A marokkói zöldbabtermesztés sötétebb oldala

AKCIÓ AZ

S É T Z S E M R E T B A DB L Ö Z I Ó K K O R A M A A L A D L O B B E T É T Ö S

ÁRA

3

TARTALOM 3

Ki és hogyan termeszti a zöldbabot?

5

A zöldbab útja Európába

6

Sok munka, kevés pénz

8

Elcsalt szabadnapok

10

Biztonság és egészségvédelem nélkül

12

Bátraké a szerencse?

14

E légedett tulajdonosok és kereskedők

16

Felelősség a beszállítói láncbaN

A friss gyümölcsök és zöldségek egész évben elérhetőek a szupermarketekben. A Kopint-Tárki jelentése szerint míg 2000-ben a három legnagyobb hipermarket szinte csak olyan zöldségeket és gyümölcsöket szállított be Magyarországra, amelyeket itthon nem termesztettek vagy a téli szezonban nem voltak elérhetőek, addig ma sokszor olyan árukat is behoznak, amelyek itthon is megteremnek.

2012-re a hipermarketek kínálatában a külföldi zöldség-gyümölcs aránya a 2000-ben mért 35 százalékról 50 százalékra emelkedett. A jelentés megállapította például, hogy a paradicsom és a paprika jelentős része Marokkóból és Jordániából érkezik.1 A hipermarketeknél kisebb alapterületű szupermarketekbe2 a friss zöldség- és gyümölcs közel egyharmadát külföldről hozzák, leginkább Spanyolországból, Németországból, Franciaországból, Hollandiából.3 Az európai országok mellett egyre több zöldség és gyümölcs érkezik Magyarországra fejlődő országokból, Kína mellett például Marokkóból vagy Jordániából.

Ha közelebbről megvizsgáljuk, súlyos problémákkal szembesülhetünk a messzi országokból érkezett termékek termelési és beszállítói láncában, főleg annak legutolsó láncszemei, a földeken dolgozó munkások körülményei tekintetében.4 A fejlődő országokban sokszor



rosszabbak a munkakörülmények, mint a fejlet- A magyarországi ALDI például elvárja, hogy a tebb Európában. Ha nem rendelkeznek meg- teljes beszállítói láncában megfeleljenek a tiszfelelő irányelvekkel és eljárásokkal a méltányos tességes munkakörülményeknek.5 Az Auchan munkakörülmények biztosítására, félő, hogy az etikai kódexében pedig az olvasható, hogy kiinnen beszerző európai, köztük magyar szuper- zárólag olyan vállalat vagy szervezet lehet az marketek bűnrészessé válnak a munkajogok Auchan Magyarország Kft. beszállítója, amemegsértésében.

A probléma orvoslása ér- A kereskedelmi láncoknak tiszteletben dekében számos európai, kell tartaniuk az emberi jogokat üzleti köztük néhány Magyarországon is működő szupermar- kapcsolataik kialakítása során is. ketlánc tett már legalább elvi lépéseket. A nemzetközi minősítési eljárások lyik betartja a jogszerű foglalkoztatásra és a és etikai kódexek célja, hogy a szupermarketek tisztességes munkakörülmények biztosítására friss gyümölcs- és zöldség ellátási láncában vonatkozó szabályokat.6 tisztességes kereskedelmi gyakorlatok valósulEbben a kiadványban azt mutatjuk be, hogy janak meg, és hogy az ellátási lánc végén álló a zöld ceruzabab beszállítói láncában hogyan termelőknél méltányos munkakörülményeket festenek ezek a kérdések. A zöldbab Európáteremtsenek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ban közkedvelt és Magyarországon is egyre (TVE) 2013-ban megkereste a tíz legnagyobb népszerűbb termék. Nagy részét szupermarhazai láncot, hogy megismerje, milyen mód- ketekben árulják. Itthon elsősorban fagyasztott szerekkel biztosítják, hogy a (globális) beszál- formában hozzáférhető szinte egész évben, de lítói lánc végén dolgozók is tisztességes kö- időnként találkozhatunk friss termékekkel is.

A TVE partnere, a SOMO holland civil kutarülmények között tudjanak dolgozni. A tíz lánc közül egyik sem vállalkozott a kutatásban való tószervezet kutatást végzett a zöld ceruzabab részvételre. A nyilvános források alapján is úgy beszállítói láncában, hogy értékelje szupermartűnik, hogy a magyar szupermarketeket nem ketek erőfeszítéseinek az eredményeit, amelyefoglalkoztatja ez a kérdés, a nemzetközi láncok ket a beszállítói láncuk átláthatósága és mélközül pedig egyedül az ALDI és az Auchan fog- tányossága érdekében tettek.7 A kutatásban lalkozik a kérdéssel, legalább a szavak szintjén. négy marokkói zöldbabtermelő vállalatot vizs-

fotó:

© Tonny Anwar | Dreamstime

K i é s h o g ya n termesz ti a zö l d b a b ot ?

A s zuper mar ketek be s zállí tói lánc áb an a zok a mezőga zdasági munkások a leggyengébb lánc s zemek , akik a z élelmis zereket kétkezi munkájukkal állí tják elő. A SO MO holland civil ku tató s zer vezet leg fr is sebb ku tatás áb an a marokkói zöldb abter me s z té s kör ülményeiről s zámol b e.

5

fotó:

© SOMO

A szupermarketek gyakran külföldről, sokszor fejlődő országokból szerzik be a zöldbabot, ha azt az európai gazdálkodók nem tudják versenyképes áron, azaz elég olcsón előállítani. Az egyik fő forrás Marokkó. A SOMO kutatása a munkakörülményeket és a beszállítói kapcsolatokat vizsgálta a marok-

Zöldbab betakarítás az európai szupermarketeknek beszállító ültetvényeken

gáltak: a Quality Bean Marocot (QBM), Guernikakót, az Alamót és a Terre Agronomique-ot.8,9 Ezek közül a Quality Bean Maroc (QBM) és a Guernikako a legnagyobb holland szupermarketláncok beszállítói. A QBM a Magyarországon is jelenlévő Lidl-nek is szállít.

munkakörülményekhez vezetnek-e, vagy csak papíron léteznek. A marokkói zöld ceruzabab ellátási láncának tanulmányozása bebizonyította: a szupermarketláncok által hangoztatott munkaügyi elvek és a zöldbab előállításán fáradozó munkások munkakörülményei között gyakran jelentős eltérések vannak.

Az elvek és a valóság közötti eltéNem derül ki, hogy az elvárások rést csak akkor lehet orvosolni, ha a a gyakorlatban is tisztességes szupermarketláncok megfelelő alamunkakörülményekhez vezetpossággal, független szervezetek nek-e, vagy csak papíron léteznek. bevonásával átvilágítják zöldség- és gyümölcs beszállítói láncaikat, és Az itt bemutatott kutatás egyik fő meg- a feltárt problémák megoldására megfelelő állapítása, hogy a kereskedelmi láncoknak intézkedéseket hoznak, amelyek betartását tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi egyez- szigorúan ellenőrzik. Az elveknek való megményekben lefektetett emberi jogokat üzleti felelést úgy lehet biztosítani, ha a szupermarkapcsolataik kialakítása során is. Nem csak ketláncok a beszállítói láncaikban azonosítják, a vállalaton belül, hanem az egész beszállítói megelőzik és mérséklik a lehetséges vagy a valáncon számon kell ezeket kérniük. Az ennek lóságban is felmerülő emberi jogi problémákat, vizsgálatával foglalkozó szakirodalom alapján és felelősséget vállalnak intézkedéseikért. úgy tűnik, hogy a szupermarketláncok rendszerint elvárják a friss zöldség- és gyümölcs- 1 www.elelmiszer.hu/uzletlancok/cikk/mi_valtozott_10_ev_alatt_a_hiperek_zoldseg_gyumolcs_ beszállítóiktól, hogy azok tiszteletben tartsák standjain a munkajogokat (emberi jogokat a munka 2 Az egyszerűség kedvéért ebben a kiadványban szupermarketeknek hívjuk az egy márkanév alatt során). Ám sokszor nem derül ki, hogy ezek láncba szerveződött, központi beszerzést folytató az elvárások a gyakorlatban is tisztességes kiskereskedelmi bolthálózatokat. Magyarországon a

legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak. www.elelmiszer.hu/uzletlancok/cikk/ friss_zoldseg_es_gyumolcs_a_szupermarketekben

3

www.tudatosvasarlo.hu/cikk/paradicsom-pokolbol

4

Idézet az ALDI vállalati felelősségvállalási elveiből: „Sok termékünket olyan országokban állítják elő, amelyekben az érvényes munkavédelmi törvényeket nem ültetik át megfelelő módon a gyakorlatba.

Beszállítóinkkal és üzletfeleinkkel közösen azon fáradozunk, hogy a társadalmi és környezeti normák bevezetéséhez szükséges struktúrákat beszállítói láncunk mentén felépítsük.”, http://oldalak.aldi. hu/oldalak/felelossegteljesen/media/images/ CR_Policy_HU.pdf

5

Auchan Magyarország Kft. Etikai kódex, http://tudatauchan.hu/files/code_ethique2012hunfinal_web.pdf

6

A kutatást a SOMO vezette, a terepi kutatásokat prof.

Bouchelkha Mohamed vezetésével végezték, aki az Ibn Zohr Egyetem tanára Agadirban. A kutatócsoportban részt vett Boulberj El Houssaine, az FNSA, a mezőgazdasági szakszervezetek nemzeti szövetségének Souss Massa-i regionális titkára, El Arabi Mehdi, az ORMVA, a Souss Massa-i regionális mezőgazdasági fejlesztési iroda vezető mérnöke, valamint Iziki Omar független mezőgazdasági szakértő.



Szinte az összes exportált zöldbabot Souss Massa Draa régióban termelik. A marokkói Mezőgazdasági és Tengeri Halászati Minisztérium adatai alapján a 2009-2011 között a Marokkóból exportált zöldbab átlagosan négyötöde a Souss Massa Draa régióból származott.13 2010-ben a külföldre értékesített zöldbab 99%-át európai uniós országokba adták el. A legfontosabb célorszáA zöldbabtermesztő régióban számító Spanyolországba, az országos átlagnál többen élnek goknak Németországba és Hollandiába a szegénységi küszöb alatt. a teljes marokkói zöldbabexport 94%-a jutott. Ezek az országok kói Souss Massa Draa régió nyugati részén továbbértékesítik a piacaikra érkező bab jóműködő vezető ceruzabab exportőröknél, a részét. Bár Magyarországon a helyi termelés Quality Bean Marocnál (QBM), a Guernikakó- nagyobb, mint a behozatal, az import zöldbab nál, az Alamónál és a Terre Agronomique-nál. legnagyobb része Franciaország után HollanA vizsgálatok az Agadir, Taroudant, Inezga- diából és Spanyolországból érkezett az elmúlt ne-Ait Melloul és a Chtouka Ait Baha városok években. körüli területekre terjedtek ki.

Munka után vándorló fiatal nők A Souss Massa Draa régióban a mezőgazdaZöldbabtermesztés Európának 2010-ben a mezőgazdaság adta Marokkó ság rengeteg dolgozó számára biztosít munbruttó hazai össztermékének (GDP) 14%-át.10 kalehetőséget. Az álláskeresők bevándorlása A Marokkó középső részén található Souss évtizedek óta növeli a régió népességét. Saját Massa Draa régió az ország legjelentősebb lakhelyük kedvezőtlen gazdasági lehetőségei mezőgazdasági területe. Kedvező klímája miatt arra kényszerítik az embereket, hogy szülőföldez a terület kiválóan alkalmas mezőgazdasági jükről a Souss Massa Draa régióba menjenek termelésre, annak ellenére, hogy vízkészlete munkát keresni. A bevándorló munkaerő jelenkorlátozott. A hazai és a nemzetközi piacokra tős része fiatal nő. A munkások közül sokan is nagy mennyiségben szállítanak innen friss népes családot tartanak el: saját gyermekeiket, gyümölcsöt és zöldséget. szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket és egyéb 2010-ben Marokkó 160 000 tonna ceruza- rokonaikat is. babot állított elő,11 ez valamivel több mint MaAnnak ellenére, hogy a Souss Massa Draa gyarország az évi dinnyetermése és tízszere- régióban több a munkalehetőség, mint máshol, se a hazai zöldbabtermésnek. A megtermelt az országos áltagnál nagyobb a szegénység. mennyiség háromnegyedét (119 000 tonna) A legutóbbi, 2007-es adatok szerint országoszállították külföldre ebben az évben. Ennek a san majdnem minden tízedik ember a nemzeti kereskedelmi értéke mintegy 132 millió ameri- szegénységi küszöb szintjén vagy az alatt élt.

Souss Massa Draa-ban ez az érték majdnem kai dollár volt.12

13% volt.14 Ezzel együtt is, a szegénység feltehetően csökkent 2007 óta, és Marokkót nem igazán érintette a globális pénzügyi válság és az „arab tavasz”.15 Afrikai Gazdasági Kitekintő, Marokkó, 2012, 4. o. www.africaneconomicoutlook.org/fileadmin/ uploads/aeo/PDF/Morocco%20Full%20PDF%20Country%20Note.pdf

10

FAOSTAT honlapja, „Marokkó csúcstermelése” (grafikon), 2010. http://faostat.fao.org/site/339/default.aspx

11

FAOSTAT honlapja, „Marokkó legnagyobb exportmennyisége”, 2010. http://faostat.fao.org/site/342/ default.aspx

12

Mezőgazdasági és Tengeri Halászati Minisztérium, 2011.

13

Marokkó, Tervbizottság, „A szegénység térképe 2007”, http://omdh.hcp.ma/Carte-de-la-pauvrete-2007_a185.html, és Marokkó, Tervbizottság, „A szegénység dinamikája, 1985-2007”, www.hcp.ma/ downloads/Niveau-de-vie-et-pauvrete_t11884.html

14

Afrikai Gazdasági Kitekintő, Marokkó, 2012, 2-3. o. www.africaneconomicoutlook.org/fileadmin/ uploads/aeo/PDF/Morocco%20Full%20PDF%20Country%20Note.pdf

15

7

További négy vállalatot szintén megkerestek, de ezek elutasították a kutatásban való részvételt: Emporio Verde, Arbagri, Agro Montsia és Shahrazad.

8

A kutatásba bevont vállalatoknak a SOMO elküldte a kész kutatási jelentést, melyhez a QBM anyavállalata, a Van Oers United és az Alamo fűzött kommentárokat. Észrevételeikre hivatkozunk az anyag bemutatása során.

9

A zö l d b a b ú tj a E u r ó p á b a A marokkói zöldb abter mé s háromnegye dét kül földre, első sor b an Európ áb a s zállí tják .

© sxc.hu



fotó:

4

Szerződés és papírok nélkül A régióban általában idénymunkákat kínálnak a mezőgazdasági dolgozóknak, így rengeteg munkás „ideiglenesen” dolgozik évek óta. A szakszervezetek vitatják, hogy a mezőgazdasági munkát lehet-e idénymunkának nevezni, mivel a marokkói mezőgazdasági termelési időszak legalább tíz hónapig tart minden évben.

A munkásoknak sokszor semmiféle szerződésük nincs, pedig a marokkói törvények kimondják, hogy legalább ideiglenes munkaszerződést kell kötni. A munkavállalással kapcsolatos megállapodások gyakran szóban köttetnek, ami bizonytalanságban tartja a munkásokat a foglalkoztatás időtartamával kapcsolatosan. Amennyiben rendelkeznek írásos szerződéssel, az általában határozott időre szól, és évente megújítják. A munkásoknak nem adják oda az ő példányukat.

Mindez törvénytelen. A marokkói Munka Törvénykönyve18 kimondja, hogy minden munkaszerződést írásba kell foglalni, és ha valaki négy alkalommal hathónapos szerződést ír alá ugyanazzal a céggel, azt határozatlan idejű, állandó szerződésnek kell tekinteni. A kutatásban vizsgált összes vállalat megszegte ezt a törvényi előírást a legtöbb dolgozójával szemben.

A munkaviszonyt a munkaadó által kiadott munkavállalói kártya igazolja. Ez a korábbi magyar munkakönyvre hasonlít. A kártya a munkavállaló, a munkáltató és a munkaviszony fontosabb adatait tartalmazza: név,

7

bérezés és az alkalmazás első napja. Az alkalmazás első napja azt árulja el, hogy a munkavállaló dolgozott-e már korábban is a vállalatnak, nem pedig azt, hogy állandó alkalmazott-e vagy sem.

A törvény előírja, hogy a kártyát és más munkaügyi dokumentumokat át kell adni a dolgozónak. Az utóbbi években a szakszervezeti nyomásnak és a Munka Törvénykönyve 23, 24 és 25 paragrafusának köszönhetően egyre gyakrabban átadják a munkásoknak a munkavállalói kártyákat. Néhány munkaadó „időszaki” feliratú kártyát állít ki annak ellenére, hogy ez törvénybe ütközik.

A Munka Törvénykönyve azt is kimondja, hogy minden egyes dolgozónak fizetési jegyzéket kell kapnia, de ötből kettő megkérdezett dolgozó nem kapott ilyet. A többiek döntő hányada is csak az utóbbi évben kezdte el megkapni fizetési papírját. A szakszervezetekhez csatlakozó dolgozóknak feltehetőleg nagyobb az esélyük arra, hogy megkapják fizetési jegyzéküket. Mivel a kutatásba bevont munkások között viszonylag magas volt a szakszervezeti tagok aránya, valószínűsíthető, hogy a többiek közül ennél is kevesebben kapnak bérpapírt.

Létminimum alatti fizetések Marokkóban a Salaire Minimum Interprofessionnel Garanti (SMIG) elnevezésű minimálbérszint van érvényben. Ez havi bruttó 2555 marokkói dirham (körülbelül 69 ezer forint). A mezőgazdasági szektorban másik minimálbért

Sok munk a, ke vés pénz A marokkói mezőga zdaságb an a legs zegényebbek dolgoznak . S oks zor a mezőga zdasági minimálbér nél is keve sebbet kere snek , be jelenté s nélkül.

© Tamara Kulikova | Dreamstime

A marokkói zöldbabtermesztésben foglalkoztatott munkaerő döntő többségében fiatalokból áll: az itt bemutatott kutatásban megkérdezett dolgozók több mint fele 30 évnél fiatalabb volt, alig volt közöttük 45 év feletti.

Egy 2007-es hivatalos felmérés szerint azokon a területeken, ahol a munkaerő koncentrálódik, a lakosok kétharmada bevándorló, és a népesség fele kevesebb mint 10 éve él helyben.16 Főként a munkanélküliség, a gazdasági nehézségek és a rossz szociális körülmények miatt menekülnek szülőföldjükről a Souss Massa Draa régióba. Életkörülményeik javítása reményében a szegények közül is a legszegényebbek keresnek egyre nagyobb számban munkát ebben a gazdasági ágazatban.

A vállalatok közvetítőket, illetve az idősebb munkások kapcsolatait is felhasználják ahhoz, hogy távoli régiókból nőket toborozzanak. Az úgynevezett védnökség nagyon fontos, ha valaki szeretne elhelyezkedni a vizsgált régióban: az idősebb dolgozók megkérik a családtagjaikat vagy a barátaikat, hogy csatlakozzanak hozzájuk.

Marokkó vidéki térségeiben magas az írástudatlanok aránya: a 15 év felettieknek csupán az 56 százaléka tud írni és olvasni.17 Az itt bemutatott kutatásban a megkérdezett dolgozók mindössze ötöde vett részt középfokú vagy felsőfokú oktatásban, míg 44 százalékuk egyáltalán nem kapott hivatalos oktatást.

Az írástudatlanság megnehezíti a dolgozói érdekérvényesítést.



fotó:

6

alkalmaznak, amelynek neve Salaire Minimum Agricole Garanti (SMAG). Ez havi bruttó 1655 dirham (körülbelül 45 ezer forint), ami még Marokkóban is alacsonynak számít.

A legfrissebb hozzáférhető adatok alapján 2004-ben a marokkói Tervbizottság (HautCommisariat au Plan) havi 1745 dirhamban határozta meg a létminimumhoz szükséges összeget egy átlagos vidéki családra (6,4 fő).

Az 1745-2618 dirham közötti összegből élő családokat „sérülékenynek” minősítették.19 A mezőgazdasági szektorra vonatkozó minimálbérért 48 órát kell dolgozni hetente, a minimum bruttó órabér 7,57 dirham (kb. 200 forint), szemben az általános minimál órabérrel, amely bruttó 11,70 dirham (kb. 320 forint). Minden tízedik dolgozó, akit a kutatásban megkérdeztek, azt állította, hogy kevesebbet kap, mint a mezőgazdasági minimálbér. Ám az eltérés kb.

0,1 dirham óránként, és nem zárható ki, hogy az eltérést kerekítési hiba okozza.

A munkások szerint túl alacsonyak a fizetések, és nem fedezik a megélhetés költségeit.

Problémát okoz számukra a saját és családjuk szükségleteinek kielégítése. A fizetésüket napról-napra kezelik, se nem tervezik, se nem tartják számon, mire megy a pénz. Így számos dolgozónak nincs is pontos képe saját kiadásairól.

Az egyik munkás így fogalmazott: „A jelenlegi fizetésemből elég nehéz eltartani a feleségemet és a gyerekeimet. Amikor kéthetente találkozom velük Ouled Teimaban, ki kell fizetnem az albérletet, az általuk elfogyasztott hús és élelmiszer árát, valamint a munka közben felmerülő saját költségeimet is fedeznem kell.

Nehéz kijönni a fizetésből.”

2004 óta a legtöbb megkérdezett munkás fizetése nem növekedett, viszont a megélhetés költségei igen. A marokkói szakszervezetek jelenleg havi 5590 dirhamot (kb. 150 ezer forint) tartanának elfogadható minimálbérnek ahhoz, hogy egy dolgozó és az eltartott rokonok rendesen megéljenek.

Kevés pénz, sok eltartott A kutatásban megkérdezettek több mint felét egyedülállók alkották. Az özvegyek és az elváltak száma kissé magasabb a mezőgazdasági dolgozók között, mint a teljes népességen belül.20 A fiatal nőtlen férfiak és hajadon nők mellett rengeteg egyedülálló anya is volt a megkérdezett munkások között. Ez nagyon gyakori Chtouka település területén, ahol a legtöbben dolgoznak a mezőgazdaságban. Általában ma-



gas a nők aránya a mezőgazdasági dolgozók számán belül.

A megkérdezett dolgozók közül körülbelül minden harmadik élt házasságban, de sokszor ez nem regisztrált házasság. A nyugaton megszokotthoz képest a házasságban élőknek sok

„A jelenlegi fizetésemből elég nehéz eltartani a feleségemet és a gyerekeimet.

Amikor kéthetente találkozom velük Ouled Teimaban, ki kell fizetnem az albérletet, az általuk elfogyasztott hús és élelmiszer árát, valamint a munka közben felmerülő saját költségeimet is fedeznem kell.

Nehéz kijönni a fizetésből.” gyerekük van: a családok több mint felében van egy vagy két gyermek, míg a családok 44 százalékában három, illetve négy gyermek él.

A terepi felmérésből kiderült, hogy a munkások több mint négyötöde rokonait is támogatja pénzügyileg. A legtöbb férfi és nő minden hónapban küld pénzt a tágabb családjának. Az eltartottak száma 2-12 között alakul, az esetek több mint felében pedig 5 vagy annál több eltartott van.

Az egyedülálló fiatal dolgozók időnként akár a havi bevételük kétharmadát is szüleiknek és testvéreiknek küldik, akiket ők tartanak el.

Azok a családok képesek csak megtakarítani, akik a munkahelyükhöz közel laknak és így nem kell külön szállásra költeniük, és ahol több mint egy családtag dolgozik.

Társadalombiztosítás nélkül A Caisse Nationale de la Sécurité Sociale (CNSS) Marokkó nemzeti társadalombiztosítási alapja. A munkaadóknak regisztrálniuk kell az alkalmazottaikat a CNSS-nél, és be kell fizetniük a megfelelő járulékokat minden egyes dolgozó után. Cserébe egy CNSS kártyát, avagy munkavállalói kártyát (carte de travail) kapnak az alkalmazottak. A munkavállalói kártyával rendelkező dolgozók kaphatnak havi gyermekgondozási támogatást, illetve más szociális és egészségügyi juttatásokat, például családi pót-

lékot, amely akár a 600 dirhamot (16 ezer forint) is elérheti havonta.

A mezőgazdasági szektorban dolgozó egymillió munkásból csupán 6%-ot regisztrálnak a CNSS-nél. A szakszervezetek elmondása szerint a mezőgazdasági munkaadók általában nem felelnek meg a munkaügyi jogszabályoknak, és nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot.

A kutatásban megkérdezett munkások 77%-a rendelkezett CNSS regisztrációval. A Guernikakónál, a Terre Agronomique-nál és az Alamónál néhány munkás nem volt regisztrálva. Mások esetében a regisztráció késett. A Quality Bean Maroc-nál egy munkástüntetést követően az összes dolgozót regisztrálták 2012-ben. A szakszervezetek segítségével számos munkás megtudta, hogy a munkaadójuk nem regisztrálta őket, illetve hogy többen nem fizették a járulékokat munkavállalóik után. A kutatás során megkérdezett regionális szakszervezeti tisztségviselők szerint bár a legtöbb munkaadó megszegi a törvényt, nem kapnak semmiféle büntetést.

Korlátozó körülmények A szakszervezetek szerint a kialakult helyzet három fő okra vezethető vissza. Egyrészt a nagy befolyású mezőgazdasági vállalkozások ragaszkodnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági munka idényjellegű, és a jelenleginél is nagyobb rugalmasságot szeretnének. Ezzel a társadalombiztosítási járulékfizetést is meg tudnák úszni. Másrészt a hatóságoknak túl gyenge az ellenőrzési és végrehajtói tevékenysége. Az állam a mezőgazdaságot a gazdasági fejlődés motorjának tekinti, és ezért bőkezű támogatásokkal és adókedvezményekkel segíti a nagyméretű vállalakozásokat. Végül az is hátráltatja a kitörést, hogy a mezőgazdasági dolgozók között kiugró az írástudatlanok aránya, különösen a nők esetében (több mint 80%).

Kevesen lépnek be a szakszervezetekbe.

Marokkó, Tervbizottság, „Tanulmány a szociális körülményekről Ait Atamira településen”, 2007.

16

CIA Tények Könyve, Műveltség, www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2103.htm

17

Marokkó honlapja, „Az új Munka Törvénykönyve 2004”, 2004. május 6., www.maroc.ma/NR/rdonlyres/9A951844-BCA6-4468-9EFD-7460E229E00F/0/ codedetravail.pdf

18

Marokkó, Tervbizottság, „Szegénység, emberi és társadalmi fejlődés Marokkóban” 2004. szeptember, 5. o.

19

Marokkó, Tervbizottság, „A népesség és a lakhelyek általános áttekintése, 2004”, www.hcp.ma/ Recensement-general-de-la-population-et-de-l-habitat-2004_a633.html

20

Munkaórák, munkaterhelés és túlóra A mezőgazdaságban a munkaidő a földművelés igényeinek megfelelően változik.

A munkaadók megnövelik a munkaidőt a legtöbb munkát igénylő időszakokban.

Ilyenkor az egyébként is képzetlenebb munkások nehezen tudják nyomon követni, hogy minden egyes túlóráért valóban megkapják-e a fizetésüket. A kutatásban megkérdezett munkások 85%-a szerint a normál munkanap 8 óra. Ehhez képest többet vagy kevesebbet is dolgozhatnak az évszaktól és a vállalat munkaerőigényétől függően. Gyakran elvárják a munkásoktól, hogy túlórázzanak.

A februártól áprilisig tartó csúcsidőszakban22 a legtöbb, földeken és csomagolóüzemekben dolgozó munkás akár napi 14 órát is dolgozhat. A kutatásban megkérdezett dolgozók hetede rendszeresen napi 9-14 órát

E l c s a lt sz abadnapok

A b abter me s z té sb en dolgozók közül sokan tar tanak bünteté stől, é s ezér t nem mer ik v is s zau tasí tani a túlór át.

négyötödük félt visszautasítani az erre vonatkozó kérést. A leggyakoribb büntetés, hogy bizonyos kedvezményeket megvonnak, például direkt nem osztják be könnyebb feladatokra a dolgozót. De zaklathatják őket munkafelügye-

dik, hogy inkább fölmondanak, és a gyermek megszületése után visszamennek a munkaadójukhoz dolgozni.

A felmérésből kiderült, hogy a Quality Bean Maroc jobban teljesít e téren, mint versenytársai. A QBM az egyetlen A túlórázók közel kétharmada állította, a kutatásban résztvevő hogy megbüntették, amikor visszautasí- vállalatok közül, ahol a csomagolóüzemben totta a plusz munkát, míg négyötödük félt dolgozók 90 napos visszautasítani az erre vonatkozó kérést. szülési szabadságot kapnak. Ráadásul a lők is, vagy akár el is bocsáthatják őket. Eze- csomagolóüzemben dolgozók maximum ket minden egyes vállalat dolgozói említették 2000 dirhamos (54 000 forint) extra juttatása kutatás során. ra is jogosultak, amennyiben az anya tagja A túlórázást elfogadhatónak tartották a Qua- a helyi szociális jóléti szövetségnek. A QBM lity Bean Marocnál (QBM),24 a többi vállalatnál földjein dolgozók nem jogosultak az extra a dolgozók vagy megterhelőnek (Guernikako) juttatásra, de a terhes nők itt is 90 napos vagy pedig túl megerőltetőnek (Terre Agrono- születési szabadságot kapnak. mique és Alamo) vélték. Általában véve a kutatásban résztvevő dolgozók több mint fele úgy gondolta, hogy túl nehéz a munkája, és hogy agyondolgoztatják.

A csomagolóüzemek meghatározott ütemben működnek és minden nap el kell érniük egy meghatározott termelési mennyiséget.

Azokat a munkásokat, akik nem képesek ezzel lépést tartani, megbüntetik. Minden dolgozótól elvárják, hogy azonos sebességgel dolgozzon.

A szünetek időtartama és mennyisége vállalatonként eltérő, és attól függ, hogy a munkások mennyit túlóráznak. A válaszadók közel háromnegyedének elmondása alapján a szünetek összideje napi 30 perc és egy óra között ingadozik. Az interjúalanyok több mint fele gondolta úgy, hogy a szünetek nem elég hosszúak. A válaszadók kétharmada a jelezte, hogy nincsenek olyan helységek a gazdaságokban, ahol az étkezési szüneteket el lehet tölteni. Ott, ahol vannak üzemi étkezdék, csak a vállalati személyzet és a munkafelügyelők használhatják azokat.

Kényszerszünetek Szülési kényszerszabadság Az idénymunkák közötti szünetek 15-től akár A munkások saját elmondása szerint nincs 60 napig is eltarthatnak. Ez az éves távollét nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés nem mindig önkéntes: a munkásokat gyakran a dolgozói fizetések terén. Ám a felmérésből ki- elbocsátják a kevés mezőgazdasági munkát derült, hogy ha a vállalatok rájönnek, hogy egy kínáló két hónapban. dolgozójuk várandós, akkor nagy az esélye, A válaszadók közel kétharmada nem kapott hogy kirúgják. Ezzel a munkaadók megszegik fizetést az éves távollét idején. A Quality Bean a nők szülési szabadsághoz való jogait.

Maroc és a Guernikako (alkalomszerűen) bizA törvény 14 hetet, azaz 98 napot biztosít tosít fizetett szabadságot, míg az Alamo és a szülési szabadságra. Ehelyett az a gyakori, Terre Agronomique egyáltalán nem fizet a szahogy a női dolgozókra olyan nyomás neheze- badságok idején.

Hosszú munkanapok az Alamo csomagolóüzemben „Minden időnket lefoglalja a munka, semmi másra nem jut idő. Reggel 6:10-kor kelek, megreggelizem, majd reggel 7:00-től 12:00-ig dolgozom. Ezután visszamegyek a „szektorba” [a szállásunkra] egy órára, ami nem elég ahhoz, hogy elkészítsem az ételem és pihenjek. A munka délután 13:00-tól folytatódik és egészen 17:00-ig tart, azután pedig újrakezdődik. 19:00-től éjfélig tart, ami 14 óra munkát jelent összesen. 9 dirhamot23 kapok óránként, az éjszakai műszakban pedig 10 dirhamot minden óra után. A vezetőség a szakszervezet követeléseinek hatására adott még egy dirhamot az éjszakai munkaórák mellé. Eddig még nem kaptam sem fizetett távollétet, sem pedig pénzügyi támogatást a szabadságok idején.”

© Iurii Davydov | Dreamstime

de ugyanazt a fizetést kapják, mintha napi 8 órát dolgoznának. Feladatalapú műszakokban dolgozó munkavállalókkal nem készültek interjúk a kutatás során, mivel az interjúkat olyan időszakban készítették, amikor nem volt ilyen típusú munkavégzés. Ötből kettő megkérdezett dolgozó szokott túlórázni. Legtöbben nem maguk kérik a túlórákat, de sokaknak nagyon fontos. A túlórázók közel kétharmada állította, hogy megbüntették, amikor visszautasította a plusz munkát, míg



fotó:

dolgozik. Ez különösen igaz egyes csomagolóüzemekben (mint például az Alamóéban), ahol a munkanap elérheti akár a 14 munkaórát is.

Ez nyilvánvalóan törvényellenes.

A munkaadók és a dolgozók képviselői közötti kollektív megállapodás lehetővé teszi a feladatalapú műszakok alkalmazását, ami viszonylag elterjedt foglalkoztatási forma. Ez azt jelenti, hogy a munkások befejezhetik a munkát, ha teljesítették a kötelességüket. Ekkor például napi 5 órát dolgoznak 8 óra helyett,

9

© Richard Lammerts | Dreamstime

A törvények alapján Marokkóban egy munkahét hat napból és 48 órából áll. Az éves szabadság 18-21 nap, attól függően, hogy az alkalmazott hány munkaévet töltött az adott vállalatnál.21 A napi munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát. Évente pedig legfeljebb 100 órát lehet túlórázni, vagyis a törvényileg előírt éves munkaóra-mennyiséget meghaladó első 100 óra törvényes túlórának számít. A törvény azt is előírja, hogy heti egy pihenőnap kötelező, kivéve évente egy hónapnyi időszakot.

A dolgozók szerint nehéz megtalálni az egyensúlyt munkaadóik igényei és családjuk elvárásai között. Az interjúk során a dolgozók elmondták, hogy a munkaadókat csak minimálisan érdeklik munkásaik magánügyei. A dolgozók kifejtették, hogy hiányolják a tiszteletet és a figyelmességet munkaadóik részéről, amely sokkal zavaróbb, mint az anyagi vagy pénzügyi juttatások hiánya.



fotó:

8

Doing Business honlapja, „Munkások foglakoztatása Marokkóban”, 2012. június, www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies/ morocco/employing-workers, 2013. február 2.

21

Marokkóban a zöldbabtermesztés általában két termelési ciklusban zajlik. Az egyik júliusban kezdődik és novemberben végződik, míg a másik januárban kezdődik és májusban ér véget. Mindkét periódus alatt van néhány hét szedési és csomagolási csúcsidőszak. A legmozgalmasabb időszak februártól májusig tart.

22

Kb. 240 forint

23

A QBM nem ismerte el, hogy a dolgozókat kényszerítik a túlórázásra. A Van Oers United, a QBM anyavállalatának válasza a SOMO által megküldött előzetes kutatási jelentésre, e-mail 2013. január 28.

24

10

Élő munkaerő-szállítás A kutatásban megkérdezett dolgozók aggódtak a munkások szállítása során előforduló balesetek miatt. A kutatás során megkerestük a Marokkói Emberi Jogi Szövetséget (AMDH).

Képviselőjük megerősítette, hogy gyakoriak a balesetek a mezőgazdasági dolgozók szállítása során. Elmondásuk szerint 2011-ben és 2012-ben hárman, illetve öten vesztették éle-

11

tüket a Souss Massa Draa régióban történt, munkásokat szállító járműveket érintő közlekedési balesetekben.

A balesetek és a halálos áldozatok számának növekedése miatt nemrégiben elkezdték felújítani az utakat, de még mindig nagyon rossz állapotban vannak. További probléma, hogy a vállalatok által alkalmazott sofőrök nem tudnak megfelelően vezetni. A helyzet javítása

érdekében az utóbbi időben néhány vállalat elkezdte megfelelő közlekedési eszközökkel ellátni a dolgozóit: most már buszokat használnak Souss Massa Draa bizonyos részein.

fotó:

© Gregory Guivarch | Dreamstime

A munkások gyakran panaszkodnak a munkába járási körülményekre. Majdnem minden földeken dolgozó munkást vállalati járművek szállítanak munkába és vissza. A járművek gyakran nem biztonságosak, és nem alkalmasak emberek szállítására. Az egyik dolgozó ezt panaszolta el: „Gyakran összezsúfolnak minket a teherautókban, mint az állatokat, férfiakat és nőket együtt.”



B i z to n s ág és egészség védelem nélkül A ve s zélye s u ta z tatás , a ro s s z lakáskör ülmények , a vegyi ki tet tség é s a z allergia gyakor iak a marokkói zöldb abföldeken. A munkások tudatlansága pedig c sak ront a hely zeten.

Szállás a szektorokban A máshonnan beáramló munkásokat nem tudják megfelelő módon ellátni. Ennek következtében elszaporodtak a rossz minőségű lakhelyek a régióban. Mindenféle várostervezés nélkül, kaotikus módon bukkannak fel újabb és újabb építvények. A douarnak nevezett kisebb lakóövezetek az ott lakók származási helye vagy népcsoportja után kapják neveiket, pl. Hmer, Demnat, Laarab.

A kutatásban megkérdezett dolgozóknak nagyjából a harmada saját lakásában lakott, általában a munkahelyhez közeli douarban.

A munkások valamivel több, mint negyede a mezőgazdasági minimálbér 6-30%-át, 100-500 dirhamot fizet albérletre (2500-13 500 forint). A munkások lakhelyeire a helyi civilszervezetek munkájának, és nem a mezőgazdasági vállalatok erőfeszítéseinek, köszönhetően bevezették a vizet és az áramot.

De azok a területek, ahol nagy tömegekben élnek a mezőgazdasági munkások, még mindig nincsenek rákapcsolva a csatornahálózatra. Tízből majd’ kilenc háztartás ezért fertőző víztartályokat használ.25 A kutatásba bevont munkások harmada a munkahelyén, a csomagolási üzemegységek területén található „szektorokban” lakott. Főleg a régión kívülről érkezett nők laknak ilyen helyeken. Két vagy három nő oszt meg egy szobát, de akár öten is lehetnek, attól függően, hogy a munkáltató hány embert foglalkoztat az adott időszakban. Ezért a szállásért nem kell bérleti díjat fizetni, van folyóvíz és áram, a környéken általában található élelmiszerüzlet és néha imádkozásra alkalmas helyiség is.

A Terre Agronomique volt dolgozója így emlékszik: „2006-ban a Terre Agronomique-nál elkezdtek romlani a munkakörülmények. Felépítették a szektorokat, hogy legyen szállása a dolgozóknak. Először jó ötletnek tűnt, hogy közel lakunk majd a munkahelyünkhöz, és nem kell oda-vissza utazni, de a valóságban ez azt jelentette, hogy sokkal jobban kihasználtak minket, mert így aztán késő éjszakáig dolgoztathattak.”

Gyerekfelügyelet külön pénzért A dolgozóknak nehéz megoldani a gyerekek elhelyezését, hacsak a nagyszülők nem vi-



gyáznak rájuk. Egyik vállalat sem nyújt segítséget a gyerekek napközbeni felügyeletében.

A QBM megállapodott egy helyi szervezettel és évi 70 000 dirhammal, közel kétmillió forinttal támogatja a napközbeni gyerekfelügyeletet ellátó intézmény költségeit. Cserébe az intézmény férőhelyeinek harmadát a csomagolóüzemben dolgozók gyerekeinek elhelyezésére tartják fenn.

A többi vállalat és a dolgozók mourabbiák26 szolgáltatásait veszik igénybe. Ők általában idősebb hölgyek, akik már nem dolgoznak az agrárszektorban, így gyerekfelügyeletet vállalnak saját otthonaikban. A mourabbiák gyerekenként havi 150-200 dirhamért, 4000-5500 forintért vigyáznak a gyerekekre, ami 9-13%-a a marokkói agrár bérminimumnak.

konzultációra. Ezzel elégedetlenek és nem tartják hatékonynak.

A munkásoknak maguknak kell fedezniük a kezelések és a gyógyszerek költségeit is.

Az Alamo egyik dolgozója szerint: „Ha egy nő megbetegszik, taxiba kell ülnie, egyedül hazamegy és maga fizeti az orvosi ellátás költségeit.

Van ugyan vállalati ellátó központ, de semmi értelme, mert nincs ott semmi. De amióta a szakszervezet aktívabb, a vezetők jobban figyelnek ránk, amikor betegek vagyunk.”

Vegyi kitettség, allergia, légzőszervi problémák A mezőgazdasági szektorban komoly egészségügyi veszély a dolgozók kitettsége a különböző növényvédelmi szereknek. Tízből kilenc megkérdezett dolgozó azt mondta, hogy Orvosi ügyelet felszerelés nélkül nem ismerte azokat a veszélyeket és kockáMarokkó nem ratifikálta az ENSZ szakoso- zatokat, amelyeket a munkájuk során használt dott szervezetének, a Nemzetközi Munkaügyi szerek okozhatnak egy váratlan balszerencsés Szervezetnek (ILO) a 155-ös, munkavédelem- helyzetben.

A vállalatok nem követelik meg a dolgozókről szóló egyezményét. Ám Marokkó Munka Törvénykönyvének 304-es paragrafusa tól, hogy védőfelszerelést viseljenek permetekötelezi a több mint ötven főt foglalkoztató zés alatt, legalábbis nem következetesek ez mezőgazdasági vállalkozásokat, hogy önálló ügyben. A megkérdezettek szerint általában egészségügyi egységeket hozzanak létre a akkor kérték őket erre, amikor külföldiek érkezmunkaegészségüggyel összefüggő teendők tek az üzembe, hogy a munkakörülményeket ellátására. Valószínűsíthető, hogy a mezőgaz- ellenőrizzék. dasági vállalkozások többsége nem felel meg Csak 44 százalékuk állította, hogy védőa Munka Törvénykönyve munkavédelmi és felszerelést vagy más személyes biztonságot munkaegészségügyi előírásainak. nyújtó felszerelést, például maszkot vagy keszA megkérdezett munkások négyötöde úgy tyűt visel. Néhány nő arról számolt be, hogy véli, hogy munkáltatóját nem érdekli a dolgo- sokszor akkor sem viselnek maszkot, amikor növényvédelmi szereket használnak. Mások gyak„Ha egy nő megbetegszik, taxiba kell akkor is dolgoznak az ülnie, egyedül hazamegy és maga fizeti ran üvegházakban, amikor ott az orvosi ellátás felmerülő költségeit.” permetezés folyik, és nem viselnek védőfelszerelést. zók egészségi állapota. Emiatt nem járulnak Az idősebb munkások elmesélték, hogy utólag hozzá az egészségügyi ellátások költségeihez rájöttek arra, hogy az ilyen esetek valószínűleg és ezért nem vesznek igénybe orvosi szolgálta- hozzájárultak különböző egészségi, különösen tásokat. A kutatásban megkérdezettek többsé- légzőszervi problémáik kialakulásához.

A kutatásba bevont dolgozók 61 százaléka ge azt állította, hogy munkáltatója fenntart egy „ellátásra és tanácsadásra alkalmas helyet”. állította, hogy bőr vagy légzőszervi allergiától Azt is hozzáteszik, hogy ezeken a helyeken szenved, míg 16 százalékuknak olyan megáltalában nincs semmilyen felszerelés, ezért betegedése volt, melyet hirtelen hőmérsékletnincs sok hasznuk. A vállalatok esetenként változások okozhattak. Az üvegházak és a leszerződtetnek egy orvost, hogy kéthetente csomagolóegységek között ugyanis jelentős vizitáljon a munkahelyen. A megkérdezettek a hőmérsékletkülönbség. szerint ez nem sokat segít a helyzeten, mivel az

Tervbizottság, „Tanulmány a szociális köorvosok elérhetősége korlátozott. Arról számol- 25 Marokkó, rülményekről Ait Atamira településen” 2007. tak be, hogy az orvosokat csak a szünetekben 26 Mourabbia arabul tanárt jelent. lehet felkeresni, így nincs elég idő az alaposabb

Az érdekvédelem és önszerveződés hátráltatói A szakszervezeti tagok hátrányos megkülönböztetése széles körben elterjedt. A szakszervezetekkel készített interjúkból kiderül, hogy arra is van példa, hogy a szakszervezetiseket elbocsátották az állásukból: az Alamo csomagolóüzemében a korábbi szakszervezet tagjait, 2007-ben a Guernikakónál az egész

szakszervezeti csoportot elbocsátották, 2012ben a Quality Bean Maroc is elküldött szakszervezetiseket, a Guerniko tulajdonában lévő SAADA-ban pedig 98 dolgozó útját adták ki, miután szakszervezetet alapítottak. Az Emporio Verde 2006 és 2007 során az összes szakszervezetis dolgozójától megszabadult.

A kutatásban megkérdezettek kétharmada nyilatkozott arról, hogy nincs tisztában a jogaival, de a szakszervezeti tagságot fontosnak tartják a munkakörülmények javítása érdekében. Az egyik munkás így nyilatkozott: „Csak mostanában kezdtem megérteni a jogaimat a szakszervezetnek köszönhetően, ahová 2012-ben léptem be. [...] Az, hogy a jogaimból valójában mennyit ismernek el a vállalatnál, a vezetőkkel történő alkudozások során dől el.”

A munkásoknak sokszor nincs is hozzáférésük az alkalmazásukkal kapcsolatos információkhoz, például a bérezés kiszámításának módjához, a munkaügyi bejelentésükhöz. Ennek okai közé tartozik, hogy a munkásokat elszigetelik egymástól a munka során, hogy nagyon könnyen az utcára teszik a dolgozókat (a Munka Törvénykönyve előírásai ellenére, amelyeket nem követnek) és hogy magas az írástudatlanok aránya. A nyomásgyakorlás és a megfélemlítés, valamint a vállalatok felvételi és toborzási eljárásai is hátráltatják az érdekérvényesítést.

A munkások fegyelmezését megkönnyíti, hogy a régión kívülről, olyan távoli területekről, mint például Khénifra, toboroznak munkásokat, és a szektorokban szállásolják el őket. Kutatási alanyaink szerint gyakran azért részesítik előnyben a nők alkalmazását, mert sokkal engedékenyebbnek gondolják őket. Az egyik munkás, aki a tíz évig dolgozott a Ter-

13

re Agronomique-nak, így emlékszik: „A főnök legtöbbször a Khénifra régióba, majd Demnate-ba ment, hogy női dolgozókat hozzon.

Ezek 600, illetve 400 kilométeres távolságra vannak a Terre Agronomique üzemétől, amely Ait Amirában található. A főnök azért toborozta ilyen távolról a munkásokat, hogy elejét vegye a munkások önszerveződésének. Akik ezekről a helyekről jöttek, nem ismerik a helyieket és nem tudnak panaszt tenni a hatóságoknál. [...]

Ha valaki mégis panaszt tenne, a hatóságok nem tesznek semmit, mert a főnöknek hatalmas befolyása van” A Terre Agronomique egy korábbi alkalmazottja szerint semmilyen hivatalos szakszervezetet nem lehetett létrehozni a vállalatnál, mert „Ha valaki még csak gondolatkísérletet is tett a szakszervezet létrehozására, megfenyegették, hogy kirúgják.”

Ugyanezek az okok magyarázzák azt is, hogy a munkavállalói jogérvényesítés igencsak gyerekcipőben jár. A szakszervezeti tagok a szakszervezetek szervezeti egységein keresztül közvetítik kéréseiket, míg mások, ha van bátorságuk hozzá, közvetlen felettesükkel vagy a csoportvezetőkkel egyeztetnek.

A kutatásban résztvevő munkások szerint az is akadályozza az igények és érdekek érvényesítését, hogy nem pontosan meghatározott, hogy mi a kommunikáció menete és rendje a munkások és a vezetők között.

Gyakran szembesülnek kelletlen vállalati hozzáállással, félrekommunikálással, vagy egyenesen megfélemlítik őket és nyomást gyakorolnak rájuk, ezért félnek munkahelyük elvesztésétől és inkább nem csinálnak semmit. Gyenge a munkások szervezettsége, és nincs köztük szolidaritás sem, aminek egyik oka, hogy a munkásokat elszeparálják, így

B át r a k é a szerenc se?

Meg félemlí té s sel, me ster sége s fe s zül tség­­kel té s sel é s akár elboc sátás sal is s zembe kell nézniük a s zaks zer vezeti tagoknak .

nincs még közösségi érzésük sem. A munkások között sokan írástudatlanok, és ez sem segíti ügyeik előremozdítását.

Vitarendezés Kutatási alanyaink szerint a leggyakrabban a következő kérdésekben alakul ki vita a munkások és a munkáltatók között. tisztelet és a méltányosság hiánya (a csoA portos kutatások szerint ez a legtöbb konfliktus forrása),  Nem vagy csak részben vannak bejelentve a CNSS-nél, a nemzeti társadalombiztosítási alapnál,  Nem kapnak bérlapot vagy munkavállalói kártyát,  A vállalat figyelmen kívül hagyja a munkaidővel kapcsolatos szabályokat,  A túlórák kifizetése,  Nincs fizetésemelés,  Korlátozzák a szakszervezetek alakítását,  Munkakörülmények, beleértve az utaztatást,  A válaszadók szintén hiányolták a különböző szolgáltatásokat, mint a gyerekfelügyeletet vagy a megfelelő egészségügyi ellátást,  A vezetés nem tesz gesztusokat annak érdekében, hogy javuljon viszonya a munkásokkal. 

© Edwardroom501 | Dreamstime

A kutatásban megkérdezett munkások fele szakszervezeti tag volt. Ennek a viszonylag magas aránynak több oka is van. Egyrészt a QBM elnéző a szakszervezetek működésével szemben, másrészt a szakszervezethez tartozó munkások bátrabban beszélnek, ezért nagyobb valószínűséggel kerültek a megkérdezettek közé.

Más vállalatoknál másképp fest a helyzet.

A közelmúltban az Alamo dolgozói például arról számoltak be, hogy szakszervezeti gyűlésük kemény vállalati ellenállásba ütközött.

A dolgozók úgy érzékelik, hogy a szakszervezeti tagokat bűnözőként bélyegzik meg. A vezetők állítólag minden lehetséges eszközt megragadnak, hogy megfélemlítsék őket, és feszültséget keltsenek köztük és a szakszervezeten kívüli dolgozók között azzal, hogy az utóbbiaknak jobb lehetőségeket kínálnak.

Más mezőgazdasági vállalkozásoknak, például a Terre Agronomique-nak és a Guernikakónak kifejezetten rossz híre van a szakszervezeti mozgalmak, a hatóságok és a civilszervezetek körében, mert akadályokat gördítenek a munkások önszerveződésének útjába. Sosem engedték az szakszervezetek megalakulását, rögtön beavatkoztak bármilyen kísérletbe.



fotó:

12

A válaszadók háromnegyede szerint a tüntetés a legalkalmasabb eszköz arra, hogy változásokat érjenek el. Sokan mégsem mernek demonstrálni. Félnek a megtorlástól, az elbocsátásról, attól, hogy nem lesz elég erejük végigcsinálni, ráadásul a szakszervezetek még tapasztalatlanok e téren.

A kutatási alanyok 42 százaléka szerint javultak a munkakörülmények az utóbbi években.

Javuló tendenciát mutat a munkások bejelentése, a munkakönyv kiadása, a bérlapok kiadása, a szakszervezetek helyzete. A pozitív változások csak néhány vállalatra érvényesek. A QBM-nál például főleg a csomagolóüzemben történtek változások, és sokszor a társadalmi szervezetek tevékenységével, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javulásával vannak összefüggésben.27 A QBM anyavállalata, a Van Oers United, a kutatási jelentés első verziójának véleményezése során 2013. január 28-án e-mailben elküldte a SOMO-nak 2012-es fenntarthatósági jelentését, amely többek között azt is taglalja, hogy a vállalat hogyan kíván javítani a szociális szolgáltatások színvonalán. Az ebben a kiadványban bemutatott kutatás nem tér ki e tervek megvitatására.

27



14

Souss Massa Draa-ban sok gazdaság és feldolgozó üzem spanyol vagy francia befektetők tulajdona, esetenként marokkói-külföldi vegyesvállalat. Bevételeik után nem kell adózniuk.

A földet bérlik a helyi földtulajdonosoktól. A Quality Bean Maroc, az Alamo, a Terre Agronomique és a Guernikako saját maguk termesztik a zöldbabot, de a Quality Bean Maroc kisebb termesztőktől is felvásárol. Teljes termelésük exportra megy.

A legnagyobb zöldbabtermelők közül a Quality Bean Maroc holland, a Shahrazad és a Terre Agronomique marokkóiak, a többiek spanyolok. A kutatásban vizsgált vállalatok zöldbabtermésének nagy részét Spanyolországba szállítják.

Ki nyer és mennyit?

A kutatás során az Institut Agronomique et Vétérinaire Hassan II (IAVH, Agadir) tanulmányait használtuk fel, hogy meg tudjuk becsülni a zöldbabtermesztés nyereségességét.

Ezekben részletes információkat találunk a Guernikako és a Quality Bean Maroc költségeiről és bevételeiről.

Az IAVH információi alapján végzett számítások szerint az exportra szánt zöldbab termesztése jövedelmező. A szabadföldi zöldbabtermesztés legalább 10 százalékos nyereséget hoz a fix és változó költségek, a csomagolás és a szállítás költségeinek figyelembevételével is. Az üvegházi termesztéssel még több nyereség is elérhető.28 A becsléseket megnehezíti, hogy a hivatkozott tanulmányban nem minden



költségtényezőt ismertettek, például nem szerepelt a szállítmányok biztosításának a költsége és a vám. A QBM anyavállalata, a Van Oers United szerint a profithányad alacsonyabb.29

15



A termékek minősége (például a különböző minősítési eljárásoknak való megfelelés),  Mennyiség,  Szállítási mód,  Szállítási határidő,  Szállítás és biztosítás költsége (a termelő vállalat fizeti).

a kereskedők olyan etikai elvárásairól vagy minősítési eljárásairól, amelyből bármilyen előnyük származna: a válaszadók 86%-a nem tud etikai elvárásokról a termelési körülményeket illetően.



Vétel, vétel A termékek eladása általában ugyanazokat a lépéseket követi: megrendelés, tárgyalások, szállítás és fizetés. A fizetés gyakran háA QBM anyavállalata, a Van Oers United rom hónapos határidőre történik. A termelők a SOMO 2013 februárjában tartott érintetti szerint a megállapodás után általában nem fórumán megerősítette azokat az informáciváltoznak a kereskedelmi feltételek. A megkérdezett négyből két A kutatás során megszólaló munvállalkozás úgy nyilatkozott, hogy kások 86%-a nem tud etikai elvárásosem tapasztalták a szerződéses feltételek visszamenőleges sokról a termelési körülményeket megváltoztatását. A másik két illetően. Nem hallottak olyan etikai vállalkozás képviselői egyszer minősítési eljárásokról, amelyekből tapasztaltak ilyet. Ezekben az esetekben a minőségi, a fizeté- bármilyen előnyük származna. si feltételeket, illetve a szállítandó mennyiségeket változtatták meg. A ve- ókat, amelyeket a kutatás során a marokkói vők gyakran a minőséggel elégedetlenek, vállalatoktól kaptunk: ritkán, évente körülbelül a beszállítók pedig a fizetési késedelmekre egyszer alakul ki konfliktusuk a vevőkkel (a panaszkodnak. szupermarketekkel), leginkább az árral vagy Az export során más nehézségekkel is a minőséggel kapcsolatban. Kereskedelmi szembe kell nézni, pl. szállítmányozási problé- kapcsolataik a szupermarketekkel általában mák, sztrájkok és munkaszüneti napok miatti hosszabb távra szólnak. késedelmek. A megkérdezett vállalatok szerint a beszállítók egymás közötti versenye vevőik Etikai minősítések elvesztéséhez vezethet.

A vállalatok azt állítják, hogy a társadalmi, A kereskedelmi és szállítási feltételeket álta- gazdasági és környezeti elvek és gyakorlatok lában írásba foglalják; ez lehet szerződés vagy betartását minősítési rendszerekkel biztosíte-mail. A következőkről szól a megállapodás: ják. Ilyen például a GlobalGAP fenntartható

Jobb és rosszabb munkáltatók A kutatás során nem vizsgáltuk, hogy mi az oka annak, hogy az egyik termelő jobb munkáltatónak bizonyul, mint a másik. Ám a különböző jelek arra mutatnak, hogy a Quality Bean Maroc (a Van Oers United leányvállalata) számára ez fontosabb, mint a többi vizsgált cégnek. A QBM az egyetlen a kutatásban részt vevő vállalatok közül, amely aktívan és rendszeresen kommunikál a külvilág felé a társadalmi felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseiről.34 Szintén ez az egyetlen vállalat, amely alávetette magát etikai minősítésnek. Az ETI-nek ugyan nincs önálló minősítő rendszere, de a vállalatok megbízhatnak független értékelőket, hogy azok ellenőrizzék, a vállalat megfelel-e az ETI alapelveinek. A QBM úgy nyilatkozott, hogy ezek a független minősítések fontosak számára, elsősorban a brit vevők megtartása miatt.35 M. Bouaskioune & A. Ouijjane, Etude technico-économique de l’haricot en sol et hors sol, (Agadir : IAV. Hassan II. Complexe Horticole d’Agadir, 2008-2009)

28

MA Van Oers United részt vett a SOMO érintetti megbeszélésén 2013. február 5-én, ahol azt állította, hogy a nyereség „néhány” százalék.

29

GlobalGAP. A GAP a Good Agricultural Practice, azaz a jó mezőgazdálkodási gyakorlat rövidítése.

GlobalGAP nemzetközi nonprofit szervezet, a fenntartható és méltányos mezőgazdasági gyakorlatokat minősíti. Szempontjaik között megtalálhatóak a fenntarthatósági, élelmiszerbiztonsági, munkabiztonsági elvárások. www.globalgap.org

30

Initiatief Duurzame Handel, IDH. A holland kormány jelentős anyagi támogatásával működő kezdeményezés, amelynek vállalatok, civilszervezetek és kormányzati intézmények a tagjai. Célja, hogy segítse a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási körülmények megvalósítását. www.idhsustainabletrade.com

A zöldb abter me s z tő vállalatok nyere sége sek é s kere ske delmi kapc solataik kiegyensúlyozot tak . Néhány uknak etikai minő sí té se is van, de er ről dolgozóik nem tudnak é s nem is ér zik a hatását.

Az Ethical Trading Initiative (ETI, Etikus Kereskedelmi Kezdeményezés) brit eredetű nemzetközi kezdeményezés. Célja, hogy az értékesítési-beszállítói láncokban végig méltányos és etikus körülmények valósuljanak meg. Az ETI tagjai vállalják, hogy bevezetik az ETI Alapelveket (Base Code) és intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy az egész beszállítói láncban betartsák a dolgozók jogait és javuljanak a munkakörülmények. Az ETI Alapelvek magukba foglalják az ENSZ szakosított munkaügyi szerve, az ILO fontosabb ajánlásait is.

Az ETI Alapelveire az IDH is hivatkozik. www.ethicaltrade.org

32

fotó:

Elégedet t tulajdonosok és kereskedők

© Bluestock | Dreamstime

31

mezőgazdálkodási minősítő rendszer.30 A GlobalGAP rendszerben azonban a munkások jogainak biztosítása nem szükséges a minősítés megszerzéséhez, az ilyen minősítés az alapszolgáltatásuk kiegészítéseként kérhető.

A kutatásban résztvevő marokkói vállalatok azt állították, hogy nincs más társadalmi felelősségvállalási minősítő rendszer, amelyet követnének, és amelynek a betartását ellenőriz-

nék. A Van Oers United, a QBM anyavállalata, amely tagja a holland Fenntartható Kereskedelmi Kezdeményezésnek31 is, azt állította, hogy a termelésük Marokkóban (QBM), Szenegálban és Etiópiában is megfelel az Ethical Trading Initiative (ETI)32 etikus kereskedelmi előírásainak, és ezt független tanúsító intézet is igazolja.33 A kutatás során megszólaló munkások azonban nem tudnak a szupermarketek vagy

A Van Oers United képviselője közölte a SOMO érintetti megbeszélésén 2013. február 5-én.

33

Van Oers United, „Kwaliteit, environmental en sociaal-ethische standaarden”, www.vanoersunited. nl/pages/kwaliteit-environmental-en-sociaal-ethische-standaarden#text

34

A Van Oers United képviselője közölte a SOMO érintetti megbeszélésén 2013. február 5-én

35

16



17

fotó:

© sh0dan | sxc.hu

A marokkói zöldbabtermesztők gazdaságilag és a kereskedelmi kapcsolataikat tekintve is stabilak, vonzó növekedési kilátásokkal és rendes profittal. A munkaerő kizsákmányolása azonban az egész szektorra jellemző. Az ültetvényeken, az üvegházakban és a csomagolóüzemekben dolgozó munkások körülményei komoly változtatásokat igényelnek.

A termesztő vállalatoknak sürgősen felül kell vizsgálniuk az egészségügyi ellátás, a gyerekfelügyelet, az utaztatás körülményeit, a vegyvédő felszerelések rendelkezésre állását és használatát, a szálláskörülményeket, a munkaórák számát, a bérezést és a szerződéseket. Emellett erőfeszítéseket kell tenniük a munkásokkal és a szakszervezetekkel ápolt viszony javítása érdekében.

F e l e lő s s é g a b es z á l l í tó i láncban A ter me s z tőknek é s a tőlük vásár ló s zuper mar keteknek is lép é seket kell tenniük a zér t, hogy a z Európ áb a ér kező zöldb abot mél tányo s kör ülmények közöt t ter me s s zék .

A termesztők felelőssége a bérezésben és a munkaidő korrekt elszámolásában A munkások bére túl alacsony. A megkérdezett dolgozók havi bért kapnak, amely magában foglalja a túlóra díjakat, de így is alacsonyabb, mint a marokkói agrár minimálbérszint (SMAG), és a nemzeti szegénységi küszöb szintjén vagy az alatt van. Ez ugyan hivatalosan nem mond ellent az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO megfelelő egyezményének,36 de nem éri el az ILO multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó alapelvek háromoldalú nyilatkozatában megjelölt megélhetési bérszintet37.

A munkások minden vállalatnál hivatalosan napi 8 órát dolgoznak heti hat napon, de a munkanap akár 14 órás is lehet a csúcsszezonban. A munkások beszámoltak olyan időszakokról is, amikor a napi 14 óra munka vált normálissá. A nemzeti szabályozás ellenzi a napi több mint 10 óra munkát és a rendszeres heti 60 órát meghaladó munkavégzést.

Sok munkásnak kell túlóráznia, és sokan azt állítják, hogy ezt nem önként vállalják. A 29-es és 105-ös ILO egyezmények, amelyek tiltják a kényszermunka mindenfajta formáját. Ugyanakkor azt is kimondják, hogy ha a vállalatok a túlórára vonatkozó nemzeti szabályoknak megfelelnek, az ILO egyezményt sem szegik meg. Ezért, hacsak nem végletesen hosszú munkanapokról van szó, nem lehet azt mondani, hogy a termesztő vállalatok egyértelműen megszegik a munkajogi szabályokat. Ám az ILO 29-es egyezményének második paragrafusa kimondja, hogy tilos megfélemlítéssel kikényszeríteni a munkát, pedig a munkások elmondása alapján úgy



tűnik, pont ez történik. A helyzet tehát több szempontból is problémásnak tűnik.

egyék lehetővé több érdekelt fél, illetve érinT tett bevonását a nem megfelelő munkakörülmények és kereskedelmi eljárások azonosítása és megszüntetése érdekében.  Biztosítsák, hogy a felvásárlási módszereik nem vezetnek a munkakörülmények romlásához, és nem akadályozzák a helyzet jobbítása érdekében tett lépéseket. Ha a kereskedelmi eljárásaikra vonatkozóan etikai kódexet írnak alá, biztosítsák, hogy a kódex előírásai és azok végrehajtása az EU országokon kívül is érvényesüljön. 

A szerveződéshez és az egészséghez való jog A szakszervezeti jogok38 minden kétséget kizárólag sérülnek: a legtöbb vizsgált vállalat ellenséges a szakszervezetekkel szemben.

A legrosszabb esetben nem engedélyezett a működésük, de a legjobb esetben sincs párbeszéd a legprogresszívebb szakszervezettel, és nincsenek kollektív tárgyalások.

Az ILO munkaegészségügyi egyezményét 39 is Ha a vezető európai szupermarketlánszámos alkalommal megcok beszerzéseik során nyomott áron sértik, amikor veszélyes körülmények között utaztatják vásárolnak, és kizárólag az ár alapján a munkásokat, vagy amikor döntenek, a termelőknek sem lehetőnövényvédő szerek hatáségük, sem indíttatásuk nincs munkásainak teszik ki őket azért, mert vagy nem elérhetőek a saik körülményeinek javítására. védőfelszerelések számukra, vagy nem mindig használják ezeket. Sok-  Tűzzenek maguk elé ambiciózus célokat a társadalmi felelősségvállalás területén, vesszor a munkahelyi egészségügyi ellátás sem sék magukat alá globális minősítő rendszemegfelelő. reknek. Beszállítói láncukat a fejlődő orszáA vállalatok számos esetben a nemzetkögokból induló zöldség- és gyümölcs ellátási zi munkajogi szabályokat is megszegik, mert nincsenek szerződések, munkakönyvek és láncok esetében is minősíttessék minden nincsenek bejelentve a dolgozók a nemzeti termékre, ne csak bizonyos árukra.  Javítsák a vállalat wáltal követett társadalmi társadalombiztosítási alapnál.

A kutatásban vizsgált vállalatok közül a holfelelősségvállalási elvek megvalósításának land Quality Bean Maroc a versenytársakénál átláthatóságát, és lehessen nyomon követni jobb orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat azokat az intézkedéseket, amelyeket az elbiztosít a munkásoknak, jobban elismeri a vektől eltérő gyakorlatok orvoslására hoztak. munkások jogait, de még itt is javítani kell a Használják a Globális Jelentéstételi Kezdekörülményeket. ményezés40 rendszerét arra, hogy társadalmi felelősségvállalási elveikről és gyakorlataikról beszámoljanak.

A szupermarketláncok felelőssége Ha a vezető európai szupermarketláncok be-  Tegyenek lépéseket a jobb szabályozásért, szerzéseik során nyomott áron vásárolnak, és a szabályok betartatásáért, ne csak a saját kizárólag az ár alapján döntenek, a termelőkországaikból származó beszállítók, hanem nek sem lehetőségük, sem indíttatásuk nincs a fejlődő országokból származó zöldség- és munkásaik körülményeinek javítására. gyümölcsbeszállítók védelme érdekében is.

Ezért a szupermarketláncoknak is kell lépéseket tenniük:  Járjanak el megfelelő gondossággal, független szakértőkkel és kellő szigorral vizsgálják ki a munkások helyzetével kapcsolatos problémákat a zöldség- és gyümölcs ellátási láncban.  Legyenek átláthatóbbak a beszállítói kapcsolataik, hogy külső szakértők is folytathassanak vizsgálatokat a munkakörülményeket és a kereskedelmi eljárásokat illetően.

Egyezmény a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról, 1970, 131

36

34. bekezdés

37

87., 98. és 135. ILO Egyezmény

38

155. Egyezmény a munkavédelemről, 1981

39

Global Reporting Intitiative (GRI), www.globalreporting.org. A GRI az ENSZ égisze alatt működő független civil szervezet. Célja, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalási beszámolóikat egységes elvek és forma szerint tegyék közzé. Az egységes jelentések lehetővé teszik az egymás közötti és az időbeli összehasonlíthatóságot.

40

Impresszum Szerzők: Sanne van der Wal, Fleur Scheele, Martje Theuws (SOMO) és Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) Szerkesztette: Gulyás Emese Eredeti cím: Spilling the Beans. Precarious work in Morocco’s green beans production for Dutch supermarkets Arculat: Czakó Zsolt, Szabó Péter Tördelés: Szabó Péter Nyomdai kivitelezés: Lvl Reklám Kft. Kiadó: Tudatos Vásárlók Egyesülete Szerkesztés: 2013. január - június Terjeszti a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

Telefon: (061) 225 8136, Fax: (061) 799 8187 E-mail: tve@tve.hu A címlaphoz felhasznált fotó: © Edwardroom501 | Dreamstime Köszönjük Kristopher Greek és Ujhelyi Katalin közreműködését.

A kiadvány 100% újrahasznosított alapanyagú papírból készült (Cyclus Print), elektronikus formában elérhető itt: www.tudatosvasarlo.hu és www.issuu.com/ tudatosvasarlok.

A kiadvány tartalmának szerzői joga a Tudatos Vásárlók Egyesületét illeti meg. Örömmel vesszük, ha a kiadványt változatlan formában terjesztik, és ha erről értesítenek minket. Minden egyéb esetben keressenek minket bizalommal.

fotó:

Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre.

A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

© Tonny Anwar | Dreamstime

A Tudatos Vásárlók Egyesületének működését nonprofit szervezetek, európai és állami pályázatok, valamint magánemberek támogatásai teszik lehetővé. Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Te is! Olvass utána itt: http://tudatosvasarlo.hu/tamogass

Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

OLVASD EL EZT IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/CIKK/AKCIO-ARA

AKCIÓ

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!