Agy
2
Nehogy azt higgyük, hogy az agy alvás közben pihen, sőt. Valójában sokszor éppen alvás közben dolgozik többet, és ez nem csak az álmodást jelentheti. Az agy igen aktív szervünk, még ha sokszor ez nem is látszik.
Az agy szemmel is láthatóan két félre osztható. A két fél feladata nem egyforma. A jobb agyfélteke felel a művészi dolgokért, a kreativitásért, míg a bal félteke inkább az észszerű, kiszámítható, racionális dolgokért. Ez persze csak nagy vonalakban igaz, az agy sokkal bonyolultabb felépítésű annál, hogy valakire rámondjuk, inkább a bal vagy a jobb agyféltekéjét használja. Mindenki használja mind a kettőt.
IDEGSEJT sejttest
Az agyban kb. 86 milliárd idegsejt dolgozik, amelyek között 100 trillió idegi kapcsolat van. Ez (mármint a kapcsolatok száma) jóval több, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben.
idegvégződések (axon)
nagyagy
kérges test
Az agy alapvetően két részből áll: a szürkeállományból és a fehérállományból. Belül van a fehérállomány, ez nagyrészt az idegsejtek hosszú száraiból”, az axonokból ” áll, míg az agy külső vékony rétegét a szürkeállomány adja; itt találhatóak az idegsejtek sejttestei.
thalamus hypothalamus agytörzs középagy gerincvelő
kisagy
Tévedés, hogy az agyban nem születnek új idegsejtek. Bár az agy fejlődése 18 éves korunkban nagyjából megáll, új idegsejtek életünk végéig termelődnek benne.
3
A tulajdonságainkat leíró génjeink fele jóformán csak az agyunk pontos leírását tartalmazza. A testünk összes többi részének leírása bele van passzírozva a génjeink maradék másik felébe.
Manapság le vagyunk nyűgözve a számítógépek tudásától. Ha azonban összevetjük a teljesítményüket az agyunkéval, még a legszuperebb számítógép teljesítménye sem éri el az emberi agy képességének 1 százalékát sem.
Az agymunka nem kevés energiánkba kerül. A test által felvett oxigén ötödét képes az agy ,,felfalni” ahhoz, hogy működjön. Ezért nagyon fontos a rendszeres testmozgás, ami által a tüdő egyre több oxigént tud a testbe juttatni, így az agy is többet kaphat. És így jutunk el a matek ötöshöz is.
Az agy különböző funkciójú lebenyekre osztható. A frontális lebeny felel például a beszédért, a mozgásért, a falcsonti lebeny az érzékelésért, a nyakszirti lebeny a látás központja (igen, jó messze a szemektől), míg a halántéklebeny minek is a központja... ja, igen, a memóriáé.
Nem kell túlzottan komoly agymunkába kezdenünk, és az agy máris annyi elektromos áramot termel, amivel egy ledes villanykörtét már meg lehetne hajtani. Az idegsejtek ugyanis elektromos impulzusokkal kommunikálnak egymással.
4
Á svány i
anyagok
A vas nagyon fontos anyaga a testünknek, mivel a vérben található oxigénszállító vörösvértestekben nagyon sok vas van. Amúgy ez adja a vér vörös színét is. A máj, a lép és a csontvelő is sok vasat raktároz, leginkább a vérképzéshez.
Mint minden ásványi elem, a magnézium is több helyen van jelen a szervezetünkben. A legfontosabb szerepe talán az ideg- és izomműködésben van. Hiánya izomgörcsöket (is) okozhat.
Talán a legismertebb ásványi anyag a kalcium, amely a csontjaink kialakulásában kapott nagyon fontos szerepet. A csontok merevségét, szilárdságát adja a kalcium, de a fogakban is megtalálható. A túl sok kalcium azonban vesekövet okozhat. A tejtermékek és az olajos magvak kalciumban gazdagok.
A legtöbb cink a szemünkben van, de nagyon fontos adalék a test fejlődésében is. Hiánya hasmenést okoz. A máj, a vese és az izmok is használnak fel cinket. Sok cinket vehetünk magunkhoz húsok, máj vagy hüvelyes zöldségek (bab) fogyasztásával.
A foszfor nagyon fontos alkotóeleme a sejtjeinknek, de az anyagcserénk és az idegrendszerünk se lenne rendben foszfor nélkül. Még az energia elraktározásában is nagyon nagy szerepe van. Egy felnőtt emberben kb. fél kilogramm foszfor van. A legtöbb étel tartalmaz foszfort.
5
A klór ismerős lehet a tisztítószerekből. Ne ijedjünk meg, a szervezetünkben egész más módon van jelen. Az emésztésben van nagy szerepe. A konyhasó nagyon sok klórt tartalmaz, ezért kell óvatosan sózni az ételeket, mert a túl sok klór már egyáltalán nem egészséges.
A klór mellett a konyhasó másik alkotóeleme a nátrium, így ebből is bőven jut a szervezetünkbe. Fontos a csontoknak, kötőszöveteknek, de izzadással is sok nátriumot adunk le. A nátrium hatással van a vérnyomásunkra is. Ezért van az, hogy a sok só magas vérnyomáshoz vezethet.
A fogak egészségéhez a fluort hívhatjuk segítségül. Szinte minden fogkrém a fluoridokkal reklámozza magát, de talán mégis jobb a természetes fluorra hagyatkozni. Sok van belőle a kukoricában, tengeri halakban, petrezselyemben.
A kálium a vízháztartásban, az idegrendszer és izomzat normális működéséhez elengedhetetlen. Nagyon sok ételünk tartalmaz káliumot, például a banán. A növényi eredetű táplálékból a kálium jobban hasznosul, mint az állati eredetű táplálékból.
A rézről inkább a trombita és a vadászkürt jut először eszünkbe, de a testen belül is nagyon fontos ásványi anyag. A vérképzésben is nagy szerepe van, de a központi idegrendszer is sok rezet emészt fel, ráadásul a hiánya ráncos bőrt okoz.
6
V itaminok rt, védi a szívet és Az A-vitamin erősíti az immunrendsze ében is fontos szerepe van. a légzőrendszert, és a szem felépítés nti, hogy szürkületben vagy jele azt i am z, oko ot ság vak kas far nya Hiá illető látása. Hiánya ezen felül a bőr kevés fénynél romlik a vitaminhiányos tségéhez vezet. Sok A-vitamin zet ede tör haj a oz, sáh adá zár kis k mö és a kör i halakban. van a májban, tojássárgájában, tenger
előállítani. Nagyon fontos k se pe ké ek ny vé nö a k csa int A B1-vitam ok működéséhez, de a sejtek izm az és v szí a r, ze ds en gr az ide n repet játszik. Sok B1-vitamin va anyagcseréjében is jelentős sze lában, diófélékben, narancsban, mazso n, be ek ég lds zö a n, be ék fél na a gabo de még a májban is.
vérnyomást, erősíti az s ga ma a nti ke ök cs n mi ta -vi A B6 t. és egyes hormonok működésé rt ze ds en gr ide az rt, ze ds en immunr hal, tejtermékek, avokádó, ton ó, zn dis a, rh ma e, irk cs a Forrása lehet B6-vitamin nagyobb a l sa ás zt as gy fa gy ho i, dn tu banán, lencse. Érdemes elpusztítjuk. részét is jégre tesszük, azaz
ításában játszik nagy szerepet, áll elő t üle gy ve tos fon sok in B9-vitam a hetetlen. Másik, ismertebb neve sőt, a DNS képzésében nélkülöz ek folsavat, mert az embrió dn sze n ra ak gy k má ma kis ós nd folsav. Vára Gazdag hoz sok folsavra van szükség. sá ulá lak kia k na ájá rn ato ccs rin ge áj. spenót, spárga, lencse, csirkem ta, sz po lká ke ó, mb lbi ke a et leh forrása
értestek előállításához, így sv rö vö a s ge sé ük sz in am Sok B12-vit (Amúgy a folsavval is i. zn go ra bb vá to ll ke is m ati szükségességét ne előállításában.) B12 csak áll t üle gy ve os nt fo os ám sz együttműködik ül a tejtermékekben és kív n ko so hú a l, fe tő he lel eredetű táplálékban a tojásban is van. in. Nagyon fontos szerepe van Talán a legismertebb vitamin a C-vitam rgiatartalékát feldolgozni, ene t tes a k ese kép tek sej a y hog an, abb nt, izmok karbantartásához cso , bőr a lül nfe Eze . kra znu has át saj átalakítani a zás elleni csodaszerként tekintünk gfá me a ább ink t zon vis Mi . len tet dhe elenge tulajdonsága. Sok C-vitamin van rá, ami nem feltétlenül a legfontosabb bóban, spenótban. a citrusfélékben, a paprikában, kelbim
7
Vitaminoknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek a szervezetünk számára életfontosságúak, de csak nagyon kis mennyiségben szükségesek, ráadásul a testünk nem tudja ezeket előállítani, vagy csak kis men�nyiségben. A vitaminokhoz tehát nagyrészt a táplálékkal együtt jutunk hozzá.
y hatására egy fajtája A D-vitamin különlegessége, hogy napfén fontos vitamin a csontok a bőrünkben is megtermelődik. Nagyon a vér kalciumszintjére. Hiánya at kih el miv , hez ésé lőd fej s ége szs egé dag a tőkehalmájolaj, olajos csontritkulást okozhat. D-vitaminban gaz halak (pl. lazac), tojássárgája, máj.
a szemet, a DNS-t, a szív Az E-vitamin védi a sejteket, dés ellen, mivel sakkban se ze es elm ér jó , íti yh en eit betegség lhat ki táplálkozás mellett nem alaku ál rm No . int er zt les ko a a rtj ta t a napraforgó -, búzacsíra-, há te , jok ola i ny vé nö a ai ás hiánya. Forr mandula. tökmag-, olíva-, kukoricaolaj,
alvadás elősegítése. Ehhez A K-vitamin legfontosabb feladata a vér olyan vegyületeket képezve, nagyrészt a májban végzi el a munkáját, st. Hiányában értelemszerűen amelyek később elősegítik a véralvadá íny is jelentheti hiányát. lassabban áll el a vérzés, de vérző fog , fejes káposzta. Forrásai: spenót, brokkoli, fejes saláta
8
Bakt ériumok
és v írusok
A baktériumok egysejtű élőlények, felépítésükben hasonlítanak a szervezetünk sejtjeihez. Igaz, hogy csak egyetlen sejtből állnak, de így is képesek mindenre. Esznek, isznak, szaporodnak, mozognak, szóval amolyan kis önjáró lakókocsik, mindennel felszerelve.
Aki fél a magánytól, íme egy jó hír: Sosem vagyunk egyedül. Testünkben legalább annyi baktérium él, mint ahány sejtünk van. Sok baktérium él a szánkban, a gyomrunkban és a beleinkben, de a bőrünk felülete is kész egysejtű-dzsungel, még tisztálkodás után is. Minden testrészünknek megvan a maga sajátos élővilága, a rá jellemző fajokkal.
A vér rendőrsége, a fehérvérsejtek mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a véráramba került bacikat. Egyes baktériumfajták azonban elég dörzsöltek, és sikerül átverniük a jó fiúkat.
Nemcsak baktériumoknak és vírusoknak, de bizonyos gombáknak is otthont adunk. Ezek persze nem az erdei gombák közeli rokonai, hanem sokkal kisebbek (majdnem olyan kicsik mint a baktériumok). Sok gomba csak a bőrünkig jut (például a káros körömgomba), de az emésztőrendszerünkben is élnek gombák.
A vírusok és a baktériumok egészen különböző dolgok. A vírusok sokkal kisebb valamik, és igazából nem is élőlények. Annyit tudnak, hogy megfertőznek sejteket, és a pórul járt sejt anyagait felhasználva elszaporodnak, míg a gazdasejt el nem pusztul.
9
Él bennünk néhány baktérium. Sok millió, vagyis milliárd, nem is tudjuk elképzelni ezt a számot. Képletesebb, ha azt írom, hogy a bennünk (felnőtt adat) élő baktériumok – egy szatyorba pakolva – majdnem két kilót nyomnának.
Még a vírusok között is akadhat jó fej, még ha kevés is. Vannak olyan vírusok, amelyek kifejezetten szeretik a testünkre káros baktériumokat pusztítani. Erről egyelőre keveset tudunk, de egyre biztatóbbak a kutatások, és lehet, hogy a jövőben egyre több hasznos vírust fogunk megismerni, vagy épp antibiotikumok helyett használni azokat a betegségek leküzdésében!
Nem minden baktérium káros, sőt. Testünkben rengeteg baktérium él és virul, sokak közülük még segítik is a testünk működését, például az emésztésben. Sok baktérium részt vesz a vitaminképzésben, a táplálék lebontásában, vagy épp a rosszindulatú baktériumok kordában tartásában segédkeznek.
Ahhoz képest, hogy mennyi baktérium él bennünk, talán furcsa, de egy újszülött baktérium tartalma: nulla. Úgy látszik az anyaméh baciszűrője tökéletesen működik. Persze az újszülött már szülés közben megkapja az első adag baktériumát, de ez jó, mert sok hasznos bacihoz is hozzájutnak a kicsik.
Mindenki tudja, a legjobb védekezés a bacik ellen, ha kezet mosunk, és tisztán tartjuk a környezetünket. Elsőre mindenkinek a WC-kagyló, a konyhaasztal, az evőeszközök jutnak eszükbe, de itt egy kérdés: Milyen gyakran töröljük át fertőtlenítő folyadékkal a mobiltelefonjaink érintőképernyőjét? Bizony, egy átlag mobil képernyője 18-szor több baktériumnak adhat otthont, mint egy WC.
10
H ormonok
A belső elválasztású mirigyeink termelik a hormonokat. Ezek olyan vegyi anyagok, melyek a vérben utazva bejárják a testet, és irányítják, szabályozzák a hozzájuk tartozó szerveket. Körülbelül 40 hormon kering a testünkben; mind más feladatot lát el.
A tobozmirigy pontos hatását még nem sikerült felmérnünk. Annyi bizonyos, hogy nagyrészt a többi hormontermelő mirigy munkáját tartja kordában, azokat gátolva. Befolyásolja, azaz késlelteti például a pubertás kor kezdetét. Érdekes, hogy működését a külső fény határozza meg; este sokkal aktívabban termel hormonokat. A TOBOZMIRIGY ÉS AZ AGYALAPI MIRIGY AZ AGYBAN tobozmirigy
agyalapi mirigy
Az agyalapi mirigy számos hormont termel, ami a növekedést befolyásolja, de szerepe van a szülésben és a szoptatásban is. Szabályozza még a többi hormontermelő mirigy működését is, így ténykedése nagyon fontos és összetett folyamat.
Az adrenalin az egyik legismertebb hormon. Ha a test veszélyhelyzetbe kerül, adrenalin szabadul fel, így készítve fel a testünket az esetleges harcra, védekezésre. Növeli az izmok vérellátását, gyorsabban ver a szív, felfokozódik a figyelmünk.
11 mellékvesék vesék artéria véna
Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk a mellékvese. Több hormon is itt termelődik, mint például az adrenalin. A szerv a vesék fején található (tehát kettő van belőle, azaz páros szerv), de azokhoz ezen kívül semmi köze nincs.
A pajzsmirigy a sejtekben lezajló anyagcsere-folyamatokat és oxigénfelvételt szabályozza, így az egész testre kihat a szerv működése. Jód hiányában a pajzsmirigy működése lecsökken.
pajzsmirigy légcső csecsemőmirigy tüdő
A csecsemőmirigy nagyon fontos szerve az immunrendszernek; sok fehérvérsejt képződik itt, de serdülőkor után a mirigyben gyakorlatilag leáll a termelés.
HERE
A nők petefészke és a férfiak heréi is termelnek hormonokat. Nem meglepő, de ezek a két nem közti különbségekért felelősek. A férfi nemi hormon (tesztoszteron) felelős például a sűrűbb testszőrzetért, arcszőrzetért, a nagyobb tömegű izomzatért. A női hormonok viszont a női jelleget alakítják, mint például a mellek. Amúgy mind a két fajta hormon jelen van mindkét nemben, csak mások az arányok.
PETEFÉSZEK
Régi vicc, hogy nyaralni megyek a Langerhans-szigetekre. Nos, ezek a szigetek nem a Csendes-óceánban, hanem a hasnyálmirigyben találhatóak. Itt készülnek a vércukorszintet szabályozó hormonok, mint például az inzulin. A vér cukorszintje nagyon fontos dolog, a sejtek ugyanis ebből a cukorból nyerik az energiát a működésükhöz.
A hormonok – többek között – a szerelemre is nagy hatással vannak. Bár az írók és zenészek inkább a romantikusabb oldalát domborítják a dolognak, az elszabaduló nemi hormonoknak igen nagy szerepe van abban, kibe, mikor hogyan leszünk szerelmesek. A szerelem tehát nem egészen vak, inkább hormonális.
12
Fejlo´´dés A kisbabák feje a testükhöz képest sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. Erre azért van szükség, mert az emberi agy hatalmas helyet foglal el, de meg is magyarázza, miért esnek, buknak annyit a kisbabák.
Nem minden ikerpár egyforma, mint két tojás. Ha két különálló petesejt termékenyül meg egyszerre, egymástól függetlenül, akkor két egészen különböző kinézetű gyerek születik. Akkor lesznek nagyon hasonlók, ha egy petesejt termékenyül meg, ami valamilyen okból kettóosztódik még a kezdetek kezdetén.
30 éves korunk után lassan elkezdünk veszíteni a magasságunkból, de nem egyforma mértékben. Ha valaki aktívan sportol, és odafigyel az egészségére, ez a csökkenés akár észrevehetetlen is maradhat még hosszú évtizedekig.
A magzat átlagosan 40 hetet tölt el az anyaméhben születés előtt. Ebben az időben egyetlen sejtből fejlődik hétről hétre. Ma már azt is tudjuk, hogy mikor melyik szerve, része alakul ki, így ultrahangos vizsgálatokon pontosan nyomon tudjuk követni a fejlődését.
Tavasszal minden gyorsabban no´´, mint az év többi szakaszában, még mi, emberek is.
S ejtjeink A DNS az az örökítőanyag, amelyben le van írva a sejtjeink tervrajza. Egy sejt születésénél mindig a sejtmagban található DNS-ből lehet kiolvasni, hogyan is fog az kinézni. Ha kiegyenesítenénk a spirál alakú DNS szálait, az olyan hosszú lenne, hogy elérne egészen a Plútóig.
sz nt
ő tüd
o cs
agy
vér
Az állandóan cserélo´´do´´ sejtjeink miatt minden másodpercben 25 millió sejt születik. Ez két és félszer több, mint Magyarország lakossága.
s
iz z ív
om
et öv
má j
vese
i zo
zö ms
hasnyálmir
vet
igy
Sejtjeink korántsem egyformák, sőt, igencsak változatosak. Ahány feladat, annyiféle sejtünk van. Egészen máshogy néz ki az agy neuronja, mint a máj sejtjei, vagy a vérben járőröző fehérvérsejtek, és mind egészen mást csinál; egymást nem képesek helyettesíteni.
Feltehetjük a kérdést, ha a sejtjeink állandóan újjászületnek, méghozzá pontosan ugyanúgy, ahogy voltak, akkor miért is öregszünk? Nos, az új sejtek születésekor becsúszik egy-két hiba. Másodpercenként 25 millió sejt nem születhet hiba nélkül. Ezek a kis hibák azután összeadódnak, és csak halmozódnak évről évre. Az öregedés pontos folyamatát azonban ma is vizsgálják a tudósok.
13
B o´´r
14
Az ember állandóan vedlik. Óránként akár 600 ezer hámsejtet is képesek vagyunk elhullatni, és még csak észre sem vesszük, hiszen a bőr belülről folyamatosan építi önmagát, és a hámsejtek is állandóan cserélődnek. A házipor azonban rengeteg elhullott hámsejtet tartalmaz, amit nem árt néha felporszívózni, mielőtt az atkák nagyon odaszoknának.
A bőr nem egyenletes vastagságú, sok helyen megvastagszik. A legvékonyabb bőrünk a szemhéjunk, amit ugye elég gyakran mozgatunk. Elég fárasztó lenne egy vastag szemhéjjal pislogni. A szemhéj olyan vékony, hogy az erős fény átszűrődik rajta.
Körülbelül ugyanannyi szőrszál fedi testünket, mint legközelebbi rokonainkét, a csimpánzokét. A szembetűnő különbséget az okozza, hogy az emberi szőrszálak többsége nagyon rövid és vékony, szinte észrevehetetlen. szőr felhám
idegvégződés szőrtüsző verejtékmirigy érhálózat bőr alatti szövet
Az izzadsággal hőt tud leadni a szervezet, ezen felül sok folyadék is távozik ilyenkor a verejtékmirigyekből. Ez önmagában nem büdös! Az izzadságnak attól lesz rossz szaga, hogy a bőrön lévő baktériumok kapcsolatba lépnek a folyadékkal, és különböző büdös vegyületeket termelnek.
15
Régi mondás, hogy aki sűrűn borotválkozik, annak egyre sűrűbben fog visszanőni a szőre a borotvált területen. Erre azonban semmilyen tudományos bizonyíték sincs; sőt, van, aki cáfolja is. Egy kutató évekig csak az egyik lábát borotválta, majd megnézte mi különbség a lábain növő szőr között: semmi sem volt.
A bőrünk színét nem a hámsejtek adják, hanem a bőr alatti pigmentsejtek. Ezek alapszíne születésünktől fogva adott, ezért vannak különböző bőrszínű emberek. Napozással kicsit sötétíthető a pigmentréteg, ez azonban nagyon hamar visszakopik.
A bőr a legnagyobb szervünk, még ha nem is gondolunk rá úgy, mint szerv. Valójában életfontosságú részünk. Megvédi testünket a külvilág hatásaitól, a kártevőktől, a sugárzástól, vírusoktól, a szennyeződésektől, meg úgy alapjában véve egyben tart minket.
Nem mindegy, milyen színű a hajunk. A szőkék haja ugyanis dúsabb, mivel több hajhagymájuk van, mint a barna vagy fekete hajúaknak. A legrosszabb helyzetben a vörösek vannak, nekik akár feleannyi hajhagymájuk lehet, mint a szőkéknek.
Ha elpirulunk, a gyomrunk belső felülete is elpirul, nem mintha bárki látná. Arra mondjuk kíváncsi lennék, milyen hosszadalmas és költséges kutatások vezettek erre a felfedezésre. Valaki gyomortükrözés közben randizott a tudomány érdekében? Romantikus este lehetett, de a lényeget megtudtuk. sebhely kollagénréteg
A mély sebek helyei megmaradnak akár életünk végéig is, pedig a hámsejtek folyamatosan cserélődnek, és a bőr újraépíti önmagát. Akkor miért a sebhelyek? Mert a bőr alatti kollagénréteg nem képes ilyen tökéletesen regenerálódni. A kollagénrétegnek a ráncok kialakulásában is szerepe van.
E mészt és
16
Egy ember élete során átlagosan 45 tonna élelmet vesz magához. Ez persze csak egy átlag, ennél lehet sokkal kevesebb, de sokkal több is. Mindenesetre érdemes odafigyelni, mennyit eszünk. Az is baj, ha keveset, az is baj, ha sokat. A gazdag országokban egyre nagyobb veszély az elhízás.
A gyomor belsejében egy nagyon erős sav, a gyomorsav végzi a lenyelt táplálék további bontását. Hogy ez a sav ne jusson vissza a szájba, a gyomorszáj zárja le az utat a nyelőcső felé. Ha ez a zár meglazul, a gyomorsav feljuthat a nyelőcsőbe, ami nagyon fájdalmas, hiszen a sav elkezdi marni a védtelen nyelőcsövet.
nyelőcső izomösszehúzódás falat
máj
epehólyag
Könnyen azt hihetnénk, hogy a lenyelt falat csakúgy lezuhan a nyelőcsőben, szinte halljuk a megrágott rántotthús-darab kétségbeesett jajkiáltását zuhanás közben. Valójában a falat letuszkolása is izommunkával jár, amit a nyelés vált ki, és végighalad az egész nyelőcsövön. A máj nem csak epét termelve vesz részt az emésztésben. Képes eltárolni azt a felesleges cukrot, ami a gyomorból szívódik fel, és ha leesik a vér cukorszintje, a máj beleengedi a tárolt cukrot a véráramba, és mindenki boldog.
epevezeték
Az epefolyadékot a máj termeli, és az epehólyagban tárolódik, majd a patkóbélbe ürül, hogy a vékonybélben segítsen lebontani a zsírokat, összefogva a hasnyálmirigy termelte folyadékkal. (A zsír lebontása elég macerás feladat.) hasnyálmirigy
lép
patkóbél A gyomor is itt van, csak nincs jelölve, mert kitakarná a hasnyálmirigyet. Elnézést kérünk a gyomor-rajongóktól, az élet nem mindig igazságos. Ráadásul a lép (jobbra) jelölve van, pedig nincs is szerepe az emésztésben.
A hasnyálmirigy nagyon fontos emésztőenzimeket termel és juttat a patkóbélbe. Ezek segítségével tudjuk megemészteni a zsírok egy részét, a keményítőt (például a burgonyában) és sok fehérjét is.