd összefogódzkodva lassú táncot jártak. Ujabb pohár italok elfogyasztása után megegyeztek a kocsmárossai, hogy cigány szok ás szerint" poharat törhetnek s minden pohár árát kiegyenlítik. Gyászuknak ily módon adtak rituális kifejezést. A kocsmába egyik frissen vendég látva mulatozásukat, értesítette a rendAkivonuló mindenféle tájékoz ódást a cigányakra rontottak, bilincsbe verték és Az beszállították a feljelentés, majd ügyészségi vizsgálat és vádemelés követte.

A tárgyalási szakaszban rner ült fel éppen a vádlottak védekezése nyomán, hogy valójában a cigányok népszokása és cigányokat nem többséghez tartozó ember, majd a kulturális meg nem értése okozta a konfliktust. vélemény" kellett ahhoz, hogya bíróság elfogadja a cigányok érvelését, és méltányolva a vádlottak és a kocsmáros k öz ötti polgári megegyezést, tolerálható népszokásnak az ügyet. Ezek után mentette fel a garázdaság vádja alól a gyászolókat a bíróság.

Miért fényképeztette unokáit meztelenül R. Matild?

1481

Amikor P. falu cigánytelepére keveredett három láthatóan nem h elybeli, kifejezetten városi figll ra, amolyan etnográfus- és fényképészfélék, és az utcán valaki hamarjában egy kisebb csoport fogta közre. Az egyik városi nyakában lógó felkeltette a helyiek fényképeszkedési vágyát. gyermekek, de nagyobb fiúk és lányok is egyszerre ostromolták a társaságot, hogy ilyen-olyan beállásban fényképezze le A jövevények - engedve a nyomásnak - készítettek néhány felvételt. Amikor már indulóban voltak, véget vetve a kérések teljesítésének, egy asszony loholt utánuk.

Egy kislányt és egy kisfiút vonszolt maga után. Kérve-kérte, fényképez-

nék le Amikor a fényképész újra gépét, az asszony egy pillanatnyi türe lmet kért. Unokái ró l lehámozta az egy pendelyt, az egy inget, s anyaszült meztelenül állította a elé. Elkészült a kép. A bátortalan kérdések nyomán kiderült, miért volt számára fontos, hogy unokáit meztelenül fényk épeztesse. szépnek tartja unokáit, azok romlatlan testét, másfeúgy gondolja, hogy az igazi cigánygyerekeket azért kell meztelenül pezni, mert régen a cigánygyerekek kiskorukban mind meztelenül Jártak.

Vagyis a cigányok és a meztelcnség szorosan összeta:tozó Ez bi megállapításhoz hozzá kell tennünk, hogy R. Matild elfogadja es rmmar hagyománnyá emeli azt a képet, azt a sztereotípiát, amit a cigányokról emeltek az általánosítás szintjére. ség fogalmazott meg, s a többség Vagyis visszahat egy kép, amit a cigányok magu.król, é.s adott szitu áci óban ennek próbálnak megfelelni, ezt próbálják meg tel jesítem.

Azt a képet, amit a cigányokról a nem cigányok konstruáltak.' .immár a cigányok vésik a társadalom emlékezetébe. A meztelenség további Jelentése leh et az ártatlanság, de a védtelenség is. E pillanatot tehát úgy is rögzíthetjük, hogy az értelmezés ki nem mondott rétegében a kiszo lgáltatottság és a szegénység. Ezt a kiszolgáltatottságot azonban már éppen a következtében nem a fiatalokon és nem a keresztül fejezik kl, hanem a még meztelennek elfogadott gyerekeken keresztül. a meztelenség a szegénység és a nyomor demonstrálását IS szolgálja. Figyelem -

seg élykiáltás.

Mi ért fo gadta be F. Iboly Péter bácsit?

F. Iboly anyja nyírségi parasztlány, apja oláh cigány. Szülei Dunaúj:árosban isépítették. Egykétházra költöztek. onnan Jártak munkét gyermek született: Iboly és Sándor. A keveset voltak a faluban: távoli városokban dolgoztak, néhányszor börtönbe kerültek, s többször szenvedtek alkoholizmusban is. Fiuk és leányuk gyermekéveik javát az apa töltötték egy tanyán. A három magányos asszony nevelte a hordta magukka! alkalmi és napszámosmunkára ugyanúgy, ahogy moziba, még is tanították Ibolyt, akit csak 11 éves korában íratták Iskolába. esetre a családi melegség érzését Ibolya három tanulta és nem szüleiFiatalon ment férjhez, két fiút szült. Néhány évvel kigyógyította férjét az alkoholizmusból, magához vette apját, s végtelen türelemmel viselte annak permanens lerészegedéseit. Négy évvel befogadott egy eleki román parasztot, Pétert, a csicskást. Péter elvesztette feleségét, ivásra adta fejét,.s egyetlen gyermeke kipenderítette vagyonából. Pétert családtagként szeretik, aki hálából minden ház körüli s minden mezei munkát elvégez. Iboly szívbeteg, leszázalékolt ák, így rokkantnyugdíjas, férje munkan élk üli, de jobb magát kupecnek, mint állandó munkahellyel munkásnak tartam.

Ibolyék szegények, ha a szegénységet a pénz és vagyon hiányában mérjük. De gazdagok, ha a gazdagságot az emberi kapcsolatok melegében, a szolidaritás kiterjedtségében. s a jó szóban mérjük. '. .

Iboly ki akarja nyomozni édesanyjának rokonság.át. ,családp kitagadta és vele minden kapcsolatot megszakított, amikor az egy clgany berhez ment feleségül. Ibolyt sokáig nem érdekelte anyja rokonsága, de arru-

merkedtek meg, a

kába, Az anya hamar vállalta a cigányok értékrendj ét.

I 149

kor anyja meghalt, úgy gondolta, hogy a végtisztességet édesanyjának vo lna megadnia annak családjának is. Ekkor fogott nyomozásba és írt a Vö röskeresztnek és színes, képes het ilapoknak is. Eddig pár jelzést kapott, hogy Ny. környékén élnek édesanyja testvérei, vagyis az nagynénjei, nagybátyjai, s azok gyermekei, vagyis az unokatestvérei. Iboly cigányközösségében a rokoni kapcsolatok igen s ez a fe lismerés talán Iboly r átalálasi szándékát. Iboly egyfajta identitásválságba is került, jóllehet, cigányként élt és nevelkedett, de mégiscsak vannak magyar paraszti rokonai és ilyenformán lehetnének kötödései is. Felkészült mindenre: lehet, hogy haraggal és indulattal zavarják el vagy talán örömmel fogadják mint egy megkerült rokont, s valóban megadják a tiszteletet neki.

Iboly és Péter bácsi között különös viszony áll fenn. E kapcsolat dése összefüggésbe ho z h at ó Iboly törekvésével.

Péter o lyan szinten vált csa ládtaggá, hogy Iboly gyermeke i pa pának, Ib oly és férje pedig sokszor apának nevezi miközben együtt él velük I b oly édesapja, Sándor is. Iboly, aki gyermekkorában nem igazán kapott apai szeretetet, s most is inkább neki kell apjával. Péterben valahogy megtalált apját látja, aki tényleg gyakorta viszonozza Iboly ki nem mondott érzéseit, gesztusait. persze a két öreg k özt gyakran támad konfliktus.

Most, hogy Iboly érzelmileg "apát talált", egyre inkább azt érzi, hogy napró l napra jobban lemarad apai rokonságának sikeres lókupec unokatestvé- akiket az apjuk tudással, pénzzel, jó neveléssel ma is támogat. H a ezt a rokonság nem is érzékelteti ve le kifejezetten, édesapja s a maga sikertelensége miatt távolódik el korábban olyannyira szeretett Azzal, hogy édesanyja rokonait kutatja, azt reméli, hogyha elismernék, akkor az és családja társadalmi respektusa növekedne. Az, hogy egy parasztembert fogadott be a családjába, ebben a öntudatlanul is Péter kiváló társ ebben a lélektani folyamatban, hisz Ibollyal ellentétben, éppen el akarja felejteni korábbi családját, kapcso latait, egész korábbi életét, s az létezése valójában ott hogy Ibolyékhoz került. Péter a él, Ibolya múltat kutatja, eddig sem fizikailag, sem intellektuálisan nem volt része, s ezáltal ketten egy új, közös történetet írnak és élnek meg. Miközben Péter szinte cigánnyá válik, azonközben Iboly valahogy elmozdul eddigi kizárólagos cigányságától.

Miért a nagyanyja neveli Blankát?

150

I

Barátságba kerültünk egy asszonnyal, akinek élete és tragédiája a görög sorsdrámákból ismert történetekkel Hat gyermeket sz ült, mind fiút, miközben nagyon szeretett volna legalább egy leányt is. Ötödik fiát már nagyon leánynak várta, s töltötte el, hogy csalódott. Mégis ez lett legügyesebb és titkon legjobban imádott fia. Adámnak húszéves korában született egy leánya. A kicsi három hónapos volt, amikor Adám feleségéért ment, annak szüleihez, vitte volna haza kislányához, hogy szoptatni tudja. Ekkor Ádámot apósa - a bírósági ítélet szerint - hasba szúrta, megölte. A fiú halálával a gyermek a nagyanyjához került. Az öregek ma saját lányukként ne velik unokájukat, tanítják édesapja emlékének tiszteletére. Amit a sors nem adott meg az asszonynak - hogy leánya legyen -, most megkapta egy t ragédia, legkedvesebb gyermekének elvesztése következtébe n.

Az inte rjú it t idéze t t részlet ei megind ító képet festenek arról, h o gy mily en melegséggel, szeretettel és t udatossággal nevelte e cigánycsalád gye rmeke it , sokszor a megengedés, elvá rás, ti ltás rejtett mezsgyéi közöte is. " Lajos ismerkedésün k u tán hár o m évre meg akart szöktetni. Mo ndo m , én nem szökök el ve led. Nekem van na k szüleim, n ekem vannak testvéreim. Mi tizenegyen vagyunk tes tvérek, én nem tehetek az t, amit én akarok. G yert ek el szépen, kéressétek meg, ha hozzád adnak, hozzád, h a nem, akkor elsz ökök ve led. Akkor már nincs ereje, mondom, a szüleim nek, hogy az t mon dják, h o gy nem jöttél, el megkéretu i. Na, fent a Jó isten, eljöttek a sz ülei, a testvé rei. Es jöttek, na. Pont édesapám nem vo lt o da haza. O sz t telefo náltak.

Azt mondta apám, én nem akarom adni a lány omat. Nem azért neveltem . H a t ik meg odaadjátok, rágjátok le a testvéretek húsát.

Rá hat h ó n ap ra La jos m o n dta, ho gy na, mit fogad tá l fel ne ke m? H o gyha nem adnak - azt mondja -, ak kor elszöksz, N a gye re" menj ünk, Szép en felü ltü nk a vonatra, hazajöt t ünk. Es így let t hat gye re k. Es am iko r apá ma t tavaly ilyenkor temettük, oszt ott elkezdtem sírni a b áty ámn ál, fent Pest en , a fián ak a házánál, hogy érzek egy magamban gyerekek, apám iránt. Akkor azt mondta nekem az bátyám meg a felesége (azok nagyon szere ttek en gem pic i kortó l), nem szabad, hogy ezt érezd m agadb an , hogy apá mnak a kedvét nem tettem meg és nem úgy mentem férj hez, m int ahogy édesapám mond ta. Ezt nem szabad, hogy mondjad, azt mondja. Mert te csak ahhoz me he ttél, akit szerettél. Edesapánk nem szerethetett neked. Te becsületesen elvégezte d a dolgodat, 16 éves voltál, 17. évedben voltál, te becsületesen megmondtad, hogy jönnek el megkéretui. Eljöttek? Nem adott apám? Helyesen cselekedté l. Es akkor úgy egy kicsit mintha lement volna a valami.

Egész nyáron kapáltam, egyeltem. Az én emberem meg kint volt ara tni, meg húzták le a szalmákat. aratás volt. Meg az egyelésnél, kapálásnál, m indenütt ott voltam. Es így hoztam haza a pénzt. Akkor vettünk két lovat, vettünk egy gumis kocsit, és vettünk egy meg még vagy hat malacot.

Avval kezdtük meg az életünket. Elmentünk fuvarozni E lekre . Mindennap kerestünk, abban a pénzben 500 forintot. De még az 500 forintot se sose költö ttem el, minden gy"erekeim napközisek voltak, óvodában vo lt az egész gyerekem. Ossze tudtam szedni a pénzt, annyira, h o gy meg t udtam nekik építeni a házat, mire iskolába mentek, nagyobbak lettek. A fiam, mi kor ta nult tanítónak, abban a szobában volt, senki nem volt szabad, hogy o da be menjen. Behúztam az ajtót, annyit tanult, amennyit akart. A más ik fiam mi kor kezdett tanulni, az fiam, akkor ezt a szebaajtót csuktam be .

N ekem minden gyerekem egyforma volt; Én egyformán szerettem, de egy kicsit azért, mondjuk meg az igazat, hogy Adám kicsit kivételes volt, csak ezt sose nem tudták a gyerekeim. Ezt soha nem mondtam el a hogy én melyiket szeretem, vagy melyik az ügyesebb. De mikor még Adá91 élt, akkor is mondtam a gyerekeknek, hogy gyerekek, ne haragudjatok, de Adám nagyon ügyes. , Tíz tehenet fejtünk. En minden gyerekemmel így kezdtem. Az fiamtó l a másodikig, a harmadikig, a negyedikig, az ötödikig. a hatod ikig. Adám fiam, most ezt a tejet ezen a nyári szünetben te hordod. Te veszel magadnak b o rjúkat, te veszel magadnak lovakat, te veszel magadnak disznókat, ami t szeretsz, amit akarsz. Ugyanígy tettem a többiekkel is. Akkor Adám h ordt a egész nyáron a tejet. Felkelt, elvitte a tejet, megkapta azt a 10- 12 ezret, hát m ég 10- 12 éve még nem ilyen drágaság volt, mint mos t.

1151

Volt olyan hónap, hogy nem abban a hónapban, akkor ideadta hozzám a pénzt, nesze anyám, vigyázz rá. Persze, hogy én tettem hozzá, nem hogyelvegyek Hanem még tettem hozzá neki 3-4 ezer forintot. Ahogy bírtam. Egyszer 500-at, egyszer megint 500-at, aztán megint csak ezret, ahogy bírtam.

Akkorára, hogy mire kijött a kis pénze, 10-12 ezer forint ja volt. Elment az apjával a vásárba, vett magának, ami tetszett neki. Hol egy esikót, ha egy borjút, ha egy disznókat, 3-4 darab disznókat. Ádám azt mondta nekem, anyám, ne adjál továbbtanulni. Mert nagyon rengeteget vesztek, hát itt van, elvesztette az életét. Mondom, mért kisfiam? Mert lejöttek a papírjai, hogy menjen továbbtanulni, mert nagyon jó tanuló volt. Azt mondja, édesanyám, én nagyon sokat fogok veszteni, ha beadsz a gimnáziumba, négy év alatt. Négy év alatt nekem, azt mondja, házam szeretnérn, hogy legyen, kocsim legyen, meg legalább azt mondja, hogy bírjak 3-400 ezer forinttal. Azt mondtam neki, kisfiam, ha nem akarsz toAzt kívánom az ... a pici lányomnak legalábbjó legyen vább menni tanulni, tessék bemenni (Mádi Miklós felvétele) az istállóba apádhoz, és tanulj ál mondom, akkor ott. Mert mindegy lett volna, ha tényleg egy szakközépiskolába tanul agronómus nak, vagy az apja keze alatt. Mert az apja ugyanolyan tudományt, lehet, hogy nagyobb tudományt vert bele az édesapja meg én, mintha járta volna a szakközépiskolát.

Mindig azt mondtam neki, drága gyerekem, mikor levizsgázott, kijárta a nyolc osztályt. Fiam, arra kérlek, hogy sokat egyél és mert nagyon kimert már 12 éves korában szerette az üzletet. csi volt. Mert nem bírt És mindig az izgalomban volt. Mindig erre gondoltam, hogy lehet, hogy ezért nem bír nyelni a fiam. Mikor elvégezte az iskolát, azon a nyáron nem engedtem, hogy menjen sehova, csak állandóan pihenjen, és pihenjen, és egyen, és egyen és mindig jókat, a finomakat neki.,Oszre, mire elment a testvérekhöz, jöttek a testvérek, nem hitték el, hogy Adám. 180 lett, egy mázsa tíz kiló lett. A falu nem ismert rá, nem tudták elképzelni, hogy mi lehet ez, mit csinált veled anyád.

Anyám, jól van, kitanultam ezt a szakmát, mert nem bírom neked meghálálni, hogy te minket taníttattál, és nagyon köszönörn, de ha én elmegyek édesanyám, ebbe a szakmába, sose nem lesz annyi pénzem, mint így. Mondom,

- - - - - - - - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - - -

-

- --

igazad van kisfiam, a dolgodat. Csináltatott egy olyan istállót, hogy másnak háza örült volna, ha lett volna olyan háza. Tiszta, vadonatúj téglákból csináltatott olyan istállót, hogy úgy nézett ki, mint egy kápolna. Ott tartott 20-30 darab lovat. Egy hosszú szín az udvaron, hogy végig nehéz volt ránézni, az tele-tele színig tehenekkel volt. Hát akkor mi kell nekik más? Kocsijuk volt, mindenük megvolt, hát persze, hogy erre irigyek voltak a cigányok. Es lehet, hogy azért is csinálták, mert tudták mindnyájan, az összes világ tudta, hogy Adárnot szeressük legjo b ban.

Az apjuk egyik oldalról szenvedett, én a másik oldalról, hogy becsületesen példát mutassunk. A gyerekeimnek, hogy hogy neveljék majd is a gyereküket, Mert senkim se a családban, még a dédnagyapám se volt a börtönben.

Es az após amiért lopott, mindig arra kértem, fiam, ne menj lopni, mert nem vagy rászorulva. Hogy ne legyünk szégyenben, és a testvéred ne halljon szégyent, mert tanít. Ha már cigányok is vagyunk, ne legyünk utolsók. Mert ez a legutolsóbb, ha valaki lopásból él. A gyerek azt mondta, anyám bízzál bennem.

Sose fogom megtenni.

Amelyiknek nem volt, arra tanítottam a gyerekeimet is, így is neveIkedtek, ha neked van 500 Iorintod, a másiknak adjál 200-at, ha nincs neki. Ha a másiknak van 1000 forint ja, neked adjon 500 forintot, míg lesz neked. És akkor így neveltem ilyen nevelést kaptak. Es ezért tudták összeszedni maMindnek háza van.

En az én gyerekemet úgy neveltem, hogy az én gyerekem nem szabad, egy pofont hogy adjanak egy asszonynak. Ne bántsad a feleségedet" ha nem akarsz vele élni, indítsd az útjára, ne tegyél senki gyerekét tönkre. Es nem is bántották az én gyerekeim. De hál istennek, nem történt meg egyik gyerekemmel se, feleségükkeIlaknak, csak pont ezzel a legjobb gyerekkel, a legszerényebbel, aki rendesen tudott viselkedni, rendesen meg tudott élni ebben a világban, egyik vásárról a másikba járt, Romániába átment, onnan hozott lovaezt nincs mit titkolni, mert ez igaz. kat, Adám feleségének amit mondott az anyja, ezt mondta, kelletett mostmár, hogy álljon, mert tudta mostrnár, hogy se országja, se hazáha lemondja a szüleit, úgyse jöhet már vissza Adámhoz, mert nincs kihöz.

Otet meg már feleségül nem veszi el senki. Ki veszi el feleségül? Egy gyilkos aki megölette a drága, finom, kis urát? A gyermekének az édesapját megölette? Majd azok fognak menni, és elveszik valaki? Ha meghallották, hát mindenki irtózik Hát ki bírja már elvenni feleségül? Ki bír vele feküdni egy ágyban, mikor tudja azt, hát hogy megöletted a gyerekednek az apját.

Hát úgy megöletsz engemet is.

Hát kénytelen, nem örörnöst, azt kelletett, hogy mondjon, amit az anyja mondott. Mert csak olyan veje kell, aki meg mos. Mert elmegy a kocsmába reggel, és hazamegy este. Mondom, hopp, álljunk meg egy percre.

En nem asszonyokat neveltem, én férfiakat neveltem. Ha én kibírtam egyedül, hat gyereknek állni, te is bírjál ki állni egyedül az uradnak, mert neked már minden gyereked fel van Férjnél vannak. Már teneked mondom, csak a kell gondoskodni. Hát hogy gondolsz te már olyat mondom, hogy az Eredeti cigányoknál nem létezik, hogy mosson. én fiam süssön meg Csak romungróknál. Hát a romugróknál az, hogy kimossa a bugyiját. De énnálam ez nem, az én gyerekeim az én bugyijaimat nem látták soha. Se a kombinétomat. Ádámot az anyósáék hívták magukhoz, de a fiam mondta, hogy nem me-

1153

hetek, azt mondja, hogy vegyek muzsikát, és akkor menjek muzsikálni, mert nem elégszek meg 5-600 forinttal. Hanem, ha én elmék egy vásárra, eladok egy-két lovat, nekem 2-300 OOO forint van a zs:bemben. nem úgy n.evelkedtünk, apánk, meg anyánk nem így nevelt minket, hogy mink 5-600 formtos emberek legyünk, hanem mink milliókkal járunk. Mink becsületesen keressük meg, mert ha lopnánk, vagy ha csalnánk, akkor a börtönben lennénk. .

Egyedül ha vagyok odahaza, senkire nem gondolok, csak felveszem az ölembe, egy picit [elejtkezek, és mindig mondom neki, drága, plci gyermekem, odavan édesapad. Azt mondja a kislány, tudom már mámi, fekszik, alszik. Mutattad nekem. De már onnan vissza nem gyün kislányom, soha. De, azt mondja, visszagyön mámikám. Csak alszik egy kicsit, pihen, vissza fog jönni. Jól van, kislányom. Evvel a továbbra is úgy érzem, hogy talán nem sokáig bírom. Ameddig bírom, úgy szeretném, hogy részesítsem a kislányomat, hogyemlékezzen rám. Hogy milyen voltam, és el tudja mondani mindenkinek, ha nagy lesz, hogy mennyi szeretetet kaI;lott lern, és majd ha nagy lesz, is nyomozzon ebben az ügyben, és majd tudja meg az igazságot. Azért szeretnék mindent mire hogy adják neki aki hátul marad. Legyen az kezükben, és mutassák fel Azt mondtam a nagyapjának, ha hirtelen meghalok, írasson egy házat a nevire, bent van 300 OOO forint ja a bankban, majd mikor 18 éves lesz, tu djo n boldogulni. De ahogy látom, ahogy nevelem, olyan lesz, mint az apja. Erzem azt, hogy olyan életrevaló lesz, olyan ügyes lesz, mint volt az apja. Akkor ez nagyon jó lesz, tud magán segíteni, és nem fog szorulni senkire. Es ezt kívánom az Mert ez a pici lányomnak legalább jó legyen. Es arra kértem a gyerekeket, ha betölti a 14 évet, egy évig hordjon fekete szalagot. A ruhája lehet piros, fehér, csak legalább a hajában hordjon, egy ilyen fekete szalagot. Hogy érezze azt, hogy is gyászolta az édesapját. Es tudja mindenkinek, hogy az apja méltatlanul halt meg. Es nem bírt kapni szeretetet attól az apától, aki nagyon akarta. . ,. megátkoz tam magamat, mikor ez a pap keresztelte a két unokámat, és nem kedvemre csinálta a keresztelést, és azt mondtam, mikor jöttem kifele az ajtón, hogy haljak meg csudálatosan, hogyha én többet itt kereszteltetek gyerekeket. Mert nem úgy keresztelte, nem úgy mondta, ahogy kelletett volna, és nekem ez nem tetszett. Es akkor most azért megyek Elekre, hogy ott kereszteltessem a kislányt, hogy vagy rendes legyen, vagy semmise. Hát ha keresztelek, akkor már legyen érdemes keresztelni, hogyakeresztanyával, keresztapával fogadtassa fel, hogyha én meghalok, hát ennek a kislánynak legye? egy igazi keresztanyja meg keresztapja. Azért szeretném úgy kereszteltetni, hogy az fel is legyen a nagykönyvben, legyen beírva, hogy fo.gják nevelni. Mert nekem nem mindegy, ha én meghalok, hogy hova Jut ez a kislány."

Márta kommunája "Intézetbe kerültem gyermekkoromban, és akkor ottan az kiadtak a parasztokhoz. Egyik a másikra, egyiknél kapál tunk, a másiknál arattunk, ami sorba jött minden parasztnál. Könnyebben, sokszor nehezebben.

Voltak olyan parasztok akik még enni se adtak. Volt egy paraszt, aki azért nyújtotta végig a kapát a derekamon, amiért kivágtam egy tengerit. ..

kisebb gyerekek iskolába járnak, és én Valahogy irigyeltem, hogya már nagy szamár vagyok, és még nem tudok semmit se, és akkor jött a és én sírtam. Mondtarn neki, hogy én nagyon szerétnék írnide nem tudok. Mert amit kaptunk negyedévenként kiruházást, meg minden .tanfelszerelést megkaptunk, azt odaadták a rokonságnak, meg a saját gyerekelknek. Aztán mi maradtunk, úgy ahogy. Akkor mondta a telepfelkérdezte ott a gazdát, hogy lehet ez, hogy nem jár iskolába az intézeti gyerek. Hát, mert hogy nem akar, meg lusta, minden voltam, csak jó nem.

Es akkor csak sírtam neki, hogy engem vigyen vissza az intézetbe, mert én tanulni akarok, és nem tudok tanulni. Mondta, hogy mutassam meg már a könyveimet. Mondom, sajnos nincs egy darab se, mert odaadta a szomszéd néni gyerekének a gazda, és mondom, én nem tudok tanulni. Na, akkor hitte el a is, hogy valóban nem én hazudok, hanem a huncutság a gazdában volt, és akkor megfogott, össze akarta szedetni a ruháimat. Sajnos az se volt. Se se ruhám, semmi, az az egy szál, amiben éppen voltam. És akkor azzal úgy bevitt az intézetbe vissza, és azóta soha nem mentern ki parasztokhoz. Soha. Édesanyám adott be gyerekkoromban, talán nem volt háza, vagy talán nem egyezett a szüleivel. Az okokat nem tudom, csak annyit tudok, hogy ott és köszönet az államnak, hogy felnevelt. Hát menni akartam tanulni, dolgozni, de nem sikerült, nem adódott meg a további .

A sógorom, a férjem, a két sógorom. Elkértek, hogy elvlsznek moziba, és akkor szöktetés lett a szerájból. Elvittek, összeálltam a férjemmel, 17 évet együtt éltünk. 31 éves korában meghalt. Tíz gyermeket szültem neh Már nagyon utána vagyunk, mert tényleg, hogy 32 éve, de négy hónapig olyan tiszta voltam, mint aki ma született gyermek. Együtt jártunk dolgozni, egy kis bogárhátú kunyhóban laktunk. Négy család, de mivel azt mondta .anyám, hogy nem jön oda a lakodalomba, az én meg itt ne.m csinálhatorn, így én lefújtam mindent. Pedig megkerestünk ketten az árát. Megvettük a ruhát, megvettünk mindent a világon. EI volt minden készítve. En meg mérgemben szétvagdaltam a ruhát. Azt mondtam, hogy akkor jóéjszakát. Nem kell lakodalom, semmi. Elmentünk a tanácsra, ott esküdtünk meg polgárin, és letudtuk a nagy lakodalmat, amit terveztünk. Aztán elálltam a perlitgyárba, mert bekerült a börtönbe. kikerültünk. elálltam a perlitgyárba dolgozni, 11 évig, 3 Otthon volt hét gyerek, azokat tartani, nevelni. Es akkor úgy maradtam ott 11 éven át. Már nem bírtam a nagy munkát, mert csak sok volt. Három lábaim tönkrementek. Állni kellett 8 órán keresztül, éjjel-nappal. Otthagytam, leszámoltam, elmentem a kertészetbe dolgozni. A közfenntartó vállalathoz, és ott dolgoztam még nyolc éven át, oszt utána lenyugdíjaztak, mert a kezemet, meg a szívemmel van baj, szívizom-nagyobbodásom van, meg szívkoszorú-érelmeszesedésem van. Es akkor, onnan leszázalékoltak, és azóta így tengetem az életemet" - mondja magáról M. Zoltánné, B. Márta nagycserkeszi magyar cigányasszony.

Márta életének törekvése, hogy megadja gyermekei számára azt, amit nem kapott meg az Amit viszont képes megadni, azt olyan munkák alapján próbálja megvalósítani, ahogy azt gyermekkorában az állami gondozásban látta és tanulta. Már tizenöt évvel saját és szorgalmából felépítette a falu közepéri kétszintes családi házukat. Már akkor úgy tervezte - s ez nagyjából meg is valósult -, hogy minden gyermeke vele és nála maradjon, akkor is, amikor már azok házasságot kötnek. Földszinten egy

1155

/

nagy közös teret, egybenyíló alakítottak ki, itt étkezik a közös konyhán lénagycsalád. Minden gyermeknek külön szobája van a földszinten, illeve az emeleten, itt élnek saját kiscsaládjukkal. mint A család úgy egy klasszikus kommuna. Márta megbocsátott édesanyjának is, s is magához vette. A nagycsaládból többen munkanélkülivé váltak az elmúlt években, így Márta gondja az is, hogya megélhetést mindenki számára biztosítsa. Az elmúlt években földet béreltek, néhány holdat, ahol dinnyetermesztést folytatnak.

Mártának arra is van figyelme, hogy leányát tisztességes móA család úgy mint egy klasszikus kommuna don férjhez adja, és olyan lako(Szuhay Péter felvétele) dalmat rendezzen neki, amilyen számára nem adatott meg.

Itt azt kellett megélnie, hogy legkedvesebb leánya, mintegy társadalmi felemelkedésként már egy parasztgyerekhez ment feleségül, s elhagyva a házat, Nyíregyházára költözik.

Márta fájdalmát, hogy lánya "kilóg a sorból", az enyhíti, hogy a lány férjével együtt vallásos, egy evangélikus ifjúsági kör tagjai. Másrészt úgy éli meg, hogy lánya társadalmi felemelkedése érdekében le kell mondania a vele való A leány kiválása a családi szinte lavinát indított el. Családtagjai, gyerekei számára már kezdett terhessé válni gondoskodása, ezért a család új stratégiát dolgozott ki. Megfogalmazódott a kommunából való kiválás fokozatosságának elve, ezért gyakorlatilag két gazdaságot kezdtek tetni, az együtt nagycsalád megélhetését biztosítja a köz ös gazdaság és az éppen leváló gyermekek gazdaságát közösen a még egyben maradók közössége. Tekintve, hogy az önállóságához az önálló ház is hozzátartozik, ennek megvásárlását a gazdaság teremti meg. Vagyis a második önállóvá váló sejtcsalád szükségleteit kezdetben a nagycsalád biztosítja, így a fokozatos leválás elvét kialakítva minden évben egy-egy új gazdaság tetését kell biztosítani. Igya közösen igazgatott gazdaságok száma minden évben eggyel és az önállóvá vált családok részben maguk, részben az éppen leválók szükségletei szerint termelnek. Mindennek gazdasági feltételét az árutermelés adja meg. A dinnye termesztése kiegészül, majd felváltódik a dohány termesztésével.

Utmutató a cigányokról szóló fotók használatához

J

veth,et? fel a tükrözi-e valójában a magyarországi cigányság törtenetet enehany felvétel, avagy csak a által konstruált tudományos és "valósággal" találkozhat az olvasó. A a fotók a legszélesebb igyekeztek meríteni, így tetemes anyagot s válogatták ki mintegy mintavételi eljárást is szem a publikált fotókat. A során számtalan néprajzi és fotótörténeti archívumban dolgoztunk. Az az anyag, válogattunk, rendkívül szerteágazó, célját és szándékát tekintve is egymástól küvolt. Mondhatnánk, a fényképek filozófiai világlátásból, szemléletmóddal és politikai céllal készültek. Jóllehet, minden kép tárgya - vagyis minden képen valamilyen formában szerepel - a cide a kép üzenete nem azonos a kép tárgyával, így vainkább az alkotóról szól.

A közölt fényképeket nem cigányok készítették önmagukról (önmagucsoport)ukat értve) vagy más cigánycsoportokról, hanem nem cigányok --: ahogya cigányok mondanák, gázsók - készítették cigányokról. E IS csak olyan,. amelyiken a cigányok akár mint megrendelok J:lentkeznek a piacán, vagy a velük találkozó fényképészeket legalabb egy-egy kép erejéIg befolyásolhatják, ilyenkor tudniillik az általuk megválasztott pózban, beállításban és csoportösszetételben fényképeszkedhetnek. A képek többségén a cigányok mint "áldozatok" szerepelnek, általában nem a maguk akaratából fényképezik nem is a nekik élethelyzetben akaratuktól függetlenül válnak etnográfiai, antr?P?loglal vagy SZOCIOló gIaI kutat ás tárgyává, vagy egyenesen valamilyen politikai eszközévé. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyes fényképezések sokialakított kapcsolatban ne válhatnának partnerré, s ne lelnének örömet a fényképez ésben, de nyomatékosítanunk kell, hogy f ényképezésük mégiscsak egy rajtuk kívül álló kulturális világ rájuk kényszerített törekvése lesz. A legfontosabb kérdés azonban mégiscsak az, hogya képek a vagy a szólnak. Az alábbiakban ezekre a kérdékeressük a .válasz t úgy, hogya fotóanyagot mintegy történeti és tipológIaI rendbe soroljuk. egy-egy példán illusztrálva azt. . Az archívum<:>k legrégebbi datálás ú képei, amelyek a cigányokról szólnak, nuntegy az európai vadembert tárják elénk. A m últ század végének és e század

I 157

elejének historikus - örökölve a 19. század második felének cigányokról szól ó irodalmi és képét - kétfajta cigányt ismertek.

Az egyik cigány alakja a a hatalommal, az általános kulturális szokásrendszerrel konform cigány alakja. E letelepült és joviális cigány ellentéte a vad és szilaj, titokzatos és kiismerhetetlen, ám a társadalomra veszélyes, kóborló cigány alakja. E korszak fényképé szeit ez utóbbi csoport érdekelte. Mivel kevésbé ismerték szokásaikat, kulturális nermáikat és döntéseiket nem értették, vad és egzotikus emberként fényképezték Az egzotikusság mellett az archaikus kultúra hordozóit is látták bennük. Ezeken a képeken a cigányok vagy vándorolnak, szekérrel, sátorral jelennek meg, vagy erdei telepen emelt kunyhók körül mutatkoznak, ruházatuk szegényes, rongyos, nemritkán f élmeztelenek, hajuk kócos, csimbókban lóg, arcuk és testtartásuk inkább a gonoszság és elvetemültség képzetét kelti. A képeken a megrendezettséget sejtjük és csak kevésbé a sponteneitást. A társadalomkutatók a szabadban, a természetes környezetükben fényképezik inkább a cigánycsoportokat, míg a fényképészek sokszor becsalogatják az egzotikus vadembereket és ott készítik zs ánerképeiket. Igy válnak kifcjczetten anakronisztikussá a festett háttér elé állított mezítlábas, szakadt ruhás vájó cigányok. A század elején a másik típus a letelepedett, konszolidált zenészeket vagy a polgárosodó más csoportokat ez az iskola nem [ényk épezte. Szerencsénkre fennmaradt néhány tucat olyan felvétel, ahol láthatóan nem a fényképész cibálta be a vászon elé a cigányokat, hanem polgáriasult cigányok rendeltek magukról képet. A korabeli fényképezkedés szabályainak keretén belül itt mégiscsak úgy néznek ki a cigányok, ahogy az számukra kedves, s amellyel valóban üzenni akarnak a világnak és az utókornak: ezek és ilyenek vagyunk mi. Ez a legtisztább viszonya fényés a fényképezett köz ött, ideológiamentes, kizárólag polgári sen alapuló.

A harmincas években megszaporodnak az etnográfiai fotótanulmányok, illetve fényképsorozatok. A kutatók az és hagyományos cigánymesterségek felé fordul: kovácsokat, téglaegyaránt fényképeznek. A cigánynak nevezett mesterségek etnográfiai dokumentálása azonban a negyvenes évek válik igazán szisztematikussá. az etnográfiai azonban elmondható, hogy nem az egyes cigánycsoportok kulturális rendszerének egésze iránt vagyis a kutatás tárgya nem a cigányok, hanem a kutató egyegy mesterség, vagy általában az ipart ört énet. s csak ennek illusztrációjára szolgálnak a cigányok. A hatvanas, hetvenes évek etnográfusainak fényképfelvételei már csak véletlenül és egyre kisebb m ért ékben érintik a cigányokat.

A hatvanas, hetvenes években egy új és hivatal képei veszik át a szerepet, vagyis az a korszakról szóló ismeretünket az MTI fotóanyagának forráskritikai tanulmányozásával érhetjük el. A cigányság - mint társadalmilag elmaradt réteg - beilleszkedése érdekében 1961-ben az MSZMP KB párthatározatot tett k özzé, amelyben célul ki az analfabétizmus leküzdését, illetve az iskoláztatást, a telepek és putrik felszámolását, illetve az emberi lakhatásra alkalmas házak megépítését és a cigányság munkába állítását. Ennek a politikai célnak volt teljes szószól ója és illusztrátora az MTI "hurráoptimizmusa" . A párthatározatot évtizedek propagandafotói arról szólnak, hogy a párt jóvoltából és segítségével) megváltozik a cigányság élete, a gyerekek boldogan járnak iskolába, a munkáik nyomán új ott-

158 1

honokat emelnek, konszolidált családi életet teremtenek, a tanácsok pedig megszüntetik a régi szegénytelepeket és új házakhoz segít ik a cigányokat. Ebben a az egyik legszebb kép az 1963-ban készült felvétel, amelyen "a kis Lázár Jani II. osztályos tanuló segít Lakatos Péternek a tanulásban".

A kisfiú fehér ingben, svájcisapkában tanítja írni az sötét öltönyös, nélküli, fehér inges, kalapos, embert. J ani bal kezét az öreg vállára teszi, jobb kezével pedig az öreg jobb kezében tartott ceruza mozgását segíti. Mindketten a füzetre merednek, de mégis úgy érezzük, hogy a néznek. A kisgyerek leküzdi a múlt átkos örökségét, az analfabetizmust, és utat mutat az értelmes felé. A kérdés valójában az, hogy az MTIképek a cigányokról szólnak-e, esetleg olyan cigányokról, akik részesültek e politikai határozat áldásaiból. vagy inkább arról a politikai beszélnek, amely a maga módján fogalmazott meg egy cigányságproblémát és annak megoldását.

Az MTI hurráoptimizmusára reagálva alakult ki a hetvenes évek szociofotó világa. 10 évvel a párthatározat után a Kemény István vezette országos reprezentatív cigánykutatás számtalan pontján cáfolta a politikai döntéshozók sikereket harsogó optimista képét. A kutat ásban részt több írásukban is azt bizonyították, hogy nem sikerült felszámolni a szegénység kérdését, a cigányok többsége nemcsak hogy szegény, de szegregált és diszkriminált is. A fiatal kutat ók en a rendszert tették a cigányság társadalmi hátrányaiért és a szegénység felmutatásával, azzal, hogy azt bizonygatták, hogyaszocializmusban is van szegénység, a rendszer ellenzékévé (ellenségévé) váltak. A társadalmi problémák iránt érzékeny részben illusztrálták, részben önálló tevékenységük során a eszközével ábrázolták a szegénységet, ilyenformán a cigányság körében is uralkodó szegénységet. E szociofotósok nem a cigányok világának komplexitását ragadták meg, hanem mint az MTI-fotók és mint a rendszer opponálói a szegénységet ábrázolták, ezzel reagálva az MTI-fotók konstruált cigányképére. Igyaszociofotósok egy másik cigányvilágot hoztak léte. Ennek a szemléletmódnak még a nyolcvanas, kilencvenes években is voltak de az ideológiai magyarázatokban némi módosulás következett be. A hetvenes évek szociofotója a nyomor ábrázolásával politikai tettet hajtott végre. A kilencvenes évekre a nyomor ábrázolása részben konvencionális kifejezési formává szelídült, részben pedig egy új ideológiai mozzanatot tartalmazott.

Olyan fényképek készültek, ahol a fotók üzenete az, hogy mi, romák, noha szegények, nyomorultak, számkivetettek vagyunk is, olyan értékkel rendelkezünk, ami jobbára csak a mienk, és ez a szépség és a szeretet. Ezek a képek egy kic sit mindig beállítottak s nem akciókról szólnak, hanem olyan portrék akarnak lenni, amelyben a test vagy az arc szépsége ellentétbe kerül az öltözet vagy a lakás mint környezet lepusztultságával.

A hetvenes évek már a szociológia tudományában is egyre többen hangoztatták, hogya cigányok kultúr ája nemcsak szegénységkultúra, hanem egy olyan etnikus kultúra, amely identitását és társadalmi különállását kulturális és szimbolikus eszközökkel is kifejezi. Ezzel egy a képkulturológiai vagy antropológiai törekvések már valóban a romákról szóltak, azt próbálták meg ugyanis feltárni és a fotó kifejezési eszközével világossá tenni, ami a roma kulturális társadalom lényege, vagyis úgy szóltak a romákról, úgy ábrázolták a romákat, ahogyan magukat akarják megmutatni, s ami számukra az a legfontosabb. Ez a törekvés en abban külön-

1159

bözik az etnográfiai dokumentáció tó l, hogy egy-egy képbe képes elmondani egy-egy eseménynek a hangulatát, érzését, ilyenformán az em beri élet vagy beszél. Ilyen egy-egy lakodalmas fotó, ahol a mu latság, a testvériség, a tisztelet megadása, a pillanat örömeivel való élni tudás, Nem is olyan régen, illetve a mulatságban való kimerülés fáradtsága amikor egy roma házaspár ajándékba kapott egy, a romák történetészóló fotóalbumot, a feleség a könyv rövid lapozgatása után kifakadt. Kifo gásolta ugyanis, hogya történeti anyag nem jön el máig, és nem m utatja meg azokat a sikeres és cigányokat, akik ismerete megváltoztathatná a társadalom többségében a romákról megfogalmazott negatív és képet. Ez az asszony azt gondolta, hogy ha megint csak szegénynek és nyomorultnak ábrázolj uk a cigányokat, úgy a cigányokról ez a kép fog ilyen énképpel pedig nehéz, lehetetlen normálisan együtt élni. Azt fogalmazta és meg, hogy egy olyan képet kell konstruálni a cigányokról, amely de ugyanakkor kiemeli a cigányokat a társadalom állította gettóból és értékes, boldog embes megmutatja, hogya cigányok is lehetnek rek. , Kiderülhet-e egy fotóválogatásból, hogy milyenek a cigányok? Nehezen.

Es nemcsak azért, mert azok a privát fotók, amelyeket romák készítenek rom ákról, magukról, hiányoznak, hanem azért is, mert jobbára majd minden felvétel ideológiailag terhelt. Ezért nagyobb biztonsággal tudjuk azt megmondafényképészeti, tudományos és politikai iskolák hogyan ni, hogy gondolkodnak a cigányokról, mint azt, hogy ténylegesen milyenek a cigányok.

Mégis talán nem hiábavaló ezeknek a képeknek a közzét étele, mert gondos "filológiai és filozófiai" munkával, a képek és tények egymásra vetítésével világossá válhat, hogy amit látunk, az nem biztos, hogy az, amit látu nk, és ismereteinket egymás mellé téve immáron lehet, hogy látjuk, amit nem látunk, vagyis a sokféle "csinált" valóságból talán egy új valóságot alkothatunk magunknak, hisszük, hogy igazabb, szebb, és a romák számára is vállalhatóbb.

160 I

Olvasókönyv

Bartos Tibor: Sosemvolt Cigányország Madarakból lettünk - rész let A zzá, amik vagyunk - cigányok. szárnya volt, már az akkoriaknak, és nem bútival meg csórelással kerestük meg falatot, csak szálltunk, mint a többi madár, s azt ettük, amit a többi. Osszel, amikor már sudripe hi adjá-ri - vagyishogy odakinn hideg kezd lenni, akkor mink is szépen szárnyra kaptunk a többi madarakkal, és repültünk messze Afrikának. Itt meguntuk, szálltunk oda, ott meguntuk, odább szálltunk, szóval így.

No, az se volt azért aranyélet, mert a kalickás madárnak annyival jobb is, hogya bolond gádzsó, aki tartsa, becézgeti - csiriklóri, verebóri - és beszórja neki a szemet mindennap. De a szabad madár bizony maga teremti ki a magáét, ha a föld alól is. De hát szabad.

Elég az hozzá, mikor már sok-sok napja repültünk nagy száraz vidék felett, étlen-szornjan, no, egyik este, vagy jobban mondva mert akkor még látni lehet, látjuk ám, hogy kövér maradnak el alattunk. Hát a vajda, mármint a madárvajda leszálljt int a szárnyával, le is szállunk és elkezdjük csipegetni föl a szép búzaszemeket.

Addig-addig, hogy nagyon tele találtuk enni magunkat a soknapos bokhalipe után, úgyhogy nem is bírtunk már aznap este továbbrepülni. Ott is maradtunk másik nap reggelig, és akkor megint csak ettünk, mivelhogy megint csak éhesek voltunk. Aztán megint nem bírtunk szárnyra kapni, és jött a dél és jött este és minket még mindig ott talált.

Es közben egyre híztunk, zsírosedtunk. Most már, ha nagyon akartuk volna se bírtunk volna Es aztán meg is szoktuk ezt a nagy j ómódunkat, hogy nem kell szállni se ide, se oda, helyibe talál az ember, vagyishát a madár mindent. Lassan már nemhogy szállni nem tudtunk, de még ugorni se, csak lépni lassan, komótosan.

Aztán eljött az s a kövér fonnyadozni kezdett, nem termett többet, ami meg a földön volt szem, azt meg a patkányok meg pockok is segítettek fölszedni. Mit volt mit tenni hát, mink magunk is hozzáláttunk a betakarításhoz, ahogya mezei állatoktól láttuk. Gödröket kapartunk, kibéleltünk, belehordtuk, amink még volt, aztán befedtük. Utoljára gallyakból meg szalmábó l elkezdtük magunknak putrikat rakni, hogy legyen mibe kireleljünk.

Munka közben apródonként megvastagult a lábunk, elfásult a szárnyunk és kar lett belü Ie. Vége lett a szép világnak, repülésnek egyik világból másik világba.

I 161

De hát mink oláh cigányok - így végezte a pura rom - madarak vagyunk még most is. Ha völgybe vertünk sátrat, fel a hegyre kívánkozunk, s ha fönn állunk leghegyin a hegynek, le a völgybe szállnánk. Csak ám nekünk lábon kell jutni odáig.

Azért nem is élünk mink túnyán, kuporgatósan, mert mink egy szép napon madárnak visszav áltozunk.

23-25. old.

Illyés Gyula: Puszták népe - részletek A természet általában mostoh án fizet, a pusztaiaknak ez a tapasztalata az Árpádok óta, ha az ember nem hal éhen , akkor már jól megy a dolog, a századok erre tanították Hogy a földa jég, a tatár, a gróf vagy a gróf Schlésingere viszi-e el azt a több búzát, több kenyér s tán kalács is kerülne, ez csak részlete a kérdésnek.

Egyszóval dolgoznak, mívelik a földet, s ha a koplalástól nem fordulnak fel, nemigen kérdezik, miért csak ennyi jut nekik, amennyi fölháborít óan kevés jut. Viszont azt sem lehet könnyen .. . Ha v ölgybe vertünk sátrat, fel a hegyre kívánkozunk kiverni hogya földhöz, (Hans Gustav felvétele) amellyel birkóznak, nekik van közük, hogy a természet az - természet, vagyis mindenkié. Nagy penchantjuk van arra, amint az egyik jószágigazgatóné egyszer igen helyesen kifejtette, hogy ami termény a kezükön átfolyik, az az ujjukhoz tapadjon. Eppúgy mondta a fenti hölgy bájos mosolyt derengetve felém, akár a mékell kezelni heket. El kell szedni hogy tovább dolgozzanak. Ha mindenük megvolna, egész nap a citerát vernék, és a hasukat süttetnék a nappal, miattuk akár kötésig burjánozhatna a gaz a cukorrépában. Ez ha minden ük megvolna.

De semmijük sincsen, s így dolgoznak, s közben ahol tehetik, magyarán szólva lopnak, mint a pinty. Társadalomtudományosan sz ólva, még valami atavisztikus klánszellem vezérli ahogy mondtam, a közös közös elosztást sugalló szellem, ez azonban papról napra gyöngül.

En még teljes erejében érezhettem. Ereztem sziszegve, a másik rend erejét is, már nagyjából kész emberpéldány voltam, amikor az hozzám nyúlt, s a maga formájára kezdett alakítani. A ma sz ületett bárány ártatlan eszmevilágáamikor val szedtem össze például a lekaszált csalamad ét a szomszéd a sváb gazda, akinél német szóra voltam, takarmányért küldött, Csalamádé az kertjében is volt.

--

. A harmadik nyakleves után értettem me g, ho gy loptam. - Hát nem ura-

sági? - kérdeztem felháborodva.

Urasági vagy grófi, azaz közös,

mindenki nyáláb ól,

meggondolatlan pazarlás sal a magáéhoz nyúlna.

36-37. old. . .A

.persze, hamarosan eszélyes területekre siklott.

Mária szaval képzeletemben elvegyültek azokkal a szavakkal, amelyeket a intézett, amikor annak a tamási megjelent, egy fa A gy ónási Imádság összefolyt azzal, amit a kelésre kell ráolvasni. Mert nem Szent Józsefet emlegette-e Mária néni akkor is, amikor a bögre vízbe harom darab dobott? Ha a parázs leült, akkor valóban megverték szemmel az unokáját, a tehenét, de még a szederfát is a házuk ha fölszállt, nem. (Sose szállt föl.) Vagy amikor a vízbe ólmot öntött, s annak alakcsalhatatlan éleslátással fölismerte azt, aki a ráIJesztett? Tyúk<;>t nagyanyám is csak délben a távoli harangszó közben ültetett, vagy akkor, arnikor a kanász hajtott, de akkor is valami rossz férfikalapból sz:dve k.i a tojások.at, pénteken - ?,guzsapénteken", amelynek jelentését sem er:em Jobban, rrunt akkor - a Világért sem ültetett volna, mert akkor CSirke görbe lábbal jön a világra. A pünkösd öt nemcsak a nagy ünnepnek áhítattal vártuk, hanen: egy üveg, Szentháromság-napján fo?ott.. ha ember, megszépül, ha meg vorosbort IS ISZIk utana. Az UJ macskát rru IS megugrattuk a tükör hogy megszokjék, azt higgye, nincs egyedül a házban, s keresse azt a másik .akit a tükörben látott, de mi volt ez a nebándiak tudásához képest?

Man nemhez egy lány vadgalambot hozott, Mári néni kivette a galamb szívét, porrá törte: s azzal legényt lehetett szoktatni, Gatyamadzagot es kulonfele hajdarabokat asott el a part alá, olyan nehéz föld alá, amilyent csak talált, hogy a is ?lyan nyomja az iránt, akit pártfogásba vett. Mit mondjak meg? Man nem asszonytestvére fölvette egy haragosának lába nyomát a sárból, rongyba tette, aztán a f üstre akasztotta, mert azt a haragosát fogja a hascsikarás, ameddig a lábnyom ott van a kéményben, azt hiszem meg ma IS ott van. Egy gyerekágyas asszony ágyát velem hintették körül szenteltvízzel, mert ahhoz olyan állapotú férfiember kellett, amilyen akkor még voltam. Mindent tudtak Nebándon. Megunt akarsz Helyezz három arra a helyre, ahová az rövidebb dologra Jár. Szem öles ellen legjobb a kötél. Egyre több és több tudással hagytam el a pusztát.

64-65. old.

A többi gazdával s e fura középréteg minden tagjával családias együttesben éltür: k, eZ)Jé.!dául gyereknevelés azt jelentette, hogya puszta vaIamennyi felnottje a puszta valamennyi gyerekét úgy kezelte, mint a magáét.

Reggel f ölkapaszkodrunk a béresek vagy a kocsisok mellé a szekérre. "Elvie,zt .a gye:eket a Szigetbe" - kiáltotta be anyánknak az István vagy a Mihaly b ácsi, ha epp elbaktattunk a házunk "De meghozza ám világossal" s nem Néha csak a kereséskor tudta meg, hogy valakivel elvandoroltunk, JO kezekben tudott bennünket.

103. old.

/ 163

Az asszonyok nyalták-falták a gyerekeiket, aztán váratlanul akkorát vágtak rájuk azzal, ami épp a kezük ügyébe esett, hogy az ember azt várta: na, ez se mozdul egyhamar. Gyakran nem is mozdult. Az anya ilyenkor hangos üvöltéssel kapta karjába gyermekét, kétségbeesetten szaladgált föl-alá vele, néha a faluba, hogy helyreigazíttassa a csontját. A gyermekek ismerték szüleik és az karmozdulatra nyakukba szedték a lábukat. A felkeltett harag azonban éppúgy szomjazza a kielégülést, akár a szerelem. A pusztának elég szolgáltatott látványosságot és derültséget egyegy elt?rzult arcú anya, amint trójai fogadkozással üldözi fürgén karikázó magzatját, az rohantában Hectorként vissza-visszafordulva választ adott az átkozódásra. A pusztaiak, akik pedig saját gyermekeikkel semmivel sem voltak könyörületesebbek, ilyenkor mindig az üldözött pártjára állottak. "Csöndesedj, Rozi - fogták le a vadul fújtató asszonyt -, hisz gyerek az." Az anya a csitító tehetetlenül rázta az öklét a szökevény után. "Megállj, a kenyér majd visszahoz!" Vissza is hozta, de addig az indulattal rendszerint a veszély s a emléke is elpárolgott. Higgadt ésszel, "javító szándékkal" egy anya se verte agyerekét.

153. old.

Mi, gyerekek ... a gyerekek úgy élnek a pusztán, oly szabadon, akár a határban s a házak között felügyelet nélkül összevissza bolyongó állatok. A világ rendje, az élet, az emberi test egyre szaporodó jelenségeinek kormányzására nem a kész társadalom példái és törvényei szoktatják hanem a körülöttük nyargalászó csikók, tehenek és bikák. A közös lakásokban, a kocsiutak porában, az itatók körüli pocsolyákban futkározva és hemperegve a ártats bátorságával úgy szoknak egymáshoz, úgy vizsgálják és fedezik fel egymás testét-lelkét, akár egy kosáralja kutyakölyök. A puszta határa végtelen, nem kell a gyerekre vigyázni, nem tévedhetnek ki nem veszhetnek el.

182. old.

Hogy mi történt azután, azt másnap és ragyogó arccal beszélik öt-hat éves barátaim, akiket a lakodalom miatt még a rendes is fölkergettek a fészkükbe, a kuckó közös rongyhalmazára ...

Amit híven elbeszélnek, magyarán nevén nevezve a cselekmény minden mozzanatát és eszközét, az már ebben a korban sem újság nekik, nekem sem. A puszta gyerI?eke,. mihelyt. eszét tudja, "föl van világosítva", épp a szerelem dolgairól világosodik föl- emlékeimben kutatva, azon gondolkozom, vajon testi és erkölcsi ártalmas-e ez a korainak azért nem mert az pontosan hiánytalan ismeretszerzés? Ez a lépésvaló bevezetés a titkokba, amelynek révén apránként, tehát a manapság annyira rettegett ifjúkori megrázkódtatások nélkül kapja meg az ember mindazt az édeset és amit az különféle arányú keverésben , akarva, nem akarva, úgyis el kell fogadnia? Dolgom nem a döntés, csupán a tájékoztatás.

mint a növény, amely hosszú füzérekben visk óik ereszét s a szobák mennyezetét diszítette, ahol még a cselédeknél is nagyobb összezsúfoltságban éltek. A munkában már a négyéves gyermekek is részt vettek, s még a haldoklók is a hatalmas árral a leveleket. Izzasztó nehéz: munkát végeztek, s közben ittak, daloltak, és a világ véleményére, felháborító nyíltsággal szeretkeztek. Legtöbb helyen erkölcsi okokból mert parancsolni nem lehetett nekik.

271. old.

Akiknek fölfelé sikerült kijutniok, azokról a pusztán bentmaradtak között olyan történetek keringtek, mint az országot és királykisasszonyt hódító kiskondásról. Mevoltak, azzal a különbséggel, hogy nemigen jöttek vissza. A puszták népét mindenki megtagadja, ez az vám, amelyet fizetnie kell annak, aki kilép a puszta világából.

Vagy a lélek vizsgája hajlékonyságának s alkalmazhatóságának bizonyítására? A cselédfiú, aki Pesten levélhordóvá vagy öntelten és fönségesen lépdel a karácsonyi ünnepek alatt a cselédházak s megnézi, kinek köszönjön kinek a k öszön ését fogadja, egyre ritkábbari látogat haza, s végül teljesen elszakad. Ha nem tagadná meg múltj át, sose válhat na oly kis egyéniséggé, a társadalomban egy levélhordónak is alakulnia kell, örökké pusztai szolga maradna.

A pusztaiak tudták ezt, és a nek kijáró alázattal nézték az átalakultak rangos pöffeszkedését.

289. old.

187. old.

Voltak még itt-ott gányók is, feles dohányföldiek, furcsa, titokzatos népek, akiket a pusztaiak is kiközösítettek magukból. Bohémek voltak és páriák.

Foglalkozásuk különleges szakképzettséget kívánt és az élet semmibevevését.

A mesterséggel együtt a betegséget is megörökölték, sárgák voltak és szárazak,

Mi gyerekek... úgy élünk a pusztán, akár a határban felügyelet nélkül összevissza bolygó állatok (Bódi László felvétele , MádI Miklós felvétele )

't.;. [

/

.'

.'

iI '

l/ .

Féja Géza: Viharsarok - részlet Ha a táj asszonytársadalmát figyeljük, igen furcsa eredményekre jutunk. Orosházán például csupa szép, dús leányt találunk, a fiatalasszonyok viszont csaknem mind betegesek. Ahány tanyára csak bet értem. a menyecske mindenütt feküdt, üldögélt, vagy a lábát húzta. Sápadtak. ványadtak, kedvetlenek voltak valamennyien. megrokkant asszonyok ezek, s Makón bepillantottam e rokkantság okaiba.

A bábákat kerestem fel, is azt, aki mcstanában szabadult a halálos magzatelhajtás miatt. Különb az egyke borzalmas útjára keresve sem találhattam volna. A születések a gyermekhalandóság "fokozásával" Ez az egyke A bábát egyre azzal fogadják, hogy: "Jaj lelkörn, bár születne halva", vagy: "U gyan kedves nagyasszony, fejtsa mög valahogy." S meg is "fojtja" gyakorta, nem a bába, hanem a bánásmód. Természetesen a b ábák sem ártatlanok általában. Három rangos "bábapalotát" láttam, szép, új s mind a három "palotatulajdonos" megjárta már a gyulai törvényszéket. Mikor az én bábámhoz bementem, azt hittem, hogy valami szipirry óra találok s egy sz ép, fekete, viruló fiatalasszony fogadott, körülötte három tiszta, csinos, jól öltöztetett gyerek lábatlankodott: az övéi. Hármat szült eddig, hiába csúfolták állapotos korában, hogy ezért kár volt ugyan a bábaság tudományát kitanulnia. Faggatom, hogy miért kezdte meg a gyilkosság e szomorú mesterségét, hiszen egész lénye s három szép gyermeke a termékenységet sugározza, mire nagyon megfelelt: "Köllött." Eljön a menyecske, letérdel te, úgy könyörög. Eljön az anyja, az is letérdel, könyörög, ígér Kék foltokat mutat az állapotos asszony, hogy üti-veri az ura, mert megfogant. Ha nem avatkozik be, híre megy, s nem hívják állapotos asszonyhoz, mert lázadó, nem követi az "erkölcsi törvénny é' váló szok ásokat. Társadalmi kényvan már itten szó , "köll", mert a társadalom így kívánja, és ez a végzetes kívánság magával sodor mindenkit.

Ha nem gyakorolja a bába, akkor maguk az asszonyok csinálják a legbarbárabb rn ódszerekkel... a lúdtoll, tollszár, mindmegannyi ágyúnál és tanknál pusztítóbb fegyver a ellen. Egy Rákómagyar való asszony bekerült a gyulai kórházba. Ertelmes asszony volt, s véletlenül egy orvosi könyv került a kezébe. Fiziológiai ismereteit egymegalapozta, s miután hazatért, egy drót segítségéve! hozzáfogott a munkához. NépA föld nélküli zsellérjobban szaporodik (Mádi Miklós felvétele)

l

'.

I

napról is akadtak, a gyulai ügyészségre kerültek. Igy torzulnak el a tiszántúli asszonyok.

A emberekben nagyon elevenen élnek a mélység emlékei, hogy nincsen kedvük visszasüllyedni a ,szociális Ahol a nép megáll, ott felüti fejét az egyke. Nem a jólét az egyke oka, hanem a félelem, hogya szaporodás széttagolja, megsemmisíti nemzedékek verejtékének eredményét. A föld nélküli zsellér jobban szaporodik, mert szegényebb, nyomorultabb, s éppen ezért félénke bb, tudatlanabb, nem él benne a megszerzett egyéni tulajdonhoz való görcsös ragaszkodás.

137-138. old.

Móricz Zsigmond: A kondás legszennyesebb inge - részlet Hirtelen neki egy furcsa dolog. Egy törpe kisgyereket látott a felk.apált földön, s nem értette, mi van vele. Olyan volt, mint egy félemberke. Mintha csak kezecskéi lettek volna, s azzal úgy csápolt, mintha a szél lobogtatta volna.

Szemet szúrt neki, s leszállott a kocsiról, hogy jobban megnézze.

Ahogy odamegy hozzá, látja, hogya kisbaba, alig másfél éves lehet, be van ültetve a földbe.

Megáll mellette, nézi, csakugyan be van ásva a puha, porhanyós tavaszi földbe.

- Mit csinálnak maguk evvel a gyerekkel?

Egy asszony kivált a so rbó l és odafutott.

- Magáé ez a gyerek?

- Igen, nagyságos asszony.

- Mit csinált maga evvel a gyerekkel?

- Hogy el ne másszon, nagyságos asszony. . teste állott kl a Beásta a gyereket derékig a földbe, s annak csak a és ragyogó szemmel nézett a kicsike, és kis karjait az anyja felé nyújtotta.

- Vegye ki rögtön azt a gyereket.

Az asszony kiemelte a a gyereket.

- Nézze csak, egészen el van sorvadva az alsó teste. Hát hogy lehet maga ilyen kegyetlen? . . ' ,' .

- Jaj, nagyságos asszony, nincs otthon kire hagyni, hat ki kell hOZnI magammal a munkára.

- Na és?

- Hát mink azt így szoktuk, - Szép szokásuk van. Hiszen felfázik ez a gyerek.

- Dehogy fázik, nagyságos asszony, jó a föd. , _ Ne beszéljen bolondokat. Meg fog halni ez a gyerek, ha maga nem VIgyáz rá.

- Vigyáz rá a Jóisten.

- A Jóisten vigyáz, de maga nem vigyáz. Meg ne lássam többet, hogy egy gyereket beássanak a földbe. .

Nagy felháborodással jól lehordta az anyát, s még mikor hazament, akkor is csak azon hogy ennél még nem látott. Elmondta az ál-

1167

latorvosnak, aki nevetett rajta, s azt mondta, hogy ezen a vidéken még annyi a babona, hogy nem lehet a néppel okosan beszélni.

Néhány nap múlva arra járt a cselédlakások közt, ahol az az asszony lakott, aki a gyerekét elültette. Meglátta, rákiáltott s kérdezte: - Na, mi van a gyerekével?

- Jaj, kezit csókolom, forrósága van, megrontották a gyereket.

- Ki rontotta meg?

- Még nem tudjuk, de verést kapott.

- Milyen verést?

- Mutassa azt a gyereket.

A ház hideg földjén valami rettenetes rongyon feküdt a gyerek Bement a béresasszonnyal (Szuhay Péter felvétele) a házba, selszörnyedt.

A ház felmázolt hideg földjén valami rettenetes rongyon ott feküdt a gyerek a földön egy kis mocskos ingben. Az egész teste tüzelt.

Lehajolt rá és nézte.

- Ennek agyereknek agyhártyagyulladása van.

Végignézett az anyán, egy lány volt még ott, a Piros, aki két évig szolgált benn nála a kastélyban, de most már elhagyta a szolgálatot, mert menyasszony, pünkösdkor lesz az - Piros - kiáltott rá -, neked sincs eszed. Hát így kell a gyerekkel bánni?

Nem láttad nálam bent, hogy mit csinálunk a gyerekkel, ha baja van?

A lány lesütötte a fejét ellenségesen és hallgatott.

A gyerekecske anyja odavetette.

- N em úrigyerek az kérem, hanem parasztgyerek.

- Hát aztán? Nem mindegy az a gyereknek, hogy milyen házban jött a világra? A betegség betegség. Agyhártyagyulladás, ha mondom. Maguk megölik ezt a - 0, vigyáz rá a Jóisten.

- N e ken jen mindent aJ óistenre, hanem rögtön vegye fel azt a gyereket, és tegye az ágyba.

- Jaj, nem szabad ahhoz nyúlni, mert meghal.

- Mért halna meg?

Az asszony hallgatott.

- Dobják a fenébe azt a piszkot, micsoda dolog az, hogy ilyen fertelmes piszokba fektetik meztelenül ezt a szegény kis ártatlant, a nyers földre. Bontsa ki azt az ágyat.

Az asszony kelletlenül kibontotta az ágyat. N em volt abban se párna, se dunna, csak rongyok, ócska ruhák és egy vedlett juhászbunda.

168 1

- Magának semmi nincs?

- Nincs.

- Ez rettenetes. Piros, menj fel rögtön a kast élyba, mondd meg a házvehogy azonnal adjon egy párnát és az Istvánkának a régi dunnáját.

Mikor a nagylány elfutott, rákiáltott az anyára.

- Maga pedig azonnal vegye fel azt a gyereket az ölébe, addig is még elhozzák az Hogy lehet, hogy magának semmi ágybelije nincs? Nézze meg az ember.

Az asszony azonban nem mozdult, csak sírt és nézett maga elé.

- Nem hallotta, hogy mit mondok?

- Jaj, nagyságos asszony, ne tessék beleszavazni, mert meghal a szegénykém.

- Micsoda bolond beszéd ez. kezdett gyanakodni, hogy valami babonába ütközött, s firtatni kezdte, mi ez.

- Értse meg, maga szerencsétlen. Micsoda fertelmes rongy az, amin fekszik a gyerek.

- Az javítja meg.

- Micsoda?

- Azt mondta a néni, hogy erre kell tenni.

- Mire?

Az asszony nagy nehezen kivallotta: - A kondás legszennyesebb ingére kell fektetni, és ráimádkozott, szenet is vetett neki, ha most a nagyságos asszony megrontja, a gyerek meghal.

- Rögtön telefonálok a szolgabíró úrnak, ha azonnal fel nem veszi a gyereket. Majd megtanítom én magát. A saját gyerekét halálra ítéli.

Addig csattogott és pattogott, hogy már a Piros is megjött az vel, s az anya még akkor sem akart a gyerekhez nyúlni.

Megvetették az ágyat, s a Piros vette fel a gyereket a és szemmel lehetett látni, hogya láztól elgyötört gyermek hálásan nézett, s elpihent a puha párnán. a zokogás, Az anya azonban a kezét tördelte, s jajszóval tört ki hogy vége a gyermekének.

A nagyságos asszony otthagyta s hazament. A kisfiához sietett, s boldogan látta, hogya gyerek a meleg szobában elevenen és boldogan játszott.

Négy óra m úlva jött a Piros, és azt mondta, hogy: - Nagyságos asszony, a gyerek meghalt.

A földbirtokosné le volt sújtva.

Elment a gyereket megnézni. Ott feküdt szegény kicsi, kinyúlva, élettelenül a fehér párnán.

- Látják, maguk istenadta boldogtalanai. .. Ilyen orvosság kell egy gyereknek... Hát hogyne halt volna meg ... Beleássák a hideg tavaszi földbe, s mikor felfázik, lefektetik a puszta földre a kondás legpiszkosabb rongyára. S azt hiszik, attól meggyógyul. Jaj, ez a mérhetetlen butaság...

Az anya dühvel és nézett rá.

- A nagyságos asszony az oka. A nagyságos asszony lelkén szárad! Még három napja olyan volt a gyerek, mint a csík! Olyan eleven és most meg kellett halni! Mert a nagyságos asszony megtörte az isteni akaratot!

- Ne halljam még egyszer ezt a gonoszságot - kiáltotta az úriasszony is,

I

169

magából kikelve. - Mesterségesen megölnek egy gyereket, és még engem tesz Szégyellje magát.

Könnyes szemmel ment el a kis béreslakásból. s ment vissza a maga életébe. sem volt, az egész természet boldog volt és viA nap ragyogott, dám, de a gyermekecske bizony szegény kis hulla volt, ott feküdt az úri párnán kinyújtózva, mint egy szomorú emlék a kultúrák keresztútján.

298-301. old.

Tömörkény István: A házasság

170 I

éve - részlet

Klára itt, ezen környezetben és ezen földbe ásott barlangban gyermeknek adott életet. Persze, ehhez azonnal törvényes dolgok következnek. A huszonnégy óra alatt való bejelentése a születésnek, a keresztelés meg miegyéb. Talán fölösleges említeni, hogya törvények e helyen a maguk szigorú megállapodásaival annyit se nyomnak a latban, mint az a sas, amely a puszta fölött átsuhan. engedte, A gyermek megszületett és élt. Mihály, amikor az ideje s az bevitte a tanyák központjába. ahol van pap is, anyakönyv is, ott a gyermekét Pálnak keresztelték, mert Klára apját is, bizonyos Pált, mint neve mutatja, szintén Pálnak hívták. a barlangban, utóbb azonban Pál gyermek egy darabig élt anyja meghalt. Ez közös sorsunk, hogy közanyánk ölébe menjünk, de Pál ezt igen korán, mondhatni tette meg. Elhatározása gyors volt, úgy látszik, örökölte apja keménységét, ki egymaga állt egy szál fejszével neki az irtatlannak. Pál este köhögött, s bár a virágából hathatós meleg levet KIáneki, köhögese nem csillapodott. E tekintetben a ra még akkor éjjel virága nem használt, mert az bár jó orvosság, de a meg ismét füstöt támasztott a barlangban, s így, amint az életben is elég példa mutatja, a jó igyekezet rossz eredményeket szült, és ezek nyomában Pál reggelre a maga . egész rövidségében kinyúlt...

Mihály, ilyenformán állván a dolgok, deszkából koporsót szerkesztett és Pált abba tette.

- Csókolj még egyet rajta - nyújtotta Klárának -, majd aztán leszögezem.

Leszögezte, és hóna alá fogván a kis ládát, kimászott vele a létrán a barlangból. Azzal aztán el-beindult a tanyák közé, a központ felé, hol vannak oly emberek, kik hivataluk szerint temetések végzésére alkalmatosak. Klára is ment volna, de részben erre a dologra még nem volt képes, mert erejét a betegségen kívül a Pál halála fölött érzett bánat is fogyasztotta, továbbá otthon is kellett maradni valakinek.

Mihály gyermekét, Pált eltemették a központi a kántor tett fölötte némi éneklést. Mihály nyújtott is érte a kántornak annyit, amennyi telt. Aztán hazament Klárához, s voltak ismét így, mint Pál jelenléte voltak ...

Elég is annyi, hogy a pecsét Mihályt a városba cit álja a elé. Elment, nem lehet mondani, hogy nem ment volna, mert éppen kilenc óra hosszat gyalogolt, míg a városba beért. A beadta a pecsétet. Annál ott volt már a hivatalos írás, mely szerint Mindszenti Mihálynak Pál gyermeke az orvosi tudomány tökéletes ment a másvilágra. Mihály fevonatott, hogy miért nem hívatott orvost? E kérdés a pusztai bar-

langból Mihályra nézve annyira furcsa, hogy rá felelni se tudott. Két forintot inkább bírságba fizetett, és arról rendes nyugtató írást kapott. Azt zsebre tette, és kilenc órát gyalogolván ismét, éjfélre hazatért. Klára fölneszelt, mikor Mihály a barlangba bemászott.

- Kend az - kérdezte -, Mihály?

-Én.

- Hát miben járt kend? Tán elvöszik a - kérdi tovább az asszony.

- N em - felelte Mihály -, dehogy. Csak írást adtak arrul, hogy mink öltük meg a Palikat. Hogy aszangya, ha doktort hozattunk vóna, nem halt vóna mög. Két forintot is fizettettek velem bírságba.

Klára könnyei megeredtek. Mihály egy kis üveget az asztalra tévén, mondja: - Hoztam a hajadba kétgaras árú szépszagú olajat.

Hogy Klára nem felel, Mihály egy darabig meredten áll a veremben. Azután étel után kezd szótalan kotorászni, mert régen volt, amikor utoljára evett.

92-94. old.

A házasság

éve (Szuhay Péter felvétele)

Lakatos Menyhért: Füstös képek - részlet Nyucu. kifli alakba görbülve feküdt a mellett, csorgott a nyála. Mellé álltam, rrunt egy rakás kétségbeesés, azt sem tudtam, mivel vigasztaljam.

- Segíts rajtam, gyermekem, egyem a lelked, mert elpusztulok!

Ha apám mellém nem tolakszik, elsírom magam.

- M ért nem hozatal te pálinkát - csak ordított, mint aki meg van bolondulva. - Azt hiszed, hogy azzal kiáll? .

- Raktam én erre mindent - nyögte fájdalmas arccal -, még fokhagymát IS kötöttem a kezemre.

Bal .karján nagyságú hólyag csüngött, amit a hagyma csípett.

- Kl kell ezt húzni - kezdte újra a jajgatast.

- Befogok, csak ne ordíts, beviszlek az orvoshoz, hátha kihúzza. - Apámon is látszott, hogy sajnálta az öreget.

Nyucunak még jobban eltorzult az arca a , - Engem. viszel az te Boncza, meg akarsz öletni? Rád gyújtom a házat, ha a fIad nem húzza kl a fogam.

1171

Most értettem meg, miért jott hozzánk ordítani, de mielszaladhattam volna, elkapta a lábam.

- Húzd ki, drága gyermekem!

- Lóg? - ijedtemben azt sem tudtam, mit kérdezek.

- Áááá! - kitátotta a száját, mintha be akarna kapni.

- Kétségbeesésemben a körülállékra néztem.

- Mi ért nem segítel rajta? - kérdezték szemrehányóan.

- Hogy segítsek?

- Ezzel! - dobta köz énk anyám a kis zsákot, amelyben apám lófogászati szerszámai voltak.

Szédülés körny ékez.ett, Füstös képek (Mádi Miklós felvétele) azt lestem, hogy lehetne elosonni. Apámt ól, vártam minden segítséget. O nem sokat gondolkodott a dolgon, kiborította a zsák tartalmát, egy hatalmas görbe fogót a kezébe vett.

- Na, hadd lássam, melyik fogad fáj?

Az öreg Nyucu berzenkedve ráemelte kezét. ..

- Eredj innen, Boncza, a gyerekem haljon meg, ha meg nem utIek, nem bánom, ha aztán agyonütöl is, de ne nézz lónak.

Ijedtemben megpróbáltam kisebb fogót .a de csak az volt, amivel apám a lovak fogát szokta kiszedni. Meg mindig a szorongatta a meggörbített fogót, sápadtan a de nem szolt, . csak átnyújtotta.

Alig lehetett sz étnyitni az évek óta nem használt szerszámot, csikorgott a rozsdától, mint a kenetlen ajt ósarok.

- Meg kell azt petrózni - adták a tanácsot.

Nézegettem a széles hornyú, ló fogához mé:etezett fogó ezzel belenyúlok a szájába, legalább három fogat húz ki egyszerre.

Bagótól megfeketedett fogai hi ánytalafülig tátott szájjal ott térdelt nul sorakoztak, mint a cölöpök.

-1y1elyik fáj? .

- Aááá! - rángatta a vállát, maga sem tudta, melyik.

- Biztosan az a nagy vastag - hajlott közelebb bácsi -, ott - Lehet, hogy az lett volna a legkönnyebb, kihúzni a két szornszédj ával, de egyhez nem fért hozzá a fogó.

Nyucu már csak lihegett, nem jajgatott. .. .

- Ezzel nem lehet kivenni - próbáltam még mindig szabadkozm.

- Nem kell annak fogó - adta az újabb tanácsot bácsi -, itt van ez a lyukasztó, odapasszítod a foghoz, aztán kalapáccsal a végire ütöl.

- Hátha eltörik az állkapcsa?

- Dehogy törik el -, láttam én a vásárba eleget.

- Hát akkor itt van, csinálja.

Már hozzá akart fogni, amikor rákiabáltak.

- Te mindenbe beleütöd az orrod, Ráncos, olyan vagy, mint egy doktor.

Ha eltöröd az állkapcáját, soha többet nem tud vele enni. Hagyd a gyereket gondolkozni, tudja az, mit kell csinálni.

- Nagyon vastag ennek a fogónak a - mutattam apámnak -, le kéne reszelni.

- Tönkre akarod tenni a fogómat?

Egy kis gondolkodás után beleegyezett.

Khandi csak bólintott, már ment is Az egész telep körülöttünk állt.

Amíg a fogót reszelték, próbáltam megkeresni, melyik foga fáj.

- Majd szóljon!

Kezdtem sorra kopogtatni. Minden koppantásra ordított.

Megvastagodott nyelvét is alig tudtam f élretolni, állandóan rátelepedett a fogsorára. Tanácstalanul dobtam el a lyukasztót.

- Honnan tudjam, hogy melyik fáj, ha mindig ordít?

A válasz csak egy nagy áááá volt, és egy vállrándítás. .

- Nahát. .. azt sem tudja, melyik foga fáj - hördültek fel a többiek, lassan engem kezdtek sajnálni. . " , .

Az folyt rólam a víz, de mindegy, valamelyiket ki kell huzm .

Néhány perc múlva újra elkezdtem egy nádszilánkkal, most már lyukas fogat kerestem. A megkopott zápfogak közé bekövesedett szegettem, csaknem minden foga egészségesnek látsz?tt, egyik aljában egy parányi fényes tárgy ragyogott. Nyucu b ácsi verejtékezve sziszegett minden érintésre, de amikor a fényes tárgyhoz értem, kettéharapta a nádszálat.

Hanyatt vágta magát, a földet kaparta kínjában.

Megkönnyebbülve törölköztem meg.

A cigányok már kifogytak a vigasztalásból, hol engem, hol az öreget nézték, mintha éppen most lehelné ki a lelkét.

Szó nélkül utat engedtek Khandinak, amikor visszatért a vékonyra reszelt fogóval; - Igy gondoltad? .

Magam sem tudtam, hogy, de úgy nézett kl.

Csak apám csóválta a fejét kelletlenül, sajnálta a szerszámát.

- Hozz egy bögre vizet! - szóltam anyámnak, aki már az egészet megunta, és egyáltalán nem titkolta, hogy a pokolba kívánja Nyucut.

- Meg k éne fogni a fejét - szóltam bácsinak, aki mindenáron segédkezni akart.

Megragadta kétoldalt a haját a fülével együtt, az öreg cigány állta.

- Majd én tartom, csak bátran húzzad, annál rosszabb, ha az ember fél De az szája is tátva maradt, amikor meglátta, hogyafogót benyomtam a parázsló Halkan felszisszentek.

- Le kéne fogni a kezét is!

Két segítség is akadt egy-egy kezére, kifeszítették, mint egy nyúzott Hangosan sistergett a fogó, amikor belenyomtam a vízbe. .

- Uramisten! - fohászkodtam magamban -, csak össze ne roppanjon a foga.

Még néhányszor meglóbáltam a a fogót, hogy

I 173

- Ne félj, fiam, csak bátran - biztatott az öreg, fájdalomtól eltorzult arccal, aztán éltá to t ra a száját.

A szárú fogót két kézzel illesztettem a fogára.

Szinte hallottam a recsegést, kétoldalt megcsavartam, aztán óvatosan mozgatva kiemeltem a többi közül.

- Ez volt a - mutattam egy gennyes fogat, aminek az olállt ki. Az öreg inteni szedalán kis Iy:ukból egy beletört retett volna a fejével, de a bácsi még mindig kifeszítve tartotta, csak akkor engedték el, amikor rájuk szóltam. Csodálkozva nézték a fogat. , N yucu. hangos köp.ködés közben elmondta, egy hete, hogy beletört, azota sem enni, sem aludni nem tudott.

- Majd fagyalfa levével öblögesd - mondta neki megbékélten apám. ezután minden bajukEgyáltalán nem vált hasznomra az egész kal jöttek. Volt, amikor vasárnaponként két kelést is fel kellett vágnom, amit a mezítlábas talpukon a göröngyök törtek, de vagy kipucoltam a genny vagy hagytam szenvedni. " Sok származó kellett megakadályoznom, amit sajat maguk idéztek A nyílt, vágott sebekre meleg lószart, poros pókhálót és falróllekapart meszet raktak.

Ezeknek a vérzéscsillapító gyógymódoknak a helyébe nem könnyen lehetett ecetet vagy sót alkalmazni, pedig más nem volt. Egy kínálkozott, kenyérbe felitatni, és valami mesével körülfogni, mert a gy ógyulás soha nem az embereken, hanem rajtuk túli múlott.

Eppúgy, mint az ótvaros gyerek fejének a tisztán tartása, amihez a hiedelem szennt nem volt szabad víznek érnie. Az orvos utasításain, ha erre valaha is, sor ke,:ült, csak vízzel való lemosás szinte szentségtötunt. Egy gyogyszere volt, mint kutyaharapásnak a Akkor keleta gyerek fejé? ótvar, ha olyan asszony megy be az újszülötthöz, aki "ugy. van, menstrual. Eze.k a sebek éveken keresztül sapkanyira nem lS volt szabad sürgetni a gyógyulásukat, hanem menstruáló aszszony rongyaival, ingével, szoknyájával meg kell törölgetni.

A telepnek majdnem minden lakója szenvedett; és húgyot, pipamocskot és ablakizzadságot használtak. A gyerekek .arcát és tenyérnyi gombafoltok ék t elen ít e t t ék. Bár a pipaszárból nikotinos szutyok elég hatásosnak látszott, de terjedt, az állandó testközelség hol volt annYl plpa. volt a A én sem mentesültem. Az ujjaim apró pattanások elterjedtek az egész testemen, és hatalmas sebekké alakultak.

Az orvosi segítségnyújtás hatástalan vagy csak lassan ható gyógyszerei a egyáltalán nem szüntették meg. Akik az orvost megpróbált ák, gúny tárgyává váltak a telepen, a barna, kellemetlen szagú árulkodott a rüh Ez esetben nemcsak gúnynak, hanem hátrá?ynak is kitette magát az ember, mert a faluban nem engedtek be egyetlen hazhoz sem. Ig y aztán a gusztustalan vakaródzásokból undoelgennyesedett sebek keletkeztek, amelyek a piszkos gúnyák alatt egyre inkább Az orvos által felírt gyógyszert magam sem használhattam.

nem mehettem az iskolába feketére maszatolva és azzal a kibírhatatlan amit a árasztott.

Vállalnom kellett a kínzást, amit a gyógyulás reményében elszenvedtem a és de megérte, mert egyszeri alkalmazása elég volt a teljes gyógyuláshoz.

Néhány nap múlva általánossá vált a tömény kékköves és kénes vagy alkalmazása. Nemcsak a gyerekek ordítottak a fájdalomtól, hanem a is, szidtak és agyonveréssel fenyegettek, ha a gyereküknek vagy nekik valami bajuk történik.

Sokan úgyalkalmazták, mint aki hosszú rábeszélés után hajlandó öngyilkos lenni, és ha már csinálta, akkor istenigazában kiord ította magát, igaz, volt is Néhány hét múlva csak a fehér sömör helyei és a fekete rühseb nyomai látszottak. Kegyetlen gyógymód volt, de ennek a nem lehetett másként ellenállni, csak ha mindenki alkalmazza. A falu gazdái nem tudták elképzelni, miért koldul minden cigány kékkövet és kénport. vagy ahogy nevezték, Bocz doktor csak nevette, amikor meghallotta, hogy mivel kezelik magukat a cigányok, de ha valamelyiken újra jelentkezett, is azt ajánlotta.

Bocz doktortól rettegett a telep. Az a hír járta, hogy egy orvos belehalt a mert acigányokról rámásztak a tetvek. Sajn áltuk. hogy nem le történt. Egyetlen beteghez el nem ment.

- EI? .. - kérdezte. - Miért nem jött be? Akkor hívjatok, ha meghalt.

Egyébként sem óhajtotta a segítséget senki, inkább szenvedett vagy belepusztult.

106-114. old.

Osztojkán Béla: Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen - részlet Faggatni vagy zsarolni sohasem lehetett ezt az öregasszonyt. Mojna is csak a véletlen szerencséjének köszönheti, hogy egyszer mégis sikerült megtudnia Harangos Eszti szokatlan okát. E ritka és megismételhetetlen zsarolás ra alkalmat história a tónál történt éppen: Harangos Eszti a lábaira kapaszkodó pi ócakkal kilépett a partra. Döbbenten tapasztalta, hogy nem tud a szokott módon azonnal pisilni. Hiába tartja a szoknyája alá a pl éhedényt. nem jön onnan neki semmi. Kétségbeesetten pislogott hát a fiúra, a sajátját és pisiljen neki oda hamar. végül kérlelni kezdte, hogy vegye - Nem én! - mondta dacosan, hátat fordítva Mojna. - Hadd szívja a véredet az a sok nadály!

Szép ruhát, jó ringlispíIre pénzt - ígért a fiúnak, ha megszabadítja a temérdek rusnyaságtól.

- Kérlek - görbítette le a száját az öregasszony -, ments meg, mert két percen belül kifehéredek.

- J ól van - mondta Mojna. - Megszabadítalak, ha ráadásul elmondod azt is, miért vonyítasz mindig a kéménylyukba.

- Elmondom - egyezett bele Harangos Eszti.

- Bizonyisten?

- Bizonyisten!

1175

Hazafelé menet aztán csakugyan elmesélte: néhány hónappal miután a pléhkeresztnél kiterült, a is megkapta a magáét. Mégpedig istenesen!

Dél volt - kezdte az elbeszélést Harangos Eszti. - Angyalosban éppen harangoztak akkor. A pátyodi vasútföldút végéállomás felé ben, az árnyékos fasor alatt, a magas ült a A tarisznyáját bontogatta. Készült, hogyelfogyassza az aznapra magával hozott ebédet. De akkor váratlan dolog történt! Harangos Eszti itt megcsóválta a fejét, aztán pedig keresztet vetett, végül legyintett. OlyasA pátyodi vasútállomás felé földút vége (Képek egy tanácsi rm esett azon a szent napon, fotóalbumból, 1957) hála legyen az istennek, aminek hát meg kellett esnie: a fasorból ugrott egy rónagy hirtelen ka, egy vénséges, csatakos, nyálkás fenevad, és azonmód megharapta a nyomorultat. S mert az állat veszett volt - bólogatott Harangos Eszti - , hát megveszett a is. Napokig jött-ment még a határban, végezte, amit végeznie kellett, de aztán elkapta is valami iszonyatos félelem: kezdett magában a járt körbe-körbe, mint a bolondóra, kínjában aztán lefeküdt a földre, végül hörögve és hosszú haldoklásba kezdett. Mire lement a nap, kinyúlt is, mint egy béka. A kampósbot - folytatta Harangos Eszti -, amivel agyonverte, sokáig ott hevert mellette, de kéfekete-piros kígyóvá változott, aztán sebesen becsúszott a bokrokba. A kül önben rossz ember volt - újságolta a vénasszony. - Ezért hakövetett el ezen a földön, egyenesen lála után, mint minden halandó, aki akinek a túlvilági szellemével Harangos Esza pokolba került is. mondván, ahol van, ti állandó kapcsolatot tartott, mindezt sem találkozott. vagyis a mennyországban, mind ez ideig egy fia - Azok - motyogta az öregasszony mellett trappolva a fiú - nem oda kerülnek. meg a vénasszony is. - És ennek - folytatta - Nem bizony! az ilyen gabölcs nyugalommal- így is kell lennie mindig. Hadd lád teremtmények mind.

Csakhogy Harangos Esztinek ez mind kevés volt. Titokban úgy vélekeközött hátha akaddett, hátha nem is pokol az a pokol! A túlvilágra nak olyanok is, olyan arcátlan szemtelenek, akik még ott is képesek arra vetekézzel való bánásmódot igényeljenek maguknak oszmedni, hogy tályrészül. Bizalmatlansága odáig fajult, hogy cseppet sem akart megelégedni azzal: férje gyilkosa egy nagyon is gyanúsan túlvilág büntetéseit szenvedje. Mert a pokol összes bosszúja, a purgatóriumbeli összes kínszenvedés,

Belzebúb minden sanyargatása, a gyehenna valamennyi kéken lángja sem elég az ura haláláért, ingyen kioltott életéért. Ezért a ördögországi szenvedéseit azzal kívánta megtetézni, hogy olykor-olykor visszaidézte szellemét a földre, és a maga módján állt bosszút rajta. Rendíthetetlenül lelkét hitte, hogy tudománya van, hogyan kell halottakat, elhalt visszacitálni. Ha például valamelyik elhunyt emberrel nem volt jóban idefönt a földön - a mennyországiak nem számítottak, hiszen azokkal sohasem volt -, és mondjuk, bosszút akart állni rajtuk elmúlt gonoszságaikért, nem kellett különösebben furfangoskodnia, csak jó mérgesen köröznie kellett a szoba közepén, végül bele kellett vonyítania párszor a kéménylyukba, és a kiszemelt ártalmas lélek máris jelen volt. A különösen rossz, vagyis különösen ártalmas lehetett még a lelke is, mert - amint Harangos Eszti útközben a fiúnak elpanaszolta - a másvilágról még holtában sem lehetett egykönnyen, vagy akárhogy megidézni. Mert ennek az embernek a lelke például örökké takony képében jelent meg neki, ha hívta, éspedig nem akárhol, hanem mindig az saját orrában. Hogy mennyire fertelmes szagú és volt - ez ez a takony, azt Harangos Eszti nagyon tudta! Ambár - szintén mindig éppen így a legérdekesebb, mert a takonnyallehet a legkönnyebben elbánni: csak meg kell fogni két ujjal az embernek a saját orrát, fújni kell rajta egy nagyot, végül le kell csapni a földre, hogy azonnal rá lehessen taposni. A varázsigét - folytatta mély - persze nem szabad elfelejteni, mert akkor nem ér az egész semmit!

- Akkor neked nagy hatalmad van, ha ördögökkel is el tudsz bánni mondta neki Mojna nagy csodálattal. , - Van is! - felelte nyomban az öregasszony. - En minden ördögöt megtáncoltatok, ha akarok.

22-25. old.

Diósi Ágnes: Cigányiskola - részlet napon, tanítás után gyülekeznek a plébánián a cigánygyerekek. A kisedéltájban kezdenek szállingózni, a foglalkoztatósok négy óra körül jönnek: mindig délutánosok. A papnak fogalma sem volt arról, hogy a két csoport kétfajta - enyhe és középsúlyos - fogyatékosságot jelez, ugyanis nem vette észre. Pötyögtetik a zongorát, harmóniumot az gyerekek, majd amikor együtt vannak, körülállják a pingpongasztalt. Pingponglabda kerül az asztalra, fújják minden oldalról, hogy le ne essen. Akinél mégis leesik, az kiáll a játékból. Ezután a hittanóra. Képes hittankönyvük van, versbe szedett, bibliai történetekkel. A pap egy-egy sort, a gyerekek utánaéneklik. Az irgalmas szamaritánusról szól az ének. A pap el is meséli a történetet és rávezeti a gyerekeket a jézusi tanításra: hogy mindenkit szeretnünk kell, még az ellenségeinket is. Megkérdezi: nektek van ellenségetek?

Rövid hangzavarban vita indul arról, hogy az oroszok-e az ellenségek vagy a németek, hamarosan a németek. Mert azok megölték a cigányokat, ezt a tudják. S valaki megjegyzi halkan: a magyarok. Megszólal egy gyerek: mi is magyarok vagyunk. Na: most magyarok vagytok vagy cigányok? A vélemények megoszlanak, végül mégiscsak: cigányok. Es kinek jobb, a cigányoknak vagy a magyaroknak? Egybehangzó válasz: a magyaroknak. Nekik mindenük van. A cigányoknak semmijük. A beszélgetés arra az esetre dik, amikor a kocsmában megöltek valakit. A gyerekek egymás szavába vágva,

I 177

egymás értesüléseit kiegészítve, érzékletesen adják a történetet és azt, hogy aki tette, már ki is szabadult a Mert magyar. Bezzeg, ha cigány lett volna... nem egyformán ítél a bíró cigányok és magyarok fölött? Nem. További történetek következnek arról, hogy megöltek valakit, öngyilkos lett valaki. Az ellenségét is irgalmas szamaritánus rég lemaradt ebben a tolongásban. Következnek a visszajáró halottak, és hogya halottak sírjára ételt-italt kell vinni. Ki is lehet öntözni a pálinkát, üvegestül is ott lehet hagyni, ha másnap nincs ott, minden rendben van, feljött érte és megitta. Bár az is lehet, hogy ellopta valaki. is szó A gyerekek gördülékenyen, humorral mcsélik életük eseményeit (Mádi Miklós felvétele) esik és az ellene való védekeKisbaba karjára például piros szalagot kell kötni ... Már csak annyi marad, hogy elimádkozzák a Miatyánkot, jön a csoport. A pap keveset beszél, inkább kérdez. Ugy, hogya gyerekek beszélhessenek. Es az "imbecillis" gyerekek gördülékenyen, humorral mcsélik életük eseményeit.

Gyanús, amit ez a pap hittanórák ürügyén. Nincs kizárva, hogy ez a legtöbb, amit az ember másokért tehet.

Megismeri és elfogadja olyanoknak, amilyenek. Nem akarja üdvözíteni, akaratuk ellenére. Igy tanulják meg amit meg akar nekik tanítani.

Hogy szeressék az ellenségeiket is.

Szepesi József: Telepiek - részletek A salgótarjáni "cigányhegy" (így nevezték a telepet) ez tájt különös látványt nyújtott. A földhözragadt vályogkalyibák kátránypapír fedelét rühesre perzselte a nap, a viskók közti térségekben dongó nagyságú döglegyek nyüzsögtek, s kóbor kutyák és macskák marakodtak a nyomor végtermékein.

E környezetben annál és volt a vész" Kupakos putriján egy tábla, amelyen a tárgyilagos megállapítás volt olvasható: TISZTA UDVAR, RENDES HÁZ. A tanács illetékesei búskomor képpel jártak házról házra a telepe, Kupakos portájához érve azonban majdnem kaptak valamennyien. Az "urak" láttán Kupakos kissé meglepetten lepöccintett rongyos egy poloskát, majd gyorsan játszani kezdte a Rákóczi-indulót. Szentül meg volt ugyan-

178 1

is arról, hogy a városi urakat kizárólag az zsenialitásának híre csalta a telepre . Az igazság azonban az volt, amit vézna felesége, Margitka már sejtett ...

Ekkorra a cigánytelepen megváltozott az élet. A putrik egy részét földig romboltatta a magtanács, s lakóit, mint vakat szétszórta a város különpontjain. Így még embertelenebb öltött a telep. Acigányhegy szanálását ugyanis félbehagyták, mert megszületett az egész városra ez irányú programtervezet. ..

Janó a telep romlásán nem kesergett - mint mondta. Valami nosztalgikus delej azonban A földhözragadt vályogkalyibák kátránypapír fedelét rühesre perzselte lelkénél fogva folyton visszaa nap (Szuhay Péter felvétele) ráncigálta a múltba. Emlékképein a telep apró, meszelt házikókból, itt-ott kis és tisztára söpört, tenyérnyi udvarokból állt. Régebben - így emlékezett - karácsonykor, húsvétkor és május elsején acigányasszonyok mindig sárgára színesített agyaggal mázol ták le belül a kunyhók döngölt földfelületét, ez új, üdébb kölcsönzött lakóiknak is.

Egy dologra azonban nem szívesen emlékezett: a szénbányatelep palahátavaszig a kenyerét kereste. Penyójára, ahol a legtöbb cigány (vele együtt) dig a szák alatt sáros-bocskoros árnyak onnan cipelték háton a félmázsanként potom tizenöt forintért. éltek és tartották el családjaikat hosszú éveken keresztül. Mégsem gondolt szívesen a "haldázókra", a hajnali rongyos kísértetekre, akik a derékig körécsavart durva kötelekkel, mint nagy hurkas hernyók araszoltak a oldalán. Mindezekre mégis jól emlékezett.

Rácz Sándor: Egy igaz történet részletekben Volt egy cigánycsalád is Koromlán, de nem tartózkodtak állandóan e kis településen. cigányok voltak. Ugy vándoroltak, ahogy éppen ségeik diktálták. Jártak-keltek a nagyvilágban, az országban, s ahol éppen megvettek néhány vagy nyárfát, odaköltöztek az egész családdal, az egész putrival. Felpakoltak és elmentek, Amikor a megvett fákat kivágták, majd feldolgozták, ismét továbbálltak. Ismét ott telepedtek le átmenetileg, ahol megint vettek néhány vagy nyárfát. Ha elkészült és összejött nekik egy bizonyos készlet: fakanál, kanál, kanál, kisebb-nagyobb melence, akkor addig járták a falvakat, amíg ezt a készletet el nem adták. Adták készpénzért, terményért, élelemért, lovuknak való abrakért.

1179

Hogy ho gyan is építe tték ez t a bizony ideiglenes tanyát O rsósék? Ezt az ideiglen es kis tanyát rissz-rossz do rongokból, ágakból, gazokból készítették. A vastaga bb dorongok képezték a gerendákat, sza rufakat, az ágakat rá, majd erre a gazt szép arányosan. S mindezt befödték földdel. Ügyesen építettek be le ami igen emlékeztetett a búbos kemencére. Ezt a bent a kunyhóban (tanyában) kiképezték fábó l. Ez a fatáko lmány jelentette a vázát. Amikor a vázzal készen lettek, oldalát sárra l vastagon betapasztották. a szabadból Iehetett benne. Ezen a ... ahol m egvettek néhány vagy nyárfát, odaköltöztek az egész bent a kunyhóban nem volt családdal, az egész putrival. .. (H egyi Imre felvétele) semmiféle nyílás. Olyan ügyesen megcs inálták, hogy abban sütötték meg a kenyerüket is.

Ez a kenyér rendes kenyértésztábó l készült. A kenyértésztát forközben egy nagy lapos követ, mondhatni, tümára elny újtották. A zesre f ölhevítettek. Amikor a kenyértészta - elnyújtott állapotban volt, akkor a tüzes lepucolták a parazsat és a hamut, majd ráfektették a kenyértésztát. Körülbelül félórai sülé s után leszedték a s már fog yasztható is volt. Ott ólálkodtunk, kíváncsiskodtunk, s többször kaptunk is ami az éhes gyereknek bizony nagyon finom volt és az Orsósék jólesett.

Zámolyi Varga Mihály: Sátoros czigányok. Sirat ó

180 I

1. kis virága, folyónak apró hala, fészkemnek tollatlan madara elhagytál engem, szül ö anyádat! Méhemnek ére tlen gyümölcse, mi lesz én nélkülem? Ki viseli gondodat, ha én nem dajkállak?

2. A fák levelei hullnak, a patakok kiszáradnak, és én téged soha ne lássaszívébe vagy ternetve, és mégis az talak? Kertem kis bimbaja, ki lajának hideg vermébe tesznek, és nekem nem marad más, mint könnyek és sóhajok!

3. Ki mondja nekem ezután: J ó napo t, jó éjt, mámikám! A fiatalok tánczolnak, dalolnak, a te piros szá d pedig a rideg hantokat csókolja.

4. A csermely kiapad, de ismét megtelik; a fa kiszárad, de ismét kizöldül. Ha majd elhullattám ut olsó könnyemet, kiszáradt szívem megreped, mint nyári forróságban az anyaföld; akkor melléd fekszem a sírba, és ... meghalok, mint ahogy te meghaltá l.

Bari Károly: A z anyja Rontáselhárítás koponyácskával, vakondlábbal és tojással J ó napot kívánok, jóasszony! Van-e lyukas edénye? Megcsinálnánk magának itt helyben ... Nincsen semmiféle edénye? . . Jaj, jóasszony, most láto m, hogy maga teljesen bo ldogtalan ! Maga úgy erzi, hogy semmije nincsen, semmiféle vagyonsága, semmiféle boldogsága ! Dolgozik, iparkodik állandóan, de a jövedevárja. Pedig a Szent várlem és a haszon nem úgy jön, ahogy ja az örömét, minden szerencséjét! Megkötötték a maga boldogságát kilenc kötéssel a föld alatt! Magának azt föl kell hogy oldoztassa valakivel!

Föltette a páro s életet örömmel és reménykedéssel, de most bánattal és szomorúsággal viseli a sorsát. A házasságában kevés boldogságot kap .

A család is sokszor elszomorítja a szívét, de jóra fog fordu lni minden, ne féljen!

Idefigyeljen, jóasszony! Hogyha akarja, én föloldozorn magát a kilenc kötés alól, és öröme és szerencséje fog lenni! De kimondom magának a való igazat: amíg azt a kötést nem oldoztatja föl, addig ne várjon az semmit! No, akarja, hogy ..,' megtörjem a rontást? ... Akarja. Jól van. Akkor hozzon ide egy tojást meg egy új férfiinget, vagy egy új szoknyát! De tiszta új legyen ám!

A parasztasszony odahoz egy teljesen új ruha/élét, inget vagy szoknyát, amije van. Nekem addigra már az egyik kezemben van a kiszárított • ! vakondláb és a csontból faragott koponyácska. Elveszem az asszonytól a ruhafélét, leterítem a földre, elkérem a tojást is, azt ráteszem a közepére. Akkor kezdegetem ráhajtogatni a ruhát a tojásra, s eközben észrevétlenül a tojás mellé dugom a vakondlábat és a koponyácskát. Miután jól letakargattam, azt mondom: No, asszonyom, lépje keresztül háromszor ezt a ruhát meg a tojást, ami benne van! Átlépi háromszor.

kis v irága, folyónak apró hala (MádI Miklós felvétele)

.

, !

(I

I I

I

II

· Most pedig lépjen rá úgy, hogy törjön össze a tojás! Es hozzon ne-

kem

Rálép, összetörik a tojás. Megfogom az összegöngyölt ruhát és még én is megnyomkodom, rázogatom, hogy benne az összetört tojás.

Aztán a földre terítve széthajtogatom a ruhát, és a villával megmutatom neki azt a csúnya szárított vakondlábat és a koponyácskát.

... tizenkét csillagot kell megolvasni az égen...

(Szuhay Péter felvétele)

Itt van az igézetnek a jele! Halálfej és rontó kéz volt az életsorsán, ezzel volt megrontva. Köszönje meg az Istennek még azt a percet is, amikor én ide beléptern, mert én most föloldoz tam magát a kilenc kötés alól!

No, mivel váltja meg a rontást?

Mert ezt el kell ám távoztatnil Ha nem váltja meg, magának kell kivinni a keresztútra éjféli tizenkét órakor. Tizenkét csillagot kell megolvasni az égen, tizenkét csillag nevét kell kimondani a koponya ellen. És ha nem váltja meg nálam a fáradalmait, akkor magának kell megtenni!

U gye, hogy nem meri vállalni? ..

No, akkor nekem muszáj kivinni maga helyett. Mert énnekem táltosaim vannak, és azok eltávoztatják magától örökre a rontást. Hozzon ide nagyszámúti

, " , ..' .

Amikor a parasztasszony elmegy penzert, eszrevetlenul kl kell uennt a rontást, a koponyácskát meg a vakondlábat és el kell dugni. ' Jól van, látom, idehozta a nagyszámú pénzt! Tegye rá a ruhára! Tegyen még a ruhára szalonnát, sódart, kolbászt is mert a táltosoknak ennivalót is kell vinnem a keresztútra!

Ha már odahordta, amit kértem akkor összeszedem és berakok mindent a batyu nz. ba. Eljövetel megkérdezem, mikor szokott egyedül lenni, és mondom neki, hogy fölkeresem újra. Hamis nevet mondok be. Nem árulom el a nevevalómet, de még azt se, hogy hová valósi vagyok. Mondom magamat nak. Így éltünk mi régen.

384-385. old.

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek - részletek is figyelmeztetett arra, hogy sohase keverjük össze a mosogatásnál és a mosásnál használt tárgyakat. A legfontosabb az, hogya mosdás ból származó vizet sosem szabad az ivásra és mosogatásra szánt vízzel összekeverni. A cigányasszonyok ezt úgy érik el, és valóban úgy is történik, hogy az zöket a mosogat ják el, mert az effélét külön edényben kell kimOSnI.

Ruhamosásnál a és férfi ruhákat külön kell kezelni, és az nem szabad jól láthatóan a szárítókötélre teregetni. A tanácsok sorát fiatal roma barátom a mosakodásra vonatkozó szabályokkal folytatta. Elmondta, hogy két szokott használni: az egyiket az arca és a test, a másikat a nemi szerve megtörlésére. Hozzátette, hogyamagyarok ugyanabban a vízben mossák meg a teljes testüket, és egy és ugyanazon törlik meg a nemi szervüket és a szájukat. Emiatt (khandel) egyes gázsik háza - tette hozzá egy más alkalommal.

A mosdás teljes aktusát titkolózás övezi. Ezért a romák leheszerint a munkahelyükön zuhanyoznak, az öregek pedig akkor mosdanak, amikor egyedül vannak. A cigány még a férfiaknál is bek: még a kislányok is, ha hajat akarnak mosni, a "tisztaszobába" mennek és magukra zárják az ajtót. Néhány alkalommal megfigyeltem, hogya a talpig való mosdáshoz port vagy folyékony szert használnak - mintha csak el akarták volna kerülni, származó kosz rátapadjon a szappanra, amit a konyhában tartanak. A férfiak nem ennyire Bár egyetlen férfi sem mosdana meg szívesen egy nagyra becsült vendég a közvetlen családtagok jelenlétében már senki sem érez szégyent. Fiatal legények - el- mások szeme láttára fesztelenül mosdanak a konyhában.

A romáknál él az a hiedelem, hogya mosdás potenciálisan legyengíti az embert. Ez megmagyarázza talán, hogyakisgyermekeket, akiket egyébként is gyengének (szlabo) tartanak, miért nem mcsdatják meg mindennap. A mosdás miatt, különösen kedden, vörös pettyek üthetnek ki rajtuk, ami veszélyes lehet rájuk nézve - magyarázatom szerint azért, mert a bennük már így is kis vonja ki A mosdóvízzel úgy bánnak, mintha az egyén egójának létfontosságú része lenne benne, és úgy öntik ki, hogy ne legyen kitéve miatta támadásnak. A kiöntött mosdóvízen keresztül ugyanis különféle szellemek egy lény, amelyet "A tisztátlan"-nak (O bivuzso) neveznek - támadhat ják meg az embereket, a és legyöngíthetik vagy megbetegíthetik az áldozatot. A szellemek különösen naplemente után aktívak, így a romák rendszerint az esti szürkületben mosdanak le alaposan. Mihelyt a nap lement, egy cigány inkább a szék alá tolja a koszos mosdóvizes lavórt, semminthogy megkísértse a sorsot és kiöntse a szabadban. még hogy valaA romák reggel mosnak kezet és arcot, kihez szólnának, kivéve közvetlen családtagjaikat. Azután a szappant visszatagja dugják a polcra, távol az a vizet pedig a család egyik - az anya vagy egy - kiönti a ház mögé. A "tiszta" mosdólavórt a romnyik kiteszik a ház elé annak jeleként, hogy készek a látogatók fogadására, és ott is tartják egész nap. Ezután már nem mosdanak napközben, legfeljebb a szájukba vesznek egy korty vizet, és a házon kívül a tenyerükbe köp ik. Ha valakinek a keze zsíros valamilyen ennivalótól, megtörölheti egy száraz 211. old.

I 183

A hatóságok támadásának harmadik front ja a cigányok "tisztasága", ille"piszkossága" volt. A akik saját bevallásuk szerint sohasem lépték át cigány házak küszöbét - az ottani förtelmes piszokról és a cigányok hajában beszélnek. Egészen az utóbbi a tanács aktív politikájinak része volt, hogya Köjál minden nyáron kétszer "kimosdatta" a város cigányait. Ez a jelentette: egy reggel a és a tanácsi körülzárták a telepet, a férfiakat és külön-külön hajmosásra, forró zuhanyra és tetvetlenítésre kényszerítették. A elmondtak, hogy mindig akadt egy-két cigány, akinek nem tetszett a mosakodás ötlete, de többségük örömmel vette tudomásul a A telep magyar lakosságának nem kellett részt vennie ebben a megpróbáltatásban.

Bármi volt is a cigányok akkori reakciója - sok fiatalabb férfi azt mondta nekem, hogy elmenekültek a -, ezekre az eseményekre bizonyos emlékeznek. azokat a leveleket emlegették nekem, amelyeket a férfiak kaptak, hogy munkahelyükön igazolni tudják engedély nélküli távolmaradásukat. Elmondtak, hogy inkább vállaIták a távolmaradás megbüntetésének kockázatát, mint azt, hogy bemutassák ezeket a leveleket, és így magyar munkatársaik nevetségének tárgyává váljanak. A romák föltették nekem a kérdést: vajon a tanács nem tudja, hogya munkahelyen is vannak zuhanyozók? Mások hogy és férfiak nyilvános mosakedása nem illik a cigányok életmódjához.

80-81. old.

... sohase keverjük össze a mosogatásná! és a mosásná! használt tárgyakat... (Mád! Mik!ósfe!véte!e)

A valóságban azonban a romák terhességgel kapcsolatos magatartásában ismét a menstruáció alatti ambivalenciát tapasztaljuk. Mindazokkal, akikkel naponkénti kapcsolatban van, a terhes asszonynak tudatnia kell az állapotát, hogy így ne tagadjanak meg semmilyen élelmet, amit megkíván. Ha egy ilyen kívánságot valaki visszautasít, a gyermek elbágyadhat, vagy az asszony akár el is vetélhet. Ez nem csak amolyan közhiedelem. Tanúja voltam, amint egy férfi saját anyját káromol-

ta, mert nem tett meg mindent azért, hogy kívánós menyét kielégítse. Egy másik alkalommal egy terhes asszonya tél közep éri beteg lett. Tekintet nélkül az évszakra, férje mindennap friss paprikát, paradicsomot és gyümölcsöt vitt neki a kórházba, amit méregdrágán vett a maszeknál. A romáknak kétségük sincs hogya terhesség eredménye, a gyermek, "jó dolog", s abban valami erkölcsileg van, ha valakinek nagy családja van. A magyaroknál manapság szokásos családokat többször is lelki szegénységük példájaként hozták fel. Egy romnyi számára a terméketlenség átok. Az általam ismert egyedüli két elvált asszonyról, aki nem tudott újra férjhez menni, azt állították, hogy Bár a fiatal romák középpontjában álltak, senki sem akarta elvenni 219. old.

Dr. Szirtesi Zoltán: A és nem

megbetegedések

"E rész megírásánál saját többéves orvosi tapasztalataimat és egyéb kutatási eredményeket vettem figyelembe, illetve használtam fel. is szeretném hangsúlyozni, hogy nincsenek specialis cigánybetegségek. Az egyes megbetegedések a cigányoknál gyakrabban fordulnak mint a nem cigányoknál, viszont vannak olyan megbetegedések is, amelyek a nem cigányoknál jelennek meg gyakrabban.

Most csak azokra a betegségekre térek ki, amelyek más gyakorisággal jelennek meg, mint a nem cigányoknál.

Szembetegségek A cigánygyerekeknél gyakrabban alakul ki Oka a telepi cigánygyerekeknél a kis területen túlzsúfolt együttlakás, valamint a higiénés szabályok be nem tartása.

Ha megfigyeljük, akkor az ilyen gyermek az iskolában rosszabbul látja a táblán írást a szem váladékozása miatt. A gyermeket ez zavarja, nyugtalanná válhat, mivel a fájdalommal is jár.

Egyébként nem szemgyulladásos cigánygyerek látása az átlagosnál jobb.

Megfigyelhetjük, hogy nagyon ritka a szemüveges cigánygyerek.

Légúti megbetegedések A cigányság körében sokkal gyakoribb megbetegedés. A megbetegedések a és a formájában jelennek meg.

Ennek az egyik oka sajnos már a korai gyermekkorban elkezdett dohányzás és a túlzsúfolt lakásokban a elhasznált, sokszor füstös és télen elégtelen a telepi körülmények között cigányok körében sok az olyan légúti megbetegedett, akinek a betegsége már krónikussá vált. Ezek az emberek fáradékonyabbak, képességük megcsökken.

A legszomorúbb az, hogy az ilyen között gyermekek is sérülnek. Ellenálló képességük csökkentebb. hamarabb betegszenek meg egyéb betegségekben is.

Nátha vagy influenzajárvány idején a cigányok tömegesen betegednek meg a túlzsúfolt miatt,

I 185

Bélférgesség azért írok, mert a köztudatba téves információk kerültek be.

Az az állítás nem igaz, hogya cigányoknál gyakoribb ez a megbetegedés, vannak olyan kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogya cigányok között ritkábbari fordul mint a nem cigányoknál.

A különbség inkább csak abban van, hogy sok helyen, ha a cigánygyerek betegszik meg bélférgességben, kerül orvosi ellátásra, mint a nem cigány gyermek.

Gyomor- és bélbántalmak Sokkal gyakoribb megbetegedés a cigányoknál, mint a nem cigányoknál. (Ezen megbetegedések: gyomor-bél hurut, fekélybetegségek, akár rákos elváltozások is.) Sajnos a gyomorpanaszok már a kisgyermekkorúak körében is gyakran jelentkeznek. hogy az egyik kiváltó ok a rendszertelen táplálkozás és a dohányzás. Nem zárható ki bizonyos cigányrétegeknél a ténye sem. hajlam U gyanis a cigányok hajlamosak a gyomornyálkahártya-gyulladásra és a hasi kólikára. Gyakran hasmenések A legrosszabb az, hogy a túlzsúfolt lakásokban gyermekek is kialakulhatnak. is sérülnek (Mddl Miklós felvétele) Szeretném megjegyezni, hogy nem van szó. Ezt bizonyítja az, hogy évekkel több száz esetben végeztettem laboratóriumi székletvizsgálatokat, amelyek negatívak voltak. Az évek folyamán arra jöttem rá, hogy olyan ételeket fogyasztottak, amelyek nehezen voltak emészthetök számukra, pl. tejet. Az okok közé a rendszertelen étkezés is beszámítható.

Megjegyzem azt, hogya cigányság körében rendszertelen étkezés nek csak azt a fajtáját tartom károsnak, ha gyakran nincs mit ennie és állapotok lépnek fel.

Azt a fajta rendszertelen étkezést, amely csak abból adódik, hogy nem az európai szerint étkeznek, hanem csak nem tartom károsnak, mert évszázadok óta a cigányság nagy többsége így étkezik, ezt szokta meg.

A gyakoriságban, tapasztalataim szerint, nincs különbség a cigányok és nem cigányok között, de mégis úgy érzem, idekívánkozik leírásként az ekcéelterjedt kezelése rniatt, ma, a cigányok

. a mai. napig is e betegség kezelésére saját vlzeletuke: használják, azaz vizelettel kenik be a beteg Azt nem állítom, ez esetben badarság, mert már, hogy amely betegséget a bor,gyogy.asz csak kezelgetett, azt a cigányasszony meggyógyította. Ennek ellenere, rrunt orvos kénytelen vagyok a vizelettel való kezelés ellen szólni, hogy az hólyaggyulladásban vagy egyéb zott betegsegben szenved, és a gyulladt Ez az elmélet. A gyakorlatban?

Alkoholizmus Úgy érzem, hogy az alkoholizmust is meg kell említenem, mert a hicdelell:?tétben az nem cigányságra. Azt elfogadom, a tapasztalataim alapjan, hogy vannak Italozó, Ittas állapotban lármázó cigányok de nem alkoho listák. ' , , ?Iyan hozzászokás. A cigány alkalmi ivó. Iszik, mert megm,er,r látni iszik, mert vagy esetleg ehes. Ha úgy adódik, az italoz ást bármelyik percben abba tudja hagyni. Nincs kényszere az italozás folytatására. ,A beszél, ha szórakozik, még hangosabban cseveg, es talan ez az, arru a környezetet nagyon sokszor megtéveszti."

Szuhay Péter: Csövesek - esicskák Az romák esete a miskolci hajléktalanokkal 1996. február 5-én a Tiszaújvárosi Városi Bíróság R. László vezette tanácsa elt,ett az R. Ferenc és 8 társa ellen indított perre. A (9, 6: 5 év), noha nem emelkedtek - hiszen a k!lenc vádlott maj? mindegyike fe!leb?ezett -, elég különös ügyre utalnak. A peremere szorult, marginalizálódó, családból kikerült hajléktalanok a romák egymásra találásáról. majd egymással szemberu bizalmatlanságáról és szól ez a történet. rövid tanulmányban egy olyan ügyet próbálok elemezni, amely már anklro?banásakor ?a,gy port vert a sajtóban, s eléggé állásfogkesztette Ennek okát a elhamarko?,ot,t es ügyet és az ügyben eljárók kulturális ernpana hi ányában kereshetjük. Az alábbi írásban arra teszek hogy leírjam a hétköznapi jogérzékkcl emberek számára IS vérlázít óan magas büntetési tételeket hozó perben milyen kulturális "egymás mellett elbeszélések" akadályozták a valódi diskurzus kialakulását, s ennek kömellett mondott részigazságokból hogyan nem bogozhato kl val ódi Igazság, s végeredményben a jogalkalmazásban hogyan diadalmaskedik a meg nem értés, s nyeri el méltatlan büntetését a más kulturális minták társadalmi csoport, s ebben hogyan jelennek meg a kölcsönösen IS etnikus lenyomatok.

1187

188\

Emberrablók és rabszolgatartók - a tömegkommunikáció története

lóktól. A szabad nyugdíjas belátása szerint vásárolt, ám a rabszolgának eladott nyugdíjas azt eszik, amit kap. A különb özet így a rabszolgatartóé.

Az objektív Objektív az szól ó riportot úgy konfe-

Az az tudósítást az Észak-Magyarors zág 1995. január 21-i számában olvashattuk. M. Ferenc századostól, a megyei tisztarról értesülhettünk, hogy egy kompánia" az elmúlt hét csütörtökén (január 12-én) a miskolci hajléktalanszálláson munkaajánlattal kereste fel Béla bácsit. A 61 éves férfit két társával együtt M. István, R. Ferenc és R. Hajnalka csalta el, s vitte Másnap ugyane z a három személy (a "bitangok", lásd az ártatlanság vélelmét) Béla bácsit bevitte nyugdíjáért Miskolcra. Az férfi nem akart visszafelé velük tartani, "betuszkolták a kocsiba", s útközben "elkönyörögték 8500 forint ját, otthon pedig átvitték egy másik férfi, R. Károly lakására ... , két kacsáért és potom 3000 forintért ... új gazdája elvette személyi igazolványát, egy szobába zárta, s naponta csak egyszer adott neki enni. Jószerivel moslékot, a macskatányérban". Kedden egy meghatalmazás aláírására kényszerítették, hogy majd R. Károly vehesse fel nyugdíját. A "postáról hazafelé menet igazoltatták fogva tartóir". A hajléktalan nem mert szólni a de az alkalmat kihasználta s elszökött, Miskolcra buszozott. M ásnap a miskolci kapitányságon tette meg bejelentését. Ezt "az tiszaújvárosi detektívek még három embert szabadítottak ki a »p o k o l tornác ár ól-", A Tiszaújvárosi pitányság M. Istvánt (24) és R. Ferencet (31 ) vette Ellenük, illetve R. Hajnalkával szemben csoportosan elkövetett rablás miatt folyik az eljárás.

Ezt a cikket a tájékoztatása szerint írták. Ennek ellenére ez számtalan, ekkor még nem tudható pontatlanságot, s talán tendenciózus csúsztatást tartalmaz. Az nap az említett három közül csak volt jelen, R. Hajnalkát K. Ferenccel téves ztették össze. A nem Béla bácsi fogvatartóit igazoltatták, hanem az általuk ismeretlen hajléktalant, aki nemhogy nem mert szólni, hanem még n égyszemközti beszélgetésre invitálta az a vele szemben ahol elmondta, hogy szeretne elmenni Másik elem a cikkben olvasható és folklorisztikus elemek füzére. A sajt ó fantáziáját leginkább akacsamotívum ragadta meg, de érdemes megemlíteni a szobát, a napi egyszeri étkezést, a moslékot, s a macskatányért is. A pokol tornácán való rabszíjon tartás már egyenesen horroris ztikus jelenetek képzetét kelti az emberben. (Ennek az elemnek is megtalálható néhány hónappal a népi elbeszélésben való lecsapódása - a gondnoka úgy tudja, hogy az egyik családnál elhunyt ember karján és lábán a leláncolás nyomai jól láthatóak voltak.)

Az olvasó számára nem derült ki, hogya történet cigányok.

Két nappal 23-án, majd mindegyik országos napilapban egyszerre jelenik meg az MTI-re való hivatkozással e egy rövid cikk: Embervásár Borsodban; Rabszolgaság Borsodban címekkel. Ezek az írások már nem mulasztják el megjegyezni, hogy az cigányok, s a legfontosabb hívószavak használatában egységesek: pontossággal követik a fentebb ismertetett írás motívumait.

A Jászkun Krónika január 24-i számában már modellálja a történetet.

Alantas zsenialitásnak tekinti a cselekményt, s a összegez: az emberrablók kinézik maguknak a se kuty ája, se macskája nyugdíjast, foglyul ejtik, majd eladják két kacsáért és 3000 forintért. Az emberrablás célja a rabszolga-kereskedelem. A rabs zolgatartó megveszi a nyugdíjast az emberrab-

rálja be, hogy Borsod megyében már 1000 forintért lehet nyugdíjast venni. A liberális Magyar Hírlap január 25-én szintén készpénznek veszi a korábbi híreket, s mintegy ezt dolgozza tovább. Címében ugyanúgy a bulvársajtó stílusát követi: Két kacsáért és 3000 fo rin tért adtak el egy nyugdíjast/Rács mögött a borsodi Az irás megkockáztatja azt a feltevést is, hogy az elmaradott borsodi térségben mind szegény és hajléktalan mind a kihasználásukra létrejött bandákból lehet jó néhány. szerint az interpretációkból a történetnek olyan értelmezése kerekedik ki, amely befolyásolta a nyomozást, majd a vádemelést, és gyakorlatilag a tárgyalás folyamatát és az ítélethirdetést is. (A kevés számú kivétel közül most csak G. Iván Népszabadságban megjelent esszéjére és P. János ,,168 órá"-ban közreadott riportjára utalunk.)

A sajt ó része noha betart egy konszolidált beszédmódot, nem szidja és nem a cigányokat, minden cigányra a pejoratívnak ítélt cigány kifejezés helyett egyik csoportjuk önelnevezése alapján romát mond Az nem a nyílt beszédben, nem a cigányok tetten, hanem abban az ahogya híradásait bizonyítás nélkül igazságként, valós tényként kezelik, s elhiszik, és velünk is el akarják hitetni a legképtelenebb, az elemi logikának is ellentmondó interpretációkat. A hallgattassék meg a másik fél szakmaietikai követelménye a cigányokra nem ki, s gyakran tetten érhetünk egy kárörömmel telt által áno sírási törekvést: lám, a cigányok ilyenek, és önmagukat ügyeikkel. Az ilyen hírbe hozás aztán megteremti az elégtétel élményét is: újságíró és olvasója titokban és látatlanban összemosolyoghat.

A nehéz arról, hogy közléseik és gátlástalanok, soron az érintetteket és a személyiségi jogokat tekintve kártékonyak voltak. A Magyar Hírlap nem volt hajlandó rövid írásomat az éppen az érintettség okán, de az Objektív is értetlenül fogadta helyreigazítási kérelmünk, viss zakérdezve: "Hát az sem igaz, hogy ezer forintért nyugdíjast lehet venni?"

A vádirat - az ügyészség világképe A vádirat 1995. április 14-én készült el, amelyben 9 személy ellen csoportosan elkövetett rablás és más miatt emeltek vádat. Az L r. R. Ferenc és a II. r. M. István vádlottak 1995. január január 23-ig zetbe, ezt letart óztat ásba kerültek. M. Tibor vádiratának általános része a fogalmaz. "A családok csekély legális jövedelme a ritkán végzett alkalmi munk áért kapott díjazásb ól. a csekély gyernekgondozási és rokkantnyugdíjból, valamint a családi pótlékból és az önkormányzatok által adott szociális áll.

1994. évben R. Ferenc és M. István gyanúsítottak elhatározták, hogy szociális otthonokb ól, valamint a hajléktalanok részére biztosított szállásokról olyan embereket vesznek magukhoz, akik nyugdíjjal rendelkeznek. Ezeknek az embereknek szállást, ellátást és gondozást ígértek, aminek fejében a nyugdíjukat elvették, és a családjukkal együtt maguk is

1189

190

a nyugdíjakból éltek. Mivel R. Ferenc és M. István gyanúsítottak terve jövedelbizonyult, ebbe a tevékenységbe bekapcsolódott K Ferenc és R. Károly gyanúsított is. A gyanúsítottak a szociális otthonból és a hajléktalan szállásokról elhozott embereket egyre embertelenebb között tartották, rendszeresen dolgoztatták, emberi tartózkodásra alig alkalmas helyiségben szállásolták el, enni alig adtak nekik, és vagy fenyegetéssel kényszerítették arra, hogya nyugdíjuk átvételére jogosító meghatalmazásukat aláírják, a nyugdíjukat átadják, továbbá távozásukat személyi igazolványuk elvételével, szökésüket pedig bántalmazással akadályozták meg." . J:. vádirat néhány kifejezésére érdemes felhívni a figyelmet: a cigányok lekövetkezik, hogy van a jövedelmeknek egy gálzs nem legális res ze IS (talán a lopásokra gondolt az ügyész úr, ahogy ezt egyszer egy beszélgetésben megfogalmazta); R. és M. elhatározták, hogy olyan embereket vesznek magukhoz, akik nyugdijjal rendelkeznek; tervük bizonyult; ebbe a tevékenységbe bekapcsolódott K. Ferenc és R. Károly is; a továbbiakban egységesen az egyre embertelenebb körülmények, a rendszeres dolgoztatás, az emberi tartózkodásra alig alkalmas elvagy fenyegetéssel való kikényszállásolás, az éheztetés, a nyugdíj szerítése, a nyugdíjra jogosító meghatalmazás aláírása, a személyi igazolvány elvétele, sz ök ésük bántalmazással való megakadályozása szerepel.

Ennek az általános a sértettek sérelmére elkövetett lekmények felsorolása már részben ellentmond. Kiderül, hogy már az elhatározták mozzanattal baj van. K Ferenc és B. Judit vádlottak már a vádirat szerint is bizonyíthatóan szeptember magukhoz fogadták az önként M. Mária sértettet. De B. Gyula sértett is, aki a vádirat szerint novemberben kerül a faluba, már február óta a romák között élt. A II r. vádlott háztartásában ekkor már két éve lakott családtagként S. Pál, akit a tiszaújvárosi sem tudott a nyomozás során távozásra bírni.

Ha a vádirat nyugdíjára utalunk, s azt jük, csak nevetségesen alacsony összegek jönnek ki. M. Mária jövedelempótló támogatása 5984, L. Lajos nyugdíja 7304, B. Gyula nyugdíja 13 OOO, G. Barnabás nyu.gdíja pedig. 8500 H. Tibornénak nincs jövedelme, O. Béla nyugdíja pedig 8885 fonnt. A a vádiratnak ugyancsak vitatható eleme. A sértettek ugyanis - B. Gyulát kivéve -, néhány napig, legfeljebb egy hónapig tartózkodtak Az ügy O. Béla január 17-ig, H. Tiborné 16-ig és G. Barnabás is csak 6 napot volt itt. Tehát nem beszélhetünk gyakoriságról és folyamatosságról, vagyis Ami a két másik vádlott bekapcsolódását jelenti, Ki-nál már korábban is éltek nyugdíjasok, R. mindössze O. Béla volt egy pár napig. Ami a rabságban tartást dieu: saját akaratából ment el a faluból M. Mária, L. Lajos, H. Tiborné és O. Béla. Mindössze B. Gyulát és G. Barnabást "szabadította ki" a a cigányok fogságából. S. Pál mellett "nem sikerült kiszabadítani" R. Sándort sem, aki K Ferenc háztartásában élt.

Ha a sértettek vallomását tekintjük, embertelen körülményekre alig hivatkoznak, rendszeres dolgoztatáson pedig nem másra kell gondolnunk, mint favágásra, diótörésre és kukoricamorzsolásra. Az alig alkalmas helyiségben való elszállásolásnál pedig azokat a házakat képzeljük el, amelyekben a vádlottak is helyszíni szemlék szerint is normális, tiszta lalaktak, ezek pedig a A nyugdijale átadását rendszerint megegyezés meg, ugyanaz a I szisztérna, amely S. Pál, R. Sándor és eltartói között

A

vádlottak és sértettek

A számunkra érdekes részének nyolc vádlott ja van. Négy férfi és négy Cigányszokások szerint négy házaspár, a jog nyelvén négy élettársi viszonyban pár. A négy házaspárból három ember egymásnak testvére. K. Ferenc feleségével, B. Judittal és édesanyjával él egy háztartásban. Gyerekük - nagy bánatukra - nincs. Hosszú velük élt a férfi féltestvére, M. Emese, férjével, R. Ferenccel és kisfiukkal. Ok 1994 decemberében költöztek a szomszédba egy régi, ám felújított szoba-konyha-verandás parasztházba. A harmadik testvér, M. István néhány utcával arrább lakott R. Hajnalkával és kislányukkal egy jó karban századfordulói szoba-konyha-szobás parasztházban, a portán nyári konyh ával, istállóval.

Hajnalka nagybátyja, R. Károly feleségével, S. Kálmánné P. Angélával él kettecskén, egy ugyancsak régi, háromosztatú parasztházban. Angéla árvaként. állami gondozásban fel. 18 éves korában gyermeket szült, de hajléktalan Menedéket keresve lévén gyermekét ,állami gondozásba vették. Férje verte jött Noszvajról ahol Karcsi fogadta be. Mindketten rokkantnyugdíjasok, ideggyógyászati kezelés alatt állnak. Gyámjuk a férfi anyja.

E családok megélhetését csak részben biztosítják az ügyész által feltételezett támogatási formák. Sokkal fontosabb volt - oláh cigányok lévén - a lóés autókereskedelem, a ruhákkal való piacozás. Lengyelország, Szlovákia és Magyarország áruival és piacain keresték a legjobb és legnyereségesebb "együttjárásokat". A férfiak nyáron a Tisza öntésterületein, holtágaiban a hol derékig, hol nyakig vízben tapogatóznak halak után kutatva, hogy némi pénzt csiNem tagadták nálhassanak. Kamillát, csigát, gombát egyaránt ugyanakkor azt sem, hogy emberek eltartásáért nem tisztességtelen azok nyugdíját elfogadni, elkérni. Természetes, hogy se gyereket, se embert nem engednek a kiszakadni, s büszkék arra, hogy egymással szolidárisak. Megvetik azokat a parasztokat, akik akár szüleiket, akár gyermeküket eldobják, hagyják állami gondozásba venni tartják magukat, s ezzel többek mint a parasztok.

A hat sértettje van. O. Béla egykoron geodéta volt, Nyíregyházán élt feleségével és két gyermekével. Elvált ekkor "lenullázott", majd Miskolcra költözött, ahol munkásszálláson, albérletben, az utcán lakott. Bánatában alkoholizált, családjával minden kapcsolata megszakadt. "Megfásultam" - szokta mondani magáról. H. Tiborné férje öngyilkos lett, második férje üzemi balesetet szenvedett, ekkor az asszony elhagyta. Lakását öt évre egy összegért bérbe adta, így kényszerült csövezni. Két házasságból és egy élettársi viszonyból négy gyermeke származik. Két leánya a fel fiai is. G. Barmiskolci gyermekváros lakója, de állami gondozásban régóta elvált, két leánya egykoron nabás leszázalékolt segédv ájár, állami gondozott volt. Edesanyjávallakott, míg az leányaival és vejeivel ki nem tette a lakásból. Nem bírták és részeg tombolásait. Allítólag nyugdíját három nap alatt képes elinni. Most egy kocsmában adja le nyugdíját, itt s a kocsmáros osztja be a pénzét, hogy az egész hónapban kitartson, legyen cigaretta, fröccs és egyszeri meleg étel a népkonyhán. L. Lajosról szinte semmit nem tudni, egy tárgyaláson sem jelent meg, tartózkodási helye ismeretlen. B. Gyula talán katonatiszt volt, szakács, mikor mit híresztelt magáról. Felesége meghalt, talán él valahol egy mostohalánya. Elmúlt nyolcvanéves, de még kéthavonta megkéri egy-egy kezét. Lakott a Porosz-

I

1191

lói Szociális Otthonban, az egri

Központban. de egy után mindenhonnan elcsavarog, menés i kényszere van. Egy tárgyaláson sem jelent meg, a bíróság kiküldött bíró útján hallgatta meg nagy nehezen. Róla mondták gondozói, amit mond, csak nem igaz". M. Máriáról keveset tudunk.

Jött, feldúlta a férfiak lelkét, majd Otthagyta tetemvári lakóhelyét és otthagyta élettársát is, s a hírek szerint Perecesre költözött egy lábát elvesztett emberhez.

Az ügy azonban kétségkívül Béla bácsi ...

Az intézmény

lényege

Más, az ügyben nem érintett romacsaládoknál 7-9 éve élnek olyan emberek, akiket saját családjuk annak idején ilyen-olyan konfliktus miatt Tehát maga az az intézmény, amelyben emberek - gázsók - romákhoz szeakik nyugdíjuk és munkavégzésük fejében ellátják, családtaggá fogadják, elég régi, és a romák körében ma is általánosan Normális esetben a esicskát tartó romákat az intézmény során három elv vezérli: 1) a csicska alkalmazásával elégtételt vegyenek a gázsókon, 2) emberi méltóságértésüket fokozzák azáltal, hogy ne kelljen alantasnak és tisztátlannak tartott munkát elvégezniük, 3) racionális gazdasági akciót hajtsanak végre, amennyiben a csicska független juttatásaiból (nyugdíj, munkanélküli-járul ék, szociális segély stb.) részesüljenek. Ennek fejében arra törekszenek, hogy családi melegséget, befogadó közösséget és az ezzel járó étel és ital szabad élvezetér nyújtsák a csicsk ásnak. A csicskás értékelésében szintén a pozitív elemek dominálnak. Ugy élik meg ugyanis, hogy 1) tudásuk és munkabírásuk nélkül a cigányok semmire sem mennének, ezáltal méltóságérzetük kiteljesedhet, 2) családi melegséghez, szolidáris közösséghez jutnak, 3) az életben elszenvedett hiányokat a romák segítségével pótolhatják.

A csicska, a csicskás kifejezés még az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregének származik, a tiszti szolgákat zubbonyuk karjára varrt csúcsos jel alapján kezdték így nevezni. A mai magyar nyelvben a jelentés kiilletve átalakult és az alávetett helyzetben szolgát jelöli, míg a származó ige, a esiesk áztatni egyenesen és megaiázó viszonyt jelöl - az értelmetlen és céltalan parancsok adását, teljesítését.

A magyarországi oláh cigányok körében az elmúlt néhány évtized óta tudjuk a szolgatartás intézményét dokumentálni. Kezdetben a lótartók, kerestek alkalmazottakat, lóhoz, de más munkához is parasztembereket. A cigányokról képzetrendszerek ismeretében konszolidált parasztok nem vállaltak romáknál munkát, méltóságon alulinak érezték volna azt, s nem is viselték volna el mások megjegyzéseit, esetleg szankcióit. A romák ezért olyan megrendült társadalmi st átusú embereket kerestek, akik már nem válogattak, illetve akik már nem tartottak egykori társadalmi csoportjuk a parasztok társadalmának perifériajára került emberek, a családból kiköz ösített férfiak acigányokban általánosan befogadó, szolidáris közösségre leltek.

A romák és a lecsúszott parasztok kapcsolata így a romák társadalmában valósulhatott csak meg, s nem a többségiek által struktúrákban, tniként tapasztalhatjuk ezt a rendkívül ritkán romák és parasztok közötti házassági kapcsolatokban is.

Kezdetben a munkaadó romák és a munkavállaló marginalizálódott parasztok viszonya az egymásra találáson alapult. Ekkor nem intézményesült még a szolgatartás, nem vált az a romák körében emberi érték a csicska befogadása, és nem intézményesült a parasztok (nem cigányok) társadalmából kiszakadt emberek csoporttá válása, vagyis nem vált - legalább elfogadottá - a hajléktalanok csövesnek nevezett életformája. en a szociális ellátás rendszere sem terjedt még ki a hajléktalanokra. Létezett az öregek napközi otthona, szociális otthona, ahol azért általában csak az embereket látták el is a hozzátartozók kérésére, intézkedésére kerültek be.

A hajléktalanság életformája az 1980-as évek végére nyerte el mai formáját, társadalmi bázisát az elszegényedett, munkanélkülivé vált családi-házassági konfliktusból vesztesen kikerült, válás után lakás és gyermek nélkül maradt emberek adták.

A hajléktalanok számára e lét az élet és társadalmi konvencióktól való A családból kiközösített parasztok acigányokban általáno "megszabadulást" jelentette, a kosan befogadó, szolidáris közösségre leltek (Szuhay Péter felvétele ) rábbi társadalmi és családi kötelékek felszámolását, a polgári értékek eligondolkodás elminálását, a vetését, s helyébe az egyik napról a másik napra való élet filozófiájának kényszere lépett. A hajlékot ametróállomások, pályaudvarok. várótermek, jobb parkok, ligetek jelentik, de a legváratlanabb megoldásokkal is találkozhatunk: adhatnak meleget, vackot. Az élelemszerzést jobbára a kukák végigböngészése biztosítja, a tényleges túlélést p dig az alkoholizálás. Ebben az elkeseredett helyzetben két dolog jelenti a boldogságot: az ital és a dohány. A ruházkodás és a tisztálkodás teljesen alkalmi emberi szükségletté fokozódik le.

A hajléktalanok intézményesített ellátása csak a rendszerváltásnak nevezett történelmi fordulóval a Máltai Szeretetszolgálat, majd a Vöröskereszt építi ki hálózatát, s egy-két helyen az önkormányzatok is bekapcsolódnak az ellátásba. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy minden hajléktalanra kiterjedne e s azt sem, hogy ezzel ezeknek az embereknek a sorsa megoldódna. Inkább úgy hogy e szociális gondoskodás a további süllyedést állítja meg, de képtelen a reményvesztett embereket visszasegíteni korábbi közösségeikbe, új és valódi közösséget pedig nem tud felkínálni.

1193

Ebbe az új, intézményesült, hajléktalan világba "robbannak be" a cigányok. A csicskatartás intézményének kiszélesítéséhez a hajléktalanok százai és ezrei kínálkoztak, immár olyan emberek, akik lógondozásra nem, de más apró házimunkákra alkalmasnak mu ta tkoztak, Míg a cigányok körében a gázsókon ve tt jelentette az elesett emberek befogadása, addig a hajléktalanok számára egy olyan együttélési formát jelentett a cigányokhoz való kerülés, amely feledtetni volt képes a család melegségét és a szociális gondoskodó intézmények szigorát. A hajléktalanok ilyenformán új családhoz jutottak, amelyben elfogadták az új munkamegosztásban a rájuk kirótt szerepet.

A cigányok az együttélés szimbolikus aktusán túl felismertek egy racionális hozad ékor is. A hajléktalanok ellátását szociális tevékenységnek kezdték tekinteni, aminek ára van. Mik ént az állami gondo sko d ás is beszedi a szolgáltatások ellenértékét (ehhez képest viszont elég szigorú feltételeket szab, mint például az alkoholfogyasztás tilalma, a házirend), úgy a cigányok is kidolgozták a "szolgáltatásért ellenérték jár" elvét. A haj léktalanok nyugdíjának vagy segélyének nagyobbik hányadáért. vagy - az alku - egészéért ellátást, szállást, étkezést, italfogyasztást, cigarettát, tiszta ruhát ígérnek, és ezen felül azt, hogya családból kiszakadtak újból családban élhetnek.

Míg korábban, amíg a csicska szolga volt, egy-egy roma családban csak egy-egy befogadott ember élt, addig az elmúlt évekre, amikor már tevékenységnek számított a befogadás,. egyszerre több hajléktalan is kerülhetett a családokhoz. már ez a szisztéma élt az elmúlt években.

és finom módszerek

1941

A vádirat egyenként leírja a 6 sértett történetét. Eszerint a vádlottak a követték el a sérelmükre: személyi szabadság, illetve sanyargatással járó személyi szabadság megsértése, kifosztás, kifosztás kísérlete, csoportos rablás, közokirattal visszaélés, kerítés, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel. Két sértett történetét igazán súlyosnak az ügyészség. M. Mária a kerítés, O. Béla pedig csoportos rablás áldozata. E két rendeli legsúlyosabban büntetni a Btk.: 2-S évig illetve 5-10 évig szabadságvesztéssel.

A vádirat a részben a gyanúsítottakra egyenként felsorolja a vádpontokat. Ezt tüzetesen vizsgálva kiderül, hogy R. Ferenc áll a történet k özéppontjában. Ezt korábban a egy beszélgetésben más összefüggésben úgy fogalmazta meg, hogy R. Ferenc nehéz fiú, akinek azért kellett Buköltözni, mert "Budapesten megmelegedett lá1994 ba alatt a talaj, s most egy kivonja magát a forgalomból". továbbá az is, hogy az egész ügy értelmi Ha még ehhez hozzászámítjuk azt is, hogya tiszaújvárosi nehezen birkózik meg az cigányok apró megélhetési lopásaival - tyúklopás. krumplifelszedés -, joggal hitelt adhatunk annak az ügyészi és nyomozói megfogalmazásnak, hogy "bünügyben kell megszorítani a cigányokat ahhoz, hogy egy csönd legyen a faluban". Ezeket mérlegelve megkockáztathatjuk azt a feltételezést, hogy bizonyos értelemben koncepciós vádirat tanulmányozói vagyunk. Noha az ügyész mérlegelési jogköre, hogy ki ellen milyen cselekményért, milyen vá-

)

dat fogalmaz meg, mégiscsak elgondolkoztatja a hogy ugyanazért a csoportos cselekményért R. Ferencet elmarasztalja a vádirat, míg mondjuk K. Ferencet nem. Az ügy pikantériája, hogy O. Béla az igazoltatás során meg sem említi R . Ferenc nevét, miközben beszél M. Istvánról és R . Károlyról, de még a miskolci sem R. Ferenc ellen tesz fel jelentést.

Ne marasztaljuk el az ügyészséget. Az ügyészség en a nyomozati anyagával dolgozva emel vádat. A állhatatos munkájának köszönhetjük, hogyasértettek kihallgatásai során tett vallomásaik kuszaságában és ellentmondásaiban a nyomozók teremtettek rendet.

Mind O. Béla, mind G. Barna elbeszélésükben korrigálták az oda nem való részeket, illetve "azonosították" a A kihallgatás technikai a régi, jó bevált módszert követték. G. Barnabást például éjjel fél hallgatják ki Másnap hajnalban 3 óra 32 perckor a III. emelet 302-es helyiségében pontosítják a vallomását, hogy K. Ferenc valójában R. István(!). 3 óra 35-kor a II. emelet la-es szobájában már az is kiderül, hogy rosszul mondta, miszerint vette volna ki a pénzt O. Béla s adta volna át R. Hajnalkanak.

Az ügyész, ha lehet, még járt el. O ugyanis már a vádiratban eleve elfelejtkezik G. Barnabásról. Mi is történt valójában O. Bélával?

A csoportos rablás szempontjából a január B-i nyugd íjlelv étel a fontos. A tekintetben nincs ellentmondás, hogy 13-án reggel Miskolcra együtt indult el M. István és élettársa, R. Hajnalka, a hozzájuk tartozó O. Bélával és R. Ferenc, a hozzá tartozó G. Barnabással. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy O. Béla hajléktalan, aki kerülése a miskolci Tiszai pályaudvaron és a villamospótló autóbuszon töltötte éjszakáit, az paplanos ágyban való alvást bevizeléssel és székeléssel szeritelte-e meg. A vádlottak mindenesetre ezt állít ják. Ezt még egyébként a Máltai Szeretetszolgálat gondnoka, aki 1995 decemberében arról számol be, hogy Béla bácsit azért rakták ki az otthonból, mert rendszeresen alkoholizált, és ezért gyakorta ágyába piszkított. Szerinte az öreg nem való emberi k öz össégbe.

A két hajléktalan Miskolcon sikeresen felvette nyugdíját. G. Barnabás átadta azt R.-nek, akinek még a sértett anyja is hálás volt azért, mert fiát befogadták Legalábbis a tárgyaláson az asszony így nyilatkozott. O. Béla azonban meggondolta magát, vallomása szerint nem akart visszamenni a faluba, ezért betus zkolták az autóba. G. Barna azt állítja, hogy volt az egyik, aki O. Bélát megkarolta és besegítette az autóba, és volt az is, aki már az autóban elvette a pénzt, s átadta R. Hajnalkának. A a G. Barna-motívumot hagyja ki a v ádiratb ól. s úgy fogalmaz, mintha semmi köze nem lett volna a történtekhez. G . elbeszélése azonban teljesíti a csoportos rablás kritériumát. Itt is az ügyész mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ki ellen emel és ki ellen nem emel vádat.

A tárgyalás Az eljárásban szinte minden szónak és minden kifejezésnek nagy van, mondhatnánk, évek múlnak azon, hogy valamit áradtak vagy elvettek, hogy elhangzott-e az a mondat, hogy hajtsunk le a sz ántóföldre. tetünk, megverünk, megölünk. Szinte természetesnek fogható fel, hogy az öt ugyanazt a történetet ötféleképpen adja A vádlottak félnek, saját

1195

szabadságukat féltik, s nem tudják, mikor milyen szónak milyen követelménye lehet. Hol egymásra, hol önmagukra tesznek kijelentéseket. M. István és R. Hajnalka arról számoltak be, hogya nyomozás során megkórnyékezték ha R. ellen vallanak, számukra ítélet születik. Ok egyébként teljesen méltányosnak gondolják, hogy Béla bácsi átadja nyugdíját, hiszen egyrészt így állapodtak meg, másrészt a nyugdíjból akarták megvenni az összepiszkított és is. A védelem törekvése egyébként az s eleve nem volt, hogy a bíróság a nyugdíj elvételét önbíráskodásnak tartotta bizonyíthatónak a csoportos rablás tényállását.

Az ügy másik komoly epizódja a kerítés volt. Allítólag G. László tiszacsegei halász felkereste K. Ferencet, hogy tudna-e négyöjüknek szerezni.

Ezért a vádlott a nála M. Mária sértettet felszólította, hogy öltözzön, mert el kell menni Tiszacsegére, s ott nemi kapcsolatot kell létesítenie négy férfival.

K. Ferenc G. Lászlótól 2000 forintot kért. A tárgyaláson kiderült, hogy K. sem akkor, sem egy fillért sem kapott. A vádirat azt állítja, hogy a négy férfi M. Máriával annak akarata ellenére k özösült. Szintén az ügyész mérlegelési jogkörénél járunk, hiszen a akár 5-10 évig szabadságvesztés is kiróható, hiszen a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekmétudva többen közösültek nemi közösülés esete).

Az ügyész természetesen nem tartotta szükségét velük szemben a vádemelésnek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogya bíróság M. Mária arról számolt be, hogy nem tiltakozott sem a férfiakkal való elmenetel ellen, sem pedig a közösülés ellen. (A amúgy néhány hónapos tartózkodása alatt szabad akaratából gyakorta bonyolódott szerelmi kapcsolatba cigányokkal és parasztokkal egyaránt, s eltartói soha nem húztak hasznot.)

A védelem szinte az utolsó pillanatban fedezte fel K. Imre körzeti megbízott jelentését. Hosszas vita után, R. határozott kérésére indítványozták megidézését. Egy pillanatig úgy a a védelem igazi tanúja, a K. Imre írta ugyanis azt a jelentést, amely szerint O. Béla azt mondta, "hogy nem hozták el Miskolcról és itt sem bántalmazták". "... nem egyezett meg M. Istvánnal, ezért M. elzavarta, és úgy fogadta be R. Károly ... Ezzel a férfival sem érti meg magát, és vissza akar menni Miskolcra."

Ez a jelentés alapjaiban rengethette volna meg a vádindítványt és az ítéletet is. sem a bíróság Mégis képtelen volt erre, mert a vád sem a tett tanúvallomásáról nem vett tudomást. Ez nem fért a képbe, hiába lett volna az egyéves megfeszített munka.

A körzeti jelentése egyébként O. Béla távozását napon készült, azut án, hogyasértettet Tiszaújvárosban kihallgatták, s anyomozók leszóltak vajon mi is történt. K. Imre utólagos jelentésével nem sokra ment sem a nyomozás, sem a vádirat. Felettesei úgy ítélték meg a írását, hogy az azért semmitmondó, mert így akarta jelentéktelenné tenni mulasztását. Ezzel szemben a valóság az - bármi is történt valójában, illetve bármi is történhetett volna - , hogy K. Imre már azért mélységesen elítélte és megvetette O. Bélát, mert az egyáltalán szóba áll a cigányokkal, még el is hozzájuk. Szerinte az ilyen ember nem érdemel védelmet, megérdemli sorsát. E civilben, részegen "tett vallomását" persze nem adta a bíróságon.

Az ügyész perbeszédében korrigálva egy, a vádiratban ejtett hibáját (B. Gyula kifosztásával vádolta R. Hajnalkár - akinek az öreghez semmi köze nem volt) mindenben fenntartotta az abban fogalmazottakat. Mintha a tárgyalássorozaton egyetlen olyan tanúvallomás sem hangzott volna el, amely akárcsak

egyes pontjaiban is megingatta volna a vád indítványát. Perbeszédében még a tévedéseit is fenntartotta, a sértettek sokszor másképp vallottak ugyanis, mint ahogy arra az ügyész hivatkozik. O. Béláról továbbra is úgy beszélt, mint akit Nyékládháza és között fosztottak ki, aki nem tudott négyszemközt beszélni az aki gyalog ment volna el s aki még 17-én este feljelentést tett volna a miskolci Ezzel szemben O. Béla vallomása és közé helyezi a rablást, arról számol be, hogy négyszemközt beszélt az igazoltató autóbusszal távozott és csak azért ment el másnap reggel a feljelentést pultosa, Marika megfenyegette, hogy "Béla bátenni, mert a Cimbora többé nem szolgállak ki". csi, ha nem teszel feljelentést a Az ügyvédek a tételesen cáfolták a vád minden pontját és részben részben bizonyítottság hiányában a vádlottak felmentését kérték. Bizonyítékokat és tanúvallomásokat sorakoztattak fel, amelyek azt igazolták, hogyasértettek közül ki, miért szavahihetetlen, befolyásolható. A nyolc vádlott k özül mindössze az I. és II. vádlottnak volt a meghatalmazott ügyvédje, a többieket kirendelt ügyvédek v édt ék. A vádlott által fogadott ügyvéd munkadíját a piaci viszonyok és alkuk határozzák meg, a kirendelt munkadíja az állarn által szabályozottan rendkívül alacsony, mondhatni csak szimbolikus. Igy aztán a vádlottak jogi hátránya menet közben sem tudott (A nyomozati szakban - noha ügyvéd védelme járt volna már a vádlottaknak - ügyvédek nélkül folyt a kihallgatás, s jogaikról senkit nem világosítottak fel.)

A meghatalmazott védelmi stratégiát dolgoztak ki, s nemcsak a vád vádpontjait negálták, hanern az emberi viszonyokra és konfliktusokra is magyarázatokat kerestek. U gy értékelték, hogya romák és a hajléktalan sértettek között polgárjogi - tartásra irányuló jött létre, amelyet azonban a felek nem foglaltak írásba. O. Béla esetében beszélnek, s önbíráskodásnak ítélik az összepiszkított fejében elvett nyolcezer forintnyi nyugdíjat. A bontást éppen a közösségi élet megsértése teszi indokolttá és elfogadhatóvá, különösen ha hozzávesszük a romák körében tisztasági rítusokat, a fiatalok kislányát és a velük másik öregemberrel való harmonikus viszonyukat.

Az ítélet - a bíró az ügyész fogságában?

Tiszaújvárosban a bíróság egy kétemeletes, épület egyik lépkapott helyet. A szomszéd az ügyészség, arrébb a székel. A bíró fiatalember még két népi viszont már tapasztalt hölgy. A középkorú ügyész még fiatalos, bár már több mint húsz év tiszaújvárosi szolgálat áll a háta mögött. Az ügyész és a bíró - tanítómester és tanítványa - gyakorta ebédelnek együtt. Az ügyész úgy ismeri a városhoz tartozó húsz falut és lakóit, mint a tenyerét. A bíró nem ismeri a t ényer ét. Az ügyész úgy látogatja cigány kuncsaftjait, mint más a rokonait. U gy hírlik róla, ismeri és érti a cigányokat. A szakmában kétségtelen tekintélynek számít.

"J óindulatú ez a bíró - kezdte az ítélethirdetés i nap egyik szünetében a hat ügyvéd közül valaki -, de az hétszentség, hogy kocsmába még az életben be nem tette a lábát. Se cigányokat, se hajléktalanokat, se alkoholistákat nem

1197

látott Nem is képes egyik ember élethelyzetébe se beleképzelni manemcsak a vádlott gát." S innen én fol ytatom. Különös, hogy az ügy és a sértett státusa mentén válnak ketté, hanem aszavahihete tlen - hogy ne mondjam, hazudozó - és igazm o nd ó tulajdonságok mentén is. Az még rendjén hogy az ügyész hivatalból a hajléktalanokat védi és a romákat akarja bevarrni, az ügyvéd pedig védence igazát fogadja el, és a haj léktalant tünteti fel hazudozónak. Minden bizonnyal nincsenek steril igazságok. Mindkét o ldalon érdekek, érzelmek munkálkodnak, emberi játszmák bonyolódnak. Mindkét fél életét próbálja jobbá tenni, a másikból remélve hasznot vagy éppen biztonságot húzva. A csalatkozást, a megszégyenítést itt is, ott is követheti bosszú, vagy éppen egy mindent legyintés. A bölcs kádi, Naszredin Hodzsa nem azonosulhat egyik féllel sem, vagy azonosu lnia kell. Csak így értheti meg csak így tehet igazságot. N em gondolkozhat úgy a vádlottakr ól. mint Béla bácsi (tudniillik fenevadak), mert akkor az egyoldalú ítélkezését önti csak egy száraz és merev, alkalmazott jogi formulába. találta, és inA bíróság a vádlottakat minden egyes vádpontban doklásában eleve kirekesztette azokat a tanúvallomásokat, amelyek az ügyészi indítványt gyengíthették volna. Ennek következtében R. Ferencet személyi szabadság megsértése, a sértett sanyargatásával járó személyi szabadság megsértése, közokirattal visszaélés vétsége, kifosztás és csoportosan elkövetett rablás miatt 9 évi fegyházra ítélte. M. Istvánt 6 évi fegyház -, R. Hajnalkár 2 és fél évi börtön-, R. Károlyt 1 és fél évi felfüggesztett börtön-, S. Kálmánnét 8 hónap felfüggesztett börtön-, B. Juditot 1 és fél év börtön-, M. Emesét pedig egy év felfüggesztett börtönbüntetés sel sújtotta. K. Ferencet a sértett szabadságával járó személyi szabadság megsértése, kifosztás közokirattal visszaélés vétsége és élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés e miatt öt év fegyházra ítélte. Mind a védelem, mind a vádlottak felmentésért fellebbeztek.

A romák és a hajléktalanok egymásról

1981

A nyomozás, majd a bírósági eljárás teljes m értékben egymás ellenségévé tette a romákat és hajléktalanokat, e két marginalizálódott társadalmi csoportot.

Egymás k özti, korábban saját maguk által szabályozott játszmáikba goromba módon beletenyerelt a hatalom, a szociális ellátó rendszer, a és a jog.

Az is igaz, hogy mindezek O. Béla volt. Az hajléktalan emberi méltóságában érezte magát s értve, amikor megszégyenítve egy jobb egy rosszabb helyre költöztették el, egy gyermekes családból, egy társadalmi központból kizárva, s két beteges, magányos emberhez A férfit nem is annyira nyugdíjának elvétele hanem a meleg családi otthonból való Uj helyén éppen a családi melegséget nem kapta meg, s mert lábában kilométerek vannak, örök mehetnék is kínozza, továbbállt, visszament Miskolcra. Szállása nem volt, pénzét elvették, ezért meg kellett szolgálnia törzshelyén az ingyen italt. S ahogy elkezdett mesélni, egyre jobban kiszínesítette kalandját. Már tudjuk, hogy került innen a A rendszámára kapóra jött a cigányokról szóló alaptörténet, s kezdve mintha együtt Béla bácsival konstruálták volna meg a pontos tényállást. Eb be a fo lyamatba hamar bekapcsolódott a sajtó is, s ennek jóvo lt ábó l sajátos és elmondhatni, horrorisztikus frazeológia alakult ki.

napok alatt elhelyezés t nye rt Béla bácsi a nyi lvánosságnak a Máltai Szeretetotthonban. U gy érezte, az ü gy valódi vált , s úgy gondolta, meg ke ll szolgálnia a jó tétem én yeket , valamin t lehet ,a cigányok elleni harc ku lcsfigurája is. A jóvoltá bó l összejö t te k megjárt miskolci hajléktalano k, akik mi n tegy szövetséget kötöttek az a rom ák ellen. U gy érezték, nemcsak a ro máktól elszenvedett sérelme ké rt, hanem egész kudarcos életükért is elégtételt vehetnek a romákon. Eb ben kita rtó partnernek bizonyult az ügyész és a bíróság is. Segítségükkel lehetett ut ólag át történetet, elfolytani az odakerülés kínos és megaiázó körülméírni az nyeit, azt ugyanis, hogy valójában tényleg csicskásnak és nem munkavállalónak el, felvállalva az eltartóhoz képest hierarchikus viszonyt, azt, ho gy egy roma segíti a szerencsétlenné vált magyar embert, h o gy egy roma több leh et , mint egy magyar. Ezeket a ma már megalázónak vélt viszonyo kat - s ebben a nyomozás a sértetteket - kellett kompenzálni uk, magukat áldozatként feltüntetni, a romákat pedig veszélyes és kegyetlen beállítani. Ehhez a képhez pedig a sértettek már kénytelenek tart ani magukat, szavahihe tetlen embernek mutat kozni. h a nem akarnak egy egész ország Ezért kell a cigányokat a "lábuknál fogva felakasztani", s ezért nem büntet és az ítélet eddig kiszabott évek számunkra magas Számukra a cigányok elítélése saját emberi méltóságuk visszanyerés ét jelenti. El sem tu djá k képzelni ezért, hogyamásodfok más íté letet - netán felmentést - hozna, ez u gyanis megfosztaná szentelésük legitim itásától. a romák egyre inkább A tárgyalások során, majd az ítéletet szent vált, hogy a haj léktalanok - ahogy mondják, a csövesek - hálátlan és javíthatatlan emberek. A romák megp róbálták kihúzbiztosítottak számukra, segítettek emni a szakadékból, hajlékot és beri méltóságuk megtalálásában. s még abban is hogy helyreállítsák a szétszakadt családokat. Véleményük szerint nem rajtuk mú lott, hogy a csövesek nem tudtak élni a felkínált s hi báztatják azért is, mert egyesek nem találták meg helyüket k özösségükben.

U gy vélik, mindenki maga tehet borzalmas sorsáról, emberi mivoltából való kiA romák terminológiájában a csövesek már kiszorultak a gázsók (nem cigányok) világából, "embertani", illetve nem emberi csoportot jelö ln ek már. Ez az értelmezés természetesen nem fogva érvényes a hajlékt alano kra, hanem az ellenük indított eljárás "hozta meg" ezt a felismerést . Az, hog:.; a romáknál is elesettebb és kiszolgáltatottabb csoport jelenik meg a színen, akik valóban függésbe kerülnek a rornáktól, fokozza a romák önbecsülését, így arról, hogy nem a "társadalom alja", jóllehet, évtizedek óta erre idomították Ilyenformán a csövesek szimbolikus teremti meg a romák méltóságérzetét, és azon hogy lám, élik az igaz és jó életet. A viszonyítás, és az való kikerülés még a gázsóktól való félelmeket is oldja, lám, a gázsókból lehetnek csövesek, de a romákból nem. Azzal, hogyagázsók állami gondozásba adhatják gyereküket, szüleiket, az utcára kerülhetnek, magányos farkassá válhatnak, mégiscsak azt bizonyítják, hogy hiány zik valami, ami megvan a romákban. hiányzik a szolidaritás, a közösségi összetartás és töés kevesebbek, mint a romák, s a ro mák egyé rtöbbek, mint a gázsók. Ez a romák Ez a romák et nika i ön tudatának alapja. Ez a kompenzatív h o zad éka, s egy be n ez a romák és gázsók között húzódó szakadék rnélyü lése, szélesülése is.

1199

Ajánlott és felhasznált irodalom

200

I

AMBRUS Péter 1985 Alkohol az életmódban (Egy szegénytelep élete). Budapest: tató Intézet 1988 A Dzsumbuj. Egy telep élete. Budapest: 1994 Cigányság és iskola. Iskolakultúra 4 (8): 10-3.

ANDOR Mihály szerk.

1982 Cigányvizsgálatok.

Intézet, Budapest, 205 p.

BAKÓ Ferenc 1992 egy alföldi faluban. Tiszaigar 1949-1950 Tiszai Téka 3. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Eger, 128 p.

BALÁZS Gusztáv 1995 A nagyecsedi oláh cigányok tánokultúrája. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság/Magyar Intézet BARI Károly 1985 kígyóc ska. Cigány népköltészet Gondolat, Budape st, 270 p.

1990 Az anyja. Cigány mesék, hagyományok Gondolat, Budapest, 466 p.

1994 Az üvegtemplom. Cigány népmesék. Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék BÁRSONY János 1981 cigány dolgozók az Intézet, Budapest, 250 p. Kézirat BARTOS Tibor 1958 Sosemvolt Cigányország Szegkovácsi cigány történetek. Európa, Budapest, 86 p.

BÉKÉSI József 1985 Cigányok a Körösök mentén Békés megyei Tanáss V. B. Koordinációs Szakbizottsága, hn., 191 p.

BEREY Katalin-HORVATH Agota 1990 Esély nélkül. Budapest: Vita BERGSTEIN Béla 1910 A cigánykérdés megoldása.

In: MEZEY 1986. 230-233. p.

BESZÁMOLÓ .. .

1976 Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról, A kutatást Kemény István vezette. Budapest: MTA Szociológiai Kutat ó Intézete

BÓD I Zsuzsanna szerk.

Néprajzi.

1994 Cigány Néprajzi Tanulmányok 2. Az L Történeti, Nyelvészeti és Kultur ális Konferencia (Budapest, 1993. március 16-20.). Budapest: Magyar Néprajzi Társaság BOKOR Ágnes 1987 A hagyományos szegénység szigetei: a cigánytelepek. In : Peremhelyzetek.

VIII. Szerk. UTASI Ágnes, pp. 238-67. Budapest: Társadalomtudományi Int ézet CSA LOG Zsolt 1973 Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a "cigányság" fogalmához. Világosság 14 (1): 38-44. ..

1976 Kilenc cigány (O néletrajzi vallomások) Kozmosz Könyvek, Budapest, 239 p. , 1985 A. D-E-Fisz-G, AS, D, D . In: HAVAS-KENEDI-KOZAK 1985: 37-45.

1988 Cigányon nem fog az átok Mecénás, Budapest, 191 p.

1991 A cigánykérdés Magyarországon 1980 In : Bibó-emlékkönyv II pp.

282-311. Budapest/Bern: Századvég/Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 1993 A cigányság a magyar Szociológiai Szemle 3 (1): 29-33.

CSEMER Géza kiadása 1994 Habiszti. Cigányok élete - étele (almanach) Budapes t, A CSENKI Imre és CSENKI Sándor 1980 Cigány népballadák és keservesek Európa, Budapest, 137 p.

CSONGOR Anna-SZUHAY Péter 1992 Cigány kult úra - cigánykutatások. Budapesti Könyvszemle 4 (2): 235-45.

CSONGOR Anna 1991 A cigánygyerekek iskolái tekintettel a telepi gyerekekre In: Cigányélet MTA Politikai Tudományok Intézete 1992 Cigánygyerekek az iskolában. Phralipe 3 (2): 14-9.

DARÓCZI Ágnes 1993 Acigányközösségek értékrendje In: Cigány néprajzi tanulmányok L (Cigány népi kult úra a Kárpát-medencében, a 18-19. században) DEMSZKY Gábor 1980 "Cs". Kritika (10): 18-21.

DIÓSI Ágnes 1988 Cigányút Szépirodalmi, Budapest, 347 p.

1990 Mária Kozmosz Könyvek, Budapest, 181 p. .

1995 Identitásvilág és etnikai újraazonosulás kisebbséghez tartozó állami gondozott gyerekek és körében. Esély (4): 64-76.

ERDEI Ferenc 1973 Parasztok. Hasonmás kiadás. Budapest: Akadémiai 1980 A magyar paraszttársadalom. In: A magyar társadalomról. Szerk. KUCSÁR Kálmán, pp. 83-252. Budapest: Akadémiai Kamill 1959 A Békés megyei cigányok In: 1989. 57-58. p.

1962 cigányok In: 1989. 111-128. p.

1989 Kamill cigánytanulmányai A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 78. sz. Békéscsaba, 265 p.

\201

2021

FALUDY András 1964 Cigányok...

Kossuth, Budapest, 231 p.

FLEISCHMANN Gyula 1912 A, cigány a magyar irodalomban "Elet" Irodalmi és Nyomda Rr., Budapest, 54 p.

FORRAY R. Katalin 1989 Cigányfiúk és -lányok iskolai motiváci ói és etnikai identitása. Kultúra és Közösség (4): 80-6.# FORRAY R. Katalin-HEGEDUS T. András 1990 A cigány etnikum Tanulmánya családról és az iskoláról.

Budapest: Akadémiai GESZTELYI Nagy László 1940 A magyarországi cigánykérdés rendezése.

Duna-Tisza Közi Kamara Kecskemét, 31 p.

GYERGYÓI Sándor szerk.

1990 A a beilleszkedésig I-II. Mozaik Kiadó Iroda Debrecen, 691 p.

HAJTMANN Kornélia 1994 Egy udvarban élünk " Onkormányzat In : "Egy igaz történet részletekben ... " Budapest HANKISS Elemér 1980 Értékszociológiai kísérlet (Az ipari do lgozók néhány rétegének Propaganda Iroda, Budapest, 142 p.

HAVAS Gábor 1982 A Baranya megyei cigányok In : ANDOR 1982. 61-140. p.

1989 A cigányközösségek történeti típusairól. Kultúra és Közösség (4): 3-17. viszony válto1994 A megélhetési módok és a többségi társadalomhoz zásai a magyarországi cigányok csoport jaiban. Kandidátusi értekezés HAVAS Gábor-KEMÉNY István 1995 A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 5 (3): 3-20.

HEICZINGERJános 1939 Adatok a falu cigánykérdéséhez , In: Népegészségügy 18. sz.

HORVATH Rudolf 1979 A magyarországi kóbor cigányok eredete, életmódja, szokásai Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Ada József nominatae 4.

Bencze Árpád, Szeged, 85 p.

ILLYÉS Gyula 1970 Puszták népe , Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó KALANYOSNE László J úlianna (Tolna megye) cigányság terhesség, sz ülés, 1994 Adatok az lás körében kialakult szokásaihoz, hiedelmeihez; folklórjához In : Tanulmányok a romológia X. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs KEMÉNY István 1974 A magyarországi cigány lakosság. Valóság 17 (1): 63-72.

1976 A magyarországi cigányok helyzete In: BESZAMOLO 1976. 7-67. p.

1990 Munkakultúra és életforma. In: Velük nevelkedett a gép . Magyar munkások a hetvenes évek elején, pp. 75-169. Budapest: Vita

1995 Romagyerekek az iskolában, roma a A falu 10 (4): 47-56.

KERTES I Gábor 1994 Cigányok a Közgazdasági Szemle 41 (11): 991-1023.

1995 Cigánygyerekek az iskolában, cigány a Közgazdasági Szemle 41 (1): 30-65.

1995 Cigányfoglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás és után (Tények és terápiák). Esély..-(4): 19-63.

KOOS Ferenc magyar és czigány nyelven 1903 Czigány népdalok és mesék Brassói Lapok Nyomdája, Brassó, 147 p.

LADÁNYI János 1989 A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten In: Valóság 8. sz. 73-89. p.

LAKATOS Menyhért 1976 Füstös képek Budapest, 440 p.

LEWIS, Oscar 1968 Sanchez gyermekei Budapest, Európa Könyvkiadó LOSONCZI Agnes a tárgyakban és az értékekben 1977 Az életmód az Budapest: Gondolat MATOLAY Magdolna-VEKERDI József 1970 Cigánytelepek. Valóság 13 (12): 38-49.

MARTIN György , 1?83 A cigányság tánckultúrája. In : SZEGO 1983. 220-229. p.

MESZAROS György 1980 A magyarországi szinto cigányok (történet ük és nyelvük). , A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 153. sz. Budapest, 44 p.

MORICZ Zsigmond 1974 A kondás legszennyesebb inge. In: Elbeszélések III. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó MSZMP KB 1961 A cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának határozata In: MEZEY 1986.240-242. p.

1974 A Magyarországon cigány lakosság Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának állásfoglalása In: MEZEY 1986 . 250-264. p.

1979 A magyarországi cigány lakosság Az MSZMP KB Politikai Bizottságának határozata 1984 A magyarországi cigány lakosság helyzete és az feladatok Az MSZMP KB Tud. K özokt. és Kulturális Osztályának jelentése In: MEZEY 1986. 275-287. p.

MURÁNYI Gábor szerk.

1986 karolj át egy fát" CIGANYALMANACH TIT Országos Központja Cigány Bizottsága, Budapest, 233 p.

NAGY Olga 1989 A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák Gondolat Kiadó #

1203

NEM ÉNYI Mária 1998 "Két külön világ". Cigány anyák és a magyar egészségügy In: OLSVAI Imre ) 983 A magyarországi cigányság zenei hagyománya. In: 1983. 196-219. p.

ORSOS Lajos 1978 A putritól a In: VÁRNAGY 1978. 8-29. p.

POMOGYI László 1995 Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Buda, pest: Osiris/Századvég RADO Péter , 1995 A cigányság oktatásának fejlesztése. Iskolakultúra 5 (24): 70-5.

REGER Zita 1974 cigánygyermekek az iskoláskor elején. Valóság 17 (1): 50-62.

1987 Nyelvi szocializáció és nyelvhasználat magyarországi cigányközösségekben In: a nyelvészet és társtudományai No. 3. 31-89. p.

1995 Cigánygyerekek nyelvi problémái és iskolaesélyei. Iskolakultúra 5 (24): 102-6.

RÉZMÜVES Melinda 1992 A magyarországi oláh cigányok szokásai gyász idején In: Phralipe II. sz. 20-25. p.

A magyarországi cigányok táplálkozási szokásai In: Az ember csak a maga sorsárul tud beszélni. Romano Kher - Cigányház é. n. A magyarországi cigányok táplálkozási szok ásai. In: Az ember csak a maga sorsárul tud beszélni. Szerk. R. KELETI Eva, pp. 63-72. Budapest: Módszertani Közvárosi Onkormányzati Cigány Szociális és pont , ROSTAS-FARKAS György-KARSAI Ervin 1992 A cigányok hiedelemvilága Cigány Tudományos és Társaság, Budapest 113 p.

SOLT Ottilia 1977 Bevezetés. In: Szakképzetlen családok. Egy általános iskolai osztály szoPeciológiai vizsgálata. Szerk. SOLT Ottília, pp. 1-38. Budapst: dagógiai Intézet STEWART, Michael 1987 "Igaz beszéd" - avagy miért énekelnek az oláh cigányok? Valóság 30 (1): 49-64. (angol változat 1989, francia változat 1989) és a szerencse. Kultúra és Kö1989 Játék a lovakkal, avagy a cigány zösség (4): 21-40.

1994 Daltestv érek. Az oláh cigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon T-Twins/MTA szociológiai Intézet/Max Weber Alapítvány 1994 A magyarországi cigányok halotti szokásai. Cigányfúró 1 (3): 18-23.

(1993: 21-9.)

1994 A magyarországi cigányok halotti szokásai. Második rész. Cigányfúró 1. , (4): II-5. (1993b: 29-36.)

SZABO Pál 1958 Nyugtalan élet. , Budapest, Szépirodalmi Kiadó SZABO Zoltán 1986 A tardi helyzet. Cifra nyomorúság. Budapest: Akadémiai/Kossuth/Mag-

2041

SZAPU Magda 1984 Halotti szokások és hiedelmek a kapossz. éntjakabi oláh cigányoknál Ciganisztikai tanulmányok 1. Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 71 p.

1985 Mesemondó és k özössége Kaposszentjakabon, Budapest: MTA Néprajzi " Kutató Csoport SZEGO László szerk.

1983 Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? Budapest: Kozmosz SZEPESI József 1986 "Ecsettel és irónnal" - Balázs Jánosról I!1: MURÁNYI 1986. 133-145. p.

1991 az elmaradottság In: Amaro drom 21. szu. 9 p.

SZIRTES Zoltán 1994 A megbetegedések és nem In: "Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz" " Családpolitikai füzetek SZONYI János 1983 A cig ányok sorsa a fasizmus évei alatt In: SZEGO 1983. 53-57. p.

SZUHAY Péter 1989 A társadalom peremén. Képek a magyarországi cigányok Tanács V. B. Cigány Szociális, és Néprajzi Múzeum, Módszertani Központ, Budapest, 96 p.

1991 A kártyajóslás profanizálódása In: Mozgó Világ 7. sz. 52-62. p.

1993 Ki az ember? Az 1992. évi kétegyházi "etnikai háború". Régió 4 (4): 31-54.

1197 Csövesek-csicskák. Az romák esete a miskolci hajléktalanokkal , In: Régió)-4. sz.

TAMAS Ervin-REVESZ Tamás 1977 Búcsú a Kossuth, Budapest, 275 p.

TOMKA Miklós , 1983 A cigányok története. In: 1983. 36-52.

ZAMOLYI-VARGHA Mihály 1982 A sátoros czigány. Néprajz , Alkalay Adolf, Pozsony, 329 p.

VARNAGY Elemér szerk.

1978 A cigányság beilleszkedésének Tanulmányok a PTF Cigánykutató Munkacsoport jának vizsgálataiból MTA N yelvtudományi Intézete, Pécsi Pécs, 102 p.

VEKERDI József 1982 A magyarországi cigánykutatások története.

Folklór és etnográfia 7. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 60 p.

VERES Péter 1986 Az Alföld parasztsága. Budapest: Kossuth

N yomdai Futanics Gyรถr gy

Kรถzp ont Kft. igazgatรณ