AKCIÓ AZ
? N U S E K A L KI K ASZÁ
ÁRA
CIVIL SZERVEZETEK
KI K ASZÁL A KESUN?
A kesudió hosszú és bonyolult feldolgozási folyamaton megy keresztül mire az európai szupermarketek polcára kerül. A szupermarketláncok árlenyomó tárgyalási módszereit végső soron a kesudiót feldolgozó munkások szenvedik meg. A kesudió hatalmas üzlet. A piac legnagyobb szereplője India, a világ nyers, pucolatlan kesudió exportjának 60 %-át vásárolja fel. Indiában félmillió ember dolgozik kesudiót feldolgozó üzemekben, és a becslések szerint a munkások 90%-a nő. Az itt feldolgozott kesudió több mint negyedét Európába értékesítik, többnyire a szupermarketeken keresztül. Kiadványunkban az indiai kesudiófeldolgozó üzemekben tapasztalható munkaés termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró
kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesülete partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban.
A SZUPERMARKETEK HATALMA „A szupermarketeknek csak a nyereség számít” egy kesudió-kereskedő
Név: CADRE – India Hely: Tamil Nadu, India Weboldal: www.cadreindia.org.in A CADRE egy civil szervezet, amely a kesudió munkásokat segíti Dél-Indiában. A szervezet segíti a munkásokat és gondoskodik azokról, akik a kesudió feldolgozásából adódó egészségügyi problémákkal küzdenek. Többéves tapasztalatuk, hogy „ahol kesudió feldolgozó üzemek vannak, ott megnő az egészségügyi problémák előfordulási gyakorisága”. Németországban 4 szupermarketen keresztül értékesítik az élelmiszerek 85%át, Finnországban 3 kereskedőn keresztül történik az eladások 88%-a. Magyarországon az összes eladott élelmiszer közel kétharmadát értékesítik 10 nagy diszkont, hiper- vagy szupermarketláncban. A koncentráció miatt óriási vevői erő összpontosul a láncok kezében, és meghatározó befolyásuk van azokra az emberekre, akik az európai szupermarketláncok polcain megtalálható élelmiszereket szedik, feldolgozzák, csomagolják. Az indiai kesudió feldolgozók a lehető legalacsonyabb áron kénytelenek kínálni
Ahogy a szupermarketek beszállítói vonakodnak panaszt tenni a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt, mert félnek, hogy elvesztik a szerződéseiket, ugyanúgy a munkások is vonakodnak szólni a munkabérük miatt, mert félnek, hogy elvesztik a munkájukat. Egy munkás mesélte, hogy szeretett volna fizetésemelést kérni: „de ha kérünk (...) azt fogják mondani, hogy bezárják az üzemet”.
AZ INDIAI BESZÁLLÍTÓÜZEMEK NEHÉZSÉGEI
termékeiket az európai pörkölő és csomagoló cégeknek, ha el akarják érni az európai fogyasztókat.
A KESUDIÓ-MUNKÁSOK SORSA
Egy helyi szociális munkás szerint jellemzőek a munkásnők körében a „húgyúti fertőzések, bőrbetegségek”, „és néhány hölgy (...) nőgyógyászati fertőzéseket is összeszedhet, amelyek bizonyos esetekben akár termékenységi problémákhoz is vezethetnek”.
„Egyedül a kereskedőknek van A SZUPERMARKETEK hasznuk, mi nem keresünk semmit” egy kesudió munkás keralából Az egyik európai importőr azt mondta „a szupermarketek tudatosan bekerülési költség alatt vásárolnak, pedig tudniuk kellene, hogy ez problémákat okoz az ellátási láncaikban.” A európai szupermarketek árlenyomó hatása a dél-indiai kesudió-feldolgozó üzemekben dolgozó munkásokon csapódik le. Sunita kesufeldolgozó munkás. Tizenegy éves kora óta dolgozik kesudió üzemben, minden nap egy kis fa hokkedlin görnyedve töri a kesudiót egy fa pálcával, hogy kinyerje a dióbelet. A szegényes munkakörülmények miatt Sunita és az üzem többi munkása térd és hátfájástól szenved. „Nem csak rólam van szó, ez mindenkit érint az itt dolgozók közül” – mondja. Korábban a kesudió olajától hólyagok voltak a kezén. Ma már inkább megveszi magának munkavédelmi kesztyűt a saját fizetéséből. Az üzemben dolgozó nők közül sokan nem engedhetik meg maguknak a kb. 30 forintért vásárolható kesztyűt. A kesudió pörkölése során csípős füst keletkezik, amely szédülést és fejfájást okoz, valamint károsíthatja a dolgozók látását is.
ÁRPRÉSE
„Csak a pénz érdekli őket és nem fizetnek jó árat a kesudióért” egy indiai kesudió feldolgozó tulajdonosa, aki európai piacokra értékesíti termékeit Az árprés hatására nem csak a munkások egészsége sodródik veszélybe, de a szegénységbe is bebetonozzák magukat. Egy Magyarországon eladott 100 grammos kesudió 500 forintba kerül. Ebből körülbelül 6-7 forintot kap meg a munkás, míg a szupermarket akár 250 forintot is kereshet. A szupermarketek áthárítják a költségeket és a kockázatot a beszállítóikra, és nem hajlandók méltányos árat fizetni a megvásárolt termékekért. Lalita egy másik munkás, aki nagy árat fizet a szupermarketek árprése miatt. Ő egyike azoknak a nőknek, akik a helyi üzemek alvállalkozójaként otthon végzik a feldolgozást. Otthonról dolgozó munkásként viszont kevesebbet keres, nem fizetnek utána járulékokat, egészségügyi vagy nyugdíjbiztosítást. Sorstársaihoz hasonlóan a megkeresett bére épphogy elég a megélhetéséhez.
„A kereskedelmi láncok képviselőinek nagy hangja van, de ha az üzleti eredményeik miatt nyomás alá kerülnek, akkor semmi más nem számít.” egy európai importőr Az indiai kesudióiparban az európaiakat tartják a legrafináltabb kereskedőknek, mivel a legalacsonyabb árat ajánlják a legjobb minőségű dióért cserébe. A szupermarketeket ellátó legnagyobb európai importőrt „agresszív vevőként” jellemezték az indiai üzemtulajdonosok. Mivel az európai élelmiszerkereskedelmet a szupermarketek uralják, az indiai kesudió üzemeknek nincs más lehetőségük, mint eladásra kínálni az árut az európai szupermarketek beszerzési láncolatainak. A legnagyobb európai felvásárló akár 60 napot is késik az áru kifizetésével, ugyanakkor az indiai feldolgozóüzemeknek óriási előleget kell fizetne a kesudió beszerzéséért. Az indiai feldolgozóüzemek sokszor kénytelenek hitelt felvenni, hogy feldolgozható kesudiót tudjanak vásárolni. A késedelmes európai kifizetések kiélezik a beszállítók készpénzforgalmi problémáit.
alapuló önkéntes rendszerek, mint például a brit Etikus Kereskedelmi Kezdeményezés (ETI), arra ösztönzik az európai cégeket, hogy igazságosan bánjanak a beszállítóikkal, és vállaljanak felelősséget a dolgozóikért a teljes beszerzési láncban. Ez főleg azokban az országokban fontos, ahol az alapvető munkajogok nem biztosítottak kellőképpen. Nagy-Britanniában több szupermarket csatlakozott az ETI-hez, amely több, a dolgozókkal kapcsolatos kötelezettségvállalást tartalmaz. Magyarországon egyedül a Tesco van jelen ezek közül a láncok közül, az ETI-re külön hivatkoznak a magyar vállalat 2010-2011es fenntarthatósági jelentésében, és az F&F ruhamárka honlapján.
KESUDIÓ SZORTÍROZÓ FIZETÉS: 650 forint naponta ÉLETKOR: 47 ÉV ELTARTOTTAK: egy lánygyermek
Az ETI-hez csatlakozó a szupermarketek elvárják beszállítóiktól és számon kérik rajtuk, hogy: biztonságos és higiénikus munkakörnyezetet biztosítsanak dolgozóik számára, olyan fizetést nyújtsanak, amely nem csak a dolgozó napi szükségleteire elegendő, hanem némi megtakarításra is, gondoskodjanak a társadalombiztosítási kötelezettségek megfizetéséről.
Ekani 13 éve dolgozik a kesudió-üzemben, a kesudiót válogatja szét méret szerint. Házas, van egy kislánya és Tamil Naduban él, Indiában. Bár fizetése alacsonyabb, mint azoké, akik a szomszédos államban, Keralában hasonló szektorban dolgoznak, mégsem panaszkodik. Inkább rámutat, hogy saját államán belül máshol még az övénél is alacsonyabbak a fizetések. „Senki sem elégedett. Ha többet kapnék, annak nagyon örülnék, de hát ez a helyzet.”
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ szakosodott szervezete, minimális munkaügyi követelményeket állított, hogy a dolgozókat megvédjék a kizsákmányolástól világszerte. Az ezeken
IMPRESSZUM Eredeti cím: WHO IS GETTING THE CASH FOR CASHEWS? E kiadvány az angol verzió rövidített és szerkesztett változata. Tördelés: SZABÓ PÉTER Fotók: ELISABETH BAINES Nyomdai kivitelezés: LVL REKLÁM KFT. Kiadó: TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE Szerkesztés: 2014. ÁPRILIS TERJESZTI A TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE.
egy kesudió-kereskedő. Mindez közvetlenül aláássa, hogy a beszállítók teljesítsék azokat a munkakörülményekre vonatkozó minimális kötelezettségeket, amelyek betartatását a szupermarketek nyilvánosan vállalták.
A MEGOLDÁS: SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS A világ négy legnagyobb élelmiszer-áruházláncából háromnak Európában van a székhelye. A brüsszeli jogszabály-alkotóknak vezető szerepet kell vállalniuk olyan szigorú szabályok lefektetésével, amelyek megelőzik a legnagyobb kereskedelmi láncok kizsákmányoláshoz vezető beszerzési gyakorlatait. A Traidcraft és partnerei, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete hatékony európai uniós szabályozást sürgetnek, amely megelőzi, és ha kell, szankcionálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást. Jelenleg számos önkéntes kezdeményezés, etikai kódex, minősítési rendszer létezik, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek sokszor nem nyújtanak kellő védelmet, mert nem vonatkoznak mindenkire és nem támasztanak egységes követelményeket.
A dél-indiai kesudió-feldolgozókban tapasztaltak egyelőre azt bizonyítják, hogy a szupermarketek nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket. Nagy-Britannia négy nagy élelmiszer-áruházláncának egyik beszerzőjét egy európai feldolgozó úgy írta le, hogy „az utcán bárkitől” vásárolna, mivel kizárólag az alacsony ár érdekli. „Végeredményben a szupermarketeket úgyis csak a profit érdekli” – jegyezte meg
Elérhetőség: 1114 BUDAPEST, MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉR 3A, TELEFON (061) 225 8136. TVE@TVE.HU A kiadvány 100% újrahasznosított alapanyagú papírból készült (Cyclus Print), elektronikus formában elérhető itt: www.tudatosvasarlo.hu és www.issuu.com/tudatosvasarlok.
Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját. A Tudatos Vásárlók Egyesületének működését
A kiadvány tartalmának szerzői joga a Tudatos Vásárlók Egyesületét illeti meg. Örömmel vesszük, ha a kiadványt változatlan formában terjeszted, és ha erről értesítesz minket. Minden egyéb esetben keress minket bizalommal.
nonprofit szervezetek, pályázatok, valamint magánemberek támogatásai teszik lehetővé. Ha tetszik, amit csinálunk, légy a TVE büszke támogatója! Olvass utána itt: http://tudatosvasarlo.hu/tamogass