Őrség
kalj
a
Sopron
Fertő-tó
Nagykanizsa
Zalai-dombság
Zalaegerszeg
Zala
Szombathely
Győri-medence
a
un
iD
on
os
M
c
Veszprém
Bakony
Győr
Somogyidombság
Sió
Mezőföld
Dunaújváros
Pécs
Sár víz Szekszárd Szekszárdidombság Sárköz Mecsek
Dráva Dráva menti síkság
Kiskunság
Kecskemét
Pesti-síkság
Budapest
Gödöllői dombság
Vác
Mátra
Salgótarján
Eger
Mar os
Szolnok
Tisza-tó
ttő
Ke
s-
Dunántúli-dombság
Nyugati peremvidék
Kisalföld
Dunántúli-középhegység
Északi-középhegység
Alföld
Szabolcs
Nyíregyháza
öz ogk r d Bo
Nyírség
Körös-vidék rö
Kö
g
Debrecen Hajdúság
Sebes-Körös
Sárrét
Hortobágy
Zemplén
s Békéscsaba Körös-Maros köze
Körös
Nagykunság
Miskolc
Sajó
d
za
Cserehát ná He r
Tis
Aggteleki-karszt
Bükk
Jászság
Szeged
va
Villányi hg.
Kapos
Velencei-tó Székesfehérvár
Vértes
Érd
Budai hg.
Pilis
Esztergom Gerecse
Tatabánya
Duna
Ipoly Nógrádimedence Börzsöny Cserhát
gy
Baranyaidombság
Kaposvár
Kisbalaton
n ato Bal
Balaton felvidék
Mar
Alpo
a
e
Ráb
enc
al-m ed
Visegrádi hg.
bság
Szigetköz
Tolnai-dom
Za
Duna
ro Bo d
4 a
a
Tisz
Tisz Szatmár Sz am os
Alföld Magyarországot 6 földrajzi nagytájra szokás sorolni, ezek közül az Alföld messze a legnagyobb. Kicsivel több mint az ország fele ide tartozik. Ráadásul az Alföld egyáltalán nem áll meg az ország határainál. Folytatódik Romániában, Szerbiában, Horvátországban, de még egy kis területen Ukrajnában is. Igazából az Alföld fele határainkon kívülre esik, (többnyire Románia és Szerbia területére) de most ragaszkodjunk a magyar Alföldhöz. Sokan azonnal rávágják, hogy az Alföld nem más, mint a Dunától keletre fekvő síkság, és nem is tévednek túl nagyot. Az Alföld legnagyobb része valóban a Dunától keletre fekszik, itt találjuk a legismertebb területeit, mint a Hortobágy, a Nyírség, de itt folynak a tipikusan alföldi folyóink is, mint a tájat gyakorlatilag kettészelő Tisza, illetve mellékfolyói, mint a Körösök, a Maros. Az Alföld azonban ennél többet jelent. A Duna nyugati oldalán mindjárt ott a Mezőföld, amely egészen a Balatonig elhúzódik. Le sem tagadhatná, hogy az Alföld szerves része, még ha a folyótól egy magasabb emelkedő is választja el. Határában pedig valóban ott a Balaton legkeletibb csücske, így a magyar tenger valójában az Alföldhöz is kapcsolódik egy kicsit, Balatonkenese közelében. A Duna mentén egészen az országhatárig elkísérhetjük az Alföldet a folyó mind a két partján. Itt a kevésbé ismert Sárközt találjuk, de még ezzel sincs vége utazásunknak. Az országhatár déli részén a Dráva folyik a Duna felé (de csak az országhatártól délre ömlik abba bele), mentén pedig az Alföld furakodott be a dombok közé egészen hosszan. Északon pedig szintén a Duna mentén egészen Pestig felhúzódik a híres rónaság. Az Alföld tehát jóval nagyobb mint az elsőre gondolnánk, és sokkal változatosabb is. Az Alföld két legnagyobb folyója a Duna és a Tisza. Folyásuk, vízhozamuk nagyban meghatározza a tájat, mellékfolyóik szintén jelentősek. Állóvizeket azonban gyakorlatilag hiába is keresnénk az Alföldön. A Tisza-tó ugyan hatalmas kiterjedésű állóvíz, de valójában mesterséges úton hozták létre, gyakorlatilag kiásták a sekély medrét, hogy a Tisza mentén létrehozzanak egy víztározót, amely képes elnyelni tavasszal a folyón lezúduló rengeteg vizet, így a Tisza nem árad ki. Ezt leszámítva tehát csak a Szeged közeli
Fehér-tó, és a Duna közeli Szelidi-tó említhető, illetve a Tisza egykori kanyarulataiból kialakult hosszú, keskeny árterek állóvizeit. A víz azonban így is nagyon
Szürke gém és pórul járt törpeharcsa
Búbos banka, az országban március és szeptember között láthatjuk, télen Afrikába költözik.
5
fontos szerepet játszik az Alföld életében. Sok kisebb vízállás, folyóvíz, mocsaras terület alakult ki, amelyek Európa-hírű, sőt világhírű élőhelyeket alkotnak a vízimadarak számára. Sok faj egész évben itt él, de ugyanilyen fontos a költözőmadarak számára is,
A Tisza folyó az Alföld legfontosabb folyóvize. Régen a Tisza mentén gyakoriak voltak az árvizek, és a medre is sokkal tekervényesebb volt. Mára a medrét sok helyen kiegyenesítették, és az egykor vad Tiszát megszelídítettük.
6
amelyek évente ingáznak Észak-Európa és Dél-Európa, Afrika között, útközben pedig itt pihenve meg. A Hortobágy, a Kiskunság, a Körösök és a Tisza árterei végig a vadmadarak kiemelten fontos lakhelyei. (Az Alföldön négy nemzeti park is van [Kiskunsági, Hortobágyi, Körös–Maros, Duna–Dráva menti], illetve több tájvédelmi körzet.) Az Alföld domborzata – hihetetlen de igaz – kellőképpen egyhangú. Petőfi nem viccből használta a végtelen Alföld kifejezést, ugyanis az Alföld gyakorlatilag teljesen lapos. A legmagasabb és legalacsonyabb pontja között sincs nagyobb különbség 100 méternél. A legmagasabb részek a homokos talajon alakultak ki, mint például a Nyírség. Itt a szél képes volt nagyobb buckákat összefújni homokból. Az alföldi ember itt már jogosan szédülhet, más tájakon ez a magasság említésre sem méltó. Ez a végtelen sík vidék egyúttal kialakulásáról is sokat mesél önkéntelenül. Ősi folyók hordaléka ülepedett itt le hatalmas területen, és aki látott már a porban elfolyó vizet könnyen ráismerhet a jelenségre. A vízben ugyanis egyenletesen ülepszik le a por, majd a nedvesség elszivárgásával ottmarad a tökéletesen sík üledék. Ami a hegymászók rémálma, az a parasztok paradicsoma – akár szó szerint is értve. A sík vidék közismerten jó mezőgazdasági terület, hatalmas táblákban vetik a gabonaféléket, de bármit, amire kereslet A tiszavasári Fehér-szik egy lefolyástalan szikes (ősszikes) vízállás, időszakos tó. Vize nagyon szikes, és mivel nem táplálja folyó – csak a talajvíz és a csapadék –, nyár végére szinte mindig kiszárad. Nagyon fontos élőhelye a madaraknak. Háttérben már a tokaji Nagy-kopasz csúcsa.
A szürkemarha ősi magyar fajta, korábban nagyon nagy számban tartották őket az Alföld legelőin. Sok állat a bécsi vásárokra is eljutott.
A Duna Sárköznél. Itt található a legnagyobb összefüggő dunai ártér, amit sokan Gemenci erdőként ismernek.
van. A Békés és Csongrád megye környékét nem véletlenül hívják az ország éléskamrájának, az itt megtermelt gabonafélék, zöldségek, és a takarmányon felnevelt állatok miatt. Korábban a szarvasmarha, juh tartása volt évszázadokig a legfontosabb megélhetési forrás, amely saját hagyományokat, életstílust alakított ki. Az Alföld mélye sem rejteget túl sok értékes ásványt. Napjainkban talán a legjelentősebb a termálvíz, amelyre egyre több városban építenek ki gyógyfürdőket. Ebben Hajdúszoboszló volt az egyik első, mára azonban Gyula, Makó, Nyírbátor, Nyíregyháza is felzárkózott. Ne felejtsük el azonban, hogy foltokban fontos földgáz és kőolaj lelőhelyekre is bukkanhatunk az Alföldön. Az Alföld nagyvárosai közül Debrecen – az ország második legnagyobb városa – a Hajdúság központja. Szolnok, Szeged a két Tisza-parti nagyváros szintén fontos gazdasági és kulturális központjai a régiónak. Békéscsaba és környéke mai napig az élelmiszeripar otthona, míg Kecskemét, Cegléd a Kiskunság képviselője. Baja már a Duna környékén fekszik, míg a Me-
zőföld legnagyobb városai Szekszárd, Dunaújváros és Székesfehérvár, az utóbbi kettőt ritkán említik alföldi városként. (Nem beszélve arról, hogy Pest, illetve a Pesti síkság is az Alföld része, de a fővárost mégsem kezeli senki alföldi városként.) A városok után fontos megemlíteni a hagyományos kistelepüléseket és a tanyákat is, amelyek évszázadokig voltak a vidék lakóinak legfontosabb lakhelyei. A mezőgazdaság ugyanis megkövetelte, hogy a gazdák lehetőleg közel lakjanak földjeikhez, így rengeteg egyedülálló tanya hálózta be a hatalmas síkságot. A kemény, elszigetelt élet az itteniek kultúrájában is érződik, amely pontosan olyan szerteágazó, mint maga az Alföld. Mára leginkább a gulyások, juhászok világa őrződött meg, korábban azonban a halászat és a vízhez kötődő életforma is meghatározó volt, hiszen a folyók szabályozása előtt az Alföld nagyobbik része mocsaras, ingoványos terület volt. Ma már elképzelni is nehéz, de pár száz évvel korábban akár az Alföld fele is lakhatatlan mocsaras terület volt, ahova csak a környéket jól ismerők merészkedtek be.
A Tisza tavat (más néven Kiskörei víztározó) 1973-ban kezdték el feltölteni, és 20 évig tartott a folyamat. Ma az ország második legnagyobb tava, és persze a legnagyobb mesterséges tavunk. Nagyon fontos élőhelye a vízimadaraknak.
Mezőföld, az Alföld Dunántúli folytatása. A köztudatban az Alföld úgy jelenik meg, mintha a Duna egy éles vágással véget vetne neki, pedig jelentős területek tartoznak hozzá a Dunántúlon is. (Még a Dráva vidéke is az Alföld része.)
7
Északi-középhegység Az ország északkelet felét tölti ki az Északi középhegység nagytája. Hegyek és dombok igen változatos vonulata ez. A pár száz méter magas dombvidékektől az ország legmagasabb pontjáig itt minden megvan. Egyes kőzetei több száz millió évesek, míg szomszéd-
hegység csúszik át a határ innenső oldalára: ez az Aggteleki-karszt, amelyet az egyszerűség kedvéért az Északi-középhegység részeként tárgyalják. Sokan úgy tudják, hogy a két hegyvidékünk között (Északi- és Dunántúli-középhegység) a Duna a ha-
Szanda közelében, Cserhát A Naszály vonulata a nógrádi várból. A mészkő hegység Vác közelében áll, egyesek a Cserháthoz sorolják, mások önálló egységként tekintenek rá.
Hollókő (Cserhát) ófaluja a világörökség része. Két utcáján is tökéletes állapotban maradtak fenn az egykori épültek.
jukban alig 10-20 millió éves sziklák állnak. Mészkő és vulkáni kőzetek váltják egymást, hol kitűnő borvidéket, hol káprázatos cseppkő barlangokat hozva létre. A középhegység több ponton átnyúlik az északi Szlovákiába, mint például a Zemplén hegységnél. Máshol azonban épp a szlovákiai Gömöri Karszt 8
tárvonal. Ez nem teljesen igaz. A Visegrádi-hegység ugyanis a Dunántúlon van, de vulkanikus kőzete a Duna túlpartján fekvő Börzsöny építőanyagával rokonítható, így Visegrád is az Északi nagytáj része. A Duna bal partján már a „klasszikus” északi nagyfiúk állnak. A sort a Börzsöny kezdi, vulkanikus kőzetei közül a Csóványos tör a legmagasabbra (969 m). Keletre a Cserhát dombjai váltják a magas hegyeket. A lekopott, öreg dombvidék szerteágazó és kiterjedt, egy hosszú szakaszon szinte belesimul az Alföldbe (Gödöllői-dombság), míg a szlovák határ felé egy 729 méter magas heggyel készült, itt áll a Karancs. (Itt találtak a közelmúltban barna medve nyomokat is.) Keletebbre folytatva utunkat a Mátrában találjuk magunkat. A fiatal vulkanikus hegység az ország legmagasabb pontjának, az 1014 méter magas Kékestetőnek az otthona. Ezt talán mindenki tudta, azt viszont már biztos kevesebben, hogy nem a Mátra számít a legmagasabb hegységnek az országban. A Kékestetőn kívül van még néhány igen magas csúcsa,
Tarnavidéke Tájvédelmi Körzet, a Bükk hegységétől északra.
A Rudabányai bányató a egykor itt virágzó bányászat emléke. 1985-ig itt üzemelt az ország utolsó vasércbányája.
Falu (Keresztéte) a Csereháti dombok között. Cserehátot sokan keverik a Cserháttal.
Az egerszalóki „sódomb”. A mélyből feltörő forró gyógyvíz nagyon sok ásványi anyagot hoz magával, amelynek nagy részét a felszínre érve lerakja. Így alakult ki a sódomb, ami nem só, hanem inkább mészkő.
Tokajnál az Északi-középhegység szinte belenyúlik az Alföld mezejébe. Az itteni vulkanikus kőzeteken nevelt szőlőből kiváló minőségű borok készülnek.
de összességében nem magas. Keleti szomszédja, a Bükk-vidék azonban tele van 900 méter körüli csúcsokkal. Középső részét egy hatalmas fennsík tölti ki, legmagasabb pontja a 960 méteres Szilvási-kő. Legészakabbra az önálló Aggteleki-karszt hegyei húzódnak, világhírű cseppkőbarlangok otthona. A Cserehát dombjai után a Tokaji hegység és a Zemplén következik, amivel elértünk a hegyvidék keleti végéhez. Az Északi-középhegység korábban fontos bányavidék volt. Lignit, barnakőszén a mai napig található, korábban rezet, vasércet, aranyat, ezüstöt is bányásztak. Bükkerdő valahol a Bükk-vidéken. Nem véletlenül vált névadóvá ez a fafaj. Kiválóan érzi magát az alacsonyabb hegységeinkben, sok helyen uralkodó fafaj.
9
Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység mellett hazánk másik nagy hegyvidéke a Dunántúli-középhegység. Szinte átlóként szeli át a Dunántúl zömét, hegységei tagoltak, egymástól különállóak, kőzeteikben és kialakulásuk szerint sem mindig rokonok. Egyes elemei töredezett hegységek maradványai, máshol sasbércek, vulkanikus kúpok emelkednek magasra, míg gyakori hogy a magasabb részeket mély völgyek, medencék választják el egymástól. Ez az egyetlen olyan földrajzi táj, amely teljes mértékben az ország határain belül foglal helyet. Nyugatról keletre haladva a Keszthelyi-fennsík nyitja meg a sort, a Balaton északi partjaitól kissé nyugatabbra. Dolomitban gazdag tömbje erősen karsztosodott, mély völgyek, barlangok és felszíni karsztformák váltják egymást, de a bazaltos területei is említésre érdemesek. A Balaton-felvidék változatos táján egymást követik a kisebb-nagyobb medencék, köztük pedig a 3-400 méter magas dombok. Voltaképp fennsík ez is, de olyan sok helyen lepusztult már az eredeti talaj, hogy sok helyen inkább látszik völgyekkel tagolt dombságnak. A mészkő és a vulkanikus kőzetek itt is váltják egymást, sok geológia érdekességet hátra hagyva. (A beékelődő Tapolcai medence a híres tanúhegyeivel viszont a Dunántúli-dombság része!) A Bakony két részre (déli és északi) osztható, ez az ország legnagyobb kiterjedésű hegysége. Karsztosodott röghegység, mély árkokkal, sűrű erdőkkel és patakokkal. Tovább kelet felé megérkezünk a Vérteshez. (Legmagasabb pontja 487 méter.) A dolomittömbökből álló hegyek igen változatos élővilágnak adnak otthont. Délre már a Velencei-hegységhez érünk, míg a Vértes északi oldalán a Gerecse már eléri a Duna folyását. Valamivel magasabbra tör mint a Vértes, de nem is a magassága miatt érdekes, hanem a karsztosodott mészkőformációi miatt. Löszös talaja azonban igazán lakhatóvá, barátságossá teszi. Ez már a Dunazug hegyei, amely a Pilisben, tőle délre pedig a Budai hegységben folytatódnak. Izgalmas, hullámzó hegyvidék ez, amely nemcsak a felszínen, de a mélyben is rendkívüli izgalmakat rejt. A Budai-hegység alatt nem csak kiterjedt barlangokat találunk, de rengeteg termálvizet is, amely táplálja a Budai fürdőket. 10
Vértes
A régió egyik legfontosabb ásványkincse a bauxit, az alumínium alapanyaga. Ez komoly sebeket okoz a természetben, mivel nem a mélyből ássák ki az ásványt, hanem a felszínről, a talajjal együtt.
Sokorói-dombság a nagytáj északnyugati nyúlványa, a Kisalföld testébe ékelődik. Legismertebb települése Pannonhalma.
Dunántúli dombság Nagy vonalakban fogalmazva a Balaton és a Dráva síksága közötti terület a Dunántúli-dombság. Mint neve is mutatja, nagyrészt valóban dombságok egymás utáni füzére, de a Mecsek és a Villánynak köszönhetően hegységeket is találunk itt, de jelentős a sík területek nagysága is. Összességében mégis talán az egyik legegységesebb nagytájunk. Az egymást követő dombságok hasonló adottságokkal bírnak, hasonló magasságig emelkednek, éghajlatuk sem különbözik túlságosan, persze csak nagy vonalakban. Itt érződik leginkább a délről beszivárgó mediterráneum hatása, amely nagy hatással van a táj élővilágára, különösen a növényzetre. A dombság az országos átlagnál jóval több folyó és állóvízzel bír, még ha ezek ritkán érik el az országosan jelentős szintet. A Boronka és a Baláta-tó (ősláp) például kiemelten fontos és gazdag természetvédelmi területek. Nyugatról keletre sokan a Zalai-dombsággal kezdenék a sort, ám az a Nyugati-peremvidék nagytájhoz lett sorolva, így az első régió mégis a Balaton-medence. A tavat kísérő térség legismertebb tagja a KisBalaton, napjainkban is éledő kiterjedt mocsárvilágával fokozottan védett terület. Nemcsak az itt élő madarak és vízi állatok, de az egész Balaton szempontjából fontos a terület megóvása. A tó északi partján találjuk a Tapolcai-medencét, a híres bazaltos tanúhegyek otthonát. A Balatontól délre, a Nagyberek egykor a tó ártere volt. Innen délre, érkezünk meg a Belső-Somogyi dombsághoz. Nagyrészt homokos dombok, a Marcali-löszhát, és a mélyebb részeken mocsarak alkotják. Kelet felé haladva északon a Külső-somogyi dombok fogadnak, melyek magasabbak a Belső-somogyiaknál, de így sem érik el a 400 métert. Délen a Zselic vidéke szintén hangulatos dombokkal, erdőkkel és értékes élővilággal várja a látogatókat. Az már a Tolna-Baranyai-dombság otthona, amelybe a Mecsek mészkőhegysége is található. Sokat megélt már a hegység, ez felszínén is meglátszik. Éghajlata kis távolságokban is egészen eltérő növényvilágnak ad otthont. A Mecsek és a Villányi-hegység közé ékelődött a Baranyai-dombság közkedvelt túrázóhely, ahogy a mészkő Villányi-hegység is. Leginkább boráról híres, amelyhez a hegység kellemes klímája is szükségeltetik.
Zselici dombok
A Balaton partjait nagyrészt a Dunántúli-dombság foglalja el. A hatalmas tó Európa legnagyobb állóvize közé tartozik.
Hévíz, az ország talán legismertebb termálfürdője egy természetes termál-tavat vesz körül. A meleg víz a mélyből tör elő, ásványi összetétele alapján igazi különlegesség.
11
Kisalföld
12
A Duna egy terebélyes síksággal érkezik meg az országba, ez, vagyis a határokon belülre eső rész a Kisalföld. A Szigetköz, a Hanság, a Fertő-tó vidékén járunk, így nem nehéz belátni, a vizek földjére lépünk. Nyugatról az országba lépve a Győri-medencében találjuk magunkat. Itt fekszik a rapszodikus életvitelű Fertő-tó is, amely kiemelten fontos élőhelye a vízimadaraknak. Bár a tó nagy része az osztrák oldalra esik, magyar területen is bőven van miben gyönyörködni. Hatalmas nádasok veszik körül a tó víztükrét szinte mindenhol, így a magyar oldalon a sekély tavat gyakran nem is lehet látni. A Hanság valaha végtelen mocsár és lápvidék volt, amely szerves egységet alkotott a Fertő-tóval. A folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása után a Hanság ma csak árnyéka önmagának. Nagy részét beszántották, de a fennmaradt természetes élőhelyek a mai napig képesek voltak
között. A Mosoni-Duna fattyúág, egy hosszas kacskaringózás után tér csak vissza a főágba, közben érintve Győrt. Egy hamisítatlan holtágas, folyóvizes, mocsaras és lápos világot hozott létre. A folyószabályozás ugyan érintette a környéket, de szerencsére a főág a szabályozott folyószakasz. A Kisalföld kelet felé követi a Dunát, gazdag alföldet terítve a környék nagyvárosai alá. A Kisalföld déli részén a Marcal-medence völgyei, folyói és dombjai állnak. Rába és Rábca (Répce) vidéke ez, de ide tartozik Somló bazalthegye is, amely elég magányosan, távolra került badacsonyi rokonaitól. A Tóköz már újra a lápos mocsaras emlékű síkságok közé tartozik. Egykor a Hansággal szinte együtt élt, ma ez a vidék is a vizes rehabilitálást várja.
Szigetköz
Hanság
megőrizni a Hanság eredeti hangulatát. A legújabb környezetvédelmi elképzelések szerint a lecsapolt területek egy részét vissza kell adni a természetnek, így várhatóan a jövőben a Hanság is nagyobb területeket hódíthat vissza. A hatalmas mocsárvidék az itt élő emberek életét is meghatározta. A földművelés és állattenyésztés mellett a vízi emberek, a halászok, pákászok, nádvágók és a többi ehhez kapcsolódó mesterség művelői között sajátos kultúra érlelődött. Északon a Szigetközt találjuk, az északi Öreg-Duna (már Szlovákia területén) és a déli Mosoni-Duna
Szélturbinák és szántó Bábolna közelében, Győr–Esztergomi síkság
Nyugati peremvidék
Dobronhegy, a Zalai-dombságban, Zalaegerszeg közelében. A területet sokan a Dunántúli-dombság részének tekintik.
Az ország nyugati határvidéke több önálló tájegység összevonásából keletkezett. Többen, mint Alpokalját ismerik, amely nagyrészt a Soproni- és a Kőszegi-hegység körüli hegységeket jelenti. Az Ausztria felől ideérő Alpok pusztán ízelítőt ad számunkra, milyen is az igazi magashegység. Éghajlata hűvösebb, csapadékosabb mint az országos átlag. A Kőszeg melletti Írott-kő a 882 méter magasságával a Dunántúl legmagasabb pontja. A nagytájhoz tartozik az Őrség és a Vend-vidék dombjai is, vagyis a Vasi-hegyhát. Az Alpok közelsége természetesen itt is mérvadó. A csapadékban gazdag terület felszíne erősen tagolt, mély völgyek és dombhátak, lejtők váltják egymást, a leggyakrabban erdőkkel borítva. Nagy számban élnek itt szlovének is, akiknek sajátos kultúrájuk alakult ki az évszázadok alatt. Innen keletre a Kemeneshát már amolyan átmenet a Dunántúli-középhegység fel. Kevésbé csapadékos, több a napsütéses órák száma is. Dombjait ma is az Alpokból ideszállított vastag kavicsréteg fedi, amelyre sok helyen lösz települt. Egykor végtelen erdők otthona volt, és a szomszédos mocsarak között amolyan hídként szolgált az országban. Legdélebbre a Zalai-dombság esik. Hosszú, észak-déli irányú völgyei között széles és lankás dombhátak követik egymást. A dombság nem csak élővilága miatt érdekes (holott a Göcseji dombok között a déli fajok szép számban vannak jelen), hanem a mélyben rejtőző értékek miatt is. Korábban jelentős földgáz és kőolaj kitermelés folyt a dombok között, és a mai folyik a termelés. A nagytáj híres az őrségi és a göcseji népi építészetéről is, amely különös gazdagságban maradt fenn.
Soproni-hegység, Alpokalja
Kilátó az Írott-kő tetején, Kőszeg közelében. Az osztrákmagyar határ az épület belsejében fut végig, jelölve is van. A rendszerváltás előtt elzárt terület volt, ma már szabadon látogatható.
13
Salgótarján
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Esztergom
Vác
Zemplén
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Székesfehérvár
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét
Az Északi-Középhegység keleti vidékén járunk. Itt találjuk meg a Zemplént, vagyis a Zempléni-hegységet. A hegységet délről a Tisza és Tokaj határolja, keletről és északról az országhatár, míg nyugatról a cserehát dombjai választják el a Bükk-vidéktől. A vidék változatos, történelmi, kulturális és természeti értékeiről is híres. Borvidék, hegyek, dombok otthona, gyönyörű várak és számos alig ismert szépség otthona a Zemplén. Éppen ezért a Zemplénben bárki megtalálhatja a számára kedvező kikapcsolódást. A hegyei nem túl magasak, így kezdő vagy hobbi túrázók is bátran nekivághatnak. (A száz legmagasabb magyar hegycsúcsból csupán 4 található itt.) Aki azonban kalandra és erőfeszítésre vágyik, szintén megtalálhatja a nehezebb sziklásabb terepeBékéscsaba
Szekszárd
Pécs
Szeged
ket, amelyek már kifognak az egyszerű arra tévedő vándorokon. Vizei szintén kétarcúak. A Bodrog, a Hernád, és a kisebb hegyi patakok halban gazdagok, a csendre vágyó horgászok közkedvelt kiránduló helyei. A vadabb részeken azonban a vadvízi evezősöké a terep, akik jó ha mindenre felkészülnek. Egy-egy örvény még a gyakorlottabb kenusokat is komoly bajba sodorhat. A Zemplén egykori földesúri várai között szintén nagy a különbség. Van amelyiket alig lehet megközelíteni, van amelyikhez már kiépült aszfaltút vezet, és étteremmel, szervezett programokkal várja a látogatókat. A hegyek mélyén pedig az egykor volt kolostorok romjaira bukkanhatunk gyakorlott
Sólyom-bérc sziklái. Háromhuta közelében
A Megyer-hegyi tengerszem. Valójában elhagyott bányató, így már érthetőek a nagyon magas és függőleges falai, és a teljesen szabálytalan formája. Egykor jó minőségű malomköveket bányásztak itt.
A kékedi Melczer-kastély saroktornyos, belsőudvaros épülete.
14
A Nagy-Milic, amely a szlovák-magyar határon áll. A hegység legmagasabb pontja is itt található, 895 m. Geológiailag ugyan a szlovák Szalánci-hegység tagja, de a közvélemény „befogadta” mint a Zemplén részét.
vezetőkkel. Ugyancsak hiába keresnénk egyedül a hegyi kristályt, nemes opált, de a rutinos helyi vezetők segítségével bárkiből sikeres ásványgyűjtő lehet. (Korábban a Zemplénben – a Felvidékhez hasonlóan – több helyen nemesfémeket is bányásztak. A térség kulturális öröksége is jelentős. Vizsolyban készült az első magyar nyelvű Biblia, míg a környék legnagyobb városa, Sárospatak évszázadok óta kollégiumáról és váráról híres, amely sokáig a Rákócziak otthona volt. Az impozáns épület ma az ország egyik legnagyobb vára, középkori eredetű lakótornyát mindenki felismeri. A Zemplén kastélyai közül kiemelkedik a füzérradványi Károlyi kastély, amely egy egyre impozánsabb botanikus kertre néz alá. A Zempléni-hegység déli fele a Tokaji borvidék része. A leghíresebb magyar borvidék világhírnévre tett szert. A névadó kereskedelmi központ, Tokaj ugyan a hegyektől viszonylag távol, a Tisza partján fekszik, de ahogy haladunk északra, jócskán találunk a vulkanikus kőzeteken kialakult löszös hegyoldalakban szőlőültetvényeket. Mád, Tarcal, Tolcsva a bortermelés további híres települései.
Kopasz-hegy Tokaj lábánál. Könnyű felismerni a tetején álló TV toronyról, de a közelében hasonló méretű másik hegy nincs.
Hagyományos borospince-sor Hercegkúton, Sárospatak közelében. A Zempléni-hegység nagy része alkotja a tokaji borvidéket, ahol már évszázadok óta világhírű bor készül. A névadó település a Tisza-parti Tokaj, ahol a Zemplénből érkező Bodrog a Tiszába ömlik. Így válhatott a település a hegység legfontosabb kereskedő központjává. A város mellett áll a híres Kopasz-hegy, Tokaj vulkáni kúpja, sokat emlegetett szőlőtermő oldalaival. Viszont a Zemplén többi hegye is vulkáni eredetű, így a jó tokaji bort adó szőlők nagy részét a településtől messzebb termesztik.
A hollóházi porcelán egykor szebb napokat élt meg. A környék kaolin bányászatára épülő porcelángyár 1831 óta készít porcelánt. (A manufaktúra már 1777-ben megalakult, mint üveghuta). Napjainkban az ország legismertebb porcelángyárai közé tartozik.
A Zemplén híres az egykori földesúri várairól. Regéc, ma nagyrészt rom, Boldogkői vár (képen) viszonylag jó állapotban maradt fenn, míg a Füzéri várat jelentősen újjáépítik. Ezek a kisebb alapterületű várak a török idők előtt épültek, földesúri birtokok voltak, és a magyar történelemben nagy szerepet nem kaptak (Noha Füzéren a Szent koronát is rejtegették). Sárospatakon és Szerencsen azonban (bár nem ilyen festői környezetben) nagyobb méretű jelentős várak állnak.
15
Salgótarján
Esztergom
Győr
zprém
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Székesfehérvár
Aggtelek
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét
Békéscsaba
ár Szekszárd
Pécs
Az Aggteleki Nemzeti Park cseppkőbarlangjai méltán világhírűek. A nagyobb barlangok nemcsak méretükkel, de a bennük megjelent cseppkövek és egyéb képződmények formavilágával is kitűnnek a hasonló éghajlati körülmények között létrejött barlangok közül. A barlangrendszer nem áll meg az országhatáron, és a szlovák határ túloldalán még jócskán folytatódik. Együttes neve a Baradlai-Domica barlangrendszer, amelynek jelentős része világörökségi helyszín. Az aggteleki hegység természetesen mészkőből áll, amely megfelelő kémhatású víz hatására oldódni kezd, azaz karsztosodik. Az itt található barlangok nagy részét a kőzeSzeged
tekbe beszivárgó csapadékvíz akár évmilliókig tartó munkájának köszönhetjük. Az egyre szélesebb repedésekben föld alatti patakok folytak, tovább vájva a járatokat, majd a felülről beszivárgó víz egyenként, cseppenként hozta létre az üregekben a jól ismert cseppkövek nagy részét. A legnagyobb és legismertebb barlang a 25 km őszhosszúságú Baradlai-Domica barlang (egy szakasza átnyúlik Szlovákia területére.) Ez a legjobban feltárt, legrégebben megismert, és formakincsében is talán a leggazdagabb barlang nem csak Aggtelek közelében, de a mérsékelt övi éghajlaton talán világszerte. A Béka barlang a helyszín második leghosszabb barlangja. Szintén cseppkövekben gazdag járatok alkotják, illet-
A Baradlai-barlang, az egyik legnagyobb és legismertebb aggteleki barlangrendszer.
16
ve a barlangászok számára kész tanulmány, mivel az egykori víz alatti patak mederváltozásait, kanyarulatait nagyon jól le lehet követni. A Földvári-barlangot majdnem szó szerint elhordták, mivel a területen kőfejtő volt. E munkálatok közben akadtak rá az ásvány-
kiválásokban gazdag barlangra is. A környezetét meghagyták, így majdnem egészében fennmaradhatott a barlang is. A Rákóczi-barlang két nagyobb teremből áll, amelyeket egy hasadék köt össze. Ma is földalatti tavak borítják a barlang alját. A Kossuth-barlang is aktív barlang, azaz járataiban ma is föld alatti patak folyik. A főjárata cseppkövekben és borsókövekben gazdag. A Vas Imre-barlang üregrendszere összetett, több emeletes képződmény. Föld alatti patakja időszakosan ma is aktív. Formakincsére jellemző a lefolyásos cseppkövek nagy száma. Ősállatok maradványaira is rábukkantak a barlang termeiben. A mélyben rejtőző szépségek mellett számos felszíni karsztformát is találhatunk a környéken. Dolinák, víznyelők, töbrök, karrszántások teszik változatossá a tájat.
A cseppkőbarlang bejárata Aggteleknél
Béke barlang hossza 7183 m, cseppkövekben gazdag. Magas páratartamú levegőjében sok a kalcium, így gyógyhatású a légúti bajokra.
A Rejtek ág a kiterjedt Baradlai barlang egy 1250 m hosszú mellékága. Ma is aktív patakja van, és számos érdekes képződménye.
Vass Imre barlang, 2185 m hosszú. Sok fehér és áttetsző cseppköve van, illetve nagy kiterjedésű termei, ami a barlang hasadékjellegére utal.
A Kossuth barlang 1610 m hosszú, és cseppkövekben nem olyan gazdag, mint a többi szomszédos barlang. Ellenben patakjának vize melegebb, mint az várható lenne, tehát bizonyosan kapcsolatban áll valamilyen mély karszt képződménnyel.
17
Salgótarján
Esztergom
Győr
zprém
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Székesfehérvár
Bükk
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét
Békéscsaba
ár Szekszárd
Pécs
A Mátra és a Borsodi-medence között találjuk meg a Bükköt, vagyis a Bükk-vidéket. Magyar viszonylatban a magas hegységek közé tartozik, csúcsainak átlagmagassága meg is haladja a szomszédos Mátráét, ám a sors úgy hozta, hogy épp a (két) legmagasabb csúcs került át a szomszédba. Ez persze nem von le semmit a Bükk szépségéből, végül is nem egy magassági versenyben vagyunk. A Bükk így is összetett vidék, amelyhez a természet igencsak változatos és lenyűgöző alapot biztosított. A Bükk hegység anyaga mészkő, ami több helyen jelentősen karsztosodott, a felszínen és a mélyben egyaránt. A hegység közepét a Bükk-fennsík adja. Ez egy nagyjából lapos tetejű fennsík, amelyet több oldalról meredek hegyek, vagy éppen szikSzeged
lafalak (Istállós-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő) vesznek körbe. Magát a 700-800 m magas fennsíkot a Garadna völgye szeli ketté. A Bükk vidék az ország legnagyobb összefüggő erdősége, a leggyakoribb fája pedig nem is lehet más, mint a Bükk. (Találunk fenyveseket is, de ezek mind telepített erdők. Magyarországon a legmagasabban fekvő élőhelyeket még a bükk uralja.) A látogatók elől elzárt ős bükkösök ma is őrzik a érintetlen természet varázsát. Az emberi beavatkozás a Bükk más tájain azonban egészen különböző módokon van jelen. Sok helyen alig észrevehető, míg máshol éppen új élőhelyeket teremt (rétek, kaszálók), de sajnos van, ahol különösen szemet bántó a dolog: ez a kőfejtők, és a lecsupaszított, kivájt sziklák(, például Bélapátfalva környékén). Legmagasabb pontja a 961 m magas Szilvási-kő.
Fehér-kő szikláinak csúcsán, Lillafüred közelében. A helyszín a sziklamászók körében is nagyon kedvelt. Függőleges sziklafala igazi kihívás.
18
A lázbérci víztározó a Bükkháton, a Bükk és a szlovák határ között. A víztározó nagyban felel Miskolc ivóvizéért.
A felszíni erdőségek, sziklák és hegyeken túl a karsztjelenségek is figyelemre méltóak. Ez pedig a mélyben is folytatódik. A Bükk barlangjai igen sokfélék, összesen 1100-at tartanak számon (ebben persze benne vannak a néhány méteres barlangok, lyukak is). Legismertebbek a cseppkövekben gazdag Szent István-barlang, az igazi világkülönlegesség mésztufa Anna-barlang. Az ember mindig kedvelte a Bükk remek adottságait. A Suba-lyuk, a Szeleta-barlang és az Istállós-kői-barlang bizonyítottan ősemberek lakhelye volt. Később az iparosok, kézművesek vették birtokba a fában és egyéb nyersanyagokban gazdag tájat. Ma két nagyváros fekszik a nyugati és a keleti szélénél, Ezek Eger és Miskolc. Két egészen különböző hírű város. Eger a történelem, a hagyományok, a bor otthona, míg a jóval népesebb Miskolc az ipar,a fejlődés a modernitás városa. Mind a kettő igaz, persze mind a két leírás klisékre épül, mindazonáltal nagyon jól jellemzi a térség kettősségét. Az egri borvidék, Az Egri csillagok kora jól megfér a szintén több száz éves hagyományokra visszanéző iparral.
A Fátyol-vízesés a Szalajka völgy, a Bükk egyik legismertebb kirándulóhelye. Fő attrakciója a völgyön végighaladó Szalajkapatak. Egy részen látványos mészkőteraszok alakultak ki, ez a Fátyol-vízesés, de a völgy számos más érdekességet is kínál. Közismert a hely pisztrángfarmja és a füstölt pisztráng.
Lillafüred neoreneszánsz palotaszállója és a Hámori tó. A szálló 1929-re készült el. A tavat jóval korábban, 1812 körül mesterségesen hozták létre, hogy a közeli újmassai hámort táplálja energiával a hozzákapcsolt vízimalom.
Dédesi várhegy
A Bükk mindig a ipar egyik fontos hazai helyszíne volt. Az Újmassai őskohó 1813-ban épült, és 1866-ig üzemelt. Napi 1300 kg vas kiolvasztására volt képes. Európában is ritkaság, hogy ilyen szép állapotban fennmaradhatott, persze a XX. században már renoválták. A kohó mellett több fémfeldolgozó létesítmény is üzemelt, köztük hámorok, szögverő is.
19
Salgótarján
Esztergom
Győr
zprém
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Székesfehérvár
Mátra
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét
Békéscsaba
ár Szekszárd
Pécs
A Bükkhöz nyugati szomszédja a Mátra hegysége. A Mátra tömbje is – a Bükkhöz hasonlóan – jól körülhatárolható, mintha egy sziklából faragták volna ki – kis túlzással persze. A két szomszédos hegység között azonban jóval több a különbség, mint azt ezután gondolhatnánk. A Mátra kőzeteit sokkal nagyobb részben vulkanikus eredetű kőzetek alkotják, szemben a Bükk több száz millió éves mészkő, homokkő és dolomit köveivel. Ebből már nyilvánvaló, hogy a Mátra fiatalkora is egészen máshogy nézett ki. Hatalmas vulkánkitörések alapozták meg a mai táj formáit, méghozzá nem is olyan régen, alig 13-20 millió évvel ezelőtt. (Ezzel szemben a Bükk egyes rései több mint 2-300 éves mészkövekből állnak.) A hegységet tehát keletről a Bükk határolja, a két hegység között pedig a Tarna folyik. Délről szép lassan beleereszkedik az Alföld síkságába (Mátraalja), nyugatról már a Zagyva folyó választja el a Cserháthoz tartozó dombság, míg északról a Mátralába meredekebb hegylábait a zagyva felső folyása vágja el az attól északabbra lévő dombságtól. A fiatal vulkáni csúcsok között találjuk meg az 1014 m magas Kékes-tetőt, hazánk legmagasabb pontját. És az egyetlent, amely 1000 m fölé emelkedik. Második legmagasabb pontja már 965 m magas Galyatető, a szépen felújított kilátóval, ahol akár meg is alhatunk egy éjszakára. A Mátrát túlnyomórészt sűrű erdők borítják, fenyőkkel Szeged
Andezit tömbök Mátraháza közelében is a hegység komoly vulkanikus előéletéről tanúskodnak.
csak telepített erdőkben találkozhatunk, uralkodó fafajtája természetesen a bükk és a tölgyfélék. Jelentősebb állóvize nincs, ellenben sok patak halad lefelé a Tarna és a Zagyva irányába. A fiatal vulkanikus kőzetekben barlangokkal is alig találkozunk. A Mátra mindig a bányászat és az ipar területe volt. Korábban vasércet, nemesfémeket, szenet is bányásztak, de a kőfejtői is évszázadokig ellátták építőanyaggal a környéket. A recski andezit bánya ma is működik. A lignit kitermelése (külszíni fejtéssel) ma is tart, ami mellé Visontán hőerőmű is épült. A Mátra rejteget még kincseket a mélyben. Réz, ón, cink, ezüst még jócskán lapul a mélyben, ám kitermelésük jelenleg gazdaságtalan. Korábban jelentős volt a térségben az üveggyártás is, erről ma a -huta
A Kékes csúcsa, 1014 m magasságával Magyarország legmagasabb pontja.
20
Galya-tetőről, az ország második legmagasabb kilátójáról (965 m magasságban) tiszta időben egészen a Mecsekig el lehet látni!
A Parádsasvári kastélyszálló 1876-82 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Károlyi család birtokaként. A historizáló épület U alakú tömbje egy völgyben kapott helyet, közel a sasvári gyógyforrásokhoz, amelyeket már nagyon régóta használtak a helybeliek. Ma gyönyörűen felújítva kastélyszállóként üzemel saját wellness részleggel.
elnevezésű települések tanúskodnak. A gyors folyású patakok mellé pedig számos vízimalom épült. (Kalló malmok, amelyek a posztógyártásban vettek részt.) A Mátra már a palócok otthona (is). A közismert népcsoport mára már inkább csak néphagyományaiban, népművészetében és nyelvjárásában él tovább. Ugyancsak hosszú, valószínűleg a honfoglaló magyarokat megelőző múltra tekint vissza a helyi bortermelés. Ma nagyrészt fehér fajtákat termesztenek, és a mátrai fajtáknak – hála a mennyiségiről a minőségi termelésre való áttérésnek a rendszerváltás után – egyre jobb hírük van. Legalább ilyen híres, a parádi gyógyvíz. Parádfürdőn már a 18. században ismerték a helyi gyógyvizet, majd a következő évszázadban már gyógyfürdő is épült. A parádi sós víz ma is közismert ivókúrákhoz. (A térségben többféle gyógyvíz is ismeretes. A sós víz vas és timsó tartalma nagy, míg más típusú víz, mint például a csevice inkább kénes). A régió legnagyobb városa a Mátraalján, az Alföld és a hegyek határán fekvő gazdag múlttal rendelkező Gyöngyös.
Ilona-völgy, az ország legnagyobb szintkülönbségű, természetes zuhataga, Parádfürdő közelében. (A Lillafüredi ugyan magasabb, de az mesterséges mederkialakítás eredménye.)
Tarjánka-szurdok, Domoszló közelében a Mátra déli lábánál. Mátraszele Salgótarjántól keletre. Ez már a Medves fennsík vidéke, a Mátrától északra.
21
Salgótarján
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Esztergom
Győr
Sopron
Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Börzsöny
Szombathely
Veszprém
Székesfehérvár
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár
Az Ipoly és a Duna közé ékelődve találhatjuk meg a Börzsönyt. Bár közel van a fővároshoz, nincs olyan ismertsége mint a Bükknek, Mátrának, Bakonynak. Pedig a Börzsöny is szép, még ha sokaknak elsőre kicsit zordnak is tűnik. Legmagasabb pontja a 938 méter magsasra nyúSzekszárd
Szeged
Pécs
Kemence (Észak-Börzsöny) környékének erdei.
ló Csóványos, amely feltehetőleg az egykor itt tevékenykedő vulkán kráterének része lehetett. Érdekes, hogy a Börzsöny a harmadik legnagyobb átlagmagasságú hegysége, pedig csak 3 csúcsa fért be a 100 legmagasabb magyar csúcs közé. A legmagasabbra a hegység központi része tör, míg a nyugati és a déli rész már emberközelibb léptékű. Harmadik legmagasabb pontja a Nagy-hideg-hegy (neve igencsak beszédes), amely az ország egyik legjobb sípályájának ad otthont. A védett elhelyezkedése miatt általában itt marad meg a legtovább a hó síelhető formában, Bánkút után. A Börzsönyben számos gyors folyású kis patakot találhatunk, ám ezek igen csalókák. Vízhozamuk nagyon ingadozó, nagyban függ az aktuális esőzésektől, de a tavaszi hóolvadás is jelentősen befolyásolja a patakok vizét. Leghosszabb patakja a Kemence-patak. Jelentősebb állóvize pedig egyáltalán nincs. A nagyrészt vulkanikus kőzetekből álló hegyeit sűrű tölgy, bükk és gyertyán erdők borítják. Ezek számos védett növény és állat otthonai. A kövi rák, a foltos szalamandra, a hód, a vidra, de még az uhu, a vándorsólyom és a hiúz is megtalálható a hegyek között. Az emberi jelenlétre évezredes emlékek figyelmeztetnek (noha barlang alig van a Börzsönyben) Városok csak a hegység peremén találhatóak, ellenben több kisebb falu bújik meg a hegység völgyeiben. Legismertebb talán Nagybörzsöny. A Törökmező turistaház közelében lévő Fehér-források csoportjánál.
Kilátás a Csóványosról (938 m), a Börzsöny legmagasabb csúcsáról. A Dunakanyar talán legtöbbet fotózott hegye a nagy Mihályhegy, a túlpartról (azaz a déli oldalról).
22
Cserhát
Salgótarján
Miskolc
Nyíregyháza
Eger Esztergom
Győr
Sopron
Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Szombathely
Veszprém
Székesfehérvár
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg Békéscsaba
Az Északi-középhegység talán kevésbé ismert részén járunk. A cserháti hegység szirtjeivel, magasságával valóban nem versenyezhet szomszédaival, mégis kifejezetten kár lenne kihagyni a könyvből. A Cserhát túlzások nélkül szép. Dombjai igenis változatosak, az egymást követő kistájai mind fel tudnak mutatni valami egyediséget. A Cserhát – szomszédaihoz, azaz nyugatról a Börzsönyhöz, keletről a Mátrához viszonyítva – nagy kiterjedésű hegység-dombság, ezért 5 különálló részre szokás osztani. Ezen felül ide tartozik a Pesthez közeli Naszály rögje, illetve délen az Alföldbe simuló Gödöllői-dombság is. A Cserhát ismertebb hegyei pedig a Karancs és a Medves a régió északkeleti részén. A térségben üledékes kőzetek számtalan változatát fellelhetjük, de a vulkanizmus is itt hagyta a nyomát, méghozzá igen változatos formában. (Elég csak a Karancsot és a Medvest említeni. A két szomszédos hegy egészen eltérő vulkáni anyagból, és eltérő módon született.) A magasabb szomszédság nem csak a népszerűségben gáncsolta el a Cserhátot. Keletről és Nyugatról is szélárnyékban van, így éghajlata szárazabb, sőt hidegebb is. A napsütéses órák száma sem túl sok, ráadásul a medencehatás miatt a terület nagyon hajlamos a ködképződésre. Nem ritkán összefüggő köd lepi el a völgyeket, egész napra megmaradva. A Cserhát kulturális szempontból is nagyon sokszínű. Legismertebb lakosai a palócok, amelyek különleges népviseletüket, szokásaikat a mai napig meg tudták őrizni. Legismertebb falujuk Hollókő, amely a világörökség részévé is válhatott, de a balassagyarmati palóc múzeum is nagyon értékes gyűjteményt tudhat magáénak. A környék középkori várai – Salgó, Hollókő – ma is vonzzák a látogatókat. A vidék kastélyai közül kiemelkedik a Gödöllői Grassalkovich-kastély méretével és szépségével egyaránt. A Cserhátban korábban jelentős volt a bányászat (pl.: barnaszén), amelynek emlékét több bányászmúzeum, köztük az országban egyetlen föld alatti kiállítótér őrzi. Barlanglakások Mátraverebély közelében. A korábbi évszázadokban remeték lakták a kivájt üregeket. A lakások kora bizonytalan. A 18. században biztosan álltak már, de valószínűbb, hogy ennél jóval régebbiek.
Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd
Szeged
Pécs
Buják, a Cserhát déli részén
A Cserhát dombjai Hollókőtől északra.
23
Salgótarján
Miskolc
Nyíregyháza
Eger
Sopron
Esztergom
Győr
Vác
Tatabánya Érd
Debrecen
Budapest
Dunazug
Szombathely
Veszprém
Székesfehérvár
Szolnok
Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg Békéscsaba Nagykanizsa
A Duna sokáig követi az északi országhatárt, majd gondol egy merészet, és sarkon fordulva elindul délnek. Kanyarulatának ölében pedig több különálló hegység, medence vált olyan egységgé, amit érdemes meglátogatnunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Duna jobb partján álló Visegrádi-hegység földtani értelemben még az Észak-középhegység (dunántúli) része, tehát nem a Dunazug-hegység tagja. Ám a valóságban, a hegyek között járva semmi sem indokolja hogy határt húzzunk a két földrajzi fogalom közé. Maga a Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összessége, illetve a köztük lévő kisebb-nagyobb medencék, mint például a Zsámbéki-medence, a Tétényi-fennsík, Budaörsi-medence, de idetartozik a finom borairól egyre híresebb Etyeki-dombság is. A számos hegyvidék erősen tagolt
Kaposvár
Szekszárd
Szeged
Pécs
A Gellért hegy mindig Buda egyik emblematikus része volt. Névadója az a Szent Gellért, aki hittérítőként érkezett az országba, és egy pogánylázadás idején – a monda szerint – innen vetették a mélybe a felkelők.
felszínt hozott létre. Ehhez az is hozzájárult, hogy a hegyek anyaga üledékes kőzet, dolomit, mészkő, homokkő stb. (szemben a Visegrádi-hegység vulkanikus anyagával). A Gerecse található legnyugatabbra, kissé elkülönülve a többi társától. Északon a Duna partján áll a Pilis (legmagasabb pontja a névadó csúcs 756 m). Tőle keletre már a Visegrádi-hegység áll, ahonnan a kanyarodó Duna íve is nagyon jól látszik. A Budai-hegyek már egészen a főváros alá is bekúszik. Svábhegy, János-hegy, Normafa a fővárosiak Teve szikla, Pilisborosjenő határában. A sziklák anyaga dolomit, amit több millió évvel ezelőtt kovás forrásvíz járt át.
Kilátás a Dobogó-kőről (Pilisszentkereszt). A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Gyönyörű a kilátás az egész hegyvidékre, és a Dunakanyarra is.
24
A zsámbéki premontrei kolostorrom az ország egyik legjelentősebb késő-román stílusú épülete – vagyis ami megmaradt belőle. 1220-1235 között épülhetett. Eredetileg háromhajós, dongaboltozatos bazilika, illetve hozzákapcsolódó kolostor állt itt, amit később gótikus ízlésben továbbépítettek. Volt a Pálosok tulajdona is, a törökök erőddé építették át, majd 1763-ban egy földrengés pusztította el, azóta rom, ma látogatható.
A Rám-szakadék a legismertebb és leglátványosabb magyar szurdokvölgy. A falai néhol több mint 10 méter magasak, és vannak részek, ahol csak láncokba kapaszkodva, vagy létrán lehet továbbjutni.
közkedvelt kirándulóhelyei. A Budai-hegység mészkőbarlangjai és hőforrásai világszinten is különlegesnek számítanak. A összetöredezett mészkő karsztvize sok helyen találkozott a mélyből feltörő forró vízzel, számos izgalmas karsztformációt létrehozva a föld alatt. A fővárossal szomszédos terület történelme igen ta golt, sok itt az országosan is jelentős építészeti emlék.
Az ország központjában járunk, amely már a honfoglalás idején is fontos központ volt. Visegrád is egykor a király lakhelye volt, és ha nem is közigazgatási központként, de királyi birtok maradt. A fellegváron túl Visegrád településén a királyi palota romjai is fennmaradtak.
A Budai-hegység cseppkő barlangjai – ha nem is érik el az aggteleki formagazdagságot – világhírűek. A Pál-völgyi barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja (28,6 km), több terme, és egy 500 m-es szakasza látogatható.
25